2018. évi CI. törvény

a 2021. évi népszámlálásról[1]

Veszélyhelyzeti normák

1. § (1)[4] A Magyarország területén 2022. október 1-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével a természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást (a továbbiakban: népszámlálás) kell tartani.

(2) A népszámlálás kiterjed[5]

a) a Magyarország területén élő vagy 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodó, de Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) a Magyarország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó

ba) EGT-állampolgárokra,

bb) harmadik országbeli állampolgárokra és

bc) hontalan személyekre

[a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: természetes személyek],

valamint

c) az ország területén lévő lakásokra, lakott üdülőkre, lakott egyéb lakóegységekre (a továbbiakban együtt: lakások) és a közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményekre - így különösen a gyermekvédelmi szakellátás intézményei, diákotthonok, kollégiumok, munkavállalók elhelyezését szolgáló intézmények, tartós és átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmények, büntetés-végrehajtás intézményei - (a továbbiakban: intézetek).

(3)[6] A népszámlálást internetes önkitöltéses vagy interjús módszerrel kell végrehajtani. Az adatszolgáltatás módját - a (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatói kör kivételével - az adatszolgáltatásra kötelezett személy választja meg.

(4) A Rendőrségről szóló törvény, valamint a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerinti védett személyek adatszolgáltatási kötelezettségüket internetes önkitöltéses módszerrel teljesítik.

(5)[7] Az adatfelvételt 2022. október 1. és 2022. november 20. között kell végrehajtani. Az összeírásból kimaradt személyek és lakásuk pótösszeírását 2022. november 28-ig kell befejezni az 5. § (6) bekezdése szerinti eltéréssel. Az adat-előkészítési, adatfeldolgozási folyamat 2023. november 28-ig tart.

2. § (1) A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek következő adatköreinek az összeírására terjed ki:[8]

a) a természetes személyekre vonatkozóan: családi- és utónév, nem, születési idő, állampolgárság, lakóhely, a lakáshasználat jogcíme, családi állapot, családi állás, élve született gyermekek száma, születési ideje, iskolába járás, iskolai és szakmai végzettség, nyelvismeret, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató és munkahely, tanulással, munkavégzéssel összefüggő napi közlekedés és utazás, nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti közösségben beszélt nyelv, vallás, egészségi állapot, fogyatékosság;

b) a lakásokra vonatkozóan: természetbeni cím, rendeltetés (típus), tulajdoni jelleg, helyiségeinek száma, alapterület, kommunális ellátottság, felszereltség, építési év, falazat;

c) az intézetekre vonatkozóan: természetbeni cím, rendeltetés, férőhelyek száma.

(2)[9] A népszámlálás során felvett adatok vonatkozásában olyan technikai megoldást kell alkalmazni, amely az 1. § (3) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazása folyamán az adatrögzítés pillanatában automatikus módon elvégzi az adatok álnevesítését.

(3) A természetes személyek vallására, nemzetiségére vonatkozó adatok kivételével a (2) bekezdés szerint álnevesített adatok

a)[10] kapcsolata a természetes személyekkel kizárólag a népszámlálási adatok előkészítésével, feldolgozásával összefüggő célból a cél eléréséig szükséges mértékben és ideig állítható helyre;

b)[11] kizárólag a népszámlálási adatok előkészítésével, feldolgozásával összefüggő célból, a cél eléréséig szükséges mértékben és ideig kapcsolhatóak össze a népszámlálás céljára felhasználásra kerülő, a 6. § (1) bekezdésében felsorolt adminisztratív adatokkal.

(4) A természetes személyek vallására, nemzetiségére vonatkozó álnevesített adatok

a)[12] kizárólag a népszámlálási adatok előkészítésével, feldolgozásával összefüggő célból a cél eléréséig szükséges mértékben és ideig kapcsolhatóak össze a népszámlálás során felvett, a (2) bekezdés szerint álnevesített adatokkal, továbbá a népszámlálás céljára felhasználásra kerülő, a 6. § (1) bekezdésében felsorolt adminisztratív adatokkal,

b)[13] kapcsolatát a természetes személlyel a népszámlálás adatfeldolgozásának lezárását követően véglegesen meg kell szüntetni.

(5)[14] A népszámlálás adatfeldolgozását követően - a vallásra, nemzetiségre vonatkozó adatokat nem tartalmazó - álnevesített adatállomány a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 40. § (3) bekezdésének megfelelően kapcsolható össze más, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) kezelésében lévő adatállománnyal.

3. § (1)[15] Az adatszolgáltatás - a (2) bekezdésben felsorolt adatkörök kivételével - kötelező. Az adatszolgáltatók kötelesek a népszámlálás körébe tartozó adatokat a valóságnak megfelelően megadni.

(2) Az adatszolgáltatás az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes.

(3)[16] Az adatszolgáltatók mint érintettek a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 17. és 18., valamint 21. cikkében foglalt, törléshez, az adatkezelés korlátozásához és a tiltakozáshoz való jogot a (2) bekezdésben foglalt önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatok vonatkozásában gyakorolhatják. A jogok gyakorlása nem érinti a KSH által feldolgozott, a népszámlálás adataiból tájékoztatási célból kezelt, azonosításra nem alkalmas adatbázisokat.

(4) Az adatszolgáltató az általános adatvédelmi rendelet 16. cikkében foglalt, helyesbítéshez való jogával a statisztikai adatfeldolgozás megkezdéséig élhet. A KSH nem köteles az adatszolgáltató által kért helyesbítést elvégezni, ha az a statisztikai adatfelvételi módszertan alkalmazását vagy más, statisztikai szakmai szempontokat sértene, vagy az lehetetlen.

(5)[17] A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel.

4. § (1)[18] A népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának a szakmai felügyeletét, az internetes adatgyűjtés előkészítését és lebonyolítását, az összeírás technikai feltételeinek biztosítását, a helyi előkészítés és az összeírás szakmai felügyeletét, továbbá az adatok előkészítését, feldolgozását és közzétételét a KSH - a KSH elnöke által alapított, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság bevonásával - végzi. A feldolgozott adatoknak az Európai Bizottság (Eurostat) számára történő továbbításáról a KSH gondoskodik.

(2)[19] A népszámlálás helyi előkészítéséről és a település közigazgatási területén az adatfelvétel végrehajtásáról - az internetes adatgyűjtés előkészítése és lebonyolítása, valamint a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(3)[20] A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetek, valamint az ezekben az intézetekben élők vonatkozásában a népszámlálás helyi előkészítéséért és az adatfelvétel végrehajtásáért - a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzőjével együttműködve - az intézet vezetője a felelős.

(4) A begyűjtött adatok - ide nem értve az Európai Bizottság (Eurostat) részére történő adattovábbítást, valamint a KSH tájékoztatási tevékenysége során előállt azonosításra nem alkalmas adatokat - Magyarország területét nem hagyhatják el.

(5)[21] A népszámlálás végrehajtásáért felelős, (2) és (3) bekezdésben megjelölt személyek a népszámlálás során felvett adatokba nem tekinthetnek bele.

(6)[22] A népszámlálás előkészítése, végrehajtása, valamint az adatok feldolgozása során a KSH szorosan együttműködik a nemzetiségi, vallási közösségek, valamint a fogyatékossággal élők érdekképviseleteivel, biztosítja a népszámlálással kapcsolatos tevékenységek átláthatóságát.

5. § (1) A KSH az 1. § (3) bekezdésében meghatározott internetes önkitöltéses adatszolgáltatás céljából - mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhető - informatikai rendszert (a továbbiakban: Rendszer) működtet.

(2) A Rendszerben történő adatszolgáltatás esetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezéseit a (3)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Rendszerben történő adatszolgáltatást teljesítő adatszolgáltatók azonosítása a Rendszerben biztosított egyedi azonosítási folyamat során a regisztrációt követően kapott egyedi azonosítóval történik.

(4) A Rendszer rögzíti és visszaigazolja az adatszolgáltatás időpontját, amely egyben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének időpontja.

(5) A Rendszer a kitöltött kérdőívet az 1. § (5) bekezdésében meghatározott pótösszeírási időszak végéig megőrzi. Ezt követően a keletkezett adatállományok kezelésére a 2. § (2)-(4) bekezdése az irányadó.

(6) Ha a Rendszer az adatfelvételre, illetve a pótösszeírásra megjelölt határnapokon legalább négy órán keresztül nem elérhető üzemzavar vagy üzemszünet miatt, az adatfelvételre, illetve a pótösszeírásra megadott határidőt további egy nappal ki kell terjeszteni, és erről a KSH a honlapján közleményt tesz közzé.

6. § (1) A népszámlálás céljából az adatfeldolgozás lezárásáig a KSH egyedi azonosításra alkalmas módon és térítésmentesen átveheti és kezelheti, valamint a népszámlálás adatainak előkészítésekor és feldolgozásakor - az Stt. rendelkezéseivel összhangban, a hiányzó adatok pótlása érdekében - összekapcsolhatja egymással és a 2. § (2)-(4) bekezdései szerint a népszámlálás során felvett adatokkal a következő adminisztratív nyilvántartások adatait:[23]

a) a Központi Címregiszter vonatkozásában a lakás címére;

b) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás vonatkozásában a nemre, születési időre, állampolgárságra, lakóhelyre, családi állapotra;

c) az idegenrendészeti nyilvántartás vonatkozásában az állampolgárságra, lakóhelyre;

d) a menekültügyi nyilvántartás vonatkozásában az állampolgárságra, lakóhelyre;

e) a Köznevelési Információs Rendszer vonatkozásában a köznevelési intézményekkel fennálló óvodai, tanulói jogviszonyra, valamint a megszerzett végzettségre;

f) a Felsőoktatási Információs Rendszer vonatkozásában a felsőoktatási intézménnyel fennálló jogviszonyra és a megszerzett szakképzettségre;

g) az Ellátotti-, nyugdíj, jogszerzési nyilvántartás vonatkozásában a gazdasági aktivitáson belül az ellátottság tényére;

h) a szociális ellátások nyilvántartása vonatkozásában a gazdasági aktivitáson belül az ellátottság tényére;

i) a családtámogatási nyilvántartások vonatkozásában a gazdasági aktivitáson belül az ellátottság tényére;

j) a Magyar és külföldi munkavállalók és egyéni vállaklozók járulék adatbázisainak nyilvántartásai vonatkozásában a gazdasági aktivitásra, foglalkozásra, munkáltatóra, munkahelyre;

k) az egészségbiztosítási adatbázis vonatkozásában a gazdasági aktivitáson belül az ellátottság tényére;

l) az álláskeresők nyilvántartása vonatkozásában a gazdasági aktivitásra;

m) az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartási Rendszer vonatkozásában a kommunális ellátottságra

vonatkozó adatkörökbe tartozó adatokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatátadásokra az Stt. 28. §-a az irányadó.

7. § A népszámlálás kiadásainak keretösszegét és erőforrás igényét az éves költségvetési törvény tervezése, valamint a létszámtervezés során figyelembe kell venni.

8. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a) a népszámlálás megszervezésével kapcsolatos feladatokat,[24]

b) a népszámlálás helyi előkészítésében és végrehajtásában részt vevők feladatait,

c) a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt, valamint a 6. § (1) bekezdés a-m) pontjaiban foglalt adatkörökön belüli részletes adattartalmat,

d) az adatszolgáltatással összefüggő technikai szabályokat.

9. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

10. §[25]

11. § Ez a törvény

a) a nép- és lakásszámlálásról szóló, 2008. július 9-i 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nép- és lakásszámlálásokra vonatkozóan a referenciaév, valamint a statisztikai adatok és metaadatok programjának megállapításáról szóló, 2017. április 20-i (EU) 2017/712 bizottsági rendelet,

c) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke