108/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet

a Hollókő ófalu és környezete világörökségi kezelési tervéről

A Kormány a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

1. kiemelkedő egyetemes érték: a Hollókő ófalu és környezete vonatkozásában az UNESCO Világörökség Bizottság 2013. évi ülésszakán a 37 COM 8E számú döntéssel elfogadott meghatározása szerinti tartalom;

2. attribútum: világörökségi helyszínen kiemelkedő egyetemes értéket hordozó tényező, a kiemelkedő egyetemes értéket megtestesítő, kifejező fizikai elem, anyagi és nem anyagi jelenség vagy folyamat.

2. § A világörökségi kezelési terv hatálya kiterjed a Hollókő ófalu és környezete világörökségi helyszín és védőövezete 1. mellékletben meghatározott területére.

3. § Az 1. mellékletben meghatározott világörökségi terület világörökségi kezelési tervét a 2. melléklet tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 108/2017. (IV. 28.) Korm. rendelethez

Hollókő ófalu és környezete világörökségi helyszín és védőövezete területi lehatárolása és elhelyezkedése

A világörökségi terület határoló pontjai

2. melléklet a 108/2017. (IV. 28.) Korm. rendelethez

A Hollókő ófalu és környezete világörökségi terület világörökségi kezelési terve

1. Alapadatok

1.1. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének kivonata

1.1.1. A Hollókő ófalu és környezete világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értéke:

a) a hagyományos palóc építészeti forma- és anyaghasználattal, valamint a táji-természeti környezettel harmonikus egységet alkotó, tudatosan megőrzött ófalu;

b) a tudatosan megőrzött hagyományos település által képviselt, a 20. századi mezőgazdasági forradalom előtti falusi élet élő példáját jelentő kultúra, a hagyományos falu helyben, élő közösségként történő önkéntes megőrzése;

c) a helyszín által magába foglalt település és a környező táj meghatározó részei és összetevői: a tudatosan megőrzött hagyományos település, a hozzá tartozó megművelt területek, a tágabb táji-természeti környezet, annak összes karakteradó elemével.

1.2. A kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok

1.2.1. A tájhasználat és tájkarakter

1.2.1.1. Az ófalu táji-természeti környezettel harmonizáló tájképi megjelenése, a hagyományos település- és tájszerkezet, a hagyományos gazdálkodás során kialakult hagyásfás legelős, keskenyparcellás-kertes táji környezet, és a középkori eredetű vár tájképet meghatározó elhelyezkedése:

a) a településnek és a tájnak a korábbi élet és gazdaság harmóniájára utaló egysége, a léptékek arányossága, összhangja, a táj eltartó képessége és a település nagysága, kiépítése,

b) a Várhegynek, a Szőlőhegynek és a domboknak a korábbi, fokozatosan kialakult szerves egységre utaló aránya, tömege, a település lejtőre szerveződése, tájtagoló elhelyezkedése és a környezettel arányos kiterjedése,

c) a szalagtelkes Szőlőhegynek az egykori művelési és használati módra utaló, a faluképhez hozzátartozó karaktere,

d) a hagyásfás legelő meghatározó módon jelentkező táji megjelenése: a fák fajösszetétele, száma, lombkorona borítottsága, a lágyszárú növényzet fajgazdagsága,

e) a Várhegy és a vár uralkodó látványa: az andezit telérre, a telér anyagából épült, az ófaluval szerves egységet alkotó, anyagával, tájképi megjelenésével a tájba jól illeszkedő vár,

f) a környező domboldalak lejtős, emberléptékű térhatároló látványa.

1.2.2. A településszerkezet

1.2.2.1. Az ófalu történelmi telekstruktúrája, jellemző fésűs beépítése:

a) a településszerkezet: úthálózat és telekszerkezet, egyutcás, szigetet alkotó térstruktúra,

b) a terepre illeszkedő domboldali beépítés: hegyfelőli, völgyoldali teleksor, ehhez igazodó beépítési forma,

c) a templom feltárulása, a templom előtti teresedés karakteres térszervező helye, szerepe,

d) a telekszerkezetet hangsúlyozó, oldalhatáron álló házak fésűs beépítésű utcaképe,

e) az egykori pajtakert, a település- és telekszerkezet megalapozó szerepe a kihelyezett funkciók rendszerével,

f) a táji adottságokat kihasználó, azokhoz illeszkedő parasztfürdő, mosó- és kenderáztató tavak.

1.2.3. Az épített értékek

1.2.3.1. A hagyományos palóc építészet, formavilág és anyaghasználat egysége, a palóc építészeti formakincs, tömegképzés, ornamentika:

a) a jellemzően oldalhatáron álló beépítés, a terepnek megfelelő alépítményekkel,

b) az épületek tömege, a tetők formája, arányai,

c) a pincék terméskő anyagú építménye változatos, karakteradó megjelenése,

d) a homlokzatok elrendezése, a faoszlopos homlok- és oldaltornácok alkalmazása,

e) a héjalás jellemző anyaga: kisméretű, félkörívvágású, poltári hódfarkú cserép,

f) a színek tradicionális használata: a fehérre meszelt homlokzatok, barna fafelületek, sárgásbarnás színű, különböző árnyalatú cserepek,

g) a tradicionális anyagok jellemző használata: kő, vályog, fa, cserép,

h) a melléképületek jellemző rendje,

i) a faanyagú kerítések és azok kialakítása,

j) a porták, a kert és udvar használata,

k) a köztereken a növények hiánya, a telkek növényzete, a házak jellemző virágdíszei.

1.2.4. A kulturális értékek

1.2.4.1. Hagyományos életmód, kultúra és annak bemutatása:

a) az épületek kulturális és közösségi célú hasznosítása,

b) a fennmaradt hagyományok gyakorlása, bemutatása,

c) az ünnepek, ünnepkörök megtartása,

d) a népviselet viselése,

e) a fennmaradt tájszólás.

2. A kezelés céljai

2.1. A kezelés átfogó célja a Hollókő ófalu és környezete világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének és attribútumainak sértetlen és hiteles megőrzése, a kiemelkedő egyetemes értéket és az azt hordozó attribútumokat sértő vagy veszélyeztető állapotok megelőzése, megszüntetése.

2.2. A kezelés specifikus céljai:

a) a világörökségi területen az irányítási, működési, szabályozási, kezelési és fejlesztési kultúrának a világörökségi helyszínhez méltó, értékőrző és értékalkotó, fenntartó folyamatok tartós működtetését garantáló, partnerségi keretek között történő továbbépítése,

b) a veszélyeztetett értékhordozók pusztulásának megállítása, megőrzési állapotuk javítása,

c) a világörökségi helyszín értékteremtő és a táj megújuló képességének erősítése, új értékhordozók létrehozásának ösztönzése a terület népességeltartó képességének fokozására és az életminőség emelésére is tekintettel,

d) az ófalu táji-természeti környezettel harmonizáló tájképi megjelenése és a település hagyományos gazdálkodása során kialakult táji környezet megőrzése, visszaállítása,

e) az ófalu történelmi településszerkezete, telekstruktúrájának és a jellemző fésűs beépítésének megerősítése,

f) a meglévő egységes falukép és hiteles építészeti jelleg további megőrzése, az eredeti megjelenés (anyaghasználat, tömegképzés, formakincs, ornamentika) érvényesítése a felújítások, foghíjbeépítések során,

g) a hagyományos életmód és kultúra megőrzése és bemutatása.

3. A kezelés stratégiái

3.1. A világörökség település és a táj fókuszba állítása, a világörökségi területen meglévő és tervezett intézményrendszer hálózatba szervezése, szervezeti-működési mechanizmusainak összehangolása és stabil működési feltételeinek biztosítása.

3.2. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének megőrzéséhez szükséges szabályozás, beleértve a fejlesztési és rendezési típusú tervezést és a települési tervek felülvizsgálatát, új tervek készítését.

3.3. Az európai uniós fejlesztéspolitikai eszközökre építve a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékének hosszú távú megőrzéséhez, fenntarthatóságának és a bemutatás feltételeinek javításához szükséges legsürgetőbb intézkedések és beavatkozások végrehajtása.

3.4. A hosszú távon fenntartható örökséggazdálkodáshoz szükséges pénzügyi helyzet kialakítása és konszolidálása.

4. Védelmi célú és kezelést támogató szabályozások

4.1. Világörökségi kezelési módok

4.1.1. Tájhasználat - tájkarakter

4.1.1.1. Hagyásfás legelők fokozatos rekonstrukciója körében alkalmazható kezelési módok:

a) cserjeirtás a beerdősödött, fás, cserjés területeken;

b) fakitermelés a hagyásfás legelő funkciót kedvezően szolgáló fajú, korú és egészségi állapotú fák meghagyásával, azzal, hogy a meghagyandó faegyedek kiválasztásánál ökológiai szempontokat is figyelembe kell venni a működési területével érintett, a Hollókői Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezeléséért felelős nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: nemzeti park igazgatóság) bevonásával;

c) szárzúzás, kaszálás a fakitermelést követően;

d) a térségre hagyományosan jellemző nemesített gyümölcsfajták, valamint tölgyfajok telepítése a hagyásfás legelőn a hagyományos fasűrűség és fafajhasználat szerinti mértékben;

e) a telepített fák védelme, gondozása;

f) a hagyásfás legelők területén a fák koronája általi legfeljebb 25-50%-os borítottság folyamatos biztosítása;

g) a visszagyepesített és gyepes területek hagyományos legeltetés útján történő hasznosítása, a gyomok elterjedése esetén kaszálás;

h) az idegenhonos inváziós növényfajok terjedésének megakadályozása a gyep adottságaihoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, kézi irtással, erős gyomfertőzés esetén a természetvédelmi hatóság engedélyével, a nemzeti park igazgatóság szakmai útmutatása alapján, szükség szerint felügyelete mellett végzett növényvédő szeres gyomirtással;

i) a túllegeltetés megelőzése érdekében az állatállomány összetételét, nagyságát, a legeltetés rendjét az egyes hagyásfás legelők adottságai alapján e célból a nemzeti park igazgatóság bevonásával készítendő gazdálkodási terv figyelembevételével kell meghatározni.

4.1.1.2. Szőlőhegy-megújítás, tájrehabilitáció körében alkalmazható kezelési módok:

a) a becserjésedett egykori szőlőtermő terület botanikai, természetvédelmi, termelési adottságok (talajminőség, kitettség, terepviszonyok, megközelíthetőség) szempontjából történő felmérése, vizsgálata a nemzeti park igazgatóság bevonásával;

b) a beerdősült, valamint cserjével borított területeken a növényzet kivágása, a művelésre kijelölt területek tisztítása, kaszálása;

c) a nagyobb tuskók talajból történő kiemelése a cserjeirtást és fakivágást követően;

d) területelőkészítés (durva tereprendezés, utak, sorok kitűzése);

e) telepítést is kiszolgáló művelő utak kialakítása;

f) a kitisztított terület trágyázása, forgatása, különös figyelemmel a talajlemosódás elleni védelemre;

g) szőlő-, gyümölcs-, fűszernövény-telepítés az elkészített tanulmány alapján minél kisebb szabad földterület, talajfelszín kialakításával;

h) szükség esetén támberendezés építése;

i) a telepítések vadkár elleni védelme esztétikus, tájba illő módon (növényzettel, szőlőlugassal takart vadkerítés);

j) az egykori szalagparcellás művelési jelleg jól látható megjelenését biztosító telepítések az ültetvényeken, a szőlőhegy hagyományos tájhasználatot tükröző látványának biztosítása.

4.1.1.3. A szőlőhegy-megújítással érintett területeken a tájrehabilitációt követő rendszeres fenntartás, használat körében alkalmazható kezelési módok:

a) a telepítések gondozása, művelése, kézzel vagy kisgépekkel végzett talajművelés, kapálás, kaszálás, gyomirtás, különös figyelemmel a talajlemosódás (erózió) megakadályozására;

b) növényápolás:

ba) tőke-, illetve koronaalakító metszés;

bb) kötözés, törzsápolás, törzspucolás, hajtásválogatás, tűzködés, csonkozás, tetejezés;

bc) növényvédelem: kórokozók és kártevők elleni mechanikus és - a természetvédelmi hatóság engedélye alapján - növényvédő szeres védekezés környezetkímélő módszerek alkalmazásával;

c) támberendezések, védőkerítések, vadhálók és utak folyamatos karbantartása, javítása;

d) termőre fordulást követő szüreti munkák elvégzése, termés leszedése, elszállítása, feldolgozása hagyományos kézi szüretelés, lovas kocsival történő beszállítás;

e) a szőlőhegyi szokások, hagyományok, ünnepek felelevenítése;

f) Az ófaluban és környezetében található, régi, hagyományos gyümölcsfajtákat képviselő faegyedek és a gyümölcsfajták fenntartását, genetikai állományuk megőrzését a faegyedek korának megfelelő metszési módok alkalmazásával, valamint a fajnak, illetve fajtának megfelelő, vegetatív vagy generatív szaporítással, megfelelő számú facsemetének a világörökségi helyszínen történő elültetésével kell biztosítani.

4.1.1.4. A 4.1.1.1. és a 4.1.1.2. pontban meghatározott világörökségi kezelési módokat a Hollókői Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervének hatályba lépését megelőzően a nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetve, a Hollókői Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervének hatályba lépését követően pedig a természetvédelmi kezelési tervvel összhangban kell megvalósítani.

4.1.2. Az ófalu építészeti és településszerkezeti értékei

4.1.2.1. Az ófalu építészeti és településszerkezeti értékei tekintetében alkalmazható kezelési módok:

a) Az épített értékek folyamatos fenntartását a világörökségi gondnokság

aa) az ingatlanok felújítását és karbantartását szakmailag felügyelő és támogató tanácsadó szolgálatként a Műemlékőr Szolgáltatást, valamint az annak működését biztosító pénzügyi eszközt, a Tervezett Karbantartási Programot magában foglaló Hollókői Értékvédelmi Program,

ab) a hagyományos építőanyagok bontásból származó készletezését, illetve gyártásuk szükség szerinti megszervezését biztosító Poltári Projekt,

ac) a tulajdonosok értékőrző tevékenység iránti elkötelezettségének erősítésére - a kezelési tervvel összhangban álló építési tervek, beruházási feltételek és önrész megléte esetén - adható Műemlék-felújítási Támogatás útján biztosítja.

b) A fenntartás szakmai alapjainak megteremtéséről a világörökségi gondnokság a melléképületek és kerítések mintaterveit is tartalmazó Palóc Építészeti Mintakönyv és Építészeti Adattár készítésével gondoskodik.

c) Az eredeti védett műemlékek lakóházként történő hasznosítását a világörökségi gondnokság - amennyiben a lakófunkció összhangban áll a világörökségi helyszín és a védett épületek rendeltetésével - a bérbeadást támogató pályázati lehetőségekkel, bérlakás programmal segíti.

d) A telkeken, illetve kertekben még nagy számban megtalálható, genetikai értékükön túl a belterület hagyományos karakterének és a falukép fenntartásában is jelentős szerepet játszó, régi, hagyományos gyümölcsfajtákat képviselő faegyedek megtartásának, fenntartásának, ezen fajták ültetésének elősegítése, ösztönzése a nemzeti park igazgatóság szakmai együttműködésével.

e) A középkori falu és az ott folyt középkori élet megidézése, a régészeti feltárásra vezetett ásatás eredményeinek sérelme nélkül, a régészetileg feltárt állapot, az azt kiegészítő információk és leletanyag bemutatásával lehetséges.

4.1.3. Kulturális értékek

4.1.3.1. A kulturális értékek, hagyományok fenntartható, fennmaradását elősegítő használata tekintetében alkalmazható kezelési módok:

a) a hagyományok, szokások, ünnepek, ünnepkörök megőrzési állapotának javítása körében a világörökségi gondnokság:

aa) a helyi hagyományokra vonatkozó, az ország több kutatópontján őrzött írott anyag, fotó és egyéb dokumentáció néprajzkutatók által végzett, illetve a faluban terepmunka útján történő összegyűjtését, rendszerezését, tudományos leírását, komplex szokás- és ünnepi kalendárium készítésével támogatja a világörökségi helyszín kezelésében érintettek számára;

ab) a hagyományápolás helyi tantervben történő megjelenítését konkrét példákat, magyarázatokat tartalmazó hiteles néprajzi gyűjtésen alapuló oktatócsomag (oktatási anyagok, múzeumpedagógiai foglalkoztatók) kidolgozásával támogatja a nevelők számára;

ac) a turisztikai kínálat színesítését a hagyományokra, ünnepekre épülő, bármikor elérhető turisztikai attrakciók kialakításával és Hollókő turisztikai kínálatába illesztésével támogatja a látogatók számára;

b) a hagyományos viselet kutatása, készítése, oktatása, amely tevékenységek ösztönzése érdekében a világörökségi gondnokság támogatja

ba) a fennmaradt archív anyagok, fotóanyagok, viseletek kutatását, az ezzel összefüggő adat- és anyaggyűjtést, rendszerezést, leírást;

bb) a hollókői népviselet darabjainak, azok változásának pontos leírását, az anyagok meghatározását, a díszítésük és az elkészítésük pontos útmutatóját is tartalmazó viseleti kézikönyv létrehozását;

bc) a viseleti kézikönyv alapján hiteles viseletek elkészítésével összefüggő támogatási rendszer kidolgozását a helyi lakosok számára;

bd) a viseletkészítés módszereinek a viseleti kézikönyv alapján, szakoktatók vezetésével történő elsajátítására szolgáló szakemberképzést;

be) a magyarországi világörökségi helyszínek közötti kapcsolatok erősítése, egymás kölcsönös megismerése érdekében a tervezők és ruhakészítők számára is bemutatkozási lehetőséget jelentő rendszeres viselet-szépségversenyek megrendezését;

c) a tájszólás dokumentálása, bemutatása és továbbörökítése körében a világörökségi gondnokság támogatja

ca) az élő beszédet még jellemző helyi tájszólás gyűjtését;

cb) a mesék, a mondák, a legendák, a hiedelmek, a dalok és a szokások gyűjtése során a szavak kiejtését, a mondatszerkezeteket és az általánosan elterjedt szófordulatokat hangfelvételek segítségével digitális tárolókon pontosan megőrző, kutatható, a turisztikai kínálat színesítése érdekében, valamint a helyi oktatásban és múzeumpedagógiai tevékenységben felhasználható adatbázis, hollókői tájszótár és kiejtéstár létrehozását;

d) a hagyományos életmód a)-c) pontban nem szabályozott egyéb elemeinek kutatása, dokumentálása, használatának elősegítése körében a világörökségi gondnokság támogatja a helyi termékek feldolgozását és a kézműves mesterségek gyakorlását.

4.1.4. Turizmus

4.1.4.1. A kiemelkedő egyetemes értéket nem veszélyeztető, fenntartható turizmus tekintetében alkalmazható kezelési módok körében a világörökségi gondnokság támogatja:

a) a rendszeres vevő- és látogatóelégedettség-mérés módszereinek kialakítását és alkalmazását;

b) a turisztikai kereslet-kínálat elemzését és tervezését, látogatómenedzsment-terv és rendezvénynaptár készítését, valamint az attrakciók, rendezvények számának ellenőrzését, az összes látogatószám alakulásának ellenőrzését is beleértve;

c) turisztikai marketing terv elkészítését és megvalósítását, az offline és online felületek által elért látogatók és megjelenések számának ellenőrzését is beleértve;

d) a vendégéjszakák számának növelését, az összes szálláshely vendégéjszakái számának ellenőrzését is beleértve.

4.2. Világörökségi korlátozások

4.2.1. A világörökségi területen valamennyi tevékenység - különösen a területfejlesztési, területrendezési, szabályozási, az erdő- és mezőgazdasági, marketing-, építési és egyéb beruházási tevékenység, a bányászat, a közlekedési infrastruktúra- és a települési közműfejlesztés - csak olyan módon végezhető, hogy az a 2. pontban meghatározott célkitűzések megvalósulását ne veszélyeztesse.

4.2.2. A tájhasználat és a tájkarakter védelmével összefüggésben

a) hagyásfás legelőn előnyben kell részesíteni a kézi kaszálást, gépi kaszálás csak a talaj károsítása nélkül, természetkímélő kaszálási módszerekkel (kiszorító kaszálás, vadriasztó lánc alkalmazása) végezhető;

b) hagyásfás legelőkön az erőgépekkel történő közlekedés csak a terület rendeltetésszerű használatával összefüggő szállítási céllal történhet;

c) épületet elhelyezni beépítésre nem szánt területen csak a Hollókői Integrált Falugazdálkodási Programhoz kapcsolódóan - a falugazdálkodáshoz kapcsolódó funkció megszűnése esetén az épület elbontására vonatkozó kötelezettséggel - lehet;

d) az ófaluban és környezetében előnyben kell részesíteni a régi, hagyományos gyümölcsfajták termesztését, a faegyedek kivágása csak személy- vagy vagyonbiztonság veszélyeztetése esetén, régi, hagyományos gyümölcsfákkal pótolva engedélyezhető;

e) a gondnokságnak kezdeményeznie kell a világörökségi helyszín látványának a 4.3.3. pont e) alpontja szerinti sértetlen érvényesülését biztosító területhasználati módok kialakítását Hollókő közigazgatási területén és a 2122. jelű Szécsény-Pásztó összekötő út Alsótold és Nagylóc közötti szakasza felől.

4.2.3. Az ófalu építészeti és településszerkezeti értékeivel összefüggésben:

a) a házak közötti udvarrészek melléképületekkel való beépítése a kezelési terv alapján készült Palóc Építészeti Mintakönyv és Építészeti Adattár, valamint helyi építési szabályzat szerint történhet;

b) amennyiben a 4.1.2.1. pont ab) alpontja szerinti Poltári Projekt keretében a poltári cserép elérhetősége biztosított, felújítások, új épületek létesítése esetén attól eltérő típusú cserép nem alkalmazható;

c) az ófalu közterületén fásszárú növényzet ültetése csak engedéllyel, a kezelési tervvel összhangban álló Közterület Alakítási Terv alapján történhet.

4.2.4. A kulturális értékek védelmével összefüggésben

a) a szokásokhoz kapcsolódóan az ófaluban csak néprajzilag hiteles, a helyi hagyományokat ápoló és tisztelő, illetve a 4.1.3.1. pont aa) alpont szerinti komplex szokás- és ünnepi kalendáriummal összhangban álló rendezvények jelenhetnek meg, a néprajzi kutatás után létrejött forgatókönyvtől eltérő rendezvényt csak a világörökségi gondnokság által koordinált előzetes szakmai bírálat és egyeztetés után szabad tartani;

b) hollókői viseletként vagy annak részeként csak a hagyományos minták alapján elkészített, illetve a 4.1.3.1. pont bb) alpontja szerinti viseleti kézikönyvvel összhangban álló ruhadarabok jeleníthetők meg.

4.3. Világörökségi tilalmak

4.3.1. A világörökségi terület kezelését a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értéke és az azt hordozó attribútumok megőrzési állapotának és hitelességének sérelme nélkül kell végezni.

4.3.2. Tájkép és természeti környezet védelmével összefüggésben a világörökségi helyszínen

a) bányászati tevékenység - a bányaművelés befejezését követő tájrendezés kivételével - tilos;

b) a tájkép kiemelkedő egyetemes érték sértetlenségét, hitelességét sértő módosítása tilos;

c) a természetes állapotú gyep feltörése, tárcsázása, talajlazítása tilos;

d) a nem gazdálkodásból származó, vagy nem gazdálkodáshoz szükséges anyagok gyepen történő tárolása tilos;

e) energianövények és idegenhonos inváziós növényfajok telepítése tilos;

f) a hagyásfás legelőkön a személygépjárművel való közlekedés tilos;

g) a hagyásfás legelőkön a mesterséges tápanyag-utánpótlás (műtrágyázás, szerves trágyázás) tilos;

h) a hagyásfás legelő területén épületet, építményt, kerítést létesíteni - a legelőgazdálkodáshoz szükséges építmények és a legelő mentén átvezető tanösvény melletti kerítés kivételével - tilos;

i) a vizes élőhelyek megszüntetése tilos.

4.3.3. Az ófalu építészeti és településszerkezeti értékeivel összefüggésben

a) a házak egységes tetőfelületének (tetősíknak, tető látványának) megváltoztatása, megbontása, azon felépítmény elhelyezése tilos;

b) lábazattal rendelkező kerítések építése tilos;

c) az utcai és udvari homlokzatokon a hagyományos, ereszcsatornák nélküli kialakítás megőrzése érdekében ereszcsatornák létesítése tilos;

d) lábazatokon a szürke andezittől eltérő anyag alkalmazása, meglévő alépítmények kőanyagának burkolása, bevakolása, színezése tilos.

e) óriásplakátok és egyéb reklámok, továbbá a világörökségi helyszínen köz- és magánterületen eligazító-, reklám- és egyéb táblák az 1.2. pontban felsorolt attribútumok - különösen a tájkarakter és az épített értékek - látványának érvényesülését sértő, korlátozó elhelyezése tilos.

5. Társadalmi-szakmai részvétel a kezelési terv alkalmazása során

5.1. A kezelési tervben foglaltak végrehajtását támogató, a területen érintett országos szervek, vármegyei szervezetek és intézmények, illetve a helyi érdekeltek közötti kommunikáció, érdekegyeztetés és konszenzusteremtés lehetőségét az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról szóló 17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés g) pontja szerinti szakbizottság biztosítja.[1]

5.2. A kezelési terv végrehajtásában érintett helyi érdekeltek az 1. mellékletben meghatározott terület állandó lakosai és nem helyben lakó ingatlantulajdonosai, a területen illetékes elsőfokú hatóságok és államigazgatási szervek, a nemzeti park igazgatóság, valamint a területen tevékenységet folytató, a kiemelkedő egyetemes érték megőrzéséhez kapcsolódó célra alakult civil szervezetek, vállalkozók, illetve gazdálkodó szervek.

5.3. A kezelési terv alkalmazása során a társadalmi és szakmai részvételt szolgálja:

a) a világörökségi terület hasznosításával kapcsolatos, az 5.2. pontban meghatározott kört érintő, rendszeres kérdőíves felmérés, falukör, előadások, valamint szakmai és térségi egyeztetések;

b) a világörökségi gondnokság által nyújtott szakmai támogatás, amelyet turisztikai és néprajzi szakértő segít;

c) mediációs módszerek és független szakértők alkalmazása, felvilágosítás, szükség esetén egyeztetés a választott tisztségviselőkkel, döntéshozókkal.

6. Finanszírozás

A kezelési tervben foglaltak végrehajtásának finanszírozásához a világörökségről szóló törvényben a központi költségvetésből előírt támogatás, a kezelésben érintett szervezetek, tulajdonosok, vagyonkezelők saját forrásai, a világörökségi gondnokságról szóló miniszteri rendelet alapján a világörökségi gondnokságnak a hazai költségvetés terhére évente biztosított támogatás, továbbá a kapcsolódó pályázati lehetőségek járulhatnak hozzá.

7. Monitoringrendszer

7.1. A világörökségi terület egységes monitoringtervét a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló kormányrendelet szerinti kezelési kézikönyv tartalmazza.

7.2. A világörökségi területen a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumcsoportok komplex rendszerének állapotfigyelése a világörökségi gondnokság koordinációja mellett

a) a településhez köthető épített és néprajzi értékek tekintetében érintett múzeum;

b) a régészeti értékek tekintetében érintett múzeum;

c) a táji és a természeti értékek tekintetében a nemzeti park igazgatóság;

d) a település és térsége turisztikai desztinációmenedzsmentjében érintett szervezet

együttműködésében történik. E szervezetek a folyamatfigyelésnek a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott keretek között maguk számára kidolgozott mechanizmusait működtetik.

7.3. A 7.2. pont szerinti szervezetek az 1.2. pont szerinti attribútumok részletes kifejtésére alapozott éves állapotjelentéssel járulnak hozzá a világörökségi gondnokság éves jelentéstételi kötelezettségének teljesítéséhez. A 7.2. pont szerinti szervezetek éves állapotjelentésének tartalmi és formai követelményeit a világörökségi gondnokság a 7.2. pont szerinti szervezetekkel együtt és egyetértésével, szervezetenként határozza meg.

7.4. A stratégiai és a horizontális célok megvalósulásának vizsgálata, az indikátorok mérése, az adatsorok elemzése, nyilvánossá tétele a világörökségi gondnokság feladata.

a) A világörökségi gondnokság az 1.2. pont szerinti attribútumok részletes kifejtésére alapozott éves állapotjelentést készít az éves jelentéstételi kötelezettségének teljesítéséhez.

b) Amennyiben a világörökségi gondnokság a stratégiai vagy a horizontális célok elérését figyelő monitoringrendszerben az értékek tendenciózus vagy hirtelen jelentős romlását észleli, azonnal cselekvési tervet kell készítenie a káros folyamatok megállítása érdekében.