26/2017. (VII. 5.) NFM rendelet

a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat belföldi alkalmazásáról

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 15. pontjában, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (4) bekezdésében, valamint a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2015. évi LXXXIV. törvény 6. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1. melléklet I) pontjába foglalt táblázat 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

- a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel és

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben -

a következőket rendelem el:

1. § Az 1. melléklet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 177/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 4. §-ának megfelelően, annak 2. mellékletének (a továbbiakban: ADN Szabályzat) részletes szabályait és kiegészítéseit tartalmazza a veszélyes áruk belföldi belvízi szállításra vonatkozóan.

2. § (1) A belvízi szállításba beleértendő a be- és kirakodás, a más szállítóeszközről és a más szállítóeszközre való átrakás, valamint a szállítás körülményei miatt szükségessé váló veszteglés is.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők tulajdonában lévő vagy felelősségi körébe tartozó hajóval végzett veszélyes áru szállításra és

b) a belvízi úton, illetve kikötő területén kizárólag átkelő járatban közlekedő kompon végzett veszélyes áru szállításra.

3. § A belföldi belvízi veszélyesáru-szállítási műveleteknek az ADN Szabályzatban előírt feltételektől eltérő feltételekkel való végrehajtása egyedi esetben engedélyezhető, amennyiben a biztonság nem sérül, és jól meghatározott, időben és térben behatárolt szállítási, rakodási és árukezelési műveletekről van szó. Az egyedi engedélyt a katasztrófavédelmi hatóság és a rendőrség véleménye alapján a hajózási hatóság adja ki, amelyet a hajósoknak szóló hirdetményben is közzétesz.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

5. §[1] Ez a rendelet a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele céljából történő módosításáról szóló, 2022. szeptember 20-i (EU) 2022/2407 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Seszták Miklós s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 26/2017. (VII. 5.) NFM rendelethez

Kiegészítések az ADN Szabályzat belföldi alkalmazásához

1. A jelöléseknél és az okmányok kitöltésénél elegendő a magyar nyelv használata. Ez az eltérés nem alkalmazható a radioaktív küldeményeken lévő bárcák és nagybárcák felirataira.

2. Az ADN Szabályzat 1.3.2 szakasz szerinti oktatásokat a veszélyes áruk belvízi szállítására vonatkozó, érvényes bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja.

3. Az ADN Szabályzat 1.3.2.4 bekezdésének alkalmazása során a képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal. Az ismeretfelújító oktatást legkésőbb az előző oktatást követő második év végéig meg kell tartani. Az ADN Szabályzat 1.8.5.3 bekezdésében meghatározott kritériumokat kielégítő baleset vagy káresemény bekövetkezése esetén a balesetben vagy annak okozásában érintett munkavállalók részére 30 napon belül soron kívüli oktatást kell tartani.[2]

4. Az ADN Szabályzat 1.3.2 szakaszát a következő 1.3.2.5 bekezdéssel kiegészítve kell alkalmazni:

"1.3.2.5 Nem szükséges az 1.3 fejezet szerinti képzés akkor, ha a veszélyes áru szállításával kapcsolatos tevékenységet érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bizonyítvánnyal rendelkező személy végzi."

5. Az ADN Szabályzat 1.3.3 szakasz szerinti oktatásra vonatkozó dokumentációnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre;

b) az oktatás témaköre a 1.3.2 szakasz szerint;

c) az oktatást végző veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó neve, bizonyítványának száma, lejárati ideje;

d) az oktatás helye, időpontja.

A munkáltató maga vagy a munkáltató által megbízott - az oktatást tartó veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó aláírásával - az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. A hajó személyzetének az igazolását a szállítás ideje alatt a hajón kell tartani, és a hatóság kérésére ellenőrzéskor be kell mutatni. Több telephely esetén az egy-egy telephely vonatkozásában készült oktatással kapcsolatos iratokat az adott telephelyen is el kell helyezni eredetben vagy a munkáltató által hitelesített másolatban, vagy elektronikusan elérhetővé kell tenni a telephely számára. Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie.[3]

6. Az ADN Szabályzat 1.5.1 szakasza szerinti - Magyarország által is elfogadott - két- és többoldalú megállapodások a belföldi szállításokra is alkalmazhatók.

7. Az ADN Szabályzat 1.16.1.3 bekezdését a következő 1.16.1.3.4 ponttal kiegészítve kell alkalmazni:

"1.16.1.3.4

a) Az ADN Szabályzat alkalmazása során "Ideiglenes jóváhagyási bizonyítvány"-ként a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet (a továbbiakban: KöViM rendelet) szerinti, "Ideiglenes Közösségi Hajóbizonyítvány" is elfogadható, amennyiben az a 9. pontja alatt tartalmaz minden olyan adatot és információt, amely az ADN Szabályzat 8.6.1.2, illetve 8.6.1.4 bekezdés szerinti bizonyítvány mintájában szerepel.

b) Az ADN Szabályzat 1. Rész, 1.16 Fejezetében, az 1.16.3 szakaszban szereplő vizsgáló testületként a KöViM rendelet 2. melléklet 2.01 cikke szerinti Szemlebizottság is elfogadható, amennyiben egy tagja olyan szakértő, aki rendelkezik az ADN szakosító ismereteivel és ezt az ADN Szabályzatban előírt bizonyítvánnyal igazolni tudja vagy a veszélyes áruk belvízi szállítására érvényes bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó."

7a. Az ADN Szabályzat 5.4.3.4 bekezdése a következő mondattal egészül ki:[4]

"A nyomtatott írásbeli utasításnak legalább négy A4 méretű oldalból kell állnia, és a mintának megfelelő, színes kivitelűnek kell lennie."

8. Az ADN Szabályzat 7.1.1.10 bekezdésének rendelkezéseit a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:

"7.1.1.10.1 Veszélyes árut tartalmazó küldeménydarab csak olyan raktérbe, konténerbe rakható, illetve e szállítások során olyan rakományképző eszközök (pl. raklap) alkalmazhatók, amelyek kialakításához használt anyagokkal a küldeménydarab sérülése esetén kiszabaduló veszélyes áru nem lép veszélyes reakcióba."

9. Az ADN Szabályzat 7.1.5.8.1 pontját a következő 7.1.5.8.1.1 ponttal kiegészítve kell alkalmazni:

"7.1.5.8.1.1

(1) A veszélyes árut szállító hajók adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének módját a vízi közlekedés résztvevői számára a hajózási hatóság a hajósoknak szóló hirdetményében közzéteszi.

(2) A veszélyes árut szállító hajók adatainak a hajó és a hajózási hatóság közötti közvetítését arra alkalmas és a hajózási hatóság által megbízott szervezet is végezheti.

(3) A (2) bekezdés szerint megbízott közvetítő szervezet tevékenységét az adatvédelmi szabályok és a (4) bekezdésben foglaltak megtartásával köteles végezni.

(4) A veszélyes árut szállító hajók bejelentett adatait olyan módon kell kezelni, hogy

a) az adatok kizárólag az illetékes hajózási hatóság vagy az általa erre a (2) bekezdés szerint felhatalmazott szervezet, továbbá a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság és annak illetékes területi szervei számára legyenek hozzáférhetők, amit minősített rendszer biztosítson,

b) veszélyes árut szállító hajóról adatot, beleértve a médiának adott információt is, - az üzemeltetőn vagy a hajó vezetőjén kívül - kizárólag a hajózási hatóság szolgáltathat [kivéve az f) pontban meghatározott adatközlést],

c) URH-rádión keresztül történő adatközlésre csak félduplex csatorna használható,

d) az ország területén közlekedő és az ADN Szabályzat hatálya alá tartozó hajók bejelentett adatai alapján azok a hajózási hatóság és a (2) bekezdés szerint megbízott szervezet számára követhetők, ellenőrizhetők legyenek,

e) bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ADN Szabályzat hatálya alá tartozó hajók azonosíthatók és feltartóztathatók legyenek,

f) baleset, segélykérés vagy a hajót fenyegető jogellenes tevékenység esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a mentésben résztvevő szervek, illetve a jogellenes tevékenység felszámolásában illetékes rendőr-, vám-, vízügyi és környezetvédelmi hatóságok az adatokhoz haladéktalanul hozzájussanak,

g) a hajózási hatóságnál nyilvántartott és iktatott kérelmen feltüntetett adatokon kívül a szállítás befejezésekor (kirakó kikötőbe történt megérkezés vagy az ország területének elhagyása), illetve nemzetközi szerződés szerinti adattovábbítás megtörténte után a veszélyes árut szállító hajók bejelentett adatai közül a hajót és a vezetőjét azonosító adatokat (név, tulajdonos, lajstromszám) törölni kell minden más nyilvántartásból, a többi adatot statisztikai célokra felhasználásra havonta az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak kell átadni."[5]

10. Az ADN Szabályzat 8.2.2.7.0 pont rendelkezéseinek alkalmazása során a tesztvizsgát a vizsgaközpont által delegált vizsgabizottság előtt kell megtartani. Ebben az esetben nincs szükség a Szabályzat által előírt írásos kijelölésre és a vizsgáztató szervezet tekintetében a leírt kritériumrendszer vizsgálatára.[6]

10a. Az ADN Szabályzat 8.2.2.7.3.1 pont rendelkezéseinek alkalmazása során az ismeretfelújító tesztvizsgát a vizsgaközpont által delegált vizsgabizottság előtt kell megtartani.[7]

11. Az ADN Szabályzat 1.7.2 szakasza szerinti sugárvédelmi programnak meg kell felelnie a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló 51/2013. (IX. 6.) NFM rendeletben, és az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló OAH rendeletben foglalt követelményeknek. A sugárvédelmi program alkalmazásához az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet szerinti engedély szükséges.[8]

12. Az ADN Szabályzat 1.10.3.2 bekezdése szerinti közbiztonsági tervnek a 7 osztályba tartozó anyagok szállítása esetén meg kell felelnie az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Fvr.) foglalt követelményeknek, és a szállításhoz az Fvr. 32. § (1) bekezdés c) pontja szerinti engedély szükséges.[9]