11/2022. (XI. 4.) MEKH rendelet

az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek adatszolgáltatásáról, valamint a közreműködő szervezetek éves jelentéstételi kötelezettségéről szóló 1/2017. (II. 16.) MEKH rendelet és a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet módosításáról

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 46. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 46. § i) pontjában és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 21/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek adatszolgáltatásáról, valamint a közreműködő szervezetek éves jelentéstételi kötelezettségéről szóló 1/2017. (II. 16.) MEKH rendelet módosítása

1. § (1) Az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek adatszolgáltatásáról, valamint a közreműködő szervezetek éves jelentéstételi kötelezettségéről szóló 1/2017. (II. 16.) MEKH rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) bekezdésében a "honlapján közzétett nyomtatvány kitöltésével és elektronikus úton történő beküldésével" szövegrész helyébe az "energiahatékonysági kötelezettségi rendszer működését támogató adatgyűjtő rendszere (https://ekr.mekh.hu) útján" szöveg lép.

(2) Az R. 5. §-ában az "a Hivatal Központi Adatbekérő Rendszerén keresztül nyújtja be elektronikusan" szövegrész helyébe az "az elektronikus ügyintézésről szóló törvény szabályai szerinti elektronikus úton nyújtja be a Hivatal számára" szöveg lép.

2. A végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet módosítása

2. § A végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítás 2/A. § szerinti, valamint a következő a)-m) pont szerinti adatait a kötelezett fél megbízásából az energiamegtakarítást hitelesítő energetikai auditáló szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) jelenti be az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 15/D. § (1) bekezdése szerinti bejelentésként az EKR adatgyűjtő rendszerbe a 2/A. § szerinti adatoknak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába való felvezetésével egyidejűleg:]

"b) az energiahatékonysági intézkedés vagy beruházás megkezdésének időpontja, ami

ba) az energiahatékonysági intézkedés végrehajtása, a beruházás kivitelezése megrendelésének időpontja,

bb) az energiahatékonysági intézkedés végrehajtása, a beruházás kivitelezése megkezdésének időpontja,

bc) az intézkedés, beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének időpontja és

bd) az intézkedés végrehajtásához, a beruházáshoz szükséges hatósági engedély megszerzésének időpontja közül a legkorábbi időpont,"

3. § Az R1. a következő 9. §-sal egészül ki:

"9. § A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint megkezdett energiahatékonysági intézkedések, beruházások esetében az 1. mellékletnek az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek adatszolgáltatásáról, valamint a közreműködő szervezetek éves jelentéstételi kötelezettségéről szóló 1/2017. (II. 16.) MEKH rendelet és a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet módosításáról szóló 11/2022. (XI. 4.) MEKH rendelettel való módosításának hatálybalépését megelőző napon hatályos szövege is alkalmazható."

4. § Az R1. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

5. § Az R1. 1. melléklet

1. I. rész 2.2.7.2. pontjában az "élettartamáig számított éves energiamegtakarítás" szövegrész helyébe az"élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás" szöveg,

2. I. rész 2.5.7. pontjában a "nem irányított, hálózatról működő" szövegrész helyébe a "nem irányított fényű, hálózatról működő (NMLS)" szöveg,

3. I. rész 2.5.7. pontjában az "irányított, hálózatról működő" szövegrész helyébe az "irányított fényű, hálózatról működő (MLS)" szöveg,

4. I. rész 2.5.9.2. pontjában a

szövegrész helyébe a

szöveg,

5. I. rész 2.6.3. b) pont bb) alpontjában a "(> 30 kW)" szövegrész helyébe a "(>= 30 kW)" szöveg,

6. II. rész 1.1.2. pont b) alpont bb) pontjában az "500" szövegrész helyébe a "100" szöveg,

7. II. rész 1.1.6. pont a) alpontjában és az 1.1.6.a. táblázat 3. és 6. sorában a "fagyos" szövegrész helyébe a "fagyasztó" szöveg,

8. II. rész 1.1.6. pont c) alpontjában a "ΔE = [EPECref - EPECúj) 2,8 [kWh]" szövegrész helyébe a "ΔEtöbblet = [EPECref- EPECúj)  2,8 [kWh]" szöveg,

9. III. rész 1.1.3. pontjában a "foganatosítható" szövegrész helyébe a "hajtható végre" szöveg,

10. III. rész 1.2.5.1. pontjában az "(1.2.8.1.1.)" szövegrész helyébe az "(1.2.7.1.1.)" szöveg,

11. III. rész 1.2.5.2. pontjában az "(1.2.8.2.1.)" szövegrész helyébe az "(1.2.7.2.1.)" szöveg, az "(1.2.8.2.2.)" szövegrész helyébe az "(1.2.7.2.2.)" szöveg,

12. III. rész 1.2.7.2. pontjában az "(1.2.8.1.2.1.)" szövegrész helyébe az "(1.2.7.2.1.)" szöveg, az "(1.2.8.1.2.2.)" szövegrész helyébe az"(1.2.7.2.2.)" szöveg,

13. III. rész 1.3.6.1. pontjában az "(1.3.6.2.1.)" szövegrész helyébe az "(1.3.6.1.1.)" szöveg, az "(1.3.6.2.2.)" szövegrész helyébe az "(1.3.6.1.2.)" szöveg,

14. III. rész 1.4.6.1. pontjában az "(1.4.6.1.)" szövegrész helyébe az "(1.4.6.1.1.)" szöveg, az "(1.4.6.2.)" szövegrész helyébe az "(1.4.6.1.2.)" szöveg,

15. IV. rész 2.1.5. pontjában az "alapesetben" szövegrész helyébe az "alapesetben. Eltérő számú gumiabroncs csere esetében arányosítás alkalmazható, de az intézkedés minimum egy tengely két oldalán két abroncs cseréje esetén számolható el." szöveg,

16. V. rész 1.1.1.2. pontjában a "Hagyományos elméleti és" szövegrész helyébe a "Hagyományos vagy online elméleti és hagyományos" szöveg, a "vizsgát" szövegrész helyébe a "vizsgát. Az elméleti képzés vagy tantermi, vagy online." szöveg

lép.

6. § Hatályát veszti az R1.1. melléklet

a) II. rész 1.1.1. pontjában a"kereskedelmi hűtők cseréje esetében is, továbbá" szövegrész,

b) III. rész 1.1.5. pontjában az "empirikus" szövegrész.

3. Záró rendelkezések

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Horváth Péter János s. k.,

elnök

1. melléklet a 11/2022. (XI. 4.) MEKH rendelethez

1. Az R1.1. melléklet I. rész 2.1 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.1 Központi fűtési rendszerek gázkazánjainak korszerűsítése

2.1.1. Az intézkedés leírása

Az intézkedés keretében a meglévő elavult központi földgázüzemű kazán korszerű kondenzációs gázkazánra történő cseréje valósul meg az épülethatároló szerkezeteinek változtatása és a hőellátó és HMV rendszer egyéb elemeinek változtatása nélkül.

A kazáncsere meglévő melegvizes központi fűtési rendszerre vonatkozik, amely az alábbi változatokat jelenti:

a) központi kazán fűtésre, HMV termelés nélkül,

b) központi kazán fűtésre és HMV ellátásra,

c) kazán csak HMV ellátásra.

Az intézkedés végrehajtható családi házak (a továbbiakban: CSH) és társasházak (a továbbiakban: TH), irodaépületek (a továbbiakban: IÉ), oktatási épületek (a továbbiakban: OÉ) esetében).

Az intézkedés termikusan korszerű és korszerűtlen épület esetén is alkalmazható. Egy épület akkor minősül termikusan korszerűnek, ha az intézkedés kezdetéhez viszonyítva az épület használatbavétele 10 éven belül történt, vagy a fűtési rendszer cseréje előtt az elmúlt 10 évben az alábbi három intézkedés közül legalább kettőt végrehajtottak:

a) a zárófödém hőszigetelése

b) a külső falak szigetelése

c) ablakcsere

Az összes többi épület termikusan korszerűtlennek minősül.

Az egészségügyi létesítmények (a továbbiakban: EüÉ), valamint az ipari épületek (a továbbiakban: IpÉ) hőtermelő rendszereinek korszerűsítése esetében az energiamegtakarítás számítását az eredeti rendszer felmérése és a korszerűsítést követő állapotban levő komfort igények figyelembevételével, auditálás alapján kell elvégezni.

2.1.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező lecserélt/régi és beépített új gázkazán, valamint épület paramétereit a 2.1.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

2.1.2. táblázat

Az intézkedés tárgyát képező gázkazán, valamint épület paraméterei

2.1.3. Az intézkedés élettartama

Az intézkedés élettartama az ajánlás VIII. függeléke szerinti várható élettartam:

a) gázkazánokra (< 30 kW): 20 év

b) gázkazánokra (>= 30 kW): 25 év

Az intézkedés élettartamát az új gázkazán névleges teljesítménye alapján kell kiválasztani.

A lecserélt földgáz üzemű fűtőberendezés várható élettartamát is a fenti névleges teljesítménytől függően kell megállapítani.

2.1.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente - avulás mértéke

Az intézkedés során létrejövő végsőenergia-megtakarítás avulásának mértéke 0,25%/év.

2.1.5. A számítási módszertanban alkalmazott teljesítménytényezők

A végsőenergia-megtakarítás számításában figyelembe vett uniós jogi aktusok:

a) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2013. augusztus 2-i 813/2013/EU bizottsági rendelet;

b) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. április 28-i (EU) 2015/1188 bizottsági rendelet.

A régi/lecserélt gázkazánokra (Ck,lecs), továbbá az új gázkazánok minimum referencia értékére (Ck,ref) alkalmazott teljesítménytényezőjét a termikusan korszerűtlen épületekre a 2.1.5.1., a termikusan korszerű épületekre a 2.1.5.2. táblázat tartalmazza.

2.1.5.1. táblázat

Termikusan korszerűtlen épületekre vonatkozó átlagos teljesítménytényező alapértékek

2.1.5.2. táblázat

Termikusan korszerű épületekre vonatkozó átlagos teljesítménytényező alapértékek

Amennyiben a kazáncsere csak a fűtési rendszert érinti, akkor a számításban a qHMv=0 értéket kell figyelembe venni.

2.1.6. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

Kazáncsere esetén a megtakarítás kizárólag a lecserélt és az új kazánok hatásfok-különbségéből adódik. Az intézkedés végsőenergia-megtakarítása számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi gázkazán várható élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélt gázkazán még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ehat.vhr.) 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés

aa) 20 évnél nem idősebb, 30 kW alatti névleges teljesítményű gázkazán

ab) 25 évnél nem idősebb, 30 kW és e feletti névleges teljesítményű gázkazán

kiváltására történő kondenzációs gázkazán beépítés esetén korai cserének minősül. A számítást a (2.1.7.1.1.) képlet szerint kell elvégezni.

b) A régi, lecserélendő gázkazán várható élettartamát meghaladó időszakban az elszámolható többlet energiamegtakarítás az új berendezés energiafelhasználásának és a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő referencia energiafelhasználásnak a különbsége. A számítást a (2.1.7.2.1.) képlet szerint kell elvégezni.

2.1.7. Az energiamegtakarítás számítása

2.1.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A számításokat az épület(ek) 2.1.1. pont szerinti besorolási típusaira (n) külön-külön, majd a részmegtakarítások összegzésével szükséges elvégezni.

2.1.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

A számításokat az épület(ek) 2.1.1. pont szerinti besorolási típusaira (n) külön-külön, majd a részmegtakarítások összegzésével szükséges elvégezni.

2.1.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Lecserélt gázkazán üzembehelyezésének vagy gyártási évének dátuma (korai csere esetén)

b) Új, beépített gázkazán gyártóját, típusát igazoló dokumentum

c) Bizonyíték arra, hogy termikusan korszerű vagy korszerűtlen épületben történt az intézkedés

d) Épület 2.1.1. pont szerinti besorolási típusát (CSH; TH; IÉ; OÉ), épület besorolási típusok 2.1.2. pont szerinti számát (n), lakóegységek számát (k) igazoló dokumentum (így különösen alapító okirat, közös képviselő, tulajdonos nyilatkozata)

e) Épület fűtött alapterületét [m2] igazoló dokumentum

f) Új gázkazán üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv)

g) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év]

2.1.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a sikeres próbaüzemet követő nap, vagy az üzembehelyezés időpontja."

2. Az R1.1. melléklet I. rész 2.3. és 2.4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2.3. Csatlakozás távhőellátó hálózathoz

2.3.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Az intézkedés az elavult fűtési rendszerrel rendelkező épület távhőhálózatra kapcsolásával valósul meg.

Az intézkedés végrehajtható családi házak (CSH), társasházak (TH), irodaépületek (IÉ), oktatási épületek (OÉ) esetében.

2.3.1. táblázat

Névleges műszaki adatok és üzemviteli jellemzők felvétele

2.3.2. Az intézkedés élettartama

Az intézkedés élettartama 20 év.

2.3.3. Az intézkedés hatásának éves csökkenése - éves avulás mértéke

Az intézkedés éves avulása 0,25%.

2.3.4. Az intézkedés által elért, elszámolható energiamegtakarítás számítási elve

A végsőenergia-megtakarítás a szükséges bevitt fajlagos éves energiaigény kiszámításán alapul (E [kWh/m2 a]). Ezt az energiaigényt a rendszerbe be kell vinni ahhoz, hogy a fajlagos fűtési nettó éves hőenergiaigény (qF [kWh/m2 a]) és a fajlagos használati melegvíz előállításához szükséges nettó éves energiaigény (qHMV [kWh/m2 a]) biztosított legyen. Az úgynevezett (k) energiahatékonysági tényező fejezi ki a rendszer hatékonyságát:

k=E/(qF+ qHMV)

ahol:

E -> az épület fűtési és HMV termelés fajlagos hő és villamosenergia igénye, amely a teljes rendszer veszteségét is tartalmazza (végső fajlagos energia felhasználás) [kWh/m2 a]

qF -> fajlagos nettó fűtési energiaigény [kWh/m2 a]

qHMV -> fajlagos nettó HMV energiaigény [kWh/m2 a]

Egy épület akkor minősül termikusan korszerűnek, ha az intézkedés kezdetéhez viszonyítva az épület használatba vétele 10 éven belül történt, vagy a fűtési rendszer cseréje előtt az elmúlt 10 évben az alábbi három intézkedés közül legalább kettőt végrehajtottak:

a) a zárófödém hőszigetelése

b) a külső falak szigetelése

c) ablakcsere

Az összes többi épület termikusan korszerűtlennek minősül.

2.3.4.1. táblázat

Termikusan korszerűtlen épület alapértékei, hőellátó rendszer hatékonysági tényezője különböző hőtermelő és fogyasztói rendszer esetén

2.3.4.2. táblázat

Termikusan korszerű épület alapértékei, hőellátó rendszer hatékonysági tényezője különböző hőtermelő és fogyasztói rendszer esetén

2.3.5. Az éves energiamegtakarítások számítása

A teljes épületre vonatkozó elszámolható energiamegtakarítás számítása

2.3.6. A várható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Tervezési, kivitelezési dokumentációk (így különösen a hőközpont tervezési, távhő gerincvezetékre történő csatlakozási, valamint a bekötő vezeték tervezési dokumentációi, kivitelezői, műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői nyilatkozat, építési napló)

b) Bizonyíték arra, hogy termikusan korszerű vagy korszerűtlen épületről van szó

c) Üzembe helyezési dokumentációk (így különösen műszaki átvételi-átadási jegyzőkönyv, a rendszer beszabályozásáról szóló jegyzőkönyv)

d) A lakások számának igazolása

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.3.7. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete

A kialakított felhasználói hőközpont és a szükség szerinti felújított fogyasztói fűtési rendszer üzembehelyezésétől számolható.

2.4. Gázkazán és központi fűtési rendszer komplex korszerűsítése

2.4.1. Az intézkedés leírása

Az intézkedés keretében a meglévő és elavult hőellátó rendszer komplett korszerűsítése valósul meg kondenzációs gázkazán beépítésével úgy, hogy az épület határoló szerkezetei nem változnak. A kazáncserével együtt kell kezelni a teljes hőközpont korszerűsítését is, ami magában foglalja a szabályozott fűtőkörök kialakítását-korszerűsítését, a használati melegvíz (továbbiakban HMV) termelés felújítását, a keringető szivattyúk cseréjét, a hőközponti csővezetékek, szerelvények hőszigetelését.

A komplex felújításra vonatkozó Intézkedés részeként az alábbiakat szükséges elvégezni:

a) hőközpont korszerűsítése: kazáncsere, szivattyúk cseréje, HMV előállítás korszerűsítése

b) szabályozó rendszer felújítása

c) elosztóvezetékek felújítása

d) termosztatikus szelepek felszerelése hőleadókra

Az elosztóhálózat felújítása a fűtetlen helyiségeken áthaladó vezetékek hőszigetelését jelenti.

Az intézkedés végrehajtható családi házak (CSH), társasházak (TH), irodaépületek (IÉ), oktatási épületek (OÉ) esetében.

Az intézkedés termikusan korszerű és korszerűtlen épületen is végrehajtható. Egy épület akkor minősül termikusan korszerűnek, ha az intézkedés kezdetéhez viszonyítva az épület használatba vétele 10 éven belül történt, vagy a fűtési rendszer cseréje előtt az elmúlt 10 évben az alábbi három intézkedés közül legalább kettőt végrehajtottak:

a) a zárófödém hőszigetelése

b) a külső falak szigetelése

c) ablakcsere

Az összes többi épület termikusan korszerűtlennek minősül.

Az egészségügyi létesítmények (EüÉ), valamint az ipari épületek (IpÉ) tekintetében az energetikai számításokat auditálás alapján kell elvégezni.

2.4.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező lecserélt/régi, beépített új gázkazán és szekunder oldali felújítások, valamint az épület paramétereit a 2.4.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

2.4.2. táblázat

Az intézkedés tárgyát képező gázkazán, valamint épület paraméterei

2.4.3. Az intézkedés élettartama

Az intézkedés élettartama az ajánlás VIII. függeléke szerinti várható élettartamok:

c) meleg vizes csövek szigetelése: 20 év

d) a hőelosztás hidraulikus egyensúlya (központi fűtés esetében): 10 év

e) keringető szivattyú (hőelosztás): 10 év

f) gázkazánokra (< 30 kW): 20 év

g) gázkazánokra (>= 30 kW): 25 év

Az intézkedés élettartama a beépített berendezések várható életkorának minimuma, azaz 10 év.

Az energiahatékonyság-növelő intézkedés során lecserélt földgáz üzemű fűtőberendezés várható élettartamát a névleges teljesítményének függvényében a gázkazánokra vonatkozó várható élettartamok alapján kell meghatározni.

2.4.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente - avulás mértéke

Az intézkedés során létrejövő végsőenergia-megtakarítás avulásának mértéke 0,25%/év.

2.4.5. A számítási módszertanban alkalmazott teljesítmény- és energiahatékonysági tényezők

A régi/lecserélt gázkazánok teljesítmény- (Ck,lecs) és szekunderköri energiahatékonysági (kszek,régi) tényezőit, továbbá az új gázkazánok minimum referencia teljesítmény- (Ck,ref) és szekunderköri energiahatékonysági (kszek,új) tényezőit a termikusan korszerűtlen épületekre a 2.4.5.1., a termikusan korszerű épületekre a 2.4.5.2. táblázat tartalmazza.

2.4.5.1. táblázat

Termikusan korszerűtlen épületekre vonatkozó átlagos kazán teljesítmény- és szekunderköri energiahatékonysági tényező alapértékek

2.4.5.2. táblázat

Termikusan korszerű épületekre vonatkozó átlagos kazán teljesítmény- és szekunderköri energiahatékonysági tényező alapértékek

Amennyiben a kazáncsere csak a fűtőrendszert érinti, akkor a számításban a qHMV = 0 értéket kell figyelembe venni.

2.4.6. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A komplex fűtési rendszer felújítása esetén a megtakarítás a kazánok hatásfok-különbségéből, valamint a szekunderköri energiahatékonysági tényező javulásából adódik. Az intézkedés végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi gázkazán várható élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélt gázkazán még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az Ehat.vhr. 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés

aa) 20 évnél nem idősebb, 30 kW alatti névleges teljesítményű gázkazán

ab) 25 évnél nem idősebb, 30 kW és e feletti névleges teljesítményű gázkazán

kiváltására történő kondenzációs gázkazán beépítés esetén korai cserének minősül. A számítást a (2.4.7.1.1.) képlet szerint kell elvégezni.

b) A régi, lecserélendő gázkazán várható élettartamát meghaladó időszakban az elszámolható többlet energiamegtakarítás a komplexen felújított fűtési rendszer energiafelhasználásának és a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimum követelményeket teljesítő referencia fűtési rendszer energiafelhasználásának a különbsége. A szekunderköri rendszer felújítására nincsenek környezetbarát tervezésre vonatkozó minimum követelmények, ezért a szekunder köri felújítás energiamegtakarítása ebben az esetben is a régi/felújítandó és az új szekunderköri energiaveszteség különbségeként számítandó. A számítást a (2.4.7.2.1.) képlet szerint kell elvégezni.

2.4.7. Az energiamegtakarítás számítása

2.4.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A számításokat az épület(ek) 2.4.1. pont szerinti besorolási típusaira (n) külön-külön, majd a részmegtakarítások összegzésével szükséges elvégezni.

2.4.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

A számításokat az épület(ek) 2.4.1. pont szerinti besorolási típusaira (n) külön-külön, majd a részmegtakarítások összegzésével szükséges elvégezni.

2.4.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Lecserélt gázkazán üzembehelyezésének vagy gyártási évének dátuma (korai csere esetén)

b) Új, beépített gázkazán gyártóját, típusát igazoló dokumentum

c) Bizonyíték arra, hogy termikusan korszerű vagy korszerűtlen épületben történt az intézkedés

d) Épület 2.4.1. pont szerinti besorolási típusát (CSH; TH; IÉ; OÉ), épület besorolási típusok 2.4.2. pont szerinti számosságát (n), lakóegységek számát (k) igazoló dokumentum (így különösen alapító okirat, közös képviselő, tulajdonos nyilatkozata)

e) Épület fűtött alapterületét [m2] igazoló dokumentum

f) A fűtési rendszer komplex felújítását, üzembehelyezését igazoló dokumentumok (így különösen az új gázkazán üzembehelyezési jegyzőkönyv, a rendszer beszabályozásáról szóló jegyzőkönyv, a beépített rendszerelemek műszaki paramétereit igazoló dokumentumok, minőségi bizonyítványok.)

g) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.4.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a sikeres próbaüzemet követő nap, vagy az üzembehelyezés időpontja."

3. Az R1. 1. melléklet I. rész 2.5.5. és 2.5.6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2.5.5. Az intézkedés által elért, elszámolható energiamegtakarítás számítási elve

A számítás során figyelembe kell venni a lecserélt világítási rendszer, illetve világítótest átlagos várható élettartamát.

a) A lecserélt berendezés várható élettartamának lejárta előtti energiamegtakarítás számítása

Amennyiben a lecserélt világítási rendszer, illetve világítótest nem érte el az átlagos várható élettartamának végét, az Ehat.vhr. 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés korai cserének minősül. Az intézkedéssel elért energiamegtakarítás a korai cserére vonatkozó módszerrel vagy a b) pont szerint is kiszámítható.

b) A lecserélt berendezés átlagos várható élettartamának lejárta után a többlet megtakarítás számítása

A fényforrások és különálló vezérlőegységek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról szóló bizottsági (EU) 2019/2020 rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/2020 bizottsági rendelet] II. melléklet 1. a) pontja 2021. szeptember 1-jétől határoz meg követelmény értékeket.

A 2.5.7. pont szerinti elszámolás 2021. szeptember 1-jét követően befejezett intézkedések esetén alkalmazható.

2021. évben, de 2021. szeptember 1-jét megelőzően befejezett beruházások energiahatékonysági követelményeit a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az irányított fényű lámpák és a fénykibocsátó diódás lámpák, valamint a kapcsolódó eszközök környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2012. december 12-i 1194/2012/EU bizottsági rendelet a környezettudatos tervezés követelményeit tartalmazó III. mellékletében foglaltak figyelembevételével, egyedi audit keretében szükséges elszámolni.

Amennyiben a világítási rendszer, illetve világítótest cseréjére annak átlagos várható élettartama lejártát követően került sor, akkor az elszámolható energiamegtakarítás kizárólag a környezettudatos tervezési energiahatékonysági követelménynek megfelelő, megvilágítási típustól függő, maximálisan megengedett referencia teljesítményből számított energiaigény és az új LED világítótestek egyenkénti energiaigényének különbségéből számítható többlet energiamegtakarítás.

2.5.6. Az új LED világítási rendszer energiahatékonysági követelményei Fogalommeghatározások:

"irányított fényű fényforrás (DLS)":

olyan fényforrás, amely teljes fényáramának legalább 80 %-a a tt sr térszögbe esik (120°-os kúpnak felel meg);

"nem irányított fényű fényforrás (NDLS)": olyan fényforrás, amely nem minősül irányított fényű fényforrásnak;

"hálózati fényforrás (MLS)": olyan fényforrás, amely közvetlenül a hálózati áramellátásról működtethető. Azok a fényforrások, amelyek közvetlenül, de egy különálló vezérlőegység segítségével közvetett módon is működtethetők a hálózatról, hálózati fényforrásnak tekintendők;

"nem hálózati fényforrás (NMLS)": olyan fényforrás, amely különálló vezérlőegységet igényel ahhoz, hogy a hálózatról működjön;

Az (EU) 2019/2020 bizottsági rendelet II. melléklet 1. a) pontja szerint

2021. szeptember 1-jétől a fényforrások Pon megadott teljesítményigénye nem haladja meg a Ponmax [W] maximálisan megengedett értéket, amely meghatározás szerint а Фusemegadott hasznos fényáram [lm] és a megadott CRI (-) színvisszaadási index függvénye, az alábbiak szerint:

Amennyiben a világításkorszerűsítés extrém feltételei miatt a CRI színvisszaadási tényező a végsőenergia megtakarítást dominánsan befolyásolja, úgy az egyedi audit során figyelembe vehető."

4. Az R1. 1. melléklet I. rész 2.5.8.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.5.8.1. Tipizált éves világítási rendszer működési idők

A fenti tipizált üzemidők használata a rendelet szerinti számítás során kötelező. Amennyiben az üzemidők egyedi megítélése indokolja, úgy azokat csak egyedi audit keretén belül lehet érvényesíteni."

5. Az R1. 1. melléklet I. rész 2.7. és 2.8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és az I. rész 2. pontja a következő 2.9.-2.12. ponttal egészül ki:

"2.7. Használati melegvízkészítés hőfejlesztő berendezésének korszerűsítése

2.7.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiamegtakarítási intézkedésként a használati melegvíz (a továbbiakban: HMV) ellátó rendszer hőfejlesztő berendezésének, vagy a vízmelegítő energiahatékonyabbra történő cseréje számolható el. Az intézkedés alkalmazható az iroda-, szállás-, lakó-, kereskedelmi-, ipari- és oktatási épületek esetében a TNM rendeletben rögzített, az ipari zuhanyzók és ipari konyhák esetében az egyedileg számított normatív HMV felhasználási igény alapján.

Amennyiben a HMV készítés korszerűsítése során bármely, villamos energiaforrástól különböző végsőenergia forrású hőfejlesztővel rendelkező berendezést villamos energiaforrású vízmelegítőre cserélnek (elektromos forróvíztárolók, elektromos átfolyós vízmelegítő, elektromos kazán), úgy az új HMV készítő berendezés hatásfokát 1-nek kell tekinteni.

Amennyiben a HMV ellátás hőigénye napkollektorral támogatott, úgy a jegyzék szerint számított megtakarításnak csak a 30%-a számolható el, mert a napkollektorral megtermelhető elméleti hőmennyiség hányad az éves HMV hőenergiaigény 70%-ában rögzített. Amennyiben a napkollektoros rendszer a rendelkezésre álló hely hiányában ezt az arányt nem képes biztosítani, úgy e melléklet szerinti normatív végsőenergia-megtakarítás számítás nem alkalmazható. A fentiektől eltérő feltételek esetén a végsőenergia-megtakarítás számításához egyedi audit szükséges.

2.7.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

A HMV rendszer hőfejlesztő berendezése avult, nem energiahatékony, ezért annak jobb hatásfokú berendezésre történő cseréje végsőenergia-megtakarítást eredményez. Az energiamegtakarítás korai csere esetében a régi és új berendezés energiahatékonyságának különbségéből adódik. A számítások során feltételezzük, hogy a HMV hőigény változatlan marad, energiahordozó váltás lehetséges, az a végsőenergia megtakarítás mértékét nem befolyásolja. Amennyiben a HMV rendszer hőfejlesztő berendezésének élettartama lejárt, akkor az EU által előírt környezettudatos tervezési feltételeknek megfelelő minimális követelményérték hatásfokának és az új hőfejlesztő berendezés hatásfokának különbségéből számítható végsőenergia-megtakarítás.

Az intézkedés tárgyát képező régi és új HMV hőfejlesztő berendezés névleges műszaki adatait és az üzemviteli jellemzőit az 2.7.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

2.7.2. táblázat

Névleges műszaki adatok és üzemviteli jellemzők felvétele

2.7.3. Az intézkedés élettartama Várható élettartamok az ajánlás alapján:

HMV készítő berendezés várható élettartama:

a) Nagy energiahatékonyságú kazánok (< 30 kW) esetén: 20 év

b) Kazánok (>= 30 kW) esetén: 25 év

c) villamos vízmelegítők esetén: 15 év (szigetelt meleg vizes tartályok)

2.7.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente - avulás mértéke

Az intézkedés eredményének avulási hatása nincs, amennyiben a kivitelezés és rendszeres karbantartás a gyártói műszaki leírásoknak megfelelően történik.

2.7.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

Az intézkedés során a végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a beépített HMV készítő berendezés várható élettartamát.

a) Amennyiben az intézkedésre a HMV készítő berendezés várható élettartama lejártát megelőzően kerül sor, úgy azt korai cserének kell tekinteni.

b) Amennyiben az intézkedésre a HMV készítő berendezés várható élettartama lejártát követően kerül sor, úgy azt korai csere időszakán túlinak kell tekinteni.

A hőtermelésnek csak az a hányada számolható el végsőenergia-megtakarításként, ami

a) korai csere esetén a jelenlegi HMV készítő berendezés hatásfokának,

b) korai csere időszakán túl az EU által előírt környezettudatos tervezési feltételeknek megfelelő minimális követelményérték hatásfokának

és az új hőtermelő berendezés hatásfokának különbségéből számítható végsőenergia-megtakarítás.

2.7.6. HMV hőigény épület típusonként TNM rendeletben rögzített, ipari zuhanyzók és ipari konyhák esetében az egyedileg számított normatív HMV felhasználási igény alapján

2.7.7. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia hatásfok

A vízmelegítés környezettudatos tervezés követelményei szerinti referencia hatásfokokat (ηHMV,ref), a HMV hőigény függvényében a 2.7.7. táblázat tartalmazza.

2.7.7. táblázat

HMV készítés környezettudatos tervezés követelményei szerinti referencia hatásfokok, a HMV hőigény függvényében (ηHMV,ref)

A HMV készítés környezettudatos tervezés követelményei szerinti referencia hatásfokát (ηHMV,ref), a HMV éves hőigénye (QHMV/év) szerint szükséges kiválasztani.

2.7.8. Az energiamegtakarítás számítása

2.7.8.1. A meglévő HMV készítő berendezés várható élettartamának végéig elszámolható éves energiamegtakarítás

A végsőenergia-megtakarítás (ΔEkorai/év) az új és a régi HMV készítő berendezés hatásfokának különbségéből számítható. [GJ/év]

2.7.8.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl elszámolható éves energiamegtakarítás

A többlet végsőenergia-megtakarítás (ΔEtöbblet/év) a beépített új HMV készítő berendezés és a HMV készítő berendezés környezettudatos tervezési feltételeknek megfelelő referencia hatásfokának különbségéből számítható. [GJ/év]

2.7.9. A várható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Az új HMV készítő berendezés hatásfok ηHMV,új [%] értékét igazoló műszaki adatlap, vagy egyéb műszaki dokumentum.

b) Az új HMV készítő berendezés névleges teljesítményét PHMV,új [kW] igazoló tervezői nyilatkozat vagy egyéb dokumentum, adatlap.

c) A lecserélt HMV termelő berendezés hatásfok ηHMV,lecs. [%] értékét igazoló műszaki adatlap, vagy egyéb műszaki dokumentum (korai csere esetén).

d) A lecserélt HMV készítő berendezés üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (korai csere esetén).

e) A lecserélt HMV készítő berendezés névleges teljesítményét PHMV,lecs. [kW] igazoló tervezői nyilatkozat vagy egyéb dokumentum, adatlap.

e) Az új HMV készítő berendezés üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv, korai csere esetén)

f) A 2.7.2. táblázat 11-14. soraiban szereplő adatokat alátámasztó dokumentumok.

g) Nyilatkozat arról, hogy a HMV ellátó rendszer tartalmaz-e napkollektoros készítő rendszert.

h) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.7.10. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a sikeres próbaüzemet követő nap, vagy a beruházás aktiválásának időpontja.

2.8. Gázkazán cseréje hőszivattyúra

2.8.1. Az intézkedés leírása

Az intézkedés a korábbi gázüzemű hőtermelő rendszer helyett fűtés, vagy fűtés és használati melegvíz készítés céljára hőszivattyús fűtési rendszer beépítésével valósul meg. A lecserélt hőtermelő berendezés típusa hagyományos vagy kondenzációs gázkazán lehet. A hőszivattyús fűtési rendszernél alacsony hőmérsékletű hőleadó oldalt szükséges biztosítani. Az intézkedés kizárólag termikusan korszerű családi házakban (CS); társasházakban (TH); irodaépületekben (IÉ) és oktatási épületekben (OÉ) hajtható végre.

Egy épület akkor minősül termikusan korszerűnek, az intézkedés kezdetéhez viszonyítva az épület használatba vétele 10 éven belül történt, vagy a fűtési rendszer cseréje előtt az elmúlt 10 évben az alábbi három intézkedés közül legalább kettőt végrehajtottak:

a) a zárófödém hőszigetelése

b) a külső falak szigetelése

c) ablakcsere

Az egészségügyi létesítmények (EüÉ), valamint az ipari épületek (IpÉ) tekintetében az energetikai számításokat auditálás alapján kell elvégezni.

2.8.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező gázkazán, hőszivattyú, valamint épület paramétereit a 2.8.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

2.8.2. táblázat

Az intézkedés tárgyát képező gázkazán, hőszivattyú, valamint épület paraméterei

2.8.3. Az intézkedés élettartama Az intézkedés élettartama:

a) levegő-levegő hőszivattyú esetén: 10 év;

b) levegő-víz hőszivattyú esetén: 15 év;

c) földhő vagy talajvizes hőszivattyú esetén: 25 év.

Az energiahatékonyság-növelő intézkedés során lecserélt földgáz üzemű fűtőberendezés várható élettartama:

a) gázkazánokra (< 30 kW): 20 év

b) gázkazánokra (>= 30 kW): 25 év

2.8.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente - avulás mértéke

a) levegő-levegő új, beépített hőszivattyú esetében 0,25 [%/év]

b) minden más új, beépített hőszivattyú esetében 0,9 [%/év]

2.8.5. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek

A hőszivattyúk alkalmazása esetén a szezonális helyiségfűtési hatásfok (ns,ref) nem csökkenhet

a) alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk esetében 125% alá,

b) közepes hőmérsékletű hőszivattyúk esetében 110 % alá.

"Alacsony hőmérsékletű használat": olyan használat, amely során a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés 35 °C beltéri hőcserélő-kimeneti hőmérsékleten a névleges fűtőteljesítményét adja le;

"Közepes hőmérsékletű használat": olyan használat, amely során a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezés 55 °C beltéri hőcserélő-kimeneti hőmérsékleten a névleges fűtőteljesítményét adja le;

A szezonális helyiségfűtési hatásfok minimumértéke elektromos motorral hajtott levegő-levegő típusú hőszivattyúk esetében: 137%.

2.8.5.1. A hőszivattyúk szezonális fűtési jóságfokának (SCOPref) minimum követelményértékei:

2.8.5.2. Az épület típusok szezonális fűtési hatásfoka:

a) családi ház átlagos szezonális fűtési hatásfoka: ηs = 1,1

b) társasház < 10 lakás; átlagos szezonális fűtési hatásfoka: ηs = 1,32

c) társasház >= 10 lakás; átlagos szezonális fűtési hatásfoka: ηs = 1,36

d) irodaépület átlagos szezonális fűtési hatásfoka: ηs = 1,33

e) oktatási épület átlagos szezonális fűtési hatásfoka: ηs = 1,17

2.8.5.3. A minimum energiahatékonysági tényező (kref) értelmezése:

2.8.5.4. A számítási módszertanban alkalmazott energiahatékonysági tényezők és fajlagos nettó éves energiaigények

A régi/lecserélt gázkazánokra (klecs), továbbá az új hőszivattyúk minimum referencia értékére (kref) alkalmazott energiahatékonysági tényezőket, továbbá az épülettípusokra statisztikailag figyelembe vehető fajlagos nettó éves energiaigényeket az 2.8.5.4. táblázat tartalmazza.

2.8.5.4. táblázat

A számítási módszertanban alkalmazott energiahatékonysági tényezők és fajlagos nettó éves energiaigények

Amennyiben a kazán-hőszivattyú csere csak a fűtőrendszert érinti, akkor a számításban a qHMv=0 értéket kell figyelembe venni.

2.8.6. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

Az intézkedés végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi gázkazán várható élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélt gázkazán még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az Ehat.vhr. 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés

aa) 20 évnél nem idősebb gázkazán (< 30 kW),

ab) 25 évnél nem idősebb gázkazán (>= 30 kW)

kiváltására történő hőszivattyú beépítés esete korai cserének minősül, ezért a gázkazán várható élettartamáig hátralévő, de legfeljebb 2030. december 31-ig tartó időszakra a számítást a (2.8.7.1.1.) képlet szerint kell elvégezni.

b) A régi, lecserélendő gázkazán várható élettartamát meghaladó időszakban az elszámolható többlet energiamegtakarítás az új berendezés energiafelhasználásának és a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimum követelményeket teljesítő referencia energiafelhasználásnak a különbsége. A számítást a (2.8.7.2.1.) képlet szerint kell elvégezni.

2.8.7. Az energiamegtakarítás számítása

2.8.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

Amennyiben a hőellátó rendszer cseréje több épület típust érint, úgy a számítást az épület(ek) 2.8.5.4. táblázat szerinti besorolási típusaira (n) külön-külön, majd a részmegtakarítások összegzésével szükséges elvégezni.

2.8.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

A számításokat az épület(ek) 2.8.2. pont szerinti besorolási típusaira (n) külön-külön, majd a részmegtakarítások összegzésével szükséges elvégezni.

2.8.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) lecserélt/régi gázkazán gyártóját, típusát igazoló dokumentum (korai csere esetén)

b) lecserélt gázkazán üzembehelyezésének, gyártási évének dátuma (korai csere esetén)

c) beépített hőszivattyú gyártóját, típusát igazoló dokumentum

d) beépített hőszivattyú szezonális fűtési jóságfokát (SCOPúj) igazoló dokumentum

e) épület 2.8.5.4. táblázat szerinti besorolási típusát (CSH; TH; IÉ; OÉ), épület besorolási típusok számosságát (n), lakóegységek számát (I) igazoló dokumentum (így különösen alapító okirat, közös képviselő, tulajdonos nyilatkozata)

f) épület fűtött alapterületét [m2] igazoló dokumentum

g) hőszivattyú üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv)

h) számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.8.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a sikeres próbaüzemet követő nap vagy az üzembehelyezés időpontja.

2.9. Társasház komplex felújításának egyszerűsített elszámolása két lépésben "k" tényező alkalmazásával

2.9.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

A termikus felújítással nem rendelkező és elavult fűtési rendszerrel üzemelő társasházakat első lépésben termikusan kell felújítani, azaz a külső határolószerkezeteket legalább a jogszabályban előírt hőátbocsátású szerkezetekre korszerűsíteni.

a) A külső falakat hőszigeteléssel ellátni, U < 0,24 W/m2,K

b) Nyílászárókat cserélni, 3 rétegű hőszigetelő üvegezéssel, U< 1,15 W/m2,K

c) Födémeket, tetőtéri szerkezeteket hőszigetelni, U< 0,17 kWh/m2,K

d) Nem megkövetelt, de lehetőség szerint célszerű a padlókat, lábazatokat, fűtetlen tereket határoló felületeket szigetelni.

Amennyiben a külső határolószerkezetek esetében a követelménynél kisebb U értékű szerkezet kerül kialakításra, beépítésre, vagy a külső határolószerkezetek korszerűsítésével elérhető végsőenergia megtakarítás több, mint a jegyzék szerint figyelembe vett költségoptimalizált követelményértékek teljesítésével elérhető megtakarítás, úgy egyedi audit készítése szükséges a végsőenergia megtakarítás számítására.

Második lépésben történik a már termikusan korszerű épület komplex hőellátó rendszer, fűtési és a használati melegvíz (továbbiakban HMV) ellátó rendszer korszerűsítése, vagy a társasház hatékony távhőhálózatra történő csatlakoztatása.

Az intézkedés elszámolható megtakarítása az 1. lépésben és a 2. lépésben egymástól függetlenül számított végsőenergia-megtakarítás összegéből adódik: ΔE = ΔE1.lépés + ΔE2.lépés-

2.9.2. Az intézkedés élettartama: a komplex felújítással elérhető végsőenergia-megtakarítás figyelembe vehető várható élettartama 20 év.

2.9.3. Az intézkedés hatásának éves csökkenése - éves avulás mértéke

Az intézkedés éves avulása 0,1 %.

2.9.4. Az intézkedés által elért, elszámolható energiamegtakarítás számítási elve

A végsőenergia-megtakarítás a szükséges bevitt fajlagos éves energiaigény kiszámításán alapul (E [kWh/m2 a]). Ezt az energiaigényt a rendszerbe be kell vinni ahhoz, hogy a fajlagos fűtési nettó éves hőenergiaigény (qF [kWh/m2 a]) és a fajlagos használati melegvíz előállításához szükséges nettó éves energiaigény (qHMV [kWh/m2 a]) biztosított legyen. Az úgynevezett (k) energiahatékonysági tényező fejezi ki a rendszer hatékonyságát:

2.9.4. táblázat

Termikusan korszerűtlen és termikusan felújított társasházak alapértékei, hőellátó rendszerek hatékonysági tényezői különböző hőtermelő és fogyasztói rendszerek esetén, komplex fűtés és HMV rendszer megvalósításánál

2.9.5. 1. lépés: A társasház külső határoló felületeinek termikus felújítása

A teljes épületre vonatkozó elszámolható energiamegtakarítás számítása

2.9.6. 2. lépés: A hőellátó rendszer komplex felújítása Intézkedés a termikusan felújított épületben

a) A társasház termikus felújítását követően az épület fűtési és HMV rendszerei komplex felújításra kerülnek:

aa) kazáncsere

ab) szivattyúcsere

ac) fűtési alapvezeték és elosztóvezeték korszerűsítése

ad) szabályozó rendszer korszerűsítése

b) A társasház fűtési- és HMV-készítő rendszerének hőellátását távhőre történő csatlakozással oldják meg.

2.9.6.1. A hőellátó rendszer komplex felújítása intézkedés számítási módszertanában alkalmazott teljesítménytényezők

A végsőenergia-megtakarítás számításában figyelembe vett uniós jogi aktusok:

a) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2013. augusztus 2-i 813/2013/EU bizottsági rendelet,

b) (EU) 2015/1188 bizottsági rendelet a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról.

A régi/lecserélt gázkazánokra (krégi), az új gázkazánokra (kúj), továbbá az új gázkazánok minimum referencia értékére (kref) alkalmazott teljesítmény-tényezőjét a termikusan felújított épületekre a 2.9.4. táblázat tartalmazza.

2.9.6.2. A hőellátó rendszer komplex felújítása intézkedés energiamegtakarításának számítási elve

Az intézkedés végsőenergia-megtakarításának számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi gázkazán várható élettartamát.

a) Amennyiben az új hőtermelő is gázkazán és a régi, lecserélt gázkazán még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés

aa) 20 évnél nem idősebb gázkazán (< 30 kW)

ab) 25 évnél nem idősebb gázkazán (>= 30 kW)

kiváltására történő kondenzációs gázkazán beépítés korai cserének minősül. A számítást a 2.9.6.3. fejezet szerint kell elvégezni.

b) Amennyiben az új hőtermelő is gázkazán és a régi, lecserélendő gázkazán várható élettartamát meghaladó időszakban az elszámolható többlet energiamegtakarítás az új berendezés energiafelhasználásának és a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő referencia energiafelhasználásnak a különbsége. A számítást a 2.9.6.4. pont szerint kell elvégezni.

с) Amennyiben a termikus korszerűsítést követően a hőellátó rendszer komplex felújítása távhőre történő csatlakozással történik, úgy függetlenül a régi gázkazán életkorától, a számítást a 2.9.6.3. pont szerint kell elvégezni. A számítás elvégezhető abban az esetben is, ha a régi fűtési rendszer gázkonvektoros volt.

2.9.6.3. A hőellátó rendszer komplex felújítása intézkedés hatására bekövetkező energiamegtakarítás a korai csere időszakában

2.9.6.4. A hőellátó rendszer komplex felújítása intézkedés hatására bekövetkező energiamegtakarítás a lecserélt kazán hasznos élettartamán túli időszakban

2.9.7. A komplex korszerűsítés elszámolható energiamegtakarítása

2.9.7.1. A társasház komplex felújítása intézkedés hatására bekövetkező energiamegtakarítás a gázkazán korai csere időszakában

2.9.7.2. A társasház komplex felújítása intézkedés hatására bekövetkező energiamegtakarítás a lecserélt kazán hasznos élettartamán túli időszakban

2.9.7.3. A társasház komplex felújítása Intézkedés hatására bekövetkező energiamegtakarítás, amennyiben a termikus korszerűsítést követően a hőellátó rendszer komplex felújítása távhőre történő csatlakozással történik

2.9.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Lecserélt gázkazán üzembehelyezésének vagy gyártási évének dátuma (korai csere esetén), távhőre történő csatlakozás esetét kivéve.

b) Új, beépített gázkazán gyártóját, típusát igazoló dokumentum, távhőre történő csatlakozás esetét kivéve.

c) Épületben a lakóegységek számát (k) igazoló dokumentum (így különösen alapító okirat, közös képviselő, tulajdonos nyilatkozata)

d) Épület fűtött alapterületét [m2] igazoló dokumentum

e) Igazoló dokumentumok arra, hogy a termikus korszerűsítés során a külső határolószerkezeteket legalább a jogszabályban előírt hőátbocsátási követelményértékű szerkezetekre korszerűsítették (így különösen energetikai tanúsítás, vagy energetikai számítások, vagy egyéb igazoló dokumentumok).

f) A fűtési rendszer komplex felújítását, üzembehelyezését igazoló dokumentumok (így különösen az új gázkazán üzembehelyezési jegyzőkönyv, a rendszer beszabályozásáról szóló jegyzőkönyv, a beépített rendszerelemek műszaki paramétereit igazoló dokumentumok, minőségi bizonyítványok, vagy egyéb dokumentumok).

g) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.9.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete mindkét korszerűsítési lépés elvégzését követő nap.

2.10. Split klíma cseréje

2.10.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyságot növelő intézkedésként elismerhető a meglévő ki-be kapcsolású split klíma cseréje korszerű, elektronikus szabályozású split klímára, melynél a kültéri egység hűtési kapacitása kisebb, egyenlő 12 kW-nál.

Az intézkedés végrehajtható lakóházakban (családi ház, társasház), szállodákban, oktatási épületekben, egészségügyi épületekben, irodaépületekben, kereskedelmi célú épületekben. Nem használható olyan esetekben, ahol a belső hőterhelést a technológiai berendezések jelentős mértékben növelik.

Az intézkedés nem terjed ki a split klímaberendezések fűtési célú alkalmazására.

2.10.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

A korszerűsítéssel érintett régi/lecserélt és az új, beépített split klíma műszaki jellemzőit a 2.10.2. táblázat szerint szükséges dokumentálni.

2.10.2. táblázat Az intézkedéssel érintett split klímák műszaki paraméterei

2.10.3. Az intézkedés élettartama

A split klíma intézkedés várható élettartama az ajánlás VIII. függeléke alapján 10 év. A lecserélt/régi split klíma várható élettartama 10 év.

2.10.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente - avulás mértéke

Az intézkedés éves avulása 0,5 [%/év], rendszeres karbantartást és tisztítást feltételezve.

2.10.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A split klíma cseréje által elért végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi split klíma élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélendő split klíma még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés korai cserének minősül. Az intézkedéssel elért energiamegtakarítás a korai cserére vonatkozó módszerrel vagy a b) pont szerint is kiszámítható.

b) Ha a lecserélendő/régi split klíma élettartama meghaladja a 10 évet, az új berendezés energiafogyasztását az adott berendezés környezetbarát tervezésre vonatkozó bizottsági rendeletben előírt minimum követelményekhez kell viszonyítani. A többlet energiamegtakarítás az az érték amennyivel az új berendezés energiafelhasználása kevesebb a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő referencia felhasználásnál.

2.10.6. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek

A split klímára vonatkozó környezetbarát tervezési követelményekről szóló 626/2011/EK rendelet alapján a split klímák szezonális hűtési energiahatékonysági mutatójának (szezonális hűtési jóságfok = SEER) megengedett legkisebb értéke

2.10.7. Az energiamegtakarítás számítása

2.10.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A lecserélt/régi split klíma és az új split klíma energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (AEkorai):

2.10.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

A lecserélt/régi split klíma és az új split klíma energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (DEtöbblet):

2.10.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás Igazolásához szükséges dokumentumok

a) A kihasználtsági profil faktor fkihasz[-] választást alátámasztó fénykép, tervrajz, vagy egyéb dokumentum.

b) A lecserélt/régi split klíma(k) névleges hűtési teljesítményét Q,lecs,n [kW] igazoló műszaki adatlap, vagy egyéb dokumentum (csak korai csere esetén).

c) A lecserélt/régi split klíma(k) első üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (csak korai csere esetén).

d) Az új split klíma(k) névleges hűtési teljesítményét Q,új,n [kW] és a szezonális hűtési energiahatékonysági tényezőjét (SEERúj,n) igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum.

e) Az új split klíma(k) üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv, műszaki átvételi-átadási jegyzőkönyv, kivitelezői, műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői nyilatkozat, építési napló).

f) A számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.10.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete

Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új split klíma üzembehelyezésének dátuma.

2.11. Légkezelő rendszerek ventilátorcseréje, üzemeltetési paraméterek optimalizálása

2.11.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyságot növelő intézkedésként elismerhető a légkezelő rendszerek meglévő állandó fordulatszámú ventilátor cseréje korszerű, elektronikus szabályozású ventilátorra, továbbá az üzemeltetési paraméterek (fajlagos légmennyiségszállítás és üzemidő) beszabályozása, optimalizálása.

Az intézkedés végrehajtható szállodákban, oktatási épületekben, egészségügyi épületekben, ipari épületekben. 2.11.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

A korszerűsítéssel érintett régi/lecserélt és az új, beépített ventilátor műszaki jellemzőit a 2.11.2. táblázat szerint szükséges dokumentálni.

2.11.2. táblázat Az intézkedéssel érintett ventilátorok műszaki paraméterei

2.11.3. Az intézkedés élettartama

A ventilátorcsere intézkedés várható élettartama az ajánlás VIII. függeléke szerint 10 év. A lecserélt/régi ventilátor várható élettartama 10 év.

2.11.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente - avulás mértéke Az intézkedés éves avulása 0,5 [%/év].

2.11.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A ventilátor cseréje által elért végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi ventilátor élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélendő ventilátor még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés korai cserének minősül.

b) Ha a lecserélendő/régi ventilátor élettartama meghaladja a 10 évet, az új berendezés energiafogyasztását az adott berendezés környezetbarát tervezésre vonatkozó bizottsági rendeletben előírt minimum követelményekhez kell viszonyítani. A többlet energiamegtakarítás az az érték, amennyivel az új berendezés energiafelhasználása kevesebb a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő referencia felhasználásnál.

2.11.6. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek Ventilátorok minimális hatásfoka (nvu) az 1253/2014/EU rendelet alapján:

a) 30 kW és ennél nagyobb villamos teljesítménynél ηvu = 63,1%,

b) 30 kW alatti villamos teljesítménynél az alábbi táblázat tartalmazza:

2.11.6. táblázat

A ventilátor minimális referencia hatásfoka 30 kW alatti villamos teljesítménynél

ahol a névleges felvett elektromos teljesítmény, a ventilátormeghajtók - ideértve bármely motorszabályzó tartozékot - tényleges villamosenergia-felvétele.

2.11.7. Az energiamegtakarítás számítása

2.11.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A lecserélt/régi ventilátor és az új ventilátor energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (ΔEkorai):

2.11.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves energiamegtakarítás

Az EU-s követelményértéknek megfelelő referencia ventilátor és az új ventilátor energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (ΔЕtöbblet):

2.11.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás Igazolásához szükséges dokumentumok

a) A lecserélt/régi ventilátor névleges teljesítményét, hatásfokát nrégi [-] igazoló műszaki adatlap, vagy egyéb dokumentum (csak korai csere esetén).

b) A lecserélt/régi ventilátor első üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (csak korai csere esetén).

c) A régi ventilátor által szállított fajlagos légmennyiséget, üzemelési időt alátámasztó egyéb dokumentum.

d) Az új ventilátor névleges teljesítményét, és az új ventilátornak - a motor és a meghajtószerkezet hatásfokát is magában foglaló - statikus hatásfokát szállított légáram és nyomásesés mellett (núj) igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum.

e) Az új ventilátor által szállított fajlagos légmennyiséget, üzemelési időt alátámasztó egyéb dokumentum.

f) Az új ventilátor üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv, műszaki átvételi-átadási jegyzőkönyv, kivitelezői, műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői nyilatkozat, építési napló).

g) A számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.11.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete

Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új ventilátor üzembe helyezésének dátuma.

2.12. Szellőztetőrendszerbe integrált hővisszanyerő cseréje

2.12.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Az intézkedés csak a fűtési hővisszanyeréssel elérhető végsőenergia-megtakarítás számítását tartalmazza, hűtési hővisszanyerés végsőenergia-megtakarítását egyedi audittal kell számítani.

Az intézkedés végrehajtható lakóházakban (családi ház, társasház), szállodákban, oktatási épületekben, egészségügyi épületekben, irodaépületekben, ipari épületekben.

2.12.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

A korszerűsítéssel érintett régi/lecserélt és az új, beépített hővisszanyerő műszaki jellemzőit a 2.12.2. táblázat szerint szükséges dokumentálni.

2.12.2. táblázat Az intézkedéssel érintett hővisszanyerő műszaki paraméterei

2.12.3. Az intézkedés élettartama

A hővisszanyerőcsere intézkedés várható élettartama az ajánlás VIII. függeléke szerint 17 év. A lecserélt/régi hővisszanyerő várható élettartama 17 év.

2.12.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente - avulás mértéke Az intézkedés éves avulása 0,3 [%/év].

2.12.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A meglévő hővisszanyerő cseréje által elért végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt (régi) hővisszanyerő élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélendő hővisszanyerő még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés korai cserének minősül.

b) Ha a lecserélendő, régi hővisszanyerő élettartama meghaladja a 17 évet, az új berendezés energiafogyasztását az adott berendezés környezetbarát tervezésre vonatkozó bizottsági rendeletben előírt minimum követelményekhez kell viszonyítani. A többlet energiamegtakarítás az az érték, amennyivel az új berendezés energiafelhasználása kevesebb a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő referencia felhasználásnál.

2.12.6. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek

A hővisszanyerők minimális hővisszanyerési hatásfoka (ηref) 73%, míg a közvetítőközeges hővisszanyerőké 68% az 1253/2014/EU rendelet (a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról) alapján, valamint a légoldali ellenállása nem haladhatja meg az MSZ EN 13053:2006 szabványban rögzített maximális ellenállás értékét.

2.12.7. Az energiamegtakarítás számítása

Hővisszanyerő cseréje esetén jelentkező, a szellőztető rendszer ellenállás (Aplt) növekedéséből származó ventilátor többlet villamosenergia-igényt az egyszerűsített számításban nem kell figyelembe venni. Amennyiben a rendszerben eredetileg nem volt hőcserélő, a ventilátor többlet villamosenergia-igény miatt az energiamegtakarítás számítását egyedi audittal kell alátámasztani.

2.12.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A lecserélt (régi) hővisszanyerő és az új hővisszanyerő energiavisszanyerésének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (ΔEkorai):

2.12.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves energiamegtakarítás

A lecserélt/régi hővisszanyerő és az új hővisszanyerő energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (ΔEtöbblet):

Energetikai intézkedés keretében elszámolható energiamegtakarításnak (ΔEtöbblet) a 1253/2014/EU rendelet szerinti minimális hővisszanyerési hatásfok (ηref) követelmények feletti része tekinthető.

2.12.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A lecserélt/régi hővisszanyerő névleges hővisszanyerési hatásfokát, ηrégi [%] igazoló műszaki adatlap, vagy egyéb dokumentum (korai csere esetén).

b) A lecserélt/régi hővisszanyerő első üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (korai csere esetén).

c) Az új hővisszanyerő hővisszanyerési hatékonyságát igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum.

d) Az energiahatékonysági intézkedés tényleges végrehajtását hitelt érdemlően igazoló dokumentum (különösen megvalósulási dokumentáció, műszaki átvételi-átadási jegyzőkönyv, kivitelezői, műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői nyilatkozat, teljesítésigazolás, a beruházás megvalósítását alátámasztó számlák). Projekt-specifikus értékelések esetén az alkalmazott értékeket ellenőrizhető módon dokumentálni és alátámasztani kell.

e) A számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.12.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete

Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új hővisszanyerő üzembehelyezésének dátuma."

6. Az R1.1. melléklet II. rész 1.1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.1.3. Az intézkedés élettartama

a) Az 1.1.1. a)-f) pontokban felsorolt háztartási gépek várható élettartama 10 év.

Az új berendezés energiamegtakarítási hatása, azaz az intézkedés élettartama a csere éve és 2030. december 31. közötti időszakban vehető figyelembe, teljes években számolva.

b) Korai cserének minősül a 10 évnél fiatalabb, az 1.1.1. a)-f) pontokban felsorolt háztartási berendezések cseréje."

7. Az R1. 1. melléklet II. rész 1.1.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.1.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

Az energiatudatos használatból származó kedvező hatásokat a számításnál nem vesszük figyelembe.

a) Ha a régi, lecserélendő háztartási gép élettartama meghaladja a 10 évet, az új berendezés energiafogyasztását az adott berendezés környezetbarát tervezésre vonatkozó bizottsági rendeletben előírt minimumkövetelményekhez kell hasonlítani.

A környezetbarát tervezésre vonatkozó jogszabályok által szabályozott háztartási készülékek cseréjéből származó energiamegtakarítás az Ehat.vhr. 7. melléklet 2.3.2. pontja szerint, csak olyan mértékben számítható be, amennyivel azonos használat mellett, kevesebb energiát fogyaszt az új berendezés, mint a környezetbarát tervezésre vonatkozó követelménynek éppen megfelelő berendezés.

Ki kell számítani az új berendezés típusával azonos berendezés éves energiafogyasztására előírt megengedett legnagyobb értéket (ΔEkövetelmény) a környezetbarát tervezésre vonatkozó jogszabály követelményértékéből. Csak az ennél kevesebb éves energiafogyasztású új berendezés esetében (ΔЕúj berendezés) számítható energiamegtakarítás.

b) Amennyiben a régi, lecserélendő háztartási gép még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az intézkedés az Ehat.vhr. 7. melléklet 2.6. pontja szerinti korai cserének minősül. Az intézkedéssel elért energiamegtakarítás a korai cserére vonatkozó módszerrel vagy az a) pont szerint is kiszámítható.

c) Mindkét esetben figyelembe kell venni az intézkedés energiamegtakarítási hatásának csökkenését, és ez alapján szükséges kiszámítani az élettartam alatti, átlagos, éves végsőenergia megtakarítást GJ mértékegységben."

8. Az R1. 1. melléklet III. rész 1.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.1.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el a sűrített levegő szivárgások egy részének vagy egészének felkutatása és megszüntetése. Ezen alpont szerinti számítás olyan sűrített levegős kompresszor esetében alkalmazható, amelynek működése egész évben folyamatos és emiatt a szivárgás folyamatosan fennáll.

Elszámolási év közben több alkalommal végrehajtott szivárgáscsökkentési intézkedések ezen jegyzék követelményeinek megfelelő végsőenergia megtakarítás elszámolása kumuláltan összevonható az elszámolási évre vonatkozóan."

9. Az R1. 1. melléklet III. rész 1.2.7.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.2.7.1. A légsűrítés mért villamosenergia felhasználása esetén1

1 Amennyiben a kompresszor Pn>50 kW, vagy a kompresszor csoport Pn,csoP >100 kW villamos teljesítményigény feletti, úgy ezekre a villamos berendezésekre, technológiai sorba állított berendezéscsoportokra az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet (a továbbiakban: 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet) alapján 2022. január 1-től villamos almérési kötelezettség áll fenn. Amennyiben a villamos berendezés, vagy technológiai sorba állított berendezéscsoport almérési kötelezettség alá esik, úgy a megtakarítás kizárólag jelen 1.2.7.1. pont alapján számítható. Amennyiben mért a levegő sűrítésére felhasznált éves villamosenergia felhasználás, Emért az 1.2.5.1. pontban leírt módon meghatározható, úgy az intézkedéssel elérhető energiamegtakarítás az alábbi képlet alapján számítható.

"

10. Az R1. 1. melléklet III. rész 1. pontja a következő 1.5. ponttal egészül ki:

"1.5 Sűrítettlevegő-kompresszor cseréje

1.5.1. Az Intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyságot növelő intézkedésként elismerhető az alapterhelést kiszolgáló, állandó fordulatszámú, az üzemidő túlnyomó többségében folyamatosan teljes terhelésen üzemelő kompresszor jobb hatásfokúra cserélése.

1.5.2. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedéssel érintett kompresszor(ok) műszaki adatait és üzemviteli jellemzőit az 1.5.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

1.5.2. táblázat

A régi/lecserélt és az új kompresszor műszaki adatai és üzemviteli jellemzői

1Átlagos üzemi nyomás: a beállított bekapcsolási nyomás értéke, plusz a ki- és bekapcsolási nyomásérték különbségének a fele.

2A légsűrítés átlagos üzemi nyomásához tartozó villamos teljesítményigénynek az ISO 1217:2009 szabvány szerint tartalmaznia kell a légsűrítéshez tartozó összes rendszerelem, pl. hűtővíz szivattyúk, ventilátorok, vezérlés teljesítményigényét is.

3A kompresszor teljesítményigényének és a hozzá tartozó légszállítás (Nm3/h) aránya. Amennyiben ez az érték az új kompresszor esetében nem alacsonyabb a réginél, nincs elszámolható megtakarítás.

4A terhelés alatti éves üzemidő számítást dokumentummal szükséges alátámasztani. Erre alkalmas lehet a szerviz munkalapokban, vagy egyéb módon rögzített üzemidő adatok egy egész évre történő meghatározása, melyben szükséges figyelembe venni a termelési viszonyok esetleges változását is.

1.5.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás szerint, az energiahatékony sűrített levegő rendszerek élettartama 10 év.

1.5.4. Az intézkedés hatásának éves csökkenése - éves avulás mértéke

A várható élettartam alatt avulás nincs, amennyiben a kompresszorok rendszeres karbantartása a gyártó által előírt módon, szakszervizzel történik.

1.5.5. Az intézkedés által elérhető energiamegtakarítás számítási elve

Az energiamegtakarítás - a rendszer minden egyéb részének változatlanul maradásakor - azáltal keletkezik, hogy a jobb hatásfokú kompresszor kisebb energiafelhasználással termeli meg az adott mennyiségű igényelt sűrített levegőt.

1.5.5.1. A fajlagos villamosenergia-felhasználás

Az 1.5.2. táblázatban számolt értékként jelölt fajlagos villamosenergia-felhasználás a régi és az új kompresszorok esetén

1.5.5.2. A terhelés alatti üzemidőben termelt levegőmennyiség és az ehhez szükséges energiafelhasználás a rég és az új kompresszor esetén

1.5.6. A kompresszorcserével való korszerűsítés energiahatékonysági követelményei

Az intézkedéshez köthető minimális energiahatékonysági követelmény nincs.

1.5.7. Az éves energiamegtakarítás számítása

1.5.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A régi és új kompresszoroknak a megtakarítás-számításhoz felhasznált paramétereit igazoló dokumentum(ok) (így különösen műszaki adatlap, a kompresszor és hajtómotorjának adattáblája).

b) A lecserélt kompresszor terhelés alatti éves üzemidejének dokumentummal is alátámasztott számítása.

c) A számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás igazolása [GJ/év].

d) Az intézkedés megvalósítását igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv).

1.5.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új kompresszor üzembehelyezésének dátuma."

11. Az R1. 1. melléklet III. rész 3. pontja a következő 3.3. és 3.4. ponttal egészül ki:

"3.3. Villamosenergia-vételezés energiahatékonyságának növelése transzformátor-cserével

3.3.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság-növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy korábbi, nagyobb veszteségű (kevésbé energiahatékony) hálózati transzformátort egy kisebb veszteségű (jobb energiahatékonyságú) hálózati transzformátorra cserélnek.

Az intézkedés általános feltételei:

a) Az intézkedés az 50Hz-es villamosenergia-szállító és -elosztó hálózatokban használt vagy ipari használatra szánt, olyan teljesítménytranszformátorok esetén alkalmazható, amelyek összes tekercsükkel együtt legfeljebb 3 150 kVA névleges teljesítményűek, és legnagyobb kimeneti feszültségük 1,1 kV-nál nagyobb, de 36 kV-nál kisebb.

b) Az energiamegtakarítás számításánál a régi és új transzformátor adattáblája szerinti névleges adatokat kell figyelembe venni. Amennyiben mindkét transzformátorra rendelkezésre állnak azok a dokumentumok (mérési lapok, katalógus értékek), amelyek eltérnek a 100%-os üzemállapottól, akkor azok azonos igénybe vett teljesítményéhez tartozó értékpárokkal szükséges elvégezni a számítást.

c) Az energiamegtakarítás számításánál éves üzemidőként 8600 óra vehető figyelembe.

d) Az intézkedés alkalmazható a folyadékhűtésű és a száraz kivitelű transzformátorokra is.

e) Az intézkedés elszámolható ugyanazon teljesítményű transzformátor cseréje esetén, és nagyobb teljesítményű transzformátor kisebbre cserélése esetén is, amennyiben ugyanazon fogyasztót látja el, a korábbi teljesítménnyel.

3.3.2. Fogalommeghatározások:

a) transzformátor: legalább két tekerccsel rendelkező, statikus készülék, amely - az elektromágneses indukció elve alapján - adott váltakozó feszültséggel és áramerősséggel jellemezhető villamos energiát általában más váltakozó feszültségű és áramerősségű, azonos frekvenciájú villamos energiává alakít át annak továbbítása céljából;

b) kis teljesítményű transzformátor: legfeljebb 1,1 kV legnagyobb kimeneti feszültségű transzformátor;

c) közepes teljesítményű transzformátor: olyan transzformátor, amelyben valamennyi tekercs együttes névleges teljesítménye legfeljebb 3 150 kVA, és legnagyobb kimeneti feszültsége 1,1 kV-nál nagyobb, de legfeljebb 36 kV;

d) legnagyobb kimeneti feszültség (Um): a transzformátortekercs legnagyobb effektív vonalfeszültsége abban a háromfázisú rendszerben, amelybe a transzformátortekercset szigetelése alapján telepítették;

e) folyadékhűtéses transzformátor: olyan transzformátor, amelynek mágnesköre és tekercsei folyadékba vannak merítve;

f) száraz transzformátor: olyan transzformátor, amelynek mágnesköre és tekercsei nincsenek szigetelő folyadékba merítve;

g) oszlopra szerelt, közepes teljesítményű transzformátor: legfeljebb 315 kVA névleges teljesítményű, kültéri üzemre szánt, felsővezeték-tartó szerkezetre szerelhető transzformátor;

h) tekercs: menetesen feltekercselt áramkör, amely a transzformátorhoz rendelt feszültségszintek egyikéhez van társítva;

i) tekercs névleges feszültsége (Ur): meg nem csapolt tekercs, illetve a fő leágaztatáshoz csatlakozó, megcsapolt tekercs két kapcsa közötti kimenő vagy üresjáráskor gerjedő feszültség;

j) nagyfeszültségű tekercs: a legnagyobb névleges feszültségű tekercs;

k) legnagyobb kimeneti feszültség (Um): a transzformátortekercs legnagyobb effektív vonalfeszültsége abban a háromfázisú rendszerben, amelybe a transzformátortekercset szigetelése alapján telepítették;

l) névleges teljesítmény (Sr): a tekercshez rendelt látszólagos teljesítmény szokványos értéke, amely a tekercs névleges feszültségével együtt meghatározza a névleges áramerősséget;

m) terhelési veszteség (Pk): adott tekercspárhoz rendelt névleges frekvencia és alaphőmérséklet melletti felvett effektív teljesítmény, ha a névleges áramerősség (megcsapolási áram) a tekercsek egyikének vonalkapcsán (vonalkapcsain) keresztül áramlik és a többi tekercs kapcsai rövidre vannak zárva a fő leágaztatáshoz csatlakoztatott, megcsapolási csatlakozókkal ellátott tekercsekkel, miközben az esetleges további tekercsek alkotta áramkörök nyitottak;

n) üresjárati veszteség (Po): a névleges frekvencián felvett effektív teljesítmény a transzformátor terhelt (bekapcsolt) és a szekunder áramkör nyitott állapotában. A rákapcsolt feszültség a névleges feszültség, ha pedig a gerjesztett tekercs a megcsapoláshoz csatlakozókkal van ellátva, az a fő leágaztatáshoz csatlakozik.

3.3.3. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező transzformátorok névleges műszaki adatait és az üzemviteli jellemzőit a 3.3.3. táblázat szerint kell rögzíteni.

3.3.3. táblázat Névleges műszaki adatok felvétele

3.3.4. Az intézkedés élettartama

Az intézkedés hatására várható energiafogyasztás csökkenés időtartama megegyezik a transzformátor tervezett élettartamával, ami 30 év. (Ez az élettartam évi 20°C átlagos, és maximum 40°C környezeti hőmérséklet, és az üzemeltetési utasításban lefektetett feltételek mellett érvényes.)

Az intézkedés standard módon elszámolható élettartama: 30 év.

3.3.5. Az intézkedés hatásának csökkenése évente - avulás mértéke

Az intézkedés megvalósítása után az évek múlásával az energiamegtakarítás mennyisége nem csökken, avulással nem kell számolni.

3.3.6. Az intézkedés által elérhető energiamegtakarítás számítási elve

Az összes veszteségcsökkenést a transzformátorok üresjárati veszteségcsökkenésének (Po) [W] és a terhelési (tekercs-) veszteség (Pk) [W] csökkenésének összegeként kell meghatározni. Az éves energiamegtakarítást ennek a veszteségnek az átlagos éves terheléssel és a kihasználtsági óraszámmal való szorzata adja meg [GJ] mértékegységben.

3.3.7. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek

A közepes teljesítményű transzformátorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményértékeit a 548/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete határozza meg.

3.3.7.1. A háromfázisú közepes teljesítményű transzformátorok referencia terhelési Pk,ref [W] és üresjárati követelményei P0,ref [W]

3.3.7.1. táblázat

A terhelési és az üresjárati veszteség maximuma (wattban); Pk,ref ; P0,ref [W], a legfeljebb 24 kV legnagyobb kimeneti feszültségű (Um) tekerccsel, valamint legfeljebb 3,6 kV legnagyobb kimeneti feszültségű (Um) második tekerccsel rendelkező közepes teljesítményű háromfázisú folyadékhűtéses transzformátorok esetében

(1) A maximális veszteség 3.3.7.1. táblázatban szereplő kVA-értékek közötti értékeit lineáris interpoláció útján kell meghatározni.

3.3.7.2. táblázat

A terhelési és az üresjárati veszteség maximuma (wattban); Pk,ref ; P0,ref [W], a legfeljebb 24 kV legnagyobb kimeneti feszültségű (Um) tekerccsel, valamint legfeljebb 3,6 kV legnagyobb kimeneti feszültségű (Um) második tekerccsel rendelkező, közepes teljesítményű háromfázisú száraz transzformátorok esetében

(2) A maximális veszteség 3.3.7.2. táblázatban szereplő kVA-értékek közötti értékeit lineáris interpoláció útján kell meghatározni.

3.3.7.3. táblázat

A maximális megengedett terhelési és üresjárati veszteség (wattban) az oszlopra szerelt, folyadékhűtéses, közepes teljesítményű transzformátorok esetében

(3) A maximális veszteség 3.3.7.3. táblázatban szereplő kVA-értékek közötti értékeit lineáris interpoláció útján kell meghatározni.

3.3.7.2. Követelményértékek korrekciós tényezői a módosító EU 2019/1783 rendelet hatályba lépése (2021. július 1.) előtt végrehajtott transzformátorcserék esetén

3.3.7.4. táblázat

A terhelési és az üresjárati veszteség korrekciója eltérő tekercsfeszültség-kombinációk vagy a tekercsek egyikén vagy mindegyikén jelentkező kettős feszültség esetében a teljesítmény < 3150 kVA)

3.3.7.3. Követelményértékek korrekciós tényezői a módosító EU 2019/1783 rendelet hatályba lépését (2021. július 1.) követően végrehajtott transzformátorcserék esetén

3.3.7.5. táblázat

A 3.3.7.1., 3.3.7.2. és a 3.3.7.3. táblázatban megadott terhelési és üresjárati veszteségekre alkalmazandó korrekciós tényezők a különleges tekercsfeszültség-kombinációkkal rendelkező (legfeljebb 3150 kVA névleges teljesítményű) közepes teljesítményű transzformátorok esetében

3.3.7.6. táblázat

A 3.3.7.1., 3.3.7.2. és 3.3.7.3. táblázatban megadott terhelési és üresjárati veszteségekre alkalmazandó korrekciós tényezők a legfeljebb 3150 kVA névleges teljesítményű közepes teljesítményű transzformátorok esetében az egyik vagy mindkét tekercsen jelentkező, 10 %-nál nagyobb mértékben eltérő kettős feszültség esetén

3.3.8. Az energiamegtakarítás számítása

3.3.8.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás azonos, vagy eltérő teljesítményű transzformátorok esetében

3.3.8.1.1. A transzformátor éves átlagos terhelésének (Séves átlag) meghatározása látszólagos teljesítményben [VA]

a) Ha a mért negyedórás átlagos látszólagos teljesítmények rendelkezésre állnak, úgy a transzformátor éves átlagos terhelését az adott évben mért átlagos negyedórás látszólagos teljesítmények súlyozatlan számtani átlagaként szükséges meghatározni.

b) Ha a mért negyedórás átlagos látszólagos teljesítmények nem állnak rendelkezésre, akkor a negyedórás átlagos hatásos és meddő teljesítményekből a következő képlet alapján számíthatóak:

3.3.8.1.2. A transzformátorok veszteségeinek számítása

A transzformátor üresjárási vesztesége (P0) adattáblából vagy katalógusból kiolvasható, közel állandó érték, amit egész üzemidő alatt azonosnak tekintünk.

A transzformátor tekercs vesztesége (Pk) a terheléstől függően, a terhelő áram négyzetével arányosan változik, értéke egy éves átlagos terhelés mellett számítható az alábbi képlet alapján:

3.3.8.1.3. A lecserélt/régi transzformátor és az új transzformátor energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás ΔEkorai/év [GJ/év] számítása

3.3.8.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás ΔEtöbbiet/év [GJ/év] számítása

3.3.9. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás Igazolásához szükséges dokumentumok

a) A cserélendő és az új transzformátorok műszaki leírása, adatlapjai és dokumentációja (ha ez a régi transzformátor esetén nem áll rendelkezésre, akkor annak az adattábláját kell dokumentálni, pl. fényképen).

b) A 3.3.3. táblázat megfelelően kitöltve.

c) Számításokkal alátámasztott éves végsőenergia-megtakarítás (előző pontok szerint).

d) Az új transzformátor üzembehelyezési dokumentációja (különösen az üzembehelyezési jegyzőkönyv).

3.3.10. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új transzformátor üzembe helyezését követő nap.

3.4. Végponti fázisjavítás

3.4.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy hálózat végpontján vagy meghatározott szakaszán meddőenergia kompenzálást építenek be, aminek hatására az átvitt meddőenergia lecsökken, így az általa okozott hálózati veszteség is kisebb lesz.

Az intézkedés általános feltételei:

a) Az intézkedés az ipari 3 fázisú, 50Hz-es villamosenergia-szállító és -elosztó hálózatokban alkalmazható, a hálózat bármely, kötelező alméréssel ellátott szakaszán, feszültségszinttől függetlenül.

b) Az energiamegtakarítás számítását a kötelező almérések adatai alapján kell elvégezni, havi átlagolások alapján.

c) A kötelező almérésnek meg kell felelnie az 1/2020. (I. 16.) MEKH rendeletnek.

d) Energiamegtakarítás számításánál éves üzemidőként 8600 óra vehető figyelembe.

e) A számítás alapjául szolgáló adatok nem nyerhetők ki az elszámolási mérőből.

f) Az intézkedés végsőenergia megtakarítása elszámolható adott hálózatszakasz vagy fogyasztó esetén is.

g) A meddőenergia kompenzálás megszüntethet induktív és meddőenergia szállítást is, mindkettőt ugyanazon képlet szerint kell számolni és a megtakarításokat összegezni szükséges.

3.4.2. Fogalommeghatározások

A rendelet jelen mellékletének alkalmazásában:

a) fázisjavítás: meddőenergia kompenzálás, ami induktív vagy kapacitív meddőenergiát kompenzál, vagy akár mindkettőt;

b) meddőenergia kompenzálás: jelenthet egy kondenzátort, egy tekercset, léptetett vagy automatikus meddőenergia kompenzáló berendezést, akár felharmonikus szűréssel egybeépítve;

с) almérô: az 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet szerinti almérő. 3.4.3. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező meddőenergia-kompenzálásnak névleges műszaki adatait és az almérő által mért hálózati paramétereket, valamint az üzemviteli jellemzőket az alábbi táblázat szerint kell rögzíteni.

3.4.3. táblázat Névleges műszaki adatok felvétele

* Amennyiben az üzemidő meghatározásához nem áll rendelkezésre éves adat, úgy az éves üzemidőt a rendelkezésre álló mérési időszak alapján szükséges meghatározni.

3.4.4. Az intézkedés élettartama

Az intézkedés hatására várható energiafogyasztás csökkenés időtartama megegyezik a beépített meddőenergia kompenzáló berendezés várható élettartamával.

Az intézkedés standard módon elszámolható várható élettartama: 15 év.

3.4.5. Az intézkedés hatásának csökkenése évente - avulás mértéke

Az intézkedés megvalósítása után az évek múlásával az energiamegtakarítás mennyisége nem csökken, megfelelő üzemeltetés mellett avulással nem kell számolni.

3.4.6. Az intézkedés által elérhető energiamegtakarítás számítási elve

A kompenzálással elérhető energiamegtakarítás az almérővel mért hálózatszakasz összes hálózati átviteli veszteség meddőenergia okozta komponensének csökkenéséből adódik, a hatásos energiaveszteség változatlansága mellett.

3.4.7. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek

A fázisjavító berendezések energiahatékonyságára vonatkozóan nincs minimumkövetelmény.

3.4.8. Az energiamegtakarítás számítása

Az energiamegtakarítás számításához szükséges a P hatásos teljesítmény, valamint a kompenzálásra kerülő Q meddőteljesítmény átlaga a kompenzáló berendezés beüzemelése előtti és utáni időszakra vonatkozóan. Szükséges továbbá a kompenzált kábelszakasz(ok) fajlagos ellenállása és hossza fázisonként.

3.4.8.1. A kompenzálás működése előtti és a kompenzálás működésekor mért értékekből számítható veszteségi teljesítmény:

Amennyiben a kábelszakaszok fajlagos ellenállása nem azonos, úgy a számítást kábelszakaszonként szükséges elvégezni és a veszteségeket az összegzett ellenállásra számítani.

A (3.4.8.1.1.) képletben szereplő, kompenzált kábel ellenállása (R) az alábbi képlet szerint számítható:

3.4.9. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás Igazolásához szükséges dokumentumok

a) A beépített kompenzáló berendezés műszaki leírása, adatlapjai és dokumentációja.

b) A 3.4.3. táblázat megfelelően kitöltve, mért adatok dokumentált alátámasztásával.

c) Számításokkal alátámasztott éves végsőenergia-megtakarítás (előző pontok szerint).

d) Az új kompenzáló berendezés üzembehelyezési dokumentációja, különösen az üzembehelyezési jegyzőkönyv.

3.4.10. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új kompenzáló berendezés üzembe helyezését követő nap."

12. Az R1. 1. melléklet III. része a következő 4. ponttal egészül ki:

"4. Hűtés

4.1. Kereskedelmi egységekben használt központi hűtőberendezések cseréje

4.1.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy korábbi kevésbé energiahatékony központi hűtőberendezést (kondenzációs egységet) egy jobb energiahatékonyságú központi hűtőberendezésre cserélnek.

4.1.2. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező központi hűtőberendezés névleges műszaki adatait és az üzemviteli jellemzőit a 4.1.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

4.1.2. táblázat

Névleges műszaki adatok és üzemviteli jellemzők felvétele

1 Amennyiben a lecserélt berendezés COPa, SEPR adatai dokumentáltan nem támaszthatók alá, úgy jelen jegyzék szerint korai cserét nem lehet elszámolni.

4.1.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás VIII. függeléke szerint az új hatékony hűtőberendezések elszámolható maximális élettartama 15 év. A lecserélt berendezések várható élettartama szintén 15 év. Az intézkedés elszámolható maximális élettartama 15 év.

4.1.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente - avulás mértéke

Az intézkedés hatására számított energiafogyasztás-csökkenésnek nincs avulása, amennyiben a részterhelés mellett működő kondenzációs egység(ek) ki- és bekapcsolási ciklus nélkül, teljesítményszabályozással tudják biztosítani a kívánt részterhelés teljesítéséhez szükséges tömegáramot; továbbá a központi hűtőberendezés rendszeres karbantartása a gyártó által előírt módon, szakszervízzel történik.

Amennyiben a kívánt részterhelés teljesítése csak a részterhelés mellett működő kondenzációs egység(ek) ki- és bekapcsolási ciklusával kombináltan lehetséges, akkor az éves avulás mértéke 0,25 %.

4.1.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A 2015/1095 EU rendelet tartalmazza a kondenzációs egységek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket és számítási elveket.

A számítások az alábbi hűtési teljesítménnyel (Pa) rendelkező központi hűtőberendezésekre (kondenzációs egységekre) vonatkoznak:

a) Közepes (-10°C-os elpárologtatási és 32 °C-os környezeti) hőmérsékletre vonatkozó 0,2 kW ≤ PA ≤ 50 kW névleges hűtési teljesítmény közötti központi hűtőberendezésekre,

b) Alacsony (-35 °C-os elpárologtatási és 32 °C-os környezeti) hőmérsékletre vonatkozó 0,1 kW ≤ Pa ≤ 20 kW névleges hűtési teljesítmény közötti központi hűtőberendezésekre.

Fogalommeghatározások a 2015/1095 EU rendelet szerint:

Kondenzációs egység: legalább egy villamos hajtású kompresszort és egy kondenzátort (amely a környezeti levegőt használja hőtovábbító közegnek) magában foglaló termék, amely a gőzkompressziós ciklus elve alapján, elpárologtatóhoz és expanziós berendezéshez csatlakoztatva képes a hőmérsékletet alacsony vagy közepes hőfokra lehűteni és azon tartani egy hűtött készüléken vagy rendszeren belül.

Közepes hőmérséklet: azt a használatot jelzi, amelynek során a kondenzációs egység -10 °C-os telített elpárologtatási hőmérsékleten a mért hűtőteljesítményét adja le.

Alacsony hőmérséklet: azt a használatot jelzi, amelynek során a kondenzációs egység -35 °C-os telített elpárologtatási hőmérsékleten a mért hűtőteljesítményét adja le.

Névleges hűtési teljesítmény (Pa): a gőzkompressziós ciklus által elért, az - elpárologtatóhoz és expanziós berendezéshez csatlakoztatott - kondenzációs egység által teljes terhelés mellett, valamint standard mérési körülmények között, 32 °C-ban meghatározott környezeti referencia-hőmérsékleten biztosított hűtési teljesítmény kW-ban, két tizedesjegy pontossággal kifejezve.

Névleges elektromos teljesítményigény (Da): annak az elektromos teljesítménynek a kW-ban, két tizedesjegypontossággal megadott mennyisége, amelyet a kondenzációs egység (ideértve a kompresszort, a kondenzátorventilátor(oka)t és a segédberendezéseket, ha vannak ilyenek) vesz fel a mért hűtési teljesítmény eléréséhez.

Teljesítménytényező (COPa): a kW-ban kifejezett mért hűtési teljesítmény és a kW-ban kifejezett mért felvett elektromos teljesítmény hányadosa, két tizedesjegy pontossággal megadva.

Szezonális hűtési jóságfok (SEPR): egy kondenzációs egység standard mérési körülmények közötti hűtését jellemző, két tizedesjegy pontossággal megadott hatékonysági fok, amely tükrözi a terhelésnek és a környezeti hőmérsékletnek az adott év során bekövetkező változásait, és amelynek kiszámítása az éves hűtési igény és az éves villamosenergia-fogyasztás közötti arány megállapításával történik.

Hatékonysági fok degradációs tényező, melynek megállapított értéke 0,25: ha részterhelés mellett működő kondenzációs egységek teljesítményszabályozása csak ki- és bekapcsolási ciklussal kombináltan képes biztosítani a kívánt részterhelés teljesítéséhez szükséges hűtési teljesítményt.

4.1.5.1. Számítási elv kiválasztása

4.1.5.1.1. COPa szerinti számítási elv használandó

a) Ha a közepes üzemi hőmérsékletre érvényes hűtési teljesítmény 0,2 kW ≤ Pa ≤ 5 kW közötti,

b) Ha az alacsony üzemi hőmérsékletre érvényes hűtési teljesítmény 0,1 kW ≤ Pa ≤ 2 kW közötti.

4.1.5.1.2. SEPR szerinti számítási módszer használandó

a) Ha a közepes üzemi hőmérsékletre érvényes hűtési teljesítmény 5 kW ≤ Pa ≤ 50 kW közötti,

b) Ha az alacsony üzemi hőmérsékletre érvényes hűtési teljesítmény 2 kW ≤ Pa ≤ 20 kW közötti.

4.1.5.1.3. A központi hűtőberendezések (kondenzációs egységek) cseréje által elért végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi hűtőberendezések élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélendő központi hűtőberendezés még nem érte el az elszámolható maximális élettartamának végét, az Ehat. vhr. 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés korai cserének minősül.

b) Ha a régi, lecserélendő központi hűtőberendezés élettartama meghaladta az elszámolható maximális élettartamának végét, az új berendezés energiafogyasztását az adott berendezés környezetbarát tervezésre vonatkozó bizottsági rendeletben előírt minimum követelményekhez kell viszonyítani. A többlet energiamegtakarítás az az érték, amennyivel az új berendezés energiafelhasználása kevesebb a környezetbarát tervezésre vonatkozó energiahatékonysági minimumkövetelményeket teljesítő referencia felhasználásnál.

4.1.5.2. Az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelő referencia értékek

A 2015/1095 EU rendelet V. melléklet 1. pont b) alpontja szerint 2018. július 1-jétől a kondenzációs egységek teljesítménytényezője (COP) és szezonális hűtési jóságfoka (SEPR) nem lehet alacsonyabb az alábbi értékeknél:

4.1.5.2. táblázat

4.1.6. Tipizált üzemviteli paraméterek

A lecserélt/régi és az új központi hűtőberendezés átlagos terhelése, az éves átlagos villamos energia felhasználás és névleges villamos teljesítményigény alapján U [%]

A lecserélt/régi és az új központi hűtőberendezés COP és SEPR értékeit változatlan üzemviteli feltételek, illetve külső levegőhőmérsékletek mellett kell összehasonlítani.

4.1.6.1. COPa szerinti számítási módszer esetén

a) Közepes hőmérsékletű és 0,2 kW ≤ Pa ≤ 5 kW közötti hűtési teljesítményű központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA,k,C = 50%

b) Alacsony hőmérsékletű és 0,1 kW < Pa < 2 kW közötti hűtési teljesítményű központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA,a,c = 55%

4.1.6.2. SEPR szerinti számítási módszer esetén

a) Közepes hőmérsékletű és 5 kW < Pa < 50 kW közötti hűtési teljesítményű központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA,k,S = 70%

b) Alacsony hőmérsékletű és 2 kW ≤ Pa ≤ 20 kW közötti hűtési teljesítményű központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA,a,s = 85%

Amennyiben a lecserélt/régi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA egyedi módon származtatható, abban az esetben egyedi audit készítésével szükséges igazolni az átlagos terhelés értékét.

4.1.7. Az éves energiamegtakarítás számítása

4.1.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A lecserélt/régi központi hűtőberendezés és az új központi hűtőberendezés teljesítményigényének különbségéből számított éves energiamegtakarítás.

4.1.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

A többlet energiamegtakarítás számítása az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelő központi hűtőberendezéshez képest.

4.1.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A lecserélt/régi központi hűtőberendezés névleges hűtési teljesítményét, PA,lecs [kW], a teljesítménytényezőjét, COPlecs, vagy a szezonális hűtési jóságfokát, SEPRlecs igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum (korai csere esetén).

b) A lecserélt/régi központi hűtőberendezés üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (korai csere esetén).

c) Az új központi hűtőberendezés névleges hűtési teljesítményét, Pa,új [kW], a teljesítménytényezőjét, COPúj vagy a szezonális hűtési jóságfokát, SEPRúj igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum.

d) Az új központi hűtőberendezés üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv).

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

4.1.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új központi hűtőberendezés üzembe helyezését követő nap.

4.2. Kereskedelmi egységekben használt hűtőkészülékek cseréje

4.2.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy korábbi kevésbé energiahatékony, kereskedelmi egységekben használt hűtőkészüléket (hűtőbútort) egy jobb energiahatékonyságú hűtőkészülékre cserélnek.

A kereskedelmi egységekben használt hűtőkészülék egy szigetelt szekrény egy vagy több, adott hőmérsékleten tartott, természetes vagy kényszerített hőátadású rekesszel, amelynek hűtését egy vagy több energiafogyasztó eszköz biztosítja, és amely az élelmiszereknek és egyéb áruknak a környezeti hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten - akár kiszolgálási funkcióval, akár anélkül - a vásárlók részére történő bemutatására és értékesítésre való felkínálására szolgál, továbbá nyitott oldalán, egy vagy több ajtaján vagy fiókján, illetve mindkettőn keresztül közvetlenül hozzáférhető, beleértve azokat a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékeket is, amelyek a vásárlók számára hozzá nem férhető élelmiszerek és egyéb áruk tárolására szolgáló részekkel is rendelkeznek, kivéve a minibárokat és a bortároló készülékeket.

4.2.2. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező kereskedelmi hűtőkészülék névleges műszaki adatait és az üzemviteli jellemzőit a 4.2.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

4.2.2. táblázat

Névleges műszaki adatok és üzemviteli jellemzők felvétele

1 Amennyiben a lecserélt hűtőberendezés AE, vagy SEPR adata nem támasztható alá dokumentáltan, úgy ezen jegyzék szerinti korai cserére vonatkozó számítás nem alkalmazható.

4.2.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás VIII. függeléke szerint a kereskedelmi hűtőkészülékek elszámolható maximális élettartama 8 év. Az intézkedés elszámolható maximális élettartama 8 év. A régi, lecserélendő hűtőkészülék élettartama 8 év.

4.2.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente - avulás mértéke

Az intézkedés hatására számított energiafogyasztás-csökkenésnek nincs avulása, amennyiben a hűtőkészülék rendszeres karbantartása a gyártó által előírt módon, szakszervízzel történik.

4.2.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A 2019/2024 EU rendelet tartalmazza a kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket és számítási elveket.

Az energiamegtakarítás számítási elve az alábbi két típusú kereskedelmi egységben használatos hűtőkészülékekre vonatkozik:

1. "Beépített kompresszoros hűtőkészülékek (hűtőbútorok)": kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek, amelyek kompresszort és kondenzációs egységet magában foglaló beépített hűtőrendszerrel rendelkeznek;

2. "Központi hűtéses hűtőkészülékek (hűtőbútorok)": kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek, amelyek hűtőkészülékként való működéséhez olyan központi egységekhez (kondenzációs egységhez és/vagy kompresszorhoz és/vagy vízkondenzációs egységhez) való csatlakoztatást igényelnek, amelyek nem képezik a hűtőkészülékek (hűtőbútorok) szerves részét.

4.2.5.1. Beépített kompresszoros hűtőkészülékek cseréjére vonatkozó számítási elv

A kereskedelmi egységekben használt beépített kompresszoros hűtőkészülékek (hűtőbútorok) cseréje által elért végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi hűtőkészülékek élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélendő hűtőkészülék még nem érte el az elszámolható maximális élettartamának végét, az Ehat. vhr. 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés korai cserének minősül.

b) Ha a régi, lecserélendő hűtőkészülék élettartama meghaladta az elszámolható maximális élettartamának végét, az új hűtőkészülék energiafogyasztását az adott készülék környezetbarát tervezésre vonatkozó bizottsági rendeletben előírt energiahatékonysági minimum követelményekhez kell viszonyítani. A többlet energiamegtakarítás az az érték, amennyivel az új készülék energiafelhasználása kevesebb a környezetbarát tervezésre vonatkozó energiahatékonysági minimumkövetelményeket teljesítő referencia felhasználásnál.

A hűtési igény növelése esetén energiamegtakarítás nem állapítható meg.

4.2.5.2. Központi hűtéses hűtőkészülékek cseréjére vonatkozó számítási elv

Az (EU) 2019/2024 rendelet 1. cikk (2) e) pontja szerint a központi hűtéses hűtőbútorokra (központi hűtőbútorok) nem vonatkoznak a környezetbarát tervezés energiahatékonysági minimum követelményei, ezért a végsőenergiamegtakarítást a lecserélt hűtőkészülékek energiaigényéhez képest szükséges számítani.

4.2.6. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek

4.2.6.1. Beépített kompresszoros hűtőkészülékek (hűtőbútorok) cseréjére vonatkozó energiahatékonysági minimumkövetelmények

Fogalommeghatározások a 2019/2024 rendelet szerint:

Energiahatékonysági mutató (EEI): a kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék relatív energiahatékonyságára vonatkozó százalékban kifejezett indexszám.

Az egy tizedesjegyre kerekített EEI az összes, kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék esetében az AE [kWh/év] értékének a referenciaként szolgáló SAE [kWh/év] értékéhez viszonyított aránya, kiszámítása pedig a következőképpen történik:

EEI = AE/SAE

Éves energiafogyasztás (AE): az átlagos napi energiafogyasztás megszorozva 365-tel (az év napjainak a száma), [kWh/év] mértékegységben kifejezve.

Standard éves energiafogyasztás (SAE): egy kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék éves referencia-energiafogyasztása, [kWh/év] mértékegységben kifejezve.

4.2.6.1.1. táblázat

A kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek energiahatékonysági osztályaihoz tartozó elszámolható értékek az új készülékek esetén, EEIúj [%]

* Amennyiben ismert és dokumentummal igazolható az új hűtőkészülék energiahatékonysági osztályához tartozó EEI érték és az kisebb, mint a 4.2.6.1.1. táblázatban szereplő elfogadható érték, akkor az igazolt érték használata is megengedett.

** A G osztály 2023. szeptember 1-jétől nem használható.

2021. március 1-jétől kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek energiahatékonysági mutatója (EEI) nem haladhatja meg a 4.2.6.1.2. táblázatban meghatározott értékeket.

4.2.6.1.2. táblázat

A kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek maximális referencia energiahatékonysági mutatója %-ban

2023. szeptember 1-jétől a kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek (a hűtött, hengeres rendszerű értékesítőautomatákat kivéve) energiahatékonysági mutatója (EEI) nem haladhatja meg a 4.2.6.1.3. táblázatban meghatározott értékeket.

4.2.6.1.3. táblázat

A kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek maximális referencia energiahatékonysági mutatója %-ban

4.2.6.2. Központi hűtéses hűtőkészülékek (hűtőbútorok) cseréje esetén nincs energiahatékonysági minimumkövetelmény.

4.2.7. Tipizált üzemviteli paraméterek

4.2.7.1. Központi hűtéses hűtőkészülékek cseréjére vonatkozó tipizált üzemviteli paraméterek

A lecserélt/régi és az új központi hűtéses hűtőkészülékek hűtését biztosító központi hűtőberendezések SEPR (központi hűtőberendezés - kondenzációs egység - szezonális hűtési jóságfoka) értékeit változatlan üzemviteli feltételek, illetve külső levegőhőmérsékletek mellett kell összehasonlítani.

Központi hűtéses hűtőkészülékek hűtését biztosító központi hűtőberendezések átlagos terhelése, fA - [%].

SEPR szerinti számítási módszer esetén

a) Közepes üzemi (-10 °C-os elpárologtatási) hőmérsékleten üzemelő központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA,k,S = 70%

b) Alacsony üzemi (-35 °C-os elpárologtatási) hőmérsékleten üzemelő központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA,a,s = 85%

Amennyiben a központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA egyedi módon származtatható, abban az esetben egyedi audit készítésével lehet igazolni az átlagos terhelés értékét.

4.2.8. Az energiamegtakarítás számítása

4.2.8.1. Beépített kompresszoros hűtőbútorok cseréjére vonatkozó éves energiamegtakarítás számítása

4.2.8.1.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A lecserélt/régi beépített kompresszoros hűtőkészülék és az új hűtőkészülék teljesítményigényének különbségéből számított éves energiamegtakarítás.

4.2.8.1.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

A többlet energiamegtakarítás számítása az energiahatékonysági minimum követelményeknek megfelelő beépített kompresszoros hűtőkészülékhez képest.

4.2.8.2. Központi hűtéses hűtőbútorok cseréjére vonatkozó éves energiamegtakarítás számítása

A lecserélt/régi központi hűtéses hűtőkészülék és az új hűtőkészülék teljesítményigényének különbségéből számított éves energiamegtakarítás (a központi hűtő nem, csak a hűtőkészülékek kerülnek lecserélésre).

4.2.9. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

4.2.9.1. Beépített kompresszoros hűtőkészülékek (hűtőbútorok) cseréje esetén

a) A lecserélt/régi beépített kompresszoros hűtőkészülékek névleges elektromos teljesítményfelvétele, DA,lecs [kW], a hűtőkészülék nettó térfogata vagy a bemutató polcok összes felülete [liter vagy m2] és az éves villamos energiafelhasználás, AElecs [kWh/év] értékeit igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum (korai csere esetén).

b) A lecserélt/régi hűtőkészülékek üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (korai csere esetén).

c) Az új beépített kompresszoros hűtőkészülékek névleges elektromos teljesítményfelvétele, Da,új [kW], a hűtőkészülék nettó térfogata vagy a bemutató polcok összes felülete [liter vagy m2], az éves villamos energiafelhasználás, АЕúj [kWh/év] és az energiahatékonysági osztály (A-tól G-ig) értékeit igazoló műszaki adatlap (energiacímke) vagy egyéb dokumentum.

d) Az új hűtőkészülékek üzembehelyezését igazoló dokumentum (üzembehelyezési jegyzőkönyv).

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

4.2.9.2. Központi hűtéses hűtőkészülékek (hűtőbútorok) cseréje esetén

a) A lecserélt/régi központi hűtéses hűtőkészülékek névleges hűtési teljesítményigénye PA,lecs [kW] és a hűtőkészülék nettó térfogata vagy a bemutató polcok összes felülete [liter vagy m2] értékét igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum,

b) Az új központi hűtéses hűtőkészülékek névleges hűtési teljesítményigénye PA,új [kW] és a hűtőkészülék nettó térfogata vagy a bemutató polcok összes felülete [liter vagy m2] értékét igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum.

c) A központi hűtéses hűtőkészülékek hűtését biztosító központi hűtőberendezés (kondenzációs egység) szezonális hűtési jóságfoka, SEPR és az elpárologtatási üzemi hőmérséklet értékét igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum.

d) Az új hűtőkészülékek üzembehelyezését igazoló dokumentum (üzembehelyezési jegyzőkönyv).

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év]

4.2.10. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új hűtőkészülék üzembe helyezését követő nap."

13. Az R1. 1. melléklet IV. rész 1.1.2. pontjában foglalt 1.1.2.1. táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.1.2.1. táblázat

Az intézkedés keretében az egyes gépjárművekre vonatkozóan minimálisan rögzítendő adatok köre

"

14. Az R1. 1. melléklet IV. rész 1.1.5. pontjában foglalt 1.1.5.1. táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.1.5.1. táblázat

Üzemanyag-fogyasztás és fajlagos kibocsátás átszámolása (egységnyi fogyasztásra)

"

15. Az R1. 1. melléklet IV. rész 1. pontja a következő 1.2.-1.4. ponttal egészül ki:

"1.2. Energiamegtakarítás M2, M3, N2, N3 kategóriájú gépjármű energiatakarékosabbra cseréjével

1.2.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Az intézkedés a teher- és személyszállítás területén alkalmazott M2, M3, N2, N3 kategóriájú gépjárművekre vonatkozik, amelyek közúton végeznek teher- vagy személyszállítási tevékenységet, a piacon szériában jelen lévő, hozzáférhető gépjármű típusokkal. Ezen intézkedés szerinti számítási módszer legfeljebb 10%-ban eltérő össztömegű haszongépjárművek cseréje esetén alkalmazható. Ettől eltérő csere esetén a végsőenergiamegtakarítás számítása egyedi audittal lehetséges. Ezen intézkedés szerinti végsőenergia-megtakarítás elszámolhatóságának feltétele, hogy a csere során az új jármű motorja legalább az Euro-5 vagy Euro-6 kategóriák valamelyikébe tartozzon.

Az alkalmazás szempontjából az üzemanyagok teljes körére - beleértve az elektromos energiát is - kiterjed az intézkedés. A továbbiakban egységesen a tehergépjármű és az autóbusz megnevezés szerepel, szükség szerint megadva az üzemanyagot is.

Az intézkedés a fentiekből adódóan nem vonatkozik olyan gépjárművekre, amelyek kísérleti vagy tesztelési céllal üzemelnek, nem teher- vagy személyszállításra készültek, forgalomtól elzárt, vagy nem minden közlekedő számára nyitott területen közlekednek.

1.2.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az ajánlás szerinti ún. korai csere módszert kell alkalmazni. Ehhez a kiindulási alap a használatban lévő, cserélni kívánt haszongépjármű flotta elemeinek tervezett hasznos élettartama és jelenlegi életkora, valamint eddig teljesített futása. A megtakarítási időszak kettéoszlik a számolás során a tervezett hasznos élettartam végéig tartó időszakra és az új gépjárművek ezt követően még hátralévő élettartamára.

Az energiamegtakarítás kiszámításához szükséges alapadatokat az 1.2.2. táblázat tartalmazza.

Autóbuszok esetében a fogyasztást a háromféle használat szerint szükséges megállapítani, ha a tényleges használatban csak egy vagy kettő domináns, akkor azokat kell alapul venni.

1.2.2. táblázat

A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot alapadatai

1.2.3. Az intézkedés élettartama

Az M kategória esetén az intézkedés elszámolható maximális élettartam 20 év. Az N kategória esetén az intézkedés elszámolható maximális élettartama 10 év.

Használt gépjárműre történő csere esetén az intézkedés elszámolható élettartama a használt haszongépjármű M2, M3 kategória esetén a 20 éves, N2, N3 kategória esetén a 10 éves standard várható élettartamából hátralévő időszak a kerekítés szabályai szerint egész évre kerekítve.

1.2.4. Az intézkedés hatásának éves csökkenése - éves avulás mértéke

A nagy futásteljesítmény és a rossz minőségű utak miatt évi 1% degradációval kell számolni.

1.2.5. A számítási módszertanban alkalmazott teljesítmény- és energiahatékonysági tényezők

A számolást a szokásos (pl. liter/100 km) fogyasztási adatokból kiindulva végezzük, de az eredményeket MJ-ban adjuk meg a végsőenergia-megtakarítás elszámolásához. A szokásos üzemanyagok jellemzőit és átszámolását az alábbi 1.2.5. táblázat foglalja össze, egységnyi fogyasztásra.

1.2.5. táblázat Az 1.2.2. táblázat fogyasztásainak átszámolása

1.2.6. Az intézkedés által elért, elszámolható energiamegtakarítás számítási elve

A számítási módszer az alábbi fogyasztási adatokon alapul: (1) a lecserélt gépjárműflotta vagy gépjármű korábbi fogyasztása, (2) a hasonló, aktuálisan a piacon lévő flotta átlagos fogyasztása, (3) az új gépjármű fogyasztása. Az intézkedés alkalmazásánál ezeket az értékeket az alábbiak szerint kell meghatározni:

(1) A lecserélt flotta, vagy gépjármű fogyasztásának meghatározása járművenként történik, a hatósági és/vagy számviteli nyilvántartások alapján. Ez tartalmazza legalább egy utolsó naptári évre az összes futásteljesítményt és felhasznált üzemanyag mennyiséget. Autóbuszok esetében, amennyiben az adott gépjármű(vek) többféle útvonalon is fut(nak), akkor az erős forgalom/városi forgalom/elővárosi fogalom (SORT módszer) bontásban is meg kell adni a fogyasztást. Pontos adat híján ez a megoszlás becsülhető is. Az adatok származhatnak elektronikus menetíró készülékből vagy a jármű fedélzeti számítógépéből is, amennyiben az abból kinyerhető adatok feldolgozásával a számoláshoz szükséges bemenő adatok is kinyerhetők. Amennyiben a fogyasztási adatok nem állnak rendelkezésre, vagy azok pontossága megkérdőjelezhető, a (2) pont szerinti piaci átlagfogyasztást kell használni. A szokásos mértékegységek: dízel - liter/100km, PB (LPG, CNG) - kg/100 km, elektromos - kWh/100 km.

(2) Amennyiben a piaci átlagos fogyasztási érték meghatározására nyilvánosan hozzáférhető, típusspecifikus adatok nem állnak rendelkezésre, akkor a piaci átlagos fogyasztási érték meghatározása úgy történik, hogy az új jármű(vek) beszerzéséhez legalább három árajánlatot kell bekérni, és az ajánlatokban szereplő típusok gyártó által nyilatkozott fogyasztásának átlaga lesz a piaci átlag. Használt gépjárművek beszerzése esetén a beszerzendő használt gépjármű előző tulajdonosának meg kell adnia a hatósági és/vagy számviteli nyilvántartások alapján az üzemanyagfogyasztási adatokat. A fogyasztási adatok megadása az erős forgalom/városi forgalom/elővárosi forgalom bontás szerint történik. Ha csak egyféle fogyasztási adat áll rendelkezésre, akkor szükséges annak egyértelműsítése, hogy az mely üzemmódra vonatkozik. Az ajánlatkérésnél lehetőség szerint a cserélendő típusból kiindulva kell a specifikációt elkészíteni, tekintettel a műszaki fejlődésre és az esetleges kisebb-nagyobb funkcióváltásra. Ettől eltérni akkor lehet, ha a csere célja az igényekhez való jobb illeszkedés, az üzemanyag-megtakarítás érdekében. Hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az ajánlatok ugyanarra a specifikációra érkezzenek.

(3) Az újonnan beszerzett flotta vagy gépjármű fogyasztása.

1.2.7. Az éves energiamegtakarítás számítása

1.2.7.1. A lecserélt flotta vagy gépjármű várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

Az éves végsőenergia-megtakarítás számolása a következő (1.2.7.1.1.) képlettel történik a korai csere periódusában:

1.2.7.2. Az új flotta vagy gépjármű piaci átlagának meghatározása

Az új flotta vagy gépjármű típusához tartozó piaci átlag meghatározása a következő (1.2.7.2.1.) képlettel történik:

1.2.7.3. A lecserélt flotta vagy gépjármű korai csere időszakát követő periódusban számított éves energiamegtakarítása

Az éves végsőenergia-megtakarítás számolása a következő (1.2.7.3.1.) képlettel történik a korai csere időszakát követő periódusban:

1.2.8. A várható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok:

a) A lecserélt és új M2, M3, N2, vagy N3 kategóriájú gépjármű típusát, gyártóját, felhasznált üzemanyag típusát igazoló dokumentumok (így különösen tárgyi eszköz karton, gépkönyv, adattábla, számla).

b) A lecserélt és új M2, M3, N2, vagy N3 kategóriájú gépjármű korát és használatbavételének időpontját igazoló dokumentumok (így különösen tárgyi eszköz karton, gépkönyv, aktiválási jegyzőkönyv).

c) A lecserélt M2, M3, N2, vagy N3 kategóriájú gépjármű használatból kivonásának időpontját igazoló dokumentumok (így különösen leltári jegyzőkönyv, selejtezési jegyzőkönyv, értékesítési szerződés, értékesítési bizonylat).

d) A lecserélt M2, M3, N2, vagy N3 kategóriájú gépjármű éves átlagos futását igazoló dokumentumok (így különösen a gépjárműjármű km számlálójából, vagy menetíró készülékéből kiolvasott, dokumentált értékek alapján).

e) A lecserélt és új M2, M3, N2, vagy N3 kategóriájú gépjármű energia felhasználásait igazoló dokumentumok (így különösen gépkönyv, bekért árajánlat, SORT módszer).

f) A lecserélt és új M2, M3, N2, vagy N3 kategóriájú gépjármű leírását Igazoló dokumentumok (így különösen forgalmi engedély, műszaki leírás)

1.2.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete

Az intézkedés létrejöttének dátuma a lecserélt járműveknek a társaság használatából történő kivonásának időpontja és az újonnan használatba vett járművek használatba vételének időpontja közül a későbbi.

Az intézkedés létrejöttének időpontját a használatból kivonás tekintetében az értékesítés vagy bérletből visszaadás, vagy forgalomból kivonás időpontja határozza meg.

Az intézkedés létrejöttének időpontját a használatba vétel tekintetében az adásvételi vagy bérleti szerződés, vagy a számvitel szerinti üzembe helyezés időpontja közül az utóbbi adja meg.

Az elszámolhatóság kezdete az intézkedés létrejöttének dátuma.

1.3. Energiamegtakarítás traktor energiatakarékosabbra cseréjével

1.3.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Az intézkedés mezőgazdaságban, jellemzően szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott traktorokra vonatkozik, amelyek közös jellemzője, hogy

a) pótkocsi, vagy mezőgazdasági eszköz vontatására szolgálnak,

b) erőátviteli kihajtással rendelkeznek,

c) többségében természetes, művelt talajon mozognak,

d) a telephelyről közúton vagy földúton több kilométeres úton jutnak a munkavégzés helyére,

e) esetenként hasznos terhet is szállítani kell, egy vagy két pótkocsival.

Az alkalmazás szempontjából a szokásos üzemanyagok teljes körére - beleértve az elektromos energiát is -kiterjed az intézkedés. A továbbiakban egységesen a traktor megnevezés szerepel, szükség szerint megadva az üzemanyagot is.

Az intézkedés a fentiekből adódóan nem vonatkozik olyan munkagépekre, amelyek nem mezőgazdasági földművelési céllal alkalmazottak. Ilyen tipikus gépek az erdészeti vontatók, állattartó telepen belüli szállításra szolgáló gépek.

Ezen intézkedés szerinti számítási módszer legfeljebb 10%-ban eltérő teljesítményű traktorok cseréje esetén alkalmazható.

Az intézkedéshez meghatározott számítási módszer csak azokra a cserékre alkalmazható, amelyeknél az előző bekezdésben írtakon túlmenően érvényesül, hogy független szervezet által mért, tanúsított fogyasztási adatok állnak rendelkezésre az egyes traktorokról.

1.3.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés alkalmazása során az ajánlás szerinti ún. korai csere módszert kell alkalmazni. Ehhez a kiindulási alap a használatban lévő, cserélni kívánt traktor flotta elemeinek tervezett hasznos élettartama és jelenlegi életkora, valamint eddig teljesített üzemórája. A megtakarítási időszak kettéoszlik a számolás során a tervezett hasznos élettartam végéig tartó időszakra és az új gépek ezt követően még hátralévő élettartamára.

Az alkalmazásnál a megtakarítás elszámolásához szükséges alapadatokat az 1.3.2. táblázat határozza meg.

1.3.2. táblázat A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot alapadatai

1.3.3. Az Intézkedés élettartama

Az elszámolható maximális élettartam 20 év.

1.3.4. Az intézkedés hatásának éves csökkenése - éves avulás mértéke

A várható kopások, különösen az intenzív, magas üzemórájú használat miatt évi 1% avulással kell számolni.

1.3.5. A számítási módszertanban alkalmazott teljesítmény- és energiahatékonysági tényezők

A számítást a szokásos (pl. liter/üzemóra) fogyasztási adatokból kiindulva kell végezni, de az eredményeket MJ-ban szükséges megadni a végsőenergia-megtakarítás elszámolásához. A szokásos üzemanyagok átváltási tényezőit az 1.3.5. táblázat határozza meg.

1.3.5. táblázat Az 1.3.2. táblázat szerinti fogyasztásadatok átváltási tényezői

1.3.6. Az intézkedés által elért, elszámolható energiamegtakarítás számítási elve

1.3.6.1. A vizsgálatban résztvevő traktor(ok) energiafelhasználásának megállapítása két egymástól különböző, függetlennek tekinthető minősítő intézet adatai alapján lehetséges:

a) a https://tractortestlab.unl.edu/testreports honlapon fellelhető, az ott megadott hat motorteljesítményhez tartozó fogyasztások számtani átlaga alapján.

b) a DLG-Qualitätsprüfungen Technik & Betriebsmittel - dlg.org honlapon megtalálható német minősítő intézet által elvégzett tesztek alapján, a vizsgált traktorok esetében publikált, már átlagos fogyasztási adatokat összesítő [g/kWh] dimenzióban meghatározott "DLG Powermix" érték alapján.

1.3.6.2. A "korai csere" módszer három fogyasztási adaton alapulhat: (1) a lecserélt traktor(ok) korábbi fogyasztása, (2) a hasonló, aktuálisan a piacon lévő traktorok átlagos fogyasztása, (3) az új traktor(ok) fogyasztása.

(1) A lecserélt traktor(ok) fogyasztása az 1.3.6.1. pontban foglaltak alapján határozandó meg. Amennyiben a beszerzéskori specifikáció nem áll rendelkezésre, vagy az nem tartalmaz szabványos fogyasztási adatot, a (2) pont szerinti piaci átlagos értéket kell használni. A szokásos mértékegységek: dízel - liter/üzemóra, PB (LPG) - kg/üzemóra, elektromos - kWh/üzemóra.

(2) A piaci átlagos érték meghatározása úgy történik, hogy az új traktor(ok) beszerzéséhez legalább három árajánlatot kell bekérni, azonos specifikációra, a lecserélendővel azonos, vagy attól ±10%-on belül eltérő teljesítményű kivitelre. Az ajánlatokban szereplő típusok az 1.3.6.1. pont szerinti források egyikéből kikeresett adatlapjain szereplő az adatlapon található összes teljesítményterheléshez tartozó fogyasztások számtani átlaga adja a figyelembe veendő fogyasztást.

(3) Az újonnan beszerzett traktor(ok) fogyasztása a fenti adatforrások egyikének a megfelelő adatlapján az összes teljesítményterheléshez tartozó fogyasztási adatok számtani átlagaként adódik.

1.3.7. Az éves energiamegtakarítás számítása

1.3.7.1. A területteljesítmény-javító műszaki megoldások hatása

Az energiahatékonyság értékelése során figyelembe lehet venni olyan műszaki megoldásokat is, amelyek alkalmazásával a traktorok területteljesítménye növekszik. A gyakorlatban területteljesítmény jellemzi azt, hogy a mezőgazdasági munkagép egy munkaműveletet mennyi idő alatt képes elvégezni. Területteljesítményt javító műszaki megoldások a motor teljesítményétől függetlenül képesek az energiahatékonyságot javítani:

a) Automatikus kormányzás: az eszközök kisebb átfedéssel végzik el ugyanazt a munkaműveletet, így a területteljesítmény nő. Korrekciós tényező: 1.1

b) Guminyomás-optimalizálás menet közben: speciális berendezéseket, illetve gumiabroncsokat igénylő megoldás, amely menet közben automatikus módon, a munkaműveletnek, illetve a talajviszonyoknak megfelelően optimalizálja a gumik nyomását. Korrekciós tényező: 1.05

c) Gumihevederes traktor-járószerkezetek: A gumihevederes konstrukciók 1-3%-os szlippel (csúszás mellett) végzik a vontatást, az ugyanolyan kategóriájú kerekes traktorok vontatáskori szlipje 12-18% között mozog. A kerékcsúszásból eredő útveszteség az utóbbiaknál 4-6-szor is nagyobb lehet a gumihevederekhez képest. Korrekciós tényező: 1.1

1.3.7.2. A lecserélt traktor várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

Az éves végsőenergia-megtakarítás számolása a következő (1.3.7.2.1.) képlettel történik a korai csere periódusában:

1.3.7.3. Az új traktor piaci átlagnak megfelelő energiafelhasználásának meghatározása

Az új traktor típusához tartozó piaci átlag meghatározása a következő (1.3.7.3.1.) képlettel történik:

1.3.7.4. A lecserélt traktor korai csere időszakát követő periódusban számított éves energiamegtakarítása

Az éves végsőenergia-megtakarítás számolása a következő (1.3.7.4.1.) képlettel történik a korai csere időszakát követő periódusban:

1.3.8. A várható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A lecserélt és új traktor típusát, gyártóját, felhasznált üzemanyag típusát igazoló dokumentumok (így különösen tárgyi eszköz karton, gépkönyv, adattábla, számla).

b) A lecserélt és új traktor korát és használatbavételének időpontját igazoló dokumentumok (így különösen tárgyi eszköz karton, gépkönyv, aktiválási jegyzőkönyv).

c) A lecserélt traktor használatból történő kivonásának időpontját igazoló dokumentumok (így különösen leltári jegyzőkönyv, selejtezési jegyzőkönyv, értékesítési szerződés, értékesítési bizonylat).

d) A lecserélt traktor éves átlagos üzemóráját igazoló dokumentumok (így különösen a traktor üzemóraszámlálójából kiolvasott és dokumentált adatok).

e) A lecserélt és új traktor energiafelhasználásait igazoló dokumentumok (így különösen gépkönyv, bekért árajánlat, vagy az 1.3.6. pont alapján meghatározott energiafelhasználást igazoló adatok).

1.3.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete

Az intézkedés létrejöttének dátuma a lecserélt traktor a társaság használatából történő kivonásának időpontja és az újonnan használatba vett traktor használatba vételének időpontja közül a későbbi.

Az intézkedés létrejöttének időpontját a használatba vétel tekintetében az adásvételi, vagy bérleti szerződés, vagy a számvitel szerinti üzembe helyezés időpontja adja meg.

Az elszámolhatóság kezdete az intézkedés létrejöttének dátuma.

1.4. Energiamegtakarítás targonca energiatakarékosabbra cseréjével

1.4.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Az intézkedés a logisztikai területeken alkalmazott targoncákra vonatkozik, amelyek közös jellemzője, hogy

a) villás emelőszerkezettel rendelkeznek,

b) sík, beton, aszfalt, vagy ipari padló burkolaton mozognak,

c) a munkaciklusok általában egy üresjárat és egy tehermozgatás/szállítás menetből állnak,

d) a hasznos terhet emelni is kell.

Az alkalmazás szempontjából az üzemanyagok teljes körére - beleértve az elektromos energiát is - kiterjed az intézkedés. A továbbiakban egységesen a villástargonca megnevezés szerepel, szükség szerint megadva az üzemanyagot is.

Az intézkedés a fentiekből adódóan nem vonatkozik olyan munkagépekre, amelyek kézi erővel hajtottak, amelyek nem logisztikai céllal alkalmazottak.

1.4.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés alkalmazása során az ajánlás szerinti ún. korai csere módszer alkalmazása használandó. Ehhez a kiindulási alap a használatban lévő, cserélni kívánt villástargonca flotta elemeinek tervezett hasznos élettartama és jelenlegi életkora, valamint eddig teljesített üzemórája. A megtakarítási időszak kettéoszlik a számolás során a tervezett hasznos élettartam végéig tartó időszakra és az új gépek ezt követően még hátralévő élettartamára.

Az energiamegtakarítás kiszámításához szükséges alapadatokat az 1.4.2. táblázat tartalmazza. A táblázat targoncánként töltendő. A kitöltés során összevonás lehetséges, ha azonos típusokról és megegyező használati adatokról van szó.

1.4.2. táblázat

A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot alapadatai

1.4.3. Az intézkedés élettartama

Az elszámolható maximális élettartam 15 év.

1.4.4. Az intézkedés hatásának éves csökkenése - éves avulás mértéke

A várható kopások, különösen az intenzív, magas üzemórájú élettartam miatt évi 1% avulással kel számolni.

1.4.5. A számítási módszertanban alkalmazott teljesítmény- és energiahatékonysági tényezők

A számítást a szokásos (pl. liter/üzemóra) fogyasztási adatokból kiindulva kell végezni, de az eredményt MJ-ban kell kifejezni a végsőenergia-megtakarítás elszámolásához. Az üzemanyagok átváltási tényezőit az 1.4.5. táblázat határozza meg.

1.4.5. táblázat Az 1.4.2. táblázat szerinti fogyasztásadatok átváltási tényezőie

1.4.6. Az intézkedés által elért, elszámolható energiamegtakarítás számítási elve

A "korai csere" módszer három fogyasztási adaton alapul: (1) a lecserélt villástargonca flotta vagy gép korábbi fogyasztása, (2) a hasonló, aktuálisan a piacon lévő villástargonca flotta vagy gép átlagos fogyasztása, (3) az új targonca fogyasztása. Az intézkedés alkalmazásánál ezeket az értékeket az alábbiak szerint határozzuk meg:

(1) A lecserélt flotta, vagy gép fogyasztását gépenként határozzuk meg, a beszerzéskori EN 16796 szabvány vagy VDI ciklus szerinti fogyasztás alapján. Amennyiben a beszerzéskori specifikáció nem áll rendelkezésre, vagy az nem tartalmaz szabványos fogyasztási adatot, a (2) pont szerinti fogyasztást (piaci átlagos érték) kell használni. A mértékegységek: dízel - liter/üzemóra, PB (LPG) - kg/üzemóra, elektromos - kWh/üzemóra.

(2) A piaci átlagos érték meghatározása úgy történik, hogy az új gépek beszerzéséhez legalább három árajánlatot kell bekérni, az ajánlatokban szereplő típusok EN 16796 szabvány vagy VDI ciklus szerinti fogyasztásának átlaga lesz a piaci átlag.

(3) Az újonnan beszerzett villástargonca flotta, vagy gépek EN 16796 szabvány vagy VDI ciklus szerinti fogyasztása a gyártó hivatalos adatközlése alapján.

1.4.7. Az éves energiamegtakarítás számítása

1.4.7.1. A lecserélt targonca várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

Az éves végsőenergia-megtakarítás számolása a következő (1.4.7.1.1.) képlettel történik a korai csere periódusában:

1.4.7.2. Az új targonca piaci átlaga energiafelhasználásának meghatározása

Az új targonca típusához tartozó piaci átlag energiafelhasználásának meghatározása a következő (1.4.7.2.1.) képlettel történik:

1.4.7.3. A lecserélt targonca korai csere időszakát követő periódusban számított éves energiamegtakarítása

Az éves végsőenergia-megtakarítás számolása a következő (1.4.7.3.1.) képlettel történik a korai csere időszakát követő periódusban:

1.4.8. A várható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A lecserélt és új targonca típusát, gyártóját, felhasznált üzemanyag típusát igazoló dokumentumok (így különösen tárgyi eszköz karton, gépkönyv, adattábla, számla).

b) A lecserélt és új targonca korát és használatbavételének időpontját igazoló dokumentumok (így különösen tárgyi eszköz karton, gépkönyv, aktiválási jegyzőkönyv).

c) A lecserélt targonca használatból kivonásának időpontját igazoló dokumentumok (így különösen leltári jegyzőkönyv, selejtezési jegyzőkönyv, értékesítési szerződés, értékesítési bizonylat).

d) A lecserélt targonca éves átlagos üzemóráját igazoló dokumentumok (így különösen a targonca üzemóra számlálójából kiolvasott és dokumentált adatok).

e) A lecserélt és új targonca energia felhasználásait igazoló dokumentumok (így különösen gépkönyv, bekért árajánlat stb., amely EN 16796 szabvány, vagy VDI ciklus szerinti).

A felsorolt dokumentumok közül egyetlen olyan is elegendő, amely hitelt érdemlő számviteli bizonylatnak, vagy műszaki dokumentumnak számít.

1.4.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete

Az intézkedés létrejöttének dátuma a lecserélt villástargoncáknak a társaság használatából történő kivonásának időpontja és az újonnan használatba vett járművek használatbavételének időpontja közül a későbbi.

Az intézkedés létrejöttének időpontját a használatból kivonás tekintetében a lecserélt targonca leltárból kivezetésének, vagy selejtezésének, vagy értékesítésének időpontja határozza meg.

Az intézkedés létrejöttének időpontját a használatbavétel tekintetében az adásvételi, vagy bérleti szerződés, vagy a számvitel szerinti üzembe helyezés időpontja közül az utóbbi adja meg.

Az elszámolhatóság kezdete az intézkedés létrejöttének dátuma."

16. Az R1. 1. melléklet IV. rész 2. pontja a következő 2.3. ponttal egészül ki:

"2.3. Intermodális közlekedés igénybevétele

2.3.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Alkalmazási terület: az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti N kategóriájú gépjárművek. Az intézkedést azok az üzleti céllal gépjárműparkot, gépjárműflottát üzemeltető Magyarországon székhellyel rendelkező társaságok hajthatják végre, amelyek Magyarország területét is érintő teherszállítási tevékenységük során tehergépjárműves fuvarozás helyett a Magyarországon, vagy Magyarországról kiindulva a célállomásig tehervasút szállítási módozatot veszik igénybe, bármely tehervasút szállítási szolgáltatást végző gazdasági társaság teljesítésével. A közúti teherszállításnál energiahatékonyabb intermodális közlekedési típus a tehervasút, melynek segítségével szállítási végsőenergia-megtakarítás érhető el teherszállítás vonatkozásában.

2.3.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés elszámolásához szükséges minimum rögzítendő adatokat a 2.3.2.1. táblázat tartalmazza.

2.3.2.1. táblázat

Az intézkedés alkalmazásánál rögzítendő alapadatok tehergépjárművenként és utanként

2.3.3. Az intézkedés élettartama

Az intézkedés jellegéből fakadóan az élettartam 1 év.

2.3.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente - avulás mértéke Az intézkedés során avulással nem kell számolni.

2.3.5. A számítási módszertanban alkalmazott teljesítmény- és energiahatékonysági tényezők

A számítást a szokásos (pl. liter/100 km) fogyasztási adatokból kiindulva kell végezni, de az eredményt MJ-ban kell kifejezni a végsőenergia-megtakarítás elszámolásához. A szokásos üzemanyagok átváltási tényezőit a 2.3.5. táblázat határozza meg.

2.3.5. táblázat A szállítás szokásos üzemanyagtípusainak átváltási tényezői

2.3.6. Az intézkedés által elért, elszámolható energiamegtakarítás számítási elve

A számítás menete a szállítási típusok egységnyi súlyra fajlagosított átlagos energiafelhasználási adatain alapul. Az adott úton szállítandó súly és az út hosszának paramétereivel kiszámítható a közúti és a vasúti teherszállítás között elérhető energiamegtakarítás. A számítás során a közúti fuvarozásra használt tehergépjárművek fajlagos energiafelhasználását a szállított súly figyelembevételével szükséges meghatározni. A fajlagos energiafelhasználás meghatározása során legalább egy utolsó naptári évre vonatkozóan kell megadni az összes futásteljesítményt, szállított tömeget és a felhasznált üzemanyag mennyiségét. A fogyasztási adatok származhatnak elektronikus menetíró készülékből, a jármű fedélzeti számítógépéből, vagy számviteli nyilvántartásból.

Az intermodális közlekedés Intézkedésként vehető figyelembe, amikor a teherszállító jármű szállítása is a vasúton történik. Ebben az esetben a fajlagos energiafelhasználás megállapítása során nem a szállított terhet, hanem a jármű menetkész saját tömege és a szállított teher összegét kell figyelembe venni.

Nemzetközi viszonylatban a megtakarítás olyan arányban számolható el, amilyen arányban Magyarországon vásárolt üzemanyagot takarít meg. Az intézkedést megvalósító vállalatnak az intermodális szállítás megtakarítás elszámolásában résztvevő gépjárművekre, vagy azokat - egy esetleges csere előtt megelőző gépjárművekre-vonatkozóan, gépjárművenként kell nyilatkoznia arról, hogy az intézkedést megelőző 2 évben a gépjárművenkénti teljes üzemanyag felhasználásának mekkora hányadát vásárolta Magyarországon.

2.3.7. Az éves energiamegtakarítás számítása

2.3.7.1. A közúti teherszállításra használt flotta gépjárművének fajlagos fogyasztása

2.3.7.2. A közúti teherszállítás és a vasúti teherszállítás energiaigénye

2.3.7.3. Az intézkedés által elérhető éves energiamegtakarítás

2.3.8. A várható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A közúton történő teherszállítás útvonalát és annak hosszát igazoló dokumentumok;

b) A vasúti teherszállítás útvonalát és annak hosszát igazoló dokumentumok;

c) A közúti teherszállításra használt flottagépjárművek üzemanyag-felhasználását igazoló dokumentumok.

2.3.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete

Az intézkedés elszámolása utólagos. Egy egybefüggő 365 napos időszak elszámolása szükséges. Az utólagos elszámolás indoka, hogy a bevezetésekor nem ismert, hogy mennyi közúti gépjármű és mennyi általa szállított teher lesz vasúti teherszállítással kiváltva. A fentiek alapján az intézkedésből származó tény végsőenergia-megtakarítás a kötelezettség teljesítésére abban az évben számolható el, amikor a megtakarítás számszerűsíthető."

17. Az R1. 1. melléklet V. rész 1.1.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.1.6. Az éves energiamegtakarítás számítása A számítási képlet:

A képletben az egyes (i-edik) résztvevők adatai az összes résztvevő átlagával/jellemzőjével helyettesíthetők.

Az 1.1.1.2. pont szerinti esetben (hagyományos képzés) a megtakarítások alkalmazandó mértékeit az 1.1.6.1. táblázat tartalmazza.

1.1.6.1 táblázat

A hagyományos vagy online elméleti és hagyományos gyakorlati személyes képzéssel elérhető energiamegtakarítások mértéke

A kv,i tényező értékei:

személygépkocsi, 8 órás tréning - 0,75 idegen gépjárművel, csak tanpályán, elmélet aránya 0,5 felett; 1 saját gépjárművel, forgalomban is, elmélet aránya nem haladja meg a 0,5-öt.

személygépkocsi, 1 órás tréning - 0,5 csak elméleti, vagy csak gyakorlati tréning, gyakorlat tanpályán; 0,75 vegyes elméleti és gyakorlati tréning; 1 elméleti és gyakorlati tréning, forgalomban.

haszonjármű - 0,75 a 10 órát nem meghaladó tréning, fele-fele arányban elmélet és gyakorlat esetében; 1 a 10 órát meghaladó, hasonló arányban elméletet és gyakorlatot tartalmazó tréning esetében; 1,1 ha az előző eset kiegészül értékeléssel, tanácsokkal, további gyakorlást lehetővé tevő ajánlásokkal, javaslatokkal (így különösen szimulációs számítógépes játékok, felhasználói csoportok).

A kh,i tényező értékei:

Mindhárom esetben 1, ha az elméleti oktatás hagyományos módon tanteremben történik.

Mindhárom esetben 0,75, ha az elméleti oktatás online felületen történ az oktató jelenlétével.

Az 1.1.1.3. esetben a megtakarítást egységesen 2%-kal szükséges számolni. A kv,i korrekciós tényező tudja tükrözni, hogy milyen mértékben teljesítette az adott résztvevő (vagy a résztvevők átlaga) a tervezett/elvárt "tananyagot", "kihívást".

A kv,i korrekciós tényező értéke az adott megoldáshoz kapcsolódó értékelés függvényében, a terjedelmet három sávra osztva a következő: alsó harmad - 0,5; középső harmad - 0,75; felső harmad - 1.

A kh,i korrekciós tényező az 1.1.1.3 esetben 1."

18. Az R1. 1. melléklet V. rész 1.2.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.2.4. Az intézkedés által elért, elszámolható energiamegtakarítás számítási elve

Háromféle gumiabroncs nyomás beállító létesítmény vehető figyelembe:

A típus: ahol az átlagos napi gépjármű forgalom meghaladja az 500-at és legalább 6 kútoszloppal (12 kimérőhellyel) rendelkezik, legalább két abroncsnyomás beállító berendezés/állás található.

В típus: ahol legalább napi átlagban 250 gépjármű megfordul. A töltőállomás rendelkezik legalább két abroncsnyomás beállító berendezéssel.

С típus: ahol napi átlagban legalább 75 jármű megfordul. A töltőállomás rendelkezik legalább egy abroncsnyomás beállító berendezéssel.

Ezekhez a kategóriákhoz éves üzemanyag megtakarítást kell rendelni, az egyes kötelezetteknél/kedvezményezetteknél figyelembe vett berendezések/létesítmények számától függően."

19. Az R1. 1. melléklet V. rész 1. pontja a következő 1.3. ponttal egészül ki:

"1.3. Energiamegtakarítás otthonról történő munkavégzéssel

1.3.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

A munkába járás energiaigénye csökkenthető a munkáltató székhelye és telephelye helyett otthonról történő munkavégzéssel. Munkavégzés alatt minden munkavégzésre irányuló jogviszony keretében végzett munkát érteni kell.

Az intézkedés csak azokra az esetekre alkalmazható, ahol a munkáltató székhelye és telephelye és a munkavállaló tartózkodási helye is Magyarországon van.

Az intézkedés keretében akkor lehet energiamegtakarítást elszámolni, ha a munkavállalók a munkába járás helyett lakóhelyükről vagy egyéb helyszínről végeznek (a továbbiakban: otthonról) munkát.

1.3.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Munkavállalónként (így különösen: munkaszerződés, vállalati belső szabályzat, a munkáltató és a munkavállaló távmunkáról szóló írásos megállapodása, bérszámfejtési adatok, a munkába járás költségtérítéséről szóló megállapodás alapján) rögzíteni szükséges az alábbi adatokat:

1.3.2.1. Kiindulási állapot

a) Az intézkedés bevezetését megelőzően szokásosan a munkahelyen teljesítendő munkanapok száma.

b) Az intézkedés bevezetését megelőzően szokásosan munkavégzés céljából otthon töltött munkanapok száma.

c) Munkába járás jellemző közlekedési eszköze, módja.

d) Munkába járás közlekedési mód szerinti útvonal hossza (így különösen km elszámolás, útvonaltervezővel készült kimutatás, a munkavállaló nyilatkozata).

1.3.2.2. Intézkedést követő állapot

a) Az intézkedés bevezetését követő évben a munkahelyen teljesítendő munkanapok száma.

b) Az intézkedés bevezetését követő évben munkavégzés céljából otthon töltött munkanapok száma.

1.3.3. Az intézkedés élettartama Az intézkedés élettartama 1 év.

1.3.4. Az intézkedés hatásának éves csökkenése - éves avulás mértéke Az intézkedés avulással nem számol.

1.3.5. Az intézkedés által elért, elszámolható energiamegtakarítás számítási elve

A számításnál figyelembe vett kiinduló adatok: az intézkedéssel érintett munkavállaló esetében a kiváltott utazási távolság oda-vissza, a lakóhelyen töltött munkanapok tényleges száma éves szinten, a kiváltott közlekedési eszköz típusa.

A számítás alapelve: az intézkedés keretében otthon töltött munkanapokra eső utazási célú energiafelhasználás a megtakarítás.

A kiváltott közlekedési eszköz személygépjármű, vasút (ideértve: villamos, HÉV, metró vagy trolibusz) vagy autóbusz. A következő fajlagos értékekkel kell számolni:

személygépjármű - 2,0 MJ/utaskm

autóbusz - 0,5 MJ/utaskm

vasút (villamos, HÉV, metró, trolibusz) - 0,25 MJ/utaskm

1.3.6. Az éves energiamegtakarítás számítása A következőképpen számítható a megtakarítás:

1.3.7. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

Az intézkedésben érintett összes munkavállalóra vonatkozóan egyenként az alábbi dokumentumok megléte szükséges:

a) Munkavégzésre irányuló szerződés, vagy vállalati belső szabályzat, vagy a munkáltató és a munkavállaló távmunkáról szóló írásos megállapodása.

b) Az intézkedés bevezetését megelőző és az intézkedés bevezetését követő évben az otthonról teljesített munkanapok számát igazoló dokumentum.

c) A munkába járás távolságát és eszközét igazoló dokumentum.

1.3.8. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete

Az intézkedés elszámolása utólagos. Egy egybefüggő 365 napos időszak elszámolása szükséges. Energiamegtakarítás abban az évben számolható el, amikor a megtakarítás számszerűsíthető, vagyis az elszámolni kívánt egybefüggő 365 nap leteltének évében."