26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet

a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről

A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a (6) bekezdésének b) pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a (4) bekezdésének a) pontjában foglalt feladatkörünkben eljárva a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 74. §-ának n) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

I. Fejezet

A LÉGTÉR SZERKEZETE ÉS OSZTÁLYOZÁSA

A légtér szerkezete

1. §

(1)[1] Magyarország államhatára által körbezárt terület feletti, légiközlekedési célra kijelölt légtér meghatározott kiterjedésű légiforgalmi légtérre, időszakosan korlátozott, korlátozott, veszélyes és tiltott légterekre oszlik.

(2) A légiforgalmi légterek és az időszakosan korlátozott légterek térbeli kiterjedését (oldal- és magassági határait) a 2. melléklet, a korlátozott, veszélyes és tiltott légterek térbeli kiterjedését (oldal- és magassági határait) a 3. melléklet tartalmazza.

Légtér kijelölése és a légtérszerkezet felülvizsgálata[2]

1/A. §[3]

Az e rendeletben kihirdetett légtér módosítására, új légtér kijelölésére vonatkozó tervet, az e rendeletben meghatározottak szerint kell előterjeszteni a közlekedésért felelős miniszternek.

1/B. §[4]

A légtér módosítására, új légtér kijelölésére irányuló javaslat benyújtása előtt a kérelmező előzetes konzultációt kezdeményez a Nemzeti Légtér Koordinációs Munkacsoporttal (a továbbiakban: NLKM). Ennek keretében a kérelmező megadja a 4. melléklet 1. pontjában meghatározott információkat, az NLKM tájékoztatja a kérelmezőt az eljárásról, különösen az előzetes javaslat tartalmi elemeiről és a vonatkozó hazai és közösségi szabályozásról.

1/C. §[5]

(1)[6] A kérelmező az 1/B. §-ban meghatározott tájékoztatás alapján készíti el az előzetes javaslatot, és azt benyújtja az NLKM-nek. Az előzetes javaslatnak legalább a 4. melléklet 2. pontjában meghatározottakat kell tartalmaznia.

(2) Ha az előzetes javaslat nem tartalmazza a 4. melléklet 2. pontjában meghatározott elemeket, az NLKM az előzetes javaslatot érdemben nem tárgyalja.

(3)[7] Az NLKM tagjainak, az NLKM ülésein tanácskozási joggal részt vevőknek, továbbá más érintett szervezeteknek az előzetes javaslat véleményezésére harminc nap áll rendelkezésre, de indokolt esetben az NLKM titkára ennél rövidebb időt is meghatározhat. Az NLKM a vélemények vagy szükség szerint azok egyeztetése alapján - az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet XI. melléklet 1. függelék I., IV. és VI. szakaszában meghatározottak figyelembevételével - előzetes döntési javaslatot készít.

(4) Az előzetes javaslat támogatásáról, elutasításáról vagy a további eljárásról a kérelmezőt írásban kell tájékoztatni.

(5) Ha az NLKM előzetes döntési javaslatának előkészítése során érdekütközés vagy kockázat merül fel az előzetes javaslattal kapcsolatosan, a kérelmezőnek az érdekelt felek bevonásával egyeztetést kell lefolytatnia, amelynek eredményét az előzetes javaslathoz csatolni kell. Az NLKM ezt követően az egyeztetés eredménye alapján alakítja ki a (3) bekezdés szerinti előzetes döntési javaslatát.

(6)[8]

1/D. §[9]

(1) Az NLKM előzetes döntési javaslata alapján a kérelmező elkészíti a légtér módosítására, új légtér kijelölésére vonatkozó tervet (a továbbiakban: végleges javaslat), amelynek kötelező tartalmi elemeit a 4. melléklet 2. pontját kiegészítve a 4. melléklet 3. pontja tartalmazza.

(2)[10] A kérelmező végleges javaslatát annak teljes dokumentációjával terjeszti az NLKM elé, amely testület - az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet XI. melléklet 1. függelék I., IV. és VI. szakaszában meghatározottak figyelembevételével - döntési javaslatot készít a végleges javaslatról. Az NLKM Elnöke kezdeményezi a döntési javaslatnak megfelelő jogszabály-módosítást.

(3)[11]

(4) A végleges javaslat támogatásáról, elutasításáról vagy a további eljárásról kialakított döntési javaslatról írásban kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(5) A légtér módosítására, új légtér kijelölésére irányuló végleges javaslathoz a 2150/2005/EK bizottsági rendelet 7. cikke szerinti biztonsági felmérést kell készíteni a 4. melléklet 3.2. és 3.6. pontjában foglalt tartalmi követelmények szerint.

(6)[12] Az (5) bekezdésben meghatározott biztonsági felmérés elkészítésének vezetésére alkalmasnak az a személy tekinthető, aki a 4. melléklet 4. pontjában meghatározott képzést elvégezte.

(7) A biztonsági felmérés megfelelőségéről a légiközlekedési hatóság nyilatkozik.

1/E. §[13]

Ha a korlátozott légtér kijelölésére irányuló javaslat indoka a katasztrófavédelemről szóló törvény szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó vagy veszélyes tevékenységet végző létesítmény vagy üzem iparbiztonsági szempontú védelme, az NLKM kikéri a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter mint az iparbiztonsági hatóság irányítója véleményét a korlátozás szükségessége tekintetében. Az NLKM a döntési javaslat előkészítése során a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter véleményét figyelembe veszi.

1/F. §[14]

(1)[15] Az NLKM gondoskodik az e rendeletben meghatározott légterek működésének legalább ötévente történő felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat során meg kell vizsgálni azon feltételek fennállását, amelyek a légtér kijelölését indokolták, valamint, hogy a légtér az e rendeletben meghatározottak szerint működött.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként az NLKM indokoltnak tartja valamely légtér

a) módosítását, felhívja a kérelmezőt a módosítás kezdeményezésére,

b)[16] megszüntetését, egyeztetést folytat le a légtér kijelölését kérelmezővel vagy annak jogutódjával, amelynek eredménye alapján kezdeményezi a légtérkijelölés megszüntetésének indokoltsága esetén a légtérkijelölés megszüntetésére vonatkozó jogszabály-módosítást.

1/G. §[17]

Azon légterek esetében, amelyek üzemeltetését e rendelet előírásai szerint a Budapest ATS Központ részére be kell jelenteni, a légiforgalom irányítására kijelölt szervezet tájékoztatja az NLKM-et, ha a légtér 12 hónapon keresztül folyamatosan nem üzemelt.

1/H. §[18]

Az 1/G. §-ban és a 3/A. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás alapján az NLKM az 1/F. §-ban meghatározott felülvizsgálati eljárástól függetlenül felülvizsgálja az érintett légtér működését. Ennek során a felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint jár el.

A légiforgalmi légtér

2. §

(1) A légiforgalmi légtér a légtérben nyújtott légiforgalmi szolgáltatás fajtája alapján ellenőrzött vagy nem ellenőrzött légtérre oszlik.

(2) Ellenőrzött légtér:

a) a repülőtéri irányító körzet, amely polgári (CTR) vagy katonai (MCTR) körzet;

b) a közelkörzeti irányítói körzet, amely polgári (TMA) vagy katonai (MTMA) körzet;

c) egyéb polgári irányítói körzet (CTA);

d)[19]

(3) Nem ellenőrzött légtér a légiforgalmi légtér ellenőrzött légtéren kívüli része.

(4) A légiforgalmi légtérben a nyújtott légiforgalmi szolgáltatást és a repülési szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.

3. §[20]

A forgalmi tájékoztató körzet[21]

3/A. §[22]

(1) Forgalmi tájékoztató körzet (a továbbiakban: TIZ légtér) csak abban az esetben üzemelhet, ha abban repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot (a továbbiakban: AFIS) nyújtanak.

(2)[23] Amennyiben a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a TIZ légtérben az AFIS nyújtására kijelölt szervezet egybefüggően 1 hónapig nem nyújt szolgáltatást és a TIZ légtér nem üzemel - kivéve, ha ez a szervezet önhibáján kívül álló okból történik -, kezdeményezi ennek légiforgalmi tájékoztatásként történő közzétételét.

(3)[24] Ha a TIZ légtér 12 hónapon keresztül folyamatosan nem üzemel, a légiközlekedési hatóság tájékoztatja az NLKM-et és kezdeményezi a légtér szükségességének felülvizsgálatát.

(4)[25]

3/B. §[26]

Kijelölt TIZ légtérrel rendelkező repülőtéren végrehajtott helyi repülésekről, az AFIS üzemidején kívül, a repülőtér üzembentartója tájékoztatja a Budapest ATS Központ repüléstájékoztató szolgálatát.

ATZ[27]

3/C. §[28]

(1) Az ATZ légtérben a G osztályú légtér szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ATZ légtérben repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot csak külön az e szolgálatra vonatkozó engedély birtokában nyújthatnak.

(2) Az ATZ olyan repülőterek körzetében is létesíthető, ahol légiforgalmi szolgáltatást nyújtanak. Abban az esetben, ha a repülőtéren nem nyújtanak légiforgalmi szolgáltatást, akkor a repülőtér üzemben tartója légiforgalmi szolgálatok ellátásától eltérő célra létesített földi rádióállomást üzemeltet, amelyen a repülőtérhez rendelt, kijelölt frekvencián történik a kommunikáció a Magyarország légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 56/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 46. § (4)-(4f) bekezdése szerint.

Az időszakosan korlátozott légtér

4. §

(1) Időszakosan korlátozott légteret (TRA) kell kijelölni állami légijárművek által végrehajtott azon repülések számára, amelyek

a) jellegüknél fogva szükségessé teszik a feladatban részt nem vevő légiforgalomtól történő védettséget, vagy

b) kiszámíthatatlan, intenzív, a feladatban nem érintett egyéb légiforgalom biztonságára veszélyt jelentő manőverek alkalmazásával járhatnak együtt.

(2) Az időszakosan korlátozott légtérben katonai repülésirányító szolgálat működik. A légteret, az abban tervszerűen feladatot végrehajtó állami légijárműveken kívül, egyéb légijármű a légtérben illetékes katonai repülésirányító szolgálat engedélyével veheti igénybe.

(3) Amennyiben az időszakosan korlátozott légtérben folytatott állami repülési feladat jellege azt lehetővé teszi, az illetékes katonai repülésirányító szolgálat - a légiforgalom folyamatosságának elősegítése érdekében - esetenként, illetve időszakosan, az (5) bekezdés figyelembevételével engedélyezheti a GAT-szabályok szerint működő, a polgári légiforgalmi szolgálat kezelésében lévő légijárművek áthaladását.

(4)[29] Az illetékes katonai repülésirányító szolgálat az irányítása alatt álló állami légijárműveket elkülöníti az időszakosan korlátozott légtereket engedéllyel átrepülő, GAT-szabályok szerint működő légijárművektől. Az elkülönítést úgy hozza létre, hogy az irányítása alatt álló állami légijárműveknek az azok repülési irányára és magasságára vonatkozó olyan utasításokat, engedélyeket ad, amelyek biztosítják, hogy az engedéllyel átrepülő, GAT-szabályok szerint működő légijárművektől a állami légijárművek legalább 2000 láb (600 m) függőleges, vagy 5 NM (9,3 km) oldalirányú távolságnál közelebb ne kerülhessenek.

(5) Az időszakosan korlátozott légtérben biztosítani kell a kényszerhelyzetben lévő, kutató-mentő és a betegek, illetve humán-transzplantációs anyagok szállítását végző repülések elsőbbségét.

[30]

5. §[31]

6. §[32]

A veszélyes légtér

7. §

(1) A veszélyes légtérben, a közétett üzemidő alatt, külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint és az illetékes szolgálat engedélyével lehet repülni. A veszélyes légtérben a közzétett üzemidő alatt légiközlekedés - a veszélyes légtérben folyó tevékenységben részt vevő légijárművek repüléseinek kivételével - nem tervezhető.

(2) Veszélyes légtérben annak közzétett üzemidején kívül légiközlekedésre veszélyes tevékenység nem folytatható.

(3) Ha egy veszélyes légtér közvetlenül határos valamely repülőtér illetékességi légterével (CTR, CTA, TMA), forgalmi körével, vagy a veszélyes légtér egésze vagy egy része a repülőtér illetékességi légterébe vagy forgalmi körébe tartozik, a légtérben illetékes légiforgalmi szolgálat, ennek hiányában a repülőtér üzemben tartója és a veszélyes légtér üzemben tartója az együttműködés rendjét megállapodásban állapíthatja meg.

Tanúsítási célú veszélyes légtér[33]

7/A. §[34]

A tanúsítási célú veszélyes légtér a pilóta nélküli légijármű rendszerekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztési, tanúsítási, tesztelési, valamint a légiközlekedési hatóság engedélye alapján végzett képzési feladatok biztonságos végrehajtására elkülönített veszélyes légtér, amelynek kijelölését, kizárólag az említett tevékenységek végzésére jogosult szervezet kérelmezheti.

7/B. §[35]

(1) A tanúsítási célú veszélyes légtérben a koordinációs feladatokat a légiközlekedési hatóság engedélyével rendelkező szervezet láthatja el. A tanúsítási célú veszélyes légtér működési ideje alatt a koordinációs feladatokat ellátó szervezet felelős azért, hogy

a) a hozzájárulásával berepülő, valamint a légtérben tartózkodó légijárművek, pilóta nélküli légijárművek és pilóta nélküli állami légijárművek által végrehajtott műveletekkel összefüggő légtérhasználat koordinációs feladatait ellássa;

b) a földi telepítésű rádióállomás működtetését olyan személy lássa el, aki léginavigációs és a légiközlekedés biztonságát szolgáló egyéb földi berendezések engedélyezési eljárásáról és hatósági felügyeletéről szóló rendelet alapján légiforgalmi földi rádióállomás kezelésére jogosult;

c) kétoldalú rádióösszeköttetést tartson azokkal a légijárművekkel, amelyek a tanúsítási célú veszélyes légtérben működnek, és a kétoldalú rádióösszeköttetés biztosítása hangrögzítéssel ellátott rádióállomáson keresztül történjen;

d) pilóta nélküli légijárművek valós idejű helyzet meghatározására képes, az adott UAS vezérlőrendszerétől független nyomkövető rendszer egyidejű alkalmazása mellett (pl. ADS-B Out jeladó, FLARM), kétoldalú kommunikációs kapcsolatot tartson azon pilóta nélküli légijárművek, és pilóta nélküli állami légijárművek távoli pilótáival, akik a tanúsítási célú veszélyes légtérben műveleteket hajtanak végre, és a kétoldalú kommunikációs kapcsolat biztosítása a hang alapú és képi megjelenítésű információk rögzítésére és tárolására alkalmas eszközön keresztül történjen;

e) a Budapest ATS Központtól telefonon kapott - a légtér igénybevételének engedélyezett kezdő és befejező időpontjára, valamint az igénybe vehető magasságra vonatkozó - tájékoztatásokat továbbítsa a tanúsítási célú veszélyes légteret igénybe vevő légijárművek részére; a Budapest ATS Központtól kapott tájékoztatás és megtett intézkedés az erre a célra rendszeresített naplóba bejegyzésre kerüljön.

(2) A Budapest ATS Központ és a koordinációs feladatokat ellátó szervezet együttműködési megállapodásban rögzíti az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására, valamint a tájékoztatás cseréjére vonatkozó eljárásokat.

(3) A légiközlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott együttműködési megállapodást, annak az e jogszabályban foglalt követelményeinek való megfelelés vizsgálatát követően hagyja jóvá.

(4) A tanúsítási célú veszélyes légtérben annak működési ideje alatt légijármű csak a légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet hozzájárulása esetén tartózkodhat.

(5) A tanúsítási célú veszélyes légtérben a koordinációs feladatokat ellátó szervezetnek biztosítani kell a kényszerhelyzetben lévő légijármű, légi kutató-mentő repülés, mentőrepülés, rendészeti vagy bűnüldözés feladat céljából végzett repülés, valamint valós légvédelmi repülés elsőbbségét.

(6) A tanúsítási célú veszélyes légtér igénylése csak akkor lehetséges, ha abban tényleges feladat végrehajtás tervezett.

(7) A tanúsítási célú veszélyes légtér 4000 láb AMSL felett akkor vehető igénybe, ha az abban repülést végrehajtó pilóta nélküli légijármű és pilóta nélküli állami légijármű működőképes C vagy S módú transzponderrel rendelkezik.

(8) Ellenőrzött légtérrel átlapoló tanúsítási célú veszélyes légtérben pilóta nélküli légijármű és pilóta nélküli állami légijármű kizárólag működőképes C vagy S módú transzponder és kétoldalú folyamatos összeköttetést biztosító berendezés megléte esetén hajthat végre repülést.

(9)[36] C vagy S módú transzponderrel nem rendelkező pilóta nélküli állami légijármű TRA-ban, veszélyes légtérben, tanúsítási célú veszélyes légtérben és eseti légtérben működőképes ADS-B Out jeladó használata mellett üzemeltethető.

Tiltott légtér

8. §[37]

(1) A tiltott légtérben a légiközlekedés - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - tilos.

(2) A közlekedésért felelős miniszter a légiközlekedési hatóság, a katonai légiközlekedési hatóság vagy az érintett miniszter javaslatára kivételes indokból - katasztrófa, veszélyhelyzet elhárítása, a nemzet biztonsága, a közrend vagy közbiztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében, honvédelmi érdekek alapján vagy kutatási célból - esetileg engedélyezheti a tiltott légtérben történő repülést.

(3) A tiltott légtér eseti igénybevétele iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tiltott légtér nevét, azonosítóját,

b) a tiltott légtér igénybevételének célját,

c) a repülés során használt légijármű típusát, lajstromjelét vagy azonosító jelét,

d) a tiltott légtér eseti igénybevételének tervezett kezdő dátumát és időpontját UTC-ben, valamint időtartamát,

e) a repülés útvonalát és magasságát, vagy ha a tervezett repülési útvonalra és magasságra vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre a kérelmezés időpontjában, az igénybe venni kívánt légtérrész oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordináták szerint, valamint alsó és felső határát a földfelszíntől számítva, méterben.

(4) A tiltott légtér eseti igénybevételét a közlekedésért felelős miniszter legfeljebb nyolc napra engedélyezheti. A határozatnak - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglaltakon túl - a (3) bekezdésben meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

(5) A pilóta nélküli légijárművel történő repülés végrehajtásához szükséges engedély megléte esetén a Rendőrség Légirendészeti Szolgálata - a repülést megelőzően - ellenőrzi a tiltott légtérben történő repülésre adott engedélyt, a pilóta nélküli légijármű és az annak irányítását végrehajtó személy jogosultságát és okmányait.

II. Fejezet

A LÉGTEREK IGÉNYLÉSE ÉS IGÉNYBEVÉTELE

Az időszakosan korlátozott légtér igénylése

9. §

(1) Az időszakosan korlátozott légteret az érintett katonai szervezetek, a repülési feladatok igényei szerint a Magyar Honvédség szervezetén belül, az üzemben tartói feladatokat ellátó parancsnok által felhatalmazott szervezetnél igényelhetik.

(2) Az időszakosan korlátozott légtér igénylésének tartalmaznia kell:

a) a légtér azonosító jelét;

b) az igénybevétel kezdési és befejezési időpontjait UTC-ben;

c) a légtér igényelt alsó és felső határát;

d) a légtérben tervezett feladat jellegét;

e) a légtérben tervezetten illetékes katonai repülésirányító szolgálat megnevezését.

(3) Az időszakosan korlátozott légterek igénybevételére vonatkozó, összesített napi terveket, a tervezett igénybevételt megelőző napon, helyi idő szerint 12.00 óráig az (1) bekezdésben meghatározott szervezet továbbítja Budapest ATS Központ számára.

(4)[38] Budapest ATS Központ a beérkező igények feldolgozása után - az NLKM légtérfelhasználásra vonatkozó stratégiai elvei alapján - dönt az igények elfogadásáról, illetve korlátozásáról, tiltásáról, és arról az igénylő katonai szervezetet értesíti.

(5) Az elfogadott légtérigényt késedelem nélkül törölni kell, ha bizonyossá válik, hogy a tervezett feladat végrehajtására nem kerül sor.

Az időszakosan korlátozott légtér igénybevétele

10. §

(1) Az időszakosan korlátozott légtérben illetékes katonai repülésirányító egység és a TRA-val határos légtérben illetékes polgári légiforgalmi irányító egység között együttműködési megállapodást kell kötni a légtér-igénybevétel biztosítása érdekében. Az együttműködési megállapodás az adatcsere módjára és a GAT-szabályok szerint működő légijárművek működő TRA-n engedéllyel történő áthaladásával kapcsolatos eljárásokra terjed ki.

(2)[39] Az időszakosan korlátozott légtér igényelt kezdési időpontja előtt legalább 30 perccel az igénylő katonai szervezet köteles a tényleges kezdés időpontját a Budapest ATS Központtal egyeztetni.

(3) Ha a Budapest ATS Központtal egyeztetett kezdési időpontot követő 30 percen belül a légtér igénybevételét nem kezdik meg, az igénylő katonai szervezetnek új kezdési időpontot kell egyeztetnie.

(4) Az időszakosan korlátozott légteret az engedélyezett kezdési időpont előtt, illetve az engedélyezett befejezési időponton túl igénybe venni tilos.

(5) Amennyiben az igényelt időszakosan korlátozott légtérben - az engedélyezett kezdési és befejezési időpont között - az igénybevétel legalább 30 percig szünetel, az igénylő katonai szervezet az alábbi információkat köteles továbbítani Budapest ATS Központ számára:

a) az újrakezdés tervezett időpontja;

b) az engedélyezett légtér méretének (magasságtartományának) csökkentése a tényleges feladat függvényében.

(6) Az időszakosan korlátozott légtér igénybevételének az engedélyezett befejezési idő előtti megszűnését és a további légtérigény törlését az igénylő katonai szervezet kéri a Budapest ATS Központtól.

A koordinált légtér igénylése

11. §

(1)[40] Koordinált légteret a 12. § (1) bekezdésében meghatározott koordinációs szervezet igényelhet.

(2) A koordinált légtér igénylési rendjét a Budapest ATS Központ és az igénylő szervezet közötti együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. Amennyiben a koordinált légteret igénylő szervezet megegyezik a koordinációs feladatokat ellátó szervezettel, úgy az igénylési rendet a 12. § (5) bekezdésében előírt együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

A koordinált légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet[41]

12. §

(1)[42] A koordinációs feladatokat

a) az LHSG120, LHSG121, LHSG122, LHSG123, LHSG124 légterek esetében Budaörs repülőtér vagy Farkashegy repülőtér üzemben tartójának valamelyike vagy az általuk megbízott szervezet,

b) az LHSG110, LHSG111, LHSG112, LHSG113, LHSG114 légterek esetében az Esztergomi repülőtér üzemben tartója vagy az általa megbízott szervezet,

c) az LHSG102/S, LHSG103/S, LHSG113/S, LHSG123/S, LHSG124/S légterek esetében a Repülő és Légisport Szövetség vagy az általa megbízott szervezet,

d) az LHSG100, LHSG101, LHSG102, LHSG103, LHSG130, LHSG131, LHSG132 légterek esetében a Dunakeszi repülőtér üzemben tartója vagy az általa megbízott szervezet

a légiközlekedési hatóság engedélyével láthatja el.

(2) A koordinált légtér működési ideje alatt a koordinációs feladatokat ellátó szervezet felelős a légtérben a légtérhasználat koordinációs feladatainak ellátásáért.

(3)[43] A koordinációs feladatokat ellátó szervezet gondoskodik arról, hogy a földi telepítésű rádióállomás működtetését olyan személy lássa el, aki e rendelet alapján a koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelésére jogosult.

(3a)[44] A koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezeléséhez a hatóság által kiadott koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelői engedély szükséges.

(3b)[45] A koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelői engedély kizárólag a (4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására jogosítja a koordinációs feladatokat ellátó szervezetet.

(3c)[46] A koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelői engedélyt az a 18. életévét betöltött, legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy szerezheti meg, aki

a) képzésen történő részvétellel elsajátította a következő elméleti ismereteket:

aa) a koordinációs feladatok ellátására szolgáló rádióállomás kezelésére vonatkozó szabályok és előírások,

ab) rádiótávbeszélő eljárások, kifejezések magyar vagy magyar és angol nyelven,

ac) Magyarország területén belül biztosított légiforgalmi tájékoztatások és szolgálatok,

ad) a földi rádióállomáson lévő távközlési berendezések alapelvei, használata, működésére vonatkozó szabályok, majd ezt követően

b) az a) pontban meghatározott elméleti ismeretekből hatósági vizsgát tett, és

c) legalább 50 óra, koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelésére jogosult személy felügyelete alatt igazolt gyakorlati tapasztalatot szerzett.

(3d)[47] Az elméleti ismeretek elsajátítására szolgáló képzés elvégzését követően a hatósági vizsga elvégzésére egy éven belül legfeljebb két alkalommal van lehetőség.

(3e)[48] A (3d) bekezdés szerinti vizsgaidőpontok között legalább egy hónap időtartamnak kell eltelnie.

(3f)[49] A második sikertelen hatósági vizsga esetén az elméleti ismeretek elsajátítására szolgáló képzés újbóli elvégzése szükséges.

(3g)[50] Mentesül az a személy

a) a (3c) bekezdésben meghatározottak alól, aki légiforgalmi irányító vagy repüléstájékoztató szakszolgálati engedéllyel és érvényes munkahelyi kiterjesztéssel rendelkezett a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül,

b) a (3c) bekezdés b) és c) pontja alól, aki hajózó személyzet szakszolgálati engedéllyel és oktatói jogosítással rendelkezik,

c) a (3c) bekezdés c) pontjában meghatározott vizsgának a (3c) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott része alól, aki rendelkezik hajózó személyzet szakszolgálati engedéllyel és rádió-távbeszélő kezelői jogosítással.

(3h)[51] A (3c) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott ismeretekből, magyar nyelven végrehajtott vizsga vagy magyar nyelvű rádió-távbeszélő kezelői jogosítás alapján kiadott, koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelői engedély magyar nyelven, a magyar és angol nyelven végrehajtott vizsga vagy magyar és angol nyelvű rádió-távbeszélő kezelői jogosítás alapján kiadott koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelői engedély magyar és angol nyelven jogosít földi rádióállomás használatára.

(3i)[52] A légiforgalmi irányító vagy repüléstájékoztató szakszolgálati engedéllyel és érvényes munkahelyi kiterjesztéssel rendelkező személy a (3a) bekezdés szerinti engedély nélkül is jogosult a koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelésére.

(4) A koordinációs feladatokat ellátó szervezet feladata:

a) hangrögzítéssel ellátott rádióállomás működtetése és kétoldalú rádióösszeköttetés tartása azokkal a légijárművekkel, amelyek - a siklórepülés céljára igényelhető koordinált légtér kivételével - koordinált légtérben működnek;

b)[53] a Budapest ATS Központtól telefonon kapott - a légtér igénybevételének engedélyezett kezdő és befejező időpontjára, valamint az igénybe vehető magasságra vonatkozó - tájékoztatások továbbítása a koordinált légteret igénybe vevő légijárművek részére;

c) a Budapest ATS Központ telefonon történő tájékoztatása arról, hogy

ca) minden - a koordinációs feladatokat ellátó szervezet által ismert - forgalom elhagyta a koordinált légteret, vagy

cb) van olyan általa ismert forgalom, amellyel kapcsolatban nem tudott meggyőződni a koordinált légtér elhagyásáról;

d)[54] a siklórepülés céljára igényelhető koordinált légtér esetén a légijárművek megfelelő módszerrel történő előzetes tájékoztatása a koordinált légtér igénybevételének engedélyezett kezdési és befejezési időpontjáról és az igénybe vehető magasságról;

e) valamennyi, a Budapest ATS Központtól kapott tájékoztatás és megtett intézkedés bejegyzése az erre a célra rendszeresített naplóba, illetve a koordinációs feladatok légiforgalmi szolgáltató által történő ellátása esetén a belső szabályzatában meghatározott módon.

(5) A Budapest ATS Központ és a koordinációs feladatokat ellátó szervezet közötti tájékoztatás cseréjére vonatkozó eljárásokat a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

13. §[55]

A koordinált légtér igénybevétele

14. §

(1) A koordinált légteret csak a látvarepülési szabályok (VFR) szerint működő légijárművek vehetik igénybe, a Budapest ATS Központtól kapott, a koordinációs feladatokat ellátó szervezet által továbbított engedélyezett kezdő és befejező időpont között, a meghatározott magasságig.

(2) A koordinált légtérben légiforgalmi szolgáltatást nem nyújtanak.

(3) A légijárműveknek - a siklórepülés céljára igényelhető koordinált légtér kivételével - a közzétett frekvencián kétoldalú rádióösszeköttetést kell tartani a koordinációs feladatokat ellátó szervezettel és meg kell adniuk a repülésükre vonatkozó adatokat (lajstromjel vagy egyéb azonosító jelzés, indulási repülőtér). Kétoldalú rádióösszeköttetés megszakadása esetén a koordinált légteret a legrövidebb időn belül el kell hagyni, és erről késedelem nélkül tájékoztatni kell a koordinációs feladatokat ellátó szervezetet.

(4) A koordinációs feladatokat ellátó szervezet a koordinált légtérben működő légijárműveket rádión tájékoztatja a koordinált légtér igénybevételének befejező időpontjáról, illetve a koordinált légtér egyéb korlátozásáról. Valamennyi légijármű a koordinációs feladatokat ellátó szervezet tájékoztatásának megfelelően - a tájékoztatást követő 15 percen belül - köteles elhagyni a koordinált légteret, illetve lesüllyedni a megadott magasságra, és erről köteles rádión keresztül tájékoztatni a koordinációs feladatokat ellátó szervezetet.

(5) A hullámrepülés céljára kijelölt koordinált légtérben a külön jogszabályban meghatározott magasságmérő beállítást kell alkalmazni.

A versenylégtér igénylése[56]

14/A. §[57] (1) A versenylégteret országos sportági szakszövetség igényelheti az általa rendezett vitorlázórepülő versenyek keretében végrehajtott repülésekhez. A versenyek ütemezését tartalmazó éves tervet az országos sportági szakszövetségnek a megelőző év december 31-ig kell eljuttatnia a Budapest ATS Központ, valamint az állami repülések céljára kijelölt légterekben illetékes légiforgalmi és légvédelmi irányító egység részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti éves terv alapján megvalósuló tényleges igénybevétel gyakoriságára és időtartamára vonatkozó szabályokat, valamint a versenylégtér igénylési rendjét a Budapest ATS Központ, az állami repülések céljára kijelölt légterekben illetékes légiforgalmi és légvédelmi irányító egység és az igénylő szervezet közötti együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. Amennyiben a versenylégteret igénylő szervezet megegyezik a koordinációs feladatokat ellátó szervezettel, akkor az igénylési rendet a 12. § (5) bekezdésében előírt együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

A versenylégtér koordinációs feladatait ellátó szervezet

14/B. §[58] (1) A versenylégtérben a légtér igénylőjének vagy az általa megbízott szervezetnek a légiközlekedési hatóság engedélyével koordinációs feladatokat kell ellátnia, amely feladatokra a 12. § (2) bekezdésében és (4) bekezdés c)-e) pontjában, valamint (5) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy

a) a 12. § (5) bekezdése szerinti együttműködési megállapodásnak részese az állami repülések céljára kijelölt légterekben illetékes légiforgalmi és légvédelmi irányító egység, valamint az MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ is, valamint

b) az a) pont szerinti együttműködési megállapodást a légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság hagyja jóvá.

(2) A koordinációs feladatokat ellátó szervezet légiközlekedési hatóság engedélyére vonatkozó kérelmének tartalmaznia kell a 14/C. § (1) bekezdése szerinti - a koordinációs szervezet és a versenyen részt vevő vitorlázó légijárművek közötti - megfelelő információtovábbítás módszerének leírását.

A versenylégtér igénybevétele

14/C. §[59] (1) A versenylégteret - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a látvarepülési szabályok (a továbbiakban: VFR) szerint működő, a 14/A. § (1) bekezdése szerinti versenyen részt vevő vitorlázó légijármű veheti igénybe, a Budapest ATS Központtól és az állami repülések céljára kijelölt légterekben illetékes légiforgalmi és légvédelmi irányító egységtől kapott, a koordinációs feladatokat ellátó szervezet által megfelelő módszerrel előzetesen továbbított, engedélyezett kezdő és befejező időpont között, a meghatározott magasságig.

(2) A versenylégtérbe a kényszerhelyzetben lévő légijármű, a légvédelmi repülést, a kutató-mentő repülést, a mentőrepülést, valamint a rendészeti vagy bűnüldözési feladatot végző légijármű VFR szerint berepülhet.

Az ATZ kijelölése és igénylése[60]

15. §[61]

(1) Az ATZ kijelölése iránti kérelmet a repülőtér üzemben tartója nyújthat be.

(2) Az ATZ

a) vízszintes kiterjedése a repülőtér vonatkoztatási pontja vagy ahol az nem áll rendelkezésre, az elsődleges futópálya középpontja körül meghatározott legfeljebb 2,5 NM sugarú kör,

b) magassága a földfelszíntől számított legfeljebb 4000' AMSL magasságig terjedhet.

(3) Az ATZ nem lapolhat át a következő légtérelemekkel:

a) ellenőrzött légtérrel,

b) időszakosan korlátozott légtérrel,

c) veszélyes légtérrel,

d) tiltott légtérrel,

e) koordinált légtérrel,

f) Drop Zone légtérrel,

g) műrepülő légtérrel,

h) korlátozott légtérrel, valamint

i) másik ATZ-vel.

(4) Az ATZ kizárólag abban az esetben lapolhat át TIZ légtérrel, amennyiben a kérelmező rendelkezik - a repülőtér létesítésének, fejlesztésének, megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszűnésének szabályairól szóló 85/2024. (IV. 17.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés e) pontjában hivatkozott - a légiforgalmi légtérrel rendelkező repülőtér üzemben tartójával kötött, az üzemeléssel összefüggő koordinációra vonatkozó együttműködési megállapodással.

(5) Az ATZ annak kijelölésekor RMZ-ként is meghatározható, azzal megegyező kiterjedésben.

(6) Az ATZ a repülőtér publikált üzemideje alatt aktiválható.

(7) Az ATZ tervezett igénybevételére vonatkozó igényt a repülőtér üzembentartója a működés tervezett megkezdését megelőzően legalább 30 perccel bejelenti Budapest ATS Központ légtérgazdálkodó egységéhez (AMC).

(8) Az ATZ kizárólag akkor vehető igénybe, amennyiben a (7) bekezdésben hivatkozott igényt az AMC visszaigazolta.

(9) Amennyiben az ATZ igénybevételét az elfogadott befejezési időpont előtt befejezik, erről a Budapest ATS Központot azonnal tájékoztatni kell, amely haladéktalanul gondoskodik a légtér deaktiválásáról.

15/A. §[62]

[63]

16. §[64]

16/A. §[65]

16/B. §[66]

A veszélyes légtér igénylése

17. §

(1) A katonai, a rendvédelmi és az egyéb jogosult szervek a veszélyes légtér igénybevételére vonatkozó terveiket a szolgálati út betartásával legalább tíz munkanappal az igénybevétel tervezett időpontját megelőzően küldik meg a Budapest ATS Központnak.

(2) Az előre nem tervezett feladatok végrehajtásához veszélyes légtér igénybevételére vonatkozó pótigényt csak a Magyar Honvédség Összhaderőnemi parancsnok, illetve az egyéb igénybevételre jogosult szervek esetében azok felügyeletét végző szervek vezetőjének jóváhagyásával lehet benyújtani a Budapest ATS Központhoz, legkésőbb 5 munkanappal a feladat tervezett végrehajtását megelőzően.

(3)[67] A veszélyes légterek hétfő 06.00 órától péntek 22.00 óra helyi idő szerinti időpontok közötti időszakra igényelhetők.

(4) A veszélyes légtér igénylésének tartalmaznia kell:

a) a veszélyes légtér azonosítóját;

b) a repülésre veszélyes magasságot;

c) a működés dátumát, a kezdés és a befejezés időpontjának helyi időben történő megjelölésével;

d) a végrehajtandó feladat megnevezését;

e) lövészeti tevékenység esetén a lövészetvezető, lőtéri repülésvezető elérhetőségét.

(5) A Budapest ATS Központ a szükséges igénylési adatok összesítése után gondoskodik a veszélyes légterek NOTAM-ban történő közzétételéről.

(6) A tervben szereplő veszélyes légtérre vonatkozó igényt törölni kell, ha bizonyossá válik, hogy a tervezett feladat végrehajtására a tervezett időszakban nem kerül sor.

Tanúsítási célú veszélyes légtér igénylése és igénybevétele[68]

17/A. §[69]

(1) A tanúsítási célú veszélyes légteret a 7/B. § (1) bekezdésében meghatározott és a 7/B. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodásban nevesített koordinációs feladatokat ellátó szervezet igényelhet.

(2) A légtér igénylésének tartalmaznia kell:

a) a légtér azonosító jelét;

b) a működés dátumát a kezdés és a befejezés időpontjának UTC-ben történő megjelölésével;

c) a légtér igényelt alsó és felső határát;

d) a légtérben tervezett feladat jellegét; továbbá

e) a légtérben koordinációs feladatot ellátó személy nevét és elérhetőségét.

(3) A tanúsítási célú veszélyes légtér tervezett igénybevételére vonatkozó, összesített napi tervet, a tervezett igénybevételt megelőző napon helyi idő szerint 12.00 óráig a koordinációs feladatokat ellátó szervezet továbbítja Budapest ATS Központ számára.

(4) Budapest ATS Központ a (3) bekezdés szerint beérkező igények feldolgozása után dönt az igények elfogadásáról, korlátozásáról, valamint elutasításáról, és arról a koordinációs feladatokat ellátó szervezetet értesíti, valamint a jóváhagyott légtéradatokat a napi légtérfelhasználási tervben közzéteszi.

(5) Az elfogadott légtérigényt késedelem nélkül törölni kell, ha bizonyossá válik, hogy a tervezett feladat végrehajtására nem kerül sor.

(6) A tanúsítási célú veszélyes légteret az elfogadott kezdési időpont előtt, valamint az elfogadott befejezési időponton túl a 7/A. §-ban meghatározott tevékenység végzése céljából igénybe venni tilos.

(7) Ha tanúsítási célú veszélyes légtér igénybevételét az elfogadott befejezési időpont előtt befejezik, erről a Budapest ATS Központot azonnal tájékoztatni kell, amely haladéktalanul gondoskodik a légtér deaktiválásáról.

(8) A tanúsítási célú veszélyes légtér elfogadott kezdési időpontja előtt legalább 30 perccel a koordinációs feladatokat ellátó szervezet a tényleges kezdés időpontját a Budapest ATS Központtal egyezteti.

(9) Ha az igényelt tanúsítási célú veszélyes légtérben - az elfogadott kezdési és befejezési időpont között - az igénybevétel legalább 30 percig szünetel, az igénylő szervezet az alábbi információkat köteles továbbítani Budapest ATS Központ számára:

a) az újrakezdés tervezett időpontja;

b) az elfogadott légtér méretének (magasságtartományának) csökkentése a tényleges feladat függvényében.

A veszélyes légtér igénybevétele

18. §

(1) A veszélyes légtér igénybevételének megkezdését - annak időpontja előtt legalább 30 perccel - az igénybevevő köteles a Budapest ATS Központtal egyeztetni. Az egyeztetés során lövészeti tevékenység esetén meg kell adni a lövészetvezető és a lőtéri repülésvezető elérhetőségét (telefonszámát) is.

(2) Az igénylő szervezet az alábbi információkat továbbítja a Budapest ATS Központ számára:

a) az újrakezdés tervezett időpontját, ha az igénybevétel legalább 30 percig szünetel,

b) az engedélyezett veszélyes légtér méretének (magasságának) csökkentését a tényleges feladat függvényében,

c) a veszélyes légtér igénybevételének várható befejezését.

(3) Ha a Budapest ATS Központtal egyeztetett kezdési időpontot követő 30 percen belül a veszélyes légtér igénybevételét nem kezdik meg, az igénylő szervezetnek új kezdési időpontot kell egyeztetnie.

(4) Ha a veszélyes légtér igénybevételét az igényelt befejezési időpont előtt befejezik, erről a Budapest ATS Központot azonnal tájékoztatni kell.

(5) A veszélyes légteret az igényelt kezdési időpont előtt és az igényelt befejezési időponton túl igénybe venni tilos.

Drop Zone légtér kijelölése és igénylése[70]

18/A. §[71]

(1)[72] Drop Zone légtér kijelölése iránti kérelmet a repülőtéren légiforgalmi szolgálatot ellátó szervezet, vagy ennek hiányában a repülőtér üzemben tartója vagy az általa megbízott szervezet nyújthat be.

(2) A Drop Zone légtér felső határát úgy kell megállapítani, hogy az 500 lábra (150 m) végződjön.

(2a)[73] A Drop Zone légtér oldalhatárainak megállapítása során az ejtőernyős ugrást végző személyek biztonságát kell figyelembe venni azzal, hogy törekedni kell a légtér minél kisebb méretére, és annak meghatározásához az ugráshoz használt légijármű emelkedése és süllyedése nem vehető figyelembe.

(3)[74] A Drop Zone légtérhez kapcsolódó koordinációs feladatokat ellátó szervezet és az ejtőernyős ugrást vagy műrepülést végrehajtó szervezet vagy szervezetek közötti eljárásokat a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(4)[75] A Drop Zone légtér igénybevétele esetére a repülőtér üzembentartója a repülőtér működésével kapcsolatos szabályokat a repülőtérrendben rögzíti.

18/B. §[76]

(1) A Drop Zone légtér igénylési rendjét a Budapest ATS Központ vagy az illetékes légiforgalmi irányító szolgálat és a koordinációs feladatokat ellátó szervezet között a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni, ha

a) a Drop Zone légteret vagy egy részét ellenőrzött légtérben jelölték ki,

b) a Drop Zone légtér és az ellenőrzött légtér magassági határai között kevesebb, mint 1000 láb (300 m) van vagy

c)[77] a Drop Zone légtér az ellenőrzött légtér oldalhatárától kevesebb, mint 2,5 NM-re (4,6 km) helyezkedik el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési megállapodásban meg kell határozni a Drop Zone légtér igénylésével és igénybevételével kapcsolatos eljárásokat, amelyeknek biztosítaniuk kell az ellenőrzött légtérben üzemelő légiforgalom biztonságos, gyors és rendszeres áramlását, valamint figyelembe kell venniük a honvédelmi érdekeket.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetben a Drop Zone légtér igénylését a koordinációs feladatokat ellátó szervezetnek legkésőbb az igénybevételt megelőző 30 perccel telefonon vagy elektronikus úton be kell jelentenie a Budapest ATS Központnak.

(4) Időszakosan korlátozott légteret érintő Drop Zone légtér az időszakosan korlátozott légtér működésével egyidejűleg nem igényelhető.

A Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet[78]

18/C. §

(1)[79] A Drop Zone légtérben - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a repülőtér üzemben tartójának vagy az általa megbízott szervezetnek a légiközlekedési hatóság engedélyével koordinációs feladatokat kell ellátnia, amely feladatokra a 12. § (2)-(3) bekezdésében és (4) bekezdés a)-c) és e) pontjában, valamint (5) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(2)[80] Ha a Drop Zone légtér olyan repülőtéren kerül kijelölésre, amelyen AFIS-t biztosítanak, az AFIS a Drop Zone légtérhez kapcsolódó koordinációs feladatokat is ellátja.

(3) A Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet a Drop Zone légtérben működő légijárműveket rádión tájékoztatja a légtér igénybevételének befejező időpontjáról és a Drop Zone légtér egyéb korlátozásáról.

(4)[81]

18/D. §

A koordinációs feladatokat ellátó szervezet a 18/C. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megszerzését követően írásban tájékoztatja a Budapest ATS Központot a légtér igénylésére jogosult személyekről, kivéve, ha a két szervezet között együttműködési megállapodás kerül megkötésre.

A Drop Zone légtér igénybevétele[82]

18/E. §

(1) A Drop Zone légteret működési ideje alatt

a) kizárólag VFR szerint működő légijármű veheti igénybe, a Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet által megadott kezdő és befejező időpont között és magasságig,

b) a légijárműnek a közzétett frekvencián kétoldalú rádióösszeköttetést kell fenntartania a Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezettel és meg kell adnia a repülésre vonatkozó adatokat, valamint a kétoldalú rádióösszeköttetés megszakadása esetén a Drop Zone légteret a legrövidebb időn belül el kell hagynia, és erről a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatnia kell a Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezetet.

(1a)[83] A Drop Zone légtérben a G osztályú légtér szabályait kell alkalmazni az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott eltérésekkel.

(2)[84] A Drop Zone légtérben ejtőernyős ugrást és műrepülést egy időben végrehajtani nem lehet.

(3) A Drop Zone légtér felső magasságát a Drop Zone légtérben üzemelő légijármű legfeljebb 500 láb (150 m) távolságra közelítheti meg.

(4) Ha a Drop Zone légtér vagy annak egy része ellenőrzött légtérben került kijelölésre,

a) a légijármű vezetőnek az ellenőrzött légtérben illetékes ATC egység frekvenciáját folyamatosan figyelnie kell,

b) a légijármű a Drop Zone légtérből az ellenőrzött légtérbe az illetékes ATC egység engedélyével léphet be, valamint

c) valamennyi légijárműnek a koordinációs feladatokat ellátó szervezet tájékoztatásának megfelelően - a tájékoztatásban szereplő befejezési időpontig - el kell hagynia a Drop Zone légteret vagy le kell süllyednie a megadott magasságra és erről rádión keresztül tájékoztatnia kell a koordinációs feladatokat ellátó szervezetet.

(5)[85] A Drop Zone légteret ejtőernyős dobás céljából kizárólag működőképes C vagy S módú transzponderrel és legalább két készlet működőképes rádióegységgel felszerelt légijárművek vehetik igénybe. A transzpondert a Drop Zone légtér igénybevételekor működtetni kell.

(6)[86] A Drop Zone légteret műrepülés céljából működőképes rádióberendezéssel felszerelt légijármű veheti igénybe és a rádióberendezést az igénybevétel alatt folyamatosan működtetni kell.

(7)[87] A működő Drop Zone légtérbe történő berepülés, illetve a Drop Zone légtér alatt való átrepülés előtt a légijármű vezetőnek fel kell vennie a kapcsolatot a légtér közzétett frekvenciáján a Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezettel és kizárólag a szervezet hozzájárulása esetén repülhet be a légtérbe, illetve repülhet át a légtér alatt.

(8)[88] A működő Drop Zone légtérben az ejtőernyős dobást vagy a műrepülést végző légijárműnek elsőbbsége van az átrepülő forgalommal szemben, azzal, hogy biztosítani kell a kényszerhelyzetben lévő légijármű, a légvédelmi repülés, a kutató-mentő repülést végző légijármű, a mentőrepülés, valamint a rendészeti vagy bűnüldözés feladata céljából végzett repülés elsőbbségét.

Műrepülő légtér[89]

18/F. §

(1) Műrepülő légteret kizárólag nem ellenőrzött légtérben lehet kijelölni oly módon, hogy

a) a műrepülő légtér és az ellenőrzött légtér magassági határai között legalább 1000 láb (300 m) vagy

b)[90] a műrepülő légtér és az ellenőrzött légtér oldalhatárától legalább 2,5 NM (4,6 km)

távolság legyen.

(2) A műrepülő légtér alsó határa nem lehet kevesebb, mint 1000 láb (300 m) AGL.

(3) Repülőtér felett műrepülő légteret akkor lehet kijelölni, ha a repülőtér nem rendelkezik kijelölt légtérrel. A kijelöléshez szükséges a repülőtér üzemben tartójának a hozzájárulása.

Műrepülő légtér igénybevétele[91]

18/G. §

(1) Az igénybevételhez szükséges az illetékes légiforgalmi szolgálat hozzájárulása.

(2) A légtér elhagyását közölni kell az illetékes légiforgalmi szolgálattal.

(3) A műrepülő légteret működőképes rádióberendezéssel felszerelt légijármű veheti igénybe és a rádióberendezést az igénybevétel alatt folyamatosan működtetni kell.

Légtéradatok archiválása[92]

18/H. §[93]

A veszélyes légtér, a tanúsítási célú veszélyes légtér, az ATZ, az időszakosan korlátozott légtér, az eseti légtér, a koordinált légtér, a Drop Zone légtér és a műrepülő légtér igénylésére és igénybevételére vonatkozó, a Budapest ATS Központnak megadott adatokat a Budapest ATS Központnak 60 napig meg kell őriznie.

III. Fejezet

LÉGI ÚTVONALAK

A légi útvonalak

19. §[94]

(1)[95] Budapest CTA és Budapest FIR nem ellenőrzött légtere szabad útvonalú légtér, amelyben az IFR szerint üzemelő légijárművek a kijelölt belépő, kilépő vagy - a határon átnyúló szabad útvonalú légtér esetében - a közbenső pontok között - a nemzetközi útvonalhálózat figyelembevételével - szabad útvonalon tervezhetik repülésüket. A kijelölt belépő, kilépő és közbenső pontokat, valamint a pontokra vonatkozó szabályokat a légiforgalmi szolgálat az AIP-ben közzéteszi.

(2) A szabad útvonalú légtérből történő kilépést követően ugyanabba a légtérbe ismételt belépés ugyanazon repülés alatt kizárólag kijelölt kilépő és belépő ponton tervezhető.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabad útvonalú légtéren kívül a légiforgalmi szolgálat illetékességi légterében ATS útvonalakat határozhat meg. Az ATS útvonalakat az AIP-ben közzé kell tenni.

(4)[96] Ha az IFR szerint üzemelő légijármű olyan légtérből repül be Budapest CTA légterébe vagy olyan légtérbe távozik Budapest CTA légteréből, amely szintén szabad útvonalú légtér, az (1) bekezdésben meghatározott, a kijelölt belépő és kilépő pontra vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.

Katonai légi folyosók

20. §

(1)[97] A katonai légijárművek földközeli és kis magasságú, 250 kt (460 km/h) IAS-nél nagyobb sebességű harcászati jellegű útvonalrepüléseinek végrehajtása a légterekre vonatkozó szabályok szerint kijelölt katonai légi folyosóban történhet.

(2) A katonai légi folyosók:

a) a föld és a víz felszínétől - a környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek felett a korlátozás felső magasságától - 3000 láb (900 m) AGL magasságig terjednek,

b) be-, illetve kilépő pontokból, útvonal szakaszokból és fordulópontokból állnak,

c) a nem ellenőrzött, "G" osztályú légtérben jelölhetők ki az a) pontban meghatározottak figyelembevételével,

d)[98] oldalirányú kiterjedésük 5 NM (9,3 km), és

e) oldalirányban legalább 2 NM (4 km) távolságra elkerülik a működő repülőtereket.

21. §

(1) A katonai légi folyosókat a Magyar Honvédség és a szövetséges államok fegyveres erőinek katonai légijárművei vehetik igénybe.

(2) A katonai légi folyosót igénybe vevő légijárművek a légi folyosó felső magassági határát 500 láb (150 m) függőleges, oldalhatárait 1 NM (2 km) vízszintes távolságnál jobban nem közelíthetik meg.

(3) A katonai légi folyosót igénybe vevő légijárművek részére a radar-elkülönítés nem biztosított, a katonai légvédelmi irányító szolgálat - a radar- és rádiólefedettség függvényében - tájékoztató és riasztó szolgáltatást nyújt.

(4)[99] A katonai légi folyosók igénybevételére vonatkozó - az NLKM légtérfelhasználásra vonatkozó stratégiai elvei alapján összeállított - előzetes tervet az igénybevétel napját megelőző munkanap helyi idő szerint 12.00 óráig kell megküldeni a Budapest ATS Központnak.

(5) Az igénybevétel tényleges idejét a katonai légvédelmi irányító szolgálat legkésőbb 15 perccel az igénybevétel megkezdése előtt bejelenti, valamint folyamatos tájékoztatást nyújt az egyes légifolyosó-szakaszok aktív, illetve nem aktív állapotáról a Budapest ATS Központ számára.

(6) Az igényelt időszakokon belül a katonai légi folyosók nem aktív állapotú szakaszait a GAT-szabályok szerint működő légijárművek külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint átrepülhetik.

A hangsebesség feletti repülés

22. §

(1) A magyar légtérben polgári légijárművel nem hajtható végre a hangsebességet elérő, illetve azt meghaladó sebességű repülés.

(2) A magyar légtérben állami légijárművel - a légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó légijárműveknek a légtérszuverenitás megóvása céljából végzett repüléseinek kivételével - nem hajtható végre FL360 (10 950 m STD) alatt hangsebességet meghaladó sebességű repülés.

(3) Állami légijárművel nem hajtható végre a budapesti Lánchíd budai hídfőjétől mért 30 km sugarú kör által határolt terület felett a hangsebességnél nagyobb sebességű repülés.

IV. Fejezet

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A légtéradatok közzététele

23. §[100]

A légtér szerkezetére és osztályozására, a légi útvonalakra, a katonai légi folyosókra és a koordinált légtérben használt frekvenciákra vonatkozó adatokat a légiközlekedési hatóság az AIP-ben (Magyarország légiforgalmi tájékoztató kiadványában) teszi közzé.

Fogalmak, meghatározások

24. §

E rendelet alkalmazásában:

1. AIS (Aeronautical Information Service): légiforgalmi tájékoztató szolgálat, a légiforgalom biztonsága, rendszeressége és hatékonysága szempontjából szükséges tájékoztatások nyújtása;

1a.[101] AGL (Above ground level): földfelszín feletti magasság;

2. AMSL (Above Mean Sea Level): a közepes tengerszint feletti magasság jelölésére használt rövidítés;

3. ARP (Aerodrome Reference Point): repülőtér vonatkozási pont jelölésére használt rövidítés;

4. ATC (Air Traffic Control): gyűjtőfogalom, amely jelenthet légiforgalmi irányító szolgálatot vagy légiforgalmi irányító egységet;

5. ATS (Air Traffic Services): légiforgalmi szolgálat; gyűjtőfogalom, amely jelenthet repüléstájékoztató szolgálatot, repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot, riasztó szolgálatot, légiforgalmi irányító szolgálatot, körzeti irányító szolgálatot, bevezető irányító szolgálatot és repülőtéri irányító szolgálatot;

6. ATS jelentőpont: meghatározott földrajzi hely, amelyhez viszonyítva a légijármű helyzetét jelenteni lehet;

7. ATS útvonal: a légiforgalom lebonyolítására kijelölt útvonal, amelyet a légiforgalmi szolgálatok ellátása érdekében határoztak meg. Az "ATS útvonal" kifejezés légi folyosó, ellenőrzött vagy nem ellenőrzött útvonal, érkezési vagy indulási útvonal stb. jelzésére egyaránt használható;

8.[102] ATZ: repülőtéri forgalmi körzet, a repülőtér körül a repülőtéri forgalom védelme érdekében kijelölt, meghatározott kiterjedésű légtér;

9. Budapest ATS Központ: a közlekedésért felelős miniszter által a légiforgalom irányítására kijelölt szervezeten belül működő integrált, polgári-katonai operatív egység, amely továbbá jelenti a légtérgazdálkodó egységet (AMC) is;

10.[103] Budapest FIR (Budapest Repüléstájékoztató Körzet): Magyarország államhatára által körbezárt terület, amelyen belül a légiközlekedés számára FL660 (20 100 m STD) magasságig légiforgalmi szolgálatot biztosítanak;

11. CTA (Control Area): polgári irányítói körzet, a földfelszín felett meghatározott magasságtól kezdődő térbeli kiterjedéssel rendelkező ellenőrzött légtér;

12. CTR (Aerodrome Control Zone): a polgári repülőtéri irányító körzet jelölésére használt rövidítés. Repülőtéri irányító körzet a föld vagy a víz felszínétől kezdődő térbeli kiterjedéssel rendelkező ellenőrzött légtér. Felső határa megegyezik az adott repülőtéri irányító körzet feletti ellenőrzött légtér alsó határával;

12a.[104] Drop Zone légtér: meghatározott kiterjedésű, ejtőernyős ugrások vagy műrepülés védelme céljából, elsődlegesen e tevékenységek végrehajtására igénybe vehető, bejelentett üzemidő szerint működő, repülőterek felett kijelölt légtér, amelyben légiforgalmi szolgáltatást nem nyújtanak;

13. FIR (Flight Information Region): a repüléstájékoztató körzet jelölésére használt rövidítés;

14. FIS (Flight Information Service): a repüléstájékoztató szolgálat jelölésére használt rövidítés;

15. GAT (General Air Traffic): a polgári légijárművek, valamint az állami légijárművek mozgásának összessége, amelyeket az ICAO eljárásainak megfelelően hajtanak végre;

16. GND: földfelszín jelölésére használatos rövidítés;

17. IAS (Indicated Air Speed): műszer szerinti sebesség jelölésére használt rövidítés;

18. ICAO (International Civil Aviation Organization): Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, az ENSZ szakosított intézménye jelölésére használt rövidítés;

19. IFR (Instrument Flight Rules): a műszeres repülési szabályok jelölésére használt rövidítés;

20. illetékes légiforgalmi szolgálati egység: kijelölt légtérben légiforgalmi szolgálatok ellátására kijelölt egység;

21. katonai légiforgalmi irányító szolgálat: a légijárművek között, a munkaterületen a légijárművek és akadályok között az összeütközések megelőzésére, valamint a légiforgalom rendszerességének elősegítésére és fenntartására a katonai repülőtereken létrehozott, valamint működtetett szolgálat;

22. katonai repülésirányító szolgálat: gyűjtőfogalom, amely jelenthet katonai légiforgalmi irányító, valamint légvédelmi irányító szolgálatot;

23.[105] koordinált légtér: a vitorlázó- és siklórepülések céljára az ellenőrzött légtérben kijelölt légtér, amelyben repülések az ellenőrzött légtérben illetékes légiforgalmi szolgálati egység engedélye alapján, koordinációs feladatokat ellátó szervezet közreműködésével hajthatók végre;

24. légiforgalmi légtér - légiforgalmi szolgálati (ATS) légtér (ATS airspaces): Meghatározott kiterjedésű, az ABC betűivel azonosított légterek, amelyeken belül olyan meghatározott fajtájú repülések hajthatók végre, amelyek számára a légiforgalmi szolgálatok és a működés szabályai meghatározottak;

25. légiforgalmi szolgálati egység: gyűjtőfogalom, amely jelenthet légiforgalmi irányító, légiforgalmi tanácsadó, repüléstájékoztató és riasztó egységet vagy a légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodáját;

26. légvédelmi irányító szolgálat: a Magyar Honvédség és a NATO-államok fegyveres erőinek kötelékébe tartozó légijárművek számára a harcfeladat (illetve harckiképzési vagy műveleti repülés) sikeres végrehajtása érdekében - alapvetően légtérmegfigyelő és irányító rendszer által biztosított radar, illetve légihelyzet-információk felhasználására épülő - speciális katonai repülésirányítói szolgáltatás biztosítása érdekében létrehozott és működtetett szolgálat;

27. MCTR (Military Aerodrome Control Zone): a katonai repülőtéri irányító körzet jelölésére használt rövidítés. A repülőtéri irányító körzet ellenőrzött légtere a föld vagy a víz felszínétől egy meghatározott felső magasságig terjed. Felső határa megegyezik az adott repülőtéri irányító körzet feletti ellenőrzött légtér alsó határával;

28. MAC (Military Air Corridor): katonai légi folyosó, a G osztályú légtérben a katonai légijárművek, 250 kt (460 km/h) IAS-nál nagyobb sebességgel végrehajtott földközeli és kis magasságú gyakorló útvonalrepüléseinek végrehajtására, a nem ellenőrzött légtérben GAT szerint működő légijárművekkel történő összeütközések megelőzése céljából kijelölt be-, illetve kilépő pontokból, útvonal-szakaszokból és fordulópontokból álló légi folyosó;

29. MTMA (Military Terminal Control Area): a katonai közelkörzeti irányítói körzet jelölésére használt rövidítés. A közelkörzeti irányító körzet alsó határa a földrajzi viszonyoknak és a légiforgalomnak megfelelően változik, de sehol sem alacsonyabb 600 lábnál (200 m) a terep felszíne felett;

30. műrepülő légtér: meghatározott kiterjedésű, a műrepülést végző légijárművek védelme céljából kijelölt légtér (azonosító jelölése: LHSA..);

30a.[106] No Drone Zone: a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 13. § 5. pontja szerinti légtér.

31. NOTAM: bármely légiforgalmi berendezés, szolgálat, eljárás létesítéséről, állapotáról, változásáról vagy veszély fennállásáról szóló értesítés, amelynek idejében történő megismerése elengedhetetlenül szükséges a repülésben érdekelt személyzet részére;

32.[107]

33.[108]

34.[109]

34a.[110] RMZ (Radio Mandatory Zone): a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2012. szeptember 26-i 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: SERA rendelet) 2. cikk 106. pontjában meghatározott fogalom;

35. STD (Standard): az 1013,25 hPa légnyomásszint szerinti repülési magasság jelölésére használt rövidítés;

36. TIZ (Traffic Information Zone): forgalmi tájékoztató körzet, az a nem ellenőrzött repülőterek körül kijelölt meghatározott térbeli kiterjedésű légtér, amelyben a repülések számára a repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot az érintett repülőtér repülőtéri repüléstájékoztató szolgálata nyújtja;

37.[111] TMA (Terminal Control Area): az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet I. Melléklet 239. pontjában meghatározott fogalom,

38.[112] TRA (Temporary Reserved Area): időszakosan korlátozott légtér: meghatározott kiterjedésű légtér, amelyben állami légijárművel olyan repülési tevékenység zajlik, amely veszélyt jelenthet az adott tevékenységben részt nem vevő légijárművek számára;

38a.[113] TMZ (Transponder Mandatory Zone): a SERA rendelet 2. cikk 136. pontjában meghatározott fogalom;

39. UTC (Coordinated Universal Time): az egyeztetett egyetemes világidő jelölésére használt rövidítés;

39a.[114] versenylégtér: ellenőrzött légtér határai által meghatározott légtérben kijelölt olyan nem ellenőrzött légtér, amelyben légiforgalmi szolgáltatást nem nyújtanak, és amelyben versenyek keretében vitorlázó repülések hajthatók végre az ellenőrzött légtérben illetékes légiforgalmi szolgálati egység engedélye alapján, az országos sportági szakszövetség által kialakított éves terv szerint, koordinációs feladatokat ellátó szervezet közreműködésével;

40. VFR (Visual Flight Rules): a látvarepülési szabályok jelölésére használt rövidítés;

41. vitorlázó légtér: meghatározott kiterjedésű, a vitorlázó repülés védelme céljából kijelölt légtér (azonosító jelölése: LHSG..);

42. WGS-84 (World Geodetic System '84): az 1984-ben elfogadott világméretű geodéziai referenciarendszer jelölésére használt rövidítés.

Záró rendelkezések

25. §

(1) Ez a rendelet 2007. május 10-én lép hatályba.

(2)[115]

(3)[116]

(4)[117]

(5) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a)[118] a Bizottság 2150/2005/EK rendelete (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról, 3. cikk c) és e) pontja, 4. cikke, 5. cikk (3) bekezdése, 6. cikk (1) bekezdése, 7. cikk;

b)[119] a Bizottság 923/2012/EU (2012. szeptember 26.) végrehajtási rendelete a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról.

c)[120] a 923/2012/EU végrehajtási rendeletnek a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések (SERA C. rész) aktualizálása és kiegészítése tekintetében történő módosításáról, valamint a 730/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. július 20-i (EU) 2016/1185 bizottsági végrehajtási rendelet,

d)[121] a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikke,

e)[122] a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 677/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 24-i (EU) 2019/123 bizottsági végrehajtási rendelet.

f)[123] a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet.

g)[124] légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. március 1-jei (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet.

26. §[125]

(1)[126]

(2) 2015. március 31-ét követően gyakorló ejtőernyős ugrás vagy gyakorló műrepülés céljából akkor jelölhető ki eseti légtér egy alkalommal, legfeljebb 90 napra, ha a repülőtér üzemben tartója vagy a repülőtéren légiforgalmi szolgálatot ellátó szervezet 2015. március 31-ig a 18/A. §-ban foglaltak szerint Drop Zone légtér kijelölésére irányuló javaslatot terjesztett elő. Ebben az esetben az eseti légtér kijelölésére irányuló kérelemhez mellékelni kell a 4. melléklet 2.10. pontja szerint elkészített biztonsági felmérést, amelynek tartalmaznia kell a tervezett változtatásokkal érintett légiforgalmi szolgálatokkal, egyéb érintett szervezetekkel történt egyeztetés dokumentációját is, valamint a felmerülő kockázatok csökkentéséhez szükséges eljárásokat.

(3)[127] E rendeletnek az egyes légiközlekedési tárgyú rendeletek módosításáról szóló 16/2024. (VII. 2.) ÉKM rendelettel történő módosítása hatálybalépését megelőzően kiadott földi rádióállomás kezelői engedélyek az érvényességi idejük alatt koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelői engedélynek tekintendőek.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Dr. Szekeres Imre s. k.,

honvédelmi miniszter

Dr. Persányi Miklós s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. melléklet a 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelethez[128]

LÉGIFORGALMI LÉGTEREK OSZTÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON

További szabályok, eltérések:[130]

Repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot az alábbi 3. pontban foglalt eltéréssel valamennyi légtérosztályban nyújtanak.

A fenti táblázattól függetlenül a határsávot átrepülő vagy abban repülést végző valamennyi légijármű esetében repülési tervet kell benyújtani, és folyamatos rádió-összeköttetést kell tartani.

A repülési terv benyújtási kötelezettség alól mentességet kapnak:

- a határsávban 50 m-es földfelszín feletti vagy alacsonyabb magasságon végrehajtott munkarepülést végző légijárművek,

- az állami légijárművek,

- a G osztályú légtérben - az éjszakai VFR repülések és a harmadik országból érkező vagy harmadik országba tartó légijárművek által végrehajtott repülések kivételével - a szlovák-magyar államhatárt 4000 láb (1200 m) AMSL alatti magasságon keresztező VFR GAT repülések és a 4000 láb (1200 m) AMSL feletti magasságon keresztező hajtóműnélküli légijárművel végrehajtott repülések.

1. FL285 (8700 m STD) felett Budapest FIR-en belül VFR repülés végrehajtása tilos. FL195 (5950 m STD) felett útvonal VFR GAT repüléseket tilos végrehajtani.

2. A G osztályú légtérben, a határ-, illetve szabálysértő légijárművek elfogása, vizuális azonosítása, velük szemben rendszabályok foganatosítása, vagy segítségnyújtás céljából légvédelmi célú repülést folytató állami légijárművek - amennyiben az elfogás profilja, illetve a légijárművek manőverező képességének megőrzése azt megköveteli - eltérhetnek a 250 kt (460 km/h) IAS legnagyobb repülési sebességtől.

3. A koordinált légtérben, a Drop Zone légtérben, ATZ-ben és a műrepülő légtérben repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot nem nyújtanak. A koordinált légtérben és a Drop Zone légtérben kétoldalú rádióösszeköttetési kötelezettség van a koordinációs feladatot ellátó szervezettel, a közzétett frekvenciákon.[131]

2. melléklet a 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelethez[132]

ELLENŐRZÖTT, NEM ELLENŐRZÖTT ÉS IDŐSZAKOSAN KORLÁTOZOTT LÉGTEREK

I. ELLENŐRZÖTT LÉGTEREK

1. Polgári irányítói körzet

2. Közelkörzet[134]

3. Polgári repülőtéri körzetek[135]

4. Katonai körzetek[137]

5. További szabályok:

5.1. Az MCTR-ek munkaszüneti napokon, valamint 20.00 LT-08.00 LT között csak külön igénylés alapján, a többi időszakban folyamatosan működnek, az MTMA-k minden időszakban csak külön igénylés alapján működnek.[139]

5.2. Polgári repülések az MCTR-ek üzemidején kívül is csak repülési terv alapján hajthatók végre:

5.2.1. Pápa és Kecskemét repülőterek esetében a repülőtér vonatkozási pontjától R=10 km sugarú körön belül 3000 láb (900 m) AGL alatt;

5.2.2. Szolnok repülőtér esetében a repülőtér vonatkozási pontjától (ARP: 470722N 0201407E) R=5 km sugarú körön belül - Szolnok város és a Rákóczifalva úttól nyugatra eső rész kivételével - 2000 láb (600 m) AGL alatt.

II. ATS ÁTRUHÁZÁS

1. Budapest ACC és Wien ATCC között:

1.1. Egyszerűsített szektorhatár

1.1.1. Budapest ACC és Wien ATCC közötti egyszerűsített szektorhatár azon fontos pontok kijelölésére szolgál, ahol az IFR forgalomért való irányítási felelősség átadása/átvétele történik a szomszédos irányító egységek között.

1.1.2. Az egyszerűsített szektorhatárt az alábbi koordinátákat összekötő egyenes szakaszok jelölik ki: 480024N 0170939E - 474227N 0170500E - 473244N 0164214E - 465952N 0161329E - 465046N 0162019E.

1.1.3. A közös államhatár és az egyszerűsített szektorhatár közötti légtérben a szektorhatártól nyugatra 10 000 láb (3050 m) budapesti QNH szerinti AMSL magasságtól FL660 (20 100 m STD) magasságig Wien ATCC (Irányító Központ), míg a szektorhatártól keletre FL120 (3650 m STD) és FL660 (20 100 m STD) között Budapest ACC látja el a légiforgalmi szolgálatokat a két központ közötti együttműködési megállapodás alapján (lásd még: LESMO AREA).

1.1.4. Az érintett ATS egységek felelősek a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és a riasztó szolgálat ellátásáért, míg a kutató- és mentőtevékenység koordinálása és végzése a FIR határokon belül az illetékes nemzeti hatóságok feladata.

1.2. LESMO AREA

1.2.1. A 480024N 0170939E - (Magyar/Szlovák) országhatár - 474906N 0173651E - 474449N 0173000E - 473559N 0172918E - 473559N 0171554E - 473555N 0164005E - (Magyar/Osztrák) országhatár - 480024N 0170939E földrajzi koordináták által bezárt terület C osztályú ellenőrzött légtérnek minősül 5500 láb (1700 m) AMSL magasságtól FL245 (7450 m) magasságig, ahol a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és a riasztó szolgálat ellátásáért WIEN ATCC a felelős.

1.2.2. A fentiekben meghatározott légtéren belül a kutató- és mentőtevékenység koordinálása és végzése az illetékes magyar hatóságok feladata.

1.2.3. Külföldi állami légijárművek a fentiekben meghatározott légteret csak az Lt. 7. §-ában meghatározott engedély birtokában vehetik igénybe.

2. Budapest ACC, Budapest APP és Bratislava ACC, Kosice APP, Stefánik APP között:

2.1. Kosice TMA2

2.1.1. A 482346N 0202459E - 481110N 0210551E - 481703N 0214953E - 482000N 0214901E földrajzi koordináták és Budapest FIR határa által bezárt terület (Kosice TMA2) D osztályú ellenőrzött légtérnek minősül 1000 láb (300 m) AGL magasságtól 9500 láb (2900 m) AMSL magasságig, ahol a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és a riasztó szolgálat ellátásáért Kosice Approach a felelős. A légijárműveknek fedélzeti válaszjeladóval kell rendelkezniük.

2.1.2. A fentiekben meghatározott légtéren belül a kutató- és mentőtevékenység koordinálása és végzése az illetékes magyar hatóságok feladata.

2.1.3. Külföldi állami légijárművek a fentiekben meghatározott légteret csak az Lt. 7. §-ában meghatározott engedély birtokában vehetik igénybe.

2.2. RUTOL Box

2.2.1. A480214N 0184917E - 475729N 0183036E - 475117N 0182910E - 474551N 0182754E földrajzi koordináták és Budapest FIR határa által bezárt terület C osztályú ellenőrzött légtérnek minősül 9000' (2750 m STD) magasságtól FL195 (5950 m STD) magasságig, ahol a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és a riasztó szolgálat ellátásáért Budapest ATS Központ a felelős.[140]

2.2.2. A fentiekben meghatározott légtéren belül a kutató- és mentőtevékenység koordinálása és végzése az illetékes szlovák hatóságok feladata.

3.[141]

III. NEM ELLENŐRZÖTT LÉGTEREK

1. TIZ légterek

2. Műrepülő légterek

3. Vitorlázó- és siklórepülések céljára kijelölt légterek[146]

4. Drop Zone légterek

5. RMZ-k és TMZ-k[152]

IV. IDŐSZAKOSAN KORLÁTOZOTT LÉGTEREK (TRA)

1. Időszakosan korlátozott légterek

2. További szabályok:

2.1. A polgári légiforgalom a jelzett magasságtartományon kívüli első iránymagasságot használhatja.

2.2. Az időszakosan korlátozott légterek (TRA-k) munkanapokon legkorábban napkelte előtt 30 perccel, legkésőbb pedig helyi idő szerint 24.00 óráig, a munkaszüneti napot, illetve ünnepnapot megelőző munkanapokon legkésőbb helyi idő szerint 17.00 óráig vehetőek igénybe.

2.3. Az LHTRA 13, 14A, 14B, 14C, 51A és 51B légterek kivételével valamennyi időszakosan korlátozott légtérben a Magyar Honvédség vagy más szövetséges fegyveres erő kijelölt katonai szervezete légvédelmi irányító szolgálatot biztosít. Az LHTRA 13, 14A, 14B és 14C légtér a szolnoki katonai légiforgalmi irányító szolgálat illetékességi körzete. Az LHTRA 51A és LHTRA 51B légtér a pápai katonai légiforgalmi irányító szolgálat illetékességi körzete.[159]

3. melléklet a 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelethez[160]

TILTOTT, KORLÁTOZOTT ÉS VESZÉLYES LÉGTEREK

1. Tiltott légterek

2. Korlátozott légterek

3. Környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek

4. Veszélyes légterek

5. No Drone Zone-ok[169]

4. melléklet a 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelethez[171]

A LÉGTÉRSZERKEZET MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI

1. Az előzetes konzultáció során a kérelmező által kötelezően megadandó információk köre

1.1. rövid indokolás a légtérmódosítás szükségességéről, illetve új légtér esetében a célokról és azok várható hatásairól,

1.2. tájékoztatás a módosítás légtér felhasználókra gyakorolt hatásairól, illetve a meglévő légtérstruktúrával kapcsolatban esetlegesen felmerülő érdekütközésekről,

1.3. annak előzetes megállapítása, hogy a változtatás várhatóan hatással lesz-e a szomszédos országokkal kialakított légtér-felhasználási megállapodásokra (ha van ilyen), illetve az egységes európai égboltra vonatkozó hazai stratégiára (FAB-ok, egyéb nemzetközi érdekek).

2. Az előzetes javaslat kötelező tartalmi elemei

2.1. részletes indokolás a légtérmódosítás szükségességéről,

2.2. a rövid és hosszú távú célkitűzések (például forgalom jellege, típusa),

2.3. a tervezett légtér jellemzői indokolással, különösen a tervezett légtér típusára vonatkozóan (típus, üzemelési időszakok, ATS útvonalhálózatba való illeszthetőség, repülési eljárás típusa, jellemzője, forgalom összetétele, mértéke, stb.),

2.4. ha a légtér típusa szükségessé teszi, a légiforgalmi irányító vagy légiforgalmi tájékoztató szolgálat megjelölése,

2.5. repülőtéri légtér (a közelkörzeti légteret is beleértve) esetében a repülőtér műszerezettsége, a légtér felderítésére alkalmazott és egyéb navigációs eszközök,

2.6. a légtér felhasználóira gyakorolt hatások vizsgálata, a forgalom összetételének várható változása, a tervezett légtérben végrehajtható műveletek változása (IFR/VFR),

2.7. a meglévő légtérstruktúrába való beillesztés várható hatásai az érintett (környező) légterekre és repülőterekre,

2.8. a tervezett változtatásokkal érintett más légtérfelhasználókkal, légiforgalmi szolgálatokkal, egyéb érintett szervezetekkel a 2.6.-2.7. pontokban említett, érdekütközést jelentő hatások elkerülése érdekében, valamint a felmerülő kockázatok csökkentésének lehetőségéről történt egyeztetés eredményének ismertetése (levelezés, egyeztetésről készült emlékeztető, stb.),

2.9. a légtérgazdálkodásban várható előnyök, hátrányok rövid bemutatása, gazdasági, társadalmi, honvédelmi, nemzetbiztonsági indokok (például a forgalom jobb eloszlása, szűk keresztmetszetek csökkenése, késések csökkenése, más útvonalak tehermentesítése),

2.10. előzetes biztonsági felmérés, amelyből kiderül, hogy a légtérstruktúrában bekövetkező változtatás milyen jellegű kockázatokat, illetve biztonságkritikus folyamatokat eredményezhet, és hogy ezekre a teljes biztonsági felmérés elvégzése után a megfelelő kockázatcsökkentő eljárásokat alkalmazva - az elvárt biztonsági szintet fent lehet tartani,

2.11. legalább egy térkép, amely teljességében bemutatja a javasolt változtatást, a régi és az új légtér befoglaló paramétereivel, az előzetes javaslat keretében vizsgált érintett területek, földrajzi pontok és más légterek feltüntetésével (lehetőleg 1:250 000 méretarányban).

3. A végleges javaslat kötelező tartalmi elemei

3.1. a légtérmódosítással összefüggő minden olyan változás, amelyre vonatkozóan a teljes biztonsági felmérést elvégezték,

3.2. a teljes biztonsági felmérés és annak dokumentációja, amelynek egyértelműen alá kell támasztania, hogy a tervezett változtatás integrációja a meglévő légtérstruktúrába nem okozza a rendszer repülésbiztonsági szintjének csökkenését, és tartalmazza a tervezett változtatásokkal érintett más légtérfelhasználókkal, légiforgalmi szolgálatokkal, egyéb érintett szervezetekkel, valamint a felmerülő kockázatok csökkentésének lehetőségéről történt egyeztetés eredményének ismertetése (levelezés, egyeztetésről készült emlékeztető, stb.),

3.3. ha a légtérmódosításra, illetve az azon belüli repülési eljárásokra több megoldási lehetőség is felmerült, indokolni kell, hogy miért célszerűbb azt megvalósítani, amelyet a javaslat tartalmaz,

3.4. az előzetes becslések újraszámolt adatai a végleges javaslatnak megfelelően, és a 2. pontban foglalt további dokumentumoknak a végleges javaslatnak megfelelően frissített változata (térkép, légtérjellemzők, stb.),

3.5. a biztonsági felmérés elkészítését vezető személy alkalmasságának igazolása,

3.6. a 3.5. pontban említett személy nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a biztonsági felmérés megfelel a vonatkozó szabályozásnak [EUROCONTROL Safety Regulatory Requirement (ESARR) előírásai, különös tekintettel az ESARR 2, ESARR 4 és a hozzájuk kapcsolódó útmutató anyagokra, ICAO ANNEX 11 és Doc 9426, valamint e rendelet előírásai],[172]

3.7. repülőtér létesítése vagy fejlesztése esetén a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet szerinti létesítési vagy fejlesztési engedély.

4. Az ESARR előírásoknak megfelelő repülésbiztonsági felmérés elkészítésének elsajátítására alkalmas képzettségek a következők:[173]

4.1. Az EUROCONTROL Aviation Learning Centre képzése a következő képzési modulokkal:

a) Assessment of Changes to the Functional System part 1 (SAF-CHG-AC 1) vagy

b) Safety Assessment for Practitioners (SAF-SA2).

UAS műveletek végrehajtása esetén az a) és b) pontok mellett az alábbi modulok:

c) Remotely Piloted Aircraft Systems - Overview of Safety Assessment Methodology (SORA) for ATM Actors (GEN-RPAS-SAF) vagy

d) Unmanned Aircraft Systems - Overview of Safety Assessment Methodology (SORA) for ATM Actors [UAS-SAF].

4.2. A korábbi EUROCONTROL Institute of Air Navigation Service képzései a következő modulokkal:

Introduction to Safety Assessment Methodology (SAF-SAM)

vagy

Introduction to Safety Assessment (SAF-SA1) és

Safety Assessment for Practitioners (SAF-SA2).

4.3. Az EUROCONTROL által elfogadott, a 4.1. pontban meghatározott képzési modulokkal azonos szintű egyéb repülésbiztonsági felmérés elkészítésének elsajátítására alkalmas képzés.