308/2016. (X. 13.) Korm. rendelet

a Budapest X. kerületben megvalósuló ingatlanfejlesztéssel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és egyes eljáró hatóságok kijelöléséről

A Kormány

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d), e) és f) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 4. § (4) bekezdése tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 16. pontjában,

az 5. § a) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában, és 17. pontjában,

az 5. § b) és c) pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1)[1] A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az 1. mellékletben meghatározott, a Budapest X. kerület belterület 39206/31 és 39206/13 helyrajzi számú ingatlanokon, valamint ezen ingatlanokból telekalakítási eljárások véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon megvalósuló, a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont fejlesztésére irányuló beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

b) a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat, valamint az ezen ingatlanokkal szomszédos közterületeket érintő útépítési, közmű csatlakozási és fejlesztési, valamint egyéb munkák megvalósításához szükségesek.

2. §[2] A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispánt jelöli ki.

3. § (1)[3]

(2)[4]

4. § (1)[5]

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg - nyolc nap.

(3) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő - a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárás kivételével, vagy ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg - tizenöt nap.

(4)[6] Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokra vonatkozó településrendezési terv módosítása során az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése szerinti véleményadás határideje legfeljebb nyolc nap.

(5)[7]

4/A. §[8] (1)[9] Az 1. § (1) bekezdése szerinti telkekre a beépítés szabályait a (2) bekezdés állapítja meg. A hatályos településrendezési terv és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti telkekre meghatározott sajátos beépítési szabályok:

a) a telkek beépítési módja szabadon álló;

b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35%, az f) és g) pontban foglaltak megtartásával épület a telken bárhol elhelyezhető;

c) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 1,0 m2/m2;

d) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 25%;

e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 25 méter;

f) az előkert mérete 5 méter, az előkertben a csatlakozó rendezett terepszinttől mért 4,70 méter magasság feletti épületrész a teljes épület homlokzathosszának legfeljebb 1/2-én létesíthető, az épületrész az előkertbe legfeljebb 4,0 méterre nyúlhat be;

g) az oldalkert és a hátsókert mérete 15 méter.

(3) A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása során a szintterületi mutató a Budapest X. kerületben megvalósuló ingatlanfejlesztéssel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és egyes eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 308/2016. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 257/2017. (IX. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor hatályos Kerületi Építési Szabályzatban foglalt követelmények szerint számítandó. A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazása során az épületmagasság a Módr. hatálybalépésekor hatályos OTÉK-ban foglalt követelmények szerint számítandó.

5. § A Beruházással összefüggésben

a) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,

b) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni és

c) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

5/A. §[10] A Beruházás tekintetében az építési engedélyezési eljárás és a használatbavételi engedélyezési eljárás során az 1. § (1) bekezdése szerinti telkeket rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a vonatkozó településrendezési tervnek megfelelő telekalakítás, illetve telekhatár-rendezés még nem történt meg.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

8. §[11] E rendeletnek a Módr.-rel megállapított 4/A. §-át és 5/A. §-át a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 308/2016. (X. 13.) Korm. rendelethez

A Beruházással összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

3. környezetvédelmi hatósági eljárások,

4. természetvédelmi hatósági eljárások,

5. útügyi hatósági eljárások,

6. vasúti és szalagpálya hatósági engedélyezési eljárás,

7. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,

8. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

9. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,

10. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

11. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

12. területrendezési hatósági eljárások,

13. földmérési hatósági eljárások,

14. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

15. hírközlési hatósági eljárások,

16. bányahatósági engedélyezési eljárások,

17. tűzvédelmi hatósági eljárások,

18. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

19. közegészségügyi hatósági eljárások,

20. erdővédelmi hatósági eljárások,

21. veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozó iparbiztonsági engedélyezési eljárások,[12]

22. azok az 1-21. pontban nem szereplő hatósági engedélyezési eljárások, amelyek a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

23. az 1-22. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.