39/2016. (X. 11.) MNB rendelet

a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290. § (6) bekezdésében és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya és alkalmazási köre

1. §[1] E rendelet hatálya kiterjed

a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó pénzügyi intézményre, valamint

b) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó azon befektetési vállalkozásra,

ba) amely a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdése alapján a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR) alkalmazására kötelezett,

bb) amelyet a Bszt. 107. § (1) bekezdése alapján a Magyar Nemzeti Bank határozatban kötelez a CRR alkalmazására,

bc) amely számára az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (5) bekezdése alapján a Magyar Nemzeti Bank határozatban engedélyezi a CRR alkalmazását

(a továbbiakban együtt: intézmény).

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni

a) a Hpt. szerinti pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységből, valamint a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből és kiegészítő szolgáltatásból eredő követelésekre, követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásokra (bevétel elhatárolások),

b) a befektetési célú és a forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra,

c) a hitelnyújtási kötelezettségvállalásokra, pénzügyi garanciavállalásokra és egyéb kötelezettségvállalásokra (a továbbiakban együtt: mérlegen kívüli kötelezettségek).

(2) E rendelet előírásait az intézmény egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó intézmény minden olyan vállalkozás tekintetében, amelyre az összevont alapú felügyelet hatálya az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon is alkalmazza.

2. A kitettségek minősítése

3. § (1) Az intézmény a 2. § (1) bekezdésében meghatározott kitettségeit legalább negyedévente minősíti és besorolja azokat a teljesítő kitettség és a nem teljesítő kitettség kategóriák valamelyikébe, mindkét kategórián belül elkülönítve az átstrukturált követeléseket.

(2) Az intézmény a kisösszegű kitettségek besorolását csoportos értékelés alapján is megállapíthatja.

(3) A kitettség egyedi értékelése nem alapulhat kizárólag a sokaság értékelésének statisztikai módszerekkel meghatározott tapasztalati adatain.

4. § Az intézmény a kitettségek minősítésével összefüggésben belső szabályzatban rögzíti:

a) a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelés fogalmának - kockázatkezelési, éves beszámoló készítési és adatszolgáltatási szempontból - konzisztens alkalmazását biztosító előírásokat,

b)[2] a nem teljesítő kitettséggé és az átstrukturált követeléssé való minősítés eljárásrendjét, a felelősségi és hatásköri szabályokat, beleértve a többszörös szerződésmódosítások kezelését és a minősítések esetleges magasabb szintű felülbírálását is,

c) a csoportos értékelés szempontjából az intézmény által kisösszegűnek tekintett kitettség értékét, illetve arányát,

d) a 90 napon túli késedelemben lévő kitettség nem teljesítő kitettség kategóriába sorolása szempontjából az intézmény által jelentősnek tekintett késedelmes rész értékét, illetve arányát,

e) a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelés kategóriából történő kivezetés eljárásrendjét, a felelősségi és hatásköri szabályokat,

f) az átstrukturált követelés kategóriából történő kivezetés szempontjából a jelentéktelennél nagyobb mértékű tőke- és kamattörlesztés értékét, illetve arányát,

g) a nem teljesítő kitettségek és átstrukturált követelések e rendelet szerinti kezeléséhez kapcsolódó belső és külső információszolgáltatási előírásokat (beleértve az ügyfél, partner, valamint az intézménnyel azonos csoporthoz tartozó vállalkozás által szolgáltatandó információk körét és gyakoriságát is),

h) a nem teljesítő kitettségekre és az átstrukturált követelésekre vonatkozó pénzügyi beszámolási célú értékelési követelményeket,

i) a nem teljesítő kitettségekre és az átstrukturált követelésekre vonatkozó nyilvántartási és dokumentációs követelményeket, beleértve a nem teljesítő kitettség, valamint az átstrukturált követelés kategóriából történő kivezetést megalapozó döntés dokumentumait is.

j)[3] az 5. § d) pont da) alpontja alkalmazása tekintetében az óvatosság elve alapján történő értékvesztés elszámolás intézményen belüli gyakorlatát és annak a kitettségek minősítésével való összefüggéseit.

3. Nem teljesítő kitettségek

5. § (1) Az intézmény nem teljesítő kitettségként kezeli

a) a 90 napon túli késedelemben lévő kitettséget, ha a késedelmes rész jelentős,

b) az olyan kitettséget, amely esetében az adós pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a fedezetek realizálása nélkül az adós nem lesz képes az ügyletből származó kötelezettségeinek összegét teljes egészében visszafizetni, függetlenül attól, hogy a követelés késedelmes-e, illetve, hogy a késedelem milyen régóta áll fenn,

c)[4] azon kitettséget, amely a CRR 178. cikke szerint nem teljesítő követelésnek (defaulted) minősül, vagy

d)[5] azon kitettséget, amellyel kapcsolatban az alkalmazott számviteli szabályozás szerint értékvesztés került elszámolásra, kivéve

da) a magyar számviteli szabályozást alkalmazó intézmény által képzett azon értékvesztést, amelynek elszámolására az óvatosság elve alapján, és nem a megnövekedett kockázatra tekintettel került sor, valamint

db) a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat alkalmazó intézmény által az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard A. függeléke szerinti értékvesztett pénzügyi eszköznek nem minősülő kitettség tekintetében elszámolt értékvesztést.

(2) Az intézmény az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a jelentősnek minősülő késedelmes rész határértékét a Magyar Nemzeti Bank elnökének a Hpt. 290. § (4) bekezdés k) pontjában, valamint a Bszt. 180. § (4) bekezdés k) pontjában adott felhatalmazás alapján kiadandó rendelete alapján határozza meg.

(3) Amennyiben a nem teljesítő kitettségként történő kezelés (1) bekezdés szerinti valamely feltétele teljesül, az intézmény a kitettség teljes összegét nem teljesítőként kezeli.

(4)[6] Amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az ügyfél (a garantált fél) a pénzügyi garanciát lehívja, az intézmény a mérlegen kívüli kitettségként kimutatott garanciavállalást is nem teljesítő kitettségként kezeli, ideértve különösen azt az esetet, amikor az a kitettség, amellyel összefüggésben a garanciát nyújtották, megfelel az (1) bekezdésben foglalt valamely feltételnek.

(5)[7] Az intézmény nem teljesítő kitettségként kezeli a 2. § c) pontja szerinti, a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó mérlegen kívüli kötelezettséget, ha annak lehívása vagy egyéb felhasználása olyan kitettséghez vezetne, amely esetében fennáll annak kockázata, hogy a biztosíték érvényesítése nélkül az nem kerül teljes egészében visszafizetésre.

6. § (1) Az intézmény a kitettségeket a CRR 178. cikk (1) bekezdésének figyelembe vételével ügylet vagy ügyfél alapon sorolja be és kezeli nem teljesítő kitettségként.

(2) A kitettségek ügylet szintű besorolása során az intézmény az egy ügyféllel szemben fennálló valamennyi mérlegben kimutatott követelését és mérlegen kívüli kötelezettségvállalását nem teljesítőnek tekinti, ha az adott ügyféllel szembeni, 90 napon túli késedelemben lévő, mérlegben kimutatott követeléseinek bruttó értéke meghaladja az adott ügyféllel szembeni összes, mérlegben kimutatott követelése bruttó értékének 20%-át.

(3) Amennyiben az ügyfél a CRR 4. cikk (1) bekezdés 39. pontja szerinti ügyfélcsoporthoz tartozónak minősül, az intézmény megvizsgálja, hogy a csoporthoz tartozó többi személlyel, szervezettel szembeni kitettségeit nem teljesítőnek kell-e tekinteni.

7. § Valamely nem teljesítő kitettséget az intézmény a következő feltételek együttes megvalósulása esetén tekinthet újra teljesítőnek:

a) az értékvesztés teljes összegének visszaírása megtörtént, és a kitettség a továbbiakban már nem minősül a CRR 178. cikke szerinti nem teljesítő kitettségnek (defaulted),

b) valószínűsíthető, hogy az adós az eredeti vagy a módosított feltételeknek megfelelően vissza tudja fizetni a követelés teljes összegét, és

c) az adósnak az intézménnyel szemben fennálló egyetlen kötelezettsége tekintetében sem áll fenn 90 napot meghaladó fizetési késedelme.

4. Átstrukturált követelések

8. § (1) Az intézmény átstrukturált követelésként kezeli az adós, a kötelezett (a továbbiakban együtt: kötelezett) vagy az intézmény kezdeményezésére a kötelezett rendelkezésére bocsátott, engedményt tartalmazó hitelt, vásárolt követelést és egyéb, pénzkölcsönnek minősülő ügyletből, illetve más pénzügyi szolgáltatásból eredő követelést, továbbá az olyan hitelnyújtáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalást, amely az ügyfél döntése alapján követeléssé válhat (a továbbiakban együtt: követelés), ha az engedményt olyan kötelezettnek nyújtotta, akinek a pénzügyi kötelezettségei teljesítésével pénzügyi nehézségei vannak vagy várhatóan lesznek.

(2) Átstrukturált követelésként az intézmény az olyan engedményt tartalmazó követelést tartja nyilván, amely esetében a követelést keletkeztető eredeti szerződés módosítására a nem fizetés elkerülése érdekében azért került sor, mert az adós a visszafizetési kötelezettségének az eredeti szerződéses feltételek szerint nem tud, vagy az engedmény hiányában nem tudna eleget tenni.

(3) Ellentétes információ hiányában vélelmezhető, hogy az adósnak nincsenek pénzügyi nehézségei, ha az adósnak a szerződéskötést vagy a szerződésmódosítást megelőző 90 napon belül egyetlen, az intézménnyel szemben fennálló kötelezettsége tekintetében sem állt fenn 30 napot meghaladó fizetési késedelme.

9. § (1) Az átstrukturált követelésként történő nyilvántartás szempontjából az intézmény engedménynek tekinti:

a) a szerződés korábbi feltételeinek módosítását annak érdekében, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő kötelezett az adósságszolgálati kötelezettségének eleget tudjon tenni, és amelyet az intézmény nem biztosított volna, ha a kötelezettnek nincsenek pénzügyi nehézségei,

b) a problémás kölcsönszerződés részleges vagy teljes újrafinanszírozását, amelyet az intézmény nem biztosított volna, ha a kötelezettnek nincsenek pénzügyi nehézségei,

c) pénzügyi nehézségekkel küzdő kötelezett számára olyan záradék alkalmazásának jóváhagyását, amely szerint a kötelezett - saját döntése alapján, egyéni igényeit és érdekeit figyelembe véve - módosíthatja a szerződés feltételeit (a továbbiakban: beépített átstrukturálási záradék)

abban az esetben, ha a korábbi és a módosított feltételek közötti eltérések a kötelezett javát szolgálják, vagy a módosított feltételek kedvezőbbek, mint azok, amelyeket az intézmény más, hasonló kockázati sajátosságokkal rendelkező ügyfele részére biztosítana.[8]

(2) Az engedménynek minősülő szerződésmódosítás

a) vonatkozhat többek között a visszafizetések (kamat-, illetve a tőketörlesztések) átmeneti időre (türelmi időre) történő elhalasztására, részletfizetésre, a kamatok mértékének megváltoztatására, átárazására (például kamatkedvezmény formájában), a kamatok tőkésítésére, a devizanem megváltoztatására, a hitel futamidejének meghosszabbítására, a törlesztések átütemezésére, a megkövetelt fedezet, biztosíték mértékének csökkentésére, más fedezettel, biztosítékkal való kicserélésére, a fedezettől való eltekintésre (fedezetkiengedésre), újabb szerződéses feltételek kialakítására, az eredeti feltételek egy részének megszüntetésére;

b) alapján sor kerülhet a felek vagy a kötelezett és az eredeti hitelező kapcsolt vállalkozása között olyan kiegészítő megállapodásra vagy új szerződés megkötésére, amely a felmondott vagy a fel nem mondott eredeti szerződés miatt fennálló tartozás (tőke-, illetve kamattartozás) törlesztése céljára nyújtott új hitelre, illetve a kockázat növekedésének elkerülését és a veszteség mérséklését szolgáló további kötelezettségvállalásra vonatkozik, amely esetben ezen kiegészítő megállapodás, illetve kapcsolódó új szerződés miatt az intézménynél (beleértve az eredeti hitelező kapcsolt vállalkozásának minősülő intézményt is) keletkezett követelések is átstrukturált követelésnek minősülnek.

10. § Az intézmény átstrukturálásként kezeli a következő eseteket:

a)[9] a módosított szerződés a módosítást megelőzően nem teljesítőnek minősült, vagy a módosítás hiányában az eredeti annak minősülne,

b) a szerződésmódosítás részleges vagy teljes adósság elengedést tartalmaz,

c) a nem teljesítőnek minősülő kötelezett vagy azon kötelezett részére, aki nem teljesítőnek minősülne a beépített átstrukturálási záradék alkalmazása nélkül, az intézmény beépített átstrukturálási záradék alkalmazását hagyja jóvá,

d) más adósság tekintetében nyújtott engedménnyel egy időben vagy ahhoz közeli időpontban az adós az intézménnyel szemben fennálló, a nem teljesítő kitettség körébe eső vagy az engedmény hiányában annak minősülő hitele vonatkozásában kamatfizetést vagy tőketörlesztést teljesített,

e) a fedezet érvényesítésével teljesített visszafizetést magában foglaló szerződésmódosítás, ha a módosítás engedményt is magában foglal.

11. § (1) Az intézmény csak az ellenkezőjét hitelt érdemlő módon alátámasztó bizonyítékra alapozva tekinthet el a következő adósságeszközök átstrukturált követelésnek történő minősítésétől:

a) a módosított szerződés tekintetében a módosítást megelőző 90 napon belül legalább egyszer teljes vagy részleges 30 napot meghaladó késedelem állt fenn, vagy a módosítás nélkül fennállt volna,

b) más adósság tekintetében nyújtott kedvezménnyel egy időben vagy ahhoz közeli időpontban a kötelezett az intézménnyel szemben fennálló, a módosítást megelőző 90 napon belül legalább egyszer teljesen vagy részlegesen 30 napot meghaladó késedelemben lévő szerződése tekintetében kamatfizetést vagy tőketörlesztést teljesített,

c) az intézmény beépített átstrukturálási záradék alkalmazását hagyja jóvá a 30 napot meghaladó késedelemben levő kötelezettnek vagy olyan kötelezettnek, amely a beépített átstrukturálási záradék alkalmazása nélkül 30 napos késedelembe esne.

d)[10] a szerződésmódosítást megelőző 90 napon belül az intézmény belső minősítési rendszereiben sor került a kötelezett nemteljesítési valószínűségének (PD) növelésére,

e)[11] a szerződésmódosítást megelőző 90 napon belül a kötelezett az intézmény által működtetett korai jelzőrendszer alapján különleges eljárás, szorosabb monitoringtevékenység alá került.

(2) Az intézmény akkor tudja hitelt érdemlő módon bizonyítani, hogy a 30 napos késedelem ellenére a követelést nem szükséges átstrukturált követelésként nyilvántartani, amennyiben a kötelezett pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján egyértelműen arra a következtetésre lehet jutni, hogy a késedelem ideiglenes vagy technikai jellegű.

(3) Az intézmény a kötelezett pénzügyi helyzetének (2) bekezdés szerinti vizsgálatánál legalább a következő elemeket vizsgálja:

a) új fedezet bevonhatósága,

b) rövid lejáratú követelések és kötelezettségek aránya,

c) a várható cash-flow alakulása.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában a késedelem akkor tekinthető technikai jellegűnek, ha annak okai a következők:

a) adathiba vagy az informatikai rendszerek hibája,

b) a fizetési rendszer nem megfelelő működése,

c) rendkívüli külső esemény következménye (például katasztrófa, háború).

12. § Az intézmény valamely követelés átstrukturált követelésként történő nyilvántartását az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén szüntetheti meg:

a) a követelés teljesítőnek minősül, beleértve azt az esetet is, amikor a követelés átminősítésére a kötelezett pénzügyi helyzetét figyelembe véve, annak a nem teljesítő kategóriából teljesítővé történő visszaminősítésére tekintettel került sor,

b) az átstrukturált követelés teljesítővé minősítésétől legalább két éves próbaidőszak eltelt,

c) a b) pont szerinti próbaidőszak minimum felében a jelentéktelennél nagyobb mértékű rendszeres tőke- vagy kamattörlesztés történt, és

d) a próbaidőszak végén a kötelezett egyetlen kötelezettsége tekintetében sincs 30 napnál hosszabb késedelemben.

13. § Ha egy átstrukturált követelés kötelezettje megváltozik, új kötelezettje lesz, akkor az intézmény a követelést új eszköznek tekintheti, nem kell azt a továbbiakban átstrukturált követelésnek minősítenie, és azt besorolhatja az új kötelezett fizetőképességének figyelembevételével, feltéve, ha

a) az új kötelezettel a piaci feltételek szerint kerül sor a szerződésmódosításra,

b) a megállapított értékvesztés teljes mértékben visszaírásra kerül az átstrukturálás megvalósulásával,

c) valós átstrukturálásra kerül sor, azzal nem csak egy késedelmes követelésnek a kötelezett kapcsolt vállalkozása részére történő átadása valósul meg, és

d) az új kötelezett hitelképessége, fizetőképessége (tőke- és kamattörlesztő képessége) megfelelő.

14. § Az intézmény valamely átstrukturált követelést az átstrukturálási intézkedés alkalmazásának időpontjától kezdve teljesítő kitettségnek tekinthet, ha

a) az átstrukturálás időpontjában a kitettség nem minősült nem teljesítő kitettségnek, és

b) az átstrukturálás nem eredményezte a kitettség nem teljesítővé minősítését.

15. § (1) Az intézmény a nem teljesítő kitettségnek minősülő átstrukturált követelést - a 7. §-tól eltérően - csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén tekintheti teljesítőnek:

a) a kitettség nem minősül értékvesztettnek vagy a CRR 178. cikke szerinti nem teljesítő kitettségnek (defaulted),

b)[12] az átstrukturálás és a kitettség nem teljesítőként történő besorolásának időpontja közül a későbbitől számítva legalább háromszázhatvanöt nap eltelt, és

c)[13] a minősítés időpontjában nem áll fenn késedelem és az átstrukturálást követően nem merült fel a kötelezett pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján olyan aggály, amely a követelés teljes összegének visszafizetését kétségessé tenné.

(2) A követelés teljes összegének visszafizetése feltételezhető, ha

a) a kötelezett az átstrukturálási feltételeknek megfelelő törlesztései révén visszafizette azt a követelést, amellyel korábban késedelemben volt (ha volt késedelem) vagy amely az átstrukturálás keretében leírásra került (ha nem volt késedelem), vagy

b) a kötelezett egyéb módon bizonyítani tudja, hogy meg tud felelni az átstrukturálás utáni feltételeknek.

(3) Nem teljesítő kitettségnek minősülő átstrukturált követelésnek tekintendő az átstrukturálás időpontjában nem teljesítőnek minősülő kitettség mellett az a kitettség is, amely az átstrukturálással vagy azt követően vált nem teljesítővé.

16. § Amennyiben valamely nem teljesítő kitettség kategóriából a teljesítő kitettség kategóriába átsorolt átstrukturált követelés tekintetében a 12. § b) pontja szerinti próbaidőszak alatt újabb átstrukturálásra került sor, vagy az adós ezen időszak alatt 30 napnál hosszabb késedelembe esett, az intézmény a követelést újra nem teljesítő kitettségnek tekinti.

5. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke