99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet

a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról

A Kormány

a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 8. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján,

a 2. § (10) bekezdés, a 3. § (7) és (8) bekezdés és a 10. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 6. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 7. § és a 11. § (2) bekezdés tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,

a 8. § tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés g) pontjában, a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 9. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12.4. és 17. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 11. § (1) bekezdés tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 11. § (4) bekezdés tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés esetei

1. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) szerinti kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató (a továbbiakban együtt: kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó)

a) a nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető,

b) a használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága,

c) a tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli tartós visszaáramlása,

d) a ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg,

e) a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó használatban lévő égéstermék-elvezetőnél az E-F tűzvédelmi osztályú - nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú - tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya,

f) a B-F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezetet - a falába beépítve - tartalmazó égéstermék-elvezető használata,

g)[1] a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére vagy - az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül működtetett égéstermék-elvezető használata,

h)[2] a tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem,

i) a tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása, vagy

j) az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szénmonoxid tartalma

miatti - az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető - veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíti az első fokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót.

(1a)[3] Az égéstermék-elvezető (1) bekezdés g) pontjában meghatározott jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül történő üzemeltetése nem minősül életet és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető szabálytalanságnak, ha az ingatlan tulajdonosa a szabálytalanság megállapításától - a 2. § (1) bekezdés szerinti esetben az ingatlantulajdonos tudomásszerzésétől - számított harminc napon belül megrendeli az égéstermék-elvezető műszaki vizsgálatát. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó erről, valamint az ingatlanhasználónak az égéstermék-elvezető műszaki vizsgálat elvégzéséig történő üzemeltetéséből eredő balesetekért való felelősségéről a helyszínen írásban tájékoztatja az ingatlan használóját.

(1b)[4] Az (1a) bekezdés nem alkalmazható, és a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó megteszi a Kstv. 3. § (2) bekezdése szerinti intézkedést, ha az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szabálytalanság mellett egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott egyéb szabálytalanságot is megállapít.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely esetben a helyszínen nem kéményseprőmester jár el, az értesítés szakmai indokoltságát (az élet és vagyonbiztonság közvetlen veszélyét jelentő hiba fennállását) az ellenőrzést vagy vizsgálatot végző személy a felette szakmai felügyeletet gyakorló, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónál foglalkoztatott kéményseprőmesterrel a helyszínről egyezteti. Az egyeztetés megtörténtét a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentumban fel kell tüntetni. Az értesítés elküldése előtt annak indokoltságát a kéményseprőmester aláírásával igazolja. A kéményseprőmester aláírása nélkül az értesítés nem küldhető el.

2. A kéményseprő-ipari tevékenységgel összefüggő hatósági eljárás rendje

2. § (1)[5] Ha a tűzvédelmi hatóság a Kstv. 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást követően megállapítja, hogy az ingatlan használója és az ingatlan tulajdonosa nem azonos, három napon belül írásban értesíti az ingatlan tulajdonosát is az 1. §-ban foglaltakról és az égéstermék-elvezető használatának a Kstv. 5. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tilalmáról, valamint az 1. § (1a) bekezdés szerinti megrendelési kötelezettségéről.

(2)[6] A tűzvédelmi hatóság - a (2a) bekezdés szerinti kivétellel - a Kstv. 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást követő hatvan napon belül ellenőrzi[7]

a) az ingatlanhasználó Kstv. 5. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettségének teljesítését, vagy

b) a Kstv. 2. § (5) bekezdés

ba) b) pontjában meghatározott ellenőrzés vagy

bb) f) pontjában meghatározott vizsgálat

megrendelésének a szabálytalanság megszüntetését követő megtörténtét. Ha a tűzvédelmi hatóság megállapítja, hogy az ingatlan használója az égéstermék-elvezetőt a tilalom ellenére üzemelteti, és az üzemeltetés az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az ingatlan tulajdonosával szemben tűzvédelmi bírságot szab ki a tűzvédelmi bírságról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint.

(2a)[8] A tűzvédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti intézkedést az 1. § (1a) bekezdésben foglaltak esetében a megrendelési kötelezettségre előírt határidő elteltét követően teszi meg.

(3)[9] A tűzvédelmi hatóság megtiltja az égéstermék-elvezető üzemeltetését, ha az ingatlan tulajdonosa a hatóság felhívására az előírt határidőben sem tesz eleget a Kstv. 5. § (3) bekezdés alapján fennálló, a Kstv. 5. § (2) bekezdés a), e), f) és i) pontjában foglalt kötelezettségének.

(4) A tűzvédelmi hatóság (3) bekezdés szerinti tiltását követően az égéstermék-elvezető akkor üzemeltethető újra, ha a szabálytalanságot megszüntették, és azt a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a Kstv. 2. § (8) bekezdésben meghatározott dokumentumban igazolja. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a Kstv. 2. § (8) bekezdésben meghatározott dokumentum másolatát a tűzvédelmi hatóság részére a kiállítástól számított három munkanapon belül továbbítja.

(5) A tűzvédelmi hatóság kérelemre hatósági eljárásban vizsgálja ki a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított, a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti, a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzésének eredményét tartalmazó dokumentum kiadásával, valamint a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti felmérésről szóló értesítéssel kapcsolatos vitás ügyeket, és azok tartalmát felülvizsgálja.

(6)[10] Az (5) bekezdésben meghatározott eljárás megindítására irányuló kérelem a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentum, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti felmérésről szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nyújtható be a tűzvédelmi hatósághoz.

(7) Ha a tűzvédelmi hatóság az (5) bekezdés szerinti eljárása során megállapítja, hogy a kéményseprő-ipari szolgáltató nem tett eleget a Kstv. 2. § (8) bekezdése, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségnek, határozatban állapítja meg a dokumentum három munkanapon belül történő kiadásának kötelezettségét. A tűzvédelmi hatóság a (6) bekezdés szerinti kérelmet elutasítja, ha a Kstv. 2. § (8) bekezdése, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti dokumentumot a kéményseprő-ipari szolgáltató kiadta.

(8) Ha a tűzvédelmi hatóság a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentum, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti értesítés kérelemre lefolytatott felülvizsgálata során megállapítja, hogy annak tartalma nem megfelelő, és a dokumentum kiállításának alapjául szolgáló kéményseprő-ipari feladat elvégzésének időpontjában fennálló adat rendelkezésre áll, határozatban módosítja a dokumentum tartalmát. Ha a dokumentum módosításához nem áll rendelkezésre minden adat, a tűzvédelmi hatóság határozatban kötelezi a kéményseprő-ipari szolgáltatót a dokumentum alapjául szolgáló, a Kstv. 2. § (4) vagy (5) bekezdésében, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdésében meghatározott feladat ismételt elvégzésére.

(9) Az (5) bekezdésben meghatározott eljárást lezáró döntést a kérelmező ügyféllel és a kéményseprő-ipari szolgáltatóval is közölni kell.

(10) A tűzvédelmi hatóság a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján - a (6)-(9) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával -

a) eljár az ingatlan használójának, tulajdonosának a kéményseprő-ipari szerv kéményseprő-ipari tevékenységével kapcsolatos panasza esetén, ha azt az ingatlan használója vagy tulajdonosa kérelmére a kéményseprő-ipari szerv - igazolható módon - nem orvosolta,

b)[11] kivizsgálja a kéményseprő-ipari szerv által végzett kéményseprő-ipari tevékenység elvégzésének eredményét tartalmazó, a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentum kiadásával kapcsolatos vitás ügyeket, valamint annak tartalmát megvizsgálja,

c) megvizsgálja az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota kéményseprő-ipari szerv általi, a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti felmérésének tartalmát,

és a kéményseprő-ipari szervet - határidő tűzésével - írásban a jogszerű állapot helyreállítására hívja fel, valamint intézkedéséről az ingatlan használóját, tulajdonosát értesíti.

(11)[12] A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát az ellenőrző hatóságoknak felhívásra bemutatja.

(12)[13] A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó ügyfélnek minősül azon hatósági eljárásban, amelyet a tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátótól érkezett értesítés alapján indít a kötelezettségét nem teljesítő ingatlantulajdonossal szemben.

3. § (1)[14] A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari szolgáltatót a kéményseprő-ipari tevékenység gyakorlásától eltilthatja, ha megállapítja, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakmai, személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik. Eltiltást megalapozó körülménynek számít, ha a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenységét a szakmai, személyi és tárgyi feltételek hiányában - a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 8. §-ában meghatározott határidőkben - nem látja el.

(2) A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari szolgáltatót az (1) bekezdés esetén a kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez szükséges jogszabályban előírt szakmai, személyi és tárgyi feltételek maradéktalan teljesítéséig tilthatja el a tevékenység végzésétől az érintett ellátási területen, és intézkedik az eltiltás tényének a Kstv. 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásban történő feltüntetéséről.

(3) Ha a tevékenység végzésétől az (1) bekezdés szerint eltiltott kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenységet a tiltás időtartamának leteltét követően folytatni kívánja, a tevékenység megkezdése előtt eleget kell tennie a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének.

(4)[15] A kéményseprő-ipari szolgáltató székhelye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság vármegyei ellátási területenként nyilvántartást vezet a Kstv. 7. § (4) bekezdése alapján a kéményseprő-ipari tevékenységet folytatni kívánó szolgáltatókról.

(4a)[16] A tűzvédelmi hatóság a (4) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján a nyilvántartásba bejegyzett kéményseprő-ipari szolgáltató adatairól - kérelmére - hatósági bizonyítványt állít ki - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - automatikus döntéshozatal útján, ha a kérelmet személyesen nyújtják be.

(5) A helyi önkormányzat Kstv. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntése esetén a tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény alapján vezetett nyilvántartásába felvett közszolgáltatókat 2016. július 1-jétől átvezeti a Kstv. 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba.

(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a Kstv. 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartás adatai alapján ingyenesen és korlátozás nélküli hozzáférés lehetőségével naprakészen közzéteszi az interneten a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nevét, címét, elérhetőségét, működési helyét, ellátási területét.

(7) A tűzvédelmi hatóság vizsgálja

a) a kéményseprő-ipari szervnél a kéményseprő-ipari tevékenység szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek fennállását,

b) a kéményseprő-ipari szerv tevékenységét.

(8) A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályok megsértése esetén a kéményseprő-ipari szervet - határidő tűzésével - írásban a jogszerű állapot helyreállítására hívja fel és felhívásáról, valamint a 2. § (10) bekezdése szerinti intézkedéséről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét írásban tájékoztatja.

(9)[17] Ha a tűzvédelmi hatóság eljárása során megállapítja, hogy

a) a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a Kstv. 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba fel nem vett gazdálkodó szervezet jogosulatlanul végzett kéményseprő-ipari tevékenységet, vagy

b) a kéményseprő-ipari szolgáltató a jogszerűen végzett tevékenysége eredményéről nem a jogszabályban meghatározott dokumentumot állította ki,

a tűzvédelmi hatóság a szankciót tartalmazó döntésében felhívja a kéményseprő-ipari szolgáltatót, illetve a Kstv. 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba fel nem vett gazdálkodó szervezetet a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentum visszavonására, jogszerűen végzett tevékenység esetén a kéményseprő-ipari szolgáltatót a tevékenység eredményéről új dokumentum kiállítására.

3. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó kötelező értesítési feladatai

4. § (1) A kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a sormunka tényleges időpontjáról (a továbbiakban: első időpont) legalább tizenöt nappal korábban köteles az ingatlan használóját hirdetmény útján értesíteni, valamint honlapján a sormunkával érintett ingatlan közterületi elnevezésének megadásával tájékoztatni. Ha a kéményseprő-ipari tevékenység az első időpontban nem végezhető el, a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató második időpontot jelöl meg, amelyről legalább tizenöt nappal korábban az ingatlan használóját, tulajdonosát a (2) bekezdésben meghatározott módon értesíti. A második időpontról szóló értesítés tartalmazza a kéményseprő-ipari tevékenység - annak ismételt meghiúsulása napjától számított - harminc napon belüli igénybevételének kötelezettségére vonatkozó felhívást, és a kötelezettség elmulasztása esetére a figyelmeztetést arról, hogy a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a tűzvédelmi hatóságot értesíti.

(1a)[18] A sormunka első időpontban történő elvégzésének minősül, ha a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató és az ingatlan használója az első időpontról szóló értesítés közlésekor megállapodik a sormunka azonnali elvégzésében.

(2) A kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a sormunka második időpontjáról sorszámozott, lakcímre szóló, szigorú számadású, kétpéldányos bizonylaton nyilvántartott okirat egy példányán

a) ajánlott postai küldeménnyel,

b) tanúval vagy fényképfelvétellel igazolt, postaládában, annak hiányában kapura vagy bejárati ajtóra jól látható módon elhelyezett értesítéssel,

c) a társasház közös képviselője, lakásszövetkezeti lakóépület esetén a lakásszövetkezet elnöke útján,

d) személyesen - az értesítés megtörténtét az értesített személy vagy ennek hiányában tanú aláírásával igazolva -, vagy

e) a társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben elhelyezett - a társasház közös képviselője, a lakásszövetkezet elnöke által előzetesen igazoltan átvett - hirdetménnyel

értesíti az ingatlan használóját.

(3) A (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti tanú nem lehet a kéményseprő-ipari tevékenységet az ingatlan használójánál végző kéményseprő-ipari szerv, Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató alkalmazottja, megbízottja vagy tulajdonosa.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti fényképfelvétel alkalmazása esetén a kézbesítés időpontjának és helyszínének egyértelműen azonosíthatónak kell lennie.

(5) A társasház közös képviselője vagy a lakásszövetkezet elnöke a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató értesítésének kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedik a társasház vagy a lakásszövetkezet szabályzatai szerinti módon az ingatlan használóinak a sormunka időpontjáról történő értesítéséről.

(6) A kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató az (1) bekezdés szerinti értesítést az ingatlan használója részére elektronikus úton is továbbíthatja, ha az ingatlan használója hozzájárult a Kstv. 5. § (12) bekezdése szerinti kapcsolattartáshoz.

(7) A sormunka első időpontja, és az annak elmaradása esetére megjelölt második időpont az (1) bekezdés szerinti első értesítésben is megadható.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott értesítésnek tartalmaznia kell

a) a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató nevét, székhelyét,

b) a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató ügyfélszolgálatának elérhetőségét (különösen címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét),

c) a személyes és telefonos ügyfélfogadás rendjét,

d) az ingatlan címét, ahol a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzendő,

e) a sormunka elvégzésének tényleges időpontját év, hónap, nap megjelölésével, valamint

f) a tűzvédelmi hatóság megnevezését, címét.

(9) Ha az ingatlan használója - a Kstv. 3. § (2) bekezdésben foglalt eset kivételével -

a) a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó által a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentumban feltüntetett szabálytalanságot a következő ellenőrzés időpontjáig nem szünteti meg, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a következő ellenőrzés időpontjától,

b) a Kstv. 2. § (7) bekezdése, 5. § (2) bekezdése és 5. § (4)-(6) bekezdése szerinti kötelezettségét nem teljesíti, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó annak észlelésétől

számított három munkanapon belül írásban, igazolható módon, legfeljebb hatvan napos határidő megjelölésével felhívja az ingatlan tulajdonosát a kötelezettség teljesítésére, a szabálytalan állapot megszüntetésére. A felhívás eredménytelensége vagy kézbesítésének sikertelensége esetén a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tűzvédelmi hatóságot nyolc napon belül értesíti.

(10) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a Kstv. 3. § (6) bekezdésében foglalt értesítési kötelezettségét a sormunka vagy a megrendelésre végzett kéményseprő-ipari tevékenység során történt felmérés elvégzésétől számított nyolc napon belül írásban teljesíti, megjelölve az égéstermék-elvezető jogszabályban előírtnál gyakoribb, sormunka keretében történő ellenőrzése, tisztítása szükségességének okát és az ellenőrzés, tisztítás szakmailag indokolt gyakoriságát.

(11) A kéményseprő-ipari szerv a Kstv. 10. § (17) bekezdésében meghatározott nyilatkozat-felvétel eredményéről az ingatlan használóját a nyilatkozat-felvétel helyszínén a nyilatkozat egy példányának átadásával, helyszíni átadás hiányában postai úton vagy - az ingatlan használójának hozzájárulása esetén - a Kstv. 5. § (12) bekezdésében meghatározott módon értesíti.

(12)[19] Az állam tulajdonát képező, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti bérlő használatában lévő ingatlanok címadatait az ingatlanok vagyonkezelője a kéményseprő-ipari ellátási területekre vonatkozóan vármegyei bontásban negyedévenként, a negyedév első hónapjának 5. napjáig elektronikusan, szerkeszthető formában átadja a kéményseprő-ipari szervnek, illetve a Kstv. 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltatónak.

(12a)[20] A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti, a helyi önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok címadatait a helyi önkormányzat vagy az ingatlan vagyonkezelője a kéményseprő-ipari ellátási területekre vonatkozóan vármegyei bontásban negyedévenként, a negyedév első hónapjának 5. napjáig elektronikusan, szerkeszthető formában átadja a kéményseprő-ipari szervnek, illetve a Kstv. 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltatónak.

(13)[21] Ha a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó tevékenysége során megállapítja, hogy az ingatlan tulajdonosának az ingatlan időlegesen használt ingatlanként való bejelentése nem valós, vagy az ingatlan e minőségének megszűnését nem jelentette be, értesíti a tűzvédelmi hatóságot.

3/A. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó feladatai a tűzvédelmi hatóság megkeresése alapján[22]

4/A. §[23] A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tűzvédelmi hatóság megkeresésére

a) kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás esetén legkésőbb a megkeresés kézhezvételét követő munkanapon,

b) az a) pontban meg nem határozott esetben három munkanapon belül, vagy

c) a tűzvédelmi hatóság által kitűzött helyszíni ellenőrzés vagy szemle időpontjában

elvégzi az égéstermék-elvezető szükség szerinti ellenőrzését, műszaki felülvizsgálatát vagy helyszíni műszaki vizsgálatát.

4/B. §[24] A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tűzvédelmi hatóság megkeresésére az elvégzett feladatok eredményéről szóló tanúsítvány vagy szakmai nyilatkozat egy példányát a tűzvédelmi hatóság részére a helyszínen átadja vagy a vizsgálatot követő munkanapon továbbítja.

4. Záró rendelkezések

5. § (1) Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba.

(2) Ahol e rendelet a kéményseprő-ipari szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket állapít meg, ezek alatt a Kstv. átmeneti rendelkezéseinek alkalmazásában a közszolgáltatót is érteni kell.

(3)[25] E rendeletnek a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 263/2017. (IX. 11.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 4. § (12) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a Módr. hatálybalépését követő harminc napon belül kell teljesíteni.

6. §[26]

7. §[27]

8. §[28]

9. §[29]

10. §[30]

11. §[31]

12. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök