1/2017. (II. 16.) MEKH rendelet

az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek adatszolgáltatásáról, valamint a közreműködő szervezetek éves jelentéstételi kötelezettségéről

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 46. § e) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § Az e rendeletben szereplő fogalmakat az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Ehat.) és végrehajtási rendeleteiben meghatározottak szerint kell értelmezni.

2. § Az adatszolgáltatás során az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 6. mellékletében szereplő átváltási tényezőket kell alkalmazni.

2. Az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatás

3. § (1)[1] Az energetikai auditról az energetikai auditor és - ha az energetikai auditor energetikai auditáló szervezet keretében látja el tevékenységét - az energetikai auditáló szervezet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) energiahatékonysági kötelezettségi rendszer működését támogató adatgyűjtő rendszere (https://ekr.mekh.hu) útján teljesíti az adatszolgáltatást.

(2) Az elkészített energetikai audittal kapcsolatos adatszolgáltatás adattartalma a következő:

a) az energetikai auditálást lefolytató energetikai auditor neve, az energetikai audit azonosító száma, az energetikai audit elkészültének (energetikai auditálás elvégzése) időpontja, ami a teljesítésigazolás kiállításának kelte;

b) az energetikai auditálás tárgyának alábbiak szerinti megjelölése:

ba) háztartás,

bb) kis- és középvállalkozás,

bc) nagyvállalat,

bd) közcélú intézmény, létesítmény,

be) önkormányzat,

bf) település vagy

bg) egyéb energiarendszer;

c) annak megjelölése, hogy az energetikai auditálás

ca) kötelező energetikai auditálás teljesítése céljából,

cb) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének (a továbbiakban: energiahatékonysági adókedvezmény) igénybevétele céljából vagy

cc)[2] az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként elszámolni kívánt energiamegtakarítás mértékének megállapítása céljából vagy

cd)[3] egyéb célból, a cél megjelölésével

történt;

d) az energetikai auditálás mely műszaki rendszerre (például kazán, épület, telephely, telephelyek, technológia) vonatkozik;

e)[4] kötelező energetikai auditálás esetén a megbízó cég neve, székhelye, adószáma, valamint azon vállalkozás cégneve, székhelye, adószáma, amelyre az energetikai audit kiterjed;

f)[5] az energiahatékonysági adókedvezmény igénybevételéhez elvégzett energetikai auditálás esetén kiállított igazolás kiállítási dátuma, az igazolt energiamegtakarítás és az igazolás címzettje (cég neve, székhelye, adószáma);

g)[6] az auditált műszaki rendszer energiafelhasználásáról és az energiahatékonysági adókedvezmény céljából készített energetikai audit, valamint az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként elszámolni kívánt energiamegtakarítás mértékét megállapító energetikai audit esetén a kiinduló állapot energiafelhasználásáról az alábbi adatok:[7]

ga) az épület, tevékenység és szállítás területeire vonatkozóan (a továbbiakban: részterületek) az auditált műszaki rendszer éves energiafelhasználásának mennyisége energiahordozónként a mért mértékegységekben és a teljes energiafelhasználás kWh/év mértékegységben is megadva,

gb)[8]

gc) részterületenként az auditált műszaki rendszer működésével összefüggésben felmerült teljes éves energiafelhasználás költsége az előző naptári évről ezer Ft/év mértékegységben megadva;

h)[9] az auditált műszaki rendszerrel kapcsolatban javasolt energiahatékonysági beavatkozásokról az alábbi adatok:

ha) az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 13. § (6) bekezdésében meghatározott egyes beavatkozási módokkal elérhető energiamegtakarítás mértéke és az összes elérhető energiamegtakarítás mértéke kWh/év mértékegységben megadva,

hb) a javasolt energiahatékonyságot növelő intézkedések megnevezése (például világításkorszerűsítés, fűtéskorszerűsítés),

hc) a javasolt intézkedés részterület szerinti azonosítása (épület, folyamat, szállítás),

hd) a javasolt energiahatékonyságot növelő intézkedés megvalósításával elérhető energiamegtakarítás mértéke energiahordozónként a mért mértékegységekben és kWh/év mértékegységben intézkedésenként és valamennyi intézkedésre nézve összesítetten megadva,

he)[10] a javasolt energiahatékonyságot növelő intézkedés megvalósításával az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére elszámolható, az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklet 1. és 2. pontjában foglalt számítási elvek figyelembevételével kiszámított energiamegtakarítás mértéke GJ/év mértékegységben,

hf) a javasolt energiahatékonysági intézkedések becsült költsége ezer Ft mértékegységben intézkedésenként és valamennyi intézkedésre nézve összesítetten megadva,

hg) a javasolt energiahatékonyságot növelő intézkedések megvalósításával tervezett energiaköltség megtakarítás értéke ezer Ft/év mértékegységben intézkedésenként és valamennyi intézkedésre nézve összesítetten megadva,

hh) a javasolt energiahatékonyságot növelő intézkedések megvalósításával elérhető nem energiaköltség típusú megtakarítás értéke ezer Ft/év mértékegységben intézkedésenként és valamennyi intézkedésre nézve összesítetten megadva,

hi) a javasolt energiahatékonyságot növelő egyes intézkedések megtérülési ideje években megadva és

hj) a javasolt energiahatékonyságot növelő egyes intézkedések megvalósítása esetén létrejövő műszaki rendszer tervezett műszaki élettartama.

i)[11] az energiahatékonysági adókedvezmény igénybevétele, valamint az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként elszámolni kívánt energiamegtakarítás mértékének megállapítása céljából készített energetikai audit esetén az üzembe helyezett beruházásról az alábbi adatok:[12]

ia) az energiahatékonysági célt szolgáló beruházás megnevezése, leírása,

ib) az energiahatékonysági célt szolgáló beruházás részterület szerinti azonosítása (épület, folyamat, szállítás),

ic) az energiahatékonysági célt szolgáló beruházás üzembe helyezésével elért energiamegtakarítás mértéke energiahordozónként a mért mértékegységekben és kWh/év mértékegységben megadva,

id)[13]

ie) az energiahatékonysági célt szolgáló beruházás költsége ezer Ft mértékegységben megadva,

if) az energiahatékonysági célt szolgáló beruházással elért energiaköltség megtakarítás értéke ezer Ft/év mértékegységben megadva,

ig) az energiahatékonysági célt szolgáló beruházással elért nem energiaköltség típusú megtakarítás értéke ezer Ft/év mértékegységben megadva,

ih) az energiahatékonysági célt szolgáló beruházás megtérülési ideje években megadva és

ii) az energiahatékonysági célt szolgáló beruházással létrejött műszaki rendszer műszaki élettartama.

(3) Hiányos vagy hibás tartalmú adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltató az Ehat. 23. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül, a Hivatal felszólítását megelőzően az adatszolgáltatás ismételt benyújtásával végezhet adatkorrekciót.

3. Az éves auditálási tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatás

4. §[14]

4. A közreműködő szervezetek jelentési kötelezettsége

5. §[15] A közreműködő szervezet az éves tevékenységéről szóló jelentést (a továbbiakban: jelentés) az adatszolgáltatással érintett évet követő év január 31-ig az elektronikus ügyintézésről szóló törvény szabályai szerinti elektronikus úton nyújtja be a Hivatal számára.

6. § A jelentés tartalmazza

a) a közreműködő szervezet tevékenységével szemben érkezett panaszok felsorolását és azok kivizsgálásának eredményét,

b) a megrendezett felkészítő tanfolyamok kezdő és záró időpontját, a tanfolyamon részt vevők számát,

c) a megrendezett szakmai vizsgák időpontját, a vizsgákon részt vevők számát és kimutatást a vizsgaeredményekről,

d) a megrendezett szakmai megújító vizsgák időpontját, a vizsgákon részt vevők számát és kimutatást a vizsgaeredményekről,

e) a megrendezett szakmai továbbképzések időpontját, a továbbképzésen részt vevők számát,

f) a résztvevők név szerinti feltüntetését oly módon, hogy a szakmai vizsgán való részvételi szándékuk energetikai auditori vagy energetikai szakreferensi szolgáltatási tevékenység ellátására irányul, és

g) a megújító szakmai vizsgán és a továbbképzésen részt vevők név szerinti feltüntetését oly módon, hogy a vizsgán energetikai auditorként vagy energetikai szakreferensként vettek részt.

5. Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 2016. évre vonatkozó auditálási tevékenységről 2017. május 31-ig kell adatot szolgáltatni.

(3)[16]

Dr. Dorkota Lajos s. k.,

elnök