44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet

a lakáscélú munkáltatói kölcsönről

Veszélyhelyzeti normák

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdésének q) és s) pontjában, valamint (8) bekezdésének b) pontjában, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdésének 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §[1] (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a belügyminiszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekkel (a továbbiakban: belügyi szerv) hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, közalkalmazotti, valamint igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) álló személyre, továbbá

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti más szervhez vezénylés (a továbbiakban: más szervhez vezénylés) keretében a belügyi szervhez vezényelt személyre

[az a) és a b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: dolgozó].

(2) Nincs helye e rendelet alkalmazásának abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy a 4. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti célból, az ott megjelölt lakásra vagy lakástulajdonra nézve más foglalkoztatónál munkáltatói kölcsönben részesült.

2. §[2] E rendelet alkalmazásában

1. akadálymentesítés: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (a továbbiakban: Szja. törvény) ekként meghatározott fogalom;

2. átvállalás:

a) a fennálló tartozás teljesítése a munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a dolgozó házastársa, a házassági vagyonközösség megszűnése esetén a lakásban maradó volt házastárs által, amennyiben az megfelel a 4. és 5. §-ban foglalt feltételeknek,

b) a munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a fennálló tartozásnak az új munkáltató általi teljesítése, valamint

c) korábbi, nem belügyi munkáltató által lakáscélra nyújtott munkáltatói kölcsönnek az új, e rendelet hatálya alá tartozó munkáltató általi teljesítése;

3.[3] együtt költöző, együtt lakó családtagok: a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét;

4. korszerűsítés: az Szja. törvényben ekként meghatározott fogalom;

5. lakás: az Szja. törvényben ekként meghatározott fogalom;

6. lakásbővítés: a lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi;

6a.[4] lakáscélú pénzintézeti kölcsön: olyan, pénzintézet által jelzálogjog alapítása mellett kötött kölcsönszerződés alapján folyósított kölcsön, amelyet a pénzintézet lakóingatlan építése, vásárlása, cseréje vagy bővítése céljából nyújt,

7. lakásépítés: a dolgozó tulajdonába kerülő lakás építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtér-beépítést, lakás műszaki megosztását, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását;

7a.[5] lakás vásárlása: az Szja. törvényben ekként meghatározott fogalom;

8. önerő:

a) a készpénz vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,

b) a lakástakarék-pénztári megtakarítás,

c) a meglévő anyag, az elvégzett munka értéke,

d) a vissza nem térítendő önkormányzati támogatás,

e) a dolgozó és a vele együtt költöző, együtt lakó családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés, valamint

f) lakás vásárlása vagy lakásépítés esetén a dolgozó, a házastársa, az élettársa és a vele együtt költöző, együtt lakó családtag által 5 éven belül értékesített lakásának eladási ára, csökkentve

fa) a munkáltatói kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző öt éven belül visszafizetett vagy benyújtásakor fennálló, az eladott lakás tehermentesítésével kapcsolatos költségek, a lakást terhelő pénzintézeti hitel és

fb) az eladott lakás értékesítésével kapcsolatosan megfizetett, igazolt költségek

összegével;

g) lakásbővítés, korszerűsítés vagy akadálymentesítés esetén a dolgozó, a házastársa, az élettársa és a vele együtt költöző, együtt lakó családtagja által 5 éven belül értékesített lakásának eladási ára, csökkentve

ga) a munkáltatói kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző öt éven belül visszafizetett vagy benyújtásakor fennálló, az eladott lakás tehermentesítésével kapcsolatos költségek, a lakást terhelő pénzintézeti hitel összegével,

gb) az eladott lakás értékesítésével kapcsolatosan megfizetett, igazolt költségek összegével és

gc) a bővíteni, korszerűsíteni vagy akadálymentesíteni kívánt lakás megvétele, építése, cseréje esetén az erre fordított összeggel.

9.[6] méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően

a)[7] egy-két személy esetében legfeljebb három lakószoba,

b)[8] három-négy személy esetében legfeljebb négy lakószoba,

c)[9] minden további személy esetében egy lakószobával nő;

10.[10] más foglalkoztató: a más szervhez vezénylésben részes - a belügyi szervtől különböző - szerv;

2/A. §[11] A 2. § 6. és 9. pontja alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter alapterületű, legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két lakószobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két lakószobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.

3. § A belügyi szervek lakásügyi szervei:[12]

a)[13] központi lakásügyi szerv: a Belügyminisztérium,

b)[14] helyi lakásügyi szerv:

ba) a Belügyminisztérium Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály: a Belügyminisztérium hivatali szervezetében a saját dolgozói állomány vonatkozásában,

bb)[15] a Készenléti Rendőrség: a saját, valamint külön megállapodás alapján az Országos Rendőr-főkapitányság állománya vonatkozásában, továbbá a rendvédelmi technikumok, a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a Nemzetközi Oktatási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ dolgozói állománya vonatkozásában,

bc) a Budapesti Rendőr-főkapitányság: a saját dolgozói állománya vonatkozásában,

bd)[16] a vármegyei rendőr-főkapitányságok: a saját dolgozói állományuk vonatkozásában,

be)[17]

bf)[18]

bg) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága: a saját, továbbá a büntetés-végrehajtási intézetek és büntetés-végrehajtási intézmények dolgozói állománya vonatkozásában,

bh) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a továbbiakban: BM OKF): a saját, a területi és a területi jogállású, valamint a helyi szervei dolgozói állománya vonatkozásában, továbbá jogutódként a megszűnt Belügyminisztérium Központi Gazdasági Főigazgatóság e §-ban nem szabályozott ellátási körébe tartozók vonatkozásában,

bi)[19] az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság: a saját dolgozói állománya vonatkozásában,

bj) az Országos Vízügyi Főigazgatóság: a saját dolgozói állománya vonatkozásában,

bk) a vízügyi igazgatóságok a saját dolgozói állományuk vonatkozásában,

bl)[20]

bm) a Terrorelhárítási Központ: a saját dolgozói állománya vonatkozásában,

bn)[21] a belügyi szervekhez, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karhoz kirendelt és vezényelt dolgozók vonatkozásában a kirendelés vagy vezénylés szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója szerinti, a ba)-bm) alpontban felsorolt szervek.

4. § (1)[22] E rendelet alapján a legalább 2 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező dolgozó részére saját lakáshelyzetének rendezése céljából a belügyi szerv - a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján - lakáscélú kamatmentes munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) nyújthat

a) a dolgozó tulajdonába kerülő lakás építéséhez,

b) a dolgozó tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez,

c) lakás tekintetében fennálló tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadának a dolgozó általi vásárlásához,

d) a dolgozó tulajdonában lévő lakás bővítéséhez,

e) a dolgozó tulajdonában lévő lakás korszerűsítéséhez, valamint

f) a dolgozó tulajdonában lévő lakás akadálymentesítéséhez.

g)[23] lakástulajdonnak az a), b) és d) pont szerinti célból igénybe vett lakáscélú pénzintézeti kölcsön alapján fennálló tartozás összegének csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez.

(2)[24] Szolgálati jogviszonyként figyelembe vehető a belügyi szerveknél és azok jogelődjeinél eltöltött hivatásos szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, köztisztviselői közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban folyamatosan eltöltött idő. A szolgálati jogviszony számításánál - a jogutódlás, átszervezés kivételével - figyelmen kívül kell hagyni az e rendelet hatálya alá nem tartozó munkáltatónál hivatásos szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, köztisztviselői közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt. A szolgálati jogviszony időtartamának a megállapításakor az illetékes személyügyi szerv által kiadott, a jogviszony keletkezését, időtartamát tanúsító okmány az irányadó.

(3)[25] Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:

a)[26] a lakás megfelel a méltányolható lakásigény mértékének,

b)[27] a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen, legalább 1/2 tulajdoni hányadban a dolgozó tulajdonába kerül, társasház építtetése esetén a társasházzá alakítást követően az ingatlan-nyilvántartás szerinti külön tulajdonban álló lakás vonatkozásában,

c)[28] a dolgozó írásban nyilatkozik a rendelkezésére álló önerő mértékéről, és vállalja, hogy a rendelkezésére álló önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön összegét a vételár kiegyenlítésére vagy az építési költség megfizetésére használja fel,

d) a dolgozó tudomásul veszi, hogy lakás építése esetén a helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelem indokoltságát helyszíni szemle alkalmazásával vizsgálhatja,

e) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsön feltételeiről és visszafizetéséről a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervvel megállapodást (a továbbiakban: támogatási megállapodás), a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézettel szerződést (a továbbiakban: kölcsönszerződés) köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,

f) a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában álló lakásra a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint az (1) bekezdés b) pontjában foglalt munkáltatói kölcsön esetében elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,

g)[29] a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás a lakcímet igazoló hatósági igazolványában állandó lakóhelyként szerepel és abban életvitelszerűen lakik, valamint

h) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervre engedményezi.

(4)[30] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:

a)[31] a lakás megfelel a méltányolható lakásigény mértékének,

b) a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen, 100%-os arányban a dolgozó tulajdonába kerül,

c)[32] a dolgozó írásban nyilatkozik a rendelkezésére álló önerő mértékéről, és vállalja, hogy a rendelkezésére álló önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön összegét a vételár kiegyenlítésére használja fel,

d) a dolgozó vállalja, hogy támogatási megállapodást és kölcsönszerződést köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,

e) a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő lakásra a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog kerüljön bejegyzésre,

f)[33] a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás a lakcímet igazoló hatósági igazolványában állandó lakóhelyként szerepel és abban életvitelszerűen lakik, valamint

g) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervre engedményezi.

(5)[34] Az (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:

a)[35] a lakás megfelel a méltányolható lakásigény mértékének,

b) a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen, legalább 50%-os arányban a dolgozó tulajdonában áll,

c)[36] a dolgozó írásban nyilatkozik a rendelkezésére álló önerő mértékéről, és vállalja, hogy a rendelkezésére álló önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön összegét a lakásbővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés költségének megfizetésére használja fel,

d) a dolgozó tudomásul veszi, hogy a helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelem indokoltságát helyszíni szemle alkalmazásával vizsgálhatja,

e) a dolgozó vállalja, hogy támogatási megállapodást és kölcsönszerződést köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,

f) a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonában álló lakásra a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog kerüljön bejegyzésre,

g)[37] a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás a lakcímet igazoló hatósági igazolványában állandó lakóhelyként szerepel és abban életvitelszerűen lakik, valamint

h) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervre engedményezi.

(6)[38] A korszerűsítéshez, akadálymentesítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka költsége a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legfeljebb 20%-áig költségként elszámolható.

(7)[39] Az (1) bekezdés g) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:

a) a lakás megfelel a méltányolható lakásigény mértékének,

b) a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen, legalább 1/2 tulajdoni hányadban a dolgozó tulajdonában áll,

c) a dolgozó vállalja, hogy támogatási megállapodást és kölcsönszerződést köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,

d) a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonában álló lakásra a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásban a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,

e) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás a lakcímet igazoló hatósági igazolványában állandó lakóhelyként szerepel és abban életvitelszerűen lakik,

f) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervre engedményezi,

g) a dolgozó csatolja a lakáscélú pénzintézeti kölcsönre vonatkozó szerződés másolatát, a pénzintézet három hónapnál nem régebbi igazolását a fennálló kölcsöntartozásról, rendelkezésre állása esetén a pénzintézet által készített vagy készíttetett értékbecslést, amely a hitelbiztosítéki értéket is tartalmazza,

h) a dolgozó csatolja a pénzintézet igazolását arról, hogy a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészleteinek megfizetésében kéthavi törlesztőrészletet meghaladó mértékű tartozása nem áll fenn, valamint

i) a munkáltatói kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez vagy hitelbiztosítéki értékéhez képest a lakáscélú pénzintézeti kölcsön alapján fennálló tartozás kiváltását vagy csökkentését követően a jelzálogjoggal biztosított követelés együttes összege nem haladja meg a 70%-ot.

5. § (1)[40] Annak a dolgozónak a lakásépítése, lakásvásárlása támogatható, akinek magának, házastársának vagy élettársának, valamint kiskorú gyermekének, vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának - a (4) bekezdésben foglaltakon kívül - lakástulajdona, lakásra vonatkozó állandó használati joga, haszonélvezeti joga nincs, állami, önkormányzati tulajdonban lévő lakásra vonatkozó bérleti jogviszonya nem áll fenn, vagy a tulajdonában lévő lakást az újabb lakás szerzése érdekében elidegeníti, az állami, önkormányzati tulajdonban lévő lakásra vonatkozó lakásbérleti, lakáshasználati jogviszonyát megszünteti.

(2)[41] A dolgozó lakásának bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése akkor támogatható, ha a dolgozónak, a házastársának vagy élettársának, kiskorú gyermekének a bővíteni, korszerűsíteni, akadálymentesíteni kívánt lakásán kívül - a (4) bekezdésben foglaltakon kívül - más lakástulajdona, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs.

(3)[42] E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a dolgozó, illetve a vele együtt költöző, együtt lakó családtagja által gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás.

(4)[43] Támogatást vehet igénybe az a dolgozó is,

a)[44] aki házastársával vagy élettársával, kiskorú gyermekével, vele együtt költöző, együtt lakó családtagjával együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy

b)[45] akinek a saját, illetve házastársa vagy élettársa, kiskorú gyermeke, vele együtt költöző, együtt lakó családtagja tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy

c)[46] akinek, illetve házastársának vagy élettársának, kiskorú gyermekének, vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának a lakás öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező haszonélvezeti jogával él.

d)[47] akinek, illetve aki házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy a vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának olyan lakás van a tulajdonában, amely annak a településnek a 60 km-es körzetén kívül található, ahol a dolgozó munka- vagy szolgálati helye van, és ahová a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazása a szolgálati érdeket sértené.

(5)[48] Az élettárs a házastárssal egy tekintet alá esik, ha a munkáltatói kölcsönnel épített, vásárolt, bővített, korszerűsített, akadálymentesített lakásra résztulajdont szerez, vagy résztulajdonos.

6. § (1)[49] A 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak az a lakásépítés, lakásvásárlás, lakásbővítés, korszerűsítés és akadálymentesítés támogatható, amely abban a városban, községben vagy annak 60 km-es körzetében valósul meg, ahol a dolgozó munka- vagy szolgálati helye van, vagy ahová a munkarendnek megfelelő gyakori haza utazására - a szolgálati érdek sérelme nélkül - lehetőség van.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozástól függetlenül nyújtható munkáltatói kölcsön annak a dolgozónak, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri.

7. § (1) Nem lehet munkáltatói kölcsönt nyújtani

a)[50]

b)[51] annak a részére, aki a meglévő lakástulajdonát a munkáltatói kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül elajándékozta,

c)[52] az állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője (vételi vagy elővásárlási jog jogosultja) általi megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez,

d)[53] nem lakás céljára szolgáló épület építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez,

e) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

f)[54] lakásvásárlás esetén, ha az eladó az igénylőnek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa, kivéve a 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetet.

(2)[55]

(3) A dolgozó korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú támogatása csak az e rendeletben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékben vállalható át.

(4) A dolgozó részére ismételt munkáltatói kölcsön az előző munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás visszafizetését követően nyújtható. A fennálló tartozás visszafizetése a 20. § szerinti átvállalásnak is feltétele.

8. §[56] (1) A munkáltatói kölcsön maximális összege a 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott célra nyújtott lakásépítés vagy lakásvásárlás esetén a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár összege, csökkentve a dolgozó rendelkezésére álló önerővel, legfeljebb 20 000 000 Ft.

(2) A munkáltatói kölcsön maximális összege a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a lakásbővítés költsége szerinti összeg, csökkentve a dolgozó rendelkezésére álló önerővel, legfeljebb 20 000 000 Ft.

(3) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a korszerűsítés, akadálymentesítés költsége szerinti összeg, csökkentve a dolgozó rendelkezésére álló önerővel, legfeljebb 5 000 000 Ft.

(4) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a fennálló lakáscélú pénzintézeti kölcsön alapján fennálló tartozás összege, legfeljebb 20 000 000 Ft.

(5) A munkáltatói kölcsönt folyósító (kezelő) pénzintézet által felszámított valamennyi díj, jutalék és költség a munkáltatói kölcsönt igénybe vevő dolgozót terheli.

(6) Ha mindkét házastárs a belügyi szerv dolgozója, saját jogon mindketten munka- vagy szolgálati helyükön kérhetnek munkáltatói kölcsönt.

(7) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott összeghatárokon belül a munkáltatói kölcsön tényleges összegére a helyi lakásügyi szerv a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet mértékére és a biztonságos hitelezés szempontjaira is figyelemmel - a szolgálati út betartásával a 28. §-ban meghatározott vezetőnek - tesz javaslatot.

9. § A munkáltatói kölcsön

a)[57] lakásépítés és lakásbővítés esetén

aa) - ha az engedély- vagy bejelentésköteles - legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásáig,

ab) az aa) alpontba nem tartozó egyéb esetben a lakásépítés, lakásbővítés elvégzése kapcsán jelentkező költségeket tartalmazó költségvetésben jelzett munkálatok elvégzését megelőzően,

b)[58] lakásvásárlás és a 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben legkésőbb az adásvételi szerződés teljesítéséig (a vételár teljes kifizetéséig),

c)[59] korszerűsítés és akadálymentesítés esetén az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását vagy a költségvetésben jelzett munkálatok elvégzését megelőzően

adható.

10. § (1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (a továbbiakban: futamidő)[60]

a)[61] lakásépítés, lakásvásárlás esetén legfeljebb 25 év,

b)[62] lakásbővítés, valamint a 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben legfeljebb 20 év,

c)[63] korszerűsítés és akadálymentesítés esetén legfeljebb 15 év.

d)[64] lakáscélú pénzintézeti kölcsön alapján fennálló tartozás összegének csökkentése, kiegyenlítése esetén legfeljebb 25 év,

(2)[65]

(3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónapnak a kölcsönszerződésben megállapított napja.

(4)[66] A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, írásbeli kérelemre, a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára, a helyi lakásügyi szerv vezetője - a korábbi jogszabályok alapján nyújtott felújítási kölcsön kivételével - a törlesztést egy alkalommal legfeljebb két évre felfüggesztheti. A felfüggesztés a futamidőt nem változtatja meg, a felfüggesztési idő elteltével a törlesztő részletek összegét újból meg kell állapítani.

(5)[67] A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt kétévente a dolgozó írásbeli kérelmére a helyi lakásügyi szerv a dolgozó jövedelmi viszonyaihoz igazodóan módosíthatja a megállapodást a törlesztőrészlet és a futamidő vonatkozásában. Ha ezzel kapcsolatosan a kölcsönszerződés módosítása miatt a pénzintézet költséget számol fel, annak megfizetése a dolgozót terheli. A futamidő módosítása esetén sem haladhatja meg a futamidő az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot.

11. § A dolgozó a munkáltatói kölcsön teljes összegének felhasználását, valamint a hitelcél megvalósulását az alábbi okiratok, bizonylatok másolatának benyújtásával köteles igazolni:

a)[68] lakás tulajdonjogának megszerzése esetén az érvényes adásvételi szerződés alapján a teljes vételár megfizetéséről szóló okirat,

b)[69] a munkáltatói kölcsön felhasználását igazoló, az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama alatt a dolgozó nevére kiállított, kivitelezéshez kapcsolódó számlák, valamint a bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséggel bíró lakásépítés, lakásbővítés esetén a felelős műszaki vezető - lakás alkalmasságára vonatkozó - nyilatkozata,

c)[70] korszerűsítés és akadálymentesítés esetén a munkáltatói kölcsön folyósítását megelőző 6 hónapon belül és azt követő 12 hónapon belül a dolgozó nevére kiállított számla, valamint az elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat; benyújtásuk kötelező a folyósítást követő 12 hónapon belül.

d)[71] a lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás kiváltása esetén a pénzintézetnek a lakáscélú pénzintézeti kölcsön alapján fennálló tartozás csökkentéséről vagy megszűnéséről kiállított igazolása.

12. § (1)[72] A munkáltatói kölcsönben részesült dolgozót a belügyi szervnél - ideértve a korábban más miniszter irányítása alatt lévő belügyi szervet és a jogelőd szervet is - folyamatosan eltöltött szolgálati jogviszonya alapján a kölcsön összegéből - az Szja. törvény 1. számú melléklet 2.1.2. pontjában foglaltak szerint adómentes bevételként - a következő kedvezmény illeti meg:

a) 5 év után 50 000 Ft,

b) 10 év után további 75 000 Ft,

c) 15 év után további 100 000 Ft,

d) 20 év után további 150 000 Ft,

e) 25 év után további 200 000 Ft.

(2)[73] Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyújtott kedvezmény teljes összege az 575 000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(2a)[74] A szolgálati jogviszony ideje alapján járó kedvezmény a havi törlesztőrészlet összegét csökkenti, a törlesztés időtartama nem változik. Ha ezzel kapcsolatosan a kölcsönszerződés módosítása miatt a pénzintézet díjat, jutalékot vagy költséget számol fel, annak megfizetése a belügyi szervet terheli.

(3) A kedvezmény jóváírására a munkáltatói kölcsönt kezelő pénzintézetnél a helyi lakásügyi szerv hivatalból intézkedik. A kedvezmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.

(4) A munkáltatói kölcsön folyósításakor a dolgozó tartozását a már figyelembe vehető, ténylegesen betöltött időnek megfelelő kedvezménnyel csökkenteni kell. Ismételt munkáltatói kölcsön nyújtása esetén a támogatási megállapodásban meghatározásra kerülő kedvezmény összegéből le kell vonni a korábbi munkáltatói kölcsönből már jóváírt kedvezmény összegét.

(5)[75] Abban az esetben, ha a munkáltatói kölcsön úgy kerül teljes összegben visszafizetésre, hogy a hitelcél megvalósulása nem kerül igazolásra a 11. §-ban felsoroltak szerint, a már jóváírt kedvezmény, valamint az átvállalt kezelési költség egy összegben esedékessé válik.

13. § (1)[76] A munkáltatói kölcsön felvételétől számított öt év eltelte után a dolgozót - a korábbi jogszabály alapján lakótelek vásárlás, lakásfelújítás céljára nyújtott kölcsön kivételével - a kölcsön egyösszegű, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén engedmény illeti meg. Az engedmény mértéke a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb az Szja. törvényben meghatározott adómentes bevétel összege. Az engedmény igénybevételét a helyi lakásügyi szervtől írásban kell kérelmezni a helyi lakásügyi szerv által megállapított kérelem benyújtásával.

(2) Az engedmény a munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése esetén azt a volt dolgozót is megilleti, aki a kölcsönt a szolgálati jogviszonya megszűnését követően is változatlan feltételek mellett fizeti vissza.

(3)[77] A 12. § szerinti kedvezmény és az (1) és (2) bekezdés szerinti engedmény együttes jóváírására akkor kerülhet sor, ha összegük az Szja. törvényben foglaltak szerint adómentes bevételnek minősül. Az engedmény jóváírására a helyi lakásügyi szerv - az illetékes pénzügyi szerv bevonásával - intézkedik.

(4)[78] A munkáltatói kölcsön bármely belügyi szervnél történő többszöri igénybevétele esetén az (1) bekezdés szerinti engedmény csak egy alkalommal érvényesíthető.

14. § (1) Nem illeti meg engedmény a munkáltatói kölcsön idő előtti visszafizetése esetén azt a dolgozót,

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás befejezéséig,

b) akinek szolgálati jogviszonyának megszüntetése - 17. § (3) bekezdésében felsoroltak kivételével - folyamatban van,

c) akinek a támogatási megállapodását a helyi lakásügyi szerv felmondta, és emiatt a munkáltatói kölcsönt egy összegben kell visszafizetnie,

d) aki a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás tulajdonjogát átruházta, vagy az átruházás folyamatban van, vagy az átruházásra - a munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett - a helyi lakásügyi szervtől engedélyt kapott,

e) aki a korábbi jogszabályok alapján a munkáltatói kölcsönt lakótelek vásárlására kapta, valamint

f) aki a korábbi jogszabályok alapján a munkáltatói kölcsönt lakásfelújításra kapta.

(2)[79] Az a dolgozó, aki munkáltatói kölcsönét legalább 10 éves törlesztési időtartamot követően engedménnyel fizette vissza, a visszafizetés időpontjától számított 2 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat.

(3)[80] Az a dolgozó, aki munkáltatói kölcsönét 10 éves törlesztési időtartamon belül engedménnyel fizette vissza, a visszafizetés időpontjától számított 5 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat.

15. § (1) A munkáltatói kölcsön fennállása alatt a lakást csak a helyi lakásügyi szerv írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, elcserélni vagy elajándékozni. A helyi lakásügyi szerv a hozzájárulást akkor adhatja meg, ha

a) az adós vállalja, hogy a lakás tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg a még fennálló munkáltatói kölcsöntartozást egy összegben - a 13. § (1) bekezdésében szabályozott engedmény nélkül - visszafizeti,

b) a tulajdonjog-átruházás olyan dolgozó javára történik, aki a munkáltatói kölcsön átvállalására jogosult és a kölcsöntartozást ténylegesen át is vállalja; az átvállalt munkáltatói kölcsön összege nem lehet több, mint amennyit a munkáltatói kölcsönt átvállaló dolgozó a lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönként kaphatna; az ezt meghaladó részt, vagyis a munkáltatói kölcsön át nem vállalható részét a lakását értékesítő dolgozó köteles egy összegben megfizetni, vagy

c)[81] ha a kölcsönben részesített dolgozó a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, vagy adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy arra a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint - a dolgozó lakásra vonatkozó tulajdonszerzése esetén - az elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.

(2) A helyi lakásügyi szerv az (1) bekezdés c) pontja szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik lakásra történő átjegyzését akkor engedélyezheti, ha a dolgozó tulajdonába kerülő lakás megfelel a 4. és az 5. §-ban foglaltaknak.

(3) Amennyiben az eladott lakás eladási ára meghaladja a megszerezni kívánt lakás vételárát vagy építési költségét, az így keletkező árkülönbözet teljes összegét az adós egyösszegű befizetés útján köteles a fennálló tartozás kiegyenlítésére (részbeni kiegyenlítésére) fordítani. Az árkülönbözet befizetése után megmaradt tartozás részletekben történő visszafizetésére a helyi lakásügyi szerv az adóssal megállapodást köt oly módon, hogy a visszafizetés időtartama nem haladhatja meg a 10. § (1) bekezdésében foglalt időtartamot.

16. § Vissza kell vonni a munkáltatói kölcsönt attól a dolgozótól,

a)[82] aki a megállapodást a munkáltatóval a kölcsön nyújtásának jóváhagyását követő 3 hónapon belül, illetve aki a kölcsönszerződést a pénzintézettel a munkáltatói kölcsön összegének pénzintézethez történő átutalásától számított 3 hónapon belül nem kötötte meg,

b) aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott,

c) akinek a szolgálati jogviszonya a kölcsönszerződés megkötése előtt megszűnik.

17. § (1) A támogatási megállapodást azonnali hatállyal fel kell mondani, ha az adós

a) a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott,

b) a kölcsönszerződést a támogatási megállapodásban megállapított határidőben nem kötötte meg,

c) a vállalt beépítési kötelezettségének a támogatási megállapodásban megállapított határidőben nem tett eleget, vagy az általa épített lakás nem felel meg a méltányolható lakásigénye mértékének,

d) a havi törlesztési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt határidőn belül nem tett eleget, és a vele egy sorban kötelezett személyek sem teljesítettek,

e) szolgálati jogviszonya - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - megszűnik,

f) a kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, használta fel,

g)[83] lakásépítésre, lakásbővítésre nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a felelős műszaki vezető - lakás alkalmasságára vonatkozó - nyilatkozatának kiadásáig, korszerűsítésre, akadálymentesítésre nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a folyósítást követő 12 hónapon belül - a helyi lakásügyi szerv írásbeli felszólítása ellenére - számlával nem igazolta a felhasználást, vagy

h) más súlyos szerződésszegést követett el.

(2) A havi törlesztési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi lakásügyi szerv haladéktalanul köteles az értesítés kézhezvételtől számított 15 napos fizetési határidő kitűzésével írásban felszólítani az adóst és a vele egy sorban kötelezettet, a nem fizetés következményeire való figyelmeztetéssel.

(3) Nem kell felmondani a támogatási megállapodást, és a munkáltatói kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza, ha a dolgozó

a) szolgálati jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg,

b) szolgálati jogviszonya a munkáltató tevékenységének - amelyben a dolgozót foglalkoztatták - megszűnése miatt szűnt meg,

c) szolgálati jogviszonya a nyugellátásra való jogosultság megszerzése miatt szűnt meg,

d) szolgálati jogviszonya átszervezés miatt szűnt meg,

e) szolgálati jogviszonya létszámcsökkentés miatt szűnt meg,

f)[84] szolgálati jogviszonya a dolgozónak fel nem róható egészségi, pszichológiai, fizikai állapot miatti alkalmatlanság miatt szűnt meg,

g)[85] más szervhez vezénylése megszűnik, vagy más okból belügyi szervhez, a belügyminiszter irányítása alá nem tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervhez vagy az Országgyűlési Őrséghez kerül át,

h)[86] a szolgálati jogviszonya azért szűnik meg, mert a vezetői kinevezés visszavonását követően a munkáltató a Hszt. 59. § (2) bekezdése szerinti munkakört nem tud felajánlani, vagy 59. § (2) bekezdése szerinti munkakört nem tud felajánlani.

i)[87] határozott idejű szolgálati jogviszonya a határozott időtartam letelte miatt szűnik meg, azonban a megszűnést követő naptól belügyi szervvel szolgálati jogviszonyt létesít.

(4)[88] A támogatási megállapodás felmondása esetén a tartozást meg kell terhelni a korábban már jóváírt kedvezmény, valamint a pénzintézet által felszámított és a korábbi jogszabályok alapján a munkáltató által átvállalt kezelési költség összegével. Az így megállapított tartozás a felmondással egy összegben esedékessé válik.

(5) A támogatási megállapodás felmondására a helyi lakásügyi szerv a szerződésszegés tudomására jutásakor, az (1) bekezdés c) és g) pontjában foglalt esetekben a felszólításban kitűzött határidő eredménytelen lejártakor, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a szolgálati jogviszony megszűnése napján haladéktalanul intézkedik, a felmondásról a kölcsönt kezelő pénzintézetet írásban értesíti.

(6)[89] A támogatási megállapodás felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozást az adós

a) az (1) bekezdés a), c), f), g) és h) pontjában meghatározott esetekben a szerződésszegés időpontjától,

b) az (1) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott esetekben a felmondásban meghatározott időponttól

számított, a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerinti kamattal növelten köteles megfizetni.

18. § (1) A támogatási megállapodás felmondása esetén - amennyiben az adós a tartozását a felmondástól számított 15 napon belül nem fizeti meg - a helyi lakásügyi szerv köteles az igény érvényesítését kezdeményezni.

(2) Az adósnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére indokolt esetben a helyi lakásügyi szerv - a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében - az egyösszegű visszafizetés határidejét egy ízben 3 hónappal meghosszabbíthatja.

(3)[90]

(4)[91]

(5)[92]

19. § (1)[93] Ha a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozó szolgálati jogviszonya a munkáltatói kölcsön alapján fennálló tartozás teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, a tartozását az új munkáltató a helyi lakásügyi szerv hozzájárulásával, a dolgozó fennálló tartozása egyösszegű megfizetése mellett a dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnését követő első nappal írásbeli nyilatkozatban átvállalhatja. Ebben az esetben a két munkáltató megállapodást köt az egymás közötti elszámolásról, amelyben rendelkezni kell a jelzálogjogról, a korábbi munkáltató jelzálogjogának törlésével kapcsolatos költségek viseléséről. A dolgozó fennálló tartozását legkésőbb a dolgozó leszereléséig meg kell fizetni, ellenkező esetben a leszerelési okmány nem állítható ki.

(2)[94] A munkáltatói kölcsönben részesített dolgozónak, valamint annak a volt dolgozónak a halála esetén, akinek a szolgálati jogviszonya megszűnésére a 17. § (3) bekezdése szerint került sor, az örököse vagy a túlélő házastársa vagy élettársa - írásbeli kérelemre - a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, feltéve, hogy a kölcsönnel érintett lakás vonatkozásában tulajdonjogot szereznek.

(3) Ha a dolgozó az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez kerül áthelyezésre, fennálló tartozását változatlan feltételek mellett a korábbi munkáltató részére teljesíti, aki az áthelyezéssel egyidejűleg a munkáltatói kölcsön iratanyagának másolatával tájékoztatja az új munkáltatót. Az új munkáltató köteles a dolgozó fennálló tartozását érintő szolgálati viszonyával kapcsolatos változásokról értesíteni a korábbi munkáltatót.

20. § (1)[95] Munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén - írásbeli kérelemre - a helyi lakásügyi szerv hozzájárulásával a dolgozó házastársa (élettársa) a fennálló tartozás teljesítését, változatlan feltételekkel átvállalhatja, amennyiben belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, a 4. §-ban foglalt feltételeknek megfelel és nem esik a 14. § (2) és (3) bekezdésében foglalt korlátozás alá.

(2)[96] Házastársi vagyonközösség (élettársi vagyonközösség) megszűnése esetén írásbeli kérelemre a lakásban maradó volt házastárs vagy élettárs a kölcsöntartozást a helyi lakásügyi szerv hozzájárulásával változatlan feltételekkel vállalhatja át, ha a 4. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, és nem esik a 14. § (2) és (3) bekezdésében foglalt korlátozás alá.

(3) A munkáltatói kölcsön átvállalása esetén a munkáltatói kölcsönt átvállaló házastárs vagy élettárs, volt házastárs vagy volt élettárs jogosult a szolgálati idő utáni kedvezmény igénybevételére, ha a saját jogán magasabb összegű kedvezményre jogosult.

(4) A munkáltatói kölcsön átvállalása esetén az adósok által a szolgálati évek után igénybe vett kedvezmény mértéke együttesen nem haladhatja meg a 12. § (1) bekezdése szerinti mértéket.

(5) A munkáltatói kölcsön átvállalása új munkáltatói kölcsön felvételének minősül.

21. § (1)[97] A hősi halottá, a szolgálat halottjává nyilvánított hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, valamint a munkavégzése során vagy annak következtében elhalálozott közalkalmazotti jogviszonyban álló, továbbá a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ halottjává nyilvánított, valamint a munkavégzése során vagy annak következtében elhalálozott igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó részére nyújtott munkáltatói kölcsönből fennálló tartozást - amennyiben rendkívüli egyéni körülmények indokolják - az özvegy, a túlélő élettárs, vagy az örökös, illetve örökösök javára, az 1. melléklet szerinti vezető elengedheti.

(2) A tartozás elengedése iránti, indokolással ellátott kérelmet az illetékes helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:[98]

a) a házassági anyakönyvi kivonat, vagy az élettársi kapcsolatot hitelt érdemlően igazoló okirat másolatát, valamint

b) a jogerős hagyatékátadó végzés másolatát.

(3)[99] A kérelmet a helyi lakásügyi szerv gazdasági vezetője - a kölcsönből fennálló tartozás összegének megjelölésével - az 1. melléklet szerinti vezetőhöz terjeszti fel.

(4)[100] A döntésről a helyi lakásügyi szerv értesíti a kérelmezőt. A fennálló munkáltatói kölcsön megszűnéséről a helyi lakásügyi szerv értesíti a folyósító pénzintézetet, valamint intézkedik a tartozás pénzügyi nyilvántartásokból történő kivezetésére.

22. §[101] A helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ranghelyéről csak abban az esetben mondhat le a jogosult javára, ha a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra a jelzálogjog bejegyzése lakáscélú állami támogatás vagy lakáscélú pénzintézeti hitel bejegyzése érdekében történik.

23. §[102] A dolgozó újabb munkáltatói kölcsönben akkor részesülhet, illetve vállalhat át, ha megfelel a 4. §-ban foglalt feltételeknek, az előző munkáltatói kölcsönét - a korábbi jogszabály alapján folyósított lakótelek-vásárlási támogatás kivételével - teljes mértékben visszafizette, valamint a 13. § (1) bekezdésben meghatározott engedménnyel történő visszafizetés esetén a 14. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti időtartam eltelt.

24. § A munkáltatói kölcsön-kérelmek vizsgálata során az alábbi elbírálási sorrend az irányadó:

a)[103] a 8. § (1) bekezdése szerinti igénylő,

b) a lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkező igénylő,

c) a lakásigény mértékének megfelelő lakással rendelkező igénylő,

d) korszerűsítési kérelmek,

e)[104] akadálymentesítési kérelmek,

f)[105] lakáscélú pénzintézeti kölcsönök alapján fennálló tartozás kiváltására, csökkentésére irányuló kérelmek,

g)[106] egyéb, a 4. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek.

25. § (1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet - a helyi lakásügyi szerv által megállapított formanyomtatványon - a közvetlen munkahelyi vezető részletes írásbeli javaslatával ellátva, az elbíráláshoz szükséges okmányokkal, igazolásokkal együtt a helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani.

(2) Az igénylő a kérelem benyújtása után a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságát érinti 8 munkanapon belül köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonja maga után.

26. §[107] A helyi lakásügyi szerv - szakmai előkészítés mellett - folyamatosan nyilvántartásba veszi a kérelmeket, és az érdemi döntés várható idejéről - a kérelem benyújtásától számított 10 munkanapon belül - értesíti a kérelmezőt.

27. §[108] A helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelmek jogszerűségét a beérkezés sorrendjében vizsgálja meg, és a 8. §-ban foglaltak alapján javaslatot tesz a munkáltatói kölcsön összegére, valamint a 24. §-ban foglaltak figyelembevételével megállapítja az elbírálás sorrendjét, majd a 28. § (1) bekezdése szerinti bizottsági javaslatot 10 munkanapon belül továbbítja a döntésre jogosult vezetőnek.

28. § (1) A helyi lakásügyi szerv - a szakmailag előkészített - kérelmet az adott szervnél működő, e célra létrehozott bizottság elé terjeszti, és a bizottság javaslatát továbbítja a döntésre jogosult vezetőnek.

(2) A kérelem elbírálására - a (3)-(6) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(3) A Belügyminisztériummal szolgálati jogviszonyban álló igénylő esetén a kérelmek elbírálására a közigazgatási államtitkár vagy az általa kijelölt helyettes államtitkár jogosult.

(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével, a területi és területi jogállású, valamint a helyi katasztrófavédelmi szervekkel szolgálati jogviszonyban álló igénylő esetén a kérelmek elbírálására az országos katasztrófavédelmi főigazgató jogosult.

(5) A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekkel és intézményekkel szolgálati jogviszonyban álló igénylő esetén a kérelmek elbírálására a helyi lakásügyi szerv vezetője jogosult.

(6)[109]

29. § (1) A döntés előkészítésében a bizottsági részvételt biztosítani kell. A bizottság létszámát úgy kell megállapítani, hogy az arányban álljon az adott belügyi szerv szervezeti felépítésével és létszámával. A bizottság munkájában tagként az adott belügyi szervnél működő reprezentatív érdek-képviseleti szerv, szervek közös delegáltjának részvételét biztosítani kell. Minden tagnak csak egy szavazata lehet.

(2) A bizottság az egyes kérelmeket a helyi lakásügyi szerv szakmai előterjesztése alapján tárgyalja meg, és javaslatát többségi szavazattal alakítja ki, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A bizottság üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal tartja.

(4) A bizottság működésére vonatkozó egyéb, e rendeletben nem szabályozott kérdéseket az e rendelet hatálybalépését követő első bizottsági ülésen elfogadott ügyrendben kell rögzíteni.

30. § (1)[110] A döntésről a helyi lakásügyi szerv - 10 munkanapon belül - írásban tájékoztatja a dolgozót és az egyéb érintetteket.

(2) A munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos pénzügyi feladatokat a helyi lakásügyi szerv szerinti illetékes pénzügyi szerv látja el.

(3) A pénzügyi szerv a munkáltatói kölcsön, valamint a lakáscélú keret felhasználásáról háromhavonta, írásban tájékoztatást ad a helyi lakásügyi szerv vezetőjének.

(4) A munkáltatói kölcsön, valamint a lakáscélú keret kezelésére a helyi lakásügyi szervnek bankszámlaszerződést kell kötnie az erre feljogosított pénzintézettel.

31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

32. § (1) A szolgálati jogviszony alapján a dolgozót megillető kedvezmény az e rendelet hatálybalépése előtt, a rendelet hatálya alá tartozó szervtől munkáltatói kölcsönben részesült azon dolgozókat is megilleti, akik a korábbi szabályok szerint a szolgálati idő utáni kedvezményre jogot szereztek.

(2) A korábbi szabályok alapján munkáltatói kölcsönben részesített, és a szolgálati jogviszonyának ideje alapján kedvezményre jogot szerzett dolgozó részére a felemelt összegű kedvezmény csak a rendelet hatálybalépését követően alkalmazható, a kedvezmény visszamenőleges hatállyal nem érvényesíthető.

(3) A korábbi jogszabályok alapján munkáltatói kölcsönben részesített dolgozó a kölcsöntartozását a kölcsönszerződésben foglalt eredeti feltételek mellett köteles visszafizetni, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetés esetére vonatkozó engedményre azonban e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(4) A korábbi jogszabályok alapján folyósított, a szolgálati jogviszony megszüntetése következtében felmondással érintett, de még folyamatban lévő munkáltatói kölcsön ügyekben az e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(5) A korábbi szabályok alapján a fiatal házas vagy nagycsaládos dolgozó első önálló lakásépítéséhez, lakásvásárlásához nyújtott kedvezményes munkáltatói kölcsönben részesített dolgozó esetében, új munkáltatói kölcsön nyújtásakor a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény jóváírására feljogosító szolgálati jogviszony időtartamának számításakor, a korábban számításba vett 15 évet nem lehet figyelembe venni.

(6)[111] A Nemzeti Közszolgálati Egyetem azon dolgozóit - ideértve a kirendelt és vezényelt állományt is -, akik 2011. december 31-én a Rendőrtiszti Főiskolával szolgálati jogviszonyban álltak, jogviszonyuk megszűnéséig e rendelet alkalmazásában belügyi szolgálati jogviszonyban állónak kell tekinteni.

33. §[112] A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnél 2014. március 1. napján igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban továbbfoglalkoztatott, 2014. február 28. napján munkáltatói kölcsönnel rendelkező dolgozó munkáltató által nyújtott meglévő munkáltatói kölcsönét és az arra vonatkozó támogatói megállapodását a foglalkoztatási jogviszony jellegének megváltozása nem érinti.

34. §[113] A Nemzeti Szakértői és Kutató Központnál 2017. január 1-jével továbbfoglalkoztatott, 2016. december 31. napján munkáltatói kölcsönnel rendelkező dolgozó munkáltató által nyújtott meglévő munkáltatói kölcsönét és az arra vonatkozó támogatói megállapodását a foglalkoztatási jogviszony jellegének megváltozása nem érinti.

35. §[114] A rendeletnek az egyes lakhatási támogatásokkal, valamint egyéb belügyi feladatokkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 31/2018. (XII. 19.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő eljárásokban és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

36. §[115] E rendeletnek az egyes lakhatási támogatásokkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 11/2019. (IV. 8.) BM rendelettel megállapított rendelkezéseit a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban lévőkre 2019. február 1-jétől kell alkalmazni. A 2019. február 1-jén rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban továbbfoglalkoztatott 2019. január 31. napján fennálló lakáscélú munkáltatói kölcsönét a foglalkoztatási jogviszonyának megváltozása nem érinti.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelethez[116]