309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet

a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről

A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya

a)[1] a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) hatálya alá tartozó hulladékra,

b)[2] a hulladéktermelőre, a hulladékbirtokosra, a gyűjtőre, a szállítóra, a közvetítőre, a kereskedőre és a hulladékkezelőre, valamint

c)[3] a hulladéklerakóra és annak üzemeltetőjére

terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.[4] adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő adatok meghatározott részének, valamint a hulladéklerakó üzemeltetése, bezárása, rekultivációja és utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, valamint a gyűjtött vizsgálati eredményekről készített összefoglaló jelentés hozzáférhetővé tétele és átadása az adatkezelésre jogosult hatóságnak vagy szervezetnek;

2.[5] adatszolgáltatásra kötelezett: a hulladéktermelő, a gyűjtő, a kereskedő, a hulladékkezelő, valamint a hulladéklerakó üzemeltetője;

3. anyagmérleg: a gyártási vagy kezelési folyamatba belépő anyagfajták mennyiségének és az abból kilépő anyagfajták mennyiségének összevetésére alkalmas adatot tartalmazó, a nyilvántartás részét képező ábra vagy táblázat;

3a.[6] elsődleges hulladék: közvetlenül az eredeti hulladéktermelőtől származó, nem hulladékkezelés során képződő hulladék;

3b.[7] fennmaradt hulladék: hulladékkezelés során képződő, további kezelést igénylő hulladék, amely hulladéktípusában nem tér el a kezelt hulladéktól;

3c.[8] másodlagos hulladék: hulladékkezelés során képződő, további kezelést igénylő hulladék, amely hulladéktípusában, de legalább fizikai megjelenési formájában eltér a kezelt hulladéktól;

4.[9] nyilvántartás: a Ht.-ben meghatározott hulladékgazdálkodási tevékenység végzésével kapcsolatban keletkező adatok e rendeletben meghatározott módon történő megőrzése, rögzítése, továbbá a hulladéklerakó üzemeltetése, bezárása, rekultivációja és utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, valamint a gyűjtött vizsgálati eredményekről készített összefoglaló jelentés.

2a. Általános szabályok[10]

2/A. §[11] (1) Ha a gyűjtő, kereskedő tevékenységéből vagy hulladékgazdálkodási létesítményhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási tevékenységből származik a hulladék, az átvétel nem minősül elsődleges hulladék átvételének.

(2) Az adatszolgáltatásra kötelezettek és az érintett hatóságok együttműködnek a tagállami adatszolgáltatás teljesítése érdekében a tagállami adatszolgáltatást készítő - a Kormány által kijelölt - szervezettel, és megkeresését vagy felhívást követően megadják az adatszolgáltatást készítő szervezet részére a kért tájékoztatást.

3. A nyilvántartásra vonatkozó szabályok

3. § (1)[12] A hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott általa kezelt vagy a Ht. 14. § (1) bekezdés c) pontja szerint szállított hulladékról az adott telephelyen nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa.

(3) A telephelyi nyilvántartás tartalmát az 1. melléklet határozza meg.

(4) A telephelyi nyilvántartásnak az 1. mellékletben meghatározottakon túlmenően

a) a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben;

b) az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben;

c) a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben;

d) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben;

e) a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól szóló kormányrendeletben; valamint

f) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: EPRTR rendelet)

meghatározott hulladékfajtára vonatkozó adatot is tartalmaznia kell.

(5) Ha a hulladékot Magyarország területére külföldről hozzák be, a hulladékról a hulladék első belföldi átvevője vezet nyilvántartást.

(6)[13] Nem kell nyilvántartást vezetnie:

a) a Ht. 12. § (2a) bekezdése szerinti nevelési-oktatási intézménynek a területén kialakított átvételi helyen átvett papírhulladékról;

b)[14] a hulladéktermelőnek - a Ht. 66. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékról;

c) a hulladéktermelőnek, illetve a speciális gyűjtőhely üzemeltetőjének a gyűjtőhelyen átadott vagy gyűjtőedényben elhelyezett települési hulladékról.

4. § (1) A hulladéktermelő - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - a nyilvántartást hulladéktípusonként és technológiánként vezeti.

(2) Az a hulladéktermelő, amelynek tevékenysége a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. Korm. rendelet) 2. mellékletében meghatározott egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységhez kapcsolódik, az (1) bekezdésben foglaltakon túl anyagmérleg alapján is nyilvántartást vezet.

(3) A hulladéktermelő a nyilvántartást

a) nem veszélyes hulladék esetén az 1. melléklet 1. pontja,

b) veszélyes hulladék esetén az 1. melléklet 2. pontja

szerinti adattartalommal vezeti.

(4) A hulladéktermelő - az (5) bekezdés szerinti eltéréssel - a nem veszélyes hulladék képződésére vonatkozó napi adatokat heti rendszerességgel nyilvántartásba veszi.

(5) A hulladéktermelő a nyilvántartást naprakészen vezeti

a) a veszélyes hulladékra vonatkozó adatokról, és

b) a 314/2005. Korm. rendeletben meghatározott egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek végzése során képződő hulladékra vonatkozó adatokról.

(6)[15] A veszélyes hulladék szállítója a nyilvántartás-vezetési kötelezettséget úgy teljesíti, hogy a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 7. §-ában meghatározott, teljeskörűen kitöltött szállítási lapot időrendben, papír vagy elektronikus formában tárolja és megőrzi, valamint az illetékes hatóságnak ellenőrzés céljából rendelkezésre bocsátja.

4/A. §[16] (1)[17] A Ht. 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hulladékszállítás esetén a hulladéktermelő bizonylatot állít ki, mely tartalmazza a szállítás időpontját, a hulladék képződésének helyét (településnév, településkód), a hulladék típusának megnevezését, azonosító kódját, mennyiségét és halmazállapotát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bizonylat eredeti példánya az átszállítás telephelyének nyilvántartásához, másolati példánya a képződés szerinti telephely nyilvántartásához tartozik. A bizonylatról nem kell másolati példányt kiállítani, amennyiben a hulladék képződését eredményező munkavégzés helyén a termelőnek nem kell nyilvántartást vezetnie.

(3) Közvetlenül átvételi helyre, hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, valamint hulladékkezelőhöz szállítás esetén a bizonylat, valamint a Ht. 66. § (4) bekezdése szerint a hulladék átvevője által az átvett hulladékról adott bizonylat

a) a termelő telephelye,

b) amennyiben a hulladék képződését eredményező munkavégzés helyén a termelőnek nem kell nyilvántartást vezetnie és a termelőnek több telephelye van, akkor a munkavégzéshez legközelebbi telephelye

szerinti nyilvántartásához tartozik.

5. § (1) A közvetítő a nyilvántartást

a) nem veszélyes hulladék esetén az 1. melléklet 3. pontja,

b) veszélyes hulladék esetén az 1. melléklet 4. pontja

szerinti adattartalommal vezeti.

(2) A közvetítő a közvetített hulladékra vonatkozó adatokat heti rendszerességgel nyilvántartásba veszi.

(3) A közvetítő szervezet kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint vezet nyilvántartást.

6. § (1) A gyűjtő a hulladékról naprakészen vezet nyilvántartást.

(2) A gyűjtő a nyilvántartást

a) nem veszélyes hulladék esetén az 1. melléklet 5. pontja,

b) veszélyes hulladék esetén az 1. melléklet 6. pontja

szerinti adattartalommal vezeti.

7. § (1) A kereskedő és a hulladékkezelő a nyilvántartást

a) nem veszélyes hulladék esetén az 1. melléklet 5. pontja,

b) veszélyes hulladék esetén az 1. melléklet 6. pontja

szerinti adattartalommal vezeti.

(2) A kereskedő és a hulladékkezelő a hulladékról naprakészen vezet nyilvántartást.

(3) A hulladékkezelő által vezetett nyilvántartásnak az EPRTR rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás teljesítéséhez az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott adatokat is tartalmaznia kell, ha az EPRTR rendelet hatálya alá tartozik a tevékenysége.

8. § (1) A szállító nem veszélyes hulladék esetén az egyes hulladékszállítmányra vonatkozó, a nyilvántartás részét képező fuvarokmányt a szállítás megkezdésének időrendje szerint rendezve 5 évig megőrzi.

(2) A szállító veszélyes hulladék esetén a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, a nyilvántartás részét képező fuvarokmányt és szállítási lapot a szállítás megkezdésének időrendje szerint rendezve 10 évig megőrzi.

9. §[18] A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó körforgásos termékekből képződött hulladékról a közvetítő, a kereskedő és a hulladékkezelő elkülönítetten vezet nyilvántartást. A körforgásos termékekből képződött hulladék nyilvántartásban történő elkülönítését a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti körforgásos kód (KF kód) alá történő besorolás szerint is teljesíteni kell.

4. Az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok

10. § (1) Az adatszolgáltatási kötelezettség

a) a hulladéktermelő esetében a 11. § (2) és (4) bekezdés szerinti feltételek teljesülésével,

b)[19] hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenység esetén a hulladékgazdálkodási engedély véglegessé válásával,

c)[20] nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység esetén a nyilvántartásba vétellel vagy

d)[21] a hulladéklerakó üzemeltetésére, bezárására, rekultivációjára és utógondozására vonatkozó határozat véglegessé válásával

keletkezik.

(2)[22] Az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnak a (3) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenti.

(3)[23] A (2) bekezdés szerinti kötelezettség bejelentését - a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásai szerint - a 2. melléklet szerinti adattartalommal kell teljesíteni. A hulladéklerakó üzemeltetője a bejelentést az 5. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal teljesíti.

11. § (1) Az adatszolgáltatást a hulladéktermelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti a telephelyén képződött valamennyi hulladékról.

(2) A hulladéktermelő - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - az adatszolgáltatási kötelezettségét a 3. melléklet 1. és 2. pontja szerinti adattartalommal teljesíti, ha a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége

a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,

b) nem veszélyes hulladék esetén - a c) pont kivételével - a 2000 kg-ot,

c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot

meghaladja.

(3)[24] Nem kell adatszolgáltatást teljesíteni a 3. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben.

(4)[25] Ha a tárgyévben a képződött hulladék mennyisége a hulladéktermelő telephelyén nem éri el a (2) bekezdésben meghatározott mennyiséget, nem volt hulladékkészlete, és nem történt hulladékátadás, az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelőnek csak a 3. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal kell teljesítenie az adatszolgáltatási kötelezettségét.

(5) Az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelő a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig szolgáltat adatot.

(6)[26] Az adatszolgáltatásra nem kötelezett hulladéktermelő a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter által elrendelt, statisztikai kiválasztási módszerekkel történő adatfelméréskor eseti adatszolgáltatást teljesít.

(7)[27] A Ht. 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hulladékszállítás esetén az adatszolgáltatást

a) a képződés helye szerinti telephely szerint vagy

b) ha a hulladék képződését eredményező munkavégzés helyén a termelőnek nem kell nyilvántartást vezetnie, akkor

ba) a beszállítás telephelye szerint vagy

bb) közvetlenül átvételi helyre, hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, valamint hulladékkezelőhöz szállítás esetén a telephelye,

bc) több telephely esetén a munkavégzéshez legközelebbi telephelye szerint

kell teljesíteni.

12. § (1) Az adatszolgáltatást a gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti.

(2) Adatszolgáltatási kötelezettségét

a) a gyűjtő és a kereskedő a 3. melléklet 1. és 3. pontja;

b) a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő művelet végzője (a továbbiakban együtt: előkezelő) a 3. melléklet 1. és 3. pontja, illetve - ha a tevékenysége indokolja - a 3. melléklet 2. pontja;

c) a hasznosító és az ártalmatlanító a 3. melléklet 1. és 4. pontja, illetve - ha a tevékenysége indokolja - a 3. melléklet 2. pontja;

d)[28]

e) az EPRTR rendelet szerinti kötelezett a 3. melléklet 1. és 6. pontja

szerinti adattartalommal teljesíti.

(3) A hulladékkezelő csak a 3. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségét, ha kezelést a telephelyén a tárgyévben nem folytatott.

(4)[29] A gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő

a) a (2) és (3) bekezdés szerint évente, a tárgyévet követő év március 1. napjáig; valamint

b) a veszélyes hulladék gyűjtésére, kereskedelemére és kezelésére, és a nem veszélyes hulladék ártalmatlanítására vagy hasznosítására vonatkozóan negyedévente, a tárgynegyedévet követő 30. napig a 4. melléklet 1., 2. és 3. pontja szerint

szolgáltat adatot.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti negyedéves adatszolgáltatásra kötelezett a 4. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettséget, ha

a) a telephelyén a tárgynegyedévben hulladékot nem vett át, illetve

b) kezelést a telephelyen a tárgynegyedévben nem folytatott.

(6)[30] A hulladéklerakó üzemeltetője az éves adatszolgáltatási kötelezettségét az 5. melléklet 2. és 3. pontja szerinti adattartalommal a tárgyévet követő év március 1. napjáig teljesíti. Az adattartalom mellékletként a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 18. § (1) bekezdés szerinti összefoglaló jelentést (a továbbiakban: összefoglaló jelentés) csatolni kell.

(7)[31]

13. § (1) Az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatást a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásai szerint teljesíti.

(2) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, az adatszolgáltatásra kötelezettre vonatkozó számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint saját nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltatásra kötelezett felel.

(3)[32] Ha az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer részét képező, beépített automatikus ellenőrzési rendszer jelzése szerint, az adatszolgáltatásra kötelezett által megküldött adat - az adatcsomag kitöltésére vonatkozó követelmények alapján - tartalmilag feldolgozható, az adatszolgáltatást befogadottnak kell tekinteni.

(4)[33] Ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzési rendszer az adatszolgáltatásra kötelezett által megküldött adat tartalmának ellenőrzése során hibát tár fel, arról az adatszolgáltató részére elektronikus értesítést küld. Az ellenőrzési rendszer, illetve a hulladékgazdálkodási hatóság az értesítést kizárólag a Kormány által kötelezően nyújtott biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás által biztosított értesítési tárhelyre küldi meg.

5. Az adatszolgáltatással kapcsolatos hatósági tevékenységek

14. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság[34]

a) az éves adatszolgáltatásra kötelezettek befogadott adatait minden év legkésőbb július 31-ig,

b)[35] a negyedéves adatszolgáltatásra kötelezettek befogadott adatait a tárgynegyedévet követő 60. napig

feldolgozza és szakmailag ellenőrzi.

(2)[36] Ha a tartalmilag feldolgozott adatot a hulladékgazdálkodási hatóság a szakmai ellenőrzés során megfelelőnek találja, az adatszolgáltatást teljesítettnek tekinti.

(3)[37] Ha a hulladékgazdálkodási hatóság a szakmai ellenőrzés során hibát tár fel, az ügyfelet erről haladéktalanul, az értesítési tárhelyre küldött értesítéssel értesíti. Az adatszolgáltatás javítására - az önellenőrzésen kívül - egy alkalommal kerülhet sor. Az adatszolgáltatást nem megfelelőnek kell tekinteni, ha az ügyfél azt 30 napon belül nem vagy nem megfelelően javítja ki.

(4)[38] Az adatszolgáltatások feldolgozásával és szakmai ellenőrzésével egyidejűleg - az éves és negyedéves adatszolgáltatások tekintetében a tárgyévet követő év augusztus 15-ig - a hulladékgazdálkodási hatóság elvégzi az adatbázis teljességének ellenőrzését is, arra vonatkozóan, hogy valamennyi adatszolgáltatásra kötelezett gyűjtő, kereskedő és kezelő teljesítette-e az előírt adatszolgáltatást.

15. § (1) A hatósági ellenőrzés során

a) az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatás alapjául szolgáló nyilvántartási dokumentációt,

b) a hulladék szállítója a 8. § szerinti fuvarokmányt és veszélyes hulladék szállítása esetén a szállítási lapot[39]

a hulladékgazdálkodási hatóság képviselőjének átadja.[40]

(2)[41] Ha az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatás alapjául szolgáló nyilvántartást elektronikus úton vezeti, akkor az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás alapjául szolgáló elektronikus nyilvántartást a hulladékgazdálkodási hatóság számára hozzáférhetővé teszi.

16. § A hulladékképződéssel és a kezeléssel kapcsolatos adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai feldolgozás céljára átadhatók.

5a. Tagállami adatszolgáltatás[42]

16/A. §[43] (1) A hatóság által elfogadott alapadatok alapján a 6. mellékletben meghatározott módszertan szerint kell kiszámítani a Ht. 92. § (5)-(7) bekezdésében meghatározott, egy naptári évre vonatkozó célértéket.

(2) A hatóság által elfogadott alapadatok alapján a 7. mellékletben meghatározott módszertan szerint kell kiszámítani a Ht. 92. § (2a) bekezdésében meghatározott, egy naptári évre vonatkozó célértéket.

6. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

17/A. §[44] A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 700/2021. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) hatálybalépésekor hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező veszélyeshulladék-gyűjtő, -kereskedő, -kezelő, valamint a nemveszélyeshulladék-hasznosító és -ártalmatlanító az adatszolgáltatási kötelezettségében a Mód. rendelet hatálybalépésével bekövetkezett változást 2022. február 20-ig a 2. melléklet szerinti adattartalommal bejelenti.

18. § (1)[45] Ez a rendelet

a) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

b) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv, az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

c) a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/850 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

d) a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

e) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/852 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) a hulladékra vonatkozó statisztikáról szóló, 2002. november 25-i 2150/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. és 3. cikk;

b) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

c) a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében rögzített célok teljesítésének igazolására szolgáló szabályok és számítási módszerek megállapításáról szóló, 2011. november 18-i 2011/753/EU bizottsági határozat

d)[46] a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1021 európai parlamenti és a tanácsi rendelet 7. cikk (6) bekezdésének

e)[47] a hulladékokkal kapcsolatos adatoknak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően való kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályok megállapításáról és a C(2012) 2384 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 7-i (EU) 2019/1004 bizottsági végrehajtási határozat;

f)[48] a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. május 3-i (EU) 2019/1597 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat;

g)[49] a hulladéklerakóban lerakott települési hulladékra vonatkozó adatoknak az 1999/31/EK tanácsi irányelvvel összhangban történő kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályok meghatározásáról és a 2000/738/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 6-i (EU) 2019/1885 bizottsági végrehajtási határozat;

h)[50] a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az élelmiszer-hulladékra vonatkozó adatok jelentéséhez és a minőség-ellenőrzési jelentés benyújtásához használandó formátum megállapításáról szóló, 2019. november 28-i (EU) 2019/2000 bizottsági végrehajtási határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

19. §[51]

20. §[52]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez

A nyilvántartás tartalma

1. A hulladéktermelő a nyilvántartásában a következő adatokat vezeti nem veszélyes hulladék esetén:

1.1. Általános adatok:

a) a Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszerbe (a továbbiakban: KAR) bejelentett, az ügyfélre és a telephelyre vonatkozó adatok; ezek hiányában a KSH statisztikai számjel, a gazdálkodó szervezet neve, címe, tevékenység végzésének helye (település, közterület, házszám, helyrajzi szám);

b) a telephelyen folyó tevékenységek megnevezése a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR) kóddal ellátva;

c) nyilatkozat a nyilvántartás adatainak valódiságáról.

1.2. Adatok hulladéktípusonként:

a) a hulladék eredete (tevékenység, technológia megnevezése, TEÁOR kódja, illetve a Ht. 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szállítás esetén ennek jelölése);[53]

b) a hulladék megnevezése, hulladékjegyzék szerinti azonosító kódja;

c) az üzemi gyűjtőhelyre szállítás gyakorisága;

d) az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék mennyisége a hulladék üzemi gyűjtőhelyen történő elhelyezést követően, valamint az üzemi gyűjtőhelyről történő elszállítást követően;

e) a hulladék csomagolási módja;

f) a hulladék fizikai megjelenési formája;

g) ha a hulladék a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: 72/2013. VM rendelet) 2/A. és 2/B. §-a szerint a veszélyességi jellemzők értékelésekor figyelembe veendő összetevőket tartalmaz, akkor a vizsgált összetevők jellemzői annak igazolására, hogy a hulladék nem veszélyes hulladékként került besorolásra;[54]

h) a hulladéktermelő tevékenysége során képződő hulladék mennyisége közvetlen méréssel megállapítva (ha a hulladék tömege közvetlen méréssel nem állapítható meg, a hulladék tömegét anyagmérleg alapján, vagy becsléssel kell meghatározni);

i) a kezelésre átadott hulladék mennyisége (ideértve azt az esetet is, amikor a hulladéktermelő a telephelyén kezeli a hulladékot), valamint az átvevő teljes neve, Környezetvédelmi Ügyfél Jele (a továbbiakban: KÜJ) és Környezetvédelmi Területi Jele (a továbbiakban: KTJ), külföldre történő szállítás esetén az importáló ország neve, a külföldi átvevő neve, címe;[55]

j) a kezelésre átadott hulladéknak a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 1. melléklete szerinti ártalmatlanítási művelethez tartozó azonosító kódja és a miniszteri rendelet 2. melléklete szerinti hasznosítási művelethez tartozó azonosító kódja, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 439/2012. Korm. rendelet) 2. melléklete szerinti előkezelési művelethez tartozó 'E' azonosító kódja;[56]

k) az egyes hulladékszállítmányok fuvarokmányainak azonosítója;

l) a hulladékmozgásokhoz rögzített időpontok.

1.3. Adatok technológiánként a 4. § (5) bekezdés b) pontja esetén:

a) a hulladékot eredményező technológia megnevezése, TEÁOR kódja;

b) a technológia anyagmérlege;

c) a képződött félkész vagy késztermékek, valamint melléktermékek termelési adatai.

2. A hulladéktermelő a nyilvántartásában a következő adatokat vezeti veszélyes hulladék esetén:

2.1. Általános adatok:

a) a KAR-ba bejelentett, az ügyfélre és a telephelyre vonatkozó adatok;

b) a telephelyen folytatott tevékenységek megnevezése, TEÁOR kóddal ellátva;

c) nyilatkozat a nyilvántartás adatainak valódiságáról.

2.2. Adatok hulladéktípusonként:

a) a veszélyes hulladék eredete (tevékenység, technológia megnevezése, TEÁOR kódja);

b) a veszélyes hulladék megnevezése, hulladékjegyzék szerinti kódja;

c) az üzemi gyűjtőhelyre szállítás gyakorisága;

d) az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött veszélyes hulladék mennyisége a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen történő elhelyezést követően, valamint az üzemi gyűjtőhelyről történő elszállítást követően;

e) a veszélyes hulladék csomagolási módja;

f) a veszélyes hulladék fizikai megjelenési formája;

g) a veszélyes hulladék veszélyességi jellemzője (HP kódja) a Ht. 1. melléklete alapján;[57]

h) a képződő hulladékra jellemző veszélyes reakciók: hőre, savra, nyomásra, lúgra, vízre, oxidálószerre, levegőre, redukáló szerre, más termékre, továbbá, hogy milyen egyéb anyagok esetén van veszélyes reakció;

i) a képződő veszélyes hulladék mennyisége közvetlen méréssel megállapítva (ha a veszélyes hulladék tömege közvetlen méréssel nem állapítható meg, a veszélyes hulladék tömegét anyagmérleg alapján, vagy becsléssel kell meghatározni);

j) a kezelés céljából átadott veszélyes hulladék mennyisége (ideértve azt az esetet is, amikor a hulladéktermelő a telephelyén kezeli a hulladékot), valamint az átvevő teljes neve, KÜJ- és KTJ-azonosítója, külföldre történő szállítás esetén az importáló ország neve, a külföldi átvevő neve, címe;[58]

k) a kezelés céljából átadott veszélyes hulladéknak a miniszteri rendelet 1. melléklete szerinti ártalmatlanítási művelethez tartozó azonosító kódja és a miniszteri rendelet 2. melléklete szerinti hasznosítási művelethez tartozó azonosító kódja, valamint a 439/2012. Korm. rendelet 2. melléklete szerinti előkezelési művelethez tartozó 'E' azonosító kódja;[59]

l) az egyes hulladékszállítmányok fuvarokmányának és szállítási lapjának azonosítója;

m) a hulladékmozgásokhoz rögzített időpontok.

2.3. Adatok technológiánként:

a) a veszélyes hulladékot eredményező technológia megnevezése, TEÁOR kódja;

b) a technológia anyagmérlege;

c) a képződött félkész vagy késztermékek, valamint melléktermékek termelési adatai.

3. A közvetítő a nyilvántartásában a következő adatokat vezeti nem veszélyes hulladék esetén:

3.1. Általános adatok:

a) a Ht. 80. § (1) bekezdése szerinti hulladékgazdálkodási engedély és a (2) bekezdése szerinti nyilvántartás adatai;

b) nyilatkozat a nyilvántartás adatainak valódiságáról.

3.2. Adatok hulladéktípusonként:

3.2.1. A következő adatokat valamennyi közvetítő nyilvántartja:

a) a hulladék megnevezése, hulladékjegyzék szerinti azonosító kódja;

b) a hulladék fizikai megjelenési formája;

c) a közvetített hulladék mennyisége;

d) a hulladék eredete, a hulladékot átadó gazdálkodó szervezet neve, KÜJ- és KTJ-azonosítója; ezek hiányában a KSH statisztikai számjel, a gazdálkodó szervezet neve, címe, tevékenység végzésének helye (település, közterület, házszám, helyrajzi szám); az exportáló ország neve, a külföldi átadó neve, címe, ha a hulladékot külföldről közvetítették;[60]

e) a közvetített hulladék felhasználásának célja, a közvetített hulladékot átvevő gazdálkodó szervezet neve, KÜJ- és KTJ-azonosítója, külföldre történő szállítás esetén az importáló ország neve, a külföldi átvevő neve, címe;[61]

f) a hulladék közvetítésének időpontja (a hulladék átvétele és átadása);

g) az átvétel megtagadásáról szóló jegyzőkönyv (ha a hulladék átvételét megtagadták), amely tartalmazza az átvétel megtagadását alátámasztó adatokat, információt, valamint a szükség szerint elvégzett mérések eredményeit.

4. A közvetítő a nyilvántartásában a következő adatokat vezeti veszélyes hulladék esetén:

4.1. Általános adatok:

a) a Ht. 80. § (1) bekezdése szerinti hulladékgazdálkodási engedély és a (2) bekezdése szerinti nyilvántartás adatai;

b) nyilatkozat a nyilvántartás adatainak valódiságáról.

4.2. Adatok hulladéktípusonként:

4.2.1. A következő adatokat valamennyi közvetítő nyilvántartja:

a) a veszélyes hulladék megnevezése, hulladékjegyzék szerinti azonosító kódja;

b) a közvetített veszélyes hulladék mennyisége;

c) a veszélyes hulladék fizikai megjelenési formája;

d) a veszélyes hulladék veszélyességi jellemzője (HP kódja) a Ht. 1. melléklete alapján;[62]

e) veszélyes reakciók: hőre, savra, nyomásra, lúgra, vízre, oxidálószerre, levegőre, redukáló szerre, más termékre, továbbá, hogy milyen egyéb anyagok esetén van veszélyes reakció;

f) a veszélyes hulladék eredete, a hulladékot átadó gazdálkodó szervezet neve, KÜJ- és KTJ-azonosítója, az exportáló ország neve, a külföldi átadó neve, címe, ha a hulladékot külföldről közvetítették;[63]

g) a közvetített veszélyes hulladék felhasználásának célja, a közvetített veszélyes hulladékot átvevő gazdálkodó szervezet neve, KÜJ- és KTJ-azonosítója, külföldre történő szállítás esetén az importáló ország neve, a külföldi átvevő neve, címe;[64]

h) a veszélyes hulladék közvetítésének időpontja (a hulladék átvétele és átadása);

i) az átvétel megtagadásáról szóló jegyzőkönyv (ha a hulladék átvételét megtagadták), amely tartalmazza az átvétel megtagadását alátámasztó adatokat, információt, valamint a szükség szerint elvégzett mérések eredményeit.

5. A gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő a nyilvántartásában a következő adatokat vezeti nem veszélyes hulladék esetén:

5.1. Általános adatok:

a) a KAR-ba bejelentett, az ügyfélre és a telephelyre vonatkozó adatok;

b) a telephelyen folytatott tevékenységek megnevezése, TEÁOR kóddal ellátva;

c) nyilatkozat a nyilvántartás adatainak valódiságáról.

5.2. Adatok hulladéktípusonként:

a) a hulladék megnevezése, hulladékjegyzék szerinti kódja;

b) a hulladék csomagolási módja;

c) a hulladék fizikai megjelenési formája;

d) a gyűjtött, a kereskedőnek átadott vagy kereskedőtől átvett, vagy a kezelt hulladék mennyisége közvetlen méréssel megállapítva;

e) ha a hulladék a 72/2013. VM rendelet 2/A. és 2/B. §-a szerint a veszélyességi jellemzők értékelésekor figyelembe veendő összetevőket tartalmaz, akkor a vizsgált összetevők jellemzői, annak igazolására, hogy a hulladék nem veszélyes hulladékként került besorolásra;[65]

f) a kereskedelemre vagy kezelésre átadott hulladék mennyisége, valamint az átvevő teljes neve, KÜJ- és KTJ-azonosítója, külföldre történő szállítás esetén az importáló ország neve, a külföldi átvevő neve, címe;[66]

g) a hulladékot gyűjtőnek, kereskedőnek, hulladékkezelőnek átadó gazdálkodó szervezet neve, KÜJ- és KTJ-azonosítója; ezek hiányában a KSH statisztikai számjel, a gazdálkodó szervezet neve, címe, tevékenység végzésének helye (település, közterület, házszám, helyrajzi szám); az exportáló ország neve, a külföldi átadó neve, címe, ha a hulladékot külföldről hozták be;[67]

h) a kezelésre átadott hulladéknak a miniszteri rendelet 1. melléklete szerinti ártalmatlanítási művelethez tartozó azonosító kódja és a miniszteri rendelet 2. melléklete szerinti hasznosítási művelethez tartozó azonosító kódja, valamint a 439/2012. Korm. rendelet 2. melléklete szerinti előkezelési művelethez tartozó 'E' azonosító kódja;[68]

i) az egyes hulladékszállítmányok fuvarokmányainak azonosítója;

j) a hulladékmozgásokhoz rögzített időpontok.

5.3. Az a kereskedő, akinek a tevékenységével érintett hulladék a birtokába kerül, az 5.1. és az 5.2. pontban foglaltakon túl a következő adatokat is nyilvántartja:

a) az átvett hulladék fuvarokmánya.

6. A gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő a nyilvántartásában a következő adatokat vezeti veszélyes hulladék esetén:

6.1. Általános adatok:

a) a KAR-ba bejelentett, az ügyfélre és a telephelyre vonatkozó adatok;

b) a telephelyen folytatott tevékenységek megnevezése, TEÁOR kóddal ellátva;

c) nyilatkozat a nyilvántartás adatainak valódiságáról.

6.2. Adatok hulladéktípusonként:

a) a veszélyes hulladék eredete (tevékenység, technológia megnevezése, TEÁOR kódja);

b) a veszélyes hulladék megnevezése, hulladékjegyzék szerinti kódja;

c) a veszélyes hulladék csomagolási módja;

d) a veszélyes hulladék fizikai megjelenési formája;

e) a veszélyes hulladék veszélyességi jellemzője (HP kódja) a Ht. 1. melléklete alapján;[69]

f) veszélyes reakciók: hőre, savra, nyomásra, lúgra, vízre, oxidálószerre, levegőre, redukáló szerre, más termékre, továbbá, hogy milyen egyéb anyagok esetén van veszélyes reakció;

g) a gyűjtött, a kereskedőnek átadott vagy kereskedőtől átvett, vagy a kezelt veszélyes hulladék mennyisége közvetlen méréssel megállapítva (ha a veszélyes hulladék tömege közvetlen méréssel nem állapítható meg, a veszélyes hulladék tömegét anyagmérleg alapján, vagy becsléssel kell meghatározni);

h) a kereskedelemre vagy kezelésre átadott veszélyes hulladék mennyisége, valamint az átvevő teljes neve, KÜJ- és KTJ-azonosítója; ezek hiányában a KSH statisztikai számjel, a gazdálkodó szervezet neve, címe, tevékenység végzésének helye (település, közterület, házszám, helyrajzi szám); külföldre történő szállítás esetén az importáló ország neve, a külföldi átvevő neve, címe;[70]

i) a veszélyes hulladékot gyűjtőnek, kereskedőnek, hulladékkezelőnek átadó gazdálkodó szervezet neve, KÜJ- és KTJ-azonosítója, az exportáló ország neve, a külföldi átadó neve, címe, ha a veszélyes hulladékot külföldről hozták be;[71]

j) a kezelésre átadott veszélyes hulladéknak a miniszteri rendelet 1. melléklete szerinti ártalmatlanítási művelethez tartozó azonosító kódja és a miniszteri rendelet 2. melléklete szerinti hasznosítási művelethez tartozó azonosító kódja, valamint a 439/2012. Korm. rendelet 2. melléklete szerinti előkezelési művelethez tartozó 'E' azonosító kódja;[72]

k) az egyes hulladékszállítmányok fuvarokmányának és szállítási lapjának azonosítója;

l) a hulladékmozgásokhoz rögzített időpontok.

6.3. Az a kereskedő, akinek a tevékenységével érintett veszélyes hulladék a birtokába kerül, a 6.1. és a 6.2. pontban foglaltakon túl a következő adatokat is nyilvántartja:

a) az átvett hulladék fuvarokmánya.

7. Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó környezethasználónak (üzemeltetőnek) az alábbi nyilvántartási kötelezettsége van veszélyes és nem veszélyes hulladék esetén:

7.1. Általános adatok:

a) a hulladéktermelő KÜJ- és KTJ-azonosítója.

7.2. Adatok hulladékonként:

7.2.1. Ha a telephelyről nem veszélyes hulladékot szállítanak el:

a) a telephelyről hasznosításra vagy ártalmatlanításra elszállított nem veszélyes hulladék mennyisége (tonna/év);

b) az adat meghatározásának módja (M = mért, SZ = számított, B = becsült) és a használt mérési vagy számítási módszer.

7.2.2. Ha a telephelyről veszélyes hulladékot szállítanak el:

a) az országon belül telephelyről hasznosításra vagy ártalmatlanításra elszállított veszélyes hulladék mennyisége (tonna/év);

b) az adatmeghatározás módja (M = mért, SZ = számított, B = becsült) és a használt mérési vagy számítási módszer;

c) a telephelyről országon kívülre hasznosításra vagy ártalmatlanításra elszállított veszélyes hulladék mennyisége (tonna/év);

d) az adatmeghatározás módja (M = mért, SZ = számított, B = becsült) és a használt mérési vagy számítási módszer;

e) a hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény neve, címe és a szállítmányt befogadó tényleges hasznosító vagy ártalmatlanító telephely címe (megjelölve az országkódot).

2. melléklet a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez

A hulladékkal valamint a hulladéklerakókkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség keletkezése és megszűnése bejelentésének teljesítésére vonatkozó adatcsomag adattartalma (EHIR: KÖT)[73]

1. Az adatszolgáltatóra vonatkozó adatok:

a) KÜJ;

b) KSH statisztikai számjel;

c) teljes név;

d) KÜJ-höz kapcsolódó cím (irányítószám, település neve, közterület neve, típusa, házszám).

2. A telephelyre vonatkozó adatok:

a) a telephely Környezetvédelmi Területi Jele;

b) a telephely címe (irányítószám, település neve, közterület neve, típusa, házszám).

3. Az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó adatok:[74]

3.1. Éves adatszolgáltatási kötelezettség[75]

3.1.1. Hulladéktermelő

3.1.2. Nemveszélyeshulladék-gyűjtő, -kereskedő, -kezelő

3.1.3. Veszélyeshulladék-gyűjtő, -kereskedő, -kezelő

Az éves adatszolgáltatási kötelezettség megszűnésének oka.

3.2. Negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség[76]

3.2.1. Veszélyeshulladék-gyűjtő, -kereskedő, -kezelő

3.2.2. Nemveszélyeshulladék-ártalmatlanító, -hasznosító

A negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség megszűnésének oka.

4. A hulladéklerakókkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó adatok[77]

4.1. A további üzemeltetők adatai:

a) KÜJ azonosító;

aa) teljes név;

b) KÜJ azonosító;

ba) teljes név.

4.2. Az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó adatok:

a) kötelezettség keletkezésének éve;

b) kötelezettség típusa;

ba) üzemelő hulladéklerakó;

bb) bezárt hulladéklerakó;

bc) rekultiváció alatt álló hulladéklerakó;

bd) utógondozás alatt álló hulladéklerakó;

c) hulladéklerakó kategóriája;

ca) A;

cb) B1b;

cc) B3;

cd) C;

d) a hulladéklerakó üzemeltetésének kezdete (év);

e) a hulladéklerakó üzemeltetésének vége (év);

f) a kötelezettség megszűnésének éve;

g) a megszűnés oka;

ga) bezárásra került;

gb) rekultivációja megtörtént;

gc) utógondozása befejeződött;

gd) egyéb.

5. Kapcsolattartó személy adatai (teljes név, beosztás, elérhetőségek).[78]

3. melléklet a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez

A hulladékkal kapcsolatos éves adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatcsomag adattartalma (EHIR: RÉSZL-ÉV)[79]

1. Alapadatok:[80]

1.1. Adatszolgáltatóra vonatkozó adatok:

a) KÜJ;

b) KSH statisztikai számjel;

c) teljes név;

d) KÜJ-höz kapcsolódó cím (irányítószám, település neve, közterület neve, típusa, házszám);

e) beszámolási időszak.

1.2. A telephelyre vonatkozó adatok:

a) KTJ;

b) teljes név;

c) típus (a jellemző hulladékgazdálkodási tevékenység megjelölése);

d) cím (irányítószám, település neve, közterület neve, típusa, házszám);

e) a telephelyen foglalkoztatottak létszám szerinti kategorizálása;

f) a gazdálkodó szervezet felelős vezetőjének neve, beosztása.

1.3. Az adatszolgáltatásért felelős személyre vonatkozó adatok:

a) teljes név;

b) beosztás;

c) elérhetőségek.

1.4. Nyilatkozat[81]

2. A hulladékképződés bejelentéséhez szükséges adattartalom:[82]

2.1. A hulladékra vonatkozó adatok:

a) a hulladékjegyzék szerinti azonosító kód;

b) a hulladéktípus megnevezése;

c) a fizikai megjelenési forma;

d) legfontosabb veszélyességi jellemzők;

e) a bejelentési év elején és végén a telephelyen lévő hulladék mennyisége, készletkorrekció (az év közben bekövetkezett készlet hiányát vagy többletét lehet megadni).[83]

2.2. A hulladék képződésére vonatkozó adatok:

2.2.1. Elsődleges hulladék képződése esetén:

a) Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere kód;

b) a képződött elsődleges hulladék mennyisége.

2.2.2. Másodlagos hulladék képződése esetén:

a) a hulladékkezelő által végzett kezelés során képződött másodlagos hulladéknak a miniszteri rendelet 1. melléklete szerinti ártalmatlanítási művelethez tartozó azonosító kódja vagy a miniszteri rendelet 2. melléklete szerinti hasznosítási művelethez tartozó azonosító kódja.[84]

b) előkezelési művelet esetén az a) pontban előírt kód helyett a 439/2012. Korm. rendelet 2. melléklete szerinti előkezelési művelethez tartozó 'E' azonosító kódja;

c) másodlagos hulladék képződése esetén annak a hulladéknak a hulladékjegyzék szerinti azonosító kódja és fizikai megjelenési formája, amelynek kezeléséből a hulladék képződött;

d) a képződött másodlagos hulladék mennyisége.

2.3. A képződött hulladék átadására vonatkozó adatok:

a)[85]

b) az országjel, külföldi átvevő neve, címe;[86]

c) az átvételt végző KÜJ- és KTJ-azonosítója;

d) az átvételt végző teljes neve;

e) az átvételt végző típusa (a jellemző hulladékgazdálkodási tevékenység megjelölése);

f) a kezelés céljából átadott hulladék mennyisége.

3. A gyűjtés, a kereskedelem, az előkezelés bejelentéséhez szükséges adattartalom:[87]

3.1. A hulladékra vonatkozó adatok:

a) a hulladékjegyzék szerinti azonosító;

b) a hulladéktípus megnevezése;

c) a fizikai megjelenési forma;

d) a bejelentési év elején és végén a telephelyen lévő tényleges hulladék mennyisége, készletkorrekció (az év közben bekövetkezett készlethiányt vagy többletet lehet megadni);[88]

e) a gyűjtött, a kereskedelemre, illetve az előkezelésre átvett hulladék mennyisége.

3.2. A gyűjtött, a kereskedelemre, illetve az előkezelésre átvett hulladékra vonatkozó adatok:

a) az adott tevékenységre feljogosító határozat száma;

b) a település KSH statisztikai számjele, ahonnan a hulladék származik;

c) országjel, külföldi átadó neve, címe;[89]

d) az átadó KÜJ- és KTJ-azonosítója;

e) az átadó teljes neve;

f) a hulladék eredete (milyen típusú az átadó);

g) az átvett hulladék mennyisége.

h) azonosítási szint (a hulladék átadójának a meghatározásához).[90]

3.3. Telephelyen belül végzett előkezelésre vonatkozó adatok:

a) az előkezelés végzésére feljogosító határozat száma;

b) a kezelési kód;

c) az előkezelt hulladék mennyisége;

d) az előkezelés eredményeként fennmaradt hulladék mennyisége;

e) a másodlagosan képződött összes hulladék mennyisége (az előkezelés során képződő, a kezelt hulladéktól eltérő azonosító kódú - vagy ugyanazon azonosító kódhoz tartozó, de más fizikai megjelenési formájú - hulladék típusa és mennyisége);[91]

3.4. Átvett, előkezelt hulladék átadására vonatkozó adatok:

a)[92]

b) az országjel, külföldi átvevő neve, címe;[93]

c) az átvételt végző KÜJ-, illetve KTJ-azonosítója;

d) az átvételt végző teljes neve;

e) az átvételt végző típusa (a jellemző hulladékgazdálkodási tevékenység megjelölése);[94]

f) a kezelés céljából átadott hulladék mennyisége.

4. A hasznosítással és ártalmatlanítással kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adattartalom:[95]

4.1. A hulladékra vonatkozó adatok:

a) a kezelési kód;

b)[96]

c) a hulladékjegyzék szerinti azonosító kód;

d) a hulladéktípus megnevezése;

e) fizikai megjelenési forma;

f) bejelentési év elején a telephelyen lévő tényleges hulladék mennyisége;

g) a kezelt hulladék mennyisége;

h) annak rögzítése, hogy képződött-e másodlagos hulladék;[97]

i) bejelentési év végén a telephelyen lévő tényleges hulladék mennyisége;

j) a hulladék vége státusz (hulladék hasznosítása során képződött, a Ht. 9. §-a szerinti hulladék vége státusszal rendelkező anyagok összes mennyisége);[98]

k) készletkorrekció (az év közben bekövetkezett készlethiányt vagy többletet lehet megadni).[99]

4.2. A kezelésre átvett hulladékra vonatkozó adatok:

a) a tevékenységet engedélyező határozat száma;

b) a település KSH statisztikai számjele, ahonnan a hulladék származik;

c) országjel, külföldi átadó neve, címe;[100]

d) az átadó KÜJ-, illetve KTJ-azonosítója;

e) az átadó teljes neve;

f) a hulladék eredete szerinti besorolása;

g) a kezelés céljából átvett hulladék mennyisége.

h) azonosítási szint (a hulladék átadójának meghatározásához).[101]

5.[102]

6. Az EPRTR adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges adattartalom:[103]

6.1. Az adatszolgáltató adatai

a) KÜJ;

b) KTJ;

c) az adatszolgáltatásra vonatkozó év.

6.2. Az elszállított hulladékra vonatkozó adatok:

a) a hulladék típusa;

b) az elszállítás iránya (országon belülre, országon kívülre);

c) a kezelési művelet fajtája (D kódja, R kódja);

d) az elszállított hulladék mennyisége;

e) az adat meghatározás módja (M = mért, SZ = számított, B = becsült);

f) az alkalmazott elemzési, számítási módszer;

g) a külföldi hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény neve és címe;

h) a tényleges hasznosítást, ártalmatlanítást végző külföldi telephely címe.

6.3. Adatjavítás esetén az adatjavításra vonatkozó magyarázat megjelölése.

4. melléklet a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez

A hulladékkal kapcsolatos negyedéves adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatcsomag adattartalma (EHIR: KEZ-NÉ)[104]

1. Alapadatok:[105]

1.1. Az adatszolgáltatóra vonatkozó adatok:

a) KÜJ;

b) KSH statisztikai számjel;

c) teljes név;

d) a KÜJ-höz kapcsolódó cím (irányítószám, település neve, közterület neve, típusa, házszám);

e) beszámolási időszak.

1.2. A telephelyre vonatkozó adatok:

a) KTJ;

b) teljes név;

c) típus (a jellemző hulladékgazdálkodási tevékenység megjelölése);

d) cím (irányítószám, település neve, közterület neve, típusa, házszám);

e) a telephelyen foglalkoztatottak létszám szerinti kategorizálása.

f) a gazdálkodó szervezet felelős vezetőjének neve, beosztása.[106]

1.3. Az adatszolgáltatásért felelős személyre vonatkozó adatok:

a) név;

b) beosztás;

c) elérhetőségek.

1.4. Nyilatkozat[107]

2. A hulladék gyűjtésének, kereskedelmének, előkezelésének bejelentéséhez szükséges adattartalom:[108]

2.1. A hulladékra vonatkozó adatok:

a) a hulladékjegyzék szerinti azonosító kód;

b) a hulladéktípus megnevezése;

c) a fizikai megjelenési forma;

d) a hulladék legfontosabb veszélyességi jellemzői;

e) a bejelentési időszak elején és végén a telephelyen lévő tényleges hulladék mennyisége, készletkorrekció (a bejelentési időszakban bekövetkezett készlethiányt vagy többletet lehet megadni).[109]

2.2. A gyűjtött, a kereskedelemre, illetve az előkezelésre átvett hulladékra vonatkozó adatok:

a) az adott tevékenységre feljogosító határozat száma;

b) a település KSH statisztikai számjele, ahonnan a hulladék származik;

c) az országjel, külföldi átadó neve, címe;[110]

d) az átadó KÜJ-, illetve KTJ-azonosítója;

e) az átadó teljes neve;[111]

f) a hulladék eredete (milyen típusú az átadó);

g) átvett hulladék mennyisége.

h) azonosítási szint (a hulladék átadójának a meghatározásához).[112]

2.3. A telephelyen belül végzett előkezelésre vonatkozó adatok:[113]

a) az előkezelés végzésére feljogosító határozat száma;

b) a kezelési kód;

c) az előkezelt hulladék mennyisége;

d) az előkezelés eredményeként fennmaradt másodlagos hulladék mennyisége;

e) a másodlagosan képződött összes hulladék mennyisége (az előkezelés során képződő, a kezelt hulladéktól eltérő azonosító kódú - vagy ugyanazon azonosító kódhoz tartozó, de más fizikai megjelenési formájú - hulladék típusa és mennyisége).[114]

2.4. Az átvett, előkezelt hulladék átadására vonatkozó adatok:

a)[115]

b) az országjel, külföldi átvevő neve, címe;[116]

c) az átvételt végző KÜJ-, illetve KTJ-azonosítója;

d) az átvételt végző teljes neve;[117]

e) az átvételt végző típusa (a jellemző hulladékgazdálkodási tevékenység megjelölése);

f) a kezelés céljából átadott hulladék mennyisége.

3. A hulladék hasznosításának, ártalmatlanításának bejelentéséhez szükséges adattartalom:[118]

3.1. A hulladékra vonatkozó adatok:

a) kezelési kód;

b)[119]

c) hulladékjegyzék szerinti azonosító kód;

d) a hulladéktípus megnevezése;

e) a fizikai megjelenési forma;

f) a hulladék legfontosabb veszélyességi jellemzői;

g) a bejelentési időszak elején a telephelyen lévő tényleges hulladék mennyisége (Nyitó);[120]

h) a kezelt hulladék mennyisége összesen;

i) annak rögzítése, hogy képződött-e másodlagos hulladék;

j) bejelentési időszak végén a telephelyen lévő tényleges hulladék mennyisége (Záró).[121]

k) készletkorrekció (az év közben bekövetkezett készlethiányt vagy többletet lehet megadni);[122]

l) hulladék vége státusz (a hulladék hasznosítása során képződött, a Ht. 9. §-a szerinti hulladék vége státusszal rendelkező anyagok összes mennyisége).[123]

3.2. A kezelésre átvett hulladékra vonatkozó adatok

a) a tevékenységet engedélyező határozat száma;

b) a település KSH statisztikai számjele, ahonnan a hulladék származik;

c) az országjel, külföldi átadó neve, címe;[124]

d) az átadó KÜJ-, illetve KTJ-azonosítója;

e) az átadó teljes neve;[125]

f) a hulladék eredete szerinti besorolása;

g) a kezelés céljából átvett hulladék mennyisége.

h) azonosítási szint (a hulladék átadójának meghatározásához).[126]

5. melléklet a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez[127]

A hulladéklerakók éves adatszolgáltatásához szükséges adatcsomag adattartalma (EHIR: HLR)

1. A hulladéklerakó azonosító adatai:

a) KTJ azonosító;

b) teljes név;

c) cím (irányítószám, település neve, közterület neve, típusa, házszám).

1.1. Az adatszolgáltató azonosító adatai:

a) KÜJ azonosító;

b) KSH statisztikai számjel;

c) teljes név;

d) KÜJ azonosítóhoz kapcsolódó cím (irányítószám, település neve, közterület neve, típusa, házszám);

e) az adatszolgáltatásra vonatkozó év.

1.2. A hulladéklerakó adatai:

a) állapota;

aa) üzemelő;

ab) bezárt;

ac) rekultiváció alatt álló;

ad) utógondozás alatt álló;

b) hulladéklerakó kategóriája;

c) a tárgyévben a B3-as típusú hulladéklerakón történt-e települési hulladék lerakása;

ca) igen;

cb) nem;

d) a hulladéklerakó kiépített kapacitása (tonna, m3);

e) a tárgyévben lerakott hulladék mennyisége (tonna, m3);

f) a tárgyévben a hulladéklerakóba került hulladék mennyisége, figyelembe véve a hulladéklerakón hasznosítási céllal felhasznált hulladék mennyiségét is (tonna, m3);

g) a hulladéklerakó szabad kapacitása a tárgyév végén (tonna, m3);

h) hulladéklerakó-gáz kezelése;

ha) nincs;

hb) energiatermelés;

hc) elfáklyázás;

hd) egyéb;

i) a tárgyévben kezelt hulladéklerakó-gáz mennyisége (m3/év);

j) a rekultiváció módja;

ja) felszedés;

jb) lezárás;

k) lezárás módja;

ka) végleges;

kb) átmeneti és végleges;

l) rekultiváció befejeződött;

la) igen;

lb) nem;

lc) részlegesen;

m) rekultiváció befejezésének időpontja (év, év).

2. A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban lerakott települési hulladék összetételének bejelentéséhez szükséges adattartalom

2.1. Az adatszolgáltató adatai:

a) KÜJ azonosító;

b) KTJ azonosító;

c) az adatszolgáltatásra vonatkozó év.

2.2. A tárgyévben a telephelyre beszállított települési hulladék mennyisége összesen.

2.3. A tárgyévben a telephelyen (a hulladéklerakóban) lerakott települési hulladék mennyisége összesen.

2.4. A telephelyen a települési hulladék lerakását megelőzően történt-e mechanikai-biológiai előkezelés:

a) igen;

b) részben;

c) nem.

2.5. A telephelyen a települési hulladék lerakását megelőzően történt-e egyéb előkezelés:

a) igen;

b) részben;

c) nem.

2.6. A tárgyévben a telephelyre beszállított települési hulladék összetétele a nemzeti szabvány alapján (mennyiségi arány %) az alábbi hulladékfajták szerint:

a) biológiailag lebomló;

b) papír;

c) karton;

d) kompozit;

e) textil;

f) higiéniai hulladék;

g) műanyag;

h) nem osztályozott éghető hulladék;

i) üveg;

j) fém;

k) nem osztályozott éghetetlen hulladék;

l) veszélyes hulladék;

m) kis szemcseméretű hulladék.

2.7. A tárgyévben a telephelyen (a hulladéklerakóban) lerakott települési hulladék összetétele (mennyiségi arány %) az alábbi hulladékfajták szerint:

a) biológiailag lebomló;

b) papír;

c) karton;

d) kompozit;

e) textil;

f) higiéniai hulladék;

g) műanyag;

h) nem osztályozott éghető hulladék;

i) üveg;

j) fém;

k) nem osztályozott éghetetlen hulladék;

l) veszélyes hulladék;

m) kis szemcseméretű hulladék.

6. melléklet a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez[128]

Az újrahasználatra előkészített vagy újrafeldolgozott települési hulladékra vonatkozó célérték kiszámításának szabályai

1. A Ht. 92. §-ában meghatározott célérték elérésének kiszámítása során a következők szerint kell eljárni:

1.1. ki kell számítani az egy adott naptári évben képződött és újrahasználatra előkészített vagy újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét;[129]

1.2. az újrahasználatra előkészített települési hulladék mennyiségét azon települési hulladékká vált termékek vagy összetevők mennyiségeként kell kiszámítani, amelyek átestek valamennyi, a hulladék további válogatás vagy előfeldolgozás nélküli újrahasználatához szükséges ellenőrzési, tisztítási vagy javítási műveleten;

1.3. az újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét azon hulladék mennyiségeként kell kiszámítani, amely - miután átesett valamennyi szükséges ellenőrzésen, válogatáson és az ezt követő újrafeldolgozási tevékenység által nem érintett, hulladéknak minősülő anyagok eltávolítására, valamint a magas minőségű újrafeldolgozás biztosítására irányuló más előzetes műveleten - bekerül az újrafeldolgozási műveletbe, azaz a hulladékanyag ténylegesen termékké vagy anyaggá történő átalakításába.

2. Az 1. pont 1.3. alpontja alkalmazásában az újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét a hulladék újrafeldolgozási műveletbe való bekerülésekor kell megmérni.

3. Az újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét bármilyen válogatási művelet kimeneti oldalánál is meg lehet mérni, ha a kimeneti oldalon megjelenő hulladék ezt követően újrafeldolgozásra került, de ebben az esetben azon termékek vagy anyagok mennyisége, amelyeket az újrafeldolgozási műveletet megelőzően további műveletekkel eltávolítottak, és ezt követően nem kerültek újrafeldolgozásra, nem számítanak bele az újrafeldolgozottként számított hulladék mennyiségébe.

4. A Ht. 92. §-ában meghatározott célértékek elérésének kiszámítása céljából újrafeldolgozottnak lehet tekinteni az aerob vagy anaerob kezelésre kerülő, biológiailag lebomló települési hulladékot, ha a kezelés eredményeképpen komposzt, fermentátum vagy egyéb anyag jön létre, amely az alapanyaghoz viszonyítva hasonló mennyiségben rendelkezik újrafeldolgozott tartalommal, és amely újrafeldolgozott termékként vagy anyagként használandó fel. Ha a létrejött anyagot talajon használják fel, azt a tagállamok csak akkor tekinthetik újrafeldolgozottnak, ha ez a felhasználás mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös.

5. 2027. január 1-jétől csak akkor tekinthető az aerob vagy anaerob kezelésre kerülő települési biohulladék újrafeldolgozottnak, ha azt a Ht. 12. §-ának megfelelően külön gyűjtötték be vagy a képződés helyén különítették el.[130]

6. A Ht. 92. §-ában megállapított célérték elérésének kiszámítása céljából újrafeldolgozottnak lehet tekinteni azt a hulladékanyag-mennyiséget, amely az átalakítás előtti előkészítő művelet eredményeként megszűnik hulladék lenni, ha ezt követően akár az eredeti, akár más célú termékké vagy anyaggá történő újrahasználatra való előkészítésre szánják. Az olyan, tüzelőanyagként vagy más módon energia előállítására vagy elégetés, feltöltés vagy lerakóban elhelyezés útján használt anyagok, amelyek esetében megszűnt a hulladékstátusz, az újrafeldolgozási célértékek elérése szempontjából nem vehetők figyelembe.

7. Az újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás vagy feltöltés céljából másik tagállamba küldött hulladék a Ht. 92. §-ában foglalt célértékek elérése szempontjából figyelembe vehető.

8. Az újrahasználatra való előkészítés vagy újrafeldolgozás céljából az Unióból exportált hulladék a Ht. 92. §-a szerinti célértékek elérése szempontjából csak akkor vehető figyelembe, ha az exportőr a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően bizonyítani tudja, hogy a hulladék szállítása megfelel az előírt követelményeknek, valamint hogy a hulladék kezelése az Unió területén kívül a vonatkozó uniós környezetvédelmi jog követelményeivel lényegében egyenértékű feltételek mellett történt.

9. A célérték kiszámítása során figyelembe kell venni a hulladékokkal kapcsolatos adatoknak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően való kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályok megállapításáról és a C(2012) 2384 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 7-i (EU) 2019/1004 bizottsági végrehajtási határozatban foglaltakat.

7. melléklet a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelethez[131]

A hulladéklerakóba lerakott települési hulladékra vonatkozó célérték kiszámításának szabályai

1. A Ht. 92. §-ában meghatározott célérték elérésének kiszámítása során a következők szerint kell eljárni:

1.1. ki kell számítani az egy adott naptári évben képződött és hulladéklerakóban lerakott települési hulladék mennyiségét;[132]

1.2. az adatszolgáltatás során a lerakásra került települési hulladék mennyiségébe bele kell számítani a települési hulladék újrafeldolgozását vagy egyéb hasznosítását megelőzően végrehajtott hulladékkezelési műveletekből, különösen a válogatásból vagy mechanikai-biológiai kezelésből származó, később lerakásra kerülő hulladék mennyiségét;

1.3. hulladéklerakóban lerakott hulladékként kell bejelenteni a hulladékégetési műveletek révén ártalmatlanított települési hulladék mennyiségét, valamint a települési hulladék biológiailag lebomló részének stabilizálására irányuló műveletek során képződött, később hulladéklerakóban elhelyezendő hulladék mennyiségét;[133]

1.4. az adatszolgáltatás során a lerakásra került települési hulladék mennyiségébe nem kell beleszámítani a települési hulladék újrafeldolgozására vagy egyéb hasznosítására irányuló műveletek során képződött azon hulladék mennyiségét, mely később lerakásra kerül.[134]

2. A hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően hulladéklerakóban való lerakás céljából más tagállamba szállított vagy az Unióból kivitt települési hulladékot az 1. ponttal összhangban a hulladéklerakóban lerakott hulladék mennyiségébe bele kell számítani.

3. A lerakási célérték számításánál figyelembe kell venni a hulladéklerakóban lerakott települési hulladékra vonatkozó adatoknak az 1999/31/EK tanácsi irányelvvel összhangban történő kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályok meghatározásáról és a 2000/738/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 6-i (EU) 2019/1885 bizottsági végrehajtási határozatban foglaltakat.