1/2018. (I. 18.) BM rendelet
az egyes lakhatási támogatásokkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) és s) pontjában, 85. § (8) bekezdés b) pontjában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont f) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21., 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben -,
a 2. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) és s) pontjában, 85. § (8) bekezdés b) pontjában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont f) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21., 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben -,
a 3. alcím tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII. 12.) BM rendelet módosítása
1. § A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII. 12.) BM rendelet 19. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
"a) méltányolható lakásigény mértéke: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,"
2. A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet módosítása
2. § A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § E rendelet alkalmazásában
1. akadálymentesítés: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (a továbbiakban: Szja. törvény) ekként meghatározott fogalom;
2. átvállalás:
a) a fennálló tartozás teljesítése a munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a dolgozó házastársa, a házassági vagyonközösség megszűnése esetén a lakásban maradó volt házastárs által, amennyiben az megfelel a 4. és 5. §-ban foglalt feltételeknek,
b) a munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a fennálló tartozásnak az új munkáltató általi teljesítése, valamint
c) korábbi, nem belügyi munkáltató által lakáscélra nyújtott munkáltatói kölcsönnek az új, e rendelet hatálya alá tartozó munkáltató általi teljesítése;
3. együtt költöző, együtt lakó családtag: az Szja. törvényben ekként meghatározott fogalom;
4. korszerűsítés: az Szja. törvényben ekként meghatározott fogalom;
5. lakás: az Szja. törvényben ekként meghatározott fogalom;
6. lakásbővítés: a lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi;
7. lakásépítés: a dolgozó tulajdonába kerülő lakás építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtér-beépítést, lakás műszaki megosztását, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását;
8. önerő:
a) a készpénz vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,
b) a lakástakarék-pénztári megtakarítás,
c) a meglévő anyag, az elvégzett munka értéke,
d) a vissza nem térítendő önkormányzati támogatás,
e) a dolgozó és a vele együtt költöző, együtt lakó családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés, valamint
f) lakás vásárlása vagy lakásépítés esetén a dolgozó, a házastársa, az élettársa és a vele együtt költöző, együtt lakó családtag által 5 éven belül értékesített lakásának eladási ára, csökkentve
fa) a munkáltatói kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző öt éven belül visszafizetett vagy benyújtásakor fennálló, az eladott lakás tehermentesítésével kapcsolatos költségek, a lakást terhelő pénzintézeti hitel és
fb) az eladott lakás értékesítésével kapcsolatosan megfizetett, igazolt költségek összegével;
g) lakásbővítés, korszerűsítés vagy akadálymentesítés esetén a dolgozó, a házastársa, az élettársa és a vele együtt költöző, együtt lakó családtagja által 5 éven belül értékesített lakásának eladási ára, csökkentve
ga) a munkáltatói kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző öt éven belül visszafizetett vagy benyújtásakor fennálló, az eladott lakás tehermentesítésével kapcsolatos költségek, a lakást terhelő pénzintézeti hitel összegével,
gb) az eladott lakás értékesítésével kapcsolatosan megfizetett, igazolt költségek összegével és
gc) a bővíteni, korszerűsíteni vagy akadálymentesíteni kívánt lakás megvétele, építése, cseréje esetén az erre fordított összeggel."
3. § (1) Az R1. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) E rendelet alapján a legalább 2 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező dolgozó részére saját lakáshelyzetének rendezése céljából a belügyi szerv - a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján - lakáscélú kamatmentes munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) nyújthat
a) a dolgozó tulajdonába kerülő lakás építéséhez,
b) a dolgozó tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez,
c) lakás tekintetében fennálló tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadának a dolgozó általi vásárlásához,
d) a dolgozó tulajdonában lévő lakás bővítéséhez,
e) a dolgozó tulajdonában lévő lakás korszerűsítéséhez, valamint
f) a dolgozó tulajdonában lévő lakás akadálymentesítéséhez."
(2) Az R1. 4. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:
a) a lakás megfelel az Szja. törvényben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének az együtt költöző, együtt lakó családtagokat is figyelembe véve,
b) a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen, legalább 50%-os arányban a dolgozó tulajdonába kerül,
c) a dolgozó
ca) rendelkezik a vételár, az építési költség legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel; házastárs, élettárs, vele együtt költöző, együtt lakó családtag esetén együttesen rendelkeznek a lakás vásárlásához, építéséhez legalább 20%-os mértékű önerővel, és
cb) vállalja, hogy a rendelkezésére álló, a 2. § 8. pont c)-f) alpontja szerinti önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön összegét a vételár kiegyenlítésére vagy az építési költség megfizetésére használja fel,
d) a dolgozó tudomásul veszi, hogy lakás építése esetén a helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelem indokoltságát helyszíni szemle alkalmazásával vizsgálhatja,
e) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsön feltételeiről és visszafizetéséről a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervvel megállapodást (a továbbiakban: támogatási megállapodás), a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézettel szerződést (a továbbiakban: kölcsönszerződés) köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,
f) a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában álló lakásra a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint az (1) bekezdés b) pontjában foglalt munkáltatói kölcsön esetében elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,
g) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakást állandó lakcímeként jelenti be, valamint
h) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervre engedményezi.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:
a) a lakás megfelel az Szja. törvényben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének az együtt költöző, együtt lakó családtagokat is figyelembe véve,
b) a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen, 100%-os arányban a dolgozó tulajdonába kerül,
c) a dolgozó
ca) rendelkezik a vételár legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel; házastárs, élettárs, vele együtt költöző, együtt lakó családtag esetén együttesen rendelkeznek a vételár kiegyenlítéséhez legalább 20%-os mértékű önerővel, és
cb) vállalja, hogy a rendelkezésére álló, a 2. § 8. pont d)-f) alpontja szerinti önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön összegét a vételár kiegyenlítésére használja fel,
d) a dolgozó vállalja, hogy támogatási megállapodást és kölcsönszerződést köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,
e) a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő lakásra a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog kerüljön bejegyzésre,
f) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakást állandó lakcímeként jelenti be, valamint
g) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervre engedményezi.
(5) Az (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:
a) a lakás megfelel az Szja. törvényben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének az együtt költöző, együtt lakó családtagokat is figyelembe véve,
b) a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen, legalább 50%-os arányban a dolgozó tulajdonában áll,
c) a dolgozó
ca) rendelkezik a lakásbővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel; házastárs, élettárs, vele együtt költöző, együtt lakó családtag esetén együttesen rendelkeznek a lakásbővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legalább 20%-át kitevő önerővel, és
cb) vállalja, hogy a rendelkezésére álló, a 2. § 8. pont c)-e) és g) alpontja szerinti önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön összegét a lakásbővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés költségének a megfizetésére használja fel,
d) a dolgozó tudomásul veszi, hogy a helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelem indokoltságát helyszíni szemle alkalmazásával vizsgálhatja,
e) a dolgozó vállalja, hogy támogatási megállapodást és kölcsönszerződést köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,
f) a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonában álló lakásra a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog kerüljön bejegyzésre,
g) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakást állandó lakcímeként jelenti be, valamint
h) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervre engedményezi."
(3) Az R1. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A korszerűsítéshez, akadálymentesítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka költsége a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legfeljebb 20%-áig költségként elszámolható."
4. § Az R1. 5. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Támogatást vehet igénybe az a dolgozó is,)
"d) a belügyminiszter engedélyével, akinek, illetve házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy a vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának olyan lakás van a tulajdonában, amely annak a településnek a 60 km-es körzetén kívül található, ahol a dolgozó munka- vagy szolgálati helye van, és ahová a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazása a szolgálati érdeket sértené."
5. § (1) Az R1. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke lakásépítés vagy vásárlás esetén
a) a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár összege, csökkentve a 2. § 8. pont c)-f) alpontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 5 000 000 Ft,
b) olyan dolgozó esetében, akinek
ba) magának,
bb) házastársának, élettársának,
bc) vele közös háztartásban élő gyermekének vagy
bd) vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának
külön-külön vagy együttesen lakástulajdona, résztulajdona, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő lakásbérleti, bérlőtársi jogviszonya, állandó használati joga, haszonélvezeti joga korábban nem volt, a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár összege, csökkentve a 2. § 8. pont c)-f) alpontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 5 500 000 Ft,
c) a belügyminiszter előzetes engedélyével, különös szolgálati érdek fennállása esetén a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár összege, csökkentve a 2. § 8. pont c)-f) alpontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 6 000 000 Ft."
(2) Az R1. 8. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a vételár szerinti összeg, csökkentve a 2. § 8. pont d)-f) alpontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 3 000 000 Ft.
(1b) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a lakásbővítés költsége szerinti összeg, csökkentve a 2. § 8. pont c)-e) és g) pontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 3 500 000 Ft.
(1c) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a korszerűsítés költsége szerinti összeg, csökkentve a 2. § 8. pont c)-e) és g) pontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 1 500 000 Ft.
(1d) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a lakás akadálymentesítésének költsége szerinti összeg, csökkentve a 2. § 8. pont c)-e) és g) pontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 1 000 000 Ft."
6. § Az R1. 11. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A dolgozó a munkáltatói kölcsön teljes összegének felhasználását, valamint a hitelcél megvalósulását az alábbi okiratok, bizonylatok másolatának benyújtásával köteles igazolni:)
"b) a munkáltatói kölcsön felhasználását igazoló, az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama alatt a dolgozó nevére kiállított, kivitelezéshez kapcsolódó számlák, valamint a bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséggel bíró lakásépítés, lakásbővítés esetén a felelős műszaki vezető - lakás alkalmasságára vonatkozó - nyilatkozata,"
7. § Az R1. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A munkáltatói kölcsön bármely belügyi szervnél történő többszöri igénybevétele esetén az (1) bekezdés szerinti engedmény csak egy alkalommal érvényesíthető."
8. § (1) Az R1. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az a dolgozó, aki munkáltatói kölcsönét legalább 10 éves törlesztési időtartamot követően engedménnyel fizette vissza, a visszafizetés időpontjától számított 2 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat."
(2) Az R1. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az a dolgozó, aki munkáltatói kölcsönét 10 éves törlesztési időtartamon belül engedménnyel fizette vissza, a visszafizetés időpontjától számított 5 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat."
9. § (1) Az R1. 17. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatási megállapodást azonnali hatállyal fel kell mondani, ha az adós)
"g) lakásépítésre, lakásbővítésre nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a felelős műszaki vezető - lakás alkalmasságára vonatkozó - nyilatkozatának kiadásáig, korszerűsítésre, akadálymentesítésre nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a folyósítást követő 12 hónapon belül - a helyi lakásügyi szerv írásbeli felszólítása ellenére - számlával nem igazolta a felhasználást, vagy"
(2) Az R1. 17. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Nem kell felmondani a támogatási megállapodást, és a munkáltatói kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza, ha a dolgozó)
"i) határozott idejű szolgálati jogviszonya a határozott időtartam letelte miatt szűnik meg, azonban a megszűnést követő naptól belügyi szervvel szolgálati jogviszonyt létesít."
10. § Az R1. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"22. § A helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ranghelyéről csak abban az esetben mondhat le a jogosult javára, ha a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra a jelzálogjog bejegyzése lakáscélú állami támogatás vagy lakáscélú pénzintézeti hitel bejegyzése érdekében történik."
11. § (1) Az R1. 24. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltatói kölcsön-kérelmek vizsgálata során az alábbi elbírálási sorrend az irányadó:)
"e) akadálymentesítési kérelmek,"
(2) Az R1. 24. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A munkáltatói kölcsön-kérelmek vizsgálata során az alábbi elbírálási sorrend az irányadó:)
"f) egyéb, a 4. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek."
12. § Az R1.
a) 3. §-ában a "Belügyminisztérium lakásügyi" szövegrész helyébe a "belügyi szervek lakásügyi" szöveg,
b) 3. § b) pont bb) alpontjában a "rendészeti szakközépiskolák" szövegrész helyébe a "rendészeti szakgimnáziumok" szöveg,
c) 5. § (1) bekezdésében, 5. § (4) bekezdés a)-c) pontjában az "együttköltöző" szövegrész helyébe a "vele együtt költöző, együtt lakó" szöveg,
d) 5. § (2) bekezdésében a "korszerűsítése" szövegrész helyébe a "korszerűsítése, akadálymentesítése" szöveg, a "korszerűsíteni" szövegrész helyébe a "korszerűsíteni, akadálymentesíteni" szöveg,
e) 5. § (3) bekezdésében az "együttköltöző" szövegrész helyébe az "együtt költöző, együtt lakó" szöveg,
f) 5. § (5) bekezdésében a "korszerűsített" szövegrész helyébe a "korszerűsített, akadálymentesített" szöveg,
g) 6. § (1) bekezdésében az "és lakáskorszerűsítés" szövegrész helyébe a " , korszerűsítés és akadálymentesítés" szöveg,
h) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az "a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban" szövegrész helyébe az "az Szja. törvényben" szöveg,
i) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a "lakástulajdonát elajándékozta" szövegrész helyébe a "lakástulajdonát a munkáltatói kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül elajándékozta" szöveg,
j) 7. § (1) bekezdés c) pontjában a "korszerűsítéséhez" szövegrész helyébe a "korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez" szöveg,
k) 7. § (1) bekezdés d) pontjában a "korszerűsítéséhez, valamint" szövegrész helyébe a "korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez," szöveg,
l) 7. § (1) bekezdés f) pontjában, 9. § b) pontjában és 10. § (1) bekezdés b) pontjában a "4. § (1) bekezdés d) pontjában" szövegrész helyébe a "4. § (1) bekezdés c) pontjában" szöveg,
m) 8. § (4) bekezdésében az "(1) bekezdés f) pontjában" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés c) pontjában" szöveg,
n) 9. § c) pontjában, 10. § (1) bekezdés c) pontjában és 11. § c) pontjában a "lakáskorszerűsítés" szövegrész helyébe a "korszerűsítés és akadálymentesítés" szöveg,
o) 11. § a) pontjában és 19. § (2) bekezdésében az "ingatlan" szövegrész helyébe a "lakás" szöveg,
p) 12. § (1) bekezdésében az "a hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvényben" szövegrész helyébe az "az Szja. törvényben" szöveg,
q) 13. § (1) és (3) bekezdésében az "a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban" szövegrész helyébe az "az Szja. törvényben" szöveg,
r) 15. § (1) bekezdés c) pontjában az "ingatlanra" szövegrész helyébe a "lakásra" szöveg,
s) 20. § (1) bekezdésében a "14. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "14. § (2) és (3) bekezdésében" szöveg,
t) 20. § (2) bekezdésében a "ha a 4. §, valamint a 14. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel" szövegrész helyébe a "ha a 4. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, és nem esik a 14. § (2) és (3) bekezdésében foglalt korlátozás alá" szöveg,
u) 23. §-ában a "visszafizetés időpontjától számított 5 év" szövegrész helyébe a "14. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti időtartam" szöveg
lép.
3. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet módosítása
13. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Nem adható bérbe ugyanaz a belügyi rendelkezésű lakás annak, aki az adott belügyi rendelkezésű lakást korábban már bérelte, és bérleti jogviszonya az 5. § (1) bekezdés b) pontja vagy az 5. § (2) bekezdése szerint meghatározott időtartam lejártával szűnt meg."
14. § Az R2.
a) 2. §-ában az "E rendelet alkalmazásában a Belügyminisztérium" szövegrész helyébe az "A belügyi szervek" szöveg,
b) 2. § b) pont bb) alpontjában a "rendészeti szakközépiskolák" szövegrész helyébe a "rendészeti szakgimnáziumok" szöveg
lép.
4. Záró rendelkezések
15. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 13. § 2019. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter