6/2015. (I. 28.) EMMI rendelet
egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 2. alcím, valamint a 4. és 5. melléklet tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában megállapított feladatkörömben eljárva,
a 3. alcím, valamint a 6. melléklet tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 90. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában megállapított feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben -
a következőket rendelem el:
1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása
1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NMr.) a következő 14/B. §-sal egészül ki:
"14/B. § A gyermekjóléti szolgálat a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, a Gyvt. 39. § (3a) bekezdése szerint biztosított iskolai szociális munka keretében a nevelési-oktatási intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak nyújt támogatást azáltal, hogy segíti
a) a gyermeket a korának megfelelő, a tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez, a nevelési-oktatási intézménybe való beilleszkedéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,
b) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők feltárását és megoldását,
c) a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában,
d) a gyermek családját és a pedagógust a gyermek szükségleteinek felismerésében és figyelembevételében, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében, és
e) a gyermek családját a gyermek iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában."
2. § (1) Az NMr. 15. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Az esetmegbeszélésre meg kell hívni
a) a megelőző pártfogó felügyelőt, ha olyan család ügyét tárgyalják, amelynek bármelyik tagja megelőző pártfogó felügyelet alatt áll,
b) a pártfogó felügyelői szolgálatot, ha a gyermek kockázatértékelése alapján a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettsége legalább közepes fokú."
(2) Az NMr. 15. § (8) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (7) bekezdés szerinti tanácskozásra meg kell hívni]
"g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megelőző pártfogó felügyelőjét,"
3. § (1) Az NMr. 16. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében)
"a) támogatja a gyermeket, megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogó felügyelővel együttműködve, az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében,"
(2) Az NMr. 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetében a helyzetértékelést a megelőző pártfogás elrendeléséről és a védelembe vételről szóló gyámhivatali határozatban megjelölt magatartási szabályokra tekintettel kell elvégezni. A megelőző pártfogó felügyelő által ellenőrzött bűnmegelőzési szempontú magatartási szabályok megvalósulásának értékelésére a családgondozó javaslatot tehet."
4. § Az NMr. II. Fejezet 2. Cím "A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése" alcíme a következő 18/B. §-sal egészül ki:
"18/B. § A gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás alatt álló gyermek bűnismétlésének megelőzése érdekében történő együttműködés keretében
a) közösen végezhetnek környezettanulmányt,
b) közvetlenül tartanak kapcsolatot egymással,
c) áttekinthetik a gyermekjóléti szolgálatnál a gyermekre vonatkozóan vezetett adatlapokat,
d) esetmegbeszélést tarthatnak, amelynek során egymással és szükség szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjával egyeztetethetnek a megelőző pártfogás és a védelembe vétel eredményességéhez szükséges intézkedésekről,
e) a gyermekkel és a családdal kapcsolatos tapasztalataikat megosztják egymással, és
f) a gyermekkel közös megbeszélést tarthatnak."
5. § (1) Az NMr. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet a gyámhivatalnak a gyermek védelembe vételére, megelőző pártfogására, ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére."
(2) Az NMr. 19. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti javaslatban a gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen]
"g) - megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén - a megelőző pártfogás elrendelését, mellőzését, fenntartását vagy megszüntetését alátámasztó körülményeket."
6. § (1) Az NMr. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a gyámhivatal a Gyer. 85. §-a alapján - a védelembe vétel mellőzésével, a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti eljárással érintett gyermek esetén a védelembe vétel és a megelőző pártfogás egyidejű mellőzésével - felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel és a családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást."
(2) Az NMr. 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az esetkonferenciára a pártfogó felügyelői szolgálatot is meg kell hívni, ha felmerül a megelőző pártfogás elrendelésére vonatkozó javaslattétel szükségessége."
(3) Az NMr. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vétel, a megelőző pártfogás vagy a két intézkedés egyidejű elrendelésére vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, valamint szükség esetén javaslatot tesz a gyámhivatalnak másik családgondozó kirendelésére."
7. § (1) Az NMr. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A védelembe vétel és a megelőző pártfogás során a gyermekjóléti szolgálat vezetője, illetve a kirendelt családgondozó a gyámhivatal határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást."
(2) Az NMr. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a kirendelt családgondozó a megelőző pártfogó bevonásával, a megelőző pártfogás elrendeléséről szóló határozatban foglaltakra figyelemmel készíti el az egyéni gondozási-nevelési tervet és tervezi meg a gyermek, valamint a szülő feladatait."
(3) Az NMr. 21. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A gondozási-nevelési terv tartalmazza)
"g) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén
ga) a családgondozó, a megelőző pártfogó felügyelő, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait, megjelölve a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés módját, gyakoriságát, és
gb) a családgondozó és a megelőző pártfogó felügyelő közötti munkamegosztás szempontjait."
8. § (1) Az NMr. 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A védelembe vétel mellett elrendelt megelőző pártfogás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel, amelynek keretében
a) szükség szerint közösen végeznek családlátogatást,
b) szükség szerint közösen hallgatják meg a gyermeket, és
c) a gyermekjóléti szolgálat lehetőség szerint helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez."
(2) Az NMr. 22. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz)
"a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére,"
9. § Az NMr. II. Fejezet 2. Cím "A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok" alcíme a következő 22/C. §-sal egészül ki:
"22/C. § (1) Ha a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti eljárás a gyermekjóléti szolgálat által védelembe vétel keretében gondozott gyermek tekintetében indul meg, a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül megküldi a gyámhivatalnak a megelőző pártfogás elrendelése tárgyában a javaslatát, valamint a gyermek tekintetében kitöltött, az Ar. 2. számú melléklet IV. számú adatlapja szerinti környezettanulmányt és a rendelkezésére álló pedagógiai véleményt.
(2) Ha a gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott, vagy a gyermekjóléti alapellátás keretében gondozott gyermek tekintetében indul meg a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti eljárás, a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére,
a) a megkeresés kézhezvételétől számított harminc napon belül
aa) megvizsgálja a gyermek veszélyeztetettségét,
ab) a védelembe vételre és a megelőző pártfogásra vonatkozó javaslatának elkészítése érdekében a pártfogó felügyelői szolgálattal együtt családlátogatást végezhet, és környezettanulmányt készít, és
ac) a védelembe vétel és a megelőző pártfogás elrendelésére vagy mellőzésére vonatkozó javaslatát megküldi a gyámhivatalnak;
b) a megkeresés kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a pártfogó felügyelői szolgálat részére a rendelkezésére álló, a gyermek tekintetében kitöltött, az Ar. 2. számú melléklet IV. számú adatlapja szerinti környezettanulmányt és a rendelkezésére álló pedagógiai véleményt.
(3) A megelőző pártfogás mellőzésének felülvizsgálatára irányuló gyámhatósági eljárás során a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz
a) a megelőző pártfogás iránti eljárás megszüntetésére, vagy
b) a megelőző pártfogás elrendelésére a már fennálló védelembe vétel mellett vagy a védelembe vétel egyidejű elrendelésével."
10. § (1) Az NMr. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától vehető fel
a) harmadik életévének, sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévének betöltéséig,
b) annak az évnek az augusztus 31-éig, amelyben a harmadik életévét, a sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévét betölti, vagy
c) annak az évnek a december 31-éig, amelyben a gyermek szeptember 1-je és december 31-e között tölti be a harmadik életévét, ha a szülő, törvényes képviselő vállalja, hogy a gyermek ellátását a nevelési év végéig a bölcsőde biztosítja."
(2) Az NMr. 36. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A bölcsőde vezetője minden év április 30-áig tájékoztatást küld a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének a (2) bekezdés szerinti, harmadik életévüket betöltött gyermekekről. A települési önkormányzat jegyzője a bölcsőde vezetőjének tájékoztatását minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(2b) A (2a) bekezdés szerint lejelentett gyermek szülője, törvényes képviselője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól."
(3) Az NMr. 36. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A keresőtevékenységet folytató vagy folytatni kívánó szülő legkésőbb a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdését megelőző két héttel a bölcsőde vezetőjének munkáltatói igazolást nyújt be vagy bemutatja a leendő munkáltatójának igazolását arról, hogy a szülő nála alkalmazásban fog állni, megjelölve annak kezdő időpontját is."
11. § Az NMr. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bölcsődei ellátás megszűnik
a) az óvodai nevelésre nem érett gyermek esetén a 36. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban,
b) a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 41. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó gyermek esetén, ha a harmadik életévét
ca) január 1-je és augusztus 31-e között tölti be, az adott bölcsődei nevelési év végéig,
cb) ha szeptember 1-je és december 31-e között tölti be, a következő bölcsődei nevelési év végéig."
12. § Az NMr. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Családi napköziben szolgáltatást azoknak a gyermekeknek, akik az óvodába járási kötelezettségüket családi napköziben teljesítik, csak olyan személy biztosíthat, aki megfelel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek."
13. § Az NMr. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"50. § (1) Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3-14 éves kor közötti gyermekeket is elhelyeznek, az 1 éves kor alattiak részére elkülönített játszó- és öltöztetőhelyet kell kialakítani.
(2) A családi napközi fenntartója minden év április 30-áig tájékoztatást küld a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének a családi napköziben ellátott, harmadik életévüket már betöltött, de ötödik életévüket még be nem töltött gyermekekről. A települési önkormányzat jegyzője a családi napközi fenntartójának tájékoztatását minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(3) A (2) bekezdés szerint lejelentett gyermek szülője, törvényes képviselője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól."
14. § Az NMr. 85. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A gondozott gyermek megelőző pártfogásának fenntartása esetén, a megelőző pártfogó a gyermekkel a gondozási helyén találkozik.
(7) Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a nevelőszülői hálózat működtetője és a gyermekotthon
a) helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek az esetmegbeszélés megtartásához, a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez, és
b) együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel a megelőző pártfogás eredményessége érdekében."
15. § Az NMr. 90. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) Az utógondozási feladatok a nevelőszülői hálózatnál, a gyermekotthonnál, az utógondozó otthonnál és a külső férőhely működtetőjénél az 1. számú melléklet szerint létesített bármely felsőfokú képesítéshez kötött szakmai munkakörben elláthatók. A Gyvt. 92. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utógondozási feladatokat ellátó személy e tevékenységét egyidejűleg legfeljebb öt fiatal felnőtt vonatkozásában végezheti."
16. § Az NMr. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"150. § A szakszolgálat a gyermekvédelmi gyám tájékoztatása alapján figyelemmel kíséri
a) a nevelőszülőnél vagy más bentlakásos intézményben elhelyezett gondozott gyermek és szülője kapcsolattartásának alakulását,
b) a szülőnek a nevelőszülővel vagy a gondozó intézménnyel való együttműködését, és
c) a megelőző pártfogás alatt álló gyermeknek a megelőző pártfogóval való együttműködését,
és erről megkeresésre, ennek hiányában a nevelésbe vétel vagy a megelőző pártfogás felülvizsgálatakor tájékoztatja a gyámhivatalt."
17. § Az NMr. 153. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A gyermekvédelmi gyám és a megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás alatt álló gyermek bűnismétlésének megelőzése érdekében történő együttműködés keretében
a) közvetlenül tartanak kapcsolatot egymással,
b) esetmegbeszélést tarthatnak, amelynek során egyeztethetnek a megelőző pártfogás eredményességéhez szükséges intézkedésekről,
c) a gyermekkel és a családdal kapcsolatos tapasztalataikat megosztják egymással, és
d) a gyermekkel közös megbeszélést tarthatnak."
18. § Az NMr. 154. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A támogatott közvetítői eljárásnak a Gyvt. 133/A. § (3a) bekezdés b) pontja szerinti díja a szakszolgálatot illeti meg, amelyet a támogatott közvetítői eljárással kapcsolatos feladatok ellátására kell fordítani.
(1b) A szakszolgálat az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg megadja annak a folyószámlának a számát, amelyre a támogatott közvetítői eljárás díját utalni kell."
19. § (1) Az NMr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az NMr. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) Az NMr. 2. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
20. § Az NMr.
a) 4. § (2) bekezdésében a "gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről" szövegrész helyébe a "szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről" szöveg,
b) 21. § (2) bekezdésében az "a gondozási-nevelési tervet" szövegrész helyébe az "az egyéni gondozási-nevelési tervet" szöveg,
c) 21. § (3) bekezdésében az "A gondozási-nevelési terv" szövegrész helyébe az "Az egyéni gondozási-nevelési terv" szöveg,
d) 95. § (1) bekezdésében a "Gyvt. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja" szövegrész helyébe a "Gyvt. 54. § (1) bekezdés e) pontja" szöveg
lép.
21. § Hatályát veszti az NMr. 172. § (3) bekezdése.
2. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet módosítása
22. § A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A döntés-előkészítő programot követően a résztvevő és az oktatók együtt döntenek arról, hogy a résztvevő jelentkezzen-e a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamra. Ha a jelentkezés mellett döntenek, akkor ezzel egyidejűleg arról is határoznak, hogy a résztvevő a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamot végezze el. Ha a résztvevő mindkét tanfolyam elvégzését vállalja, felmentést kap azon előadások látogatása alól, amelyeket a másik tanfolyamon való részvétele során már látogatott."
23. § Az R1. a következő 8. §-sal, és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
"Nevelőszülői tanfolyam
8. § (1) A nevelőszülői tanfolyam során a résztvevők felkészülnek az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt saját háztartásban történő, teljes körű ellátására.
(2) A nevelőszülői tanfolyam időtartama 32 óra, ami a képzést lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 2 órás időtartamát is magában foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több mint 5 óráról hiányzott.
(3) A nevelőszülői tanfolyam részletes tematikáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A nevelőszülői tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: nevelőszülő."
24. § (1) Az R1. 1. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(2) Az R1. az 5. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.
25. § Az R1.
a) 1. §-ában a "helyettes szülőre," szövegrész helyébe a "helyettes szülőre, az otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülőre," szöveg,
b) 2. § (1) bekezdésében a "Helyettes szülők számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot" szövegrész helyébe a "Helyettes szülők, nevelőszülők (a továbbiakban együtt: befogadó szülők) számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot, nevelőszülői tanfolyamot" szöveg,
c) 4. § (1) bekezdésében a "helyettes szülői" szövegrész helyébe a "helyettes szülői és a nevelőszülői" szöveg,
d) 4. § (2) bekezdésében a "helyettes" szövegrészek helyébe a "befogadó" szöveg
lép.
26. § Hatályát veszti az R1. 15. § (5) bekezdése.
3. Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet módosítása
27. § Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet 5. melléklete a 6. mellékletben foglaltak szerint módosul.
4. Záró rendelkezések
28. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 19. § (3) bekezdése és a 3. melléklet 2015. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 12. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
1. melléklet a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelethez
1. Az NMr. 1. számú melléklet "I. Alapellátások" cím 1. pont c) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
| (Ellátás | Munkakör/fő) | |
| "c) Önálló gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekjóléti szolg. feladatait is ellátó családsegítő szolgálat, illetve többcélú intézmény önálló szakmai egysége (5000 gyermek) | intézményvezető/szakmai egységvezető | 1 fő |
| családgondozó (általános gyermekjóléti szolgáltatások) - gondozotti létszám: 45 gyermek vagy 25 család | 4 fő | |
| tanácsadó: gyógypedagógiai vagy fejlesztő pedagógiai | összesen heti | |
| pszichológiai tanácsadó, jogász (az ellátottak szükségletei szerint, fenntartói döntés alapján) | 45 óra | |
| családgondozó asszisztens | 1 fő | |
| d) Gyermekjóléti központ (40 ezer lakos) | intézményvezető/szakmai egységvezető | 1 fő |
| családgondozó (ált. szolgáltatás) | 5 fő | |
| - gondozotti létszám: 45 gyermek vagy 25 család családgondozó (spec. szolgáltat. és programok) | ||
| - utcai, lakótelepi szoc. munka - kapcsolattartási ügyelet - kórházi szoc. munka | 2 fő 2 fő/heti 10 óra 1 fő | |
| tanácsadó: gyógypedagógiai vagy fejlesztő pedagógiai, pszichológiai | ||
| tanácsadó, jogász (az ellátottak szükségletei szerint, fenntartói döntés alapján) | összesen heti 45 óra | |
| - családgondozó asszisztens | 2 fő" | |
2. Az NMr. 1. számú melléklet "I. Alapellátások" cím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| (Ellátás | Munkakör/fő) | |
| "7. Családok átmeneti otthona | intézményvezető/szakmai vezető | 1 fő |
| (min. 12, max. 40 férőhely) | ||
| 12-25 férőhelyre | szakgondozó, gondozó | 3 fő |
| családgondozó | 2 fő | |
| 25-40 férőhelyre | szakgondozó, gondozó | 4 fő |
| családgondozó | 2 fő | |
| intézményenként | pszichológiai tanácsadó, jogász, | összesen heti |
| fejlesztő pedagógiai tanácsadó | 10 óra" | |
| (az ellátottak szükségletei szerint, fenntartói döntés alapján) | ||
3. Az NMr. 1. számú melléklet "II. Szakellátások" cím 3. pontjában az "1 fő/évi 100 új örökbefogadói alkalmassági vizsgálatra" szövegrész helyébe az "1 fő/évi 100 új örökbefogadói alkalmassági vizsgálatra, örökbefogadás előkészítésére" szöveg lép.
2. melléklet a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelethez
1. Az NMr. 2. számú melléklet I. Rész "I. Alapellátások" cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| (Ellátási forma | Vezetői beosztás | Képesítés) |
| "2. Bölcsőde A) Bölcsődei igazgatóság/egyesített bölcsődék | magasabb vezető | kora gyermekkor pedagógiája szakirányon szerzett neveléstudomány-szakos bölcsész (MA), csecsemő-és kisgyermeknevelő (BA), orvos, pszichológus, pedagógus, intézetvezető, szakoktató, védőnő vagy felsőfokú szociális alapvégzettségű személy |
| B) Önálló bölcsőde | magasabb vezető | 1. kora gyermekkor pedagógiája szakirányon szerzett neveléstudomány-szakos bölcsész (MA), vagy 2. csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), vagy 3. a) bölcsődei szakgondozó (OKJ), b) csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), c) csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), d) csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), e) kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ), f) csecsemő- és gyermekgondozói (OKJ) végzettséggel rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy vagy pedagógus |
| C) Bölcsőde | vezető | 1. kora gyermekkor pedagógiája szakirányon szerzett neveléstudomány-szakos bölcsész (MA), vagy csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), vagy 2. a) bölcsődei szakgondozó (OKJ), b) csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), c) csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), d) csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), e) kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ), vagy 3. a 2. a)-e) pontban nevesített végzettség valamelyikével rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy vagy pedagógus, vagy 4. a csecsemő- és gyermekgondozói végzettséggel rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy vagy pedagógus" |
2. Az NMr. 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| (Ellátási forma | Intézményi munkakör | Képesítés) |
| "2. Bölcsőde | kisgyermeknevelő | kora gyermekkor pedagógiája szakirányon szerzett neveléstudomány-szakos bölcsész (MA), csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ); vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális |
| alapvégzettségű személy vagy gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) - [kizárólag csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel rendelkező személy esetén] | ||
| orvos gyógypedagógus gyógytornász konduktor gyógypedagógiai asszisztens szaktanácsadó | orvos gyógypedagógus gyógytornász konduktor gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) kora gyermekkor pedagógiája szakirányon szerzett neveléstudomány-szakos bölcsész (MA), csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), orvos, pszichológus, pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, védőnő, intézetvezető, szakoktató; vagy bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ) vagy csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ)" |
3. Az NMr. 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| (Ellátási forma | Intézményi munkakör | Képesítés) |
| "7. Családok átmeneti otthona | szakgondozó | bölcsődei szakgondozó (OKJ), |
| csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), | ||
| csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), | ||
| csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), | ||
| kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), | ||
| csecsemő- és gyermekápoló (OKJ), | ||
| gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), | ||
| gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) vagy | ||
| mentálhigiénés asszisztens (OKJ) | ||
| gondozó | csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és | |
| ifjúsági felügyelő II. (OKJ), pedagógiai asszisztens | ||
| (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ) vagy | ||
| gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ) | ||
| családgondozó | felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, | |
| pszichológus, pszichopedagógus, vagy | ||
| mentálhigiénés szakember, gyermek- és | ||
| ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: | ||
| óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, | ||
| pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, | ||
| teológus, hittanár, hittantanár | ||
| pszichológiai tanácsadó | pszichológus, pszichiáter, pszichopedagógus, | |
| mentálhigiénés szakember | ||
| fejlesztő pedagógiai tanácsadó | gyógypedagógus, pedagógus" |
4. Az NMr. 2. számú melléklet II. Rész "II. Szakellátások" cím helyébe a következő rendelkezés lép:
"Szakellátások
| Ellátási forma | Intézményi munkakör | Képesítés | |
| 1. Nevelőszülői hálózat | nevelőszülői tanácsadó | felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, pedagógus, pszichológus, mentálhigiénés szakember, védőnő, teológus, hittanár vagy hittantanár |
| nevelőszülő | nevelőszülő (OKJ) | |
| gyermekgondozó, | ||
| a) ha a nevelőszülő hozzátartozója | alapfokú iskolai végzettség | |
| b) ha nem a nevelőszülő hozzátartozója | csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), dajka (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ), vagy óvodai dajka (OKJ) | |
| növendékügyi előadó | jogász, igazgatásszervező, humánszervező, személyügyi szervező | |
| gyermekvédelmi ügyintéző | szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) | |
| 2. Gyermekotthon | nevelő | pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, pszichológus, mentálhigiénés szakember, teológus, hittanár vagy hittantanár |
| gyermekvédelmi asszisztens | gyermekotthoni asszisztens (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ) vagy szociális asszisztens (OKJ) | |
| gyermekfelügyelő | gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), dajka (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ), óvodai dajka (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), gyermekotthoni asszisztens (OKJ) vagy kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ) | |
| pszichológus növendékügyi előadó gyermekvédelmi ügyintéző gyógypedagógus fejlesztő pedagógus | pszichológus, pszichiáter jogász, igazgatásszervező, szociális szervező, humánszervező, személyügyi szervező szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) gyógypedagógus felsőfokú pedagógus végzettségű személy, művészetterapeuta, szociálpedagógus | |
| A 0-3 éves korosztály ellátására | kisgyermeknevelő | bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), |
| csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő | ||
| nevelő | pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy | |
| 3. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat | pszichológus | pszichológus |
| gyógypedagógus | gyógypedagógus | |
| orvos | gyermek-szakorvos | |
| pszichiáter | pszichiáter-szakorvos | |
| bizottsági családgondozó | felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, pedagógus, pszichológus vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár | |
| örökbefogadási tanácsadó | felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, pedagógus, pszichológus, jogász vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár | |
| gyermekvédelmi gyám | jogász, igazgatásszervező, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, pedagógus, pszichológus; vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár | |
| jogász | jogász | |
| közvetítő | mediátor képesítéssel rendelkező: jogász, igazgatásszervező, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, pedagógus, pszichológus, mentálhigiénés szakember; vagy mediátor képesítéssel és gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár | |
| elhelyezési ügyintéző | jogász, igazgatásszervező, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, pedagógus, pszichológus; vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár | |
| gyermekvédelmi ügyintéző | szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ)" |
"
3. melléklet a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelethez
Az NMr. 2. számú melléklet II. Rész "II. Szakellátások" cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| (Ellátási forma | Intézményi munkakör | Képesítés) |
| "1. Nevelőszülői hálózat | nevelőszülői tanácsadó | felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, pedagógus, pszichológus, mentálhigiénés szakember, védőnő, teológus, hittanár vagy hittantanár |
| nevelőszülő | nevelőszülő (OKJ), nevelőszülő (Központi Oktatási Program, KOP) | |
| gyermekgondozó, a) ha a nevelőszülő hozzátartozója | alapfokú iskolai végzettség | |
| b) ha nem a nevelőszülő hozzátartozója | csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), dajka (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ) vagy óvodai dajka (OKJ) | |
| növendékügyi előadó | jogász, igazgatásszervező, humánszervező, személyügyi szervező | |
| gyermekvédelmi ügyintéző | szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ)" |
4. melléklet a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelethez
"1. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez
A döntés-előkészítő program részletes tematikája
1. A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
1.1. megszerezzék a helyettes szülői és a nevelőszülői munkára vonatkozó alapvető ismereteket,
1.2. megismerjék a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek sajátos helyzetét,
1.3. megismerjék a helyettes szülői és a nevelőszülői munka során felmerülő tipikus problémákat és ezek megoldási lehetőségeit,
1.4. a képzést követően - a képzővel együtt - megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy alkalmasak-e befogadó szülőnek,
1.5. a képzést követően - a képzővel együtt - megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy a továbbiakban a helyettes szülői vagy a nevelőszülői képzésen vegyenek-e részt.
2. A csoportos foglalkozás tematikája
2.1. Mit jelent befogadó szülőnek lenni?
2.1.1. Miben különbözik egymástól a helyettes szülői és a nevelőszülői munka?
2.1.2. A képzés és az értékelés célja, menete.
3 óra (ea.)
2.2. A családi kapcsolatok jelentősége a gyermek életében
2.2.1. A gyermek azonosságtudata, kultúrája, önbecsülése és a család.
2.2.2. Az állandóság jelentősége a gyermek életében.
2.2.3. Mi a befogadó szülő és a többi szakember feladata a fentiek biztosításában?
3 óra (ea.)
2.3. A kötődés szerepe a gyermek életében
2.3.1. A gyermek fejlődésének alapfeltételei.
2.3.2. A mély és tartós kötődés fogalma, jelentősége.
2.3.3. Hogyan hat a gyermek fejlődésére az, ha befogadó szülőhöz kerül?
2.3.4. Mi a befogadó szülő és a többi szakember feladata a fentiek biztosításában?
3 óra (ea.)
2.4. A veszteség a gyermek életében
2.4.1. A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek által átélt veszteségek típusai.
2.4.2. A befogadó szülőhöz kerülés hatása a veszteségélményre.
2.4.3. A veszteség feldolgozásának módjai, a befogadó szülő szerepe a veszteség feldolgozásában.
2.4.4. A befogadó szülő saját veszteségélménye és annak feldolgozása a gyermek szempontjából.
3 óra (ea.)
2.5. A gyermek családi kapcsolatainak erősítése
2.5.1. A gyermek életében jelentős kapcsolatok, ezek hatása a gyermek önbecsülésére, azonosságtudatára.
2.5.2. Hogyan változnak a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek kapcsolatai?
2.5.3. Hogyan gondozható haza szüleihez vagy gyám gondozásába?
2.5.4. A befogadó szülők szerepe a gyermek kapcsolatainak erősítésében.
3 óra (ea.)
2.6. A gyermek viselkedése és kezelése
2.6.1. A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek viselkedésének jellemzői.
2.6.2. A fegyelmezés és büntetés.
2.6.3. A hatékony fegyelmezéshez szükséges ismeretek, készségek, eszközök.
3 óra (ea.)
2.7. Életre szóló kapcsolatok a gyermek életében
2.7.1. Az állandóság-érzet biztosításának eszközei ideiglenes elhelyezés esetében.
2.7.2. Életre szóló kapcsolatok kialakítása azoknál a gyermekeknél, akik nem helyezhetőek vissza saját, vér szerinti családjukba.
2.7.3. A gyermek átgondozása örökbefogadó családba.
3 óra (ea.)
2.8. A befogadó szülő, család életében várható változások a gyermek odakerülését követően
2.8.1. Mire lehet számítani a gyermek érkezését követő napokban, hetekben?
2.8.2. Milyen hosszú távú változásokkal kell számolnia a befogadó szülőnek, családnak?
2.8.3. Milyen hatással lehet a befogadó szülő családtagjaira a gyermek érkezése?
2.8.4. A gyermek egyes életszakaszaiban várható nehézségek.
3 óra (ea.)
2.9. Ki miben segíthet?
2.9.1. A gyermekvédelem rendszerének rövid bemutatása, a szakemberek információ- és támogatásnyújtása.
2.9.2. Kihez lehet fordulni a befogadó szülőnél, családban, illetőleg a szűkebb-tágabb környezetben felmerülő problémák esetén?
4 óra (ea.)
3. A családértékelő megbeszélések témái
3.1. A befogadó szülő, család lehetőségei, tudása, tapasztalata. Várhatóan mennyiben lesznek képesek kielégíteni a hozzájuk kerülő gyermek szükségleteit? Mely területeken van a befogadó szülőnek, családnak további fejlődésre, segítségre szüksége ahhoz, hogy a hozzá kerülő gyermek szükségleteit ki tudja elégíteni?
3.2. Hogyan biztosítható a befogadó szülő, család további fejlődése? Milyen támogatásra van szüksége a befogadó szülőnek, családnak, hogyan fogja ezt megkapni?
3.3. Hogyan látja a befogadó szülő, család a saját elvárásait, képességeit, szükségleteit a gyermek - képzés során megismert - szükségletei fényében? Hogyan befolyásolja ez befogadó szülői szándékát, döntését?
4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
4.1. Egyéni vagy csoportos összegző beszélgetés."
5. melléklet a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelethez
"3. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez
A nevelőszülői tanfolyam részletes tematikája
1. A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
1.1. tudatosan felkészüljenek a nevelőszülői feladatok ellátására,
1.2. megszerezzék azokat az ismereteket, amelyek révén a nevelt gyermek számára - annak képességeihez igazodóan - biztosítani tudják a gondozás, nevelés feltételeit, a gyermek fejlődéséhez szükséges családi szocializációs színteret,
1.3. elsajátítsák azokat a készségeket, melyek révén elő tudják segíteni a gyermek felkészülését az önálló életre, a családi és társadalmi normák elfogadására és betartására,
1.4. alkalmassá váljanak arra, hogy a gyermek érdekeinek megfelelően elősegítsék a gyermek kapcsolattartását a vér szerinti családdal, visszatérését a vér szerinti családba, illetve beilleszkedését az örökbefogadó családba,
1.5. megismerjék az általános szakmai szabályokat (szakmai etika, gyermeki jogok stb.).
2. A tanfolyam tematikája
2.1. Jogi ismeretek
2.1.1. A gyermekvédelmi gondoskodás rendszere, a nevelőszülők ebben elfoglalt helye.
2.1.2. A kapcsolódó intézményhálózatok jellemzői.
2.1.3. A nevelőszülői szerepre és a gyermek ellátására vonatkozó jogi szabályozás.
2.1.4. A nevelőszülők alkalmazásának feltételei, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.
2.1.5. A nevelőszülőkre vonatkozó szabályozás.
2.1.6. A nevelőszülőknek járó juttatások.
2.1.7. A gyermekvédelmi gyámság, osztott gyámság a nevelőszülővel.
2.1.8. A gyámként kirendelt nevelőszülő által ellátandó feladatok.
8 óra (ea.)
2.2. Társadalomismeret
2.2.1. A társadalom és a család főbb jellemzői.
2.2.2. A nevelőszülők helye a társadalomban.
2.2.3. Szociálpolitika és szociális munka.
2.2.4. A családtámogatási rendszer.
4 óra (ea. + irányított beszélgetés)
2.3. Élettörténeti munka
2.3.1. Gyakorlati eszközök alkalmazása a gyermek élete folytonosságának biztosítására.
2 óra (ea. + irányított beszélgetés)
2.4. Konfliktus és konfliktuskezelés
2.4.1. A nehéz helyzetek kezelése.
2.4.2. A nevelőszülői munkával együtt járó feszültség.
2.4.3. Tipikus konfliktushelyzetek a gyermek nevelése során.
2.4.4. Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás.
2 óra (irányított beszélgetés)
2.5. Pedagógiai, pszichológiai ismeretek
2.5.1. Gyermekek életkori szükségletei, ezek kielégítése.
2.5.2. Egyéni eltérések, sajátosságok.
2.5.3. A gyermek egyéniségének, személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása.
2.5.4. Az állandóság (szokások) és a változás jelentősége a gyermek életében.
2.5.5. A gyermek magánszférája, szabadsága.
2.5.6. A kortárs kapcsolatok jelentősége.
2.5.7. Fegyelmezés, korlátozás.
2.5.8. A játék szerepe és jellemzői életkoronként.
2.5.9. A tanulási készség fejlődése, tanulási nehézségek, segítségnyújtás.
7 óra (ea. + irányított beszélgetés)
2.6. Egészségügyi ismeretek
2.6.1. A gyermek és környezetének higiénéje.
2.6.2. Egészséges életmód, táplálkozás, környezettudatosság.
2.6.3. A gyermek esetleges speciális egészségügyi szükségletei.
2.6.4. Addiktológiai alapismeretek (a kábítószerekkel kapcsolatos alapismeretek, a szenvedélybetegek segítése, a család szerepe, a pszichoszociális fejlődés, az ellátórendszer).
2.6.5. A tartósan beteg és fogyatékkal élő gyermekek gondozásának, nevelésének sajátosságai.
2.6.6. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás.
7 óra (ea. + irányított beszélgetés)
3. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
3.1. ismereteket összegző beszélgetés
2 óra"
6. melléklet a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelethez
Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet 5. melléklet "A 60. sorszámú Nevelőszülő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye" pont 5. Vizsgáztatási követelmények, 5.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele alpontja az utolsó mondatot követően a következő szöveggel egészül ki:
"Az 5.2.4-5.2.8. pontban meghatározott követelménymodul oktatása az 5.2.3. pontban meghatározott, "Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai" követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga eredményes letételét követően kezdhető meg."