76/2015. (XII. 29.) NFM rendelet

egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 3. pontjában,

a 2. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 1. pontjában,

a 3. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (2) bekezdés b) pontjában,

az 4. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (2) bekezdés g) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat-és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet módosítása

1. § Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet (a továbbiakban: R1.)

a) 6. melléklet címében a "2015. negyedik" szövegrész helyébe a "2016. első" szöveg,

b) 8. melléklet címében a "2015. negyedik" szövegrész helyébe a "2016. első" szöveg,

c) 10. melléklet címében a "2015. negyedik" szövegrész helyébe a "2016. első" szöveg

lép.

2. § (1) Az R1. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R1. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az R1. 7. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az R1. 11. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(5) Az R1. 12. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

2. A villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet módosítása

3. § (1) A villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. § a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha a felhasználó az elektromos gépjármű üzemben tartója vagy tulajdonosa és ezt a tényt az egyetemes szolgáltatónak előre, évente igazolja, akkor az "A1" árszabás mellé - a 4. § (3) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén - "A2" árszabást is választhat.

(5b) Az (5a) bekezdés szerinti esetekben az "A2" árszabásra vonatkozóan az egyetemes szolgáltató köteles a szerződés megkötésekor megállapodni a szerződő féllel a bejelentés módjáról és részleteiről."

(2) Az R2. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az egyetemes szolgáltató "H" árszabásának ára nem haladhatja meg az egyetemes szolgáltató legalacsonyabb "B" árszabású árát (a továbbiakban: "B Alap" árszabás)."

(3) Hatályát veszti az R2. 5. § (5) bekezdése.

3. A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet módosítása

4. § (1) A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 5. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott értékesítő, valamint távhőszolgáltató tárgyévi auditált éves beszámolójában szereplő, a távhőtermelési és távhőszolgáltatási tevékenységéből származó adózás előtti eredménye nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év december 31-i, az auditált számviteli szétválasztás alapján az ezen tevékenységekre vonatkozó könyv szerinti bruttó eszközérték és a nyereségtényező szorzatának mértékét (a továbbiakban: nyereségkorlát). Azon értékesítő esetében, ahol a hőt - részben vagy kizárólag - villamosenergia-termeléssel kapcsoltan állítják elő, és a megtermelt villamos energia támogatott áron kötelező átvétel alá esik, a nyereségkorlát meghatározása során a bruttó eszközértékbe bele kell számítani a tárgyévet megelőző év december 31-i, az auditált számviteli szétválasztás alapján a kapcsolt villamosenergia-termelési tevékenységre vonatkozó könyv szerinti bruttó eszközértéket is.

(2) A nyereségtényező

a) azon értékesítő esetében, amely 2011. március 31. napját követően a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti megújuló energiaforrást hasznosító vagy a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló miniszteri rendelet szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés követelményeinek megfelelő távhőtermelő létesítményt üzembe helyezett, illetve üzembe helyez: 4,5%;

b) az a) pont alá nem tartozó értékesítő esetében: 2,0%;

c) a távhőszolgáltató esetében 2,0%.

(3) Az értékesítő és a távhőszolgáltató köteles a nyereségkorlát feletti eredményét a távhőtermelés és távhőszolgáltatás energiahatékonyságát növelő, vagy költségének csökkentése érdekében felmerülő beruházásra fordítani a nyereségkorlát feletti eredmény keletkezését követő két éven belül, amely beruházás megvalósulását a Hivatal ellenőrzi.

(4) Ha a Hivatal az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdés szerinti beruházás nem, vagy csak részben valósult meg, akkor a nyereségkorlát feletti eredmény beruházásra fel nem használt mértékét a soron következő árelőkészítés során mint indokolt költséget csökkentő tételt veszi figyelembe."

5. § Az R3. a következő 6. § (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelettel megállapított 5. § nyereségkorlátra vonatkozó rendelkezései első alkalommal a 2015. évben keletkezett nyereségkorlát feletti eredmények tekintetében alkalmazandóak."

6. § (1) Az R3. 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(2) Az R3. 2. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

4. A távhőszolgáltatási támogatásról szóló 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet módosítása

7. § A távhőszolgáltatási támogatásról szóló 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

8. § Az R4.

a) 2. melléklet 1.2.2. pont a) alpontjában a "D oszlopában" szövegrész helyébe az "E oszlopában" szöveg,

b) 2. melléklet 1.2.2. pont b) alpontjában az "E oszlopában" szövegrész helyébe a "D oszlopában" szöveg

lép.

5. Záró rendelkezések

9. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Seszták Miklós s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

"2. melléklet a 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelethez

A 2. § szerinti földgázforrás ára és mennyisége 2016. első negyedévre, valamint a felek köre

A Magyar Földgázkereskedő Zrt. mint volt közüzemi nagykereskedő által értékesítendő földgázforrás legmagasabb hatósági ára és mennyisége:

ABCD
1.Szerződött egyetemes szolgáltatóNem földgáztárolóból
származó földgázforrás
mennyisége
(kWh)
Földgáztárolóból
származó földgázforrás
mennyisége
(kWh)
Földgázforrás ára
(forint/kWh)
2.Főgáz Zrt.3 056 075 5604 294 142 9836,162

"

2. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

"3. melléklet a 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelethez

A volt közüzemi nagykereskedőre vonatkozó, a 3. § szerinti hazai termelésű földgáz legmagasabb hatósági ára és mennyisége 2016. első negyedévre

ABC
1.A volt közüzemi nagykereskedőFöldgázforrás mennyisége
(kWh)
Földgázforrás ára
(forint/kWh)
2.Magyar Földgázkereskedő Zrt.2 339 921 1922,949

"

3. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

"7. melléklet a 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelethez

A GET 141/B. § (15) bekezdés b) pontjában meghatározott engedélyes által fizetendő kapcsolt termelésszerkezet átalakítási hozzájárulás és kiegyenlítő hozzájárulás mértéke 2016. évben

ABCDEFGHIJKLM
1.2016.
jan.
2016.
febr.
2016.
márc.
2016.
ápr.
2016.
máj.
2016.
jún.
2016.
júl.
2016.
aug.
2016.
szept.
2016.
okt.
2016.
nov.
2016.
dec.
2.kapcsolt termelésszerkezet
átalakítási hozzájárulás
(milliárd forint)
000000000000
3.kiegyenlítő hozzájárulás
(forint/MJ)
000000000000

"

4. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

"11. melléklet a 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelethez

A 2/C. § szerinti földgázforrás (1) bekezdés szerinti ára és mennyisége 2016. első negyedévre

A Magyar Földgázkereskedő Zrt. mint volt közüzemi nagykereskedő által értékesítendő földgázforrás legmagasabb hatósági ára és mennyisége:

ABC
1.Szerződött egyetemes szolgáltatóFöldgázforrás mennyisége
(kWh)
Földgázforrás
mennyiségarányos díja
(forint/kWh)
2.GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.3 865 287 5296,381
3.Tigáz Zrt.6 872 848 1716,989

"

5. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

"12. melléklet a 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelethez

A 2/C. § szerinti földgázforrás átvételéhez kapcsolódóan felmerülő nem mennyiségarányos szállítási és tárolási költségek 2016. első negyedévre

AB
1.Szerződött egyetemes szolgáltatóAz árban érvényesíthető legmagasabb
szállítási és tárolási kapacitásdíjak
(Ft/(kWh/h)/gázév)
2.GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.1678,56
3.Tigáz Zrt.1734,46

"

6. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

1. Az R3. 1. melléklet táblázata

a) E:43 mezőjében a "12 533" szövegrész helyébe a "10 671" szöveg,

b) D:47 mezőjében a "Kőszegi Távhőszolgáltató Kft." szövegrész helyébe a "Cothec Kft." szöveg,

c) F:67 mezőjében a "2972" szövegrész helyébe a "3460" szöveg,

d) F:68 mezőjében a "3159" szövegrész helyébe a "3543" szöveg

lép.

2. a) Az R3. 1. melléklet táblázata 4. sora helyébe a következő szöveg lép:

"

4BokodMVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt.Oroszlányi Szolgáltató Zrt.14 8322352

"

b) Az R3. 1. melléklet táblázata 61. sora helyébe a következő szöveg lép:

"

61OroszlányMVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt.Oroszlányi Szolgáltató Zrt.14 8322352

"

7. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

"2. melléklet az 50/2011. (IX. 30.) NFM rendelethez

Az indokolt költségek figyelembevételének módszertana a távhőtermelők és távhőszolgáltatók vonatkozásában

1. A költségek és az eszközérték figyelembevételének általános elvei

1.1. Indokolt költség és eszközérték

a) az összehasonlító gazdasági elemzéseken alapuló költségek és eszközértékek,

b) a dokumentumokkal (például szerződés) alátámaszthatóan az a) pontban foglaltakhoz képest a tárgyévben kivételesen felmerülő (szükségessé váló) éves költség/ráfordítás, vagy

c) a vállalkozás tárgyévet megelőző évre vonatkozó, auditált eredménykimutatásában szereplő adatok vizsgálata alapján meghatározott költségek.

1.2. A távhő díját a megállapításának alapját képező indokolt éves költség összegéből és a tárgyévre előre jelzett, értékesítésre kerülő éves hőmennyiségből levezetve kell kimutatni.

1.3. A legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a legkisebb hőtermelői költséget jelentő hőelőállítást kell alapul venni, a kapacitások hatékony allokálásának és helyettesíthetőségének szempontja mellett.

1.4. Azon értékesítő vagy távhőtermelő esetében, amely a hőt - részben vagy kizárólag - villamosenergia-termeléssel kapcsoltan állítja elő, és az általa termelt villamos energia támogatott áron kötelező átvétel alá esik, az ebből eredő árbevételét a Hivatal a távhőtermelés negatív költségeként figyelembe veszi.

2. Egyes árképző elemek (költségelemek) figyelembevételének módja

2.1. Működési költségek

2.1.1. Földgáz költségek

Az anyagjellegű költségeken belül a földgáz alapú tüzelőanyag-költséget azon az értéken (a hozzá tartozó mennyiséggel együtt) kell figyelembe venni, amellyel az árelőkészítést megalapozó adatszolgáltatásban az engedélyes ezt megadta, de a Hivatal jogosult egységes felső korlát (cap) alkalmazására, és vizsgálhatja, hogy milyen piaci versenyeztetés mellett alakult ki az elismerendő ár.

2.1.2. A nem földgáz alapú (tüzelőolaj, megújuló energiaforrás stb.) hőtermelés esetén a tüzelőanyag-költség egyedi vizsgálat alapján kerül figyelembevételre.

2.1.3. A hőtermelési üzem folyamatos biztonságos fenntartását szolgáló állandó költségeket összehasonlító gazdasági elemzéseken nyugvó fajlagosított értékek alapján, vagy a vállalkozás tárgyévet megelőző évre vonatkozó auditált eredménykimutatásában szereplő adatok vizsgálata alapján meghatározott értékben kell figyelembe venni indokolt költségként.

2.1.4. Az igénybe vett szolgáltatások - különös tekintettel a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen feladatok kiszervezésére, a tanácsadási díjakra, kapcsolt vállalkozásokkal kötött szerződésekre - csak egyedi vizsgálat alapján minősülhetnek külön is elismerendő indokolt költségeknek.

2.1.5. Pénzügyi ráfordítás, hiteltörlesztés

A pénzügyi ráfordítás valamint a hiteltörlesztés - az alkalmazott finanszírozási megoldástól függetlenül - a 3. pont szerinti egyedi vizsgálat alapján ismerhető el indokolt költségként.

2.2. Értékcsökkenés

2.2.1. Az értékcsökkenést vagy a vállalkozás tárgyévet megelőző évre vonatkozó auditált eredménykimutatása alapján, vagy összehasonlító gazdasági elemzéseken alapuló, az eszközök hosszú távú folyamatos működőképesen tartása érdekében felmerülő mértékben kell figyelembe venni.

2.2.2. Az értékcsökkenést a 3. pont szerint kell figyelembe venni abban az esetben, ha az egyedi vizsgálat eredményeként a pénzügyi ráfordítás valamint a hiteltörlesztés elismert költségnek tekintendő.

2.3. Megtérülés

2.3.1. Megtérülésként az 1. pont alapján figyelembe vett bruttó eszközérték és az 5. § (2) bekezdésében meghatározott nyereségtényező szorzatát kell elismerni indokolt költségként.

2.4. Támogatások

2.4.1. A beruházások vissza nem térítendő támogatásból finanszírozott részére sem a 2.2. pont szerinti értékcsökkenés, sem a 2.3. pont szerinti megtérülés nem vehető figyelembe.

2.4.2. A visszatérítendő támogatás a pénzügyi ráfordításokkal és a hiteltörlesztéssel azonos módon kezelve, a 3. pont szerinti vizsgálat pozitív eredménye esetén ismerhető el indokolt költségként.

3. Egyedi vizsgálat

A Hivatal azon beruházás esetében ismerheti el a beruházási hitel- valamint a visszatérítendő támogatás kamatát és törlesztő részletét indokolt költségként, amely teljesíti azt a feltételt, miszerint a beruházás számított tőkeköltségeként jelentkező elismert költségtöbblet kisebb, mint a beruházás eredményeként fellépő költségmegtakarítás.

A Hivatal az egyedi vizsgálata során a beruházás számított tőkeköltsége részeként a hitel éves tőketörlesztését és kamatát, a visszatérítendő támogatás éves törlesztő részletét és esetlegesen felszámított kamatát, a beruházás sajáttőkéből finanszírozott részére számított értékcsökkenésének összegét, valamint szintén a beruházás sajáttőkéből finanszírozott részén alapuló - a 2.3. pont szerint számított - megtérülés összegét hasonlítja össze a beruházás eredményeként felmerülő költségcsökkenéssel. A Hivatal azt is vizsgálja, hogy a beruházás összértéke, továbbá a hitel kamata megfelel-e a legkisebb költség elvének, összhangban van-e az aktuális piaci viszonyokkal, és a számított tőkeköltség megállapítása során csak az ezen követelményeknek megfelelő beruházási értéket és hitelkamatot fogadja el.

Abban az esetben, ha a beruházás hatására bekövetkező költségcsökkenés mértéke a beruházás számított tőkeköltségének összegét meghaladja, akkor a Hivatal a beruházás számított tőkeköltségét indokolt költségként elismeri."

8. melléklet a 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelethez

Az R4. 1. melléklet 1. pontja szerinti táblázat

a) D:9 mezőjében a "1 185 982" szövegrész helyébe a "2 444 989" szöveg,

b) E:9 mezőjében a "1269" szövegrész helyébe a "1552" szöveg,

c) D:35 mezőjében a "308 805" szövegrész helyébe a "1 543 744" szöveg,

d) D:41 mezőjében a "67 713 383" szövegrész helyébe a "58 964 406" szöveg,

e) C:50 mezőjében a "Kőszegi Távhőszolgáltató Kft." szövegrész helyébe a "Cothec Kft." szöveg,

f) D:53 mezőjében a "333 115 937" szövegrész helyébe a "241 965 338" szöveg,

g) D:63 mezőjében a "23 830 312" szövegrész helyébe a "62 128 900" szöveg,

h) E:63 mezőjében a "0" szövegrész helyébe a "1097" szöveg,

i) E:72 mezőjében a "660" szövegrész helyébe a "1535" szöveg,

j) D:77 mezőjében a "1 665 910" szövegrész helyébe a "1 846 605" szöveg,

k) D:85 mezőjében a "6 644 794" szövegrész helyébe a "26 842 370" szöveg

lép.

Tartalomjegyzék