23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet
az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben,
a 2. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a következőket rendelem el:
1. A közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 72/2006. (IX. 29.) GKM rendelet módosítása
1. § A közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 72/2006. (IX. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. § Az R1.
a) 2. § (3) bekezdésében "az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet" szövegrész helyébe "az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet",
b) 2. § (6) bekezdés b) pontjában a "31. §-ának (2), (6) és (7) bekezdéseiben" szövegrész helyébe a "31. § (2) és (6) bekezdésében"
szöveg lép.
3. § Hatályát veszti az R1. 2. melléklet 3. pont g) alpontja és a 12. pont a) alpontja.
2. A vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet módosítása
4. § (1) A vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
"8a. jármű korszerűsítés: az a folyamat, amely során a jármű eredeti szerkezeti egységeit új, nagyobb műszaki/üzleti teljesítményű egységekkel helyettesítik."
(2) Az R2. 2. §-a a következő 21a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
"21a. vizsgaciklus: a 26. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam, amelyen belül - a vasúti jármű üzembehelyezését követően - az üzembentartó kötelezettsége az időszakos vizsgálat elvégzése, vagy elvégeztetése;"
5. § (1) Az R2. 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Minden nem tehervagon karbantartásáért felelős szervezetnek karbantartási rendszerrel kell rendelkeznie, amely kiterjed a karbantartás irányítására, fejlesztésére, a járműállomány karbantartásának irányítására és a karbantartás végrehajtására. A karbantartási rendszer akkor megfelelő, ha eleget tesz a 7. mellékletben meghatározottaknak."
(2) Az R2. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a karbantartásért felelős szervezet vasúti társaság és nem tartozik a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2011. május 10-i 445/2011/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 445/2011/EU bizottsági rendelet) hatálya alá, akkor a hatóság ellenőrzi a karbantartási rendszerét és a (2a) bekezdés alapján dönt a vasúti társaság ezzel kiegészített vasútbiztonsági tanúsítványának elfogadásáról. Amennyiben a karbantartásért felelős szervezet nem vasúti társaság és nem esik a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatálya alá, akkor a karbantartási rendszerének jóváhagyásáról - a (2a) bekezdés alapján - a hatóság dönt."
(3) Az R2. 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (1) bekezdéstől eltérően kizárólag a saját célú pályahálózaton, iparvágányon, keskeny nyomtávú pályahálózaton és múzeumvasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járműveknek nem kell karbantartásért felelős szervezettel rendelkezniük, azonban kizárólag a saját célú pályahálózaton, iparvágányon, keskeny nyomtávú pályahálózaton és múzeumvasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járművek üzembentartóját a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott, legkésőbb a tárgyévet követő év január 15. napjáig történő adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az üzembentartó az első adatszolgáltatást 2017. január 15. napjáig teljesíti."
6. § Az R2. 13. alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:
"25/A. § (1) A karbantartásért felelős szervezet a vasúti járművön végzett javításokról és az alkatrészcserékről a közlekedési hatóságnak évente, a tárgyévet követő év február 28. napjáig adatokat szolgáltat a javítás jellegének megjelölésével és a jármű fődarabok és szerkezeti egységek megnevezésével. A közlekedési hatóság az elektronikus adatszolgáltatást előírhatja. A karbantartásért felelős szervezet a közlekedési hatóság részére először 2017. február 28. napjáig köteles adatokat szolgáltatni.
(2) Ha a karbantartásért felelős szervezet nem a nemzeti járműnyilvántartásban nyilvántartott szervezet, vagy a vasúti jármű tényleges karbantartását végző műhely nem a közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozik, akkor az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség a jármű üzembentartóját terheli."
7. § Az R2. 14. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"14. A vasúti járművek időszakos és rendkívüli vizsgálata
26. § (1) Az üzembentartó a magyar pályaszámú vasúti jármű időszakos vizsgálatát az üzembehelyezést követően
a) a vontató, a személyszállító, valamint a veszélyes anyagot szállító jármű esetén legalább 4 évente,
b) egyéb vasúti jármű esetében legalább 6 évente elvégezteti.
(2) A magyar pályaszámú vasúti jármű üzembentartója legfeljebb egy vizsgaciklusnak megfelelő időtartamra kérheti az üzembehelyezési engedély felfüggesztését. A felfüggesztés időtartama alatt a vasúti jármű nem közlekedtethető, és az üzembentartót nem terheli a jármű karbantartásával és időszakos vizsgájával kapcsolatos kötelezettség. A jármű a felfüggesztést követően az időszakos vizsgálat elvégzését követően üzemeltethető ismét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén - ha az üzembentartó nem kérte az üzembehelyezési engedély felfüggesztését - a vasúti jármű az időszakos vizsgálat elvégzéséig vasúti pályahálózaton nem közlekedhet.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a csak saját célú pályahálózaton és iparvágányon közlekedő vontatójárművek esetében az időszakos vizsgaciklus 6 év.
(5) Vasúti járművek időszakos és rendkívüli vizsgálatát a vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyekről szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti műhely végezheti.
(6) Az időszakos és rendkívüli vizsgálat során a vizsgálattal megbízott szervezet a 8. melléklet szerinti vizsgálati módszereket alkalmazza.
27. § (1) Az időszakos vizsgálattal megbízott szervezet felhívására mellékelni kell a 2. melléklet 7. pontjában felsorolt dokumentumokat.
(2) Az időszakos vizsgálat során a vizsgálattal megbízott szervezet az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok, valamint műhelyi vizsgálat alapján
a) vizsgálja, hogy a jármű üzemben tartója és a jármű teljesíti-e a jármű típus- és üzembehelyezési engedélyében, a jogszabályokban, műszaki előírásokban meghatározott követelményeket,
b) ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e a típusengedélyben meghatározott típusmeghatározó adatoknak, és
c) ellenőrzi a vasúti jármű pályaszámát és alvázszámát.
(3) Az időszakos vizsgálat eredményeinek megküldése mellett a vizsgálattal megbízott szervezet
a) tájékoztatja a közlekedési hatóságot, hogy a (2) bekezdés szerinti vizsgálatok megfelelő eredménnyel zárultak,
b) ha a vasúti jármű műszaki állapota indokolja, javasolja a hatóságnak a jármű további üzemeltetésének feltételeit meghatározni, továbbá a soron következő időszakos vizsgálat határidejének a 26. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb időszakra korlátozását, valamint a jármű javításának vagy átalakításának elrendelését,
c) javasolja a hatóságnak a vasúti jármű javításának vagy átalakításának végrehajtásáig a vasúti jármű üzemben tartásának felfüggesztését,
d) a közlekedés biztonságát veszélyeztető hiányosság, valamint ha a vasúti jármű tényleges és nyilvántartott pályaszámában vagy alvázszámában eltérés, illetve azokon megváltoztatásra vagy olvashatatlanná tételre irányuló beavatkozás észlelhető, javasolja a hatóságnak a vasúti jármű forgalomból történő azonnali kivonását.
(4) Ha az időszakos vizsgálattal megbízott szervezet nem a nemzeti járműnyilvántartásban nyilvántartott szervezet, vagy a vasúti jármű tényleges karbantartását végző műhely nem a közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozik, akkor a (3) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség a jármű üzembentartóját terheli.
27/A. § (1) A vasúti közlekedési hatóság a vasúti jármű rendkívüli járművizsgálatát rendeli el, ha hatósági ellenőrzés alapján tény, adat merül fel arra, hogy
a) a vasúti jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,
b) a vasúti járművet engedély nélkül átalakították, illetve átalakítás előtt a közlekedési hatóságnál nem jelentették be, vagy az átalakítás a bejelentéstől, illetve engedélytől eltérő módon történt, vagy
c) a vasúti jármű a karbantartási előírásoknak nem felel meg.
(2) A közlekedési hatóság a vasúti jármű rendkívüli vizsgálatát elrendelő határozatban rendelkezik még:
a) szükség esetén a megrakott vagy utasokat szállító jármű kiürítéséről,
b) a jármű műhelybe történő vontatása kapcsán szükséges intézkedésekről,
c) szükség esetén a jármű ideiglenes tárolásáról.
(3) Az (1) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre a vasúti járművizsgálatra vonatkozó szabályok az irányadók.
(4) Ha a rendkívüli járművizsgálat során a vizsgálatot végző műhely az (1) bekezdés a)-c) pontjában szabályozott szabálytalanságot állapít meg, a jogszabályban meghatározott szolgáltatási díjat és a rendkívüli vizsgálatot elrendelő határozatban elrendelt intézkedések költségét az üzembentartó viseli."
8. § Az R2. 37. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A 445/2011/EU bizottsági rendelet hatálya alá nem tartozó karbantartásért felelős szervezetnek legkésőbb 2017. január 1-jétől kell jelen rendelet 7. mellékletében foglaltaknak megfelelni.
(2) Az e rendeletnek az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 7. §-ával megállapított 14. alcímében foglalt időszakos vizsgálatra vonatkozó előírásoknak 2017. január 1-jétől kell megfelelni."
9. § (1) Az R2. a 2. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
(2) Az R2. a 3. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.
10. § Az R2.
a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában a "hatósági" szövegrész helyébe az "és rendkívüli",
b) 37. § (10) bekezdésében a "vizsga" szövegrész helyébe a "vizsgálat",
c) 2. melléklet 7. pontjában az "A vasúti jármű időszakos hatósági vizsgálata során be kell nyújtani a hatóság részére:" szövegrész helyébe az "A vasúti jármű időszakos vizsgálata során az időszakos vizsgálattal megbízott szervezet felhívására mellékelni kell:"
szöveg lép.
3. Záró rendelkezések
11. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 3. § és az 1. melléklet a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
Dr. Seszták Miklós s. k.,
nemzeti fejlesztési miniszter
1. melléklet a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelethez
1. Az R1. 2. melléklet 3. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Járművek engedélyezésével összefüggő díjak)
"f) a rendkívüli járművizsgálat díja megegyezik az e) pont alatti üzembehelyezési eljárás díjával."
2. Az R1. 2. melléklet 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. Vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései karbantartását, javítását, felújítását, korszerűsítését és vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységének engedélyezése
a) időszakos és rendkívüli járművizsgálat végzése 1 661 000
b) járműjavítás, -karbantartás, -felújítás, -korszerűsítés 1 246 000
c) közlekedés biztonságával összefüggő részegységek javítása, karbantartása, felújítása, korszerűsítése 830 000
d) kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon, keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton és múzeumvasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járműveket javító műhelyek esetén a díj az a)-c) alpontokban meghatározott díjtételek 10%-a,
e) engedély módosítása esetén a díj az a)-d) alpontokban meghatározott díjtételek 40%-a."
2. melléklet a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelethez
"7. melléklet a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez
A tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló 445/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó karbantartásért felelős szervezetekre vagy a karbantartásért felelős szervezet által kiszervezett karbantartási feladatokra vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
I. Az irányítási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
1. Vezetői feladat - elkötelezettség a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztése és végrehajtása, valamint hatékonyságának folyamatos javítása iránt.
A szervezet eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:
a) a szervezet által nyújtott szolgáltatás típusának és nagyságrendjének megfelelő, valamint a szervezet vezető tisztségviselője vagy megbízottja által jóváhagyott karbantartási politika létrehozása;
b) a jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célok létrehozása;
c) a szervezet átfogó biztonsági teljesítményének a társasági szinten megállapított biztonsági célokhoz viszonyított értékelése;
d) a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások kidolgozása;
e) a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása az e mellékletben szereplő követelményeknek való megfelelésre irányuló összes folyamat elvégzéséhez;
f) a többi irányítási tevékenység karbantartási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítása és kezelése;
g) annak biztosítása, hogy a szervezet menedzsmentje ismeri a teljesítményvizsgálat és az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért;
h) annak biztosítása, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában, illetve annak biztosítása, hogy velük e kérdéskörökben egyeztetésre kerül sor.
2. Kockázatértékelés - a vasúti járművek karbantartásával kapcsolatos kockázatok, köztük a műveleti eljárásokból és a más szervezetek vagy személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok értékelésére, valamint a megfelelő kockázatkezelési intézkedések azonosítására szolgáló strukturált megközelítés.
2.1. A szervezet eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:
a) a szervezet által működésére vonatkozó kockázatok elemzése, beleértve a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a teljes életciklus során fellépő gyártási hiányosságokból eredő kockázatokat is;
b) az a) pontban említett kockázatok értékelése;
c) a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése és bevezetése.
2.2. A szervezet rendelkezik az üzembentartókkal, a vasúti társaságokkal, a pályahálózat-működtetővel vagy egyéb érdekelt felekkel történő együttműködés szükségességének és az az iránti elkötelezettség elismerésére vonatkozó eljárásokkal és megállapodásokkal.
2.3. A szervezet rendelkezik kockázatértékelési eljárásokkal a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásainak kezelésére.
2.4. A szervezet a kockázatokat az európai uniós és a nemzeti szabályozásra figyelemmel értékeli.
3. Ellenőrzés - annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy kockázatkezelési intézkedések vannak hatályban és ezek megfelelően működnek és teljesítik a szervezet céljait.
3.1. A szervezet eljárással rendelkezik a vonatkozó biztonsági adatok gyűjtésére, figyelemmel kísérésére és elemzésére, beleértve a következőket:
a) a vonatkozó folyamatok teljesítménye;
b) a folyamatok eredményei (beleértve a beszállítók által szállított összes szolgáltatást és terméket);
c) a kockázatkezelési intézkedések hatékonysága;
d) a napi üzemelésből és karbantartásból eredő tapasztalatokra, üzemzavarokra, meghibásodásokra és javítására vonatkozó információk.
3.2. A szervezet olyan eljárásokkal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes eseteket bejelentsék, feljegyezzék, kivizsgálják és elemezzék.
3.3. Valamennyi folyamat időszakos felülvizsgálatára a szervezet független, pártatlan és átláthatóan működő belső ellenőrzési rendszerrel rendelkezik. E rendszer eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:
a) a belső ellenőrzési terv kidolgozása, amely a korábbi ellenőrzésekből és a teljesítmény figyelemmel kíséréséből származó eredmények függvényében felülvizsgálható;
b) az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése;
c) konkrét korrekciós intézkedésekre történő javaslattétel és azok végrehajtása;
d) a korábbi intézkedések hatékonyságának ellenőrzése.
4. Folyamatos javítás - a rendszeres figyelemmel kísérés, ellenőrzés, vagy egyéb lényeges források révén szerzett információk elemzésére, valamint az eredményeknek a tanulságok levonására és a biztonsági szint fenntartására vagy javítására irányuló megelőző vagy korrekciós intézkedések elfogadására való felhasználására szolgáló strukturált megközelítés.
A szervezet eljárásokkal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy:
a) az azonosított hiányosságokat kiküszöbölik;
b) végrehajtják az új biztonsági fejlesztéseket;
c) a belső ellenőrzés során tett megállapításokat felhasználják a rendszer fejlesztése során;
d) szükség esetén megelőző vagy korrekciós intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítására, hogy a vasúti rendszer megfelel a szabványoknak vagy a közlekedési hatóság által azzal egyenértékűnek elfogadott jellemzőkkel rendelkező más előírásoknak a berendezés egész életciklusa és a működés során;
e) a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek kivizsgálására és okaira vonatkozó fontos információk oktatási célú, valamint szükség szerint a biztonsági szintet javító intézkedések meghozatalára történő felhasználása;
f) a nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a Közlekedésbiztonsági Szervezet által, valamint az ágazati vagy belső vizsgálatok során megfogalmazott vonatkozó ajánlásokat szükség szerint értékelik és végrehajtják;
g) a vasúti társaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, az üzembentartóktól és más vonatkozó forrásokból érkező fontos jelentéseket/tájékoztatást megfontolják, és figyelembe veszik.
5. Szervezeti felépítés és felelősség - az egyéni és csoportos felelősségek meghatározására irányuló strukturált megközelítés a szervezet biztonsági céljainak biztonságos elérése érdekében.
5.1. A szervezet a felelősségek kiosztására az egész szervezet valamennyi vonatkozó folyamatára vonatkozóan eljárásokkal rendelkezik.
5.2. A szervezet rendelkezik a biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök, valamint az azokhoz kapcsolódó sajátos funkciókkal és kapcsolódási pontjaikkal kapcsolatban megállapított felelősségi körök egyértelmű meghatározására szolgáló eljárásokkal. Ez magában foglalja a szervezet és az üzembentartók, és adott esetben a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők közötti, fent említett eljárásokat.
5.3. A szervezet eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy a szervezeten belül felelősséggel felruházott személyzet rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges felhatalmazással, hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal. A felelősségnek és a szakértelemnek összhangban kell állnia és összeegyeztethetőnek kell lennie az adott szereppel. A felhatalmazást írásba kell foglalni.
5.4. A szervezet rendelkezik a szervezeten belüli vonatkozó folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységek koordinálását biztosító eljárásokkal.
5.5. A szervezet olyan eljárásokkal rendelkezik, amelyek segítségével a biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek teljesítményük alapján számon kérhetők.
6. Szakmai alkalmassági nyilvántartás - annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a munkavállalók rendelkezzenek az előírt szakmai alkalmassággal annak érdekében, hogy a szervezet céljait minden körülmények között biztonságosan, eredményesen és hatékonyan érjék el.
6.1. A szervezet szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszerrel rendelkezik, amely a következőket biztosítja:
a) a rendszerben az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges valamennyi folyamat ellátásáért felelősséget viselő munkakörök azonosítása;
b) a biztonsági feladatokat tartalmazó munkakörök azonosítása;
c) az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztása.
6.2. A szervezet szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszere eljárásokat tartalmaz a személyzet szakmai alkalmasságának nyilvántartására, amelyek legalább a következőkre kiterjednek:
a) a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok meghatározása, a felelősségi körüknek megfelelően;
b) kiválasztási elvek, beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, az egészségügyi alkalmasságot;
c) alapképzés és a megszerzett képesítésekre és készségekre vonatkozó képesítés vagy bizonyítvány;
d) annak biztosítása, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége és fontosságának és jelentőségének, és annak, hogyan járulnak hozzá a biztonsági célok eléréséhez;
e) folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése;
f) adott esetben a kompetencia, az egészségügyi alkalmasság időszakos ellenőrzése;
g) szükség szerint külön intézkedések balesetek, váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére.
7. Tájékoztatás - annak biztosítására szolgáló strukturált módszerek, hogy a fontos információk hozzáférhetők legyenek a szervezet valamennyi szintjén található döntéshozók számára.
7.1. A szervezet eljárásokkal rendelkezik jelentéstételi csatornák meghatározására annak érdekében, hogy a szervezeten belül és a többi szereplővel történő kapcsolatában, beleértve a pályahálózat-működtetőket, a vasúti társaságokat és az üzembentartókat is, valamennyi vonatkozó folyamatot illetően megfelelő információcserére kerüljön sor és azokat gyors és egyértelmű módon közöljék a saját szervezetben, mind a más szervezetekben a megfelelő szereppel rendelkező személlyel.
7.2. A megfelelő információcsere biztosítására a szervezet eljárásokkal rendelkezik a következők vonatkozásában:
a) az egyes információk fogadása és feldolgozása;
b) az egyes információk azonosítása, létrehozása és terjesztése;
c) megbízható és naprakész információk hozzáférhetővé tétele.
7.3. A szervezet eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy a legfontosabb üzemeltetési információk:
a) lényegesek és érvényesek;
b) pontosak;
c) teljes körűek;
d) kellően naprakészek;
e) ellenőrzöttek;
f) következetesek és könnyen érthetőek (a használt nyelvezetet is beleértve);
g) alkalmazásuk előtt ismertetésre kerülnek a személyzettel;
h) a személyzet számára könnyen hozzáférhetők és szükség esetén másolatot is kapnak belőlük.
7.4. A 7.1., 7.2. és 7.3. pontban meghatározott követelmények különös tekintettel a következő üzemeltetési információkra kell alkalmazni:
a) a nemzeti járműnyilvántartás pontosságának és teljességének ellenőrzése, tekintettel a szervezet által karbantartott vasúti járművek azonosítására (beleértve az arra szolgáló eszközöket is) és nyilvántartására;
b) karbantartási dokumentáció;
c) információ az üzembentartóknak és adott esetben az egyéb feleknek, köztük a vasúti társaságoknak vagy a pályahálózat-működtetőknek nyújtott támogatásról;
d) információ a személyzet szakképzettségéről és a karbantartás-fejlesztés során végzett későbbi felügyeletről;
e) információ a vasúti társaságok, üzembentartók és pályahálózat-működtetők műveleteiről (beleértve a kilométer-teljesítményt, a tevékenységek típusát és mértékét, váratlan eseményeket/baleseteket) és kéréseiről;
f) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás, beleértve az ellenőrzések alatt feltárt hiányosságokat és a vasúti társaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat elindulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatok és ellenőrzéseket;
g) üzembe helyezés és újbóli üzembe helyezés;
h) karbantartási megbízások;
i) karbantartási utasításokat tartalmazó, a vasúti társaságoknak, pályahálózat-működtetőknek és az üzembentartóknak nyújtandó műszaki információk;
j) vészhelyzettel kapcsolatos információk a biztonságos üzemi állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják:
i. a szervezet által karbantartott vasúti járművek vagy a más karbantartásért felelős szervezet által karbantartott, de azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazása. Ezt az információt az összes érintett féllel meg kell osztani;
ii. a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos ügyekről szóló sürgős információk, például egy több járműtípusban vagy -sorozatban megtalálható alkatrészen felfedezett hiányosságok;
k) az ügyfél (beleértve az üzembentartókat is) számára készített éves karbantartási jelentés benyújtásához szükséges összes vonatkozó információ, adat, amely jelentést a nemzeti biztonsági hatóságok kérésére is hozzáférhetővé kell tenni.
8. Dokumentáció - az összes vonatkozó információ nyomon követhetőségének biztosítására szolgáló, strukturált adatok.
8.1. A szervezet megfelelő eljárásokkal rendelkezik valamennyi vonatkozó folyamat megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében.
8.2. A szervezet megfelelő eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:
a) az összes vonatkozó dokumentáció rendszeres figyelemmel kísérése és frissítése;
b) valamennyi vonatkozó dokumentáció formázása, elkészítése, terjesztése és változáskezelése;
c) valamennyi vonatkozó dokumentáció fogadása, összegyűjtése és megőrzése.
9. Szerződéses tevékenységek - az alvállalkozói tevékenységeknek a szervezet céljainak elérése érdekében történő megfelelő irányítását biztosító strukturált megközelítés.
9.1. A szervezet eljárásokkal rendelkezik a biztonsági termékek és szolgáltatások azonosítására.
9.2. Amennyiben biztonsági termékek és szolgáltatások esetében veszik igénybe az alvállalkozókat, beszállítókat, a szervezet eljárásokkal rendelkezik kiválasztásuk időpontjában a következők ellenőrzésére:
a) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók képesítéssel rendelkeznek;
b) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók rendelkeznek megfelelő és dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel.
9.3. A szervezet eljárással rendelkezik azoknak a követelményeknek a meghatározására, amelyeknek az ilyen vállalkozóknak és beszállítóknak eleget kell tenniük.
9.4. A szervezet eljárásokkal rendelkezik annak nyomon követésére, hogy a beszállítók, vállalkozók tudatában vannak-e a szervezet működésére vonatkozóan általuk előidézett kockázatoknak.
9.5. A szerződéses felek közötti szerződésben legalább a következő folyamatokra vonatkozó alapelvek világosan meghatározásra, ismertetésre és elosztásra kerülnek:
a) a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok;
b) a fontos információk mindkét fél közötti átadásával kapcsolatos kötelezettségek;
c) a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetősége.
II. A karbantartás-fejlesztési feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
1. A szervezet eljárással rendelkezik a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő valamennyi karbantartási tevékenység azonosítására és irányítására.
2. A szervezet eljárásokkal rendelkezik az alapvető átjárhatósági követelményeknek - beleértve az egész életciklus során történő korszerűsítéseket is - való megfelelés biztosítására, a következők révén:
a) a vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokban (a továbbiakban: ÁME-k) meghatározott, alapvető átjárhatósági paraméterekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelés biztosítása;
b) a karbantartási napló és az üzembe helyezési engedély (beleértve a nemzeti biztonsági hatóságok előírásait is), az ÁME-knek való megfelelőségi nyilatkozatok, az EK-hitelesítési nyilatkozatok, valamint a műszaki dokumentáció közötti, minden körülmények között biztosítandó összhang ellenőrzése;
c) esetleges helyettesítések kezelése a karbantartás során a vonatkozó ÁME-k előírásainak megfelelően;
d) a kockázatkezelés szükségességének meghatározása, tekintettel a kérdéses helyettesítésnek a vasúti rendszer biztonságára gyakorolt potenciális hatására;
e) a jármű biztonsági integritását befolyásoló valamennyi műszaki változás konfigurációjának kezelése.
3. A szervezet eljárással rendelkezik a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezések, felszerelés és szerszámok kialakítására és végrehajtásának támogatására. A szervezet eljárással rendelkezik annak ellenőrzésére, hogy ezeket a berendezéseket, felszereléseket és szerszámokat a karbantartási ütemtervvel összhangban és a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és tartják karban.
4. A vasúti járművek üzembe állítása során a szervezet eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:
a) az eredeti dokumentáció beszerzése és elegendő információ gyűjtése a tervezett műveletekről;
b) az eredeti dokumentáció elemzése és az első karbantartási napló elkészítése, figyelembe véve a kapcsolódó garanciákban található kötelezettségeket is;
c) az első karbantartási napló megfelelő végrehajtásának biztosítása.
5. A karbantartási naplónak a vasúti jármű teljes életciklusán keresztül történő naprakészen tartása érdekében a szervezet eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:
a) a legalább a következőkkel kapcsolatos lényeges információk összegyűjtése:
i. az eredményesen végrehajtott műveletek típusa és mértéke, beleértve többek között azokat az üzem közbeni eseményeket, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a vasúti jármű biztonsági integritását;
ii. a tervezett műveletek típusa és mértéke;
iii. az eredményesen elvégzett karbantartás;
b) a korszerűsítések szükségességének meghatározása, az átjárhatóságra vonatkozó határértékek figyelembevételével;
c) a változásokra, azok jóváhagyására és végrehajtására vonatkozó javaslatok készítése, a kockázatértékelés eredményét figyelembe vevő, egyértelmű kritériumok alapján meghozott döntés érdekében;
d) a változtatások megfelelő végrehajtásának biztosítása.
6. Az alkalmassági nyilvántartás eljárása a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe veszi:
a) a karbantartási naplón végrehajtott változtatások jelentőségének és a karbantartás során javasolt helyettesítések hatásának értékelése;
b) a karbantartási napló létrehozásának és változásainak, valamint a karbantartás során történő helyettesítések kidolgozásának, értékelésének, érvényesítésének és jóváhagyásának kezeléséhez szükséges műszaki szakterületek.
7. A dokumentációs eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálni kell legalább a következő elemek nyomonkövethetőségét:
a) a karbantartás folyamán történő helyettesítés kidolgozásával, értékelésével, érvényesítésével és jóváhagyásával kapcsolatos dokumentáció;
b) járműkonfiguráció, beleértve többek között a biztonsággal kapcsolatos alkatrészeket;
c) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás;
d) a tapasztalati visszajelzésekről szóló vizsgálatok eredményei;
e) a karbantartási napló valamennyi, egymást követő változata, beleértve a kockázatértékelést is;
f) a karbantartás végrehajtásának és a járműállomány-karbantartás irányításának szakszerűségéről és felügyeletéről szóló jelentések;
g) az üzembentartóknak, a vasúti társaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek nyújtandó műszaki információk.
III. A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
1. A szervezet eljárással rendelkezik a karbantartás végrehajtásáért felelős szervezet hozzáértésének, rendelkezésre állásának és képességének ellenőrzésére a karbantartási megbízások kiadása előtt. Ez megköveteli, hogy a karbantartási műhelyek megfelelő képesítéssel rendelkezzenek a karbantartás-végrehajtási feladat szerinti műszaki szakértelem követelményeiről szóló döntéshozatalhoz.
2. A szervezet eljárással rendelkezik:
a) a munkacsomag összeállítására és a karbantartási megbízás kiadására és jóváhagyására vonatkozóan;
b) a vasúti járművek időben történő karbantartásra küldésére vonatkozóan;
c) a vasúti járművek karbantartási célból, vagy meghibásodások azonosítása esetén történő üzemen kívül helyezésének irányítására;
d) a vasúti járművek elvégzett karbantartására és az üzembe helyezésre alkalmazandó, szükséges ellenőrző intézkedések meghatározására;
e) az üzembe helyezési dokumentációt figyelembe vevő, az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására.
3. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezést figyelembe kell venni.
4. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a karbantartás-végrehajtási feladatkör rendelkezésére kell bocsátani:
a) az alkalmazandó szabályok és műszaki előírásokat;
b) minden egyes vasúti jármű karbantartási terveit;
c) az alkatrészek listája, beleértve minden egyes rész kellően részletes műszaki leírását, amely lehetővé teszi az eredetinek megfelelő, ugyanazon biztosítékok melletti cserét;
d) az anyagok listája, beleértve a használatukra vonatkozó, kellően részletes ismertetőt és a szükséges egészségügyi és biztonsági tájékoztatást;
e) a biztonságot befolyásoló tevékenységekre vonatkozó előírásokat meghatározó és az alkatrészekre vonatkozó, beavatkozási és használat közbeni korlátozásokat is tartalmazó dokumentumot;
f) azon alkatrészek vagy rendszerek listája, amelyekre jogi előírások vonatkoznak, és ezen előírások listáját;
g) valamennyi további, a biztonsággal kapcsolatos lényeges információt, a szervezet által végrehajtott kockázatértékelésnek megfelelően.
5. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó információkat, beleértve a felhasználókra (vasúti társaságok és pályahálózatműködtetők) vonatkozó használati korlátozásokat is, közölni kell az érdekelt felekkel.
6. A dokumentációs eljárásának a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba venni:
a) karbantartási megbízások;
b) újbóli üzembe helyezés, beleértve a vasúti társaságokra vagy pályahálózat-működtetőkre érvényes használati korlátozásokat is.
IV. A karbantartás-végrehajtási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
1. A szervezet eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:
a) a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkör által a megrendelt tevékenységekkel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információk teljességének és megfelelőségének ellenőrzése;
b) a karbantartási megbízásnak megfelelő karbantartási szolgáltatások elvégzése érdekében alkalmazandó előírt, lényeges karbantartási dokumentumok és egyéb előírások használatának ellenőrzése;
c) valamennyi, a karbantartási megbízásokban szereplő, vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket);
d) a karbantartási megbízásokban hivatkozott jogszabályokban és szabványokban meghatározott valamennyi vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket).
2. A szervezet eljárásokkal rendelkezik a következők biztosítása érdekében:
a) a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott módon használják fel az alkotóelemeket (beleértve az alkatrészeket is) és anyagokat;
b) az alkotóelemeket és anyagokat a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott, valamint kopást és károsodást kiküszöbölő módon tárolják, kezelik és szállítják;
c) valamennyi alkotóelem és anyag, beleértve az ügyfél által rendelkezésre bocsátottakat is, megfelel a vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírásoknak, valamint a vonatkozó karbantartási megbízások követelményeinek.
3. A szervezet eljárásokkal rendelkezik az alkalmas és megfelelő berendezések, felszerelés és szerszámok meghatározására, azonosítására, rendelkezésre bocsátására, nyilvántartására és hozzáférhetővé tételére annak érdekében, hogy a karbantartási szolgáltatásokat a karbantartási megbízásoknak és az egyéb alkalmazandó előírásoknak megfelelően végezze el, a következők biztosításával:
a) a karbantartás biztonságos elvégzése, beleértve a karbantartást végző személyzet egészségét és biztonságát;
b) ergonómia és egészségvédelem, beleértve a felhasználók és az információtechnológiai rendszerek vagy a diagnosztikai berendezések közötti interfészeket is.
4. Az érvényes eredmények biztosításához a szervezet a mérőberendezésére vonatkozóan eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy a berendezés(t):
a) meghatározott időközönként vagy használat előtt a nemzetközi, nemzeti vagy ágazati mérési szabványoknak megfelelően kalibrálják vagy ellenőrzik. Amennyiben nem létezik ilyen szabvány, a kalibráláshoz vagy ellenőrzéshez használt hivatkozási alapot rögzíteni kell;
b) szükség szerint beállítják vagy újraállítják;
c) a kalibrálási állapot megállapítását lehetővé tévő módon van azonosítva;
d) védett az olyan beállításoktól, amelyek érvénytelenítenék a mérési eredményt;
e) kezelése, karbantartása és tárolása során védett a károsodástól és a minőségromlástól.
5. A szervezet eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy valamennyi berendezést, felszerelést és szerszámot a dokumentált eljárásokkal összhangban, megfelelően használják, kalibrálják, őrzik és tartják karban.
6. A szervezet eljárásokkal rendelkezik annak ellenőrzésére, hogy az elvégzett karbantartási feladatok megfelelnek-e a karbantartási megbízásoknak, valamint az üzembe helyezésre vonatkozó, az esetleges használati korlátozásokat is tartalmazó értesítés kibocsátására.
7. A kockázatértékelési eljárásnak (különös tekintettel az I/2.4. pontra) a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor a munkakörnyezet nemcsak a karbantartás elvégzésére szolgáló műhelyeket foglalja magában, de a műhelyépületeken kívüli vágányokat és valamennyi olyan helyszínt, amelyen karbantartási tevékenységeket végeznek.
8. A szakmai alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe kell venni:
a) kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást);
b) roncsolásmentes vizsgálat;
c) a jármű végső ellenőrzése és üzembe helyezése;
d) a fékrendszereken, kerékpárokon és vonókészüléken elvégzett karbantartási tevékenységek;
e) egyéb azonosított, a biztonságot befolyásoló szakterületek.
9. A tájékoztatási eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a járműállomány-karbantartás irányítási és a karbantartás-fejlesztési feladatkör rendelkezésére kell bocsátani:
a) a karbantartási megbízásoknak megfelelően elvégzett munkálatok;
b) valamennyi, a biztonságot érintő, a szervezet által azonosított lehetséges hiba;
c) üzembe helyezés.
10. A dokumentációs eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemek nyilvántartásba vételre kerülnek:
a) a biztonságot befolyásoló tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi berendezés, felszerelés és szerszám egyértelmű azonosítása;
b) valamennyi elvégzett karbantartási munka, beleértve a felhasznált személyzetet, szerszámokat, felszerelést, alkatrészeket és anyagokat, továbbá:
ba) a szervezet letelepedési helye szerinti, vonatkozó nemzeti jogszabályokat;
bb) a karbantartási megbízásokban meghatározott követelményeket, amelyek a nyilvántartásra vonatkozó követelményeket is tartalmazzák;
bc) a végső ellenőrzést és az üzembe helyezésre vonatkozó határozatot;
c) a karbantartási megbízások által előírt ellenőrző intézkedések és az üzembe helyezés;
d) a kalibrálás és ellenőrzés eredményei. A meghatározott követelmények ellenőrzéséhez és méréséhez használt számítógépes szoftver vonatkozásában a szoftvernek a kívánt feladat elvégzésére való alkalmasságát az első használatot megelőzően el kell végezni és szükség esetén újból megerősíteni;
e) az előző mérési eredmények érvényessége, ha a mérőműszer nem felel meg az előírásoknak."
3. melléklet a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelethez
"8. melléklet a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez
Járművizsgálati módszerek:
1. vizsgálat közvetlen érzékeléssel: a vizsgált jármű meghatározott jellemzőjének, tulajdonságának, adatának eszköz használata nélkül történő ellenőrzése, ami történhet szemrevételezéssel, hallás útján vagy tapintással, miközben a járművet vagy annak szerkezeti egységét szükség szerint működtetik.
Azon vizsgálatok esetében, amelyeknél az általános technológiai utasítás a közvetlen érzékeléssel történő vizsgálatot (is) előírja, az eszköz használatával történő vizsgálatot, mérést csak abban az esetben kell elvégezni, ha a vizsgálatot végző (járművizsgáló, vizsgabiztos) közvetlen érzékelés alapján megállapítja a követelményeknek való meg nem felelést. Az eszköz használata kötelező, ha a jellemző közvetlen érzékeléssel nem minősíthető teljes bizonyossággal.
2. mechanikai vizsgálat: a vizsgálatot végző személy a jármű egyes szerkezeti részeire a vizsgáló eszközzel erőhatást kifejtve (mozgatás, ütögetés, feszítés) a szerkezeti anyag, kötőelem vagy kapcsolódó szerkezeti elemek elmozdulását, szilárdságát megfigyeli.
3. egyeztetés: a vizsgált járműre vonatkozó valamely okmányban (engedély, igazolólap stb.) rögzített adat (jellemző) összevetése a jármű tényleges adatával, jellemzőjével.
4. mérés: a vizsgált jármű tulajdonságainak, alkatrészei, berendezései, részegységei jellemzőinek a meghatározott eszközzel (mérőeszközökkel) történő mérése, a jármű minősítésének megalapozására szolgáló mért érték dokumentálása.
5. próba: a vizsgált jármű egyes alkatrészeinek, felszerelésének, különleges felépítményének működése, a kezelő szervek által történt intenzív működtetése, valamint a felsorolt eszközökkel előidézhető üzemszerű körülmények közben az előírt működőképesség, illetve műszaki állapot ellenőrzése.
6. futópróba: a vasúti jármű teljesítményének, valamint közlekedésbiztonságának vizsgálata. Futópróbát kell tartani a vontató és a 100 km/h-t meghaladó engedélyezett sebességű személyszállító vasúti járműveknél, amennyiben a rendelkezésre álló diagnosztikai eszközök birtokában nem lehet egyértelműen meggyőződni a közlekedésbiztonsági követelmények maradéktalan teljesüléséről.
7. megfelelőség ellenőrzése:a vizsgált jármű tulajdonságainak, alkatrészeinek, részegységeinek, berendezéseinek jóváhagyásával, minősítésével, valamint a vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek való megfelelőségével összefüggő megállapítások."