12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet

az egészségügyi szolgáltatónál képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed

a) minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató),

b) a 3. § (8) bekezdésében szereplő forgalmazóra, gyártóra, valamint importőrre,

c) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) szerinti gyűjtőre, közvetítőre, kereskedőre, szállítóra és hulladékkezelőre, aki vagy amely egészségügyi szolgáltatótól hulladékot gazdasági tevékenysége körében kezelés céljából átvesz, összegyűjt,

d) az a) pont szerinti egészségügyi szolgáltatónál az általa nyújtott ellátás során képződő egészségügyi hulladékra és gyógyszerhulladékra, valamint

e) a lakosságnál képződő olyan gyógyszerhulladékra, amelyet az a) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók közül a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál gyűjtik.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya

a) a lakossági gyógyszerellátás során képződő gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló miniszteri rendelet szerinti, a lakosságnál, valamint gyógyszertárban, gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazást végző üzletben képződő, lejárt felhasználhatósági idejű vagy más okból fel nem használt vagy fel nem használható humán gyógyszerből származó hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységre,

b) a halva született és elvetélt magzatokra,

c) csonkolt testrészekre,

d) felismerhető emberi szervekre, felismerhető szervmaradványokra, valamint

e) a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásának, nyilvántartásának és tárolásának rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti fokozottan ellenőrzött szerekre.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. egészségügyi hulladék: az egészségügyi szolgáltatónál és az egészségügyi ellátás során humán biológiai anyagból vagy vegyi anyagból, továbbá a kísérleti állatokból származó állati eredetű melléktermékből, illetve ilyen anyagokat tartalmazó eszközökből, tárgyakból képződő hulladék, tekintet nélkül annak veszélyes vagy nem veszélyes jellegére, ide nem értve a gyógyszerhulladékot;

2. egészségügyi veszélyes hulladék: az egészségügyi szolgáltatónál és az egészségügyi ellátás során képződő egészségügyi hulladék veszélyes hulladéknak minősülő része, ideértve a speciális egészségügyi veszélyes hulladékot is;

3. gyógyszerhulladék:

a) az egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi ellátás során képződő, lejárt felhasználhatósági idejű vagy más okból fel nem használt vagy fel nem használható humán gyógyszerből származó hulladék a fogyasztói csomagolással együtt, valamint

b) a lakosságnál képződő hulladékká vált injekciós tű, injekciós fecskendő, tűvel ellátott injekciós fecskendő, infúziós szerelék;

4. munkahelyi gyűjtőhely: egészségügyi szolgáltatónál végzett tevékenység során, az egészségügyi hulladék képződésének helyén, az egészségügyi hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló, környezetvédelmi és közegészségügyi érdekből kialakított hely, ahol a hulladéktermelő az egészségügyi hulladékot gyűjtőedénybe helyezve gyűjti;

5. speciális egészségügyi veszélyes hulladék:

a) már szennyezett éles vagy hegyes eszközt tartalmazó egészségügyi veszélyes hulladék, amely szúrt vagy vágott sérülést okozhat, vagy amely fertőző mikroorganizmusokkal szennyezett vagy feltételezhetően szennyezett, így az injekciós tű, injekciós fecskendő, tűvel ellátott injekciós fecskendő, infúziós és transzfúziós szerelék, vágó- vagy szúróeszköz, ampulla, tárgylemez vagy más hasonló, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4/C. § (3) bekezdésében meghatározott éles vagy hegyes eszköz;

b) vérből vagy vérkészítményből származó, valamint műtéti vagy más orvosi beavatkozás során visszamaradó, fel nem ismerhető emberi testrészből, szervből, szervmaradványból, váladékból, laboratóriumi és kórbonctani vizsgálati anyagból vagy ezek maradványából származó hulladék;

c) fertőző egységben vagy elkülönítőben képződő hulladék, továbbá a járványügyi szempontból különösen veszélyes vagy ellenálló mikroorganizmusokkal szennyezett, illetve feltételezhetően szennyezett hulladék, amely

ca) a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott fertőző betegség ellátása során képződik, továbbá

cb) a vérrel, váladékkal szennyezett anyagból, kötszerből, rögzítésből, egyszer használatos ruhaneműből és lepedőből, tamponból, katéterből, előzetesen kiürített vizeletgyűjtő tasakból, protézisből, inkontinenciabetétből, pelenkából származik - ide nem értve az egészséges csecsemő pelenkáját, illetve az átmenetileg vagy tartósan inkontinens, nem fertőző ellátottak inkontinenciabetétjét -,

cc) a fertőző és nem fertőző betegek ellátása során képződik, és

cd) a fertőző dializált betegek ellátása során keletkezik, így a dializátumok és az azokat tartalmazó zsákok és szerelékek;

d) a betegellátás légteréből elszívott levegőt szűrő légszűrő berendezés mikrobiológiai szűrőbetétjéből származó hulladék;

e) fertőző kórokozókat tartalmazó kísérleti állatok trágyája, almukból, tetemükből, testrészükből származó hulladék;

f) génsebészeti és mikrobiológiai hulladék;

g) citosztatikummal szennyezett anyagból, eszközből származó hulladék;

6. speciális gyűjtőhely: az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, közegészségügyi érdekből, a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál kialakított olyan gyűjtőhely, amely a 3. pont b) alpontja szerinti gyógyszerhulladék elkülönített gyűjtésére szolgál;

7. üzemi gyűjtőhely: az egészségügyi szolgáltató telephelyén létesített, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott műszaki kialakítással rendelkező építmény, amely a hulladéktermelő tevékenységével összefüggésben képződött és munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtött egészségügyi hulladék munkahelyi gyűjtőhelyen végzett gyűjtését követő, elszállításig történő elkülönített gyűjtésére szolgál.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó kísérleti állatokból származó állati eredetű melléktermékek ártalmatlanítására vonatkozóan a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletet kell alkalmazni.

(3) A munkahelyi gyűjtőhely és az üzemi gyűjtőhely kialakítására és üzemeltetésére vonatkozóan az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló miniszteri rendeletet az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában a Ht., valamint az egészségügyről szóló törvény fogalommeghatározásait kell figyelembe venni.

2. Az egészségügyi hulladék és a gyógyszerhulladék gyűjtésére, telephelyi mozgatására és szállítására vonatkozó szabályok

3. § (1) Az egészségügyi hulladék közül a veszélyes és nem veszélyes hulladékot egymástól, valamint az egészségügyi szolgáltató telephelyén képződő háztartási hulladékhoz hasonló hulladéktól az egészségügyi szolgáltató által kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen, illetve üzemi gyűjtőhelyen elkülönítetten kell gyűjteni a hulladék fajtájának vagy típusának megfelelő gyűjtőedényben.

(2) Az egészségügyi hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt a gyűjtés időtartama alatt lezárt állapotban kell tartani.

(3) Az egészségügyi veszélyes hulladék közül:

a) az éles vagy hegyes eszközöket tartalmazó hulladékot merev falú, szúrásálló,

b) a fertőző hulladékot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló

olyan gyűjtőedényben kell gyűjteni, amely a lezárást követően roncsolásmentesen nem nyitható ki.

(4) Az egészségügyi veszélyes hulladék közül a nem fertőző betegek ellátásából származó, nem éles vagy hegyes hulladék elhelyezésére hulladékgyűjtő zsákot lehet alkalmazni. A hulladékgyűjtő zsákot tartó tartálynak jól záródónak, továbbá lábbal nyithatónak és zárhatónak kell lennie.

(5) A speciális egészségügyi veszélyes hulladék gyűjthető:

a) hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig vagy

b) hűtött körülmények között - legfeljebb 5 °C-on - addig, amíg a gyűjtőedény megtelik, de legfeljebb 30 napig.

(6) A speciális egészségügyi veszélyes hulladékot tartalmazó gyűjtőedényen a sárga - fertőzésveszély - színkódot és az 1. melléklet szerinti nemzetközi biológiai veszély jelet kell alkalmazni. A színkódnak és a jelnek jól láthatónak kell lennie.

(7) A speciális egészségügyi veszélyes hulladék gyűjtésére kizárólag a 2. mellékletben meghatározott hulladékgyűjtő eszközök forgalmazhatók, illetve alkalmazhatók.

(8) A speciális egészségügyi veszélyes hulladék gyűjtésére rendszeresített eszközök értékesítése, átadása során a forgalmazó, a gyártó vagy - ha a gyártó nem az Európai Gazdasági Térség területén található - az importőr az általa kiállított, a termékhez csatolt minőségi nyilatkozatot az egészségügyi szolgáltatónak átadja, és ezzel igazolja, hogy a termék megfelel a 2. mellékletben meghatározott minőségi követelményeknek.

(9) A speciális egészségügyi veszélyes hulladékot tartalmazó lezárt gyűjtőedényt a hulladék fertőtlenítéséig vagy égetéssel történő kezeléséig tilos kinyitni.

(10) A speciális gyűjtőhelyen gyűjtött 2. § (1) bekezdés 3. pont b) alpontja szerinti gyógyszerhulladék gyűjtésére a (7) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

4. § (1) Az egészségügyi hulladék és a gyógyszerhulladék az egészségügyi szolgáltató telephelyén belül történő mozgatása hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezhető.

(2) Ha az egészségügyi hulladék, illetve a gyógyszerhulladék a mentő és betegszállító járműben, betegellátás során képződik, a hulladékot az egészségügyi szolgáltató telephelyén lévő üzemi gyűjtőhelyre kell szállítani.

3. Az egészségügyi szolgáltató hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatainak megszervezése

5. § (1) Az egészségügyi szolgáltató gondoskodik valamennyi hulladék telephelyen belüli gyűjtésének, mozgatásának, illetve a telephelyre és a telephelyéről történő szállításának és kezelésének megszervezéséről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek megszervezése érdekében annál az egészségügyi szolgáltatónál, ahol

a) a képződő egészségügyi hulladék az évi 1000 kg mennyiséget meghaladja,

b) három vagy ennél több egészségügyi dolgozó foglalkoztatásával járóbeteg-szakellátást, illetve alapellátást nyújtanak, vagy

c) fekvőbeteg-szakellátást nyújtanak,

olyan felelős személyt kell kijelölni, aki a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységeket elvégzi.

(3) Az egészségügyi szolgáltató által kijelölt felelős személy feladata, hogy

a) gondoskodjon a vegyes hulladék, a gyógyszerhulladék és az egészségügyi hulladék gyűjtésére alkalmas gyűjtőedények és egyéb eszközök biztosításáról az egészségügyi szolgáltató területén,

b) gondoskodjon a hulladék képződésének helyén az egészségügyi hulladék és a 2. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontja szerinti gyógyszerhulladék gyűjtését szolgáló munkahelyi gyűjtőhelyek kijelöléséről és kialakításáról, valamint a gyűjtőedények munkahelyi gyűjtőhelyre történő kihelyezéséről,

c) gondoskodjon a 2. § (1) bekezdés 3. pont b) alpontja szerinti gyógyszerhulladék gyűjtését szolgáló speciális gyűjtőhelyek kijelöléséről és kialakításáról, valamint a gyűjtőedények speciális gyűjtőhelyre történő kihelyezéséről,

d) gondoskodjon az egészségügyi hulladék és a gyógyszerhulladék üzemi gyűjtőhelyre történő eljuttatásával és az üzemi gyűjtőhelyről történő elszállításával kapcsolatos feltételek biztosításáról, a mozgatási útvonal kijelöléséről, a hulladékmozgatás gyakoriságának meghatározásáról, ha az egészségügyi szolgáltatónál üzemi gyűjtőhely működik,

e) gondoskodjon a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, továbbá a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál a speciális gyűjtőhelyre telepített gyűjtőedényzetben gyűjtött gyógyszerhulladék és az egészségügyi hulladék telephelyről történő elszállítására jogosultnak történő átadásáról,

f) alakítson ki az egészségügyi hulladék és a gyógyszerhulladék átadásával, átvételével kapcsolatos bizonylatolási rendszert, és ellenőrizze annak működését,

g) ellenőrizze az egészségügyi hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséhez szükséges egyéni védőeszközök meglétét és használatát,

h) évente közreműködjön a 6. § (1) bekezdése szerinti hulladékgazdálkodási utasításnak megfelelő költségvetési terv elkészítésében és a költségvetési terv részeként való elfogadtatásában,

i) tartsa meg az egészségügyi hulladékkal és a gyógyszerhulladékkal végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekkel kapcsolatos munkavédelmi, környezetvédelmi és veszélyes áruszállítást érintő oktatásokat, és

j)[1] gondoskodjon az egészségügyi szolgáltató telephelyén képződő egészségügyi hulladékkal és gyógyszerhulladékkal kapcsolatos, a 9. § szerinti nyilvántartás vezetéséről és az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) felé.

(4) Az egészségügyi szolgáltató telephelyén üzemi gyűjtőhelyet kell kialakítani, ha az egészségügyi hulladék, illetve a gyógyszerhulladék munkahelyi gyűjtőhelyről történő közvetlen elszállítása nem biztosított.

6. § (1) Az egészségügyi szolgáltató vezetője a (2) és (3) bekezdésben foglalt szempontok szerint hulladékgazdálkodási utasítást ad ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási utasítás a következőket tartalmazza:

a) az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzéséért felelős személy kijelölését, munkavégzése szervezeti egységének, nevének, beosztásának és intézkedési jogkörének, feladatainak meghatározását, továbbá a hulladékgazdálkodási feladatok részfelelőseinek kijelölését, munkavégzésük szervezeti egységének, nevének, beosztásának és felelősségi körüknek meghatározását,

b) az egészségügyi hulladék és a gyógyszerhulladék telephelyen történő gyűjtésének, mozgatásának, valamint a telephelyre és a telephelyről történő szállításának rendjét, idejét és módját,

c) a nem veszélyes egészségügyi hulladék, az egészségügyi veszélyes hulladék, gyógyszerhulladék fajtája és típusa, valamint - ha rendelkezik ilyennel - UN számát,

d) az üzemi gyűjtőhely üzemeltetése esetében az üzemnapló vezetésére és az üzemeltetési szabályzat elkészítésére vonatkozó kötelezettségeket,

e) a b)-d) pont szerinti feladatokkal összefüggő speciális oktatás tematikáját, nyilvántartási módját, gyakoriságát, az oktatásra kötelezett munkakörök felsorolását és a rendkívüli helyzetekben szükséges teendőket.

(3) A hulladékgazdálkodási utasítás a betegellátási technológia részét képezi.

(4) Az egészségügyi szolgáltató telephelyén végzett egyes hulladékgazdálkodási tevékenységeknek a betegeket, illetve a látogatókat érintő szabályait az egészségügyi szolgáltatónál jól látható helyen ki kell függeszteni.

4. Az egészségügyi hulladék kezelésére és az egyes eszközök, berendezések és a gyűjtőedények, szállításra használt eszközök fertőtlenítésére vonatkozó szabályok

7. § (1) A speciális egészségügyi veszélyes hulladék kizárólag égetéssel vagy fertőtlenítéssel kezelhető. Kezelés előtt a hulladék nem tömöríthető.

(2)[2] A fertőtlenítéssel kapcsolatos ellenőrző vizsgálatokat akkreditált laboratóriumban kell elvégezni. A fertőtlenítéssel kapcsolatos mikrobiológiai ellenőrző vizsgálatokat az akkreditált mintavételt követően a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal), a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ akkreditált laboratóriuma végzi.

(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálatokat a 3. melléklet 6. pontja szerinti gyakorisággal kell elvégezni.

8. § (1)[3] A hővel történő fertőtlenítés követelményeit a 3. melléklet 1. pontja, a fertőtlenítőszerrel történő fertőtlenítés követelményeit a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza.

(2)[4] A gyűjtőedények, továbbá a hulladék szállítására használt eszközök fertőtlenítését a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló miniszteri rendelet szerinti, a kezelésre vonatkozó közegészségügyi szabályoknak megfelelően kialakított, elkülönített helyen, csak az arra kiképzett személyzet végezheti a 3. melléklet 3. pontjában foglaltak szerint.

(3) A hulladékfertőtlenítő gép mikrobiológiai fertőtlenítő hatását a 3. melléklet 4-6. pontja szerint kell ellenőrizni.

(4) A speciális egészségügyi veszélyes hulladék fertőtlenítésére használt fertőtlenítőberendezés alkalmazásakor a hulladékot aprítani kell.

(5) A hulladékfertőtlenítő berendezés vizsgálati dokumentációjának követelményeit a 3. melléklet 4. pont 4.5. alpontja tartalmazza.

(6) Ha a hulladékfertőtlenítő berendezés egyedi gyűjtőedény használatát kívánja meg, a fertőtlenítési ciklus befejezése után a kiürített, tisztított gyűjtőedény ismételten használható.

5. A nyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok

9. § (1) Az egészségügyi szolgáltatónál képződő egészségügyi hulladékról a hulladéktermelő a 4. melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet. Az egészségügyi szolgáltató a nyilvántartás adatait minden év február 1-jéig megküldi a járási hivatalnak.

(2)[5] A 4. melléklet szerinti nyilvántartás adatait a járási hivatal minden év március 1-jéig megküldi a vármegyei kormányhivatalnak.

(3)[6] A (2) bekezdés szerinti adatokat a vármegyei kormányhivatal összesíti, majd az összesített nyilvántartást minden év április 1-jéig megküldi az országos tisztifőorvosnak és tájékoztatásul az országos környezetvédelmi hatóság részére.

(4)[7]

6. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

11. § E rendelet hatálybalépését megelőzően a speciális egészségügyi veszélyes hulladék fertőtlenítéséhez használt technológiára kiadott engedélyek az időbeli hatályuk lejártáig, de legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig hatályosak.

12. § A 2. mellékletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan speciális egészségügyi veszélyes hulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő eszközöknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberi egészség és élet védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

13. § A rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

14. §[8]

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelethez

A biológiai veszély nemzetközi jele

2. melléklet a 12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelethez

Az egészségügyi szolgáltatónál a speciális egészségügyi veszélyes hulladék gyűjtésére szolgáló eszközök minőségi követelményei

1. A hulladékgyűjtő zsákokra vonatkozó követelmények

1.1. Anyaga: műanyag (nem PVC),

1.2. Fóliavastagság: 60 mikrométer,

1.3. Térfogat: max. 60 liter,

1.4. Szín: sárga,

1.5. Tartozék: zárószalag,

1.6. Jelölés: a biológiai veszély nemzetközi jele,

1.7. Címke: a hulladék tulajdonosa és címe, a telephely címe,

1.8. Felirat: "Fertőző hulladék",

1.9. Lezárás időpontja: év, hó, nap.

2. A különböző térfogattal rendelkező dobozokra és tartályokra vonatkozó követelmények

2.1. Anyaga: műanyag (nem PVC) vagy kartonpapír,

2.2. Ejtési próba: 1 m magasságból,

2.3. Szúráspróba: injekciós tű 30 cm magasból beejtve ne szúrja ki,

2.4. Szivárgási próba: 5%-ig vízzel töltve 24 órás állásnál ne ázzon át,

2.5. Térfogat: max. 60 liter,

2.6. Szín: sárga vagy sárga csík,

2.7. Zárás: nem nyitható,

2.8. Zárás: fertőző osztályokról származó és nedves hulladék esetén hermetikus (légmentes, folyadékzáró, nem nyitható),

2.9. Jelölés: a biológiai veszély nemzetközi jele,

2.10. Címke: a hulladék tulajdonosa és címe, telephely címe,

2.11. Felirat: "Fertőző hulladék",

2.12. Lezárás időpontja: év, hó, nap,

2.13. Bedobónyílás: biztonsági csapózárral, éles eszközök gyűjtődobozainál max. 20x5 cm.

Ha a gyűjtésre szolgáló eszközök egyben szállítási csomagolásként is szolgálnak, a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok szerinti minőségi és minősítési követelményeknek is meg kell felelniük.

3. melléklet a 12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelethez

A hulladékfertőtlenítési eljárásra vonatkozó részletes szabályok

1. A hővel történő fertőtlenítő eljárás követelményei

1.1. A hulladéktömeg külső és belső felületén, a hulladék minden egyes pontján biztosítani kell a hőhatás érvényesülését.

1.2. A fertőtlenítő eljárások paramétereit a fertőző hulladék esetében fajtánként, típusonként kell meghatározni.

1.3. A fertőző hulladékot a fertőtlenítés előtt nem szabad válogatni, átönteni vagy tömöríteni.

1.4. A fertőző hulladék szükség esetén történő aprítása, a gyűjtőedény felnyitása a fertőtlenítés előtt csak akkor lehetséges, ha az aprítást a fertőtlenítéssel együtt zárt rendszerben végzik.

1.5. A gyűjtőedény csak akkor lehet hermetikusan lezárt, ha az vizes oldatot tartalmaz, vagy a hulladék legalább 20% nedvességtartalommal rendelkezik.

1.6. A hőenergiával (túlnyomásos telített vízgőzzel) történő termodezinfekciós eljárás alkalmazása során a fertőtlenítőberendezésben elhelyezett összes hulladékban (a továbbiakban együtt: hulladékrakomány) kialakuló hőmérsékletet, az ún. maghőmérséklet kialakulását, az ún. hőmérséklet-kiegyenlítődési időt, valamint a fertőtlenítési ciklus utolsó részidejét jelentő, ún. lehűlési időt a hulladék jellegének megfelelően kell meghatározni, és a folyamat során regisztrálni.

1.7. Ha a kezelést az 1.6. pontban leírt eljárással végzik, a csomagolóanyagnak lehetővé kell tenni a telített, túlnyomásos vízgőznek a hulladékba való behatolását és a levegő vákuummal történő eltávolítását.

1.8. A fertőtlenítési ciklus végén a hulladékrakomány és a fertőtlenítőberendezés egyes szerkezeti elemei nem tartalmazhatnak fertőzőképes mikroorganizmusokat.

2. A fertőtlenítőszerrel történő fertőtlenítő eljárás követelményei

2.1. A hulladéktömeg külső és belső felületén, a hulladék minden egyes pontján biztosítani kell a fertőtlenítő hatás érvényesülését.

2.2. A fertőtlenítő eljárások paramétereit a fertőző hulladék esetében fajtánként, típusonként kell meghatározni.

2.3. A fertőző hulladékot a fertőtlenítés előtt nem szabad válogatni, átönteni vagy tömöríteni.

2.4. A fertőző hulladék szükség esetén történő aprítása, a gyűjtőedény nyitása a fertőtlenítés előtt csak akkor lehetséges, ha az aprítást a fertőtlenítéssel együtt zárt rendszerben végzik.

2.5. A fertőtlenítőszerek hatékonyságát és behatási idejét legalább 2,5 x 10E5 TKE (telepképző egység)/ml tenyészeteken kell bevizsgálni az alábbi mikroorganizmus teszt törzseken:

2.5.1. Staphylococcus aureus ATCC 6538 (DSM 799),

2.5.2. Enterococcus faecium ATCC 6057 (DSM 2146),

2.5.3. Enterococcus hirae ATCC 10541 (DSM 3320),

2.5.4. Escherichia coli K12 NCTC 10538,

2.5.5. Proteus mirabilis ATCC 14153 (DSM 788),

2.5.6. Pseudomonas aeruginosa ATCC 15442 (DSM 939),

2.5.7. Mycobacterium terrae ATCC 15755 (DSM 43227),

2.5.8. Mycobacterium avium ATCC 15769 (DSM 44157),

2.5.9. Candida albicans ATCC 10231 (DSM 1386),

2.5.10. Aspergillus niger ATCC 16404 (DSM 1988),

2.5.11. Trichophyton mentagrophytes ATCC 9533 (DSM 4870).

2.6. A fertőtlenítőszerekkel kapcsolatos további rendelkezéseket a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló miniszteri rendelet, valamint a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai szabályozzák.

2.7. A fertőtlenítési ciklus végén a hulladékrakomány és a fertőtlenítőberendezés egyes szerkezeti elemei nem tartalmazhatnak fertőzőképes mikroorganizmusokat.

3. A gyűjtőedény, illetve hulladékszállító eszköz fertőtlenítése

3.1. A fertőző hulladék gyűjtőeszközei egyszer használatosak, nem nyithatók ki, azokat a hulladékkal együtt kell fertőtleníteni, kezelni.

3.2. A többszöri használatra készült gyűjtőedényt, hulladékszállító eszközt kiürítés után tisztítani és fertőtleníteni kell. A tisztításnál és fertőtlenítésnél felhasznált folyadékot ipari szennyvízként kell kezelni.

3.3. A gyűjtőedény, illetve hulladékszállító eszköz fertőtlenítésére csak az erre a célra engedélyezett fertőtlenítő- és egyfázisos felületfertőtlenítő és tisztítószereket lehet alkalmazni, az adott szerre megadott koncentráció és expozíciós idő mellett.

3.4. A gyűjtőedény, illetve hulladékszállító eszköz fertőtlenítésére alkalmazható eljárások:

3.4.1. A lemosással történő fertőtlenítés során erre alkalmas eszközzel a fertőtlenítőszert a kezelendő felületre rá kell vinni, majd a felületeket lemosva az oldatokat - a fertőtlenítőszer behatási idejének figyelembevételével - hagyni kell a felületekre száradni. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a nehezen hozzáférhető helyekre is eljusson a fertőtlenítőoldat.

3.4.2. Permetezéssel történő fertőtlenítés során a fertőtlenítőoldatot nagy nyomású, mechanikus porlasztóval a fertőtlenítendő felületre kell juttatni, majd hagyni a felületre száradni a fertőtlenítőszer előírt behatási idejének figyelembevételével. A szállítóeszközök fertőtlenítésére az ezen tevékenységre képzett személyzetet és hideg-meleg folyóvízzel ellátott helyet kell biztosítani.

3.4.3. Gőzzel történő fertőtlenítés esetén - a hulladék eltávolítása után - a gyűjtőedényt túlnyomásos, magas hőmérsékletű vízgőzzel - ún. gőzborotvával - kell fertőtleníteni.

4. A hőhatáson alapuló fertőtlenítőberendezések hatásfokának mikrobiológiai ellenőrzése

4.1. A hulladékfertőtlenítő gép mikrobiológiai fertőtlenítő hatékonyságát erre a célra kifejlesztett, engedélyezett bakteriológiai spórakészítményekkel (bioindikátorokkal), valamint három egymást követő ciklus fertőtlenített egészségügyi hulladékából egy-egy kezelési ciklust követően vett minták akkreditált laboratórium által végzett higiénés mikrobiológiai ellenőrző vizsgálataival kell ellenőrizni.

4.2. A 105 °C-on üzemelő fertőtlenítőberendezéshez a következő bioindikátort kell alkalmazni: Bacillus subtilis ATCC 6051 baktériumtörzsből előállított spórák -2,5 x 10 E5 spóra/bioindikátor.

4.3. A 134 °C-on üzemelő fertőtlenítőberendezéshez a következő bioindikátort kell alkalmazni: Bacillus stearothermophylus ATCC 7953 baktériumtörzsből előállított spórák -2,5 x 10 E5 spóra/bioindikátor.

4.4. Az ellenőrzéshez alkalmazandó indikátorok száma: 10 bioindikátor/m3.

4.5. A berendezés fertőtlenítő hatásának vizsgálatára vonatkozó jegyzőkönyvben a következő adatokat kell rögzíteni:

4.5.1. a berendezés gyártója, típusa, gyártási száma,

4.5.2. a berendezés telepítésének helye, üzemeltetője,

4.5.3. a berendezés vizsgálatának módja,

4.5.4. a vizsgálóeljárás leírása,

4.5.5. a fertőtlenítendő hulladékrakomány berakásának módja, mennyisége, a thermoelemek elosztása a berendezés munkaterében,

4.5.6. a fertőtlenítés és üzemeltetés paraméterei,

4.5.7. a mikrobiológiai ellenőrzés eredményei, beleértve a bioindikátorok rezisztenciájának meghatározását,

4.5.8. az alkalmazott bioindikátorok gyártója, sorszáma, lejárati dátuma és csomagolásának módja.

4.6. A berendezés vizsgálatát a következő minta-hulladékrakományokkal kell elvégezni:

4.6.1. porózus tulajdonságú, cellulózalapú anyag,

4.6.2. üreges tárgyak,

4.6.3. folyékony anyagok (műanyag zsákok, egyenként 500 ml vízzel feltöltve).

4.7. A hulladékfertőtlenítő gép mikrobiológiai fertőtlenítő hatékonyságát a bioindikátoros ellenőrzés mellett évente két alkalommal kell ellenőrizni. Az ellenőrzés a kezelési ciklust követően három egymást követő alkalommal vett minta mikrobiológiai vizsgálatából áll.

5. A fertőtlenítőszerrel történő kezelésen alapuló fertőtlenítőberendezések hatásfokának mikrobiológiai ellenőrzése

5.1. A hulladékfertőtlenítő gép mikrobiológiai fertőtlenítő hatékonyságát három egymást követő alkalommal a fertőtlenített hulladékrakományból a kezelési ciklust követően vett minta mikrobiológiai vizsgálatával kell ellenőrizni.

5.2. A berendezés fertőtlenítő hatásának vizsgálatára vonatkozó jegyzőkönyvben a következő adatokat kell rögzíteni:

5.2.1. a berendezés gyártója, típusa, gyártási száma,

5.2.2. a berendezés telepítésének helye, üzemeltetője,

5.2.3. az alkalmazott fertőtlenítőszer neve, hatóanyaga,

5.2.4. a berendezés vizsgálatának módja,

5.2.5. a vizsgálóeljárás leírása,

5.2.6. a fertőtlenítendő hulladékrakomány berakásának módja, mennyisége, elosztása a berendezés munkaterében,

5.2.7. a fertőtlenítés és üzemeltetés paraméterei,

5.2.8. a mikrobiológiai ellenőrzés eredményei.

6. Az ellenőrző vizsgálatok gyakorisága

A hulladékfertőtlenítő gép mikrobiológiai fertőtlenítő hatását a következő gyakorisággal kell önellenőrző vizsgálatokkal igazolni:

6.1. a berendezés üzembe helyezésekor,

6.2. folyamatos üzemeltetés esetén legalább félévenként,

6.3. a meghibásodást követő műszaki javítás után és

6.4. minden olyan esetben, amikor a hulladék fertőtlenítésének hatékonyságával kapcsolatban az ellenőrző hatóság részéről kifogás merül fel.

4. melléklet a 12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelethez

Az egészségügyi szolgáltatóknál képződő hulladék éves mennyiségéről, valamint a hulladék gyűjtésével, szállításával és kezelésével kapcsolatos közegészségügyi feltételek megvalósulásáról vezetett nyilvántartás adattartalma

1. táblázat

2. táblázat

* az átvevő kizárólag hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezet

** nem elég a befogadási nyilatkozat, érvényes szerződés is szükséges

3. táblázat

4. táblázat

5. táblázat

1. A nyilvántartásban az adatokat telephelyenként külön kell rögzíteni.

2. Általános adatok:

2.1. Az 1. táblázat 1.3. és 1.4. pontjában az "egyéb" tulajdonos és működtető jellegét külön szövegben kell megadni.

2.2. Az 1. táblázat 1.8. sorában és 1.9. sorában amennyiben a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége a telephelyen veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot meghaladja, adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn a telephely szerint illetékes környezetvédelmi hatóság felé. Az adatszolgáltatás alapját a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint vezetett nyilvántartásnak kell képeznie. Az adatszolgáltatást elektronikus úton kell benyújtani.

3. Fertőző hulladék

3.1. A 2. táblázat 2.3. sorában a szolgáltatótól történő elszállítás tényét kell rögzíteni.

3.2. A 2. táblázat 2.3.1. sorában a szerződés időtartamánál a lejárati időpontot is meg kell adni.

4. Vegyi/fizikai tulajdonság miatti veszélyes hulladék

4.1. A 3. táblázat 3.1. sorában a hulladék azonosító kódját és megnevezését a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendelet alapján kell határozni. Minden egyes kódszámmal rendelkező veszélyes hulladékot külön kell megadni.

4.2. A 3. táblázat 3.4.2. sorában a szerződés időtartamánál a szerződés időbeli hatálya megszűnésének időpontját is meg kell adni.

4.3. A 3. táblázat 3.6. sorában a hulladék átadásának, illetve átvételének dokumentálásánál a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kell eljárni.