53/2017. (X. 18.) FM rendelet

a 140 kWth és annál nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés g) pontjában,

a II. Fejezet tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (15) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a helyhez kötött 140 kWth és az annál nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés

aa) építésére, létesítésére (a továbbiakban együtt: létesítés),

ab) működtetésére, üzemeltetésére,

ac) légszennyezőanyag kibocsátására, és

ad) létesítőjére, üzemeltetőjére;

b) a 3. § (1) és (2) bekezdések szerint egy berendezésnek tekintett tüzelőberendezésekre, abban az esetben is, ha ezen berendezések teljes névleges bemenő hőteljesítménye egyenlő vagy nagyobb, mint 50 MWth, és nem tartoznak az 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 110/2013. (XII. 4.) VM rendelet (a továbbiakban: Ntr.) hatálya alá.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az Ntr. hatálya alá tartozó tüzelőberendezésekre;

b) a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó hulladékégető művekre és hulladék-együttégető művekre;

c) a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó nem közúti mozgó gépekbe, mobil berendezésekbe beépített vagy beépítendő belső égésű motorokra;

d) azokra a mezőgazdasági üzemekben működő, 5 MWth-ot meg nem haladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezésekre, amelyek tüzelőanyagként kizárólag a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkének a) pontjában említett kezeletlen baromfitrágyát használják;

e) a gáznemű égéstermékeket a gyártási folyamatokban közvetlenül felhasználó, hevítésre, szárításra, vagy tárgyak, anyagok bármely más kezelésére használó tüzelőberendezésekre;

f) azokra a tüzelőberendezésekre, amelyekben gáznemű égéstermékeket közvetlen fűtésére használják a munkahelyi feltételek javítása érdekében, belső terek fűtése céljából;

g) az önálló tüzelőberendezésként nem üzemeltetett, az ipari folyamatok során keletkező füstgázok égetés útján történő tisztítására tervezett utóégető berendezésekre;

h) a közúti, vasúti, vízi és légi jármű hajtására szolgáló műszaki berendezésekre;

i) a tengerben a part mentén létesített gázturbinákra, gáz- és dízelmotorokra;

j) a katalitikus krakkolásra használt katalizátorok regenerálására szolgáló létesítményekre;

k) a kénhidrogént kénné átalakító létesítményekre;

l) a vegyipari reaktorokra;

m) a kokszoló kemencesorokra;

n) a léghevítőkre;

o) a krematóriumokra;

p) az energiatermelés céljából önállóan vagy más tüzelőanyagokkal együtt finomítói tüzelőanyagot égető ásványolaj- és gázfinomítói tüzelőberendezésekre;

q) a papírrostot gyártó létesítmények hőhasznosító kazánjaira, valamint

r) a tüzeléstechnikai eljárások továbbfejlesztése céljából kutatásra, fejlesztésre, tesztelésre használt berendezésekre és azok üzemeltetésére.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. finomítói tüzelőanyag: a nyersolaj finomításának lepárlási és átalakítási szakaszából származó szilárd, folyékony vagy gázhalmazállapotú éghető anyag, beleértve a finomítói tüzelőanyagként használt gázt, a szintézisgázt, a finomítói olajokat és a petrolkokszot;

1a.[1] gázszállítási rendszer: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti együttműködő földgázrendszer;

2. gázturbina: az Ntr. szerinti gázturbina, amely lehet kiegészítő tüzeléssel vagy anélkül üzemeltetett, nyílt ciklusú gázturbina, kombinált ciklusú gázturbina és kogenerációs üzemmódú gázturbina;

3. hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerinti hulladék;

4. kettős üzemű motor: olyan, kompressziós gyújtást alkalmazó belső égésű motor, amely folyékony tüzelőanyag elégetésekor a Diesel-ciklusnak megfelelően, gáznemű tüzelőanyag elégetésekor pedig az Otto-ciklusnak megfelelően működik;

5. kibocsátás: valamely anyagnak a tüzelőberendezésből a levegőbe juttatása;

6. motor: az Ntr. szerinti gázmotor és dízelmotor, továbbá a kettős üzemű motor;

7. névleges bemenő hőteljesítmény: az adott tüzelőberendezés hatósági határozatban rögzített névleges teljesítményén történő üzemeltetéshez szükséges, a tüzelőberendezésbe egységnyi idő alatt bevitt tüzelőanyag hőtartalma kilowattban (kWth) vagy megawattban (MWth) kifejezve;

8. szilárd anyag: bármilyen formájú, szerkezetű és sűrűségű, a gázfázisban a mintavételi ponton adott körülmények között diszpergált olyan részecskék, amelyek az analizálandó gázból való reprezentatív mintavételt követően meghatározott körülmények között szűréssel összegyűjthetők, és amelyek a meghatározott körülmények között történő szárítás után a szűrő előtti szakaszban vagy a szűrőn maradnak;

9.[2] teljes névleges bemenő hőteljesítmény: a tüzelőberendezések összesítési szabály szerint számított névleges bemenő hőteljesítményeinek összege, amely egy tüzelőberendezés esetén azonos a névleges bemenő hőteljesítménnyel;

10. I. kategóriájú tüzelőberendezés: az a tüzelőberendezés, amelyet 2018. december 20-ig üzembe helyeztek, vagy az a tüzelőberendezés, amely 2017. december 19. előtt kapott először létesítési engedélyt, és a tüzelőberendezést legkésőbb 2018. december 20-ig üzembe helyezték;

11. II. kategóriájú tüzelőberendezés: az I. kategóriájú tüzelőberendezéstől eltérő tüzelőberendezés;

12. üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, aki a tüzelőberendezést üzemelteti vagy felügyeli, vagy a létesítmény műszaki üzemeltetését befolyásoló gazdasági kérdésekben döntéshozatali joggal rendelkezik.

(2) E rendeletben az Ntr. és az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló miniszteri rendelet értelmező rendelkezései is alkalmazandóak.

3. Összesítési szabály

3. § (1) A legalább kettő különálló tüzelőberendezés füstgázainak közös kéményen keresztül történő kibocsátása esetén a tüzelőberendezéseket egy tüzelőberendezésnek kell tekinteni, és névleges bemenő hőteljesítményeiket a teljes névleges bemenő hőteljesítmény kiszámításához össze kell adni.

(2) Ha legalább kettő tüzelőberendezést úgy létesítenek, hogy a műszaki és gazdasági tényezők figyelembevételével a területi környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) engedélyében foglaltak szerint füstgázaik közös kéményen keresztül kiengedhetők, a tüzelőberendezéseket egy tüzelőberendezésnek kell tekinteni, és névleges bemenő hőteljesítményeiket a teljes névleges bemenő hőteljesítmény kiszámításához össze kell adni.

(3) A teljes névleges bemenő hőteljesítményt a tüzelőberendezések esetében a levegővédelmi követelményeket megállapító engedélyben fel kell tüntetni.

II. FEJEZET

A KIBOCSÁTÁSOK SZABÁLYOZÁSA

4. Kibocsátási határértékek

4. § (1) Az 1 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű I. kategóriájú tüzelőberendezés légszennyezőanyag-kibocsátása az 1. mellékletben foglalt kibocsátási határértékeket nem haladhatja meg.

(2)[3]

(3)[4]

(4) Az 1 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű II. kategóriájú tüzelőberendezés légszennyezőanyag-kibocsátása - a (10) bekezdés szerinti kivétellel - a 4. mellékletben foglalt kibocsátási határértékeket nem haladhatja meg.

(5) Az 1 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű II. kategóriájú tüzelőberendezés légszennyezőanyag-kibocsátása - a (10) bekezdés szerinti kivétellel - az 5. mellékletben foglalt kibocsátási határértékeket nem haladhatja meg.

(6)[5]

(7)[6]

(8)[7]

(9)[8]

(10)[9] Egy hároméves időszak mozgó átlagát tekintve évente legfeljebb 500 üzemórát üzemelő II. kategóriájú tüzelőberendezésekre az 1. mellékletben szereplő kibocsátási határértékeket kell alkalmazni, azzal a kivétellel, hogy a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő berendezéseknél a szilárdanyag-kibocsátási határérték 100 mg/Nm3, az 1 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű, szilárd biomassza tüzelőanyaggal üzemelő berendezéseknél a szén-monoxid kibocsátási határérték 375 mg/Nm3.

(11) A (6) és (10) bekezdések szerinti mentesség alkalmazásához a tüzelőberendezés működésének engedélyeztetése vagy az engedély módosítása során az üzemeltetőnek az engedélykérelemhez csatolnia kell írásos nyilatkozatát arról, hogy a berendezést legfeljebb ezen bekezdésekben meghatározott számú üzemórán át üzemelteti.

(12) Azokban a légszennyezettségi zónákban, ahol a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben előírt egészségügyi határértékek nem teljesülnek, a környezetvédelmi hatóság - a levegőminőségi tervvel összhangban - a tüzelőberendezésekre az 1-5. mellékletben szereplő kibocsátási határértékeknél szigorúbb határértékeket is előírhat, amennyiben ez hozzájárul a levegőminőség észrevehető javulásához.

(13)[10] A helyhez kötött motorok esetében a kibocsátási határértékeket nem kell alkalmazni

a) azon 1 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű motorokra, amelyek tüzelőanyag-felhasználása 50 kg/h alatt van, és

b) a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek 50 h/évnél rövidebb ideig üzemelnek.

(14) A (13) bekezdés alkalmazása során az üzemidő megállapításánál nem kell figyelembe venni a motorok időszakos, teljes felújítása után, biztonsági okból legfeljebb 6 évenként egyszer végzett, legfeljebb 24 órás próbajáratás időtartamát. A teljes felújítást követő próbajáratásról annak megkezdése előtt 5 munkanappal a környezetvédelmi hatóságot írásban értesíteni kell.

(15) Amennyiben a 3. § (1) és (2) bekezdések alapján egy tüzelőberendezésnek tekintett tüzelőberendezés teljes névleges bemenő hőteljesítményének számítása során valamennyi egyedi tüzelőberendezés névleges bemenő hőteljesítménye 1 MWth-nál kisebb, akkor a kibocsátási határértéket a névleges bemenő hőteljesítmény figyelembevételével kell meghatározni.

(16) Amennyiben a 3. § (1) és (2) bekezdések alapján egy tüzelőberendezésnek tekintett tüzelőberendezés teljes névleges bemenő hőteljesítményének számítása során legalább egy egyedi tüzelőberendezés névleges bemenő hőteljesítménye eléri, vagy meghaladja az 1 MWth-ot, akkor a kibocsátási határértéket a teljes névleges bemenő hőteljesítmény figyelembevételével kell meghatározni.

5. § (1) A légszennyező anyagok mért tömegkoncentrációinak a vonatkoztatási oxigéntartalomra történő átszámítását - a (2) bekezdésben meghatározott tüzelési mód kivételével - az Ntr. 3. melléklete szerint kell elvégezni.

(2) Gázturbinából és gáz póttüzeléses hőhasznosító kazánból álló tüzelőberendezés esetében a kibocsátási határértéket és a vonatkoztatási oxigéntartalmat az Ntr. 4. melléklete szerint kell megállapítani.

(3) Vegyes tüzelésű berendezés esetében, beleértve a legalább kétféle tüzelőanyag egyidejű felhasználását is, az egyes tüzelőanyagokra az 1-5. mellékletben foglalt kibocsátási határértékeket kell alkalmazni. A kibocsátási határértéket a felhasznált tüzelőanyagokkal bevitt hőteljesítmény arányában kell megállapítani az Ntr. 5. melléklet 1. és 2. pontjai szerint.

5. A kibocsátási határértékektől való rendkívüli eltérés

6. § (1) A környezetvédelmi hatóság az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről szóló miniszteri rendelet előírásaival összhangban, az alacsony kéntartalmú tüzelőanyag ellátásának zavara esetén kérelemre engedélyezi az előírt kén-dioxid határértékeknek való megfelelési kötelezettségtől - az ellátási zavar fennállásának idejére, de legfeljebb 6 hónapra - történő eltérést a tüzelőberendezés üzemeltetője számára, amennyiben

a) a tüzelőberendezés rendes körülmények között alacsony kéntartalmú tüzelőanyagot használ, és

b) a tüzelőberendezés hatásterületén az éves kén-dioxid szennyezettség nem haladja meg a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben foglalt kén-dioxidra vonatkozó egészségügyi határértéket.

(2) A környezetvédelmi hatóság a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott földgázellátási zavar vagy válsághelyzet esetén az üzemeltető kérelmére - a zavar vagy válsághelyzet fennállásának idejére, de legfeljebb 10 napi időtartamra - engedélyezi a kizárólag gázhalmazállapotú tüzelőanyagot használó tüzelőberendezésben a határértékeknél nagyobb légszennyezőanyag-kibocsátást okozó, maximum 1,0 tömegszázalék kéntartalmú tüzelőanyag alkalmazását, ha a tüzelőberendezés hatásterületén az éves kén-dioxid szennyezettség nem haladja meg a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben foglalt kén-dioxidra vonatkozó egészségügyi határértéket. A tüzelőberendezés üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságnak haladéktalanul bejelenteni a gázhalmazállapotú tüzelőanyagtól eltérő tüzelőanyaggal történt üzemeltetés kezdő és befejező időpontjait, a felhasznált tüzelőanyagfajtákat, ezek jellemzőjét és mennyiségét.

(3) A környezetvédelmi hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti eltérés engedélyezéséről hozott határozatot megküldi a környezetvédelemért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter). A miniszter az engedélyezett eltérést haladéktalanul közli az Európai Bizottsággal.

III. FEJEZET

A KIBOCSÁTÁSOK ELLENŐRZÉSE

6. A tüzelőberendezés üzemeltetőjének kötelezettségei

7. § A rendelet hatálya alá tartozó tüzelőberendezésekhez kapcsolódó légszennyező pontforrások vizsgálatára, ellenőrzésére és értékelésére, a kibocsátás ellenőrzését végző szervezetekre, valamint a légszennyező pontforrás üzemeltetőjére a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendeletet [a továbbiakban: 6/2011. (I. 14.) VM rendelet] kell alkalmazni az e fejezetben foglalt eltérésekkel.

8. § (1) A tüzelőberendezés üzemeltetője köteles időszakos méréssel ellenőrizni a füstgáz

a) azon légszennyezőanyag-tartalmát, amelyre vonatkozóan az 1-5. számú melléklet határértéket ír elő az adott tüzelőberendezés vonatkozásában;

b) a tüzelőanyaggal bevitt szennyező komponensekből keletkező egyéb légszennyezőanyag-tartalmát, amennyiben azt a környezetvédelmi hatóság előírja;

c) hőmérsékletét, nyomását és sebességét és

d) oxigén- és nedvességtartalmát.

(2) Az (1) bekezdésben előírt méréseket a (3)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel

a) az 1 MWth-nál kisebb tüzelőberendezések esetében ötévente legalább egyszer;

b) az 1 MWth és annál nagyobb, de 15 MWth-ot meg nem haladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében háromévente legalább egyszer;

c) a 15 MWth-nál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében évente legalább egyszer

kell elvégezni.

(3) Az (1) bekezdésben előírt méréseket a gázüzemű motorok esetén évente legalább egyszer el kell végezni.

(4) A 4. § (6) és (10) bekezdésének hatálya alá tartozó tüzelőberendezések tekintetében a környezetvédelmi hatóság előírhatja, hogy a (2)-(3) bekezdésekben előírtaktól eltérően az (1) bekezdés szerinti időszakos mérést az eltelt üzemóra alapján kell elvégezni

a) a 15 MWth-ot meg nem haladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a maximális éves átlagos üzemórák háromszorosának megfelelő időtartamonként;

b) a 15 MWth-nál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a maximális éves átlagos üzemórák számának megfelelő időtartamonként.

(5) A (4) bekezdés szerinti időszakos méréseket legalább ötévente el kell végezni.

(6) A (2)-(5) bekezdésektől eltérően a környezetvédelmi hatóság folyamatos kibocsátás-ellenőrzést is előírhat a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján.

(7) A kizárólag földgázzal üzemelő tüzelőberendezéseknél a kén-dioxid és szilárd anyag mérését nem kell elvégezni, továbbá a füstgáz sebességét és nyomását sem kell mérni, ha a füstgáz térfogatárama számítással is meghatározható.

(8) A többféle tüzelőanyagot használó tüzelőberendezések esetében a kibocsátások mérését normál üzemi feltételeket biztosító időszakban, mindegyik tüzelőanyag vagy tüzelőanyag-keverék elégetése mellett el kell végezni. Azon tüzelőanyagra vonatkozóan, amellyel éves szinten igazoltan kevesebb, mint 50 órát üzemelt a tüzelőberendezés, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltető kérésére - legfeljebb öt évre - a mérés alól felmentést ad.

(9) Az első méréseket a tüzelőberendezés működésének engedélyezésétől, illetve a működés kezdetének időpontjától számított négy hónapon belül kell elvégezni, attól függően, hogy melyik következett be később.

(10) A kibocsátás-ellenőrzés adatait, részeredményeit, valamint a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 18. § (1) bekezdése szerinti üzemnaplót 6 évig kell megőrizni, és a hatósági ellenőrzéskor a környezetvédelmi hatóság részére be kell mutatni.

(11) A tüzelőberendezés levegővédelmi követelményeit megállapító engedély, valamint az üzemnapló környezeti adatainak megismeréséhez a környezetvédelmi hatósághoz benyújtott kérelem szükséges.

9. § (1) Ha a tüzelőberendezés nem megfelelő működése, vagy az ahhoz kapcsolt kibocsátás-csökkentő berendezés meghibásodása (a továbbiakban: nem megfelelő működés) a kibocsátási határértékek túllépését okozhatja, az üzemeltető köteles a nem megfelelő működés bekövetkezését követően legkésőbb 24 órán belül visszaállítani a normál üzemmenetet.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti nem megfelelő működés során a normál üzemmenet visszaállítása 24 órán belül nem lehetséges, akkor

a) a berendezést olyan tüzelőanyagra kell átállítani, amellyel a kibocsátási határértékek betarthatók, vagy

b) a berendezés terhelését oly mértékben kell csökkenteni, hogy a kibocsátási határértékek betarthatók legyenek, vagy

c) a berendezés működését fel kell függeszteni, amennyiben a nem megfelelő működés a helyi levegőminőség jelentős romlásához vezet.

(3) A környezetvédelmi hatóságot az (1) bekezdés szerinti nem megfelelő működésről az esemény bekövetkezését követő nyolc órán belül tájékoztatni kell. Az esemény bekövetkezésének okát, valamint a megtett intézkedéseket tartalmazó jelentést 48 órán belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak.

(4) Az üzemeltető köteles az indítási és leállítási időszakokat a lehető legrövidebbre csökkenteni.

7. A kibocsátásmérések eredményeinek értékelése

10. § (1) Az időszakos kibocsátásmérések eredményéből - ha az adatok rendelkezésre állnak - órás középértékeket, egyébként a mérési időszakra vonatkozó középértékeket kell képezni. A kibocsátási határértékek betartása akkor tekintendő igazoltnak, ha a mérési eredmények középértékei nem haladják meg az 1-5. mellékletben szereplő, az adott tüzelőberendezésre érvényes kibocsátási határértéket.

(2) A folyamatos kibocsátásmérés eredményeinek értékelését az Ntr.-ben foglaltak szerint kell elvégezni. A kibocsátási határértékek betartása akkor tekintendő igazoltnak, ha teljesülnek az Ntr. 8. mellékletében előírt feltételek.

(3) A határértékeknek való megfelelés értékelésekor az átlagos kibocsátási értékek kiszámítása során az indítási (felfűtési) és a leállítási időszakokat, valamint a 6. §-ban foglalt eltérések időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. Hatályba léptető rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott kivétellel - 2017. december 19-én lép hatályba.

(2) A 4. § (3) és (6)-(9) bekezdése, valamint a 3. melléklet 2025. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 4. § (2) bekezdése és a 2. melléklet 2030. január 1-jén lép hatályba.

9. Átmeneti rendelkezések

12. § (1) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[11] Az 1 MWth és annál nagyobb, de 5 MWth-ot meg nem haladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű I. kategóriájú tüzelőberendezések esetében 2029. december 31-ig az 1. mellékletben foglalt kibocsátási határértékeket kell alkalmazni a következő kivételekkel:

a) a szilárd biomassza tüzelés esetén a szén-monoxid kibocsátási határérték 375 mg/Nm3;

b) az 1994. január 1. előtt üzembe helyezett, 3 MWth-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű gázmotorok esetében a nitrogén-oxidokra vonatkozó kibocsátási határérték 565 mg/Nm3, a szén-monoxid kibocsátási határérték négyütemű motorokra 375 mg/Nm3, a kétütemű motorokra 320 mg/Nm3, az összes szerves vegyület C-ben (szénben) kifejezve, a metán kivételével kibocsátási határérték 115 mg/Nm3.

(3)[12] Az 5 MWth-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű I. kategóriájú tüzelőberendezések esetében 2024. december 31-ig az 1. mellékletben foglalt kibocsátási határértékeket kell alkalmazni a következő kivételekkel:

a) a szilárd biomassza tüzelés esetén a szén-monoxid kibocsátási határérték 375 mg/Nm3;

b) az 1994. január 1. előtt üzembe helyezett gázmotorok esetében a nitrogén-oxidokra vonatkozó kibocsátási határérték 565 mg/Nm3, a szén-monoxid kibocsátási határérték négyütemű motorokra 375 mg/Nm3, a kétütemű motorokra 320 mg/Nm3, az összes szerves vegyület C-ben (szénben) kifejezve, a metán kivételével kibocsátási határérték 115 mg/Nm3.

(4) A tüzelőberendezés működtetésének levegővédelmi követelményeit megállapító engedély soron következő felülvizsgálatáig vagy módosításáig az 1. mellékletben szereplő kibocsátási határértékek

a) a szilárd tüzelőanyaggal - biomassza kivételével - üzemeltetett tüzelőberendezések esetében 7 tf%,

b) biomasszával vagy biogázzal üzemeltetett tüzelőberendezések - kivéve motorok és gázturbinák - esetében 11 tf%, és

c) motorok esetében 5 tf%

vonatkoztatási oxigéntartalomra átszámolt értékei alkalmazandók az engedélyben.

(5) Az 1 MWth és annál nagyobb, de 5 MWth-ot meg nem haladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű I. kategóriájú tüzelőberendezések - kivéve gázmotorok - esetében 2029. december 31-ig a 8. § (1) bekezdés szerinti méréseket ötévente legalább egyszer kell elvégezni.

(6) Az 5 MWth-ot meghaladó, de 15 MWth-ot meg nem haladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű I. kategóriájú tüzelőberendezések - kivéve gázmotorok - esetében 2024. december 31-ig a 8. § (1) bekezdés szerinti méréseket ötévente legalább egyszer kell elvégezni.

10. Az Európai Unió jogának való megfelelés

13. § (1) Ez a rendelet a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló 2015. november 25-i 2015/2193/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

11. Hatályon kívül helyező rendelkezések

14. §[13]

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. melléklet az 53/2017. (X. 18.) FM rendelethez

Az 1 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű I. kategóriájú tüzelőberendezésekre vonatkozó kibocsátási határértékek

1. A kibocsátási határértékek 273,15 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, száraz, szilárd tüzelőanyagok esetében 6 tf%, folyékony vagy gázhalmazállapotú tüzelőanyagokkal működő, motoroktól és gázturbináktól eltérő tüzelőberendezések esetében 3 tf%, motorok és gázturbinák esetében pedig 15 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.

2. Kibocsátási határértékek (mg/Nm3), motorok és gázturbinák kivételével

*TOC (Total Organic Carbon): Összes szerves vegyület C-ben (szénben) kifejezve, lángionizációs detektorral mérve

2.1. Az SO2-kibocsátási határérték barnaszén tüzelés esetében 3200 mg/m3, EU-n kívüli országból származó szén esetében 420 mg/m3.

2.2. Az SO2-kibocsátási határérték a vas- és acélipari kokszolókemencéből kibocsátott alacsony fűtőértékű gázok (kamragáz) esetén 400 mg/m3, kőolajfinomításnál keletkező alacsony fűtőértékű gáz (fűtőgáz) és nagyolvasztóból kibocsátott alacsony fűtőértékű gázok (kohógáz) esetében 300 mg/m3.

2.3. Az NOx-kibocsátási határérték lignit tüzelés esetében 320 mg/m3, szilárd biomassza tüzelőanyagot használó fluid tüzelésű kazán esetében 300 mg/m3, egyéb szilárd tüzelőanyagot használó fluid tüzelésű kazán esetében 210 mg/m3.[14]

2.4. A biogáz tüzelésű berendezések esetében az SO2-kibocsátási határérték 65 mg/m3, az NOx-kibocsátási határérték 630 mg/m3, a szilárdanyag-kibocsátási határérték 9 mg/m3, a CO-kibocsátási határérték 180 mg/m3.

3. Motorok és gázturbinák kibocsátási határértékei (mg/Nm3):

*TOC (Total Organic Carbon): Összes szerves vegyület C-ben (szénben) kifejezve, a metán kivételével

3.1. Az NOx-kibocsátási határérték kétütemű motorok esetében 300 mg/m3, a négyütemű biogáz- és depóniagáz-üzemű gázmotorok esetében 225 mg/m3, kizárólag kutatófúrásoknál alkalmazott dízelmotorok esetén 1650 mg/m3, egyéb dízelmotorok esetén 1500 mg/m3.[15]

3.2. A gázturbinák esetében a szilárdanyag-kibocsátási határérték a Bacharach-skála szerinti feketedési számmal kifejezett korom értéke.

3.3. A négyütemű biogáz- és depóniagáz-üzemű gázmotorok esetében a CO-kibocsátási határérték 260 mg/m3.

3.4. A TOC-kibocsátási határérték az 5%-nál nagyobb etántartalmú földgázt használó gázmotorok esetében 95 mg/m3.[16]

2. melléklet az 53/2017. (X. 18.) FM rendelethez[17]

3. melléklet az 53/2017. (X. 18.) FM rendelethez[18]

4. melléklet az 53/2017. (X. 18.) FM rendelethez

Az 1 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű II. kategóriájú tüzelőberendezésekre vonatkozó kibocsátási határértékek

1. A kibocsátási határértékek 273,15 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, száraz, szilárd tüzelőanyagok esetében 6 tf%, folyékony vagy gázhalmazállapotú tüzelőanyagokkal működő, motoroktól és gázturbináktól eltérő tüzelőberendezések esetében 3 tf%, motorok és gázturbinák esetében pedig 15 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.

2. Kibocsátási határértékek (mg/Nm3), motorok és gázturbinák kivételével

*TOC (Total Organic Carbon): Összes szerves vegyület C-ben (szénben) kifejezve, lángionizációs detektorral mérve

2.1. Az SO2-kibocsátási határértéket nem kell alkalmazni a kizárólag fa és fahulladék típusú szilárd biomasszával üzemelő berendezésekre.

2.2. Az SO2-kibocsátási határérték a szalmával üzemelő berendezések esetében 300 mg/Nm3.

2.3. Az SO2-kibocsátási határérték EU-n kívüli országból származó szén esetében 420 mg/m3.

2.4. Az SO2-kibocsátási határérték a vas- és acélipari kokszolókemencéből kibocsátott alacsony fűtőértékű gázok (kamragáz) esetében 400 mg/Nm3, a nagyolvasztóból kibocsátott alacsony fűtőértékű gázok (kohógáz) esetében 200 mg/Nm3.

2.5. Az NOx-kibocsátási határérték lignit tüzelés esetében 320 mg/m3, szilárd biomassza tüzelőanyagot használó fluid tüzelésű kazán esetében 300 mg/m3, egyéb szilárd tüzelőanyagot használó fluid tüzelésű kazán esetében 210 mg/m3.[19]

2.6. A biogázzal üzemelő berendezések esetében az SO2-kibocsátási határérték 65 mg/Nm3, a szilárdanyag-kibocsátási határérték 9 mg/m3, a CO-kibocsátási határérték 180 mg/m3.

3. Motorokra és gázturbinákra vonatkozó kibocsátási határértékek (mg/Nm3)

* TOC (Total Organic Carbon): Összes szerves vegyület C-ben (szénben) kifejezve, a metán kivételével

3.1. Az SO2-kibocsátási határérték a vas- és acélipari kokszolókemencéből kibocsátott alacsony fűtőértékű gázok (kamragáz) esetében 130 mg/Nm3, nagyolvasztóból kibocsátott alacsony fűtőértékű gázok (kohógáz) esetében 65 mg/Nm3, biogáz esetében 60 mg/Nm3.

3.2. Az NOx-kibocsátási határérték folyékony tüzelőanyagot felhasználó, négyütemű motorok esetében 190 mg/m3.

3.3. A NOx-kibocsátási határérték dízelmotorok esetében, amennyiben NOx-kibocsátásuk elsődleges intézkedésekkel korlátozott, a kizárólag kutatófúrásoknál alkalmazott dízelmotorok esetén 1650 mg/m3, egyéb dízelmotorok esetén 1500 mg/m3.[20]

3.4.[21]

3.5. A gázturbinák esetében az NOx-kibocsátási határértékek kizárólag 70%-nál nagyobb terhelésre vonatkoznak.

3.6. A gázturbinák esetében a korom kibocsátási határértéke a Bacharach-skála szerinti feketedési számmal kifejezett érték.

3.7. A CO-kibocsátási határérték biogáz- és depóniagáz-üzemű gázmotorok esetében 260 mg/Nm3.

3.8. A TOC-kibocsátási határérték az 5%-nál nagyobb etántartalmú földgázt használó gázmotorok esetében 95 mg/m3.[22]

5. melléklet az 53/2017. (X. 18.) FM rendelethez

Az 1 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű II. kategóriájú tüzelőberendezésekre vonatkozó kibocsátási határértékek

1. A kibocsátási határértékek 273,15 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, száraz, szilárd tüzelőanyagok esetében 6 tf%, folyékony vagy gázhalmazállapotú tüzelőanyagokkal működő, motoroktól és gázturbináktól eltérő tüzelőberendezések esetében 3 tf%, motorok és gázturbinák esetében pedig 15 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.

2. Kibocsátási határértékek (mg/Nm3), motorok és gázturbinák kivételével

*TOC (Total Organic Carbon): Összes szerves vegyület C-ben (szénben) kifejezve, lángionizációs detektorral mérve

2.1. Az SO2-kibocsátási határértéket nem kell alkalmazni a kizárólag fa- és fahulladék-típusú szilárd biomasszával üzemelő berendezésekre.

2.2. Az SO2-kibocsátási határérték a vas- és acélipari kokszolókemencéből kibocsátott alacsony fűtőértékű gázok (kamragáz) esetében 400 mg/Nm3, a nagyolvasztóból kibocsátott alacsony fűtőértékű gázok (kohógáz) esetében 200 mg/Nm3.

2.3. Az NOx-kibocsátási határérték az 1 MWth és annál nagyobb, de 5 MWth-ot meg nem haladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezések esetében 500 mg/Nm3, azzal a kivétellel, hogy a lignit tüzelés esetében 320 mg/Nm3, szilárd biomassza tüzelőanyagot használó fluid tüzelésű kazán esetében 300 mg/Nm3.[24]

2.4. Az NOx-kibocsátási határérték egyéb szilárd tüzelőanyagot használó fluid tüzelésű kazán esetében 210 mg/Nm3.[25]

2.5. A szilárdanyag-kibocsátás határérték a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezéseknél a következő:

a) az 1 MWth és annál nagyobb, de 5 MWth-ot meg nem haladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű berendezések esetében 50 mg/Nm3;

b) az 5 MWth-nál nagyobb, de 20 MWth-ot meg nem haladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű berendezések esetében 30 mg/Nm3.

2.6. A szilárdanyag-kibocsátási határérték az 1 MWth és annál nagyobb, de 5 MWth-ot meg nem haladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű, tüzelőolajtól eltérő folyékony tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezések esetében 50 mg/Nm3.

2.7. A biogázzal üzemelő berendezések esetében az SO2 kibocsátási határérték 65 mg/Nm3, a szilárdanyag-kibocsátási határérték 9 mg/m3, a CO-kibocsátási határérték 180 mg/m3.

3. Motorokra és gázturbinákra vonatkozó kibocsátási határértékek (mg/Nm3)

* TOC (Total Organic Carbon): Összes szerves vegyület C-ben (szénben) kifejezve, a metán kivételével

3.1. Az SO2-kibocsátási határérték biogáz esetében 40 mg/Nm3.

3.2. Az évente 500-1500 órát üzemelő motorok esetében, amennyiben NOx-kibocsátásuk elsődleges intézkedések alkalmazása révén korlátozott, az alábbi NOx-kibocsátási határértéket kell alkalmazni:[26]

a) 1300 mg/Nm3 a 20 MWth-ot meg nem haladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű, legfeljebb 1200 percenkénti fordulatszámú dízelmotorok esetében;

b) 1500 mg/Nm3 a 20 MWth-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű dízelmotorok esetében és a folyékony üzemmódban működő kettős üzemű motorok esetében;

c) 750 mg/Nm3 az 1200-nál nagyobb percenkénti fordulatszámú dízelmotorok esetében;

d) 380 mg/Nm3 a gáz üzemmódban működő kettős üzemű motorok esetében.

3.3. Az NOx-kibocsátási határérték a folyékony üzemmódban működő kettős üzemű motorok, és a 20 MWth-ot meg nem haladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű, legfeljebb 1200 percenkénti fordulatszámú, tüzelőolajtól eltérő folyékony tüzelőanyaggal üzemelő dízelmotorok esetében 225 mg/Nm3.

3.4. Az NOx-kibocsátási határérték a gáz üzemmódban működő kettős üzemű motorok esetében 190 mg/Nm3.

3.5. A gázturbinák esetében az NOx-kibocsátási határértékek kizárólag 70%-nál nagyobb terhelésre vonatkoznak.

3.6. A szilárdanyag-kibocsátási határérték az 1 MWth és annál nagyobb, de 5 MWth-ot meg nem haladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű, tüzelőolajtól eltérő folyékony tüzelőanyagot felhasználó berendezések esetében 20 mg/Nm3.

3.7. A gázturbinák esetében a korom kibocsátási határértéke a Bacharach-skála szerinti feketedési számmal kifejezett érték.

3.8. A CO-kibocsátási határérték biogáz- és depóniagáz-üzemű gázmotorok esetében 260 mg/Nm3.

3.9. A TOC-kibocsátási határérték az 5%-nál nagyobb etántartalmú földgázt használó gázmotorok esetében 95 mg/m3.[27]