5/2015. (I. 29.) Korm. rendelet

a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre vonatkozó előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelem tartalmi követelményeinek, az eljárásban közreműködő Bizottság működésének egyes szabályairól

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1c) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. §[1] (1)[2] E rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 33. alcímében szabályozott, a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásaiban kell alkalmazni.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra, ha az építés, átalakítás, bővítés kizárólag a hulladékról szóló törvény szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek visszaváltását biztosító automata visszaváltó berendezés elhelyezését, üzemeltetését biztosítja.

2. A kérelem benyújtása

2. § (1)[3] Az építésügyi hatóság a Méptv. 169. § (1) bekezdésében foglalt esetben szakkérdés vizsgálata céljából megkeresi a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal vezetőjét (a továbbiakban: Kormányhivatal).

(2)[4]

(3)[5] A Méptv. 169. § (1) bekezdésében foglalt építésügyi hatósági eljárás megindításához benyújtott kérelem szakkérdés vizsgálatához szükséges adattartalmat az 1. melléklet tartalmazza. Az 5000 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építménnyel kapcsolatos hatástanulmányt a 2. mellékletben foglalt adattartalommal kell csatolni.

3. A szakkérdés vizsgálatának különös szabályai[6]

3. § (1) A Kormányhivatal a szakkérdésben tett nyilatkozatot akkor adja meg, ha a kereskedelmi építménynek a létesítés helye szerinti településre és annak vonzáskörzetére gyakorolt[7]

a) környezeti,

b) infrastrukturális,

c) településrendezési, valamint

d) településfejlesztési

közvetlen és közvetett hatása összességében kedvező.

(2)[8] A Kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti követelményeknek való megfelelést a Méptv. 170. §-ában meghatározott Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményének mérlegelésével állapítja meg.

(3)[9] Az építésügyi hatóság az eljárás megindulását követő 5 napon belül a kérelem és mellékletei megküldésével az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszeren (a továbbiakban: ÉTDR) keresztül megkeresi a Kormányhivatal vezetőjét a szakkérdés elbírálására irányuló nyilatkozat kiadása iránt.

(4)[10] A Kormányhivatal a szakkérdésben 60 napon belül nyilatkozik, figyelemmel a Méptv. 169. § (2) bekezdésében foglaltakra.

(5)[11] Ha a szakkérdés vizsgálata során a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, vagy a Bizottságnak a véleménye kialakításához kiegészítő adatok és információk szükségesek, a kérelmezőt közvetlenül a Kormányhivatal hívja fel nyilatkozattételre, irat benyújtására vagy a kiegészítő adatok és információk megküldésére. A Kormányhivatal a felhívásában tájékoztatást ad az ügyfél mulasztásának következményéről.

(6)[12] A Kormányhivatal a kapcsolatot az ügyféllel az ÉTDR-ren kívül, de elektronikus ügyintézés keretében tartja. A Kormányhivatal nyilatkozatát az ÉTDR-be tölti fel, az eljárása során keletkezett minden egyéb irattal együtt.

(7)[13] A Kormányhivatal nyilatkozatának a tényállásra, a bizonyítékokra, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást kell tartalmaznia.

(8)[14] A Kormányhivatal és a Bizottság eljárásával kapcsolatos iratbetekintésre a szakkérdés elbírálására irányuló nyilatkozat ÉTDR-be feltöltését megelőzően a Kormányhivatalnál kerülhet sor.

4. A Bizottság

4. § (1) A Bizottság tagját a kijelölő miniszter bármikor indokolás nélkül visszahívhatja azzal, hogy a kijelölő miniszter a Bizottság működőképessége érdekében haladéktalanul gondoskodik az új tag kijelöléséről.

(2)[15] A Bizottság működési rendjét maga határozza meg.

(3)[16] A Bizottság egyszerű többséggel alakítja ki véleményét. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság a Kormányhivatalnak a Méptv. 169. § (2) bekezdése alapján meghatározott határidő lejártát megelőzően legalább 15 nappal megküldi véleményét.

5. § (1) A Bizottság a fenntartható fejlődés követelményeinek való megfelelésről a véleményét a tervezett kereskedelmi építménynek az épített és természeti környezetre, a környező településekre gyakorolt közvetlen és közvetett környezetterhelő hatása, az érintett lakosság életkörülményeire, valamint az emberi egészségre gyakorolt közvetlen és közvetett hatása alapján, a 3. melléklet szerinti szempontrendszer alapján alakítja ki.

(2) A Bizottság véleményét indokolni köteles.

(3) A Bizottság a 3. melléklet szerinti szempontrendszer alapján meghozott véleménye kialakítása során az egyes szempontokat külön-külön és összességében is értékeli.

6. § Ez a rendelet 2015. február 1-jén lép hatályba.

7. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

8. §[17] E rendeletnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 674/2023. (XII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított 1. §-át a MódR. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelethez

A szakkérdés vizsgálatához szükséges kérelem adattartalma[18]

1. A kérelmező

a) neve, címe;

b) cégjegyzékszáma, vagy vállalkozói száma;

c) eddigi beruházásai.

d) vagy képviselőjének elektronikus elérhetősége.[19]

2. Az építeni, átalakítani, vagy bővíteni kívánt kereskedelmi építmény

a) alapterülete m2-ben;

b) címe, helyrajzi száma;

c) célja (üzlet, bevásárlóközpont, egyéb) és szükségessége;

d) tervezett profilja (fő árucsoportonként);

e) az építmény egyéb funkciója a kereskedelmi építményen kívül;

f) kereskedelmi vonzáskörzete (települések felsorolása, lakosságszám);

g) bővítés vagy átalakítás esetén eddigi funkciója;

h) tervezett átadási ideje;

i) közösségi közlekedési elérhetőségei;

j) önálló kerékpárforgalmi létesítményei;

k) hőveszteség tényezője;

l) megújuló energiaforrás igénybevétele, módja, mértéke, felhasználása;

m) barna-, illetve zöldmezős beruházással érintett területek mértéke;

n) a terület teherbíró képességének, terhelhetőségének vizsgálata;

o) a kereskedelmi építmény környezetre, természetre, tájra gyakorolt hatásának bemutatása;

p) a kereskedelmi építmény által érintett védett természeti területek, Natura 2000 területek, ökológiai hálózat vagy tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület;

q) tájba illesztést igazoló látványterv a meglévő és a tervezett állapot bemutatásával;

r) funkciójának figyelembe vételével foglalkoztatni tervezett munkaerő jellemzői;

s) a működése során keletkező hulladék várható mértéke és annak kezelése.

3. Nyilatkozat arról, hogy szükség van-e az 5000 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építménnyel kapcsolatos hatástanulmányra.

4. Csatolandó dokumentumok a kereskedelmi építményre vonatkozóan:

a) a létesítendő építménnyel kapcsolatban kapott engedélyek (ha van ilyen) másolata;

b) a tervezett beruházással kapcsolatban benyújtott és kezdeményezett kérelmek másolata;

c) a kereskedelmi építmény közlekedési kapcsolatai által érintett állami és önkormányzati tulajdonú területekkel kapcsolatos közútkezelői, tulajdonosi és vagyonkezelői hozzájárulások.

5. Közlekedési hatásvizsgálat az alábbi elemekre kiterjedően:

a)[20]

b) a kereskedelmi építmény üzemeltetése által várható térségi forgalomnövekedés (különös tekintettel a nehéz tehergépjármű forgalomra) modellezése, hatáselemzés;

c) a megnövekedett forgalomból eredő környezeti hatások bemutatása, a szükséges zaj-, rezgés és levegőszennyezés elleni intézkedések bemutatása;

d) a kereskedelmi építmény megközelíthetősége közösségi közlekedéssel, az ehhez szükséges megállóhelyek kialakításának tervei;

e) a kereskedelmi építmény gyalogos és kerékpáros megközelíthetőségének vizsgálata, járdák, kerékpárutak, kerékpártárolók kialakításának tervei;

f)[21]

g)[22]

h)[23]

i)[24]

6. A Méptv. 169. § (1) bekezdése szerinti kérelem részletes indokolása.[25]

7. Nyilatkozat arról, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

8. Kötelezettségvállalási nyilatkozat arról, hogy a kérelmező az építés és a létesítmény kereskedelmi célú hasznosítása során gondoskodik a kérelemben foglaltak érvényre juttatásáról.

9. Cégszerű aláírás és dátum.

2. melléklet az 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelethez

Az 5000 m2 alapterületet meghaladó kereskedelmi építmények kérelméhez kapcsolódó hatástanulmány tartalmi elemei

1. a kereskedelmi építmény tervezett profilja főbb árucsoportok szerint;

2. a kereskedelmi építmény alapterületének megoszlása rendeltetés szerint;

3. a tervezett kereskedelmi üzletek, szolgáltatók száma;

4. a kereskedelmi vonzáskörzet (közvetlen és közvetett) meghatározása, fejlesztési potenciálok;

5. a vonzáskörzet demográfiai mutatói;

6. munkanélküliségi mutatók a vonzáskörzetben;

7. a várhatóan foglalkoztatottak száma, egyéb sajátosságai (részmunkaidős foglalkoztatás, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, roma nemzetiségűek foglalkoztatása);

8. az építmény tervezett kiskereskedelmi forgalma;

9. az építmény napi látogatottsági mutatói;

10. a szelektív hulladékgyűjtés, válogatás, feldolgozás módja;

11. összefoglalás a tervezett beruházás vidékfejlesztési, környezetvédelmi hatásairól, amelyet a kereskedelmi építménnyel szemben elvár a befektető;

12. a kereskedelmi építményt védett természeti területen, Natura 2000 területen tervezik-e;

13. a megnövekedett járműforgalom hatása a lakosságot érintő közlekedési eredetű zajterhelésre.

14. a kereskedelmi építmény közlekedési kapcsolataira vonatkozó műszaki tervek, a tervezett kapcsolatok forgalmi méretezése, közúti biztonsági hatásvizsgálat és közúti biztonsági audit;[26]

15. a közlekedési hatásvizsgálatnak ki kell térnie a kereskedelmi építmény közlekedési kapcsolatainak megvalósításához tartozó értékelemzés bemutatására és részletes költség-haszon elemzésre;[27]

16. a közlekedési hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a kereskedelmi építmény működésével kapcsolatos közúti forgalomból származó, a közutak műszaki állapotára, a közlekedésre gyakorolt hatására, és annak függvényében a közutak felújítására, illetve fejlesztésére;[28]

17. a közlekedési hatásvizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy hogyan biztosítják a biztonságos gyalogos és a kerékpáros megközelíthetőséget, továbbá a környezetkímélő közösségi közlekedési eszközzel történő megközelítést;[29]

18. a közlekedési kapcsolatok által érintett állami és önkormányzati tulajdonú területeken megvalósítandó közvilágítás kiépítésére vonatkozó tervek, illetve a közvilágítás üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozat.[30]

3. melléklet az 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelethez

A Bizottság által vizsgált és értékelt szempontrendszer elemei

a) a település és vonzáskörzete meglévő kereskedelmi építményeinek összessége figyelembe vételével a tervezett kereskedelmi építmény elhelyezésének indokolása a 3. § (1) bekezdésére figyelemmel,

b) a kereskedelmi építmény szükségességének indokolása társadalmi, fogyasztói, természeti erőforrás felhasználási, kereskedelmi stb. szempontok szerint,

c) a kereskedelmi építmény, rendeltetés energetikai megoldásai és energiaigénye, felhasználása, energiaforrása és mindezt befolyásoló műszaki-technológiai megoldás,

d) az építmény és a várható forgalom becsült károsanyag-kibocsátása,

e) a tervben zöldmezős és barnamezős beruházással érintett területek térmértéke, termőföld vagy erdő művelésből való kivonásának szükségessége és térmértéke, új beépítésre szánt terület kijelölésének szükségessége és a terület térmértéke,

f) a terület teherbíró képességének, terhelhetőségének vizsgálata (beleértve az érintett környezeti és természeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő- és pufferkapacitását),

g) a kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges beszállítói kör által megvalósított környezetterhelés,

h) épület-energetikai szempontok (pl. az épület energiaigénye, a használt energia "típusa"),

i) a közlekedési hatóság által a hatályos szabályozás alapján vizsgáltakon túli közlekedésrendezési összefüggések,

j) közép- és hosszú távú célok a további építési tevékenységekre vonatkozóan (esetleges későbbi bővítés, modernizálás),

k) település- és területrendezési szempontok (pl. az épület teljes életciklusa, az érintett ingatlan 1 km-es körzetének aktuális területhasználata és a területtel kapcsolatos várható településszerkezeti változások bemutatása, az érintett és a szomszédos települések térségi szerkezeti tervben érintett kivágatának bemutatása stb.),

l) a kereskedelmi építmény környezetre, természetre, gyakorolt hatása, különösen

la) védett természeti területek, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, az ökológiai hálózat koherenciájára gyakorolt hatás mértéke,

lb) ha a létesítmény Natura 2000 területre hatással lehet, a hatások előzetes becslése a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások figyelembevételével,

m) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:

ma) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta,

mb) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz,

mc) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,

md) településrendezési szempontok (pl. az épület teljes életciklusa, az érintett ingatlan 1 km-es körzetének aktuális területhasználata és a területtel kapcsolatos várható településszerkezeti változások bemutatása),

me) a településkarakter megváltozása,

mf) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása,

mg) a település, a régió fejlesztési koncepciójához, stratégiai programjához a megvalósítani kívánt építmény általi illeszkedése (a kereskedelmi tevékenységgel történő jövőbeli esetleges felhagyás esetén az épület további hasznosítására vonatkozó tervek, az építmény környékének rehabilitációjára vonatkozó elképzelések),

mh) az építmény és a kapcsolódó tevékenységek, fejlesztések (pl. közlekedési rendszer) hatása a tájra (tájkép, tájjelleg, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása, egyedi tájértékek érintettsége, tájba illeszkedést igazoló látványterv a meglévő és a tervezett állapot ábrázolásával),

mi) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,

mj) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága, a kereskedelmi építmény vidékfejlesztésre gyakorolt hatása,

n) a kereskedelmi építménynek a település és vonzáskörzete meglévő kereskedelmi építményei összességének figyelembe vételével a környezetre és vidékfejlesztésre, valamint a lakosság életkörülményeire, illetve a fogyasztók védelmére gyakorolt hatása,

o) a kereskedelmi építmény vidékfejlesztésre gyakorolt hatása,

p) a kereskedelmi építmény településén és vonzáskörzetében meglévő kereskedelmi építmények, piacok környezetre és vidékfejlesztésre, valamint a lakosság életkörülményeire, a fogyasztók védelmére, továbbá a kérelemben szereplő kereskedelmi építményre gyakorolt fenntarthatósági hatása,

q) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása,

r) a kereskedelmi építménnyel megvalósuló foglalkoztatottság, ezen belül a helyi lakosság foglalkoztatása, illetve szociális szempontok (munkanélküliek, hátrányos helyzetben lévők stb. foglalkoztatása),

s) településképi szempontok (amennyiben a településképi véleményezésre a polgármesterek bizottságba történő bevonásával sor kerül), a tervezett építmény arculati elemei,

t) az épületen belül a kereskedelmi funkción túl megvalósuló más funkciók hatása a település, régió életére.