5/2016. (I. 22.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A gimnázium és a szakgimnázium a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező közismereti vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A szakközépiskola az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokon a kötelező közismereti vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló a középszintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni.

(2a) A szakgimnázium biztosítja, hogy a tanuló

a) képzési ágazatának megfelelő ágazati,

b) ágazaton kívüli

szakmai vizsgatárgya érettségi vizsgájára fel tudjon készülni."

(2) Az R1. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gimnázium legalább két, a szakgimnázium az ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgyon kívül legalább egy vizsgatárgyból a helyi tantervében meghatározottak szerint teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. E döntéséhez kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül gimnáziumban legalább három, szakgimnáziumban legalább kettő vizsgatárgyból lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az idegen nyelv vizsgatárgyak egy vizsgatárgynak minősülnek."

2. § Az R1. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A vizsgázó - függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel - dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból.

(2) Azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből a vizsgázó a vizsgaszabályzatban foglaltak alapján érettségi vizsgát tehet, a vizsgatárgy választásának joga nem korlátozott. A vizsgatárgy választásának jogával a vizsgaidőszak rendjéhez, ezen belül a kitűzött vizsganapokhoz igazodva lehet élni.

(3) A vizsgatárgyak az általános és a részletes vizsgakövetelményekre épülnek (a továbbiakban: központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgy). Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatárgy milyen vizsgarészekből áll. A vizsgarészek a következők: szóbeli, írásbeli, gyakorlati.

(4) Ha a középiskola központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból érettségi vizsgára történő felkészítést kíván biztosítani, akkor a felkészítésre a helyi tantervében középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát kell biztosítania.

(5) A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból érettségi vizsgát az tehet, aki

a) nem magyar állampolgár, vagy

b) a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett.

(6) Magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból kizárólag középszintű érettségi vizsgát lehet tenni.

(7) Ha a vizsgázót - az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában - mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére - a szakértői bizottság szakvéleménye alapján - kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt."

3. § Az R1. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vizsgaszabályzatban az igazgató számára meghatározott feladatokat és hatásköröket a középiskola vagy a többcélú intézmény vezetője, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a köznevelési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: igazgató) látja el."

4. § (1) Az R1. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ha a tanuló olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyből középiskolájának helyi tanterve szerint nem tehet érettségi vizsgát, e vizsgatárgy esetében a jelentkezési feltételt vendégtanulói jogviszonyban, másik középiskolában teljesítheti. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, továbbá a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból - idegen nyelv esetén a magyarországi középiskolában tanított nyelvekből - tehető érettségi vizsga."

(2) Az R1. 12. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Érettségi vizsgára lehet jelentkezni)

"a) tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban,

b) tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban vagy a kormányhivatalban,"

(3) Az R1. 12. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Szakközépiskolában az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokat követő érettségi vizsgára való jelentkezéskor igazolni kell, hogy a jelentkező rendelkezik iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel.

(6b) A vizsgázónak, ha rendes érettségi vizsgáját középiskolai tanulmányainak teljes befejezése után, tanulói jogviszonyon kívül teszi, és iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik, a vizsgára való jelentkezéskor nyilatkoznia kell arról, hogy kötelezően választandó vizsgatárgyból kíván-e érettségi vizsgát tenni. Ezt a nyilatkozatát az adott vizsgaidőszakban nem változtathatja meg."

(4) Az R1. 12. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:

"(15a) Ha a tanuló a középiskola elvégzését követő érettségi vizsgaidőszakban az írásbeli érettségi vizsgaidőszak kezdetéig nem rendelkezik az Nkt. 6. § (4) bekezdésében a közösségi szolgálat teljesítésére meghatározott feltétellel, érettségi vizsgáit nem kezdheti meg, az adott vizsgaidőszakra vonatkozó összes érettségi jelentkezését az igazgató törli."

5. § Az R1. 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tantárgyi bizottság a vizsgabizottságtól függetlenül működik. Tagjai a vizsgabizottságnak nem tagjai. A kormányhivatal által a tantárgyi bizottság működési helyszínéül kijelölt állami vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény a tantárgyi bizottság működéséhez szükséges, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletnek az egyes vizsgatárgyakra vonatkozó vizsgaleírásaiban felsorolt, a vizsgabizottságot működtető intézmény által biztosítandó és a vizsgán használható segédeszközöket, valamint a vizsgák lebonyolításához szükséges összes tárgyi feltételt térítésmentesen bocsájtja a kormányhivatal rendelkezésére. A tantárgyi bizottság működéséhez szükséges további feltételeket a kormányhivatal biztosítja. A tantárgyi bizottság elnöke és tagja az lehet, aki megfelel a vizsgáztató tanárra megállapított feltételeknek."

6. § Az R1. 18/A. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tételkészítő bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök felelős a feladatlapok javítási, értékelési útmutatóinak szakszerű elkészítéséért, azért, hogy azok megfeleljenek a központi vizsgakövetelményeknek, valamint azoknak a Hivatal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője részére történő átadásáért.

(5) A feladatlapokat, valamint a javítási, értékelési útmutatókat a Hivatal vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője átveszi a tételkészítő bizottság elnökétől."

7. § Az R1. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vizsgázónak legalább harminc perccel az írásbeli vizsga időpontja előtt meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsga kezdete előtt az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. Ezt követően az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztását követően a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik, és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani."

8. § Az R1. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a vizsgabizottság elnöke a (3) bekezdés szerinti dokumentumok vizsgálata során a középszintű vizsgadolgozatokban javítatlan hibát talált, vagy úgy ítéli meg, hogy a szaktanár eltért a javítási, értékelési útmutatótól, az igazgató útján haladéktalanul felhívja a javító szaktanárt az érintett vizsgadolgozatoknak a javítási, értékelési útmutató szerinti újbóli javítására."

9. § Az R1. 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vizsgabizottság elnöke ellenőrizheti az érettségi vizsgára történő bocsátás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján valószínűsíthető, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy az írásbeli vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és az igazgató, valamint a vizsgázó meghallgatásával sem tisztázható egyértelműen a vizsgára bocsátás jogszerűsége, a jogszabálysértés ténye, úgy a vizsgabizottság elnöke a tájékoztató értekezleten közli a vizsgázóval, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben később bebizonyosodik, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei valamely vizsgatárgyból nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és a jogszerű állapot helyreállítása nem lehetséges, megsemmisíti az adott vizsgatárgyból addig elért eredményt, és az adott vizsgatárgy vizsgáját határozattal törli."

10. § Az R1. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2a)-(2p) bekezdésekkel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (2a)-(2p) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2a) A vizsgázót külön, kizárólag az emelt szintű vizsgán résztvevőkből álló vizsgacsoportba kell beosztani.

(2b) A feladatlapokat a felügyelő tanár - a járási hivatal közreműködésével - veszi át a kormányhivatal megbízottjától, és viszi magával a vizsga helyszínére.

(2c) A vizsgázókat a vizsgacsoporton belül folyamatosan, az arab számokat alkalmazva sorszámmal kell ellátni, a csoport száma törve a vizsgázó sorszámával adja a vizsgázó azonosító jelét.

(2d) A vizsgázókról - vizsgatermenként - vizsgáztatási jegyzéket kell készíteni, a vizsgáztatási jegyzék tartalmazza a vizsga helyét, idejét, a vizsgatárgyat, a vizsgázó nevét, anyja nevét, születési idejét és azonosító jelét.

(2e) A felügyelő tanár az ültetést követően megállapítja a vizsgázók személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd minden vizsgázó részére átad egy-egy borítékot. A borítékon fel kell tüntetni a vizsgázó azonosító jelét, a vizsgatárgyat és a vizsga szintjét. A borítékon a vizsgázó nevét nem szabad feltüntetni. Ezt követően kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztása után a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani. A vizsgázó mindegyik átvett feladatlap minden oldalán, valamint a pótlapokon feltünteti az azonosító jelét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

(2f) Az írásbeli munka befejezése után a felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozaton, a borítékon és a jegyzékben szereplő azonosító jelek megegyeznek-e, továbbá a jegyzéken feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja a jegyzéket.

(2g) A vizsgázó a boríték lezárása után a jegyzék aláírásával igazolja, hogy az azonosító jelek egyeztetése megtörtént.

(2h) A kormányhivatal megbízottja a vizsgázók nevét és azonosító jelét tartalmazó jegyzéket a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól.

(2i) A lezárt borítékot a kormányhivatal megbízottja és a felügyelő tanár aláírásával, valamint az iskola körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíti. A kormányhivatal megbízottja a jegyzéket a vizsgahelyszínen való tárolás időtartama alatt köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(2j) A vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, valamint a (2i) bekezdés szerint lezárt és hitelesített borítékban az emelt szintű vizsgacsoportok vizsgáztatási jegyzékeit, az írásbeli vizsgának a felügyelő tanár és a kormányhivatal megbízottja által aláírt jegyzőkönyvét, továbbá az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásával kapcsolatosan a 23. § (2) bekezdése szerint elkészített jegyzőkönyveket a kormányhivatal által meghatározott időpontban át kell adni a kormányhivatalnak.

(2k) A vizsgadolgozatok kijavítása, értékelése a kormányhivatal által felkért szaktanár feladata.

(2l) A kormányhivatal a vizsgadolgozat kijavítása után a vizsgajegyzék alapján rávezeti a kijavított vizsgadolgozatra a vizsgázó nevét.

(2m) A kormányhivatal a kijavított vizsgadolgozatokat átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának.

(2n) A vizsgadolgozatok megtekintésének napját a Hivatal határozza meg. A kormányhivatal tájékoztatja a vizsgázót, hogy a vizsgadolgozatát hol és mikor tekintheti meg.

(2o) Az igazgató a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt megküldi a kormányhivatalnak, amely az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt a javítási, értékelési útmutató alapján újraértékelteti. A szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányban is eltérhet, ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét a kormányhivatal megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának.

(2p) Az igazgató a kormányhivatal által megküldött vizsgadolgozatokat és a szaktanári értékeléseket továbbítja a vizsgabizottság elnökének."

11. § Az R1. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az igazgató által megküldött tételsorokat a vizsgabizottság elnöke aláírásával jóváhagyja, megőrzi, és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak. Ha a vizsgabizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy a középszintű szóbeli tételsor eltér a vizsgatárgy részletes követelményeitől, az igazgató útján azonnal felhívja a kérdező tanárt az érintett szóbeli tételeknek a vizsgakövetelmények szerinti átdolgozására."

12. § Az R1. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról. A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét - ha a részletes vizsgakövetelmények másként nem rendelkeznek - a vizsgázó határozza meg. A kihúzott tétel sorszámát rá kell vezetni az osztályozó ívre."

13. § Az R1. 40/A. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Ha a vizsgázó emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a 31-37. §-ban foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni:)

"h) a szóbeli vizsga megkezdése előtt a tantárgyi bizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról."

14. § (1) Az R1. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt az a vizsgabizottság adja ki, amelyik előtt a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges összes rá vonatkozó feltételt teljesítette."

(2) Az R1. 45. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban fel kell tüntetni,)

"c) ha az érettségi bizonyítvány az Nkt. 6. § (1) bekezdése értelmében a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít, az erre vonatkozó kötelező záradékot."

15. § Az R1. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azok részére, akik vendégtanulóként tettek érettségi vizsgát, illetve akik pótló vizsgát tehetnek, vagy akiknek javítóvizsgát kell tenniük, valamint akik előrehozott vizsgát, vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt szintemelő vizsgát tettek, az érettségi vizsga eredményének kihirdetésekor a vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át. Azok részére, akik pótló vizsgát tehetnek, a törzslapkivonathoz csatolni kell a már teljesített vizsgarészekről készült osztályozó ívet is. Az igazgató törzslapkivonatot állít ki és ad át annak is, aki a törzslapkivonatot elvesztette. A törzslapkivonat kiállításáért - kivéve, ha a vizsga a külön jogszabályban foglaltak szerint ingyenes - a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a vizsgabizottságot működtető intézmény részére. Az előrehozott vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt letett szintemelő érettségi vizsgáról kiállított törzslapkivonat másolatát - ha az érettségi vizsgát nem abban a középiskolában tették le, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll - meg kell küldeni az érintett iskola igazgatójának."

16. § Az R1. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az érettségi bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a vizsgatárgyak felesleges rovatait egy-egy vízszintes vonallal érvényteleníteni kell. A törzslapon és az érettségi bizonyítványban - feltéve, hogy a vizsgázó négy kötelező érettségi vizsgatárgyból tesz érettségi vizsgát - záradékkal kell rögzíteni azt, hogy a vizsgázó az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik."

17. § Az R1.

a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,

b) 1. számú melléklete a 2. melléklet,

c) 2. számú melléklete a 3. melléklet

szerint módosul.

18. § Az R1.

1. 1. §-ában a "gimnáziumi és a szakközépiskolai (a továbbiakban a gimnázium és a szakközépiskola együtt: középiskola)" szövegrész helyébe a "középiskolai",

2. 2. §-ában a "szakmai előkészítő vizsgatárgyak" szövegrész helyébe az "a tanuló képzési ágazatának megfelelő ágazati, és a vizsgaszabályzat 2. számú mellékletében foglalt táblázat A oszlopában meghatározott ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgy",

3. 2. §-ában a "nemzeti, etnika kisebbséget" szövegrész helyébe a "nemzetiséget",

4. 9. §

a) (3) bekezdésében a "vizsgaidőszakában letett" szövegrész helyébe a "vizsgaidőszakában első alkalommal letett",

b) (9) bekezdésében a "kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból" szövegrész helyébe a "kiadása után",

c) (10) bekezdésében az "a Hivatal" szövegrész helyébe az "az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)",

5. 10. § (2) bekezdésében a "középiskola, illetve" szövegrész helyébe a "középiskola, szakképzési centrum, vagy",

6. 11. § (6) bekezdésében az "a vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője (a továbbiakban: igazgató)" szövegrész helyébe az "az igazgató",

7. 12. §

a) (7) bekezdésében az "a középiskolának az igazgatója" szövegrész helyébe az "a köznevelési intézménynek a vezetője",

b) (9) bekezdésében a "határozatot" szövegrész helyébe a "döntést",

8. 18. § (3) bekezdésében az "A szakmai előkészítő" szövegrész helyébe az "Az ágazati szakmai",

9. 19. § (4) bekezdésében a "feladatlap" szövegrész helyébe a "vizsgatárgy vizsgakövetelménye",

10. 20. § (7) bekezdés b) pontjában a "hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt" szövegrész helyébe a "hogy a szakértői bizottság szakvéleményében előírt, illetve az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt",

11. 21. §

a) (1) bekezdésében a "lapokon, feladatlapokon" szövegrész helyébe a "pótlapokon",

b) (2) bekezdésében az "az iskolának" szövegrész helyébe az "a vizsgaszervező intézménynek",

c) (3) bekezdésében az "az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a vizsgatárgy megnevezését" szövegrész helyébe a "mindegyik átvett feladatlapon, pótlapon feltünteti a nevét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét",

d) (6) bekezdésében az "áthúzza, a megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot az üres feladatlapokkal, a piszkozatot tartalmazó áthúzott lapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi, hogy" szövegrész helyébe az "áthúzza, a felhasznált pótlapok számát felírja a vizsgadolgozat címlapjára. A megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot, a piszkozatlapokat is tartalmazó áthúzott pótlapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi a pótlapok számát, és azt, hogy",

12. 23. § (2) bekezdésében az "az iskola igazgatója" szövegrész helyébe az "az igazgató",

13. 24. § (4) bekezdés b) pontjában a "szóbelivel történő kiváltása" szövegrész helyébe a "szóbeli vizsgarésszel történő pótlása",

14. 31. § (3) bekezdésében az "és az akkreditált vizsgatárgy követelményei" szövegrész helyébe a "követelményei",

15. 35. § (4) bekezdésében a "kérdező tanár" szövegrész helyébe a "vizsgaszervező intézmény",

16. 36. § (5) bekezdésében az "Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani." szövegrész helyébe az "Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.",

17. 37. § (1) bekezdés c) pontjában a "vizsga során" szövegrész helyébe a "vizsga közben a szakvéleményben előírt vagy",

18. 40/A. § (1) bekezdés a) pontjában az "a szakmai előkészítő" szövegrész helyébe az "az ágazati szakmai",

19. 42. § (1) bekezdésében a "befejezése után" szövegrész helyébe a "befejezése után, legkésőbb az azt követő munkanapon",

20. 45. § (5) bekezdés a) és b) pontjában a "ha teljesítette" szövegrész helyébe a "ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette",

21. 53. § (8) bekezdésében a "Hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal",

22. 54. § (5) bekezdésében a "feltételeknek" szövegrész helyébe a "feltételeknek, és",

23. 54. § (5) bekezdés a) és b) pontjában a "ha teljesítette" szövegrész helyébe az "a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette"

szöveg lép.

19. § Hatályát veszti az R1.

a) 18/A. § (6) bekezdése,

b) 22. § (3) bekezdése,

c) 29. § (3) bekezdés c) pontja,

d) 31. § (1) bekezdés b) pontja,

e) 53. § (7) bekezdése,

f) 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ cím, AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím

1. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

2. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

3. OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

4. MŰVELŐDÉSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

5. GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

6. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

7. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

8. VEGYIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

9. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

10. KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

11. FAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

12. NYOMDAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

13. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉSTECHNIKA) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

14. KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

15. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

16. ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

17. KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

18. VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

19. RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja,

21. ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontja.

2. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet módosítása

20. § Hatályát veszti az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 12. § (4) bekezdésében a "b) és", valamint az "a 2. és" szövegrész.

21. § Nem lép hatályba az R2. 10. § b) pontja és 2. melléklete.

3. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 14. § (2) bekezdése, a 17. § b) és c) pontja, a 18. § 2., 8. és 18. pontja, a 19. § f) pontja, a 2. és a 3. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 5/2016. (I. 22.) Korm. rendelethez

1. Az R1. 1. számú melléklet Az érettségi vizsga iratai és záradékai cím II. Záradékok alcím 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (5)-(6) bekezdése alapján - magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból tett érettségi vizsgát."

2. Az R1. 1. számú melléklet Az érettségi vizsga iratai és záradékai cím II. Záradékok alcíme a következő 16. ponttal egészül ki:

"16. Jelen érettségi bizonyítványt a vizsgázó által bemutatott, iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítésről kiadott bizonyítvány figyelembevételével állították ki."

2. melléklet az 5/2016. (I. 22.) Korm. rendelethez

Az R1. 1. számú melléklet Az érettségi vizsga iratai és záradékai cím II. Záradékok alcíme a következő 17. ponttal egészül ki:

"17. Jelen érettségi bizonyítvány szakmai érettségi végzettséget tanúsít, továbbá ......... FEOR számú ..... munkakör betöltésére képesít."

3. melléklet az 5/2016. (I. 22.) Korm. rendelethez

1. Az R1. 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímében foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:

2. Az R1. 2. számú melléklete a MÁSODIK RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím PSZICHOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pontját követően a következő rendelkezéssel egészül ki:

"EGÉSZSÉGÜGY ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az egészségügy ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az egészségügy ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek. A feladatok megoldására jellemző az igényes felépítés, logikus gondolkodás.

Az egészségügy ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e

- a munkáját a jogi és etikai normák betartásával végezni,

- az ápolási folyamat megvalósításában részt venni,

- a munkája során biztonságos és minőségi betegellátást megvalósítani,

- alapápolási tevékenységet végezni, az egyén, család és/vagy közösségük szükségleteinek megfelelően,

- humánus magatartást tanúsítani, empatikus szemléletet közvetíteni,

- a vizsgálatoknál, beavatkozásoknál előkészíteni és segédkezni,

- beteg megfigyelő tevékenységet végezni,

- a hatályos jogszabályokat betartva dokumentációs tevékenységet végezni,

- az ápolás eszközeit adekvátan alkalmazni, karbantartani,

- a sürgősségi eseteket felismerni, az életveszélyt jelentő állapotok ellátásában részt venni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- logikus gondolkodás,

- szakszerűség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az egészségügyi technika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az egészségügyi technika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az egészségügyi technika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége.

Az egészségügyi technikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e a munkakörére jellemző

- munkakörnyezet kialakításáról,

- a munkatevékenységének jogi aspektusairól,

- a vállalkozási és kereskedelmi tevékenység alapjairól,

- készségszinten elvégzi-e a hirtelen egészségi állapotváltozásban lévő embertársa elsősegélyben való részesítését,

- rendelkezik-e elegendő információval a gyógyászati-segédeszköz előállítás anatómiai alapjairól,

- képes-e tudatosan összekapcsolni az anyagismereti és gyártástechnológiai ismereteit,

- térlátása alapján képes-e szabadkézi- és műszaki rajz értelmezésére, reprodukálására,

- képes-e egyszerűbb gyógyászati segédeszközök, fémlemez és sínezet elkészítésére, összeállítására.

A fent felsoroltak tudásmérése során meg kell győződni arról, hogy a vizsgázó a kognitív, valamint manuális készsége mellett milyen szinten rendelkezik az alábbi affektív kompetenciákkal:

- az információforrások kezelése,

- ismeretek helyén való alkalmazása, emlékezőképesség (ismeretmegőrzés),

- gyakorlatias feladatértelmezés, rendszerben való gondolkodás,

- kapcsolatteremtő képesség,

- kézügyesség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

SZOCIÁLIS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző a szakmai ismeretek összetettsége és integrált alkalmazása, komplex problémaelemzés és problémamegoldás, valamint a holisztikus szemlélet érvényesítése.

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e:

- szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy kerettanterv által előírt szakmai ismereteivel, az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerésének képességével,

- a kerettantervben leírt készségekkel és kompetenciákkal,

- a segítő tevékenység végzéséhez elegendő információval a társadalom működéséről, társadalmi egyenlőtlenségekről, a szegénység kialakulásáról,

- az egyén társadalmi meghatározottságának, a társadalom ártó-védő hatásainak, a társadalmi helyzet és az egészség összefüggéseit értelmező holisztikus szemlélettel,

- a szociális segítés szakszerű ellátásához szükséges alapvető államigazgatási, jogi, szociális, család- és gyermekjogi, valamint szociálpolitikai ismeretekkel,

- a szociális ellátás rendszerére és a megoldásukra hivatott beavatkozás technikáira, eszközeire, formáira vonatkozó tájékozottsággal,

- az emberek és a társadalmi csoportok működésének megértéséhez elegendő pszichológiai ismertekkel, holisztikus szemlélettel és szakmai személyiséggel,

- az együttműködésről, a konfliktusok kialakulásáról és a konfliktuskezelés módszereiről szóló nélkülözhetetlen ismeretekkel,

- a holisztikus egészségszemlélet kialakításához szükséges ismeretekkel, az emberi test felépítéséről, fejlődéséről, az életkori szakaszokról és azok jellemzőiről, a rendellenes fejlődésre utaló, a kóros állapotot jelző tünetek felismeréséhez szükséges tudással.

- tudja-e értelmezni

- a szükséges eljárási szabályokat, módszereket, technikákat,

- a szakmai etikai szabályokat,

- az elsősegélynyújtás szabályait.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- köznyelvi és szakmai szöveg megértése, írásban és szóban való alkalmazása,

- általános ismeretek speciális helyzetekben való alkalmazása,

- információforrások kezelése.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A pedagógia ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A pedagógia ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A pedagógia ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e elegendő munkavédelmi alapismerettel,

- tájékozott-e a pedagógiai és a pszichológiai alapfogalmak között,

- ismeri-e a fejlődés életkori szakaszait,

- ismeri-e az alapvető pedagógiai dokumentumokat,

- ismeri-e alapszinten a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel kapcsolatos fogalmakat,

- képes-e alapvető pedagógiai helyzeteket kezelni,

- képes-e segítséget nyújtani gondozási tevékenységekben,

- képes-e segítséget nyújtani tanórai tevékenységekben,

- képes-e segítséget nyújtani tanórán kívüli tevékenységekben,

- tájékozott-e az oktatás szakmacsoportos tárgy ismeretanyagában,

- tudja-e használni a pedagógiai, pszichológiai fogalmakat, a szaknyelvet,

- rendelkezik-e korszerű pedagógiai szemlélet- és gondolkodásmóddal, mely lehetővé teszi számára a különböző életkori szakaszokban felmerülő alapvető testi, lelki, szociális gondozási igények, a nevelés körébe tartozó különböző alapproblémák felismerését,

- képes-e a pedagógiai szituációkban szerzett tapasztalatai és elméleti ismeretei integrálására,

- fel tudja-e használni ismereteit önmaga és mások viselkedésének elemzésére,

- képes-e ismeretei meggyőző kommunikálására, önálló véleményalkotásra, kulturált nyelvhasználattal érvei kifejezésére és megvédésére.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi kompetenciákkal:

- olvasott szakmai szöveg megértése,

- általános taneszközök használata,

- helyzetfelismerés,

- rendszerező képesség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A képző- és iparművészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A képző- és iparművészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A képző- és iparművészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga feladatai a szakmai ismeretek és gyakorlati tapasztalatok alkalmazási és integrálási képességének mérését célozzák.

A képző- és iparművészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e olyan átfogó vizuális ismeretekkel, ábrázolási és szakmai gyakorlattal, amelyek alapján képes alapvető tervezési és kivitelezési munkák elvégzésére a képző- és iparművészet területén,

- rendelkezik-e az önálló véleményalkotáshoz, igényes szakmai munkavégzéshez szükséges művészettörténeti ismeretekkel,

- képes-e a szakmai elméleti ismereteit és gyakorlati tapasztalatait rendszerezni, az adott feladatoknak megfelelően alkalmazni,

- szert tett-e kellő gyakorlati tapasztalatra, amellyel egyszerű tervezési-technológiai feladatokat el tud végezni,

- felkészült-e a további szakmai képzésre vagy felsőoktatásban való részvételre.

A felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- kreativitás, ötletgazdagság,

- művészettörténeti korok, műalkotások elemzése, értelmezése,

- szabadkézi rajzolás, festés, mintázás, térkonstrukciók kialakítása,

- kivitelező eszközök, technikák szakszerű alkalmazása,

- manuális és elektronikus prezentáció.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A hang-, film- és színháztechnika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A hang-, film- és színháztechnika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és kompetenciáknak.

A hang-, film- és színháztechnika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga feladataira jellemző az igényes felépítés, az elsajátított tudás alkalmazásának és integrálásának összetettsége.

A hang-, film- és színháztechnika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázónak

- megfelelő-e a jártassága:

- a hallás és látás útján ható művészeti ágak eszközrendszerének gyakorlati és elméleti területén,

- a munkakörnyezet ismeretben,

- a digitális gyakorlatok területén,

- a multimédia gyakorlatok területén,

- képes-e a vizsgázó a megszerzett információkat és tudást a gyakorlati életben is alkalmazni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi kompetenciákkal:

- szakmai nyelvi- és beszédkészség,

- áttekintő és értelmező képesség,

- körültekintés, elővigyázatosság.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

BÁNYÁSZAT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A bányászat ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A bányászat ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A bányászat ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének magas szintű mérése.

A bányászat ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó megfelelően tájékozott-e

- a geológiai ismeretek elméleti alapjairól,

- a bányászati ágazatban használt gépekhez, berendezésekhez kötődő gépészeti alapismeretekről,

- a műszaki területekhez kötődő munkahelyi egészségről és biztonságról,

- a műszaki életben alkalmazott szakrajzi megjelenítésekről, ábrázolásokról,

- alapvető gazdaságtani és vállalkozási ismeretekről.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- számolási és matematikai, fizikai alapműveletek alkalmazása,

- képi jellegű műszaki rajzok kivitelezése, olvasása,

- ismeretek helyén való alkalmazása.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az épületgépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az épületgépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az épületgépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége.

Az épületgépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- az épületgépészeti csővezeték-szerelés ismeretek,

- az épületgépészeti rendszerismeret,

- az épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok,

- az épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnikai feladatok

tekintetében,- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy gyakorlatban részt tudjon venni az épületgépészeti munkák szabályos és szakszerű lebonyolításában,

- tudja-e alkalmazni munkája során az épületgépészeti feladatokat érintő előírásokat, jogszabályokat,

- ismeri-e az ide vonatkozó szakmai szabályokat, és megfelelően tudja-e beépíteni azokat a mindennapos munka során.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai kifejezőkészség,

- műszaki rajz olvasási/készítési készség,

- gyakorlatias feladatértelmezés,

- körültekintés, elővigyázatosság,

- pontosság, kézügyesség,

- együttműködési hajlandóság.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

GÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A gépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A gépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A gépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettségének magas szintű mérése.

A gépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező gépészeti alapismeretekkel,

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt fizikai jelenségekkel, technikai eszközök működésével összekapcsolni,

- elsajátította-e a gépészet alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- rendelkezik-e a fizikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával,

- képes-e a gépészet alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával műszaki összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani,

- képes-e gépészeti jellegű alapszámításokat elvégezni,

- tudja-e a műszaki ábrázolás szabályait és eszközrendszerét helyesen alkalmazni,

- elsajátította-e a speciális szakmai ismeretek tanulásához szükséges műszaki feladatmegoldó képességet,

- tudja-e levezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni a gépészeti összefüggéseket és folyamatokat,

- tudja-e a vonatkozó szabványelőírásokat alkalmazni,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek integrálási képességével.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- ismeretek helyén való alkalmazása,

- rendszerező képesség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

KOHÁSZAT ÁGAZATI ISMERETEK SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A kohászat ágazati ismeretek szakmai érettségi vizsga célja

A kohászat ágazati ismeretek szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A kohászat ágazati ismeretek szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettségének magas szintje.

A kohászat ágazati ismeretek szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező kohászati alapismeretekkel,

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt fizikai jelenségekkel, technikai eszközök működésével összekapcsolni,

- elsajátította-e a kohászat alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- rendelkezik-e a fizikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával,

- képes-e a kohászat alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával műszaki összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani,

- képes-e kohászati és gépészeti jellegű alapszámításokat elvégezni,

- tudja-e a műszaki ábrázolás szabályait és eszközrendszerét helyesen alkalmazni,

- elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges műszaki feladatmegoldó képességet,

- tudja-e levezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni a kohászati és gépészeti összefüggéseket és folyamatokat,

- tudja-e a vonatkozó szabványelőírásokat alkalmazni,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek integrálási képességével,

- képes-e az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- ismeretek helyén való alkalmazása,

- rendszerező képesség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A villamosipar és elektronika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A villamosipar és elektronika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt kompetenciáknak.

A villamosipar és elektronika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének magas szintű mérése. A villamosipar és elektronika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező elektrotechnikai-elektronikai-irányítástechnikai alapismeretekkel,

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt villamos jelenségekkel, egyszerű technikai eszközök működésével összekapcsolni,

- elsajátította-e az elektrotechnika, az elektronika és az irányítástechnika alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- rendelkezik-e az elektrotechnikai-elektronikai-irányítástechnikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával, elektrotechnikai, elektronikai és irányítástechnikai alapfeladatok megoldási készségével,

- képes-e az elektrotechnika-elektronika-irányítástechnika alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai-irányítástechnikai jelenségeket, összefüggéseket megmagyarázni, és folyamatokat összehasonlítani,

- elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges műszaki feladatmegoldó képességet,

- tudja-e levezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni az elektrotechnikai-elektronikai-irányítástechnikai összefüggéseket és folyamatokat,

- képes-e elemezni és méretezni a legfontosabb elektrotechnikai-elektronikai-irányítástechnikai alapáramköröket,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek összehasonlító, integrálási képességével.

A villamosipar és elektronika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatantárgy tartalmi követelményei alapvetően a villamosipar és elektronika ágazat kerettantervének elektrotechnika, elektronika és irányítástechnika alapjait érintő témaköreire épülnek.

A felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- olvasott szakmai szöveg megértése,

- szakmai számolási készség,

- villamos kapcsolási rajzok olvasása, értelmezése.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

TÁVKÖZLÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: gyakorlati és szóbeli.

A távközlés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A távközlés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A távközlés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó megfelelően tájékozott:

- az elektrotechnikai alapfogalmakban, alaptörvényekben, alapösszefüggésekben és számításokban,

- a távközlésben alkalmazott alapáramkörök működésében, jellemzőiben, az alapelektronikai áramkörök számításaiban,

- a programkészítés alapelveiben és lépéseiben, az adatbázis-kezelés alapjaiban,

- az otthoni, kis- és közepes méretű hálózatok és az internet szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök és alkalmazások telepítésében, üzemeltetésében,

- a számítógépek hardveregységeinek szerelésében, telepítési, tesztelési, karbantartási eljárásaiban,

- a komplex ismeretek birtokában képes önállóan, távközléshez kapcsolódó feladatokat és az esetlegesen felmerülő problémákat megoldani, hibákat kijavítani.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- logikus gondolkodás,

- önállóság,

- pontosság.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

INFORMATIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: gyakorlati és szóbeli.

Az informatika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az informatika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az informatika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e átfogó ismeretekkel az informatikai eszközökről és technológiákról,

- képes-e munkája során megfelelően kiválasztani és alkalmazni az informatikai eszközöket és technológiákat,

- képes-e az otthoni, kis- és közepes méretű hálózatok és az internet szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök és alkalmazások telepítésére, üzemeltetésére,

- képes-e egy szoftver alkalmazás fejlesztését előkészíteni, az alkalmazást elkészíteni és tesztelni,

- elsajátította-e az adatbázis-kezelés alapjait és ezen ismeretek birtokában képes-e egyszerűbb adatbázisok létrehozására, adatok feltöltésére, kezelésére,

- a komplex ismeretek birtokában képes-e önállóan, feladatokat és az esetlegesen felmerülő problémákat megoldani, hibákat kijavítani,

- rendelkezik-e a megfelelő szakmai informatikai ismeretekkel a tanulmányai folytatása esetén.

Az informatika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- precizitás,

- önállóság,

- logikus gondolkodás.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és gyakorlati.

A vegyipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A vegyipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A vegyipar ismeretek ágazati szakmai érettségi követelményekben meghatározott feladatokra jellemző az elméleti kérdések esetében a pontos fogalmazás, a gyakorlati feladatban a korrekt célkitűzés.

A vegyipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a makromolekulák kémiájával, a műanyagok és a gumi tulajdonságaival kapcsolatban,

- a méréstechnikai ismeretekben,

- a mérések elvégzésében, kiértékelésében,

- a mintavételezésben,

- a méréstechnikai műszerek alkalmazásában,

- a fizikai mérések alapjait és azok gyakorlati alkalmazását illetően,

- a szakmában használatos gépi berendezések, működésével, kezelésével biztonságtechnikai előírásaival kapcsolatban,

- a műszaki dokumentáció készítésében;

- rendelkezik-e a választott szakmához szükséges elméleti ismeretekkel és gyakorlattal ahhoz, hogy

- a feladatot és a feladat megoldásához szükséges számításokat elvégezze,

- a mérési feladatok elvégzése során betartsa a biztonságos laboratóriumi munka szabályait.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- ismeretek helyén való alkalmazása,

- megbízhatóság,

- problémamegoldó képesség,

- módszeres munkavégzés.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatantárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt vegyipari ismereteknek, szakmai készségeknek, vegyész ágazatra jellemző szakmai, személyes, társas- és módszer kompetenciáknak és képességeknek.

A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző a jól átgondolt, pontos megfogalmazás az elméleti ismeretek terén, a gyakorlati ismeretek alkalmazásszintű számonkérés. A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó megfelelően tájékozott-e

- a kémiai laboratóriumi ismeretekben,

- a vegyipari folyamatok jellegében,

- a fontosabb kémiai számítások körében,

- a recept alapján történő vizsgálati eredmények értékelésében,

- a fizikai és kémiai változások alapjait illetően,

- a környezetünkben, háztartásban előforduló anyagok tulajdonságaival, veszélyeivel kapcsolatban,

- az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggésekben,

- az alapvető fontosságú természettudományos tények, szabályok, törvények magyarázatában,

- a vegyiparban előforduló leggyakoribb anyagok fizikai, kémiai tulajdonságaiban,

- a vegyiparban használatos szakkifejezések, műszaki nyelvezet terén,

- a biztonságos munkavégzés szabályai terén,

- a környezetvédelmi előírások területén,

- a mérési, számítási adatok megfelelő pontossággal való kezelése terén.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai szöveg megértése írásban és szóban,

- szakmai számolási készség, egyenletek megoldása,

- rendszerező képesség,

- absztrakt (elméleti) gondolkodás.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az építőipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az építőipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az építőipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga feladataira jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének magas szintű mérése.

Az építőipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja, annak megállapítása, hogy a vizsgázó:

- megfelelően tájékozott-e

- a statika,

- az építési ismeretek,

- az építésszervezési alapismeretek,

- a kitűzési ismeretek,

- a kitűzési gyakorlat,

- az építési gyakorlat,

- az építőanyagok gyakorlat,

- az építőanyagok,

- az ábrázoló geometria,

- a műszaki ábrázolás gyakorlat,

- a CAD alapismeretek gyakorlat,

- a munka- és környezetvédelem,

témaköröket illetően;

- rendelkezik-e elég információval e területekről, ahhoz, hogy a gyakorlatban részt tudjon venni különböző építőipari tevékenységek szabályos és szakszerű lebonyolításában,

- tudja-e alkalmazni munkája során az építőipari tevékenységet érintő jogszabályokat.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- felelősségtudat,

- visszacsatolási készség,

- rendszerező képesség,

- saját döntési körén keresztül rendelkezik-e megfelelő döntési képességgel, helyzetfelismeréssel.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

KÖNNYŰIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A könnyűipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A könnyűipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A könnyűipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga feladataira jellemző az igényes felépítés, az ismeretek alkalmazásának és integrálásának összetett, magas szintű mérése.

A könnyűipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a könnyűipari termékek gyártástechnológiájában,

- a termékgyártáshoz szükséges alapanyagok, kellékek, gépek, eszközök kiválasztásában,

- a könnyűipari munkahelyre előírt gyártási munkamódszerek, munkakörülmények szervezésében,

- a termelési egységben dolgozók tevékenységének összehangolásában, munkabeosztásuk elkészítésében,

- a termelő üzemek közötti kapcsolattartásban,

- a számítógéppel támogatott gyártáselőkészítő rendszerek alkalmazásában,

- az informatikai eszközök kezelésében, termelési adatok rögzítésében, költségbecslések, nyilvántartások és beszámolók készítésében,

- a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában;

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy a gyakorlatban részt tudjon venni

- a vevő igényeinek megfelelő terméktervezési, gyártmány- és gyártáselőkészítési folyamatban,

- egy könnyűipari üzem részegységében a termelési folyamat, az ott dolgozók és más, a termelésben részt vevők tevékenységének irányításában, összehangolásában, felügyeletében és ellenőrzésében.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv megértése és használata,

- információforrások kezelése,

- elemi számolási készség,

- szervezőkészség, irányítási készség,

- rendszerező és áttekintő képesség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

FAIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A faipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A faipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy, amely követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismeretek, készségek és képességek.

A faipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének mérése, a feladatok nehézségének az emelt szintű érettségihez igazított szintje.

A faipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a faipari szakrajz alapfogalmait,

- a fakötéseket,

- az élő fa szerkezetét, a fa makroszkópiáját,

- a faanyag nedvességtartalmát,

- az iparban használt legfontosabb fafajokat,

- a fa hibáit és betegségeit,

- a fából készült fontosabb ipari választékokat,

- a forgácsolás elméletét,

- a fa és fahelyettesítő anyagok megmunkálását,

- az fűrészáru természetes és mesterséges szárítását,

- az egyszerű bútorok szerkezeteit

illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy gyakorlatban részt tudjon venni faipari alapszerkezetek, egyszerű bútorok elkészítésében,

- alkalmazni tudja-e munkája során a megszerzett ismereteket.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmaspecifikus ábrázolási ismeretek,

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- célirányos műszaki feladatmegoldó képesség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

NYOMDAIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A nyomdaipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A nyomdaipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A nyomdaipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga feladataira jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettségének magas szintű mérése.

A nyomdaipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

− rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező nyomdászati alapismeretekkel,

− elsajátította-e a nyomdászat alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával műszaki összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani,

- tudja-e alkalmazni a munkahelyi egészség és biztonság előírásait, a munkajogi alapismereteket,

- képes-e a gyártáselőkészítés és minőségügy értelmezésére és gyakorlására,

- rendelkezik-e az önfejlesztés, szervezőkészség, kapcsolatteremtő, határozottság, információgyűjtés készségeivel,

- elsajátította-e az ismereteket a vállalkozás létrehozásáról és működtetéséről,

- elsajátította-e az ismereteket a nyomdaiparban alkalmazott anyagok tulajdonságáról,

- elsajátította-e az ismereteket a színkezelés (color-management) alkalmazásáról,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek integrálási képességével,

- képes-e az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- ismeretek helyén való alkalmazása,

- rendszerező képesség,

- számítógépes és speciális nyomdaipari szoftverek alkalmazása,

- vállalkozói készség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A közlekedésépítő ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A közlekedésépítő ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A közlekedésépítő ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének magas szintű mérése.

A közlekedésépítő ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó megfelelően elsajátította-e:

- a közlekedésépítés alapfogalmait,

- az egyszerű rajzkészítés (alaprajz, metszet), tervolvasás, térlátás készségét,

- az építőanyagok és talajok helyes kiválasztásának, alkalmazásának, minőség-meghatározásának, gyakorlati tapasztalatait,

- a közlekedésépítés (híd-, út-, vasútépítés) kapcsolatrendszerét, összefüggéseit,

- a statika, szilárdságtan és vasbetonszerkezetek alapismereteit,

- az egyszerű geodéziai mérések elméleti és gyakorlati alkalmazását.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai képességekkel, kompetenciákkal:

- térlátás, pontosság,

- elemi számolási készség,

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

KÖZLEKEDÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A közlekedés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A közlekedés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A közlekedés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási szintjének magas szintű mérése.

A közlekedés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a közlekedési ismeretek elméleti és gyakorlati alapjait,

- a közlekedési földrajzot,

- a közlekedés üzemviteli ismereteket,

- a közlekedésgazdasági és jogi ismeretek alapjait illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy gyakorlatban részt tudjon venni a közlekedés szabályos és szakszerű lebonyolításában,

- tudja-e alkalmazni munkája során a közlekedést érintő jogszabályokat.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- elemi számolási készség,

- rendszerező képesség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A közlekedésgépész ágazati ismeretek szakmai érettségi vizsga célja

A közlekedésgépész ágazati ismeretek szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A közlekedésgépész ágazati ismeretek érettségi vizsgára jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének magas szintű mérése.

A közlekedésgépész ágazati ismeretek szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a közlekedési alapfogalmakat, a közlekedés technikai elemeit,

- a műszaki ábrázolás, a jelképes ábrázolás és a villamos kapcsolási rajzok sajátosságait,

- a közlekedésgépészetben leggyakrabban előforduló gépelemek funkcióját és a hajtásláncok, mechanizmusok felépítését,

- a technológiai alapismereteket,

- a mechanikai alapismereteket,

- elektronikai, elektrotechnikai ismereteket, villamos mérési ismereteket és alapméréseket,

illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy részt tudjon venni a mechanikai gépek összeszerelésében,

- tudja-e alkalmazni munkája során a közlekedést érintő jogszabályokat, szabványokat és előírásokat.

A fent felsoroltakról történő tudásmérés során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- gépészeti dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése,

- elektromos dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése,

- pontosság,

- megbízhatóság.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A környezetvédelem-vízgazdálkodás ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A környezetvédelem-vízgazdálkodás ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A környezetvédelem-vízgazdálkodás ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga feladataira jellemző az elméleti ismeretek és azok alkalmazásának az összekapcsolása.

A környezetvédelem-vízgazdálkodás ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- milyen szinten ismeri

- a környezetvédelem és a vízgazdálkodás elméleti alapjait,

- a környezettechnikai eljárások főbb csoportjait, alapvető berendezéseit és működési elvüket,

- a minták típusait, a mintavétel szabályait,

- a vízügyi szakterületen alkalmazott mérések alapelveit, mérőeszközeit.

- képes-e részismereteit olyan módon integrálni és alkalmazni, hogy a gyakorlatban is részt tudjon venni a képzettségi szintjének megfelelő vízügyi szakterületi munkákban és környezet-ellenőrző vizsgálatokban.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- olvasott szakmai szövegek megértése,

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- logikus gondolkodás,

- megbízhatóság.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

KÖZGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A közgazdaság ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A közgazdaság ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A közgazdaság ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az ismeretek és azok alkalmazásának összetettsége, magas szintű mérése.

A közgazdaság ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó megfelelően felkészült-e

- a gazdaság különböző területeihez kapcsolódó fogalmak megértése és helyes használata,

- a vállalkozás indításának, megszűnésének alapvető kérdései,

- a különböző gazdasági tevékenységek és szereplők közötti kapcsolatrendszer elemei és kölcsönhatásai, a vállalkozás gazdálkodásának elméleti alapjai,

- a gazdasághoz kapcsolódó alapvető jogi folyamatok,

- a gazdasági és társadalmi élet számokkal történő elemzése, értelmezése,

- az alapvető pénzügyi szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó intézményrendszer,

- a magyar adórendszer működése, a főbb adónemek,

- az alapvető számviteli ismeretek

tekintetében.

A közgazdaság ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgán szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- olvasott és hallott szakmai szöveg megértése,

- precizitás (pontosság),

- kapcsolatteremtő készség,

- áttekintő és rendszerező képesség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

ÜGYVITEL ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az ügyvitel ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az ügyvitel ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az ügyvitel ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének magas szintű mérése.

Az ügyvitel ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a számítógép és perifériáinak alkalmazói szintű használatát,

- a szövegszerkesztő programok kezelését,

- a dokumentumok típusait, készítésük, szerkesztésük szabályait,

- a hivatalos iratok, levelek fajtáinak tartalmi, formai, nyelvi jellemzőit,

- a táblázatkészítés műveleteit,

- az adatbázis készítésének műveleteit,

- a sablonok készítésének, használatának szabályait,

- a levelezés hagyományos és digitális formáit,

- az iratkezelés, -tárolás szabályait, dokumentumainak készítését,

- az irodai munkavégzés alapvető követelményeit,

- az adatkezelés és adatvédelem alapvető szabályait,

- a kommunikációs formákat és technikákat,

- a nyelvhelyességi, nyelvhasználati szabályokat,

- az üzleti magatartást, annak etikai és protokoll szabályait,

- a munkahelyi viselkedéskultúrát,

- a gazdálkodó szervezetek más gazdasági szereplőkkel fennálló kapcsolatait,

- a gazdaság alapelemeit, működési mechanizmusát,

- az alapvető jogi normákat (a tulajdonjog, kötelmi jog, gazdasági jog, állampolgári jogok, közjog, munkajog területén) és a jogérvényesítés lehetőségeit,

- a munkavégzéshez kapcsolódó jogszabályok alkalmazását,

- a szerződéses jogviszonyokat,

- az Európai Unió főbb szerveit és feladatait, valamint az EU-tagság előnyeit és hátrányait,

- a vállalkozások gazdasági tevékenységét, nyilvántartását és dokumentálását

illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy a gyakorlatban részt tudjon venni az ügyviteli feladatok lebonyolításában,

- alkalmazni tudja-e munkája során az ügyviteli tevékenységet érintő jogszabályokat, előírásokat, magatartási normákat.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- precíz, gyors, megbízható munkavégzés,

- jó kommunikációs képesség szóban és írásban.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

KERESKEDELEM ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A kereskedelem ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A kereskedelem ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek, és képességeknek.

A kereskedelmi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének magas szintű mérése.

A kereskedelem ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a marketing tevékenység elméleti alapjait és a marketing kereskedelemben történő gyakorlati alkalmazását,

- a beszerzés, a készletgazdálkodás és az értékesítés kereskedelmi összefüggésrendszerét,

- az áru minőségét, minőségének, állagának megóvását,

- a költségekhez, a bevételhez és az eredményhez kapcsolódó gazdasági mutatókat,

- az üzleti levelek tartalmi és formai követelményeit, a kereskedelemben használatos levéltípusokat, dokumentumokat,

- az adózási alapismereteket,

- a humán erőforrás gazdálkodás alapjait,

- a vezetés funkcióit, módszereit

illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy részt tudjon venni az áruforgalom szabályos és szakszerű lebonyolításában,

- alkalmazni tudja-e munkája során a kereskedelmet érintő jogszabályokat.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- elemi számolási készség,

- megbízhatóság.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

VENDÉGLÁTÓIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vendéglátóipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A vendéglátóipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A vendéglátóipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének magas szintű mérése.

A vendéglátóipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e a gazdálkodás elemeit, a vendéglátás alapjait,

- képes-e jellemezni a vendéglátó üzletköröket és üzlettípusokat, azok tárgyi és személyi feltételeit,

- rendelkezik-e az alapvető adózási ismeretekkel, ismeri-e az adózással kapcsolatos alapfogalmakat, a finanszírozás formáit,

- rendelkezik-e a szakmai számításokhoz szükséges ismeretekkel, meg tudja-e oldani az alapvető szakmai számításokat,

- tisztában van-e a viszonyszámokkal,

- képes-e az árképzéssel, a bevételekkel, a készletgazdálkodással, az elszámoltatással, a létszám- és bérgazdálkodással és a jövedelmezőséggel kapcsolatos ismeretek alkalmazására, feladatok megoldására,

- ismeri-e a piac elemzésének módszereit, az eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit, a marketing-mix meghatározását, a marketingkommunikáció jelentőségét, a vendéglátásban alkalmazandó viselkedéskultúrát,

- elsajátította-e az élelmiszer ismerettel kapcsolatos tudnivalókat, mint például ismeri-e az állati és a növényi eredetű élelmiszereket, az édesítőszereket és édesipari termékeket, a koffeintartalmú élvezeti árukat, a fűszereket és ízesítőket, az italokat, valamint a higiéniai és fogyasztóvédelmet,

- be tudja-e mutatni a termelés üzemi ismereteit, a magyar konyha jellemzőit,

- ismeri-e konyhatechnológiai műveleteket, a főzelékek, köretek, saláták, levesek, mártások, meleg- és hideg előételek fajtáit, jellemzőit, készítésük folyamatát,

- ismeri-e az értékesítés fajtáit, eszközeit, folyamatát, be tudja-e mutatni a vendégtípusokat, a célszerű bánásmódokat, a hazai és nemzetközi étkezési szokásokat,

- elsajátította-e az értékesítés higiéniájával, az üzleti árukezeléssel kapcsolatos ismereteket, ismeri-e a pultosként kiszolgálandó termékek értékesítésének folyamatát, szabályait,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok és a jelenségek integrálási képességével a vendéglátásra vonatkozóan,

- képes lenne-e az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- logikus gondolkodás,

- gyakorlatias feladatelemzés képessége,

- elemi számolási készség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

TURISZTIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A turisztika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A turisztika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A turisztika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettségének magas szintje.

A turisztika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e turisztikai szemlélettel és a szakmai műveltség részét képező turisztikai alapismeretekkel,

- képes-e a megszerzett ismeretei felhasználásával a turisztikai trendeket felismerni,

- elsajátította-e a turizmus szakmai nyelvezetét, és képes-e a szakkifejezések pontos használatára,

- képes-e a fogalmak szabatos magyarázatára,

- rendelkezik-e a turisztikai piac szereplőinek és működési mechanizmusának ismeretével,

- képes-e a hazai kulturális és természeti értékek, vonzerők bemutatására és ajánlására,

- jártas-e a hazai borvidékek kínálatában,

- tájékozott-e különböző turizmus ágak tekintetében,

- tisztában van-e a turisztikai szereplők feladataival és kapcsolatrendszerével,

- meg tudja-e különböztetni az eltérő profilú és minőségű vendéglátó üzleteket és szálláshelyeket,

- elsajátította-e az interperszonális kommunikáció írott és íratlan szabályait, és képes-e ezek alkalmazására,

- tisztában van-e a turizmusmarketing sajátosságaival és eszközeivel,

- tudja-e használni piackutatási ismereteit alapvető információk gyűjtésére,

- képes-e egyszerűbb ügyviteli feladatok elvégzésére, statisztikai adatok értelmezésére és adatszolgáltatásra,

- ismeri-e a jelentősebb helyfoglalási rendszereket és ezek működését,

- képes-e az internet alapú szoftverek, weblapok és közösségi portálok használatára,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek integrálási képességével,

- képes-e az összefüggések magyarázatára,

- képes-e az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- logikus gondolkodás,

- gyakorlatias feladat értelmezés képessége,

- kommunikációs rugalmasság.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

OPTIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az optika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az optika ismeretek ágazati vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismeretek, készségek és képességek.

A feladatok megoldására jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége.

- Az optika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó megfelelően tájékozott-e a különböző fotográfiai eszközök technikai jellemzőit, működésük módjait és a fotótechnika történetét illetően,

- megfelelően tájékozott-e a szaktörténeti fogalmakat, valamint szakrajzi feladatokat illetően, tudja-e munkája során a fotótörténet és a fotóesztétika megfelelő alkalmazását hasznosítani, a fotótörténeti és fotóesztétikai ismeretei képessé teszik-e arra, hogy munkáját igényesen lássa el,

- képes-e kiválasztani a megfelelő eszközöket saját mondanivalójának kifejezése, vagy az alkalmazott fotográfiai feladat érdekében,

- kellő megalapozottsággal rendelkezik-e a szaktörténet elsajátításával kapcsolatban úgy, hogy a későbbiekben szakmai munkáját magas színvonalon végezze el,

- képes-e elképzeléseit, koncepcióját digitális eszközöket használva megjeleníteni, továbbá kiállítást tervezni, rendezni, digitális prezentációt készíteni.

A fent felsoroltakról történő felmérés során szükséges meggyőződni, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- ismeretek helyén való alkalmazása,

- precizitás.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

SZÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A szépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A szépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményeinek részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A szépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének magas szintű mérése. A szépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó-megfelelően tájékozott-e

- a szépségszalon üzemeltetése,

- a szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai és anyagismeretek, valamint

- a kézápolás vonatkozásában;

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy részt tudjon venni a szépészeti szolgáltatóegység üzemeltetésében,

- tudja-e alkalmazni a munkája során a szépészeti szolgáltatást érintő jogszabályokat.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- ismeretek alkalmazása,

- szakmai nyelvezetű beszédkészség,

- logikus gondolkodás.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A mezőgazdasági gépész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A mezőgazdasági gépész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A mezőgazdasági gépész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettségének magas szintű mérése.

A mezőgazdasági gépész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- az agrárműszaki alapok (géprajz, gépelemek, mechanika és anyagismeret) elméleti alapjait,

- az agrárműszaki erőgépek szerkezeti felépítését, működését, beállítását és karbantartását, javítását, valamint a közlekedésben való részvétel műszaki és jogi előírásait,

- a mezőgazdasági munkagépek szerkezeti felépítését, működését, beállítását, üzemeltetésre történő előkészítését,

- a mezőgazdaságban alkalmazott gépek, gépkapcsolatok üzemeltetésnek, elméleti alapjait,

- a mezőgazdasági ismereteket illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy gyakorlatban részt tudjon venni az adott munkafolyamatok szakszerű végzésében,

- alkalmazni tudja-e munkája során a munka- és tűzvédelmet, a közúti közlekedést és környezetvédelmet érintő jogszabályokat.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- elemi számolási készség,

- megbízhatóság,

- önállóság, rendszerező képesség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az erdészet és vadgazdálkodás ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az erdészet és vadgazdálkodás ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az erdészet és vadgazdálkodás ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga feladataira jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének magas szintű mérése.

Az erdészet és vadgazdálkodás ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- az állattani ismereteket,

- növénytani ismereteket,

- termőhely-ismerettant,

- műszaki ismereteket,

- gazdasági és szervezési ismereteket illetően, valamint

- kellően felkészült-e ahhoz, hogy gyakorlatban részt tudjon venni az erdészet és vadgazdálkodás munkáinak szakszerű és szabályos lebonyolításában,

- képes-e követni az erdészet és vadgazdálkodás szakmai változásait, képes-e a folyamatos fejlődésre,

- tudja-e alkalmazni munkája során az erdészetet és vadgazdálkodást érintő jogszabályokat.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- megbízhatóság.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A mezőgazdaság ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja:

A mezőgazdaság ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek. A feladatok megoldására jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége.

A mezőgazdaság ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:

- megfelelően tájékozott-e

- a mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepét,

- az állattenyésztési, a takarmányozási és állategészségügyi ismeretek elméleti alapjait és azok kapcsolódási pontjait,

- a gazdálkodási ismereteket és azok alkalmazását illetően,

- rendelkezik-e elegendő szakmai tudással a mezőgazdasági gazdálkodás (elsősorban állattenyésztés) területén ahhoz, hogy önálló feladatellátásra legyen képes, illetve munkacsoportot irányítson.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- megbízhatóság,

- szakmai ismeretek alkalmazása.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

KERTÉSZET ÉS PARKÉPÍTÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A kertészet és parképítés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A kertészet és parképítés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A kertészet és parképítés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége.

A kertészet és parképítés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e

- a kertészeti ismeretek elméleti alapjait és a kertfenntartás gyakorlati alkalmazását,

- az egyes növényfajok jellemzőit és a dísznövényfajtákat,

- a kertészet és kertfenntartás műszaki alapjait,

- az alapvető gazdasági összefüggéseket és a kapcsolódó gazdasági mutatókat,

a kertészeti munkához kapcsolódó alapismereteket illetően,

- rendelkezik-e elegendő információval e területekről ahhoz, hogy gyakorlatban részt tudjon venni a parkfenntartás munkálatainak szabályos és szakszerű lebonyolításában,

- képes-e követni a kertészet szakmai változásait, tájékozódni a kertfenntartás fejlődésének lehetőségeiről,

- alkalmazni tudja-e a munkája során az ágazatot érintő jogszabályokat.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- kommunikációs rugalmasság,

- ismeretek helyén való alkalmazása,

- rendszerező képesség,

- megbízhatóság.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

FÖLDMÉRÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A földmérés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A földmérés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek. és képességeknek.

A földmérés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés.

A földmérés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismeri-e

- a geodézia elméleti alapjait, azok gyakorlati alkalmazását,

- a geodéziai alapszámításokat,

- az alappont-sűrítési módszereket,

- a térképi ábrázolás alapjait,

- a domborzatábrázolás módszereit,

- a földmérési, topográfiai és tematikus térképek készítésének módszereit,

- a fotogrammetria alapjait,

- az államigazgatási, jogi és ingatlan-nyilvántartási alapismereteket,

- a térinformatika alapjait,

- CAD-alapismereteket,

- rendelkezik-e elegendő tudással a fent felsorolt területekről ahhoz, hogy gyakorlatban részt tudjon venni geodéziai felmérési és feldolgozási folyamatokban,

- tudja-e alkalmazni a földmérési szabályzatok és jogszabályok előírásait munkája során.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel:

- szakmai nyelvhasználat,

- számolási készség,

- megbízhatóság.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

ÉLELMISZERIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az élelmiszeripar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az élelmiszeripar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az élelmiszeripar ismeretek ágazati érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettségének magas szintű mérése.

Az élelmiszeripar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - megfelelő élelmiszeripari szemlélettel és kellő mértékű ismerettel rendelkezik-e

- az élelmiszeripari műveletek, az élelmiszeripari gépek, berendezések,

- a középszintű műszaki ábrázolás,

- az élelmiszer-kémia és mikrobiológia területén,

- az élelmiszeriparban használt nyersanyagokkal és az azokat feldolgozó iparágakkal,

- a vállalkozások indításával, működtetésével kapcsolatban, valamint

- megfelelően tájékozott laboratóriumi vizsgálatok elvégzésében és kiértékelésében.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- analitikus gondolkodás.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

SPORT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A sport ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A sport ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A sport ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyra jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének magas szintű mérése.

A sport ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e

- felelősségtudattal és tapasztalattal a munkakörnyezet és munkavégzés egészséggel összefüggő hatásai tekintetében,

- felelősségérzettel arra vonatkozóan, hogy az egészségkultúra-prevenció és az alkalmazkodás területén hozott döntései miként befolyásolják a teljesítményét,

- megfelelő erkölcsi-akarati tulajdonságokkal az edzéstervezés és az edzések dokumentálása tekintetében,

- felelősségtudattal az edzésvezetés és a gimnasztika szerepével kapcsolatban,

- ismeri-e

- az emberi szervezet anatómiáját, felépítését, működését és szabályozásainak folyamatát,

- az aktív és passzív mozgatórendszer ismeretanyagából kiindulva a mozgások funkcionális tulajdonságait, működéseit,

- a motoros képességek mérésének és fejlesztésének céljait, módszereit, eszközeit,

- a gimnasztika céljait, alapvető testhelyzeteit, mozdulatait, szakkifejezéseit és rajzírását,

- képes-e

- felismerni az életmód, a sport és az egészségi állapot hármas egységének egymásra utaló összefüggéseit,

- a gyakorlatban alkalmazni a teljesítményfokozás módszereit és eszközeit különböző életkorú és képességű személyeken,

- a motoros képességeket fejleszteni megfelelő eszközökkel és módszerekkel,

- a gimnasztikai gyakorlatokat alkalmazni általános és speciális hatású képességfejlesztő gyakorlatok összeállításánál,

- elsajátította-e azokat a teszteket, eszközöket, módszereket, amelyekkel megismerhető az emberi szervezet fizikai állapota,

- megszerezte-e azokat a gyakorlati elsősegélynyújtási ismereteket, melynek során alkalmazni tudja a biztonságos életmentő vagy az egészségi állapot romlását megelőző beavatkozásokat,

- tájékozott-e az edzéselmélet és motoros képességek alapfogalmairól és egymáshoz való viszonyukról.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező és elemző képesség,

- precizitás, részletekre ügyelés és kiemelés képessége.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

RENDÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A rendészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményinek részét képezik az ágazati szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A rendészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes fellépés, a megfelelő háttértudás, az alkalmazás és integrálás összetettségének magas szintű mérése.

A rendészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A rendészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott

- a magyarországi rendvédelmi szervek (rendőrség, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás), és a személy- és vagyonvédelem rendeltetésében, feladataiban, fellépéseiben, intézkedéseiben és szolgálatellátásában,

- a rendőrség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, valamint a személy- és vagyonvédelem szolgálatellátására vonatkozó jogszabályokban és egyéb szabályzókban,

- a rendőrség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, valamint a személy- és vagyonvédelem erőiben és eszközeiben,

- a rendvédelmi szervek és a személy- és vagyonvédelem feladatrendszeréhez kapcsolódó egyéb tudnivalókban,

- képes-e

- a rendvédelmi szervekhez és a személy- és vagyonvédelemhez kapcsolódó szolgálati intézkedéseket és fellépéseket szakszerűen ismertetni,

- a személy- és vagyonvédelemhez kapcsolódó jogszabályi előírásokat, szabályokat ismertetni,

- a rendvédelmi szervek hivatásos állományába és a személy- és vagyonvédelemhez tartozó személyek részére rendszeresített eszközöket és berendezések ismertetni, illetve azok használatát bemutatni.

A rendészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgán szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai szókincs, beszédkészség, kommunikáció,

- ismeretek helyes és megfelelő alkalmazása,

- szabálytudat és szabálykövető magatartás,

- együttműködési készség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

EGYHÁZZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az egyházzenész ismeretek szakmai érettségi vizsga célja

Az egyházzenész ismeretek szakmai érettségi vizsga a szakképzési kerettanterv által előírt ismeretekre, készségekre és képességekre építi követelményeit.

Az egyházzenész ismeretek szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás magas szintű összetettsége.

Az egyházzenész ismeretek szakmai érettségi vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a zenei műveltség részét képező zenetörténeti alapismereteket,

- birtokában van-e azoknak az ismereteknek, melyek segítségével a zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban tájékozódni tud,

- ismeri-e a legjelentősebb egyházzene történeti folyamatokat és azok liturgiai vonatkozásait,

- ismeri-e az egyházi zene legjellegzetesebb műfajait és azok formai sajátosságait,

- tudja-e az elsajátított ismereteit (a tanulmányi szintjétől elvárható módon) az egyéb (közismereti és zenei) tantárgyak tanulása során szerzett ismereteivel összekapcsolni,

- képes-e az egyes zenetörténeti korszakok zenéinek liturgiába való integrálódását, és annak eltérő fokozatait egymástól megkülönböztetni,

- képes-e felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részletéről felismerni,

- rendelkezik-e a műelemzéshez szükséges szempontokkal és technikákkal,

- képes-e az egyházzene történeti elméleti és gyakorlati ismereteit integráltan alkalmazni,

- képes-e a liturgikus kívánalmaknak megfelelően kiválasztani a zeneműveket, és azokat adekvát módon beilleszteni az istentiszteleti keretek közé.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- a zenefelismerés,

- az emlékezőkészség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

GYAKORLATOS SZÍNÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A gyakorlatos színész ismeretek szakmai érettségi vizsga célja

A gyakorlatos színész ismeretek szakmai érettségi vizsgatárgy követelményeiben hangsúlyosan szerepelnek a szakképzési kerettantervben leírt ismeretek, készségek és képességek.

A gyakorlatos színész ismeretek szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, meghatározásuk az alkalmazás és integrálás összetettségét tartja szem előtt. A feladatok nehézségi fokának kialakításakor az emelt szintű érettségi vizsga általános elvárási szintje az irányadó.

A gyakorlatos színész ismeretek szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a színészi tevékenységhez szükséges előadói készségekkel, technikai adottságokkal és ismeretekkel, koncentráló és kontrolláló képességekkel,

- elsajátította-e a színészi munka személyes feltételrendszerének (önismeret, empátia, kreativitás, koncentrálóképesség), valamint a szerepelemzési és szerepépítési technikáinak alapismereteit,

- birtokában van-e a színházművészet és színházelmélet, a drámairodalom főbb korszakaira, jelentős alkotásaira, valamint azok elemzésére, feldolgozására vonatkozó alapismereteknek,

- képes-e szöveges művészi alkotások vizsgálatán keresztül bemutatni a műelemzéshez szükséges alapfogalmakat, stratégiákat, szöveg-, helyzet- és szerepelemzési módszereket,

- fel tudja-e használni műelemző ismereteit a szépirodalmi verses, prózai és párbeszédes formájú szövegek tagolt, árnyalt és kifejező előadásakor, színpadi gyakorlata során,

- képes-e beszédszervei, valamint a színpadi középhangja tudatos és helyes használatának alkalmazására, fejlesztésére,

- fel tudja-e használni beszédtechnikai ismereteit a különböző szerkezetű, stílusú, műfajú szövegek (vers, monológ, dialóg) érzelmi, gondolati tartalmainak színpadi előadásakor,

- elsajátította-e, és képes-e előadásában alkalmazni a színpadi éneklés technikájának (helyes légzés-, hangképzés, a beéneklés technika) alapjait,

- képes-e a kifejező színpadi szerepformáláshoz szükséges test-használatra; a testtartás, a testhelyzet, a helyváltoztatás, test- és arcjáték kifejező, karakterábrázoló alkalmazására.

A követelményekben

- hangsúlyosan szerepelnek a színészi ismeretekre és képességekre vonatkozó követelmények, valamint azon elemzési szempontok és elméleti ismeretek, amelyek ezek kibontakoztatásához szükségesek,

- nagy figyelmet kapnak a művészeti ág jellemzői, az alkotó tevékenység folyamatai, illetve azon ismeretek, amelyek a különböző szöveges, énekes, mozgásos szerepfeladatok igényes, alkotó szemléletű színészi bemutatásához, megformálásához szükségesek,

- fontos szerep jut a különböző elméleti és gyakorlati ismeretek szintetizáló, komplex jellegű alkalmazásának.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, szakmai módszerkompetenciákkal:

- előadói képességek,

- kreativitás, ötletgazdagság,

- figyelem-összpontosítás,

- emlékezőképesség, ismeretmegőrzés.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

JAZZ-ZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A jazz-zenész ismeretek szakmai érettségi vizsga célja

A jazz-zenész ismeretek szakmai érettségi vizsga követelményei részét képezik a szakképzési kerettanterv által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A jazz-zenész ismeretek szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettségének magas szintű mérése.

A jazz-zenész ismeretek szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a zenei műveltség részét képező általános és jazztörténeti alapismeretekkel,

- tájékozódik-e az általános zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban,

- ismeri-e a jazztörténet korszakait és a rájuk jellemző stílusjegyeket, műfaji sajátosságokat,

- képes-e felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részletéről felismerni és kielemezni,

- elsajátította-e a műelemzéshez szükséges tudásanyagot, zenei szakkifejezéseket, jeleket,

- fel tudja-e használni a legjelentősebb zeneszerzők életműveinek ismeretét.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- kottaolvasási készség,

- áttekintő képesség,

- emlékezőképesség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

KLASSZIKUS ZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A klasszikus zenész ismeretek szakmai érettségi vizsga célja

A klasszikus zenész ismeretek szakmai érettségi vizsgatárgy a szakképzési kerettanterv által előírt ismeretekre, készségekre és képességekre építi követelményeit.

A klasszikus zenész ismeretek szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége.

A klasszikus zenész ismeretek szakmai érettségi vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a zenei műveltség részét képező általános zenetörténeti alapismereteket,

- birtokában van-e azoknak az ismereteknek, amelyek segítségével a zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban megbízhatóan tájékozódni tud,

- tudja-e az elsajátított ismereteit (a tanulmányi szintjétől elvárható módon) az egyéb (közismereti és zenei) tantárgyak tanulása során szerzett ismereteivel összekapcsolni,

- képes-e felvétel alapján zeneművet (zeneműrészletet) egy-egy jellegzetes részletéről felismerni,

- rendelkezik-e a műelemzéshez szükséges szempontokkal és technikákkal,

- fel tudja-e használni a megszerzett ismereteket saját hangszeres repertoárjának egy szélesebb zenei és művészeti kontextusba helyezésére.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- zenefelismerés képessége,

- emlékezőképesség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

NÉPZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A népzenész ismeretek szakmai érettségi vizsga célja

A népzenész ismeretek szakmai érettségi vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a zenei műveltség részét képező általános- és népzenetörténeti, népzeneelméleti alapismeretekkel,

- birtokában van-e azoknak az ismereteknek, melyek segítségével a zenetörténeti korszakokban, a különböző klasszikus és népzenei stílusokban, műfajokban tájékozódni tud,

- tudja-e az elsajátított ismereteit az egyéb közismereti és zenei tantárgyak tanulása során szerzett ismereteinek figyelembevételével értelmezni,

- képes-e autentikus népzenei felvétel alapján az elhangzott dallamról népzeneelméleti megállapításokat tenni,

- elsajátította-e a népdalelemzéshez, lejegyzések értelmezéséhez szükséges ismereteket,

- fel tudja-e használni főtárgyi ismereteit egy szélesebb művészeti kontextusban.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- a néprajzi, népzenei és klasszikus zenei alapfogalmak helyes használata,

- a zenefelismeréshez kapcsolódó ismeretek,

- emlékezőképesség.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

SZÓRAKOZTATÓ ZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A szórakoztató zenész ismeretek szakmai érettségi vizsga célja

A szórakoztató zenész ismeretek szakmai érettségi vizsga követelményei részét képezik a zenetörténet-zeneelmélet vizsgatárgy kerettanterv által előírt ismereteknek.

A szórakoztató zenész ismeretek szakmai érettségi vizsgára jellemző az átfogó zenetörténeti alapismeretek követelményeinek mérése az emelt szintű érettségihez igazított szinten.

A szórakoztató zenész ismeretek szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik a szakiránynak megfelelő zenetörténeti alapműveltséggel,

- tájékozódik-e az általános zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban,

- képes-e felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részletéről felismerni és kielemezni,

- rendelkezik-e megfelelő mértékben kiművelt és megbízható zenei hallással,

- képes-e az elsajátított ismereteket alkalmazni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- megbízható és kiművelt zenei hallás, illetve emlékezőképesség,

- kottaírási és olvasási készség,

- figyelem-összpontosítás-pontosság-önállóság,

- kommunikációra való hajlam és rugalmasság.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

TÁNCOS ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A táncos ismeretek szakmai érettségi vizsga célja

A táncos ismeretek szakmai érettségi vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó:

- rendelkezik-e a történeti (tánctörténeti) gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal,

- birtokában van-e az alapvető tánctörténeti korszakok szemléleteit és fordulópontjait meghatározó tényeknek,

- birtokában van-e a tánctörténet fejlődését meghatározó személyek (előadók, alkotók, stb.) életének, munkásságának tényeivel,

- tudja-e használni a tánctörténeti fogalmakat, a szaknyelvet,

- képes-e a tánctörténeti forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének táncéletét reálisan elképzelni,

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni,

- képes-e tánctörténeti ízlését a megszerzett tánctörténeti ismeretekkel nyitottá tenni,

- elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, melyekkel a tánctörténeti ismereteit történeti alapismeretibe ágyazva, valamint művészettörténeti ismereteivel összekapcsolva át tudja tekinteni,

- fel tudja-e használni tánctörténeti ismereteit arra, hogy a jelenkor táncéletét és annak jelenségeit értelmezze,

- fel tudja-e használni tánctörténeti ismereteit arra, hogy azt a társművészetekkel összekapcsolja,

- képes-e a tánctörténeti ismeretekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű tánctörténeti értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő (giccs, sznobizmus, stb.) véleményekkel szemben.

A táncos ismeretek szakmai érettségi vizsgán

- hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és tánctörténeti ismeretek, amelyek a jelen kor táncéletének megértéséhez, rendszerezéséhez szükségesek,

- nagy figyelmet kapnak a tánctörténeti folyamatok, korszakok, alkotók egymásra hatása, illetve azok a készségek és ismeretek, amelyek az egyes tánctörténeti korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek és kialakítják a tánctörténeti rálátást,

- nagy figyelmet kapnak azok a társadalmi változások, amelyek generálták a táncélet, táncművészet fejlődését,

- fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság- és a művelődéstörténetnek.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- tánctörténeti források használata és értékelése,

- a szaknyelv alkalmazása,

- tánctörténeti tájékozódás térben és időben,

- a tánctörténeti eseményeket alakító tényezők feltárása,

- tánctörténeti események és jelenségek problémaközpontú bemutatása.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT

ARTISTA ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az artista ismeretek ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsga célja

Az artista ismeretek ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgy követelményeiben hangsúlyosan szerepelnek a szakképzési kerettantervben leírt ismeretek, készségek és képességek.

Az artista ismeretek ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, meghatározásuk az alkalmazás és integrálás összetettségét tartja szem előtt.

Az artista ismeretek ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e az artista tevékenységhez szükséges előadói készségekkel, technikai és erőnléti adottságokkal és ismeretekkel, koncentráló és kontrolláló képességekkel,

- elsajátította-e az artista hivatás gyakorlásához szükséges zenei ismereteket, zeneelméleti alapismereteket, skála- és hangköztant, egyszerűbb zenei akkordok felépítését és jelölését, általános zenei jelölések, rövidítések, kifejezések, zenei ritmusok megfelelő alkalmazását,

- elsajátította-e az artista hivatás gyakorlásához szükséges társművészetek jelzésrendszerét,

- birtokában van-e az artista hivatás szakmai kifejezéseinek és azok megfelelő használatának képességével,

-elsajátította-e (a tanulmányi szintjétől elvárható módon) a választott szakiránynak megfelelő mozgásformák gyakorlatait.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- kockázatvállalás,

- kapcsolatteremtő készség,

- fejlődőképesség, önfejlesztés,

- elhivatottság, elkötelezettség,

- önfegyelem,

- kreativitás, ötletgazdagság.

Tartalmi követelmények

EMELT SZINT