490/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet

a hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos bejelentésekről és intézkedésekről, továbbá a nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos egyéb bejelentést követő intézkedésekről

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. nukleáris törvényszéki vizsgálat: nukleáris anyagok olyan vizsgálata, amely az anyag típusának, kategóriájának, eredetének és egyéb bizonyító erejű jellemzőjének kiderítésére irányul;

2. sugárkapu: olyan automata berendezés, melynek célja a radioaktív anyagok áthaladásának észlelése az ellenőrzés helyén, és amely a kialakításától függően alkalmas lehet szállítmányok vagy személyek átvizsgálására és az elrejtett radioaktív anyagok felderítésére;

3. sugárkapu üzemeltetője: az atomenergiáról szóló törvény szerinti engedélyes kivételével valamennyi természetes vagy jogi személy, aki vagy amely Magyarország területén feladata ellátásához sugárkaput használ vagy kézi műszeres dózisteljesítmény ellenőrzést végez.

4.[1] engedélyes: az Országos Atomenergia Hivatal elnökének az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló rendelete szerinti, a radioaktív anyag alkalmazására vonatkozó engedéllyel rendelkező.

2. A hiányzó nukleáris és más radioaktív, valamint a talált nukleáris és más radioaktív anyaggal kapcsolatos közös rendelkezések

2. § (1) Ha a hiányzó nukleáris és más radioaktív anyag (a továbbiakban: hiányzó anyag) vagy a talált nukleáris és más radioaktív anyag (a továbbiakban: talált anyag) nukleáris veszélyhelyzet előidézésére alkalmas, az eljáró hatóság értesíti a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területileg illetékes szervét.

(2) Az értesítést követően az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) a hiányzó és a talált anyagról a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által meghatározott adatlapon adatokat szolgáltat a nukleáris és más radioaktív anyagok nukleáris védettségi és illegális forgalmazásával kapcsolatos eseményeket tartalmazó információs adatbázis (a továbbiakban: NAÜ ITDB) részére.

3. A hiányzó anyaggal kapcsolatos intézkedések

3. § (1) A hiányzó anyag lehetséges helyének a felkutatására és felügyelet alá helyezésére az engedélyes a munkahelyi sugárvédelmi szabályzat részeként intézkedési tervet dolgoz ki, és gondoskodik a terv végrehajtásához szükséges eszközökről.

(2) Az engedélyes az (1) bekezdésben meghatározott intézkedési terv alapján a hiányzó anyag telephelyen belüli vagy az engedélyezett egyéb helyszínen történő felkutatásához szükséges intézkedéseket a hiány észlelését követően haladéktalanul végrehajtja.

4. § (1) Az atomenergia alkalmazása körében a hiányzó nukleáris anyag és az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: fizikai védelmi rendelet) szerinti 1., 2. és 3. kategóriába sorolt radioaktív sugárforrás vagy 1., 2. és 3. kategóriába sorolt radioaktív hulladék felkutatásának megkezdéséről az atomenergia alkalmazója haladéktalanul tájékoztatja az OAH-t.

(2) Ha az atomenergia alkalmazója által a felkutatás és a felügyelet alá helyezése érdekében megtett intézkedések fél órán belül nem vezetnek eredményre, az atomenergia alkalmazója erről tájékoztatja az OAH-t, amely azonnal helyszíni ellenőrzést folytat le.

(3)[2] Ha az ellenőrzéshez további, az OAH eszközeivel nem elvégezhető műszeres vizsgálat válik szükségessé, az OAH nukleáris anyag esetén az Energiatudományi Kutatóközpont (a továbbiakban: EK), illetve más radioaktív anyag esetén az országos tisztifőorvos bevonásával felülvizsgálja az engedélyes által a telephelyen belül végzett felkutatás eredményét és szükség szerint kiterjeszti a felkutatást a telephelyen kívülre, amelyről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervét tájékoztatja.

(4) Ha az atomenergia alkalmazása körében fizikai védelmi rendelet szerinti 4. és 5. kategóriába sorolt hiányzó radioaktív sugárforrás, vagy 4. kategóriába tartozó radioaktív hulladék felkutatása és felügyelet alá helyezése érdekében az engedélyes által megtett intézkedések 24 órán belül nem vezetnek eredményre, az engedélyes haladéktalanul tájékoztatja az OAH-t, amely az (2) és a (3) bekezdés szerinti ellenőrzést folytat le.

(5) A helyszíni ellenőrzésről az OAH jegyzőkönyvet vesz fel.

5. § (1) Bármely kategóriába tartozó nukleáris és más radioaktív anyag sikertelen felkutatása esetén az OAH az ellenőrzés eredményéről az okok megjelölését tartalmazó jegyzőkönyv megküldésével tájékoztatja az Országos Rendőr-főkapitányságot (a továbbiakban: ORFK), az Alkotmányvédelmi Hivatalt (a továbbiakban: AH) és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területileg illetékes szervét.

(2) Az OAH a radioaktív és a nukleáris anyagok központi nyilvántartásáról szóló jogszabályok szerint határozatban módosítja a központi és az érintett helyi nyilvántartást és az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendelet szerinti érvényesítési eljárást indít az engedélyessel szemben.

4. Talált anyaggal kapcsolatos intézkedések

6. § (1) Ha az atomenergia alkalmazója vagy valamely hatóság az engedélyes telephelyén belül a helyi nyilvántartásban nem szereplő talált anyagot észlel, erről haladéktalanul értesíti az OAH-t, amely azonnal helyszíni ellenőrzést folytat le.

(2) Ha a helyszíni ellenőrzés alapján indokolt, az OAH értesíti az ORFK-t.

(3)[3] Az OAH, amennyiben saját eszközei a vizsgálathoz nem elegendőek, nukleáris anyag esetén értesíti az EK-t, illetve más radioaktív anyag esetén az országos tisztifőorvost, amely elvégzi a talált anyagnak az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendelet szerinti kategorizáláshoz szükséges vizsgálatokat.

(4) Az OAH a helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld az ORFK-nak és az AH-nak.

7. § (1)[4] Ha az engedélyes telephelyén kívül, bárki által talált anyagról feltételezhető, hogy az radioaktív anyag, illetve ilyen anyaggal szennyezett, az észlelő köteles bejelentést tenni a rendőrség, bármely katasztrófavédelmi szerv vagy a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának közvetlen elérhetőségén, vagy az általános segélyhívószámon.

(1a)[5] Az (1) bekezdés szerint értesített szerv késedelem nélkül értesíti a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes szervét, amely értesíti az országos tisztifőorvost, EK-t, az OAH-t és az AH-t.

(2)[6] A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területileg illetékes szerve helyszíni méréseket végez, szükség szerint megteszi az azonnali lakosságvédelmi intézkedéseket, valamint a talált anyagot zár alá veszi.

(3)[7] Az országos tisztifőorvos elvégzi a talált anyag azonosítását és meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyekkel az anyag hatósági felügyelet alá helyezhető.

(4)[8] Ha az országos tisztifőorvos vizsgálata valószínűsíti, hogy a zár alá vett talált anyag nukleáris anyagnak minősül és ennek helyszíni megerősítése indokolt, erről azonnal értesíti az EK-t, aki elvégzi a talált anyag kategorizálásához szükséges helyszíni vizsgálatokat.

(5)[9] A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területileg illetékes szerve az eljárásáról felvett jegyzőkönyvet megküldi az OAH-nak, az országos tisztifőorvosnak, EK-nak, az ORFK-nak, valamint az AH-nak.

8. §[10] (1) Az engedélyesek telephelyén kívül a radioaktív anyagok felismerése, észlelése és a szükséges riasztási és lakosságvédelmi intézkedések hatékonyságának elősegítése érdekében az OAH

a)[11] a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF), az országos tisztifőorvos, a fémkereskedelmi hatóság, az országos illetékességű környezetvédelmi hatóság és a hulladékhasznosítók érdekvédelmi szervezete bevonásával azonosítja és nyilvántartja azokat a létesítményeket és helyszíneket (fémhulladékot átvevő telephelyek, fémhulladékot feldolgozó létesítmények, fémhulladékot beolvasztó létesítmények, vámudvarok, vámellenőrzést végző határátkelő helyek, logisztikai központok, hulladékégető művek, veszélyeshulladék-feldolgozó és -ártalmatlanító létesítmények), ahol a talált radioaktív anyag észlelése nagyobb valószínűséggel fordulhat elő,

b) a BM OKF és az országos tisztifőorvos bevonásával útmutatót dolgoz ki az a) pont szerint nyilvántartott létesítmények részére, mely tartalmazza:[12]

ba) a létesítményben sugárforrással érintkezésbe kerülő munkavállalók részére szóló tájékoztatást a sugárforrások és a sugárforrástartók felismerésének módjáról, az ionizáló sugárzással és hatásaival kapcsolatos alapvető tényekről, a szükséges teendőkről, amennyiben sugárforrást fedeznek fel vagy vélnek felfedezni, valamint

bb) a szervezeti riasztási és válaszintézkedési akcióterv tartalmi követelményeit,

c)[13] a BM OKF és az országos tisztifőorvos bevonásával általános útmutatót dolgoz ki az engedélyesek telephelyén és az a) pontban felsorolt létesítményeken kívül, feltételezhetően radioaktív anyag észlelése esetén szükséges hatósági értesítés módjára, és az észlelő részére javasolt alapvető biztonsági teendőkre, és

d)[14] a BM OKF egyaránt közzéteszi a honlapján a Magyarország területén gyakran alkalmazott sugárforrástípusok fényképét és leírását, valamint a b) és c) pont alapján elkészített útmutatókat.

(2)[15] A 25 000 t/év mennyiséget meghaladó fémhulladékot kezelő létesítmények, valamint mennyiségtől függetlenül a fémhulladék-beolvasztók esetében a beérkező szállítmányok ellenőrzésére sugárkaput kell üzemeltetni.

(3)[16] A sugárkapu használata helyett a 3,5 tonna megengedett össztömeget meg nem haladó járművekkel szállított szállítmányok vizsgálatára elfogadható a kézi dózisteljesítmény-mérő eszközökkel való mérés is, abban az esetben, ha a kézi mérések módszertanát a sugárvédelmi szakértő bevonásával kidolgozták, és a mérésekről jegyzőkönyvet vesznek fel, melyet egy évig meg kell őrizni.

(4)[17] A (2) bekezdésben meghatározott létesítményekben alkalmazandó, az ionizáló sugárzás mérésére szolgáló eszközök típusát, kalibrálásuk és ellenőrzésük módját, használatuk rendjét, valamint meghibásodásukat az OAH részére be kell jelenteni.

(5) Az OAH javaslatot dolgoz ki a sugárkapu-üzemeltetők részére a riasztások esetén követendő intézkedési terv készítéséhez, amelyet a honlapján közzétesz.

(6)[18] A sugárkapu üzemeltetője felvilágosítást kérhet az országos tisztifőorvos ügyeletesétől. Ha a riasztást nem valamilyen természetes radioizotópokat az átlagnál nagyobb koncentrációban tartalmazó anyag okozza, a sugárkapu üzemeltetője intézkedik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területileg illetékes szervének az értesítéséről, amely a továbbiakban a 7. §-ban foglaltak szerint jár el.

5. A zár alá vett nukleáris és más radioaktív anyaggal kapcsolatos további intézkedések[19]

9. § (1)[20] Az EK - a 7. § (3) és (4) bekezdés esetében az országos tisztifőorvos - gondoskodik a zár alá vett nukleáris vagy más radioaktív anyagnak (a továbbiakban: zár alá vett anyag) a zár alá vétel helyszínéről az EK telephelyén lévő átmeneti tárolóba történő elszállításáról.

(2) Az anyagnak a helyszínről a kijelölt tárolóba történő szállítása során betartandó sugárbiztonsági és egyéb feltételeket a helyszínen eljáró szakértő határozza meg. Amennyiben a szállítás nem hajtható végre a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény előírásainak megfelelően, a szállítást a hivatásos katasztrófavédelmi szerv kíséretével és felügyeletével kell elvégezni.

(3)[21] Az EK a zár alá vett és a telephelyére szállított anyag részletes elemzésével meghatározza a radioaktív és a nukleáris anyagok központi nyilvántartásáról szóló jogszabályok szerint a központi nyilvántartásba történő bevezetéshez szükséges adatokat, és elvégzi az OAH vagy a nyomozóhatóság által elrendelt nukleáris törvényszéki vizsgálatokat.

(4)[22] Az elvégzett részletes vizsgálatok eredményéről az EK jegyzőkönyvet vesz fel, amely alapján szakvéleményt állít ki. Az EK a szakvéleményt megküldi az ORFK-nak, az AH-nak, az OAH-nak, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervének és az országos tisztifőorvosnak.

10. § (1)[23] Az OAH a radioaktív és a nukleáris anyagok központi nyilvántartása alapján - szükség esetén az ORFK, illetve külföldi társhatóságok bevonásával - intézkedést tesz a zár alá vett anyag tulajdonosának azonosítására.

(2)[24] Ha a zár alá vett anyag tulajdonosát sikerül azonosítani, az OAH felszólítja a tulajdonost, hogy gondoskodjon az anyag birtokbavételéről vagy tárolóba helyezéséről. Az Európai Unió vámszabad területén kívüli tulajdonos esetén a felszólítást megküldi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatalának.

(3) Amennyiben a tulajdonos személye nem állapítható meg, az OAH erről a tényről határozatot hoz.

(4)[25] Az EK az OAH határozata alapján a zár alá vett anyagot műbizonylattal látja el, bevezeti a saját helyi nyilvántartásába és erről jelentést küld az OAH részére.

(5)[26] Az OAH a (4) bekezdésben meghatározott jelentés és műbizonylat alapján a zár alá vett anyagot bevezeti a központi nyilvántartásba.

(6)[27] Az EK intézkedik a hasznosítható anyagok felhasználásáról.

(7)[28] Nem hasznosítható anyag esetén az EK intézkedik az anyag Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. részére történő átadásáról. Az anyag elhelyezésének költségét az OAH viseli. Az e címen felmerült költségeket az OAH következő évi költségvetésében kell figyelembe venni és a központi költségvetésből az OAH részére megtéríteni.

6. Elkobzott nukleáris és más radioaktív anyaggal kapcsolatos intézkedések

11. § (1) Ha jogszabályi előírás vagy engedély megsértése miatt az engedélyessel szemben az OAH által indított érvényesítési eljárás sikertelen, az OAH az engedélyt visszavonja és az engedélyes birtokában lévő nukleáris és más radioaktív anyagot elkobozza. Az OAH az intézkedésekről tájékoztatja az ORFK-t.

(2)[29] Az OAH elrendeli az elkobzott nukleáris és más radioaktív anyag radioaktívhulladék-tárolóban történő elhelyezését és a költségeknek az engedélyes általi megtérítését. A radioaktívhulladék-tárolóba történő szállításra a zár alá vételt és a szükséges vizsgálatokat követően haladéktalanul, de legfeljebb 60 napon belül kerül sor. Az engedélyest terheli a szállítás és a lefoglalás összes költsége.

(3) Az anyag elkobzását követően az OAH határozatban módosítja a radioaktív és a nukleáris anyagok központi nyilvántartásáról szóló jogszabályok szerint a központi és az érintett helyi nyilvántartásokat.

(4) Ha az engedélyes fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van vagy fizetésképtelen a (2) bekezdésben meghatározott költségek megfizetését a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás során kell érvényesíteni.

7. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

13. §[30]

14. § Ez a kormányrendelet az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/EURATOM tanácsi irányelv 92-95. cikkeinek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök