17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet

az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a 16. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A 2009. évi XXXII. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmánya VII. cikkében foglalt célok megvalósításával összefüggő tanácsadói feladatokat az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) látja el.

(2) A Bizottság működtetéséért az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXXII. törvény végrehajtásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felel.

2. § (1) A Bizottság:

a) figyelemmel kíséri az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (a továbbiakban: UNESCO) egyezményeinek hazai végrehajtását, részt vesz a programok, nemzetközi évek, évtizedek megvalósításában;

b) kapcsolatot kezdeményez és tart fenn az UNESCO nevelésüggyel, tudománnyal, kultúrával, a természeti örökség védelmével, sporttal, az információhoz való hozzáféréssel, továbbá a szabad véleménynyilvánítással kapcsolatos tevékenységében érdekelt magyar központi államigazgatási szervekkel, intézményekkel, szervezetekkel és magánszemélyekkel, illetve más országoknak az UNESCO-val való együttműködésre kijelölt nemzeti testületeivel;

c) közreműködik az UNESCO tevékenységében és programjaiban, ápolja és fejleszti a nemzetek közötti együttműködést, elősegíti az UNESCO tevékenységi körét érintő magyar eredmények hazai és külföldi népszerűsítését;

d) az UNESCO tevékenységével kapcsolatos kérdésekben javaslatokat tesz a Kormánynak;

e) elősegíti és támogatja Magyarország képviselőinek részvételét az UNESCO és testületei, valamint a Bizottsággal együttműködő szervezetek hazai és nemzetközi rendezvényein.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatait éves munkaterv alapján látja el.

3. § A Bizottság tagjai: az elnök, a főtitkár és a szakbizottságok tagjai.

4. § A Bizottság testületei: a Közgyűlés, az Elnökség és a szakbizottságok.

5. § (1) A Bizottság legfőbb szerve a Közgyűlés, amely munkáját az ügyrend alapján végzi. Ülésein részt vesznek a Bizottság tagjai.

(2) A Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer Közgyűlést tart.

(3) A Közgyűlés

a) a főtitkár előterjesztése alapján dönt ügyrendjének elfogadásáról, módosításáról, a Bizottság éves munkatervének és költségvetésének jóváhagyásáról;

b) a főtitkár előterjesztése alapján dönt az előző évre vonatkozó költségvetés, valamint a szakbizottságok tevékenységére vonatkozó éves beszámolók elfogadásáról;

c) évente beszámol a Kormánynak a Bizottság éves tevékenységéről,

(4) A Közgyűlést a napirend megjelölésével a Bizottság elnöke hívja össze.

(5) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van, döntéseit szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6. § (1) Az Elnökség tagjai a Bizottság elnöke, főtitkára és a szakbizottságok elnökei.

(2) Az Elnökség a Közgyűlések közötti időszakban a 2. § (1) bekezdés b) pontjának tekintetében jelentkező ügyekben javaslatot tesz a miniszternek.

7. § (1) A Bizottságot az elnök képviseli.

(2)[1] Az elnököt - az UNESCO általános tevékenysége és programjai figyelembevételével - a miniszter - a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnökével és a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) elnökével egyetértésben - kéri fel négyéves időtartamra.

(3) Az elnök feladata a Közgyűlés üléseinek összehívása, valamint kapcsolattartás az Elnökséggel, a szakbizottságok elnökeivel és a főtitkárral.

8. § A Főtitkárság a miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egysége, amelyet a főtitkár vezet.

9. § (1) A főtitkárt a miniszter nevezi ki.

(2) A főtitkár feladata:

a) a Főtitkárság irányítása és munkájának koordinálása;

b) a Bizottság működése érdekében szükséges szervezési és hivatali teendők ellátása;

c) a Közgyűlés és az elnök tevékenységéhez kapcsolódó titkársági feladatok ellátása;

d)[2] a szakbizottságokkal, a külpolitikáért felelős miniszterrel, Magyarország Állandó UNESCO Képviseletével és az UNESCO párizsi titkárságával való kapcsolattartás;

e) az UNESCO Általános Konferenciájára való felkészülésnek, az ott elfogadott program és költségvetésből eredő feladatok hazai végrehajtásának, valamint az UNESCO testületeibe történő szakmai jelöléseknek a koordinációja;

f) előterjesztés készítése a Közgyűlés részére a Bizottság ügyrendjének, éves munkatervének és költségvetésének tárgyában, a szakbizottságokkal együttműködve;

g) beszámoló készítése a Közgyűlés részére a Bizottság és a Főtitkárság éves tevékenységéről, a szakbizottságok éves beszámolója alapján;

10. § A Közgyűlés és a szakbizottságok ügyrendjét, valamint a Közgyűlés tagjainak névsorát, továbbá a Közgyűlés és a szakbizottságok üléseiről készült emlékeztetőket a Bizottság honlapján közzé kell tenni.

11. § (1) A Bizottságon belül az alábbi szakbizottságok működnek:

a) Nevelésügyi Szakbizottság;

b) Természettudományi Szakbizottság;

c) Társadalomtudományi Szakbizottság;

d) Kulturális Szakbizottság;

e) Kommunikációs és Információs Szakbizottság;

f) Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottság, valamint

g) Világörökség Szakbizottság.

(2) A Világörökség Szakbizottság a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 6. §-a szerinti javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő testület.

12. § (1) A szakbizottságok összetételét - a (2)-(3) bekezdés alkalmazásával - a melléklet határozza meg.

(2) A Világörökség Szakbizottságba a Vötv. 6. § a) pontja alapján a melléklet 8.1. pontjában meghatározott miniszterek delegálnak tagot.

(3) A Világörökség Szakbizottságba a melléklet 8.2. pontjában meghatározott szervezetek delegálhatnak meghívottat.

(4)[3] A szakbizottságok elnökeit a miniszter - az MTA elnökével és az MMA elnökével egyetértésében - kéri fel négyéves időtartamra.

(5) A szakbizottság:

a) közreműködik az UNESCO-egyezményekben foglalt kötelezettségek munkaterv szerint történő végrehajtásában;

b) közreműködik a főbb UNESCO-programok hazai megvalósításában;

c) az UNESCO szakterületein jelentkező nemzetközi és hazai aktualitásokról folyamatos információgyűjtést, archiválást, valamint ezekről folyamatos kezdeményező tájékoztatást végez az oktatás-nevelésügy kormányzati, szakmai és civil szereplői felé;

d) elfogadja ügyrendjét;

e) a Bizottság munkatervére vonatkozó javaslatokat fogalmaz meg;

f) ellátja az UNESCO-egyezményekből eredő hazai és külföldi feladatokat;

g) a párizsi UNESCO-központ és más tagállamok számára készítendő anyagok (beszámolók, tájékoztatások) tervezetét elkészíti, ezeket szükség esetén véleményezésre, kiegészítésre bocsátja, valamint

h) a szakbizottság tevékenységéről beszámolót készít a főtitkár részére.

(6) A Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottság a Bizottság munkatervében foglaltaknak megfelelően az (5) bekezdésben foglaltakon túl:

a) javaslatokat tesz és ajánlásokat fogalmaz meg a kultúráért felelős miniszter részére

aa) a 2006. évi XXXVIII. törvénnyel kihirdetett, a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 11. cikkének megfelelően a helyi közösségek által felterjesztett szellemi kulturális örökségi elemek felvételére a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, a Bizottság által jóváhagyott kritériumrendszernek megfelelő jelölések alapján

ab) arra vonatkozóan, hogy a kultúráért felelős miniszter a nemzeti jegyzék mely elemeit jelölje az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára,

ac) arra vonatkozóan, hogy indokolt esetben a kultúráért felelős miniszter mely elemet jelölje a sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listájára,

ad) arra vonatkozóan, hogy a kultúráért felelős miniszter mely az Egyezmény elveit és céljait legjobban tükröző, a szellemi kulturális örökség védelmét célzó programokat, projekteket és tevékenységeket jelölje kiválasztásra és terjesztésre a szellemi kulturális örökség védelmével foglalkozó kormányközi bizottság részére.

ae) a nemzeti jegyzéken és a nemzetközi listákon nyilvántartott magyar szellemi kulturális örökség elemek fenntartható megőrzéséről, méltó hasznosításáról és társadalmi tudatosításáról,

af) annak érdekében, hogy Magyarországon az emberiség szellemi kulturális örökségének megőrzése - az épített és a természeti örökséghez hasonlóan - széles körben elfogadott és elismert eszmévé váljék, (nemzeti és regionális stratégiai és cselekvési programok kezdeményezése),

ag) az Egyezményt megvalósító programok és oktatási projektek kidolgozása érdekében,

ah) a határon túli magyar közösségek szellemi kulturális örökségével kapcsolatos együttműködést elősegítő stratégiáról és programokról;

b) előkészíti az időszaki jelentést az Egyezmény hazai végrehajtásáról a szellemi kulturális örökség védelmével foglalkozó kormányközi bizottság részére.

(7) A Világörökség Szakbizottság a Bizottság munkatervében foglaltaknak megfelelően az (5) bekezdésben foglaltakon túl:

a)[4] segíti a kulturális örökség védelméért felelős minisztert a világörökségi kezelési tervek előkészítésében és felülvizsgálatában;

b)[5] véleményt ad a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek a világörökségi gondnokságok kiválasztása során;

c)[6] előkészíti a kulturális örökség védelméért felelős miniszter éves jelentését a Kormány, négyéves beszámolóját az Országgyűlés részére, és továbbítja a tervezeteket a kulturális örökség védelméért felelős miniszter részére;

d)[7] előkészíti a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek a világörökségi helyszín állapotáról szóló részletes állapotjelentését az UNESCO Világörökség Bizottsága részére, valamint az állapotjelentés bizottsági elfogadása után a bizottsági ajánlások végrehajtásáról készült jelentését az UNESCO Világörökség Bizottsága részére, és továbbítja a tervezeteket a kulturális örökség védelméért felelős miniszter részére;

e)[8] véleményezi a világörökségi gondnokság által a kulturális örökség védelméért felelős miniszter részére a világörökségi helyszínről készített éves beszámolót, az esetenkénti megőrzési állapotjelentést, valamint a világörökségi előírások szerinti előzetes bejelentéseket az olyan beavatkozásokról, melyek hatással lehetnek a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékére;

f)[9] javaslatot tesz a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek a világörökségi területet érintő változások - így különösen a világörökségi terület határának, a világörökségi helyszín elnevezésének, illetve a kiemelkedő egyetemes értékének megváltoztatása - miatt szükséges intézkedések meghozatalára;

g)[10] véleményével segíti a kulturális örökség védelméért felelős minisztert a világörökségi várományos helyszínek kiválasztására, azok Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételére, valamint az abban történő nyilvántartása indokoltságának felülvizsgálatára irányuló eljárásban;

h)[11] javaslatot tesz a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek a kiemelkedő egyetemes (kulturális örökségi, illetve természeti) értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programokra és azok végrehajtására;

i)[12] együttműködik a feladatai ellátása során az állami és önkormányzati szervekkel, vallási közösségekkel, társadalmi és egyéb szervezetekkel, természetes személyekkel;

j)[13] közreműködik a kulturális örökség védelméért felelős miniszter világörökségi helyszínekkel - különösen a határon átnyúló közös világörökségi helyszínekkel - kapcsolatos nemzetközi együttműködési kötelezettségeinek teljesítésében, valamint

k)[14] a kulturális örökség védelméért felelős miniszter kérelmére bármely egyéb az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény végrehajtásából eredő kötelezettség tárgyában szakmai véleményt ad.

(8) A szakbizottság szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik.

(9) A szakbizottság ülésein a főtitkár állandó meghívottként vesz részt.

(10)[15] A szakbizottság titkársági feladatainak ellátásáért a mellékletben az adott szakbizottság szerint meghatározott feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter, a Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottság esetében a kultúráért felelős miniszter, a Világörökség Szakbizottság esetében a kulturális örökség védelméért felelős miniszter felel.

13. § A Bizottság elnöke a szakbizottság elnökének javaslatára eseti feladat elvégzésére a szakbizottságok tagjaiból és külsős szakértőkből munkacsoportot hozhat létre.

13/A. §[16] A Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 407/2012. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) megállapított 7. § (2) bekezdését és 12. § (4) bekezdését először a Korm. rendelet hatálybalépését követő új felkérések esetén kell alkalmazni.

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

15. §[17]

16. §[18]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 17/2012. (II. 16.) Korm. rendelethez

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága

1. A 2-8. pontokban meghatározott valamennyi szakbizottság:

1.1. állandó, szavazati joggal rendelkező tagja:

a) a Bizottság elnöke,

b) a Bizottság főtitkára;

1.2. állandó, tanácskozási joggal rendelkező meghívottat delegálhat:

a) a külpolitikáért felelős miniszter (1 fő),

b) a Magyar ENSZ Társaság (1 fő),

c) az alapvető jogok biztosa (1 fő);

2. Nevelésügyi Szakbizottság:

2.1. állandó, szavazati joggal rendelkező tagot delegál:

a) a Magyar Tudományos Akadémia (1 fő),

b) az oktatásért felelős miniszter (1 fő),

c) az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége (1 fő),

d) a Gimnáziumok Országos Szövetsége (1 fő),

e) a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (1 fő),

f) a Magyar Pedagógus Szövetség (1 fő),

g) a Magyar Rektori Konferencia (1 fő),

h) az Eszterházy Károly Egyetem (1 fő),[19]

i) az Oktatási Hivatal - Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (1 fő),

j) az Országgyűlés oktatásért felelős bizottságának elnöke (1 fő);

3. Természettudományi Szakbizottság:[20]

3.1. állandó, szavazati joggal rendelkező tagot delegál:

a) a Magyar Tudományos Akadémia (2 fő),

b) az agrárpolitikáért felelős miniszter (1 fő),[21]

c) a természetvédelemért felelős miniszter (3 fő),[22]

d)[23]

e) az Országos Meteorológiai Szolgálat (1 fő),

f) a vízgazdálkodásért felelős miniszter (1 fő),[24]

g) az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1 fő),

h) az Országgyűlés fenntartható fejlődésért felelős bizottságának elnöke (1 fő);

4. Társadalomtudományi Szakbizottság:

4.1. állandó, szavazati joggal rendelkező tagot delegál:

a) a Magyar Tudományos Akadémia (1 fő)

b) az oktatásért felelős miniszter (1 fő)

c) az Eötvös Loránd Tudományegyetem (1 fő),

d) a Károli Gáspár Református Egyetem (1 fő),

e) a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (1 fő),

f) a Nyíregyházi Főiskola (1 fő),

g) az Eszterházy Károly Egyetem (1 fő),[25]

h) a Professzorok Batthyányi Köre (1 fő),

i) a Magyar Olimpiai Bizottság (1 fő),

j) az Országgyűlés szociális ügyekért felelős bizottságának elnöke (1 fő);

5. Kulturális Szakbizottság:

5.1. állandó, szavazati joggal rendelkező tagot delegál:

a) a Magyar Tudományos Akadémia (1 fő),

b) a Magyar Művészeti Akadémia (1 fő),

c) a kultúráért felelős miniszter (1 fő),

d) a Hagyományok Háza (1 fő),

e) az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága (1 fő),

f) a Kulturális Koalíció a Sokszínűségért (1 fő),

g) a Magyar Nemzeti Múzeum (1 fő),

h) a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat (1 fő),

i) az Országgyűlés kultúráért felelős bizottságának elnöke (1 fő);

6. Kommunikációs és Információs Szakbizottság:

6.1. állandó, szavazati joggal rendelkező tagot delegál:

a) a Magyar Tudományos Akadémia (1 fő)

b) a kultúráért felelős miniszter (2 fő),[26]

c) a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (1 fő),

d) a Magyar Levéltárosok Egyesülete (1 fő),

e)[27]

f) a Magyar Országos Levéltár (1 fő),

g) a Magyar Tudománytörténeti Intézet (1 fő),

h) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (1 fő),

i) az Országos Széchényi Könyvtár (1 fő),

j) az Országgyűlés infokommunikációért és sajtóért felelős bizottságának elnöke (1 fő);

7. Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottság

7.1. állandó, szavazati joggal rendelkező tagot delegál:

a) a kultúráért felelős miniszter (2 fő),

b) a külpolitikáért felelős miniszter (1 fő),

c) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (1 fő),

d) a Magyar Tudományos Akadémia (2 fő),

e) a Magyar Művészeti Akadémia (2 fő),

f) a Hagyományok Háza (1 fő),

g) az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó szervezet (1 fő),[28]

h) a Néprajzi Múzeum (1 fő),

i) a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (1 fő),

j) az Európai Folklór Központért Egyesület (1 fő),

k) a Magyarországi Tájházak Szövetsége (1 fő),

l) a MANÉTA (Magyar Népművészeti Tanács) (1 fő),

m) a Magyar Rektori Konferencia (2 fő),

n) a Megyei Múzeumok Igazgatóságának Szövetsége (1 fő),

o) az Országgyűlés kultúráért felelős bizottságának elnöke (1 fő);

7.2. állandó, tanácskozási joggal rendelkező meghívottat delegálhat:

a) a természetvédelemért felelős miniszter (1 fő),[29]

b) a turizmusért felelős miniszter (1 fő),

c) az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (1 fő),

d) a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (1 fő);

8. Világörökség Szakbizottság

8.1. állandó, szavazati joggal rendelkező tagot delegál:

a) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (2 fő),[30]

b) az oktatásért felelős miniszter (1 fő),

c) a természetvédelemért felelős miniszter (2 fő),

d) az agrárpolitikáért felelős miniszter (1 fő),

e) az építésügyért felelős miniszter (1 fő),

f) a területrendezésért felelős miniszter (1 fő),

g) a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter (1 fő),

h) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (1 fő),

i) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (1 fő),

j) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter (1 fő),[31]

k) a turizmusért felelős miniszter (1 fő),

l) a külpolitikáért felelős miniszter (1 fő),

m) a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (1 fő),

n) a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter (1 fő), valamint[32]

o) az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (1 fő);

8.2. állandó, tanácskozási joggal rendelkező meghívottat delegálhat:

a) a Magyar Tudományos Akadémia (1 fő),

b) a Magyar Művészeti Akadémia (1 fő),

c) a Magyar Építészek Szövetsége (1 fő),

d) a Magyar Építész Kamara (1 fő).

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 407/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[2] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § a) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[3] Megállapította a 407/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[4] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § b) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[5] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § b) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[6] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § b) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[7] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § c) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[8] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § b) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[9] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § b) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[10] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § b) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[11] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § b) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[12] Módosította a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 75. §-a. Hatályos 2013.08.01.

[13] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § b) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[14] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § b) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[15] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § d) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[16] Beiktatta a 407/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[17] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[18] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[19] Megállapította a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 194. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[20] Megállapította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 111. § -a. Hatályos 2014.01.01.

[21] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § e) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[22] Megállapította a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 194. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[23] Hatályon kívül helyezte a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 194. § (6) bekezdése. Hatálytalan 2017.01.01.

[24] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § g) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[25] Megállapította a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 194. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[26] Megállapította a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 194. § (4) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[27] Hatályon kívül helyezte a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 194. § (6) bekezdése. Hatálytalan 2017.01.01.

[28] Megállapította a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 194. § (5) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[29] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § h) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[30] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § i) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[31] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § j) pontja. Hatályos 2014.09.05.

[32] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 633. § k) pontja. Hatályos 2014.09.05. A módosító rendelkezés a 17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet Mellékletének 8. pont 8.1. alpont a) alpontjában rendelt el szövegcserét, de a kérdéses módosítás a Melléklet 8. pont 8.1. alpont k) alpontjában található. A módosítást a jogalkotó feltehető szándékának megfelelően hajtottuk végre. A módosítás érvényessége kétséges.

Tartalomjegyzék