2017. évi CLXXXIX. törvény
egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról
1. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
1. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 31. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Szolgálati viszony a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető, akivel szemben a (2) és a (3) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn.
(1a) A szolgálati viszony miniszteri rendeletben meghatározott egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek esetén létesíthető, illetve tartható fenn. A katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság feltételeit és az alkalmasság vizsgálatának rendjét miniszteri rendelet határozza meg."
2. § A Hjt. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"142. § (1) Az állomány tagja a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerinti baleseti ellátásra szolgálati kötelmekkel összefüggő baleseti sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.
(2) Az állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. A balesetnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter, a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a Kormány által rendeletben kijelölt szerv a kijelölő rendelet szerinti eljárásban, minősítő határozatban dönt.
(3) Az állomány tagja betegsége vagy emiatt bekövetkezett halála szolgálati kötelmekkel való összefüggésének
a) vizsgálatára és minősítésére irányuló eljárásra a (6)-(9) bekezdést alkalmazni kell, és
b) elbírálására irányuló eljárásban az eljárási határidő 60 nap.
(4) A minősítő határozatot az állomány tagjának halála esetén közeli hozzátartozójával vagy élettársával is közölni kell.
(5) A baleseti járadékra való jogosultság tárgyában első fokon a Kormány által rendeletben kijelölt szerv dönt.
(6) A baleseti járadékra való jogosultsággal kapcsolatos eljárás során az eljáró szerv írásban tart kapcsolatot az ügyféllel.
(7) A baleseti járadékra való jogosultsággal kapcsolatos ügyben hozott határozatba harmadik személy nem tekinthet be.
(8) A baleseti járadék megállapítása iránti kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.
(9) A baleseti járadék megállapítására irányuló eljárás során hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.
(10) A baleseti járadék megállapításával, továbbfolyósításával kapcsolatos eljárásban az eljáró szerv az eljárást felfüggesztheti az orvosszakértői szervnek az egészségkárosodás mértéke megállapítására irányuló eljárása időtartamára.
(11) A baleseti járadékra való jogosultság tárgyában hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el.
(12) A baleseti járadékra való jogosultság vizsgálatának és megállapításának szabályait kormányrendelet határozza meg."
2. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása
3. § (1) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 45. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmasságának igazolásában az, aki)
"6. vonatkozásában három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, vagy végleges közigazgatási vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozat megállapította, hogy valamely korábbi beszerzési eljárás, vagy az eljárás eredményeképp megkötött szerződés teljesítése során megszegte az információk biztonságával vagy az ellátás biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit,"
(2) A Vbt. 45. § (1) bekezdés 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmasságának igazolásában az, aki)
"8. beszerzési, közbeszerzési eljárásokban való részvételtől véglegesen vagy jogerősen eltiltásra került, a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegesen vagy - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén - a bíróság által jogerősen megállapított időtartam végéig, 9. korábbi beszerzési vagy közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor, az érintett eljárás lezárulásától számított három évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának közigazgatási perben történő megtámadása esetén a bíróság jogerős - három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki,"
4. § A Vbt. 47. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"47. Alkalmazandó eljárási szabályok és kivételek
87. § (1) A II. Rész rendelkezéseit az e részben meghatározott eltérésekkel kell az ajánlatkérőnek alkalmaznia az uniós értékhatárt el nem érő értékű védelmi beszerzések megvalósításakor, továbbá a 17. § (4) bekezdésében foglalt esetben.
(2) E törvényt nem kell alkalmazni a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait el nem érő értékű
a) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5., 7. és 9. pontja, valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre,
b) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére,
c) a közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére, valamint
d) a NATO Ellátási és Beszerzési Ügynökségen keresztül történő beszerzésekre.
(3) A (2) bekezdés szerinti kivételek nem alkalmazhatóak a 17. § (4) bekezdése szerinti esetben."
5. § A Vbt. 104. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek - így különösen a késedelmes teljesítésből, az új beszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség - nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna."
6. § A Vbt. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"110. § Az ajánlatkérő a 104. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési szándékáról a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait elérő értékű szerződések vonatkozásában a 1986/2015/EU végrehajtási rendelet XII. mellékletében foglaltak szerinti, a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait el nem érő értékű szerződések vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerinti önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt tehet közzé."
7. § (1) A Vbt. 139. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni."
(2) A Vbt. 139. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban
a) ha e törvény másként nem rendelkezik, az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelező,
b) nincs helye sommás eljárásnak,
c) a Közbeszerzési Döntőbizottság több ízben is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt, és
d) a hiányzó védelmi vagy biztonsági beszerzési dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak."
(3) A Vbt. 139. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés alapján a szerződés semmisségének megállapítása, valamint a 104. § (4) bekezdésében foglalt körülmények alapján annak megállapítása, ha a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértéssel érintett szerződés nem semmis. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik továbbá annak megállapítása is, hogy a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e."
8. § A Vbt. 142. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre indul. Az eljárás megindítására irányuló kérelem kizárólag írásban - a 139. § (1a) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint -, a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt terjeszthető elő."
9. § A Vbt. 143. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemben meg kell jelölni)
"d) a megsértett jogszabályi rendelkezést valamennyi kérelmi elemre vonatkozóan, valamint a jogsértő eseményt és annak bizonyítékait,"
10. § A Vbt. 145. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a 158. § (2) bekezdés b)-e) pontja szerinti döntést hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj háromszázezer forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő nyolc napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből háromszázezer forint ezekben az esetekben is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét."
11. § (1) A Vbt. 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hiánypótlási felhívást bocsát ki, ha
a) a kérelem a 143. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza,
b) nem csatolták a 144. § szerinti díj befizetéséről szóló igazolást,
c) nem csatolták a meghatalmazott képviselő meghatalmazását, vagy
d) a kérelmet és annak kötelező mellékleteit nem az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus úton nyújtották be."
(2) A Vbt. 147. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet visszautasítja, kivéve, ha a (3) bekezdés alkalmazásának van helye."
(3) A Vbt. 147. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást öt napon belül megszünteti, ha megállapítja, hogy az ajánlatkérő a beszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta."
(4) A Vbt. 147. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet visszautasítja vagy a jogorvoslati eljárást megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem vagy egyes kérelmi elemek visszavonása esetén a kérelmező a fenntartott kérelmi elemekre figyelemmel és a 144. § (3) bekezdése szerint tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére."
12. § (1) A Vbt. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról a kérelmezőt, a beszerzési ügy ajánlatkérőjét és a beszerzési ügyben érdekelteket értesíti. A Közbeszerzési Döntőbizottság a beszerzési ügy ajánlatkérőjét és az (1a) bekezdés szerint részvételi szándékukat jelző, a beszerzési ügyben érdekelteket felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság a felhíváshoz csatolja a kérelmet. Ha az ajánlatkérővel az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás nem lehetséges, az ajánlatkérő részére a Közbeszerzési Döntőbizottság elektronikus levél, illetve telefax útján küldi meg az eljárás megindításáról szóló értesítést. A telefax útján történő értesítés kézbesítettnek minősül a sikeres visszaigazolás napján. Ha az értesítés megküldésére kizárólag elektronikus levél útján volt lehetőség, és az ajánlatkérő egy munkanapon belül az elektronikus levél fogadását nem igazolta vissza a Közbeszerzési Döntőbizottság számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés az ajánlatkérő részére postai úton kerül kézbesítésre."
(2) A Vbt. 148. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A Döntőbizottság - az ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn kívüli - a beszerzési ügyben érdekelteket az eljárás megindításáról postai úton értesíti azzal, hogy az eljárás megindításáról szóló végzés átvételét követő három munkanapon belül az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus kapcsolattartás útján jelezhetik a jogorvoslati eljárásban történő részvételi szándékukat, a 139. § (6) bekezdése szerinti képviselő meghatalmazásának csatolásával. A részvételi szándék e bekezdés szerinti jelzését követően a részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére a Közbeszerzési Döntőbizottság elektronikus úton küldi meg a kérelmet, illetve kezdeményező iratot, és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokat ezt követően kizárólag a részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére továbbítja. A fenti határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(1b) Az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat követően a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában ügyfélnek az ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn kívül a beszerzési ügyben érdekeltek közül a részvételi szándékát az (1a) bekezdés szerint jelző és az eljárásba bevont érdekeltet - ide értve az eljárásba az (1c) bekezdés alapján bevont érdekeltet is - kell tekinteni.
(1c) Ha az (1a) bekezdés szerint a beszerzési ügyben érdekelt az (1a) bekezdés szerint nem jelzi a jogorvoslati eljárásban való részvételi szándékát, az nem akadálya annak, hogy a jogorvoslati eljárás során a Közbeszerzési Döntőbizottság által utóbb ügyfélként bevonásra kerüljön, vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság az egyéb érdekelttől utóbb - ha ez a tényállás tisztázása érdekében szükséges - iratokat kérjen be vagy nyilatkozattételre hívja fel."
(3) A Vbt. 148. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a beszerzési eljárás ajánlatkérőjét vagy a beszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat - vagy ha ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok - öt napon belüli megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni. A papír alapon rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt azoknak az iratoknak az informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát is meg kell küldeni, amelyek ilyen formátumban rendelkezésre állnak. Az iratok szerkeszthető formátumú változatban történő megküldését - elektronikus levél útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság egy munkanapon belül visszaigazolja."
13. § (1) A Vbt. 153. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek értesítésével meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az ügyfelek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére.
(4) Az ügyfelek a (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve a tárgyalást követően csak a Közbeszerzési Döntőbizottság erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elő további észrevételt vagy nyilatkozatot. A felhívásról az ellenérdekű ügyfelet a Közbeszerzési Döntőbizottság a felhívás megküldésével egyidejűleg értesíti. A (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve az ügyben tartott tárgyalást követően a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési Döntőbizottság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor."
(2) A Vbt. 153. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a (4) bekezdésben foglalt tárgyalást követő felhívást mellőzi, és a tárgyalást követően új tárgyalást tarthat, ha az a tényállás további tisztázása érdekében szükséges. Az új tárgyalás határnapját a Közbeszerzési Döntőbizottság legkésőbb az első tárgyalást követő napon közli az ügyfelekkel. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az első tárgyalást követő 8 napon belül megtartható legyen."
14. § A Vbt. 154. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság zárt tárgyalást tart."
15. § A Vbt. 155. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ügyfél az eljárás megindításától számított tizedik napig, a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos jogorvoslati eljárásban az eljárás megindításától számított harmincadik napig betekinthet a beszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet."
16. § A Vbt. 156. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen benyújtott keresetlevélnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van."
17. § A Vbt. 157. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárását felfüggeszti, ha az előkérdés eldöntése más szerv hatáskörébe tartozik."
18. § (1) A Vbt. 158. § (2) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában)
"f) hivatalból megállapítja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés esetén a szerződés semmisségét vagy a 104. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén azt, hogy az érintett szerződés nem semmis,
g) megállapítja, hogy a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e."
(2) A Vbt. 158. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) A 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy a szerződés a 104. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, a (6) és (7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.
(7b) A 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, a (6) és (7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a."
19. § A Vbt. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"160. § (1) Ha az Ákr. alapján a végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye, a keresetlevelet a végzés közlésétől számított nyolc napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival együtt a benyújtást követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság önálló jogorvoslattal megtámadható végzése ellen indított közigazgatási perben hozott bírósági ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye."
20. § (1) A Vbt. 161. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közigazgatási per megindításának indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését e törvény szabályaira tekintettel."
(2) A Vbt. 161. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet a benyújtásától számított tíz napon belül továbbítja a bírósághoz."
21. § A Vbt. 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"162. § (1) A bíróság a védiratot legkésőbb nyolc napon belül küldi meg a felperes részére.
(2) Ha a keresetlevél a keresetlevél benyújtása halasztó hatályának elrendelésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság a kérelemről a keresetlevél bírósághoz érkezését követő öt napon belül dönt.
(3) A perben a hiánypótlásra legfeljebb nyolcnapos határidő adható, amely indokolt esetben egyszer, legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható."
22. § A Vbt. 163. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"163. § (1) Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja - ideértve a bírság összegét is - alkalmazhatja a 158. § (3), (5) és (7)-(10) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket.
(2) Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megváltoztatása körében megállapítja a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megvalósulását, hivatalból vizsgálja a 104. § (4) bekezdésének alkalmazhatóságát, és ítéletében megállapítja a jogsértésre tekintettel a szerződés semmisségét vagy azt, hogy a 104. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis.
(3) Ha a bíróság a (2) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy a szerződés a 104. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.
(4) Ha a bíróság a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés megállapítása esetén megállapítja a szerződés érvénytelenségét, egyúttal megvizsgálja, hogy a teljesített szolgáltatások jellegére tekintettel a szerződéskötés előtt fennállott helyzet természetben visszaállítható-e. Ha megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.
(5) Ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, a bíróság hatvan napon belül dönt.
(6) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.
(7) A bíróság határozatát, annak meghozatalától számított tizenöt napon belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti."
23. § (1) A Vbt. 167. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A (3) bekezdés szerinti esetek kivételével a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés miatti semmisség jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény, valamint a beszerzésre, illetve a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely egyéb polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegesen, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság a szerződés semmisségét, egyéb polgári jogi igény esetében pedig a jogsértést jogerősen megállapítsa, ennek hiányában a bíróság a keresetet ítéletével elutasítja."
(2) A Vbt. 167. §-a a következő (4)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A szerződés beszerzési jogsértés miatti érvénytelensége megállapítása vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a szerződést el nem nyert, az érintett beszerzési eljárásban részt vett ajánlattevő akkor indíthat pert, ha a szerződés érvénytelenségére vonatkozóan közvetlen jogi érdekét igazolja. A közvetlen jogi érdeket nem alapozza meg önmagában az a tény, hogy az ajánlattevő a beszerzési eljárásban érvényes ajánlatot tett. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésén alapuló, e törvény szerinti szerződéskötési kötelezettség hiányában a bíróság nem írhat elő ajánlatkérő részére szerződéskötési kötelezettséget.
(5) A 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 158. § (2) bekezdés g) pontjában, valamint (7a) és (7b) bekezdésében foglaltak megállapításán kívül minden egyéb, a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény polgári perben érvényesíthető. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletnek a szerződés semmisségének megállapítása tárgyában hozott döntése a polgári perben eljáró bíróságot köti.
(6) Ha a polgári perben eljáró bíróság a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatától, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletétől eltérően -megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.
(7) Ha a polgári perben eljáró bíróság a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletében foglaltaktól eltérően - megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása lehetséges, úgy - a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság döntése alapján - a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a (8) és (9) bekezdés szerint indíthat pert, illetve perújítási eljárást a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bíróságnál a 158. § (7b) bekezdése, illetve a 163. § (4) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránt. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
(8) A 158. § (7b) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránti pert a Közbeszerzési Döntőbizottság ellen kell megindítani. Az eljárásra az elsőfokú eljárás szabályai irányadók. A polgári perben eljáró bíróság ítéletének az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában hozott döntése a közigazgatási ügyben eljáró bíróságot köti.
(9) A 163. § (4) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránt és az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben eljáró bíróság ítéletével szemben perújításnak van helye. A polgári perben eljáró bíróság ítéletének az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában hozott döntése a közigazgatási ügyben eljáró bíróságot köti.
(10) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben kiszabott bírság megfizetésére a (7) bekezdésben foglalt, a per indítására nyitva álló határidő elteltéig nem került sor, a (7)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók."
24. § A Vbt. 174. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi CLXXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően megkezdett beszerzésekre, beszerzési eljárásokra, beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre kell alkalmazni."
25. § A Vbt.
1. 7. § (3) bekezdésében az "1., 4., 6., és 9. pontja" szövegrész helyébe a "4. pontja" szöveg,
2. 26. § (2) bekezdésében a "bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat" szövegrész helyébe a "közigazgatási per esetén a közigazgatási per" szöveg,
3. 43. §-ában és 44. § (1) bekezdésében az "az ajánlat tartalmazza" szövegrész helyébe az "a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat tartalmazza" szöveg,
4. 45. § (1) bekezdés 12. pont b) alpontjában az "olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság" szövegrész helyébe az "olyan társaság" szöveg,
5. 45. § (1) bekezdés 12. pont b) alpontjában a "2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja" szövegrész helyébe a "2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja" szöveg,
6. 45. § (1) bekezdés 13. pontjában a "jogerőre emelkedett" szövegrész helyébe a "véglegessé vált" szöveg,
7. 45. § (1) bekezdés 13. pontjában a "vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági" szövegrész helyébe a "vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági" szöveg,
8. 45. § (1) bekezdés 15. pontjában a "jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti" szövegrész helyébe a "véglegessé vált és végrehajtható versenyfelügyeleti" szöveg,
9. 45. § (1) bekezdés 15. pontjában a "versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata" szövegrész helyébe a "versenyfelügyeleti határozat megtámadására irányuló közigazgatási per" szöveg,
10. 45. § (1) bekezdés 15. pontjában a "más versenyhatóság vagy bíróság - három évnél nem régebben -jogerősen" szövegrész helyébe a "más versenyhatóság végleges döntésében vagy bíróság jogerősen - három évnél nem régebben -" szöveg,
11. 45. § (1) bekezdés 18. pontjában a "közigazgatási, vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat" szövegrész helyébe a "véglegessé vált közigazgatási vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozat" szöveg,
12. 46. § (1) bekezdés a) pontjában a "közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat" szövegrész helyébe a "véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat" szöveg,
13. 46. § (1) bekezdés a) pontjában a "c) pontban" szövegrész helyébe a "b) pontban" szöveg,
14. 46. § (6) bekezdésében az "ajánlattevő" szövegrész helyébe a "részvételre jelentkező vagy ajánlattevő" szöveg,
15. 49. § (1) bekezdés c) pontjában, (2) bekezdés d) pontjában, valamint (3) bekezdés d) pontjában a "képzettségük ismertetésével" szövegrész helyébe a "képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével" szöveg,
16. 49. § (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdés b) pontjában a "végzettségének és képzettségének" szövegrészek helyébe a "végzettségének, képzettségének és szakmai tapasztalatának" szöveg,
17. 58. § (3) bekezdésében az "57. §" szövegrész helyébe az "51. §" szöveg,
18. 104. § (3) bekezdésében a "c) pontjától" szövegrész helyébe a "d) pontjától" szöveg,
19. 141. § (1) bekezdésében az "a Ket. 42. § (1) és (3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "az Ákr. 22. § és 23. § (1) bekezdésében" szöveg,
20. 141. § (3) bekezdésében az "a Ket. 42. § (1) vagy (3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "az Ákr. 22. § vagy 23. § (1) bekezdésében" szöveg,
21. 145. § (1) bekezdésében az "a Ket. 158. § (1) bekezdésétől" szövegrész helyébe az "az Ákr. 125-127. §-ától" szöveg,
22. 153. § (2) bekezdésében az "ügyfelek és a beszerzési ügyben érdekeltek 148. § (1) bekezdése szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve egyéb érdekelteknek" szövegrész helyébe az "ügyfelek 148. § szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek" szöveg,
23. 154. § (4) bekezdésében az "ügyfeleknek, valamint az egyéb érdekelteknek" szövegrész helyébe az "ügyfeleknek" szöveg,
24. 156. § (1) bekezdésében az "ötvenezer" szövegrész helyébe a "tízezer" szöveg,
25. 157. § (3) bekezdésében a "beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése ügyében" szövegrész helyébe a "beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint a beszerzési eljárás mellőzése ügyében" szöveg,
26. 157. § (6) bekezdésében a "felfüggesztését" szövegrész helyébe a "szünetelését" szöveg,
27. 158. § (2) bekezdés d) pontjában a "szab ki, vagy" szövegrész helyébe a "szab ki," szöveg,
28. 159. § (3) bekezdésében a "határozatának bírósági felülvizsgálatát kérik" szövegrész helyébe a "határozata ellen közigazgatási pert indítottak" szöveg,
29. 170. § (2) bekezdésében a "Pp. 339. § (1) bekezdésére és 339. § (2) bekezdés q) pontjára" szövegrész helyébe a "közigazgatási ügyben eljáró bíróság keresetnek helyt adó ítéletére" szöveg
lép.
26. § Hatályát veszti a Vbt.
c) 159. § (1) bekezdésében az "és egyéb érdekelteknek" szövegrész, valamint
d) 86. és 87. alcíme.
3. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása
27. § Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény 429. § (1) bekezdése.
4. Záró rendelkezések
28. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2017. december 31-én lép hatályba.
(2) Az 1. és 2. alcím 2018. január 1-jén lép hatályba.
29. § E törvény 2. alcíme a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke