223/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet

a külképviseletek gazdálkodásának részletes szabályairól

A Kormány

a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 50. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 51. § tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 52. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

az 53. § tekintetében a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 75. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 54. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján;

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1)[1] E rendelet személyi hatálya a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre, továbbá a külképviselet tagjára terjed ki.

(2) A rendelet tárgyi hatálya a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet Külképviseletek igazgatása cím terhére, a külképviseletek által és javára vállalt kötelezettségekre terjed ki.

(3) A 41. § és az 53. § tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. kihelyező szerv gazdasági vezetője: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. § (4) bekezdésében meghatározott személy;

2. rendszeres pénztárellenőrzés: a külképviseleten a gazdálkodással összefüggő analitikus nyilvántartások, valamint a nyilvántartásokat alátámasztó pénzügyi bizonylatok, bankkivonatok, illetve a pénztári egyenlegek és bankszámlaegyenlegek számszaki tételes összevetése, valamint a gazdasági eseményekkel kapcsolatban a pénzügyi ellenjegyzés, a kötelezettségvállalás, a teljesítési igazolás, az érvényesítés, illetve az utalványozás jogszabályszerűségének ellenőrzése;

3. ellátmány: az az egy vagy több devizanemben meghatározott pénzösszeg, amelyet a kihelyező szerv havonta vagy rendkívüli esetben szükséges időközönként a külképviseletek kiadásainak finanszírozása érdekében a külképviselet javaslata alapján, a kihelyező szerv gazdasági vezetője által jóváhagyott összegben, banki átutalással vagy diplomáciai futár útján készpénzben eljuttat a külképviselet részére;

4. külképviseleti bevételek: a külképviseletek által beszedett, a konzuli tevékenységgel összefüggő díjak, a fogadó állam részéről visszatérített általános forgalmi adó és egyéb adók, a szponzori bevételek, az értékesített eszközök, készletek ellenértéke, az alkalmazottak térítései, a nem haszonszerzés céljából hasznosított ingatlanok és ingóságok bevételei, a kulturális diplomáciai tevékenységgel összefüggő bevételek, valamint a működéssel összefüggő egyéb bevételek;

5. külképviselet által foglalkoztatott házastárs: a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 2. § 16. pontja szerinti személy;

6. önbizonylat: olyan kifizetési jegyzék, amelyben a beszerző, szolgáltatást igénybe vevő személy büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozik arról, hogy a külképviselet részére a kifizetéshez számla, nyugta vagy egyéb bizonylat beszerzése nem volt lehetséges, vagy a kiállított bizonylat a magyarországi szabályozástól jelentősen eltérő adattartalommal bírt;

7. rendkívüli pénztárellenőrzés: a külképviselet vezetőjének utasítására legalább félévente elrendelt, a pénztárellenőr által végrehajtott rendkívüli, váratlan és átfogó ellenőrzés.

8.[2]

9. realizált árfolyam-különbözet: a külföldi pénzértékre vonatkozó kötelezettséghez, követeléshez kapcsolódó, a pénzügyi teljesítés során elszámolt realizált árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség.

3. A külképviseletek gazdálkodásának általános szabályai

3. § A külképviseletek gazdálkodásával kapcsolatban az e rendeletben foglalt, eltérő rendelkezések hiányában az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § (1) A külképviselet gazdálkodási szempontból a központi költségvetésről szóló törvény Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: KKM) fejezet külképviseletek igazgatásának felügyelete, irányítása, ellenőrzése és beszámoltatása alá tartozó, szervezeti besorolása szerint KKM osztályaként funkcionáló, nem önállóan gazdálkodó szerv.

(2) A külképviselet az e rendeletben foglaltak betartása mellett a részére jóváhagyott éves külképviseleti költségvetési keret, illetve a rendelkezésére bocsátott előirányzat erejéig önállóan gazdálkodik, gazdálkodási műveleteket, részfeladatokat végez el. Önállóan vállal kötelezettséget, teljesít kifizetést, beszed bevételt.

5. § A külképviseletek gazdálkodása kiterjed a költségvetési gazdálkodásra, az eszközgazdálkodásra, a készletgazdálkodásra, az ingó és az ingatlan vagyon kezelésére, üzemeltetésére, megóvására, illetve megőrzésére, valamint a gazdálkodás során felmerülő pénzügyi, számviteli és könyvvezetési részfeladatok ellátására, továbbá a munkafolyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés végrehajtására.

6. § A külképviselet gazdálkodásának kereteit a kihelyező szerv gazdasági vezetője határozza meg, amely irányítja, felügyeli, ellenőrzi a külképviseletek teljes körű gazdálkodását. A kihelyező szerv a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatokban nem szabályozott feladatkörökben egyedi utasítással, hivatalos ügyiratkezelő és továbbító rendszer útján utasíthatja a külképviseleteket.

7. § A külképviselet gazdálkodása során köteles tiszteletben tartani és betartani a fogadó állam adózására és a külképviseletek által foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó jogszabályait.

8. § A külképviselet vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

9. § A külképviselet gazdálkodása során adósságot nem keletkeztethet, hitelt nem vehet fel, jelzálogfedezetet nem biztosíthat, értékpapírt nem bocsáthat ki és nem vásárolhat.

10. § A kihelyező vezető egyes külképviseletek gazdálkodását összevonhatja, és önálló gazdálkodási egységet (a továbbiakban: gazdasági régió) alakíthat ki.

11. §[3] A gazdasági régióba tartozó kihelyező szerv által meghatározott gazdálkodási, létesítménygazdálkodási és a külképviseleti működést érintő szakmai feladatokkal kapcsolatos gazdasági feladatok ellátásáért és az igazgatási tevékenység operatív irányításáért beosztott diplomata tartós külszolgálati munkakörben tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő (a továbbiakban: gazdasági régiók igazgatásáért felelős diplomata) felel. A gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata szakmai munkavégzését a kihelyező szerv gazdasági vezetője közvetlenül irányítja. A gazdasági régiók igazgatásáért felelős diplomata a felelősségi és munkakörébe tartozó feladatok tekintetében önálló kiadmányozási jogkörrel rendelkezik.

12. §[4] A gazdasági és gazdálkodási feladatokat ellátó adminisztratív és technikai személyzet, valamint a külképviselet által a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja, valamint 9. és 9/A. §-a szerint foglalkoztatott azon munkavállalók, akik gazdasági, üzemeltetési és egyéb, a külképviselet működését vagy üzemeltetését, fenntartását segítő feladatokat látnak el, tartós külszolgálati munkaköri feladataikat a gazdasági felelős, a külképviselet gazdasági vezetője vagy - gazdasági régió működése esetén - a gazdasági régió igazgatásért felelős diplomata irányítása alatt és utasítása szerint látják el.

13. § (1) A külképviselet a kihelyezettekkel kapcsolatban létszám- és bértömeggazdálkodást nem lát el. A külképviselet tartós külszolgálatra kihelyezetti létszámának meghatározása a kihelyező szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) Külképviselet ingatlanvagyon vásárlása, hasznosítása és értékesítése a kihelyező szerv hatáskörébe tartozik.

4. Külképviseletek költségvetési kerete

14. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően, de legkésőbb a tárgyév január 1-jéig a külképviselet-vezető javaslatának figyelembevételével a kihelyező szerv gazdasági vezetője jóváhagyja a külképviselet éves költségvetési keretét (a továbbiakban: külképviselet költségvetési kerete).

(2) A külképviseletek költségvetési keretének tervezése során a külképviseletek várható bevételeit és kiadásait kell számításba venni. A külképviseletek bevételei a kihelyező szerv bevételeit képezik, azok a külképviselet költségvetési keretét nem növelik, azok felhasználására a külképviselet saját hatáskörben nem jogosult.

(3) A külképviseletek részére jóváhagyott külképviseleti költségvetési keretet forintban kell megállapítani és a nyilvántartásban rögzíteni. A külképviseletek devizában gazdálkodnak. A kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítési igazolás, az érvényesítés és utalványozás, a kötelezettségek, a követelések és a pénzügyi teljesítés bizonylatai rögzítése és kiállítása devizában történik.

(4) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzéséhez szükséges pénzügyi fedezetvizsgálathoz a kötelezettségvállalást a pénzügyi ellenjegyzés napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos deviza-középárfolyamon kell átszámítani forintra, és a kötelezettségvállalást nyilvántartásba venni. A kötelezettségvállalás bizonylatán a forintösszeget, valamint az alkalmazott árfolyamot fel kell tüntetni.

(5) A kötelezettségek és követelések esetén a szükséges pénzügyi fedezetvizsgálathoz a kötelezettségeket a számla, nyugta, egyéb bizonylat kiállítása napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos deviza-középárfolyamon kell forintra átszámítani, és a nyilvántartásban rögzíteni. Az átszámított forintösszeget, árfolyamot a nyilvántartásból kinyomtatott utalványlapra kell felvezetni.

(6) A külképviselet adott pénzügyi időszakának zárását követően kerül megállapításra a pénzügyi teljesítések végleges forintösszege, a kihelyező szervnél végzett főkönyvi könyvelésben. A pénzügyi teljesítésekkor alkalmazott árfolyam külképviseletenként, súlyozott átlagárfolyamon van nyilvántartva.

(7) A realizált árfolyam-különbözet elszámolása a számviteli politikában meghatározott időszakonként történik.

(8) A külképviseletek részére jóváhagyott külképviselet költségvetési keret kiadási előirányzatainak tekintetében a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításhoz a külképviselet kötelezettségvállalójának javaslata alapján a kihelyező szerv gazdasági vezetőjének előzetes engedélye szükséges. A külképviseletek részére jóváhagyott külképviselet költségvetési kerete kiadási előirányzatainak tekintetében a kiemelt előirányzatokon belüli, rovatok közötti előirányzat-átcsoportosítást a külképviselet gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomatája, a külképviselet gazdasági vezetője, annak hiányában a külképviselet gazdasági felelőse rendeli el és hajtja vége.

(9) Ha a külképviselet költségvetési keretét a kihelyező szerv gazdasági vezetője tárgyév január 1. napjáig nem hagyja jóvá, a tárgyévet megelőző évre a külképviseletek részére jóváhagyott költségvetési keret alapján

a) személyi jellegű kiadások tekintetében az eredeti előirányzat 70%-áig, a személyi jellegű kiadásokon belül a külképviseletek által a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerint foglalkoztatott munkavállalók és házastársak előirányzatok tekintetében 100%-ig,

b) dologi kiadások tekintetében az eredeti előirányzat 85%-áig, a dologi kiadásokon belül az ingatlanbérleti díj előirányzat tekintetében 100%-ig,

c) beruházás, felhalmozás tekintetében az eredeti előirányzat 20%-áig

terjedő mértékben vállalható kötelezettség azzal, hogy a kötelezettségvállalások összességében nem haladhatják meg a külképviseletek igazgatásának tárgyévi költségvetését.

(10) A külképviselet a részére jóváhagyott előirányzatokat kötelezettségvállalásával nem lépheti túl sem tárgyévben, sem a tárgyévet követő években. A külképviselet költségvetési keret kiemelt előirányzati szinten történő kötelezettségvállalással való túllépése esetén a kihelyező vezető köteles fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezni a külképviselet vezetője ellen.

(11) A külképviselet több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére kötelezettséget kizárólag az Áht. 36. § (4) bekezdésében foglaltak szerint vállalhat.

(12) A külképviselet ingatlanbérleti szerződést kizárólag a kihelyező szerv gazdasági vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével köthet.

(13) A külképviselet által a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerint foglalkoztatott munkavállaló és a külképviselet által foglalkoztatott házastárs tekintetében több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére kizárólag a költségvetési évben jóváhagyott eredeti külképviselet költségvetési keret mértékéig vállalható kötelezettség.

(14) A külképviselet költségvetési kerete - a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumon belüli feladatváltozásokra tekintettel, illetve a külképviseletek igazgatása költségvetésének változásától függően - év közben előirányzat-módosítással növelhető, illetve csökkenthető.

(15) A külképviselet részére biztosított külképviselet költségvetési keret kiemelt előirányzatok közötti és a kiemelt előirányzatokon belüli rovatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a kihelyező szerv közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.

(16) Feladatelmaradásból és árfolyamnyereségből származó többlet esetén a megtakarítást a külképviselet köteles felajánlani a kihelyező szerv részére, vagy javasolhatja annak átcsoportosítását a nem tervezett többletfeladatokkal kapcsolatos kiadásokra. A gazdálkodás racionalizálásából származó megtakarítás költségvetési éven belüli felhasználásáról a külképviselet az e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját hatáskörben dönt.

(17) A külképviselet - az időarányos gazdálkodás elvének szem előtt tartásával - az előirányzataival úgy gazdálkodik, hogy az előirányzat-felhasználás egyenletes, kiszámítható legyen. Külképviselet-vezető váltásának évében az időarányos előirányzat-felhasználástól való eltérésről a feladatok átadása-átvétele során a külképviselet-vezető köteles számot adni, azt valós indokkal alátámasztani.

(18) A külképviseletnek saját külképviselet költségvetési kerete terhére lehetősége van a kizárólag Magyarországon beszerezhető termékek, szolgáltatások kihelyező szerven keresztüli beszerzésére.

5. A Külképviselet gazdálkodásában részt vevők

15. § A külképviselet gazdálkodásában részt vesz a Külszoltv. 1. melléklete szerinti

a) külképviselet-vezető;

b) első beosztott diplomata vagy első beosztott konzul;

c) külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos;

d) gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata;

e) külképviseleti gazdasági vezető;

f) gazdasági felelős;

g) gazdasági ügyintéző;

h) gondnok

tartós külszolgálati munkakört betöltő, valamint a pénztárellenőri kiegészítő feladatkört ellátó (a továbbiakban: pénztárellenőr) tartós külszolgálatra kihelyezettek (a továbbiakban együtt: külképviselet gazdálkodásában részt vevők).[5]

16. § (1) A külképviselet-vezető a gazdálkodás vonatkozásában felel

a) a külképviselet gazdálkodásának jogszabályban, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközben foglaltaknak megfelelő megszervezéséért, irányításáért, szabályozásáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért, valamint a költséghatékony gazdálkodás feltételeinek biztosításáért;

b) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés ellátásáért;

c) a rendkívüli pénztár- és egyéb dokumentum ellenőrzéséért év közben legalább félévente egy alkalommal történő elvégeztetéséért;

d) a külképviselet költségvetési keret előirányzataival, pénzeszközeivel, illetve vagyonával történő szabályszerű, költséghatékony gazdálkodásért;

e) a külképviselet üzemeltetésében álló, állami tulajdonban lévő vagy bérelt ingatlan állagmegóvásáért és folyó karbantartásáért;

f)[6] a külképviselet gazdálkodásában részt vevő személyek tartós külszolgálati munkaköri leírásainak elkészítéséért, naprakészen tartásáért;

g) a gazdálkodás kapcsán a 30. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség feloldásának kezdeményezéséért;

h) a kihelyezett és vele együtt az állomáshelyen tartózkodó, a Külszoltv. 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozó egészségügyi ellátásához kapcsolódó térítések közjogi szervezetszabályozó eszközben foglalt elszámolási rendjének ellenőrzéséért;

i) a költségtérítésre való jogosultság ellenőrzéséért;

j) gazdálkodással kapcsolatos szabálytalanság észlelése esetén, annak megszüntetése érdekében a szükséges intézkedések haladéktalan megtételéért és a kihelyező szerv gazdasági vezetőjének egyidejű értesítéséért, valamint fegyelmi eljárás kezdeményezéséért;

k) a külképviseleti gazdasági vezető, annak hiányában a gazdasági felelős munkájának közvetlen irányításáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért;

l) a külképviselet gazdálkodására vonatkozó egyedi kihelyező szervi utasítások végrehajtásáért, betartatásáért;

m) a külképviseletekre vonatkozó tűz- és munkavédelmi, valamint munkabiztonsági előírások betartásáért és betartatásáért;

n) a külképviselet egyedi tűz- és munkavédelmi szabályzatának - a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium munkavédelmi, valamint tűzvédelmi szabályzatáról szóló normatív utasítással összhangban történő - elkészítéséért, felülvizsgálatáért;

o)[7] a külképviselet tagja számára a tartós külszolgálati munkakör átvételekor és munkába lépéskor, illetve az előírásoknak megfelelő rendszerességgel történő, a külképviseletre érvényes tűz- és munkavédelmi szabályokról szóló oktatás megtartatásáért.

(2) Ha a külképviselet gazdasági régió részeként működik, az (1) bekezdés a)-l) pontjában meghatározott felelősségi hatásköröket a gazdálkodási régió igazgatásáért felelős diplomata gyakorolja.

(3)[8] Ha a külképviselet nem gazdasági régió részeként működik, az első beosztott diplomata, illetve az első beosztott konzul felel a gazdasági felelős munkájának közvetlen irányításáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért, amennyiben a külképviselet vezetője ezt a jogkört a tartós külszolgálati munkaköri leírásban rögzítve írásban átruházta rá. A külképviselet vezetője az első beosztott diplomatán vagy az első beosztott konzulon kívül a külképviselet más tagjára a gazdálkodással kapcsolatban őt megillető feladatköreit vagy azok meghatározott részét nem ruházhatja át.

17. § (1) A gazdasági régiók igazgatásáért felelős diplomata az általa igazgatott gazdasági régió tekintetében felelős:

a)[9] a 15. § a)-d) pontja kivételével a külképviselet gazdálkodásában részt vevők tartós külszolgálati munkaköri leírásainak elkészítéséért, aktualizálásáért;

b) a 16. § (1) bekezdés a)-l) pontjában meghatározott feladatok ellátásáért;

c) a 16. § (1) bekezdés j) pontja tekintetében a fegyelmi eljárásnak a külképviselet vezetőjénél történő kezdeményezéséért és

d) a külképviselet vezetőjének a külképviselet működtetésével összefüggő feladatellátásban történő segítéséért.

(2) A gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomatát akadályoztatása esetén az operatív feladatok ellátása - ideértve különösen a külképviselet gazdálkodásában részt vevők munkavégzésének irányítását, valamint üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátását - tekintetében a külképviseleti gazdasági vezető, annak hiányában a gazdasági felelős helyettesíti.

18. § (1) A külképviselet gazdálkodásának összetettségére, a külképviselet tagjainak létszámára, a külképviselet által kezelt állami tulajdonú ingatlanok méretére és egyéb, a gazdálkodást befolyásoló körülményekre figyelemmel, a kihelyező vezető közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg azon külképviseletek körét, amelyeknél a külképviselet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a külképviselet vezetőjének közvetlen irányításával külképviseleti gazdasági vezető látja el.

(2)[10] A külképviselet gazdasági vezetője tevékenysége ellátása során szervezi és irányítja a külképviselet gazdálkodási feladatait. A kihelyező szerv döntése alapján munkáját gazdasági felelős és gazdasági ügyintéző, valamint adminisztratív technikai személyzet is segítheti. A kihelyező szerv erre irányuló döntése hiányában a külképviselet gazdasági vezetője köteles ellátni a gazdasági felelős, valamint a gazdasági ügyintéző tartós külszolgálati munkakörébe tartozó feladatokat is.

(3) A külképviselet gazdasági vezetője a külképviselet vezetője által meghatározott szakmai feladatok gazdálkodási, technikai, logisztikai ellátásáért felel. Irányítja, felügyeli és ellenőrzi a külképviselet gazdálkodásában részt vevők tevékenységét.

(4) A külképviselet gazdasági vezetője a hatáskörébe tartozó ügyekben folyamatosan köteles a helyi hatóságokkal és közigazgatási szervekkel kapcsolatot tartani.

(5) A külképviselet gazdasági vezetője felel

a) az időszakos adatszolgáltatásért az előirányzat-felhasználás állapotáról a kötelezettségvállalók és a kihelyező szerv felé;

b) a külképviselet költségvetési keret kiemelt előirányzatait nem képező, a kihelyező szerv a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium külképviseletek igazgatása költségvetése terhére folyósított pénzeszközök szabályszerű felhasználásáért;

c) az iskoláztatási költségtérítésre való jogosultság alátámasztására az iskolalátogatási igazolások bekérettetéséért, nyilvántartásáért, valamint a devizailletmény-pótlékra való jogosultság igazolására a távolléti nyilatkozatok beszerzéséért;

d) a kihelyezett és vele együtt az állomáshelyen tartózkodó, a Külszoltv. 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozójának egészségügyi ellátása kapcsán felmerülő kiadások alakulásának figyelemmel kíséréséért, az átlagostól jelentősen eltérő gyakoriságú egészségügyi vizsgálatok, ellátásigénylés esetén, ennek a külképviselet-vezető részére történő jelzéséért;

e)[11] a tartós külszolgálati munkaköri leírásában rögzítettek szerint a külképviselet gazdálkodásában részt vevők - vagy azok valamelyikének, valamint a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerint foglalkoztatottak - munkavégzésének irányításáért, felügyeletéért és

f) a tárgyévi rendes éves szabadsága ideje alatt a kihelyező szervnél történő személyes beszámolásért.

19. § A gazdasági felelős felel mindazon, a külképviselet gazdálkodásához kapcsolódó tevékenység ellátásáért, amelyeket e rendelet más személy feladatkörébe nem utal.

20. § (1) A gazdasági ügyintéző felel

a) a külképviselet házipénztárának kezeléséért;

b) a banki átutalások teljesítéséért és a külképviselet folyószámláinak kezeléséért;

c) a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel a pénzügyi ellenjegyzői, érvényesítői feladatkörök ellátásáért;

d) a külképviselet pénzügyi nyilvántartásának naprakész rögzítéséért;

e) a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetéséért;

f) a külképviselet leltárfelelősi és leltárkezelési, -nyilvántartási feladatainak ellátásáért;

g) a beszerzések és közbeszerzések lebonyolításában történő közreműködésért, ennek keretében különösen a szükséges árajánlatok begyűjtéséért és

h) a külképviselet gazdasági vezetője, illetve a gazdasági felelős munkájának támogatásáért.

(2)[12] A gazdasági ügyintézői tartós külszolgálati munkakört elláthatja a Külszoltv. szerint tartós külszolgálatra kihelyezett közszolgálati tisztviselő vagy a Külszoltv. 2. § 16. pontja szerint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs is.

21. § (1) A pénztárellenőr a külképviselet vezetőjének javaslata alapján a kihelyező vezető által írásban kijelölt, a külképviseletre tartós külszolgálatra kihelyezett beosztott diplomata vagy a külképviselet gazdasági vezetője, ha a külképviselet gazdasági vezetője nem lát el pénzkezelési és könyvvezetési részfeladatokat is.

(2) A pénztárellenőrt távollétében a pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkört ellátó kihelyezett (a továbbiakban: pénztárellenőr-helyettes) helyettesíti. A pénztárellenőr-helyettes a külképviselet vezetőjének javaslata alapján a kihelyező vezető által kijelölt, tartós külszolgálatra kihelyezett beosztott diplomata vagy a külképviselet gazdasági vezetője, ha a külképviselet gazdasági vezetője nem lát el pénzkezelési és könyvvezetési részfeladatokat is. A pénztárellenőr és a pénztárellenőr-helyettes hiánya, illetve együttes akadályoztatása esetén a pénztárellenőri feladatokat a külképviselet vezetője köteles ellátni.

(3)[13] A pénztárellenőri és a pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkör betöltésének feltétele a pénztárellenőri feladatok ellátásához kapcsolódó, a kihelyező szerv által szervezett oktatáson való részvétel és az ahhoz kapcsolódó vizsga legalább megfelelt eredménnyel történő teljesítése. A pénztárellenőri és a pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkörök önálló tartós külszolgálati munkakörként nem láthatók el. A pénztárellenőri és a pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkört, illetve annak ellátási kötelezettségét az érintett kihelyező okiratában és tartós külszolgálati munkaköri leírásában rögzíteni kell.

(4) A pénztárellenőr felel a rendszeres és a rendkívüli pénztárellenőrzés végrehajtásáért.

(5) A pénztárellenőr a pénztárellenőrzés során a 2. § 2. pontjában foglaltak szerint havonta írásbeli jelentést köteles készíteni. Eltérés esetén köteles jegyzőkönyvet felvenni és azt a kihelyező szerv részére azonnal felterjeszteni.

(6) A pénztárellenőr legalább félévente előre be nem jelentett időpontban rendkívüli pénztárellenőrzést végez, mely során a rendszeres pénztárellenőrzés elvégzésén túl

a) elrendeli az ellenőrzés időpontja szerinti pénztárzárást,

b) gondoskodik a rendszeres pénztárellenőrzéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról,

c) véletlenszerű mintavétellel ellenőrzi a tárgyi eszközök nyilvántartását, ennek keretében legalább három alleltárkörzetre kiterjedően,

d) véletlenszerű mintavétellel ellenőrzi a készletek nyilvántartását, és

e) tételesen ellenőrzi a gazdálkodáshoz és a konzuli tevékenységhez kapcsolódó, szigorú számadás alá vont bizonylatokat, a bizonylati rend és fegyelem megtartását.

22. § (1) A gondnok

a) ellátja a külképviseleti ingatlanok és ingóságok rendeltetésszerű működtetésével, karbantartásával és javításával kapcsolatos feladatokat;

b) ellátja a tárgyi eszközök leltározásával, selejtezésével kapcsolatos feladatokat;

c) vezeti a készletekkel, eszközökkel kapcsolatos nyilvántartásokat;

d) a feladatkörét érintően közreműködik a beszerzések lebonyolításában; és

e) feladatkörét érintően irányítja, felügyeli a külképviselet szerződéses külső szolgáltatóinak tevékenységét.

(2)[14] A gondnok tartós külszolgálati munkakört elláthatja a Külszoltv. szerint tartós külszolgálatra kihelyezett, valamint a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerint foglalkoztatott munkavállaló is.

23. §[15] A külképviselet vezetője a külképviseleten befizetett bevételek kezelésének érdekében pénzkezelési feladatkörrel bízhatja meg a külképviselet bármely tagját, ha ez a tartós külszolgálati munkaköri leírásában szerepel. A pénzkezelőt a vonatkozó jogszabályokban előírt megőrzési felelősség terheli. Külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló abban az esetben bízható meg pénzkezelési feladatkörrel, ha a fogadó állam vonatkozó jogszabálya alapján a pénzkezelő az elszámolási kötelezettséggel átvett pénzeszközökben bekövetkezett hiány esetén vétkességére tekintet nélkül a teljes hiányt köteles megtéríteni.

6. A külképviselet gazdálkodási jogkörei

24. § (1) A külképviselet jóváhagyott költségvetési kerete terhére kötelezettségvállaló lehet

a) a külképviselet-vezető, távollétében vagy akadályoztatása esetén az első beosztott diplomata vagy első beosztott konzul,

b) gazdasági régió működése esetén a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata, távollétében vagy akadályoztatása esetén a külképviselet vezetője, a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerinti foglalkoztatottak jogviszonyaival kapcsolatos kiadások és saját reprezentációs kerete vonatkozásában a külképviselet vezetője önállóan,

c) ha a külképviselet részeként külföldi magyar kulturális intézet vagy kulturális szolgálat működik (a továbbiakban együttesen: kulturális intézet), szakmai feladatainak ellátására biztosított költségvetési keret (a továbbiakban: kulturális keret) tekintetében a kulturális intézetet, illetve a kulturális szolgálatot vezető, a Külszoltv. 3. § (3) bekezdése szerinti szakmai vezető (a továbbiakban: kulturális tanácsos), távollétében vagy akadályoztatása esetén az a) pontban meghatározott személyek az ott meghatározott rendben.

(2) A külképviselet részére jóváhagyott külképviselet költségvetési kereten túl a külképviseletek igazgatása terhére a külképviselet-vezető kötelezettséget a kihelyező vezető által a részére írásban kiadott előzetes felhatalmazása alapján vállalhat.

(3) A külképviseleten kötelezettségvállalói jogkört az a Külszoltv. szerint tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő láthat el, aki részt vett a kihelyező szerv által külképviseleti gazdálkodási ismeretekből szervezett felkészítésen, és legalább megfelelt eredménnyel vizsgát tett. Ha a külképviselet állományában nincs olyan kihelyezett, aki külképviseleti gazdálkodási ismeretekből sikeres vizsgát tett, a kötelezettségvállalói jogkört átmenetileg a kihelyező szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy gyakorolja.

25. § (1)[16] A központi költségvetésről szóló törvény szerinti, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belüli Külképviseletek Igazgatása cím vonatkozásában a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a külképviseleti gazdasági vezető, gazdasági felelős, illetve gazdasági ügyintéző írásban jogosult, ha rendelkezik a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és pénzügyi-számviteli szakképzettséggel, és részt vett a kihelyező szerv által szervezett a külképviseletek gazdálkodásáról szóló felkészítésen, és az ahhoz kapcsolódó vizsgát legalább megfelelt eredménnyel teljesítette.

(2) Ha a külképviseleten a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek mindegyike akadályoztatva van, a pénzügyi ellenjegyzést a kihelyező szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy látja el.

(3)[17] A külképviselet által a Külszoltv. 2. § 16. pontja és 9/A. §-a szerinti foglalkoztatott házastárs is elláthatja a gazdasági ügyintézői tartós külszolgálati munkakört, ha nem lát el pénzügyi ellenjegyzői és érvényesítői feladatokat. A gazdasági ügyintézői tartós külszolgálati munkakör ellátásához a külképviselet által foglalkoztatott házastársnak a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és pénzügyi-számviteli szakképzettséggel kell rendelkeznie, illetve részt kell vennie a kihelyező szerv által szervezett, a külképviseletek gazdálkodásához kapcsolódó oktatáson, és az ahhoz kapcsolódó vizsgát legalább megfelelt eredménnyel kell teljesítenie.

(4) A pénzügyi ellenjegyző a külképviselet részére jóváhagyott külképviselet költségvetési keret előirányzatai erejéig igazolhatja a pénzügyi fedezetet.

(5) A külképviselet pénzügyi ellenjegyzésre jogosult tagja a külképviselet részére jóváhagyott külképviselet költségvetési keret előirányzatain túl a kihelyező szerv írásbeli pénzügyi fedezet igazolása alapján is elláthatja a pénzügyi ellenjegyzői feladatait.

(6) Az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeghatárt el nem érő utalványozásokat megelőzően az érvényesítőnek minden esetben ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht.-ban, az Áhsz.-ban és az Ávr.-ban, továbbá a közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltakat betartották-e. Amennyiben a kiadási bizonylat összege a rendelkezésre álló szabad előirányzatot meghaladja, a kiadást érvényesíteni és utalványozni nem lehet. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nélküli kifizetések esetében, ha a pénzügyi fedezet meglétét az érvényesítő fedezet hiányában nem igazolja, akkor a pénzügyi felelősség a kifizető munkatársat terheli.

26. § A külképviselet gazdálkodását a külképviselet vezetője, a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata, a pénztárellenőr és a pénztárellenőr-helyettes jogosult és köteles ellenőrizni.

27. § A külképviseleten a teljesítésigazoló a külképviseleti belső szabályzatban, írásban kijelölt kihelyezett.

28. § (1)[18] A Külképviseletek igazgatása cím vonatkozásában érvényesítésre jogosult személy a külképviselet gazdasági vezetője, a gazdasági felelős, illetve a gazdasági ügyintéző, ha rendelkezik a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és pénzügyi-számviteli szakképzettséggel, és részt vett a kihelyező szerv által szervezett külképviseletek gazdálkodásához kapcsolódó oktatáson, és az ahhoz kapcsolódó vizsgát legalább megfelelt eredménnyel teljesítette.

(2) Ha a külképviseleten az érvényesítésre jogosult személyek mindegyike akadályoztatva van, az érvényesítést a kihelyező szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy látja el.

29. § A külképviseleten utalványozásra jogosult:

a) a külképviselet vezetője, távollétében vagy akadályoztatása esetén az első beosztott diplomata vagy az első beosztott konzul,

b) gazdasági régió esetén a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata, távollétében vagy akadályoztatása esetén a külképviselet vezetője, a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló és külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmazása és saját reprezentációs kerete vonatkozásában a külképviselet vezetője önállóan is, vagy

c) ha a külképviselet vagy a gazdasági régió részeként kulturális intézet vagy kulturális szolgálat működik, a kulturális keret tekintetében a kulturális tanácsos, távollétében vagy akadályoztatása esetén az a) pontban meghatározott személy, az ott meghatározott rendben.

30. § (1) A külképviselet gazdálkodási tevékenysége során kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítési igazolásra irányuló feladatot abban az esetben végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el, ha az összeférhetetlenség alól a kihelyező szerv gazdasági vezetője írásban felmentést ad részére.

(2) A külképviselet a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, utalványozásra és pénztárellenőrzésre jogosult személyekről és aláírásmintájukról - elektronikus aláírás alkalmazása esetén a használt tanúsítványokról és az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány nyilvános adatairól - naprakész nyilvántartást vezet.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény szerinti, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belüli Külképviseletek Igazgatása cím vonatkozásában az érvényesítési feladatokat ellátó személynek a 25. § (1) bekezdés szerinti végzettséggel kell rendelkeznie.

31. § Ha a külképviseletek létrehozása vagy megszüntetése esetén a külképviseleten a gazdálkodáshoz szükséges személyi feltételek nem biztosítottak, a kihelyező szerv hivatali vezetője felhatalmazhatja másik külképviselet külképviselet-vezetőjét a külképviselet létrehozásával vagy megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségek vállalására, valamint a kihelyező költségvetési szerv gazdasági vezetője felhatalmazhatja másik külképviselet külképviseleti gazdasági vezetőjét vagy gazdasági felelősét a kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzésére.

7. A külképviselet gazdálkodásának speciális szabályai

32. § (1) A külképviselet a pénzügyi kihatással járó gazdasági eseményeket a kihelyező szervre irányadó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök rendelkezéseinek megfelelően folyamatosan, naprakészen rögzíti a külképviselet részére rendszeresített pénzügyi analitikus nyilvántartó programban. A pénzügyi nyilvántartásban az adott időszakban rögzített pénzügyi adatokat a kihelyező szerv engedélyét követően havonta kell lezárni. Az adott időszak lezárt analitikus nyilvántartásait és az azt alátámasztó bizonylatokat havonta a belső szabályzatoknak megfelelően kell megküldeni a kihelyező szerv részére. Az analitikus nyilvántartást elektronikusan is meg kell küldeni a kihelyező szerv részére.

(2) A kihelyező szerv a tételes számszaki, tartalmi és alaki ellenőrzést követően elfogadja vagy elutasítja a külképviselet adott időszakra vonatkozó bizonylati rend, fegyelem betartását, nyilvántartásban rögzített adatok helyességét, szabályszerű, bizonylatokkal alátámasztott rögzítését, illetve hiánypótlásra szólítja fel a külképviseletet. A nyilvántartásban berögzített pénzügyi adatok a kihelyező szerv elfogadását követően könyvelhetőek a főkönyvi nyilvántartásban.

(3) A kötelezettségvállalások, a pénzforgalmi és számviteli bizonylatok eredeti és hitelesített másolati példányait a kihelyező szerv közjogi szervezetszabályozó eszközében foglaltak és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. §-ában meghatározottak szerint kell a külképviseleten vagy a kihelyező szerv székhelyén a vonatkozó számviteli jogszabályokban foglalt határidőig megőrizni.

(4) Az Ávr. 59. § (5) bekezdésében meghatározottakon túl nem kell utalványozni az elszámolt realizált árfolyam-különbözetet.

33. § (1) A külképviselet kiadási és bevételi kötelezettségeinek teljesítése céljából a fogadó államban, illetve szükség esetén harmadik országban devizaszámlát vagy -számlákat és szükség szerint -alszámlákat nyit. A külképviselet kizárólag a kihelyező szerv előzetes engedélyével jogosult számlavezetésre irányuló szerződést kötni, módosítani, illetve megszüntetni. Ha a fogadó állam nem írja elő a külképviselet részére, hogy mely pénzintézetnél vezetheti a külképviselet a folyószámláját, akkor a számlavezető bank kiválasztásánál a külképviselet vezetője a gazdaságossági és biztonsági szempontokat fokozottan érvényesíti.

(2) A külképviselet működtetése, feladatainak ellátása érdekében a kihelyező szerv előzetes engedélyével a külképviselet bankkártyát biztosíthat a külképviselet-vezető, a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata és a külképviselet gazdasági vezetője vagy gazdasági felelőse részére. A bankkártyahasználat szabályait a külképviselet-vezető írásban szabályozza.

34. § (1) A külképviselet a működése során, feladatai ellátása érdekében - figyelembe véve az adott állomáshely országának pénzügyi hagyományait és gyakorlatát, illetve a gazdaságossági szempontokat - operatív lízingszerződést köthet, bankgaranciát vehet igénybe, bankkártyát igényelhet, illetve pénzes utalványt vagy csekket fogadhat el. Operatív lízingszerződés kötéséhez, bankgarancia igénybevételéhez, bankkártyaigényléshez a kihelyező szerv előzetes írásbeli engedélye szükséges.

(2) Bankkártyahasználat során a külképviselet adósságot nem keletkeztethet. A külképviseletnek a bankkártya használata során folyószámla-fedezettel kell rendelkeznie. A bankkártyahasználat szabályait a külképviselet-vezető írásban szabályozza.

35. § (1) A külképviselet finanszírozása időszakonként, forintban vagy egyéb devizában, bankszámlára való átutalással történik.

(2) Ha az adott állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami a biztonságos számlamozgásokat veszélyezteti, a kihelyező szerv a külképviselet finanszírozását a kihelyező szerv előzetes írásos engedélye alapján a kihelyező szerv külképviseletek igazgatása vonatkozásában üzemeltetett házipénztárából felvett készpénz diplomáciai futár - szükséges időszakonkénti - igénybevételével történő kiszállításával biztosítja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott körülmények fennállását a kihelyező szerv közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott időszakonként felülvizsgálja.

(4) A külképviselet finanszírozása során a külképviselet által beszedett bevételeket a külképviselet köteles és jogosult felhasználni a működésük likviditásának fenntartására. Ha a külképviselet által beszedett bevételek összege meghaladja a belső szabályzatban meghatározott mértéken túl a kiadásainak összegét, akkor a külképviselet köteles a felhalmozott többlet-likvidpénzeszközt a kihelyező szerv Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalni. Ha az adott állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami a biztonságos számlamozgásokat veszélyezteti, akkor a külképviselet a többletpénzeszközt diplomáciai futár szükséges időszakonkénti igénybevételével a kihelyező szerv házipénztárába szállíttatja.

36. § (1) A külképviselet a kiadásait, illetve a bevételeit elsősorban banki átutalással vagy egyéb készpénzkímélő fizetési módok alkalmazásával teljesíti, illetve szedi be.

(2) Az Ávr. 148. § (3) bekezdésében foglaltakon túl, ha az adott állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami a számlamozgásokat veszélyezteti, a külképviselet a kifizetéseit a házipénztárába bevételezett készpénzből teljesítheti, mérlegelve a készpénzhasználatból, -szállításból, -tárolásból eredő biztonsági kockázatokat. Ennek érdekében a külképviseletek készpénzt vehetnek fel és tarthatnak házipénztárukban.

(3) A külképviselet házipénztárában tárolható napi legmagasabb összeg mértékét, devizanemenként, a külképviselet javaslatára a kihelyező szerv hagyja jóvá.

(4) A kihelyezettet megillető díjazás, a külképviselet által foglalkoztatott házastárs, illetve a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló munkabérének nem banki átutalással történő kifizetéséhez, valamint a külképviselet konzuli- és vízumdíjbevételeinek nem banki átutalással történő beszedéséhez a kihelyező szerv előzetes írásbeli engedélye szükséges.

37. § (1) A Külszoltv. 2. § 19. pontjában meghatározott válsághelyzet, illetve az állomáshely országában fellépő pénzpiaci válság, rendkívüli vagy szükséghelyzet során a feladatellátás biztosíthatósága, a munkatársak esetleges evakuálása, a konzuli feladatok ellátása érdekében a külképviselet köteles házipénztárában biztonsági pénzkészletet képezni, és azt folyamatosan euróban vagy USA dollárban rendelkezésre tartani.

(2) A biztonsági pénzkészlet felhasználása a külképviselet-vezető engedélyével történhet. Felhasználás esetén a külképviselet köteles a felhasználásról a kihelyező szervet írásban tájékoztatni és a biztonsági pénzkészletet haladéktalanul visszapótolni. A biztonsági pénzkészlet összegét a külképviselet-vezető írásban határozza meg, és az összeg nagyságát időközönként a gazdasági, politikai körülmények megváltozásának függvényében felülvizsgálja, módosítja.

(3) A biztonsági pénzkészlet összege a külképviselet méretétől, a kihelyezettek létszámától függően legalább ötezer, legfeljebb tízezer euró vagy USA dollár. Ennél magasabb összegű biztonsági pénzkészlet meghatározásához a kihelyező szerv gazdasági vezetőjének előzetes engedélye szükséges.

38. § A kihelyezettet és a külképviselet által foglalkoztatott házastársat megillető díjazás számfejtése a külképviselet adatszolgáltatása alapján központosítottan történik a Kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtő rendszeren keresztül. Az átutalandó díjazás kifizetéséről a kihelyező szerv gondoskodik. Nemzetbiztonsági érdekből a központosított illetményszámfejtési rendszer offline üzemmódban kerül telepítésre a kihelyező szerv részére.

39. § (1) A kiadások érvényesítése, utalványozása önbizonylat kiállításával történik, ha a külképviselet gazdálkodási feladatellátása során - figyelembe véve az adott állomáshely országának pénzügyi hagyományait és gyakorlatát - bizonylat beszerzésére egyáltalán nincs lehetőség, vagy nincs lehetőség olyan bizonylat beszerzésére, amely tartalmazza

a) a bizonylat kibocsátásának dátumát,

b) a kibocsátó megnevezését, címét,

c) az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás megnevezését, mennyiségi egységét, mennyiségét, egységárát és

d) a fizetendő összeg mértékét és devizanemét.

(2) Az önbizonylaton

a) az önbizonylat vagy belső bizonylat megnevezését,

b) a bizonylat azonosítóját,

c) a bizonylat keltét,

d) a termék, szolgáltatás megnevezését,

e) a kifizetett összeg mértékét és devizanemét,

f) a beszerző, szolgáltatást igénybe vevő személy nevét, aláírását, büntetőjogi felelősségi nyilatkozatát,

g) a teljesítésigazoló nevét, aláírását, a teljesítésigazolás dátumát, valamint

h) az utalványozó, kötelezettségvállaló nevét, aláírását

kell feltüntetni.

(3) Ha éttermi kifizetéseknél a szervizdíj, illetve borravaló (a továbbiakban együtt: szervizdíj) az adott külképviselet országának pénzügyi szabályozása, illetve gyakorlata alapján nem kerül feltüntetésre a pénzügyi bizonylaton, a szervizdíj elszámolásához is önbizonylatot kell kiállítani. A számlán fel nem tüntetett szervizdíj összege nem haladhatja meg a bizonylat értékének legfeljebb tíz százalékát. Az adott külképviselet fogadó államában kialakult szokásjog figyelembevételével a kihelyező szerv előzetes írásbeli engedélyével a szervizdíj legfeljebb húsz százalékig megemelhető. A számlán feltüntetett szervízdíj összege elszámolható költségként, amennyiben a fogadó államban megszokott mértéket nem lépi túl.

40. § (1) A külképviselet pénzváltása során a hivatalos pénzváltási lehetőséget köteles igénybe venni.

(2) Ha a helyi valuta hivatalos, illetve szabadpiaci árfolyama között legalább 15%-os, igazolható eltérés van, a külképviselet vezetőjének engedélyével a gazdasági szempontokat figyelembe véve, a kihelyező szerv utólagos tájékoztatása mellett a szükséges mértékben a valuta szabadpiacon is átváltható.

(3) A külképviselet vezetőjének különös felelősséggel fel kell mérnie a szabadpiacon történő váltás kockázatait, és viselnie kell a jogszabályban meghatározott mértékű felelősséget.

(4) A szabadpiacon történő valutaváltás esetén a külképviselet a gazdasági eseményt kétséget kizáró módon önbizonylattal igazolja. Dokumentálható módon szükséges igazolni a valuta szabadpiaci árfolyama és a hivatalos árfolyam közötti 15%-os eltérést, s a bizonylatot a váltásnál jelen lévő valamennyi kihelyezett külképviseleti dolgozóknak, valamint - utólag - a képviselet vezetőjének aláírásával hitelesíteni kell.

(5) A szabadpiacon történő valutaváltásnál legalább kettő kihelyezettnek vagy külképviselet által foglalkoztatott házastársnak kell jelen lennie. Rendkívüli esetben vagy válsághelyzetben a kihelyező szerv gazdasági vezetőjének előzetes engedélyével kettőnél kevesebb kihelyezett, evakuálás esetén előzetes engedély nélkül a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló is átválthatja a valutát szabadpiacon.

(6) A valuta hivatalos átváltása esetén az elszámolási bizonylat a pénzintézet vagy valutaváltó igazolása az átvett és az általa ellenértékként kifizetett valuták összegéről, a felszámított költségekről, valamint az alkalmazott átváltási árfolyamról.

41. § (1) A külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló bérét és munkáltatókat terhelő járulékát a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton kell elszámolni.

(2) A KKM fejezet, Külképviseletek igazgatása cím és a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének igazgatása cím tekintetében a kiemelt előirányzatok között év közben, saját hatáskörben, a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a Kincstár és a fejezet egyidejű értesítése mellett - átcsoportosítást hajthat végre.

42. § (1) A külképviselet-vezető részére - a külföldön történő szolgálatteljesítés idejére - személyes gépkocsihasználatot a kihelyező szerv vezetője engedélyezhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes gépkocsihasználat feltételeit a kihelyező szerv vezetője állapítja meg.

43. § Az Áhsz. 50. § (1) bekezdése szerinti számviteli politika és annak szabályzatai a külképviseletek részére egységesen, a külképviseletek igazgatása egészére vonatkozóan kerülnek kialakításra és kiadásra.

44. § A külképviseletek által nyújtott támogatás során a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

45. § (1) Ha a gazdálkodás során a külképviselet bármely tagja szabálytalanságot észlel, köteles arról késedelem nélkül a külképviselet vezetőjét, gazdasági régió esetén a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomatát értesíteni.

(2) Ha a szabálytalansággal a külképviselet vezetője vagy a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata is érintett, a kihelyező szerv gazdasági vezetőjét kell haladéktalanul értesíteni.

46. § (1) A szabálytalanság megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket az arra jogosult haladéktalanul köteles megtenni.

(2) A szabálytalanság érdemi kivizsgálása, és amennyiben lehetséges, saját hatáskörben történő megszüntetése a 45. § (1) bekezdés esetén a külképviselet-vezető, valamint a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata feladata.

(3) A 45. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, a szabálytalanság kivizsgálása tekintetében a kihelyező szerv gazdasági vezetője jár el.

(4) Amennyiben a külképviselet szabálytalansági vizsgálatot folytat le, a kihelyező szervet köteles írásban tájékoztatni.

8. Záró rendelkezések

47. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 41. § (1) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.

48. § A pénztárellenőr-helyettesek kijelöléséről, vizsgáztatásáról legkésőbb 2017. december 31-éig kell gondoskodni. A pénztárellenőr-helyettesek kijelöléséig a külképviselet vezetője látja el a pénztárellenőr-helyettesi feladatkört.

49. § A 2017. december 31. napját megelőzően kihelyezett vagy kihelyezésre kerülő, diplomáciai ranggal nem rendelkező, külképviseletre tartós külszolgálatra kihelyezett gazdasági vezetők 2017. december 31. napjáig kötelesek a beosztott diplomata munkakörök betöltésére irányadó szabályok szerint külügyi szakmai vizsgát tenni.

50. §[19] A Kincstárnál vezetett fizetési számlát érintő kiadások teljesítése esetében a veszélyhelyzet során egyes orvostechnikai eszközök, valamint egyéni védőeszközök beszerzésével összefüggő intézkedésekről szóló 82/2020. (IV. 3.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint a járványhelyzettel kapcsolatban beszerzett orvostechnikai eszköz, egyéni védőeszközök vételára - ha az adott beszerzést a központi költségvetési szerv az erre a célra biztosított előirányzata terhére teljesítette, de a beszerzés az alaptevékenységét nem szolgálja - az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 15. melléklete szerinti K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovaton kimutatható.

51. §[20]

52. §[21]

53. §[22]

54. §[23]

Dr. Semjén Zsolt s. k.,

miniszterelnök-helyettes