166/2018. (IX. 17.) Korm. rendelet

a honvédelmi ágazat sugárvédelmi hatósági feladatairól

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § z) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanon honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyre, illetve ideiglenes munkahelyre,

b) azon gazdasági társaságokra, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a miniszter (a továbbiakban: gazdasági társaság) és

c)[1] a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezetekre (a továbbiakban: honvédelmi szervezet).

(2) E rendelet rendelkezéseit az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Svr.) rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.[2] honvédségi jármű: a rendeltetésszerű használat során közutat is igénybe vevő, a Magyar Honvédségben (a továbbiakban: MH) rendszeresített és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) kivételével a honvédelmi szervezetnél üzemeltetett közúti és terepjáró gépjármű;

2.[3] katonai engedélyes: az atomenergia alkalmazását a katonai sugárvédelmi hatóság engedélyével végző gazdasági társaság, illetve KNBSZ kivételével a honvédelmi szervezet;

3. katonai védőeszköz: az MH-ra, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló honvédelmi miniszteri rendelet szerinti, az ionizáló sugárzás és radioaktív szennyezés elleni védőeszköz;

4.[4] kiképzési célt szolgáló radioaktív anyag: a KNBSZ kivételével a honvédelmi szervezet kiképzéséhez szükséges vagy kifejezetten e célra rendszeresített radioaktív anyag, kivéve a műszerekbe épített vagy azok kalibrálására szolgáló sugárforrásokat;

5. rendszeresítés: olyan szabályozott eljárás, amelynek eredményeként a kiképzési célt szolgáló radioaktív anyag, radioaktív sugárforrást tartalmazó, vagy ionizáló sugárzást létrehozó hadfelszerelés, valamint az ionizáló sugárzás és radioaktív szennyezés ellen védelmet nyújtó katonai védőeszköz felvételre kerül az MH rendszerébe.

3. § (1) A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti szervezetek vonatkozásában a sugárvédelmi hatósági jogkör gyakorlójaként országos illetékességgel a minisztert (a továbbiakban: katonai sugárvédelmi hatóság) jelöli ki.

(2) A katonai sugárvédelmi hatóság - az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 26. § (2) bekezdése alapján - az Atv. 17. § (2) bekezdés 26-42. pontjában meghatározott feladatokat mint engedélyező és ellenőrző hatóság gyakorolja.

2. Engedélyezési eljárások

4. § (1) A katonai sugárvédelmi hatóság engedélye szükséges

a) a radioaktív anyag alkalmazásához,

b) az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés

ba) létesítéséhez és

bb) üzembe helyezéséhez,

c) az a) pont szerinti anyaggal, illetve a b) pont szerinti berendezéssel végzett tevékenységet szolgáló, nem nukleáris létesítmény létesítéséhez,

d) az a) pont szerinti anyaggal, illetve a b) pont szerinti berendezéssel végzett tevékenységet szolgáló, nem nukleáris létesítmény üzembe helyezéséhez és az üzemeltetés megszüntetéséhez,

e) a radioaktív anyag alkalmazása befejezését követően a munkahely inaktívvá nyilvánításához,

f) a nyitott radioaktív sugárforrás izotóplaboratóriumon kívüli felhasználásához,

g) a rendszeresítéshez és a rendszerből történő kivonáshoz,

h) a radioaktív anyag honvédségi járművel történő szállításához,

i) a fizikai védelem kialakításához és üzemeltetéséhez és

j) a radioaktív anyag használatával járó kiképzés végrehajtásához.

(2) A katonai sugárvédelmi hatóság eltérési engedélye szükséges a létesítésre vonatkozó - az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és c) pontja szerinti - hatályos engedély alapját képező engedélykérelemben foglaltaktól való eltéréshez.

(3) A katonai sugárvédelmi hatóság átalakítási engedélye szükséges az üzembe helyezésre vonatkozó - az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja és d) pontja szerinti - hatályos engedély alapját képező engedélykérelemben foglaltaktól való eltéréshez.

(4) Az engedélykérelem elbírálásakor a katonai sugárvédelmi hatóság megvizsgálja

a) az (1) bekezdés a)-e) pontja, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti engedélykérelem esetében az Svr.-ben,

b) az (1) bekezdés f) pontja szerinti engedélykérelem esetében az Svr.-ben, valamint az atomenergiáról szóló törvény honvédségi alkalmazásáról szóló honvédelmi miniszteri rendeletben (a továbbiakban: HM rendelet),

c) az (1) bekezdés g)-j) pontja szerinti engedélykérelem esetében a HM rendeletben

foglalt követelményeknek való megfelelést.

(5) Az (1) bekezdés a) és d) pontja, továbbá az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti engedélyezési eljárások keretében a sugárvédelmi hatóság helyszíni szemlét tarthat, amely során ellenőrzi az Atv.-ben, az Atv. végrehajtására kiadott jogszabályokban és a sugárvédelemre vonatkozó szabványokban (a továbbiakban együtt: sugárvédelemre vonatkozó szabályok) foglalt követelmények teljesülését, továbbá az Svr. 7. melléklete szerinti Sugárvédelmi Leírásban foglaltak megvalósítását.

3. Engedélykérelmek

5. § (1) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36. § (1) bekezdésében, továbbá a (2)-(10) bekezdésben meghatározottak mellett az engedélyezni kívánt tevékenység megjelölését.

(2) A 4. § (1) bekezdés a) és d) pontja, továbbá a 4. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti engedélykérelemnek tartalmaznia kell

a) az Svr. 8. mellékletének megfelelő Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot és

b) új radioaktív anyag alkalmazása, valamint új berendezés üzembe helyezése esetén az Svr. 7. mellékletének megfelelő Sugárvédelmi Leírást.

(3) A 4. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és c) pontja szerinti engedélykérelemnek tartalmaznia kell az Svr. 7. mellékletének megfelelő Sugárvédelmi Leírást.

(4) A 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti engedélykérelemnek tartalmaznia kell az inaktívvá nyilvánítandó munkahelyre vonatkozó, az Svr. 10. melléklete szerinti sugárzási adatokat.

(5) A 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti engedélykérelemnek tartalmaznia kell az Svr. 7. melléklete szerinti Sugárvédelmi Leírást és a kiképzési levezetési terv sugárveszélyes tevékenységre vonatkozó részének kivonatát.

(6) A 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti engedélykérelemnek tartalmaznia kell

a) az ionizáló sugárzást létrehozó hadfelszerelés esetében az Svr. 54. § (5) bekezdése szerinti adatokat és információkat,

b) a kiképzési célt szolgáló radioaktív anyag vagy radioaktív sugárforrást tartalmazó hadfelszerelés esetében a radioaktív anyag műbizonylatának adatait.

(7) A 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedélykérelemnek tartalmaznia kell a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" és "B" Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 178/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 2. melléklet 5.4.1 és 7.5.11 pontjában, valamint 8.1 és 8.5 fejezetében foglalt követelmények teljesítéséről szóló nyilatkozatot.

(8) A 4. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti engedélykérelemnek tartalmaznia kell a fizikai védelmi tervet.

(9) A 4. § (1) bekezdés j) pontja szerinti engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kiképzés levezetési terve sugárvédelmi részének kivonatát.

(10) A 4. § (2) bekezdése szerinti eltérés és a 4. § (3) bekezdése szerinti átalakítás iránti engedélykérelemnek - az (1) bekezdésben meghatározottak mellett - tartalmaznia kell

a) a tervezett módosítás és a tervezett módosítás szükségességének leírását és

b) a tervezett módosítással érintett, az engedélyezési eljárás során benyújtott dokumentumok átalakított változatát a tervezett módosítások megjelölésével együtt.

(11) Az engedélykérelem benyújtásával egyidejűleg az elvégzett sugárvédelmi vizsgálatok és mérések eredménye alapján igazolni kell a sugárvédelemre vonatkozó szabályok vonatkozó előírásainak való megfelelést.

(12) A engedélykérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell a kiképzési célt szolgáló radioaktív anyag vagy radioaktív sugárforrást tartalmazó hadfelszerelés esetében a zárt sugárforrás érvényes zártságvizsgálatának megtörténtét.

(13) A katonai védőeszköz esetében az engedélykérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell

a) a termékre meghatározott szabályok szerinti megfelelőséget,

b) a rendeltetésszerű használatra vonatkozó magyar nyelvű tájékoztató meglétét.

(14) Az engedélykérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell a honvédségi jármű személyzetének sugárvédelmi képzettségét.

6. § (1) Az engedélykérelmet a katonai sugárvédelmi hatóság részére írásban kell előterjeszteni.

(2) Az engedélykérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

7. § (1) A katonai sugárvédelmi hatóság az engedélyt

a) a 4. § (1) bekezdés a)-d) pontja és i) pontja szerinti esetben legfeljebb 5 évre,

b) a 4. § (1) bekezdés f), h) és j) pontja szerinti esetben legfeljebb 3 évre,

c) a 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben határozatlan időre

adja ki.

(2) A 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti engedély a rendszerből történő kivonásig hatályos.

(3) A katonai sugárvédelmi hatóság az engedélyt visszavonja, ha azok a feltételek és követelmények már nem állnak fenn, amelyekre tekintettel az engedélyt megadta.

4. Bejelentési kötelezettség

8. § (1) A katonai engedélyes köteles bejelenteni

a) a radioaktív anyag alkalmazásának vagy az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetésének megszüntetését, legkésőbb a megszüntetést követő 8 napon belül,

b) radioaktív anyag, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, továbbá a tevékenységet szolgáló, nem nukleáris létesítmény tulajdonjoga megszerzését, a használati jogának bármilyen jogcímen való átengedését és a tulajdonosi névváltozást, a megszerzést, az átengedést, a névváltozást követő 8 napon belül,

c) az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó eljárás kezdeményezésének tényét a kezdeményezést követő 8 napon belül,

d) minden rendkívüli eseményt, továbbá az engedélyes helyi nyilvántartásában szereplő radioaktív anyagra, vagy birtokában lévő ionizáló sugárzást létrehozó berendezésre elkövetett bűncselekmény gyanúját vagy előkészületét, az észlelést követően haladéktalanul

a katonai sugárvédelmi hatósághoz.

(2) A bejelentések tartalmát a katonai sugárvédelmi hatóság a 9. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellenőrzés keretében vizsgálja.

5. Hatósági ellenőrzés

9. § (1) A katonai sugárvédelmi hatóság - a fokozatosság elvével összhangban - rendszeresen és tervszerűen ellenőrzi az Atv. 2. § 2. pontja szerinti atomenergia alkalmazójánál

a) a munkavállalók és a lakosság sugárvédelme érdekében végzett tevékenységet,

b) az alkalmazott radioaktív anyagok és üzemeltett berendezések állapotát és

c) a munkavállalóira kötelező sugárvédelmi előírások megtartását.

(2) A katonai sugárvédelmi hatóság - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - rendszeresen és tervszerűen ellenőrzi a katonai engedélyesnél

a) az által igénybe vett sugárvédelmi megbízott vagy szervezet működését,

b) az "A" kategóriába tartozó munkavállalók tekintetében a sugárvédelmi méréseken alapuló rendszeres személyi monitorozás kiértékelt eredményeit és

c) az általa kialakított és működtetett fizikai védelmi rendszert.

(3) A katonai sugárvédelmi hatóság a sugárvédelmet befolyásoló tényezők szempontjából jogosult megvizsgálni vagy megvizsgáltatni a katonai engedélyes működését és a sugárvédelemre hatást gyakorló tevékenységet végző személyek - beleértve a beszállítók személyzetének - alkalmasságát a feladatuk ellátására.

(4) A katonai sugárvédelmi hatóság az ellenőrzés során jogosult a katonai engedélyessel a tevékenysége rendszeres végzését bemutattatni.

(5) A katonai sugárvédelmi hatóság ellenőrzése nem mentesíti a katonai engedélyest a belső ellenőrzési tevékenység végzésének kötelezettsége alól.

(6) A katonai sugárvédelmi hatóság köteles ellenőrzést tartani, ha a katonai engedélyesnél foglalkoztatott személy

a) személyi dózisának növekménye meghaladja a 6 mSv effektív dózist egy ellenőrzési időszakban,

b) tekintetében az adott naptári év folyamán összegzett dózis meghaladja a 20 mSv effektív dózist, vagy

c) tekintetében az adott év során összegződő sugárterhelés az engedélyezett bármelyik szervdózis-korlát 30 százalékát túllépi.

10. § (1) Ha a katonai sugárvédelmi hatóság a hiányzó vagy a talált anyaggal kapcsolatos bejelentés vételét követően helyszíni ellenőrzést folytat le - figyelemmel a hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos bejelentésekről és intézkedésekről, továbbá a nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos egyéb bejelentést követő intézkedésekről szóló kormányrendelet rendelkezéseire -, intézkedik

a) az atomenergia-felügyeleti szerv, a KNBSZ, az Országos Rendőr-főkapitányság, és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes szervének értesítése,

b) a szükség szerinti műszeres vizsgálatok elvégzése,

c) a hiányzó vagy talált anyag helyszínről történő elszállítása, tárolása és

d) - a radioaktív és a nukleáris anyagok központi nyilvántartásáról szóló jogszabályok alapján - a központi nyilvántartásba történő bevezetéshez szükséges adatok meghatározása

érdekében.

(2) A katonai sugárvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az atomenergia-felügyeleti szervet és a KNBSZ-t.

11. § (1) Ha a katonai sugárvédelmi hatóság a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a sugárvédelemre vonatkozó szabályokban, hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, a katonai sugárvédelmi hatóság lefolytatja a 12. § (1) bekezdése szerinti eljárást.

(2) A katonai sugárvédelmi hatósági ellenőrzés eszközei különösen

a) az adatszolgáltatás, az iratbemutatás, valamint egyéb tájékoztatás kérése és

b) a helyszíni ellenőrzés.

6. Hivatalbóli eljárás

12. § (1) A katonai sugárvédelmi hatóság a 9. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellenőrzése során feltárt, az Atv. vagy az Atv. végrehajtására kiadott jogszabály megsértése, vagy az általa kiadott határozatban foglaltak betartásának elmulasztása és megsértése esetén hivatalból eljárást indít.

(2) A katonai sugárvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerint eljárásban - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerint -[5]

a) csekély sugárvédelmi jelentőséggel bíró jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegése esetén az engedélyest írásban figyelmeztetheti, amelynek során azonosítja az előírássértés jellemzőit és jogi alapját, valamint rögzíti a javító intézkedés végrehajtására engedélyezett időtartamot,

b) lényeges sugárvédelmi jelentőséggel bíró jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegése esetén az engedélyezett tevékenységet korlátozhatja, vagy az engedélyt visszavonhatja.

(3) A katonai sugárvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerint eljárásban ideiglenes intézkedésként elrendelheti

a) a "B" kategóriába tartozó munkavállalók körében is a személyi monitorozást és - szükség esetén - a személyi méréseket,

b) rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a doziméterek soron kívüli kiértékelését és

c) a katonai engedélyesnél nyilvántartott radioaktív anyagok leltározását.

(4) A katonai sugárvédelmi hatóság minden esetben kötelezi a katonai engedélyest az azonosított eltérések kezelésére és a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt eltérések felszámolására annak érdekében, hogy a rendkívüli események bekövetkezését megelőzzék, vagy az ismételt bekövetkezését megakadályozzák.

7. A katonai sugárvédelmi hatóság belső nyilvántartási feladatai

13. § A katonai sugárvédelmi hatóság - a radioaktív és a nukleáris anyagok nyilvántartásáról szóló jogszabályokra figyelemmel - belső nyilvántartási feladatai keretében

a) a katonai engedélyes helyi nyilvántartása és adatszolgáltatása alapján vezeti a honvédelmi ágazat radioaktív anyagaira vonatkozó központi belső nyilvántartást, és

b) vezeti a katonai engedélyesek "A" kategóriába tartozó munkavállalói, továbbá az erre kötelezett "B" kategóriába tartozó munkavállalói vonatkozásában a sugárterhelésnek kitett munkavállalókra vonatkozó korlát 10 százalékát meghaladó eredmények ágazati belső nyilvántartását.

8. A katonai sugárvédelmi hatóság más hatóságokkal való együttműködése, adatszolgáltatási feladatai

14. § (1) A katonai sugárvédelmi hatóság feladatai ellátása során együttműködik az atomenergia-felügyeleti szervvel, továbbá a feladatkörében érintett közegészségügyi szervekkel.

(2) A katonai sugárvédelmi hatóság a 12. § (1) bekezdése szerinti eljárásai tárgyát képező minden olyan eseményről, amely a lakosságnak a lakossági dózismegszorítást meghaladó sugárterhelését okozhatta, haladéktalanul tájékoztatja az atomenergia-felügyeleti szervet. Az eljárás tárgyát képező jelentősebb eseményekből és az azt követő vizsgálatokból levont, sugárvédelemre vonatkozó következtetéseket, tapasztalatokat a katonai sugárvédelmi hatóság megküldi az atomenergia-felügyeleti szerv részére.

(3) A katonai sugárvédelmi hatóság az ágazati központi nyilvántartás adatait minden naptári évben egyszer, a katonai engedélyesek leltárfelvételét követő 15 napon belül megküldi az atomenergia-felügyeleti szerv részére.

15. § Az atomenergia-felügyeleti szerv által vezetett Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás, a katonai engedélyesek "A" kategóriába tartozó munkavállalóinak, továbbá az erre kötelezett, "B" kategóriába tartozó munkavállalóira elvégzett személyi monitorozás eredményét haladéktalanul megküldi a katonai sugárvédelmi hatóság részére, ha a munkavállalók személyi dózisának növekménye egy kiértékelési periódusban meghaladja a sugárterhelésnek kitett munkavállalókra vonatkozó éves korlát 10 százalékát.

9. Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A 17. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

17. §[6]

18. § Ez a rendelet az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök