2015. évi LVII. törvény

az energiahatékonyságról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez szükséges egyes feladatok meghatározása és e feladatok végrehajtása feltételeinek biztosítása céljából, az energiaellátás és energiafelhasználás hatékonyságának átfogó biztosítására, s ezzel az energiafogyasztói költségek csökkentését, valamint a környezeti erőforrások jövő nemzedékek számára történő megóvását elősegítve - az európai uniós jogi követelményekre figyelemmel - a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában:

1.[4] effektív névleges teljesítmény: a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;

2.[5] egyéni fellépés: olyan energiahatékonysági beruházás, energiahatékonyságot javító intézkedés vagy ezek kombinációja, amely ellenőrizhető és mérhető vagy megbecsülhető energiahatékonysági javulást eredményez, és arra egy szakpolitikai intézkedés szerinti lényeges hozzájárulás nyomán került sor;

2a.[6] "első az energiahatékonyság" elve: az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során a költséghatékony, technikailag, gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele;

2b.[7] egyéni fellépés kezdete: a beruházás, vagy intézkedés célját szolgáló termékek, szolgáltatások megrendelésének a napja, vagy bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi;

3. energia: az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk d) pontja szerinti energiatermékek minden formája, éghető üzemanyagok, hő, megújuló energiák, villamos energia vagy az energia bármely más formája;

4. energiagazdálkodási rendszer: az energiahatékonysági célkitűzést, valamint az annak elérését célzó stratégiát meghatározó terv egymással összefüggő vagy kölcsönhatásban lévő elemeinek összessége;

5. energiahatékony beszerzéssel kapcsolatos dokumentáció: az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet ezen beszerzései során keletkezett olyan irat, amely rögzíti a beszerzés energiahatékonysági jellemzőit, valamint azt a tényt, hogy régi termék, épület cseréje vagy új beszerzés történt, továbbá a beszerzéssel elérhető éves energiamegtakarítás mértékét;

6. energiahatékonyság: a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa;

7. energiahatékonyság-alapú szerződés: az energiafogyasztó és az energiahatékonysági szolgáltató között létrejött olyan szerződés, amelyet teljes időtartama alatt ellenőriznek és nyomon követnek, és amelynek keretében nyújtott energiahatékonysági szolgáltatások ellentételezése a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulás vagy más energiahatékonysági kritérium teljesítésével összefüggésben történik;

8. energiahatékonysági szolgáltatás: olyan fizikai előny, haszon vagy javak szerződés alapján történő biztosítása - beleértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges üzemeltetést, karbantartást és ellenőrzést is, ha ilyen szolgáltatást e szerződés tartalmaz -, amelyek az energia és az energiahatékony technológia vagy cselekvés kombinációjából származnak és rendes körülmények között bizonyítottan az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy felbecsülhető javulásához vagy primerenergia-megtakarításhoz vezetnek;

9. energiahatékonysági szolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, aki energiahatékonysági szolgáltatást nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedést hajt végre a végső felhasználó létesítményében vagy helyiségében;

10. energiahatékonyság-javulás: az energiahatékonyság növekedése a technológiai, magatartásbeli vagy gazdasági változások vagy ezek kombinációjának eredményeképpen;

11.[8] energiamegtakarítás: az az energiamennyiség, amellyel csökkent valamely energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása után a mért vagy becsült energiaigény az intézkedést megelőzőhöz képest, biztosítva az energiaigényt befolyásoló külső feltételeknek megfelelő normalizálást;

11a.[9] energiamegtakarítás első jogosultja: az egyéni fellépéssel érintett végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy közötti írásbeli megállapodásban - ideértve az elektronikus úton kötött megállapodást is - az energiamegtakarítás első jogosultjaként megjelölt személy, ilyen megállapodás hiányában pedig az a személy, aki az energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás végrehajtásához a lényegesnek minősülő hozzájárulást kifejtette;

12. energetikai audit: az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó, jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő irat;

13. energetikai auditálás: olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről;

14. energetikai auditáló szervezet: energetikai auditálást végző gazdálkodó szervezet;

15. energetikai auditor: energetikai auditálást végző természetes személy;

15a.[10] épületautomatizálási és -szabályozási rendszer: olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvereket és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését;

15b.[11] fűtési rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amelynek révén növelhető a hőmérséklet;

16.[12] gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó;

16a.[13] halmozott energiamegtakarítás: az energiahatékonyság-javító intézkedéssel a vizsgált időtávon elért összes energiamegtakarítás;

17. hatékony távfűtés: olyan távfűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik;

18. hatékony távhűtés: olyan távhűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik;

18a.[14] hőfejlesztő berendezés: a fűtési rendszer azon része, amely hasznos hőt állít elő fűtőanyag kazánban történő elégetésével, vagy az elektromos ellenállásos fűtőrendszer fűtőelemeiben fellépő hőhatás (Joule-hatás) alkalmazásával, valamint a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy talajbeli hőforrásból való, hőszivattyúval történő hőelvonás révén;

18b.[15] integrált nemzeti energia- és klímaterv: az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott terv;

19. jelentős korszerűsítés: olyan korszerűsítés, amelynek költsége meghaladja egy hasonló új egység beruházási költségének 50%-át azzal, hogy nem tekinthető jelentős korszerűsítésnek, ha a tüzelőberendezést az általa kibocsátott szén-dioxid leválasztására alkalmas berendezéssel szerelik fel azzal a céllal, hogy gondoskodjanak a szén-dioxidnak a geológiai tárolásáról;

20.[16] kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (4) bekezdésének kivételével a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás;

21.[17] kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat: az a gazdálkodó szervezet, amely energiát értékesít a végső felhasználó számára;

22. komplex korszerűsítés: az épülethatároló szerkezetek és az épületgépészeti rendszerek többségét érintő korszerűsítés, amely a korszerűsítés előtti szinthez képest jelentős energiahatékonyság-javulást eredményez;

23. közintézmény: a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlatkérő szervezet;

23a.[18] közlekedési célú üzemanyag: a jövedéki adóról szóló törvény szerinti üzemanyag a repülőgép-üzemanyag kivételével;

24.[19] központi kormányzat: a központi kormányzati igazgatási szervek, a rendvédelmi szervek és a honvédelmi szervezetek országos hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, továbbá ha e szervezetek körében egy adott hatáskör vonatkozásában nem létezik országos hatáskörű szervezeti egység, akkor azok a szervezeti egységek vagy szervezetek, amelyek illetékessége együttesen terjed ki az ország területére;

24a.[20] lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület;

24b.[21] légkondicionáló rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet;

24c.[22] lényeges hozzájárulás: az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtása, valamint az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése érdekében kifejtett olyan hatás, amely nélkül a végső felhasználó nem döntött volna az egyéni fellépés megvalósítása mellett;

25. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendelet szerint nagy hatásfokúnak minősülő kapcsolt energiatermelés;

26.[23] nagyvállalat: a Kkvtv. 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;

27. névleges bemenő hőteljesítmény: az adott energiaátalakító berendezésre vonatkozó hatósági határozatban vagy a berendezés gépkönyvében vagy gyártói nyilatkozatában rögzített névleges teljesítményen történő üzemeltetéséhez szükséges, az energiaátalakító berendezésbe bevitt hőteljesítmény megawattban (MWth) kifejezve;

28. primerenergia-fogyasztás: a nem energiacélú felhasználással csökkentett bruttó belföldi energiafogyasztás;

28a.[24] szellőzőrendszer: a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti szellőztetőberendezés;

28b.[25] támogatandó háztartás: az a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartás, amely által használt lakóépületben a lakóépület 20 °C fokra való fűtéséhez és melegvíz készítéshez kapcsolódó, a háztartásra jutó éves energiaköltség meghaladja a háztartás éves jövedelmének 25%-át, ahol az éves energiaköltség és a háztartás éves jövedelme a 2020-tól kezdődő, a számítás időpontjában lezárt naptári évek energiaköltségének, illetve átlagjövedelmének számtani átlaga;

29. teljes bemenő hőteljesítmény: az összes olyan műszaki egység névleges bemenő hőteljesítményének összege, amely a létesítmény részét képezi;

30.[26] végfelhasználási energiamegtakarítás: a 12. § szerinti egyes kötelezettségi időszakok tekintetében az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott alapelvek szerinti számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamegtakarítási cél, amelynek a végső felhasználók körében történő eléréséről a Kormány gondoskodik;

31.[27] végső felhasználó: az a természetes személy vagy szervezet, aki vagy amely saját felhasználására vásárol energiát; távhűtéssel ellátott épület esetében, ha a távhűtési szolgáltatás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében - a közös használatú épületrészek kivételével - mérhető, végső felhasználónak kell tekinteni az egyes épületrészek tulajdonosát is.

32. végsőenergia-fogyasztás: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével.

33.[28] vállalkozáscsoport: azon vállalkozások összessége, amelyek egymással a Kkvtv. szerinti kapcsolódó vállalkozási vagy partnervállalkozási kapcsolatban állnak.

II. FEJEZET

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖZPONTI FELADATAI ÉS STRATÉGIAI DOKUMENTUMAI

2. Energiahatékonysági célkitűzés

2. § (1)[29] Indikatív energiahatékonysági célkitűzésként kell meghatározni a 2020-ra és 2030-ra elérendő primerenergia-felhasználást és végsőenergia-fogyasztást.

(2)[30]

(3)[31] A 2030-ra elérendő indikatív energiahatékonysági célt az integrált nemzeti energia- és klímatervben kell meghatározni az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. és 6. cikkével összhangban. A 2030-ra elérendő indikatív energiahatékonysági cél meghatározása során figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1128 Mtoe primer energiát és a 846 Mtoe végső energiát.

(4)[32] A 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig tartó időszak során elérendő indikatív energiahatékonysági célt és a támogatandó háztartások érdekében hozott intézkedések eredményét az integrált nemzeti energia- és klímaterv keretében kell az Európai Bizottság számára bejelenteni.

3.[33]

3. §[34]

4. Hosszú Távú Felújítási Stratégia[35]

4. §[36] (1) A magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá való felújítását (a továbbiakban: mélyfelújítás), valamint a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való költséghatékony átalakításának megkönnyítését ösztönző hosszú távú stratégiaként 2050-ig terjedő Hosszú Távú Felújítási Stratégiát kell kidolgozni.

(2) A Hosszú Távú Felújítási Stratégia

a) tartalmazza a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú nemzeti épületállomány áttekintését a felújított épületek 2020-ban várható arányának figyelembevételével;

b) meghatározza az épülettípusoknak és az éghajlati zónának megfelelő költséghatékony felújítási módokat, valamint az épületek életciklusán belül a szükséges felújítások javasolt időpontjait;

c) olyan szakpolitikákat és intézkedéseket határoz meg, amelyekkel ösztönözhető az épületek költséghatékony mélyfelújítása, ideértve a szakaszos mélyfelújításokat is, továbbá amelyekkel támogathatók a célzott, költséghatékony intézkedések és felújítások, így különösen az épületfelújítási útlevél rendszerének szabadon választható bevezetése révén;

d) tartalmazza azokat a speciális szakpolitikákat és intézkedéseket, amelyek célja a legkevésbé energiahatékony vagy gyenge műszaki állapotú épületek energetikai célú korszerűsítése, a tulajdonos és bérlő közötti esetleges érdekellentét csökkentése, a piac megfelelő működésének biztosítása, valamint azokat a szakpolitikákat és intézkedéseket, amelyek a támogatandó háztartásokat célozzák;

e) meghatározza az épületenergetika terén várható energiamegtakarítást, és tényeken alapuló becslést tartalmaz az egészséggel, biztonsággal, valamint a levegőminőség javításával kapcsolatos előnyök vonatkozásában;

f) ismerteti a középületekre vonatkozó energiahatékonysági szakpolitikákat és intézkedéseket;

g) ismerteti az energiamegtakarítást eredményező intelligens technológiák terjesztését, valamint épületek és közösségek összekapcsolását célzó kezdeményezéseket, továbbá az energiahatékony épületek tervezésével, építésével és korszerűsítésével foglalkozó szakemberek oktatására és továbbképzésére vonatkozó intézkedéseket;

h) intézkedéseket, valamint az előrehaladás mérésére alkalmas - 2030-ra, 2040-re és 2050-re külön-külön megállapított - indikatív mutatószámokat tartalmazó ütemtervet határoz meg az (1) bekezdésben rögzített célok elérése érdekében, ismertetve, hogy az ütemtervben meghatározott indikatív részcélok miként járulnak hozzá a 2. § (3) bekezdése szerinti energiahatékonysági célkitűzések eléréséhez;

i) tartalmazhat olyan intézkedéseket is, amelyek az épületek energiahatékonysági felújítását és élettartamát befolyásoló tűzbiztonsági és földrengésállósági kockázatokat kezelik.

(3) A Hosszú Távú Felújítási Stratégia mellékleteként ismertetni kell a megelőző Hosszú Távú Felújítási Stratégia végrehajtását, a megvalósított szakpolitikákat és intézkedéseket.

(4) A Hosszú Távú Felújítási Stratégia kidolgozása és végrehajtása során az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkében rögzítetteknek megfelelően nyilvános egyeztetést kell lefolytatni, a beérkezett vélemények és javaslatok összefoglalóját, valamint a nyilvános egyeztetésbe bevont hatóságok, civil szervezetek, piaci szereplők megnevezését pedig mellékelni kell a stratégiához.

5. Az energiaellátás hatékonysága

5. § (1)[37] Az energiaellátás hatékonyságának biztosítása érdekében a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés és távhűtés megvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékelését - a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. és IX. mellékletének a hatékony fűtési és hűtési potenciál átfogó értékelésének tartalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 4-i 2019/826/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti tartalommal - el kell végezni, és azt az Európai Bizottság kérésére ötévente felül kell vizsgálni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés céljából gondoskodni kell egy olyan országos költség-haszon elemzés készítéséről, amely a fűtési és hűtési szükségleteknek megfelelő, leginkább költséghatékony megoldások azonosítására és végrehajtására alkalmas.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti értékelés és a (2) bekezdés szerinti országos költség-haszon elemzés alapján lehetőség van nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés vagy a hatékony távfűtés vagy hatékony távhűtés olyan alkalmazására, ahol a haszon meghaladja a költségeket, a Kormány gondoskodik intézkedések kidolgozásáról és végrehajtásáról a hatékony távfűtési vagy hatékony távhűtési infrastruktúra fejlesztése érdekében, vagy annak érdekében, hogy az kompatibilis legyen a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés kifejlesztésével, valamint a hulladékhőből és megújuló energiaforrásokból előállított fűtési energia hasznosításával.

(4) Az energiaellátás hatékonyságának biztosítása érdekében - az (1) bekezdésben foglaltak mellett, attól függetlenül - el kell végezni a földgáz- és villamosenergia-hálózatok - így különösen a szállítással, az átvitellel, az elosztással, a terhelésszabályozással és együttműködő képességgel, valamint az energiatermelő létesítményekhez történő csatlakozással összefüggő - energiahatékonysági potenciáljának átfogó értékelését, különös tekintettel a háztartási méretű kiserőműre vonatkozó lehetőségekre.

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELADATAI

6. A Kormány energiahatékonysági feladatai

6. §[38] A Kormány

1. az "első az energiahatékonyság" elve alapján meghatározza a nemzeti energiahatékonysági célkitűzést;

2. kidolgozza a Hosszú Távú Felújítási Stratégiát, gondoskodik annak az Európai Bizottság részére történő megküldéséről;

3. a tárgyév január 1-jei állapot szerint összeállítja és közzéteszi minden év február 28-ig a 8. §-ban meghatározott épületek listáját, amelyek az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti minimumkövetelményeknek nem felelnek meg, biztosítja, hogy a listában meghatározott épületek alapterületének 3%-át az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelően a tárgyévben felújítsák, továbbá kijelöli a központi kormányzat energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá eső épületeinek nyilvántartását vezető minisztert;

4. meghatározza az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek által beszerezhető magas energiahatékonyságú termékek, szolgáltatások, épületek energiahatékonysági követelményeit;

5. kidolgozza a végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez a végső felhasználók körében szükséges, a 13. § (1) bekezdése szerinti szakpolitikai intézkedéseket (a továbbiakban: szakpolitikai intézkedések) és ellenőrzésük rendszerét;

6. gondoskodik a szakpolitikai intézkedések és alkalmazásuk módszertanának az Európai Bizottsághoz történő bejelentéséről;

7. kijelöli az egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős végrehajtó hatóságokat;

8. biztosítja a kijelölt végrehajtó hatóságok által működtetett nyomonkövetési rendszereknek az integrált nemzeti energia- és klímatervvel való összhangját, valamint meghatározza a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékét és éves célértékeit;

9. gondoskodik a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, valamint a hatékony távfűtés és a hatékony távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékelésének és az ahhoz szükséges országos költség-haszon elemzésnek az előkészítéséről;

10. meghatározza az energetikai auditálással kapcsolatos követelményeket;

11. biztosítja az Európai Bizottság felé fennálló energiahatékonysági jelentéstételi, értékeléskészítési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését;

12. meghatározza az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket;

13. gondoskodik a fenntartható fejlődéssel és az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásáról, illetve a médián keresztüli terjesztéséről;

14. nyilvántartja és közzéteszi a végfelhasználási energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges, az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat;

15. a 12. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban olyan felülvizsgálati, verifikációs, mérési, irányítási és ellenőrzési rendszert vezet be, amely keretében a szakpolitikai intézkedésekkel megvalósított, végső felhasználók körében elért energiamegtakarítási adatok hitelességét reprezentatív statisztikai mintával igazolja, majd megállapítja azokat halmozottan és éves bontásban;

16. a 12. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban olyan irányítási rendszert vezet be, amely alapján biztosítja, hogy a szakpolitikai intézkedések alapján elérhető éves új energiamegtakarítás ne legyen kevesebb a végfelhasználási energiamegtakarítás e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben rögzített éves célértékeinél, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket határoz meg arra az esetre, ha az előrehaladás mértéke nem kielégítő;

17. megtervezi és az integrált nemzeti energia- és klímaterv esedékes felülvizsgálatai során rögzíti az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemeknek megfelelően az energiamegtakarítási célok teljesülését elősegítő szakpolitikai intézkedések körét, valamint meghatározza az egyes szakpolitika intézkedések nyomon követéséhez és hitelesítéséhez szükséges módszertani eljárások kereteit;

18. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslata alapján, de legalább kétévente felülvizsgálja az energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren belül az energiamegtakarítási kötelezettség 15. § (1) bekezdésben meghatározott mértékét;

19. biztosítja az energiahatékonysági intézkedések és az energetikai felújítások magánfinanszírozásának erősödését, ennek keretében pedig intézkedéseket határozhat meg az energetikai auditok jobb felhasználására az egyéni fellépések befolyásolása érdekében, továbbá optimális mértékben alkalmazza az "Intelligens finanszírozás - intelligens épületek" európai uniós közösségi kezdeményezésben javasolt lehetőségeket és eszközöket.

7. A Hivatal energiahatékonysági feladatai[39]

7. § A Hivatal[40]

a)[41] a 12. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban gyűjti - és az energiapolitikáért felelős miniszter felhívására 3 munkanapon belül megküldi - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes szakpolitikai intézkedések, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszernek a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott nyomonkövetési adatait, valamint az integrált nemzeti energia- és klímatervnek és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módszereknek és elveknek megfelelően biztosítja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes alternatív szakpolitikai intézkedések, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer nyomonkövetési adatainak hitelesítését - ideértve annak biztosítását is, hogy amennyiben átfedés van a szakpolitikai intézkedések vagy az egyéni fellépések hatása között, az energiamegtakarítás nem kerül kétszeresen elszámolásra -;

b)[42] az integrált nemzeti energia- és klímaterv felülvizsgálatai során javaslatot tesz az egyes, az integrált nemzeti energia- és klímatervben rögzített és rögzíteni tervezett szakpolitikai intézkedések nyomonkövetési rendszerét megalapozó módszertani keret meghatározására.

c)[43] névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet az energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről, valamint a természetes személy energetikai szakreferensekről és energetikai szakreferens szervezetekről, nyilvántartást vezet a közreműködő szervezetekről, ellátja e személyek és szervezetek felügyeletét; valamint elvégzi az energetikai auditálás ellenőrzését;

d) a 20. § szerinti energiahatékonysági tájékoztató honlapot tart fenn;

e) értékelést készít a földgáz- és villamosenergia-hálózatok - így többek között a szállítással, az átvitellel, az elosztással, a terhelésszabályozással és együttműködő képességgel, valamint az energiatermelő létesítményekhez történő csatlakozással összefüggő - energiahatékonysági potenciáljáról, különös tekintettel a háztartási méretű kiserőműre vonatkozó lehetőségekre;

f) meghatározza

fa) a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó új villamosenergia-termelő létesítmények tervezése esetén a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményként történő üzemeltetéssel,

fb) a 20 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményt meghaladó villamosenergia-termelő létesítmények jelentős korszerűsítése esetén a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítménnyé történő átalakítással,

fc) a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó, hasznosítható hőmérsékleti szintű hulladékhőt termelő ipari létesítmények tervezése vagy jelentős korszerűsítése esetén a hőenergiát szállító hálózathoz csatlakoztatással, vagy a hulladékhő gazdaságilag indokolt igény kielégítésére - többek között kapcsolt energiatermeléssel - történő felhasználásával, valamint

fd) a hőenergiát szállító hálózat tervezése, vagy a már meglévő, hőenergiát szállító hálózatba 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó energiatermelő létesítmény létrehozásának vagy jelentős korszerűsítésének tervezése esetén a közeli ipari létesítményekből származó hulladékhő felhasználásával

járó kiadások és bevételek értékelésére (a továbbiakban: költség-haszon elemzés) vonatkozó módszertant és a költség-haszon elemzés elkészítésének követelményeit;

g) jóváhagyja az f) pont szerinti költség-haszon elemzést;

h) felmentést ad az f) pont szerinti költség-haszon elemzés elkészítésének kötelezettsége alól;

i) meghatározza a nem kötelező energetikai audit ellenőrzésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.

j)[44] nyilvántartást vezet a regisztrált nagyvállalatokról és a regisztrált nagyvállalatok nevét és székhelyét, továbbá a regisztrált nagyvállalattal szemben hozott, kötelező energetikai auditálás elmulasztását megállapító határozat véglegessé válása dátumát a Hivatal honlapján közzéteszi.

k)[45] a Kormány energiahatékonysági feladatainak ellátása érdekében az energiapolitikáért felelős miniszter megkeresésére 3 munkanapon belül megküldi az e törvény szerinti feladataival összefüggésben kezelt adatokat.

7/A. §[46] E törvény rendelkezéseinek megsértése esetén nem alkalmazható közigazgatási szankció a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított 5 év elteltével.

IV. FEJEZET

KÖZINTÉZMÉNYEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELADATAI

8. A központi kormányzati épületek energiahatékonysági jellemzőinek javítása

8. § (1) A központi kormányzat által használt,

a) állami vagy központi kormányzati tulajdonban lévő,

b) fűtött vagy hűtött,

c) az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott követelményértéket el nem érő és

d) 500 m2-t, 2015. július 9-étől 250 m2-t meghaladó hasznos alapterületű

épületek (a továbbiakban: felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek) energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá esnek.

(2)[47] 2014. január 1. napjától kezdve évente el kell végezni a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek közül a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek összalapterületének 3%-át kitevő alapterületű épületek - legalább a jogszabályban meghatározott energetikai minimumkövetelményeknek megfelelő - energiahatékonysági felújítását, amely során vizsgálni kell a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek távhőellátásba kapcsolását.

(2a)[48] 2022. január 1. napjától kezdve a (2) bekezdés szerinti energiahatékonysági felújítás mértékének el kell érnie az épületeken energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben az új épületek tekintetében előírt energetikai minimum követelményszintjét legalább a felújítandó alapterület 50%-a esetében.

(3) Nem tartoznak a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek körébe

a) a hitéleti célra használt épületek,

b) azon műemlék épületek, helyi védelem alatt álló épületek, amelyek esetében az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték elfogadhatatlan mértékű megváltoztatását eredményezné,

c)[49] a fegyveres erők vagy központi kormányzat használatában lévő nemzetvédelmi célt szolgáló épületek, a fegyveres erők vagy a nemzetvédelmi hatóságok egyéb alkalmazottai által használt lakónegyedei vagy irodaépületei kivételével.

9. § A felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az épületek négyzetméterben kifejezett alapterületét, valamint energiahatékonysági adatait. A nyilvántartást közzé kell tenni.

9. Energiahatékonysági célú beszerzés

10. § (1) Ha a termékek, szolgáltatások és épületek minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervek és honvédségi szervezetek (a továbbiakban együtt: energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet) általi beszerzéséről szóló szerződés értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott uniós értékhatárokat, az ajánlatkérők által kizárólag magas energiahatékonysági teljesítményű termékek, szolgáltatások és épületek szerezhetők be, ha ez összeegyeztethető a költséghatékonysággal, a gazdasági megvalósíthatósággal, a fenntarthatósággal, a műszaki alkalmassággal, valamint a verseny megfelelő érvényesülésével.

(2) Az (1) bekezdés csak olyan mértékben vonatkozik a katonai nemzetbiztonsági és az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervekre, valamint a honvédségi szervezetekre, amennyiben az nem eredményez összeütközést ezen szervezetek alaptevékenységének céljával.

(3)[50]

11. § Ha közintézmény az energiahatékonysági célú beszerzése során energiahatékonyság-alapú szerződést kíván kötni, e szerződésnek legalább az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia. A szerződést írásban kell megkötni.

9/A. A közintézményi tulajdonban és használatban álló épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági feladatok[51]

11/A. §[52] A közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője:[53]

a)[54] ötévente a Hivatal által elkészített és az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett minta szerinti energiamegtakarítási intézkedési tervet készít, amit a készítés évében március 31-ig köteles feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre;

b)[55] végrehajtja az energiamegtakarítási intézkedési tervet, a teljesítésről évente jelentést készít, amit a tárgyévet követő év március 31-ig köteles feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre;

c)[56] a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületen az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az épületre vagy épületrészre vonatkozó energiafogyasztási és a Hivatal elnökének rendeletében foglaltak szerint a tárgyévben elért végsőenergia-megtakarítási adatokat;

d)[57] gondoskodik az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett módszertan alapján az épület vagy épületrész használóinak energiahatékonysági szemléletformálásáról és a b) pont szerinti éves jelentésben erről beszámol;

e) együttműködik a Nemzeti Energetikusi Hálózattal az a)-d) pontban meghatározott feladatok ellátása során,

f)[58] a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre feltölti és változás esetén frissíti az épületre vagy épületrészre vonatkozó adatokat, energetikai tanúsítványt, energetikai auditot.

g)[59] együttműködik a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti elosztó, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) szerinti földgázelosztó (a továbbiakban együtt: elosztói engedélyesek) és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerinti távhőszolgáltató (a továbbiakban: távhőszolgáltató) által a Hivatal számára bejelentett energiafogyasztási adatok vizsgálatában;

h)[60] mentesül az a), b) és d) pont szerinti feladatok alól, ha a közintézmény nagyvállalatnak vagy energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetnek minősül.

i)[61] energetikai felelőst jelöl ki a Nemzeti Energetikusi Hálózattal történő kapcsolattartás és e §-ban meghatározott feladatok közvetlen ellátása céljából.

11/B. §[62] (1) A Magyar Államkincstár a Hivatal megkeresésének megfelelő rendszerességgel és adattartalommal elektronikus úton megküldi a Hivatal számára az e törvény szerinti közintézmények törzskönyvi nyilvántartásában szereplő adatait.

(2) Az elosztói engedélyes és a távhőszolgáltató köteles a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott módon és tartalommal, elektronikus úton bejelenteni a Hivatal által rendelkezésre bocsátott listában szereplő közintézmények energiafogyasztási adatait a Hivatal számára.

V. FEJEZET

ENERGIAHATÉKONYSÁG-JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK A VÉGFELHASZNÁLÁSI ENERGIAMEGTAKARÍTÁS ÉRDEKÉBEN

10. A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke

12. §[63] (1) A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti kötelezettségi időszakban (a továbbiakban: első kötelezettségi időszak) a 2010., 2011. és 2012. bázisévekben átlagosan a végső felhasználók részére értékesített, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamennyiséghez képest országos szinten évi 1,5% mértékű energiamegtakarítással elért, halmozott energiamegtakarítás.

(2) A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke a 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti kötelezettségi időszakban (a továbbiakban: második kötelezettségi időszak) a 2016., 2017. és 2018. bázisévek átlagos végsőenergia-fogyasztási mennyiségéhez képest országos szinten évi 0,8% mértékű energiamegtakarítással elért, halmozott energiamegtakarítás.

(3) Az első kötelezettségi időszakban a végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint legfeljebb 25%-kal csökkenthető.

(4) A második kötelezettségi időszakban a végfelhasználási energiamegtakarítás éves célértékeit a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg azzal, hogy a kötelezettségi időszak végéig a (2) bekezdésben meghatározott végfelhasználási energiamegtakarítást el kell érni.

(5) A 2031. január 1. és 2040. december 31. közötti kötelezettségi időszakban és a 2041. január 1. és 2050. december 31. közötti kötelezettségi időszakban a (2) bekezdéssel összhangban megállapított mértékű végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérni.

(6) A második kötelezettségi időszakban a 2020. december 31. után megvalósuló energiamegtakarítás számolható el. A 2020. december 31. után elért energiamegtakarítás az első kötelezettségi időszakban nem számolható el.

11. A végfelhasználási energiamegtakarítást megvalósító intézkedések meghatározása és számítási módja[64]

13. §[65] (1) A végfelhasználási energiamegtakarítást

a) az energiára vagy szén-dioxidra kivetett adókkal, amelyek az energia végső felhasználói fogyasztásának csökkentését eredményezik,

b) finanszírozási rendszerekkel, eszközökkel vagy pénzügyi ösztönzőkkel,

c) szabályozással vagy önkéntes megállapodásokkal,

d) termékek és szolgáltatások energiahatékonyságának javítását célzó nemzeti szabványok bevezetésével, továbbá európai szabványokhoz kapcsolódó nemzeti értékek megadásával,

e) energiacímkézési rendszerekkel,

f) oktatási, képzési, tanácsadási, szemléletformálási programokkal,

g) egyéb eszközökkel vagy

h) energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel

kell elérni.

(2) A szakpolitikai intézkedéseket az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kell kidolgozni. A szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor figyelembe kell venni a támogatandó háztartások számának csökkentésére irányuló célkitűzéseket.

(3) A szakpolitikai intézkedések végrehajtásával megvalósuló energiamegtakarítást az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszertan alapján kell megállapítani.

(4) Az épületek felújítása során megvalósuló energiahatékonyság-javulást ösztönző szakpolitikai intézkedéseket a megcélzott vagy megvalósult energiamegtakarítás elérése érdekében a következő kritériumok közül egy vagy több figyelembevételével kell meghatározni:

a) a felújítás céljából használt berendezés vagy anyag energetikai jellemzője, ha a felújítás céljából felhasznált berendezést vagy anyagot olyan szakember telepíti, aki rendelkezik az előírt szintű minősítéssel vagy képesítéssel;

b) az épületeken belüli energiamegtakarítás kiszámításához használt szabványos értékek;

c) a felújítással elért javulás, a felújítás előtt, illetve után kiállított energiahatékonysági tanúsítványok összehasonlításának eredménye;

d) energetikai audit eredményei;

e) az energetikai jellemző javulását jelző, más releváns, átlátható és arányos módszerrel végzett vizsgálat eredményei.

(5) A második kötelezettségi időszakban az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási, valamint az energiamegtakarítás terén érvényesülő éves tendenciákkal kapcsolatos adatokat halmozottan és éves bontásban a Hivatal az egyes energiahatékonyság-javító intézkedések megvalósulását követő év szeptember 30-ig megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter részére, aki gondoskodik a személyes adatnak vagy üzleti titoknak nem minősülő információk közzétételéről. A Hivatal az adatokat összesítve, valamint a 15. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezetti csoportok szerinti bontásban is feltünteti.

(6) A második kötelezettségi időszak során elérendő végfelhasználási energiamegtakarítás mértékéről, annak kiszámítási módjáról, a kapcsolódó szakpolitikai intézkedésekről és az alkalmazásukra vonatkozó, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel rendelkező módszertanokról az energiapolitikáért felelős miniszter jelentést készít, amelyet az integrált nemzeti energia- és klímaterv részeként nyújt be az Európai Bizottság részére.

(7) A (6) bekezdés szerinti jelentéshez az energiapolitikáért felelős miniszter felhívására a Hivatal a felhívás érkeztetéstől számított 90 napon belül megküldi

a)[66] a szakpolitikai intézkedések által elért energiamegtakarítás számításának és hitelesítésének módszertanát, beleértve az addicionalitás és a hozzájárulás lényegessége meghatározásának módját, valamint a várható és a nagyságrendi megtakarítás tekintetében alkalmazott módszertanok és referenciaértékek megjelölését;

b) az intézkedések élettartamát és számításának módját, valamint azt, hogy ezek a számítások min alapulnak;

c) az országon belüli éghajlati eltérések figyelembevételére alkalmazott megközelítést.

(8) Ha a Hivatal által elszámolt halmozott energiamegtakarítás legalább 20%-kal elmarad a Kormány rendeletében megállapított éves célértéktől, a Hivatal tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert az (5) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettsége során. Ha az elmaradás az (1) bekezdés h) pontjában rögzített energiahatékonysági kötelezettségi rendszert érinti, a Hivatal javaslatot tesz az energiapolitikáért felelős miniszter részére a 15. § (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítási kötelezettség mértékének megemelésére.

12. Az energiahatékonyság-javító szakpolitikai intézkedések végrehajtása

14. §[67] (1) A végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez alkalmazott, 13. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szakpolitikai intézkedések (a továbbiakban: alternatív szakpolitikai intézkedések) megvalósításáért és nyomon követéséért felelős közfeladatot ellátó szervezet (a továbbiakban: végrehajtó hatóság)

a) gondoskodik a hatáskörébe tartozó alternatív szakpolitikai intézkedések végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzéséről,

b) átadja az egyes alternatív szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések révén elért energiamegtakarítás számbavételéhez és hitelesítéséhez szükséges rendelkezésre álló adatokat az egyes energiahatékonyság-javító intézkedések megvalósulását követő év április 30-ig

ba) az első kötelezettségi időszak vonatkozásában az energiapolitikáért felelős miniszter számára, az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon,

bb) a második kötelezettségi időszak vonatkozásában a Hivatal számára, a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott módon és adattartalommal,

c) együttműködik az adatok felülvizsgálata során és megadja a szükséges tájékoztatást.

d)[68] a tárgyévet követő szeptember 30-ig jelentést készít az energiapolitikáért felelős miniszter részére a tárgyévben elért energiamegtakarítások ellenőrzése érdekében végzett tevékenységéről és az ellenőrzések eredményéről.

(1a)[69] A végrehajtó hatóság az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti adatszolgáltatás során a következő személyes adatokat is átadja:

a) ingatlanon megvalósuló alternatív szakpolitikai intézkedés esetén az ingatlan címe, helyrajzi száma,

b) ingóságon megvalósuló alternatív szakpolitikai intézkedés esetén az ingóság gyári száma, gépjármű esetén alvázszáma, és

c) az alternatív szakpolitikai intézkedéssel érintett végső felhasználó neve, lakcíme.

(1b)[70] A végrehajtó hatóság az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti adatszolgáltatással érintett adatokat az adatszolgáltatással egyidejűleg megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter részére is. Az átadott adatokat az energiapolitikáért felelős miniszter és a Hivatal az elért energiamegtakarítás megállapítása és hitelesítése céljából az adott kötelezettségi időszak lejártát követő ötödik év végéig kezeli.

(1c)[71] Ha az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti adatszolgáltatás az egyéni fellépések megvalósulása szerinti tárgyévet követő május 31-ig nem valósul meg, a Hivatal erről tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert.

(1d)[72] Energiamegtakarítás elérését célzó támogatási, tanácsadási program esetén a program kiírója a program kidolgozása során figyelembe veszi a Hivatal által - az energiahatékonysági tájékoztató honlapon - közzétett módszertani útmutatót.

(2) Az egyes alternatív szakpolitikai intézkedéseket és a megvalósításukért felelős végrehajtó hatóságot az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(3) Ha az energiamegtakarítás több alternatív szakpolitikai intézkedés közös eredménye, az egy alternatív szakpolitikai intézkedés eredményei között számolható el a végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítése során. Az alternatív szakpolitikai intézkedések hitelesítési és nyomonkövetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a 15. § szerinti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel vagy más alternatív szakpolitikai intézkedésekkel történő közös megvalósítással létrejött energiamegtakarítás eredményei elkülöníthetők legyenek.

(4)[73] A Hivatal a 13. § (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott alternatív szakpolitikai intézkedések keretében a második kötelezettségi időszakban megvalósított egyes energiahatékonyság-javító intézkedések reprezentatív módon kiválasztott statisztikailag jelentős részét felülvizsgálja. A statisztikailag jelentős részt a Hivatal éves felülvizsgálati tervben határozza meg. A felülvizsgálat végrehajtásáról, a levont következtetésekről, a bejelentett megtakarításoknak a Hivatal ellenőrzése alapján javasolt korrekciójáról a Hivatal felülvizsgálati jelentést készít az energiapolitikáért felelős miniszter részére.

(5) A Hivatal a (4) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a végrehajtó hatóságtól, az adott energiahatékonyság-javító intézkedéssel érintett végső felhasználótól, az energetikai tanúsítványok elektronikus nyilvántartását vezető szervezettől, valamint a közreműködő energetikai auditortól vagy auditáló szervezettől információt kérni, a kapcsolódó iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot és személyes adatot tartalmazó iratokat is, valamint jogosult az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti szemlét lefolytatni.

(6)[74] A végrehajtó hatóság, az adott energiahatékonyság-javító intézkedéssel érintett végső felhasználó, az energetikai tanúsítványok elektronikus nyilvántartását vezető szervezet, valamint a közreműködő energetikai auditor vagy auditáló szervezet a Hivatal részére megadja a (4) bekezdés szerinti feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal az adatszolgáltatási kötelezettséget előíró határozatában határozza meg. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal ötmillió forintig terjedő bírságot szab ki.

(7)[75] A (6) bekezdés szerinti bírság ugyanazon mulasztás tekintetében - összesen legfeljebb hat alkalommal, legalább 60 napos időközönként, de az első bírságot megállapító határozat véglegessé válását követő legfeljebb egy éven belül - ismételten kiszabható.

12/A. Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer[76]

15. §[77] (1)[78] A Vet. és a Get. szerinti villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes, saját jogon eljáró felhasználó részére szerződés keretében földgázt szállíttató fél, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére - ideértve a saját célra történő felhasználást is - értékesítő gazdálkodó szervezet, egyesület (a továbbiakban együtt: kötelezett fél)[79]

a) a 2021. évben az általa 2019-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának,

b) a 2022. évben az általa 2020-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,1%-ának,

c) a 2023. évben az általa 2021-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,3%-ának,

d) a 2024-2027. években az egyes éveket megelőző második évben általa végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának,

e) a 2028. évben az általa 2026-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,35%-ának,

f) a 2029. évben az általa 2027-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,15%-ának,

g) a 2030. évben az általa 2028-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának

megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást köteles elérni a végső felhasználók körében (a továbbiakban: energiamegtakarítási kötelezettség).

(2)[80] Az energiamegtakarítási kötelezettség számítása során a kötelezettség alá vont energiamennyiségbe a számítás alapjául szolgáló évben a kötelezett fél által értékesített, szállított villamos energia, földgáz, és közlekedési célú üzemanyag számít bele, azzal, hogy a Hivatal az energiamegtakarítási kötelezettség megállapításához az adott értékesítés vonatkozásában az első, főtevékenységét tekintve végső felhasználó statisztikai besorolású gazdálkodó szervezet részére történő értékesítést veszi figyelembe, a továbbértékesítést nem vizsgálja.

(2a)[81] Az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben megvalósult egyéni fellépésből származó, energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére korábban el nem számolt hitelesített energiamegtakarítással is teljesíthető, függetlenül a megtakarítás hitelesített élettartamától.

(2b)[82] A saját jogon eljáró felhasználó részére szerződés keretében földgázt szállíttató fél és a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő egyesület először a 2024. évben köteles energiamegtakarítási kötelezettséget teljesíteni.

(3)[83] A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését a 13. § (1) bekezdés b)-g) pontja szerinti olyan alternatív szakpolitikai intézkedésekkel is kombinálhatja, amelyekhez a kötelezett fél - vagy hitelesített energiamegtakarítás átruházása esetén bármely személy - részéről lényeges hozzájárulás történt. Ha a kötelezett fél az elért energiamegtakarítást ilyen alternatív szakpolitikai intézkedések igénybevételével éri el, az elért energiamegtakarításból a kötelezett félnek és a végső felhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részaránya - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az alternatív szakpolitikai intézkedés keretében, az egyéni fellépés további elszámolható költségének részaránya pedig kötelezetti energiamegtakarításként számolható el. Oktatási, képzési, tanácsadási és szemléletformálási programok kötelezetti igénybevétele esetén a kötelezetti elszámolhatóság részarányát az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(4)[84] Lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépés megvalósítása során a kötelezett félnek és a végső felhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás, adókedvezmény vagy ezek együttes igénybevétele esetén a kötelezett az energiamegtakarítás 70%-át akkor is elszámolhatja kötelezetti energiamegtakarításként, ha a (3) bekezdés alapján ennél kevesebbre lenne jogosult. A Hivatal az így keletkező megtakarítást a 13. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásában külön feltünteti.

(4a)[85] Az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósága az adott alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételek meghatározásával egyező formában meghatározhatja, hogy az adott alternatív szakpolitikai intézkedés mely feltételek fennállása esetén vehető igénybe energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére.

(5)[86] Nem számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként olyan egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás, amely 2020. január 16. előtt megkezdődött.

(6) A villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes a Vet. vagy a Get. szerinti engedélye időbeli hatályának megszűnéséig terjedő időtartamra vonatkozóan vagy az engedély visszavonásáról szóló határozatban megjelölt időpontig, ennek hiányában a visszavonást elrendelő határozat véglegessé válásának napjáig terjedő időtartamra vonatkozóan időarányosan teljesíti az energiamegtakarítási kötelezettségét. A közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók számára értékesítő gazdálkodó szervezet az értékesítési tevékenységének megszűnése esetén a tevékenység befejezéséig időarányosan teljesíti az energiamegtakarítási kötelezettségét.

(7) A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettsége teljesítésével összefüggésben nem akadályozhatja, hogy a végső felhasználó más energiaszolgáltatóval kössön energia vásárlására irányuló szerződést. Ha az energiahatékonyság-alapú szerződés egyben a Vet. hatálya alá tartozó villamosenergia-vásárlásra vagy a Get. hatálya alá tartozó földgáz-kereskedelemre is irányul, a megállapodásban rögzíteni kell az energiahatékonysági intézkedésekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek kereskedőváltás esetén alkalmazandó szabályait. Az ilyen megállapodások nem lehetnek ellentétesek a Vet. és a Get. kereskedőváltásra vonatkozó előírásaival.

15/A. §[87] (1)[88] Az egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítást a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott jegyzék (a továbbiakban: jegyzék) alapján, vagy energetikai auditor, energetikai auditáló szervezet által kiállított energetikai audit alapján, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezők, valamint számítási módszerek és elvek alkalmazásával kell megállapítani. Az energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai audit kiegészítő kötelező tartalmi elemeit a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(2)[89] A jegyzék tartalmazza az egyszerűsített mérnöki módszertan alapján, becsléssel megállapítható energiamegtakarítást eredményező egyéni fellépést, valamint az így elért energiamegtakarítás kiszámításának módszereit és elveit. A jegyzéket a Hivatal évente felülvizsgálja.

(3)[90] A jegyzék tervezetét a Hivatal megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter részére. Az energiapolitikáért felelős miniszter a tervezetre a kézhezvételtől számított 60 napon belül írásbeli észrevételt tehet. Az észrevételt a Hivatal mérlegeli, és ha azzal nem ért egyet, erről tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert.

(4)[91] Az egyéni fellépésekből származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarítást a Hivatal által névjegyzékbe vett - kötelezett félnek nem minősülő - energetikai auditáló szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) hitelesíti. A hitelesítő szervezet nem válhat a saját maga által hitelesített energiamegtakarítás első jogosultjává, kivéve, ha a Hivatal ellenőrzése eredményeként az energiamegtakarítás pótlására kötelezi. Hitelesítés nélküli energiamegtakarítás a Hivatalhoz nem jelenthető be és a Hivatal részéről nem számolható el energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.

(4a)[92] A Hivatal online felületen - a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában - tartja nyilván az energiamegtakarításnak, valamint az energiamegtakarítás jogosultjának a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatait. Ezen adatokat a hitelesítő szervezet az energiamegtakarítás hitelesítését követően haladéktalanul felvezeti a Hivatal online felületén.

(4b)[93] A hitelesített energiamegtakarítás jogosultjának személyében bekövetkező változást az átruházó köteles haladéktalanul bejelenteni a (4a) bekezdés szerinti online felületen. A hitelesített energiamegtakarítás átruházásához a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges, az átruházás a (4a) bekezdés szerinti online felületen történő bejelentéssel válik hatályossá.

(4c)[94] A hitelesítő szervezet az energiamegtakarítás természetes személy jogosultjának - a személyes adatai közül - kizárólag a nevét és lakcímadatát rögzíti a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában.

(4d)[95] A (4c) bekezdés szerinti személyes adatot a Hivatal a 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése, a hitelesített energiamegtakarítással mint vagyoni értékű joggal való kereskedelem biztonsága, valamint ellenőrzési feladatainak ellátása céljából a 12. §-ban meghatározott kötelezettségi időszak lejártát követő 5. év végéig kezeli.

(4e)[96] A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában szereplő, egy adott évre elszámolható energiamegtakarítás adatait, ideértve a hitelesített energiamegtakarítás természetes személy jogosultjának nevét és címét a Hivatal a következő év március 31-ig az energiahatékonysági tájékoztató honlapján elérhetővé teszi.

(5)[97] A hitelesítő szervezet hitelesítésével igazolja, hogy az (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítás megállapítása során megfelelően vették figyelembe az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezőket, számítási módszereket és elveket, továbbá a lényeges hozzájárulás meglétét, valamint az energiamegtakarítás addicionális mértékét a tárgyévre és az azt követő évekre egyaránt.

(6) Az addicionalitás kritériumait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszerei és elvei között rögzíti.

(7)[98] Lényeges hozzájárulást a kötelezett fél, vagy bármely személy kifejthet. A lényegesség kritériumait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rögzíti.

(8)[99] A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába bevezetett adatokról és a 15/D. § (1) bekezdése szerinti adatokról a hitelesítő szervezet igazolást állít ki az első jogosult számára.

(9)[100] A hitelesítő szervezet és az első jogosult a hitelesített energiamegtakarítás Hivatal általi ellenőrizhetősége érdekében gondoskodik az energiamegtakarítás létrejötte, hitelesítése, a hitelesített energiamegtakarítást átruházás útján megszerző személy pedig az energiamegtakarítás megszerzése során birtokába került dokumentációnak az adott kötelezettségi időszakot követő 5 évig történő megőrzéséről.

15/B. §[101] (1) A kötelezett felek úgy dönthetnek, hogy együttesen tesznek eleget a 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettségüknek, amely esetben az energiamegtakarítási kötelezettségüket össze kell számítani. Ebben az esetben a kötelezett felek az energiamegtakarítási és valamennyi kapcsolódó kötelezettségük teljesítéséért - ideértve az adatszolgáltatási és bírságfizetési kötelezettségeket - egyetemlegesen felelnek.

(2) A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettségét akár saját tevékenységi körében, akár tevékenységi körén kívül eső más szektorban kifejtett lényeges hozzájárulása eredményeként létrejött, valamint más személyek által megvalósított hitelesített energiamegtakarítással is teljesítheti.

(3) A hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át. A nem hitelesített energiamegtakarítás átruházása, a 15/D. § (9) bekezdése szerinti eset kivételével az energiamegtakarítás nem kötelezett félnek minősülő vevő részére történő átruházása, valamint a Hivatal által energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére elszámolt energiamegtakarítás átruházása semmis. A hitelesített energiamegtakarítás felosztható és többször továbbruházható.

(4)[102] Az energiamegtakarítás első jogosultját az egyéni fellépéssel érintett végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy közötti írásbeli megállapodásban - ideértve az elektronikus úton kötött megállapodást is - kell megjelölni. E megállapodást az egyéni fellépés kezdete előtt kell megkötni, több egyéni fellépés megvalósítására irányuló cselekmény közül a legkorábbit kell figyelembe venni. A megállapodás tartalmazza a lényeges hozzájárulás módját és mértékét, valamint rögzíti azt a tényt, hogy a hozzájárulás lényeges hatással volt a végső felhasználó egyéni fellépése érdekében hozott döntésére. E megállapodás hiányában az energiamegtakarítás nem hitelesíthető, kivéve, ha az adott energiamegtakarítás olyan energiamegtakarítást eredményező intézkedésből származik, amely tekintetében bármely személy részéről korábban lényeges hozzájárulás történt. Több első jogosult esetén a megállapodásban az egyéni fellépésből származó teljes energiamegtakarítás mértékére vonatkozóan egyértelműen fel kell tüntetni az energiamegtakarítás jogosultak közötti felosztását.

(5) Egy egyéni fellépésből származó energiamegtakarításra csak egy, a (4) bekezdés szerinti megállapodás köthető. Több lényeges hozzájárulást kifejtő személy esetén - az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatóságát ide nem értve - többoldalú megállapodás megkötése szükséges.

(6) Nem kötelező a (4) bekezdés szerinti megállapodás megkötése szemléletformálási intézkedés esetén, valamint, ha a kötelezett saját eszközein, vagy saját tevékenységét érintően hajt végre egyéni fellépést és kizárólag maga válik az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás első jogosultjává.

(7)[103] A hitelesített energiamegtakarítás kétoldalú megállapodás keretében vagy szervezett piacon ruházható át. A szervezett piac működtetője a Hivatal által vezetett hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásához jogosult hozzáférni a hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházása érdekében. A hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházásának alapelveit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg, mely tartalmazza a szervezett piacot működtető szervezet kijelölését is.

(8) A hitelesített energiamegtakarítások szervezett piacát működtető szervezet e tevékenységével kapcsolatos felügyeletét és ellenőrzését a Hivatal látja el. A szervezett piacot működtető szervezet a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott határidőben és adattartalommal a Hivatal számára adatot szolgáltat. Ha a szervezett piacot működtető szervezet nem tesz eleget e törvényben, vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltaknak, a megfelelés igazolásáig a Hivatal felfüggeszti a szervezett piacot működtető szervezet hozzáférését a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásához.

15/C. §[104] (1)[105] A Hivatal az egyes kötelezett felek vonatkozásában két tizedesjegy pontossággal, a kerekítés szabályainak alkalmazásával, határozatban állapítja meg a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás mértékét a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig. Ha a szükséges adatok ezen időpontig nem állnak rendelkezésre, a Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján hozza meg a határozatot.

(1a)[106] A kötelezett fél a jövedéki kiskereskedő kivételével, valamint a közlekedési célú üzemanyag értékesítésére jogosult adóraktári engedélyes és jövedéki engedélyes a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon, adattartalommal és határidőben a Hivatal számára megküldi az energiamegtakarítási kötelezettsége megállapításához szükséges adatokat.

(1b)[107] Az (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a Hivatal ellenőrzi. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a Vet. vagy a Get. hatálya alá tartozó kötelezett féllel szemben a Vet. vagy a Get. szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő kötelezett féllel, valamint az adóraktári engedélyessel és a jövedéki engedélyes kereskedővel szemben tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki azzal, hogy az alkalmazott jogkövetkezmény nem mentesíti a kötelezett felet az energiamegtakarítási kötelezettsége alól. A bírság kiszabásánál a Hivatal mérlegeli, hogy a mulasztás milyen mértékben lehetetleníti el a kötelezettség megállapítását a rendelkezésre álló adatok alapján.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden év szeptember 30-ig a Hivatal rendelkezésére bocsátja a közlekedési célú üzemanyagot értékesítők 15. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének megállapításához szükséges adatokat.

(2a)[108] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden év január 31-ig a Hivatal rendelkezésére bocsátja a megelőző évben engedélyessé váló, valamint értékesítési tevékenységet megkezdő közlekedési célú üzemanyagot értékesítők névsorát és a megelőző évre vonatkozó értékesítési adatait.

(3)[109] A kötelezett fél átalakulása vagy egyesülése esetén a jogutód energiamegtakarítási kötelezettsége éves mértékének meghatározása során figyelembe kell venni a jogelőd által értékesített és szállított energiamennyiségeket.

(4)[110] A kötelezett fél szétválása esetén a jogutód energiamegtakarítási kötelezettsége éves mértékének meghatározása során a vagyonmegosztás arányában kell figyelembe venni a szétváló jogi személy által értékesített és szállított energiamennyiségeket.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti szabályokat a legutolsó és a korábbi jogutódlásokra kiterjedően is alkalmazni kell.

(6)[111] A Hivatal nem állapítja meg határozatban a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás kötelezettre vonatkozó mértékét, ha - a jogutódlás esetét ide nem értve - a kötelezett fél

a) a tárgyévet megelőző második évben nem teljes évre vonatkozóan rendelkezett értékesítési, szállítási jogosultsággal, vagy

b) a tárgyévet megelőző két év egyikében sem rendelkezett vagy a tárgyévet megelőző évben nem teljes évre vonatkozóan rendelkezett értékesítési, szállítási jogosultsággal.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában a tárgyévi energiamegtakarítási kötelezettség

a)[112] alapja a (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tárgyévet megelőző évben, a (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített és szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség,

b) mértéke a 15. § (1) bekezdésben a tárgyévre előírt %-os mérték.

(8)[113] A tárgyévben kötelezetté váló közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezet, egyesület a kötelezetté válását követő harminc napon belül köteles regisztrálni a Hivatal energiahatékonysági kötelezettségi rendszer működését támogató adatgyűjtő rendszerébe.

15/D. §[114] (1) A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást és az azt alátámasztó adatokat legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében megállapított módon és adattartalommal jelenti be a Hivatal részére. A határidő jogvesztő.

(1a)[115] A kötelezett fél (1) bekezdés szerinti bejelentése a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában az adott energiamegtakarítás jogosultjaként való feltüntetésével történik meg. A bejelentéshez szükséges adatokat a hitelesítő szervezet vezeti fel a Hivatal online felületén az energiamegtakarításnak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába való felvezetésével egyidejűleg.

(1b)[116] A kötelezett fél az (1) bekezdés szerinti bejelentése során a következő személyes adatokat is átadja a Hivatal részére:

a) ingatlanon megvalósuló egyéni fellépés esetén az ingatlan címe, helyrajzi száma,

b) ingóságon megvalósuló egyéni fellépés esetén az ingóság gyári száma, gépjármű esetén alvázszáma, és

c) az egyéni fellépéssel érintett végső felhasználó neve, lakcíme.

(1c)[117] Az (1b) bekezdés szerinti adatokat a Hivatal az elért energiamegtakarítás számbavétele és hitelesítése céljából az adott kötelezettségi időszak lejártát követő ötödik év végéig kezeli.

(2) A Hivatal a kötelezett felekre vonatkozó energiahatékonyság-javító intézkedéseket és energiamegtakarítási adatokat folyamatosan, visszakövethetően, a kötelezett felek számára hozzáférhető módon nyilvántartja.

(2a)[118] Azon 2026. január 1-től megkezdett intézkedésekből származó megtakarítások esetében, amelyeknél az intézkedés élettartama nem éri el a második kötelezettségi időszak végét, a Hivatal a megtakarításokat a második kötelezettségi időszak végéhez arányosítva, csökkentett értékkel veszi figyelembe a 15. § (1) bekezdése szerinti megtakarítási kötelezettség teljesítésénél.

(3) A kötelezett fél az adott évre bejelentett energiamegtakarítás tárgyévi kötelezettség feletti részét - a (6) bekezdés szerinti kivétellel - a két megelőző évre visszamenőleg is elszámolhatja elért megtakarításként. A két megelőző évre elszámolt energiamegtakarítás csökkentett értékeléssel történhet. A csökkentés mértéke:

a) a tárgyévet megelőző évre vonatkozó elszámolás esetén 50%;

b) a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó elszámolás esetén 75%.

(4)[119] A kötelezett fél a tárgyévet követő év március 31-ig nyilatkozik arról, hogy a számára az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarításból mennyit kíván a korábbi évekre visszamenőlegesen elszámolni. A korábbi évekre el nem számolt, adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarítást a Hivatal a következő évek energiamegtakarítási kötelezettsége teljesítéseként veszi figyelembe. Az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli, a korábbi évekre el nem számolt energiamegtakarítást a Hivatal másfélszeres szorzóval veszi figyelembe a következő évek megtakarítási kötelezettsége teljesítéseként, feltéve, hogy az energiamegtakarítás hitelesített élettartama legalább három év. 2024. január 1-től a lakossági és középületekben megkezdett, az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli, a korábbi évekre el nem számolt energiamegtakarítást a Hivatal kétszeres szorzóval veszi figyelembe a következő évek megtakarítási kötelezettsége teljesítéseként, feltéve, hogy az energiamegtakarítás hitelesített élettartama eléri a második kötelezettségi időszak végét. A másfélszeres vagy kétszeres szorzóval egyszer már beszámított energiamegtakarítás ismételten nem többszörözhető. A 2025. évi és az azt követő évekre meghatározott kötelezettség teljesítésére a másfélszeres szorzóval történő elszámolás akkor alkalmazható, ha az érintett energiamegtakarítás hitelesített élettartama legalább öt év.

(5)[120] Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő év március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét részben vagy egészben a 15/E. § (1) bekezdésében meghatározott energiahatékonysági járulék megfizetésével teljesíti-e, vagy a következő két év egyikében fogja azt teljesíteni a (3) bekezdés szerinti csökkentés figyelembevételével. A Hivatal a tárgyévet követő év január 31-ig írásbeli emlékeztetőt küld a kötelezett feleknek a járulékfizetés lehetőségéről és a nyilatkozattételi határidőről, amely tartalmazza a nyilatkozattételi határidő elmulasztása, valamint a járulék 15/E. § (1) bekezdése szerinti határidőre történő megfizetésének elmulasztása esetére alkalmazandó jogkövetkezményeket. Ha a kötelezett fél a fenti határidőn belül a hiányzó kötelezettség tekintetében nem nyilatkozik, vagy a járulék megfizetésére a 15/E. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül nem, vagy csak részben kerül sor, az a kötelezett fél 15/F. § (1) bekezdése szerinti nemteljesítésének minősül.

(6) A 2021. és a 2022. évekre vonatkozó energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésénél a tárgyévet követő évekből az energiamegtakarítási kötelezettség feletti energiamegtakarítás visszamenőlegesen nem számítható be.

(7)[121] A tárgyévben hitelesített energiamegtakarítások reprezentatív módon kiválasztott, statisztikailag jelentős részének megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi, függetlenül attól, hogy azt kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként az (1) bekezdés alapján elszámolásra bejelentette-e. A statisztikailag jelentős hányadot a Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg.

(7a)[122] Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, a hitelesítő szervezetet a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítással egyező mértékű energiamegtakarításnak a végső felhasználók körében történő 180 napon belüli teljesítésére kötelezi, amely kötelezettség hitelesítő szervezet választása szerint a Hivatal elnökének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében megállapított mértékű megváltási díj (a továbbiakban: megváltási díj) megfizetésével is teljesíthető. A Hivatal az energiamegtakarítás teljesítésére kötelező határozatában a teljesítésre nyitva álló határidő elmulasztása esetére a hitelesítő szervezetet minden nem teljesített 1 GJ energiamegtakarítás után 70 000 Ft mértékű bírság fizetésére kötelezi. A jogkövetkezmény meghatározására irányuló, illetve bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. Ha a Hivatal az ellenőrzése során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, az nem befolyásolja az energiamegtakarításnak az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként történő teljes mértékű elszámolhatóságát. A Hivatal a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítási mennyiséget, valamint azt, hogy milyen korrekciókat és intézkedéseket tett a nem megfelelő megtakarítások kiküszöbölésére, külön feltünteti a 13. § (5) bekezdése szerinti jelentésében. Amennyiben a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy a hitelesítő szervezet adatszolgáltatásában jelentett hitelesített megtakarítás a Hivatal által megállapítottnál kevesebb, a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott átalány igazgatási szolgáltatási díj alkalmazásával egyéb szankció alkalmazása nélkül felszólítja a hitelesítő szervezetet az adatszolgáltatás kijavítására.

(7b)[123] Ha a Hivatal az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adott egyéni fellépés kapcsán a hitelesített energiamegtakarításnál több energiamegtakarítást kellett volna megállapítani, a többlet jogosultjaként a Hivatal az energiamegtakarítás első jogosultját tünteti fel a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában. Több első jogosult esetén a különbözet a hitelesítés időpontja szerinti jogosulti arány szerint kerül szétosztásra az első jogosultak közt.

(7c)[124] A (7a) bekezdés szerinti megváltási díjat az energiahatékonysági járulék megfizetésére szolgáló számlára kell megfizetni. A Hivatal a (7a) bekezdés szerinti határozata véglegessé válását követően tájékoztatást küld az energiapolitikáért felelős miniszternek a megváltási díj beszedéséhez szükséges adatokkal, ideértve a hitelesítő szervezet nevét és a megfizetendő összeget. A megváltási díj teljesítésének határidejét követően az energiapolitikáért felelős miniszter tájékoztatja a Hivatalt a befizető kötelezett felek személyéről, a megfizetett összegről és a jóváírás dátumáról. A megváltási díjból származó bevételeket az energiahatékonysági járulékkal egyező módon és célra kell felhasználni.

(8)[125] Ha a Hivatal a hitelesítő szervezettel szemben két éven belül a megállapított és a megfelelően megállapítható elszámolható energiamegtakarítás között több mint 10%-os eltérést állapít meg, és emiatt a (7a) bekezdés alapján négy alkalommal jogkövetkezményt alkalmaz, a Hivatal a jogkövetkezményt alkalmazó negyedik határozatában két évre eltiltja a hitelesítő szervezetet a hitelesítés végzésétől. Erről a hitelesítő szervezetet a (7a) bekezdés szerinti jogkövetkezmény első három alkalommal történő alkalmazásakor tájékoztatni kell. A tiltás hatálya alatt az energetikai auditáló szervezet energetikai auditoraként bejegyzett személlyel későbbiekben bejegyzésre kerülő energetikai auditáló szervezet sem végezhet hitelesítést.

(9)[126] A Hivatal (7a) bekezdés szerinti, energiamegtakarítás teljesítésére kötelező határozatában foglalt mértékig a hitelesítő szervezet hitelesített energiamegtakarítást vásárolhat. A (7a) bekezdés szerinti határozat alapján teljesítendő energiamegtakarítás bejelentésének módját a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg. A (7a) bekezdés szerinti határozatban foglaltak teljesítése céljából bejelentett hitelesített energiamegtakarítás forgalomképtelen és kizárólag a (7a) bekezdés szerinti határozatban foglalt kötelezettség teljesítésére használható fel.

15/E. §[127] (1)[128] Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget hitelesített energiamegtakarítás bejelentésével nem teljesítette, az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése helyett - részben vagy egészben - energiahatékonysági járulék megfizetését választhatja. Az energiahatékonysági járulék mértéke 50 000 Ft / minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarításra. Az energiahatékonysági járulékot a kötelezett fél a tárgyévet követő május 31-ig fizeti meg az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott számlaszámra. Az energiahatékonysági járulékfizetésre vonatkozó nyilatkozatok 15/D. § (5) bekezdése szerinti határidejének lejártát követően a Hivatal elnöke haladéktalanul tájékoztatást küld az energiapolitikáért felelős miniszternek a járulék beszedéséhez szükséges adatokkal, ideértve a befizető kötelezett felek személyét és a megfizetendő összeget. Az energiahatékonysági járulékfizetés teljesítésének határidejét követően az energiapolitikáért felelős miniszter tájékoztatja a Hivatalt a befizető kötelezett felek személyéről, a megfizetett összegről és a jóváírás dátumáról.

(2)[129] Az energiahatékonysági járulékból származó bevételeket támogatandó háztartások vagy közintézményi épületek energiahatékonyságát javító intézkedések finanszírozására kell felhasználni. Az energiahatékonysági járulékból származó bevételek felhasználásáról az energiapolitikáért felelős miniszter a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló rendelete szerint gondoskodik, amely feladatának ellátása érdekében jogosult a támogatandó háztartások beazonosítása kapcsán felmerülő, a tulajdonos és a használó azonosításához szükséges (3) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésére a rendelkezésre bocsátását követő 10. év végéig. Az energiahatékonysági járulék bejelentésének, megfizetésének és nyilvántartásának részletszabályait az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében szabályozza.

(3) A támogatandó háztartások vonatkozásában kezelt személyes adatok:

a) a támogatandó háztartással érintett ingatlan jogszerű használójának, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosának (a továbbiakban: háztartást vezető) neve,

b) a háztartást vezető személy születési helye és ideje,

c) a háztartást vezető lakcíme és értesítési címe,

d) a háztartás éves jövedelme,

e) a háztartás számlával igazolt éves energiaköltsége,

f) a háztartás által használt lakóépület hasznos alapterülete.

15/F. §[130] (1)[131] A Hivatal ellenőrzi a 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését. A kötelezettség nemteljesítése, valamint 15/E. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül be nem fizetett járulék esetén a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki. A bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. A 15/C. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján határozza meg a nem teljesített kötelezettség mértékét. A bírságot az adott tárgyévi teljesítéssel kapcsolatban a Hivatal akkor szabja ki, amikor a tárgyévet követő évek energiamegtakarításaiból történő tárgyévi beszámításra már nincs lehetőség, vagy a kötelezett fél elmulasztotta a 15/D. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatételi határidőt.

(2) A kötelezett fél az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésével mentesül a tárgyévi kötelezettség teljesítése alól.

(3)[132] Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerből mint szakpolitikai intézkedésből eredő halmozott energiamegtakarítás célértékeit éves szinten a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg. Ha a Hivatal által elszámolt halmozott energiamegtakarítás elmarad a Kormány rendeletében meghatározott célértéktől, a Hivatal erről is tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert a 13. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettsége során.

VI. FEJEZET

ENERGIATERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK, HŐENERGIÁT SZÁLLÍTÓ HÁLÓZATOK ÉS HULLADÉKHŐT TERMELŐ IPARI LÉTESÍTMÉNYEK HATÉKONY MŰKÖDTETÉSE

13. Költség-haszon elemzés készítése

16. § A 7. § f) pontja szerinti esetekben az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott személy köteles költség-haszon elemzést készíteni, és azt a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtani.

17. § (1) A Hivatal kormányrendeletben meghatározottak szerint felmentést adhat a költség-haszon elemzés elkészítése alól.

(2) A költség-haszon elemzés elkészítése alól az (1) bekezdés szerint mentesített köteles haladéktalanul bejelenteni a Hivatalnak, ha a mentesség alapjául szolgáló feltételek megváltoztak és megadni annak okát.

(3) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a villamos energiáról szóló törvénynek az engedély megszegése esetében alkalmazható jogkövetkezményeit alkalmazhatja.

14. A költség-haszon elemzés módszertanához szükséges adatok bekérése

18. § A Hivatal az összehasonlító költség-haszon elemzés alátámasztásához, a módszertan kialakításához és módosításához szükséges adatokat, információkat bekérheti valamennyi érintett szereplőtől.

15. Mentesítés a költség-haszon elemzésben foglaltak megvalósítása alól

19. § (1) A Hivatal kérelemre pozitív eredményű költség-haszon elemzés esetén is mentesítheti a kérelmezőt a jóváhagyott költség-haszon elemzés szerint történő megvalósítás alól, ha az jogi, finanszírozási vagy tulajdoni okok alapján indokolt.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti, indokolással ellátott határozatát - a határozat meghozatalát követően legkésőbb 3 hónapon belül - megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter és az Európai Bizottság részére.

VII. FEJEZET

AZ ENERGIAFOGYASZTÓK ÉS A PIACI SZEREPLŐK TÁJÉKOZTATÁSA, AZ ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉS A NEMZETI ENERGETIKUSI HÁLÓZAT[133]

16. Energiahatékonysági tájékoztató honlap

20. § (1)[134] Az energiafogyasztók és a piaci szereplők részére az energiahatékonysági és energiamegtakarítási módszerekről, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről szóló tájékoztatást rendszeresen frissülő honlapon (a továbbiakban: energiahatékonysági tájékoztató honlap) keresztül kell megvalósítani.

(2) Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon lehetőséget kell adni arra, hogy az energiahatékonysági szolgáltatók és a pénzügyi szolgáltatást végző szervezetek az energiafogyasztók számára információt tegyenek közzé az általuk nyújtott, energiahatékonysági célokat szolgáló vagy segítő szolgáltatásokról.

(3)[135] Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon aktuális és részletes tájékoztatást kell nyújtani a hőtermelő berendezések (kazánok) cseréjére, ideértve a hőtermelő berendezések hatékonyságának és a megfelelő méretének kiválasztására, valamint a fűtési rendszer korszerűsítésére vonatkozó információkról.

17. Kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalatok és a Magyar Mérnöki Kamara tájékoztatási feladatai[136]

21. § (1) A kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat köteles ügyfélszolgálatán és honlapján az energiahatékonysággal kapcsolatos olyan tájékoztatást és tanácsadást nyújtani az energiafogyasztók számára, amely segíti a fogyasztók tudatos energiafogyasztási szemléletének kialakítását, gyakorlatias és hasznos információkat tartalmaz az egyes fogyasztói célcsoportok által kivitelezhető energiamegtakarítási lehetőségekről és a beruházásokhoz elérhető támogatási konstrukciókról.

(2) A tájékoztatási és tanácsadási kötelezettséget a kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat üzletszabályzatában fel kell tüntetni.

(3) A kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat köteles honlapján az energiahatékonysági tájékoztató honlapra mutató hivatkozást feltüntetni.

(4)[137] A Magyar Mérnöki Kamara

a) a vállalkozások számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét,

b) ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat energetikai auditálás lefolytatására és az auditokban foglalt ajánlások végrehajtására,

c) a lakosság számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét,

d) tájékoztatást nyújt az elérhető energiahatékonysági pályázatokról.

e)[138] tájékoztatást nyújt az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti energiahatékonysági tanúsítványokról, ezek rendeltetéséről és céljáról, a megújuló energiahasználatot, és a rendkívül energiahatékony megoldásokat is ösztönző költséghatékony intézkedésekről, felújítási tanácsadás keretében az épület energiahatékonyságának javítását és a megújuló energiahasználat növelését szolgáló pénzügyi eszközökről, valamint a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fenntarthatóbb - pl. megújuló energián, hulladékhőn vagy hulladék hűtőenergián alapuló - alternatívával való helyettesítéséről.

17/A. Fogyasztóvédelmi feladatok a távhűtés terén[139]

21/A. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság jár el a távhűtés mérésével, elszámolásával, a díjfizetéssel, a számlázással és a végső felhasználók tájékoztatásával kapcsolatos rendelkezések végső felhasználóval szemben történő távhűtési szolgáltató általi megsértése esetén.

(2) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti végső felhasználó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4) A végső felhasználó akkor kezdeményezheti a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását, ha igazolja, hogy eredménytelenül fordult panaszával a távhűtési szolgáltatóhoz.

17/B. Az energetikai szakreferens[140]

21/B. §[141] (1)[142] E törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott végsőenergia-fogyasztású gazdálkodó szervezetnek[143]

a) legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie és

b)[144] a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében almérőt kell felszerelnie.

(2)[145] Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:

a)[146] figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását,

b)[147] a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében alkalmazott almérők mérési adatait nyilvántartja és azokat a c) pont szerinti jelentésben feltünteti,

c)[148] tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a gazdálkodó szervezet számára,

d) közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében,

e)[149] részt vesz a gazdálkodó szervezet alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában.

(3)[150] Energetikai szakreferens természetes személy vagy gazdálkodó szervezet lehet. Az energetikai szakreferens a Hivatal engedélye alapján láthat el energetikai szakreferensi tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(3a)[151] A kérelmezőt az energetikai szakreferensi tevékenység megkezdésének és folytatásának joga nem illeti meg, ha a Hivatal a kérelem elbírálására irányadó ügyintési határidőt túllépte.

(3b)[152] Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi az energetikai szakreferensi tevékenység folytatását, és a kérelmezőt az engedélyező határozat véglegessé válásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi.

(4) Energetikai szakreferens az a természetes személy lehet, aki

a) rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel;

b) rendelkezik legalább 3 év, energetikai területen szerzett mérnöki szakmai gyakorlattal;

c) a 39. § szerinti szakmai vizsgát teljesítette.

d)[153] büntetlen előéletű; és

e)[154] a regisztrációs díjat megfizette.

(5)[155] A természetes személy energetikai szakreferensnek

a) első alkalommal a névjegyzékbe vételét követő év december 31-ig, ezt követően minden év december 31-ig a 39. § szerinti továbbképzésen kell részt vennie és

b) első alkalommal a névjegyzékbe vételét követő ötödik év december 31-ig, ezt követően minden ötödik év december 31-ig szakmai megújító vizsgát kell tennie.

(5a)[156] Ha az energetikai szakreferens az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal haladéktalanul törli a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékéből.

(5b)[157] Az (5) bekezdésben meghatározott továbbképzésben részt vevőkről és a szakmai megújító vizsgát teljesítőkről a közreműködő szervezet értesíti a Hivatalt.

(5c)[158] Szakmai gyakorlati időként az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szakirányú szakképzettség megszerzését igazoló oklevél kiállítását követően teljesített, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat fogadható el.

(6)[159] Energetikai szakreferensi tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat, amely

a) az energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztat, vagy ilyen személlyel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll, és

b) a regisztrációs díjat megfizette.

(6a)[160] Az energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személy egy energetikai szakreferens gazdálkodó szervezet energetikai szakreferenseként jegyezhető be az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékébe.

(6b)[161] Energetikai szakreferensi tevékenységre irányuló szolgáltatást kizárólag névjegyzékben szereplő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet energetikai szakreferens, illetve az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet között közvetlenül létrejött szerződés alapján lehet nyújtani vagy igénybe venni.

(7)[162] A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a természetes személy energetikai szakreferensre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:

a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatok,

b) anyja születési neve,

c) születési helye és ideje,

d) elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai szakreferens által megadott egyéb elérhetőségi adat),

e) államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás szintje),

f) szakirányú iskolai végzettség és szakmai képesítés megszerzését igazoló oklevél kiállításának időpontja,

g) igazolt szakmai gyakorlat jellege,

h) a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,

i) a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja,

j) névjegyzéki jelölés,

k) szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

l) megújító szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

m) továbbképzési kötelezettség teljesítés kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

n) adatváltozás bejelentés időpontja,

o) a Hivatal által végleges döntéssel megállapított szankció típusa, és a szankcióról rendelkező határozat véglegessé válásának időpontja.

(8)[163] A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdése és folytatása területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a (7) bekezdés g)-o) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(9)[164] A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül a név és az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a (7) bekezdés d)-o) pontjában meghatározott adatai nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(10)[165] Az energetikai szakreferens - a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül - bejelenti a Hivatal számára a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékében nyilvántartott adatai tekintetében bekövetkezett változást. A bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az energetikai szakreferens kéri - 8 napon belül értesíti a Hivatalt. Az energetikai auditori és energetikai szakreferensi névjegyzékbe egyaránt felvett személynek elegendő az egyik névjegyzék vonatkozásában bejelentést tennie, a Hivatal az adatváltozást az általa vezetett további névjegyzéken is átvezeti.

(11)[166] Ha az energetikai szakreferens a (10) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal az adatváltozás bejelentésére kötelezi és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A kötelezés nem vagy részbeni teljesítése esetén a bírság ismételten kiszabható.

(12)[167] Az energetikai szakreferenst törölni kell a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékéből

a) ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

b) ha az energetikai szakreferens meghalt,

c) ha valamely energetikai szakreferensre vonatkozó jogszabályi feltétel hiányzik vagy

d) a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében foglalt esetben.

(13)[168] Az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzéke az energetikai szakreferens szervezet következő adatait tartalmazza:

a) a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatok,

b) cégjegyzékszám vagy cégjegyzékszám hiányában a nyilvántartást vezető hatóság neve és nyilvántartási szám,

c) a vezető tisztségviselő neve,

d) elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai szakreferens szervezet által megadott egyéb elérhetőségi adat),

e) az energetikai szakreferens szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban álló természetes személy energetikai szakreferens neve,

f) a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,

g) a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja,

h) névjegyzéki jelölés,

i) adatváltozás bejelentés időpontja,

j) a Hivatal által végleges döntéssel megállapított szankció típusa, a szankcióról rendelkező határozat véglegessé válásának időpontja.

(14)[169] Az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzéke a (13) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a (13) bekezdés f)-j) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(15)[170] Az energetikai szakreferens szervezet (13) bekezdésben foglalt adatai nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(16)[171] Az energetikai szakreferens szervezet - a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül - bejelenti a Hivatalnak az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást. A bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az energetikai szakreferens szervezet kéri - 8 napon belül értesíti a Hivatalt. Az energetikai auditáló szervezetek és energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében egyaránt szereplő gazdálkodó szervezetnek elegendő az egyik névjegyzék vonatkozásában bejelentést tennie, a Hivatal az adatváltozást az általa vezetett további névjegyzéken is átvezeti.

(17)[172] Ha az energetikai szakreferens szervezet a (16) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal az adatváltozás bejelentésére kötelezi és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A kötelezés nem vagy részbeni teljesítése esetén a bírság ismételten kiszabható.

(18)[173] Az energetikai szakreferens szervezetet az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékéből törölni kell

a) ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

b) ha az energetikai szakreferens szervezet megszűnt,

c) ha valamely energetikai szakreferensre vonatkozó jogszabályi feltétel hiányzik vagy

d) a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(19)[174] Névjegyzékbe vételt követően a természetes személy energetikai szakreferens és az energetikai szakreferens szervezet éves nyilvántartási díjat fizet a Hivatal számára. A regisztrációs díj, az éves nyilvántartási díj és az e törvény szerinti bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A regisztrációs díjból és az éves nyilvántartási díjból befolyó bevétel a Hivatal bevételét képezi.

(20)[175] Az éves nyilvántartási díj megfizetésének elmulasztása esetén a Hivatal 8 napos határidő tűzésével felhívja a nyilvántartási díj fizetésére kötelezettet a kötelezettség teljesítésére, a határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal a kötelezettet törli a névjegyzékből.

(21)[176] Az energetikai auditorok, vagy energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet e törvény erejénél fogva kerül bejegyzésre a természetes személy energetikai szakreferensek vagy az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékébe.

(22)[177] Az energetikai auditorok vagy energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében, valamint a természetes személy energetikai szakreferensek vagy az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében egyidejűleg szereplő személy vagy szervezet kizárólag az energetikai auditorokra vagy energetikai auditáló szervezetekre vonatkozó nyilvántartási díjat köteles megfizetni. A névjegyzékből történő törlés esetén azonban a törlés feltételeinek fennállását külön-külön kell vizsgálni az energetikai auditorokra, az energetikai auditáló szervezetekre, a természetes személy energetikai szakreferensekre és az energetikai szakreferens szervezetekre vonatkozó szabályok figyelembevételével.

21/C. §[178] (1)[179] Az energetikai szakreferens a 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti energetikai szakreferensi szolgáltatás létrejöttéről, valamint e szolgáltatást érintő változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a bekövetkezett változásról a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 25. § és 26. §-a szerinti követelményeknek megfelelő hivatalos elérhetőségen keresztül (a továbbiakban: elektronikus úton) tájékoztatja a Hivatalt.

(2)[180] Az energetikai szakreferens a 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint nyújtott szolgáltatás vonatkozásában a következő adatokat szolgáltatja a Hivatal számára:

a) az energetikai szakreferens neve,

b) az energetikai szakreferens névjegyzéki jelölése,

c) a szolgáltatást megrendelő gazdálkodó szervezet neve, székhelye, adószáma,

d) a jogviszony kezdő időpontja, jogviszony megszűnése esetén a megszűnés időpontja.

(3)[181]

(4)[182] A Hivatal kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedő bírsággal sújtja azt az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet, amely a 21/B. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) A bírság ismételten kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege hárommillió forint lehet.

(6)[183] A Hivatal az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén

a) írásban kötelezi az energetikai szakreferenst az adatszolgáltatás teljesítésére vagy megfelelő teljesítésére és

b) 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, amely bírság ismételten kiszabható.

(6a)[184] Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(7) A Hivatal az energetikai szakreferensek igénybevételére vonatkozóan szolgáltatott adatok nyilvántartása, valamint ellenőrzési feladatainak ellátása céljából a jogviszony fennállása időszakában, majd annak megszűnését követő ötödik év végéig kezeli az energetikai szakreferensekre vonatkozóan az (1) bekezdés alapján szolgáltatott adatokat. Ezt követően a nyilvántartott adatot visszavonhatatlanul törli.

(8)[185] Az energetikai szakreferensek igénybevételére vonatkozóan szolgáltatott adatokat elektronikusan kell vezetni, az azokban szereplő adatokat elektronikusan kell tárolni és feldolgozni. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a bekövetkezett változások folyamatos követésére és a nyilvántartásból történő elektronikus adatszolgáltatásra.

(9)[186] A Hivatal megkeresésére

a)[187] a Vet. 152. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezett,

b)[188] a Get. 3. § 15. pontja szerinti engedélyes,

c) a Get. 125. § (17) bekezdése szerinti kötelezett,

d) a Get. 127. § s) pontjában meghatározott személy,

e)[189] a Tszt. 3. § c) pontja szerinti engedélyes

köteles a megkeresésben meghatározott tartalommal és formában, a Hivatal (4) bekezdés szerinti feladatának ellátásához szükséges adatot szolgáltatni.

(10)[190] Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-tagállam) letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató természetes személy és szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el Magyarországon - határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében - energetikai szakreferensi tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(11)[191] EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató természetes személy Magyarország területén letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében történő energetikai szakreferensi tevékenységet akkor folytathat, ha megfelel a 21/B. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek azzal, hogy mentesül a 21/B. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szakmai vizsga, valamint a 21/B. § (5) bekezdése szerinti továbbképzés és megújító szakmai vizsga letétele alól.

(12)[192] EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató szervezet Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében energetikai szakreferensi tevékenységet a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személy vagy a (11) bekezdés szerint jogosult természetes személy igénybe vételével folytathat, ha vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll.

(13)[193] A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén energetikai szakreferensi tevékenységet végző természetes személy és szervezet a működése során köteles betartani az energetikai szakreferensi tevékenység folytatására e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott szabályokat.

(14)[194] A határon átnyúló szolgáltatás keretében energetikai szakreferensi tevékenység folytatására jogosult természetes személyekre és szervezetekre az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben a természetes személy energetikai szakreferensekre és energetikai szakreferens szervezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(15)[195] A Hivatal a névjegyzéki jelöléssel rendelkező, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében energetikai szakreferensi tevékenység végzésére jogosult természetes személyt és gazdálkodó szervezetet a 21/B. § (3b) bekezdése szerinti névjegyzékbe felveszi.

17/C. A Nemzeti Energetikusi Hálózat[196]

21/D. §[197] (1)[198] A Nemzeti Energetikusi Hálózat célja a közintézmények - köztük az önkormányzatok -, energiahatékony működésének elősegítése.

(2)[199] A Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai feladatait olyan természetes személy láthatja el közvetlenül, aki rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szakmai végzettséggel, a 39. § szerinti szakmai vizsgát teljesítette és nem áll a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3)[200] A Nemzeti Energetikusi Hálózat feladatait a Hivatal látja el.

21/E. §[201] (1)[202] A Nemzeti Energetikusi Hálózat ellenőrzi a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezetek e törvényben meghatározott energiahatékonysági feladatainak ellátását és mulasztás esetén haladéktalanul felhívja a szervezetet a kötelezettség teljesítésére.

(2)[203]

VIII. FEJEZET

AZ ENERGETIKAI AUDITÁLÁS

18. Az energetikai auditálási kötelezettség

22. § (1) A nagyvállalat tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni (a továbbiakban: kötelező energetikai auditálás).

(1a)[204] A négyéves időszak számításának kezdő időpontja a korábbi energetikai audit elkészítésének napja.

(1b)[205] A létrejövő nagyvállalat vagy nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében a kötelező energetikai auditálás első elvégeztetésének határideje az első nagyvállalati regisztrációs kötelezettséget követő év június 30. napja, függetlenül a regisztráció tényleges megtörténtétől.

(2)[206] Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt.

(2a)[207] Nem kell külön tanúsítványt szereznie annak a nagyvállalatnak, amely vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítvány ezen nagyvállalatra is kiterjed. Ha a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítványt a vállalkozáscsoport valamely tagja a Hivatal részére megküldte, a tanúsítványon szereplő további nagyvállalatnak ugyanazt a tanúsítványt már nem kell megküldenie a Hivatal részére.

(3)[208]

(4)[209] A vállalkozáscsoport azon tagjának, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne és az auditálás évét megelőző 3 évben az átlagos éves összes energiafogyasztása nem éri el a 3 GWh-t, nem kell kötelező energetikai auditálást lefolytatnia vagy a (2) bekezdés szerinti energiagazdálkodási rendszert működtetnie.

(4a)[210] Ha a nagyvállalat a (4) bekezdés szerinti mentesség igénybevételekor nem rendelkezik 3 teljes évre vonatkozó energiafogyasztási adatokkal, akkor a törtidőszakra vonatkozó fogyasztási adatait kell éves szintre vetíteni és ez alapján az éves fogyasztási átlagot megállapítani.

(5)[211] Nem kell külön energetikai auditálást lefolytatnia annak a nagyvállalatnak, amely egy vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó energetikai audit ezen nagyvállalatra is kiterjed.

(6)[212] Ha a nagyvállalat energetikai alapállapot felmérése során megállapították, hogy a valamely auditálandó részterület (épületek, folyamatok és szállítás) - tárgyévet megelőző 3 év átlagában - éves energiafelhasználása az összes éves energiafelhasználás 10 százalékát nem éri el, a részterület mentesül a kötelező auditálás alól.

(7)[213] Energetikai auditálás lefolytatása esetén a kötelező energetikai auditálás akkor minősül teljesítettnek, amikor a 23. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás a jogszabályoknak megfelelő módon megtörtént.

(8)[214] A (4) bekezdés szerinti mentesség igénybevételét a Hivatal számára be kell jelenteni.

22/A. §[215] (1) A nagyvállalatnak minősülő tulajdonos köteles elvégeztetni a kötelező energetikai auditálás keretében a tulajdonában álló épület vonatkozásában az energetikai auditot.

(2) A nagyvállalatnak minősülő bérlő abban az esetben köteles épületre vonatkozó energetikai auditálást végeztetni, ha a bérlemény alapterülete meghaladja a teljes épület alapterületének 50%-át.

(3) A kötelező energetikai auditálás keretében ugyanazon épületre vonatkozó energetikai auditálás elvégeztetésére a nagyvállalatnak minősülő tulajdonos és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő és nagyvállalatnak minősülő bérlő egyetemlegesen kötelezett.

(4) Az energetikai auditálás elvégeztetése során az épület tulajdonosa és a bérlő köteles együttműködni.

22/B. §[216] (1)[217] A nagyvállalatnak minden év június 30-áig a Hivatalnál regisztrálnia kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal

a)[218] határidő tűzésével írásban felszólítja a nagyvállalatot a kötelezettsége teljesítésére vagy megfelelő teljesítésére,

b) egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(2a)[219] Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók. A bírság ismételten kiszabható.

(4)[220] A regisztráló nagyvállalat az első regisztrációval egyidejűleg százezer forint regisztrációs díjat fizet a Hivatal részére. A regisztrációs díj a Hivatal bevételét képezi.

(5) A Hivatal a regisztráló nagyvállalatokról nyilvántartást vezet, amelyet a Hivatal honlapján közzétesz. A nyilvántartás tartalmazza a nagyvállalat cégnevét és székhelyét.

(6) A regisztrációs díj köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.

22/C. §[221] (1)[222] A nagyvállalat és - ha az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet nem minősül nagyvállalatnak - az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet a Hivatal részére adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás teljesítését közvetlenül megelőző naptári évre vonatkozó éves energiafelhasználás mértékéről, valamint a vizsgált évben megvalósult energiahatékonysági intézkedésekkel, fejlesztésekkel, a bevezetett üzemeltetési megoldásokkal kapcsolatos energiamegtakarítási adatokról.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát és formáját, valamint teljesítésének határidejét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal

a)[223] határidő tűzésével írásban felszólítja a nagyvállalatot vagy az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet a kötelezettsége teljesítésére vagy megfelelő teljesítésére,

b) egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(3a)[224] Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(4) A (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók. A bírság ismételten kiszabható.

(5)[225]

19. Az energetikai auditálás elvégzésére vonatkozó adatszolgáltatás

23. §[226] (1)[227] Az energetikai auditálás elvégzéséről az energetikai auditálás elvégzését követő 30 napon belül az energetikai auditornak és - ha az energetikai auditor energetikai auditáló szervezet keretében látja el tevékenységét - az energetikai auditáló szervezetnek a Hivatal elnökének rendeletében foglalt módon és tartalommal, elektronikus úton adatszolgáltatást kell teljesítenie.

(2)[228]

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal[229]

a)[230] írásban felszólítja az energetikai auditort vagy - ha az energetikai auditor energetikai auditáló szervezet keretében látja el tevékenységét - az energetikai auditáló szervezetet a kötelezettség teljesítésére vagy megfelelő teljesítésére

b) 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, amely bírság ismételten kiszabható.

(4)[231] Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

20. Az energetikai auditálás ellenőrzése

24. § (1)[232] A Hivatal az e törvényben és végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi a kötelező energetikai auditálás teljesítését - ideértve a mentesülési lehetőségek jogszerű igénybevételét - és energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségét.

(2) A Hivatalt az ellenőrzés során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, azokról csak törvényben meghatározott szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.

(3) Az ellenőrzési eljárásban az ügyintézési határidő 6 hónap, amely egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(4)[233] A Hivatal ellenőrzési tevékenységéhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden év augusztus 30-ig a Hivatal rendelkezésére bocsátja azon gazdálkodó szervezetek listáját, amelyek társasági adóbevallásukban tett nyilatkozatuk szerint a Kkvtv. alapján nem minősülnek mikro-, kis- és középvállalkozásnak.

(4a)[234] A Hivatal megkeresésére 21/C. § (9) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott személy köteles a megkeresésben meghatározott tartalommal és formában, az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása céljából adatot szolgáltatni.

(4b)[235] A Hivatal ellenőrzési tevékenységében nem vehet részt

a) az energetikai auditorok névjegyzékében szereplő személy, továbbá a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,

b) az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében szereplő szervezet, továbbá az azzal társasági jogi kapcsolatban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.

(5)[236] A Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg az adott évet megelőző évben elvégzett kötelező auditálás keretében létrejött energetikai auditálások statisztikailag jelentős hányadát, amely vonatkozásában megfelelőségi ellenőrzést végez.

(6)[237] A Hivatal az energetikai auditálási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése során a nagyvállalattól bekérhet a kötelezettség teljesítésével kapcsolatos bármely iratot, kapcsolódó dokumentációt, ideértve valamely mentesülési lehetőség igénybevételét igazoló iratot.

25. § (1)[238] Az energetikai auditálási kötelezettség nem teljesítése esetén a Hivatal

a)[239] írásban felszólítja a nagyvállalatot a kötelezettség 180 napon belüli teljesítésére,

b) 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(2)[240] Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók.

(3) A bírság ismételten is kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege tizenötmillió forint lehet.

26. §[241] (1)[242]

(2)[243]

(3) Ha a Hivatal az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az energetikai audit nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, felhívja az energetikai auditort, energetikai auditáló szervezet által végzett auditálás esetében az energetikai auditáló szervezetet a feltárt hibák kijavítására. A feltárt hibát a Hivatal felhívásának kézhezvételétől számított 90 napon belül kell kijavítani.

(4)[244] A Hivatal az energetikai auditort vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezetet egymillió forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha a feltárt hibát vagy hiányosságot felhívás ellenére a megadott határidőben nem javítja ki, vagy nem pótolja.

(5)[245] A (4) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazása helyett vagy mellett a Hivatal az energetikai auditot érvénytelennek minősíti és ennek tényéről a nagyvállalatot értesíti. A nagyvállalatnak az értesítés kézhezvételétől számított 180 napon belül új, a jogszabálynak megfelelő energetikai auditálást kell elvégeztetnie.

(6) Ha az energetikai auditorral vagy energetikai auditáló szervezettel szemben 2 éven belül ismét a (4) bekezdés alapján bírság kiszabásának lenne helye, a Hivatal a bírság kiszabása helyett a névjegyzékből törléssel egyidejűleg megtilthatja az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet számára az energetikai auditálási tevékenység folytatását. Erre az érintettet a (4) bekezdés szerinti bírság kiszabásakor figyelmeztetni kell.

(7)[246] Ha a nagyvállalat az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal a 25. § szerinti bírsággal, vagy ismételt bírsággal sújthatja és a teljesítésre 30 napos határidőt szab.

(8)[247]

27. § (1) A Hivatal a nem kötelező energetikai auditálás során készített energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségét a megbízó vagy az egyéb érdekelt kezdeményezésére, díjfizetés ellenében ellenőrzi.

(2)[248] A nem kötelező energetikai auditálás során készített energetikai audit ellenőrzésére a 24. § (5) bekezdése, a 25. §, valamint a 26. § (5) bekezdésében az energetikai audit érvénytelennek minősülését követően fennálló, új energetikai auditra vonatkozó beszerzési kötelezettség kivételével a kötelező energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

21. Az energetikai auditálásra jogosult természetes személyek és szervezetek

28. § (1)[249] Energetikai auditálást mint energetikai auditor természetes személy vagy mint energetikai auditáló szervezet gazdálkodó szervezet folytathat. Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el energetikai auditálási tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(1a)[250] Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi az energetikai auditálási tevékenység folytatását, valamint az engedélyező határozat véglegessé válásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi.

(1b)[251] Energetikai auditor az a természetes személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel,

c) rendelkezik az (5) bekezdés szerinti szakmai gyakorlattal,

d) valamely, a 24. alcím szerinti közreműködő szervezet által szervezett energetikai auditori szakmai vizsgát teljesítette,

e) a regisztrációs díjat megfizette és

f) nem áll a (2) bekezdés szerinti tilalom alatt.

(1c)[252] A kérelmezőt az energetikai auditálási tevékenység megkezdésének és folytatásának joga nem illeti meg, ha a Hivatal a kérelem elbírálására irányadó ügyintési határidőt túllépte.

(2) Az energetikai auditori névjegyzékből történő törléstől számított két évig nem folytathat energetikai auditálási tevékenységet az, aki számára a Hivatal

a) az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdése vagy a 32. § (7) bekezdés b) pontja alapján megtiltotta az energetikai auditálási tevékenység folytatását vagy

b) a 32. § (7) bekezdés a) pontja alapján amiatt tiltotta meg az energetikai auditálási tevékenység folytatását, mert a bejelentésében valótlan adatot szolgáltatott.

(3)[253] Az energetikai auditornak

a) első alkalommal a névjegyzékbe vételét követő év december 31-ig, ezt követően minden év december 31-ig a 39. § szerinti továbbképzésen kell részt vennie, és

b) első alkalommal a névjegyzékbe vételét követő ötödik év december 31-ig, ezt követően minden ötödik év december 31-ig szakmai megújító vizsgát kell tennie.

(4)[254] A (3) bekezdésben meghatározott továbbképzésben résztvevőkről és a szakmai megújító vizsgát teljesítőkről a közreműködő szervezet értesti a Hivatalt. Ha az energetikai auditor a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal haladéktalanul törli a névjegyzékből.

(5)[255] Szakmai gyakorlati időként az e törvény végrehajtási rendeletében a felsőfokú végzettségi szint szerint meghatározott időtartamú, meghatározott szakirányú szakképzettség megszerzését igazoló oklevél kiállítását követően teljesített, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat fogadható el.

29. § (1) Energetikai auditálási tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat,

a)[256] amely az energetikai auditori névjegyzékben szereplő energetikai auditorral munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll,

b)[257] amely a regisztrációs díjat megfizette és

c) amely nem áll a (3) bekezdés szerinti tilalom alatt.

(1a)[258] Az energetikai auditori névjegyzékben szereplő természetes személy egy energetikai auditáló szervezet energetikai auditoraként jegyezhető be az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékébe.

(2)[259] Az energetikai auditáló szervezet felelősségére az energetikai auditor energetikai auditálással kapcsolatos, e törvényben meghatározott felelősségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A névjegyzékből történő törléstől számított két évig nem folytathat energetikai auditálási tevékenységet az a szervezet, amely számára a Hivatal

a) az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdése vagy a 33. § (7) bekezdés b) pontja alapján megtiltotta az energetikai auditálási tevékenység folytatását, vagy

b) a 33. § (7) bekezdés a) pontja alapján amiatt tiltotta meg az energetikai auditálási tevékenység folytatását, mert a bejelentésében valótlan adatot szolgáltatott.

(4)[260] Energetikai auditálási tevékenységre irányuló szolgáltatást kizárólag a névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet és a nagyvállalat, vagy a nagyvállalat vonatkozásában a nagyvállalat vállalkozáscsoportjába tartozó egyéb vállalkozás között közvetlenül létrejött szerződés alapján lehet nyújtani.

30. § (1)[261] Az energetikai auditálási tevékenység folytatására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg a regisztrációs díj megfizetését is igazolni kell a Hivatal felé.

(2)[262] A kérelemhez csatolni kell az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges feltételek fennállását igazoló iratokat.

31. §[263] A Hivatal névjegyzéket vezet a véglegessé vált határozat útján névjegyzéki jelöléssel rendelkező energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről.

32. § (1) A névjegyzék az energetikai auditorra vonatkozó következő adatokat tartalmazza:

a)[264] a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatok,

b) anyja születési neve,

c) születési helye és ideje,

d) elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai auditor által megadott egyéb elérhetőségi adat),

e)[265] államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás szintje),

f)[266] szakirányú iskolai végzettség, és szakmai képesítés megszerzését igazoló oklevél kiállításának időpontja,

g) igazolt szakmai gyakorlat jellege,

h)[267] a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,

i) a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja.

j)[268] névjegyzéki jelölés,

k)[269] szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

l)[270] megújító szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

m)[271] továbbképzési kötelezettség teljesítés kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

n)[272] adatváltozás bejelentés időpontja,

o)[273] a Hivatal által megállapított szankció, bírság.

(2)[274] A névjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az energetikai auditálási tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, és az (1) bekezdés g)-o) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(3)[275] A névjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül a név és az energetikai auditálási tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint az (1) bekezdés d)-o) pontjában foglalt adat nyilvános. A nyilvános adatokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(4)[276] Az energetikai auditor a bekövetkezéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak a névjegyzékben nyilvántartott adatai tekintetében bekövetkezett változást.

(4a)[277] A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az energetikai auditor kéri - a (4) bekezdés szerinti határidőben értesíti a Hivatalt.

(5)[278] Ha az energetikai auditor a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal a kötelezettség teljesítésére írásban felszólítja és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A bírság ismételten kiszabható.

(6)[279] Az energetikai auditort törölni kell a névjegyzékből

a) ha a Hivatal az energetikai auditálási tevékenység folytatását megtiltotta,

b) ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

c) ha az energetikai auditor meghalt, vagy

d) a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében foglalt esetben.

(7)[280] Ha a Hivatal megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a tevékenység folytatására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában sem állt fenn, az energetikai auditor auditálási tevékenységét intézkedésében megtiltja.

(8)[281] Ha a Hivatal megállapítja, hogy az energetikai auditor e törvény szerinti valamely kötelezettségét bírságolás vagy ismételt bírságolás ellenére sem teljesítette, az energetikai auditort az auditálási tevékenység folytatásától eltiltja.

33. § (1) A névjegyzék az energetikai auditáló szervezet következő adatait tartalmazza:

a)[282] a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatok,

b) cégjegyzékszám vagy nyilvántartást vezető hatóság neve és nyilvántartási szám,

c) a vezető tisztségviselő neve,

d) elérhetőségi adatai (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai auditáló szervezet által megadott egyéb elérhetőségi adat),

e)[283] az energetikai auditáló szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban álló energetikai auditor neve,

f)[284] a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,

g) a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja.

h)[285] névjegyzéki jelölés,

i)[286] adatváltozás bejelentés időpontja,

j)[287] a Hivatal által megállapított jogkövetkezmények.

(2)[288] A névjegyzék az (1) bekezdés f)-j) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3)[289] Az energetikai auditáló szervezet (1) bekezdésben foglalt adatai nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(4)[290] Az energetikai auditáló szervezet a bekövetkezéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást.

(4a)[291] A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az energetikai auditáló szervezet kéri - a (4) bekezdés szerinti határidőben értesíti a Hivatalt.

(5)[292] Ha az energetikai auditáló szervezet a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal a kötelezettség teljesítésére írásban felszólítja és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A bírság ismételten kiszabható.

(6)[293] Az energetikai auditáló szervezetet a névjegyzékből törölni kell

a) ha a Hivatal az energetikai auditálási tevékenység folytatását megtiltotta,

b) ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

c) ha az energetikai auditáló szervezet megszűnt, vagy

d) a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(7)[294] A Hivatal az energetikai auditáló szervezet auditálási tevékenységét megtiltja, ha

a) megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontjában sem állt fenn, vagy

b) az energetikai auditáló szervezet e törvény szerinti valamely kötelezettségét bírságolás vagy ismételt bírságolás ellenére sem teljesítette.

34. § (1)[295] A névjegyzékbe vételt követően az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet köteles éves nyilvántartási díjat fizetni a Hivatal számára.

(2) A regisztrációs díj, az éves nyilvántartási díj és az e törvény szerinti bírság köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.

(3)[296] A regisztrációs díjból és nyilvántartási díjból befolyó bevétel a Hivatal bevételét képezi.

(4)[297] A nyilvántartási díj megfizetésének elmulasztása esetén a Hivatal határidő tűzésével felhívja a nyilvántartási díj fizetésére kötelezettet a kötelezettség teljesítésére, a határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal a kötelezettet törli a névjegyzékből.

(5) Az e törvény szerint kiszabott bírság a Hivatal bevételét képezi.

(6)[298]

22. Határon átnyúló energetikai auditálási szolgáltatásnyújtás

35. § (1)[299] Az EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében energetikai auditálási tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(2)[300] EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor Magyarország területén letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében történő energetikai auditálási tevékenységet akkor folytathat, ha megfelel a 28. § (1b) bekezdésében foglalt követelményeknek azzal, hogy nem kell teljesítenie a 28. § (1b) bekezdés d) pontja szerinti szakmai vizsgát, valamint a 28. § (3) bekezdése szerinti továbbképzést és megújító szakmai vizsgát.

(3)[301] EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditáló szervezet Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében energetikai auditálási tevékenységet az energetikai auditorok névjegyzékében szereplő vagy Magyarország területén energetikai auditálásra a (2) bekezdés szerint jogosult, a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban álló energetikai auditor útján folytathatja.

(4) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén energetikai auditálási tevékenységet végző személy és szervezet a működése során köteles betartani az energetikai auditálási tevékenység folytatására e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott szabályokat.

(4a)[302] A határon átnyúló szolgáltatás keretében energetikai auditálási tevékenység folytatására jogosult személyekre és szervezetekre megfelelően alkalmazni kell az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben az energetikai auditorokra és energetikai auditáló szervezetekre meghatározott szabályokat.

(5)[303] A Hivatal a névjegyzéki jelöléssel rendelkező, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult természetes személyt és gazdálkodó szervezetet a 28. § (1a) bekezdése szerinti névjegyzékbe felveszi.

(6)[304]

23. Harmadik ország energetikai auditálást végző szolgáltatói

36. § Harmadik országbeli, energetikai auditálást végző szolgáltató számára energetikai auditálás folytatására való jogosultság nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján állapítható meg.

24. A közreműködő szervezet[305]

37. § (1)[306] A közreműködő szervezet e törvényben meghatározott feladatait a Hivatal közreműködő szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedélye (a továbbiakban e § alkalmazásában: engedély) alapján látja el. Az engedély határozatlan időre szól.

(2)[307] Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi az e törvényben meghatározott közreműködő szervezeti tevékenység folytatását. Kérelmező kizárólag köztestület lehet.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező szervezet által a Hivatallal történő kapcsolattartásra kijelölt személy családi és utónevét, valamint elérhetőségeit (hivatali címe, telefonszáma, telefaxszáma és elektronikus levélcíme) is.

(4) A Hivatal a közreműködő szervezet engedélyét visszavonja, ha a közreműködő szervezet[308]

a) nem felel meg e törvényben, valamint végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek,

b)[309] e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok kötelezettségeit felszólítás ellenére sem teljesíti vagy

c)[310] bejelenti közreműködő szervezeti tevékenysége megszüntetését.

(5) Az engedély hatályát veszti:

a)[311]

b)[312] a közreműködő szervezet megszűnése esetén,

c) visszavonással.

(6)[313] A közreműködő szervezet az engedélyezés alapjául szolgáló követelményeknek való megfelelősége tekintetében bekövetkezett változást köteles a Hivatalnak haladéktalanul írásban bejelenteni.

(7)[314] Ha az engedély hatályát veszti, a közreműködő szervezet köteles saját költségén a közreműködési tevékenységével kapcsolatos iratoknak a Hivatal vagy a Hivatal által megjelölt közreműködő szervezet részére történő átadásáról gondoskodni.

(8)[315] Ha nincs hatályos közreműködő szervezeti engedéllyel rendelkező szervezet, a közreműködő szervezeti feladatokat a Hivatal látja el.

38. § (1) A Hivatal a közreműködő szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a közreműködő szervezet[316]

a) elnevezését,

b) székhelyét,

c)[317] levelezési címét, valamint a közreműködő szervezet által megjelölt egyéb elérhetőségi adatait,

d) engedélye kiadásának, visszavonásának, hatályvesztésének időpontját,

e)[318] részére engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelöléseként az "energetikai auditorokkal és energetikai szakreferensekkel kapcsolatos közreműködői tevékenység" megjelölést.

(2) A nyilvántartás - az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartás adatai nyilvánosak, amelyeket a Hivatal közzétesz az energiahatékonysági tájékoztató honlapon.

(3)[319] A Hivatal törli a közreműködő szervezetet a nyilvántartásból, ha az engedélye hatályát veszti.

39. §[320] (1)[321] Az energetikai auditálási és energetikai szakreferensi tevékenység folytatásához szükséges szakmai vizsgát, szakmai megújító vizsgát és továbbképzést a közreműködő szervezet jelentkező esetén legalább negyedévente megszervezi és a vizsga, megújító vizsga, valamint a továbbképzés teljesítéséről az igazolást kiállítja.

(2)[322] A közreműködő szervezet az energetikai auditorok és energetikai szakreferensek által teljesítendő szakmai vizsga és megújító vizsga tartalmáról és eljárásrendjéről szabályzatot (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) dolgoz ki, amelynek elfogadása és módosítása a Hivatal jóváhagyásához kötött. A Hivatal felügyeli a szakmai vizsga és megújító vizsga lebonyolítását. A Hivatal a szabályzatot jóváhagyja, ha az megfelel a (7)-(9) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A szakmai vizsgát és megújító vizsgát megelőzően a vizsgázók felkészítő tanfolyamon vehetnek részt. A közreműködő szervezetnek a vizsgára felkészítő tanfolyamot meg kell hirdetnie és jelentkező esetén a tanfolyamot évente legalább egy alkalommal le kell folytatnia.

(4) A felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tananyagáról, valamint a részletes oktatási módszertanról a közreműködő szervezetnek szabályzatot (a továbbiakban: tanulmányi szabályzat) kell kidolgoznia, amelynek elfogadása és módosítása a Hivatal jóváhagyásához kötött. A Hivatal felügyeli a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés lebonyolítását.

(5) A közreműködő szervezetnek évente - a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott tartalommal - kell jelentést készítenie tevékenységéről a Hivatal számára.

(6) A közreműködő szervezet a felkészítő tanfolyam, a továbbképzés, a szakmai vizsga és megújító vizsga lebonyolítása során a Hivatal által jóváhagyott tanulmányi és vizsgaszabályzat alapján jár el.

(7) A tanulmányi szabályzatnak tartalmaznia kell különösen:

a) a felkészítő tanfolyamon és a továbbképzésen való részvétel feltételeit,

b) a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tematikáját, oktatási módszertanát,

c) a tananyag aktualizálására vonatkozó ütemezést,

d) az oktatók kiválasztására vonatkozó feltételeket.

(8) A vizsgaszabályzatnak tartalmaznia kell különösen:

a) a vizsgán való részvétel feltételeit,

b) a jelentkezés szabályait,

c) a vizsgakövetelmény részletes tematikáját,

d) a vizsgázók teljesítményének értékelési módszerét,

e) a vizsgáról történő kizárás szabályait,

f) a vizsgával kapcsolatos dokumentumok kezelésére vonatkozó szabályokat,

g) a vizsgára történő jelentkezésre szolgáló jelentkezési lap mintáját,

h) a vizsga eredményes teljesítését igazoló tanúsítvány mintáját,

i) a vizsga teljes menetének rögzítésére szolgáló jegyzőkönyvmintát,

j) a vizsgabizottság összetételére vonatkozó követelményeket,

k) a panaszok kezelésének módját.

(9) A tanulmányi és vizsgaszabályzatot úgy kell elkészíteni, hogy biztosított legyen az energiahatékonysággal kapcsolatos lehető legszélesebb körű és aktuális szakmai ismeretek átadása, a vizsgázók számára egyenlő feltételek biztosítása és a vizsgák részrehajlástól mentes lefolytatása.

(10) Ha a szabályzat nem felel meg a (7)-(9) bekezdésben előírt feltételeknek, a Hivatal egy alkalommal határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A határidő eredménytelen letelte vagy a hiánypótlás nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a kérelmet elutasítja.

(11) A Hivatal részéről jóváhagyott szabályzatot a közreműködő szervezetnek honlapján közzé kell tennie és ismertetnie kell a továbbképzés és szakmai vizsga során a résztvevőkkel. A résztvevők a szabályzat megismeréséről írásban nyilatkoznak.

(12)[323]

(13)[324]

25. A névjegyzék vezetésének és a közreműködő szervezetek nyilvántartásának, az adatok kezelésének közös szabályai[325]

40. § (1) A Hivatal az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek, valamint a természetes személy energetikai szakreferensek és az energetikai szakreferens szervezetek engedélyezése, névjegyzékének vezetése, a közreműködő szervezetek nyilvántartásának vezetése, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési feladatainak ellátása céljából kezeli[326]

a)[327] az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében szereplő adatokat, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló kérelemben szereplő adatokat,

b) az energetikai auditálás elvégzésére vonatkozó adatszolgáltatásból származó adatokat,

c) az energetikai auditálás ellenőrzése során beszerzett adatokat,

d)[328] a közreműködő szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat, valamint a közreműködő szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedély kiadása és visszavonása során tudomására jutott adatokat,

e)[329] a közreműködő szervezetek jelentésében szereplő adatokat.

(2)[330] A Hivatal a névjegyzékbe vétel megtagadása esetén a megtagadás véglegessé válásáig, valamint a névjegyzékből és a közreműködő szervezetek nyilvántartásából történő törlés időpontjától számított öt évig kezeli az (1) bekezdés szerinti adatokat.

41. §[331] (1) A közreműködő szervezet az energetikai auditorok és energetikai szakreferensek képzésével, valamint szakmai vizsgák, megújító vizsgák megszervezésével és lebonyolításával összefüggő feladatai ellátása céljából kezeli[332]

a) a képzésekre, továbbképzésekre jelentkező személyek személyes adatait (név, lakcím),

b) az energetikai auditori szakmai vizsgával és megújító vizsgával kapcsolatban beszerzett adatokat.

(2) A közreműködő szervezet a képzésre, továbbképzésre, szakmai vizsgára, valamint megújító vizsgára való jelentkezés időpontjától számított két év elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés b) pontja szerinti, valamint a névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megőrzéséről, azt követően intézkedik azok megsemmisítése iránt.

42. § Az adatkezelők által kezelt személyes adatokat az adatkezelő és az adatfeldolgozó korlátozás nélkül, egyéb szervek és személyek - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett írásbeli hozzájárulásával ismerhetik meg.

VIII/A. FEJEZET[333]

ENERGETIKAI FELÜLVIZSGÁLAT

25/A. A fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata

43. §[334] (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 42. pontja szerinti épületet vagy több épületet együttesen ellátó[335]

a) 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszer vagy kombináltan helyiségfűtési és szellőzőrendszer,

b) 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszer vagy kombináltan légkondicionáló és szellőzőrendszer

hozzáférhető részeinek vonatkozásában rendszeres energetikai felülvizsgálatot kell készíteni.

(2)[336] Az (1) bekezdésben meghatározott rendszerek vonatkozásában az energetikai felülvizsgálatot - amennyiben energetikai auditálást kell lefolytatni - a kötelező energetikai auditálás alkalmával, egyéb esetben nyolcévente kell elvégezni.

(3) Nem szükséges energetikai felülvizsgálat elvégzése azon lakóépületek vonatkozásában, amelyekben az (1) bekezdésben meghatározott rendszer üzemel, és amely rendelkezik

a) olyan folyamatos elektronikus felügyeleti funkcióval, amely méri a rendszer hatékonyságát és tájékoztatja az épület tulajdonosát vagy kezelőjét, ha a hatékonyság jelentősen csökkent, és jelzi, ha szükség van a rendszer karbantartására, valamint

b) hatékony ellenőrző funkciókkal az energiatermelési, -elosztási, -tárolási és -felhasználási optimum elérése érdekében.

(4) Nem szükséges energetikai felülvizsgálat az épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel felszerelt, 290 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszerrel, kombinált fűtési rendszerrel, kombinált helyiségfűtési és szellőzőrendszerrel, légkondicionáló rendszerrel vagy kombinált légkondicionáló és szellőzőrendszerrel rendelkező nem lakóépületek esetében, ha azok épületautomatizálási és -szabályozási rendszere alkalmas

a) az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésére, naplózására, elemzésére és kiigazításának lehetővé tételére;

b) az épület energiahatékonyságának értékelésére, az épülettechnikai rendszerek hatékonyságcsökkenésének feltárására, a berendezések vagy az épülettechnikai rendszer kezeléséért felelős személy tájékoztatására az energiahatékonyság javításának lehetőségéről; valamint

c) az összekapcsolt épülettechnikai rendszerekkel vagy az épületen belüli más készülékekkel való kommunikáció lehetővé tételére, valamint az épülettechnikai rendszerekkel történő átjárhatóságra, a különböző típusú jogvédett technológiáktól, berendezésektől és gyártóktól függetlenül.

(5) Az energetikai felülvizsgálat elvégzéséről az (1) bekezdésben meghatározott rendszer üzemeltetője, ennek hiányában az épület tulajdonosa (a továbbiakban együtt: rendszerüzemeltető) köteles gondoskodni.

(6) Az energetikai felülvizsgálatot a klímavédelemért felelős hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által üzemeltetett adatbázisban (a továbbiakban: Adatbázis) regisztrációval rendelkező energetikai felülvizsgáló végezhet.

(7) Az energetikai felülvizsgálat az alábbiakra terjed ki:

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendszerek vonatkozásában helyszíni vizsgálatot követően a hőfejlesztő berendezés hatékonyságának és az épület fűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelése, továbbá annak vizsgálata, hogy a fűtési rendszer vagy a kombinált helyiségfűtési és szellőzőrendszer teljesítménye tipikus vagy átlagos üzemelési feltételek mellett milyen mértékben optimalizálható;

b) az (1) bekezdés b) pontja vonatkozásában a légkondicionáló rendszer hatékonyságának és az épület hűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelése, továbbá annak vizsgálata, hogy a légkondicionáló rendszer, illetve a kombinált légkondicionáló és szellőzőrendszer teljesítménye tipikus vagy átlagos üzemelési feltételek mellett milyen mértékben optimalizálható.

(8) Az energetikai felülvizsgálatról az energetikai felülvizsgáló e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott elektronikus úton adatszolgáltatást (a továbbiakban: felülvizsgálati jelentés) teljesít az Adatbázison keresztül.

(9) A helyszíni vizsgálaton alapuló felülvizsgálati jelentés egy példányát az energetikai felülvizsgáló köteles átadni a rendszerüzemeltetőnek. A rendszerüzemeltető a felülvizsgálati jelentést köteles átadni az épület tulajdonosának és bérlőjének.

(10) Az energetikai felülvizsgálat akkor minősül teljesítettnek, amikor a felülvizsgálati jelentés átadása a (9) bekezdés szerint megtörtént, és az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott díját az energetikai felülvizsgáló megfizette.

(11) Az energetikai felülvizsgálati kötelezettséggel érintett épület vonatkozásában fennálló (3) és (4) bekezdés szerinti mentességet a rendszerüzemeltető köteles igazolni. A Magyar Mérnöki Kamara a mentesség igazolására szolgáló dokumentumok vizsgálatának eredményéről az Adatbázis útján értesíti a Hatóságot.

43/A. §[337] (1) A Hatóság a 43. § (1) bekezdésben meghatározott rendszerekről inspekciós szám alkalmazásával, a (2) bekezdésben meghatározott adatokkal nyilvántartást vezet a 43. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott mentességi feltétel igazolásának időpontjáig az alábbi célok érdekében:

a) az épületek energiahatékonyságának, különösen a fűtési és hűtési rendszerek szükségleteknek megfelelő, leginkább költséghatékony javításának előmozdítása;

b) az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése;

c) a felülvizsgálati jelentés kiállításához felhasznált adatok és az abban feltüntetett eredmények megfelelőségének ellenőrzése;

d) a felülvizsgálati jelentésben rögzített ajánlások, energiahatékonysági beruházások megvalósításnak nyomon követése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra inspekciós szám alatt az Adatbázisban kezelt adatok:

a) természetes személy rendszerüzemeltető esetében:

aa) név,

ab) lakcím és értesítési cím,

ac) telefonszám, e-mail cím,

b) gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég, egyéb szerv vagy szervezet rendszerüzemeltető esetében:

ba) név,

bb) székhely,

bc) cégjegyzékszám, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, törzskönyvi nyilvántartási szám, oktatási azonosító, egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási szám,

bd) adószám,

be) nevében nyilatkozattételre jogosult személy neve,

bf) telefonszám, e-mail cím,

bg) szakmai kapcsolattartó neve, telefonszáma, e-mail címe;

c) rendszert érintő energetikai felülvizsgálattal érintett épület címe és helyrajzi száma, a rendszer megnevezése, funkciója, egyedi azonosítója, az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos dokumentumok, a rendszerről kiállított felülvizsgálati jelentés,

d) a Hatóság döntéseinek rendelkezései, hatósági döntés iktatószáma, végleges döntéssel kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota, a figyelmeztetés ténye.

(3) A Hatóság az energetikai felülvizsgálókról nyilvántartási szám alkalmazásával a (4) bekezdésben meghatározott adatokat tartja nyilván a végzett tevékenység megszűnésének, megszüntetésének időpontjáig az alábbi célok érdekében:

a) az energetikai felülvizsgáló energetikai felülvizsgálathoz kapcsolódó tevékenységével kapcsolatos kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése;

b) az energetikai felülvizsgálathoz kapcsolódó fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott célra nyilvántartási szám alatt az energetikai felülvizsgálót érintő, Adatbázisban kezelt adatok:

a) személyazonosításra szolgáló adatok (név, anyja neve, születési hely, idő),

b) lakcím és értesítési cím,

c) telefonszám, e-mail cím,

d) tevékenység folytatására jogosultság időpontja, területi és időbeli korlátait (kamarai tagság szünetelése, tevékenység megszűnése, megszüntetése),

e) kamarai szám,

f) azon gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég, egyéb szerv vagy szervezet

fa) neve,

fb) székhelye,

fc) adószáma,

fd) cégjegyzékszáma, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, törzskönyvi nyilvántartási száma, oktatási azonosítója, egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási száma, amellyel az Adatbázisban szereplő energetikai felülvizsgáló munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll,

g) képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó adatok,

h) a felülvizsgáló által kiállított felülvizsgálati jelentések egyedi azonosítói.

(5) Az Adatbázisban tárolt, energetikai felülvizsgálóhoz tartozó személyes adatokat a tevékenység megszűnését vagy megszüntetését követő 5 év elteltével törölni kell. A Hatóság biztosítja az energetikai felülvizsgáló nevére és elérhetőségére vonatkozó adatok nyilvánosságát.

(6) Az Adatbázis a felülvizsgálati jelentésre vonatkozó adatokat közhitelesen tartalmazza.

(7) Az energetikai felülvizsgáló és a rendszerüzemeltető az adataiban bekövetkezett változást a Hatóságnak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon, a változást követő 15 napon belül bejelenti.

43/B. §[338] (1) Energetikai felülvizsgáló az a természetes személy lehet, aki

a) a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett névjegyzékben vagy a szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatóról elkülönített közhiteles nyilvántartásban szerepel és az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott jogosultsággal rendelkezik,

b) sikeresen regisztrált az Adatbázisban,

c) e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott képzésen részt vett, és

d) az éves felügyeleti díjat megfizette.

(2) Az energetikai felülvizsgálók továbbképzési és vizsgáztatási feladatait a Magyar Mérnöki Kamara látja el. A Magyar Mérnöki Kamara az energetikai felülvizsgáló által teljesítendő képzési, továbbképzési és vizsgakötelezettségek tartalmáról és eljárásrendjéről szabályzatot dolgoz ki, amelyről tájékoztatja a Hatóságot. Az energetikai felülvizsgálók által teljesített képzést és továbbképzést a Magyar Mérnöki Kamara az Adatbázisban igazolja.

(3) Az éves felügyeleti díj megfizetésére kötelezett a felügyeleti díjat a nyilvántartásba vétel kezdeményezésekor, majd azt követően minden év január 31. napjáig köteles az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon megfizetni.

(4) Az éves felügyeleti díj mértéke 50 000 Ft. Az éves felügyeleti díj a Hatóság bevételét képezi, amely kizárólag a Hatóság feladatellátásával összefüggő költségekre fordítható.

(5) Az éves felügyeleti díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a Hatóság a határidő lejártát követően kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a díjfizetésére kötelező határozatot hoz. A végleges határozatban megállapított éves felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozás.

(6) A felügyeleti díj késedelmes megfizetése esetén a Hatóság az Adatbázison keresztül korlátozza az energetikai felülvizsgáló tevékenységét oly módon, hogy felülvizsgálati jelentést nem állíthat ki. A Hatóság a fizetési kötelezettség teljesítésének jóváhagyását követő 5 napon belül intézkedik a korlátozás Adatbázison keresztül történő megszüntetése iránt.

(7) Az energetikai felülvizsgáló nyilvántartásba vételét követően köteles részt venni a Magyar Mérnöki Kamara által meghatározott továbbképzésen.

(8) Ha az energetikai felülvizsgáló a (7) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az energetikai felülvizsgálót törölni kell az Adatbázisból.

43/C. §[339] (1) A Hatóság az e törvényben és végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi a kötelező energetikai felülvizsgálat teljesítését.

(2) A felülvizsgálati jelentés kiállításához felhasznált adatok és a felülvizsgálati jelentésben feltüntetett eredmények, ajánlások szakmai ellenőrzéséről a Hatóság a Magyar Mérnöki Kamara útján, megállapodás keretében gondoskodik.

(3) A Magyar Mérnöki Kamara az ellenőrzése során a 43. § (1) bekezdésben meghatározott rendszer rendszerüzemeltetőjétől bekérhet a kötelezettség teljesítésével kapcsolatos bármely adatot, kapcsolódó dokumentációt, ideértve valamely mentesülési lehetőség igénybevételét igazoló iratot.

(4) A 43. § (1) bekezdésben foglalt energetikai felülvizsgálati kötelezettség nemteljesítése esetén a Hatóság határidő tűzésével felszólítja a rendszerüzemeltetőt a kötelezettsége teljesítésére vagy megfelelő teljesítésére.

(5) A (4) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a Hatóság a kötelezettség teljesítésére történő felhívás mellett az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A bírság ismételten kiszabható.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. Felhatalmazó rendelkezések

44. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a)[340] a második kötelezettségi időszakban elérendő végfelhasználási energiamegtakarítás éves célértékeit,

b)[341] a második kötelezettségi időszakban az egyes alternatív szakpolitikai intézkedésekből eredő éves és halmozott energiamegtakarítás célértékeit a teljes időszakra, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerből eredő halmozott energiamegtakarítás célértékeit a teljes időszakra és az egyes évekre vonatkozóan

c)[342] a végfelhasználási energiamegtakarítás alapját képező energiamennyiség kiszámítására vonatkozó számítási módszert, a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének csökkentésére vonatkozó szabályokat és a kötelezettségi rendszerre vonatkozó energiamegtakarítási átváltási tényezőket,

d) a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, valamint a hatékony távfűtés és a hatékony távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékeléséhez szükséges országos költség-haszon elemzés kötelező tartalmi elemeit és elkészítésének elveit,

e) a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületekből a tényleges felújításra kijelölt mennyiség meghatározásának részletes szabályait, a felújítási kötelezettség teljesítésének módjára vonatkozó szabályokat, a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek nyilvántartása közzétételének szabályait, valamint a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek nyilvántartását vezető miniszter kijelölését,

f) a közintézmények által az energiahatékonysági célú beszerzéseik során megköthető energiahatékonyság-alapú szerződés kötelező tartalmi elemeit,

g)[343] az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházásának alapelveit, továbbá az energiahatékonysági intézkedések és az energetikai felújítások finanszírozásának részletszabályait, valamint a hitelesített energiamegtakarítások szervezett piacát működtető szervezet kijelölését,

h) a 7. § f) pontja szerinti költség-haszon elemzésre kötelezettek körét, a költség-haszon elemzéssel érintettek jogait és kötelezettségeit, a költség-haszon elemzés jóváhagyásának és a költség-haszon elemzéssel kapcsolatos mentesség részletes szabályait, valamint a költség-haszon elemzés módszertanának kialakítása érdekében a Hivatal részére történő adatszolgáltatás részletes szabályait,

i) az energetikai auditra vonatkozó minimális tartalmi követelményeket és az energetikai auditálási tevékenység folytatásának részletes szabályait,

j) az energetikai auditok ellenőrzésére, valamint a kötelező energetikai auditálás teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,

k)[344] az energetikai auditálási és az energetikai szakreferensi tevékenység engedélyezésére irányuló kérelem, valamint a névjegyzékbe vétel részletes szabályait,

l)[345] a közreműködő szervezetekkel szemben támasztott engedélyezési követelményeket, az engedély kiadásának és visszavonásának általános eljárási szabályait, a közreműködő szervezetek tevékenységének végzésére vonatkozó szabályokat,

m) Magyarországnak az Európai Bizottság felé teljesítendő energiahatékonysági jelentéstételi, értékeléskészítési és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat,

n) az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket,

o) a 7. § f) pontja szerinti költség-haszon elemzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén a kiszabható bírság mértékét

p)[346] a távhűtés mérésével, elszámolásával, a díjfizetéssel, a számlázással és a felhasználók tájékoztatásával kapcsolatos rendelkezéseket, a felek jogait és kötelezettségeit;

q)[347] az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet energiafogyasztási szintjére, az energetikai szakreferens által ellátandó tevékenységre, a természetes személy energetikai szakreferens szükséges szakmai képesítésére és gyakorlatára, a szakreferens igénybevételével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre, valamint az energetikai szakreferens tevékenységével kapcsolatos jelentéstételre - ide nem értve a személyes adatokat - vonatkozó részletes szabályokat,

r)[348] a Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai feladatait közvetlenül ellátó természetes személy szakmai végzettségére vonatkozó követelményeket, a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épületekre vonatkozó energiafogyasztási adatok bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,

s)[349] a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész energiafogyasztási adatainak bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat

t)[350] a szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó követelményeket, a szakpolitikai intézkedések végrehajtásával megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszereit és elveit, azon belül az addicionális energiamegtakarítás és a lényegesség kritériumait, a nyomon követés és hitelesítés szabályait, az Európai Bizottság számára történő bejelentés egyes szabályait, valamint az egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős végrehajtó hatóságok kijelölését,

u)[351] az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett fél által igénybe vett oktatási, képzési, tanácsadási és szemléletformálási program eredményeként megvalósult energiamegtakarítás tekintetében az elszámolhatóság részarányát,

v)[352] az energetikai felülvizsgálatra vonatkozó nyilvántartási rendszer működésének részletszabályait, a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatás rendjét és - a személyes adatok kivételével - a nyilvántartási rendszerhez szükséges adatok körét, valamint a nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés részletszabályait,

w)[353] az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó hatóság kijelölését, az energetikai felülvizsgálat ellenőrzésére, valamint annak teljesítésének ellenőrzésére és az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén kiszabható bírság mértékére vonatkozó szabályokat,

x)[354] az energetikai felülvizsgáló képzésére vonatkozó részletszabályokat,

y)[355] az energetikai felülvizsgálatra vonatkozó egyéb részletszabályokat

rendeletben állapítsa meg.

45. § Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter arra, hogy

a) az energiahatékonysággal kapcsolatos, az energiafogyasztók és a piaci szereplők tájékoztatására vonatkozó részletes szabályokat,

b) az energiahatékonyság növelésével kapcsolatos energiahatékonysági tájékoztató honlap tartalmával és üzemeltetésével kapcsolatos részletes szabályokat,

c)[356] az első kötelezettségi időszak vonatkozásában az alternatív szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések révén elért energiamegtakarítás számbavételéhez és hitelesítéséhez szükséges adatok körét és az adatszolgáltatás rendjét,

d)[357] az energiahatékonysági járulék bejelentésének, megfizetésének, nyilvántartásának, valamint a bevételek felhasználásának részletszabályait

e)[358] a felülvizsgálati jelentés tartalmára vonatkozó minimális tartalmi követelményeket,

f)[359] az energetikai felülvizsgáló által teljesítendő díjfizetési kötelezettség mértékére és teljesítésére vonatkozó részletszabályokat - az igazgatási szolgáltatási díjnak minősülő fizetési kötelezettség esetén az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben -,

g)[360] az energetikai felülvizsgáló nyilvántartásba vételéhez, névjegyzékbe való felvételéhez szükséges jogosultságokat

rendeletben állapítsa meg.

46. § Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy

a) a 7. § f) pontja szerinti költség-haszon elemzés módszertanát és a költség-haszon elemzés elkészítésének követelményeit,

b) a nem kötelező energetikai audit ellenőrzéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,

c)[361] az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek, valamint a természetes személy energetikai szakreferensek és energetikai szakreferens szervezetek által fizetendő regisztrációs és nyilvántartási díj összegére, megfizetésének módjára és visszatérítésére vonatkozó szabályokat

d)[362] a 22/C. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatásra kötelezettek által szolgáltatandó - személyes adatnak nem minősülő - adatok körét, a teljesítés módjára vonatkozó követelményeket, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határidejét

e)[363] a 23. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó - személyes adatnak nem minősülő - adatok körét, a teljesítés módjára vonatkozó követelményeket, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határidejét,

f)[364] a közreműködő szervezetek éves jelentésének tartalmi követelményeit, benyújtásának idejét és módját,

g)[365] az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontját, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeit,

h)[366] az elosztói engedélyesek és a távhőszolgáltatók által a közintézmények energiafogyasztási adatai Hivatal számára történő bejelentésének részletszabályait

i)[367] az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében elért energiamegtakarítási adatok bejelentésének és átruházása bejelentésének módját, adattartalmát és egyéb részletszabályait, az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítás mértékét meghatározó jegyzéket, az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai audit kiegészítő kötelező tartalmi elemeit, az alternatív szakpolitikai intézkedések vonatkozásában a második kötelezettségi időszakban az energiamegtakarítás számbavételéhez szükséges adatok végrehajtó hatóság általi megküldésének módját és adattartalmát, valamint a 15. § (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítási kötelezettség megállapításához szükséges adatszolgáltatás adattartalmát és részletszabályait.

j)[368] a szervezett piacot működtető szervezet adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének rendjét és adattartalmát,

k)[369] a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítás esetén teljesítendő energiamegtakarítás helyett választható megváltási díj mértékét

l)[370] a hitelesített energiamegtakarításról, valamint az energiamegtakarítás jogosultjáról vezetett nyilvántartás - személyes adatnak nem minősülő - adattartalmát,

m)[371] a közintézmények energiamegtakarítási adatainak nyomon követéséhez szükséges adatszolgáltatás adattartalmát és részletszabályait

rendeletben állapítsa meg.

27. Hatályba léptető rendelkezések

47. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(2) A 21. § (1) és (2) bekezdése és az 54. § (1) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

28. Átmeneti rendelkezések

48. §[372] (1) Annak a nagyvállalatnak, amely 2015. december 5-én energetikai auditálásra volt kötelezett és 2015. december 26. napját követően nem mentesül az auditálási kötelezettség alól, következő alkalommal - az első kötelező energetikai audit elkészítésének időpontjától függetlenül - 2019. december 5-ig kell energetikai auditálást elvégeztetnie.

(2) Az energetikai szakreferensnek a 21/B. § (4) bekezdés c) pontja szerinti vizsgát első alkalommal 2017. június 30-ig kell teljesítenie.

(3) A regisztráló szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező köztestület engedélye közreműködő szervezeti tevékenység végzésére történő átminősítését kérheti az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Mód. Tv.) 5. alcímének hatálybalépését követő 1 hónapos jogvesztő határidőn belül. Átminősítés esetén az annak megtörténtétől számított 30 napon belül a regisztráló szervezetnek el kell számolnia a Hivatal felé.

(4) A Hivatal a regisztráló szervezet átminősítését követően 5 év elteltével törli a regisztráló szervezet névjegyzékbe vett adatait.

(5) A társasági adóbevallásban tett nyilatkozatuk szerint a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő gazdálkodó szervezeteket tartalmazó listát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2016. évre vonatkozóan a Mód. Tv. 5. alcímének hatálybalépését követő 30 napon belül bocsátja a Hivatal rendelkezésére.

(6) Első alkalommal 2017. július 1-jétől kell az energetikai auditornak és az energetikai szakreferensnek éves továbbképzést teljesíteni, valamint a közreműködő szervezetnek a továbbképzést megszervezni.

(7) A Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot az energetikai szakreferens igénybevételéről szóló bejelentés elmulasztása miatt.

(8) A Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt.

(9) E törvénynek a Mód. Tv. által módosított 22. § (1a) bekezdését, 22/B., 22/C., 23. §-át, 25. § (1) és (2) bekezdését, 26. §-át, 28. § (5) bekezdését, 29. § (1a), (2) és (4) bekezdését, 31. §-át, 32. § (5) bekezdését, 33. § (5) bekezdését és a 34. § (6) bekezdését a módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(10)[373]

(11) E törvénynek a Mód. Tv. által módosított 22. § (1b) bekezdését a 2015. december 5-ét követően létrejövő nagyvállalat, vagy nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében is alkalmazni kell.

(12)[374] E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(13)[375]

(14)[376] Energetikai szakreferens tevékenységét névjegyzékbe vétel nélkül legkésőbb 2019. június 30-ig végezheti.

(15)[377] Az energetikai szakreferens a 21/C. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást az egyes energetikai tárgyú jogszabályok jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi ... törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a 2019. január 15-én és az adatszolgáltatás időpontjában is fennálló energetikai szakreferensi szolgáltatásra irányuló jogviszonyai tekintetében is köteles teljesíteni.

(16)[378] A Hivatal a 2021. évben esedékes energiamegtakarítás mértékéről 2021. március 31-ig hoz határozatot, amelyhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2021. január 31-ig nyújt a 15/C. § (2) bekezdése szerint adatot.

(17)[379] Az energiahatékonyság-javító intézkedéseket és beruházásokat tartalmazó jegyzék előzetes tervezetét a Hivatal első alkalommal 2021. június 30-ig köteles véleményezésre megküldeni az energiapolitikáért felelős miniszter részére.

(18)[380] A Hosszú Távú Felújítási Stratégiát első alkalommal önállóan, a további esetekben pedig az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdésében rögzítettek szerint az integrált nemzeti energia- és klímaterv részeként kell megküldeni az Európai Bizottságnak.

(19)[381] A 2022. január 1-jét megelőzően jogszerűen üzembe helyezett, 43. § (1) bekezdésében meghatározott rendszerek vonatkozásában az energetikai felülvizsgálatot első alkalommal 2025. december 31-ig kell elvégeztetni.

(20)[382] E törvénynek az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 37. § (1) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(21)[383] A Módtv. hatálybalépése előtt határozott időtartamra kiadott és a Módtv. hatálybalépésekor hatályos engedély határozatlan időtartamúvá válik.

29. Jogharmonizációs záradék

49. §[384] (1) E törvény

a) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

c)[385] az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d)[386] az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e)[387] az energiahatékonyságról szóló, 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

f)[388] a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (5) és (6) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 5. §-a a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. és IX. mellékletének a hatékony fűtési és hűtési potenciál átfogó értékelésének tartalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 4-i 2019/826/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3)[389] A 2. § (3) és (4) bekezdése, a 4. § (4) bekezdése, a 6. § 6. és 18. pontja, a 7. § a) és b) pontja, továbbá a 13. § (6) bekezdése az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

30. Módosító rendelkezések

50. §[390]

51. §[391]

52. §[392]

53. §[393]

54. § (1)[394]

(2)[395]

31. Hatályon kívül helyező rendelkezések

55. §[396]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke