32/2017. (X. 18.) NGM rendelet

a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A szokásos piaci ár meghatározása érdekében az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) szerint nyilvántartásra kötelezett adózót, ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása (a továbbiakban együtt: szerződés) vagy a Tao. törvény 18. § (6) és (7) bekezdése szerinti ügylet alapján az adóévben teljesítés történt. Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, az e rendelet szerinti nyilvántartást akkor köteles elkészíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.

(2) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség

a) a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést,

b)[1] azon ellenőrzött ügyletet, amelynek vonatkozásában az adózás rendjéről szóló törvény szerint a szokásos piaci árat az adópolitikáért felelős miniszter vagy az állami adó- és vámhatóság határozatban megállapította, a kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig, amelyben a határozat érvényessége megszűnik, feltéve, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennáll,

c) a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő személy az adózóval, külföldi személlyel vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,

d) az ingyenes pénzeszközátadást és átvételt,

e)[2] a kapcsolt vállalkozások azon ügyleteit, melyek esetében a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron a 100 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni,

f) a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügyletet,

g) a meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban egyedileg meghatározott konkrét ár alkalmazásával megvalósuló ügyletet.

(3)[3] A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában, ha az adózó, külföldi személy a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékét több kapcsolt vállalkozása részére terheli át, akkor az adózó csak abban az esetben mentesül az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól, ha alátámasztja, hogy az alkalmazott megosztási módszer - az adott ügyletre jellemző tények és körülmények figyelembevételével - a szokásos piaci ár elvének megfelel.

(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti értékhatár megállapításánál, ha a teljesítés értéke a szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor

a) a beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével,

b) az a) pontban nem említett adózó a könyvviteli elszámolások során alkalmazott árfolyam alapulvételével

számítja át forintra a teljesítés értékét.

(5) A (2) bekezdés f) pontjában foglaltaktól eltérően nem mentesül az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól a bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolással megvalósuló, a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet.

(6) A (2) bekezdés g) pontjában foglaltaktól eltérően nem mentesül az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól a jogszabály megsértésével megállapított ár alkalmazásával megvalósuló ügylet.

2. Alapelvek

2. § (1) Az adózó a nyilvántartás elkészítése során köteles figyelembe venni minden, az ellenőrzött ügylet megkötése, a szerződés módosítása, illetve legkésőbb a teljesítés időpontjában rendelkezésre álló és a tőle elvárható gondosság mellett, aránytalanul nagy költség ráfordítása nélkül megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése nem mentesíti az adózót az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség teljesítése alól.

3. Értelmező rendelkezések

3. §[4] E rendelet alkalmazásában

1. alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatás: a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti, az 1. mellékletben felsorolt, TESZOR kód szerint meghatározott szolgáltatás, amelyet a csoport egyik tagja a csoport másik vagy több tagjának vagy a csoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége keretében nyújt;

2. azonos jellegű alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatás: az 1. mellékletben ugyanazon római szám alatt felsorolt szolgáltatások;

3. Berry-ráta: az értékesítés bruttó eredményének és az értékesítés közvetett költségeinek hányadosa;

4. bérgyártás: a megrendelő által biztosított anyagon a megrendelő által meghatározott gyártási (összeszerelési) tevékenység végzése, az anyag és a késztermék tulajdonjogának megszerzése nélkül;

5. bizományosi forgalmazás: a megbízó javára, de a saját név alatt áruk harmadik feleknek történő értékesítése az áruk tulajdonjogának megszerzése nélkül;

6. bruttó árrés: az értékesítés bruttó eredményének és az értékesítés nettó árbevételének hányadosa;

7. csoport: az adózó és a kapcsolt vállalkozásai (ideértve a telephelyeket is);

8. ellenőrzött ügylet: a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozások egymással kötött szerződése alapján megvalósuló ügylet, beleértve a Tao. törvény 18. § (6) és (7) bekezdésében felsorolt ügyleteket is;

9. funkcionális elemzés: a kapcsolt vállalkozások által az ellenőrzött ügyletek során, valamint a független vállalkozások által az összehasonlítható független ügyletek során ellátott funkciók (különösen stratégiai irányítás, kutatás és fejlesztés, beszerzés, gyártás, minőségellenőrzés, csomagolás, logisztika, raktározás, fuvarozás, piackutatás, marketingstratégia, márkafejlesztés, marketing és reklámozás, árpolitika meghatározása, forgalmazás, ügyfélszerzés, ügyfél ellenőrzése, követeléskezelés, vevőszolgálat, adminisztráció), felhasznált eszközök és humánerőforrások, továbbá vállalt kockázatok [különösen piaci kockázat, kutatási és fejlesztési kockázat, tervezési kockázat, befektetési kockázat, beszerzési kockázat, kapacitáskihasználási kockázat, működési kockázat, minőségkockázat, hírnévkockázat, szavatossági és jótállási (garanciális) kockázat, termékfelelősségi kockázat, logisztikai kockázat, raktározási kockázat, készletkockázat, hitelezési és vevőkockázat, likviditási kockázat, árfolyamkockázat] elemzése;

10. immateriális jószág: olyan fizikai eszköznek vagy pénzügyi eszköznek nem minősülő dolog, amelyet üzleti használat céljából tulajdonban vagy ellenőrzés alatt lehet tartani, és amelynek használata vagy átengedése ellenérték fejében történne, ha az független vállalkozások összehasonlítható független ügyletével valósulna meg;

11. korlátozott kockázatú forgalmazás: a szállító áruinak vagy szolgáltatásainak a forgalmazó saját nevében és saját javára történő értékesítése a szállító által részletesen meghatározott módon;

12. rutinentitás: az ellátott funkciók, az alkalmazott eszközök és a vállalt kockázatok tekintetében lényeges szempontokból a vállalkozó entitás által meghatározott módon gazdasági tevékenységet végző kapcsolt vállalkozás;

13. szerződéses gyártás: a megrendelő által meghatározott tulajdonságokkal rendelkező, a megrendelő által meghatározott mennyiségű és minőségű termékek gyártása a késztermék tulajdonjogának megszerzésével;

14. ügynöki forgalmazás: a megbízó és harmadik személyek között szerződés megkötésének elősegítése, szerződések közvetítése, azzal, hogy az ügynök a saját nevében nem köt az érintett árukra szerződést, annak tulajdonjogát nem szerzi meg;

15. vállalkozó vagy társvállalkozó entitás: a gazdasági tevékenység lényeges szempontjait meghatározó, az ahhoz kapcsolódó kockázatokat ellenőrizni és pénzügyileg vállalni képes kapcsolt vállalkozás.

4. A nyilvántartás tartalma

4. § (1)[5] Az adózó az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettsége alapján - figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra is - adóévenként az alábbi nyilvántartásokat készíti el:

a) fődokumentum és

b) - ellenőrzött ügyletenként, illetve az (5) bekezdés alapján összevont ügyletenként - helyi dokumentum.

(2) A fődokumentum legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) szervezeti felépítést illetően a csoport jogi és tulajdonosi struktúráját, valamint a szervezetek földrajzi elhelyezkedését szemléltető ábrát;

b) a csoport bemutatását illetően:

ba) az üzleti eredmény mozgatórugóit;

bb) a csoport öt legnagyobb termékéhez és szolgáltatásához, továbbá a csoport forgalmának 5 százalékát meghaladó forgalmú termékéhez és szolgáltatásához tartozó ellátási lánc bemutatását árbevétel szerint, mely bemutatás táblázat vagy grafikon formában is megjelenhet;

bc) a csoport tagjai közötti, jelentős szolgáltatási megállapodásokról - kivéve a kutatás-fejlesztési szolgáltatásokat - szóló listát és a megállapodások rövid leírását, beleértve a jelentős szolgáltatásokat nyújtó fő helyszínek kapacitásainak leírását, valamint a transzferár képzési politikát a szolgáltatási költségek allokálására és a csoporton belül fizetendő szolgáltatási díjak meghatározására vonatkozóan;

bd) a csoport a bb) alpont szerinti hivatkozott termékei és szolgáltatásai főbb földrajzi piacainak bemutatását;

be) tömör funkcionális elemzést, amely bemutatja az egyes csoporton belüli szereplők értékteremtéshez való hozzájárulását, különösen az elvégzett kulcsfontosságú funkciókat, a jelentős viselt kockázatokat, a jelentős felhasznált eszközöket;

bf) a üzleti évben megvalósult jelentős üzleti átszervezésekhez, felvásárlásokhoz (akvizíciókhoz) és üzletágak értékesítéséhez kapcsolódó tranzakciók bemutatását;

c) a csoport immateriális javait illetően:

ca) a csoport immateriális javak fejlesztését, tulajdonlását és hasznosítását érintő átfogó stratégiájának bemutatását, beleértve a fő kutatás-fejlesztési létesítmények és a kutatás-fejlesztési menedzsment földrajzi elhelyezkedését is;

cb) a jelentős immateriális javak vagy azok csoportjainak, továbbá azok jogi tulajdonosainak felsorolását;

cc) az immateriális javakra vonatkozó, kapcsolt vállalkozásokkal kötött megállapodások felsorolását, beleértve a költség-hozzájárulási megállapodásokat, legfontosabb kutatási szolgáltatási és licenc megállapodásokat;

cd) a csoport transzferár-megállapítási politikájának általános bemutatását a kutatás-fejlesztési és az immateriális jószágok vonatkozásában;

ce) kapcsolt vállalkozások közötti, az érintett üzleti év során bekövetkezett bármely, immateriális jószágban fennálló jelentős érdekeltség átengedésének általános bemutatását, beleértve a kapcsolt vállalkozásokat, az országokat és az átengedésért kapott vagy nyújtott kompenzációt;

d) a csoport csoporton belüli pénzügyi tevékenységeit illetően:

da) a csoport finanszírozásának általános bemutatását, beleértve a nem kapcsolt hitelezőkkel kötött jelentős finanszírozási megállapodásokat;

db) a csoport valamennyi olyan tagjának azonosító adatait, amely a csoport részére központi finanszírozást nyújt, beleértve az országot, amelynek joga irányadó a finanszírozó szervezet működésére, továbbá a szervezet tényleges üzletvezetésének helyét;

dc) a csoport a kapcsolt vállalkozások közötti finanszírozási megállapodásokat illető általános transzferár-megállapítási politikájának bemutatását;

e) a csoport pénzügyi és adózási helyzetét illetően:

ea) a csoport üzleti évre vonatkozó éves konszolidált beszámolóját, ennek hiányában egyéb pénzügyi beszámolási, szabályozási, belső menedzsment, adózási vagy egyéb célból készített beszámolóját;

eb) a csoport hatályos egyoldalú szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásainak felsorolását és rövid bemutatását, továbbá más adózási megállapodásokat (ideérve többek között a feltételes adómegállapítási határozatokat), amelyek a jövedelem országok közötti elosztásával kapcsolatosak; és

f) a fődokumentum elkészítésének időpontját.

(3) A helyi dokumentum adózószintű közös része legalább az alábbiakat tartalmazza:[6]

a) az adózó ügyvezetése (menedzsmentje) felépítésének bemutatását, szervezeti ábráját, azon személyek megnevezését, akiknek az ügyvezetés jelentést tesz és azon országok megnevezését, ahol e személyek a központi irodájukat fenntartják;

b) az adózó üzleti vállalkozásának, tevékenységének és stratégiájának részletes bemutatását, beleértve, hogy az adózó részt vett-e, vagy hatással volt-e az adózóra üzleti átszervezés vagy immateriális javak átadása a jelen vagy a közvetlenül megelőző adóévben, és ezen ügyleteknek az adózóra gyakorolt hatását;

c) az adózó legfontosabb versenytársainak felsorolását;

d)[7]

e)[8] azoknak a hatályos egy-, két- vagy többoldalú, szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásoknak, valamint más adózási megállapodásoknak (ideértve többek között a feltételes adómegállapítási határozatokat) a másolatát, amelyet nem az adópolitikáért felelős miniszter vagy az állami adó- és vámhatóság adott ki, és amelyek az adózó nyilvántartási kötelezettség alá eső ellenőrzött ügyleteire vonatkoznak; és

f) a helyi dokumentum elkészítésének időpontját.

(3a)[9] A helyi dokumentum adózószintű közös részét adóévente egyszer kell elkészíteni.

(4) A helyi dokumentum ügyleti szintű része a következőket tartalmazza:[10]

a) az ellenőrzött ügylet bemutatását (például gyártási szolgáltatások beszerzése, termékek beszerzése, termékek eladása, szolgáltatások nyújtása, kölcsönnyújtás, pénzügyi és teljesítési garanciák biztosítása, immateriális javak licencbe adása) és a környezet, érintett piac bemutatását, amelyben az ügylet létrejön;

b)[11] az ellenőrzött ügyletben részes más kapcsolt vállalkozások elnevezését, székhelyét, belföldi illetve külföldi adószámát, ennek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzéket (nyilvántartást) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét, a kapcsolt vállalkozási viszony alapjának megjelölését;

c) az ellenőrzött ügylet alapján az adóévben teljesített, illetve járó fizetések összegét, legalább az ügyletben résztvevő felek szerinti bontásban;

d) az ellenőrzött ügylet alapjául szolgáló - a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős - szerződés adóévben hatályos összes változatának másolatát, amennyiben a szerződést nem írásban kötötték, akkor annak részletes tartalmának leírását;

e) az ellenőrzött ügyletben érintett kapcsolt vállalkozások részletes összehasonlító és funkcionális elemzését, beleértve a korábbi évekhez képest bekövetkezett bármely változást;

f) a legmegfelelőbb szokásos piaci ár-megállapítási módszer megnevezését, figyelemmel az ügylet természetére, fajtájára, az elérhető összehasonlító adatokra, továbbá a módszer megválasztásának indokait;

g) - amennyiben releváns - a tesztelt félnek választott kapcsolt vállalkozás megjelölését és a választás indokolását;

h) a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazásakor figyelembe vett fontosabb előfeltételezések összefoglalását;

i) - amennyiben releváns - a többéves összehasonlító elemzés magyarázatát;

j) a kiválasztott belső és külső összehasonlító ügyletek felsorolását és bemutatását, és azon független vállalkozások releváns pénzügyi adatainak bemutatását, amelyekre a szokásos piaci ár-elemzésben támaszkodtak, beleértve az összehasonlító elemzés módszertanának leírását és ezen információk forrását;

k) az összehasonlíthatóságra vonatkozó kiigazítások bemutatását és részletes indokolását, továbbá annak megjelölését, hogy a kiigazítás a tesztelt fél, az összehasonlítható független ügylet vagy mindkettő adataiban történik;

l) annak részletes bemutatását, hogy az ellenőrzött ügyletek során a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszeren alapuló szokásos piaci árnak megfelelően alakították ki az árat;

m) a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi információk összefoglalását;

n)[12] annak lényegre törő bemutatását, hogy a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó számviteli információs rendszeréhez, így különösen a beszámolójában foglalt adatokhoz, a főkönyvi számlákhoz, a költséghelyekhez, a költségviselőkhöz, a profitcentrumokhoz vagy a munkaszámokhoz, továbbá - adott esetben - a költségek több fél közötti felosztásának módját, a felosztási kulcsokat; és

o) az ellenőrzött ügylet tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatban a bíróság, a hatóság megnevezését, székhelyét (külföldi állam esetén annak megnevezését is), az ügy számát, az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját, a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci árat.

(5)[13] Az ellenőrzött ügyletek (4) bekezdés szerinti bemutatása az adózó választása szerint összevontan is teljesíthető, ha az összevonás az - írásban, szóban vagy ráutaló magatartással meghatározott szerződéses feltételek, a termékek, áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a felek által ellátott funkciók, alkalmazott eszközök és vállalt kockázatok, a gazdasági körülmények és az üzleti stratégiák alapján megállapított - összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések

a) tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy

b) egymással szorosan összefüggnek.

(5a)[14] Nem vonható össze a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével, továbbá a ráfordításokat érintő ügylet az elsősorban bevételeket érintő ügylettel.

(6) Az adózó az (5) bekezdés szerinti összevonást köteles a helyi dokumentumban megindokolni.

(7) Az adózó az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozásokra vonatkozóan készített adatbázisszűrést legalább három évente, az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozások pénzügyi adatait legalább évente frissíti, feltéve, hogy vállalkozási tevékenységében ez idő alatt nem következik be olyan változás, amelyet független felek az ár meghatározásánál befolyásoló tényezőként vennének figyelembe.

(8) Az összehasonlító adatok keresését olyan módon kell dokumentálni, hogy az egyértelműen rekonstruálható (visszakövethető) legyen, vagy ha a rekonstruálás (visszakövetés) nem lehetséges, a keresési lépések hiánytalanul dokumentálva legyenek.

(9) A (3) és (4) bekezdés szerinti információk bármelyik elemét a fődokumentumra való hivatkozással is lehet szerepeltetni, feltéve, hogy a fődokumentumban bemutatott információ a (3) és (4) bekezdésnek megfelel, és az ezen információkat tartalmazó fődokumentum elkészül az adózó társasági adóbevallása benyújtásáig.

(10) Ha az adózó a társasági adóbevallása benyújtásáig a helyi dokumentumot elkészítette, azonban az érintett adóévre vonatkozó fődokumentum a csoport végső anyavállalatára vonatkozó jogszabályok miatt nem áll rendelkezésre, akkor a csoport végső anyavállalatára vonatkozó, e rendelet szerinti fődokumentumnak megfeleltethető nyilvántartás elkészítésére nyitva álló határidőig, de legkésőbb az adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapon belül a nyilvántartás kizárólag a helyi dokumentumból áll.

(11) Ha az adózó a Tao. törvény hatálya alól kikerül, akkor - a (10) bekezdéstől eltérően - köteles a társasági adóbevallása benyújtásáig a fődokumentumot elkészíteni.

(12) Az adózó az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül, de legkésőbb az adó- és vámhatóság ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja nyilvántartását, ha feltárja, hogy a nyilvántartást nem a jogszabályoknak megfelelően készítette el, vagy a nyilvántartásban az adóalapot, az adót, a szokásos piaci árat, a szokásos piaci ár-tartományt (jövedelmezőséget) érintő hibát észlel. A módosító dokumentum tartalmazza a módosítással érintett nyilvántartás megnevezését, a módosítást és annak dátumát. A módosítást a nyilvántartás esedékességének eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint kell elvégezni. Nincs helye módosításnak, ha az adózó az e rendeletben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt a módosítással változtatná meg.

(13)[15] A nyilvántartás, módosítás és az azt alátámasztó dokumentáció nem magyar nyelven is elkészíthető.

5. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások

5. § (1) Az adózó e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások tekintetében - ha az adóévben kapcsolt vállalkozásaival kizárólag ilyen típusú szolgáltatásokra kerül sor, az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - választása szerint a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú nyilvántartás elkészítésével teljesítheti, ha a szerződés alapján történő teljesítések általános forgalmi adó nélkül számított értéke szokásos piaci áron a 150 millió forintot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5 százalékát, vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10 százalékát, azzal, hogy e feltételeket a nyilvántartást készítő adózó vonatkozásában kell vizsgálni. Az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét;

b) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát;

c) a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a szokásos piaci árat (összehasonlító elemzés nélkül rendelkezésre álló információk alapján);

d) az elkészítés időpontját.

(3) Az adózó az (1) bekezdés alkalmazása esetén vállalja, hogy a (2) bekezdés c) pontja szerinti szokásos piaci árat a költség- és jövedelemmódszert alkalmazva határozza meg. Ha a költség- és jövedelemmódszer alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne, akkor e § rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(4) A nyilvántartási kötelezettség e § szerinti teljesítésének feltétele, hogy az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs a 3 százalék és 7 százalék közötti szokásos piaci tartományba essen.

(5) Az adózó nyilvántartási kötelezettségét a 4. § szerint köteles teljesíteni, ha az adóévben vagy a megelőző két adóévben összehasonlítható körülmények között alacsony hozzáadott értékű szolgáltatást nem kapcsolt vállalkozása részére nyújtott vagy nem kapcsolt vállalkozásától vett igénybe, és a szolgáltatás ellenértéke alapján megállapítható, hogy a (4) bekezdés szerint meghatározott haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne.

(6) Ha az adózó az adóévben kapcsolt vállalkozásaival nem kizárólag alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokat végez (vesz igénybe), akkor az adózó az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokra a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásrészt e § szerint köteles elkészíteni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti értékhatár megállapításánál, ha a teljesítés értéke a szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor azt a könyvviteli elszámolások során alkalmazott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

(8) Az (1) bekezdés szerinti értékhatár megállapításánál, ha a teljesítés értéke a szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor azt a beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra.

6. Források és kiigazítások[16]

6. § Az adózó az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét a következő források figyelembevételével teljesítheti:

a) az adózó és független fél közötti szerződés;

b) az adózó kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás közötti szerződés;

c) független vállalkozások egymás közötti szerződése;

d) az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok;

e) az összehasonlítható vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok.

7. § Az e rendelet szerinti kötelezettségének teljesítése során az adózó - választása szerint - az összehasonlíthatóság javítása érdekében a Tao. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontja szerinti iránymutatásban nevesített, illetve abban nem nevesített kiigazításokat alkalmazhat azzal, hogy az adózó az elvégzett kiigazításokat köteles megfelelő módon dokumentálni, ideértve annak indokolását is, hogy az alkalmazott kiigazítás milyen módon szolgálja az összehasonlíthatóság javítását.

6/A. Adatszolgáltatás az ellenőrzött ügyletekről[17]

8. §[18] (1) A Tao. törvény szerint az éves társaságiadó-bevallásában a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben az állami adó- és vámhatóság részére adatszolgáltatásra kötelezett adózó e kötelezettségét e rendelet szerint teljesíti, ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése vagy a Tao. törvény 18. § (6) és (7) bekezdése szerinti ügylet alapján az adóévben teljesítés történt. Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, az e rendelet szerinti adatszolgáltatást akkor köteles teljesíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.

(2) Nem terheli az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség az 1. § (2) bekezdés e)-g) pontja szerint a nyilvántartási kötelezettség alól mentesülő ügyletet.

(3) Az 1. § (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerint a nyilvántartási kötelezettség alól mentesülő ügylet esetében az adatszolgáltatás kizárólag a 8/A. § (2) bekezdése és a (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatokra terjed ki.

8/A. §[19] (1) A 8. § szerinti adatszolgáltatás ellenőrzött ügyletenként vagy a 4. § (5) bekezdése alapján összevont ügyletenként tartalmazza az e §-ban előírt adatokat.

(2) Az adatszolgáltatás az - írásban, szóban vagy ráutaló magatartással meghatározott szerződéses feltételek, a termékek, áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a felek által ellátott funkciók, alkalmazott eszközök és vállalt kockázatok, a gazdasági körülmények és az üzleti stratégiák alapján meghatározott - ügylet megnevezését az 1-53. pont szerinti ügylettípus megfelelő megjelölésével tartalmazza:

1. bérgyártás végzése,

2. bérgyártás igénybevétele,

3. szerződéses gyártás végzése,

4. szerződéses gyártás igénybevétele,

5. szerződéses, illetve korlátozott kockázatú gyártás végzése nem a vállalkozó entitásnak minősülő kapcsolt vállalkozás felé történő számlázással,

6. szerződéses, illetve korlátozott kockázatú gyártás végzése független fél felé történő számlázással,

7. ügynöki forgalmazás végzése,

8. ügynöki forgalmazás igénybevétele,

9. bizományosi forgalmazás végzése,

10. bizományosi forgalmazás igénybevétele,

11. korlátozott kockázatú forgalmazás végzése,

12. korlátozott kockázatú forgalmazás igénybevétele,

13. szolgáltatás nyújtása, ahol a szolgáltató a szolgáltatással összefüggésben korlátozott kockázatot visel, és így a szolgáltatással kapcsolatban rutinentitásként karakterizálható,

14. szolgáltatás igénybevétele, ahol a szolgáltató a szolgáltatással összefüggésben korlátozott kockázatot visel, és így a szolgáltatással kapcsolatban rutinentitásként karakterizálható,

15. szolgáltatás nyújtása, ahol a szolgáltató a szolgáltatással összefüggésben nem korlátozott kockázatot visel, és így a szolgáltatással kapcsolatban vállalkozó vagy társvállalkozó entitásként karakterizálható,

16. szolgáltatás igénybevétele, ahol a szolgáltató a szolgáltatással összefüggésben nem korlátozott kockázatot visel, és így a szolgáltatással kapcsolatban vállalkozó vagy társvállalkozó entitásként karakterizálható,

17. anyag vagy áru beszerzése gyártás igénybevétele vagy forgalmazás végzése ügyletektől eltérő esetben,

18. immateriális javak eladása, alapítása,

19. immateriális javak vétele,

20. licencbe adás,

21. licencbe vétel,

22. franchise-ba adás,

23. franchise-ba vétel,

24. költséghozzájárulási megállapodás, illetve polgári jogi társasági szerződés,

25. hitel nyújtása,

26. hitel felvétele,

27. kölcsön nyújtása,

28. kölcsön felvétele,

29. pénzügyi lízing nyújtása,

30. pénzügyi lízing igénybevétele,

31. kezesség, illetve garancia nyújtása,

32. kezesség, illetve garancia igénybevétele,

33. faktoring nyújtása,

34. faktoring igénybevétele,

35. cash-pool pénzelhelyezési része,

36. cash-pool kölcsönfelvételi része,

37. biztosítás nyújtása,

38. biztosítás igénybevétele,

39. viszontbiztosítás nyújtása,

40. viszontbiztosítás igénybevétele,

41. fedezeti ügylet,

42. vagyonkezelés, portfóliókezelés végzése,

43. vagyonkezelés, portfóliókezelés igénybevétele,

44. bizalmi vagyonkezelés végzése,

45. bizalmi vagyonkezelés igénybevétele,

46. pénzügyi szolgáltatás közvetítése,

47. pénzügyi szolgáltatás közvetítésének igénybevétele,

48. egyéb pénzügyi szolgáltatás nyújtása,

49. egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevétele,

50. üzletág vagy részesedés átruházása, átszervezéshez kapcsolódó más eseti ügylet,

51. átszervezéshez nem kapcsolódóan eszközök eseti adásvétele,

52. a Tao. törvény 18. § (6) bekezdése szerinti nem pénzbeli tőkeművelet vagy

53. egyéb ügylet.

(3) Az adatszolgáltatás tartalmazza:

a) a (2) bekezdés 1-16. pontja és - ha értelmezhető - 53. pontja esetében az ügyletre legjellemzőbb kódot a mindenkor hatályos gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (a továbbiakban: TEÁOR) nómenklatúrája szerint;

b) az ügyletben érintett további kapcsolt vállalkozás vagy vállalkozások elnevezését, belföldi adószámát, ennek hiányában külföldi adószámát, ennek hiányában nyilvántartási számát és adóügyi illetőségének államát;

c) az ügylet felek között tárgyévben ténylegesen elszámolt nettó - forintban meghatározott - ellenértékét kapcsolt felenkénti bontásban - külföldi pénznem esetében az 1. § (4) bekezdése szerint átszámítolt értékét -;

d) az ügylet tárgyévi teljesítéséhez kapcsolódó, minden érintett adóév Tao. törvény 18. §-a szerinti társaságiadóalap-módosításának előjelhelyes összegét kapcsolt felenkénti bontásban; és

e) a kiválasztott elsődleges szokásos piaci ár-megállapítási módszer Tao. törvény 18. § (2) bekezdése szerinti megnevezését.

(4) Az adatszolgáltatás tartalmazza

a) a jövedelmezőségi mutató aa)-ag) alpont szerinti megnevezését - ha a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszer a viszonteladási árak módszere, a költség és jövedelem módszer vagy az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer -:

aa) üzemibevétel-arányos üzemi eredmény,

ab) üzemiráfordítás-arányos üzemi eredmény,

ac) árbevétel-arányos üzemi eredmény,

ad) bruttó árrés,

ae) Berry-ráta,

af) eszközarányos üzemi eredmény vagy

ag) egyéb mutató;

b) a (2) bekezdés 13-16. vagy 20-23. pontja szerinti ügylet-típus esetén - ha a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszer az összehasonlító árak módszere - a százalékos jogdíj, illetve jutalékos (százalékos) szolgáltatási díj alkalmazásának jelölését, továbbá - annak alkalmazása esetében - annak a ba)-bd) alpont szerint meghatározott alapját:

ba) értékesítés nettó árbevétele,

bb) értékesítés bruttó árbevétele,

bc) üzemi (üzleti) tevékenység eredménye vagy

bd) egyéb alap; vagy

c) a (2) bekezdés 25-32., 35. és 36. pontja szerinti ügylet-típus esetén - ha a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszer az összehasonlító árak módszere - a referenciakamat megnevezését vagy a fix kamatozás jelölését a ca)-ck) alpont alapján:

ca) budapesti bankközi referencia-kamatláb (Budapest Interbank Offered Rate, BUBOR),

cb) egynapos sterling indexátlag (sterling overnight index average, SONIA),

cc) európai bankközi referencia-kamatláb (Euro Interbank Offered Rate, EURIBOR),

cd) fedezett egynapos finanszírozási ráta (Secured Overnight Financing Rate, SOFR),

ce) londoni bankközi referencia-kamatláb (London Interbank Offered Rate, LIBOR),

cf) rövid lejáratú euró kamatláb (Euro Short-Term Rate, ESTER),

cg) svájci átlagos egynapos kamatláb (Swiss Average Rate Overnight, SARON),

ch) tokiói átlagos egynapos kamatláb (Tokyo Overnight Average Rate, TONAR),

ci) tokiói bankközi referencia-kamatláb (Tokyo Interbank Offered Rate, TIBOR),

cj) egyéb referenciakamat vagy

ck) fix kamatozás.

(5) Az adatszolgáltatás tartalmazza a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben - a tesztelt fél esetében, valamint jogdíjnál és jutalékos (százalékos) szolgáltatási díjnál azon fél esetében, amely pénzügyi adatait a jogdíj vagy a szolgáltatási díj alapjánál figyelembe veszik - alkalmazott a)-d) pont szerinti számviteli sztenderdet:

a) magyar számviteli szabályok;

b) nemzetközi számviteli sztenderdek (International Financial Reporting Standards, IFRS);

c) az Amerikai Egyesült Államok általánosan elfogadott számviteli elvei (United States Generally Accepted Accounting Principles, US GAAP); vagy

d) egyéb számviteli szabályok.

(6) Az adatszolgáltatás tartalmazza

a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti jövedelmezőségi mutató szokásos piaci értékét vagy tartományát;

b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti százalékos jogdíj, illetve jutalékos (százalékos) szolgáltatási díj szokásos piaci értékét vagy tartományát;

c) a (4) bekezdés c) pontja alkalmazása esetében a kamatfelár - fix kamatnál a teljes kamatláb - szokásos piaci értékét vagy tartományát; vagy

d) a (4) bekezdés b) és c) pontjától eltérő esetben, ha a szokásos piaci árként egy darab egységárat határoztak meg, akkor annak egységnyi értékét vagy tartományát és az egység megnevezését.

(7) Az adatszolgáltatás tartalmazza

a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tesztelt fél által az ügyleten - az alkalmazott adóalap-módosítással - az adóévben ténylegesen elért jövedelmezőségi mutató értékét;

b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben - az alkalmazott adóalap-módosítással számolt - százalékos jogdíj, illetve jutalékos (százalékos) szolgáltatási díj adóévben alkalmazott százalékos mértékét;

c) a (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben az adóévben alkalmazott - az alkalmazott adóalap-módosítással számolt - kamatfelárat, fix kamatnál a teljes kamatlábat; vagy

d) a (6) bekezdés d) pontja szerinti esetben az adóévben alkalmazott - az alkalmazott adóalap-módosítással számolt - ár egységnyi értékét.

7. Záró rendelkezések

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

10. § (1) E rendelet előírásait - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 2018-ban kezdődő adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni.

(2) E rendelet előírásait adózói választás szerint a 2017. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is alkalmazni lehet, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint e rendelet hatálybalépésének napja.

(3) Ha a 2017. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartás elkészítésének határideje későbbi, mint e rendelet hatálybalépésének napja, akkor az adózó a nyilvántartási kötelezettségét a 2017. január 1-jén hatályos szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet szerint teljesíti, feltéve, hogy a (2) bekezdés alkalmazását nem választja.

(4)[20] E rendeletnek a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet módosításáról szóló 27/2022. (XII. 28.) PM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. § (2) bekezdés e) pontja legkorábban a 2022-ben kezdődő adóévre alkalmazható.

(5)[21] E rendeletnek a Módr.-rel megállapított 4. § (1), (3) és (3a) bekezdését, 4. § (4) bekezdés nyitó szövegrészét és n) pontját, valamint (5) és (5a) bekezdését a 2023-ban kezdődő adóévre vonatkozóan kell először alkalmazni.

(6)[22] A 2022-ben végződő adóévre vonatkozóan az e rendeletnek a Módr.-el megállapított 6/A. alcíme szerinti adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli az 1. § (2) bekezdés c) pontja alapján a nyilvántartási kötelezettség alól mentesülő ügyletet.

11. § E rendelet

a) az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatásnak,

b) a Tanácsnak és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzferár-képzési dokumentációjára (EU TPD) vonatkozó magatartási kódexről (2006/C 176/01) szóló állásfoglalásának (2006. június 27.),

c) a Bizottság Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az európai gazdasági és szociális Bizottságnak az EU közös transzferárfóruma által 2009 áprilisa és 2010 júniusa között végzett munkáról és a kapcsolódó javaslatokról szóló közleményének az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról szóló iránymutatásának és

d) a Bizottság Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az európai gazdasági és szociális Bizottságnak az EU közös transzferárfóruma által 2010 júliusa és 2012 augusztusa között végzett munkáról és a kapcsolódó javaslatokról szóló közleményének a kis- és középvállalkozásokról és a transzferárképzésről szóló jelentésének

való megfelelést szolgálja.

12. §[23]

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelethez

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások

I. Információ-technológiai szolgáltatások:

1. Számítógépes programozás (TESZOR 62.01)

2. Információ-technológiai szaktanácsadás (TESZOR 62.02)

3. Számítógépes üzemeltetés (TESZOR 62.03)

4. Egyéb információ-technológiai szolgáltatás (TESZOR 62.09)

5. Adatfeldolgozás, webhoszting-szolgáltatás (TESZOR 63.11)

II. Ingatlanügyletek

1. Ingatlankezelés (TESZOR 68.32)

III. Szakmai, tudományos, kutatási, műszaki tevékenység

1. Jogi tevékenység (TESZOR 69.10)

2. Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TESZOR 69.20)

3. Fordítás, tolmácsolás (TESZOR 74.30)

4. Piac-, közvélemény-kutatás (TESZOR 73.20)

IV. Oktatási tevékenység

1. Egyéb m.n.s. oktatás (TESZOR 85.59)

2. Oktatást kiegészítő tevékenység (TESZOR 85.60)

V. Adminisztratív szolgáltatások

1. Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás (TESZOR 82.1)

2. Egyéb postai, futárpostai tevékenység (TESZOR 53.20)

VI. Szállítás, szállítmányozás, rakományozás, raktározás, tárolás

1. Raktározás, tárolás (TESZOR 52.10)

2. Közúti áruszállítás (TESZOR 49.41)

3. Szállítást kiegészítő tevékenység (TESZOR 52.2)

VII. Egyéb

1. Egyéb szálláshelyszolgáltatás (TESZOR 55.9)

2. Üzemi étkeztetés (TESZOR 56.29.2)

3. Őrző-védő szolgáltatás (TESZOR 80.10.12)