12/2018. (VI. 12.) IM rendelet

az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a III. Fejezet tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában és 1. melléklet F) pont 4. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben -,

a VI. Fejezet tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a VII. Fejezet tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 67. § d) és e) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

A VÉDŐ KIRENDELÉSE

1. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a védő kirendelésével kapcsolatban a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 46. §-ában és 47. §-ában meghatározott feladatok teljesítése érdekében elektronikus kapcsolattartás keretében a Magyar Ügyvédi Kamara útján tartja a kapcsolatot a székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamarával.

(2) A védő kirendelésével kapcsolatos határozatot a Magyar Ügyvédi Kamara biztonságos kézbesítési szolgáltatási címére kell kézbesíteni.

2. § (1) Ha a Be. alapján védő kirendelése szükséges, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a védő kijelölése érdekében a védő kirendeléséről szóló határozattal együtt elektronikusan feldolgozható formában az alábbi adatokat is megküldi:

a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megnevezését,

b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelye szerinti település megjelölését,

c) a kirendelő határozat iktatószámát,

d) azt az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság által létrehozott azonosító számot, amely az adott kirendelés beazonosítását lehetővé teszi, ha az rendelkezésre áll,

e) a védő huszonnégy órán belül történő megjelenésének szükségessége esetén ennek tényét,

f)[1] a fiatalkorú terhelt vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében történő kirendelés esetén ennek tényét,

g)[2] annak tényét, ha a védő számára az elektronikus kapcsolattartás kötelező,

h)[3] a korábban kizárt vagy a Be. 43. § (1) bekezdés a)-b) pontjában vagy d)-h) pontjában meghatározott ügyvéd nevét, illetve kamarai azonosító számát, ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság azt szükségesnek tartja,

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adat közlése során az eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot, valamint annak székhelyét úgy kell megjelölni, hogy az adott büntetőeljárást ténylegesen lefolytató szervezeti egység azonosítható legyen.

(3) A területi ügyvédi kamara a kijelölésről szóló, elektronikus bélyegzővel ellátott tájékoztatás során az alábbi adatokat közli a kirendelő bírósággal, ügyészséggel, illetve nyomozó hatósággal:

a) a kijelölő területi ügyvédi kamara megnevezését,

b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által közölt, az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatokat, valamint

c) a kijelölt védő

ca) nevét,

cb) kamarai azonosító számát és

cc) valamennyi, a területi ügyvédi kamara által nyilvántartott elérhetőségét, így különösen telefonszámát, elektronikus levelezési címét, illetve biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.

3. § (1) Ha az elektronikus kapcsolattartás üzemszünet vagy üzemzavar miatt nem lehetséges, és a védő huszonnégy órán belüli megjelenése nem szükséges, a védő kirendeléséről szóló határozatot az üzemszünet vagy üzemzavar megszűnését követően haladéktalanul kézbesíteni kell.

(2) Ha az elektronikus kapcsolattartás üzemszünet vagy üzemzavar miatt nem lehetséges, és a védő huszonnégy órán belüli megjelenése szükséges, a Be. 47. § (1) bekezdés a) pontja vagy a Be. 47. § (2) bekezdés a) pontja alapján kell eljárni.

4. §[4] A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a védő kirendelésének tényét a kirendelésről szóló határozat és a kijelölésről szóló tájékoztatás kézbesítésével, a védő kijelölésétől számított huszonnégy órán belül közli a védővel, a terhelttel vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel.

5. § (1)[5] A Be. 47. § (1) és (2) bekezdése, illetve a Be. 49. §-a szerinti esetekben a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a területi ügyvédi kamara által a védőként kirendelhető ügyvédekről vezetett jegyzékben szereplő ügyvédek közül jelöli ki a kirendelt vagy a helyettes védőt. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a Be. 47. § (2) bekezdése szerinti esetben a kirendelt vagy a Be. 47. § (1) bekezdése, illetve a Be. 49. §-a szerinti esetekben a helyettes védő kijelölése érdekében olyan ingyenes internetes szolgáltatást is igénybe vehet, amely az eljárási cselekményre jelentkezni kívánó ügyvédek számára teszi lehetővé a védőkénti kijelölés érdekében a kirendelő szervvel való kapcsolatfelvételt.

(2) Ha az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a Be. 47. § (1) bekezdés a) pontja alapján rendel ki helyettes védőt, a területi ügyvédi kamara erre tekintet nélkül, a 2. § szerint gondoskodik a védő kijelöléséről.

(3) Ha a bíróság a Be. 47. § (2) bekezdés a) pontja alapján rendel ki védőt, a területi ügyvédi kamara mentesül a Be. 46. § (1) bekezdése szerinti védő kijelölése alól.

(4) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kirendelt védőt kizárja vagy felmenti és új védő kirendeléséről határoz, a 2. §-ban meghatározottak szerint intézkedik a védő kijelölése érdekében.

6. §[6]

II. FEJEZET

A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD BIZTOSÍTÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

1. A különleges bánásmódot megalapozó körülmények figyelemmel kísérése

7. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a sértettel vagy a tanúval történő első kapcsolatba kerüléstől kezdve figyelemmel kíséri a különleges bánásmódot megalapozó körülmények fennállását.

(2) Első kapcsolatba kerülésnek kell tekintetni különösen az idézés, illetve az értesítés kibocsátását, a bűncselekmény helyszínén vagy más helyszínen történő kapcsolatfelvételt, a sértettet vagy a tanút érintő egyéb intézkedést, eljárási cselekményt, valamint a sértett által tett feljelentést.

(3) A különleges bánásmódot megalapozó körülményeket és azok változását abban az esetben is figyelemmel kell kísérni, ha

a) a sértettel vagy a tanúval történő első kapcsolatba kerüléskor erre utaló adat nem merült fel,

b) a különleges bánásmód megállapítására irányuló indítványt a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság korábban elutasította, vagy

c) a különleges bánásmód megállapítását a sértett vagy a tanú visszautasította.

(4)[7] Ha a sértett életkora nem állapítható meg, de megalapozottan feltehető, hogy a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, akkor őt a különleges bánásmód biztosítása szempontjából tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kell tekinteni.

2. Az egyéni értékelés

8. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság egyéni értékelést végez

a) a különleges bánásmód megállapítása érdekében, ha

aa) a sértett, a tanú vagy ezek segítője erre irányuló indítványt terjesztett elő,

ab) a különleges bánásmódot megalapozó körülmény hivatalos eljárása során jut a tudomására, ideértve a büntetőeljárásban részt vevő személy által tett nyilatkozatot vagy az általa nyújtott tájékoztatást is, valamint

b) a különleges bánásmód körébe tartozó, a különleges bánásmódot igénylő személy körülményeihez igazodó, szükséges és arányos intézkedések meghatározása érdekében.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a Be. 82. §-a szerinti esetekben akkor végez egyéni értékelést, ha az ott meghatározottakon kívül egyéb különleges bánásmódot megalapozó körülmény jut a tudomására, illetve az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak miatt szükségesnek tartja.

(3) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az egyéni értékelést megelőzően is megállapítható, hogy a különleges bánásmód megállapításának feltételei fennállnak, a sértettel, illetve tanúval történő első kapcsolatfelvétel, valamint az egyéni értékelést megelőző eljárási cselekmény előkészítése során lehetőség szerint ennek figyelembevételével kell eljárni, illetve haladéktalanul intézkedni kell a Be. 86. §-a szerinti védelmi intézkedések alkalmazása érdekében.

(4) Nem kell egyéni értékelést végezni, ha a sértett vagy a tanú a különleges bánásmód megállapítására irányuló indítványát visszavonja, és egyéb, különleges bánásmódot megalapozó körülmény nem merült fel.

9. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az egyéni értékelést - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a sértett vagy a tanú személyes jelenlétét igénylő eljárási cselekményt közvetlenül megelőzően vagy közvetlenül azt követően végzi el. Indokolt esetben az egyéni értékelés elvégzése érdekében az eljárási cselekmény megszakítható.

(2) Ha a sértett vagy a tanú kíméletét és megfelelő tájékoztatásának lehetőségét biztosító, az egyéni értékelés elvégzéséhez szükséges körülmények adottak, az egyéni értékelés az (1) bekezdéstől eltérő módon, illetve helyszínen is elvégezhető.

(3) Az egyéni értékelést a sértett vagy a tanú indítványához, illetve a különleges bánásmódot megalapozó körülményekhez igazodóan, a szükséges mértékben kell elvégezni.

(4) A nyomozó hatóság az egyéni értékelést az 1. melléklet szerinti adatlap felhasználásával végzi.

(5) Az egyéni értékelés során a sértettet és a tanút megfelelően tájékoztatni kell

a) a különleges bánásmód megállapításának következményeiről, valamint a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekről,

b) arról, hogy a különleges bánásmód megállapítását vagy a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedést visszautasíthatja,

c) arról, hogy a válaszadás nem kötelező, annak hiányában a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmód megállapításáról és a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekről a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(6) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság - a sértett indítványának elutasítása esetén a határozat kézbesítésével - tájékoztatja a sértettet vagy a tanút, ha az egyéni értékelés alapján azt állapítja meg, hogy nem minősül különleges bánásmódot igénylő személynek.

3. A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések

10. § (1) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedéseket

a) az egyéni értékelés alapján,

b) a különleges bánásmódot igénylő személy álláspontjának megismerését követően, indokolt esetben a vele történt egyeztetés alapján, és

c) a különleges bánásmódot megalapozó körülményeknek megfelelő, azokkal arányban álló módon

kell meghatározni.

(2) A különleges bánásmódot igénylő személy kímélete, illetve védelme érdekében - a Be. alapján kötelező intézkedések mellett - egyidejűleg több, különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés is alkalmazható.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - határozat hozatala nélkül dönt a különleges bánásmódot igénylő személynek a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedéssel kapcsolatos indítványáról.

(4) A különleges bánásmódot igénylő személyt tájékoztatni kell a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazásáról való döntésről, illetve a tervezett intézkedésekről.

(5) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedést a különleges bánásmódot igénylő személlyel együttműködve kell végrehajtani, ennek érdekében a különleges bánásmódot igénylő személlyel egyeztetés kezdeményezhető.

4. A különleges bánásmód felülvizsgálata

11. § (1) A különleges bánásmód megállapítását követően hivatalból, valamint a különleges bánásmódot igénylő személy vagy segítője indítványa alapján folyamatosan figyelemmel kell kísérni

a) az egyéni értékelés során megállapított körülményeket és

b) a különleges bánásmódot megalapozó egyéb körülmények esetleges felmerülését.

(2) A különleges bánásmódot megalapozó körülmények változása vagy egyéb körülmények felmerülése esetén az egyéni értékelést felül kell vizsgálni. Ennek érdekében szükség esetén a különleges bánásmódot igénylő személlyel egyeztetés kezdeményezhető.

(3) Az egyéni értékelés felülvizsgálata során

a) a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések alkalmazását, alkalmazásának szükségességét, visszautasítását, valamint

b) a különleges bánásmód körébe tartozó esetleges további intézkedések alkalmazásának indokoltságát

is felül kell vizsgálni.

(4) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedéseket érintő változás esetén a 10. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(5) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő személy hozzájárulásával ismételten elrendelhető, ha azt korábban visszautasította.

(6) Ha az egyéni értékelés felülvizsgálata alapján a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot megszünteti, erről - a sértett esetén a határozat kézbesítésével - tájékoztatja a sértettet vagy a tanút.

5. A különleges bánásmód visszautasítása

12. § (1) A különleges bánásmód megállapításának visszautasítása esetén a különleges bánásmódot igénylő személyt tájékoztatni kell arról, hogy

a) a Be. 82. §-ában meghatározott esetekben a különleges bánásmód visszautasításának nincs helye, azonban a különleges bánásmód körébe tartozó egyes intézkedések alkalmazását visszautasíthatja, ha az nem a Be. kötelező rendelkezésén alapul,

b) a visszautasítást követően - az a) pontban meghatározottak kivételével - különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazásának nincs helye,

c) a visszautasítást követően a különleges bánásmód megállapítását indítványozhatja.

(2) A különleges bánásmód körébe tartozó egyes intézkedések visszautasítása esetén a különleges bánásmódot igénylő személyt tájékoztatni kell arról, hogy

a) a Be. kötelező rendelkezésén alapuló intézkedés visszautasításának nincs helye,

b) ha olyan intézkedés visszautasítását kezdeményezi, amely a különösen védett tanú, a személyi védelem vagy a Védelmi Program esetén alkalmazandó kötelező intézkedés, az intézkedés visszautasításra csak akkor kerülhet sor, ha a különösen védett tanúvá nyilvánítást, a személyi védelmet vagy a Védelmi Programot megszüntetik,

c) az intézkedés visszautasítását követően a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedést indítványozhatja.

6. A különleges bánásmód biztosításával kapcsolatos tájékoztatás és adatok rögzítése

13. § (1) A különleges bánásmód biztosításával kapcsolatos tájékoztatás megtörténtének igazolására alkalmas iratokat az ügyiratok között kell kezelni.

(2) Az egyéni értékelésre, a különleges bánásmódot megalapozó körülmények változására, valamint a különleges bánásmód megállapításával, megszüntetésével, illetve a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatos döntésekre vonatkozó adatokat az ügyiratok között rögzíteni kell.

(3) A nyomozó hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat az 1. melléklet szerinti adatlapon folyamatosan, a változásokat nyomon követhető módon rögzíti.

7. A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekkel érintett más személyek

14. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a Be. 96. §-a alkalmazása során a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekről hivatalból vagy az érintett, illetve segítője indítványa alapján dönt.

(2) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések meghatározása érdekében egyéni értékelés végezhető, az érintettel egyeztetés kezdeményezhető.

(3) A nyomozó hatóság a Be. 96. §-a alkalmazása során a 13. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat - indokolt esetben az 1. melléklet szerinti adatlapon - folyamatosan, a változásokat nyomon követhető módon rögzíti.

(4) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekkel érintett más személyek vonatkozásában a 10-11. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

7/A. A szaktanácsadó közreműködése a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény lefolytatása során[8]

14/A. §[9] (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény elvégzéséhez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 61. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatást végző szaktanácsadó vagy a (3) bekezdésben meghatározott szaktanácsadó (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szaktanácsadó) közreműködését abban az esetben veheti igénybe, ha[10]

a) a gyermektől várható bizonyítási eszköz megszerzéséhez, illetve a részvételét igénylő bizonyítási cselekmény lefolytatásához különleges szakértelem szükséges, vagy

b) a gyermek jogszabályban meghatározott jogainak és mindenek felett álló érdekének érvényesítése, illetve a gyermek védelme miatt szükséges.

(2) A szaktanácsadó eljárási cselekményen való közreműködését megalapozó körülmény különösen[11]

a) az eljárási cselekményen tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvétele,

b) az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege,

c) a gyermeknek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya,

d) a gyermek az eljárás tárgyát képező cselekmény, különösen a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje.

(3)[12] A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény végrehajtásában szaktanácsadóként pszichológus vagy pszichiáter végzettségű személy működhet közre.

14/B. §[13] (1)[14] A szaktanácsadó nem bízható meg eljárási cselekmény elvégzésével. Ha az eljárási cselekmény elvégzéséhez szaktanácsadó közreműködése szükséges, azt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság végzi el a szaktanácsadó részvétele mellett.

(2)[15] A szaktanácsadó közreműködésének a tényét, a közreműködés módját és tartalmát, az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

14/C. §[16] (1)[17] Ha az eljárási cselekmény elvégzéséhez szaktanácsadó közreműködését veszik igénybe és a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy eljárási cselekményen való részvételét telekommunikációs eszköz alkalmazása útján biztosítják, a telekommunikációs eszköz használatának VI. Fejezet szerinti rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az eljárási cselekmény vezetője az eljárási cselekmény megkezdése előtt

a)[18] meghatározza az eljárási cselekmény célját és a szaktanácsadó feladatát,

b)[19] tájékoztatja a szaktanácsadót a feladata teljesítéséhez szükséges tényekről, adatokról és körülményekről, valamint az eljárás tárgyát képező cselekmény elbírálása szempontjából jelentős kérdésekről.

(3)[20] A tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek és a szaktanácsadónak minden esetben egy helyszínen kell jelen lennie, velük azonos helyszínen kizárólag a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy segítője és az eljárási cselekmény vezetője tartózkodhat.

(4)[21] Ha az elkülönített helyszínen kizárólag a szaktanácsadó, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy és segítője van jelen, akkor az eljárási cselekmény vezetője a szaktanácsadó felé továbbított kép- és hangfelvétel vagy folyamatos hangfelvétel útján irányítja az eljárási cselekmény menetét.

(5) Az eljárási cselekmény vezetője a (4) bekezdésben meghatározott irányítási jogkörében olyan cselekmény teljesítésére utasíthatja a szaktanácsadót, amelyre az eljárási cselekmény teljesítése során egyébként a saját hatásköre kiterjed, így különösen[22]

a)[23] utasítást adhat az eljárási cselekménnyel összefüggő tájékoztatás, felvilágosítás és figyelmeztetés közlésére, személyes adatok felvételére, valamint kérdés feltételére és egyéb cselekmény elvégzésére,

b)[24] megtilthatja kérdés feltételét, illetve egyéb cselekmény elvégzését,

c) megszakíthatja, illetve befejezetté nyilváníthatja az eljárási cselekményt.

(6)[25] Ha az elkülönített helyszínen kizárólag a szaktanácsadó, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy és segítője van jelen, akkor az elkülönített helyszínről az eljárási cselekmény helyszíne felé az összeköttetés kizárólag kép- és hangfelvétel továbbításával biztosítható. Ebben az esetben az eljárási cselekmény helyszínéről az elkülönített helyszín irányába az összeköttetés kép- és hangfelvétel, vagy folyamatos hangfelvétel továbbításával biztosítható.

(7)[26] A (6) bekezdésben meghatározott esetben az eljárási cselekmény vezetője kizárólag a szaktanácsadóval tartja a kapcsolatot, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felé az eljárási cselekmény helyszínén, illetve más elkülönített helyszínen felvett kép- és hangfelvétel, vagy folyamatos hangfelvétel nem közvetíthető.

(8)[27] Ha a telekommunikációs eszköz használata során a közvetítést biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének akadálya nem hárítható el, és az elkülönített helyszínen kizárólag a szaktanácsadó, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy és segítője tartózkodik, az eljárási cselekmény nem kezdhető meg, illetve nem folytatható.

14/D. §[28] (1)[29] Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény során szaktanácsadó működik közre, az eljárási cselekményről készített felvétel VII. Fejezet szerinti rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[30] Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény során szaktanácsadó működik közre, akkor az eljárási cselekményről kép-és hangfelvételt kell készíteni.

(3)[31] Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy eljárási cselekményen történő jelenlétet telekommunikációs eszköz használatával biztosítják és az elkülönített helyszínen kizárólag a szaktanácsadó, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy és segítője van jelen, akkor egyidejűleg kell rögzíteni az eljárási cselekmény helyszíne felé továbbított kép- és hangfelvételt és az elkülönített helyszín felé továbbított kép- és hangfelvételt, vagy folyamatos hangfelvételt. A kép- és hangfelvételen, illetve folyamatos hangfelvételen egyaránt fel kell feltüntetni a rögzítés pontos idejét.

(4)[32] Ha a kép- és hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének akadálya nem hárítható el, és az elkülönített helyszínen kizárólag a szaktanácsadó és a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy és segítője tartózkodik, az eljárási cselekmény nem kezdhető meg, illetve nem folytatható.

II/A. FEJEZET[33]

NYELVHASZNÁLAT AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEN JELENLÉTRE JOGOSULTAK ESETÉN

14/E. §[34] (1) Ha az eljárási cselekményen jelenlétre jogosult büntetőeljárásban részt vevő személynek a Be. 78. §-a alapján nyelvhasználatot kell biztosítani, az eljárási cselekményről való értesítésnek az általa értett nyelven, illetve az általa értett formában tartalmaznia kell a figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a tolmács kirendelésére csak akkor kerül sor, ha azt az értesítésben meghatározott határidőben indítványozza.

(2) Írásbeli értesítés esetén az (1) bekezdésben meghatározott határidőt úgy kell megállapítani, hogy az értesítés kézbesítésétől a határidő lejártáig - az indítvány kézbesítéséhez szükséges időtartamot leszámítva - legalább három nap az értesített személy rendelkezésére álljon, és az indítvány kézbesítése az eljárási cselekményt megelőzően kellő időben megtörténhessen.

(3) A nyomozás során, ha az eljárási cselekmény sürgőssége indokolja, a (2) bekezdés szerinti határidő huszonnégy órában is megállapítható.

(4) Szóbeli értesítés esetén az indítvánnyal kapcsolatos azonnali válaszadás is kérhető, az ekként kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton előadott indítványt is szabályszerűen előterjesztett indítványként kell kezelni.

(5) Az értesítés egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítése esetén az értesített személyt fel kell hívni arra is, hogy az (1) bekezdésben meghatározott indítvány megtételét a Be. 132. § (7) bekezdésében meghatározott nyilatkozattal együtt terjessze elő.

(6) Az értesített személyt fel kell hívni arra is, hogy az (1) bekezdésben meghatározott indítványát az eljárási cselekményt megelőzően bármikor visszavonhatja, ebben az esetben tolmács nem vesz részt az eljárási cselekményen.

(7) Ha a tolmácsolási feladatokat ellátó segítő igénybevételének a feltételei fennállnak, az értesítésben szereplő figyelmeztetés tartalmazza az értesített személynek arra vonatkozó tájékoztatását is, hogy

a) a tolmácsolási feladatokat ellátó segítő igénybevételére már az eljárási cselekményt megelőzően is, meghatározott személy megjelölésével írásban indítványt tehet,

b) a tolmácsolási feladatokat ellátó segítő igénybevétele határozat meghozatala nélkül, az eljárás érdekeire figyelemmel megtagadható, de ebben az esetben tolmács kirendelésére kerül sor,

c) a tolmácsolási feladatokat ellátó segítő megjelenésével összefüggő költségeket - a Be. 145. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eset kivételével - az eljárási cselekményről értesített személy viseli.

III. FEJEZET

A BÜNTETŐELJÁRÁS ÜGYIRATAINAK MEGISMERÉSE

15. § (1) E Fejezet alkalmazásában

a) ügyirat alatt a papíralapú és az elektronikus ügyiratot,

b) elektronikus ügyirat alatt a Be. 159. § (1) bekezdése szerinti elektronikus okiratot, papíralapú okirat elektronikus másolatát és elektronikus formában rendelkezésre álló ügyiratot

is érteni kell.

(2) Az elektronikus okirat megismerésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni

a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített, valamint a bűnjelként kezelt kép-, hang-, illetve kép- és hangfelvételre, valamint

b) az egyéb, bármilyen formátumban rendelkezésre álló elektronikus dokumentumra.

8. Az ügyirat megismerésére való jogosultság

16. § (1) A büntetőeljárásban az ügyirat megismerésének biztosítását megelőzően meg kell állapítani az érintett személyazonosságát, és ez alapján meg kell győződni arról, hogy a Be. alapján milyen eljárási minőségben jogosult az ügyirat megismerésére.

(2)[35] Az ügyirat megismerését az (1) bekezdés alapján, az arra jogosult személynek azon ügyiratok, illetve ügyiratrészek vonatkozásában kell biztosítani, amelyre a jogosultsága megállapítható. Nem minősül a megismerés korlátozásának, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság azért utasítja el az ügyirat megismerésére vonatkozó indítványt, mert az nem a jogosulttól származik.

9. Az ügyirat megismerésének általános szabályai

17. § (1) Az ügyirat megismerésének Be.-ben meghatározott határidejét úgy kell biztosítani, hogy az ne befolyásolja a folyamatban lévő és a tervezett eljárási cselekmény elvégzését, illetve időszerűségét. Ennek érdekében a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztőjével a megismerés időpontjáról, illetve módjáról egyeztethet.

(2) A megismerés indítványnak megfelelő biztosításának számít, ha arra az indítványt előterjesztő által utóbb elfogadott módon, illetve időben kerül sor.

(3) Az ügyirat megismerésnek valamely módja nem akadálya annak, hogy az arra jogosult azzal egyidejűleg vagy az eljárás későbbi szakaszában más módon is megismerje az ügyiratot.

(4)[36] Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság valamely megismerési módot törvényben meghatározott okból korlátozná, előtte a megismerésre jogosulttal egyeztethet arról, ha a megismerés más módon biztosítható.

18. § (1) Az ügyirat megismerését - amennyiben az a megismerésre jogosult személyes jelenlétével valósul meg - a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalos helyiségében, ügyfélfogadási időben, illetve hivatali munkaidőben kell biztosítani. Indokolt esetben a megismerés ügyfélfogadási időn, illetve hivatali munkaidőn túli időpontban is biztosítható.

(2) A megismerés biztosítása során az ügyiratot a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalos helyiségéből kivinni nem lehet.

(3) Az ügyirat megismerésének biztosítása során gondoskodni kell

a) arról, hogy az ügyiratot arra nem jogosult személy ne ismerhesse meg,

b) arról, hogy az ügyirat megismerésének biztosítása felügyelet mellett - így különösen a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság erre feljogosított tagjának vagy ügyviteli alkalmazottjának ellenőrzésével - történjen,

c) a papíralapú ügyirat megőrzéséről, épségének védelméről, különösen arról, hogy a megismerésre jogosult a papíralapú ügyiratot ne bontsa meg és

d) az elektronikus ügyirat biztonságos kezeléséről, különösen az informatikai biztonsági szabályok megtartásáról, és arról, hogy ne lehessen a megismerést biztosító technikai eszközt megrongálni, illetve az elektronikus ügyirat tartalmát megváltoztatni vagy azt megsemmisíteni.

19. § (1) A megismerés biztosításáról nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni

a) a megismerésre jogosult nevét és eljárási minőségét,

b) a megismerés biztosításának módját,

c) az ügyirat megnevezését,

d) az ügyirat kezdő és befejező oldalszámát, felvétel esetén a kezdő és befejező órát és percet,

e)[37]

f) ha a megismerés biztosítása során rendkívüli esemény történt, valamint

g) a megismerés biztosításának időpontját, illetve tartamát.

(2) Ha az ügyirat megismerésének biztosítása a megismerésre jogosult személyes jelenlétével valósul meg, az ügyirat megismerésének megtörténtét - ideértve a személyesen kézbesített másolat átvételét is - a megismerésre jogosult keltezéssel ellátott aláírásával igazolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást, illetve a megismerés megtörténtének igazolására alkalmas, (2) bekezdés szerinti iratokat az ügyiratok között kell kezelni.

10. Az ügyirat megvizsgálása

20. § (1) Az ügyirat megvizsgálása során biztosítani kell, hogy a megismerésre jogosult az ügyiratot megnézhesse, illetve meghallgathassa.

(2) Az ügyirat megismerése

a) papíralapú ügyirat helyett az elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat vagy a papíralapú ügyirat elektronikus másolata,

b) elektronikus okirat helyett az elektronikus okirat papíralapú másolata

megvizsgálásának lehetővé tételével is biztosítható.

(3) Az elektronikus ügyirat megvizsgálását erre alkalmas helyiségben, információs rendszer vagy más eszköz útján kell biztosítani. Amennyiben ennek feltételei nem adottak, a megismerést az arra jogosulttal történő egyeztetés alapján a (2) bekezdés szerint vagy más módon kell biztosítani.

21. § (1) Ha az ügyirat megismerésére jogosult fogva van és az ügyirat megvizsgálása céljából a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság épületébe kísérése nem lehetséges, az ügyiratot a fogva tartást végrehajtó intézetnek kell átadni.

(2) A fogva tartást végrehajtó intézettel előzetesen egyeztetni lehet az ügyirat átvétele kérdésében, különösen az ügyirat átadásának időpontjáról és módjáról, illetve a nagy mennyiségű ügyirat átadatásának körülményeiről.

(3) A fogva tartást végrehajtó intézet az ügyirat megvizsgálását a 18. § (3) bekezdése megfelelő alkalmazásával, lehetőleg még az ügyirat átvételének napján biztosítja. A megismerés biztosításáról a 19. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást a fogva tartást végrehajtó intézet tájékoztatása vagy feljegyzése alapján az ügyiratot átadó bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság vezeti.

(4) A fogva tartást végrehajtó intézet köteles az ügyirat megismerését követően

a) három munkanapon belül a papíralapú és az adathordozón rendelkezésre álló ügyiratot visszaküldeni, illetve

b) haladéktalanul törölni az elektronikus ügyiratot.

11. Saját részre történő másolat vagy felvétel készítése

22. § (1) Az ügyirat megvizsgálása során a megismerésére jogosult a nála lévő technikai eszköz - így különösen fényképezőgép, kamera, kézi szkenner, mobileszköz - segítségével másolatot vagy felvételt készíthet az ügyiratról.

(2) Az ügyirat megismerésére jogosult által készített másolat nem hiteles másolat.

12. Az ügyirat tartalmáról felvilágosítás adása, tájékoztatás nyújtása

23. § (1) Az ügyirat tartalmáról a Be. 74. § (3) bekezdése szerint kell felvilágosítást adni, illetve tájékoztatást nyújtani.

(2) Az ügyirat megismerésére jogosult számára rövid úton - így különösen telefon vagy elektronikus levelezési cím útján - is adható tájékoztatás, illetve felvilágosítás (a továbbiakban: rövid úton adott tájékoztatás).

(3) Rövid úton kizárólag az alábbi adatokról adható tájékoztatás:

a) az eljárási cselekmény tényéről, helyéről és időpontjáról,

b) az ügyiratok hollétéről,

c) arról, hogy az ügyben érkezett-e szakértői vélemény, továbbá terjesztettek-e elő jogorvoslatot, illetve

d) a jegyzőkönyv és az ügydöntő határozat írásba foglalásának megtörténtéről.

(4) Személyes adatról rövid úton nem adható tájékoztatás.

(5) Rövid úton adott tájékoztatás esetén az érintett személyazonosságának megállapítását indokolt esetben úgy kell elvégezni, hogy nyilatkoztatni kell az ügy azonosításához és a megismerésre való jogosultság megállapításához szükséges adatokról. Ha kétség merül fel az azonosítással kapcsolatban, rövid úton adott tájékoztatásnak nincs helye, és az érintettet az ügyirat más módon való megismerésének lehetőségéről kell tájékoztatni.

(6) A rövid úton adott tájékoztatás nem minősül elektronikus kapcsolattartásnak, az az elektronikus úton és papír alapon kapcsolatot tartó megismerésre jogosult számára is nyújtható.

13. Az ügyirat, illetve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítése

24. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a másolatot az ügyirat jellegére és a másolat kézbesítésének módjára tekintettel, arra alkalmas technikai eszközzel készíti el, így különösen fénymásoló, szkenner, nyomtató vagy adathordozóra való átjátszás útján.

(2) Ha papíralapú ügyiratról kell elektronikus másolatot készíteni, azt lehetőség szerint egy adatállományba kell foglalni.

(3) Az elektronikus okirat elektronikus kapcsolattartás keretében történő kézbesítése vagy a Be. 159. § (1) bekezdése szerinti továbbítása esetén nincs helye másolat készítésének, ebben az esetben az elektronikus okiratot kell kézbesíteni, illetve továbbítani.

(4) Ha az ügyirat olyan adatot tartalmaz, amelynek a megismerésére az indítványozó nem jogosult, részére az ügyiratról olyan kivonatot kell készíteni, amely az általa meg nem ismerhető adatokat nem tartalmazza. A kivonatra a másolatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

25. § (1) Papíralapú ügyirat papíralapú másolata akkor hiteles, ha azon a keltezéssel, a hitelesítő aláírásával és a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalos bélyegzőjének lenyomatával ellátott záradék igazolja, hogy a másolat szövege megegyezik az eredeti ügyirat szövegével. A hitelesítésre az arra kijelölt ügyintéző is jogosult.

(2) Többoldalas ügyirat, valamint több ügyirat papíralapú másolatát egységesen, megbonthatatlan módon összefűzve is lehet hitelesíteni, ebben az esetben a záradékban erre utalni kell, és fel kell tüntetni, hogy a másolat hány oldalas.

(3) Az elektronikus okirat, a papíralapú okirat elektronikus másolata, valamint az elektronikus okirat papíralapú másolata akkor hiteles, ha megfelel az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogszabályokban foglalt követelményeknek.

(4) A Be. 159. § (2) bekezdése szerinti elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat elektronikus kapcsolattartás keretében való kézbesítése esetén hiteles elektronikus másolat, amin fel kell tüntetni, hogy az az eredeti papíralapú ügyirattal egyező hiteles elektronikus másolat, és a záradékban jelezni kell az eredeti papíralapú ügyirat keltezését.

26. § (1) Ha a másolat készítése az illetékekről szóló törvény alapján illetékköteles, a másolat kézbesítésére azt követően kerülhet sor, miután a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság meggyőződött róla, hogy az illetéket lerótták vagy azt más módon megfizették.

(2) Nem érinti a másolat papír alapon vagy adathordozón történő kézbesítésének illetékmentességét, ha korábban sor került az elektronikus ügyirat elektronikus kapcsolattartás keretében történő kézbesítésére vagy elektronikus levelezési címre történő továbbítására.

(3) A papír alapon vagy adathordozón rendelkezésre álló másolat, illetve ügyirat személyes kézbesítésére a 18. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

14. Az ügyirathoz való elektronikus hozzáférés

27. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyirat megismerését az ügyirathoz való elektronikus hozzáféréssel - különösen az erre a célra kialakított internetes felületen keresztül - is biztosíthatja, ha az ahhoz szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak.

(2) Az elektronikus hozzáférés során - megfelelő azonosítást követően - lehetőség van az elektronikus ügyirat megvizsgálására, illetve annak közvetlen letöltésére, aminek a tényét rögzíteni kell.

IV. FEJEZET

KÉZBESÍTÉS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

28. § Az adathordozó kézbesítésére a papíralapú ügyirat kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

15. A személyes és a kézbesítő útján történő kézbesítés

29. § (1) A papíralapú ügyirat személyes kézbesítése az eljárási cselekmény során vagy a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalos helyiségében, ügyfélfogadási időben, illetve hivatali munkaidőben történik. Indokolt esetben a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság lehetővé teheti a személyes kézbesítést ügyfélfogadási időn, illetve hivatali munkaidőn túli időpontban is.

(2) A személyes kézbesítés és a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság kézbesítője útján történő kézbesítés esetén az átvétel megtörténtét

a) az átvevő az eredeti ügyiraton vagy erre alkalmas más módon keltezéssel ellátott aláírásával igazolja, vagy

b) az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

16. Kézbesítés postai úton

30. § (1) Az olyan papíralapú ügyiratot, amelynek átvételéhez jogkövetkezmény fűződik, vagy amely átvételének igazolására van szükség, hivatalos iratként kell postázni.

(2) A tértivevényen minden esetben meg kell jelölni, hogy sikertelen kézbesítési kísérlet esetén milyen jelzésű értesítést kell a címzett részére hátrahagyni.

(3)[38] A büntetőeljárásban - a (4), (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az A/3. jelzésű értesítést kell használni.

(4) A büntetőeljárásban A/4. jelzésű értesítést kell használni

a) olyan címre történő kézbesítés esetén, ahol a címzett érdekeivel ellentétes átvételre jogosult más személy is tartózkodik,

b) ha az ügyirat kézbesítésével olyan határidő kezdődik meg, amelynek elmulasztásával kapcsolatban igazolásnak nincs helye, vagy amely jogvesztő határidő,

c) olyan kötelezést tartalmazó ügyirat kézbesítése esetén, amely kötelezés teljesítésének elmulasztása vagy megsértése alapján újabb büntetőeljárás indításának van helye,

d) a feltételes ügyészi felfüggesztésről vagy az eljárás közvetítői eljárás céljából való felfüggesztéséről rendelkező határozat terhelt részére történő kézbesítésekor,

e) a vádirat Be. 497. §-a alapján történő kézbesítésekor,

f) az ügydöntő határozat terheltnek történő kézbesítésekor, ha azt vele korábban más módon nem közölték,

g) a sértettnek a Be. 768. § (1) bekezdése szerinti személyes meghallgatásra és a magánvádlónak a Be. 773. §-a szerinti tárgyalásra történő idézés kézbesítésekor,

h) a sértettnek a pótmagánvádlóként való fellépését megalapozó határozat és a Be. 539. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat kézbesítésekor, a pótmagánvádlónak a Be. 803. § (5) bekezdése szerinti felhívás, valamint a Be. 801. § (3) bekezdése szerinti előkészítő ülésre és a Be. 803. § (4) bekezdése szerinti tárgyalásra történő idézés kézbesítésekor, illetve

i) ha azt a bíróság, ügyészség vagy a nyomozó hatóság szükségesnek tartja.

(5) A büntetőeljárásban A/5. jelzésű értesítést kell alkalmazni a Be. 740. §-a alapján hozott büntetővégzés kézbesítésekor.

(6)[39] Hivatalos irat kézbesítése érdekében előterjesztett eljárási jogsegély keretében történt kézbesítéskor az A/7. és az A/7/2. jelzésű értesítést kell használni.

31. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a fogva tartott személy számára postai úton kézbesítendő ügyiratnak a fogva tartott személy részére történő átadásáról a fogva tartást végrehajtó intézet parancsnoka útján gondoskodik.

(2) Nagy mennyiségű ügyirat kézbesítése esetén a fogva tartást végrehajtó intézettel előzetesen egyeztetni lehet az ügyiratok átvétele kérdésében.

(3) A kézbesítés megtörténtét a fogva tartott személy a - megfelelően kitöltött és az ügyirathoz csatolt - kézbesítési íven vagy a tértivevényen aláírásával igazolja.

32. § A Védelmi Programban részt vevő személy számára a Tanúvédelmi Szolgálat útján, illetve katona számára az elöljárója útján történő postai kézbesítés esetén a Tanúvédelmi Szolgálatot, illetve az elöljárót fel kell hívni, hogy a címzett általi átvétel megtörténtét, valamint az átvétel időpontját igazoló iratot küldje vissza. Ebből a célból az ügyirathoz megfelelően kitöltött kézbesítési ív vagy tértivevény csatolható.

16/A. Kézbesítés egyszerűsített elektronikus úton[40]

32/A. §[41] (1) Egyszerűsített elektronikus úton a kézbesítés a címzett olyan elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére (a továbbiakban együtt: elektronikus elérhetőség) teljesíthető, amelyet az eljárás során bejelentett, ennek hiányában amelyről a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van.

(2) Az ügyirat egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítése egyidejűleg csak a címzett egy elektronikus elérhetőségére teljesíthető.

(3) Az ügyirat egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítésekor fel kell hívni a címzettet arra, hogy az ügyirat kézbesítésének megtörténtéről nyilatkozzon.

(4) A (3) bekezdés szerinti felhívással együtt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyirat egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítésekor közli a címzettel azt az elektronikus, illetve hangkapcsolatot biztosító elérhetőséget,

a) amelyen a címzett elérheti a kézbesített ügyirat hitelességét igazoló hivatalos személyt, illetve aki felé szóban megteheti az ügyirat kézbesítéséről szóló nyilatkozatot, illetve

b) amelyre a címzett az ügyirat kézbesítéséről szóló írásbeli nyilatkozatát elküldheti.

(5) A címzett az ügyirat kézbesítéséről szóló nyilatkozatát

a) szóban, személyesen vagy az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton vagy

b) írásban, az eljárás során bejelentett elektronikus elérhetőségről vagy postai úton

teheti meg.

(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott, kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton tett nyilatkozatról hangfelvételt kell készíteni. A nyilatkozat megtételéről és annak rögzítéséről feljegyzést kell készíteni, és azt a kézbesített ügyirattal együtt kell kezelni.

(7) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott címzetti nyilatkozattétel napjának azt a napot kell tekinteni, amely napon az elektronikus elérhetőségről megküldött írásbeli nyilatkozat a bírósághoz, az ügyészséghez vagy a nyomozó hatósághoz megérkezett, vagy az írásbeli nyilatkozatot postára adták.

17. A hirdetmény útján történő kézbesítés

33. § (1) Ha az értesítés hirdetmény útján történő kézbesítése az érdekeltek jelentős számára tekintettel indokolt, az értesítés tartalmazza az azt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság postai és elektronikus elérhetőségét is.

(2) Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy részére hirdetmény útján történő kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza az alábbiakat is:[42]

a)[43] a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy nevét,

b) a hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megjelölését,

c) az ügyszámot és

d) az ügyirat pontos megjelölése nélkül utalást arra, hogy a hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság hivatalos irat kézbesítését rendelte el.

(3) A hirdetmény nem tartalmazhat

a) - a (2) bekezdés a) pontja kivételével - személyes adatot,

b) az ügyirat tartalmára vonatkozó adatot és

c) minősített adatot.

(4) Az érdekeltek jelentős számára tekintettel hirdetmény útján nem lehet értesíteni

a) a terheltet,

b) a terhelt segítőjét,

c) a védőt,

d) a fogva tartott büntetőeljárásban részt vevő személyt,

e) a különösen védett tanút,

f) a Védelmi Programban részt vevő személyt,

g) a katonát és

h) állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati szervet, költségvetési szervet és köztestületet.

34. § (1) A hirdetményt a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi internetes honlapján kell közzétenni. Ha maga a hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság is rendelkezik honlappal, a központi internetes honlapon közzétett hirdetmények elérhetőségére történő hivatkozást azon közzéteszi.

(2) A hirdetményt a honlapon a Be.-ben meghatározott tartamra oly módon kell közzétenni, hogy

a) az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan elérhető, nyomtatható, megtekinthető, a képi vagy tartalmi megfelelést biztosító legyen, és

b) a honlapon belül kereshető legyen legalább

ba) a kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezése alapján,

bb) a hirdetmény alapjául szolgáló ügy száma alapján és

bc) a hirdetmény közzétételének időpontja alapján.

(3) A hirdetőtáblára kifüggesztett hirdetményt záradékkal kell ellátni, amelyben rögzíteni kell

a) a kifüggesztés és - a kifüggesztés tartamának eltelte után - a levétel napját, valamint

b) a kifüggesztésért felelős személy aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(4) Hirdetőtáblán és honlapon történő közzététel esetén a kézbesítés szempontjából a később lejáró határidőt kell figyelembe venni.

(5) A Be. 135. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a jegyző

a) gondoskodik a hirdetmény hiteles papíralapú irattá alakításáról, ha a hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a hirdetményt elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesíti, és

b) a kifüggesztés teljesítéséről a hirdetményt kibocsátó bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot a (3) bekezdés szerint záradékolt hirdetmény - elektronikus kapcsolattartás esetén annak elektronikus másolata - egyidejű megküldésével tájékoztatja.

35. § A hirdetmény útján történő kézbesítéssel felmerült költség nem bűnügyi költség, azt a hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve a kifüggesztést teljesítő helyi önkormányzat költségvetésének terhére kell elszámolni.

18. Kézbesítés külföldre

36. §[44] Ezen alcím alkalmazásában - a Be. 155. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével - nem minősül másik államban tartózkodó címzettnek az elektronikus kapcsolattartást vállaló és az elektronikus kapcsolattartásra köteles, ténylegesen külföldön tartózkodó büntetőeljárásban részt vevő személy.

36/A. §[45] (1) Az Európai Unió másik tagállamában tartózkodó címzett részére közvetlenül, postai úton történő kézbesítés esetén tértivevénnyel az olyan papíralapú ügyiratot kell postázni, amelynek átvételéhez jogkövetkezmény fűződik, vagy amely átvételének igazolására van szükség.

(2) Az (1) bekezdés szerint tértivevénnyel postázott ügyirat kézbesítése esetén a 30. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott esetekben a tértivevényen meg kell jelölni a "saját kézbe" szolgáltatást.

(3) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerint tértivevénnyel postázott ügyirat szabályszerű kézbesítésének ténye tértivevénnyel nem igazolható, egyéb hitelt érdemlő módon - akár a címzett visszajelzése, akár az eljáró szerv kapcsolatfelvétele alapján - is igazolható, hogy a kézbesítendő ügyiratot a címzett átvette.

(4) A (3) bekezdés alapján a kézbesítendő ügyirat átvétele igazolható a címzett által megjelölt vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalos tudomására jutott elektronikus levelezési címről vagy más elektronikus elérhetőségről, vagy kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történő kapcsolatfelvétel alapján is.

(5) Az Európai Unió másik tagállamában tartózkodó címzett részére történő kézbesítés esetén a Be. 132. § (2) bekezdés b) és c) pontja nem alkalmazható. A Be. 132. § (2) bekezdés a) pontja abban az esetben alkalmazható, ha hitelt érdemlően igazolható, hogy a címzett az ügyirat átvételét megtagadta.

36/B. §[46] (1) Az Európai Unió tagállamától eltérő külföldi államban tartózkodó címzett részére történő kézbesítés esetén a hivatalos iratot a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó szabályai szerint tértivevénnyel kell kézbesíteni.

(2) A 36/A. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat az Európai Unió tagállamától eltérő külföldi államban tartózkodó címzett részére történő kézbesítés esetén is megfelelően alkalmazni kell.

IV/A. FEJEZET[47]

AZ ANONIMIZÁLT HATÁROZAT KÖZZÉTÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

36/C. §[48] (1) A Be. 817/C. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő álnevesítést az eljárással érintett személyek azonosítását lehetővé tevő adatok azonosítást megakadályozó adatokra cserélésével kell elvégezni.

(2) Ha a Be. 817/B. § (1) és (2) bekezdése vagy a 817/I. § (1) bekezdése szerinti határozat minősített adatot tartalmaz, a Be. 817/C. § (2) bekezdése szerinti álnevesítést a határozat minősített adatot nem tartalmazó kivonatának az álnevesítésével kell elvégezni.

(3) A Be. 817/C. § (2) bekezdése vagy a 817/I. § (1) bekezdése alapján közzéteendő ügyiratjegyzéknek a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek kell megfelelnie.

(4) Az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket a Be. 817/C. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl oly módon kell közzétenni, hogy a közzétett iratok nyomtathatóak legyenek és a közzététel képi vagy tartalmi megfelelést biztosító legyen.

(5) Az anonimizált határozat és az anonimizált ügyiratjegyzék közzétételével kapcsolatos költség nem bűnügyi költség, azt az anonimizált határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság költségvetésének terhére kell elszámolni.

V. FEJEZET

A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL

19. A nyilvánosság tájékoztatásának tárgya

37. § (1) A büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e Fejezetben foglaltak szerint nyújt tájékoztatást

a) a hozzá előterjesztett indítványról, észrevételről,

b) az általa meghozott határozatról, elvégzett eljárási cselekményről, intézkedésről, az általa tett indítványról és észrevételről, ezek indokairól, valamint

c) az általa folytatott eljárás állásáról.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a más szerv által folytatott eljárásról, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, abban a körben nyújthat tájékoztatást, hogy az eljárás milyen eljárási szakaszban van.

(3) Nem nyújtható tájékoztatás annak az ügyiratnak a tartalmáról, amire a Be. 100. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint az ügyirat megismerése nem terjedhet ki.

38. § (1) A nyomozó hatóság az ügyészség felügyeleti vagy irányítási jogkörében tett intézkedéseiről az ügyészség előzetes hozzájárulása esetén, az abban meghatározottak szerint nyújthat tájékoztatást.

(2) Az ügyészség

a) a felderítés során a felügyeleti jogkörében tett intézkedésről azon kérdésekkel kapcsolatban nyújt tájékoztatást, amire a felügyeleti jogköre kiterjed, illetve

b) a vizsgálat során a nyomozó hatóság 37. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott eljárásáról is tájékoztatást nyújthat.

(3) Ha az ügyészség végzi a nyomozást vagy a nyomozást magához vonja, a büntetőeljárásról

a) az eljárási cselekmény elvégzésére utasított nyomozó hatóság és

b) az eljárási cselekmény elvégzésében közreműködő rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, illetve terrorizmust elhárító szerve

az ügyészség előzetes hozzájárulása esetén, az abban meghatározottak szerint nyújthat tájékoztatást.

39. § Ha a vádemelés előtt a nyilvánosság tájékoztatása vagy annak módja az eljárás érdekeit sértené, vagy a nyilvánosság tájékoztatását a Be. 109. §-a alapján meg kell tagadni,

a) a nyomozó hatóság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv az ügyészséghez, illetve

b) az ügyészség a bírósághoz

jelzéssel élhet.

40. § (1) A vádemelés után a nyomozó hatóság a vádemelés tényéről és a bűncselekmény minősítéséről nyújthat tájékoztatást.

(2) A vádemelés után az ügyészség a vádemelés tényéről és a bűncselekmény minősítéséről, az általa vagy a büntetőeljárásban részt vevő személyek által előterjesztett indítványokról, észrevételekről, azok eljárásjogi következményeiről, valamint a bíróság határozatairól nyújthat tájékoztatást.

41. § Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a tájékoztatás nyújtását megtagadja, szükség esetén megjelöli, hogy a tájékoztatás nyújtására ki jogosult.

20. A nyilvánosság tájékoztatásának módja

42. § (1) A nyilvánosság tájékoztatása során

a) olyan közlés nem ismételhető meg, amely alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására, illetve

b) eredeti formájában nem tehető hozzáférhetővé az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adat vagy tárgyi bizonyítási eszköz, ha a nagy nyilvánosság előtti vagy más általi megismerése bűncselekményt valósít meg.

(2) A tájékoztatás nem sértheti a közerkölcsöt.

(3) A tájékoztatás nem eredményezheti

a) az emberi méltóság és személyiségi jog sérelmét, ideértve különösen

aa) az ártatlanság vélelmének megsértését,

ab) a magántitok felfedését,

ac) a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi vagy az Európai Unió jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegését,

ad) a védett adat felfedését,

b) a minősített adat felfedését,

c) az eljárás érdekeinek sérelmét,

d) a gyermek mindenek felett álló érdekének megfelelő eljárás elvének sérelmét vagy

e) a zárt tárgyaláson felvett bizonyítás felfedését.

(4) A tájékoztatást meg kell tagadni, ha az nem teljesíthető az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül.

(5) Nem nyújtható olyan tájékoztatás, amely alapján a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személy azonosíthatóvá válik, vagy amely alapján a személyére következtetés vonható le, kivéve, ha a tájékoztatás

a) nem eredményezi a személyiségi jogának megsértését,

b) az érintett személy által nyilvánosságra hozott adatokra vonatkozik, illetve

c) a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényben meghatározottak alapján történik.

43. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tájékoztatás során nem értékelheti a folyamatban lévő büntetőeljárás bizonyítási eszközeit, és nem mérlegelheti a bizonyítás várható eredményét.

(2) A vádemelés előtt az olyan határozatra nézve, amely ellen jogorvoslatnak van helye, a nyilvánosság tájékoztatását lehetőleg a határozatnak a jogorvoslatra jogosulttal való közlését követően kell elvégezni.

44. § (1) Ha a tárgyalásról a médiatartalom-szolgáltató vagy egyéb, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy (a továbbiakban: szolgáltató) felvételt készít, a bíróság a felvétel készítését megelőzően figyelmezteti a szolgáltatót a személyiségi jogok védelmére.

(2) Ha a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a nyilvánosságot szolgáltatón keresztül nyilatkozat közzétételével tájékoztatja, a nyilatkozat megküldése során szükség esetén kéri a szolgáltatótól a nyilvános közlésre készített nyilatkozat nyilvánosságra hozatalát megelőző megmutatását. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság nem járul hozzá a nyilatkozat közzétételéhez, ha megállapítja, hogy a szolgáltató a nyilatkozatot érdemben megváltoztatta vagy eltorzította.

(3) Ha a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság észleli, hogy a nyilatkozatát a szolgáltató valótlan tény állításával, vagy való tényeket hamis színben feltüntetve közli, szükség esetén kéri helyreigazító közlemény közzétételét.

V/A. FEJEZET[49]

JEGYZŐKÖNYV HITELESÍTÉSE A NYOMOZÁS SORÁN

44/A. §[50] (1) A jegyzőkönyv hitelesítésében közreműködésre köteles személy az eljárási cselekményen jelen levő, büntetőeljárásban részt vevő

a) természetes személy, vagy

b) nem természetes személynek a természetes személy képviselője.

(1a)[51] A jegyzőkönyv hitelesítése során a jegyzőkönyv hitelesítésében közreműködésre köteles személy helyett a törvényes képviselője jár el, ha a jegyzőkönyv hitelesítésében közreműködésre köteles személy

a) cselekvőképtelen vagy

b) olyan, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy olyan, cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a cselekvőképessége a jegyzőkönyv hitelesítésével kapcsolatos jognyilatkozat megtételére nem terjed ki.

(2) A jegyzőkönyv lezárását megelőzően az eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja gondoskodik arról, hogy a hitelesítésében közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv tartalmát megismerje. Ha a hitelesítésében közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv pontosítását indítványozza, arról határozat meghozatala nélkül kell dönteni. Ha az eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja az indítványt elutasítja, az indítványt és az indítvány elutasításának okát jegyzőkönyvbe kell venni, és annak tartalmát a hitelesítésben közreműködésre köteles személyek részére megismerhetővé kell tenni.

(3)[52] A jegyzőkönyvet az eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja észrevétlenül nem megváltoztatható módon zárja le. Észrevétlenül nem megváltoztatható lezárásnak minősül az az eljárás, amely papír alapon vagy elektronikus úton alkalmas arra, hogy a lezárt jegyzőkönyvnek a lezárást követő megváltoztatását felismerhetővé tegye, így különösen a papíralapú jegyzőkönyv kinyomtatása, illetve az elektronikus jegyzőkönyv - (4) bekezdésre figyelemmel történő - elektronikus aláírással való ellátása.

(4) A jegyzőkönyv lezárása az eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagjának az (5) bekezdésben meghatározott hitelesítésével vagy azzal egyidejűleg is végezhető.

(5) Az eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja a jegyzőkönyv hitelesítését a papír alapon készült jegyzőkönyv saját kezűleg történő aláírásával vagy az elektronikus ügyintézésről szóló jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelően elektronikus hitelesítéssel végzi.

(6) A hitelesítésben közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv hitelesítését közvetlenül a (2)-(5) bekezdésben meghatározottak után, az eljárási cselekmény befejezésekor az alábbiak szerint végzi:

a) a papír alapon készült jegyzőkönyv saját kezűleg történő aláírásával,

b) az elektronikus ügyintézésről szóló jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelően elektronikus hitelesítéssel, vagy

c) írásban vagy bármilyen elektronikus módon rögzített olyan nyilatkozattal, amely alkalmas annak igazolására, hogy a hitelesítésben közreműködő személy a jegyzőkönyv tartalmát megismerte és elfogadta.

(6a)[53] A papíralapú jegyzőkönyvet a hitelesítésben közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv keltezését követő részén írja alá. A gyanúsított, a tanú, valamint meghallgatása esetén a szakértő a papíralapú jegyzőkönyv minden olyan oldalát aláírja, amelyen a hitelesítés nem szerepel.

(6b)[54] A (6) bekezdés c) pontja szerinti hitelesítő papíralapú nyilatkozatot a hitelesített ügyirattal együtt kell kezelni. A (6) bekezdés c) pontjának különösen az a hitelesítő papíralapú nyilatkozat felel meg, amely az alábbiak szerint készül el:

a) az elektronikus jegyzőkönyv lezárásával elektronikusan olyan egyedi azonosítót hoznak létre, amelynek a jegyzőkönyvvel létrejött kapcsolata alapján a jegyzőkönyv adatainak minden későbbi változása nyomon követhető (a továbbiakban: a jegyzőkönyv egyedi azonosítója),

b) a jegyzőkönyv egyedi azonosítóját tartalmazó papíralapú ügyiraton a jegyzőkönyv hitelesítésében közreműködésre köteles személy - az időpont megjelölésével - nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv egyedi azonosítójához tartozó jegyzőkönyvet megismerte és elfogadta, továbbá hogy az egyedi azonosító helyességét ellenőrizte, valamint

c) a jegyzőkönyv egyedi azonosítójától elválaszthatatlanul, azzal egyidejűleg látható módon a hitelesítésben közreműködésre köteles személy aláírja a hitelesítő papíralapú nyilatkozatot.

(6c)[55] A (6) bekezdés c) pontja szerinti hitelesítő elektronikus nyilatkozatot a hitelesített okirattal együtt kell kezelni. A (6) bekezdés c) pontjának különösen az a hitelesítő elektronikus nyilatkozat felel meg, amelyet elektronikus úton, kép és hangfelvétellel vagy hangfelvétellel rögzítenek, és amelyen

a) a hitelesítésben közreműködésre köteles személy szóban megismétli, leírja vagy felmutatja a jegyzőkönyv egyedi azonosítóját, és

b) nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy a jegyzőkönyv egyedi azonosítójához tartozó jegyzőkönyvet megismerte és elfogadta, továbbá az egyedi azonosító helyességét ellenőrizte.

(6d)[56] A (6) bekezdés c) pontjának különösen az a biometrikus jellemzővel történő hitelesítés felel meg, amely az alábbiak szerint készül el:

a) a hitelesítésben közreműködésre köteles személynek a jegyzőkönyv megismerésére és elfogadására vonatkozó nyilatkozatát is tartalmazó jegyzőkönyv ügyész vagy nyomozó hatóság tagja által történő hitelesítését követően a hitelesítésben közreműködésre köteles személyhez kizárólagosan köthető tulajdonságának - különösen ujjnyomatának, hangjának, arcképének - informatikai eszközzel történő felhasználásával olyan egyedi informatikai azonosítót hoznak létre, amely önmagában nem, csak az alkalmazott informatikai megoldás felhasználásával alkalmas a hitelesítésben közreműködésre köteles személy azonosítására,

b) automatizált folyamat eredményeként az egyedi informatikai azonosító és a jegyzőkönyv olyan kapcsolata jön létre, amely alapján a jegyzőkönyv adatainak minden későbbi változása nyomon követhető.

(6e)[57] A (6d) pontjában meghatározott egyedi informatikai azonosító kizárólag a jegyzőkönyv hitelességének vizsgálata érdekében használható fel.

(6f)[58] Az írni-olvasni nem tudó cselekvőképes, a hitelesítésben közreműködésre köteles személy esetén

a) a kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv ismertetéséről kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt kell készíteni és a jegyzőkönyvet a (6) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározottak szerint, a hitelesítésben közreműködésre köteles személy képességeinek megfelelő módon kell hitelesíteni, vagy

b) a hitelesítésben közreműködésre köteles személy helyett az általa megbízott, az eljárási cselekményen jelen levő segítője vagy más, az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy hitelesíti a jegyzőkönyvet.

(6g)[59] A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a hitelesítésben közreműködő más, az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy nevét, a születési nevét, az anyja nevét, az állampolgárságát, a személyazonosító okmányának számát, valamint az értesítési címét.

(7) Ha a hitelesítésében közreműködésre köteles személy az eljárási cselekmény során eltávozik, biztosítani kell, hogy a távozás időpontjának megjelölésével az addig elkészült jegyzőkönyvet hitelesíthesse, amennyiben annak technikai feltételei adottak.

(8) Ha a hitelesítésében közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv hitelesítését megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt vagy ismert indokát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, vagy arról külön feljegyzést kell készíteni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell, hogy a közreműködés megtagadására mely jegyzőkönyvvel összefüggésben kerül sor, és a feljegyzést e jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni.

VI. FEJEZET

TELEKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ HASZNÁLATA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

21. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása

45. § (1) A telekommunikációs eszköz használatának személyi és tárgyi feltételeit a telekommunikációs eszköz használatát elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság biztosítja.

(2) Telekommunikációs eszköz használata esetén olyan eszközt kell igénybe venni, amely biztosítja a továbbított kép- és hangfelvétel bizalmasságát és sérthetetlenségét.

(3) A telekommunikációs eszköz használatát elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az eljárási cselekmény lefolytatásához olyan bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más szerv, illetve fogva tartott személy esetében olyan fogva tartást végrehajtó intézet közreműködését veheti igénybe, ahol a telekommunikációs eszköz használatához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak vagy biztosíthatók.

(4) A telekommunikációs eszköz használatához szükséges feltételekkel rendelkező bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve fogva tartást végrehajtó intézet a telekommunikációs eszköz használatát elrendelő bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal köteles együttműködni.

(5) A Védelmi Programban részt vevő személy eljárási cselekményen való jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítása érdekében a Tanúvédelmi Szolgálattal egyeztetni kell, ebben az esetben a személyi és tárgyi feltételek biztosításához a Tanúvédelmi Szolgálat közreműködése is igénybe vehető.

(6)[60] Ha telekommunikációs eszköz használata esetén a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a védő nem egy helyszínen tartózkodik, a kettejük közötti tanácskozást legalább ellenőrzés nélküli telefonos kapcsolat útján vagy más alkalmas eszközzel kell lehetővé tenni. E célból a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a védő használatában lévő telefonkészülék vagy más mobileszköz használata is engedélyezhető.

22. Az eljárási cselekmény helyszíne

46. § (1) Az eljárási cselekmény helyszínén a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a továbbított felvételen egyidejűleg látható legyen legalább az eljárási cselekmény vezetője, az eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy, valamint a bírósági eljárásban az ügyész is. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni kizárólag az eljárási cselekmény vezetőjének rendelkezései szerint lehet.

(2) Az eljárási cselekmény helyszínén további kamera helyezhető el, amelyet az eljárási cselekmény vezetője közvetlenül vagy közvetve irányíthat. A további kamera biztosítja különösen

a) az eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő valamely személy, helyszínrészlet vagy tárgy közvetlen figyelemmel kísérését, illetve

b) az ügyirat képének közvetítését.

(3) Az eljárási cselekmény helyszínének adottságaihoz igazodva megfelelő számú mikrofon elhelyezésével kell biztosítani a jelenlévők hangjának folyamatos közvetítését. Lehetőség szerint önálló mikrofont kell biztosítani az eljárási cselekmény vezetője és az eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő vallomást vagy nyilatkozatot tevő személy számára.

(4) Az eljárási cselekmény helyszínén képet és hangot közvetítő készülék biztosítja, hogy az eljárási cselekmény vezetője, valamint az eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő személyek követhessék az elkülönített helyszínen történeteket.

(5) Ha az elkülönített helyszínen több kamera elhelyezésére kerül sor, az eljárási cselekmény helyszínén lehetőség szerint biztosítani kell valamennyi kamera felvételének egyidejű közvetítését, ebből a célból több közvetítő készülék vagy a kamerafelvételek egyidejű megjelenítésére alkalmas közvetítő készülék is alkalmazható.

(6)[61] Ha a telekommunikációs eszköz használata esetén több elkülönített helyszínnel létesül összeköttetés, az eljárási cselekmény helyszínén lehetőség szerint - az (5) bekezdésben meghatározott módon - biztosítani kell valamennyi elkülönített helyszínen elhelyezett kamera felvételének egyidejű közvetítését.

(7)[62] Az eljárási cselekmény megtartásának nem akadálya, ha az elkülönített helyszínekről továbbított kamerafelvételek egyidejű észlelése nem biztosítható. Az elkülönített helyszínen jelen lévő és vallomást vagy nyilatkozatot tevő személy közvetlen figyelemmel kísérését lehetővé tevő kamerafelvétel észlelését, azonban ebben az esetben is biztosítani kell. Ha az elkülönített helyszínen tartózkodó személy nem észlelhető, addig kell jelen lévőnek tekinteni, amíg a technikai kapcsolat fennállása és az eljárási cselekményen történő jelenléte iránt ésszerű kétely nem mutatkozik.

23. Az elkülönített helyszín

47. § (1) Az elkülönített helyszínen a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a továbbított felvételen egyidejűleg látható legyen az ott tartózkodó valamennyi személy. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni kizárólag az eljárási cselekmény vezetőjének rendelkezései szerint lehet.

(2) Az elkülönített helyszínen további kamera helyezhető el, amelyet az eljárási cselekmény vezetője közvetlenül vagy közvetve irányíthat. A további kamera biztosítja különösen

a) az elkülönített helyszínen jelen lévő valamely személy, helyszínrészlet vagy tárgy közvetlen figyelemmel kísérését, illetve

b) az ügyirat képének közvetítését.

(3) Az elkülönített helyszín adottságaihoz igazodva megfelelő számú mikrofon használatával kell biztosítani a jelenlévők hangjának folyamatos közvetítését. Lehetőség szerint önálló mikrofont kell biztosítani az elkülönített helyszínen jelen lévő vallomást vagy nyilatkozatot tevő személy számára.

(4) Az elkülönített helyszínen képet és hangot közvetítő készülék biztosítja, hogy az ott jelen lévő személyek követhessék az eljárási cselekmény helyszínén történteket.

(5) Ha az eljárási cselekmény helyszínén több kamera elhelyezésére kerül sor, az elkülönített helyszínen lehetőség szerint biztosítani kell valamennyi kamera felvételének egyidejű közvetítését, ebből a célból több közvetítő készülék vagy a kamerafelvételek egyidejű megjelenítésére alkalmas közvetítő készülék is alkalmazható.

(6)[63] Ha a telekommunikációs eszköz használata esetén több elkülönített helyszínnel létesül összeköttetés, az egyes elkülönített helyszíneken lehetőség szerint - az (5) bekezdésben meghatározott módon - biztosítani kell valamennyi elkülönített helyszínen elhelyezett kamera felvételének egyidejű közvetítését.

(7)[64] Az eljárási cselekménynek nem akadálya, ha az eljárási cselekmény helyszínéről, illetve a többi elkülönített helyszínről továbbított kamerafelvételek egyidejű észlelése nem biztosítható, azonban az elkülönített helyszínen ebben az esetben is biztosítani kell a vallomást vagy nyilatkozatot tevő személy közvetlen figyelemmel kísérését lehetővé tevő kamerafelvétel észlelését.

24. Védelmi és kíméleti célú intézkedések

48. § A Be. 89. § (4) bekezdés d) pontja vagy a Be. 124. § (5) bekezdése alapján elrendelt különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés esetén szükség szerint önálló kamera, mikrofon, közvetítő készülék vagy más kép, illetve hang folyamatos továbbítására alkalmas technikai eszköz útján kell biztosítani, hogy

a) az elkülönített helyszínen jelen lévő különleges bánásmódot igénylő személy kizárólag az eljárási cselekmény vezetőjét láthassa és hallhassa, illetve

b) az eljárási cselekmény helyszínén lévő különleges bánásmódot igénylő személy felé ne közvetítsék az elkülönített helyszínen felvett kép- és hangfelvételt.

49. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a telekommunikációs eszköz használatával kapcsolatban elrendelheti, hogy a különleges bánásmódot igénylő személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságait - az alakját, arcképét, hangját - tartalmazó kép- és hangfelvételt technikai eszközzel torzítsák.

(2) A torzítás megvalósítható olyan módon is, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyről készült képet nem továbbítják, a különleges bánásmódot igénylő személy a továbbított felvételen nem látszik, illetve alakját paraván takarja, vagy a kamerára, illetve a mikrofonra torzító eszközt helyeznek.

(3)[65] A telekommunikációs eszköz használata során torzításmentes kép- és hangfelvétel csak az annak megismerésére jogosultak felé közvetíthető, ennek érdekében számukra szükség szerint önálló közvetítő készüléket vagy más kép, illetve hang folyamatos továbbítására alkalmas technikai eszközt kell biztosítani. Ha a telekommunikációs eszköz használata során a különösen védett tanú, a fedett nyomozó vagy a titkosan együttműködő személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságainak torzítására került sor, különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a torzításmentes kép- és hangfelvételt kizárólag a bíróság tagja láthassa.

25. Üzemzavar a telekommunikációs eszköz használata esetén

50. § (1) A telekommunikációs eszköz használatának megkezdése előtt teljeskörűen meg kell győződni a közvetítést biztosító technikai eszköz üzemszerű működéséről.

(2) Ha a közvetítést biztosító technikai eszközök üzemszerű működésének bármely akadálya fennáll, az akadály elhárítása érdekében haladéktalanul intézkedni kell.

(3) Az akadály elhárításáig az eljárási cselekmény nem kezdhető meg. Ha az akadály az eljárási cselekmény során merül fel, az eljárási cselekményt meg kell szakítani és az akadály elhárításáig nem folytatható tovább.

(4) Ha a telekommunikációs eszköz használata során a (3) bekezdésben meghatározott akadály elhárítása nem lehetséges, akkor az eljárási cselekmény folyamatos hangfelvétel közvetítése útján folytatható, ha annak törvényi feltételei fennállnak.

(5) Ha az eljárási cselekményen a telekommunikációs eszköz használatával olyan személy jelenlétét biztosítják, akinek a jelenléte az eljárási cselekményen a Be. alapján nem kötelező, és az eljárási cselekmény a (4) bekezdésben szereplő módon sem folytatható le, az eljárási cselekmény az érintett személy hozzájárulásával megkezdhető, illetve folytatható.

(6) Az eljárási cselekménynek a telekommunikációs eszköz hibája vagy nem e rendeletnek megfelelő működtetése mellett elvégzett részét a szükséges mértékben kell megismételni.

26. Az eljárási cselekmény elvégzése telekommunikációs eszköz használata esetén

51. § (1) Az eljárási cselekmény megkezdése előtt az eljárási cselekmény vezetője tájékoztatja az eljárási cselekmény helyszínén és az elkülönített helyszínen jelen lévő személyeket, hogy az eljárási cselekmény során telekommunikációs eszköz használatára kerül sor.

(2) Az eljárási cselekmény vezetője az (1) bekezdés szerinti tájékoztatással egyidejűleg felhívja az eljárási cselekmény résztvevőit, hogy haladéktalanul jelezzék, ha a közvetítést biztosító technikai eszközök üzemszerű működése bármely okból akadályba ütközik.

(3) Ha az elkülönített helyszínen a személyes adatok zárt kezelésével érintett személy van jelen, akkor a Be. 123. § (1) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott személy a zártan kezelt személyes adatokról feljegyzést készít, vagy - ha az nem jár a zártan kezelt személyes adatok arra nem jogosult által történő megismerésével - azokat a telekommunikációs eszköz használatával vagy más, legalább hangkapcsolatot biztosító eszköz útján közli az eljárási cselekmény vezetőjével.

(4) A telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell az alábbi adatokat is:

a) a közvetítés technikai körülményeit, ideértve a technikai eszközök esetleges hibáját vagy nem e rendeletnek megfelelő működését, valamint

b) a közvetítés megkezdésének és befejezésének időpontját.

(5)[66]

27. A telekommunikációs eszköz útján közvetített felvétel rögzítése

52. § (1) A telekommunikációs eszköz használata esetén a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel[67]

a) legalább a 46. § (1) bekezdése, valamint a 47. § (1) bekezdése szerinti kamerák által továbbított kép- és hangfelvételt, vagy

b) ha a telekommunikációs eszköz használata során alkalmazott eszközök a közvetítés során továbbított felvétel rögzítésére nem alkalmasak, az eljárási cselekmény helyszínén és az elkülönített helyszínen történteket az ott elhelyezett, áttekintő felvétel rögzítésére alkalmas eszközökkel

kell rögzíteni.

(2) Az eljárási cselekmény helyszínén és az elkülönített helyszínen rögzített kép- és hangfelvételen folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét.

(3) Ha a telekommunikációs eszköz használata során a különleges bánásmódot igénylő személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságainak torzítására került sor, lehetőség szerint a torzított felvételt is rögzíteni kell.

(4)[68] Ha a telekommunikációs eszköz használata során a fedett nyomozó, illetve a titkosan együttműködő személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságainak torzítására került sor, sem az (1) bekezdésben meghatározott felvételt, sem a torzított felvételt nem lehet rögzíteni.

28. A telekommunikációs eszköz használatáról rögzített felvétel kezelése

53. § (1) A telekommunikációs eszköz használata esetén a rögzített felvételt az ügyiratok között kell kezelni.

(2) Ha a telekommunikációs eszköz használata során a felvétel torzítására került sor, a rögzített torzításmentes felvételt az ügyiratok között zártan kell kezelni.

29. Eljárási cselekmény elvégzése hangkapcsolatot biztosító eszköz használata esetén

54. § E Fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha az eljárási cselekményen alkalmazott telekommunikációs eszköz használata kizárólag folyamatos hangfelvétel útján valósul meg.

29/A. Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét[69]

54/A. §[70] (1) Az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a 45-54. § rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét tárgyi feltételeit az elkülönített helyszínen a jelenlétre jogosult vagy kötelezett biztosítja.

(3) Az elkülönített helyszínen a jelenlétre kötelezett vagy jogosult személyt figyelmeztetni kell, hogy az eljárási cselekmény akkor kezdhető meg, illetve folytatható, ha az elkülönített helyszínen

a) biztosítja, hogy az eljárási cselekmény szabályszerű lefolytatását, méltóságát és biztonságát veszélyeztető vagy a vallomását vagy nyilatkozatát befolyásoló körülmény ne merüljön fel,

b) biztosítja, hogy rajta kívül az elkülönített helyszínen csak olyan személy tartózkodhasson, akinek az elkülönített helyszínen való jelenlétét jogszabály lehetővé teszi, és

c) együttműködik az eljárási cselekményt lefolytató bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal az eljárási cselekmény egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel való szabályszerű lefolytatása, valamint az önkéntesség és befolyásmentesség ellenőrzése érdekében.

54/B. §[71] (1) Az elkülönített helyszínen a jelenlétre kötelezett vagy jogosult személyt fel kell hívni, hogy a rendelkezésére álló eszköze kameráját az eljárási cselekmény vezetője által meghatározott helyzetben helyezze el, valamint figyelmeztetni kell arra, hogy kameráját az eljárási cselekmény során csak az eljárási cselekmény vezetője által meghatározottak szerint mozdíthatja el.

(2) Az eljárási cselekmény vezetője engedélyezheti az elkülönített helyszínen a kamera olyan elhelyezését, hogy csak a jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy legyen látható. Ha az 54/A. § (3) bekezdésben meghatározottak ellenőrzése szükséges, az eljárási cselekmény vezetője felhívja az elkülönített helyszínen jelenlétre kötelezett vagy jogosult személyt, hogy a kameráján keresztül mutassa meg az elkülönített helyszínt.

(3) Az eljárási cselekmény nem kezdhető meg, illetve az eljárási cselekményt - a Be. 126/B. § (3) és (4) bekezdésében meghatározottak mellett - akkor is meg kell szakítani, ha az elkülönített helyszínen a jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy az 54/A. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeket a figyelmeztetés ellenére sem biztosítja.

54/C. §[72] (1) Az elkülönített helyszínen a jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy személyazonosságát az eljárási cselekmény vezetője állapítja meg.

(2) Ha az elkülönített helyszínen a személyes adatok zárt kezelésével érintett személy van jelen, a zártan kezelt személyes adatokat a telekommunikációs eszköz használatával vagy más, legalább hangkapcsolatot biztosító eszköz útján kizárólag az eljárási cselekmény vezetőjével közli.

54/D. §[73] (1) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén - az 52. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - legalább a 46. § (1) bekezdésében meghatározott, valamint az elkülönített helyszínen használt telekommunikációs eszköz által továbbított kép- és hangfelvételt kell rögzíteni.

(2) Ha a közvetítés pontos ideje az 52. § (2) bekezdése szerint a felvételen nem tüntethető fel, akkor az eljárási cselekmény megkezdésekor és befejezésekor

a) az eljárási cselekmény helyszínén az eljárási cselekmény vezetője, valamint

b) az elkülönített helyszínen a jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy

a felvételen szóban rögzíti a pontos időt.

54/E. §[74] Ha az elkülönített helyszínen a Be. 123. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott személy is jelen van, akkor az 54/A-54/D. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elkülönített helyszínen a jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy személyazonosságának megállapítását, valamint a személyes adatok zárt kezelésével kapcsolatos feladatokat a Be. 123. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott személy végzi el.

VII. FEJEZET

AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYRŐL KÉSZÍTETT FELVÉTEL A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

30. A kép- és hangfelvétel készítésének szabályai

55. § (1) A kép- és hangfelvétel készítésének technikai és személyi feltételeit a kép- és hangfelvétel készítését elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság biztosítja.

(2) A kép- és hangfelvétel készítésének költsége nem bűnügyi költség, azt a 62. §-ban meghatározott esetek kivételével az állam viseli.

56. § (1) Kép- és hangfelvétel készítése esetén a kamerát úgy kell elhelyezni, és az eljárási cselekményt úgy kell elvégezni, hogy a kép- és hangfelvételen az eljárási cselekmény szempontjából jelentős valamennyi esemény, körülmény és nyilatkozat visszaidézhető módon észlelhető, valamint az eljárási cselekménnyel érintett személy azonosítható legyen.

(2) A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni kizárólag az eljárási cselekmény vezetőjének rendelkezése szerint lehet.

(3) Az eljárási cselekmény helyszínén további kamera helyezhető el, amelyet az eljárási cselekmény vezetője irányíthat. A további kamera biztosítja különösen

a) a jelen lévő valamely személy, helyszínrészlet vagy tárgy közvetlen figyelemmel kísérését, illetve

b) az ügyirat képének rögzítését.

(4) A kép- és hangfelvételen folyamatosan fel kell tüntetni a rögzítés pontos idejét.

(5) Ha kép- és hangfelvétel készítése esetén több kamera alkalmazására került sor, valamennyi kamera által készített felvételt rögzíteni kell.

(6) Az eljárási cselekmény helyszínének adottságaihoz igazodva megfelelő számú mikrofon elhelyezésével kell biztosítani a jelenlévők hangjának folyamatos rögzítését. Lehetőség szerint önálló mikrofont kell biztosítani az eljárási cselekmény vezetője és az eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő, vallomást vagy nyilatkozatot tevő személy számára.

31. Üzemzavar a kép- és hangfelvétel készítése során

57. § (1) Kép- és hangfelvétel készítése esetén az eljárási cselekmény megkezdése előtt teljeskörűen meg kell győződni a felvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működéséről.

(2) Ha kép- és hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének bármely akadálya fennáll, az akadály elhárítása érdekében haladéktalanul intézkedni kell.

(3) Az akadály elhárításáig az eljárási cselekmény nem kezdhető meg. Ha az akadály az eljárási cselekmény során merül fel, az eljárási cselekményt meg kell szakítani, és az az akadály elhárításáig - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem folytatható tovább.

(4) Ha a kép- és hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének akadálya nem hárítható el, és a Be. alapján kép- és hangfelvétel készítése nem kötelező, az eljárási cselekmény folyamatos hangfelvétel készítése mellett elvégezhető vagy folytatható. Késedelmet nem tűrő esetben az eljárási cselekmény folyamatos hangfelvétel készítése nélkül is elvégezhető vagy folytatható, ha a folyamatos hangfelvétel készítésének technikai feltételei nem állnak rendelkezésre, vagy a folyamatos hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének akadálya áll fenn.

(5) Az eljárási cselekménynek a kép- és hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz hibája vagy nem e rendeletnek megfelelő működtetése mellett elvégzett részét a szükséges mértékben meg kell ismételni.

32. Az eljárási cselekmény elvégzése kép- és hangfelvétel készítése esetén

58. § (1) Az eljárási cselekmény megkezdése előtt az eljárási cselekmény vezetője tájékoztatja a jelen lévő személyeket, hogy az eljárási cselekményről kép- és hangfelvétel készül.

(1a)[75] Ha a Be. 360/A. §-a alapján az eljárási cselekményről a jegyzőkönyv nem egyidejűleg készül, az eljárási cselekmény megkezdését követően az eljárási cselekmény vezetője tájékoztatja a jelen lévő személyeket

a) ennek tényéről,

b) arról, hogy a Be. 360/A. § (3) bekezdés f) pontjára tekintettel a szó szerinti jegyzőkönyvezés indítványozásának kizárólag az eljárási cselekmény során van helye, valamint

c) arról, hogy a Be. 360/A. § (3) bekezdés c) és d) pontja alapján a jegyzőkönyvet annak elkészültét követően fogják kézbesíteni és a jelen lévő személyek a kézbesítést, illetve - ha ez később történt meg - a folyamatos kép- és hangfelvétel megismerését követő nyolc napon belül kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését.

(2) Kép- és hangfelvétel készítése esetén az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell az alábbi adatokat is:

a) a kép- és hangfelvétel készítésének technikai körülményeit, ideértve a technikai eszközök üzemszerű működésének akadályát vagy nem e rendeletnek megfelelő működését,

b) a kép- és hangfelvétel készítése megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint

c) a kép- és hangfelvétel megismerésére vonatkozó tájékoztatás megtörténtét.

33. A kép- és hangfelvétel kezelése

59. § (1) A kép- és hangfelvételt az ügyiratok között kell kezelni.

(2) Ha a Be. 86. § (2) bekezdés b) pontja alapján a különleges bánásmódot igénylő személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságait torzító másolat készítését rendelték el, ilyen másolatnak kell tekinteni a különleges bánásmódot igénylő személyről telekommunikációs eszköz használata során rögzített torzított felvételt is.

34. Hangfelvétel készítése az eljárási cselekményről

60. § Az 55-59. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha az eljárási cselekményről kizárólag folyamatos hangfelvétel készül.

35. A felvétel készítésének elrendelése a nyomozás során

61. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a gyanúsított, a védő vagy a sértett indítványára az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt készít, ha

a) az indítványozó a felvétel készítésének előreláthatóan felmerülő költségét az eljárási cselekmény előtt legalább öt nappal megelőlegezi, vagy

b) a felvétel készítésének előreláthatóan felmerülő költségének megelőlegezésére az eljárási cselekményt megelőző öt napon belül kerül sor, és a kép- és hangfelvétel készítéséhez szükséges technikai eszközök egyébként rendelkezésre állnak.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján az eljárási cselekményről kép- és hangfelvétel készítésének nincs helye, az ügyészség és a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztőjét tájékoztatja, hogy az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvétel a (3) bekezdésben foglaltak szerint készíthető.

(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, a gyanúsítottnak, a védőnek vagy a sértettnek az eljárási cselekményt megelőzően előterjesztett indítványára az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvételt készít, ha az indítványozó a felvétel készítésének költségét az eljárási cselekmény előtt megelőlegezi.

62. § (1) A 61. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti indítvány előterjesztése esetén az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztatja az indítványozót az előreláthatóan felmerülő költségről, a költség megelőlegezésének módjáról és határidejéről, valamint arról, hogy a felvétel készítésének költsége nem bűnügyi költség.

(2) A kép- és hangfelvétel készítésének költségeként - az eljárási cselekmény időtartamához igazodóan - megkezdett óránként 5000 forint, de legalább 10 000 forint költségátalányt kell megállapítani.

(3) A folyamatos hangfelvétel készítésének költségeként egyszeri 2000 forint költségátalányt kell megállapítani.

(4) A kép- és hangfelvétel, valamint a folyamatos hangfelvétel készítésével kapcsolatban megjelölt összeget az ügyészség vagy a nyomozó hatóság számlájára kell befizetni.

(5) Ha a megelőlegezett költség meghaladja a kép- és hangfelvétel készítésének költségét, a különbözetet az előleget megfizető személy részére vissza kell téríteni. Ha a kép- és hangfelvétel készítésének költsége a megelőlegezett költséget meghaladja, az indítványozó a különbözet megfizetésére nem kötelezhető.

(6) A megfizetett költség összege a kép- és hangfelvételt, illetve folyamatos hangfelvételt készítő ügyészség vagy nyomozó hatóság bevétele.

36. A bíróság eljárására vonatkozó szabályok

63. § (1) A bírósági eljárás során az 55-60. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az eljárási cselekmény megkezdésekor a bíróság tájékoztatja a jelen lévő személyeket, hogy az eljárási cselekményről egyidejűleg végzett írásbeli jegyzőkönyvezés

a) helyett kép- és hangfelvétel vagy

b) mellett kép- és hangfelvétel vagy folyamatos hangfelvétel

készül.

(3) Ha a kép- és hangfelvétel, illetve a folyamatos hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének akadálya nem hárítható el, valamint a felvétel más, indítványtól eltérő módon történő készítésének technikai feltételei nem állnak rendelkezésre, és a Be. alapján kép- és hangfelvétel készítése nem kötelező, a bíróság az eljárási cselekményről vagy az eljárási cselekmény megszakítást követő részéről kizárólag írásbeli jegyzőkönyvet készít.

(4) A jegyzőkönyv írásbeli kivonatában rögzíteni kell az 58. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat is. Ha az eljárási cselekmény helyszínén jegyzőkönyvvezető nem volt jelen, az írásbeli kivonatban fel kell tüntetni a leírás időpontját, és azt, hogy az a kép- és hangfelvétel alapján készült.

(5) A bíróság a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a digitális kép- és hangfelvételt a felvétel elektronikus aláírásával vagy a felvételen elektronikus bélyegző elhelyezésével három munkanapon belül hitelesíti. Ha az eljárási cselekményről nem digitális felvétel készült, a bíróság a felvételt digitalizálja és a digitalizált felvételt hitelesíti.

VII/A. FEJEZET[76]

A BÜNTETŐELJÁRÁS SORÁN KÉSZÍTETT FELVÉTEL KEZELÉSE[77]

36/A. Általános szabályok[78]

63/A. §[79] (1) A büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által a VI. és a VII. Fejezet szerint készített kép- és hangfelvételt, illetve folyamatos hangfelvételt (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: felvétel) az e Fejezetben meghatározott szabályok szerint kell kezelni.

(2) A felvételt a jogszabályban kijelölt központi infrastruktúra-szolgáltató által biztosított infrastruktúrán kialakított tárhelyen, a jogszabályban kijelölt központi alkalmazás-szolgáltató által működtetett informatikai rendszerben (a továbbiakban: Központi Médiatár) kell kezelni.

(3) A Központi Médiatárhoz való hozzáférést - a felhasználói jogosultságok biztosítása és gyakorlása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter közreműködésével - a központi alkalmazás-szolgáltató biztosítja.

(4) A központi infrastruktúra-szolgáltató és a központi alkalmazás-szolgáltató a feladatát

a) a bírósággal, az ügyészséggel és a nyomozó hatósággal kötött, a Központi Médiatár üzemeltetésével, az ahhoz való hozzáféréssel, illetve az informatikai együttműködéssel kapcsolatos részletes technikai szabályokat is - ideértve a naplózási adatok megismerésével kapcsolatos rendelkezéseket - rögzítő adatfeldolgozási szerződés alapján,

b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság adatfeldolgozójaként

látja el.

36/B. Hozzáférés a Központi Médiatárhoz[80]

63/B. §[81] (1) A Központi Médiatárhoz való hozzáférés magában foglalja a felvétel Központi Médiatárba való feltöltését, a felvétel elérését, ideértve annak lejátszását és letöltését, valamint a törlését is.

(2) A központi alkalmazás-szolgáltató a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság számára a Központi Médiatárhoz való hozzáférést a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által működtetett informatikai rendszeren keresztül, valamint webes felületen is biztosítja.

(3) A központi alkalmazás-szolgáltató a Központi Médiatár működtetése során naplózza az ahhoz történő valamennyi hozzáférést, illetve ennek kísérletét.

63/C. §[82] (1) A Központi Médiatárhoz az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság rendelkezik hozzáféréssel, amely az ügyben

a) a büntetőeljárást folytatja,

b) eljárási cselekményt végez, vagy

c) jogszabály alapján irányítási, felügyeleti jogkörére vagy egyéb büntetőeljárási feladatára tekintettel az ügyiratokhoz hozzáférhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a felvételhez az ügyben eljárási cselekményt végző vagy a büntetőeljárás egyes szakaszában eljáró más bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság is hozzáférjen. A felhasználói jogosultság biztosítása és gyakorlása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter - az adatfeldolgozási szerződés keretei között - a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság adatfeldolgozójaként jár el.

(3) A Központi Médiatárhoz hozzáféréssel rendelkező bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság gondoskodik a tagja, alkalmazottja, dolgozója számára a feladata ellátáshoz szükséges mértékű felhasználói jogosultság megadásáról.

(4) A központi alkalmazás-szolgáltató a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság (2) és (3) bekezdésben meghatározott közreműködésével biztosítja az arra jogosult személy számára a hozzáférést.

36/C. A felvétel feltöltése a Központi Médiatárba[83]

63/D. §[84] (1)[85] A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különösen védett tanúról, a fedett nyomozóról és a titkosan együttműködő személyről készült felvétel kivételével a felvételt - amennyiben torzított felvétel is készült, a torzított felvételt is - a készítését követően öt napon belül feltölti a Központi Médiatárba.

(2) A felvételt az adatfeldolgozási szerződésben meghatározott formátumban kell feltölteni a Központi Médiatárba.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság feljegyzést készít arról, ha a felvételt nem abban a formátumban tölti fel, ahogyan az készült, így különösen, ha azt digitalizálta, torzította vagy azon egyéb technikai átalakítást végzett. A feljegyzést az ügyiratok között kell kezelni.

(4) A feltöltést követően a Központi Médiatár által kiállított egyedi azonosítót az ügyiratok között kell kezelni.

(5) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a feltöltést követően - a 63/E. § (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - törli a felvételt a feltöltést megelőzően használt adathordozóról.

(6) Minősített adatot tartalmazó felvétel nem tölthető fel a Központi Médiatárba. Ha a Központi Médiatárban tárolt felvétel minősített adatot tartalmaz, a letöltést követően onnan haladéktalanul törölni kell.

36/D. A felvétel kezelésére vonatkozó különös szabályok[86]

63/E. §[87] (1) A büntetőeljárás során a Központi Médiatárban tárolt felvétel megismerésére e rendeletnek az ügyiratok megismerésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy

a) a megvizsgálást a felvétel - ideértve a feltöltött felvétellel azonos munkapéldányt is - lejátszásával,

b) az ügyirat kézbesítését a letöltött felvétel - ideértve a feltöltött felvétellel azonos munkapéldányt is - kézbesítésével vagy továbbításával

kell biztosítani.

(2) A hozzáféréssel rendelkező bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság tagja, alkalmazottja, dolgozója a Központi Médiatárban tárolt felvételről a feladatkörének ellátása körében, a saját rendszerében munkapéldányt hozhat létre. A felvétel feltöltését követően a feltöltést megelőzően használt adathordozón lévő felvétel munkapéldányként felhasználható. A munkapéldány nem képezi az ügyiratok részét.

VIII. FEJEZET

A FELJELENTÉS IGAZOLÁSA A FELJELENTŐ RÉSZÉRE

64. § (1) A feljelentő részére - a feljelentést követően előterjesztett kérelmére - a feljelentés megtörténtét haladéktalanul igazolni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolásra sor kerülhet

a) önálló igazolás kiállításával,

b) szóban tett feljelentés esetén, a feljelentésről készített jegyzőkönyv hiteles másolatával vagy

c) írásban tett feljelentés esetén, a feljelentést igazoló irat hiteles másolatával.

(3) Ha a feljelentő a magyar nyelvet nem ismeri, kérelmére a feljelentés megtételéről a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást ki kell állítani, amelyet a feljelentő által ismert nyelvre kell lefordítani. A fordítást annak hitelesítése nélkül, egyszerű fordításként kell elkészíteni, ennek érdekében szükség esetén a feljelentő segítőjének közreműködése is igénybe vehető.

VIII/A. FEJEZET[88]

A POLGÁRI JOGI IGÉNY BEJELENTÉSE

64/A. §[89] Ha a sértett az eljárás során polgári jogi igényt kíván érvényesíteni, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztatja a sértettet, hogy a polgári jogi igény érvényesítésének a szándékára vonatkozó bejelentést vagy a polgári jogi igényt a 2. mellékletben meghatározott adattartalmú nyomtatványon is előterjesztheti. Ha a sértett kéri, a nyomtatványt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a rendelkezésére bocsátja.

VIII/B. FEJEZET[90]

A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN ELRENDELT ELŐVEZETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL ÉS AZ ELFOGATÓPARANCS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ELŐÁLLÍTÁSSAL FELMERÜLT ÉS IGAZOLT KÖLTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

64/B. §[91] (1) Az előállítás és az elővezetés végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek egyes tételeiről és mértékéről, valamint az elrendelő szerv részére történő igazolásáról és a költségek megtérítéséről szóló 21/2023. (VI. 30.) BM rendelet alapján

a) a büntetőeljárás során elrendelt elővezetéssel felmerült és igazolt, valamint

b) a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogatóparancs alapján meghatározott bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság vagy végrehajtásért felelős szerv elé állításával (a továbbiakban: elfogatóparancs alapján történő előállítás) felmerült

költségeket a foganatosító szerv előlegezi.

(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott költségekről a határozatot az igazolás kézbesítésétől számított egy hónapon belül hozza meg. A további jogorvoslattal nem támadható határozatot a foganatosító szervnek vagy a foganatosító szerv - elrendelő szervnek címzett - felhívásában megjelölt szervnek kell megküldeni, valamint tájékoztatni kell a további jogorvoslattal nem támadhatóvá válás idejéről. A bíróság az e bekezdésben foglalt feladatok ellátása során a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet [a továbbiakban: 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet] 91. §-a szerint jár el.

64/C. §[92] (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az elővezetéssel felmerült költség összegének megállapításáról és megtérítéséről rendelkező határozatban felhívja a kötelezettet arra, hogy a megállapított összeget a határozat további jogorvoslattal nem támadhatóvá válásától számított tizenöt napon belül a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott, a foganatosító szerv felhívásában megjelölt számlaszámra, a megjelölt befizetést azonosító adatokra hivatkozással fizesse be. A határozat kézbesítésekor tájékoztatni kell a kötelezettet a foganatosító szerv - elrendelő szervnek címzett - felhívásában megjelölt számlaszámról és a befizetést azonosító adatokról. A bíróság az e bekezdésben foglalt feladatok ellátása során a 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 91. §-a szerint jár el.

(2) Az elővezetés során felmerült költség összege - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a foganatosító szerv székhelye szerint illetékes vármegyei vagy fővárosi rendőr-főkapitányság bevétele.

(3) Ha az elővezetés foganatosítását

a) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve,

b) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve,

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy

d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szervezetén belül a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. § (1) bekezdése alapján egyes feladatok ellátására törvényben vagy kormányrendeletben létrehozott más rendőri szerv

hajtja végre, a költségként felmerült összeg e szerv bevételét képezi.

(4) Az elővezetés költségeként a határozatban szereplő összeg önkéntes befizetésének elmulasztása esetén a költségek behajtása iránt - az ott tett megkülönböztetés szerint - a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott szerv intézkedik.

64/D. §[93] Az elfogatóparancs alapján történő előállítással felmerült költséget megállapító, további jogorvoslattal nem támadható határozat alapján a bűnügyi költségek előlegezéséről szóló 11/2018. (VI. 12.) IM rendelet 4. §-ában meghatározottak érdekében haladéktalanul intézkedni kell.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. Hatálybalépés

65. § Ez a rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba.

38. Az Európai Unió jogának való megfelelés

66. § Ez a rendelet

a) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29 EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és

e) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának erősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 parlamenti és tanácsi irányelvnek

f)[94] a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

39. Hatályon kívül helyező rendelkezések

67. §[95]

Dr. Trócsányi László s. k.,

igazságügyi miniszter

1. melléklet a 12/2018. (VI. 12.) IM rendelethez

Adatlap a különleges bánásmód biztosításhoz

1. Az egyéni értékeléssel, illetve annak felülvizsgálatával kapcsolatos adatok

1.1. Az eljáró szervre vonatkozó adatok

1.1.1. Az eljáró szerv megnevezése:

1.1.2. Ügyszám:

1.1.3. Az egyéni értékelést végző személy neve, beosztása:

1.1.4. Az egyéni értékelés helye, ideje:

1.2. Az értékelt személyre vonatkozó adatok

1.2.1. Neve:

1.2.2. Neme:

1.2.3. Születési dátuma / bevallott kora:

1.2.4. Elérhetőségei

1.2.4.1. Címe:

1.2.4.2. E-mail-címe:

1.2.4.3. Telefonszáma:

1.2.4.4. Kapcsolattartó személy, egyéb segítő:

1.3. Az egyéni értékelés során adott tájékoztatás adatai:

2. A Be. 82. §-a alapján különleges bánásmódot igénylő személyekkel kapcsolatos adatok

2.1. Az értékelt személy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy:

2.2. Az értékelt személy fogyatékos személy vagy annak minősülhet:

2.3. Az értékelt személy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje:

3. A különleges bánásmódot megalapozó körülményekre és azok változására vonatkozó adatok

3.1. Az értékelt személy jogai gyakorlását, kötelezettségei teljesítését akadályozó körülmények

3.1.1. Az értékelt személy a megértésben, megértetésben akadályozott, ennek oka, jellege:

3.1.2. Az értékelt személy az eljárási cselekmény helyszínének megközelítésében akadályozott, ennek oka, jellege:

3.1.3. Az értékelt személy az eljárási cselekményen való részvételében akadályozott (akadályozó körülmények különösen: egészségügyi ok, iskolai kötelezettség, más személyt érintő gondozási kötelezettsége), ennek oka, jellege:

3.1.4. Egyéb akadályozó körülmény esetén az akadályozottság oka, jellege:

3.2. Az értékelt személy kíméletét alátámasztó körülmények

3.2.1. Az értékelt személy olyan (különösen kirívóan erőszakos, személy elleni) cselekmény sértettje, közvetlen tanúja, amely számára jelentős megrázkódtatást jelentett, ennek leírása:

3.2.2. Az érintett személynek más személyhez fűződő viszonyára tekintettel, e személlyel való kapcsolatba kerülését kerülni kell (különösen: közöttük közvetlenül vagy közvetve fennálló személyes kapcsolat jellege, korábbi konfliktus, a büntetőeljárással összefüggő konfliktus), ennek leírása, az érintett személy megjelölése:

3.2.3. Az értékelt személy kíméletét megalapozó egyéb körülmények:

3.3. Az értékelt személy védelmének szükségességét megalapozó körülmények

3.3.1. Az értékelt személy büntetőeljárási részvételével kapcsolatban fenyegetés merült fel, erőszak, befolyásolási kísérlet történt, ennek leírása:

3.3.2. Az értékelt személy büntetőeljárási részvételétől függetlenül, vagy más büntetőeljáráshoz kapcsolódóan korábban fenyegetés merült fel, erőszak, befolyásolási kísérlet történt, ennek leírása:

3.3.3. Az értékelt személy büntetőeljárási részvételével kapcsolatban fenyegetés, erőszak, befolyásolási kísérlet veszélyére utaló adatok (így különösen az értékelt személy eljárási minősége, közreműködésének tartalma, büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya), ennek leírása:

3.3.4. Az értékelt személy személyes adatainak a zárt kezelését más, a büntetőügyhöz kapcsolódó eljárásban korábban elrendelték[96]

4. A különleges bánásmód megállapításával kapcsolatos adatok

4.1. A különleges bánásmód megállapításával kapcsolatos döntés adatai:

4.2. A különleges bánásmód megállapításával kapcsolatos döntésről adott tájékoztatás adatai:

4.3. A különleges bánásmód megállapítása visszautasításának és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás adatai:

5. A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatos adatok

A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazásáról való döntés, az intézkedések, az intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatások és az egyes intézkedések visszautasításának adatai:

6. Ügyiratok zárt kezelésének elrendelésével kapcsolatos adatok

6.1. A különleges bánásmódot igénylő személy védelmét biztosító intézkedés elrendelése miatt a különleges bánásmóddal kapcsolatos ügyiratok zárt kezelése kötelező:

6.2. A különleges bánásmóddal kapcsolatos ügyiratok zárt kezelését egyéb okból elrendelték:

7. A különleges bánásmód megszüntetésével kapcsolatos adatok

7.1. A különleges bánásmód megszüntetéséről való döntés adatai:

7.2. A különleges bánásmód megszüntetésével kapcsolatos tájékoztatás adatai:

2. melléklet a 12/2018. (VI. 12.) IM rendelethez[97]

Polgári jogi igény előterjesztésére vonatkozó nyomtatvány adattartalma

1. Az eljáró szervre vonatkozó adatok

1.1. Az eljáró szerv megnevezése

1.2. Ügyszám

2. A polgári jogi igény előterjesztőjének személyazonosító adatai

2.1. Neve

2.2. Születési neve

2.3. Születés helye és ideje

2.4. Anyja születési neve

2.5. Lakcíme

3. A kötelezni kért személy megjelölése

3.1. Neve

3.2. Születési neve

3.3. Születés helye és ideje

3.4. Anyja születési neve

3.5. Lakcíme

3.6. Az arra vonatkozó nyilatkozat, ha a Be. 556. § (2a) bekezdése alapján a polgári jogi igény előterjesztője annak a személynek a kötelezését kéri, akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ügydöntő határozatában a megjelölt kárt vagy sérelmet okozó bűncselekmény elkövetőjeként megállapítja

4. A polgári jogi igényként érvényesíteni kívánt követelés összege vagy megjelölése

4.1. Kártérítés érvényesítése esetén a kártérítés összege

4.1.1. Az arra vonatkozó nyilatkozat, ha a polgári jogi igény előterjesztője a Be. 556. § (2b) bekezdése alapján azon összeg polgári jogi igényként történő megítélését kéri, amelyet a bíróság a jogerős ügydöntő határozatában az elkövetett bűncselekménnyel okozott kár vagy vagyoni hátrány összegeként megállapít, illetve az az összeg, amit a bíróság jogerős ügydöntő határozatában a bűncselekmény elkövetési értékeként megjelöl

4.2. Dolog kiadására vagy pénz fizetésére kötelezés esetén a kiadni kívánt dolog megnevezése, illetve pénz fizetésére kötelezés esetén a pénz megjelölése

4.3. Sérelemdíj érvényesítése esetén a sérelemdíj összege

5. A polgári jogi igényt megalapozó tények megjelölése

5.1. Az arra vonatkozó nyilatkozat, ha a polgári jogi igény előterjesztője a polgári jogi igényt alátámasztó tényeknek a vádirat tartalma szerinti figyelembevételét indítványozza

5.2. A sérelemdíj érvényesítése esetén a sérelemdíjat megalapozó tények megjelölése

5.3. Egyéb, a polgári jogi igénnyel összefüggő tények megjelölése

6. A polgári jogi igény megítélése esetén a teljesítésre vonatkozó adatok

6.1. Kifizetésre vonatkozó adatok

6.1.1. Készpénzben, postai úton történő kifizetés esetén a kézbesítési cím

6.1.2. Fizetési számlára történő utalás esetén a számlatulajdonos neve és a fizetési számla száma

6.1.3. Ügyvédi letéti számlára utalás esetén az ügyvéd neve, illetve ügyvédi iroda megnevezése, valamint a letéti számla száma

6.2. Dolog kiadása esetén a dolog átvételének helye, módja

7. Az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a polgári jogi igény előterjesztője a személyi adatainak zárt kezelését az eljárás során kérte-e, illetve ennek hiányában a nyomtatvány előterjesztésekor kéri-e

8. A polgári igény biztosítása érdekében zár alá vétel elrendelésére irányuló indítvány

8.1. Az arra vonatkozó kifejezett nyilatkozat, hogy a polgári jogi igény előterjesztője a polgári jogi igény biztosítása érdekében zár alá vétel elrendelését indítványozza

8.2. A zár alá vétellel érintett terhelt megjelölése

8.2.1. Neve

8.2.2. Születési neve

8.2.3. Születés helye és ideje

8.2.4. Anyja születési neve

8.2.5. Lakcíme

8.2.6. Az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a polgári jogi igény előterjesztője a vádemelés előtti zár alá vétel indítványozása esetén a Be. 325. § (2) bekezdése alapján a terhelt személyazonosító adatai megjelölését mellőzi

8.3. A terhelt tulajdonában álló vagy őt illető vagyon megjelölése, amelyre a polgári jogi igény előterjesztője a zár alá vétel elrendelését indítványozza

8.3.1. A terhelt tulajdonában álló vagy őt illető dolog esetén a dolog megnevezése és a dolog azonosítását szolgáló adatok

8.3.2. A terhelt tulajdonában álló vagy őt illető számlapénz vagy elektronikus pénz esetén az érintett számla száma

8.3.3. A terhelt tulajdonában álló vagy őt illető ingatlan esetén az ingatlan azonosítását szolgáló adatok

8.3.4. A terhelt tulajdonában álló vagy őt illető, a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszköz esetén a pénzügyi eszköz megnevezése és a pénzügyi eszköz azonosítását szolgáló adatok

8.3.5. A terhelt tulajdonában álló vagy őt illető más vagyoni értékű jog esetén a vagyoni értékű jog megnevezése és a vagyoni értékű jog azonosítását szolgáló adatok

8.3.6. A terhelt tulajdonában álló vagy őt illető más vagyoni jellegű követelés esetén a vagyoni értékű követelés megnevezése és a vagyoni értékű követelés azonosítását szolgáló adatok

9. Zsarolás, csalás, illetve uzsora-bűncselekmény esetén a Be. 557. §-ában meghatározottak szerinti ideiglenes intézkedés iránti indítvány

9.1. A zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény esetén a korábban a sértett által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan kiürítésének és a magánfél birtokába bocsátására vonatkozó indítvány

9.2. Az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a polgári jogi igény előterjesztője a vádemelés előtti ideiglenes intézkedés indítványozása esetén a Be. 355. § (4) bekezdése alapján a terhelt személyazonosító adatai megjelölését mellőzi

10. Az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a polgári jogi igény előterjesztője a polgári jogi igénynek a polgári bírósághoz történő, a Be. 560. § (3b) bekezdése szerinti megküldéséhez hozzájárul-e

11. A polgári jogi igény előterjesztésének kelte, az előterjesztő aláírása