54/2017. (XII. 27.) NFM rendelet

egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, valamint a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet hatályon kívül helyezéséről

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 14. pont 14.1. és 14.3. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. A vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet módosítása

1. § A vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet (a továbbiakban: R1.) 25/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A karbantartásért felelős szervezet a vasúti járművön végzett műhelyi felújításokról és javításokról a közlekedési hatóságnak évente, a tárgyévet követő év február 28. napjáig adatokat szolgáltat a pályaszám, javítási nem (futójavítás vagy fővizsgálat), valamint a javítás jellegének megjelölésével. A közlekedési hatóság az elektronikus adatszolgáltatást előírhatja. A karbantartásért felelős szervezet a közlekedési hatóság részére először 2019. február 28. napjáig köteles adatokat szolgáltatni."

2. § Az R1. 26. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az üzembentartó a magyar pályaszámú vasúti jármű időszakos vizsgálatát az üzembehelyezést követően)

"b) a városi vasúti jármű és az egyéb vasúti jármű esetében legalább 6 évente"

(elvégezteti.)

3. § Az R1. 27/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vasúti közlekedési hatóság a vasúti jármű rendkívüli járművizsgálatát rendeli el, ha hatósági ellenőrzés alapján tény, adat merül fel arra,

hogy)

"c) a vasúti jármű karbantartását, javítását nem az előírásoknak megfelelően végezték."

4. § Az R1. 37. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Az e rendelet hatálya alá tartozó vasúti járművek a 26. §-ban meghatározott első időszakos vizsgálatának esedékességét az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, valamint a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 54/2017. (XII. 27.) NFM rendelet hatálybalépését követő első, az időszakos vizsgálat e rendelet 26. §-ában meghatározott gyakoriságához legközelebb álló gyakoriságú műhelyi javítás befejezésétől, vagy ha azt annál magasabb ciklusú műhelyi javítás megelőzi, akkor annak befejezésétől kezdődően kell számolni."

5. § Az R1.

a) 26. § (3) bekezdésében a "nem közlekedhet." szövegrész helyébe a "csak a közlekedési hatóság külön engedélyével közlekedhet, egyszeri alkalommal az időszakos műszaki vizsgálatot végző műhely telephelyére." szöveg,

b) 37. § (1) bekezdésében a "2018. január 1-jétől" szövegrész helyébe a "2018. január 1-jétől kezdődően az érvényes vasútbiztonsági tanúsítvány lejártát követően" szöveg

lép.

2. A vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyekről szóló 24/2016. (VII. 18.) NFM rendelet módosítása

6. § (1) A vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyekről szóló 24/2016. (VII. 18.) NFM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"4. járműkarbantartás: megelőző és javító karbantartásból álló, adott járművön végzett munkák összessége, amely a műszaki állapot és a paraméterek megőrzésére irányul, célja, hogy a jármű a következő karbantartási ciklusig biztonságosan közlekedjen;"

(2) Az R2. 2. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"6. járműjavítás: telepített vagy mobil műhelyben végzett tevékenység, amelynek célja a meghibásodott, megrongálódott, elhasználódott jármű, részegység, alkatrész kialakításának, működőképességének, műszaki paramétereinek helyreállítása annak érdekében, hogy a jármű, a jármű részegység és az alkatrész biztonságos üzemeltetésre újra alkalmas legyen a következő karbantartási ciklusig;"

(3) Az R2. 2. § (1) bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"12. zárt láncú informatikai hálózat: olyan informatikai hálózat, amelynek berendezései képesek a műszaki engedéllyel rendelkező szervezetnél a külső beavatkozások blokkolására, és a rendszeren, az adatállományon végrehajtott módosítások naplózottak."

7. § (1) Az R2. 4. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A műszaki engedély iránti kérelemhez egyszerű másolatban csatolni kell:)

"c) a 11. §-ban meghatározott felelősségbiztosítás vagy garanciaszerződés igazolására:

ca) a biztosítási kötvényt és a biztosítási díjjal rendezett időszakról szóló - ideértve a díjhalasztást is -, a biztosító által kiállított díjigazolást és a biztosítási szerződés általános és - amennyiben van - különös szerződési feltételeit és a kártérítési limit vizsgálata érdekében az adott biztosítási időszakban történt kárkifizetésről szóló biztosítói nyilatkozatot, vagy

cb) a garanciaszerződés másolatát,"

(2) Az R2. 4. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés c) pontja szerinti biztosítási kötvény akkor megfelelő, ha tartalmazza:

a) a biztosítási szerződés azonosítóját (kötvényszámát),

b) a biztosító nevét, székhelyét,

c) a szerződő és a biztosított nevét és székhelyét,

d) a kockázatviselés kezdetét,

e) a szerződés tartalmát,

f) a szerződés területi hatályát,

g) az önrész formáját és mértékét,

h) azt, hogy a biztosító a vállalt önrész mértékétől függetlenül a biztosítási összeg erejéig a teljes kárt megtéríti a károsult részére,

i) a mentesüléseket, kizárásokat és záradékokat,

j) a szerződés keltét,

k) a biztosított tevékenység megnevezését,

l) a rendelkezést arról, hogy a szerződés bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a biztosító a hatóságot haladéktalanul írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja, valamint

m) a rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a biztosítási kötvény e rendelet előírásainak mindenben megfelel.

(2b) A (2) bekezdés c) pontja szerinti garanciaszerződés akkor megfelelő, ha tartalmazza:

a) a szerződés azonosítóját,

b) a szerződő felek nevét és székhelyét,

c) a garancia-időszak időtartalmát,

d) a szerződés területi hatályát,

e) a garancia érvényesítéséhez szükséges okiratok megnevezését (a károkozó vagy a kár megtérítésére egyéb okból kötelezett engedélyes teljes bizonyító erejű okiratba foglalt elismerő nyilatkozata vagy a kár mértékét és a felróhatóságot meghatározó jogerős bírósági határozat),

f) azt, hogy az e) pontban előírt valamely okirat bemutatása ellenében a garantőr a garanciaösszeg erejéig a teljes kárt megtéríti a károsult részére,

g) a mentesüléseket, kizárásokat és záradékokat,

h) a szerződés keltét,

i) a kárfedezeti garanciával támogatott tevékenység megnevezését,

j) a rendelkezést arról, hogy a szerződés bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a garantőr a hatóságot haladéktalanul írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja, valamint

k) a rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a garanciaszerződés e rendelet előírásainak mindenben megfelel.

(2c) Az újonnan műszaki engedélyt kérő kérelmező a kérelem benyújtásakor elegendő, ha a pénzintézet által kiállított szándéknyilatkozatot nyújtja be. A hatóság a kérelem elbírálását követően az engedélyt csak a 11. §-ban előírt felelősségbiztosítás vagy garanciaszerződés megkötése után és a 4. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott dokumentumok benyújtását és annak ellenőrzését követően adja meg."

8. § Az R2. 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően a 2017. december 31-ig típusengedéllyel rendelkező vasúti járművek esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyes alvállalkozójának nem kell engedéllyel rendelkeznie a 2. melléklet 3-10., 12. és 14-16. pontjában meghatározott fődarab, szerkezeti egység vagy közlekedésbiztonsági berendezés tekintetében, ha őt az engedélyes megfelelőnek minősítette."

9. § Az R2. 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha)

"c) felelősségbiztosító vagy a garantőr személye, vagy"

(megváltozik, az engedélyes a változásról annak bekövetkezése után 15 napon belül tájékoztatja a közlekedési hatóságot.)

10. § Az R2. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az engedélyes - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - tevékenységét

a) az ISO 9001 követelményeknek történő megfelelést igazoló tanúsítvány,

b) azoknál a műhelyeknél, ahol a jármű vagy jármű részegység szilárdsági tulajdonságát befolyásoló hegesztés történik - hegesztő üzem tanúsítvány (MSZ EN 15085-2) tanúsítvány,

c) az ISO/TS 22163 szabvány szerint vasúti alkalmazások, minőségirányítási rendszerek, vasúti szervezetek minőségirányítási rendszerére vonatkozó követelmények működését igazoló tanúsítvány,

d) környezettudatos működést tanúsító ISO 14001 szerinti tanúsítvány vagy azzal egyenértékű környezettudatos működést igazoló dokumentum és

e) műszaki engedély

birtokában végezheti."

11. § (1) Az R2. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az engedélyesnek a tevékenységével kapcsolatos vagy abból eredő károk megtérítésére

a) önjáró és vontató járművek karbantartása, javítása, felújítása, korszerűsítése esetében 1000 millió Ft,

b) személyszállító járművek karbantartása, javítása, felújítása, korszerűsítése esetében 1000 millió Ft,

c) teherszállító járművek karbantartása, javítása, felújítása, korszerűsítése esetében 1000 millió Ft,

d) városi vasúti járművek karbantartása, javítása, felújítása, korszerűsítése esetében 500 millió Ft,

e) egyéb járművek karbantartása, javítása, felújítása, korszerűsítése esetében 300 millió Ft,

f) vasúti járművek nem helyhez kötött karbantartási, javítási tevékenysége esetében 100 millió Ft

összegű garanciaszerződéssel vagy biztosítási eseményenként (káresemény) és biztosítási időszakra (év) vonatkozóan ilyen összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie."

(2) Az R2. 11. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az egyes vagyoni biztosítékformák külön-külön és együttesen is alkalmazhatóak.

(1b) Az (1) bekezdésben felsorolt biztosítási összegek a 11. § (5) bekezdés b) pontja szerinti kárveszélyenként értendőek, azaz külön-külön kell a kártérítési felső határokat meghatározni kombinált limit alkalmazása esetén is, ahol a kombinált káreseményenkénti és évenkénti limitnek meg kell egyeznie legalább az e rendeletben előírt tevékenységtől függő limittel."

(3) Az R2. 11. §-a a következő (5)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A felelősségbiztosítás akkor megfelelő, ha

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely állam vagy a Svájci Államszövetség területén székhellyel rendelkező biztosítóval kerül megkötésre, és

b) a felelősségbiztosítási szerződés kiterjed

ba) a szerződésen kívül okozott személysérüléses és dologi károkra és a személysérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megtérítésére,

bb) a karbantartási, javítási, felújítási, vagy korszerűsítési tevékenység közben vagy hibás teljesítés miatt bekövetkezett dologi károkozásra, ahol a szolgáltatás tárgyában okozott kár nem kerül kizárásra, és a dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetésére,

bc) környezetszennyezéssel okozott dologi, személysérüléses és ezekkel összefüggő sérelemdíj megfizetésére, amelyekre a biztosított a magyar jog szerint köteles felelősséget vállalni és az okozott kárt megtéríteni,

bd) a biztosítási fedezet azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségeire, amelyek a biztosított vagy alvállalkozója által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybe vett bármely közreműködő személy tevékenységéből erednek.

(6) A garanciaszerződés akkor megfelelő, ha

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely állam vagy a Svájci Államszövetség területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézménnyel vagy biztosítóval, mint garantőrrel kerül megkötésre, és

b) a garancia kiterjed

ba) a szerződésen kívül okozott személysérüléses és dologi károkra és a személysérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megtérítésére,

bb) a karbantartási, javítási, felújítási, vagy korszerűsítési tevékenység közben vagy hibás teljesítés miatt bekövetkezett dologi károkozásra, ahol a szolgáltatás tárgyában okozott kár nem kerül kizárásra, és a dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetésére,

bc) környezetszennyezéssel okozott dologi, személysérüléses és ezekkel összefüggő sérelemdíj megfizetésére, amelyekre az engedélyes a magyar jog szerint köteles felelősséget vállalni és az okozott kárt megtéríteni,

bd) azon kártérítési kötelezettségekre, amelyek az engedélyes vagy alvállalkozója által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybe vett bármely közreműködő személy tevékenységéből erednek.

(7) Az engedélyes megfelel e § előírásainak, ha

a) a 2. § (1) bekezdés 2., 4., 5. és 6. pontjában felsorolt tevékenységek valamelyikét kizárólag saját tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő járműveken végzi, vagy kizárólag e járműveken végzi a vonatbefolyásoló berendezések járműfedélzeti egységeinek járművön történő karbantartását, javítását, felújítását vagy korszerűsítését,

b) rendelkezik a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 271/2007. (X. 19.) Korm. rendeletben előírt kárfedezeti képességgel és

c) a kárfedezeti biztosítása vagy garanciaszerződése karbantartási, javítási, korszerűsítési és felújítási okból történő kockázatkizárást nem tartalmaz, és nincs kizárás környezetszennyezéssel okozott károkra.

(8) Az engedélyesnek nem kell e § szerint felelősségbiztosítással vagy garanciaszerződéssel rendelkeznie, ha

a) 100%-ban tulajdona egy anyavállalatnak,

b) a 2. § (1) bekezdés 2., 4., 5. és 6. pontjaiban felsorolt tevékenységek valamelyikét, valamint e járműveken a vonatbefolyásoló berendezések járműfedélzeti egységeinek járművön történő karbantartását, javítását, felújítását, korszerűsítését kizárólag az anyavállalatnak végzi, és

c) az anyavállalat rendelkezik az e §-nak megfelelő felelősségbiztosítással vagy garanciaszerződéssel.

(9) A garanciaszerződés és a felelősségbiztosítás biztosítási összegének pénzneme magyar forint vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza lehet. A devizában meghatározott összeget a fedezeti összeghatár megállapításakor a tárgyévet megelőző évben a Magyar Nemzeti Bank által közzétett utolsó devizaárfolyam szerinti értéken kell figyelembe venni.

(10) Az engedélyes alvállalkozójának nem kell az e § szerinti felelősségbiztosítással vagy garanciaszerződéssel rendelkeznie, ha az engedélyes rendelkezik az alvállalkozó tevékenységére is kiterjedő felelősségbiztosítási vagy garancia kockázat kiterjesztéssel.

(11) Ha az engedélyes a biztosítási szerződését vagy a garanciaszerződését módosítja, vagy új biztosítási szerződést vagy garanciaszerződését köt, vagy áttér egyik vagyoni biztosítékformáról a másikra, köteles a módosítás vagy az új szerződés hatálybalépését megelőzően legkésőbb 15 nappal a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti felelősségbiztosítás vagy garanciaszerződés dokumentációit a közlekedési hatóság részére benyújtani. A biztosítási szerződés módosítása és ezzel együtt az új kötvény benyújtása vagy a garanciaszerződés módosítása adatmódosításnak minősül.

(12) Ha az engedélyes a biztosítási szerződését módosítja vagy új biztosítási szerződést köt, köteles a módosítás vagy az új szerződés hatálybalépését megelőzően legkésőbb 15 nappal a felelősségbiztosítási kötvényt vagy a biztosító igazolását a közlekedési hatóság részére benyújtani. A biztosítási szerződés módosítása és ezzel együtt az új kötvény benyújtása adatmódosításnak minősül."

12. § (1) Az R2. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A műhely vagy műhelyek műszaki szakterület vezetőjévé olyan személy nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú, okleveles, BSc vagy MSc végzettséggel vagy okleveles vagy BSc végzettségű mérnök-informatikus vagy üzemmérnök-informatikus végzettséggel és legalább 3 éves, a vasúti járműkarbantartás vagy javítás területén szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik. Egy engedélyesnél a műszaki vezető legfeljebb négy műhely műszaki vezetőjévé nevezhető ki és egyidejűleg a (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott részterületek közül egynek a felelőse lehet."

(2) Az R2. 12. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A műhely részterületet irányító alkalmazottá olyan személy nevezhető ki, aki rendelkezik az alábbiakban meghatározott végzettséggel és szakmai gyakorlattal:)

"c) vonatbefolyásoló berendezés felelős esetében szakirányú felsőfokú végzettséggel és

ca) azon vasúti járművek vonatbefolyásoló berendezésének javításához, amelyek nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózaton közlekednek, egyesített éberségi és vonatbefolyásoló hitelesítői vizsgával,

cb) azon vasúti járművek vonatbefolyásoló berendezésének javításához, amelyek nem közlekednek nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózaton, a területen szerzett 3 éves szakmai gyakorlattal;"

(3) Az R2. 12. § (5) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[Szakirányú felsőfokú végzettségnek és szakképzettségnek minősül az (1) bekezdés és a (3) bekezdés a), c) és d) pontjai esetén:]

"l) egyetemi szintű okleveles kohómérnök"

(végzettség és szakképzettség.)

(4) Az R2. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (3) bekezdés b) pontja esetén szakirányú középfokú végzettségnek minősül:

a) a vasúti villamos járműszerelő,

b) a vasúti járműszerelő,

c) a vasútijármű-technikusi vagy

d) a közúti járműszerelő

képesítés."

13. § (1) Az R2. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vasúti jármű, alkatrészek, berendezések karbantartása, javítása, felújítása, korszerűsítése, továbbá időszakos és rendkívüli vizsgálata csak olyan műhelyben végezhető, amely

a) rendelkezik a járműtípus vagy járműsorozat karbantartása, javítása, felújítása, korszerűsítése során elvégzendő feladatok, vizsgálatok végrehajtásához szükséges - a 3. mellékletben felsorolt ajánlott berendezések közül az adott vasúti jármű konstrukciós jellemzőinek megfelelő - eszközökkel és teljesíti a 4. mellékletben meghatározottakat közül azokat a feltételeket, amelyek az adott vasúti jármű konstrukciós jellemzőinek megfelel, továbbá

b) megfelel a jogszabályokban meghatározott munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi előírásoknak."

(2) Az R2. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Annak érdekében, hogy a feltételrendszer igazítható legyen az adott vasúti jármű konstrukciós jellemzőihez, a (2) bekezdés a) pontja esetében a 3. és 4. mellékletekben szereplő adatok megadásával és a közlekedési hatóság részére történő benyújtással - az alkalmazott technológia figyelembevételével - az engedélyes nyilatkozik a jármű egyedi feltételrendszeréről."

14. § (1) Az R2. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző műhely engedélyezése iránti kérelmet csak az nyújthat be, aki rendelkezik az 5. § (1) bekezdés a), d), e) és g) pontjában meghatározott műszaki engedély valamelyikével. A közlekedési hatóság egy eljárásban is elbírálhatja az 5. § (1) bekezdés a), d), e) és g) pontjában meghatározott és a vasúti járművek időszakos vizsgálatának végzésére vonatkozó engedély iránti kérelmet."

(2) Az R2. 17. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az időszakos vizsgálatra feljogosító engedély iránti kérelemhez - eredetiben vagy hiteles másolatban - a 4. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl csatolni kell a kérelmező]

"d) nyilatkozatát arról, hogy az időszakos vizsgálat során a műhely rendelkezésére bocsátott papíralapú és elektronikus dokumentumok a következő vizsga sikeres lebonyolításáig biztonságos tárolására alkalmas módon kerülnek elhelyezésre,"

15. § (1) Az R2. 18. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vasúti jármű időszakos és rendkívüli vizsgálata során a 15. §-ban meghatározottakon túl a vizsgálatot végző műhely az alábbiakat rögzíti:)

"a) a szemrevételezéses vizsgálatok esetén a 3. mellékletben az engedélyes által a 13. § (2a) bekezdése szerint megjelölt berendezéseknek a vizsgálat során tapasztalt rendellenes, valamint a rendellenesség megszüntetését követő állapotáról készült fényképeket, és"

(2) Az R2. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A sikeres időszakos vagy rendkívüli vizsgálatot a vizsgálatot végző műhely igazolja."

(3) Az R2. 18. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki.

"(3) A vasúti jármű időszakos és rendkívüli vizsgálatát az a szakirányú felsőfokú, de legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy végezheti, aki felsőfokú végzettség esetén legalább 3 év, középfokú végzettség esetén legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint felsőfokú kiegészítő képzést követően hatósági vizsgát tett, és a hatóság a sikeres hatósági vizsga alapján vasúti jármű vizsgabiztosnak kinevezte.

(4) A hatósági vasúti jármű vizsgabiztosnak kétévente szakirányú továbbképzést követően sikeres hatósági vizsgát kell tennie.

(5) Szakirányú felsőfokú végzettségnek a 12. § (5) bekezdésében meghatározott felsőfokú végzettség fogadható el.

(6) A (3) bekezdésben előírt szakirányú középfokú végzettségnek minősül:

a) a vasúti villamos járműszerelő,

b) a vasúti járműszerelő,

c) a vasútijármű-technikusi,

d) az elektronikai műszerész vagy technikus,

e) a villanyszerelő,

f) a közúti járműszerelő és

g) a közúti járművillamossági szerelő

képesítés."

16. § Az R2. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

"19/A. § Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott műszaki engedéllyel rendelkező szervezetek esetén a 10. § (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni."

17. § Az R2. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az engedélyesnek e rendelet rendelkezéseinek - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb 2018. június 30-ig kell megfelelnie."

18. § Az R2. a következő 22/A. és 22/B. §-sal egészül ki:

"22/A. § Az engedélyes

a) a 2017. december 31-ig megkötött alvállalkozói szerződések esetén a szerződések megszűnéséig, de legfeljebb 2024. december 31-ig,

b) a 2017. december 31-ig megindított közbeszerzési és versenyeztetési eljárások esetén az eljárások eredményeként megkötött alvállalkozói szerződések lejártáig, de legfeljebb 2024. december 31-ig

mentesül a 13. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettség alól.

22/B. § (1) Az a műhelyrészterületi vezető, aki nem rendelkezik a 12. § (3) bekezdésében előírt végzettséggel, 2024. december 31-ig folytathatja tevékenységét, amennyiben rendelkezik szakirányú középfokú végzettséggel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal, valamint 2019. január 1-jéig a részterületi vezetői munkakör ellátására felsőfokú kiegészítő képzést követően hatósági vizsgát tett. Az adott műhelyben foglalkoztatott műszaki vezetőnek és a részterületi vezetők több mint felének 2020. december 31-ig rendelkeznie kell a 12. § (3) bekezdésében előírt végzettséggel.

(2) Az (1) bekezdésben előírt szakirányú középfokú végzettségnek minősül:

a) a vasúti villamos járműszerelő,

b) a vasúti járműszerelő,

c) a vasútijármű-technikusi,

d) az elektronikai műszerész, vagy technikus,

e) a villanyszerelő,

f) a közúti járműszerelő és

g) a közúti járművillamossági szerelő

képesítés.

(3) A 18. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakat 2019. július 1-jétől kell alkalmazni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott időpontig a vasúti jármű vizsgabiztost a vasúti járművek időszakos vizsgálatára vonatkozó műszaki engedéllyel rendelkező műhely vezetője írásban jelöli ki a kidolgozott belső szabályozással összhangban."

19. § Az R2. a következő 24. §-sal egészül ki:

"24. § (1) A 2. § (1) bekezdés 12. pontjában meghatározott zárt láncú informatikai hálózatot a kérelmezőnek a nemzeti járműnyilvántartáshoz interfész-kapcsolaton történő csatlakozásra a vasúti közlekedési hatóságnak az interfész specifikáció közzétételének napját követő hat hónapon belül alkalmassá kell tennie, amely hat hónapon belül le kell folytatni a rendszer egy hónapos sikeres tesztüzemét.

(2) A vasúti közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerinti interfész specifikációban meghatározza a zárt láncú informatikai hálózatok esetében a rendszerhez történő hozzáférési jogosultságok szabályait."

20. § Az R2. 4. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

21. § Az R2.

a) 1. § (1) bekezdésében a "vizsgálatát" szövegrész helyébe a "vizsgálatát Magyarországon" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés a) pontjában a "javítására, felújítására, korszerűsítésére," szövegrész helyébe a "javítására vagy felújítására és korszerűsítésére," szöveg,

c) 17. § (2) bekezdés a) pontjában, a 19. § (6) bekezdésében és a 20. § (5) bekezdésében a "számítástechnikai berendezésekkel" szövegrész helyébe az "informatikai hálózattal" szöveg,

d) 17. § (2) bekezdés b) pontjában a "láncú" szövegrész helyébe a "vizsgálati" szöveg,

e) 17. § (2) bekezdés c) pontjában a "megjelölt" szövegrész helyébe a "megadott" szöveg,

f) 3. melléklet címében a "szükséges" szövegrész helyébe az "ajánlott" szöveg

lép.

22. § Hatályát veszti az R2. 12. § (2) bekezdésében a " , gyártását" szövegrész.

3. A közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet hatályon kívül helyezése

23. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet.

4. Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. december 30-án lép hatályba.

(2) A 23. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

25. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Seszták Miklós s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet az 54/2017. (XII. 27.) NFM rendelethez

"4. melléklet a 24/2016. (VII. 18.) NFM rendelethez

Vasúti járművek, fő- és részegységek karbantartását végző műhelyek műszaki engedélyezéséhez ajánlott feltételek

* A 4. mellékletben a "technológiában megkövetelt mérések vizsgálatok elvégzéséhez szükséges pontosságú, hitelesített eszköz" alatt a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvénynek megfelelő hiteles, vagy használati etalonnal ellenőrzött (kalibrált) mérőeszközt kell érteni."