6/2015. (I. 28.) EMMI rendelet

egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím, valamint a 4. és 5. melléklet tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában megállapított feladatkörömben eljárva,

a 3. alcím, valamint a 6. melléklet tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 90. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában megállapított feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben -

a következőket rendelem el:

1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása

1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NMr.) a következő 14/B. §-sal egészül ki:

"14/B. § A gyermekjóléti szolgálat a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, a Gyvt. 39. § (3a) bekezdése szerint biztosított iskolai szociális munka keretében a nevelési-oktatási intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak nyújt támogatást azáltal, hogy segíti

a) a gyermeket a korának megfelelő, a tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez, a nevelési-oktatási intézménybe való beilleszkedéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,

b) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők feltárását és megoldását,

c) a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában,

d) a gyermek családját és a pedagógust a gyermek szükségleteinek felismerésében és figyelembevételében, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében, és

e) a gyermek családját a gyermek iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában."

2. § (1) Az NMr. 15. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az esetmegbeszélésre meg kell hívni

a) a megelőző pártfogó felügyelőt, ha olyan család ügyét tárgyalják, amelynek bármelyik tagja megelőző pártfogó felügyelet alatt áll,

b) a pártfogó felügyelői szolgálatot, ha a gyermek kockázatértékelése alapján a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettsége legalább közepes fokú."

(2) Az NMr. 15. § (8) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (7) bekezdés szerinti tanácskozásra meg kell hívni]

"g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megelőző pártfogó felügyelőjét,"

3. § (1) Az NMr. 16. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében)

"a) támogatja a gyermeket, megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogó felügyelővel együttműködve, az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében,"

(2) Az NMr. 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetében a helyzetértékelést a megelőző pártfogás elrendeléséről és a védelembe vételről szóló gyámhivatali határozatban megjelölt magatartási szabályokra tekintettel kell elvégezni. A megelőző pártfogó felügyelő által ellenőrzött bűnmegelőzési szempontú magatartási szabályok megvalósulásának értékelésére a családgondozó javaslatot tehet."

4. § Az NMr. II. Fejezet 2. Cím "A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése" alcíme a következő 18/B. §-sal egészül ki:

"18/B. § A gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás alatt álló gyermek bűnismétlésének megelőzése érdekében történő együttműködés keretében

a) közösen végezhetnek környezettanulmányt,

b) közvetlenül tartanak kapcsolatot egymással,

c) áttekinthetik a gyermekjóléti szolgálatnál a gyermekre vonatkozóan vezetett adatlapokat,

d) esetmegbeszélést tarthatnak, amelynek során egymással és szükség szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjával egyeztetethetnek a megelőző pártfogás és a védelembe vétel eredményességéhez szükséges intézkedésekről,

e) a gyermekkel és a családdal kapcsolatos tapasztalataikat megosztják egymással, és

f) a gyermekkel közös megbeszélést tarthatnak."

5. § (1) Az NMr. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet a gyámhivatalnak a gyermek védelembe vételére, megelőző pártfogására, ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére."

(2) Az NMr. 19. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti javaslatban a gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen]

"g) - megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén - a megelőző pártfogás elrendelését, mellőzését, fenntartását vagy megszüntetését alátámasztó körülményeket."

6. § (1) Az NMr. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a gyámhivatal a Gyer. 85. §-a alapján - a védelembe vétel mellőzésével, a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti eljárással érintett gyermek esetén a védelembe vétel és a megelőző pártfogás egyidejű mellőzésével - felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel és a családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást."

(2) Az NMr. 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az esetkonferenciára a pártfogó felügyelői szolgálatot is meg kell hívni, ha felmerül a megelőző pártfogás elrendelésére vonatkozó javaslattétel szükségessége."

(3) Az NMr. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vétel, a megelőző pártfogás vagy a két intézkedés egyidejű elrendelésére vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, valamint szükség esetén javaslatot tesz a gyámhivatalnak másik családgondozó kirendelésére."

7. § (1) Az NMr. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A védelembe vétel és a megelőző pártfogás során a gyermekjóléti szolgálat vezetője, illetve a kirendelt családgondozó a gyámhivatal határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást."

(2) Az NMr. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a kirendelt családgondozó a megelőző pártfogó bevonásával, a megelőző pártfogás elrendeléséről szóló határozatban foglaltakra figyelemmel készíti el az egyéni gondozási-nevelési tervet és tervezi meg a gyermek, valamint a szülő feladatait."

(3) Az NMr. 21. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A gondozási-nevelési terv tartalmazza)

"g) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén

ga) a családgondozó, a megelőző pártfogó felügyelő, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait, megjelölve a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés módját, gyakoriságát, és

gb) a családgondozó és a megelőző pártfogó felügyelő közötti munkamegosztás szempontjait."

8. § (1) Az NMr. 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A védelembe vétel mellett elrendelt megelőző pártfogás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel, amelynek keretében

a) szükség szerint közösen végeznek családlátogatást,

b) szükség szerint közösen hallgatják meg a gyermeket, és

c) a gyermekjóléti szolgálat lehetőség szerint helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez."

(2) Az NMr. 22. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz)

"a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére,"

9. § Az NMr. II. Fejezet 2. Cím "A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok" alcíme a következő 22/C. §-sal egészül ki:

"22/C. § (1) Ha a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti eljárás a gyermekjóléti szolgálat által védelembe vétel keretében gondozott gyermek tekintetében indul meg, a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül megküldi a gyámhivatalnak a megelőző pártfogás elrendelése tárgyában a javaslatát, valamint a gyermek tekintetében kitöltött, az Ar. 2. számú melléklet IV. számú adatlapja szerinti környezettanulmányt és a rendelkezésére álló pedagógiai véleményt.

(2) Ha a gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott, vagy a gyermekjóléti alapellátás keretében gondozott gyermek tekintetében indul meg a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti eljárás, a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére,

a) a megkeresés kézhezvételétől számított harminc napon belül

aa) megvizsgálja a gyermek veszélyeztetettségét,

ab) a védelembe vételre és a megelőző pártfogásra vonatkozó javaslatának elkészítése érdekében a pártfogó felügyelői szolgálattal együtt családlátogatást végezhet, és környezettanulmányt készít, és

ac) a védelembe vétel és a megelőző pártfogás elrendelésére vagy mellőzésére vonatkozó javaslatát megküldi a gyámhivatalnak;

b) a megkeresés kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a pártfogó felügyelői szolgálat részére a rendelkezésére álló, a gyermek tekintetében kitöltött, az Ar. 2. számú melléklet IV. számú adatlapja szerinti környezettanulmányt és a rendelkezésére álló pedagógiai véleményt.

(3) A megelőző pártfogás mellőzésének felülvizsgálatára irányuló gyámhatósági eljárás során a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz

a) a megelőző pártfogás iránti eljárás megszüntetésére, vagy

b) a megelőző pártfogás elrendelésére a már fennálló védelembe vétel mellett vagy a védelembe vétel egyidejű elrendelésével."

10. § (1) Az NMr. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától vehető fel

a) harmadik életévének, sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévének betöltéséig,

b) annak az évnek az augusztus 31-éig, amelyben a harmadik életévét, a sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévét betölti, vagy

c) annak az évnek a december 31-éig, amelyben a gyermek szeptember 1-je és december 31-e között tölti be a harmadik életévét, ha a szülő, törvényes képviselő vállalja, hogy a gyermek ellátását a nevelési év végéig a bölcsőde biztosítja."

(2) Az NMr. 36. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A bölcsőde vezetője minden év április 30-áig tájékoztatást küld a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének a (2) bekezdés szerinti, harmadik életévüket betöltött gyermekekről. A települési önkormányzat jegyzője a bölcsőde vezetőjének tájékoztatását minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.

(2b) A (2a) bekezdés szerint lejelentett gyermek szülője, törvényes képviselője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól."

(3) Az NMr. 36. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A keresőtevékenységet folytató vagy folytatni kívánó szülő legkésőbb a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdését megelőző két héttel a bölcsőde vezetőjének munkáltatói igazolást nyújt be vagy bemutatja a leendő munkáltatójának igazolását arról, hogy a szülő nála alkalmazásban fog állni, megjelölve annak kezdő időpontját is."

11. § Az NMr. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bölcsődei ellátás megszűnik

a) az óvodai nevelésre nem érett gyermek esetén a 36. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban,

b) a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 41. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó gyermek esetén, ha a harmadik életévét

ca) január 1-je és augusztus 31-e között tölti be, az adott bölcsődei nevelési év végéig,

cb) ha szeptember 1-je és december 31-e között tölti be, a következő bölcsődei nevelési év végéig."

12. § Az NMr. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Családi napköziben szolgáltatást azoknak a gyermekeknek, akik az óvodába járási kötelezettségüket családi napköziben teljesítik, csak olyan személy biztosíthat, aki megfelel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek."

13. § Az NMr. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"50. § (1) Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3-14 éves kor közötti gyermekeket is elhelyeznek, az 1 éves kor alattiak részére elkülönített játszó- és öltöztetőhelyet kell kialakítani.

(2) A családi napközi fenntartója minden év április 30-áig tájékoztatást küld a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének a családi napköziben ellátott, harmadik életévüket már betöltött, de ötödik életévüket még be nem töltött gyermekekről. A települési önkormányzat jegyzője a családi napközi fenntartójának tájékoztatását minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.

(3) A (2) bekezdés szerint lejelentett gyermek szülője, törvényes képviselője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól."

14. § Az NMr. 85. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A gondozott gyermek megelőző pártfogásának fenntartása esetén, a megelőző pártfogó a gyermekkel a gondozási helyén találkozik.

(7) Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a nevelőszülői hálózat működtetője és a gyermekotthon

a) helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek az esetmegbeszélés megtartásához, a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez, és

b) együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel a megelőző pártfogás eredményessége érdekében."

15. § Az NMr. 90. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Az utógondozási feladatok a nevelőszülői hálózatnál, a gyermekotthonnál, az utógondozó otthonnál és a külső férőhely működtetőjénél az 1. számú melléklet szerint létesített bármely felsőfokú képesítéshez kötött szakmai munkakörben elláthatók. A Gyvt. 92. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utógondozási feladatokat ellátó személy e tevékenységét egyidejűleg legfeljebb öt fiatal felnőtt vonatkozásában végezheti."

16. § Az NMr. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"150. § A szakszolgálat a gyermekvédelmi gyám tájékoztatása alapján figyelemmel kíséri

a) a nevelőszülőnél vagy más bentlakásos intézményben elhelyezett gondozott gyermek és szülője kapcsolattartásának alakulását,

b) a szülőnek a nevelőszülővel vagy a gondozó intézménnyel való együttműködését, és

c) a megelőző pártfogás alatt álló gyermeknek a megelőző pártfogóval való együttműködését,

és erről megkeresésre, ennek hiányában a nevelésbe vétel vagy a megelőző pártfogás felülvizsgálatakor tájékoztatja a gyámhivatalt."

17. § Az NMr. 153. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A gyermekvédelmi gyám és a megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás alatt álló gyermek bűnismétlésének megelőzése érdekében történő együttműködés keretében

a) közvetlenül tartanak kapcsolatot egymással,

b) esetmegbeszélést tarthatnak, amelynek során egyeztethetnek a megelőző pártfogás eredményességéhez szükséges intézkedésekről,

c) a gyermekkel és a családdal kapcsolatos tapasztalataikat megosztják egymással, és

d) a gyermekkel közös megbeszélést tarthatnak."

18. § Az NMr. 154. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A támogatott közvetítői eljárásnak a Gyvt. 133/A. § (3a) bekezdés b) pontja szerinti díja a szakszolgálatot illeti meg, amelyet a támogatott közvetítői eljárással kapcsolatos feladatok ellátására kell fordítani.

(1b) A szakszolgálat az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg megadja annak a folyószámlának a számát, amelyre a támogatott közvetítői eljárás díját utalni kell."

19. § (1) Az NMr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az NMr. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az NMr. 2. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

20. § Az NMr.

a) 4. § (2) bekezdésében a "gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről" szövegrész helyébe a "szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről" szöveg,

b) 21. § (2) bekezdésében az "a gondozási-nevelési tervet" szövegrész helyébe az "az egyéni gondozási-nevelési tervet" szöveg,

c) 21. § (3) bekezdésében az "A gondozási-nevelési terv" szövegrész helyébe az "Az egyéni gondozási-nevelési terv" szöveg,

d) 95. § (1) bekezdésében a "Gyvt. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja" szövegrész helyébe a "Gyvt. 54. § (1) bekezdés e) pontja" szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti az NMr. 172. § (3) bekezdése.

2. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet módosítása

22. § A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A döntés-előkészítő programot követően a résztvevő és az oktatók együtt döntenek arról, hogy a résztvevő jelentkezzen-e a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamra. Ha a jelentkezés mellett döntenek, akkor ezzel egyidejűleg arról is határoznak, hogy a résztvevő a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamot végezze el. Ha a résztvevő mindkét tanfolyam elvégzését vállalja, felmentést kap azon előadások látogatása alól, amelyeket a másik tanfolyamon való részvétele során már látogatott."

23. § Az R1. a következő 8. §-sal, és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Nevelőszülői tanfolyam

8. § (1) A nevelőszülői tanfolyam során a résztvevők felkészülnek az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt saját háztartásban történő, teljes körű ellátására.

(2) A nevelőszülői tanfolyam időtartama 32 óra, ami a képzést lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 2 órás időtartamát is magában foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több mint 5 óráról hiányzott.

(3) A nevelőszülői tanfolyam részletes tematikáját a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) A nevelőszülői tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: nevelőszülő."

24. § (1) Az R1. 1. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(2) Az R1. az 5. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.

25. § Az R1.

a) 1. §-ában a "helyettes szülőre," szövegrész helyébe a "helyettes szülőre, az otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülőre," szöveg,

b) 2. § (1) bekezdésében a "Helyettes szülők számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot" szövegrész helyébe a "Helyettes szülők, nevelőszülők (a továbbiakban együtt: befogadó szülők) számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot, nevelőszülői tanfolyamot" szöveg,

c) 4. § (1) bekezdésében a "helyettes szülői" szövegrész helyébe a "helyettes szülői és a nevelőszülői" szöveg,

d) 4. § (2) bekezdésében a "helyettes" szövegrészek helyébe a "befogadó" szöveg

lép.

26. § Hatályát veszti az R1. 15. § (5) bekezdése.

3. Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet módosítása

27. § Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet 5. melléklete a 6. mellékletben foglaltak szerint módosul.

4. Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 19. § (3) bekezdése és a 3. melléklet 2015. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 12. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelethez

1. Az NMr. 1. számú melléklet "I. Alapellátások" cím 1. pont c) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

2. Az NMr. 1. számú melléklet "I. Alapellátások" cím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

3. Az NMr. 1. számú melléklet "II. Szakellátások" cím 3. pontjában az "1 fő/évi 100 új örökbefogadói alkalmassági vizsgálatra" szövegrész helyébe az "1 fő/évi 100 új örökbefogadói alkalmassági vizsgálatra, örökbefogadás előkészítésére" szöveg lép.

2. melléklet a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelethez

1. Az NMr. 2. számú melléklet I. Rész "I. Alapellátások" cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

2. Az NMr. 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

3. Az NMr. 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

4. Az NMr. 2. számú melléklet II. Rész "II. Szakellátások" cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Szakellátások

"

3. melléklet a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelethez

Az NMr. 2. számú melléklet II. Rész "II. Szakellátások" cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

4. melléklet a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelethez

"1. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez

A döntés-előkészítő program részletes tematikája

1. A tanfolyam célja, hogy a résztvevők

1.1. megszerezzék a helyettes szülői és a nevelőszülői munkára vonatkozó alapvető ismereteket,

1.2. megismerjék a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek sajátos helyzetét,

1.3. megismerjék a helyettes szülői és a nevelőszülői munka során felmerülő tipikus problémákat és ezek megoldási lehetőségeit,

1.4. a képzést követően - a képzővel együtt - megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy alkalmasak-e befogadó szülőnek,

1.5. a képzést követően - a képzővel együtt - megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy a továbbiakban a helyettes szülői vagy a nevelőszülői képzésen vegyenek-e részt.

2. A csoportos foglalkozás tematikája

2.1. Mit jelent befogadó szülőnek lenni?

2.1.1. Miben különbözik egymástól a helyettes szülői és a nevelőszülői munka?

2.1.2. A képzés és az értékelés célja, menete.

3 óra (ea.)

2.2. A családi kapcsolatok jelentősége a gyermek életében

2.2.1. A gyermek azonosságtudata, kultúrája, önbecsülése és a család.

2.2.2. Az állandóság jelentősége a gyermek életében.

2.2.3. Mi a befogadó szülő és a többi szakember feladata a fentiek biztosításában?

3 óra (ea.)

2.3. A kötődés szerepe a gyermek életében

2.3.1. A gyermek fejlődésének alapfeltételei.

2.3.2. A mély és tartós kötődés fogalma, jelentősége.

2.3.3. Hogyan hat a gyermek fejlődésére az, ha befogadó szülőhöz kerül?

2.3.4. Mi a befogadó szülő és a többi szakember feladata a fentiek biztosításában?

3 óra (ea.)

2.4. A veszteség a gyermek életében

2.4.1. A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek által átélt veszteségek típusai.

2.4.2. A befogadó szülőhöz kerülés hatása a veszteségélményre.

2.4.3. A veszteség feldolgozásának módjai, a befogadó szülő szerepe a veszteség feldolgozásában.

2.4.4. A befogadó szülő saját veszteségélménye és annak feldolgozása a gyermek szempontjából.

3 óra (ea.)

2.5. A gyermek családi kapcsolatainak erősítése

2.5.1. A gyermek életében jelentős kapcsolatok, ezek hatása a gyermek önbecsülésére, azonosságtudatára.

2.5.2. Hogyan változnak a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek kapcsolatai?

2.5.3. Hogyan gondozható haza szüleihez vagy gyám gondozásába?

2.5.4. A befogadó szülők szerepe a gyermek kapcsolatainak erősítésében.

3 óra (ea.)

2.6. A gyermek viselkedése és kezelése

2.6.1. A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek viselkedésének jellemzői.

2.6.2. A fegyelmezés és büntetés.

2.6.3. A hatékony fegyelmezéshez szükséges ismeretek, készségek, eszközök.

3 óra (ea.)

2.7. Életre szóló kapcsolatok a gyermek életében

2.7.1. Az állandóság-érzet biztosításának eszközei ideiglenes elhelyezés esetében.

2.7.2. Életre szóló kapcsolatok kialakítása azoknál a gyermekeknél, akik nem helyezhetőek vissza saját, vér szerinti családjukba.

2.7.3. A gyermek átgondozása örökbefogadó családba.

3 óra (ea.)

2.8. A befogadó szülő, család életében várható változások a gyermek odakerülését követően

2.8.1. Mire lehet számítani a gyermek érkezését követő napokban, hetekben?

2.8.2. Milyen hosszú távú változásokkal kell számolnia a befogadó szülőnek, családnak?

2.8.3. Milyen hatással lehet a befogadó szülő családtagjaira a gyermek érkezése?

2.8.4. A gyermek egyes életszakaszaiban várható nehézségek.

3 óra (ea.)

2.9. Ki miben segíthet?

2.9.1. A gyermekvédelem rendszerének rövid bemutatása, a szakemberek információ- és támogatásnyújtása.

2.9.2. Kihez lehet fordulni a befogadó szülőnél, családban, illetőleg a szűkebb-tágabb környezetben felmerülő problémák esetén?

4 óra (ea.)

3. A családértékelő megbeszélések témái

3.1. A befogadó szülő, család lehetőségei, tudása, tapasztalata. Várhatóan mennyiben lesznek képesek kielégíteni a hozzájuk kerülő gyermek szükségleteit? Mely területeken van a befogadó szülőnek, családnak további fejlődésre, segítségre szüksége ahhoz, hogy a hozzá kerülő gyermek szükségleteit ki tudja elégíteni?

3.2. Hogyan biztosítható a befogadó szülő, család további fejlődése? Milyen támogatásra van szüksége a befogadó szülőnek, családnak, hogyan fogja ezt megkapni?

3.3. Hogyan látja a befogadó szülő, család a saját elvárásait, képességeit, szükségleteit a gyermek - képzés során megismert - szükségletei fényében? Hogyan befolyásolja ez befogadó szülői szándékát, döntését?

4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

4.1. Egyéni vagy csoportos összegző beszélgetés."

5. melléklet a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelethez

"3. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez

A nevelőszülői tanfolyam részletes tematikája

1. A tanfolyam célja, hogy a résztvevők

1.1. tudatosan felkészüljenek a nevelőszülői feladatok ellátására,

1.2. megszerezzék azokat az ismereteket, amelyek révén a nevelt gyermek számára - annak képességeihez igazodóan - biztosítani tudják a gondozás, nevelés feltételeit, a gyermek fejlődéséhez szükséges családi szocializációs színteret,

1.3. elsajátítsák azokat a készségeket, melyek révén elő tudják segíteni a gyermek felkészülését az önálló életre, a családi és társadalmi normák elfogadására és betartására,

1.4. alkalmassá váljanak arra, hogy a gyermek érdekeinek megfelelően elősegítsék a gyermek kapcsolattartását a vér szerinti családdal, visszatérését a vér szerinti családba, illetve beilleszkedését az örökbefogadó családba,

1.5. megismerjék az általános szakmai szabályokat (szakmai etika, gyermeki jogok stb.).

2. A tanfolyam tematikája

2.1. Jogi ismeretek

2.1.1. A gyermekvédelmi gondoskodás rendszere, a nevelőszülők ebben elfoglalt helye.

2.1.2. A kapcsolódó intézményhálózatok jellemzői.

2.1.3. A nevelőszülői szerepre és a gyermek ellátására vonatkozó jogi szabályozás.

2.1.4. A nevelőszülők alkalmazásának feltételei, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.

2.1.5. A nevelőszülőkre vonatkozó szabályozás.

2.1.6. A nevelőszülőknek járó juttatások.

2.1.7. A gyermekvédelmi gyámság, osztott gyámság a nevelőszülővel.

2.1.8. A gyámként kirendelt nevelőszülő által ellátandó feladatok.

8 óra (ea.)

2.2. Társadalomismeret

2.2.1. A társadalom és a család főbb jellemzői.

2.2.2. A nevelőszülők helye a társadalomban.

2.2.3. Szociálpolitika és szociális munka.

2.2.4. A családtámogatási rendszer.

4 óra (ea. + irányított beszélgetés)

2.3. Élettörténeti munka

2.3.1. Gyakorlati eszközök alkalmazása a gyermek élete folytonosságának biztosítására.

2 óra (ea. + irányított beszélgetés)

2.4. Konfliktus és konfliktuskezelés

2.4.1. A nehéz helyzetek kezelése.

2.4.2. A nevelőszülői munkával együtt járó feszültség.

2.4.3. Tipikus konfliktushelyzetek a gyermek nevelése során.

2.4.4. Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás.

2 óra (irányított beszélgetés)

2.5. Pedagógiai, pszichológiai ismeretek

2.5.1. Gyermekek életkori szükségletei, ezek kielégítése.

2.5.2. Egyéni eltérések, sajátosságok.

2.5.3. A gyermek egyéniségének, személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása.

2.5.4. Az állandóság (szokások) és a változás jelentősége a gyermek életében.

2.5.5. A gyermek magánszférája, szabadsága.

2.5.6. A kortárs kapcsolatok jelentősége.

2.5.7. Fegyelmezés, korlátozás.

2.5.8. A játék szerepe és jellemzői életkoronként.

2.5.9. A tanulási készség fejlődése, tanulási nehézségek, segítségnyújtás.

7 óra (ea. + irányított beszélgetés)

2.6. Egészségügyi ismeretek

2.6.1. A gyermek és környezetének higiénéje.

2.6.2. Egészséges életmód, táplálkozás, környezettudatosság.

2.6.3. A gyermek esetleges speciális egészségügyi szükségletei.

2.6.4. Addiktológiai alapismeretek (a kábítószerekkel kapcsolatos alapismeretek, a szenvedélybetegek segítése, a család szerepe, a pszichoszociális fejlődés, az ellátórendszer).

2.6.5. A tartósan beteg és fogyatékkal élő gyermekek gondozásának, nevelésének sajátosságai.

2.6.6. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás.

7 óra (ea. + irányított beszélgetés)

3. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

3.1. ismereteket összegző beszélgetés

2 óra"

6. melléklet a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelethez

Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet 5. melléklet "A 60. sorszámú Nevelőszülő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye" pont 5. Vizsgáztatási követelmények, 5.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele alpontja az utolsó mondatot követően a következő szöveggel egészül ki:

"Az 5.2.4-5.2.8. pontban meghatározott követelménymodul oktatása az 5.2.3. pontban meghatározott, "Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai" követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga eredményes letételét követően kezdhető meg."