249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1)[1] A rendelet hatálya kiterjed:

a) a központi költségvetési szervekre,

b)[2] a helyi önkormányzatokra, valamint azok költségvetési szerveire,

c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira (a továbbiakban: társadalombiztosítási alapok),

d)[3] a helyi nemzetiségi önkormányzatokra, valamint azok költségvetési szerveire,

e)[4] az országos nemzetiségi önkormányzatokra, valamint azok költségvetési szerveire,

f) a köztestületi költségvetési szervekre,

g)[5] a helyi önkormányzatok társulásaira, valamint azok költségvetési szerveire,

h) az elkülönített állami pénzalapokra,

i)[6] a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a Magyar Művészeti Akadémia, mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezetekre,

j) az országmozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szervek ezen feladataira vonatkozóan,

k)[7] a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanácsokra, valamint azok költségvetési szerveire,

(a továbbiakban együtt: államháztartás szervezete).

(2)[8]

I. fejezet[9]

Általános rendelkezések

2. §[10]

(1) Az államháztartás szervezetének beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. 1. §-t, 2. §-át, 3. § (1) bekezdését, (4) bekezdés 1-4. és 7-9. pontját, (6) bekezdés 1-4. és 6-7. pontját, (8) bekezdés 11-13. és 20. pontját, (11)-(13) bekezdését, 5. §-át, 7. §-át, 12. § (1) bekezdését, 14. § (8) és (11) bekezdését, 15. § (3), (4) és (6) bekezdését, 16. § (3) bekezdését, 23. § (2)-(5) bekezdését, 24. § (1) bekezdését, 25. § (2), (4)-(7) és (9)-(10) bekezdését, 26. § (2)-(3) és (6)-(9) bekezdését, 27. § (8) bekezdését, 28. § (2) és (3) bekezdését, 29. § (2) bekezdését, 30. § (1) bekezdését, 42. § (2) és (3) bekezdését, 46. § (1)-(3) bekezdését, 47. § (1)-(8) bekezdését, 48. § (1)-(6) és (8) bekezdését, 49. § (4)-(7) bekezdését, 50. § (1), (2), (4) és (5) bekezdését, 51. §-át, 53. § (1) bekezdés b)-d) pontját és (3) bekezdését, 54. § (1)-(6) és (8)-(9) bekezdését, 56. §-át, 58. § (6) és (9) bekezdését, 60. § (1), (4)-(5), (5a) és (10) bekezdését, 61. §-át, 62. §-át, 64. § (1)-(3) bekezdését, 65. § (1) és (4) bekezdését, 66. § (1) és (2) bekezdését, 68. § (2) és (4) bekezdését, 69. § (1), (2), (5) és (6) bekezdését, 88. § (8) és (9) bekezdését, 93. § (4) bekezdését; 94. § (1) és (2) bekezdését, 150. §-át, 151. § (3)-(14) bekezdését, 159. §-át, 160. § (1) bekezdését, 161. § (2), (3) és (5) bekezdését, 161/A. § (2) bekezdését, 164. § (1) bekezdését, 165. § (1), (2) és (4) bekezdését, 166. § (1)-(4) és (6) bekezdését, 167-169. §-át, 170. § (1) és (2) bekezdését, 177. § (2), (18) és (19) bekezdését, valamint 178. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését alkalmazni kell.

(2) Az államháztartás szervezete a Tv. 3. § (3) bekezdését, (4) bekezdés 10. pontját, (6) bekezdés 5. pontját és (8) bekezdés 2. pontját, 10. pont b) alpontját és 14-18. pontját, 14. § (3)-(5) és (12) bekezdését, 15. § (1), (2), (5) és (7)-(9) bekezdését, 16. § (1), (4) és (5) bekezdését, 23. § (1) bekezdését, 24. § (2) bekezdését, 25. § (1) és (3) bekezdését, 26. § (1) bekezdését, 27. § (1), (4), (6) és (7) bekezdését, 28. § (1) bekezdését, 29. § (1), (6) és (8) bekezdését, 30. § (3) és (5) bekezdését, 31. §-át, 39. § (1) bekezdés a) pontját, 42. § (1) és (5) bekezdését, 46. § (4) bekezdését, 47. § (9) bekezdését, 48. § (7) és (9) bekezdését, 49. § (3) bekezdését, 50. § (3) bekezdését, 52. § (5)-(7) bekezdését, 53. § (1) bekezdés a) és e) pontját, (2) és (6) bekezdését, 54. § (7) bekezdését, 55. §-át, 57. §-át, 58. § (1)-(5), (7) és (8) bekezdését, 59. §-át, 60. § (2), (3) és (9) bekezdését, 63. §-át, 65. § (2) és (5)-(7) bekezdését, 66. § (3) bekezdését, 67. § (1) bekezdését, 68. § (5) és (6) bekezdését, 69. § (3) bekezdését, 75. § (6) bekezdését, 88. § (1)-(5) bekezdését, 89. § (5) bekezdését, 90. § (3) bekezdését, 92. §-át, 93. § (3) bekezdését, 94. § (3) bekezdését, 151. § (1) bekezdését, 161. § (1) és (4) bekezdését, 161/A. § (1) bekezdését, 164. § (2) bekezdését és 165. § (3) bekezdését az e rendeletben meghatározott eltérésekkel alkalmazza.

(3) Az államháztartás szervezete - a gazdálkodása sajátosságaira tekintettel - a Tv. 2/A. §-át, 3. § (2) bekezdését, (4) bekezdés 5. és 6. pontját, (5) bekezdését, (7) bekezdését és (8) bekezdés 1. pontját, 3-9. pontját, 10. pont a) és c) alpontját és 19. pontját, (9) és (10) bekezdését, 4. §-át, 6. §-át, 7/A-11. §-át, 12. § (2)-(4) bekezdését, 13. §-át, 14. § (1), (2) , (6) és (7) bekezdését, 16. § (2) és (6) bekezdését, 17-22. §-át, 25. § (8) bekezdését, 26. § (4) és (5) bekezdését, 27. § (2), (3) és (5) bekezdését, 28. § (4) bekezdését, 29. § (3)-(5), (7) és (9) bekezdését, 30. § (2), (4) és (6) bekezdését, 32-38. §-át, 39. § (1) bekezdés b) pontját, (2)-(5) bekezdését, 40. §-át, 41. §-át, 42. § (4) és (6)-(8) bekezdését, 43-45. §-át, 49. § (1) és (2) bekezdését, 50. § (6)-(8) bekezdését, 52. § (1)-(4) bekezdését, 53. § (4) és (5) bekezdését, 59/A-59/F. §-át, 60. § (6)-(8) bekezdését, 64. § (4) és (5) bekezdését, 65. § (3), (8) és (9) bekezdését, 67. § (2) bekezdését, 68. § (1) és (3) bekezdését, 69. § (4) bekezdését, 70-74. §-át, 75. § (1)-(5) és (7) bekezdését, 76-87. §-át, 88. § (6) és (7) bekezdését, 89. § (1)-(4) és (6) bekezdését, 89/A. §-át, 90. § (1)-(2) és (4)-(9) bekezdését, 91. §-át, 93. § (1), (2), (5) és (6) bekezdését, 94/A-149. §-át, 151. § (2) bekezdését, 151/A-152/B. §-át, 153-158. §-át, 160. § (2)-(5) bekezdését, 162-163/A. §-át, 164. § (3) bekezdését, 166. § (5) bekezdését, 170. § (3) bekezdését, 174-176. §-át, 177. § (1) és (3)-(32) bekezdését, valamint 178. § (1) bekezdés b)-h) pontját és (3)-(5) bekezdését nem alkalmazza.

3. §[11]

4. §[12]

Értelmező rendelkezések és fogalmak

5. §

E rendelet alkalmazásában:

1.[13] ellenőrzés: a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítésének, valamint az abban foglalt adatoknak az ellenőrzése a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően;

2.[14] kis összeg: az adott költségvetési évre vonatkozóan a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott követelés értékhatára;

3.[15] behajthatatlan követelés: az a követelés,

a)[16] amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében,

b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

c)[17] a költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, vagy amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, vagy a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,

d) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 108. § (2) bekezdés szerinti követelés elengedésnek.

4.[18] költségvetési év: az az időtartam, amelyre a elemi költségvetési beszámoló készül, amely megegyezik a naptári évvel. Ettől eltérni csak e rendelet 7. §-ának (12) és (16) bekezdésében meghatározott esetben lehet;

5.[19] kapott osztalék és részesedés: a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után, az adózott eredményből kapott összeg;

6. árfolyamnyereség, árfolyamveszteség: a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között lévő, tulajdoni részesedést jelentő befektetések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor, a befektetés, értékpapír eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű, illetve veszteségjellegű - különbözet.

7.[20] Jelentős összegű eltérés: ha az eszközök, illetve kötelezettségek év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az államháztartás szervezete számviteli politikájában rögzített mértéket.[21]

a)[22] Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök Tv. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenése meghaladja a 30. § (2) -(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést vagy a 100 000 forintot,

b) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 100 000 forintot.

c) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 2. pont szerinti értéket.

d)[23] Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni, ha a valutapénztárban lévő valuta, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, aktív pénzügyi elszámolás, illetve kötelezettség (ideértve a passzív pénzügyi elszámolást is) mérlegfordulónapi értékelésekor a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a Tv. 60. §-a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözet összege meghaladja az értékelés előtti könyv szerinti érték 20%-át vagy a 100 000 forintot.

e)[24] Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni, ha a 28. § (5) bekezdése szerint az üzembe helyezéskor, a raktárba történő beszállításkor az adott eszköz értéke a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján megállapított bekerülési érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözet összege meghaladja a bekerülési érték 1%-át vagy a 100 000 forintot.

8.[25] Jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - a saját tőkét és a tartalékokat növelőcsökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenőrzések során -ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások saját tőkét és tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forint.

9.[26] Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások-saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 8. pont szerinti értékhatárát.

10.[27]

11.[28] Idegen pénzeszköz: mindazon pénzkövetelés, amelynek változása nem kapcsolódik közvetlenül az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához és az adott szervezetnél a költségvetési előirányzatok teljesítéseként változásuk nem számolható el.

12.[29] Kötelezettségvállalás: az Áht. 2. § (1) bekezdés o) pontja szerinti fogalom.

13.[30] Támogatásértékű bevétel: az államháztartás szervezetétől működési és felhalmozási célból, ellenérték nélkül, végleges jelleggel kapott bevétel, kivéve

a) a központi, irányító szervi támogatás,

b) az Ávr. 34. §-a alapján előirányzat-átcsoportosítással teljesítendő ügylet,

c) működési vagy felhalmozási célból az államháztartás szervezete számára - jogszabály alapján - visszafizetési kötelezettség mellett kapott támogatás, és

d) működési vagy felhalmozási célból az államháztartás szervezete által kapott kölcsön kamatot és más költséget, díjat nem tartalmazó törlesztéséből származó bevétel.

13a.[31] Támogatásértékű kiadás: az államháztartás szervezete számára működési és felhalmozási célból, végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések, kivéve

a) a központi, irányító szervi támogatás,

b) az Ávr. 34. §-a alapján előirányzat-átcsoportosítással teljesítendő ügylet,

c) működési vagy felhalmozási célból az államháztartás szervezete számára visszafizetési kötelezettség mellett - jogszabály alapján - nyújtott támogatás, és

d) működési vagy felhalmozási célból az államháztartás szervezete által nyújtott kölcsön függetlenül attól, hogy azt terheli-e kamat vagy más költség, díj.

14.[32] Vásárolt készletek: az anyagok (élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, irodaszerek, nyomtatványok, tüzelőanyagok, hajtó- és kenőanyagok, szakmai anyagok, munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha, egyéb a Tv. 28. § (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti készletek), az áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások, követelés fejében átvett eszközök, készletek és értékesítési céllal átsorolt eszközök.

15.[33] Repó-, fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet). Az óvadéki repóügylet a valódi penziós ügyletek szabályai szerint, a szállításos repóügylet a nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra;

16.[34] Fedezeti ügylet: olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet (tétel vagy tételek) jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek;

17.[35] Cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előre jelzett ügylethez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező kockázat.

Beszámolási kötelezettség

6. §

(1)[36] Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének; a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak, továbbá a helyi önkormányzatok központi költségvetésből kapott támogatásainak elszámolására terjed ki.

(2)[37] A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban előirányzat-maradványt, illetve pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban a vállalkozási maradványt tartalmazza.

7. §[38]

(1)[39] Az államháztartás szervezeteinek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdálkodásukról éves és féléves elemi költségvetési beszámolót - az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak és felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek éves beszámolójáról konszolidált éves költségvetési beszámolót is - kell készíteniük.

(2)[40] Az 1. § (1) bekezdésének h)-j) pontjában foglaltaknak féléves beszámolót nem kell készíteniük.

(3)[41] Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a saját és a hozzárendelt költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját elkülönítetten készíti el. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolója nem tartalmazhatja a hozzárendelt, gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját.

(4)[42] A zárszámadáshoz a központi költségvetési fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.

(5)[43] A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolója külön-külön tartalmazza az igazgatásának intézményi éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatai gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámolót. A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámoló az adott évi költségvetési törvény szerint a fejezet kezelésében lévő valamennyi fejezeti kezelésű előirányzat adatait tartalmazza.

(6)[44] A helyi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója az önkormányzat, valamint az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.

(6a)[45] A helyi nemzetiségi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója az önkormányzat és önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.

(6b)[46] A társulás összevont költségvetési beszámolója a társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.

(7)[47]

(8)[48] A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontja szerinti beszámolót az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámoló elkészítésével teljesíti.

(9)[49] Az országos nemzetiségi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója a hivatalának és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveinek a beszámolóit tartalmazza.

(10)[50] Az országos nemzetiségi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az országos nemzetiségi önkormányzat és az intézményei adatait összevontan tartalmazó, a 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámolót is kötelesek készíteni.

(11)[51] A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója alaponként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor) és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (működési szektor) beszámolóit foglalja magában. A társadalombiztosítás konszolidált éves költségvetési beszámolója a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap konszolidált éves költségvetési beszámolóit tartalmazza.

(12)[52] Ha az államháztartás szervezete - ideértve az államháztartás szervezete irányítását ellátó szervet (fejezetet) is - átszervezés (ideértve az összevonást, a beolvasztást, az egyesülést, különválást is) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, illetve az irányító szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves elemi költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A részletes eljárási szabályokat a számviteli szabályozásért felelős miniszter által kiadott Módszertani Útmutató tartalmazza.

(13)[53] A költségvetési pénzforgalmi számlák, az előirányzat-felhasználási keretszámlák [ideértve a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: a Kincstár) által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is], a fejezeti év végi maradványelszámolási számlák megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és a vállalkozási maradványt, az éves elemi költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló Módszertani Útmutatóra figyelemmel.

(14)[54] Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de az irányítását ellátó szerv változik, akkor az átadó irányító szervnek kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni, az átvevő irányító (felügyeleti) szerv által benyújtott dokumentumokkal egyidejűleg.

(15)[55]

(16)[56]

Könyvvezetési kötelezettség és számviteli politika[57]

8. §

(1) Az államháztartás szervezete. a tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről.a kettős könyvvitel rendszerében - e rendeletben rögzített szabályok szerint - módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár.

(2)[58] Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást magyar nyelven, Magyarország hivatalos pénznemében kell vezetni:

(3) A Tv. és az e rendeletben foglaltak szerint az államháztartás szervezetének szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével ki kell alakítania és írásban szabályoznia számviteli politikáját.

(4)[59] A számviteli politika keretében el kell készíteni:

a) az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát,

b) az eszközök és források értékelésének szabályozását, azoknál az eszközöknél, illetve forrásoknál, ahol a Tv. és e rendelet választási lehetőséget ad, továbbá ahol az államháztartás szervezetének sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják,

c)[60] a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az Ávr. vonatkozó előírásait is,

d) a pénzkezelési szabályzatot.

(5)[61] A számviteli politika keretében meg kell határozni az 5. § 8. pontja szerinti értékhatárt, továbbá szabályozni kell, hogy a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából az államháztartás szervezete mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, jelentős összegnek, nem jelentős összegnek. Ennek keretében a számviteli politikában meg kell határozni, hogy mi tekintendő figyelembe veendő szempontnak

a) a kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél,

b) az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,

c) az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál,

d) az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál,

e) a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál,

f) a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében, és

g) a Tv. 58. § (5) bekezdése szerinti befektetett eszközök piaci értéken történő értékelése esetén az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet jelentős összegének meghatározásánál.

(6)[62] Amennyiben az államháztartás szervezete az értékcsökkenés elszámolása során él a 30. § (5) bekezdés szerinti lehetőséggel, akkor a számviteli politikájában meg kell határoznia azon eszközök körét, amelyek esetében az értékcsökkenést a várható használati idő alapján számolja el, valamint a várható használati idő megállapítására vonatkozó szabályokat.

(7)[63] A számviteli politika részeként az államháztartás szervezetének szabályoznia kell a beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezése dokumentálásának szabályait.

(8)[64] A számviteli politika keretében ki kell jelölni a mérlegkészítés időpontját, vagyis a költségvetési évet követő időszakban azt az időpontot - figyelembe véve a elemi költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét -, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők.

(9)[65] Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. Az élelmezési tevékenység értékesítése (alkalmazottak, idegenek részére) esetéhen az önköltség megállapításához a normák mellett figyelembe kell venni a tevékenységet terhelő általános kiadásokat is.

(10)[66]

(11)[67] Ha az 1. § (1) bekezdés a) és b) valamint d)-g) pontja szerinti államháztartás szervezetéhez önállóan működő és gazdálkodó, önállóan működő költségvetési szerv kapcsolódik, akkor annak könyvvezetési kötelezettségét a gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a hozzárendelt költségvetési szervgazdasági eseményeit is teljes körűen, elkülönítve a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni. A gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a hozzárendelt önállóan működő és gazdálkodó szerv vagyonáról, és annak változásáról is elkülönített könyvvezetésre kötelezett. Ha több önállóan működő költségvetési szerv van hozzárendelve, akkor mindegyik tekintetében külön-külön kell a könyvvezetést elvégeznie.

(12)[68] A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az államháztartás szervezetének vezetője felelős.

(13)[69] Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e a hozzárendelt költségvetési szervekre, vagy azok - az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében - önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek.

(14)[70] Amennyiben az államháztartás szervezete saját kivitelezésben beruházási tevékenységet végez vagy saját felhasználás céljából terméket állít elő, a beruházás teljesítményértékének, illetve az eszköz bekerülési (előállítási) értékének megállapítása céljából köteles az önköltségszámítás rendjét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - belső szabályzatban rögzíteni. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatnak tartalmaznia kell - többek között - az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatok főkönyvi számlákkal, az éves elemi költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát.

(15)[71] Amennyiben az államháztartás szervezete szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenysége, illetve vállalkozási tevékenysége keretében saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét - a (9) és (10) bekezdésben foglaltak figyel embevétel ével - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani.

(16)[72] Az államháztartás szervezete önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának tartalmaznia kell a közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összege megállapításának szabályait.

(17)[73] Az államháztartás szervezete értékelési szabályzatában köteles rögzíteni a követelések év végi értékelési elveit:

a) a jogszabályon alapuló jogerős követelések (adósok) értékelésének elveit,

b) az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések vevő általi elismerése igazolásának, a követelés értéke meghatározásának módját, a számlázás és a követelésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartásának rendjét,

c) az államháztartás szervezete adós minősítési szempontjait [fizetőképesség megítélése (a pénzügyi nehézség átmeneti vagy tartós-e, az adós csődeljárás, felszámolásivagy végelszámolási eljárás alatt áll-e), milyen fizetési garanciákat, biztosítékokat kötöttek ki a szerződésben, milyen esély van a követelések érvényesítésére],

d) követelés típusonként (adós, illetve vevő csoportonként) a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait (milyen követeléseket kell az adott csoportba sorolni, a főkönyvi könyvelésben elkülöníteni, milyen szempontok alapján kell a követelések értékének százalékában az értékvesztés összegét meghatározni).

(18)[74] Az államháztartás szervezete - ha alkalmazza a 31/A. §-a (1) bekezdésében foglaltakat - értékelési szabályzatában köteles rögzíteni az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések negyedévenkénti besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait (az egyes minősítési kategóriák meghatározásának szempontjait, az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók meghatározásának módszerét, valamint az egyes minősítési kategóriák, illetve az azokhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutatók felülvizsgálatának rendjét, felelőseit) .

(19)[75] Az állami felsőoktatási intézmény önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának rendelkeznie kell az oktatási tevékenység (ezen belül elkülönítve az állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal támogatott képzés, az önköltséges képzés), a kutatási tevékenység, a gyógyító-megelőző ellátás, illetve az egyéb tevékenységek költségeinek, ráfordításainak az elkülönítéséről. Az irányító szerv az oktatási tevékenységgel kapcsolatban az egy hallgatóra jutó önköltség meghatározásának sajátos szakágazati követelményeit módszertani útmutatóban meghatározhatja.

(20)[76] Amennyiben jogszabály előírása, illetve irányító (alapító) szerv döntése alapján az államháztartás szervezete tevékenységének ellátásához szükséges üzemeltetési, fenntartási feladatokat más államháztartási szervezet végzi térítésmentesen, akkor az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet köteles évente adatot szolgáltatni az üzemeltetési, fenntartási ráfordításokról az államháztartás szervezete által ellátott tevékenység (ideértve az államháztartás szervezete által végzett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást is), különös tekintettel az Áht. 5. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához. Az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet az adatszolgáltatást legkésőbb az éves elemi költségvetési beszámoló mérlegfordulónapját követő 30 napon belül köteles teljesíteni.

(21)[77] A közteherbevételek beszedésére kötelezett költségvetési szerv a közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához szükséges adatokra vonatkozó igényét az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezettel az adatszolgáltatással érintett költségvetési évet megelőző év december 31-éig köteles közölni.

(22)[78]

(23)[79] Azon szervezeti egységek esetében, melyeknek az Ávr. előírásai szerint elemi költségvetés készítési kötelezettsége nem keletkezik, azonban jogszabály alapján előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésre jogosultak, a könyvvezetési kötelezettségüket annak az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia, amelyhez kapcsolódnak. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e az előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésére jogosultak körére, vagy azok - az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében - önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek.

8/A. §[80]

Amennyiben az önkormányzat vagyonkezelői jogot létesít, akkor értékelési szabályzatában köteles rögzíteni a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit.

8/B. §[81]

Számviteli alapelvek

9. §

(1)[82] A vállalkozás folytatásának elve az államháztartás szervezetei gazdálkodásában oly módon érvényesül, hogy az elemi költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (az átszervezéseket, az irányító szerv megváltozását, a szerkezeti változásokat) is. Az elemi költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.

(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a költségvetés naptári évre készül.

(3)[83]

(4)[84] Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél - ezen belül elkülönítetten a társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatásoknál -, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány (előirányzat-maradvány; pénzmaradvány, vállalkozási maradvány) megállapításakor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni.

(5)[85] Az óvatosság elve a vállalkozási maradványnak meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni; ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat.

(6)[86] A bruttó elszámolás elvét mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell.

(7)[87] Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított elemi költségvetési beszámoló miatt az államháztartás szervezeténél nem alkalmazható.

(8) A lényegesség elvének érvényesítéséhez az 8. § (5) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(9) A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelyeknek szolgáltatását törvények, illetve egyéb más jogszabályok szabályozzák.

(10)[88] Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható a 31/A. § szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében.

(11)[89] A valódiság, a világosság, a következetesség, a folytonosság, valamint a tartalom elsődlegessége a formával szemben elveket az államháztartás szervezetei a Tv.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.

9/A. §[90]

Az elemi költségvetési beszámolóra vonatkozó általános szabályok[91]

10. §[92]

(1)[93] Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) a költségvetési év első félévéről június 30-ai fordulónappal féléves elemi költségvetési beszámolót, az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves elemi költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-j) pontjában foglalt államháztartás szervezeteinek az irányító, illetve felügyeleti szervnek, a k) pontjában foglalt államháztartás szervezeteinek a területfejlesztésért felelős miniszternek, illetve leadott hatáskör esetén a középirányító szervnek - megküldeni.

(2) Az alapokról szóló törvényben meghatározott kezelőnek az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapokról a költségvetési év első feléről június 30-ai fordulónappal az alapok féléves beszámolóját, valamint az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapokról a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal az alapok éves beszámolóját kell elkészítenie.

(3)[94] Az államháztartás szervezetei az éves és féléves elemi költségvetési beszámolót, egyszerűsített éves költségvetési beszámolót, konszolidált éves költségvetési beszámolót az e rendeletben meghatározott és a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, központilag előírt Módszertani Útmutató és űrlapgarnitúra szerinti formában és tartalommal készítik el. Az e rendeletben és mellékleteiben meghatározott, a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, központi űrlapgarnitúra helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 13. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékű a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapjáról letöltött központi űrlapgarnitúra alapján elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.

(4)[95] A fejezetet irányító szervnek, illetve jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az irányítása, illetve felügyelete alá tartozó 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdés f) és i)-k) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és a féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 20 naptári napon belül kell benyújtani - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve a Kincstárhoz számítógépes feldolgozásra.

(5)[96] A helyi önkormányzatoknak az önkormányzat és az önkormányzatok irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez.

(5a)[97] A helyi nemzetiségi önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez.

(5b)[98] A társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez.

(6)[99]

(7)[100]

(8)[101] Az országos nemzetiségi önkormányzatnak az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a kisebbségpolitikáért felelős miniszterhez. A kisebbségpolitikáért felelős miniszter az országos nemzetiségi önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit 10 naptári napon belül továbbítja a Kincstárhoz számítógépes feldolgozásra.

(9)[102]

(10)[103] Az elkülönített állami pénzalapokról a - törvényben meghatározott - kezelőnek az előzetes éves elemi költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év április 30-áig, a végleges éves elemi költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év május 31-éig kell továbbítania az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra.

(11)[104] Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves elemi költségvetési beszámolóját, továbbá az 1. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves elemi költségvetési beszámolóját a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolókat augusztus 15-éig kell az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra megküldeni.

(12)[105] A társadalombiztosítási alapok konszolidált éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítás konszolidált éves költségvetési beszámolója elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig az államháztartásért felelős miniszter, a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak.

(13)[106] A Kincstár az államháztartás szervezetétől az éves és féléves költségvetési beszámolót csak akkor fogadhatja el, ha az teljesíti a beszámolóval szemben előírt alaki követelményeket (számszaki egyezőségek, aláírások, regisztrációs szám, hely, keltezés stb.) is. A Kincstár területi szervei a megyei összesített beszámolókat 20 naptári napon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez.

(14)[107] Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül megszűnő államháztartási szervezet az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolóját az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez a megszűnés napját követő 120 napon belül köteles megküldeni.

(15)[108] A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. §-a (2) bekezdés b) pontja szerinti beszámolót az adósságrendezés megindításának időpontját megelőző fordulónapra vonatkozóan 30 napon belül köteles elkészíteni és megküldeni a pénzügyi gondnoknak és az Állami Számvevőszéknek.

10/A. §[109]

11. §

(1) Az éves elemi költségvetési beszámoló részei:[110]

a) könyvviteli mérleg

b) pénzforgalmi jelentés,

c)[111] pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, vállalkozási maradvány-kimutatás,

d) kiegészítő melléklet.

(2)[112] A féléves elemi költségvetési beszámoló

a) a pénzforgalmi jelentést,

b) az éves elemi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését,

c) a bevételek tevékenységenként és kiadások tevékenységenként mellékleteket,

d)[113] a települési önkormányzatok tárgyév június 30-ai iparűzési adóerőképessége mellékletet,

e)[114] a helyi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács tulajdonában álló gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évének számviteli beszámoló szerinti adatai mellékletet

tartalmazza.

(3)[115] A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként külön-külön összesített éves elemi költségvetési beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést, az előirányzat-maradvány kimutatást, valamint a kiegészítő mellékletet tartalmazza. A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetési beszámolójának pénzforgalmi jelentése az elemi költségvetés tábláiból a "Központi költségvetési jelentés" táblát, valamint kiegészítő melléklete a kötelezettségvállalások állományának alakulásáról készített [a 24. számú melléklet szerinti] kimutatást fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön és együttesen is tartalmazza.

(4)[116] Az önkormányzatok egyszerűsített éves költségvetési beszámolója a következőket tartalmazza:[117]

a) egyszerűsített mérleg (a 13. számú melléklet),

b) egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés (a 14. számú melléklet),

c)[118] egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás (a 15. számú melléklet), az egyszerűsített vállalkozási maradvány-kimutatás (a 16. számú melléklet).

d)[119] kiegészítő melléklet a 40. § (14) bekezdése alapján.

(4a)[120] A 7. § (6)-(6b) bekezdése szerinti összevont költségvetési beszámolók adattartalmából ki kell szűrni a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a társulás költségvetési szerveinek nyújtott intézményfinanszírozás összegét.

(5)[121] Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapok éves beszámolója a következőket tartalmazza:

a) könyvviteli mérleg,

b) pénzforgalmi kimutatás,

c) előirányzat-maradvány kimutatás,

d) kiegészítő melléklet.

(6)[122] Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapok féléves beszámolója pénzforgalmi kimutatást és az alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.

(7)[123] A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója és a társadalombiztosítási alrendszer éves konszolidált költségvetési beszámolója a konszolidált könyvviteli ntérlegből, a konszolidált pénzforgalmi kimutatásból, a konszolidált előirányzat-maradvány kimutatásból és a 40. § (3) bekezdés szerint a kiegészítő melléklet részét képező számszerű kimutatásokból áll.

(8)[124] A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolójához az összevonást két ütemben kell elvégezni. Az első ütemben kell a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (ellátási) költségvetési beszámolója és a hozzá kapcsolódó társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési) beszámolójának összevonását (konszolidálását) elvégezni. A második ütemben a két alap konszolidált éves költségvetési beszámolóit kell összevonni (konszolidálni).

(9)[125] A társadalombiztosítás konszolidált éves költségvetési beszámolóinak készítése során el kell végezni

a) az adósságkonszolidálást;

b) az aktív és passzív pénzügyi elszámolások konszolidálását;

c) a tartalékok konszolidálását;

d) a bevételek és kiadások konszolidálását;

e) az előirányzat-maradványt módosító tételek konszolidálását.

(10)[126] Az 1. § (1) bekezdésének j)-k) pontjában foglaltak éves beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést és a kiegészítő mellékletből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.

(11)[127] Az egyes költségvetési évek beszámolóinak összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok elemi költségvetésének és pénzforgalmi jelentéseinek, illetve pénzforgalmi kimutatásainak összehasonlíthatóságát is.

12. §[128]

A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezete tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló eszközöket - a bérbevett eszközök kivételével -, valamint az eszközök forrását kell kimutatni. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat, továbbá a forgatási célú finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket).

13. §

(1)[129] Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f) és i)-j) pontjában foglalt államháztartás szervezetei éves (féléves) elemi költségvetési beszámolóját a szervvezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(2)[130] A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolása során az igazgatásának intézményi éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámolót a fejezet irányításáért felelős személy és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(3)[131] Az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt többcélú kistérségi társulás éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját a társulási tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(4)[132] Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapok éves és féléves költségvetési beszámolóját az alapot kezelő szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni. A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolóját az alapkezelő szervek vezetői együttesen kötelesek aláírni.

(4a)[133] Az 1. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt helyi nemzetiségi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolóját az önkormányzat elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(5)[134] Az 1. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt országos nemzetiségi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolóját az önkormányzat elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(6)[135] Az 1. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt elkülönített alap éves költségvetési beszámolóját az alap gazdálkodásának irányítását ellátó miniszter, az alapot kezelő szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni.

(7)[136][137] Az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt társulás éves és féléves költségvetési beszámolóját a társulási tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(7a)[138] Az 1. § (1) bekezdésének k) pontjában foglalt fejlesztési tanács éves és féléves költségvetési beszámolóját a fejlesztési tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(8)[139] Az irányító szerv az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek, valamint központi költségvetési szerv esetében az önállóan működő költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóját a beszámoló felülvizsgálatának elvégzését igazoló személy aláírásával és a beszámoló visszaküldésével hagyja jóvá.

(9)[140] A 7. § (6) bekezdése szerinti beszámolót a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a jegyző, főjegyző írja alá.

(10)[141] A költségvetési beszámolót és annak felülvizsgálatát az (1)-(9) bekezdés szerinti személy a hely és a keltezés feltüntetésével írja alá.

(11)[142] Az (1)-(7a) bekezdésben a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személynek szerepelnie kell a Tv. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében és rendelkeznie kell a számviteli szolgáltatás ellátására jogosító engedéllyel.

Az államháztartás szervezete beszámolási kötelezettsége átszervezés esetén[143]

13/A. §

(1)[144] Az átszervezéssel [ideértve a jogutódlással fejezeten (önkormányzaton) belüli, vagy fejezetek (önkormányzatok) közötti egyesítést (összeolvadást, beolvadást), különválást is], illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet - ideértve a központi költségvetési szerv irányító szervét is -, a megszüntető szervezet (alapító szerv) által meghatározott fordulónappal (megszűnés napjával) - az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal - leltárral és záró főkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót köteles - 60 napon belül - készíteni.

(2)[145] Az államháztartási szervezetet megszüntető szerv (alapító szerv) által meghatározott fordulónapra (megszűnés napjára) vonatkozóan elkészített éves elemi költségvetési beszámoló tartalmazza a könyvviteli mérleget, pénzforgalmi jelentést (pénzforgalmi kimutatást), a pénzmaradvány-kimutatást (előirányzat maradvány-kimutatást), a vállalkozási maradvány-kimutatást, a kiegészítő mellékletet, valamint a szöveges indoklást. A beszámolót a fordulónapig (megszűnés napjáig) bekövetkezett gazdasági események - könyvvitelben rögzített - pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli adatai alapján az éves zárásra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.

(3)[146]

(4)[147] Az átszervezéssel megszűnő államháztartási szervezetnek az éves elemi költségvetési beszámoló részét képező könyvviteli mérlegben az eszközök és források értékét a rendelet szerinti éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni.

(5)[148] A megszűnő államháztartási szervezet vagyona a jogutód, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén az alapító/irányító szerv részére a (2) bekezdés szerint elkészített éves elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében szereplő adatok, valamint a mérleget alátámasztó leltár alapján kerül átadásra.

(6)[149] A (2) bekezdés szerinti éves elemi költségvetési beszámoló, illetve a vagyonátadás-átvételről készített jegyzőkönyv egy-egy aláírt példányát - az átszervezést elrendelő irányító szerv egyetértő záradékával ellátva - a jogutód államháztartási szervezetnek és az irányító szervnek kell megőriznie. Az irányító szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a beszámoló feldolgozásra kerüljön.

(7)[150] Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de év közben az irányító szerve megváltozik, - a 10. § (1) bekezdés szerinti éves elemi költségvetési beszámolón kívül - az államháztartás szervezetének az átadó irányító szerv által meghatározott fordulónappal (az átszervezés napjával) éves tartalmú elemi költségvetési beszámolót is el kell készítenie. Amennyiben az átadó és átvevő irányító szerv az államháztartás központi alrendszerébe tartozik, akkor az államháztartás szervezete előirányzat-felhasználási keretszámlái nem szűnnek meg. Amennyiben az átadó és átvevő irányító szerv az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik, akkor az államháztartás szervezete pénzforgalmi számláját meg kell szüntetni. Az előirányzat-felhasználási keretszámla, a pénzforgalmi számla fordulónapi egyenlegéhez kapcsolódó esetleges rendezésről - az átadó, illetve átvevő irányító szervek egymás közti elszámolást követően - az átadó, illetve átvevő irányító szervnek kell megállapodnia.

(7a)[151] Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de év közben más államháztartási alrendszerbe kerül átsorolásra irányító szerv váltásával, akkor a 10. § (1) bekezdése szerinti éves elemi költségvetési beszámoló készítési kötelezettség mellett törtidőszakokra január 1-je és az átszervezés fordulónapja, illetve az átszervezés fordulónapja és december 31-e közötti időtartamra is beszámolási kötelezettség terheli. Ebben az esetben az átszervezés fordulónapjával az átadó irányító szerv gazdálkodási szabályai szerinti pénzforgalmi számlát meg kell szüntetni és egyenlegét - az átadó, illetve átvevő irányító szervek egymás között elszámolást követően - át kell vezetni az átvevő irányító szerv gazdálkodási szabályai szerint megnyitott pénzforgalmi számlára.

(8)[152] Ha az államháztartás 1. § (1) bekezdése szerinti valamely szervezetének a (7) bekezdés szerinti átszervezésére kormányváltással kapcsolatban jogszabály alapján kerül sor, a 7. § (12) bekezdésében foglaltakat a számviteli szabályozásért felelős miniszter központilag előírt Módszertani Útmutatójában meghatározottak szerint kell teljesíteni.

13/B. §[153]

A könyvviteli mérleg tételeinek tartalma[154]

14. §

A államháztartás szervezetei könyvviteli mérlegének tagolását és tételeinek részletezését a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

15. §

(1) A könyvviteli mérlegben eszközként kell kimutatni, az államháztartás szervezete rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, a bérbevett eszközök kivételével.

(2)[155] A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezetének valamennyi eszközét ki kell mutatnia befektetett eszközök és forgóeszközök csoportosításban. Nem kell kimutatni a jogszabály alapján szakmai nyilvántartásban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, egyéb eszközöket.

(3) Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbevett (használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét.

(4)[156] Az államháztartás szervezetének feladatkörébe tartozik az eszközök besorolása a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé annak figyelembevételével, hogy az eszközt tartósan - egy éven túl - vagy egy éven belül használja-e működéséhez. Ide nem értve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok besorolását, melyek esetében a befektetési, vagy a forgatási megszerzési cél határozza meg a minősítést, amely a könyvekbe kerülést követően nem változtatható meg.

16. §

(1) Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy az államháztartás szervezetének tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

(2)[157] A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket kell besorolni.

17. §

(1)[158] Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, a vagyoni értékű jogokat - az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével -, a szellemi termékeket (ideértve a használatba nem vett kisértékű szellemi termékek aktivált értékét is), az immateriális javakra adott előlegeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését.

(2)[159] Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység kiadásai vehetők figyelembe, valamint ide tartoznak az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, mivel azokkal a beruházás, felújítás bekerülési értéke meghaladná a piaci értéküket, feltéve, hogy e költségek a bevételekben várhatóan megtérülnek.

(3)[160] Az 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték. alatti (kisértékű) vagyoni értékű jogok, szellemi termék bekerülési értéke beszerzéskor - az államháztartás szervezete döntésétől függően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. Az költségvetési év végéig használatba nem vett kisértékű szellemi terméket aktiválni kell és a könyvviteli mérlegben be kell mutatni.

(4)[161] Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke [a bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének b), illetve c) pontjában meghatározott leírási kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett értéke] közötti különbözet mutatható ki.

18. §

(1)[162] A tárgyi eszközök között a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat, állami készleteket, tartalékokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják az államháztartás szervezetének tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére és felújítására adott előlegeket, a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

(2)[163] Az 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kisértékű) tárgyi eszköz bekerülési értéke - az államháztartás szervezete döntésétől függően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kisértékű tárgyi eszközt a könyvviteli mérlegben a beruházások között kell kimutatni.

(3) Gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, az államháztartás szervezete tevékenységét szolgáló egészségügyi, oktatási, híradástechnikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyviteltechnikai stb. eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbevett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat:

(4) Járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használattá vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbevett járműveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.

(5)[164] A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak az (1) bekezdésben nevesített eszközök - kivéve a beruházásokat és a beruházásra, felújításra adott előlegeket - könyv szerinti értéket meghaladó piaci értéke és könyv szerinti értéke [bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének d)-k) pontjában, illetve (3)-(4) bekezdésében meghatározott leírási kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett értéke] közötti különbözet mutatható ki.

(6)[165] Állami készletek, tartalékok között kell kimutatnia az államháztartás szervezetének az állami tartalékolási, intervenciós, továbbá védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb eszközeit. Itt mutatja ki az államháztartás szervezete az EMGA által elrendelt intervenciós vásárlása során felhalmozott készleteit is.

19. §

(1)[166] Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a tartós (éven túli) részesedéseket, értékpapírokat, valamint - az éven túli - adott kölcsönöket, hosszú lejáratú betéteket, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését.

(2)[167] A tartós részesedés mérlegtétel minden olyantulajdoni részesedést jelentő befektetést (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) tartalmaz, ahol a vállalkozásban lévő tulajdoni részesedés tartós jövedelmet, vagy befolyásolási, irányítási ellenőrzési lehetőséget biztosít az államháztartás szervezetének.

(3)[168] Tartós részesedésként kell kimutatni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészeket. A Vtv. 29. § (5) bekezdése alapján az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv tartós részesedést csak akkor mutathat ki a könyveiben, ha törvény, a Vtv. 3. § (2) bekezdése szerinti miniszter rendelet, vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött megbízási szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol.

(4)[169][170] Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni az államháztartáson kívülre, illetve belülre ideiglenesen, éven túli lejárattal átadott pénzeszközöket.

(5)[171] Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket.

(6)[172][173] Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) - bekerülési értéket meghaladó - piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mulatható ki.

(7)[174] Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni a befektetési céllal beszerzett hosszú lejáratú értékpapírokat azok beváltásáig, illetve értékesítéséig.

(8)[175] Tartós társulási részesedésként mutatja ki a társult helyi önkormányzat a társulásnak a társulási szerződés, a társulási szerződés módosítása szerint átadott vagyont.

20. §[176]

(1)[177] Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközként kell kimutatnia az államháztartás szervezetének azokat a tulajdonában levő eszközöket, amelyeket nem saját maga vagy irányítása alá tartozó költségvetési szerve üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más szervezetre bízta.

(2)[178] A vagyonkezelésbe vett eszközök között kell kimutatni a vagyonkezelőnél a kezelt vagyon részét képező eszközöket, amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó irányítása alá.

21. §

(1)[179] A forgóeszközők csoportjába a könyvviteli mérlegben a készleteket, az államháztartás szervezetének tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell besorolni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt csak a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével lehet az arra jogosultaknak a könyvviteli mérlegben kimutatni.

(2)[180] A könyvviteli mérlegben készletként a vásárolt és saját előállítású új (raktáron levő) készleteket, a tárgyi eszközök közül forgóeszközök közé - értékesítési céllal - átsorolt és raktárra vett eszközöket, valamint a követelések fejében értékesítési céllal átvett eszközöket kell kimutatni.

(3)[181]

(4)[182]

22. §

(1)[183] A követelések között kell kimutatni

a)[184] azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott) - általános forgalmi adót is tartalmazó - fizetési igényeket, amelyek az államháztartás szervezete által már teljesített és az igénybe vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz (ideértve az adók módjára be nem hajtható térítési díjból származó hátralékokat is) kapcsolódnak (vevők);

b)[185] az adósokkal szembeni követeléseket, melyek az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében a jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még be nem folyt összegek (ideértve az adók módjára behajtható térítési díjak, a helyi adók, a gépjárműadó, az illetékek, a közigazgatási hatósági eljárási illetékek, a járulékok meg nem fizetéséből származó hátralékot is);

c)[186] a rövid lejáratú adott kölcsönöket (ideértve a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket),

d) az előzőekben nem nevesített egyéb követeléseket, így a

da) a váltóköveteléseket,

db) a munkavállalókkal szemben előírt különféle követeléseket,

dc) a költségvetéssel szembeni követeléseket,

dd) a követelés fejében átvett más követeléseket (ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a járulékkövetelés fejében átvett követeléseket is),

de) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követeléseket,

df)[187]

dg)[188] az egyéb hosszú lejáratú követelésekből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket,

dh)[189] a nemzetközi támogatási programok miatti követeléseket,

di)[190] a támogatási programelőlegeket,

dj)[191] előfinanszírozás miatti követeléseket,

dk)[192] szabálytalan kifizetés miatti követeléseket (ideértve a jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követeléseket is),

dl)[193] garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket,

dm)[194] különféle egyéb követeléseket (ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a szerződésen alapuló konkrét termékhez, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott engedmény miatti követeléseket, a peresített követelésekből a bíróság által a költségvetési év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket is).

(2)[195] Az államháztartás szervezete a könyvviteli mérlegben váltókövetelést -az 1. § (1) bekezdése b) pontjában foglalt szervezetek kivételével - nem mutathat ki.

(3)[196] Forgatási célú részesedés minden olyan tulajdoni részesedést jelentő vásárolt befektetés, amelyet forgatási célból, árfolyamnyereség, illetve kamatbevétel elérése érdekében szereztek be.

(4)[197] Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni azokat a hosszú, illetve rövid lejáratú értékpapírokat, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérésé érdekében szereztek be.

(5)[198] A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, a hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi számlákon lévő követelések értékét, a Magyar Államkincstár Kincstári Egységes Számlájához (KESZ) kapcsolódó számlatulajdonosok követeléseinek értékét, függetlenül attól, hogy az saját (pl. saját bevétel) vagy idegen (pl. letét), illetve forintban vagy devizában kezelt pénzeszköz, valamint az elektronikus pénzeszközt.

(6)[199] A pénzeszközök körébe tartozik a Kincstári Egységes Számlán lebonyolódó és ehhez kapcsolódó előirányzatfelhasználási keretszámlákon történt terhelések és jóváírások különbözete is.

(7)[200] A költségvetési egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó kiadásokat, valamint a kiegyenlítő kiadásokat.

(8)[201] A költségvetési függő kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a kifizetés pillanatában a végleges kiadási jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, vagy a kiadás bizonyítottan a következő évi költségvetést terheli, valamint amelyről a keletkezés pillanatában ismert, hogy az nem az államháztartás szervezetét terhelő kifizetés, illetve az téves pénzügyi teljesítés miatt keletkezett. Itt kell kimutatni a következő évi költségvetést terhelő előrehozott és kifizetett személyi juttatások nettó összegét is.

(9)[202] A költségvetési átfutó kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű kiadás. Itt kell kimutatni a munkavállalóknak adott munkabérelőlegeket, valamint az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előleget, valamint a szállítóknak adott előlegeket (a beruházási előlegek kivételével) is.

(10)[203] A költségvetési kiegyenlítő kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, pénzforgalmi számlái, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) egymás közötti kiadási pénzforgalmának technikai elszámolására szolgál.

(11)[204] A költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő pénzforgalmi számlák (pénztár, betétkönyv) kiadási pénzforgalmával kapcsolatban merültek fel.

23. §

A könyvviteli mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat és minden kötelezettséget.

24. §[205]

(1)[206] Saját tőkeként kell kimutatni a nemzeti vagyont. Itt kell szerepeltetni a központi költségvetési szervek által kezelt vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a fejlesztési tanács, illetve egyéb jogszabály alapján az államháztartás szervezete tulajdonát képező vagyon eszközeinek a forrását, amely korábbi költségvetési, vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered. A saját tőke részeként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.

(2) A saját tőke tartós tőkéből, tőkeváltozásból és értékelési tartalékból tevődik össze.

(3) Tartós tőkeként kell szerepeltetni a jogszabály vagy az alapító (irányító) szerv által tartósan a tevékenység ellátáshoz tulajdonba, illetve kezelésbe adott eszközök forrását (ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket). Nem szabad tartós tőkeként szerepeltetni a központi alrendszerben az önkormányzati alrendszertől kezelésbe vett eszközök forrását, illetve az önkormányzati alrendszerben azon kezelésbe vett eszköz forrását, amely eszközöket nem az irányítást végző önkormányzat, többcélú kistérségi társulás bocsátott a rendelkezésre.

(4) A könyvviteli mérlegben negatív előjelű tartós tőke nem mutatható ki. A tartós tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. Már működő államháztartás szervezete tartós tőkéje átszervezés során akkor növekedhet, amennyiben az alapító (irányító) szerv a közfeladat ellátáshoz további eszközöket (ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket) is rendelkezésre bocsát.

(5) Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 2010. január 1-je után, illetve az alapítást (átszervezést) követően képződött forrásokat, illetve forráscsökkenéseket.

(6) Újonnan alakuló, illetve összevonással létrejövő államháztartás szervezete a nyitómérlegben tőkeváltozást nem mutathat ki.

(7) Értékelési tartalékként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet növelni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető.

(8) A saját tőkén belül el kell különíteni a tulajdonba kapott, illetve a kezelésbe vett eszközök forrását (ide nem értve a 26. § (3) bekezdésének b)-c) pontja szerinti forrásokat).

25. §

(1)[207] Tartalék képezhető a jóváhagyott pénzmaradványból, előirányzat-maradványból és a vállalkozási maradványból.

(2)[208] A költségvetési év költségvetési tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység - az aktív és passzív pénzügyi elszámolások, valamint a forgatási célú pénzügyi műveletek pénzforgalmával korrigált - ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek; valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete, illetve az előirányzat-maradványt, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete. A ténylegesen felhasználható pénzmaradványt, előirányzat-maradványt a 2. és 3. számú melléklet szerint kell megállapítani.

(3)[209] Vállalkozási tartalékként kell kimutatni a vállalkozási tevékenység adott költségvetési évben befolyt szakfeladaton elszámolt bevétele, pénzforgalom nélküli bevétele és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadása - ideértve a befektetési célú finanszírozási műveletek hatását is - különbözetének összegében megállapított vállalkozási maradványból képzett tartalékot (az alaptevékenységre felhasznált, az előző év(ek)ben, illetve a tárgyévben képződött vállalkozási maradvány kivételével). A könyvviteli mérlegben vállalkozási tartalékon belül elkülönítve kell kimutatni a tárgyévben képzett és a korábbi években képződött, még fel nem használt vállalkozási tartalékot.

26. §

(1)[210] Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, az államháztartás szervezete által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, valamint a kincstári, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. Kötelezettségként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni a jogszabályi előíráson, a bírósági, illetve a jogerős közigazgatási hatósági döntésen alapuló fizetési kötelezettségeket, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat is. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.

(2)[211] Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési, vagy működési célú hitel, kapott kölcsön, a fejlesztési, vagy működési célú kötvénykibocsátás,a pénzügyi lízing miatti kötelezettség, valamint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.

(3)[212] Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:

a)[213]

b)[214] az önkormányzati alrendszerben az állami vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket,

c)[215] az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket, ameny-nyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó önkormányzat irányítása alá, valamint

d) az egyéb különféle hosszú lejáratú kötelezettségeket.

e)[216] éven túli részletfizetéssel, halasztott fizetéssel teljesítendő áruszállításból, illetve szolgáltatás-nyújtásból származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettségeket (éven túli szállítói tartozásokat).

(4)[217] A hosszú lejáratú kötelezettségeket a könyvviteli mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a költségvetési évet követő évben (a. mérleg fordulónapját követő évben) esedékes törlesztő részletekkel a hosszú lejáratú kötelezettség összegét csökkenteni kell.

(5)[218] A rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:

a)[219] az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt (ideértve a hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részleteit);

b)[220] az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott hitelt (ideértve a hosszú lejáratra kapott hitelek, kötvénykibocsátások következő évet terhelő törlesztő részleteit);

c)[221] az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettséget (szállító) (ideértve a hosszú lejáratú szállítói tartozások következő évi törlesztő részleteit);

d) az előzőekben nem nevesített egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket:

da) a váltótartozás miatti kötelezettségeket,

db) a munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségeket,

dc) a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket (társadalombiztosítási, adó-, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget),

dd)[222]

de) helyi adó túlfizetés miatti kötelezettségeket,

df) a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket,

dg)[223] a nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségeket,

dh)[224] a támogatási program előlege miatti kötelezettségeket,

di)[225] előfinanszírozás miatti kötelezettségek,

dj)[226] a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket,

dk)[227]

dl)[228]

dm)[229]

dn)[230]

do)[231]

dp)[232] az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő törlesztő részleteit,

dq)[233] a tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,

dr)[234] a tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,

ds)[235] az egyéb különféle kötelezettségeket (pl. térítés díj miatti túlfizetéseket, szerződésen alapuló konkrét termékhez, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag adott engedmény miatti kötelezettségeket).

(6)[236] A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követe egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni.

(7)[237] Az államháztartás szervezete - az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével - a könyvviteli mérlegben váltótartozást nem mutathat ki.

(8)[238] Költségvetési egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő bevételeket, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen költségvetési bevételként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó bevételeket, valamint a kiegyenlítő bevételeket.

(9)[239] Költségvetési függő bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a keletkezése pillanatában végleges bevételi jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá, amelynek felmerülésekor, jóváírásakor a bevétel jogcíme ismeretlen, illetve amely téves elszámolás miatt keletkezett.

(10)[240] A költségvetési átfutó bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, átmeneti vagy lebonyolítás jellegű. Itt kell kimutatni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott előlegeket, az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét és a továbbadási céllal kapott pénzeszközöket is.

(11)[241] A költségvetési kiegyenlítő bevétel, olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, pénzforgalmi számlái, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) között történő bevételi pénzforgalom technikai elszámolására szolgál.

(12)[242] A költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a bevételeket, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő pénzforgalmi számlákon (pénztárban, betétkönyvben) kerültek jóváírásra.

A mérlegtételek értékelésének általános szabályai

27. §

(1) A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését.

(2)[243] A könyvviteli mérlegben kimutatott tőkeváltozás meghatározásakor kell figyelembe venni minden olyan - e rendelet szerinti - értékcsökkenést (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenést is), értékvesztést, az elszámolt értékvesztés és a terven felüli értékcsökkenés visszaírását, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.

Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke

28. §

(1)[244]

(2)[245]

(3)[246]

(4)[247]

(5)[248] A bekerülési érték részét képező tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget a hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja.

(6)[249] Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla, nyugta alapján az államháztartási szervezet devizaszámlájáról devizában, illetve a pénztárból valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának a nyilvántartási (könyv szerinti) árfolyamán átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke.

(7)[250] Amennyiben az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla, nyugta alapján forintért vásárolt valutában, devizában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintérték az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke.

(8)[251] Ha az importbeszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése szerződés alapján azonos devizaértékű áruval, szolgáltatással történik, az importbeszerzés forintértéke, illetve az áruértékesítés szolgáltatásnyújtás forintértéke a szerződésben meghatározott deviza értékének az első ügylet teljesítés napjára vonatkozó - Tv. 60. § (4)-(5a) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni, ennek következtében az importbeszerzés és az értékesítés bevétele forintértékben azonos lesz.

29. §

(1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért; vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár).

(2)[252] A hitelviszonyt megtestesítő (kamatozó) értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a (vétel» ár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező) (felhalmozott) kamat összegét. A kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor fizetett) összegét kamatbevételt csökkentő tételként kell kimutatni.

(3)[253] A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára a felszámolási eljárásban járulékkövetelés fejében engedményezett követelés bekerülési értéke a felszámolási zárómér- . leghez kapcsolódó vagyonfelosztási javaslat szerinti érték.

(4)[254] A tartós társulási részesedés bekerülési értéke a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok által bevitt vagyontárgyak társulási szerződésében, illetve annak módosításában meghatározott érték.

29/A. §[255]

(1) A vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének a vagyonkezelési szerződésben szereplő érték minősül.

(2)[256] Amennyiben az önkormányzat vagyonának rendeletében meghatározott körére vagyonkezelői jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését a vagyonkezelésbe adáskor könyveiből köteles kivezetni, és ezzel egyidejűleg a vagyonkezelési szerződésben szereplő értéket, mint bekerülési értéket kell a könyveibe felvenni.

29/B. §[257]

(1)[258] Államháztartás szervezete alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a MNV Zrt. Igazgatóságát) döntése alapján véglegesen átadott eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az alapító okirat, illetve annak módosítása mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.

(2)[259] Államháztartási szervezet alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a MNV Zrt. Igazgatóságát) döntése alapján vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vagyonkezelési szerződésben (illetve annak mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben) szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.

Az eszközök értékcsökkenése

30. §

(1)[260] Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést (terv szerinti értékcsökkenés) a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni. Az üzembe helyezést - a számviteli politika részeként kialakított belső szabályozás szerint - hitelt érdemlően dokumentálni kell.

(2)[261] Az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök után negyedévenként, az a)-k) pontokban meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően időarányosan kell elszámolni. Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:

a) alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20%,

b) vagyoni értékű jogok 16%,

c) szellemi termékek 33%,

d) épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2%,

e) építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3%,

f) ültetvények 10%,

g) gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyvitel-technikai eszközöket 14,5%,

h) számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök 33%,

i) járművek 20%,

j) veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek 2%,

k) bányaművelésre igénybe vett földterület 5%.

(3) A tenyészállatok értékcsökkenését az államháztartás szervezetei saját hatáskörben állapítják meg, figyelembe véve a tenyészidőt, tartási időt stb.

(4)[262] A polgári légiforgalmi irányítás tárgyi eszközei értékcsökkenésének megállapításánál az EUROCONTROL által javasolt amortizációs módszert és leírási normákat időarányosan kell alkalmazni.

(5)[263] Amennyiben az adott immateriális jószág, a tárgyi eszköz és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök az államháztartási szervezet tevékenységét várhatóan tovább szolgálja, mint a (2) bekezdésben előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, akkor az államháztartás szervezete a tervezett használati idő figyelembevételével kisebb mértékben is megállapíthatja az általa alkalmazott lineáris leírási kulcsot.

(6)[264] Azon immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, mint a (2) bekezdés a)-c) pontjában előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, ott a várható használati idő tekintetében a szerződés szerinti időtartamot és az ennek megfelelő leírási kulcsot kell alapul venni.

(7)[265] Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet, az állami készletek, tartalékok bekerülési (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.

(8)[266] Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél (többek között az olyan kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, egyéb gyűjteménynél), amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.

(9)[267] Értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.

(10)[268] Amennyiben az államháztartás szervezete számviteli politikájában úgy dönt, hogy az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket a 30. § (2) -(6) bekezdésében előírt leírási kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt használni fogja, akkor mindaddig amíg e döntését meg nem változtatja, ezen eszközök tekintetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál a Tv. 53. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat az eszközök év végi értékelése során nem kell alkalmaznia.

(11)[269] Az államháztartás szervezetének terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnia, ha az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

(12)[270] Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál a Tv. 53. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat a (10)-(11) bekezdés, illetve az 5. § 7. pontjának figyelembevételével kell alkalmazni. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.

Az eszközök értékvesztése

31. §[271]

(1) A tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél, a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is) a Tv. 54-56. §-a szerint megállapított értékvesztés a saját tőkét csökkenti, az értékvesztés visszaírása a saját tőkét növeli.

(2) A vevő, az adós minősítése alapján a költségvetési év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is, kivéve az aktív pénzügyi elszámolások között lévő követelésjellegű tételeket) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelések könyv szerinti értéke és a követelések várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

(3)[272] A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára, a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített értékelési eljárás körébe vont kisösszegű követeléseket - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések - hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.

(4) Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.

(5) A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek.

31/A. §[273]

(1) A központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések - ideértve az adó-, az adó jellegű, az illeték, a járulék-, a járulék jellegű, a vám-, a vámjellegű tételek- értékelése során a 31. § (2) bekezdés szerinti értékvesztés összege az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással (azok csoportos értékelésével) is meghatározható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelések esetében az értékvesztés összegét legalább negyedévenként kell megállapítani azzal, hogy az értékvesztést, illetve annak visszaírását tételesen nem kell megállapítani.

(3) Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményeinek előző év(ek) re vonatkozó tapasztalati adatai alapján kell kialakítani.

A könyvviteli mérlegben szereplő eszközök és források értékelése[274]

32. §

(1)[275] A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a 30-31/A. § szerinti leírásokkal, növelve azt a (2) bekezdés szerinti visszaírás összegével. A mérleg fordulónapi értékelés során tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül - fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.

(2)[276] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke a 30. § (12) bekezdése és a 31. § szerint alkalmazott leírások miatt alacsonyabb ezen eszközök bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a 30. § (12) bekezdése és a 31. § szerinti leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével), - a megbízható és valós összkép érdekében - az eszközt a piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális javáknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdése szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére a saját tőkével szemben vissza kell értékelni (visszaírás).

(3)[277] A térítésmentesen (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci, forgalmi értéke. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadás-átvétele azonos irányító szerv alá (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Kormányt is) tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevő szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplő - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig - az átadónál időarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni.

(4) A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni.

(5) A térítésmentesen átvett tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a könyvekbe piaci; forgalmi értéken kell felvenni a tőkeváltozással szemben.

(6) A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály, szerződés, megállapodás eltérően nem rendelkezik, a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni.

(7)[278] Amennyiben a 32/A. § (5) bekezdés szerinti befektetett eszközök piaci értéke jelentősen meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti értéket [a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értéket, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket], ezen eszközök- a 32/A. § (1)-(7) bekezdés előírásai szerint -piaci értéken is felvehetők. Ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdése szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben - értékelési tartalékként lehet kimutatni.

(8)[279] A tárgyi eszközök közül a forgóeszközök közé - értékesítési céllal -átsorolt és raktárra vett eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti könyv szerinti értéken, legfeljebb piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni.

32/A. §[280]

(1)[281] Amennyiben az államháztartás szervezete él a 32. § (7) bekezdés szerinti lehetőséggel, illetve kötelező a 32. § (2) bekezdés szerinti visszaírás, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a könyvviteli mérleg alátámasztását szolgáló leltárnak - többek között - tartalmaznia kell:

a) az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét;

b) az egyedi eszköznek e rendelet szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a (2) bekezdés szerinti visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értéket);

c) az a)-b) pontok szerinti érték különbözetét.

(2)[282] Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és a saját tőkével szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét.

(3)[283] A (2) bekezdés szerinti különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékig (bekerülési értékig), immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdés szerinti értékcsökkenés figyelembevételével - meghatározott nettó értékig - kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg.

(4) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, akkor az így mutatkozó különbözetet a 30. § (9) bekezdésében, illetve a Tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell rendezni.

(5)[284] Amennyiben az államháztartás szervezete tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a könyvviteli mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerint egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatótt értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet

a) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit,

b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig.

(7)[285] Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2) -(5) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéknél, az adott eszköz (6) bekezdés b) pontja szerint elszámolt értékhelyesbítését meghaladó különbözettel - a 30. § (12) bekezdésében illetve a Tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni.

(8) A kiegészítő mellékletben a 20. számú melléklet szerint be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, gépek, berendezések és felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. A kiegészítő melléklet szöveges indoklásában ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.

33. §

(1)[286] A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, egyéb aktív pénzügyi elszámolást, illetve kötelezettséget a v költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a Tv. 60. §-a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása az államháztartás szervezetei számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentős összegű.

(2)[287] A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, aktív pénzügyi elszámolásnak, illetve kötelezettségnek (ideértve a passzív pénzügyi elszámolást is) a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet, amennyiben az összevontan jelentős összegű:

a)[288] a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, illetve az aktív és passzív pénzügyi elszámolás árfolyamveszteségét az egyéb különféle kiadások között, az árfolyamnyereségét a működési bevételek között kell elszámolni,

b) az idegen pénzeszközökhöz kapcsolódó valutakészlet, devizaszámlán lévő deviza árfolyamveszteségét, illetve árfolyamnyereségét a költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolásokkal szemben kell elszámolni,

c) a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, illetve kötelezettségek árfolyamveszteségét a saját tőke csökkenéseként, az árfolyamnyereségét a saját tőke növekedésként kell elszámolni.

(3)[289]

34. §

(1)[290] A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének a)-c) pontja, az (5)-(6) és a (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni.

(2)[291] A könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközt a bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének d)-k) pontja, (3)-(5), illetve (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken, a beruházásokra adott előlegét az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(3)[292] A könyvviteli mérlegben az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket a 30. § (2)-(6), illetve (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(4)[293] Az önkormányzatnak - törvényi felhatalmazás alapján - a vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során el kell számolnia a vagyonkezelő adatszolgáltatásában szereplő tárgyévi vagyonváltozások hatását is.

(5)[294] A könyvviteli mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert, az értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt devizaösszegnek a mérlegfordulónapi - a TV. 60. §-a szerinti - árfolyamán számított értéken kell kimutatni.

(6)[295] A jogszabályon alapuló követelés év végi értékelése során a követelést elismertnek kell tekinteni, amennyiben jogszabály, határozat biztosítja az elismertséget, még akkor is, ha az adós vitatja azt.

(7)[296] A helyi önkormányzatok a követelések között kimutatott gépjárműadó-hátralékot és közigazgatási hatósági eljárási illetékhátralékot a kiszabott teljes összegnek a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén mutatják ki.

(8)[297] A közhatalmi követelések teljes összegét a beszedő szervezet köteles könyvviteli mérlegében kimutatni (függetlenül attól, hogy az a pénzügyi teljesítést követően megosztásra kerül), kivéve, ha a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. számú melléklete alapján analitikus nyilvántartó helyként csak adatszolgáltatásra kötelezett.

(9)[298] A könyvviteli mérlegben a 22. § (2) bekezdése szerinti egyéb követelést a járó, az igényelt, a fizetett összegben, az átvett értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(10)[299] Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni, kivéve a behajthatatlanná vált hitelintézetekkel szembeni számlapénz követeléseket, illetve költségvetési aktív elszámolásokat, melyeket leíráskor a dologi kiadások között kell elszámolni.

(11)[300] Nem szabad az 1. § b) pont szerinti államháztartás szervezetének a könyvviteli mérlegben kimutatnia azokat a követeléseket, amelyekről az Áht. 97. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, önkormányzati rendeletben meghatározott módon és esetekben lemondott (amelyeket elengedett).

(12)[301] A vagyoni értékű jog és a szellemi termék könyv szerinti értékét meghaladó - a 32. § (7) bekezdése alapján meghatározott - piaci értékét az immateriális javak értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.

(13)[302] Az ingatlanok, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek és a tenyészállatok 30. § (2)-(4) bekezdés szerinti értékcsökkenés figyelembevételével megállapított nettó értékét meghaladó - a 32. § (7) bekezdés szerint meghatározott - piaci értékét a tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.

(14)[303] A gazdasági társaságban lévő - 29. § (1) bekezdés szerinti - tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékét meghaladó piaci értékét a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.

35. §

(1)[304]

(2)[305]

(3)[306] A könyvviteli mérlegben a számlapénz követelések értékeként a költségvetési év mérlegfordulónapján a Kincstárnál forintban elhelyezett előirányzat-felhasználási keret számlakivonattal egyező értékét, illetve a hitelintézetnél elhelyezett forintbetét a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékét, továbbá a devizaszámlán lévő deviza számlakivonattal egyező értékének - a Tv. 60. § (4) bekezdése szerinti árfolyamon - átszámított forintértékét kell kimutatni. A Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlák után értékvesztést nem szabad kimutatni.

36. §

(1) A saját tőkét, a tartalékokat, a kötelezettségeket könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(2) Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó

a) forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott összegben,

b) devizában teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszegnek - a Tv. 60. §-a szerinti árfolyamon - forintra átszámított összegében kell a könyvviteli mérlegben kimutatni mindaddig, amíg azt ki nem egyenlítették.

(3) A forintban fennálló váltótartozásokat a fizetendő forintösszegben, a devizában fennálló váltótartozásokat a devizaösszegnek - a Tv. 60. §-a szerinti árfolyamon forintra átszámított összegében kell kimutatni.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

37. §

(1)[307] A költségvetési évről, december, 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat - ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is - minden évben leltározni kell.

(2) A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az államháztartás szervezetének eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

(3)[308] Az eszközök - kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) - leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt-letétbe helyezett, portfólió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve a dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(4)[309] Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket az államháztartás szervezete az üzemeltetést, kezelést végző szerv által a december 31-ei fordulónapra vonatkozó évenkénti leltározása alapján elkészített, hitelesített és a megállapodásban meghatározott időpontig megküldött leltárral köteles alátámasztani.

(5) A leltározás és selejtezés részletes szabályait az államháztartás szervezete saját hatáskörben állapítja meg. (6) A könyvviteli mérlegben értékben nem szereplő, használt és használatban levő készleteket az államháztartás szervezete saját döntése alapján, számviteli politikájában meghatározott módon leltározza.

(6)[310] A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban levő készleteket, kisértékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az államháztartás szervezete saját döntése alapján, a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon leltározza.

(7)[311] Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor az (1) bekezdés szerinti leltározást elegendő két évenként végrehajtani az 1. § (1) bekezdés a), c), f) és h)-k) pontja esetében az irányító szerv egyetértésével, illetve az 1. § (1) bekezdés b), d)-e) és g) pontja szerinti szervezetek esetében önkormányzati rendelet (határozat) szabályozása alapján. Kötelező az (1) bekezdés szerinti leltározást végrehajtani, amennyiben az államháztartás szervezetének a 13/A. § szerinti beszámoló készítési kötelezettsége keletkezett.

A pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás, az vállalkozási maradvány-kimutatás tagolása és tartalma[312]

38. §

(1)[313] Az 1. § (1) bekezdés b), d)-e), g), és k) pontjában foglalt államháztartás szervezete pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről összevontan a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást, vállalkozási tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti vállalkozási maradvány-kimutatást készít.

(2)[314] Az 1. § (1) bekezdésének a) és f) pontjában foglalt államháztartás szervezete a pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről összevontan a rendelet 3. számú melléklete szerinti előirányzat-maradvány kimutatást, vállalkozói tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti vállalkozási maradvány-kimutatást készít.

(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzat-maradvány kimutatást kell készíteni.

(4)[315] Az 1. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt el- különített állami pénzalapokról pénzforgalmi kimutatást

és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzat-maradvány kimutatást kell készíteni.

(5)[316] A pénzforgalmi jelentés tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat, a forgatási célú finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket).

(6) Az éves elemi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentése év végén kiegészül következő tájékoztató adatokkal: .[317]

a) munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma,

b) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, személyi jövedelemadó összege,

c)[318] a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, munkavállalót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjbiztosítási járulék összege,

d) a munkáltató által levont és a magánnyugdíjpénztárnak átutalt munkavállalót terhelő magánnyugdíj-pénztári tagdíj összegét,

e) a társadalombiztosítási/családtámogatási kifizetőhely által folyósított

-

- táppénz,

- egyéb társadalombiztosítási ellátás Összege,

f) a társadalombiztosítási kifizetőhely által az ellátások után kapott térítés összege,

g)[319] életbiztosítás és vagyonbiztosítás címen kiadásként elszámolt összeg, valamint a biztosítási kártérítés bevételeként elszámolt összeg,

h)[320] meghatározott foglalkoztatási jogviszonyban lévők létszáma,

i)[321] a személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra, szociális hozzájárulási adóra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészítő adatok,

j) bevételként elszámolt árfolyamnyereség, kiadásként elszámolt árfolyamveszteség,

k) a kamatozó értékpapír vételárában lévő (beszerzéskor fizetett) kamat kamatbevételt csökkentő tételként kimutatott összege,

l)[322] a dologi kiadásokból az általános forgalmi adó mindenkori kulcsai szerinti adóalap összege,

m)[323] a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza mérlegfordulónapi értékelésekor - az egyéb különféle kiadások között - elszámolt árfolyamvesztesége, illetve - a működési bevételek között - elszámolt árfolyamnyeresége,

n)[324] a tárgyévben behajthatatlan követelésként, illetve elengedett követelésként leírt összeg,

o)[325] megszűnt víziközmű társulattól átvett, lakossági hozzájárulás bevétele,

p) a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül a mérlegfórdulónapot követő évben lejáró értékpapírok könyv szerinti értéke.

q)[326] az államháztartáson belüli terítésmentes eszközátadások/átvételek elszámolt értéke.

r)[327] az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások miatti garancia- és kezességvállalás állománya.

s)[328] a nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások miatti garancia- és kezességvállalás állománya.

t)[329] a tárgyévben a támogatási program előlegeként teljesített kiadás összege, illetve az előző év(ek)ben teljesített támogatási program előlegekből tárgyévben visszautalt bevétel összege,

u)[330] a tartozásátvállalás tárgyévi összege,

v)[331] a közszféra és a magánszféra együttműködésén (public-private partnership (PPP)) alapuló szerződéses konstrukció hosszú távú kötelezettségvállalásának állománya.

w)[332] a váltótartozás összegében szereplő többlet kötelezettség összege (fizetendő kamatrész).

x)[333] a választott önkormányzati tisztségviselők részére az év folyamán kifizetett tiszteletdíj és költségtérítés összege, valamint az önkormányzati képviselők részére az év folyamán kifizetett tiszteletdíj és költségtérítés összege,

y)[334] a tárgyévben elszámolt fordított áfa kiadások összege,

z)[335] a mérleg fordulónapján lejárt szállítói tartozások állománya a késedelem mértéke szerinti megbontásban.

(7)[336] Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglaltak: által készített pénzforgalmi kimutatás tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket. A pénzforgalmi kimutatás az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontja szerinti alapok bevételeit és kiadásait költségvetési (pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli) bevételek és kiadások, finanszírozási célú bevételek és kiadások, illetve aktív pénzügyi műveletek kiadásai és passzív pénzügyi műveletek bevételei szerinti tagolásban tartalmazza.

(8)[337] Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált, illetve a pénzforgalom nélküli sajátos elszámolással, beszámítással, rendezett összegeket kell figyelembe venni.

(9)[338] Pénzforgalom nélküli bevétel a költségvetési évet megelőző évben (években) teljesített bevétel maradványából a költségvetési évben igénybe vett összeg, amely származhat költségvetési vagy vállalkozási tartalékból.

(10)[339] Pénzmaradvány az alaptevékenység pénzeszközei, a forgatási célú értékpapírjai és rövid lejáratú likvid hitelei különbözeteként megállapított maradvány. A pénzmaradvány-kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott költségvetési tartalék kialakulását mutatja be.

(11)[340] Az előirányzat-maradvány kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott költségvetési tartalék keletkezését mutatja be, a módosított előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként.

(12)[341] A vállalkozási maradvány a vállalkozási tevékenység jövedelme. A vállalkozási maradvány-kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott vállalkozási tartalék levezetését tartalmazza.

39. §

(1) A pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg a költségvetési tartalék.

(2)[342] A záró pénzkészlet (házipénztár, elektronikus pénzeszköz, betétkönyv, költségvetési pénzforgalmi számlákon, előirányzat-felhasználási keretszámlákon, maradványelszámolási számlákon levő követelés) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv valamennyi pénzeszközének - a Tv.-ben lévő értékelésre vonatkozó szabályoknak megfelelő - állományát tartalmazó összeg.

(3)[343] A forgatási célú értékpapírokkal, illetve a rövid lejáratú likvid hitelekkel és rövid lejáratú működési célú kötvényekkel kapcsolatos pénzügyi műveletek a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a költségvetési maradványt módosítják.

(4)[344] Az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a költségvetési maradványt módosítják.

(5)[345] A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel. A tárgyévi pénzmaradvány megállapításánál az előző évekből származó tartalékot le kell vonni. A záró pénzkészlet tartalmazza a vállalkozási maradványt is, ezért ezt az összeget pénzmaradványt csökkentő tételként kell figyelembe venni.

(6)[346] A pénzmaradványból, az előirányzat-maradványból az államháztartás szervezetét meg nem illető tételeket a gazdálkodásukra vonatkozó jogszabály tartalmazza.

(7)[347]

(8)[348]

39/A. §[349]

(1) A vállalkozási maradvány-kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg a vállalkozási tartalék.

(2) A vállalkozási maradvány-kimutatásban be kell mutatni a vállalkozási tevékenység bevételi és kiadási előirányzatait.

(3) A vállalkozási tevékenység tárgyévben pénzügyileg rendezett bevételeit el kell különíteni működési, felhalmozási célú költségvetési bevételek, forgatási vagy befektetési célú finanszírozási bevételek, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó passzív pénzügyi elszámolások bevételei szerint.

(4) A vállalkozási tevékenység tárgyévben pénzügyileg rendezett kiadásait el kell különíteni a működési vagy felhalmozási célú költségvetési kiadások, forgatási vagy befektetési célú finanszírozási kiadások, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó aktív pénzügyi elszámolások kiadásai szerint.

(5) A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó forgatási célú értékpapírokkal, illetve a rövid lejáratú likvid hitelekkel és rövid lejáratú működési célú kötvényekkel kapcsolatos pénzügyi műveletek a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a vállalkozási maradványt módosítják.

(6) A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, ezért a vállalkozási maradványt módosítják.

(7) A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett vállalkozási tartalék fel nem használt részét a tárgyévi vállalkozási maradvány megállapításánál le kell vonni.

(8) A vállalkozási tevékenység tárgyévi vállalkozási maradványa a vállalkozási tevékenység bevételi maradványának (bevételi többlet, illetve bevételi lemaradás) és kiadási maradványának (kiadási megtakarítás, kiadási többlet) együttes összege.

(9) A tárgyévi vállalkozási maradványból az államháztartás szervezetét meg nem illető tételeket a gazdálkodásukra vonatkozó jogszabály tartalmazza.

Kiegészítő melléklet

40. §

(1)[350] A kiegészítő melléklet elkészítésének célja - a Tv.-ben foglaltakon túlmenően -, hogy az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységeként meghatározott feladatok ellátásánál az államháztartás részére az állami pénzek felhasználását, valamint az eszközök nagyságát és összetételét részletesen, a valóságos helyzetet tükrözően bemutassa. A kiegészítő melléklet számszaki, részből és szöveges indokolásból páll.

(2) Az éves elemi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai:[351]

a) Költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése.

b)[352] A befektetett eszközök (kivéve befektetett pénzügyi eszközök) állományának alakulása.

c) Költségvetési szervek létszáma és személyi juttatásai.

d)[353] A mutatószámok állományának alakulása.

e)[354] Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások:

ea) a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása,

eb) a cél- és címzett támogatás elszámolása,

ec) a központosított előirányzatok és egyéb költségvetési támogatások elszámolása,

ed) a helyi önkormányzatok vis maior támogatásának elszámolása,

ee) a helyi önkormányzatok előző évi normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása,

ef) a helyi önkormányzatok előző évi központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása.

f)[355]

g) A letéti számla pénzforgalma.

h)[356]

i) A követelések és a kötelezettségek állományának alakulása.

j)[357] Az eszközök értékvesztésének alakulása.

k)[358] Az eszközök értékhelyesbítésének alakulása.

l)[359]

m)[360] Az adósságállomány évenkénti alakulása.

n)[361] A kötelezettségvállalások állományának alakulása,

o)[362]

p)[363]

(3)[364] Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapok éves beszámolója kiegészítő melléklete a következő számszerű kimutatásokból áll:

a) a pénzforgalom egyeztetése,

b) a befektetett eszközök (kivéve befektetett pénzügyi eszközök) állományának alakulása,

c) az eszközök értékvesztésének alakulása,

d) a követelések, a kötelezettségek részletezése,

e) az eszközök értékhelyesbítésének alakulása,

f) a kötelezettségvállalások állományának alakulása (csak az 1. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt alapok esetében).

(4)[365] A szöveges indokolásban kell ismertetni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alap-, illetve vállalkozási tevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre. Indokolni kell továbbá a teljes kötelezettség állomány alakulását befolyásoló tényezőket.

(5)[366] Amennyiben az ellenőrzés az előző költségvetési év(ek) éves beszámolójában (éves elemi költségvetési beszámolóban, egyszerűsített éves költségvetési beszámolóban, konszolidált éves költségvetési beszámolóban) elkövetett jelentős összegű hibá(ka) t állapított meg, akkor az előző év(ek) re vonatkozó - a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a kiegészítő melléklet szöveges részében részletesen, a könyvviteli mérleg és az előirányzat-maradvány, a pénzmaradvány-, a vállalkozási maradvány-kimutatás minden érintett tételéhez kapcsolódóan az előző év adatainak feltüntetése mellett be kell mutatni. Az előző év(ek) et érintő hibákat függetlenül attól, hogy azok jelentős összegűek vagy sem, a hiba megállapításának évében kell a folyó évi könyvelésben elszámolni.

(6)[367] Ha az államháztartás szervezete a vegyes rendeltetésű eszközei értékcsökkenése alap-, valamint vállalkozási tevékenység közötti megosztásának módját megváltoztatja az új módszert és annak hatását a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia.

(7)[368] Szöveges értékelést kell készíteni a külön kormányrendeletek alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott Európai Uniós támogatási programok [az Előcsatlakozási Alapok (PHARE, Átmeneti Támogatás, SAPARD), a strukturális alapokból, a Kohéziós Alapból megvalósuló Nemzeti Fejlesztési Tervek, a Közösségi kezdeményezések (INTERREG, EQUAL), a Schengeni Alap, a TEN-T támogatás, az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA), valamint az Európai Halászati Alapból (EHA) nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatás, a Belső politikák jogcímen nyújtott támogatás], a világbanki és egyéb támogatási programok, segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá az azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulásáról. Az értékelésnek tartalmaznia kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket is.

(8)[369] Az államháztartás szervezetének a szöveges indokolásban részletesen fel kell sorolnia a közalapítványok, az alapítványok, társadalmi szervezetek által ellátott feladatokra teljesített kifizetéseket, illetve a térítésmentesen juttatott eszközök értékét.

(9)[370] A könyvviteli mérlegben kimutatott részesedéseket a szöveges értékelésben tovább kell bontani. Be kell mutatni minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét - a részesedés mennyisége és értéke feltüntetése mellett -, amelyben az államháztartás szervezete

a) 100%-os

b) 75%-on felüli,

c) 50%-on felüli, illetve

d) 25%-on felüli

részesedéssel rendelkezik.

(10)[371] Amennyiben az államháztartás szervezete számviteli politikáját módosítja, a változásokat és annak hatását a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia.

(11)[372] Amennyiben e rendelet, illetve más jogszabály előírása szerint az államháztartás szervezeténél a könyvvizsgálat kötelező, úgy erre a kötelezettségre a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten és egyértelműen utalni kell.

(12)[373]

(13)[374]

(14)[375] A helyi önkormányzat a 7. § (8) bekezdése szerinti beszámoló kiegészítő mellékletében köteles elkülönítve bemutatni a helyi önkormányzat törzsvagyonának és üzleti vagyonának nagyságát.

40/A. §[376]

Ha a helyi önkormányzat vagyonának rendeletében meghatározott körére vagyonkezelői jogot létesít, akkor a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia a vagyonkezelésbe adáskor a könyveiből kivezetett immate-riális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, illetve a vagyonkezelésbe adott eszközök között nyilvántartásba vett (a vagyonkezelési szerződésben szereplő) bekerülési értéket, illetve annak tárgyidőszaki változásait legfontosabb jogcímenként.

41. §

(1) A költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése kimutatás tagolását az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A mellékletben kell bemutatni a költségvetésben jóváhagyott előirányzatokat, az előirányzatokban bekövetkezett változásokat a módosításra jogosult hatásköri tagolásban, a módosított előirányzatokat és az előirányzatok teljesítését. A melléklet az előirányzatok jogcímeit az éves

költségvetés indokolásának megfelelő tagolásban tartalmazza.

(3)[377] A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési pénzforgalmi számlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák, maradványelszámolási számlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni.

42. §

(1)[378] A befektetett eszközök (kivéve befektetett pénzügyi eszközök) állományának alakulása kimutatás tagolását e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(2)[379] A mellékletben kell bemutatni az immateriális javák, ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök, bruttó értékének, értékcsökkenésének változását.

(3)[380]

(4)[381] Az eszközök értékvesztésének alakulása kimutatás tagolását e rendelet 19. számú melléklete tartalmazza.

(5)[382] Az eszközök értékhelyesbítésének alakulása kimutatás tagolását e rendelet 20. számú melléklete tartalmazza.

(6)[383]

43. §

Az államháztartás szervezetének a személyi juttatások és a létszám alakulását a tervezésnek megfelelő szerkezetben, formában és tartalommal kell bemutatnia.

44. §

(1)[384]

(2)[385] A 40. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti, az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolásokat, valamint a 11. § (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti mellékleteket a 8. számú melléklet tartalmazza.

(3)[386]

(4) A letéti számlával (számlákkal) rendelkező költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek a rendelet 11. számú melléklete szerint ki kell mutatniuk a számlán kezelt pénzeszköz nyitóösszegét, majd jogcímenként a számlára befolyt bevételeket és a számláról teljesített kiadásokat, valamint a december 31-ei pénzkészletet.

(5) Az 1. § (1) bekezdése a) pontjában foglalt államháztartás szervezetének a rendelet 12. számú melléklete szerint kell bemutatniuk az egyéb ellátások előirányzatát és a tényleges kifizetéseket.

(6)[387] A követelések és kötelezettségek állományának alakulását a 18. számú melléklet tartalmazza. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak az ellátási szektorra vonatkozóan a követelések és kötelezettségek állományának alakulásáról nem kell mellékletet készíteni.

(7)[388] Az adósságállomány évenkénti alakulását a 22. számú melléklet szerint kell bemutatni. A 22. számú mellékletet a helyi, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a fejlesztési tanács köteles elkészíteni.

(8)[389] A kötelezettségvállalások állományának alakulását a 24. számú melléklet szerint kell bemutatni. Az 1. § (1) bekezdése h) pontjában foglalt alapok a kötelezettségvállalások állományának alakulását az államháztartásért felelős miniszter rendelkezése szerint kötelesek elkészíteni.

(9)[390] A kiadások tevékenységenkénti alakulását a 25. számú melléklet szerint kell bemutatni. A 25. számú mellékletet az államháztartás szervezeteinek kell elkészíteni.

(10)[391] A bevételek tevékenységenkénti alakulását a 26. számú melléklet szerint kell bemutatni. A 26. számú mellékletet az államháztartás szervezeteinek kell elkészíteni.

(11)[392] A 25. számú és 26. számú mellékletek kitöltéséhez szükséges szakfeladatrendet, szakfeladatok tartalmi meghatározását, azok mutatószámait és az államháztartás szakágazati rendjét az Áht. 109. § (3) bekezdés 6. pontjának felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet határozza meg.

Önkormányzat vagyonkimutatása[393]

44/A. §

(1)[394] A helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűléserészére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

(2)[395] A vagyonkimutatás felépítése az 1. számú melléklet alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a könyvviteli mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon [a forgalomképtelen (a kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és korlátozottan forgalomképes], illetve üzleti vagyon bontásban. A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza.

(3)[396] A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza:

- a "0"-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát,

- az önkormányzatok tulajdonában lévő, a jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat),

- a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.

II. FEJEZET[397]

III. FEJEZET[398]

A KÖNYVEK VEZETÉSÉRE, A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALRA ÉS A KÖZZÉTÉTELRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Számviteli szolgáltatás

45. §[399]

(1)[400] Az államháztartás szervezeteinél a Tv.-ben meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását az Ávr. 12. §-a szerinti személy látja el.

(2)[401]

(3)[402]

(4)[403]

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL[404]

Letétbe helyezés[405]

45/A. §

(1)[406] A fejezetet irányító szerv, illetve a jogszabályban arra feljogosított szerv a saját és az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti irányítása alá tartozó költségvetési szervek, valamint a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás a saját és az irányítása alá tartozó 1. § (1) bekezdés b), d)-e) és g) pontja szerinti költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóinak, valamint az 1. § (1) bekezdés f) és i)-j) pontja szerinti államháztartás szervezetei az éves és a féléves elemi költségvetési beszámolóinak a Kincstárhoz, illetve a Kincstár területi szerveihez történő megküldésével tesznek eleget a letétbe helyezési kötelezettségüknek.

(2)[407] Az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló készítésére kötelezett helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok az egyszerűsített éves költségvetési beszámolónak - az adósságrendezési eljárással érintett önkormányzatok esetében a pénzügyi gondnoknak és - az Állami Számvevőszékhez történő megküldésével tesznek eleget a letétbe helyezési kötelezettségüknek.

(3)[408] Az 1. § (1) bekezdésének c), h) pontja szerinti államháztartás szervezete az éves elemi költségvetési beszámoló, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója az államháztartásért felelős miniszterhez, a Kincstárhoz, illetve az Állami Számvevőszékhez történő megküldésével tesz eleget a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének.

(4)[409] Az 1. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti államháztartás szervezete éves elemi költségvetési beszámolójának a területfejlesztéséért felelős miniszterhez, illetve a Kincstárhoz, az államháztartásért felelős miniszterhez történő megküldésével tesz eleget a letétbe helyezési kötelezettségének.

(5)[410] Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolójának az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez történő megküldésével tesz eleget a letétbe helyezési kötelezettségének.

(6)[411] A Kincstár területileg illetékes területi szervéhez, az államháztartásért felelős miniszterhez, a kisebbségpolitikáért felelős miniszterhez benyújtott (megküldött) éves elemi költségvetési beszámoló adatai, illetve az alapok és a társadalombiztosítás éves konszolidált költségvetési beszámolója adatai nyilvánosak, azokról az államháztartási szervezettől bárki tájékoztatást kaphat és másolatot készíthet.

(7)[412]

(8)[413]

(9)[414]

(10)[415]

Közzététel[416]

45/B. §

(1)[417]

(2)[418]

(3)[419]

(4)[420]

(5)[421]

(6)[422]

(7)[423]

Közérdekű adatok közzététele[424]

45/C. §[425]

Az államháztartás szervezetei közérdekű adataikat az Ávr. 8. melléklete szerint kötelesek közzétenni.

Könyvvizsgálat

46. §

(1)[426] A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a könyvvizsgálatra kötelezett egészségügyi szolgáltató éves elemi költségvetési beszámolója a számviteli törvény, illetve e rendelet előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad az államháztartás szervezete vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint a gazdálkodás eredményéről.

(2)[427]

(3)[428] Amennyiben az államháztartás szervezete él a 32. § (7) bekezdés szerinti piaci értékelés lehetőségével, a piaci értéken történő értékelést - az érintett eszközök vonatkozásában - minden költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végezni.

(4)[429] A piaci értéken történő értékeléskor kimutatott értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben az államháztartás szervezeténél a könyvvizsgálatról jogszabály kötelezően nem rendelkezik, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.

(5)[430] Az (1), (3) és (4) bekezdés szerinti könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég választható.

(6)[431]

Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék[432]

46/A. §[433]

(1)[434] Az államháztartás szervezetétől független könyvvizsgáló feladata az éves elemi költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, a konszolidált éves költségvetési beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés (kimutatás), a pénzmaradvány kimutatás, az előirányzatmaradvány-kimutatás, a vállalkozási maradvány-kimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, a számviteli törvény és e rendelet, valamint az alapító okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves elemi költségvetési beszámolóról, az egyszerűsített éves költségvetési beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.

(2)[435]

(3)[436]

(4)[437] A könyvvizsgáló az éves elemi költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló felülvizsgálatáról-a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni.

(5)[438] A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben rögzítenie kell:

a) a könyvvizsgálói jelentés címét, illetve címzettjét;

b)[439] a könyvvizsgálat tárgyát képező éves elemi költségvetési beszámoló, egyszerűsített éves költségvetési beszámoló azonosítóit (különösen melyik államháztartás szervezete, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó, melyik költségvetési évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült beszámolója);

c) a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standard-rendszer megjelölését;

d) az elvégzett, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;

e)[440] az elemi költségvetési beszámolóhoz, az egyszerűsített éves költségvetési beszámolóhoz csatolt könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy az adott beszámoló megfelel-e a számviteli törvényben, illetve e rendeletben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;

f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;

g) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelem felhívó megjegyzés);

h) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;

i) a könyvvizsgálatért személyében, felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;

j)[441] könyvvizsgáló cég esetén - az i) pontban foglaltakon túlmenően - a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, címét, kamarai nyilvántartási számát.

(6)[442] Ha a kiegészítő mellékletben az államháztartás szervezete nem vagy nem a valóságnak megfelelően értékel, akkor a könyvvizsgáló az írásbeli könyvvizsgálói jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat, kitérve az előző költségvetési évre, továbbá az éves elemi költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló mérlegfordulónapja után bekövetkezett jelentősebb eseményekre és főleg a hátrányos változásokra.

(7) Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során a jogszabályi rendelkezések, az alapító okirat megsértéséről vagy olyan tényről szerez tudomást, amely az államháztartás szervezete jövőbeni helyzetét hátrányosan befolyásolja, erről haladéktalanul köteles megbízóját értesíteni.

46/B. §[443]

(1)[444]

(2)[445]

(3)[446]

(4)[447]

(5)[448]

(6)[449]

A költségvetési szervek számlakerete

47. §

(1)[450] Az államháztartás szervezete a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásáról módosított teljesítésszemléletű kettős könyvvitelt vezet. A könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja be. Az egyéb gazdasági műveleteknek az eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a könyvviteli nyilvántartásban legalább havonta - az eszközök értékcsökkenése, a 28. § (5) bekezdése szerinti állományba vétel, és a 8. § (18) bekezdése, valamint a 31/A. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelésekre vonatkozó értékvesztés esetén negyedévenként - a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell rögzíteni, kivéve, ha e rendelet alapján azok elszámolását a mérlegfordulónapra vonatkozó értékelés keretében kell elvégezni.

(2)[451] Az államháztartás szervezete az e rendelet szerinti számviteli nyilvántartását köteles oly módon részletezni, hogy abban a kezelésére bízott fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos adatok legalább fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön rendelkezésre álljanak.

(3)[452] A kettős könyvviteli nyilvántartásokban a gazdasági műveleteket idősoros és számlasoros elszámolásban kell. feljegyezni.

(4)[453] Az államháztartás szervezete az idegen pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményekről, azoknak a követelésekre és a kötelezettségekre gyakorolt hatásáról is köteles a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően elszámolni, illetve azt analitikus nyilvántartással alátámasztani.

(5)[454] Az Európai Uniós támogatások pénzügyi lebonyolításában részt vevő és az EU felé történő elkülönített eredményszemléletű beszámolást és könyvvezetést végző államháztartás szervezete köteles legalább negyedévente az EU felé készített, elkülönített, eredményszemléletű, illetve az e rendelet szerinti módosított teljesítés szemléletű főkönyvi és analitikus nyilvántartások egyeztetését elvégezni.

(6)[455]

(7)[456]

48. §

(1)[457] Az államháztartás viteléhez és az államháztartás mérlegének összeállításához szükséges információkat tartalmazó elemi költségvetési beszámolók tartalmi azonosságát az államháztartás szervezetei számlakerete biztosítja.

(2)[458] Az államháztartás szervezeteinek - a módosított teljesítésszemléletű könyvvezetéséhez szükséges - számlakerete a 9. számú mellékletben foglaltak szerint a könyvviteli számlák számát és megnevezését (számlakeret-tükör), valamint a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásokat tartalmazza.

(3)[459]

Számlarend

49. §

(1)[460] Az államháztartás szervezete a 48. § (2) bekezdés szerinti számlakeret alapján olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a Tv. vonatkozó rendelkezéseiben és e rendeletben előírt elemi költségvetési beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A 9. számú melléklet szerinti könyvviteli számlák további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy a költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza.

(2)[461]

(3)[462] Az analitikus nyilvántartások - ideértve az egyéb kiegészítő és részletező számviteli nyilvántartásokat is - formáját, tartalmát, azok vezetésének módját, a kapcsolódó főkönyvi nyilvántartásokkal való egyeztetést és annak dokumentálását az államháztartás szervezete saját hatáskörben szabályozza.

(4)[463] A számlarendnek a Tv.-ben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat a - 8. § alapján a számviteli politikában nem rendezett - szabályozásokat, amelyeket e rendelet vagy más jogszabály az államháztartás szervezete hatáskörébe utalt.

(5)[464] A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatának szabályozása keretében kell rögzíteni az analitikus nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének határidejét.

(6)[465] Az államháztartás szervezetének vezetője felelős a számlarend összeállításáért, folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért.

Könyvviteli zárlat

50. §[466]

(1)[467] Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezete az éves (féléves) elemi költségvetési beszámoló, az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alap, az alapok éves (féléves) beszámolója összeállítását megelőzően a könyvviteli mérleg és a pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) bizonylati alátámasztásaként a 17. számú melléklet szerinti tartalmú főkönyvi kivonatot köteles készíteni.

(2)[468]

Bizonylati elv, bizonylati fegyelem

51. §

(1)[469] A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is:

a)[470] a pénzforgalmat érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, pénzforgalmi számla, előirányzat-felhasználási keretszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés, illetve a Kincstár értesítésének megérkezésekor a könyvekben rögzíteni kell,

b)[471] az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legkésőbb a tárgyhónapot - az eszközök értékcsökkenése, a 28. § (5) bekezdése szerinti állományba vétel, és a 8. § (18) bekezdése, valamint a 31/A. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelésekre vonatkozó értékvesztés esetén a tárgynegyedévet - követő hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni, kivéve, ha e rendelet alapján azok elszámolását a mérlegfordulónapra vonatkozó értékelés keretében kell elvégezni. Az egyéb gazdasági műveletek, események rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek. Amennyiben az államháztartás szervezete az egyéb gazdasági műveletek, események hatását a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján rögzíti, akkor az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendjében vagy a bizonylati rendjében köteles rögzíteni.

(2)[472] Az államháztartás szervezetének a módosított teljesítésszemléletű könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy kell kialakítania, hogy az a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradványkimutatás, a vállalkozási maradvány-kimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegészítő melléklet pénzügyi adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen.

(3)[473]

52. §

A Tv.-ben foglalt előírások alkalmazásakor a következőket figyelembe kell venni: ahol

a) a Tv. üzleti évet ír elő, ott költségvetési évet kell érteni,

b) a Tv. vállalkozásra (vállalkozóra) ír elő kötelezettséget, ott az államháztartás szervezetét kell érteni.

c)[474] a Tv. és e rendelet fizetendő, levonható, illetve beszerzési árba be nem számítandó áfára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, azok kizárólag az államháztartás szervezeteinek általános forgalmi adóalanyiságot eredményező - közhatalmi tevékenységnek nem minősülő - tevékenységei kapcsán alkalmazhatóak.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. §[475]

54. §[476]

(1) A rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2001. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évről készített költségvetési beszámolóra kell alkalmazni.

(2)[477] E rendeletnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 350/2010. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit először a 2011. évről készített beszámolókra kell alkalmazni, - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(3)[478] E rendeletnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 350/2010. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 5. § 3. pont c) pontját, 7. § (11) bekezdését, 10. § (3)-(4) és (8) bekezdését, 13/A. § (8) bekezdését, 15. § (4) bekezdését, 19. § (3) bekezdését, 38. § (6) bekezdés h) pontját, 38. § (6) bekezdés o) pontját, 44. § (7) bekezdését, 46. § (1) bekezdését, 46/B. § (1) bekezdését, 46/B. § (6) bekezdését, 1. számú melléklet B) és F) mérlegcsoportját, 3. számú mellékletét, 4. számú mellékletét, 8. számú melléklet G) pontját, 16. számú mellékletét, 18. számú melléklet b) pontját és 24. számú melléklet A) pontját a 2010. évről összeállított költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell.

(4)[479] E rendeletnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit először a 2012. évről készített beszámolókra kell alkalmazni, - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(5)[480] E rendeletnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel megállapított 1. § (1) bekezdés i) alpontját, 11. § (4a) bekezdését, 34. § (7) bekezdését, 40. § (2) bekezdés e) pontjának ee) alpontját, 8. számú melléklet F) pontját, 14. számú mellékletét a 2011. évről összeállított költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell.

(6)[481] Az önkormányzati alrendszerbe tartozó elemi költségvetés készítésére nem kötelezett önállóan működő költségvetési szervek 2011. évi tevékenységükről és vagyoni helyzetükről a 7. § (1) bekezdés szerinti éves elemi költségvetési beszámoló készítési kötelezettségnek elkülönítetten is kötelesek eleget tenni, a 2012. évi átszervezések előkészítése érdekében.

55. §[482]

(1) E rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit először a 2013. évről készített beszámolókra kell alkalmazni.

(2) Az államháztartás szervezete a 2013. január 1. és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépése közötti időszakra vonatkozó könyvvezetését az e rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezései alapján 2013. március 31-ig módosítja.

(3)[483] E rendeletnek az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit először a 2013. évi féléves költségvetési beszámolókra kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez

A könyvviteli mérleg előírt tagolása

ESZKÖZÖKElőző évTárgyév

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javak[484]

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

2. Kisérleti fejlesztés aktivált értéke

3. Vagyoni értékű jogok

4. Szellemi termékek

5. Immateriális javakra adott előlegek

6. Immateriális javak értékhelyesbítése

II. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok[485]

2. Gépek, berendezések és felszerelések

3. Járművek

4. Tenyészállatok

5. Beruházások, felújítások

6. Beruházásra adott előlegek

7. Állami készletek, tartalékok

8. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Tartós részesedés[486]

Ebből: - tartós társulási részesedés

2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

3. Tartósan adott kölcsön[487]

4. Hosszú lejáratú betétek[488]

Ebből:

4/a. Hosszú lejáratú betétek bekerülési (könyv szerinti) értéke

4/b. Hosszú lejáratú betétek elszámolt értékvesztése

5. Egyéb hosszú lejáratú követelések[489]

6. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése[490]

IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök[491]

1. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök[492]

2. Koncesszióba adott eszközök

3. Vagyonkezelésbe adott eszközök

4. Vagyonkezelésbe vett eszközök

5. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése

IV/A.[493]

B) FORGÓESZKÖZÖK

I. Készletek

1. Anyagok

2. Befejezetlen termelés és félkész termékek

3. Növendék-, hízó és egyéb állatok

4. Késztermékek

5. Áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások[494]

6. Követelés fejében átvett eszközök, készletek[495]

II. Követelések

1. Követelések áruszállításból, szolgáltatásból (vevők)

2. Adósok

3. Rövid lejáratú adott kölcsönök[496]

Ebből:

- tartósan adott kölcsönökből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részletek

4. Egyéb követelések[497]

Ebből:

- támogatási program előlegek

- előfinanszírozás miatti követelések

- támogatási programok szabálytalan kifizetése miatti követelések

- nemzetközi támogatási programok miatti követelések

- garancia- és kezességvállalásból származó követelések

- egyéb hosszú lejáratú követelésekből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részletek

III. Értékpapírok[498]

1. Forgatási célú részesedés

1/a. Forgatási célú részesedés bekerülési (könyv szerinti) értéke

1/b. Forgatási célú részesedés elszámolt értékvesztése

2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

2/a. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési (könyv szerinti) értéke

2/b. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír elszámolt értékvesztése

IV. Pénzeszközök

1. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek

2. Költségvetési pénzforgalmi számlák[499]

Ebből:

2/a. Költségvetési pénzforgalmi számlák bekerülési (könyv szerinti) értéke 2/b. Költségvetési pénzforgalmi számlák elszámolt értékvesztése

3. Elszámolási számlák

4. Idegen pénzeszközök[500]

Ebből:

4/a. Idegen pénzeszközök bekerülési (könyv szerinti) értéke 4/b. Idegen pénzeszközök elszámolt értékvesztése

V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

1. Költségvetési aktív függő elszámolások[501]

2. Költségvetési aktív átfutó elszámolások[502]

3. Költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások[503]

4. Költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások[504]

ESZKÖZÖKElőző évTárgyév

D) SAJÁT TŐKE[505]

I. Tartós tőke

1. Kezelésbe vett eszközök tartós tőkéje

2. Saját tulajdonban lévő eszközök tartós tőkéje

II. Tőkeváltozások

1. Kezelésbe vett eszközök tőkeváltozása

2. Saját tulajdonban lévő eszközök tőkeváltozása

III. Értékelési tartalék

1. Kezelésbe vett eszközök értékelési tartaléka

2. Saját tulajdonban lévő eszközök értékelési tartaléka

E) TARTALÉKOK

I. Költségvetési tartalékok

1. Költségvetési tartalék elszámolása[506]

Ebből: - tárgyévi költségvetési tartalék elszámolása

- előző év(ek) költségvetési tartalék elszámolása

2. Költségvetési pénzmaradvány

3. Költségvetési kiadási megtakarítás[507]

4. Költségvetési bevételi lemaradás[508]

5. Előirányzat-maradvány

II. Vállalkozási tartalékok[509]

1. Vállalkozási tartalék elszámolása

Ebből: - tárgyévi vállalkozási tartalék elszámolása

- előző év(ek) vállalkozási tartalék elszámolása

2. Vállalkozási maradvány

3. Vállalkozási kiadási megtakarítás

4. Vállalkozási bevételi lemaradás

F) KÖTELEZETTSÉGEK

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek[510]

1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

2. Tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból

3. Tartozások működési célú kötvénykibocsátásból

4. Beruházási és fejlesztési hitelek

5. Működési célú hosszú lejáratú hitelek

6. Pénzügyi lízing miatti kötelezettség

7. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

Ebből:

- hosszú lejáratú szállítói tartozások

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

1. Rövid lejáratú kapott kölcsönök[511]

Ebből:

- hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részletei

2. Rövid lejáratú hitelek[512]

Ebből:

- likvid hitelek

- beruházási, fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részletei

- működési célú hosszú lejáratú hitelek következő évet terhelő törlesztő részletei

3. Rövid lejáratú tartozások kötvénykibocsátásból[513]

Ebből:

- rövid lejáratú működési célú kötvénykibocsátások

- felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részletei

- működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részletei

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)[514]

Ebből:

- tárgyévi költségvetést terhelő szállítói kötelezettségek

- tárgyévet követő évet terhelő szállítói kötelezettségek

5. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek[515]

Ebből:

- váltótartozások

- munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségek

- költségvetéssel szembeni kötelezettségek

- helyi adó túlfizetése miatti kötelezettségek

- támogatási program előlege miatti kötelezettségek

- előfinanszírozás miatti kötelezettségek

- szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségek

- nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségek

- garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségek

- egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő törlesztő részletei

- tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

- a tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

- egyéb különféle kötelezettségek

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások[516]

1. Költségvetési passzív függő elszámolások

2. Költségvetési passzív átfutó elszámolások

3. Költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások

4. Költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások

Ebből:

- Költségvetésen kívüli letéti elszámolások

- Nemzetközi támogatási programok deviza elszámolása

2. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[517]

A pénzmaradvány-kimutatás előírt tagolása

MegnevezésSorszámElőző évTárgyév
01. A hosszú lejáratú költségvetési betétszámlák záróegyenlegei01
02. A rövid lejáratú költségvetési pénzforgalmi és betétszámlák02
záróegyenlegei
03. Pénztárak és betétkönyvek záróegyenlegei03
A. Záró pénzkészlet (1+2+3)04
04. Forgatási célú értékpapírok záró állománya05
05. Rövid lejáratú likvid hitelek és működési célú kötvénykibocsátás06
záró állománya (-)
B. Forgatási célú finanszírozási műveletek egyenlege (4+5)07
- Költségvetési aktív függő elszámolások záróegyenlege08
- Költségvetési aktív átfutó elszámolások záróegyenlege09
- Költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások záróegyenlege10
06. Költségvetési aktív elszámolások záróegyenlege11
- Költségvetési passzív függő elszámolások záróegyenlege (-)12
- Költségvetési passzív átfutó elszámolások egyenlege (-)13
- Költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások záróegyenlegei (-)14
07. Költségvetési passzív elszámolások záróegyenlege (-)15
C. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összesen (6+7) (±)16
08. Előző évben (években) képzett költségvetési tartalékok17
maradványa (-)
MegnevezésSorszámElőző évTárgyév
09. Előző évben (években) képzett vállalkozási tartalékok maradványa
(-)
18
D. Előző évben (években) képzett tartalékok maradványa (8+9) (-)19
E. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi vállalkozási maradványa (-)20
F. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (A+B+C+D+E)21
10. Intézményi költségvetési befizetés többlettámogatás miatt22
11. Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt23
12. Költségvetési kiutalás kiutalatlan intézményi támogatás miatt24
13. Költségvetési kiutalás kiutalatlan támogatás miatt25
G. Finanszírozásból származó korrekciók (±10±11±12±13) (±)26
H. Pénzmaradványt terhelő elvonások (-)27
I. Költségvetési pénzmaradvány (F±G+H)28
14. Vállalkozási maradványból alaptevékenység ellátására felhasznált29
összeg
15. A pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (ő)30
J. Módosított pénzmaradvány (I+14+15)31
A J. sorból:
16. Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszköz maradványa32
17. Kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány33
Ebből: - Működési célú kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány34
- Felhalmozási célú kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány35
18. Szabad pénzmaradvány36
Ebből: - Működési célú szabad pénzmaradvány37
- Felhalmozási célú szabad pénzmaradvány38

3. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[518]

Előirányzat-maradvány kimutatás előírt tagolása (az alaptevékenység szakfeladataira)

Ezer forintban

MegnevezésSorszámElőző évTárgyév
A. Kiadási előirányzat01
1. Alaptevékenység működési kiadásai02
1/a. Időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenység03
működési kiadásai
1/b. Egyéb alaptevékenységi feladatok működési kiadásai04
2. Alaptevékenység felhalmozási kiadásai05
2/a. Időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenység06
felhalmozási kiadásai
2/b. Egyéb alaptevékenységi feladatok felhalmozási kiadásai07
B. Kiadási előirányzat teljesítése (1+2)08
C. Kiadási megtakarítás (túllépés) (A-B) (±)09
D. Bevételi előirányzat10
3. Alaptevékenység működési bevételei11
3/a. Időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenység12
működési bevételei
3/b. Egyéb alaptevékenységi feladatok működési bevételei13
4. Alaptevékenység felhalmozási bevételei14
4/a. Időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenység15
felhalmozási bevételei
4/b. Egyéb alaptevékenységi feladatok felhalmozási bevételei16
E. Bevételi előirányzat teljesítése (3+4)17
F. Bevételi lemaradás (túlteljesítés) (E-D) (±)18
G. Kiadási megtakarítás, bevételi lemaradás különbsége (C+F) (±)19
5. Vállalkozási maradványból alaptevékenység ellátására felhasznált20
összeg (+)
H. Módosított tárgyévi kiadási megtakarítás (G+5) (±)21
6. Központi költségvetés központosított bevételét képező összeg (-)22
7. Költségvetési szervet meg nem illető összeg (-)23
I. Felhasználható tárgyévi előirányzat-maradvány (H-6-7)24
8. Alaptevékenység előző év(ek)ből származó, tárgyévre jóváhagyott25
(felhasználható) előirányzat maradványa (+)
J. Felhasználható összes előirányzat-maradvány (I+8)26
9. Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszköz maradványa27
10. Kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány28
10/a. Kötelezettségvállalással terhelt működési célú előirányzat-maradvány29
10/b. Kötelezettségvállalással terhelt felhalmozási célú30
előirányzat-maradvány
11. Szabad előirányzat-maradvány31
11/a. Működési célú szabad előirányzat-maradvány32
- Ebből: Tárgyévi forgatási célú pénzügyi műveletek maradványa33
11/b. Felhalmozási célú szabad előirányzat-maradvány34
12. Tájékoztató adat: Évvégén a forgatási célú értékpapír állománya35

4. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[519]

A vállalkozási maradvány-kimutatás előírt tagolása

Ezer forintban

MegnevezésSorszámElőző évTárgyév
A. Vállalkozási tevékenység bevételi előirányzata01
- Vállalkozási tevékenység - szakfeladaton elszámolt - értékesítési02
bevétele
- Vállalkozási tevékenységhez működési célú pénzeszköz átvétel,03
visszatérülés államháztartáson kívülről
- Vállalkozási tevékenység működési célú kamatbevétele, realizált04
árfolyamnyeresége
- Vállalkozási tevékenység működési célú áfa bevétele05
1. Vállalkozási tevékenység működési célú pénzforgalmi bevétele06
(02+...+05)
2. Vállalkozási tevékenység működési célú pénzforgalom nélküli bevétele07
I. Vállalkozási tevékenység működési célú költségvetési bevételei (1+2)08
- Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele09
- Vállalkozási tevékenység osztalék és hozambevétele10
- Értékesített tartós részesedések bevétele11
- Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú kamatbevétele12
- Vállalkozási tevékenységhez felhalmozási célú pénzeszköz átvétel,13
visszatérülés államháztartáson kívülről
- Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú áfa bevétele14
3. Vállalkozási tevékenység felhalmozási és tőkejellegű pénzforgalmi15
bevétele (09+...+14)
4. Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú pénzforgalom nélküli16
bevétele
II. Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú költségvetési bevételei (3+4)17
5. Rövid lejáratú hitelek bevételei18
6. Hosszú lejáratú hitelek és kötvénykibocsátás bevételei19
7. Befektetési célú értékpapírok bevételei20
III. Vállalkozási maradványban figyelembe vehető finanszírozási bevételek21
(5+6+7)
B. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt bevételei összesen22
(I+II+III)
C. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt bevételi23
maradványa (B-A)
D. Vállalkozási tevékenység kiadási előirányzata24
- Vállalkozási tevékenység személyi juttatásai25
- Vállalkozási tevékenység munkaadót terhelő járulékai és szociális26
hozzájárulási adó
- Vállalkozási tevékenység dologi kiadásai (áfa és kamatkiadások nélkül)27
- Vállalkozási tevékenység működési célú áfa kiadásai28
- Vállalkozási tevékenység működési célú kamatkiadásai29
- Vállalkozási tevékenység működési célú pénzeszköz átadása30
8. Vállalkozási tevékenység működési célú pénzforgalmi kiadása (25+...+30)31
9. Vállalkozási tevékenység működési célú pénzforgalom nélküli kiadásai32
IV. Vállalkozási tevékenység működési célú költségvetési kiadásai (8+9)33
- Vállalkozási tevékenység felhalmozási és tőkekiadásai34
- Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú kamatkiadásai35
- Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú pénzeszközátadásai36
- Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú áfa kiadásai37
10. Vállalkozási tevékenység felhalmozási és tőke jellegű pénzforgalmi38
kiadásai (34+...+37)
11. Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú pénzforgalom nélküli39
kiadása
V. Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú költségvetési kiadásai40
(10+11)
12. Rövid lejáratú hitelek kiadásai41
13. Hosszú lejáratú hitelek és kötvénykibocsátás kiadásai42
14. Befektetési célú értékpapírok kiadásai43
VI. Vállalkozási maradványban figyelembe vehető finanszírozási kiadások44
(12+13+14)
E. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadásai összesen45
(IV+V+VI)
F. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadási maradványa46
(D-E)
G. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi maradványa (C+F), illetve (B-E)47
15. Vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás (-)48
H. Vállalkozási tevékenység tárgyévi bevételeinek ráfordításokkal49
csökkentett pénzforgalmi maradványa (G-15)
16. Alaptevékenység ellátására felhasznált tárgyévi vállalkozási50
maradvány (-)
17. Alaptevékenység ellátására felhasznált előző év(ek) vállalkozási51
maradványa (-)
18. A tárgyévet követő évben alaptevékenység ellátására felhasználni52
tervezett vállalkozási maradvány (-)
19. Pénzforgalmi vállalkozási maradványt jogszabály alapján módosító53
tétel (±)
I. Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi vállalkozási54
maradványa (H-16-17-18±19)1
J. Vállalkozási tevékenységet terhelő befizetés (-)55
K. Vállalkozási tartalékba helyezendő összeg (G-16-17-J)56

1 Áht. vagy egyéb jogszabályban meghatározott szervek esetében lehet a befizetési kötelezettség alapját csökkenteni

5. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez

Költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése

A) Költségvetési előirányzatok egyeztetése

Ezer forintban

[520]
Megnevezés

(űrlap/sorszám)
Sor-
szám
Eredeti
előirányzat
Előirányzat változásokElőirányzat
változás
összesen
Módosított
előirányzat
Teljesítés
OrszággyűlésKormányirányító
szervi
intézményi
hatáskörben
12345678910
Kiadások összesen
Bevételek összesen

B) Pénzforgalom egyeztetése

[521]
Költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése
Ezer forintban
MegnevezésSorszámÖsszeg
123
Pénzkészlet a tárgyidőszak elején
– Forintban vezetett költségvetési pénzforgalmi számlák egyenlege (Előirányzat-felhasználási keretszámlák egyenlege)
01
– Devizabetét számlák egyenlege02
– Forintpénztárak és betétkönyvek egyenlege03
– Valutapénztárak egyenlege04
Pénzkészlet összesen (01+02+03+04)05
Bevételek (+)06
Kiadások (–)07
Pénzkészlet a tárgyidőszak végén
– Forintban vezetett költségvetési pénzforgalmi számlák egyenlege (Előirányzat-felhasználási keretszámlák egyenlege)
08
– Devizabetét számlák egyenlege09
– Forintpénztárak és betétkönyvek egyenlege10
– Valutapénztárak egyenlege11
Pénzkészlet összesen (08+09+10+11)
(12=05+06–07)
12

6. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[522]

A befektetett eszközök (kivéve befektetett pénzügyi eszközök) állományának alakulása

MegnevezésSor­számImmateriális javakIngatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok4. oszlopból: Ingatlanokhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jogok
Gépek, berendezések és felszerelésekJárművekTenyész­állatokÁllami készletek, tartalékokÜzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelés­be adott, illetve vagyonkezelés­be vett eszközök10. oszlopból: Üzemeltetésre átadott ingatlanokEzer forintban
Összesen
123456789101112
Bruttó értékTárgyévi nyitó állomány (előző évi záró állomány)01
növe­kedésekBeszerzés, létesítés02
Felújítás03
Beszerzés, felújítás előzetesen felszámított áfája04
Tárgyévi pénzforgalmi növekedések összesen (02+03+04)05
Saját kivitelezésű beruházás (felújítás) aktivált értéke06
Előző év(ek) beruházásából aktivált érték.07
Térítésmentes átvétel08
Alapítás, átszervezés miatti átvétel09
Egyéb növekedés10
Tárgyévi pénzforgalom nélküli növekedések összesen (06+...+10)11
Összes növekedés (05+11)12
csökke­nésekÉrtékesítés13
02-04-ből nem aktivált beruházás, felújítás és áfa összege14
02-04-ből a beruházási előleg összege15
Selejtezés, megsemmisülés16
Térítésmentes átadás17
Alapítás, átszervezés miatti átadás18
Egyéb csökkenés19
Összes csökkenés (13+...+19)20
Bruttó érték összesen (01+12-20)21
Terv szerinti értékcsökkenés nyitó állománya22
Növekedés23
Csökkenés24
Terv szerinti értékcsökkenés záró állománya (22+23-24)25
Terven felüli értékcsökkenés nyitó állománya26
Növekedés27
Csökkenés28
MegnevezésSor­számImmateriális javakIngatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok4. oszlopból: Ingatlanokhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jogok
Gépek, berendezések és felszerelésekJárművekTenyész­állatokÁllami készletek, tartalékokÜzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelés­be adott, illetve vagyonkezelés­be vett eszközök10. oszlopból: Üzemeltetésre átadott ingatlanokÖsszesen
123456789101112
Terven felüli értékcsökkenés visszaírása (27. sorból)29
Terven felüli értékcsökkenés záró állománya (26+27-28)30
Értékcsökkenés összesen (25+30)31
Eszközök nettó értéke (21-31)32
Teljesen (0-ig) leírt eszközök bruttó értéke33

7. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[523]

8. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[524]

Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások

A) Segédtábla a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elszámolásához és a mutatószámok, feladatmutatók alakulásához[525]

Forintban

A támogatás jogcíme
(az éves költségvetési
törvény szerint)
A költségvetési törvény
alapján tervezett
mutatószámok és
támogatások
A kiegészítő felmérés
alapján meghatározott
mutatószámok és
támogatások (+, -)
Évközi önkormányzatok,
társulások közötti
feladatátadás/átvétel (+, -)
Évközi önkormányzati
körön kívülre, társuláson
kívülre történő
feladatátadás/átvétel (+, -)
Költségvetési törvény
alapján feladatátvétellel/
feladatátadással korrigált
mutatószámtámogatásmutatószámtámogatásmutatószámtámogatásmutatószámtámogatásmutatószámtámogatás
12345678910=
(2+4+6+8)
11 = (3+5+7+9)
Összesen

B) A cél- és címzett támogatás elszámolása

Ezer forintban

TÁMOGATÁSBERUHÁZÁSELŐZŐ IDŐSZAKITÁRGYÉVITÁRGYÉVI
tervezett
összes
költsége
Ebből
támogatás
összege
beruházás
összes
ráfor-
dítása
TÁMOGATÁSberuházás
tervezett
ráfor-
dítása
TÁMOGATÁSberuházás
tényleges
ráfor-
dítása
IGÉNYBE VETT
TÁMOGATÁS
JogcímeKódjaeredetimódo-
sított
időará-
nyos elő-
irányzata
igénybe
vett
összege
áthú-
zódó
tárgyéviösszesáthú-
zódó
tárgyéviösszes
előirányzatelőirányzataelőirányzata
12345678910111213141516
Céltámogatások
összesen:
9999
Címzett
támogatások
összesen:
9999

C) Központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elszámolása

Forintban

MegnevezésSorszám
(kiemelt
ei. sz.)
A központi
költségvetésből
támogatásként
rendelkezésre
bocsátott összeg
Az önkormányzat, a társulás által
az adott célra
ténylegesen
felhasznált összeg
feladattal terhelt, de
fel nem használt
összeg
Eltérés (4+5)-3
123456
Központosított előirányzatok összesen
Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok
támogatása
A települési önkormányzatok által fenntartott, támogatott
előadó művészeti szervezetek támogatása összesen

D) A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása[526]

Forintban

A támogatás jogcíme
(az éves költségvetési
törvény szerint)
Költségvetési
törvény alapján
feladatátvétellel /
feladatátadással
korrigált
Évközi változások (+, -)TénylegesÉv végi eltérés
(+, -) mutatószám
szerint december
31.
Az
önkormányzat,
a társulás által az
adott célra
dec. 31-ig tényle-
gesen felhasz-
nált összeg
Eltérés
(mutató-
szám és
felhasználás
szerint)
Április 15.Június 15.Október 15.
mutató-
szám
támo-
gatás
mutató-
szám
támo-
gatás
mutató-
szám
támo-
gatás
mutató-
szám
támo-
gatás
mutató-
szám
támo-
gatás
mutató-
szám
támo-
gatás
mutató-
szám
támo-
gatás
123456789101112=10-
(2+4+
6+8)
13=11-
(3+5+
7+9)
141516=13-[11-
(14+15)]
Állami
támo-
gatás
összesen
9999999

E) A helyi önkormányzatok vis maior támogatásának elszámolása

Forintban

MegnevezésSorszámA központi költségvetésből
rendelkezésre bocsátott
összeg
A jogszerűen
felhasznált
összeg
Előírt
visszafizetési
kötelezettség
összege
ABCDE=C-D
8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet
alapján
9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet
alapján

F) Az előző évi (.....év) normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása[527]

Forintban

Előirányzat megnevezéseAz
önkormányzat,
a társulás által a
tárgyévet
megelőző évben
fel nem
használt,
de a következő
évben
jogszerűen
felhasználható
összeg
Ebből a
tárgyévben az
előírt határidőig
ténylegesen
felhasznált
Eltérés (fel
nem használt)
1234=3-2
Összesen

G) Az előző évi (.....év) központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása[528]

Ezer forintban

Előirányzat megnevezéseSor-
szám
Az
önkormányzat, a
társulás által a
tárgyévet
megelőző évben
fel
nem használt, de a
következő évben
jogszerűen
felhasználható
összeg
Ebből tárgyévben
az előírt határidőig
ténylegesen
felhasznált
Eltérés (fel nem
használt)
12345=4-3
Központosított előirányzatok
összesen
Helyi önkormányzatok által
fenntartott, támogatott előadó
művészeti szervezetek
támogatása összesen

H) A települési önkormányzatok ... (év) június 30-ai iparűzési adóerőképessége

M e g n e v e z é sSor-
szám
... (év) június 30-ai iparűzési
adóerőképesség
123
Iparűzési adóalap (ezer forintban)01
Iparűzési adóerőképesség (forintban)
(01.sor * 1000 * 1,4%)
02

l) A helyi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács tulajdonában álló gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évének számviteli beszámoló szerinti adatai[529]

Ezer forintban

MegnevezésSor-
szám
Többségi helyi
önkormányzati/
társulási/
térségi fejlesztési
tanácsi tulajdonú
gazdasági társaságok
10-50%-ban helyi
önkormányzati/
társulási/
térségi fejlesztési
tanácsi tulajdonú
gazdasági társaságok
előző
évet
megelőző
év adata
előző év
adata
előző
évet
megelőző
év adata
előző év
adata
123456
Gazdasági társaságok száma (darab)01
Befektetett eszközök02
ebből: - Immateriális javak03
- Tárgyi eszközök04
- Befektetett pénzügyi eszközök05
- Vagyonkezelésbe átvett
eszközök
06
Forgóeszközök07
ebből: - Készletek08
- Követelések09
- Értékpapírok10
- Pénzeszközök11
Saját tőke12
ebből: - Jegyzett tőke13
- Tőketartalék14
- Eredménytartalék15
Kötelezettségek összesen16
ebből: - Hosszú lejáratú kötelezettségek17
~ Tartozások
kötvénykibocsátásból
18
~ Beruházási és fejlesztési
hitelek
19
~ Egyéb hosszú lejáratú hitelek
és kötelezettségek
20
~ Tartós kötelezettségek
kapcsolt, vagy egyéb
részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szemben
21
~ Egyéb hosszú lejáratú
kötelezettségek
22
- Rövid lejáratú kötelezettségek23
~ Rövid lejáratú kölcsönök
és hitelek
24
~ Vevőktől kapott előlegek25
~ Kötelezettségek
áruszállításból és
szolgáltatásból
26
~ Rövid lejáratú
kötelezettségek kapcsolt, vagy
egyéb részesedési viszonyban
lévő vállalkozással szemben
27
~ Egyéb rövid lejáratú
kötelezettségek
28
Mérlegfőösszeg29
Értékesítés nettó árbevétele30
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye31
Kifizetett osztalék és részesedés32
Mérleg szerinti eredmény33

9. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez

Számlakeret-tükör

1. Számlaosztály

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

[530]
11.IMMATERIÁLIS JAVAK
111. Immateriális javak aktivált állományának értéke
112. Immateriális javak értékcsökkenése
113. Immateriális javak vásárlása
114. Foglalt
115. Immateriális javak vásárlásának előirányzata
116. Foglalt
117. Immateriális javak folyamatban levő beruházásai
118. Immateriális javak beruházására adott előlegek
1181. Immateriális javak beruházására adott előlegek állományának értéke
1182. Immateriális javak beruházására adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
119. Immateriális javak értékhelyesbítése
12.INGATLANOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK
121. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok aktivált állományának értéke
122. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenése
123. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű fogók vásárlása, létesítése
124. Ingatlanok felújítása
125. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok vásárlásának; létesítésének előirányzata
126. Ingatlanok felújításának előirányzata
127. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok folyamatban levő beruházásai
128. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok beruházására adott előlegek
1281. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok beruházására adott előlegek állományának értéke
1282. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok beruházására adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
129. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékhelyesbítése
13. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK ÉS JÁRMŰVEK
131. Gépek, berendezések, felszerelések
1311. Gépek, berendezések, felszerelések aktivált állományának értéke
1312. Gépek, berendezések, felszerelések értékcsökkenése
1313. Gépek, berendezések, felszerelések vásárlása, létesítése
1314. Gépek, berendezések, felszerelések felújítása
1315. Gépek, berendezések, felszerelések vásárlásának, létesítésének előirányzata
1316. Gépek, berendezések, felszerelések felújításának előirányzata
1317. Gépek, berendezések, felszerelések folyamatban lévő beruházásai
13171-13178. Gépek, berendezések, felszerelések folyamatban maradó beruházásainak (felújításainak) állománya
13179. Kis értékű - éven belül amortizálandó - új tárgyi eszközök raktári állománya
1318. Gépek, berendezések, felszerelések beruházására adott előlegek
13181. Gépek, berendezések, felszerelések beruházására adott előlegek állományának értéke
13182. Gépek, berendezések, felszerelések beruházására adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
1319. Gépek, berendezések, felszerelések értékhelyesbítése
132. Járművek
1321. Járművek aktivált állományának értéke
1322. Járművek értékcsökkenése
1323. Járművek vásárlása, létesítése
1324. Járművek felújítása
1325. Járművek vásárlásának, létesítésének előirányzata
1326. Járművek felújításának előirányzata
1327. Járművek folyamatban lévő beruházásai (felújításainak) állománya
1328. Járművek beruházására adott előlegek
13281. Járművek beruházására adott előlegek állományának értéke
13282. Járművek beruházására adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
1329. Járművek értékhelyesbítése
14. TENYÉSZÁLLATOK
141. Tenyészállatok állománya
142. Tenyészállatok értékcsökkenése
143. Tenyészállatok vásárlása
144. Tenyészállatok felújítása
145. Tenyészállatok vásárlásának előirányzata
146. Tenyészállatok felújításának előirányzata
147. Tenyészállatok folyamatban lévő beruházásai
148. Tenyészállatok beruházására adott előlegek
1481. Tenyészállatok beruházására adott előlegek állományának értéke
1482. Tenyészállatok beruházására adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
149. Tenyészállatok értékhelyesbítése
[531]
15.ÁLLAMI KÉSZLETEK, TARTALÉKOK
1593. Állami készletek, tartalékok felhalmozási kiadási előirányzatának teljesítése
1595. Állami készletek, tartalékok felhalmozási kiadásainak előirányzata
1598. Állami készletek, tartalékok felhalmozási kiadásaira adott előlegek állománya
1599. Állami készletek, tartalékok felhalmozási kiadásaira adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
16. ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT, KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT, ILLETVE VAGYONKEZELÉSBE VETT ESZKÖZÖK
161. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök állománya
162. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értékcsökkenése
163. Koncesszióba adott eszközök állománya
164. Koncesszióba adott eszközök értékcsökkenése
165. Vagyonkezelésbe vett eszközök állománya*
166. Vagyonkezelésbe vett eszközök értékcsökkenése*
167. Vagyonkezelésbe adott eszközök állománya
168. Vagyonkezelésbe adott eszközök értékcsökkenése
169. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése
17. TARTÓS RÉSZESEDÉSEK, TARTÓS HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK ÉS HOSSZÚ LEJÁRATÚ BETÉTEK
171. Tartós részesedések
1711. Tartós részesedések állománya
1712. Tartós részesedések vásárlásának kiadási előirányzata
1713. Tartós részesedések kiadási előirányzatának teljesítése
172. Kárpótlási jegyek
1721. Kárpótlási jegyek állománya
1722. Kárpótlási jegyek vásárlásának kiadási előirányzata
1723. Kárpótlási jegyek kiadási előirányzatának teljesítése .

* A számlát csak azok az önkormányzatok alkalmazzák, amelyek a kincstári vagyon meghatározott körének vagyonkezelésére a KVI-vel szerződést kötöttek.

[532]
173. Különféle államkötvények
1731. Különféle államkötvények állománya
1732. Különféle államkötvények vásárlásának kiadási előirányzata
1733. Különféle államkötvények kiadási előirányzatának teljesítése
174.Egyéb értékpapírok
1741. Egyéb értékpapírok állománya
1742. Egyéb értékpapírok vásárlásának kiadási előirányzata
1743. Egyéb értékpapírok kiadási előirányzatának teljesítése
175. Tartós részesedések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése
1751. Tartós részesedések értékvesztése és annak visszaírása
1752. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása
176-177. Foglalt
178. Hosszú lejáratú betétek állománya
179. Tartós részesedések értékhelyesbítése
18.FELÚJÍTÁSOK, BERUHÁZÁSOK ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓJA
181.Felújítások előzetesen felszámított általános forgalmi adója
1811. Felújítások előzetesen felszámított általános forgalmi adójának előirányzata
1812. Felújítások beszerzési árába beszámítandó előzetesen felszámított általános forgalmi adó előirányzatának teljesítése
1813. Felújítások beszerzési árába be nem számítandó előzetesen felszámított általános forgalmi adó előirányzatának teljesítése
182. Beruházások előzetesen felszámított általános forgalmi adója
1821. Beruházások előzetesen felszámított általános forgalmi adójának előirányzata
1822. Beruházások beszerzési árába beszámítandó előzetesen felszámított általános forgalmi adó előirányzatának teljesítése
1823. Beruházások beszerzési árába be nem számítandó előzetesen felszámított általános forgalmi adó előirányzatának teljesítése
183. Beruházáshoz kapcsolódó általános forgalmi adó befizetés
1831. Beruházáshoz kapcsolódó általános forgalmi adó befizetés előirányzata
1832. Beruházáshoz kapcsolódó általános fogalmi adó befizetés
184. Felújításhoz kapcsolódó általános forgalmi adó befizetés
1841. Felújításhoz kapcsolódó általános forgalmi adó befizetés előirányzata
1842. Felújításhoz kapcsolódó általános forgalmi adó befizetés
185-188. Foglalt
189. Számlahelyesbítés miatti felhalmozási általános forgalmi adó kiadás
19.TARTÓSAN ADOTT VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK, KÖLCSÖNÖK (VISSZTERHESEN ÁTADOTT PÉNZESZKÖZÖK)
191. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök államháztartáson belül
1911. Államháztartáson belül nyújtott működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök állománya
1912. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtásának előirányzata "K"
1913. Működési célra nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésének előirányzata "T"
1914. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása "T"
1915. Működési célra nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése "K"
192. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök államháztartáson belül
1921. Államháztartáson belülre nyújtott felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök állománya
1922. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtásának előirányzata "K"
1923. Felhalmozási célra nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésének előirányzata "T"
1924. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása "T"
1925. Felhalmozási célra nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése "K"
193. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök államháztartáson kívül
1931. Államháztartáson kívülre nyújtott működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök állománya
1932. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök államháztartáson kívülre nyújtásának előirányzata "K"
1933. Működési célra, államháztartáson kívülre nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésének előirányzata "T"
1934. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre "T"
1935. Működési célra nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről "K"
194. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök államháztartáson kívül
1941. Államháztartáson kívülre nyújtott felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök állománya
1942. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök államháztartáson kívülre nyújtásának előirányzata "K"
1943. Felhalmozási célra, államháztartáson kívülre nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésének előirányzata "T"
1944. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre "T"
1945. Felhalmozási célra nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről "K"
195. Egyéb hosszú lejáratú követelések
196. Állam által belföldre nyújtott hosszú lejáratú hitelek (nemzetgazdasági elszámolások)
197. Állam által külföldre nyújtott hosszú lejáratú hitelek (nemzetgazdasági elszámolások)
198. Hosszú lejáratú követelések értékvesztése és annak visszaírása
1981. Tartósan adott visszatérítendő támogatások, kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) értékvesztése és annak visszaírása
1982. Egyéb hosszú lejáratú követelések értékvesztése és annak visszaírása
1986. Állam által belföldre nyújtott hosszú lejáratú hitelek értékvesztése és annak visszaírása (nemzetgazdasági elszámolások)
1987. Állam által külföldre nyújtott hosszú lejáratú hitelek értékvesztése és annak visszaírása (nemzetgazdasági elszámolások)
1988. Hosszú lejáratú betétek értékvesztése és annak visszaírása
199. Adott kölcsönök kiadási és bevételi átvezetési számlája
1991. Immateriális javak kiadási átvezetési számlája
1992. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok kiadási átvezetési számlája
1993. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek kiadási átvezetési számlája
1994. Tenyészállatok kiadásai átvezetési számlája
1995. Állami készletek, tartalékok kiadási átvezetési számlája
1997. Befektetett pénzügyi eszközök átvezetési számlája
1998. Beruházások, felújítások általános forgalmi adó átvezetési számlája
1999. Tartósan adott kölcsönök átvezetési számlája

2. Számlaosztály

KÉSZLETEK, KÖVETELÉSEK, ÉRTÉKPAPÍROK

[533]
21.VÁSÁROLT ANYAGOK
211. Élelmiszerek
212. Gyógyszerek, vegyszerek
213. Irodaszerek, nyomtatványok
214. Tüzelőanyagok
215. Hajtó- és kenőanyagok
216. Szakmai anyagok
217. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha
218. Egyéb anyagok
219. Anyagok árkülönbözete
22. BETÉTDÍJAS GÖNGYÖLEGEK
221. Betétdíjas göngyölegek
229. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete
23. ÁRUK, KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÖVETELÉS FEJÉBEN ÁTVETT ESZKÖZÖK; KÉSZLETEK
231. Áruk
2311. Raktári áruk
23111. Raktári áruk beszerzési áron
23112. Raktári áruk elszámoló áron
2312. Bolti áruk eladási áron
2313. Bolti áruk árrése
2314. Idegen helyen tárolt, bizományba átadott áruk
2319. Raktári áruk árkülönbözete
232. Közvetített szolgáltatások
233. Követelés fejében átvett eszközök, készletek
234. Értékesítési céllal átsorolt eszközök
24. VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE ÉS ANNAK VISSZAÍRÁSA
241. Vásárolt anyagok értékvesztése és annak visszaírása
242. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása
243. Áruk értékvesztése és annak visszaírása
244. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása
245. Követelés fejében átvett eszközök, készletek értékvesztése és annak visszaírása
246. Értékesítési céllal átsorolt eszközök értékvesztése és annak visszaírása
25. SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
251. Késztermékek
252. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
253. Befejezetlen termelés, félkész termékek
259. Saját termelésű készletek készletérték-különbözete
26. SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE ÉS ANNAK VISSZAÍRÁSA
261. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása
262. Növendék-, hízó- és egyéb állatok értékvesztése és annak visszaírása
263. Befejezetlen termelés, félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása
[534]
27.RÖVID LEJÁRATÚ VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK, KÖLCSÖNÖK
271.Működési célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök államháztartáson belül
2711Államháztartáson belül nyújtott működési célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök állománya
2712.Működési célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtásának előirányzata "K"
2713.Működési célra (éven belül) nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésének előirányzata "T"
2714.Működési célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása "T"
2715.Működési célra (éven belül) nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése "K"
272.Felhalmozási célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök államháztartáson belül
2721.Államháztartáson belülre nyújtott felhalmozási célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök állománya
2722.Felhalmozási célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtásának előirányzata "K"
2723.Felhalmozási célra (éven belül) nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésének előirányzata "T"
2724.Felhalmozási célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása "T"
2725.Felhalmozási célra (éven belül) nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése "K"
273.Működési célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök államháztartáson kívül
2731.Államháztartáson kívülre nyújtott működési célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök állománya
2732.Működési célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök, államháztartáson kívülre nyújtásának előirányzata "K"
2733.Működési célra (éven belül), államháztartáson kívülre nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésének előirányzata "T"
2734. Működési célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre "T"
2735.Működési célra nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről "K"
274.Felhalmozási célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök államháztartáson kívül
2741.Államháztartáson kívülre nyújtott felhalmozási célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök állománya
2742.Felhalmozási célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök államháztartáson kívülre nyújtásának előirányzata "K"
2743.Felhalmozási célra (éven belül), államháztartáson kívülre nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök megtérülésének előirányzata "T"
2744.Felhalmozási célú (éven belüli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre "T"
2745.Felhalmozási célra (éven belül) nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről "K"
278.Rövid lejáratú visszatérítendő támogatásokkal, kölcsönökkel kapcsolatos értékvesztés és annak visszaírása
279.Rövid lejáratú visszatérítendő támogatások, kölcsönök kiadás és bevétel átvezetési számlája
28. KÖVETELÉSEK
281.Adósok
2811. Előző év(ek)i adósokkal szembeni követelések
2812. Tárgyévi adósokkal szembeni követelések
282.Vevők
2821. Államháztartáson belüli belföldi vevőkövetelések
28211. Előző év(ek)i termékértékesítésből és szolgáltatások nyújtásából származó államháztartáson belüli belföldi követelések
2822. Államháztartáson kívüli belföldi vevőkövetelések
283.28221. Előző év(ek)i termékértékesítésből és szolgáltatások nyújtásából származó államháztartáson kívüli belföldi követelések
Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések
2831. Előző év(ek)i államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések
2832. Tárgyévi államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követe­lések
284.Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések
2841. Előző év(ek)i államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések
2842. Tárgyévi államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követe­lések
285.Váltókövetelések
2851. Előző év(ek)i váltókövetelések
2852. Tárgyévi váltókövetelések
286.Munkavállalókkal szemben előírt különféle követelések
2861. Előző év(ek)i munkavállalókkal szemben előírt különféle követelések
2862. Tárgyévi munkavállalókkal szemben előírt különféle követelések
287.Egyéb követelések
2871. Támogatási program előlege
2872. Szabálytalan kifizetés, illetve jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követelés
2873. Garancia- és kezességvállalásból származó követelések
28731. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó követelések
28732. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó követelések
2874. Nemzetközi támogatási programok miatti követelések
2875. Vagyonkezelésbe adott eszközökhöz kapcsolódó követelések
2876. Előfinanszírozás miatti követelések
2877. EU költségvetésből származó visszatérítések miatti követelések (nemzetgazdasági elszámolások)
2878. EU támogatásokhoz kapcsolódó, kedvezményezettekkel szembeni követelések (nemzetgazdasági elszámolások)
2879. Egyéb különféle követelések
288.Követelések értékvesztése és annak visszaírása
2881. Adósokkal szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása
2882. Vevőkkel szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása
2883. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések ér­tékvesztése és annak visszaírása
2884. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések ér­tékvesztése és annak visszaírása
2885. Váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása
2886. Munkavállalókkal szembeni különféle követelések értékvesztése és annak visszaírása
2887. EU költségvetésből származó visszatérítések miatti követelések értékvesztése és annak visszaírása (nemzetgazdasági elszámolások) értékvesztése és annak visszaírása
2888. EU támogatásokhoz kapcsolódó, kedvezményezettekkel szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása (nemzetgazdasági elszámolások) értékvesztése és annak visszaírása
2889. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása
29. ÉRTÉKPAPÍROK
291-294.Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
295. Forgatási célú részesedések
2951.
2952.
2953.
2954.
2955.
296-297. Foglalt
298. Forgatási célú értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása
299.

3. Számlaosztály

PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK

31. PÉNZTÁRAK, CSEKKEK, BETÉTKÖNYVEK[535]

311. Pénztár

312. Valutapénztár

313. Költségvetési betétkönyvek

314. Elektronikus pénz[536]

315. Csekk 316-318. Foglalt

319. Valuta árfolyamkülönbözetek

32. KÖLTSÉGVETÉSI PÉNZFORGALMI SZÁMLÁK[537]

321. Költségvetési elszámolási számla

322-324. Költségvetési elszámolási számla alcímű számlái

322. Költségvetési elszámolási számla pénzellátással kapcsolatos alcímű számlái

323. Költségvetési elszámolási számla adóbeszedéssel kapcsolatos alcímű számlái

3231. Helyiadó-beszedési számlák

3232. Gépjárműadó beszedési számla

3233. Pótlék beszedési számla

3234. Bírság beszedési számla

3235. Egyéb közhatalmi bevételek elszámolási számlája[538]

3236. Talajterhelési díj beszedési számla

3237. Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó beszedési számla

3238. Luxusadó beszedési számla

324. Költségvetési elszámolási számla lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatás alcímű számlája

325.[539]

326.[540]

327. Deviza(betét)-számla[541]

328. Deviza árfolyam-különbözetek[542]

329. Költségvetési pénzforgalmi számla értékvesztése és annak visszaírása[543]

33. BELFÖLDI ELSZÁMOLÁSI SZÁMLÁK

331. Előirányzat teljesítésének elszámolása a Kincstárral

3311. Előirányzat-felhasználási keretszámla

3312. Központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla

3313. Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla[544]

3314.[545]

3315. Célelszámolási forintszámlák

3316. Pályázati költségvetési lebonyolítási számla[546]

33151. Belföldi intézményi működéshez kapcsolódó célelszámolási számla

33152. Nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó célelszámolási számla

33153. Felsőoktatási intézmények hallgatói önköltség és adomány számla[547]

33154. MTA kutató hálózat saját bevétel célelszámolási számla[548]

33155. Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla[549]

33156. Régészeti célelszámolási forint számla[550]

33157. PSZÁF felügyeleti bírság célelszámolási számla[551]

33159. Egyéb célelszámolási számla[552]

3317. Tranzakciós illeték beszedési számla[553]

33191. Fedezetbiztosítási számla

33192. Kincstári kártya-fedezeti számla[554]

33193. Köztartozás zárolt fedezeti számla

332.[555]

333. Fejezetek előirányzat teljesítésének elszámolása a Kincstárral

3331. Fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla

3332. Év végi maradvány-elszámolási számla

3333. Fejezeti befizetési számla

334. Társadalombiztosítási alapok elszámolása a Kincstárral

3341. Elszámolási számla

3342. Célelszámolási számla

3343. Központi, területi, hivatali és egészségbiztosítási szakigazgatási szervek ellátási számlái[556]

3344. Technikai számlák

3345. Megelőlegezési számla

3346. Ellátási kártyafedezeti számlák[557]

3347. Előirányzat-felhasználási keret elosztási számla[558]

335. Kincstári egységes számla (KESZ) (nemzetgazdasági elszámolások)[559]

34. NEMZETKÖZI TÁMOGATÁSI PROGRAMOK ELSZÁMOLÁSAI

342. NFT-1-hez tartozó támogatási programok elszámolási számlái

3421-3426. Strukturális alapokhoz tartozó támogatási programok elszámolási számlái

3421. Gazdasági versenyképesség operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3422. Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3423. Humánerőforrás-fejlesztési operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3424. Regionális operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3425. Agrár- és vidékfejlesztési operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3426. Közösségi Támogatási Keret technikai segítségnyújtási program fejezeti kezelésű előirányzatfelhasználási keretszámla

3427. Kohéziós alap támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

34271. Kohéziós Alap közlekedési támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

34272. Kohéziós Alap környezetvédelmi támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

343-344. NFT-2-höz tartozó támogatási programok elszámolási számlái

343. NFT-2-höz tartozó központi támogatási programok elszámolási számlái

3431. Gazdaságfejlesztés operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3432. Közlekedés operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3433. Társadalmi megújulás operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3434. Társadalmi infrastruktúra operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3435. Környezet és energia operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3436. Államreform operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3437. Elektronikus közigazgatás operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla 3439. Végrehajtás operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

344. NFT-2-höz tartozó regionális támogatási programok elszámolási számlái

3441. Nyugat-dunántúli operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3442. Közép-dunántúli operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3443. Dél-dunántúli operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3444. Észak-magyarországi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3445. Észak-alföldi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3446. Dél-alföldi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3447. Közép-magyarországi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

345. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlái

3451. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3452. EMVA NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3454. Európai Halászati Alapból (EHA) finanszírozott operatív program fejezeti kezelésű előirányzatfelhasználási keretszámla

3455.[560]

3459. Egyéb EU-s agrár támogatási programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla[561]

346. Egyéb Európai Uniós támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3462. Közösségi kezdeményezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

34621. INTERREG közösségi kezdeményezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

34622. EQUAL közösségi kezdeményezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3463. Belső politikák jogcímen nyújtott támogatások fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3465. EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3466. Területi Együttműködés támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlái[562]

34661. Európai Területi Együttműködés támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája[563]

34662. INTERACT támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája[564]

3467. Svájci Alap támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája[565]

3468. Szolidaritási programok támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlái[566]

34681. Európai Menekültügyi Alap támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája[567]

34682. Integrációs Alap támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája[568]

34683. Visszatérés Alap programok támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája[569]

34684. Külső Határok Alap támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája[570]

3469. Egyéb különféle nemzetközi támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla 348. Nemzetközi támogatási programok megelőlegezési számlái

3481. Előcsatlakozási alapokkal kapcsolatos megelőlegezési számla

3482. NFT-1-hez tartozó támogatási programok megelőlegezési számla

3483-3484. NFT-2-höz tartozó támogatási programok megelőlegezési számla

3483. NFT-2-höz tartozó központi támogatási programok megelőlegezési számlái

3484. NFT-2-höz tartozó területfejlesztési regionális támogatási programok megelőlegezési számlái

3485. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok megelőlegezési számla

34851. EMVA NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás megelőlegezési számla

34852. EMVA NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv megelőlegezési számla

34853. EMGA támogatások megelőlegezési számla

34856. Cukorágazati hozzájárulás megelőlegezési számla[571]

348531. EMGA mezőgazdasági termelők közvetlen támogatása megelőlegezési számla

348532. EMGA agrárpiaci támogatás megelőlegezési számla

3485321. EMGA belpiaci intézkedés megelőlegezési számla

3485322. EMGA exporttámogatás megelőlegezési számla

348533. EMGA intervenciós kifizetések megelőlegezési számla

34854. EHA által finanszírozott operatív program megelőlegezési számla

34856.[572]

3486. Egyéb Európai Uniós támogatási programok megelőlegezési számla

35-36. IDEGEN PÉNZESZKÖZÖK

35.BELFÖLDI IDEGEN PÉNZESZKÖZÖK

351. Sajátos lebonyolítási számlák

3511. Kincstár területi szerveinek lebonyolítási számlái

35111. Központosított kifizetések lebonyolítási számla

35112. Különféle feladatok lebonyolítási számla

35113. Magán-nyugdíjpénztári tagdíj lebonyolítási számla

35114. Támogató szolgáltatás és közösségi ellátások támogatása lebonyolítási számla[573]

35115. A nem állami humán szolgáltatások normatív támogatásának lebonyolítási számlája

35116. Kamatadó lebonyolítási számla[574]

35117. Családtámogatások lebonyolítási számlái[575]

3512. Különféle önkormányzati feladatok lebonyolítási számla

3513. Központi költségvetési szervek nettó finanszírozásának lebonyolítási számlája

352. Társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számla

353. Közigazgatási hatósági eljárási illetékbeszedési számla[576]

354. Idegen bevételek elszámolási számla

355. Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása (csak kincstári körbe tartozó államháztartási szervezet)

356. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen pénzeszköz

357. Letétek, biztosítékok

3571. Letéti számla

3572. Letéti betétkönyv

3573. Letéti kártyafedezeti számla

3574. Biztosíték számla 359. Egyéb lebonyolítási számlák

3575. Letéti értékpapírszámla[577]

3576. Óvadéki repóügylet számla[578]

3577. Fedezeti ügylet betéti számla[579]

358. Fedezetkezelői számla[580]

3591. Nemzeti agrárkár-enyhítési lebonyolítási számla

3592. Bírság beszedési lebonyolítási számla (csak központi költségvetési szervek)[581]

3593. EFER elszámolási számla[582]

3594. Neptun gyűjtő számla[583]

3595. Természetbeni családtámogatási számla[584]

3596. Gyermektartásdíjak megelőlegezése számla[585]

3598. Egyéb különféle lebonyolítási számla[586]

3599. Belföldi idegen pénzeszközök értékvesztése és annak visszaírása[587]

36. NEMZETKÖZI TÁMOGATÁSI PROGRAMOK IDEGEN PÉNZESZKÖZEI

362. Nemzetközi támogatási programok lebonyolítási számlái

3621. Előcsatlakozási alapokkal kapcsolatos lebonyolítási számla

36211.[588]

36212.[589]

36213. SAPARD lebonyolítási számla

3622. NFT-1-hez tartozó támogatási programok lebonyolítási számlái

36221-36226. Strukturális alapokhoz tartozó támogatási programok lebonyolítási számlái

36221. Gazdasági versenyképesség operatív program lebonyolítási számla

36222. Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program lebonyolítási számla

36223. Humánerőforrás-fejlesztési operatív program lebonyolítási számla

36224. Regionális operatív program lebonyolítási számla

36225. Agrár- és vidékfejlesztési operatív program lebonyolítási számla

36226. Közösségi Támogatási Keret technikai segítségnyújtási program lebonyolítási számla

36227. Kohéziós Alap támogatási program lebonyolítási számla

362271. Kohéziós Alap közlekedési támogatási program lebonyolítási számla

362272. Kohéziós Alap környezetvédelmi támogatási program lebonyolítási számla

3623-3624. NFT-2-höz tartozó támogatási programok lebonyolítási számlái

3623. NFT-2-höz tartozó központi támogatási programok lebonyolítási számlái

36231. Gazdaságfejlesztés operatív program lebonyolítási számla

36232. Közlekedés operatív program lebonyolítási számla

36233. Társadalmi megújulás operatív programok lebonyolítási számlái

36234. Társadalmi infrastruktúra operatív program lebonyolítási számla

36235. Környezet és energia operatív program lebonyolítási számla

36236. Államreform operatív program lebonyolítási számlái

36237. Elektronikus közigazgatás operatív programok lebonyolítási számla

36239. Végrehajtás operatív program lebonyolítási számla

3624. NFT-2-höz tartozó regionális támogatási programok lebonyolítási számlái

36241. Nyugat-dunántúli operatív program lebonyolítási számla

36242. Közép-dunántúli operatív program lebonyolítási számla

36243. Dél-dunántúli operatív program lebonyolítási számla

36244. Észak-magyarországi operatív program lebonyolítási számla

36245. Észak-alföldi operatív program lebonyolítási számla

36246. Dél-alföldi operatív program lebonyolítási számla

36247. Közép-magyarországi operatív program lebonyolítási számla

3625. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok lebonyolítási számlái

36251. EMVA NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás lebonyolítási számla

36252. EMVA NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv lebonyolítási számla

36253. EMGA támogatások lebonyolítási számla

362531. EMGA mezőgazdasági termelők közvetlen támogatása lebonyolítási számla

362532. EMGA agrárpiaci támogatás lebonyolítási számla

3625321. EMGA belpiaci intézkedés lebonyolítási számla

3625322. EMGA exporttámogatás lebonyolítási számla

362533. EMGA intervenciós kifizetések lebonyolítási számla

36254. EHA által finanszírozott operatív program lebonyolítási számla

36259. Egyéb EU-s agrár támogatási programok lebonyolítási számlái[590]

3626. Egyéb Európai Uniós támogatási programok lebonyolítási számlái

36262. Közösségi kezdeményezés lebonyolítási számla

362621. INTERREG közösségi kezdeményezés lebonyolítási számla

362622. EQUAL közösségi kezdeményezés lebonyolítási számla

36263. Belső politikák jogcímen nyújtott támogatások lebonyolítási számla

36264. TEN-T támogatás lebonyolítási számla

36266. Területi Együttműködés támogatásának lebonyolítási számlái[591]

362661. Európai Területi Együttműködés támogatás lebonyolítási számlája[592]

362662. INTERACT támogatás lebonyolítási számlája[593]

36267. Svájci Alap támogatás lebonyolítási számlája[594]

36268. Szolidaritási programok lebonyolítási számlái[595]

362681. Európai Menekültügyi Alap támogatásának lebonyolítási számlája[596]

362682. Integrációs Alap támogatásának lebonyolítási számlája[597]

362683. Visszatérési Alap támogatásának lebonyolítási számlája[598]

362684. Külső Határok Alap támogatásának lebonyolítási számlája[599]

36269.[600]

3627. Szabálytalan kifizetések visszatérítése lebonyolítási számla

3628. NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számla

3629. Egyéb különféle nemzetközi támogatás lebonyolítási számlája[601]

363-366. Foglalt[602]

367. Kincstári egységes nostro-devizaszámla (KESZ) (nemzetgazdasági elszámolások)

368. Nemzetközi támogatási programok közösségi forrás számlái

3681. Előcsatlakozási alapok közösségi forrás számlái

36811.[603]

36812.[604]

36813. SAPARD közösségi számla

3682. NFT-1-hez tartozó támogatási programok közösségi forrás számlái

36821-36826. Strukturális alapokhoz tartozó támogatási programok közösségi forrás számlái

36821. Gazdasági versenyképesség operatív program közösségi forrás számla

36822. Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program közösségi forrás számla

36823. Humánerőforrás-fejlesztési operatív program közösségi forrásszámla

36824. Regionális operatív program közösségi forrás számla

36825. Agrár- és vidékfejlesztési operatív program közösségi forrás számla

36826. Közösségi Támogatási Keret technikai segítségnyújtási program közösségi forrás számla

36827. Kohéziós Alap támogatási program közösségi forrás számla

368271. Kohéziós Alap közlekedési támogatási program közösségi forrás számla

368272. Kohéziós Alap környezetvédelmi támogatási program közösségi forrás számla

3683-3684. NFT-2-höz tartozó támogatási programok közösségi forrás számlái[605]

3683. NFT-2-höz tartozó központi támogatási programok közösségi forrás számlái

36831. Gazdaságfejlesztés operatív program közösségi forrás számla

36832. Közlekedés operatív program közösségi forrás számla

36833. Társadalmi megújulás operatív program közösségi forrás számla

36834. Társadalmi infrastruktúra operatív program közösségi forrás számla

36835. Környezet és energia operatív program közösségi forrás számla

36836. Államreform operatív program közösségi forrás számla

36837. Elektronikus közigazgatás operatív program közösségi forrás számla

36839. Végrehajtás operatív program közösségi forrás számla

3684. NFT-2-höz tartozó regionális támogatási programok közösségi forrás számlái

36841. Nyugat-dunántúli operatív program közösségi forrás számla

36842. Közép-dunántúli operatív program közösségi forrás számla

36843. Dél-dunántúli operatív program közösségi forrás számla

36844. Észak-magyarországi operatív program közösségi forrás számla

36845. Észak-alföldi operatív program közösségi forrás számla

36846. Dél-alföldi operatív program közösségi forrás számla

36847. Közép-magyarországi operatív program közösségi forrás számla

3685. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok közösségi forrás számlái

36851. EMVA NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás közösségi forrás számla

36852. EMVA NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv közösségi forrás számla

36853. EMGA közösségi forrás számla

36854. EHA által finanszírozott operatív program közösségi forrás számla

36859. Egyéb EU-s agrár támogatási programok közösségi forrás számla[606]

3686. Egyéb Európai Uniós támogatási programok közösségi forrás számlái

36861. Schengeni Alap közösségi forrás számla

36862. Közösségi kezdeményezések közösségi forrás számlái

368621. INTERREG közösségi forrás számla

368622. EQUAL közösségi forrás számla

36863. Belső politikák jogcímen nyújtott támogatások közösségi forrás számla

36864. TEN-T támogatás közösségi forrás számlája

36865. EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus közösségi forrás számlája

36866. Területi Együttműködés támogatásának közösségi forrás számlái[607]

368661. Európai Területi Együttműködés támogatás közösségi forrás számlái[608]

368662. INTERACT támogatás közösségi forrás számlája[609]

36867. Svájci Alap támogatás közösségi forrás számlája[610]

36868. Szolidaritási programok közösségi forrás számlái[611]

368681. Európai Menekültügyi Alap közösségi forrás számlája[612]

368682. Integrációs Alap közösségi forrás számlája[613]

368683. Visszatérési Alap közösségi forrás számlája[614]

368684. Külső Határok Alap közösségi forrás számlája[615]

368689. Technikai segítségnyújtás közösségi forrás számla[616]

3687. NATO Biztonsági Beruházási program közösségi forrás számlája

3689. Egyéb különféle nemzetközi támogatási program közösségi forrás számlái

36891. EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Tevékenységekre vonatkozó programjának közösségi forrás számlája[617]

36892. Közvetlenül pályázott nemzetközi támogatási program közösségi forrás számlája[618]

36899. Különféle egyéb nemzetközi támogatási program közösségi forrás számla[619]

369. Nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközeinek értékvesztése és annak visszaírása[620]

371. Irányítás (felügyelet) alá tartozó költségvetési szervnek folyósított támogatás (csak önkormányzat és tb pénzügyi alapjai)[621]

3711. Irányítás (felügyelet) alá tartozó költségvetési szervnek folyósított támogatás előirányzata[622]

3712. Irányítás (felügyelet) alá tartozó költségvetési szervnek folyósított támogatás előirányzatának teljesítése[623]

372. FOGLALT[624]

3721.[625]

37211.[626]

37212.[627]

37213.[628]

37214.[629]

3722.[630]

37221.[631]

37222.[632]

37223.[633]

37224.[634]

375. Központi költségvetésből folyósított államháztartáson belüli támogatások (nemzetgazdasági elszámolások)[635]

384. Foglalt[636]

385. Központi költségvetésből folyósított államháztartáson kívüli támogatások (nemzetgazdasági elszámolások)

39. FÜGGŐ, ÁTFUTÓ ÉS KIEGYENLÍTŐ KIADÁSOK[637]

3911. Költségvetési intézményi függő kiadások[638]

3912. Kincstári ügyfelek munkabér megelőlegezési számlája (nemzetgazdasági elszámolások)[639]

3926. Utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásai

3927. Kincstári ügyfelek átfutó kiadásai (nemzetgazdasági elszámolások)[640]

3928. Nemzetgazdasági elszámolások átfutó kiadásai

3929. Egyéb átfutó kiadások

3941. Elszámolási és pénzforgalmi számlák közötti átvezetések[641]

3942. Helyiadó-beszedési számlák közötti átvezetések

3943. Kincstári ügyfelek kiegyenlítő kiadásai (nemzetgazdasági elszámolások)[642]

3944. Nemzetgazdasági elszámolások kiegyenlítő kiadásai

3945. KESZ kiegyenlítő kiadásai (nemzetgazdasági elszámolások)

3946. Kincstári körön belüli kiegyenlítő kiadások (nemzetgazdasági elszámolások)

396. Megtérítendő ellátások elszámolása számla[643]

3981. EMVA-ból érkező NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás költségvetési átfutó kiadásai[644]

3982. EMVA-ból érkező NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv költségvetési átfutó kiadásai[645]

3983. EMGA-ból érkező agrártámogatás költségvetési átfutó kiadásai

39831. EMGA mezőgazdasági termelők közvetlen támogatás átfutó kiadásai

39832. EMGA agrárpiaci támogatás átfutó kiadásai

398321. EMGA belpiaci intézkedés átfutó kiadásai

398322. EMGA exporttámogatás átfutó kiadásai

39833. EMGA intervenciós kifizetések átfutó kiadásai

3984. EHA-ból finanszírozott operatív program költségvetési átfutó kiadásai[646]

3986. Cukorágazati hozzájárulás megelőlegezéshez kapcsolódó átfutó kiadások[647]

399. Költségvetésen kívüli függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások

4. Számlaosztály

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

[648]
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
41.SAJÁT TŐKE
411. Tartós tőke
4111. Kezelésbe vett eszközök tartós tőkéje
4112. Saját tulajdonban lévő eszközök tartós tőkéje
412. Kezelésbe vett eszközök tőkeváltozása
4121. Előző évek kezelt tőkeváltozásai
4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos kezelt tőkeváltozások
4123. Tárgyévi pénzforgalom nélküli kezelt tőkeváltozások
41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli kezelt tőkeváltozások
41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli kezelt tőkeváltozások
41233. Terv szerinti értékcsökkenés miatti kezelt tőkeváltozások
41234. Piaci érték változása miatti terven felüli értékcsökkenés kezelt tőkeváltozása
41235. Egyéb terven felüli értékcsökkenés kezelt tőkeváltozása
41236. Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozás
41237. Külföldi pénzértékre szóló eszközök (kivéve a valuta-, devizakészlet) év végi értékeléséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozása
41238. Kezelt eszközök értékesítésével kapcsolatos veszteség jellegű különbözet
413. Saját tulajdonban lévő eszközök tőkeváltozása
4131. Előző évek saját tőkeváltozásai
4132. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos saját tőkeváltozások
4133. Tárgyévi pénzforgalom nélküli saját tőkeváltozások
41331. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli saját tőkeváltozások
41332. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli saját tőkeváltozások
41333. Terv szerinti értékcsökkenés miatti saját tőkeváltozások
41334. Piaci érték változása miatti terven felüli értékcsökkenés saját tőkeváltozása
41335. Egyéb terven felüli értékcsökkenés saját tőkeváltozása
41336. Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó saját tőkeváltozás
41337. Külföldi pénzértékre szóló eszközök (kivéve a valuta-, devizakészlet) év végi értékeléséhez kapcsolódó saját tőkeváltozása
41338. Saját tulajdonban lévő eszközök értékesítésével kapcsolatos veszteség jellegű különbözet
414. Sajátos tőkeváltozások (nemzetgazdasági elszámolások)
415-416.
Foglalt
4171. Kezelésbe vett eszközök értékelési tartaléka
4172. Saját tulajdonban lévő eszközök értékelési tartaléka
42.TARTALÉKOK
421.Költségvetési tartalékok
4211. Költségvetési tartalék elszámolása
4212. Költségvetési pénzmaradvány
4214. Előző év(ek) költségvetési tartalékának elszámolása
42121. Költségvetési működési célú pénzmaradvány
42122. Költségvetési felhalmozási célú pénzmaradvány
4221. Tárgyévi vállalkozási maradvány elszámolása
4222. Előző év(ek) vállalkozási maradványa
4223. Elkülönített vállalkozási maradvány
422. Vállalkozási tartalék
4221. Tárgyévi vállalkozási tartalék elszámolása
4222.
4223.
4224. Előző év(ek) vállalkozási tartalékának elszámolása
423. Foglalt
424. Előirányzat-maradvány számla
4241. Működési célú előirányzat-maradvány számla
4242. Felhalmozási célú előirányzat-maradvány számla
425. Költségvetési kiadási megtakarítás (többlet) elszámolása
426. Költségvetési bevételi többlet (lemaradás) elszámolása
427. Vállalkozási kiadási megtakarítás (többlet) elszámolása
428. Vállalkozási bevételi többlet (lemaradás) elszámolása
43.
431 Hosszú lejáratú hitelek pénzügyi vállalkozásoktól
4311. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett hosszú lejáratú hitelek állománya
43111. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett fejlesztési célú hitelek állománya
431111. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett fejlesztési célú hitelek mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
431112. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett fejlesztési célú hitelek következő évek törlesztő részleteinek állománya
43112. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett működési célú hitelek állománya
431121. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett működési célú hitelek mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
431122. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett működési célú hitelek következő évek törlesztő részleteinek állománya
4312. Pénzügyi vállalkozásnak hosszú lejáratú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata "K"
43121. Pénzügyi vállalkozásnak fejlesztési célú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata
43122. Pénzügyi vállalkozásnak működési célú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata
4313. Pénzügyi vállalkozástól hosszú lejáratú hitel felvételének előirányzata "T"
43131. Pénzügyi vállalkozástól fejlesztési célú hitel felvételének előirányzata
43132. Pénzügyi vállalkozástól működési célú hitel felvételének előirányzata
4314. Pénzügyi vállalkozásnak hosszú lejáratú hitelek törlesztése, visszafizetése "T"
43141. Fejlesztési célú hitelek törlesztése, visszafizetése pénzügyi vállalkozásnak
43142. Működési célú hitelek törlesztése, visszafizetése pénzügyi vállalkozásnak
4315. Pénzügyi vállalkozásoktól hosszú lejáratú hitelek felvétele "K"
43151. Fejlesztési célú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozástól
43152. Működési célú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozástól
432. Hosszú lejáratú hitel egyéb belföldi forrásból
4321. Egyéb belföldi forrásból felvett hosszú lejáratú hitelek állománya
43211. Egyéb belföldi forrásból felvett fejlesztési célú hitelek állománya
432111. Egyéb belföldi forrásból felvett fejlesztési célú hitelek mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
432112. Egyéb belföldi forrásból felvett fejlesztési célú hitelek következő évek törlesztő részleteinek állománya
43212. Egyéb belföldi forrásból felvett működési célú hitelek állománya
432121. Egyéb belföldi forrásból felvett működési célú hitelek mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
432122. Egyéb belföldi forrásból felvett működési célú hitelek következő évek törlesztő részleteinek állománya
4322. Egyéb belföldi forrásból származó hosszú lejáratú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata "K"
43221. Egyéb belföldi forrásból származó fejlesztési célú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata
43222. Egyéb belföldi forrásból származó működési célú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata
4323. Egyéb belföldi forrásból hosszú lejáratú hitel felvételének előirányzata "T"
43231. Egyéb belföldi forrásból fejlesztési célú hitel felvételének előirányzata
43232. Egyéb belföldi forrásból működési célú hitel felvételének előirányzata
4324. Egyéb belföldi forrásból származó hosszú lejáratú hitelek törlesztése, visszafizetése "T"
43241. Egyéb belföldi forrásból származó fejlesztési célú hitelek törlesztése, visszafizetése
43242. Egyéb belföldi forrásból származó működési célú hitelek törlesztése, visszafizetése
4325. Egyéb forrásból származó hosszú lejáratú hitelek felvétele "K"
43251. Fejlesztési célú hitelek felvétele egyéb belföldi forrásból
43252. Működési célú hitelek felvétele egyéb belföldi forrásból
433. Hosszú lejáratú külföldi hitelek
4331. Hosszú lejáratú külföldi hitelek állománya
43311. Hosszú lejáratú külföldi hitelek mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
43312. Hosszú lejáratú külföldi hitelek következő évek törlesztő részleteinek állománya
4332. Hosszú lejáratú külföldi hitel visszafizetésének előirányzata "K"
4333. Hosszú lejáratú külföldi hitel felvételének előirányzata "T"
4334. Hosszú lejáratú külföldi hitelek visszafizetése "T"
4335. Hosszú lejáratú külföldi hitelek felvétele "K"
434. Tartozás kötvénykibocsátásból
4341. Hosszú lejáratú tartozás állománya kötvénykibocsátásból
43411. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás tartozás állománya
434111. Fejlesztési célú belföldi kötvénykibocsátás tartozás állománya
4341111. Fejlesztési célú belföldi kötvénykibocsátás tartozás mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
4341112. Fejlesztési célú belföldi kötvénykibocsátás tartozás következő évek törlesztő részleteinek állománya
434112. Fejlesztési célú külföldi kötvénykibocsátás tartozás állománya
4341121. Fejlesztési célú külföldi kötvénykibocsátás tartozás mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
4341122. Fejlesztési célú külföldi kötvénykibocsátás tartozás következő évek törlesztő részleteinek állománya
43412. Működési célú kötvénykibocsátás tartozás állománya
434121. Működési célú belföldi kötvénykibocsátás tartozás állománya
4341211. Működési célú belföldi kötvénykibocsátás tartozás mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
4341212. Működési célú belföldi kötvénykibocsátás tartozás következő évek törlesztő részleteinek állománya
434122. Működési célú külföldi kötvénykibocsátás tartozás állománya
4341221. Működési célú külföldi kötvénykibocsátás tartozás mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
4341222. Működési célú külföldi kötvénykibocsátás tartozás következő évek törlesztő részleteinek állománya
43413. Központi költségvetés hosszú lejáratú belföldi kötvénykibocsátás tartozás állománya (nemzetgazdasági elszámolások)
43414. Központi költségvetés hosszú lejáratú külföldi kötvénykibocsátás tartozás állománya (nemzetgazdasági elszámolások)
4342. Hosszú lejáratú kötvénykibocsátás kiadási előirányzata "K"
43421. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás kiadási előirányzata
43422. Működési célú kötvénykibocsátás kiadási előirányzata
43423. Központi költségvetés hosszú lejáratú belföldi kötvénykibocsátás kiadási előirányzata (nemzetgazdasági elszámolások)
43424. Központi költségvetés hosszú lejáratú külföldi kötvénykibocsátás kiadási előirányzata (nemzetgazdasági elszámolások)
4343. Hosszú lejáratú kötvénykibocsátás bevételi előirányzata "T"
43431. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás bevételi előirányzata
43432. Működési célú kötvénykibocsátás bevételi előirányzata
43433. Központi költségvetés hosszú lejáratú belföldi kötvénykibocsátás bevételi előirányzata (nemzetgazdasági elszámolások)
43434. Központi költségvetés hosszú lejáratú külföldi kötvénykibocsátás bevételi előirányzata (nemzetgazdasági elszámolások
4344. Hosszú lejáratra kibocsátott kötvény beváltása "T"
43441. Fejlesztési célra kibocsátott kötvény beváltása
43442. Működési célra kibocsátott kötvény beváltása
43443. Központi költségvetés hosszú lejáratú belföldi kötvény beváltása (nemzetgazdasági elszámolások)
43444. Központi költségvetés hosszú lejáratú külföldi kötvény beváltása (nemzetgazdasági elszámolások)
4345. Hosszú lejáratú kötvénykibocsátás bevétele "K"
43451. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás bevétele
43452. Működési célú kötvénykibocsátás bevétele 4383. Kezelésbe átvett önkormányzati vagyon
43453. Központi költségvetés hosszú lejáratú belföldi kötvénykibocsátás bevétele (nemzetgazdasági elszámolások)
43454. Központi költségvetés hosszú lejáratú külföldi kötvénykibocsátás bevétele (nemzetgazdasági elszámolások)
435. Működési célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök államháztartáson belülről
4351. Működési célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök állománya
43511. Működési célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
43512. Működési célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök következő évek törlesztő részleteinek állománya
4352. Működési célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök törlesztésének előirányzata "K"
4353. Működési célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök igénybevételének előirányzata "T"
4354. Működési célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök törlesztése, visszafizetése "T"
4355. Működési célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök igénybevétele "K"
436. Felhalmozási célú (éven túli) visszatérítendő támogatások, kölcsönök államháztartáson belülről
4361. Felhalmozási célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök állománya
43611. Felhalmozási célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
43612. Felhalmozási célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök következő évek törlesztő részleteinek állománya
4362. Felhalmozási célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök törlesztésének előirányzata "K"
4363. Felhalmozási célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök igénybevételének előirányzata "T"
4364. Felhalmozási célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök törlesztése, visszafizetése "T"
4365. Felhalmozási célú (éven túli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök igénybevétele "K"
437. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek
438. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek .
4381. Kezelésbe átvett kincstári vagyon miatti kötelezettség

* A számlát csak azok az önkormányzatok alkalmazzák, amelyek a kincstári vagyon meghatározott körének vagyonkezelésére a KVI-vel szerződést kötöttek.

[649]
4382. Kezelésbe átvett önkormányzati vagyon miatti kötelezettségek
4383.
4384. Átvállalt hosszú lejáratú kötelezettségek
4385. Hosszú lejáratú kötelezettségek magánszeméllyel szemben
4389. Különféle egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
4386. Hosszú lejáratú szállítói tartozások
43861. Belföldi hosszú lejáratú szállítói szállítók
438611. Államháztartáson belüli hosszú lejáratú belföldi beruházási szállítók állománya
438612. Államháztartáson kívüli hosszú lejáratú belföldi beruházási szállítók állománya
438613. Államháztartáson belüli hosszú lejáratú belföldi egyéb szállítók állománya
438614. Államháztartáson kívüli hosszú lejáratú belföldi egyéb szállítók állománya
438615. Nem számlázott államháztartáson belüli hosszú lejáratú belföldi szállítások
438619. Nem számlázott államháztartáson kívüli hosszú lejáratú belföldi szállítások
43862. Európai Uniós tagország szerinti (EU-s) hosszú lejáratú külföldi szállító
438621. EU-s külföldi hosszú lejáratú beruházási szállítók állománya
438623. Külföldi egyéb hosszú lejáratú szállítók állománya
438629. Nem számlázott EU-s szállítások
43863. Nem Európai Uniós ország szerinti (nem EU-s) külföldi hosszú lejáratú szállító
438631. Nem EU-s külföldi hosszú lejáratú beruházási szállítók állománya
438632. Nem EU-s külföldi hosszú lejáratú egyéb szállítók állománya
438639. Nem számlázott nem EU-s külföldi hosszú lejáratú szállítások
439.Hosszú lejáratú kötelezettségek kiadás és bevétel átvezetési számlája
44-45.RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
441.Belföldi szállítók
4411. Államháztartáson belüli belföldi beruházási szállítók állománya
44111. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson belüli belföldi beruházási szállítók állománya
44112. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson belüli belföldi beruházási szállítók állománya
44113. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson belüli belföldi beruházási szállítók állománya
4412. Államháztartáson kívüli belföldi beruházási szállítók állománya
44121. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson kívüli belföldi beruházási szállítók állománya
44122. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson kívüli belföldi beruházási szállítók állománya
44123. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson kívüli belföldi beruházási szállítók állománya
4413. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
44131. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
44132. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
44133. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
4414. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
44141. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
44142. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
44143. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
4415. Államháztartáson belüli belföldi egyéb szállítók állománya
44151. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson belüli belföldi egyéb szállítók állománya
44152. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson belüli belföldi egyéb szállítók állománya
44153. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson belüli belföldi egyéb szállítók állománya
4416. Államháztartáson kívüli belföldi egyéb szállítók állománya
44161. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson kívüli belföldi egyéb szállítók állománya
44162. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson kívüli belföldi egyéb szállítók állománya
44163. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson kívüli belföldi egyéb szállítók állománya
4417. Nem számlázott államháztartáson belüli belföldi szállítások
4418. Nem számlázott államháztartáson kívüli belföldi szállítások
442. Európai Uniós tagország szerinti (EU-s) külföldi szállító
4421. EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
44211. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
44212. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
44213. Tárgyévet követő évet terhelő EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
4422. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
44221. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
44222. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
44223. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
4423. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
44231. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
44232. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
44233. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
4425. Nem számlázott EU-s szállítások
443. Nem Európai Uniós ország szerinti (nem EU-s) külföldi szállító
4431. Nem EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
44311. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) nem EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
44312. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi nem EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
44313. Tárgyévet követő évet terhelő nem EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
4432. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
44321. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
44322. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
44323. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
4433. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
44331. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
44332. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
44333. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
4434. Nem EU-s külföldi egyéb szállítók állománya
44341. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) nem EU-s külföldi egyéb szállítók állománya
44342. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi nem EU-s külföldi egyéb szállítók állománya
44343. Tárgyévet követő évet terhelő nem EU-s külföldi egyéb szállítók állománya
4435. Nem számlázott nem EU-s külföldi szállítások
444. Váltótartozások
445. Munkavállalókkal kapcsolatos különféle kötelezettségek
446. Költségvetéssel szembeni kötelezettségek
447. Helyi önkormányzatok sajátos kötelezettségei
4471.
4472. Helyi adó túlfizetés miatti kötelezettségek
448. Foglalt
449. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
4491. Támogatási program előlege miatti kötelezettség
4492. Szabálytalan kifizetés miatti kötelezettség
4493. Garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettség
44931. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettség
44932. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettség
4494. Nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségek
4495. Előfinanszírozás miatti kötelezettségek
4496. Vagyonkezelésbe adott eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek
4499. Egyéb különféle rövid lejáratú kötelezettség
45. RÖVID LEJÁRATÚ HITELEK, VISSZATÉRÍTENDŐ KAPOTT TÁMOGATÁSOK, KÖLCSÖNÖK ÉS TARTOZÁSOK KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁSBÓL
451. Rövid lejáratú hitelek pénzügyi vállalkozásoktól
4511. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett rövid lejáratú hitelek állománya
4512. Pénzügyi vállalkozásnak rövid lejáratú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata "K"
4513. Pénzügyi vállalkozástól rövid lejáratú hitel felvételének előirányzata "T"
4514. Rövid lejáratú hitelek törlesztése, visszafizetése pénzügyi vállalkozásnak "T"
4515. Rövid lejáratú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozástól "K"
452. Rövid lejáratú hitelek egyéb belföldi forrásból
4521. Egyéb belföldi forrásból felvett rövid lejáratú hitelek állománya
4522. Egyéb belföldi forrásból származó rövid lejáratú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata "K"
4523. Egyéb belföldi forrásból rövid lejáratú hitel felvételének előirányzata "T"
4524. Egyéb belföldi forrásból származó rövid lejáratú hitelek törlesztése, visszafizetése "T"
4525. Rövid lejáratú hitelek felvétele egyéb belföldi forrásból "K"
453-454. Tartozás (éven belüli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök igénybevételéből
453. Működési célú (éven belüli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök államháztartáson belülről
4531. Működési célú (éven belüli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök állománya
4532. Működési célú (éven belüli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök törlesztésének előirányzata
4533. Működési célú (éven belüli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök igénybevételének előirányzata
4534. Működési célú (éven belüli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök törlesztése, visszafizetése
4535. Működési célú (éven belüli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök igénybevétele
454. Felhalmozási célú (éven belüli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök államháztartáson belülről
4541. Felhalmozási célú (éven belüli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök állománya
4542. Felhalmozási célú (éven belüli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök törlesztésének előirányzata
4543. Felhalmozási célú (éven belüli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök igénybevételének előirányzata
4544. Felhalmozási célú (éven belüli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök törlesztése, visszafizetése
4545. Felhalmozási célú (éven belüli) visszatérítendő kapott támogatások, kölcsönök igénybevétele
455-457. Tartozások forgatási célú pénzügyi műveletekből
455. Likviditási hitel a központi költségvetéstől
456. Rövid lejáratú likviditási hitelek egyéb belföldi forrásból
457. Tartozás rövid lejáratú kötvénykibocsátásból
4561.
4562.
4563.
4564.
4565.
457.
4571.
4572.
4573.
4574.
4575.
458. Foglalt
459. Rövid lejáratú kötelezettségek kiadás és bevétel átvezetési számlája
46. TÁMOGATÁSÉRTÉKŰ BEVÉTELEK, ELŐZŐ ÉVI TÁMOGATÁSOK, VISSZATÉRÜLÉSEK ÉS FEJEZETI ELSZÁMOLÁSOK
461. Előző évi költségvetési kiegészítések, visszatérülések
4611.
4612. Előző évi költségvetési kiegészítések, visszatérülések előirányzatának teljesítése
462.
4621.
4622.
463. FOGLALT
4631.
4632.
464. Működési célú, támogatásértékű bevételek elszámolása
4641. Működési célú, támogatásértékű bevétel előirányzata
4642. Működési célú, támogatásértékű bevétel előirányzatának teljesítése
4643. Működési célú, előző év(ek) i támogatási program visszatérített előlege miatti támogatásértékű bevétel előirányzatának teljesítése
465. Felhalmozási célú, támogatásértékű bevételek elszámolása
4651. Felhalmozási célú, támogatásértékű bevétel előirányzata
4652. Felhalmozási célú, támogatásértékű bevétel előirányzatának teljesítése
4653. Felhalmozási célú, előző év(ek) i támogatási program visszatérített előlege miatti támogatásértékű bevétel előirányzatának teljesítése
466. Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről
4661. Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülés előirányzata államháztartáson belülről
4662. Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülés előirányzatának teljesítése államháztartáson belülről
467. Tb pénzügyi alapok ellátási bevételeinek elszámolása
4671. Tb pénzügyi alapok működési szektor előző évi előirányzat-maradvány befizetéséből származó bevétel
4672. Tb pénzügyi alapok működési szektor befizetési kötelezettségből származó bevétel
4673. Ellátási bevételek alapon belüli elszámolása
468. Fejezeti év végi maradványelszámolási számla bevételeinek elszámolása
469. Foglalt
47. ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLRŐL KAPOTT VÉGLEGES PÉNZESZKÖZ ÁTVÉTELEK ELSZÁMOLÁSA
471. Működési célú pénzeszközátvétel az államháztartáson kívülről
4711. Működési célú pénzeszközátvétel előirányzata államháztartáson kívülről
4712. Működési célú pénzeszközátvétel előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülről
4713. Működési célú, előző év(ek) i támogatási program visszatérített előlege miatti pénzeszközátvétel előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülről
472. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről
4721. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel előirányzata államháztartáson kívülről
4722. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülről
4723. Felhalmozási célú, előző év(ek) i támogatási program visszatérített előlege miatti pénzeszközátvétel előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülről
473. Központi költségvetés közvetlen EU költségvetésből származó bevételei
474-475. Foglalt
476. Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülés államháztartáson kívülről
4761. Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülés előirányzata államháztartáson kívülről
4762. Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülés előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülről
477-478. Foglalt
479. Támogatásértékű bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb kiegészítések átvezetési számlája
48. FÜGGŐ, ÁTFUTÓ, KIEGYENLÍTŐ BEVÉTELEK
481-484. Költségvetési elszámolásokat érintő függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek
_481. Költségvetési függő bevételek
4811. Költségvetési intézményi függő bevételek
4812. Helyi adóbeszedési számlával kapcsolatos függő bevételek
4813. Egyéb adóbeszedési számlákkal kapcsolatos függő bevételek
4814. Kincstári ügyfelek függő bevételei (nemzetgazdasági elszámolások)
482. Költségvetési átfutó bevételek
4821. Költségvetési átfutó bevételek
4822. Utólagos elszámolások átfutó bevételei
4823. Költségvetési egyéb bevételek beszedési számlával kapcsolatos átfutó bevételek (csak helyi önkormányzatok)
4824. Költségvetés letéti bevételei
4825. Továbbadási céllal kapott átfutó bevételek
4826. Vevőtől kapott előlegek bevételei
4827. Kincstári ügyfelek átfutó bevételei (nemzetgazdasági elszámolások)
4828. Megosztott átfutó bevételek
48281. Közhatalmi tevékenység átfutó bevételei
48282. Egyéb megosztott átfutó bevételek
4829. Költségvetési egyéb átfutó bevételek
483. Költségvetési kiegyenlítő bevételek
4831. Elszámolási és pénzforgalmi számlák közötti átvezetések
4832. Helyiadó-beszedési számlák közötti átvezetések
4833. Kincstári ügyfelek kiegyenlítő bevételei (nemzetgazdasági elszámolások)
4834. Nemzetgazdasági elszámolások kiegyenlítő bevételei
4835. Önkormányzati támogatások rendező költségvetési kiegyenlítő bevételi átvezetési számla
484. Adóhatóságokkal kapcsolatos elszámolási számla
485. Fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztás átfutó bevételei
486. Központi költségvetési szervek befizetései
487.
524. Állományba tartozók nem munkavégzéssel kapcsolatos megbízási díja
488. Költségvetésen kívüli függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek, letétek elszámolása
4881. Belföldi feladatok lebonyolításának elszámolása
48811.Sajátos feladatok lebonyolításának elszámolása
488111. Kincstár területi szervei által végzett lebonyolítási feladatok elszámolása
488112. Különféle önkormányzati feladatok lebonyolításának elszámolása
488113. Központi költségvetési szervek nettó finanszírozásának lebonyolításának elszámolása
48812. Társadalombiztosítás finanszírozásának átfutó elszámolása (önkormányzatok)
48813. Államigazgatási eljárási illetékbeszedési bevételek átfutó elszámolása (önkormányzatok)
48814. Idegen bevételek beszedésének átfutó elszámolása (önkormányzatok)
48815. Foglalt
48816. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen pénzeszközök elszámolása
48817. Letétek, biztosítékok elszámolása
48818. Fedezetkezelői számla elszámolása
48819. Egyéb lebonyolítási feladatok elszámolása
488191. Nemzeti agrárkár-enyhítés elszámolása
488192. Bírság beszedés elszámolása
488193. EFER elszámolási számla
488194. Neptun gyűjtő számla
488195. Természetbeni családtámogatások számla
488196. Gyermektartásdíjak megelőlegezése számla
488198. Egyéb különféle lebonyolítás elszámolása
4882. Nemzetközi támogatási programok lebonyolításának elszámolása
4883-4887. Foglalt
4883. Illetékbeszedési bevételek átfutó elszámolása (önkormányzatok)
4884. Idegen bevételek beszedésének átfutó elszámolása (önkormányzatok)
4885. Foglalt
4886. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen pénzeszközök elszámolása
4887. Letétek, biztosítékok elszámolása
4888. Nemzetközi támogatási programok közösségi forrás elszámolása
4889. Nemzetközi támogatási programok deviza elszámolása
489. Foglalt
49.ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK
491. Nyitómérleg számla
492. Mérlegrendezési számla
4921. Átszervezéshez kapcsolódó mérlegrendezési számla
4922. Egyéb mérlegrendezési számla
493. Zárómérleg számla
494. Költségvetési bevételek és kiadások elszámolása
495. Vállalkozási bevételek és kiadások elszámolása
496. Előirányzatok zárlati elszámolása
497- Előirányzatok évközi-elszámolása
498. Eredeti előirányzatok nyitó elszámolása
499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása

5. Számlaosztály

KIADÁSOK ELŐIRÁNYZATA ÉS ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE

(közgazdasági osztályozás szerint)

51-52. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

[650]
51.RENDSZERES ÉS NEM RENDSZERES SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
511-515. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak személyi juttatásai
511.Rendszeres személyi juttatások
5111. Rendszeres személyi juttatások előirányzata
5112. Rendszeres személyi juttatások előirányzatának teljesítése
512.Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások
5121. Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások kiadásainak előirányzata
5122. Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások kiadási előirányzatának teljesítése
513.Foglalkoztatottak sajátos juttatásai
5131. Foglalkoztatottak sajátos juttatásai kiadásainak előirányzata
5132. Foglalkoztatottak sajátos juttatásai kiadási előirányzatának teljesítése
514.Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások
5141. Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások kiadási előirányzata
5142. Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások kiadásielőirányzatának teljesítése
515.Szociális jellegű juttatások
5151. Szociális jellegű juttatások kiadási előirányzata .
5152. Szociális jellegű juttatások kiadási előirányzatának teljesítése
516.Részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatásai
5161. Részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatásainak kiadási előirányzata
5162. Részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatásai kiadási előirányzatának teljesítése
517.Teljes munkaidőben foglalkoztatottak különféle nem rendszeres juttatásai
5171. Különféle nem rendszeres juttatások kiadási előirányzata
5172. Különféle nem rendszeres juttatások kiadási előirányzatának teljesítése
52.KÜLSŐ SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
521.Foglalt
522.Állományba nem tartozók juttatásai
5221. Állományba nem tartozók juttatásainak kiadási előirányzata
5222. Állományba nem tartozók juttatásai kiadási előirányzatának teljesítése
523.Fegyveres erők, testületi és a rendvédelmi szervek állományába nem tartozók juttatásai
5231. Fegyveres erők, testületi és a rendvédelmi szervek állományába nem tartozók juttatásainak kiadási előirányzata
5232. Fegyveres erők, testületi és a rendvédelmi szervek állományába nem tartozók juttatásai kiadási előirányzatának teljesítése
524.Állományba tartozók nem munkavégzéssel kapcsolatos megbízási díja
5241. Állományba tartozók nem munkavégzéssel kapcsolatos megbízási díjának kiadási előirányzata
5242. Állományba tartozók nem munkavégzéssel kapcsolatos megbízási díja kiadási előirányzatának teljesítése
53. MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK
53111.
53115. Szociális hozzájárulási adó kiadási előirányzata
53121.
531122
53125. Szociális hozzájárulási adó kiadási előirányzatának teljesítése
532
5321
5322.
533.Egészségügyi hozzájárulás
5331. Egészségügyi hozzájárulás előirányzata
5332. Egészségügyi hozzájárulás előirányzatának teljesítése
534.Táppénz-hozzájárulás
5341. Táppénz-hozzájárulás előirányzata
5342. Táppénz-hozzájárulás előirányzatának teljesítése
535.Munkaadókat terhelő járulékok államháztartáson kívülre
5351. Munkaadókat terhelő járulékok államháztartáson kívülre előirányzata
5352. Munkaadókat terhelő járulékok államháztartáson kívülre előirányzat teljesítése
536.Munkaadókat terhelő egyéb járulékok
5361. Munkaadókat terhelő egyéb járulékok előirányzata
5362. Munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának teljesítése
537.
5371.
5372.
538.Korkedvezmény-biztosítási járulék
5381. Korkedvezmény-biztosítási járulék kiadási előirányzata
5382. Korkedvezmény-biztosítási járulék kiadási előirányzat teljesítése
54-57.DOLOGI KIADÁSOK
54. KÉSZLETBESZERZÉSEK
541.Élelmiszerek
5411. Élelmiszer-beszerzés kiadási előirányzata
5412. Élelmiszer-beszerzés kiadási előirányzat teljesítése
542.Gyógyszer, vegyszer
5421. Gyógyszer-, vegyszerbeszerzés kiadási előirányzata
5422. Gyógyszer-, vegyszerbeszerzés kiadási előirányzat teljesítése
543.Irodaszer, nyomtatvány
5431. Irodaszer-, nyomtatványbeszerzés kiadási előirányzata
5432. Irodaszer-, nyomtatványbeszerzés kiadási előirányzat teljesítése
544.Könyv, folyóirat, egyéb információhordozó
5441. Könyv, folyóirat, egyéb információhordozó beszerzés kiadási előirányzata
5442. Könyv, folyóirat, egyéb információhordozó beszerzés kiadási előirányzat teljesítése
545.Tüzelőanyagok
5451. Tüzelőanyag-beszerzés kiadási előirányzat
5451. Tüzelőanyag-beszerzés kiadási előirányzat teljesítése
546.Hajtó- és kenőanyag
5461. Hajtó- és kenőanyag-beszerzés kiadási előirányzata
5462. Hajtó- és kenőanyag-beszerzés kiadási előirányzat teljesítése
547.Szakmai anyag és kisértékű tárgyi eszközök, szellemi termékek
5471. Szakmai anyag és kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek beszerzés kiadási előirányzata
5472. Szakmai anyag és kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek beszerzés kiadási előirányzatának teljesítése
548.Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha
5481. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha beszerzés kiadási előirányzata
5482. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha beszerzés kiadási előirányzatának teljesítése
549.Egyéb készletek .
5491. Egyéb készletbeszerzés kiadási előirányzata
5492. Egyéb készletbeszerzés kiadási előirányzatának teljesítése
55. SZOLGÁLTATÁSOK
551.Kommunikációs szolgáltatások
5511. Kommunikációs szolgáltatások kiadási előirányzaté
5512. Kommunikációs szolgáltatások kiadási előirányzatának teljesítése
552.Különféle szolgáltatási kiadások
5521. Különféle szolgáltatási kiadások előirányzata
5522. Különféle szolgáltatási kiadások előirányzatának teljesítése
553.Vásárolt közszolgáltatások
5531. Vásárolt közszolgáltatások kiadási előirányzata
5532. Vásárolt közszolgáltatások kiadási előirányzatának teljesítése
554.Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások államháztartáson belülre
5541. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadási előirányzata
5542. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadási előirányzat teljesítése
555.Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások államháztartáson kívülre
5551. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadási előirányzata
5552. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadási előirányzat teljesítése
556.Pénzügyi szolgáltatások kiadásai
5561. Pénzügyi szolgáltatások kiadási előirányzata
5562. Pénzügyi szolgáltatások kiadási előirányzat teljesítése
557Szakmai szolgáltatások kiadásai
5571. Szakmai szolgáltatások kiadási előirányzata
5572. Szakmai szolgáltatás kiadási előirányzat teljesítése
56. KÜLÖNFÉLE DOLOGI KIADÁSOK
561.Általános forgalmi adó kiadások
5611. Általános forgalmi adó kiadási előirányzata
5612. Általános forgalmi adó kiadási előirányzat teljesítése
562.Kiküldetés, reprezentáció, reklám kiadások
5621. Kiküldetés, reprezentáció, reklám kiadások előirányzata
5622. Kiküldetés, reprezentáció, reklám kiadási előirányzat teljesítése
563.Egyéb dologi kiadások
5631. Egyéb dologi kiadások előirányzata
5632. Egyéb dologi kiadások előirányzat teljesítése
564.Számlázott szellemi tevékenység kiadása
5641. Számlázott szellemi tevékenység kiadási előirányzata
5642. Számlázott szellemi tevékenység kiadási előirányzat teljesítése
57.EGYÉB KÜLÖNFÉLE KIADÁSOK
571.Különféle költségvetési befizetések
5711. Különféle költségvetési befizetések előirányzata
5712. Különféle költségvetési befizetések előirányzat teljesítése
572.Adók, díjak, egyéb befizetések
5721. Adók, díjak, egyéb befizetések előirányzata
5722. Adók, díjak, egyéb befizetések előirányzat teljesítése
573.Kamatkiadások
5731. Kamatkiadások előirányzata
57311. Működési célú kamatkiadások előirányzata
57312. Felhalmozási célú kamatkiadások előirányzata
5732. Kamatkiadások előirányzat teljesítése
57321. Működési célú kamatkiadások előirányzat teljesítése
57322. Felhalmozási célú kamatkiadások előirányzat teljesítése
5733. Központi költségvetés kamatkiadásainak előirányzata (nemzetgazdasági elszámolások)
5734. Központi költségvetés kamatkiadásai (nemzetgazdasági elszámolások)
574.Realizált árfolyamveszteségek
5741. Realizált árfolyamveszteségek előirányzata
5742. Realizált árfolyamveszteségek előirányzatának teljesítése
575.Foglalt
576.Központi költségvetés államadóssággal kapcsolatos egyéb folyó kiadásai (nemzetgazdasági elszámolások)
5761. Központi költségvetés államadóssággal kapcsolatos egyéb folyó kiadásainak előirányzata
5762. Központi költségvetés államadóssággal kapcsolatos egyéb folyó kiadásai
577.Központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos egyéb folyó kiadásai (nemzetgazdasági elszámolások)
5771. Központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos egyéb folyó kiadásainak előirányzata
5772. Központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos egyéb folyó kiadásai
578.Központi költségvetés EU költségvetéshez való hozzájárulása (nemzetgazdasági elszámolások)
5781. Központi költségvetés EU költségvetéshez való hozzájárulás kiadásainak előirányzata
5782. Központi költségvetés EU költségvetéshez való hozzájárulás kiadásai
579.Központi költségvetés egyéb különféle folyó kiadásai (nemzetgazdasági elszámolások)
5791. Központi költségvetés egyéb különféle folyó kiadásainak előirányzata
5792. Központi költségvetés egyéb különféle folyó kiadásai
58. SZOCIÁLPOLITIKAI ELLÁTÁSOK ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK, TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
581.Családi támogatások
5811. Családi támogatások előirányzata
5812. Családi támogatások előirányzatának teljesítése
582-584.FOGLALT
585.Társadalombiztosítási ellátások (csak tb pénzügyi alapok)
5851. Társadalombiztosítási ellátások előirányzata
5852. Társadalombiztosítási ellátások előirányzatának teljesítése
586.Foglalkoztatással, munkanélküliséggel kapcsolatos ellátások
5861. Foglalkoztatással, munkanélküliséggel kapcsolatos ellátások előirányzata
5862. Foglalkoztatással, munkanélküliséggel kapcsolatos ellátások előirányzatának teljesítése
587.Betegséggel és fogyatékossággal kapcsolatos nem társadalombiztosítási ellátások
5871. Betegséggel és fogyatékossággal kapcsolatos nem társadalombiztosítási ellátások előirányzata
5872. Betegséggel és fogyatékossággal kapcsolatos nem társadalombiztosítási ellátások teljesítése
588.Pénzbeli ellátások
5881. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásainak előirányzata
5882. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai előirányzatának teljesítése
5883. Egyéb nem intézményi ellátások előirányzata
5884. Egyéb nem intézményi ellátások előirányzatának teljesítése
589.Lakhatással kapcsolatos ellátások
5891 Lakhatással kapcsolatos ellátások előirányzata
5892 Lakhatással kapcsolatos ellátások előirányzatának teljesítése
59. KÜLÖNFÉLE ELSZÁMOLÁSOK
591.Tervezett (költségvetési, vállalkozási) maradvány előirányzata
5911. Tervezett pénzmaradvány, előirányzat-maradvány előirányzata
5912. Tervezett vállalkozási maradvány előirányzata
5913. Forgatási célú finanszírozási műveletekkel finanszírozott többlet előirányzata
592.Tartalék, illetve zárolt előirányzatok
5921. Tartalék előirányzat számla
5922. Zárolt kiadási előirányzat számla
5923. Kockázati tartalék
5924. Év végi devizás értékeléshez kapcsolódó maradványtartalék számla
5925.
593.Értékcsökkenési leírás
5931. Lineáris értékcsökkenési leírás
5932. Terven felüli értékcsökkenés
5933. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
594. Alap- és vállalkozási tevékenység között tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások elszámolása
5941. Alap- és vállalkozási tevékenység között tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások előirányzata
5942. Alap- és vállalkozási tevékenység között tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások előirányzatának teljesítése
595. Értékvesztés és annak visszaírása
596. Behajthatatlan és elengedett követelés hitelezési vesztesége
597. Külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek, befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok év végi értékelésének árfolyamvesztesége
598. Egyéb vagyonváltozáshoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások
599. Kiadások átvezetési számlája

6. Számlaosztály

KÖZVETETT (ÁLTALÁNOS) KIADÁSOK

61. KARBANTARTÓ RÉSZLEGEK KIADÁSAI

62. EGYÉB KISEGÍTŐ RÉSZLEGEK KIADÁSAI

63. SZAKMAI EGYSÉGEK KIADÁSAI

631. Egészségügyi egységek kiadásai

632. Oktatási egységek kiadásai

633. Kulturális egységek kiadásai

634. Múzeumi egységek kiadásai

635. Kutatási tevékenység szakmai kiadásai[651]

639.Társulástól átvett feladatok kiadásai[652]

64. SZAKÁGAZATOK KÖZVETETT KIADÁSAI

65. ÉPÜLETEK FENNTARTÁSÁNAK KIADÁSAI

66. FOGLALT[653]

[654]
661.
6611.
6612.
6613.
662.
6621-6626.
663-664.
663.
6631.
6632.
6633.
6634.
6635.
6636.
6637.
6639.
664.
6641.
6642.
6643.
6644.
6645.
6646.
6647.
665.
6651.
6652.
6653.
66531.
66532.
665321.
665322.
66533.
6654.
6655.
6656.
6657.
666.
6661.
6662.
66621.
66622.
6663.
6664.
6665.
6666.
66661.
66662.
6667.
6668.
66681.
66682.
66683.
66684.
6668. - megszűnt -
6699. - megszűnt -
668.
669.

67. VÁLLALKOZÓI RÉSZLEGEK KÖZVETETT KIADÁSAI

68. KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS KIADÁSAI

69. Közvetett kiadás átvezetési számla[655]

7. Számlaosztály

TEVÉKENYSÉGEK KIADÁSI ELŐIRÁNYZATA ÉS ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE

(funkcionális osztályozás szerint)

71. ALAPTEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSI ELŐIRÁNYZATA[656]

711.[657]

712.[658]

713.[659]

72. ALAPTEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSI ELŐIRÁNYZATÁNAK TELJESÍTÉSE[660]

721.[661]

722.[662]

723.[663]

73.[664]

74. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSI ELŐIRÁNYZATA[665]

741. Vállalkozási tevékenység különféle költségvetési kiadásainak előirányzata[666]

742. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások elszámolásának előirányzata[667]

75. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSI ELŐIRÁNYZATÁNAK TELJESÍTÉSE[668]

751. Vállalkozási tevékenység különféle költségvetési kiadási előirányzatának teljesítése[669]

752. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékok hoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások elszámolása előirányzatának teljesítése[670]

76. FOGLALT[671]

77. FINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK KIADÁSI ELŐIRÁNYZATA ÉS ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE[672]

771. Finanszírozási műveletek kiadási előirányzata[673]

7711. Támogatási célú finanszírozási műveletek kiadási előirányzata[674]

7712. Befektetési célú finanszírozási műveletek kiadási előirányzata[675]

772. Finanszírozási műveletek kiadási előirányzat teljesítése[676]

7721. Támogatási célú finanszírozási műveletek kiadási előirányzat teljesítése[677]

7722. Befektetési célú finanszírozási műveletek kiadási előirányzat teljesítése[678]

779.[679]

78-79. FOGLALT[680]

791-792.[681]

793.[682]

8. Számlaosztály[683]

81-89. FOGLALT

9. Számlaosztály

BEVÉTELEK ELŐIRÁNYZATA ÉS ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE

(közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint)

[684]
91.MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK
911.Közhatalmi bevételek
9111. Közhatalmi bevételek előirányzata
91111. Igazgatási szolgáltatás díjbevétel előirányzat
91112. Felügyeleti jellegű tevékenység díjbevételének előirányzata
91113. Bírságból származó bevétel előirányzata
91114. Önkormányzatoknak átengedett központi adók bevételi előirányzata
91115. Helyi adók és adójellegű bevételek bevételi előirányzata
91116. Adópótlék, adóbírság bevételi előirányzata
91119. Egyéb közhatalmi bevételek előirányzata
9112. Közhatalmi bevételek előirányzatának teljesítése
91121. Igazgatási szolgáltatás díjbevétel előirányzatának teljesítése
91122. Felügyeleti jellegű tevékenység díjbevétel előirányzatának teljesítése
91123. Bírságból származó bevétel előirányzatának teljesítése
91124. Önkormányzatoknak átengedett központi adók bevételi előirányzatának teljesítése
91125. Helyi adók és adójellegű bevételek bevételi előirányzatának teljesítése
91126. Adópótlék, adóbírság bevételi előirányzatának teljesítése
91129. Egyéb közhatalmi bevételek előirányzatának teljesítése
912.Intézményi működéshez kapcsolódó bevételek
9121. Intézményi működéshez kapcsolódó bevételek előirányzata
91211. Államháztartáson belülre teljesített áru- és készletértékesítés bevételi előirányzata
91212. Államháztartáson kívülre teljesített áru- és készletértékesítés bevételi előirányzata
91213. Államháztartáson belülre nyújtott szolgáltatások ellenértékének bevételi előirányzata
91214. Államháztartáson kívülre nyújtott szolgáltatások ellenértékének bevételi előirányzata
91218. Államháztartáson belüli egyéb saját bevételek előirányzata
91219. Államháztartáson kívüli egyéb saját bevételek előirányzata
9122. Intézményi működéshez kapcsolódó bevételek előirányzatának teljesítése
91221. Államháztartáson belülre teljesített áru- és készletértékesítés bevételi előirányzatának teljesítése
91222. Államháztartáson kívülre teljesített áru- és készletértékesítés bevételi előirányzatának teljesítése
91223. Államháztartáson belülre nyújtott szolgáltatások ellenértéke bevételi előirányzatának teljesítése
91224. Államháztartáson kívülre nyújtott szolgáltatások ellenértéke bevételi előirányzatának teljesítése
91228. Államháztartáson belüli egyéb saját bevételek előirányzatának teljesítése
91229. Államháztartáson kívüli egyéb saját bevételek előirányzatának teljesítése
913.Egyéb sajátos bevételek
9131. Egyéb sajátos bevételek előirányzata
9132. Egyéb sajátos bevételek előirányzatának teljesítése
914.Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei
9141. Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételi előirányzata
91411. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételi előirányzata
91412. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételi előirányzata
9142. Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételi előirányzat teljesítése
91421. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételi előirányzatának teljesítése
91422. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételi előirányzatának teljesítése
915.Foglalt
916.Kamatbevételek
9161. Kamatbevételek előirányzata
91611. Betétek után kapott kamat előirányzata
91621. Betétek után kapott kamat előirányzat teljesítése
916121. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) kapott kamat (+)
916122. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat (-)
91613. Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kamatbevételének előirányzata
916131. Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) kapott kamat (+)
916132. Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat (-)
91614. Egyéb kamatbevételek előirányzata
9162. Kamatbevételek előirányzatának teljesítése
91621.
91622. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kamatbevételének előirányzat teljesítése
916221. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) kapott kamat (+)
916222. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat (-)
91623. Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kamatbevételének előirányzat teljesítése
916231. Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) kapott kamat (+)
916232. Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat (-)
91624. Egyéb kamatbevételek előirányzat teljesítése
917.Realizált árfolyamnyereség
9171. Realizált árfolyamnyereség bevételének előirányzata
9172. Realizált árfolyamnyereség bevételi előirányzatának teljesítése
918.Központi költségvetés államadóssággal kapcsolatos kamatbevételei
919.Általános forgalmiadó-bevételek, visszatérülések
9191. Általános forgalmiadó-bevételek, visszatérülések előirányzata
9192. Általános forgalmiadó-bevételek, visszatérülések előirányzat teljesítése
92.FOGLALT
921.
9211.
9212.
922.
9221.
9222.
923.
9231.
9232.
924.
9241.
9242.
925.
9251.
9252.
926.
9261.
9262.
927-928.
929.
9291.
9292.
93.FELHALMOZÁSI ÉS TŐKEJELLEGŰ BEVÉTELEK
931.Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése
9311. Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítésének előirányzata
9312. Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése előirányzatának teljesítése
932.Foglalt
9321.
9322.
933.Pénzügyi befektetések bevételei
9331. Pénzügyi befektetések bevételeinek előirányzata
9332. Pénzügyi befektetések bevételei előirányzatának teljesítése
934.Állami készletek, tartalékok értékesítése
9341. Állami készletek, tartalékok értékesítésének előirányzata
9342. Állami készletek, tartalékok értékesítése előirányzatának teljesítése
935.Üzemeltetésből, koncesszióból származó bevételek
9351. Üzemeltetésből, koncesszióból származó bevételek előirányzat
9352. Üzemeltetésből, koncesszióból származó bevételek előirányzatának teljesítése
9362. Központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos felhalmozási bevételi előirányzatának teljesítése
937.Egyéb felhalmozási bevételek
9371. Egyéb felhalmozási bevételek előirányzata
9372. Egyéb felhalmozási bevételek előirányzatának teljesítése
94.KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBŐL KAPOTT KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS
941.Irányító (felügyeleti) szervtől kapott támogatás
942-943. Helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok, és társulások költségvetési támogatása
942.9412. Irányító (felügyeleti) szervtől kapott támogatás előirányzatának teljesítéseHelyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és társulások működési költségvetési támogatása
9412. Irányító (felügyeleti) szervtől kapott támogatás előirányzatának teljesítése9421. Helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és társulások működési költségvetési támogatásának bevételi előirányzata
9412. Irányító (felügyeleti) szervtől kapott támogatás előirányzatának teljesítése94211. Önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásának bevételi előirányzata
9412. Irányító (felügyeleti) szervtől kapott támogatás előirányzatának teljesítése94212. Helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat terhére igénybe vehető működési célú támogatás előirányzata
9412. Irányító (felügyeleti) szervtől kapott támogatás előirányzatának teljesítése94213. Működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatás előirányzata
9412. Irányító (felügyeleti) szervtől kapott támogatás előirányzatának teljesítése94214. Szerkezetátalakítási tartalékból folyósított támogatás előirányzata
9412. Irányító (felügyeleti) szervtől kapott támogatás előirányzatának teljesítése94215. Önkormányzatok kiegészítő támogatásainak bevételi előirányzata
9412. Irányító (felügyeleti) szervtől kapott támogatás előirányzatának teljesítése94219. Egyéb működési célú központi támogatás bevételi előirányzata
9422. Helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és társulások működési költségvetési támogatása bevételi előirányzatának teljesítése
94221. Önkormányzatok működésének és ágazati feladatainak támogatása bevételi előirányzatának teljesítése
94222. Helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat terhére igénybe vehető működési célú támogatás előirányzatának teljesítése
94223. Működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatás
94224. Szerkezetátalakítási tartalékból folyósított támogatás
94225. Önkormányzatok kiegészítő támogatásainak bevételi előirányzatának teljesítése
94229. Egyéb működési célú központi támogatás bevételi előirányzatának teljesítése
943.Helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és társulások felhalmozási költségvetési támogatása
9431. Helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és társulások felhalmozási költségvetési támogatásának előirányzata
94311. Helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat terhére igénybe vehető felhalmozási célú támogatás előirányzata
94312. Címzett támogatások előirányzata
94313. Céltámogatások előirányzata
94314. Vis maior támogatás előirányzata
94319. Egyéb felhalmozási célú központi támogatás bevételi előirányzata
9432. Helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és társulások felhalmozási költségvetési támogatása előirányzatának teljesítése
94321. Helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat terhére igénybe vehető felhalmozási célú támogatás előirányzatának teljesítése
94322. Címzett támogatások
94323. Céltámogatások
94324. Vis maior támogatás
94329. Egyéb felhalmozási célú központi támogatás bevételi előirányzatának teljesítése
944-946. FOGLALT
948.Társadalombiztosítási alapok költségvetési támogatása
9481. Társadalombiztosítási alapok költségvetési támogatásának előirányzata
9482. Társadalombiztosítási alapok költségvetési támogatása előirányzatának teljesítése
949. Elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatása
9491. Elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatásának előirányzata
9492. Elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatása előirányzatának teljesítése
95.Központi költségvetés közvetlen bevételei
96.TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK SAJÁTOS FOLYÓ BEVÉTELEINEK ELŐIRÁNYZATA ÉS
ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE
97.ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK SAJÁTOS FOLYÓ BEVÉTELEINEK ÉS FEJEZETI KEZE-
LÉSŰ ADÓ, ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK ELŐIRÁNYZATA ÉS ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE
98.PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI BEVÉTELEK
981. Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány igénybevétele
9811. Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány igénybevételének előirányzata
98111. Előző évi működési célú előirányzat-, pénzmaradvány igénybevételének előirányzata
98112. Előző évi felhalmozási célú előirányzat-, pénzmaradvány igénybevételének előirányzata
9812. Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány igénybevétele előirányzatának teljesítése
98121. Előző évi működési célú előirányzat-, pénzmaradvány igénybevétele előirányzatának teljesítése
98122. Előző évi felhalmozási célú előirányzat-, pénzmaradvány igénybevétele előirányzatának teljesítése
982. Előző évi vállalkozási maradvány igénybevétele
9821. Előző évi vállalkozási maradvány igénybevételének előirányzata
9822. Előző évi vállalkozási maradvány igénybevétele előirányzatának teljesítése
983. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevétel elszámolása
9831. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevétel előirányzata
9832. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevétel előirányzatának teljesítése
984.Zárolt bevételi előirányzat számla
985.Sajátos pénzforgalom nélküli bevételek elszámolása
986.Forgatási célú finanszírozási műveletekkel finanszírozott hiány előirányzata
987.Külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek, befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok év végi értékelésének árfolyamnyeresége
99.BEVÉTELEK FUNKCIONÁLIS OSZTÁLYOZÁS SZERINTI ELSZÁMOLÁSA
991-992. Alaptevékenység bevételi előirányzata és előirányzat teljesítése
991. Alaptevékenységek költségvetési bevételi előirányzata
9911.
9912.
9913.
992. Alaptevékenységek költségvetési bevételi előirányzatának teljesítése
9921.
9922.
9923.
993-996. - m
993.
994. Vállalkozási tevékenység bevételeinek előirányzata
9941. Vállalkozási tevékenység költségvetési bevételeinek előirányzata
9942. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevételek elszámolásának előirányzata
995. Vállalkozási tevékenység bevételi előirányzatának teljesítése
9951. Vállalkozási tevékenység különféle költségvetési bevétele előirányzatának teljesítése
9952. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevételek elszámolása előirányzatának teljesítése
996.
997. Finanszírozási műveletek bevételi előirányzata és előirányzat teljesítése
9971. Finanszírozási műveletek bevételi előirányzata
99711. Támogatási célú finanszírozási műveletek bevételi előirányzata
99712. Befektetési célú finanszírozási műveletek bevételi előirányzata
9972. Finanszírozási műveletek bevételi előirányzat teljesítése
99721. Támogatási célú finanszírozási műveletek bevételi előirányzat teljesítése
99722. Befektetési célú finanszírozási műveletek bevételi előirányzat teljesítése
998.
999. Bevételek átvezetési számla

0. Számlaosztály

NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK

[685]
01.BEFEKTETETT ESZKÖZÖK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
011.Bérbevett befektetett eszközök nyilvántartási számlája
012.Letétbe vett befektetett eszközök nyilvántartási számlája
013.Hagyatéki eljárással kapcsolatos befektetett eszközök nyilvántartási számlája
014.Bizományba átvett befektetett eszközök nyilvántartási számlája
015.Intervenciós függő készletek nyilvántartási számlája
016.PPP konstrukcióban lévő befektetett eszközök nyilvántartási számlája
017.Üzemeltetésre átvett befektetett eszközök nyilvántartási számlája
018.Rendezetlen befektetett eszközök nyilvántartási számlája
019.EU-s támogatások immateriális javak, tárgyi eszközök között nem aktiválható költségeinek nyilvántartási számlája
02.KÉSZLETEK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
021.Bérbevett készletek nyilvántartási számlája
022.Letétbe vett készletek nyilvántartási számlája
023.Hagyatéki eljárással kapcsolatos készletek nyilvántartási számlája
024.Bizományba átvett készletek nyilvántartási számlája
025.PPP konstrukcióban lévő készletek nyilvántartási számlája
026.Központosított bevételként elszámolandó követelések fejében átvett eszközök nyilvántartási számlája
03.KÖVETELÉSEK, PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
031.Függő követelések, pénzügyi elszámolások nyilvántartási számlája
0311.Kapott kezesség miatti függő követelések
0312.Kapott garancia miatti függő követelések
0313.Le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos függő követelés
0314.Váltókezesi függő követelések
0315.Opciós ügyletekkel kapcsolatos függő követelések
0316.Nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos függő követelések
0317.Kapott biztosítékokkal, fedezetekkel kapcsolatos függő követelések
0318.Hagyatéki eljárás miatti függő követelések
0319.Illetékekkel kapcsolatos függő követelések
032.EU támogatási programokkal, pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos függő követelések
033.Biztos jövőbeni követelések nyilvántartási számlája
0331.Határidős ügyletek miatti követelések nyilvántartási számlája
0332.Hosszú lejáratú követelések után járó késedelmi kamatok
0333.Rövid lejáratú követelések után járó késedelmi kamatok
034.Kétes követelések nyilvántartási számlája
035.Peresített követelések nyilvántartási számlája
036.Központosított bevételek miatti követelések nyilvántartási számlája
04. KÖTELEZETTSÉGEK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
041.Függő kötelezettségek nyilvántartási számlája
0411.Kezességvállalással kapcsolatos függő kötelezettség
0412.Garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettség
0413.Le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettség
0414.Váltókezesi függő kötelezettségek
0415.Opciós ügyletekkel kapcsolatos függő kötelezettség
0416.Nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos függő kötelezettség
0417.Nyújtott biztosítékokkal, fedezetekkel kapcsolatos függő kötelezettség
0418.Hagyatéki eljárás miatti függő kötelezettség
042.EU támogatási programokkal, pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos függő kötelezettség
043.Biztos jövőbeni kötelezettségek nyilvántartási számlája
0431.Határidős ügyletek miatti kötelezettségek nyilvántartási számlája
0432.Hosszú lejáratú kötelezettségek után fizetendő késedelmi kamatok
0433.Rövid lejáratú kötelezettségek után fizetendő késedelmi kamatok
044.Ingyenes szolgáltatások fizetendő áfájának nyilvántartási számlája
045.El nem ismert tartozások nyilvántartási számlája
046.El nem ismert, peresített tartozások nyilvántartási számlája
047.Váltókötelezettségben lévő többletkötelezettség (fizetendő kamat) nyilvántartási számlája"
06. KIADÁSOK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
0663. NFT-2-höz tartozó központi támogatású programok projekt indítás előtt teljesített elismert kiadásai
0665. Európai Uniós agrártámogatási programok kiadásai
06651. - megszűnt -
06652. - megszűnt -
06653. EMGA támogatások kiadásai
066531. EMGA mezőgazdasági termelők közvetlen támogatás kiadásai
066532. EMGA agrárpiaci támogatás kiadásai
066533. EMGA intervenciós kifizetések kiadásai
07. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
071.Felhalmozási kiadási előirányzatokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás állománya
072.Támogatásértékű kiadások, pénzeszközátadások kiadási előirányzataival kapcsolatos kötelezettségvállalások állománya
074.Finanszírozási műveletek kiadási előirányzataival kapcsolatos kötelezettségvállalások állománya
075.Működés kiadási előirányzatokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás állománya
09. NYILVÁNTARTÁSI ELLENSZÁMLÁK
091.Befektetett eszközök nyilvántartási ellenszámlája
092.Készletek nyilvántartási ellenszámlája
093.Követelések, pénzügyi elszámolások nyilvántartási ellenszámlája
094.Kötelezettségek nyilvántartási ellenszámlája
096.Kiadások nyilvántartási ellenszámlája
097.Kötelezettségvállalások nyilvántartási ellenszámlája
0971.Felhalmozási kötelezettségvállalás nyilvántartási ellenszámlája
0972.Támogatásértékű kiadások, pénzeszközátadások kötelezettségvállalása nyilvántartási ellenszámlája
0974.Finanszírozási műveletek kötelezettségvállalása nyilvántartási ellenszámlája
0975.Működés kötelezettségvállalás nyilvántartási ellenszámlája
099.Kötelezettségvállalások technikai átvezetési számlája
0991. Kötelezettségvállalások nyitó átvezetési számlája
0992. Kötelezettségvállalások rendező átvezetési számlája
0993. Kötelezettségvállalások záró átvezetési számlája

A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások

I. Az 1. számlaosztály a könyvviteli mérlegben befektetett eszközként kimutatandó eszközök főkönyvi számláit foglalja magában. A számlaosztály számlacsoportjain belül külön számlán kell kimutatni

- az eszköz január 1-jei nyitóállományát és azokat a gazdasági műveleteket, amelyek az állomány értékét módosítják (állományi számlák),

- az üzembe helyezett (aktivált) eszközök, illetve a folyamatban levő beruházások (felújítások) állományának értékét, továbbá a beruházásokra (felújításokra) adott előlegek állományának összegét,

- az értékcsökkenés, az értékvesztés, illetve értékhelyesbítés elszámolását,[686]

- a nyitóállomány növelésére fordítható vásárlási és létesítési, felújítási kiadások tárgyévi előirányzatát (előirányzati számlák),

- a nyitóállomány növekedését eredményező tárgyévi előirányzatok teljesítését (forgalmi számlák), amely vásárlások és létesítések, felújítások kiadási pénzforgalmából keletkezik,

- vagy az állományi és a forgalmi számlákat, vagy az analitikus nyilvántartást kell megbontani aszerint, hogy azokat a működés során alap-, vagy vállalkozási tevékenységhez egyaránt használják.[687]

A vásárlási, létesítési, felújítási kiadás általános forgalmi adót nem tartalmazhat, azt a számlaosztályban elkülönített számlacsoportban kell elszámolni.

Költségvetési év előirányzat teljesítéseként kell elszámolni a bérelt tárgyi eszközökön végzett beruházások, felújítások kiadásait is.

Az immateriális javak, tárgyi eszközök használata, üzemeltetése során, amennyiben az adott tárgynegyedévben elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés elszámolásával a könyvekben kimutatott halmozott értékcsökkenése eléri az immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének összegét, akkor a tárgynegyedévben bruttó értékét át kell vezetni az adott eszközfajta teljesen (0-ig) leírt aktivált állományi számlájára.[688]

a) Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, a vagyoni értékű jogokat - az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével -, a szellemi termékeket, továbbá az immateriális javak beszerzésére adott előlegeket, az immateriális javak értékhelyesbítését. A könyvviteli mérlegben a főhivatású kutatóhelyek kísérleti fejlesztés aktivált értékét nem mutathatnak ki.[689]

b) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közül az államháztartás szervezete (vagyon-)kezelésében, tulajdonában levő ingatlanhoz (épület, építmény) kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenésének megállapításakor az épületre, építményre vonatkozó leírási normákat kell alkalmazni. Az előbbiekbe nem tartozó ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenésének elszámolása a vagyoni értékű jogok leírási kulcsa alapján történik. Az egyéb építmények közé kell sorolni minden épületnek nem minősülő építményt (pl. út, vasút, kerítés, technológiai vezeték). A könyvviteli elszámolás szempontjából idetartozik az ültetvény támberendezésével együtt és az erdő, a halastó is, bele nem értve az általuk elfoglalt földterületet.[690]

c) Gépek, berendezések, felszerelések és járművek között kell kimutatni az államháztartás szervezetének az alap-, vagy vállalkozási tevékenységét tartósan szolgáló eszközök értékét. A gépek, berendezések, felszerelések és járművek nyilvántartására szolgáló számlán belül elkülönítetten kell kimutatni a gépek, berendezések, felszerelések, valamint a járművek értékét. Járművek között kell kimutatni a vasúti, közúti, vízi, valamint a légi személy- és teherszállító járműveket, továbbá a speciális járműveket. A helyi, illetve a települési és területi nemzetiségi, valamint az irányításuk alá tartozó államháztartási szervezeteknek a könyvviteli nyilvántartásba és könyvviteli mérlegbe fel kell venniük azokat a korábban értékkel ki nem mutatott ingatlanokat, amelyek az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet alapján az ingatlankataszterben szerepelnek. Ezen ingatlanok értékét az 1/2002. (BK 8.) BM-EüM-FVM-GM-ISM-KöM-KöViM-NKÖM-ÓM-SZCSM irányelv szerint megállapított értéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba és könyvviteli mérlegbe a tőkeváltozással szemben felvenni.[691]

d) A tenyészállatok számlacsoportban mutatja ki az államháztartás szervezete azon állatok állományát, amelyeket vásárlás, növendék állatokból történő átminősítés, illetve egyéb növekedések miatt - a számviteli politikájának megfelelően - idesorolt.[692]

e) Az állami készletek, tartalékok között kell kimutatni az állami tartalékolási, intervenciós, továbbá védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb - üzemeltetésbe, használatba nem adott - eszközöket. Az üzemeltetésbe, használatba adott állami készleteket, tartalékokat elkülönítetten kell állományba venni és az állományváltozást rögzíteni az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök számlacsoporton belül. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az állami készletek, tartalékok között kerül kimutatásra az EMGA által elrendelt intervenciós felvásárlás során felhalmozott készletek állománya, mindaddig, amíg ezen készletek értékesítésre, megsemmisítésre, térítésmentes átadásra (karitatív célú szétosztásra) nem kerülnek. Ezen állami készletek, tartalékok állománymozgásait a tőkeváltozásokkal szemben kell elszámolni. Év végén az értékeléssel, a selejtezéssel kapcsolatos állománycsökkenéseket terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni.[693]

f) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni az átadott eszközök, illetve átvett eszközök bruttó értékét és értékcsökkenését. A - törvényi felhatalmazás alapján - vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során el kell számolni a vagyonkezelő által közölt állományváltozások hatásait (a vagyonkezelő által a vagyonkezelésbe vett eszközökön tárgyévben elvégzett beruházások, felújítások, a tárgyévben elszámolt, illetve visszaírt terven felüli értékcsökkenések hatását, illetve a terv szerinti értékcsökkenés azon különbözetének hatását, amely a vagyonkezelő által közölt és az önkormányzat által a 30. § (2)-(6) bekezdése szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés különbözetéből adódik. A vagyonkezelő tárgyévi (legkésőbb február 15-ei) adatszolgáltatása alapján, amennyiben a vagyonkezelő által a vagyonkezelésbe vett eszközökön a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés visszaforgatása érdekében elvégzett értéknövelő beruházások, felújítások (ideértve a létrehozott új eszköz) értéke kisebb, mint az általa tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összege, akkor a különbözetet a vagyonkezelésbe adott eszközökhöz kapcsolódó követelésként kell kimutatni, azok rendezéséig.[694]

g) Minden beruházási kiadást elsődlegesen a vásárlás, létesítés, illetve a felújítás számlákon kell kimutatni, majd legkésőbb ezzel egyidejűleg kell az állományi számlákon könyvelni attól függően, hogy a beruházás, felújítás üzembe helyezhető-e, befejezetlen állománya van-e (folyamatban maradó-e), vagy csak előleg. A beruházás állományba vételekor figyelembe kell venni, hogy az aktivált érték egyenes vagy fordított adózás alá tartozó előzetes általános forgalmi adót is tartalmazhat. Az állományba vételt minden esetben a tőkeváltozások számlával szemben kell elszámolni. Az-állományba vétel kiegészítéseként kell elszámolni a kiadásokat a 7. számlaosztály megfelelő szakfeladat számlájára, a számlacsoport átvezetési számlájával szemben. A raktárral rendelkező államháztartás szervezetének a felhalmozási kiadások között elszámolt első beszerzésű raktári készleteket nem az 1. számlaosztály állományi számlájára, hanem a megfelelő készletszámlán kell nyilvántartásba venni a tőkeváltozások számlával szemben. A kisértékű éven belül amortizálható raktári új tárgyi eszközök analitikus és főkönyvi elszámolása során a 2. pont a) alpontban leírt készletekre vonatkozó könyvvezetési szabályok az irányadók. A Tv. 161/A. § (2) bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekben a továbbrészletezési kötelezettséget a beruházási és felújítási számlák megfelelő alábontásával kell biztosítani.[695]

h) A tartós részesedések között kell kimutatni a más vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, tartós befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket). A tartós részesedések között kell szerepeltetni azon gazdálkodó szervezetekben lévő befektetéseket is, melyek az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészek, azzal hogy az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv tartós részesedést csak akkor mutathat ki, ha a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése, illetve külön jogszabály alapján a tulajdonosi jogokat az adott költségvetési szerv gyakorolja.[696]

Tartós társulási részesedésként kell kimutatni a társulásban részt vevő önkormányzatoknak a társulás alapításakor a társulási szerződésben, az alapítást követően csatlakozó önkormányzatok esetében a társulási szerződés módosításában rögzített, a társulás részére átadott vagyontárgyak társulási szerződésben rögzített értékét. A társult önkormányzat amennyiben kötelező feladatot ad át a társulásnak, a feladatellátást szolgáló vagyoni eszközöket üzemeltetésre, kezelésre adhatja át, vagy vagyonkezelésbe adhatja. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakat nem itt, hanem a 16. számlacsoportban kell kimutatnia.[697]

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körébe tartoznak többek között a kárpótlási jegyek, az államkötvények és az egyéb vásárolt kötvények.

A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amely megfelel a Tv. által támasztott követelményeknek, amelyből értékpapír típusonként megállapíthatóak az egyedi értékeléshez szükséges adatok (értékvesztés, elszámolt értékvesztés visszaírása), továbbá az értékpapírok hozamai.

i) A felújítások, beruházások általános forgalmi adója számlacsoportban kell elszámolni a felhalmozási kiadások előirányzat-csoport kiadásai között tervezett - felújításhoz, beruházáshoz kapcsolódó - egyenes, vagy fordított adózás alá tartozó előzetes általános forgalmi adó kiadásokat. Egyenes adózás alá tartozó felújítások, beruházások esetében a beruházási szállító számlája alapján kell az előzetesen felszámított és fizetendő általános forgalmi adó kiadásokat pénzforgalmi tételként elszámolni. Fordított adózás esetében a beruházási szállító számlája alapján - amely áthárított adót nem tartalmazhat, csak jogszabályi hivatkozást az áfa törvény 142. §-ára, vagy bármely egyértelmű szöveges utalást arra, hogy az adott ügyletben a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett - kiállított belső bizonylat alapján kell pénzforgalom nélküli tételként megjeleníteni a beruházás előzetes beszerzési árba beszámítandó vagy be nem számítandó áfa kiadását, illetve áfa bevételét a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számlával szemben.[698]

j) A tartósan adott visszatérítendő támogatások, kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) számlacsoportban azokat a kölcsönadott pénzeszközöket, visszatérítendő támogatásokat, kölcsönöket kell kimutatni, amelyeknek futamideje meghaladja az egy évet. Az adott visszatérítendő támogatásokat, kölcsönöket el kell különíteni aszerint, hogy azokat államháztartáson belüli, vagy kívüli kedvezményezett kapja, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra juttatták. A számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a visszatérítendő támogatások, kölcsönök állományát, valamint a visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtását és visszatérítését, előirányzatok és azok teljesítése részletezésben.[699]

A tartósan adott kölcsönök bekerülési értéke a szerződésből jogszerűen eredő, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeket tartalmazza, az itt kimutatott követelések összege nem foglalja magába az ezen követelések után szerződés szerint járó kamat összegét. A szerződés szerint járó, de nem esedékes kamatok összegét a követelések analitikus nyilvántartásába kell felvezetni, azok a főkönyvi nyilvántartásban csak a 0. számlaosztályban mutathatók ki.[700]

k) A számlaosztály számláihoz kapcsolódóan a bruttó értékkel számszerűen megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni.[701]

A nemzeti vagyon törvényben előírt tagolás alapján a helyi önkormányzatoknak, a nemzetiségi önkormányzatoknak, a társulásoknak illetve az irányításuk alá tartozó költségvetési szerveknek a nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük - a főkönyvi számlák további bontásával, vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével -, hogy abból kitűnjön

- a törzsvagyon

= a forgalomképtelen

- a kizárólagos

- a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű

= a korlátozottan forgalomképes

- az üzleti vagyon

részét képező eszközök értéke.

A nemzeti vagyon törvényben előírt tagolás alapján központi költségvetési szerveknek a vagyonkezelési szerződés Vtv., illetve Nfatv. alapján történő megkötését, illetve módosítását követően a nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük - a főkönyvi számlák további bontásával, vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével -, hogy abból kitűnjön

- a kincstári vagyon

= a forgalomképtelen

- a kizárólagos

- a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű = a korlátozottan forgalomképes

- az üzleti vagyon

részét képező eszközök értéke.

l) Az 1993. évi LXXVIII. törvény előírásaival összhangban, az önkormányzati lakás elidegenítéséből származó bevétel terhére épült új lakásokat a tervezésnek megfelelő jogcímű főkönyvi számlán kell kimutatni.

m) Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, az éven túli halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket. A számviteli törvény előírásai szerint a pénzügyi lízing esetén a lízingbeadónál a követelések közé kell felvenni (tőkeváltozással szemben) a lízingszerződés tárgyát képező, a lízingbe vevő részére beszerzett és a lízingbe vevő könyveiben beruházásként elszámolandó eszközöknek a lízingbeadó által a lízingbe vevő felé számlázott (a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó) összegét, illetve az eladó által a lízingbe vevő felé számlázott, a lízingbeadó által pénzügyileg rendezett, előzetesen felszámított - levonható - általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét. Az így felvett követelések összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott összegével (a kamat nélküli törlesztő-részlettel) csökkentetten kell a könyvviteli mérlegbe beállítani. Az egyéb hosszú lejáratú követelések bekerülési értéke a szerződésből jogszerűen eredő, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeket tartalmazza, az itt kimutatott követelések összege nem foglalja magába az ezen követelések után szerződés szerint járó kamat összegét. A szerződés szerint járó, de nem esedékes kamatok összegét a követelések analitikus nyilvántartásába kell felvezetni, azok a főkönyvi nyilvántartásban csak a 0. számlaosztályban mutathatók ki.[702]

-

n) A csoportosan nyilvántartott eszközök esetében az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező egyidejűleg használatba vett eszközök külön-külön csoportot alkotnak, amelyek év közbeni és év végi értékelését külön-külön, csoportonként kell elvégezni. A csoportosan nyilvántartott tárgyi eszközök, értékpapírok és készletek esetében a csoportos értékelést csak addig lehet alkalmazni, amíg a csoportban lévő egyedi eszköz nyilvántartási értékében (felújítás, beruházás, terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés miatt) elkülönült változás nem következik be.[703]

2. A 2. számlaosztály a könyvviteli mérlegben készletként kimutatandó forgóeszközök, a követelések, valamint a forgóeszközként kimutatandó értékpapírok számláit foglalja magában.

a) A számlaosztályban kimutatott készletek a könyvviteli mérlegben szereplő készletérték alátámasztását szolgálják, vásárolt anyagok; betétdíjas göngyölegek; áruk és követelés fejében, értékesítési céllal átvett eszközök; saját termelésű készletek: késztermékek, növendék-, hízó- és egyéb állatok, befejezetlen termelés és félkész termékek tagolásban. Amennyiben az államháztartás szervezete a könyvviteli mérleg fordulónapján aktivált alvállalkozói teljesítménnyel rendelkezik, akkor azt a közvetített szolgáltatások között mutatja ki.

A készletbeszerzéseket kiadásként kell elszámolni. Az anyagokat, betétdíjas göngyöleget, árukat és késztermékeket raktározó államháztartás szervezetei a vásárolt és saját előállítású készletekről - a kettős könyvvitelen kívül részletező nyilvántartást kötelesek vezetni mennyiségben és értékben. A raktárral rendelkező államháztartás szervezete készletnyilvántartása során, amennyiben nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban, a készletekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készletváltozási jogcímenként készített összesítő bizonylat (feladás) alapján is történhet. A készletbeszerzések és az egyéb növekedések (térítésmentes átvétel, többlet stb.) a megfelelő készletszámlán a tőkeváltozással szemben kerülnek elszámolásra. A raktárban lévő készlet felhasználása, értékesítése stb. során a készlet számla egyenlegét kell csökkenteni a tőkeváltozással szemben. A tárgynegyedévet érintő készletváltozásokat a főkönyvben legalább készletváltozási jogcímenkénti csoportokban a számviteli politikában meghatározott időszakonként kell elszámolni, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig. A készletek állományát érintő valamennyi gazdasági művelet, esemény rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek.[704]

A tárgyi eszközök közül értékesítési céllal (kötelező az átsorolás, ha az adott tárgyi eszközt a használatból kivonták, de az értékesítése hosszabb időszakot vesz igénybe) átsorolt eszköz értékesítése során az értékesítés bevételét az adott tárgyi eszközre vonatkozó felhalmozási bevételi jogcímen kell elszámolni.

Az államháztartási szervezet a használt és munkahelyen használatban lévő készleteiről csak mennyiségi nyilvántartást köteles vezetni, illetve saját hatáskörben meghatározott módon és időszakonként mennyiségi leltározást köteles végrehajtani.[705]

A raktárral nem rendelkező államháztartás szervezete a több tevékenységi folyamat alatt elhasználódó készleteiről csak mennyiségi nyilvántartást köteles vezetni.

A készletszámlákon a készletek állományában bekövetkezett változást a felmerülés időpontjában kell rögzíteni, ha az államháztartás szervezetét megszüntetik, átszervezik, illetve követelés kiváltása eszközzel történik. Amennyiben a befektetett eszközök közül a készletek közé az államháztartás szervezete átsorolást hajt végre, ezt az átsorolás időpontjában kell rögzíteni a könyvekben.[706]

Év végén leltározás alapján kell megállapítani a készletek értékét, majd értékelni.

A készletek évközi értékének megállapításánál és év végi értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a készletek értéke általános forgalmi adót is tartalmazhat.[707]

b) A rövid lejáratú visszatérítendő támogatások, kölcsönök számlacsoportban azokat a visszatérítendő támogatásokat, kölcsönöket kell kimutatni, amelyeknek futamideje nem haladja meg az egy évet. Az adott visszatérítendő támogatásokat, kölcsönöket el kell különíteni aszerint, hogy azokat államháztartáson belüli, vagy kívüli kedvezményezett kapja, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra juttatták. A számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a visszatérítendő támogatások, kölcsönök állományát, valamint a visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtását és visszatérítését, előirányzatok és azok teljesítése részletezésben. A rövid lejáratú kölcsönök bekerülési értéke a szerződésből jogszerűen eredő, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeket tartalmazza, az itt kimutatott követelések összege nem foglalja magába az ezen követelések után szerződés szerint járó kamat összegét. A szerződés szerint járó, de nem esedékes kamatok összegét a követelések analitikus nyilvántartásába kell felvezetni, azok a főkönyvi nyilvántartásban csak a 0. számlaosztályban mutathatók ki.[708]

c) A követeléseket adósok, vevők, államháztartáson belülre/kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatásokhoz kapcsolódó követelések, munkavállalókkal szembeni követelések, váltókövetelések és egyéb követelések tagolásban kell kimutatni. Elkülönítetten kell kimutatni az államháztartáson belülről, vagy kívülről származó, továbbá a tárgyévben keletkezett, illetve a költségvetési évet megelőző év(ek)ben keletkezett követelésállományt.[709]

ca) A követelésekről év közben folyamatosan analitikus nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben az államháztartás szervezete nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban, akkor a követelésekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból a követelés változásának jogcíme szerint (követelés előírása, követelés pénzügyi teljesítése, értékvesztése, elengedése stb.) készített összesítő bizonylat (feladás) alapján is történhet. Az előírt követelések (egyenes adózás esetében az általános forgalmi adót is tartalmazó) összegét az állományváltozásnak megfelelően rögzíteni kell a követelés számla egyenlegének növekedéseként, valamint a pénzügyileg rendezett követelések értékével a megfelelő követelés számla egyenlegét kell csökkenteni a tőkeváltozással szemben, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig. A követelések állományátérintő valamennyi gazdasági művelet, eseményrögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek.[710]

cb) Az eszközzel kiváltott követelések vagyonváltozásban bekövetkezett hatását (a 23., illetve a 28. számlacsoportban) a teljesítés napján kell nyilvántartásba venni, kivéve, ha az államháztartás szervezete a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kszr.) 8. melléklete alapján analitikus nyilvántartó helyként csak adatszolgáltatásra kötelezett, ekkor ezen követelés fejében átvett eszközöket csaka 0. számlaosztályban (a 026. számlán) szabad nyilvántartásba venni. Az államháztartás szervezetének a követelés fejében átvett eszközök (követelések) pénzügyi rendezésekor kapott bevételt az eredeti követelés bevételi jogcímén kell költségvetési bevételként elszámolni, kivéve, ha a Kszr. 8. melléklete alapján csak analitikus nyilvántartó helyként lett kijelölve.[711]

cc) A vevőkövetelések bekerülési értéke - az egyenes adózás alá tartozó általános forgalmi adót is tartalmazó- a szerződésből jogszerűen eredő, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeket tartalmazza, az itt kimutatott követelések összege nem foglalja magába az ezen követelések után szerződés szerint járó kamat összegét.[712]

A szerződés szerint járó, de nem esedékes kamatok összegét a követelések analitikus nyilvántartásába kell felvezetni, azok a főkönyvi nyilvántartásban csak a 0. számlaosztályban mutathatók ki.

cd) Az államháztartás szervezete külföldi pénzértékre szóló követelése forintértékét a teljesítés (bekerülés) napján érvényes a Tv. 60. §-a alapján a számviteli politikában választott árfolyamon köteles nyilvántartásba venni a tőkeváltozással szemben. Külföldi pénzértékre szóló követelés pénzügyi rendezésekor a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyam forintértékét kell a megfelelő bevételi jogcímen teljes összegében elszámolni. Külföldi pénzértékre szóló követelés pénzügyi rendezéséhez kapcsolódó kivezetése során azonban a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamtól függetlenül a követelés könyv szerinti (teljesítéskori, illetve az év végi értékeléskor meghatározott árfolyam) forintértékén kerül kivezetésre a tőkeváltozással szemben.

ce) Az adóhatóságok által beszedett bevételekhez kapcsolódó követelések értékelésénél a követelést nyilvántartó államháztartási szervezet számviteli politikájában rögzített döntést követően alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, mint az államháztartás közteherbevételeit beszedő szervezetnek a feladatkörébe tartozó központi adókból, illetve az adók módjára behajtandó köztartozásokból eredő (ideértve: az adó-, az adó jellegű, a járulék-, járulék jellegű, a vám-, a vám jellegű, az illeték, illetve a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatások miatti) követelésekről elkülönített nyilvántartást kell vezetnie, és a Kincstár, a központi költségvetés igazgatási fejezetei (ágazati minisztériumok), az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, mint a követelést nyilvántartó államháztartás szervezetei számlarendjében meghatározott tartalommal és időpontban kell azokról adatot szolgáltatnia. Az adatszolgáltatás valódiságáért, az értékelésért - ideértve az értékvesztés elszámolásához szolgáltatott adatokat is -, az utólagos módosításokért és az egyeztetésekért az adatszolgáltató felelős. A Kincstár, a központi költségvetés igazgatási fejezetei (ágazati minisztériumok), az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az értékelési szabályzat részeként a központi adókból, illetve az adók módjára behajtandó köztartozásokból eredő követelések értékelésének szabályozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve alakítja ki.[713]

A helyi önkormányzatok helyi adó, illetve adó jellegű követelései esetében is alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás. Egyéb államháztartási szervezet követelései értékelésére az egyszerűsített értékelési eljárást az adók módjára behajtható köztartozások (pl. díjak, bírságok, jogtalanul igénybe vett támogatások, ellátások stb.), egyéb közhatalmi követelések (pl. igazságügyi követelések) esetében alkalmazhatja.[714]

Az adós követeléseken belül a központi, a helyi adókból, illetve az adók módjára behajtandó köztartozásokból eredő (ideértve: az adó-, az adó jellegű, a járulék-, járulék jellegű, a vám-, a vám jellegű, az illeték, díjak, bírságok stb.) követelések (a továbbiakban együtt: az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések) értékelése során azok tagolását legalább beszedési jogcímek szerint kell biztosítani (pl. központi és helyi adónemenként, vám, járulék, illeték fajtánként stb.). Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékelési elveinek meghatározása során az adósok minősítési kategóriái kialakításakor az adósokat legalább - adózói státusuknak megfelelően - folyamatosan működő adós, illetve a folyamatos működésükben korlátozott adós jogcímek szerinti (pl. felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnt stb.) csoportosításban kell részletezni, ahol a folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani (legalább az alábbi bontásban: legfeljebb 90 napos, 91-180 napos, 181-360 napos, illetve 360 napon túli minősítési kategóriákra). A központi, a helyi adóhatóságok és egyéb adók módjára behajtható köztartozást beszedő költségvetési szervek az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat a beszedés eredményeinek előző év(ek)re vonatkozó tapasztalati adatai alapján alakíthatják ki, amennyiben az értékelési szabályzatban rögzítésre kerül az egyes minősítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutató meghatározásának módszere, valamint a százalékos mutatók éves felülvizsgálatának rendje, felelőse. Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése összegének negyedévenkénti megállapítása során a tárgynegyedévben megállapított értékvesztés összege növeli, míg az előző negyedévben megállapított értékvesztés összege csökkenti a megfelelő követelés értékvesztés számlájának egyenlegét. Ebben az esetben az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelésekre tételesen nem kell megállapítani az értékvesztést és annak változásait.

Központi költségvetési szerv az adós követeléseken belül kivetett, kiszabott bírság miatti tartozásokat csak akkor mutathatja ki, ha törvény, vagy az államháztartási gazdálkodási előírások alapján azt elszámolhatja költségvetési bevételként. Amennyiben az Áht. 42. §-a alapján a beszedett bírságbevételt köteles nemzetgazdasági számlára beutalni, akkor a Kszr. 8. melléklete szerint analitikus nyilvántartó helyként csak adatszolgáltatásra kötelezett.[715]

cf) Az egyéb követeléseken belül elkülönítetten kell nyilvántartásba venni a nemzetközi támogatási programok miatti követeléseket, a támogatási program előlege miatti követeléseket, az előfinanszírozás miatti követeléseket, a szabálytalan kifizetések, illetve a jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követeléseket, valamint a garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket, a vagyonkezelésbe adott eszközökhöz kapcsolódó követeléseket. Az egyéb rövid lejáratú követelések bekerülési értéke a szerződésből jogszerűen eredő, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeket tartalmazza. Az itt kimutatott követelések összege nem foglalja magába az ezen követelések után szerződés szerint járó kamat összegét. A szerződés szerint járó, de nem esedékes kamatok összegét a követelések analitikus nyilvántartásába elkülönítetten kell felvenni, azok a főkönyvi nyilvántartásban csak a 0. számlaosztályban mutathatók ki.[716]

Támogatási program előlege miatti követelést azok a finanszírozó szervezetek mutathatnak ki, amelyek a finanszírozás során előleg típusú támogatásokat, ellátásokat utalnak át a kedvezményezettek részére. A támogatási program előlegét a finanszírozó szervezet a költségvetési kiadásként történő elszámolása után a támogatási program előlege követelés növekedésként, illetve a támogatási program előlegével történő elszámolást követően a követelés csökkenését a tőkeváltozással szemben köteles a nyilvántartásban rögzíteni. Támogatási program kedvezményezettje a kapott támogatási program előlege miatt ilyen követelést nem mutathat ki a könyveiben. Az Áht. 20. §-a alapján, a támogatási program lezárásakor, az Igazoló Hatóság által összeállított, kiküldött végső átutalási igénylés dokumentuma alapján - az Európai Bizottságtól visszaigazolt és az Igazoló Hatóság által elfogadott végső egyenleg kifizetés dokumentumának figyelembevétele mellett -, a finanszírozó szervezet az utólagos elszámolás miatt a könyveiben kimutatott EU-val szembeni követeléseket köteles átadni a nemzetgazdasági elszámolások számára a Kszr. 8. melléklet 37. pontjának megfelelően.[717]

Szabálytalan kifizetések, illetve jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követeléseket azok a finanszírozó szervezetek mutathatnak ki, amelyek vagy előleg típusú, vagy véglegesen nyújtott támogatások, ellátások tekintetében a finanszírozást követően megállapítják, hogy azt a kedvezményezett vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően, illetve a támogatási szerződés szerint használta fel, vagy az ellátás igénybevételére a jogszabályok alapján nem volt jogosult. A finanszírozó szervezetnél a támogatási programhoz kapcsolódó szabálytalan kifizetések miatti követelések állományának változása szintén a tőkeváltozással szemben kerül elszámolásra.

Garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket az államháztartás szervezete csak akkor mutathat ki, ha az eredeti adós helyett az átvállalt kötelezettséget pénzügyileg teljesítette és az eredeti adós felé az államháztartás szervezete benyújtotta fizetési igényét.

Nemzetközi támogatási programok miatti követelés jogcímen követelést a különböző nemzetközi támogatási programokat finanszírozó hazai szervezetek, illetve azok az államháztartási szervezetek mutathatnak ki, amelyek közvetlenül pályáztak és nyertek el támogatást valamely nemzetközi szervezetnél és a támogatási szerződés alapján a pályázati forrásokkal való elszámolást közvetlenül a nemzetközi szervezetnél kötelesek végrehajtani, vagyis a lebonyolítást hazai finanszírozó szervezet nem segíti. Nemzetközi támogatási programok miatti követelés mérlegsoron akkor mutatható ki követelés, ha a hazai finanszírozó szervezet (közvetlenül pályázó államháztartási szervezet) a nemzetközi szervezet felé történő elszámolás során már benyújtotta fizetési igényét, de annak pénzügyi rendezésére még nem került sor.[718]

Azok a költségvetési szervek mutathatnak ki előfinanszírozás miatti követelést, amelyek olyan hazai (állami, önkormányzati) támogatást nyújtanak, melyet finanszírozó szervezetként (pl. irányító szervezet, felügyeleti szerv, elkülönített állami pénzalap, önkormányzat) előre pénzügyileg teljesítenek és a feladat teljesítéséről a kedvezményezettnek utólag kell elszámolnia (ide nem értve az elemi költségvetésben az irányításuk, felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek részére megtervezett intézményfinanszírozást). A költségvetési szerv az előfinanszírozás miatti követelését csak annak visszafizetését, vagy a támogatott feladat teljesítéséről szóló szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadását és a kedvezményezett részére megküldött írásbeli észrevételt követően vezetheti ki a nyilvántartásaiból.[719]

cg) Nem mutatható ki a költségvetéssel szembeni követelésként a központi költségvetésből kapott állami hozzájárulások, támogatások év végi elszámolása során a pénzmaradvány-, az előirányzat-maradvány kimutatásban a korrekciós tételek között kimutatott az államháztartás szervezetét még megillető támogatás összege.

ch) A könyvviteli mérlegben és a nyilvántartásokban a követelést könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (a Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással, eszközátadással) nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. Amennyiben két fél gazdasági kapcsolata során egymással szembeni követelés és kötelezettség is keletkezik és a követelés a másik féllel szemben fennálló kötelezettség Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással történő rendezésében állapodnak meg, a gazdasági események hatását akkor is bruttó módon kell elszámolni. A 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla segítségével kell megjeleníteni az egybeszámítás során érintett költségvetési bevételeket és kiadásokat, majd ezt követően vezethetők ki a tőkeváltozással szemben a beszámítás során érintett követelések és kötelezettségek összegei.[720]

ci) Év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni. Követelések, illetve követelés jellegű tételek esetében nem választható e rendelet 37. § (7) bekezdése. Év végén a leltározás alapján megállapított, az adósokkal, illetve vevőkkel egyeztetett és értékelt - egyenes adózás esetében az általános forgalmi adót is tartalmazó - követelések várhatóan megtérülő összege és könyv szerinti értéke közötti különbözetet (értékvesztést), illetve annak visszaírását, valamint a külföldi pénzértékre szóló követelések árfolyam-különbözeteinek elszámolását - az 59. számlacsoport megfelelő számlájának közbeiktatásával - kell kimutatni a tőkeváltozással szemben. A behajthatatlan követelések értékének kivezetését hitelezési veszteségként (az 59. számlacsoport megfelelő számláján történő átvezetéssel) kell elszámolni tőkeváltozásként. A korábbi években behajthatatlannak minősített és hitelezési veszteségként elszámolt követelések azon összegét, amelyet az adós később mégis rendez, pénzügyileg teljesít, azt az egyéb sajátos bevételek között kell kimutatni.[721]

Az államháztartás szervezete az év végi értékelési feladatok elvégzéséhez köteles rögzíteni a számviteli politikájában az adós, a vevő által el nem ismert követelés rendezésének módját, feladatait, felelőseit, bizonylatolásának rendjét, és az el nem ismert követelések állományát a zárlati tételek elszámolása során köteles átvezetni a 0. számlaosztályba.

cj) A központi költségvetés bevételét képező követelések bekerülési értéke - az egyenes adózás alá tartozó általános forgalmi adót is tartalmazó - a szerződésből jogszerűen eredő, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeket tartalmazza, függetlenül attól, hogy a költségvetési szervnél költségvetési bevételként csak az egyenes adózás alá tartozó általános forgalmi adó összege mutatható ki. Amennyiben a Kszr. 8. melléklete szerint analitikus nyilvántartó helyként csak adatszolgáltatásra kötelezett, akkor a központi költségvetés bevételét képező követelések általános forgalmi adón kívüli összegét csak a 0 számlaosztályban tarthatja nyilván.[722]

ck) Törvény felhatalmazása alapján az államháztartás szervezete az elengedett követelések értékének kivezetését hitelezési veszteségként (az 59. számlacsoport megfelelő számláján történő átvezetéssel) a tőkeváltozással szemben köteles elszámolni.[723]

cl) A követelés állományában bekövetkezett valamennyi változást év közben el kell számolni, ha az államháztartás szervezetét megszüntetik, átszervezik.[724]

d) Értékpapírok között kell kimutatni - azoknál az államháztartás szervezeteinél, ahol erre a jogszabály lehetőséget ad - a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt kárpótlási jegyeket, kincstárjegyeket, kötvényeket, egyéb értékpapírokat és forgatási célú részesedéseket. A számlacsoporton belül külön számlán kell kimutatni az értékpapírok állományát, azok tárgyidőszaki pénzforgalmát és annak előirányzatát. A számlacsoporton belül külön számlán kell kimutatni az értékpapírok nyitó állományát és azok tárgyidőszaki forgalmát. A forgatási célú értékpapírok forgalmát az államháztartás szervezete szakfeladatain tilos kimutatni.[725]

A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír vásárlásakor a forgalmi számla kiadásai nem tartalmazhatják a vételár részét képező felhalmozott kamat összegét, azt kamatbevételt csökkentő tételként kell elszámolni. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír értékesítésekor (beváltásakor) az eladási ár és a forgalmi számlán lévő bekerülési (könyv szerinti) érték különbözetét a költségvetési kiadások között egyrészt kamatbevételként, illetve realizált árfolyamveszteségként, vagy árfolyamnyereségként kell megjeleníteni, ezt követően kerülhet sor a forgalmi számláról a bekerülési (könyv szerinti) érték kivezetésére.[726]

3. A 3. számlaosztály a pénztárak és betétkönyvek, a költségvetési pénzforgalmi számlák, a belföldi és a nemzetközi támogatási programok elszámolási számlái, a belföldi és a nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközök, a támogatásértékű kiadások, támogatások folyósítása és fejezeti elszámolások, az államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadások elszámolása, a függő, átfutó és kiegyenlítő elszámolások, valamint a továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások számláit tartalmazza.[727]

A könyvviteli mérlegben a számlapénz követeléseket - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek - az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A kincstári pénzforgalmi számlákhoz kapcsolódóan az év végi értékelés keretében értékvesztés elszámolására, illetve értékvesztés visszaírására nem kerülhet sor. Az államháztartás szervezete a hitelintézeteknél lévő számlapénz követelések után - amennyiben az a Tv. előírása alapján indokoltnak minősíthető - az értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírt összegét (az 59. számlacsoport megfelelő számláján történő átvezetéssel) a tőkeváltozással szemben köteles elszámolni.[728]

a) A pénztárak és betétkönyvek számlacsoportban kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait, valamint az elektronikus pénzt. A valutában eszközölt kifizetéseket és befizetéseket elkülönített számlán kell kimutatni.[729]

A készpénzállományról, valamint a készpénz forgalmáról a pénztárszámlához kapcsolódóan -az államháztartás szervezet áltat szabályozott módon - analitikus nyilvántartást kell vezetni.

Az éven túli véglegessé vált és meg nem térült pénztárhiányt a dologi kiadások közé, a véglegessé vált pénztártöbbletet pedig az egyéb sajátos bevételek közé kell átvezetni.[730]

b) A költségvetési pénzforgalmi számlák számlacsoport számlái alapvetően az önkormányzati alrendszer költségvetésben meghatározott gazdálkodási feladatok pénzforgalmának lebonyolítására szolgálnak, függetlenül attól, hogy pénzforgalmi számláikat a Kincstár, vagy a hitelintézet kezeli.[731]

Ebben a számlacsoportban kell elszámolni az önkormányzati alrendszer költségvetése végrehajtásaként teljesített valamennyi bevételt és kiadást. A számlacsoport számlái között kell szerepeltetni az önkormányzati alrendszerben a lakásépítés és - vásárlás munkáltatói támogatási számlákat.

A költségvetési pénzforgalmi számlák számlacsoportban kell nyilvántartani az államháztartás valamennyi szereplőjénél a költségvetési gazdálkodáshoz kapcsolódó deviza(betét) számla pénzforgalmát függetlenül attól, hogy ezt a pénzforgalmi számlát a Kincstár, vagy a pénzintézet kezeli.

Az Ávr.-ben meghatározott kincstári számlatulajdonosok is ezt a számlacsoportot kötelesek alkalmazni gazdálkodásuk pénzforgalmának lebonyolítására.

ba) A költségvetési pénzforgalmi számlák számlacsoportban kell szerepeltetni az önkormányzatoknak a helyi adóbeszedési számlák pénzforgalmát az adóbeszedési számlák forgalmáról és egyenlegéről küldött hitelintézeti értesítés alapján. Az adóbeszedési számlákról az Ávr. 145. § (6)-(8) bekezdésében foglaltak alapján csak a költségvetési elszámolási számlára, illetve más helyi adóbeszedési számlára történhet átutalás, illetve ha az adózó visszatérítésre jogosult, akkor a részére történő visszafizetést (ideértve az adózás rendjéről szóló törvény szerint fizetett kamatot is) az adóbeszedési számláról kell teljesíteni. Az adózó részére történő visszatérítést az adóbevétellel szemben, mint bevételcsökkenést kell elszámolni.

Az adóbeszedési számlák és a költségvetési elszámolási számla közötti pénzmozgásokat a két pénzforgalmi számla közötti átvezetésként - kiegyenlítő bevételként vagy kiegyenlítő kiadásként - kell elszámolni.

bb) Amennyiben az önkormányzat likvid hitelt (ideértve a folyószámla-hitelt, rulírozó hitelt, munkabér megelőlegezési hitelt stb. is) vesz fel, illetve az Áht. 78. § (4)-(5) bekezdése alapján a központi költségvetési szerv (ideértve a társadalombiztosítás ellátási szektorát is) likvid hitel felvételére jogosult és a fizetőképessége biztosítása érdekében a bevételek és a kiadások ütemkülönbségének eltérése miatt likvid hitelt vesz igénybe, a számlavezető hitelintézettel, Kincstárral kötött szerződésben biztosított hitelkeret terhére, akkor az adott napon a kiadások teljesítésére felhasznált összeget likvidhitel felvételként nem kell elszámolni. Ebben az esetben a likvid hitellel fedezett kiadást a költségvetési elszámolási számlával, az előirányzat-felhasználási keretszámlával szemben kell nyilvántartásba venni, emiatt a költségvetési elszámolási számla, az előirányzat-felhasználási keretszámla adott napi egyenlege mínusz előjelű is lehet. A negyedéves mérlegjelentés, a költségvetési jelentés, a féléves és az éves elemi költségvetési beszámoló fordulónapján (március 31., június 30., szeptember 30., illetve december 31.) a költségvetési elszámolási számla, az előirányzat-felhasználási keretszámla egyenlege azonban csak 0, vagy pozitív lehet, ezért a fordulónapon meglévő, igénybe vett likvid hitel összegét a likvid hitel számla forgalmi számlájára kell átvezetni.

bc) Ebben a számlacsoportban kell megnyitni a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek a Kincstárnál, illetve a Kincstár elnöke által kapott engedély alapján a hitelintézeteknél vezetett deviza(betét)-számlákat.

Azoknak a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek, amelyek a hitelintézetnél devizaszámlával rendelkeznek, könyvvezetésüket úgy kell kialakítaniuk, hogy a számlához kapcsolódóan a Kincstár részére a szükséges információkat szolgáltatni tudják.

bd) A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vgr.) 14. § (3) bekezdésében foglaltakalapján a megszűnt víziközmű-társulat az általa létrehozott víziközművet elkészülte után a tulajdonos önkormányzat(ok)nak köteles átadni. A Vgr. 19. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint a 22. §-ában foglaltak szerint a megszűnt társulat pénzforgalmi számlája egyenlegének összegét, valamint az átadás során még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulásból származó követeléseket és az ezzel összefüggő hitelállományt is a közfeladatot ellátó víziközmű-tulajdonos települési önkormányzat(ok) részére kell átadni. A megszűnt víziközmű-társulattól átvett, még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások beszedéséről (behajtásáról), valamint a társulattól átvett - a Vgr. 13. § (5) bekezdése alapján a víziközmű-társulat által a lakossági hozzájárulás megelőlegezésére felvett - hitelállomány visszafizetéséről az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az önkormányzat által beszedett érdekeltségi hozzájárulást a hitel visszafizetési kötelezettség fedezetére szolgáló bevételnek kell tekinteni. Ezt követően az önkormányzat, mint a víziközmű-tulajdonosa köteles az érdekeltségi hozzájárulással összefüggő követeléseket beszedni, a víziközmű-beruházás megvalósításához kapcsolódó, társulattól átvett hitelt visszafizetni. Az e feladatok ellátásával kapcsolatos előirányzatok és előirányzat teljesítések az önkormányzat költségvetésének részét képezik. A "Víziközmű" elkülönített pénzforgalmi számlán jóváírt bevételeket (érdekeltségi hozzájárulást), valamint a teljesített kiadásokat (hitel-visszafizetést) költségvetéssel kapcsolatos bevételnek, illetve kiadásnak kell tekinteni.

A lakosságtól beszedett érdekeltségi hozzájárulások felhalmozási célú költségvetési bevételnek, a hitel-visszafizetés felhalmozási célú finanszírozási kiadásnak minősül és az önkormányzat hitelképességének vizsgálatánál mind az érdekeltségi hozzájárulásból származó bevételeket, mind pedig a hitel-visszafizetési kötelezettséget figyelembe kell venni.

be) Az államháztartás szervezete dologi kiadásként köteles elszámolni a hitelintézeteknél lévő behajthatatlanná vált költségvetéssel kapcsolatos számlapénz követelésének kivezetését. A hitelintézeteknél lévő behajthatatlanná vált idegen pénzeszközök kivezetését a költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolásokkal szemben kell rögzíteni.

bf) Év végén leltározás során a pénztárban lévő készpénz kivételével egyeztetéssel kell a számlapénz követelések mérlegértékét megállapítani. A pénzeszközök esetében nem választható e rendelet 37. § (7) bekezdése.

c) A belföldi és a nemzetközi támogatási programok elszámolásai számlacsoportokban kell kimutatniuk a kincstári körbe tartozó államháztartás szervezeteinek a Kincstári Egységes Számlához (KESZ) kapcsolódó elszámolási számláik forgalmát.[732]

A belföldi elszámolási számlák számlacsoportban mutatják ki a központi költségvetési szervek a tevékenységük végzése során a költségvetésükhöz kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlák és a hozzájuk kapcsolódó különféle elkülönített számlák, valamint az irányító szervek (fejezetek) a Kincstárnál vezetett fejezeti számlák forgalmát.[733]

A nemzetközi támogatási programok elszámolásai számlacsoportban mutatják ki a finanszírozásban részt vevő központi költségvetési szervek, fejezet(ek) a költségvetésükben lévő fejezeti kezelésű előirányzatok közül az Európai Unióból érkező támogatásokhoz és a hozzájuk kapcsolódó hazai forrásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi gazdasági események hatását a mindenkori költségvetési törvényben megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatonkénti tagolás szerint, valamint a nemzetközi támogatási programok megelőlegezési számláit. A számlacsoport számlái között elkülönítetten kell megjeleníteni az I. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT-1), a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT-2), az Európai Uniós agrártámogatási programokhoz, illetve az egyéb Európai Uniós támogatási programhoz [Közösségi Kezdeményezések támogatásaihoz, Belső politikák támogatásaihoz, EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásaihoz, Európai Területi Együttműködés támogatásaihoz, INTERACT támogatásaihoz. Svájci Alap támogatásaihoz, Szolidaritási programok támogatásaihoz stb.] kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákat. A fejezet nyilvántartási, beszámolási kötelezettségét nem érinti, ha ezen számlák felett más szervezet számára rendelkezési jogot biztosít. Ebben az esetben a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról annak lebonyolítási számlájára átutalt összeget mindaddig átfutó kiadásként kell elszámolni, amíg a lebonyolítási számláról a végső kedvezményezett felé átutalásra nem kerül a támogatás és így végleges költségvetési kiadási jogcímen is elszámolhatóvá válik.[734]

A strukturális alapok támogatásához kapcsolódó pénzforgalmi gazdasági események elszámolását a főkönyvi könyvelésben legalább a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási keretszámla operatív programon, azon belül annak priori-tásonkénti megbontásával, Kohéziós Alap esetében annak projektenkénti tagolásával kell biztosítani.

Ebben a számlacsoportban kerül elkülönítve elszámolásra azon pénzeszközök változásához kapcsolódó gazdasági események hatása, melyekhez a mindenkori költségvetési törvény szerint a nemzetközi támogatási programokra megelőlegezési hitel igénybe vehető. A megelőlegezési hitel felvételét a Nemzetközi támogatási program megelőlegezési számla növekedéseként kell elszámolni, a Központi költségvetésből származó likviditási hitel forgalma számlával szemben. A Nemzetközi támogatási program megelőlegezési számla csökkenéseként kell elszámolni a Nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési átfutó kiadások számlával szemben a végső kedvezményezettnek nyújtott támogatásokat, valamint év végén a számla egyenlegének megszüntetését (a még fel nem használt megelőlegezési hitel összegét). A Nemzetközi támogatási program megelőlegezési számla növekedéseként kell elszámolni a Nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési átfutó kiadások számlával szemben az EU-s támogatás megérkezése után az EU-s közösségi forrás átutalását, ezt követően kell a megelőlegezési számláról a Központi költségvetésből származó likviditási hitel forgalma számlával szemben a központi költségvetés által megelőlegezett KESZ hitelt törleszteni.[735]

d) A belföldi és a nemzeti támogatási programokhoz kapcsolódó idegen pénzeszközök számlacsoportokban olyan feladatoknak a pénzforgalmát kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az államháztartás szervezetének alap- vagy vállalkozási tevékenységéhez, a költségvetési előirányzatok teljesítéseként a feladatok nem mutathatók ki, de az államháztartás szervezetének sajátos feladatát képezik. Az államháztartás szervezete számára kötelező ezen sajátos feladatok ellátásához kapcsolódó pénzforgalom - illetve az ehhez kapcsolódó követelések és kötelezettségek - változásának részletes, teljes körű (analitikus és főkönyvi) kimutatása és elszámolása. A számlákhoz kapcsolódóan vezetendő analitikus nyilvántartás rendjét - ha jogszabály külön nem rendelkezik - az államháztartás szervezete saját hatáskörében szabályozza.[736]

A belföldi idegen pénzeszközök számlacsoportban kell kimutatni többek között a társadalombiztosítási támogatás és a különféle belföldi feladatokhoz kapcsolódó lebonyolítási számlák, letétek, idegen betétkönyvek, a közigazgatási hatósági eljárási illetékbeszedési számla, az idegen bevételek elszámolási számlák, a kincstári körbe tartozó államháztartás szervezeténél a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatási számlák pénzforgalmát továbbá az óvadéki repó-ügylet (kölcsönügyletként elszámolt) tárgyát képező eszköz, vételár befolyt összegét, valamint a fedezeti ügyletek esetében, a fedezetet elhelyezőnél a fedezeti ügylet fedezeti betéteként fizetett letéti összegben keletkezett követelést.[737]

A kincstári körbe tartozó államháztartás szervezeténél a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatási számla pénzforgalmából a pénzügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó kiadásokat és bevételeket (hozamokat) legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig el kell számolni költségvetési kiadásként, illetve bevételként.[738]

A nemzeti támogatási programokhoz kapcsolódó idegen pénzeszközök számlacsoportban kell kimutatni a nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó lebonyolítási számlák, illetve közösségi forrás számlák pénzforgalmát. A számlacsoport számlái között elkülönítetten kell megjeleníteni az Előcsatlakozási Alapokkal, az I. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT-1), a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT-2), az Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz (NVT-1, NVT-2, EMGA, EMVA, EHA stb.), illetve egyéb Európai Uniós támogatási programhoz [Schengeni Alaphoz, a Közösségi Kezdeményezésekhez, a Belső politikákhoz, EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásaihoz, a TEN-T támogatásokhoz, Európai Területi Együttműködés támogatásaihoz, INTERACT támogatásaihoz. Svájci Alap támogatásaihoz, Szolidaritási programok támogatásaihoz stb.] kapcsolódó lebonyolítási, illetve forrás számlákat. Ebben a számlacsoportban kell kimutatni a NATO Biztonsági Beruházási programhoz kapcsolódó lebonyolítási és forrás számlát is.[739]

Az Előcsatlakozási Alapokkal kapcsolatos idegen pénzeszközök számlacsoportban kell kimutatni a SAPARD támogatási programok keretében felhasznált - EU és hazai - pénzeszközök forgalmát az erre a célra külön megnyitott lebonyolítási számlákon.[740]

Az NFT-1-hez, az NFT-2-höz tartozó strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatások elszámolása során az adott programhoz tartozó fejezeti kezelésű előirányzat számla lebonyolítási számláit kötelező továbbrészletezni strukturális alapok esetében az NFT-1 esetében operatív programonként, prioritásonként, intézkedésenként, NFT-2 esetében operatív programonként, prioritásonként, illetve a Kohéziós Alap esetében projektenként. Az Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat az EMVA-ból finanszírozott NVT-1-hez, illetve az NVT-2-höz tartozó fejezeti kezelésű előirányzat számla lebonyolítási számláit kötelező továbbrészletezni prioritásonként, intézkedésenként, az EMGA-ból finanszírozott agrártámogatások, lebonyolítási számláit legfontosabb jogcímcsoportonként kell tagolni az EHÁ-ból finanszírozott operatív program lebonyolítási számláját prioritásként) kell tagolni.

A lebonyolítási számláknak (kivéve a kedvezményezett által beutalt saját erő összegét), mivel csak a technikai lebonyolítást szolgálják, év végén nem maradhat egyenlegük (a zárlati műveletek elvégzése előtt egyenlegüket át kell vezetni a megfelelő fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákra) .

A nemzeti támogatási programokhoz kapcsolódó forrás számlák az Európai Uniótól átutalt, forintban vagy devizában lévő még fel nem használt pénzeszközök állományának kimutatására, illetve az ehhez kapcsolódó pénzforgalom elszámolására szolgálnak.

e) A támogatásértékű kiadások, támogatások folyósítása és fejezeti elszámolások számlacsoport tartalmazza a támogatásértékű kiadás jogcímen tervezett előirányzatokat, azok módosítását és az előirányzatok terhére teljesített kiadásokat. A támogatásértékű kiadásokon belül elkülönítetten kell kimutatni a működési és felhalmozási célú végleges államháztartáson belüli teljesítéseket.[741]

Ebben a számlacsoportban kell elszámolni a helyi önkormányzatoknak, társulásoknak a költségvetési szerveik részére folyósított támogatásokat, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaitól az irányításuk (felügyeletük) alá tartozó költségvetési szerve részére folyósított irányító szervi támogatásokat. Itt kell elszámolni, az államháztartáson belüli garancia- és kezességvállalásból származó kifizetéseket. Ez a számlacsoport tartalmazza a fejezeti év végi maradvány elszámolási számláról teljesített kiadásokat, valamint a tb pénzügyi alapok ellátási kiadásainak elszámolását is.[742]

Támogatásértékű kiadásként kell elszámolni az államháztartáson belüli szervezetek számára működési és felhalmozási célból, végleges jelleggel nyújtott támogatásokat és más ellenérték nélküli kifizetéseket, amelyek nem minősülnek:[743]

központi, irányító szervi támogatásnak, az Ávr. 34. §-a alapján előirányzat-átcsoportosítással teljesítendő ügyletnek, és nem minősülnek államháztartáson belülre visszafizetési kötelezettség mellett - jogszabály alapján - működési vagy felhalmozási célból nyújtott támogatásnak, kölcsönnek, függetlenül attól, hogy azt terheli-e kamat vagy más költség, díj. Támogatásértékű kiadásként kell kimutatni a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, illetve a felügyeletük alá tartozó központi költségvetési szervek esetében a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalapok által államháztartáson belülre nem támogatási jogcímen teljesített kifizetéseket. Támogatásértékű működési és felhalmozási kiadásként kell elszámolni előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadását (ide nem értve a jogszabályon alapuló egyéb befizetési kötelezettséget) is. Idesorolandók az európai uniós támogatással megvalósuló programok fejezeti kezelésű előirányzataiból, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatokból, a települési és területi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv, a társulás részére a központi költségvetési fejezet előirányzatából teljesített kifizetések is.

Az előbbi jogcímeken kapott olyan összegeket, amelyeket tovább kell utalni, az államháztartás szervezete nem számolhatja el támogatásértékű bevételként/kiadásként, ezeket átfutó bevételként kell nyilvántartásba vennie.[744]

A fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a fejezet irányítását ellátó szerv vezetője az Áht. 28. § (1) bekezdésének végrehajtása keretében határozza meg ezen előirányzatok felhasználásának részletes szabályait. Amennyiben a szabályozás előleg-fizetést is tartalmaz - ideértve a pályázati rendszerben történő felhasználás esetét is -, akkor a támogatási programokra folyósított előlegek elszámolását kell alkalmazni. A fejezeti kezelésű előirányzatokból a támogatási programok keretében a finanszírozó szervezet (az EU-s támogatások esetében az Irányító Hatóságok/Közreműködő Szervezetek) által kiutalt támogatási előlegeket a tárgyidőszakban végleges költségvetési kiadásként elkülönített alszám-lán kell elszámolni, mint a támogatási program előlegére történt támogatásértékű kiadás előirányzatának teljesítését. A végső kedvezményezett támogatási előleggel történő elszámolását (részelszámolását) követően az elszámolt előleg összegét a megfelelő támogatási program előlegére történt támogatásértékű kiadás előirányzatának teljesítése számláról kell átvezetni a megfelelő támogatásértékű kiadás előirányzatának teljesítése számlára (mint végleges kiadást, mellyel elszámoltak) és egyidejűleg a követelések között nyilvántartásba vett támogatási program előlege számla egyenlegét csökkenteni kell. Amennyiben a támogatási program előlegével a végső kedvezményezett csak a tárgyévet követő évben számol el és a két támogatásértékű kiadás előirányzat teljesítése számla között nincs pénzforgalom nélküli átvezetés, ebben az esetben csak a követelések között kimutatott támogatási program előlege számla egyenlegét kell csökkenteni a tőkeváltozással szemben. Amennyiben a támogatási program előlegével a végső kedvezményezett sem a tárgyévben, sem a tárgyévet követő évben nem számol el és visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a támogatási program előlegének visszafizetett összegét a támogatási program előlegének visszatérüléseként, mint támogatásértékű bevételi előirányzat teljesítése (költségvetési bevételként) kell nyilvántartásba venni.[745]

A Tv. 161/A. § (2) bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a szükséges tovább-részletezési kötelezettséget a működési és felhalmozási célú támogatásértékű kiadás elszámolási számlák megfelelő alábontásával kell biztosítani.

f) Az államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadások elszámolása számlacsoport tartalmazza az ilyen jogcímen tervezett előirányzatokat, azok módosítását és az előirányzatok terhére teljesített kiadásokat. A pénzeszközátadásokon belül elkülönítetten kell kimutatni a működési és felhalmozási célú teljesítéseket. Államháztartáson kívüli pénzátadásnak minősül többek között a vállalkozások, a non-profit szervezetek, a háztartások, az önszerveződések támogatása, a lakástámogatásokkal kapcsolatos kiadások elszámolása (amennyiben a központi költségvetési szerv, az adott fejezet a mindenkori költségvetési törvényben felhalmozási kiadásai között ilyet tervezett), az államháztartáson kívüli garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés.[746]

A fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a fejezet irányítását ellátó szerv vezetője az Áht. 28. § (1) bekezdésének végrehajtása keretében határozza meg ezen előirányzatok felhasználásának részletes szabályait. Amennyiben a szabályozás előleg-fizetést is tartalmaz - ideértve a pályázati rendszerben történő felhasználás esetét is -, akkor a támogatási programokra folyósított előlegek elszámolását kell alkalmazni a 3. pont e) alpontjában kifejtetteknek megfelelően.[747]

A Tv. 161/A. § (2) bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a szükséges tovább-részletezési kötelezettséget az államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadások elszámolása számlacsoport megfelelő számlái alábontásával kell biztosítani.

g) A függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások számlacsoport azokat az elszámolási számlákat tartalmazza, amelyekkel kapcsolatban a teljesített kiadás a költségvetési évben nem végleges, azok az államháztartás részére a tárgyidőszakban vagy a tárgyidőszakot követően megtérülnek vagy válnak végleges kiadássá. Az utóbbi esetben a költségvetési évet követő évben a kiadást ezen számlacsoport és a megfelelő kiadási jogcím között kell elszámolni. A számlacsoporton belül külön főkönyvi számlákon kell kimutatni a költségvetésen kívüli elszámolásokat. Függd kiadásként számolhatók el a bizonyítottan költségvetési évet követő év költségvetését terhelő kifizetések (pl. december hónapban kifizetett személyi juttatások). Nem számolható el aktív pénzügyi elszámolásként olyan tétel, amelynek következménye a tartalékok valóságnak nem megfelelő, bemutatása. Az államháztartás szervezetének az aktív pénzügyi elszámolások jogcímeit a számlarendjében tételesen meg kell határoznia.[748]

Költségvetési átfutó kiadásként kell elszámolni az olyan kifizetéseket, amelyek az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódó, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű kiadásokat jelentenek: a személyi juttatásokkal kapcsolatos átfutó kiadásokat, a munkavállalóknak adott munkabérelőlegeket, az államháztartás által folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat, az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előlegeket, a szállítóknak adott előlegeket (a beruházási előlegek kivételével), az utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásait. Utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásai számlán mutatja ki a kedvezményezett államháztartási szervezet - ha támogatási szerződése alapján támogatási program előlegében nem részesülhet - a kifizetett összegből legalább a támogatási szerződés szerint járó központi költségvetési, illetve EU-s támogatási részt. Év közben számvitelpolitikai döntést követően az elszámolások egyszerűsítése érdekében a támogatási cél megvalósítása érdekében kifizetett teljes összeg (saját rész + költségvetési támogatási rész + EU-s rész) is kimutatható átfutó kiadásként, azonban év végén az elszámolások teljessé tétele érdekében a kifizetett összegekhez tartozó saját rész arányát köteles költségvetési kiadásai közé átvezetni az átfutó kiadások közül. Utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásai számlán kiadást nem szerepeltethet a kedvezményezett államháztartási szervezet, ha támogatási előlegből finanszírozza a támogatási cél megvalósítását, kivéve a támogatási program lezárása előtt, ha a finanszírozó szervezettől a támogatási programhoz kifizetett összegekhez már további támogatási előleg nem folyósítható, így az már utólag kerül megtérítésre a program lezárását követően. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a foglalkoztatás elősegítéséről szóló 1991. évi IV. törvény 43/C. §-ában meghatározott állami pénzalapból finanszírozott támogatásokra[749]

Költségvetési átfutó kiadásként kell elszámolni az olyan kifizetéseket, amelyek az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódó, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű kiadásokat jelentenek, a munkavállalóknak adott munkabérelőlegeket, az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előlegeket, a polgári szolgálatot teljesítőkkel kapcsolatos kifizetéseket, a szállítóknak adott előlegeket (a beruházási ezási előlegek kivételével), az államháztartás által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat.[750]

Költségvetési egyéb kiegyenlítő kiadásként kell elszámolni az államháztartás szervezetének saját pénz- és pénzforgalmi számlái, előirányzat-felhasználási keretszámlái közötti pénzforgalmat.[751]

A számlacsoport számláihoz. kapcsolódóan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyben az elszámolásra jellemző adatokat és az elszámolás érdekében tett intézkedéseket rögzíteni kell. A függő elszámolások rendezése érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul végre kell hajtani.

4. A 4. számlaosztály tartalmazza az eszközök forrásainak kimutatására szolgáló számlákat. Itt kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékot, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket (ideértve az igénybe vett visszatérítendő támogatásokat, kölcsönöket is), a támogatásértékű bevételek, előző évi támogatások, visszatérülések elszámolását és a fejezeti elszámolásokat, az államháztartáson kívülről kapott végleges pénzeszközátvételek elszámolását, a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek passzív jellegű elszámolását, a továbbadási (lebonyolítási) célú bevételeket, valamint az évi mérlegszámlákat.[752]

a) A saját tőkeként kell kimutatni a nemzeti vagyont, központi költségvetési szervek által kezelt vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a települési, területi és az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, illetve egyéb jogszabály alapján az államháztartás szervezete tulajdonát képező vagyon eszközeinek forrását. A saját tőkét tartós tőke, tőkeváltozások és értékelési tartalék tagolásban kell kimutatni. Az értékelési tartalék összege megegyezik az 1. számlaosztályban az adott befektetési eszközök értékhelyesbítési számláinak összegével. Az államháztartás szervezete értékelési tartalékként csak a Tv. 58. §-a szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítésnek megfelelő összeget mutathatja ki (az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelést az államháztartás szervezete nem alkalmazhatja!). A saját tőkén belül el kell különíteni a tulajdonba kapott, illetve a kezelésbe vett eszközök forrását. A könyvviteli mérlegben negatív előjelű tartós tőke nem mutatható ki. A tartós tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. Már működő államháztartás szervezete tartós tőkéje átszervezés során akkor növekedhet, amennyiben az alapító (irányító) szerv a közfeladat ellátáshoz további eszközöket is rendelkezésre bocsát. Amennyiben átszervezés során az átadó államháztartás szervezetétől kapott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, forgatási célú értékpapírokat, aktív pénzügyi elszámolásokat) és a kötelezettségek (ide nem értve a rövid lejáratú likvid hiteleket és rövid lejáratú működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettséget, valamint passzív pénzügyi elszámolásokat) különbségének pozitív összegét tartós tőkeként, negatív összegét tőkeváltozásként kell nyilvántartásba venni. A tartós tőkében kell kimutatni a forgatási célú értékpapírok után elszámolt értékvesztés összegét.[753]

A tőkeváltozások alszámlái Mérlegjelentés oszlopainak tagolását követik. Minden év elején a nyitó rendező tételek keretében az előző évi tőkeváltozások alszámláinak egyenlegét át kell vezetni az elő az előző évek tőkeváltozásai főkönyvi számlára.[754]

b) A tartalékok között kell kimutatni az államháztartás szervezeténél a pénzeszközök, a forgatási célú értékpapírok és a rövid lejáratú likvid hitelek (ideértve a rövid lejáratú működési kötvénykibocsátásokat is), illetve az aktív és passzív pénzügyi elszámolások különbözetének azt a forrását, amely jóváhagyás után befektetett eszközök finanszírozására vagy folyó évi kiadások teljesítésére fordítható. A számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatni a költségvetési tartalékot (pénzmaradványt, előirányzat-maradványt) és a vállalkozási tartalékot (vállalkozási maradványt). Itt kell továbbá kimutatni a központi költségvetési szervek irányító szervének, a központi költségvetési szervnek, az elkülönített állami pénzalapnak, a felügyeletük alá tartozó pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítási költségvetési szerveknek az előirányzat-maradványát, illetve annak elszámolását. A számlacsoport számláit évszámmal ellátva kell vezetni és el kell különíteni a működési és a felhalmozási célú költségvetési maradványokat, melyet analitikus nyilvántartással kell alátámasztani. A helyi (települési és területi kisebbségi önkormányzatok és felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek a tárgyévben keletkezett tartalékokat elkülönítetten szerepeltetik a mérlegben a költségvetési tartalék elszámolási, illetve a vállalkozási tartalék elszámolási számlán. A következő évben ezen számlák egyenlegét az éves elemi költségvetési beszámoló képviselőtestület általi elfogadását követően, a képviselőtestület zárszámadási rendeletében szereplő döntésének megfelelően vezetik át a megfelelő számlákra.[755]

A kincstári körbe tartozó államháztartás szervezetei a tárgyévben keletkezett tartalékokat elkülönítetten szerepeltetik a könyvviteli mérlegben a költségvetési (vállalkozási) kiadási megtakarítás (túllépés) elszámolási, illetve bevételi lemaradás (többlet) elszámolási számlák év végi egyenlege szerint. A következő évben ezen számlák egyenlegét a nyitó rendező tételek során át kell vezetni az előző év(ek) költségvetési (vállalkozási) tartalék elszámolásai számlákra (4214., 4224 számla), innen a felhasználható előirányzat-(vállalkozási) maradvány az irányító szerv által végzett felülvizsgálat és jóváhagyást követően vezethető át (a 424., illetve a 4222., 4223. számlákra).[756]

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a következő évben az előző év(ek) költségvetési tartalékelszámolási számlára (4214. számlára) kötelesek átvezetni az előző évi zárszámadás pénzforgalmi rendezése kapcsán az ellátási szektor hiányának pénzforgalmilag nem rendezett összegét, mely a működési költségvetés előző évi maradvány felhasználásával, illetve a konszolidált maradvány meg nem térített összegével kapcsolatban keletkezett.

c) Hosszú lejáratú kötelezettségek között az egy évnél hosszabb lejáratra felvett hiteleket, kapott visszatérítendő támogatásokat, kölcsönöket, a fejlesztési és működési célú a kötvénykibocsátásból származó kötelezettséget, a pénzügyi lízing kötelezettség miatti kötelezettségeket, valamint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket kell kimutatni, melyeket tagolni kell mérlegfordulónapot követő és következő évek törlesztő részletei szerinti bontásban. A számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatni a pénzügyi vállalkozásoktól, egyéb belföldi hitelezőktől és külföldről felvett hitelek, valamint az államháztartáson belüli szervezetektől kapott felhalmozási, és működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök állományát, a hitelek, a visszatérítendő támogatások, kölcsönök felvételét és azok visszafizetését, előirányzatok és azok teljesítése részletezésben. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az önkormányzatoknál a vagyonkezelésbe vett kincstári eszközök forrását, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget (amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó önkormányzat irányítása alá), továbbá itt kell szerepeltetni a hosszú lejáratú szállítói tartozásokat is. A Tv. 161/A. § (2) bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a szükséges továbbrészletezési kötelezettséget a számlacsoport megfelelő számlái alábontásával kell biztosítani.[757]

d) A rövid lejáratú kötelezettségeket rövid lejáratú kölcsönök, rövid lejáratú hitelek, kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek tagolásban kell kimutatni.[758]

da) A kötelezettségekhez kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a kötelezettség fajtája, keletkezésének időpontja és összege, a kedvezményezett adatai, a kötelezettség teljesítésének időpontja, valamint elkülönítetten rendelkezésre álljanak abban külön az adóköteles, külön az adómentes tevékenységhez, illetve a mindkét tevékenységhez kapcsolódó adatok, továbbá minden olyan adat, amely a pénzügyi, valamint a vezetői információs rendszerhez kapcsolódik. Az analitikus nyilvántartásnak biztosítania kell a pénzügyileg teljesített tételek egyeztethetőségét a kapcsolódó főkönyvi számlákkal. Az államháztartás szervezeteinek nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük, hogy abból a 30, illetve a 60 napon túli kiegyenlítetlen kötelezettségek állománya az előírt adatszolgáltatási rendszernek megfelelően rendelkezésre álljon.

A kötelezettségek állományában bekövetkezett változást év közben rögzíteni kell, ha az államháztartás szervezetét megszüntetik, átszervezik.

db) A szállítói kötelezettségekről év közben folyamatosan analitikus nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben az államháztartás szervezete nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban, a szállítói kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból változási jogcímenként (kötelezettség előírása, kötelezettség pénzügyi teljesítése stb.) készített összesítő bizonylat (feladás) alapján is történhet. A beérkezett szállítói számlákat az összesítő bizonylat (feladás) alapján a főkönyvi könyvelésben a szállítók számlájának növekedéseként kell rögzíteni, illetve a kiegyenlített szállítói tartozásokkal a szállítók számlát kell csökkenteni a tőkeváltozással szemben, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig. A szállítókat érintő gazdasági műveletek, események rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek.[759]

Elkülönítetten kell kimutatni az államháztartáson belülről, vagy kívülről származó, továbbá a tárgyévben keletkezett, illetve a költségvetési évet megelőző év(ek)ben keletkezett kötelezettségállományt.[760]

dc) A nem számlázott szállítások számla technikai számla, ezen a számlán kell kimutatnia az államháztartás szervezetének negyedévente a mérlegjelentés, illetve az éves elemi költségvetési beszámoló összeállításához - a rendelkezésre álló információk alapján készített belső bizonylat segítségével - a beérkezett, de a negyedév végéig (év végéig) nem számlázott szállítások (tárgyi eszközök, készletek stb.) beszerzési áron számított értékét. A negyedéves mérlegjelentés, illetve az éves elemi költségvetési beszámoló elkészítését (a nyitást) követően a nem számlázott szállítások számla egyenlegét meg kell szüntetni. A nem számlázott szállításokkal kapcsolatos állományváltozásokat a tőkeváltozással szemben kell nyilvántartásba venni, illetve kivezetni.

dd) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, mint az államháztartás közteherbevételeit beszedő szervezetnek a feladatkörébe tartozó adó - ideértve a szociális hozzájárulási adót is - és adó jellegű, illeték, illetve a vám, vám jellegű, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatások miatti kötelezettségekről elkülönített nyilvántartást kell vezetnie és a Kincstár, a központi költségvetés igazgatási fejezetei (ágazati minisztériumok), az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai számlarendjében meghatározott tartalommal és időpontban kell adatot szolgáltatnia. Az adatszolgáltatás valódiságáért - ideértve az utólagos módosításokat és egyeztetéseket is - az adatszolgáltató felelős.[761]

de) Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között elkülönítetten kell nyilvántartani a váltótartozás miatti kötelezettségeket, a munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségeket, a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket (társadalombiztosítási, adó-, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget), a helyi adó túlfizetése miatti kötelezettségeket, a nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségeket, a támogatási program előlege miatti kötelezettségeket, az előfinanszírozás miatti kötelezettségeket, a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket, valamint a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket.

df) Költségvetéssel szembeni kötelezettségként az államháztartás szervezetei csak olyan (be)fizetési kötelezettségeket mutathatnak ki, amelyeknek az esedékességi ideje a tárgyév végéig lejárt. Nem mutatható ki költségvetéssel szembeni kötelezettségként a központi költségvetésből kapott állami hozzájárulások, támogatások év végi elszámolása során a pénzmaradvány-, az előirányzatmaradvány-kimutatásban a korrekciós tételek között kimutatott visszafizetési kötelezettség. A nettó finanszírozás körébe tartozó államháztartás szervezetei ugyancsak nem mutathatnak ki adóhatóssággal szembeni (szja, szociális hozzájárulási adó stb.) kötelezettségeket, és nem vehető fel munkavállalókkal szembeni kötelezettségként a könyvviteli mérlegbe a december hónapra járó, de a következő költségvetési évben esedékes személyi juttatás összege sem.[762]

dg) Munkavállalókkal szembeni kötelezettségként kell nyilvántartásba venni azokat a fizetési kötelezettségeket, amelyek esedékessége lejárt és annak esedékességekor pénzügyi teljesítésére nem került sor (pl. ki nem utalt járandóságok, munkaügyi per miatti kötelezettségek, a kilépett dolgozóval szemben fennálló egyéb tartozások, munkáltató munkavállalóval szembeni kártérítési kötelezettsége összege).

dh) A nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettség jogcímen kell kimutatni, ha a közvetlenül pályázó államháztartási szervezetnek a finanszírozást biztosító nemzetközi szervezet felé a pályázati források felhasználásának elszámolása során (vissza)fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyet még nem rendezett. Ezen a jogcímen kell szerepeltetni az EU-s támogatási programot finanszírozó hazai szervezetnek az EU felé keletkezett visszafizetési kötelezettségét is.

di) Amennyiben az államháztartás szervezete támogatási program előlegében részesült, azt felhasználta, de a finanszírozásban résztvevő államháztartás szervezete ezeket még nem ismerte el jogszerű (szabályszerű, szerződés szerinti) felhasználásnak, addig ezeket a kötelezettségeket támogatási program előlege miatti kötelezettségekként kell nyilvántartásba vennie. Amennyiben a hazai, vagy az EU-támogatásban részesült államháztartás szervezetére a finanszírozásban részt vevő szervezet túlfizetést, illetve jogtalan igénybevételt állapított meg, akkor annak pénzügyi rendezéséig köteles külön főkönyvi számlán, analitikus nyilvántartással alátámasztva azt egyéb rövid lejáratú kötelezettségei között kimutatni, mint szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket.[763]

A támogatási program előlege miatti kötelezettségek csak a hazai finanszírozó szerv, illetve az IH/KSZ írásbeli értesítését, jóváhagyását követően vezethetők ki a könyvekből.

dj) Azok a költségvetési szervek mutathatnak ki előfinanszírozás miatti kötelezettségeket, amelyek a feladat elvégzését megelőzően államháztartáson belülről, vagy kívülről származó forrásból támogatást kaptak - ide nem érve az irányító (felügyeleti) szerv intézmény-finanszírozását, illetve az Eu-s támogatási programokhoz kapcsolódó társfinanszírozás összegét -, mellyel a feladat teljesítését követően, mint kedvezményezettnek utólag kell elszámolniuk.

dk) Garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket az államháztartás szervezete csak akkor mutathat ki, ha azt az eredeti adós nem teljesítette és a hitelező, a szerződéses partner a fennálló tartozás kiegyenlítésére irányuló igényét az államháztartás szervezete (mint garancia- és kezességvállaló) felé benyújtotta, de az így átvállalt kötelezettséget az államháztartás szervezete még pénzügyileg nem rendezte. Az államháztartás szervezete nem szerepeltetheti garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségei között a kezességvállaláskor, illetve a garanciavállaláskor keletkező kötelezettségét, amíg a szerződéses partner írásos felszólítással nem él a fizetési kötelezettség eredeti adós helyetti rendezése érdekében, ezt mint függő kötelezettséget csak a 0. számlaosztályban veheti nyilvántartásba.

dl) A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket az államháztartás szervezetének a könyveiben forintra átszámított értékben kell kimutatnia. Külföldi pénzértékre szóló hitelt, kapott kölcsönt, kibocsátott kötvényt a folyósítás napján kell elszámolni költségvetési, illetve finanszírozási bevételként, majd ezt követően a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékét a teljesítés napján érvényes, a Tv. 60. §-a alapján a számviteli politikában választott árfolyamon kell nyilvántartásba venni a tőkeváltozással szemben. Külföldi pénzértékre szóló hitel, kapott kölcsön, kibocsátott kötvény, ha devizaszámlán kerül elhelyezésre, akkor a devizában folyósított (számlakivonat szerinti) összeg a pénzügyi teljesítés napján érvényes (a Tv. 60. §-a alapján a számviteli politikában választott módszer szerint számított) árfolyamon kerül kimutatásra. Külföldi pénzértékre szóló hitel, kapott kölcsön, kibocsátott kötvény átszámítása forintra, ha forintszámlán kerül elhelyezésre, akkor a devizában folyósított összeg a pénzügyi teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamán (számlakivonat szerint) kerül kimutatásra. Külföldi pénzértékre szóló kötvénykibocsátás esetében a kötvény névértékét kell kimutatni kötelezettségként a befolyt ellenértéktől függetlenül, emiatt a kötvény névértéke és a befolyt ellenérték különbségét a költségvetési, illetve finanszírozási bevétel megjelenítése nélkül kell tőkeváltozással szemben a befolyt ellenérték árfolyamán forintra átszámítani és elszámolni.

Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség pénzügyi rendezésekor a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyam forintértékét kell a megfelelő kiadási jogcímen teljes összegében elszámolni. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség pénzügyi rendezéséhez kapcsolódó kivezetés során a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamtól függetlenül a kötelezettség könyv szerinti (teljesítéskori, illetve az év végi értékeléskor meghatározott árfolyam) forintértékén kerül kivezetésre a tőkeváltozással szemben.

dm) Év végén leltározás alapján kell a kötelezettségek állományát megállapítani, majd értékelni. Kötelezettségek esetében nem választható e rendelet 37. § (7) bekezdése.

e) A rövid lejáratú hitelek, visszatérítendő támogatások, kölcsönök és tartozások kötvénykibocsátásból számlacsoportban azokat a rövid lejáratú hiteleket, visszatérítendő támogatásokat, kölcsönöket, rövid lejáratú likvid hiteleket és rövid lejáratú működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettséget kell kimutatni, amelyek futamideje nem haladja meg az egy évet. Míg a rövid lejáratú hiteleket (a likvid hitelek kivételével) funkcionális elszámolás során finanszírozási szakfeladaton, a visszatérítendő támogatásokat, kölcsönöket alap-, vagy - ha jogszabály lehetővé teszi - vállalkozási szakfeladaton kell elszámolni. A rövid lejáratú hiteleket el kell különíteni aszerint, hogy azokat pénzügyi vállalkozástól, egyéb belföldi forrásból, a központi költségvetésből vagy alaptól vette igénybe az államháztartás szervezete.[764]

A visszatérítendő támogatásokat, kölcsönöket aszerint kell elkülönítetten vezetni, hogy azokat államháztartáson belüli, vagy kívüli szervezettől, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra kapta az államháztartás szervezete.

A számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a hitelek (kötvények), visszatérítendő támogatások, kölcsönök állományát, valamint a hitelek (kötvények), visszatérítendő támogatások, kölcsönök felvételét és visszafizetését, előirányzatok és azok teljesítése részletezésben. A rövid lejáratú likvid hitelek és a működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettségek számláinak tagolásakor külön alszámlán kell kimutatni azok nyitó állományát és tárgyidőszaki forgalmát. A rövid lejáratú likvid hitelek és működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettségek adott évi forgalmát az államháztartás szervezete szakfeladatain nem szabad kimutatni.

f) A támogatásértékű bevételek, előző évi támogatások, visszatérülések és fejezeti elszámolások számlacsoportban kell kimutatni az államháztartáson belüli pénzeszközátvételeket, az előző évi költségvetési kiegészítéseket, visszatérüléseket, a támogatásértékű működési és felhalmozási célú bevételeket, a garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések bevételeit, a fejezeti év végi maradvány elszámolási számla bevételeit, valamint a tb pénzügyi alapok ellátási bevételeinek elszámolását. Támogatásértékű működési és felhalmozási célú bevételként kell elszámolni az előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvételét is. Amennyiben tárgyévben előfinanszírozásként kiutalt támogatás összege visszafizetésre kerül, akkor a tárgyévben ennek összegével a megfelelő kiadási jogcímet kell csökkenteni.[765]

Amennyiben a finanszírozó szervezet támogatási program keretében támogatási előleget is átutal a kedvezményezett részére, a támogatásértékű bevételek előirányzatának teljesítését, mint költségvetési bevételt külön alszám-lánkell nyilvántartásba venni. Az államháztartás szervezetének az elkülönített támogatási program visszatérített előlege miatti támogatásértékű bevétel előirányzatának teljesítése számlán bevételt csak akkor kell elszámolnia, ha az államháztartás szervezetének a támogatási program felhasználása során előleget is folyósítanak az államháztartási alrendszeren belül. Amennyiben a támogatási program előlegével a végső kedvezményezett államháztartási szervezet a támogatási szerződésben rögzítettek szerint nem számol el és visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a támogatási program előlegének a következő évben visszafizetett összegét a támogatási program előlegének visszatérüléseként, mint támogatásértékű bevétel előirányzatának teljesítését, költségvetési bevételként kell elszámolni. Amennyiben a támogatási program előlegének visszafizetése a tárgyévben történik az államháztartási szervezet ennek összegével a megfelelő kiadási jogcímet köteles csökkenti.

g) Az államháztartáson kívülről kapott végleges pénzeszközátvételek elszámolása számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a működési és a felhalmozási célú pénzeszközátvételeket, valamint a garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések bevételeit. A számlacsoportban külön főkönyvi számlán szerepel az átvett pénzeszközök bevételi előirányzata, illetve előirányzatának teljesítése. Az átvett pénzeszközök előirányzatának teljesítését, mint költségvetési bevételt külön alszámlán kell nyilvántartásba venni, ha az az előző év(ek) i támogatási program előlegének visszafizetéséből származik. Az államháztartás szervezetének az elkülönített támogatási program visszatérített előlege miatti pénzeszközátvétel előirányzatának teljesítése számlán bevételt csak akkor kell elszámolnia, ha a támogatási program felhasználása során előleget is folyósítanak államháztartáson kívülre. Amennyiben a támogatási program előlegével a végső kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzítettek szerint nem számol el és visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a támogatási program előlegének a következő évben visszafizetett összegét a támogatási program előlegének visszatérüléseként, mint pénzeszközátvétel előirányzatának teljesítését, költségvetési bevételként kell elszámolni. Amennyiben a támogatási program előlegének visszafizetése a tárgyévben történik az államháztartási szervezet ennek összegével a megfelelő kiadási jogcímet köteles csökkenteni.[766]

h) A függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek számlacsoport számláin az államháztartás szervezetéhez beérkezett olyan pénzeszközök elszámolását kell kimutatni, amelynek rendeltetése tisztázatlan vagy olyan feladat ellátásával kapcsolatos, amelynek bevételi előirányzata - ide nem értve a nem társadalombiztosítási alapokat terhelő ellátásokat - nem szerepel a költségvetés bevételi jogcímei között. Amennyiben a rendezés a költségvetési évet követő évben bevételként történik, akkor azt ezen számlacsoport és a megfelelő bevételi jogcím között kell könyvelni. Itt kell továbbá kimutatni az adó- és közigazgatási hatósági eljárási illetékbeszedésekből származó elszámolásokat, a letétek elszámolását, a társadalombiztosítási pénzügyi alapjai, valamint a NAV közötti elszámolásokat.[767]

Költségvetési átfutó bevételként kell elszámolni az olyan bevételeket, amelyek az államháztartás szervezete tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódnak, átmeneti vagy lebonyolítás jellegűek, a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során kapott előlegeket, az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét és a továbbadási céllal kapott pénzeszközöket is. A társadalombiztosítási alapoknál - pénzforgalom nélküli - költségvetési kiadásként kell elszámolni a költségvetési átfutó bevétellel szemben az adott Alap által kifizetett, de a másik Alapot terhelő, év végéig pénzforgalmilag meg nem térített ellátási kiadás összegét is. A közhatalmi átfutó bevételek között kell elszámolni az államháztartás szervezete által beszedett, de a központi költségvetést vagy más államháztartási szervezetet megillető bevételeket (általában megosztott igazgatási szolgáltatási díj, felügyeleti díj, bírság esetében), azok továbbutalásáig. Az Ny. Alapnál átfutó bevételként kell elszámolni az E. Alapot megillető ellátási bevételekhez kapcsolódó elszámolásokat is. A költségvetési kiegyenlítő bevételek között elkülönítetten kell kimutatnia az államháztartás szervezetének saját pénz- és pénzforgalmi számlái, előirányzat-felhasználási keretszámlái közötti pénzforgalmát.[768]

Ugyancsak ebben a számlacsoportban kell elszámolni a nemzetközi szerződések alapján külföldről a Magyar Állam, illetve a Kincstári ügyfelek részére, a Kincstárban vezetett devizaszámlán jóváírt támogatásokat végleges felhasználásukig.[769]

Nem számolható el passzív pénzügyi elszámolásként olyan tétel, amelynek következménye a tartalékok valóságnak nem megfelelő bemutatása. Az államháztartás szervezetének a passzív pénzügyi elszámolások jogcímeit a számlarendjében tételesen kell szabályoznia.

A számlacsoport számláihoz kapcsolódóan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyben az elszámolásra jellemző adatokat rögzíteni kell. A függő, átfutó és kiegyenlítő bevételekről vezetett nyilvántartásokban fel kell jegyezni az elszámolás érdekében tett intézkedéseket is. A függő elszámolások rendezése érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul kell végrehajtani.

Azokat a továbbadási céllal kapott pénzeszközöket, amelyek az államháztartás szervezetét nem illetik meg (mert végső felhasználója más államháztartási szervezet lesz) átfutó bevételként kell elszámolni. Ezeket a bevételeket bevételi jogcímének megfelelően tovább kell tagolni államháztartáson belülről/kívülről kapott, ezen belül működési/felhalmozási célú részletezés szerint. Év közben ezen pénzeszközök átadását a jogosult felé bevétel csökkenésként kell elszámolni A továbbadási céllal kapott pénzeszközt tartalmazó számlák forgalmi számlák, csak év közben keletkeznek és szűnnek meg. Év végén az államháztartás szervezete továbbadási céllal kapott pénzeszközt tartalmazó számláinak összege egyenleget nem mutathat. Amennyiben az államháztartás szervezete az évzárást megelőzően a továbbadási céllal kapott pénzeszközöket a kedvezményezett részére nem tudja továbbutalni, akkor az államháztartáson belülről kapott továbbadási céllal kapott pénzeszközök nála maradó többletét a támogatásértékű bevételek közé, illetve az államháztartáson kívülről kapott továbbadási céllal kapott pénzeszközök többletét az államháztartáson kívülről kapott átvett pénzeszközök közé köteles átvezetni.[770]

Az óvadéki repóügylet (kölcsönügyletként elszámolt) tárgyát képező eszköz (értékpapír), eladási árát, és a fedezeti ügylet fedezeti betétére kapott letéti összegben keletkezett tartozást a költségvetésen kívüli passzív elszámolásként a letétek között kell kimutatni.[771]

i) Ugyancsak ebben a számlacsoportban kell kimutatni a központi költségvetési fejezetek finanszírozáshoz, valamint a központi költségvetési szervek befizetéseihez kapcsolódó elszámolásait.

j) Az évi mérlegszámlák számlacsoport számlái technikai jellegű számlák. A számlák vezetésének célja az év eleji nyitó- és az év végi zárlati tételek világos, áttekinthető kimutatása. Külön számlán kell kimutatni azoknak a pénzforgalom nélküli elszámolásoknak a forgalmát, amelyeket bevételként és kiadásként egyidejűleg kell könyvelni, de a pénzforgalom számlavezető hitelintézetet, vagy a Kincstári egységes számlát (KESZ-t) nem érinti. A technikai számlák körébe tartozik az előirányzatok évközi elszámolási számla. Ezen a számlán kell megnyitni és folyamatosan vezetni az 1-5. számlaosztály megfelelő számláival szemben a kiadási előirányzatokat, azok módosítását, illetve a 2., 4. és 9. számlaosztály megfelelő számláival szemben a bevételi előirányzatokat és azok módosítását.

5. A pénzforgalmi jelentés tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalmi jelentés szakfeladatokra vonatkozó (tevékenységenkénti) folyó évi kiadási adatait a 7. számlaosztály tartalmazza.[772]

A pénzforgalmi jelentés az államháztartás szervezete bevételeit és kiadásait költségvetési (pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli) bevételek és kiadások, finanszírozási célú bevételek és kiadások, illetve aktív pénzügyi műveletek kiadásai és passzív pénzügyi műveletek bevételei szerinti tagolásban tartalmazza.[773]

Költségvetési működési és felhalmozási előirányzat: az Áht. 5-6. §-ában szerint a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadások és teljesítendő várható bevételek előirányzata.[774]

Az Áht. 73. §-ában foglaltak alapján a költségvetési hiány finanszírozásával, illetve a likviditás biztosításával kapcsolatos pénzügyi műveleteket a finanszírozási célú pénzügyi műveletek között kell kimutatni. Az államháztartás szervezetének a finanszírozási műveleteket befektetési és forgatási célú tagolásban kell bemutatnia.[775]

A befektetési célú finanszírozási műveletek közé tartoznak a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítése (beváltása) és vásárlása, a hosszú lejáratú hitelek felvétele és törlesztése, valamint a hosszú lejáratú kötvények kibocsátása és visszavásárlása, eladása. Ezen pénzügyi műveletek hatását az államháztartás szervezete köteles finanszírozási előirányzatként és annak teljesítéseként szerepeltetni a megfelelő kiadási/bevételi jogcímeken. A forgatási célú finanszírozási műveletek közé tartoznak: a forgatási célú értékpapírok értékesítésével (beváltásával), vásárlásával, a rövid lejáratú hitelek, rövid lejáratú kölcsönök, a rövid lejáratú működési (likviditási) célú hitelek felvételével és visszafizetésével, valamint a működési célú rövid lejáratú kötvény kibocsátásával és beváltásával kapcsolatos pénzügyi műveletek bevételei és kiadásai. A forgatási célú finanszírozási pénzügyi műveletek (a rövid lejáratú hitelek kivételével) az Áht. és az Ávr. alapján előirányzatként, illetve annak teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthető bevételek és kiadások teljesítésével járnak együtt, a pénzeszközök változását eredményezik. Az államháztartás szervezete a forgatási célú finanszírozási műveletekhez kapcsolódó eszközök és források változását (a rövid lejáratú hitelek kivételével) szakfeladatain nem jelenítheti meg.[776]

6. Az 1-5. számlaosztályokban és 7. számlaosztályban kimutatott kiadási előirányzatoknak, illetve teljesített kiadásoknak - kivéve a függő, átfutó és kiegyenlítő kiadásokat - egyezniük kell.[777]

7. A kiadások egy részéről a teljesítéskor nem lehet megállapítani, hogy az melyik szakfeladat érdekében merült fel. Azok a kiadások, amelyekről teljesítésükkor nem állapítható meg, hogy melyik szakfeladatot terhelik, a közvetett (általános) kiadások körébe tartoznak, és azok feladatra történő elszámolásukig a 6. számlaosztályban mutatandók ki..

8. Az államháztartás szervezete a folyó kiadásokat először az 5. számlaosztályban könyveli, és innen vezeti át a 6-7. számlaosztályokba.[778]

9. Az 5. számlaosztály a folyó kiadások jóváhagyott költségvetési előirányzatát, a költségvetés végrehajtásaként ténylegesen teljesített folyó kiadásokat és a folyó kiadásként elszámolandó befizetéseket tartalmazza. Az előirányzatokat és a kiadásokat az éves elemi költségvetésben meghatározott szerkezeti tagolásban kell kimutatni a közgazdasági osztályozási rendnek megfelelően. A Tv. 161/A. § (2) bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekben a szükséges továbbrészletezési kötelezettséget a számlacsoport megfelelő számlászámlái alá-bontásával kell biztosítani.[779]

a) A Személyi juttatások számlacsoportokban kell kimutatni a rendszeres és nem rendszeres, valamint a külső személyi juttatásokat.

Rendszeres személyi juttatásként kell elszámolni a teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak törvényekben meghatározott alapilletményét, illetménykiegészítését, illetménypótlékát, egyéb kötelező és feltételtől függő pótlékát és juttatását.[780]

Nem rendszeres juttatások között kell elszámolni a teljes munkaidőben, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére jogszabályokban, kollektív szerződésben meghatározott juttatásokat: Ide tartoznak a munkavégzéshez kapcsolódó és a foglalkoztatottak sajátos juttatásai, a szociális jellegű juttatások, valamint részmunkaidőben foglalkoztatottak és az állományba tartozók különféle nem rendszeres juttatásai.

Külső személyi juttatásokként kell kimutatni az állományba nem tartozók személyi juttatásait.

Azoknál a személyi juttatásoknál, amelyeknél a kifizetés összege általános forgalmi adót is tartalmaz vagy a főkönyvi számla továbbtagolásával, vagy analitikus (részletező) nyilvántartásban gondoskodni kell arról, hogy az adóhatósági elszámoláshoz az általános forgalmi adó összege megállapítható legyen.

A központosított illetményszámfejtés körébe tartozó államháztartási szervezetek a személyi juttatásokkal, valamint e pont b) alpontja szerinti munkaadókat terhelő közterhekkel kapcsolatos kiadásokat a megfelelő jogcímeken a Kincstár által megküldött könyvelési értesítő alapján, azzal megegyezően bruttó összegben kötelesek elszámolni. A nettó finanszírozási körbe tartozó államháztartási szervezetek a kiadások elszámolásával egyidejűleg, a nettósításba bevont központi forrásokból származó támogatások bruttó összegét a 499. számla közbeiktatásával a megfelelő központi költségvetési támogatási jogcímeken költségvetési bevételeként kötelesek elszámolni.[781]

b) A munkaadókat terhelő járulékok számlacsoportban kell kimutatni a személyi juttatások után elszámolt szociális hozzájárulási adót (elkülönítve: a nyugdíj hozzájárulást, a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, a START-kártyával rendelkezők utáni járulékot), az egészségügyi hozzájárulást, a táppénz-hozzájárulást, a korkedvezmény-biztosítási járulékot, az államháztartáson kívülre fizetett, munkaadókat terhelő járulékokat és a munkaadókat terhelő egyéb járulékokat.[782]

c) A Dologi kiadások számlacsoportokban kell elszámolni minden anyag, áru, göngyöleg, növendék-, hízó- és egyéb állat beszerzésére fordított kiadást, függetlenül attól, hagy azt az államháztartás szervezete azonnal felhasználja vagy későbbi felhasználás céljából raktározza. Itt mutathatja ki az államháztartás szervezete az 100 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök és immateriális javak kiadását is. Itt kell továbbá elszámolni a muzeális célú gyűjtemények vásárlására fordított kiadásokat. Itt számolandó el az igénybe vett kommunikációs szolgáltatások, energia-, közmű-, szállítási, bérlet-, karbantartási, pénzügyi, továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások és egyéb szolgáltatások ellenértékeként fizetett kiadások, valamint a vásárolt közszolgáltatások kiadásai.[783]

Ugyancsak itt kell kimutatni a különféle dologi kiadásokat is. Idetartoznak a vásárolt termékek és szolgáltatások egyenes vagy fordított adózás alá tartozó előzetes általános forgalmi adó kiadásai, a termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással, valamint a tárgyi eszköz értékesítéssel kapcsolatos általános forgalmi adó befizetésének kiadásai, a kiküldetéssel, reprezentációval kapcsolatos kiadások, valamint az egyéb dologi kiadások (pl. valuta-deviza árfolyamveszteség, a közbeszerzésekről szóló törvény által előírt ajánlati biztosíték kiadása).[784]

A dologi kiadásokkal kapcsolatban felmerült előzetes egyenes vagy fordított adózás alá tartozó általános forgalmi adót elkülönített számlán kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az a beszerzési ár részét képezi, vagy nem.

Készletbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást a számlacsoportban csak számla alapján lehet elszámolni. Kivételt képez a lakásotthonban elhelyezett gyermekek ellátásával kapcsolatban teljesített - gyermekenként, havonta 5000 Ft összegű - kiadás. A számla nélkül elszámolt kiadásokról az intézmény - számlarendjében szabályozott módon - háztartási könyvet vezet, amely a kiadások könyvelési bizonylatát helyettesíti.

Az 54-57. számlacsoportokban gondoskodni kell, hogy az elszámolt dologi kiadások az általános forgalmi adó mindenkori kulcsai szerint is kimutathatók legyenek.[785]

Az 55. számlacsoportban külön számlán kell kimutatni az államháztartáson belülre, illetve államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatással kapcsolatos kiadásokat. Itt kell kimutatni többek között a több intézmény által közösen használt épület fenntartásával kapcsolatban vásárolt szolgáltatások (energia- közmű stb. díjak) továbbszámlázott összegét, amennyiben az épületet használó intézmények között létrejött szerződésből a vásárolt szolgáltatás közvetítésének lehetősége, a számlából a közvetítés ténye megállapítható.

d) Az egyéb különféle kiadások számlacsoportban kell elszámolni a költségvetést különböző jogcímeken illető összegeket, az államháztartás szervezete által fizetendő adókat (pl. helyi adót, kifizetői jövedelemadót), tagsági díjakat és egyéb befizetéseket, valamint a kapott kölcsönök, felvett hitelek után fizetett kamatokat.[786]

e) A szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások, társadalombiztosítás pénzbeli juttatásai számlacsoport számlái az ilyen jogcímű előirányzatokat és kiadásokat tartalmazzák. Ezen kifizetések államháztartáson kívüli célú teljesítésnek minősülnek, mert a juttatásokat a lakosság részére folyósítják.[787]

f) A Különféle elszámolások számlacsoportban külön főkönyvi számlákon kell kimutatni a (költségvetési és vállalkozási) maradvány és a tartalék előirányzatát, a zárolt kiadási előirányzatot, a terv szerinti értékcsökkenést, a terven felüli értékcsökkenést, illetve annak visszaírását, az értékvesztést, illetve annak visszaírását, az alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolást, valamint az átvezetéseket.[788]

Az államháztartás szervezetének a módosított kiadási előirányzataiból a zárolt kiadási előirányzatok közé kell átvezetnie azokat a kiadási előirányzatokat év közben, amelyek felhasználását jogszabály, illetve irányító szerv által hozott döntés korlátozza (zárolja) . A zárolt kiadási előirányzatok között jogszabály, illetve irányító szerv által elvont kiadási előirányzat nem mutatható ki. A zárolt kiadási előirányzatokat legalább kiemelt előirányzatok szerinti tagolásban kell bemutatni. A zárolt kiadási előirányzatokat funkcionális osztályozás szerint nem kell nyilvántartásba venni. A zárolt kiadási előirányzatok összege mindig meg kell, hogy egyezzen a zárolt bevételi előirányzatok összegével. Év végén a zárolt kiadási előirányzat számlának nem maradhat egyenlege, amennyiben a zárolt előirányzatok év végéig nem kerültek elvonásra, akkor vissza kell ezen kiadási előirányzatokat vezetni a zárolás előtti kiadási előirányzat jogcímei közé.[789]

Az államháztartás szervezete a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a rendeletben meghatározott leírási kulcsoktól eltérhet (számvitel politikájában kisebb mértékű leírási kulcsokat is meghatározhat), amennyiben az im-materiális jószág, illetve tárgyi eszköz a tevékenységét hosszabb ideig szolgálja, mint a kormányrendelet 30. §-ának (2) bekezdése által előírt lineáris leírási kulcsok alapján meghatározott használati idő.

Az értékcsökkenés számlái tartalmazzák az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értéke után elszámolt értékcsökkenési leírást alaptevékenység és vállalkozási tevékenység tagolásban.

Az alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások számlán kell elszámolni a vállalkozási maradványból az alaptevékenységre fordított kiadásokat.[790]

Az átvezetési számlák technikai jellegűek, a kiadások 6-7. számlaosztályokba történő átvezetésére vagy a 6=7: számlaosztályból az 5. számlaosztályba való átvezetésére szolgálnak, biztosítva a kiadások elszámolásának áttekinthetőségét.

10. Az államháztartás szervezete saját hatáskörében dönt arról, hogy kimutatja-e a 6. számlaosztályban a közvetett (általános) kiadásokat azok felmerülésének helye szerinti csoportosításban. Döntéstől függően itt kell kimutatni az alap- és vállalkozási tevékenység ellátását biztosító kisegítő részlegek, a szakmai egységek, a szakágazatok, az épületek fenntartásának, a központi irányítás kiadásait. A közvetett kiadások szakfeladatokra történő felosztásának módját és a felosztáshoz alkalmazott mutatókat és vetítési alapokat az államháztartás szervezete saját hatáskörében határozza meg.[791]

a) A Karbantartó részlegek kiadásai számlacsoportban kell kimutatni a tárgyi eszközök saját vállalkozásban megvalósított felújítási, javítási kiadásait.

b) Az Egyéb kisegítő részlegek kiadásai számlacsoportban kell kimutatni azoknak az üzemeknek, műhelyeknek a kiadásait, amelyek közvetlenül szolgálják a költségvetés alapján gazdálkodó szeri tevékenységét. Ilyen kisegítő részlegnek minősülnek például a mosoda, energia üzem, élelmezési üzem.

c) A Szakmai egységek kiadásai számlacsoport tartalmazza a sajátos, az alaptevékenység részeként működő szakmai részlegek kiadásait. Ilyen szakmai részlegnek minősülnek például a laboratóriumok, a dokumentációs tárak, szertárak.

d) A Szakágazatok közvetett kiadásai számlacsoport azoknak a kiadásoknak a kimutatására szolgál, amelyek több, azonos szakágazathoz tartozó szakfeladatót terhelnek.

e) Az Épületek fenntartásának kiadásai számlacsoport az épületek és az ahhoz tartozó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos kiadások kimutatására szolgál.

f) A Vállalkozási részlegek közvetett kiadásai számlacsoportban kell kimutálni az önálló termelő, szolgáltató üzemek kiadásait, ha azok kizárólag vállalkozási tevékenységek érdekében merülnek fel és nem a kisegítő részlegekben jelennek meg.

g) A Központi irányítás kiadásai számlacsoport tartalmazza a költségvetés alapján gazdálkodó szerv egészére kiterjedő kiadásokat. Ide tartoznak azoknak a szervezeti egységeknek a kiadásai, amelyek nem a kisegítő vagy szakmai részlegekben merülnek fel. Ilyennek minősül például a gazdálkodási tevékenységet étlátó részleg kiadása.

h)[792]

11. A 7. számlaosztály a költségvetésben meghatározott szakfeladatrend (funkcionális osztályozás) szerinti tagolásban tartalmazza a jóváhagyott költségvetési előirányzatot és a teljesített kiadásokat az 1-5. számlaosztály megfelelő számláin kimutatott előirányzatokkal és kiadásokkal azonos összegben.[793]

A szakfeladatok kiadásai a közvetlen és közvetett kiadásokból tevődnek össze. A közvetlen kiadásokat azok a kiadások képezik, amelyekről felmerülésükkor megállapítható, hogy melyik szakfeladatra számolhatók el. A közvetett kiadásokat a felosztás után kell átvezetni a 6. számlaosztályból a 7. számlaosztályba. A számlaosztályban a számlákat a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a költségvetésében meghatározott szakfeladatoknak megfelelően nyitja meg. A számlaosztályban elkülönítetten, a vállalkozási szakfeladat számláján kell elszámolni az alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások előirányzatát és azok teljesítését is.

Az EU-s támogatások kedvezményezettje a megfelelő 7. számlaosztály alszámláinak megbontásával köteles gondoskodni a támogatási szerződés alapján az IH, illetve a KSZ által elismert, jogszerű költségvetési kiadások támogatási szerződésenkénti elkülönítéséről. Az IH, illetve a KSZ által támogatási szerződés alapján a tárgyévben keletkezett és utólag el nem ismert kiadásokat a kedvezményezettnek a 7. számlaosztály elkülönített alszámláiról át kell vezetnie a 7. számlaosztályban lévő valamely más alszámla költségvetési kiadásai közé. Amennyiben több évet érintő megvalósítás során az IH, illetve KSZ tárgyévet követően állapítja meg a jogtalan, nem támogatási cél szerinti felhasználást, ekkor mivel az elkülönített 7. számlaosztályban lévő alszámla egyenlegének módosítására már nem kerülhet sor, csak az adott EU-s támogatási szerződés megvalósításáról vezetett elkülönített dokumentumokban kell feltüntetni és korrigálni a korábbi költségvetési évet érintő elismert, támogatási szerződés szerint felhasznált költségvetési kiadások nagyságát.[794]

a) Az Alaptevékenységek költségvetési kiadási előirányzata számlacsoportban kell kimutatni az államháztartás szervezete alapító okiratában, illetve az Áht. 7. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése szerint meghatározott alaptevékenység szakfeladatai ellátásához elemi költségvetésében tervezett eredeti, illetve év közben módosított kiadási előirányzatait.[795]

b) Az Alaptevékenységek költségvetési kiadási előirányzatának teljesítése számlacsoportban kell kimutatni az államháztartás szervezete alapító okiratában, illetve az Áht. 7. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése szerint meghatározott alaptevékenység ellátása során év közben az 1-5. számlaosztályban keletkezett költségvetési kiadásokat szakfeladatonként.[796]

c)[797]

d) A Vállalkozási tevékenység költségvetési kiadási előirányzata számlacsoportban kell kimutatni az államháztartás szervezete alapító okiratában meghatározott vállalkozási szakfeladatok ellátásához az elemi költségvetésében tervezett eredeti, illetve év közben módosított kiadási előirányzatokat, illetve az alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékok átforgatásához kapcsolódó költségvetési kiadások előirányzatait.

e) A Vállalkozási tevékenység költségvetési kiadási előirányzatának teljesítése számlacsoportban kell kimutatni az államháztartás szervezete alapító okiratában meghatározott vállalkozási tevékenység ellátása során év közben az 1-5. számlaosztályban keletkezett költségvetési kiadásokat.

f) A Vállalkozási tevékenység pénzforgalom nélküli kiadásai számlacsoportban kell elszámolni az államháztartás szervezete alapító okiratában meghatározott vállalkozási tevékenység ellátása során keletkező pénzforgalom nélküli kiadásokat a 78. Tevékenységek pénzforgalom nélküli kiadásainak átvezetési számlával szemben.

g) A Finanszírozási műveletek kiadásai között finanszírozási szakfeladaton kell kimutatni a befektetési célú és a támogatási célú finanszírozási műveletek kiadásait. Befektetési célú finanszírozási műveletek kiadásai között kell kimutatni a költségvetési többlet évközi hasznosítása céljából vásárolt befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, államkötvények, helyi önkormányzatok által kibocsátott kötvények, egyéb értékpapírok) vásárlásának kiadásait. Itt kell kimutatni: a költségvetési hiány fedezetére, valamint a fejlesztések, vagy a működés érdekében felvett hosszú lejáratú hitelek, pénzügyi lízing miatti kötelezettségek, a rövid lejáratú hitelek (a likvid hitelek kivételével) törlesztésével kapcsolatos kiadásokat, az önkormányzatok által felhalmozási vagy működési célra kibocsátott hosszú lejáratú kötvények beváltásával kapcsolatos kiadásokat. Támogatási célú finanszírozási műveletek kiadásaként kell kimutatni a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási és saját bevételi előirányzatainak különbségeként rendelkezésre bocsátott költségvetési támogatást, és az önkormányzati alrendszerében az irányító szerv által nyújtott támogatás összegét.[798]

12. Azoknál az államháztartási szervezeteknél, ahol a vállalkozási tevékenység nagyságrendje vagy az alaptevékenység sajátossága indokolja - figyelembe véve a rendelet 8. §-a (4) bekezdésének c) pontjában, a (9)-(10), (14)-(16), (19)-(21), (23) bekezdéseiben foglaltakat -, a 7. számlaosztályban rögzített és szakfeladatonként kimutatott kiadások mellett a költségek tevékenységenkénti meghatározása is szükséges. Ezek a szervek a költségek (önköltség) megállapításához kettős könyvviteli nyilvántartásuk kiegészítéseként külön nyilvántartást is vezetnek. A nyilvántartás és az önköltség számítás tartalmát az államháztartás szervezete saját hatáskörben határozza meg, illetve szabályozza annak vezetési módját, biztosítva a közvetlen költségek tételes kimutatását.[799]

A felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységük önköltségének meghatározása során szakonként (szakirányonként), képzési szintenként [felsőfokú szakképzés (OKJ szakmát adó), alapképzés (BA/BSc), mesterképzés (MA/MSc) beleértve az egységes, osztatlan képzést is, doktori képzés, szakirányú továbbképzés, illetve egyéb képzések (egyedi megrendelés alapú)], munkarend szerint (nappali, esti levelező osztatlan távoktatási forma) kötelesek meghatározni félévente az 1 hallgatóra jutó önköltség összegét, melynek meghatározása során kötelesek figyelembe venni a szakmai irányító szerv által kiadott módszertani útmutatóban foglaltakat.[800]

13. Az elkülönített állami pénzalapokról, valamint a központi előirányzatokról vezetett könyvvitelben a 7. számlaosztály számláit úgy kell tagolni, hogy abból a tevékenységére fordított kiadások tevékenységenként, ellátott feladatonként megállapíthatók legyenek.

14. A 9. számlaosztály a jóváhagyott bevételi előirányzatokat és a költségvetés végrehajtása során ténylegesen teljesített (befolyt) és a pénzforgalom nélküli bevételeket tartalmazza - az elemi költségvetés szerkezeti tagolásának megfelelően - bevételi fajtánként és szakfeladatonként.[801]

a) A Működési bevételek számlacsoport számláin kell kimutatni a közhatalmi bevételeket, az intézményi működéshez kapcsolódó bevételeket, az egyéb sajátos bevételeket (ideértve a közbeszerzésekről szóló törvény által előírt ajánlati biztosíték bevételét, amennyiben a közbeszerzésekről szóló törvény alapján az ajánlatkérőnek nincs visszafizetési kötelezettséget), a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételeit, a kamatbevételeket, valamint a ténylegesen realizált árfolyamnyereséget. Az egyéb sajátos bevételek között, a bérleti és lízing bevételek számlán kell kimutatni: az önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevételeket (önkormányzati lakások lakbérbevételét, az önkormányzati egyéb helyiségek bérbeadásából származó bevételeket, egyéb bérbeadásból származó bevételeket) és a vadászati jog gyakorlásából, hasznosításából származó bevételeket is. Az önkormányzatoknak a közhatalmi bevételek számlacsoport számláin kell kimutatni az átengedett központi adóbevételeket, a helyi adó- és adójellegű bevételeket, az adópótlék, adóbírság bevételeket, és az egyéb közhatalmi bevételeket. A Működési bevételek számlacsoporton belül, amennyiben az államháztartás szervezete alaptevékenységén kívül vállalkozási tevékenységeket is folytat, köteles saját hatáskörben a számlacsoport számláit (kivéve a közhatalmi bevételszámláit) e tagolás szerint is megbontani. A kamatbevételek között elkülönítetten kell kimutatni a betétek után kapott kamatokat, a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) kapott kamatokat, valamint az egyéb kamatbevételeket. Kamatbevételt csökkentő tételként kell kimutatni a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét. Ugyancsak itt kell kimutatni a vevő által fizetett általános forgalmi adót, valamint az adóhatóságtól igényelt és befolyt, egyenes vagy fordított adózás alá tartozó levonásba helyezhető előzetes és fizetendő adó pozitív különbözetét.

b) A Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport számláin kell kimutatni a befektetett eszközök értékesítéséből származó bevételeket és hozamokat.

Az önkormányzatoknak elkülönítetten kell kimutatniuk a tulajdonukat képező lakóépületek, illetve egyéb helyiségek elidegenítéséből származó bevételüket. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek között kell elszámolni a beruházásokra adott előlegből visszatérült összeget, amennyiben a visszatérítésre a tárgyévet követő év(ek)ben kerül sor.

A felhalmozási és tőke jellegű bevételek között kell elszámolni a használatból kivont, a tárgyi eszközök közül a készletek közé átsorolt eszközök értékesítési bevételét.

c) A Központi költségvetésből kapott költségvetési támogatások számlacsoport számlacsoporton belül elkülönítve tartalmazza a központi, irányító szervi támogatásokat, a helyi önkormányzatoknak, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatoknak, a társulásoknak, a társadalombiztosítási alapoknak és az elkülönített állami pénzalapoknak nyújtott támogatásokat.

d) A Pénzforgalom nélküli bevételek számlacsoport számláin kell kimutatni a jóváhagyott előirányzat-maradvány előirányzatát és annak felhasználását, a költségvetési és vállalkozási tartalékok előirányzatát és igénybevételét, ideértve az alaptevékenységhez felhasznált vállalkozási maradványt, valamint a zárolt bevételi előirányzatot is.

Az államháztartás szervezetének a módosított bevételi előirányzataiból a zárolt bevételi előirányzatok közé kell átvezetnie a zárolt összegeket év közben, ha a közgazdasági bevételi előirányzatainak felhasználását jogszabály, illetve irányító szerv által hozott döntés korlátozza (zárolja). A zárolt bevételi előirányzatokat legalább kiemelt előirányzatok szerinti tagolásban kell bemutatni. A zárolt bevételi előirányzatokat funkcionális osztályozás szerint nem kell nyilvántartásba venni. Év végén a zárolt bevételi előirányzat számlának nem maradhat egyenlege, amennyiben a zárolt előirányzatok év végéig nem kerültek az irányító szerv által elvonásra, akkor azok visszavezetésre kerülnek a zárolás előtti bevételi előirányzatok jogcímei közé.

e) A Bevételek funkcionális osztályozás szerinti elszámolása számlacsoportban mind a jóváhagyott előirányzatokat, mind azok teljesítését ki kell mutatni alaptevékenység és vállalkozási tevékenység szakfeladatainak megfelelő bontásban, függetlenül attól, hogy azok melyik számlaosztályban kerültek elszámolásra. Ugyancsak a számlacsoportban kell elszámolni a vállalkozási szakfeladaton, az alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli bevételek előirányzatát és azok teljesítését is.

A Finanszírozási műveletek bevételei között finanszírozási szakfeladaton kell kimutatni a befektetési célú és a támogatási célú finanszírozási műveletek bevételeit. Befektetési célú finanszírozási műveletek bevételei között kell kimutatni a költségvetési hiány finanszírozásával kapcsolatos, felhalmozási, működési célú hosszú lejáratú hitelfelvétel bevételeit, a rövid lejáratú hitelfelvétel bevételeit (a likvid hitelek igénybevétele kivételével), a hosszú lejáratú kötvénykibocsátással kapcsolatos bevételeket, a költségvetési többlet évközi hasznosítása céljából vásárolt befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, államkötvények stb.) eladásakor, beváltásakor elszámolt bevételeket. Támogatási célú finanszírozási műveletek bevételei között kell kimutatni a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány igénybevételét, valamint a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és bevételi előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében a központi támogatás, az önkormányzati alrendszerében az irányító szervi támogatás fizetési számlán történő jóváírását is.

15. A 0. számlaosztály tartalmazza a befektetett eszközök és forgóeszközök nyilvántartási számláit és ellenszámláit.[802]

A befektetett eszközök, készletek, követelések, pénzügyi elszámolások nyilvántartási számlái azon idegen eszközök nyilvántartására szolgálnak, melyeket az adott szervezetre bíztak (bérbevett, bizományba átvett eszközök stb.), illetve a nyilvántartásba vételük időpontjában, illetve a mérlegfordulónapján még függő, jövőbeni követelést képeztek (le nem zárt függő peres ügyekkel kapcsolatos követelések, hagyatéki eljárás alatt lévő követelések stb.), ezért az 1-3. számlaosztály megfelelő számláin, illetve a beszámolás során a könyvviteli mérlegben a saját eszközök között értékkel nem szerepeltethetők.[803]

A 016. PPP konstrukcióban lévő befektetett eszközök nyilvántartási számlán és a 025. PPP konstrukcióban lévő készletek nyilvántartási számlán csak azok az idegen tulajdonban lévő eszközök vehetők nyilvántartásba, amelyeknél a közszféra és a magánszféra együttműködésén (public-private partnership = PPP) alapuló szerződéses konstrukció nem meríti ki a pénzügyi lízing, illetve a részletre vétel szerződéstípusok Ptk. szerinti elemeit.[804]

A kötelezettségek nyilvántartási számláin csak azok az egyéb mérlegen kívüli, illetve biztos jövőbeni kötelezettséget képező idegen források mutathatók ki, melyeket a könyvviteli mérlegben a 4. számlaosztály kötelezettségek között értékkel nem szerepeltetheti az államháztartás szervezete. Ilyen kötelezettségei közé tartoznak a garanciavállalással, kezességvállalással, opciós ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek.[805]

A kiadások nyilvántartási számlái az államháztartási szervezet sajátos lebonyolítási feladatát képező, az idegen pénzeszközök felhasználása során átutalt összegekkel kapcsolatos kiadások gyűjtésére szolgálnak, mely kiadások kiadási előirányzatként nem kerültek megtervezésre az adott szervezet elemi költségvetésében és így az idegen pénzeszköz felhasználása során csak átfutó, lebonyolítás jellegű kiadásokat jeleníthetnek meg. Ilyen kiadásként kell elszámolni az adott számlacsoportban az EMGA vidékfejlesztéssel és a piaci támogatással kapcsolatos azon átfutó kiadásait, melyek az Európai Uniós támogatási források felhasználását jelentik. Természetesen nem lehet a 0. számlaosztály kiadási nyilvántartási számláján megjeleníteni az EMGA vidékfejlesztéssel és a piaci támogatással kapcsolatos azon kiadásokat, melyeket az EU nem térít meg és amelyek így mindenképpen költségvetési kiadást kell hogy képezzenek.[806]

Ezen kiadásokat legalább intézkedésenként elkülönítve kell nyilvántartásba venni és a tárgynegyedévet követő 15-éig, kötelező egyeztetni az EU felé történő eredményszemléletű beszámolást biztosító külön nyilvántartásokkal.

Itt kell kimutatni az államháztartás szervezete által vállalt kötelezettségvállalásokat is. A kötelezettségvállalás nyilvántartására szolgáló számlá(ka)t az Ávr. 56. §-ában foglaltak figyelembevételével kell vezetni, legalább az adott évi költségvetési törvény kiemelt költségvetési előirányzatoknak megfelelő szerkezeti tagolásban, a közgazdasági osztályozási rendnek megfelelően. Az elkülönített állami pénzalapoknak a kötelezettségvállalások nyilvántartására szolgáló főkönyvi számláit az adott évi elemi költségvetésének kiadási jogcímei szerinti tagolásban kell vezetnie, összhangban a 44. § (8) bekezdés elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó rendelkezésével. A kötelezettségvállalások technikai átvezetési számlák vezetésének célja az év eleji nyitó és az év végi zárlati tételek világos, áttekinthető kimutatása.[807]

A kötelezettségvállalásokról év közben analitikus nyilvántartást kell vezetni. A gazdasági műveletek, illetve események hatását a kötelezettségvállalások folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell a könyvekben a 0. számlaosztály megfelelő számláin rögzíteni, a kötelezettségvállalások megfelelő számláin és a kötelezettségvállalások nyilvántartási ellenszámláján, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.[808]

A kötelezettségvállalás nyilvántartására szolgáló számlákon vagy az analitikus nyilvántartáson belül el kell különíteni a PPP szerződéshez kapcsolódó kötelezettségek állományát.[809]

Amennyiben az államháztartás szervezete éven túli kötelezettségvállalásokat is tehet akkor a kötelezettségvállalásokat naptári év szerinti tagolásban kell nyilvántartásba vennie.

A Tv. 161/A. § (2) bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekben a továbbrészletezési kötelezettséget a számlacsoport számláinak megfelelő alábontásával kell biztosítani.

10. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[810]

11. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez

Letéti számla pénzforgalma

Ezer forintban

[811]
MegnevezésSorszámÖsszeg
123
Letéti számlaegyenlege a tárgyidőszak elején0l
Bírói letétek bevétele02
Más jogszabályban foglalt letétek bevétele03
Letéti pénzeszközök hozambevétele04
Egyéb letéti bevételek05
Letéti bevételek összesen (02 + 03 + 04 + 05)06
Bírói letétek kiadásai07
Más jogszabályban foglalt letétek kiadásai08
Hozambevétel átutalása a Költségvetési elszámolási (előirányzat-felhasználási keret)
számlára
09
Egyéb letétek kiadásai10
Letéti kiadások összesen (07 + 08 + 09 + 10)11
Bankszámlaegyenleg a tárgyidőszak végén (01 + 06–11)12

12. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[812]

13. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[813]

Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása

Ezer forintban

ESZKÖZÖKElőző évTárgyév
A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba,
vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök
B) FORGÓESZKÖZÖK
I. Készletek
II. Követelések
III. Értékpapírok
IV. Pénzeszközök
V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások
Eszközök összesen
FORRÁSOKElőző évTárgyév
D) SAJÁTTŐKE
1. Tartós tőke
2. Tőkeváltozások
3. Értékelési tartalék
E) TARTALÉKOK
I. Költségvetési tartalékok
II. Vállalkozási tartalékok
F) KÖTELEZETTSÉGEK
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások
Források összesen

14. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[814]

Egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés előírt tagolása

Ezer forintban

SorszámMegnevezésEredetiMódosítottTeljesítés
előirányzat
ABCDE
1.Személyi juttatások
2.Munkaadókat terhelő járulékok és szociális
hozzájárulási adó
3.Dologi kiadások
4.Működési célú támogatásértékű kiadások, egyéb
támogatások
5.Államháztartáson kívülre végleges működési
pénzeszközátadások
6.Ellátottak pénzbeli juttatásai
7.Felújítás
8.Felhalmozási kiadások (felújítás nélkül)
9.Felhalmozási célú támogatásértékű kiadások, egyéb
támogatások
10.Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási
pénzeszközátadások
11.Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása
12.Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása
13.Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen
(01+...+12)
14.Hosszú lejáratú hitelek törlesztése
15.Rövid lejáratú hitelek törlesztése
16.ebből: - Likvid hitelek kiadása
17.Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
kiadásai
18.Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok kiadásai
19.Pénzügyi lízing tőketörlesztés miatti kiadások
20.Finanszírozási kiadások összesen
(14+15+17+18+19)
21.Pénzforgalmi kiadások (13+20)
22.Pénzforgalom nélküli kiadások
23.Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások--
24.Kiadások összesen (21+22+23)
25.Működési bevételek
26.Működési célú támogatásértékű bevételek, egyéb
támogatások
27.Államháztartáson kívülről végleges működési
pénzeszközátvételek
28.Felhalmozási és tőke jellegű bevételek
29.ebből: - Önkormányzatok sajátos felhalmozási és
tőkebevételei
30.Felhalmozási célú támogatásértékű bevételek,
egyéb támogatások
31.Államháztartáson kívülről végleges felhalmozási
pénzeszközátvételek
32.Támogatások, kiegészítések
33.ebből: - Önkormányzatok költségvetési támogatása
34.Hosszú lejáratú kölcsönök visszatérülése
35.Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése
36.Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen
(25+...+28+30+31+32+34+35)
37.Hosszú lejáratú hitelek felvétele
38.Rövid lejáratú hitelek felvétele
39.ebből: - Likvid hitelek bevétele
40.Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
bevételei
41.Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok bevételei
42.Finanszírozási bevételek összesen (37+38+40+41)
43.Pénzforgalmi bevételek (36+42)
44.Pénzforgalom nélküli bevételek
45.Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek--
46.Bevételek összesen (43+...+45)
47.Pénzforgalmi költségvetési bevételek és kiadások
különbsége (36-13) [költségvetési hiány (-),
költségvetési többlet (+)]
48.Igénybe vett tartalékokkal korrigált költségvetési
bevételek és kiadások különbsége (47+44-22)
[korrigált költségvetési hiány (-), korrigált
költségvetési többlet (+)]
49.Finanszírozási műveletek eredménye (42-20)
50.Aktív és passzív pénzügyi műveletek egyenlege
(45-23)
--

15. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[815]

Az egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás előírt tagolása

Ezer forintban

Sor-
szám
MegnevezésElőző évTárgyév
1.Záró pénzkészlet
2.Forgatási célú pénzügyi műveletek egyenlege
3.Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összevont
záróegyenlege (±)
4.Előző év(ek)ben képzett tartalékok maradványa (-)
5.Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi vállalkozási
maradványa (-)
6.Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1+2±3-4-5)
7.Finanszírozásból származó korrekciók (+)
8.Pénzmaradványt terhelő elvonások (±)
9.Költségvetési pénzmaradvány (6±7±8)
10.Vállalkozási maradványból az alaptevékenység ellátására
felhasznált összeg
11.Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján
módosító tétel (±)
12.Módosított pénzmaradvány (9±10±11)
13.ebből:
- Egészségbiztosítási alapból folyósított pénzmaradvány
14.- Kötelezettségvállalással terhelt pénzmaradvány
15.- Szabad pénzmaradvány

16. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[816]

Az egyszerűsített vállalkozási maradvány-kimutatás előírt tagolása

Ezer forintban

MegnevezésElőző évTárgyév
1.Vállalkozási tevékenység működési célú bevételei
2.Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú bevételei
3.Vállalkozási maradványban figyelembe vehető finanszírozási
bevételek
A.Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt bevételei
(1+2±3)
4.Vállalkozási tevékenység működési célú kiadásai
5.Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú kiadásai
6.Vállalkozási maradványban figyelembe vehető finanszírozási
kiadások
B.Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadásai
(4+5±6)
C.Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi maradványa (A-B)
7.Vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás
8.Alaptevékenység ellátására felhasznált és felhasználni
tervezett vállalkozási maradvány
9.Pénzforgalmi maradványt jogszabály alapján módosító egyéb
tétel
D.Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi vállalkozási
maradványa (C-7-8+9)
E.Vállalkozási tevékenységet terhelő befizetési kötelezettség
F.Vállalkozási tartalékba helyezhető összeg (C-8-9-E)

17. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[817]

Főkönyvi kivonat

Forintban

Főkönyvi számlaSzámlák
SzámaNeveTartozikKövetelTartozikKövetelTartozikKövetel
nyitó egyenlegeforgalmaegyenlege
Kötelezettségvállalási számlák
összesen
Előirányzat számlák összesen
Forgalmi számlák összesen
Állományi számlák összesen
Összes számla

18. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[818]

Követelések és kötelezettségek állományának alakulása

a) Követelések állományának alakulása

Ezer forintban

MegnevezésSor-
szám
Állo-
mány
a
tárgyév
elején
Előző
évi
követelés
helyes-
bítése
(±)
Folyó
évi
előírás
(+)
Év végi
értékelésből adódó
különbözet és
átsorolás (+)
Összes
követelés
Pénz-
forgalom
nélküli
tranz-
akciók
(±)
Pénzügyi
teljesítés
Követelés
előző
év(ek)
tárgyévielőző
évi
köve-
telésre
tárgyévi
köve-
telésre
előző
év(ek)
tárgyéviösszesen
(=12+13)
1234567891011121314
Tartósan adott kölcsönök01
Egyéb hosszú lejáratú követelések02
Működési bevételekkel kapcsolatos
követelések
03
Ebből:
gépjárműadóval kapcsolatos
követelések
04
helyi adókkal kapcsolatos követelések05
Befektetett eszközökkel kapcsolatos
követelések
06
Rövid lejáratú adott kölcsönök07
Egyéb rövid lejáratú követelések08
Követelések összesen
(01+02+03+06+07+08)
09

b) Kötelezettségek állományának alakulása

Ezer forintban

MegnevezésSorszámÁllo-
mány
az
előző
év(ek)-
ről
Előző
év(ek)i
kötele-
zettség
helyes-
bítése
(±)
Tárgyévi
kötele-
zettség
Év végi
értékelésből
adódó különbözet
és átsorolás (±)
Összes
kötele-
zettség
Pénzfor-
galom
nélküli
tranzak-
ciók
(±)
Pénzügyi teljesítésKötelezettség záró
állománya
előző
év(ek)
tárgyévielőző
év(ek)i
kötele-
zettségre
tárgyévi
kötele-
zettségre
előző
év(ek)
tárgyéviösszesen
(=12+13)
1234567891011121314
Hosszú lejáratú kötelezettségek01
(02+...+08)
Ebből:
hosszú lejáratra kapott kölcsönök02
tartozás fejlesztési célú03
kötvénykibocsátásból
tartozás működési célú04
kötvénykibocsátásból
beruházási és fejlesztési hitelek05
működési célú hosszú lejáratú hitelek06
pénzügyi lízing miatti kötelezettség07
egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek08
ebből: - hosszú lejáratú szállítói09
tartozások
Rövid lejáratú kötelezettségek10
(11+13+17+21+26)
rövid lejáratú kapott kölcsönök11
ebből: - hosszú lejáratra kapott12
kölcsönök következő évi törlesztő részlete
rövid lejáratú hitelek13
ebből: - likvid hitelek14
beruházási, fejlesztési hitelek15
következő évi törlesztő részlete
működési célú, hosszú lejáratú hitelek
következő évi törlesztő részlete
16
rövid lejáratú tartozások
kötvénykibocsátásból
17
ebből: - rövid lejáratú működési célú
kötvénykibocsátás
18
felhalmozási célú
kötvénykibocsátásból származó
tartozások következő évi törlesztő
részlete
19
működési célú kötvénykibocsátásból
származó tartozások következő évi
törlesztő részlete
20
kötelezettségek áruszállításból és
szolgáltatásból (22+... +25)
21
Ebből:
beruházással kapcsolatos szállítók22
felújítással kapcsolatos szállítók23
termékvásárlással kapcsolatos
szállítók
24
szolgáltatás-vásárlással kapcsolatos
szállítók
25
egyéb rövid lejáratú kötelezettségek26