2019. évi CVIII. törvény
az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról
1. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 2. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A házelnök)
"k) kinevezi és felmenti a főigazgatót, valamint az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szervek vezetőit; a munkáltatói jogokat az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja,"
2. § Az Ogytv. 5. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az Országgyűlés jegyzői)
"h) segítik az ülést vezető elnököt a tárgyalási rend fenntartásában."
3. § (1) Az Ogytv. 10. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(A házelnök, alelnök és jegyző megbízatása megszűnik)
"f) miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré vagy államtitkárrá történő kinevezésével, vagy
g) ha adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben."
(2) Az Ogytv. 10. § (2) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(A háznagy megbízatása megszűnik:)
"f) miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré vagy államtitkárrá történő kinevezésével, vagy
g) ha adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben."
4. § Az Ogytv. 11. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei között)
"o) dönt a protokolláris jellegű napirenden kívüli felszólalások, valamint a köztársasági elnök napirenden kívüli felszólalásához kapcsolódó képviselőcsoport-vezetői hozzászólások engedélyezéséről,"
5. § Az Ogytv. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A Házbizottság a döntéseit valamennyi - szavazati joggal rendelkező - tagjának egyhangú szavazatával hozza meg, ennek hiányában a 11. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakról az Országgyűlés vita nélkül, egyéb kérdésekben a házelnök dönt."
6. § Az Ogytv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a személyükre vonatkozó változásra, illetve a megüresedett hely betöltésére - a képviselőcsoport-vezetőknek az érintett független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint - a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek."
7. § Az Ogytv. 19. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az állandó bizottság elnökének, alelnökének vagy tagjának megbízatása megszűnik)
"i) miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré vagy államtitkárrá történő kinevezésével."
8. § Az Ogytv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság a működési rendjét - az állandó bizottságok működésére vonatkozó házszabályi rendelkezések keretei között - maga állapítja meg."
9. § Az Ogytv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Ogytv. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az eseti bizottságra a 15. § (2) és (4) bekezdését, a 17. § (1) és (4) bekezdését, a 18. § (2), (3), (5) és (6) bekezdését, a 18. § (4) bekezdésének személyi javaslatra vonatkozó rendelkezéseit, a 19-20. §-t, valamint a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell.
(5) Az Országgyűlés által megválasztott közjogi tisztséget betöltő személyt (a továbbiakban: Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő) jelölő eseti bizottságra a 17. § (1) bekezdését, valamint a 18-20. §-t alkalmazni kell, a (3)-(4) bekezdést nem kell alkalmazni."
10. § Az Ogytv. III/A. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
"III/A. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS NEVÉNEK ÉS JELKÉPÉNEK HASZNÁLATA
10/D. A jelkép fogalma, a jelkép használatának általános szabályai
27/D. § (1) Az
a) Országgyűlés, az Országház és a Parlament elnevezés,
b) Országház képe, az Országház stilizált képe vagy sziluettje
[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: jelkép] a szabad felhasználás e Fejezetben meghatározott szabályainak megfelelően vagy a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság vagy annak meghatalmazása alapján az Országgyűlés Hivatalának mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulása (a továbbiakban: hozzájárulás) megadását követően használható.
(2) E Fejezet alkalmazásában a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság eljárásán a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság meghatalmazása alapján eljáró Országgyűlés Hivatalának mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjének az eljárását is érteni kell.
(3) A jelkép használata
a) nem sértheti az Országgyűlés méltóságát, továbbá
b) nem eredményezheti azt a látszatot, hogy a jelkép használója vagy annak tevékenysége összefüggésben áll az Országházzal, az Országgyűléssel, vagy annak tevékenységével, kivéve, ha a használathoz kapott hozzájárulásból ez következik.
(4) A jelkép használatához közérdek fűződik.
(5) A jelkép 27/E. § szerinti szabad felhasználása és a 27/F. § szerinti, hozzájáruláson alapuló használathoz adott hozzájárulás nem minősül a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) alkalmazásában védjegybejegyzési, illetve megújítási eljárásokban védjegyoltalomban részesítéshez való hozzájárulásnak.
(6) A jelkép Vt. szerinti védjegybejegyzési, illetve megújítási eljárásokban védjegyoltalomban részesítendő megjelölésként vagy annak részeként történő használata a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulásához kötött. Amennyiben a jelképet tartalmazó megjelölés az e bekezdés szerinti hozzájárulás alapján védjegyoltalomban részesül, úgy ezen hozzájárulás a 27/F. § szerinti hozzájárulásnak is minősül a védjegyoltalom időtartamára nézve.
10/E. A jelkép szabad felhasználása
27/E. § Az Országház képe, az Országház stilizált képe vagy sziluettje
a) az Országházról mint kiemelt turisztikai célpontról történő tájékoztatás, városképről készített felvétel, valamint ajándék- és emléktárgyon történő megjelenítés céljából,
b) politikai hírszolgáltatás képi illusztrálására,
c) tankönyvekben,
d) filmalkotásokban, valamint
e) idegenforgalmi célú, illetve művészeti kiadványokban
hozzájárulás nélkül használható.
10/F. A jelkép hozzájáruláson alapuló használata
27/F. § (1) A jelkép 27/E. §-ban nem szabályozott használatához hozzájárulás szükséges. A hozzájárulásról a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az e Fejezetben meghatározott eljárás során, egyfokú eljárásban dönt. Az eljárás nem közigazgatási eljárás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra vonatkozó kérelmet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnökének címezve az Országgyűlés Hivatalához kell benyújtani.
(3) A hozzájárulás megadása iránti kérelem tartalmazza
a) a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét,
b) a jelkép használatának célját,
c) a jelkép használatára irányuló tevékenység részletes leírását,
d) a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyét,
e) a jelkép várható elhelyezését (ha a jelkép használatának célja épületen vagy építményen való elhelyezés), valamint
f) a jelkép használatára irányuló tevékenység megkezdésének időpontját és a használat várható időtartamát.
(4) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a hozzájárulás megadására vonatkozó döntése során különösen azt vizsgálja, hogy a jelkép használatával érintett tevékenység
a) nem sérti-e az Országgyűlés méltóságát, illetve
b) nem tekinthető-e - a 27/D. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel - megtévesztőnek.
A döntést nem szükséges indokolni.
(5) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelemről a beérkezéstől számított kilencven napon belül dönt.
(6) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a jelkép használatára adott hozzájárulást - indokolási kötelezettség mellett - visszavonhatja.
(7) A jelkép használójának a hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatot a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyén és annak teljes időtartama alatt magánál kell tartania.
10/G. Jogosulatlan jelképhasználat
27/G. § (1) Aki
a) a jelkép használatához nem kapta meg a hozzájárulást,
b) a jelképet nem a 27/D. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, illetve a 27/E. §-ban meghatározott módon és célra használja, vagy
c) a jelképet a hozzájárulást megalapozó kérelemben foglaltaktól eltérően használja,
jogosulatlan jelképhasználónak minősül (a továbbiakban: jogosulatlan jelképhasználat).
(2) Az Országgyűlés Hivatala által meghatalmazott személy ellenőrizheti, hogy a jelképhasználat nem minősül-e az (1) bekezdés alapján jogosulatlannak.
27/H. § (1) Ha
a) a jelkép használatához a kérelmező nem kapta meg a hozzájárulást,
b) a nyilatkozat kiadását a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elmulasztotta, vagy
c) a jelkép használatára kapott hozzájárulást a 27/F. § (6) bekezdése szerint visszavonták,
az elutasító nyilatkozat közlésétől, a 27/F. § (5) bekezdésében foglalt határidő leteltétől, illetve a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat kézbesítésétől számított harminc napon belül a kérelmező vagy akitől a hozzájárulást visszavonták, az Országgyűlés Hivatala ellen pert indíthat. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, a bíróság a perben a polgári peres eljárás szabályainak megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazásával jár el.
(2) A bíróság
a) a nyilatkozat kiadására vonatkozó eljárási szabályok megsértése esetén ismételt döntéshozatalra,
b) a nyilatkozat kiadásának elmulasztása esetén annak kiadására, vagy
c) a hozzájárulás visszavonása esetén a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat hatályon kívül helyezésére
utasíthat.
27/I. § (1) Az Országgyűlés Hivatala a jogosulatlan jelképhasználatról való tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül - legalább harmincnapos határidő tűzésével - felszólítja a jogosulatlan jelképhasználót a jelkép használatának megszüntetésére, vagy - a 27/G. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben - a jelkép használatára adott hozzájárulást megalapozó kérelemben foglaltaknak megfelelő használatára.
(2) Az Országgyűlés Hivatala - az (1) bekezdés szerinti felszólítás teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követő harminc napon belül - a jogosulatlan jelképhasználóval szemben a Polgári Törvénykönyvnek a személyiségi jogok megsértésére irányadó rendelkezései megfelelő alkalmazásával követelheti
a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
b) a jogsértés abbahagyását és a jogosulatlan jelképhasználó eltiltását a további jogsértéstől,
c) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását,
d) azt, hogy a jogosulatlan jelképhasználó vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint,
e) a jogsértéssel összefüggésben keletkezett nem vagyoni sérelemért sérelemdíj fizetésére kötelezést.
(3) Az Országgyűlés Hivatala által jogosulatlan jelképhasználat miatt indított perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, a bíróság a perben a polgári peres eljárás szabályainak megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazásával jár el."
11. § (1) Az Ogytv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Ogytv. 28. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni. Az Országgyűlés szavazásain jelen lévőnek a szavazásban - a házszabályi rendelkezések szerint - részt vevő képviselőt kell tekinteni.
(2a) A képviselő az Országgyűlés, valamint az országgyűlési bizottság üléséről való távolmaradását előzetesen bejelenti."
(2) Az Ogytv. 28. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3a) Az Országgyűlés alelnökei, háznagya és jegyzői - feladataik ellátása során, valamint tisztségükből adódó általános felelősségük keretében - őrködnek az Országgyűlés tekintélyének, valamint a házszabályi rendelkezéseknek a tiszteletben tartása felett."
(3) Az Ogytv. 28. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A képviselő az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény melléklete szerinti eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig (a továbbiakban együtt: eskütétel) - az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együtt járó feladatok elvégzésének kivételével - az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein nem vehet részt, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választható meg, valamint képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt.
(7) Ha az esküokmány érvényességével kapcsolatban kétség merül fel, a képviselő a (6) bekezdés szerinti jogait az esküokmány érvényességének - a határozati házszabályi rendelkezések szerinti - megállapításáig nem gyakorolhatja."
12. § Az Ogytv. 29/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az 5. § (1) bekezdés e) pontjának, a 28. § (1) és (5)-(7) bekezdésének, a 30. §-nak, a 38/C. §-nak, a 40. § (3) bekezdésének, a 42. § (8) bekezdésének, a 18. alcímnek, az 53. § (2)-(5) bekezdésének, az 57. § (2) bekezdésének, az 58. § (3) bekezdésének, az 59. § (7) bekezdésének, a VIII. Fejezetnek, a 96. §-nak, a 97. §-nak, a 98. §-nak, a 100. §-nak, a 101. § (2) bekezdésének, a 103. §-nak, a 36. alcímnek, a 37. alcímnek és a 39. alcímnek a képviselőkre, a 38. alcímnek a független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 124/U. §-t, továbbá - a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben - a 28. § (4) bekezdését a szószólóra is alkalmazni kell."
13. § (1) Az Ogytv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Költségvetési Tanács elnöke, európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontként meghatározott indítványok tárgyalása során az Európai Parlament magyarországi képviselője, az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, külön törvényben erre feljogosított személyek, valamint - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre. Az Európai Parlament magyarországi képviselője az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottság valamennyi ülésére meghívást kap."
(2) Az Ogytv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az országgyűlési bizottság elnöke az országgyűlési bizottság ülésére szakértőt hívhat meg. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - az országgyűlési bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, amelyről az országgyűlési bizottság dönt."
(3) Az Ogytv. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Képviselőcsoportonként egy szakértő az országgyűlési bizottság ülésén adott napirendi pont tárgyalásánál jelen lehet."
14. § Az Ogytv. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésen legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét. A nemzetiségi képviselő - a Házbizottság által a független képviselők számára biztosított lehetőségen felül - rendes ülésszakonként további egy, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpelláció elmondására is jogosult, amelynek tárgyalására olyan ülésen van lehetőség, amelyen független képviselő által benyújtott interpelláció elhangzására nem kerül sor."
15. § Az Ogytv. 43. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az azonnali kérdések órájában az Alaptörvény szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett távolléte esetén előzetesen tájékoztatja a házelnököt a válaszadásra feljogosított személyről.
(3) Ha a válaszadásra kötelezett nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a képviselő személyes válaszadást kérő nyilatkozatát követő harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. A személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik és az azonnali kérdést visszavontnak kell tekinteni, ha a képviselőcsoport vezetője ezen határidő alatt azt nem sorolja be, vagy a határidő alatt besorolt kérdést - ide nem értve azt az esetet, amikor az azonnali kérdés azért nem hangzik el, mert a képviselő személyes válaszadást kér - az általa megjelölt képviselő az ülésen nem teszi fel."
16. § Az Ogytv. 44. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Ha törvény Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő megválasztása vagy más megbízatást, tisztséget betöltő személy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottság a jelöltet meghallgatja és a személyi javaslatot véleményezi. A miniszteri tisztségre javasolt személy miniszterré történő kinevezésének támogatásáról az országgyűlési bizottság nyílt szavazással határoz.
(3) Az országgyűlési bizottság az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselőnek jelölt személy meghallgatása alapján kialakított véleményét az Országgyűlésnek benyújtja. Más jelöltek esetében véleményét a házelnöknek küldi meg, aki azt a javaslattételi, illetve a kinevezési jogkör gyakorlójához eljuttatja."
17. § Az Ogytv. 44/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A házelnök a képviselő részére a képviselői tisztség betöltésének igazolása céljából képviselői igazolványt állít ki."
18. § Az Ogytv. 18. alcíme helyébe a következő alcím lép, és az Ogytv. a következő 18/A. alcímmel egészül ki:
"18. A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az Országgyűlés ülésén
45. § (1) Az Országgyűlés ülésén az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése az ülést vezető elnök feladata, amelyben őt az ülés vezetésében közreműködő jegyző, valamint az általa a tárgyalási rend fenntartására felkért bármely, az ülésteremben tartózkodó jegyző, alelnök és háznagy is segíti.
(2) Az ülést vezető elnök az ülés vezetésében közreműködő jegyzőt vagy az ülésteremben tartózkodó bármely jegyzőt, alelnököt és háznagyot felkérheti a 46/C-46/G. §-ban foglalt jogellenes magatartás megszüntetésében való közreműködésre. A felkért jegyző, alelnök és háznagy tárgyalási rend helyreállítása érdekében történő eljárása miatt vele szemben a 46/E-46/F. §-ban foglalt magatartásokhoz fűzött jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Ha a felkért jegyző, alelnök és háznagy az ülést vezető elnök kérésének nem tesz eleget, vele szemben a 10. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazhatók.
(3) A 46-46/G. §-ban foglalt rendelkezéseket - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyként vagy a helyettesítésére jogosult személyként részt vevő tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben csak az ülést vezető elnök általi rendreutasításra, illetve figyelmeztetésre kerülhet sor.
(4) Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket - a 47. § (1) bekezdése, a 49. § (2) bekezdése és az 50. § kivételével - az Európai Parlament magyarországi képviselője tekintetében is alkalmazni kell.
(5) Az ezen alcímben meghatározott eljárási határidők számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.
(6) A 46. § (2) bekezdése, a 46/A. §, a 46/B. § (2) bekezdése és a 46/C. § (2) bekezdése alkalmazásában a napirend önálló napirendi pontnak nem minősülő valamennyi része ugyanazon napirendi pontnak minősül.
46. § (1) Azt a képviselőt, aki
a) felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli,
b) közbeszólásával a felszólalást vagy az ülés vezetését kirívó mértékben zavarja,
az ülést vezető elnök rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti.
(2) Az ülést vezető elnök az (1) bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén megvonhatja a felszólalási jogot a képviselőtől, aki ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel.
46/A. § Az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a felszólalási jogot attól a képviselőtől, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését kifogásolja. Az a képviselő, akitől a felszólalási jogot megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel, de kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.
46/B. § (1) Azt a képviselőt, aki az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - sértő vagy illetlen kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, az ülést vezető elnök rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti.
(2) Az ülést vezető elnök az (1) bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén megvonhatja a felszólalási jogot a képviselőtől, aki ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel.
46/C. § (1) Azt a képviselőt, aki a házszabályi rendelkezések szemléltetésre vonatkozó rendelkezéseit megsérti, az ülést vezető elnök rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti.
(2) Az ülést vezető elnök az (1) bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén megvonhatja a felszólalási jogot a képviselőtől, aki ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel.
46/D. § Azt a képviselőt, aki az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - kirívóan sértő vagy megfélemlítő kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, az ülést vezető elnök az adott ülésnapról vagy ülésről kizárhatja vagy a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.
46/E. § Azt a képviselőt, aki az ülés, a vita vagy a szavazás menetét zavarja, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében zavarja, az ülést vezető elnök az adott ülésnapról vagy ülésről kizárhatja vagy a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.
46/F. § Ha a képviselő az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében akadályozza, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.
46/G. § Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszak alkalmazásával közvetlenül fenyeget, fizikai erőszak alkalmazására felhív, más kivezettetését akadályozza vagy fizikai erőszakot alkalmaz, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.
46/H. § (1) Ha a képviselő a 46-46/G. § szerinti magatartás tanúsításával az ülést vezető elnök sorozatos rendreutasítása, illetve figyelmeztetése ellenére sem hagy fel, a képviselő az üléstermet köteles haladéktalanul elhagyni, és az adott ülésnapon az ülésteremben a továbbiakban - a szavazások időtartamát kivéve - nem tartózkodhat.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény beálltát az ülést vezető elnök az Országgyűlés ülésén bejelenti. Az ülést vezető elnök a bejelentését - a bejelentés okának és a jogkövetkezmény jogalapjának megjelölésével - három munkanapon belül írásban is közli a képviselővel.
(3) Az 51. § és az 51/A. § rendelkezéseit - a kizárt képviselőre vonatkozó szabályok szerint -, valamint az 52. §-t az (1) bekezdés szerinti magatartást tanúsító képviselő esetében is megfelelően alkalmazni kell.
47. § (1) A házelnök a képviselő tiszteletdíját
a) a 46. § (2) bekezdése szerinti esetben - a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti magatartás tanúsítása esetén - minimum a képviselő egyhavi tiszteletdíja összegének felével, de legfeljebb egyhavi tiszteletdíja összegével,
b) a 46/B. § (2) bekezdése és a 46/C. § (2) bekezdése szerinti esetben minimum a képviselő egyhavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb kéthavi tiszteletdíja összegével,
c) a 46/D. § és a 46/E. § szerinti esetben minimum a képviselő kéthavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb négyhavi tiszteletdíja összegével,
d) a 46/F. § és a 46/G. § szerinti esetben minimum a képviselő négyhavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb hathavi tiszteletdíja összegével
megegyező mértékben csökkenti.
(2) A házelnök - az ülést vezető elnök vagy bármely képviselőcsoport vezetőjének írásbeli kezdeményezésére vagy hivatalból - elrendelheti a képviselő kitiltását
a) a 46/B. § (2) bekezdése és a 46/C. § (2) bekezdése szerinti esetben legfeljebb három ülésnapra vagy legfeljebb nyolc naptári napra,
b) a 46/D. § és a 46/E. § szerinti esetben legfeljebb hat ülésnapra vagy legfeljebb tizenöt naptári napra,
c) a 46/F. § szerinti esetben legfeljebb tizenkét ülésnapra vagy legfeljebb harminc naptári napra,
d) a 46/G. § szerinti esetben legfeljebb huszonnégy ülésnapra vagy legfeljebb hatvan naptári napra.
(3) A házelnök az (1) és (2) bekezdés szerinti döntését - az ülést vezető elnök által alkalmazott intézkedés, valamint a 46/H. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmény mellett vagy annak hiányában - a magatartás tanúsítását követő tizenöt napon belül hozza meg. A házelnök a döntését - indokolással ellátva - írásban haladéktalanul közli a képviselővel.
48. § (1) Az Országgyűlés ülésnapjáról vagy üléséről kizárt képviselő az üléstermet köteles haladéktalanul elhagyni, és az adott ülésnapon vagy ülésen az ülésteremben a továbbiakban - a szavazások időtartamát kivéve - nem tartózkodhat.
(2) Ha a kizárt képviselő az ülést vezető elnök ülésterem elhagyására irányuló felszólításának nem tesz eleget, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.
(3) Az ülést vezető elnök a kizárás elrendeléséről szóló döntését - az intézkedés okának és jogalapjának megjelölésével - a kizárást követő három munkanapon belül írásban is közli a képviselővel.
49. § (1) A kitiltott képviselő az Országház, az Országgyűlés Irodaháza és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területét köteles elhagyni, a kitiltás időtartama alatt azok területén - a 49/A. § (7) bekezdésében és az 51. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - nem tartózkodhat, illetve oda nem léphet be.
(2) Ha az ülést vezető elnök által azonnali hatállyal kitiltott képviselő az ülést vezető elnök ülésterem elhagyására irányuló felszólításának nem tesz eleget, a vele szemben elrendelendő tiszteletdíj-csökkentés összegének a felső határa a kétszeresére emelkedik.
(3) Az ülést vezető elnök az azonnali hatályú kitiltás elrendeléséről szóló döntését - az intézkedés okának és jogalapjának megjelölésével - az azonnali hatállyal elrendelt kitiltást követő három munkanapon belül írásban is közli a képviselővel.
(4) Az ülést vezető elnök által azonnali hatállyal elrendelt kitiltás időtartama tizenöt naptári nap. A házelnök által elrendelt kitiltás időtartama a 47. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig terjedhet, azzal, hogy a kitiltás első napja a házelnök döntésének jogerőre emelkedését követő első ülésnap vagy első naptári nap.
(5) A kitiltás időtartamának számításakor a rendes ülésszakok közötti időtartamot is figyelembe kell venni. Az ülésnapokra elrendelt kitiltás hatálya kiterjed a kitiltással érintett ülésnapok közötti naptári napokra is.
49/A. § (1) A kitiltott képviselő az Országgyűlés ülésén a szavazati jogát - nyílt szavazás esetén - megbízott útján gyakorolhatja.
(2) A képviselőcsoporthoz tartozó kitiltott képviselő a szavazati jogának (1) bekezdés szerinti gyakorlása érdekében kitiltása teljes időtartamára a képviselőcsoport vezetője részére adhat képviseleti megbízást. A képviselőcsoport-vezető a képviseleti megbízást nem utasíthatja vissza. A képviselőcsoport-vezető akadályoztatása esetén a megbízást a képviselőcsoport-vezető által kijelölt vezetőhelyettes látja el.
(3) A kitiltott képviselőcsoport-vezető a szavazati jogának (1) bekezdés szerinti gyakorlása érdekében vezetőhelyettese részére adhat megbízást.
(4) A kitiltott független képviselő a szavazati jogának (1) bekezdés szerinti gyakorlása érdekében kitiltása teljes időtartamára egy képviselő részére adhat képviseleti megbízást.
(5) A megbízást ellátó képviselő a kitiltott képviselő nevében és megbízása szerint gyakorolja a szavazati jogot. A kitiltott képviselő és a megbízást ellátó képviselő előzetesen, írásbeli megállapodásban is rögzítheti a kitiltott képviselő szavazási szándékát. A megbízást ellátó képviselőt a kitiltott képviselő egyéb jogai nem illetik meg és egyéb kötelezettségei nem terhelik.
(6) Ha a kitiltott képviselő a gépi szavazást követően úgy ítéli meg, hogy az elektronikus nyilvántartás nem a szándéka szerinti eredményt tartalmazza, egy napon belül bejelentést tehet az Országgyűlés jegyzőihez. A kihirdetett szavazási eredményt ez nem módosítja.
(7) Titkos szavazás esetén a kitiltott képviselő a szavazás időtartama alatt a házelnök által kijelölt helyiségben gyakorolhatja a szavazati jogát.
50. § A tiszteletdíj-csökkentés összegének megállapításakor az intézkedés elrendelésére okot adó magatartás tanúsításának hónapjában a képviselőt megillető tiszteletdíj levonásoktól mentes teljes összegét kell figyelembe venni.
51. § (1) Az ülést vezető elnök által kizárt vagy azonnali hatállyal kitiltott képviselő a döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól - a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel - annak megállapítását, hogy az intézkedés elrendelésének nem volt helye, azzal, hogy a 48. § (2) bekezdése esetén a kizárás önálló kérelemben nem, csak az azonnali hatályú kitiltással szemben benyújtott kérelemben vitatható.
(2) A házelnök 47. § szerinti döntésével érintett képviselő a döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól - a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel - a döntés hatályon kívül helyezését.
(3) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő ugyanazon magatartása tekintetében elrendelt intézkedésekkel szemben benyújtott (1) és (2) bekezdés szerinti valamennyi kérelmet egy eljárásban, együttesen bírálja el az utolsó kérelem beérkezését követő húsz napon belül. Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálásának határideje a 47. § szerinti intézkedés megtételére vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltével kezdődik.
(4) Ha a képviselő a kérelmében ezt indítványozza, akkor a jogorvoslati eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság őt meghallgatja. A képviselő a bizottság ülésén - a meghallgatáson való részvétel céljából, annak időtartama alatt - az esetleges kitiltására való tekintet nélkül jelen lehet.
(5) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak a képviselő (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelme tárgyában hozott döntéséről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről a bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt és a házelnököt.
(6) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad, akkor a képviselővel szemben elrendelt intézkedés nem hajtható végre és a fegyelmi eljárás megszűnik. A bizottság e döntését az Országgyűlés soron következő ülésén ismertetni kell.
(7) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt vagy a kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidőben nem dönt, a képviselő az adott kérelem vonatkozásában a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság döntésének, illetve az (5) bekezdés szerinti tájékoztatónak az írásbeli közlését követő nyolc napon belül - a házelnökhöz benyújtott kérelemmel - kérheti az Országgyűléstől
a) az (1) bekezdés szerinti esetben annak megállapítását, hogy az intézkedés elrendelésének nem volt helye,
b) a (2) bekezdés szerinti esetben a döntés hatályon kívül helyezését.
(8) A (7) bekezdés szerinti kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.
(9) Az Országgyűlés
a) az (1) bekezdés szerinti kérelem esetén az ülést vezető elnök intézkedését helybenhagyhatja, vagy a kérelemnek helyt adva megállapíthatja, hogy az intézkedésnek nem volt helye,
b) a (2) bekezdés szerinti kérelem esetén a házelnök döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva a házelnök döntését hatályon kívül helyezheti.
(10) Ha az Országgyűlés a képviselő kérelmének helyt ad, a képviselővel szemben elrendelt intézkedés nem hajtható végre és a fegyelmi eljárás megszűnik.
51/A. § (1) A házelnök az ülést vezető elnök által elrendelt kizárás vagy azonnali hatályú kitiltás hatályát kivételesen, hivatalból, méltányossági jogkörben eljárva, a kizárás vagy azonnali hatályú kitiltás elrendelését követő öt napon belül megszüntetheti. E döntéséről a házelnök haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt, az ülést vezető elnököt, valamint a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökét.
(2) A házelnök (1) bekezdés szerinti döntésével az elrendelt intézkedés hatálya - ideértve a 48. § (2) bekezdése alapján elrendelt további intézkedést is - megszűnik, illetve a 49. § (2) bekezdésében foglaltak az adott magatartás tekintetében nem alkalmazhatóak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés nem zárja ki az 51. § szerinti eljárás lefolytatását.
51/B. § (1) Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás megkezdését vagy folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az üléstermet, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.
(2) Az ülés berekesztése esetén a házelnök az új ülést a 34. § (2) bekezdése szerinti határidőkre tekintet nélkül hívhatja össze. Az így összehívott ülés napirendjén kizárólag a berekesztett ülés napirendjén szereplő azon napirendi pontok szerepelhetnek, amelyek tárgyalási vagy döntéshozatali szakasza nem zárult le.
52. § (1) A képviselőre nézve rendelkezést tartalmazó, ezen alcím szerinti, írásba foglalt döntést az Országgyűlés Hivatalának belső kézbesítési rendszerén keresztül kell közölni az érintett képviselővel vagy az általa megbízott személlyel. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt a képviselő vagy az általa megbízott személy kézhez vette.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kézbesítés sikertelen, legkésőbb a sikertelen kézbesítést követő napon a döntést elektronikus úton, az Országgyűlés Hivatala által a képviselő részére biztosított elektronikus levelezési címre történő megküldéssel kell közölni. Ebben az esetben a döntés közlésének napja az a nap, amelyen az - az elektronikus levelezőrendszer visszaigazolása szerint - kézbesítésre került.
18/A. A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az országgyűlési bizottság ülésén
52/A. § (1) A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében az országgyűlési bizottság elnöke és az országgyűlési bizottság a 46-46/G. §-ban foglalt rendelkezéseket az ezen alcímben foglalt eltérésekkel alkalmazhatja az országgyűlési bizottság ülésén jelen lévő képviselő tekintetében.
(2) Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket - az 52/D. § (3) bekezdése és az 52/E. § (1) bekezdése kivételével - az Európai Parlament magyarországi képviselője tekintetében is alkalmazni kell.
(3) Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket - az (1) és (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - a bizottsági ülésen tanácskozási joggal rendelkező személyként vagy a helyettesítésére jogosult személyként részt vevő, továbbá a bizottság ülésén felszólaló személy tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben csak a bizottság elnöke általi rendreutasításra, illetve figyelmeztetésre kerülhet sor.
(4) A napirendi pont előterjesztője tekintetében csak a (3) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók. Amennyiben a napirendi pont előterjesztője képviselő, vele szemben az 52/E. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint tiszteletdíj-csökkentés elrendelése is kezdeményezhető.
52/B. § (1) Az országgyűlési bizottság elnöke rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti a 46. § (1) bekezdésében, a 46/B. § (1) bekezdésében vagy a 46/C. § (1) bekezdésében meghatározott magatartást tanúsító képviselőt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén az országgyűlési bizottság elnöke megvonhatja a képviselő felszólalási jogát.
(3) Az országgyűlési bizottság elnöke rendreutasítás, illetve figyelmeztetés nélkül megvonhatja a 46/A. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselő felszólalási jogát. A képviselő ebben az esetben kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti intézkedés alkalmazása esetében a képviselő ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel.
52/C. § Az országgyűlési bizottság - bármely tagjának indítványára - vita nélkül dönthet arról, hogy a 46/B. § (2) bekezdésében, a 46/C. § (2) bekezdésében, a 46/D. §-ban vagy a 46/E. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselő felszólalási jogát a bizottsági ülés hátralévő időtartamára megvonja.
52/D. § (1) Az országgyűlési bizottság - bármely tagjának indítványára - vita nélkül dönthet arról, hogy elrendeli a 46/F. §-ban vagy a 46/G. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselő bizottsági ülésről történő azonnali hatályú kitiltását. A kitiltás elrendeléséről szóló döntést az országgyűlési bizottság elnöke a 49. § (3) bekezdésében és az 52. §-ban foglaltak szerint közli a képviselővel.
(2) Az (1) bekezdés alapján kitiltott képviselő köteles a bizottsági üléstermet elhagyni és oda a bizottsági ülés időtartama alatt nem térhet vissza.
(3) Ha a kitiltott képviselő a bizottsági üléstermet nem hagyja el, a vele szemben az 52/E. § (1) bekezdése alapján elrendelhető tiszteletdíj-csökkentés felső határa a kétszeresére emelkedik.
52/E. § (1) Az országgyűlési bizottság - bármely tagjának indítványára - vita nélkül dönthet arról, hogy a 46/B. § (2) bekezdésében vagy a 46/C-46/G. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselővel szemben kezdeményezi a házelnöknél a 47. § (1) bekezdése szerinti tiszteletdíj-csökkentés elrendelését az 50. §-ban foglaltak figyelembevételével.
(2) Az országgyűlési bizottság - bármely tagjának indítványára - vita nélkül dönthet arról, hogy a 46/B. § (2) bekezdésében, a 46/C. § (2) bekezdésében vagy a 46/D-46/G. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselővel szemben kezdeményezi a házelnöknél a 47. § (2) bekezdése szerinti kitiltás elrendelését.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kezdeményezést indokolással ellátva, a magatartás tanúsítását követő nyolc napon belül, a hitelesített jegyzőkönyv megküldésével a bizottság elnöke juttatja el a házelnökhöz. A házelnök döntésének határidejére és a döntés közlésére a 47. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerint elrendelhető intézkedések alkalmazhatók együtt és az azok alapjául szolgáló magatartás tanúsítása esetén az országgyűlési bizottság vagy annak elnöke által ezen alcím alapján elrendelhető intézkedések mellett is.
52/F. § Az országgyűlési bizottság által az 52/D. § alapján azonnali hatállyal kitiltott képviselő, valamint az 52/E. § szerinti kezdeményezés alapján a házelnök 47. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti döntésével érintett képviselő a jogorvoslati eljárás lefolytatására irányuló kérelmét az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint nyújthatja be. A jogorvoslati eljárás lefolytatására az 51. § (3)-(10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy
a) az 51. § (5) bekezdése szerinti döntésről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke az érintett országgyűlési bizottság elnökét is tájékoztatja,
b) a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság 51. § (6) bekezdése szerinti döntését az érintett országgyűlési bizottság soron következő ülésén kell ismertetni.
52/G. § Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket az albizottság tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy az 52/E. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben az albizottság az albizottságot létrehozó országgyűlési bizottságnak javasolhatja a házelnök intézkedésének kezdeményezését. Az albizottságot létrehozó országgyűlési bizottság - a kezdeményezésről szóló döntése esetén - a magatartás tanúsításától számított nyolc napon belül, az 52/E. § (3) bekezdésében foglaltak szerint juttatja el kezdeményezését a házelnökhöz.
52/H. § Az ezen alcímben meghatározott eljárási határidők számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni."
19. § Az Ogytv. 53. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az ülést vezető elnök az Országgyűlési Őrséggel kivezettetheti az ülésteremből azt a 46/G. § alapján kitiltott képviselőt, aki az ülést vezető elnök felszólítása ellenére sem hagyja el a termet.
(3) Az Országgyűlési Őrség gondoskodik arról, hogy a kitiltott képviselő a kitiltás időtartama alatt - a 49/A. § (4) bekezdésében és az 51. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - ne léphessen be az Országházba, az Országgyűlés Irodaházába, továbbá az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére."
20. § Az Ogytv. 54. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ha az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépett személy a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét megszegi, az Országgyűlési Őrség a házelnök vagy a háznagy egyidejű tájékoztatásával onnan kivezetheti. A házelnök döntése alapján - legfeljebb hat hónapra vagy az adott ülésszak végéig - megtagadható az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére történő belépése annak a személynek, aki a (3) bekezdésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegte, továbbá annak, akiről az Országgyűlési Őrség megalapozottan feltételezi, hogy az (1) bekezdésben meghatározott épületekben az Országgyűlés működését megzavaró, az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő tevékenységet folytatna, vagy magatartásával az ott tartózkodók biztonságát veszélyeztetné."
21. § (1) Az Ogytv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Ogytv. 59. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Az Országgyűlés ülését, a törvényalkotási bizottság ülését, valamint az (1a) bekezdés alapján meghatározott bizottsági ülést zártláncú audiovizuális rendszer közvetíti.
(1a) A bizottság elnökének kezdeményezésére a házelnök dönt a kinevezéssel vagy jelöléssel kapcsolatos nyilvános bizottsági meghallgatás, valamint egyéb nyilvános bizottsági ülés zártláncú audiovizuális rendszerben történő közvetítéséről."
(2) Az Ogytv. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A zártláncú audiovizuális rendszerrel nem közvetített nyilvános országgyűlési bizottsági ülést a médiaszolgáltató közvetítheti vagy rögzítheti. A közvetítés technikai előkészületei és lebonyolítása a bizottsági ülést nem zavarhatják."
22. § (1) Az Ogytv. 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetve - ha a kérését legalább öt képviselő támogatja - bármely független képviselő kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. Az Országgyűlés a kérelemről annak beérkezését követő harminc napon belül határoz. Az e bekezdésben meghatározott határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni."
(2) Az Ogytv. 61. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Házszabályi rendelkezés a házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban eltérő szabályokat is megállapíthat."
23. § Az Ogytv. 72/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Alaptörvény, törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés eltérő rendelkezése hiányában a házszabályi rendelkezések alkalmazása során a határidő számítására a (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni."
24. § Az Ogytv. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"76. § A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését a házelnöknek haladéktalanul bejelenteni. A képviselő a vele szemben folyó eljárásban a bíróságot vagy a hatóságot köteles képviselői megbízatásáról haladéktalanul tájékoztatni."
25. § Az Ogytv. 33. alcíme a következő 89/A. §-sal egészül ki:
"89/A. § A bejelentési kötelezettségnek a 90. § (1) bekezdése szerinti határidőben kell eleget tenni."
26. § Az Ogytv. 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A képviselő az eskütételét követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti formában."
27. § (1) Az Ogytv. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Ogytv. 91. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A képviselő az eskütételétől vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától, a házelnök és az alelnök az e tisztségre való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, és erről haladéktalanul tájékoztatni a házelnököt. A képviselő az összeférhetetlenség fennállása alatt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésén tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be és javadalmazásra sem jogosult.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a képviselővel szemben fennálló összeférhetetlenségi ok megszűnését eredményező intézkedés meghozatala más szerv vagy szervezet hatáskörébe tartozik, a képviselő az (1) bekezdés szerinti határidőben köteles az összeférhetetlenségi ok megszüntetését az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően kezdeményezni, és a megszüntetés kezdeményezését haladéktalanul és hitelt érdemlően bejelenteni a házelnöknek. A bejelentés napjától az összeférhetetlenség fennállása alatt a képviselő csak a szavazati jogát nem gyakorolhatja. A képviselő az összeférhetetlenségi ok megszűnéséről - az azt eredményező intézkedés tudomására jutását követően haladéktalanul - tájékoztatja a házelnököt.
(1b) A képviselő a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okról annak felmerülését vagy tudomására jutását követően haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt."
(2) Az Ogytv. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén bármely képviselő indítványára az Országgyűlés - a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról."
28. § Az Ogytv. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"98. § (1) Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. A képviselő valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet. E jogosultság az érintett szerv működésére vonatkozó előírásokra figyelemmel, valamint rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelme nélkül gyakorolható.
(2) A képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat - a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérően - személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, felhasználói engedély alapján, titoktartási nyilatkozat kitöltését követően használhatja fel, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően
a) a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottság tagja - a bizottság döntése alapján - a bizottságnak az Alaptörvényben, a honvédelemről szóló törvényben és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,
b) a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság tagja - a bizottság döntése alapján - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,
c) ha a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat minősített adatok megismerésére felhatalmazást adott, a vizsgálóbizottság tagja - a vizsgálóbizottság döntése alapján - a vizsgálóbizottság feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására
felhasználói engedély és titoktartási nyilatkozat nélkül jogosult."
29. § Az Ogytv. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"107. § (1) Ha az Országgyűlés a napirendi javaslatban feltüntetett szavazások - napirendi javaslatban jelzett - időpontjában nem határozatképes, és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül helyreállítania, akkor az előzetes bejelentés nélkül távol maradó képviselő adott havi - levonásoktól mentes - teljes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a 104. § (1) bekezdés szerinti tiszteletdíj harmadát.
(2) Ha a képviselő igazolatlanul távol marad az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének vagy - több ülés esetén - üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett, szavazatszámláló gép alkalmazásával megtartott szavazásainak több mint egynegyedéről, adott havi - levonásoktól mentes - teljes tiszteletdíjának a 104. § (1) bekezdés szerint meghatározott összege az igazolatlan távolmaradás mértékével megegyezően csökken.
(3) Ha az országgyűlési bizottság a legalább 24 órával korábban összehívott ülése megnyitásakor nem határozatképes, és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül biztosítania, akkor az előzetes bejelentés nélkül távol maradó képviselő adott havi - levonásoktól mentes - teljes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke a 104. § (1) bekezdés szerint megállapított tiszteletdíj 20%-át - a törvényalkotási bizottság tagja esetében 40%-át - nem haladhatja meg.
(4) Ha a bizottsági tisztséggel, tagsággal rendelkező képviselő igazolatlanul távol marad a bizottság rendes ülésszak során tartott - legalább 24 órával korábban összehívott és határozatképes - üléseinek több mint feléről, de legalább három ülésről, a (6) bekezdés alapján meghatározott tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdése szerint megállapított összeg 20%-ával - a törvényalkotási bizottság tagja esetében 40%-ával - csökken. E rendelkezés alkalmazása szempontjából távolmaradásnak minősül az is, ha a képviselő az ülés teljes tartamára eseti képviseleti megbízást adott.
(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti tiszteletdíj-csökkentést a házelnök rendeli el.
(6) A (4) bekezdés szerinti tiszteletdíj-csökkentés megállapítása során a képviselőt azon rendes ülésszak utolsó hónapjában megillető tiszteletdíj - levonásoktól mentes - teljes összegét kell alapul venni, amely ülésszakon a képviselő igazolatlan távolmaradására sor került.
(7) A (2) bekezdésben foglaltakat - az ülésvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátására figyelemmel - a házelnökre, valamint az Országgyűlés alelnökeire és jegyzőire nem kell alkalmazni.
(8) Ha a képviselő több bizottságnak is tagja, a (4) bekezdésben foglaltakat bizottságonként - de legfeljebb két bizottsági tagságot és a 104. § (1) bekezdése szerint megállapított összeg 40%-át figyelembe véve - kell alkalmazni.
(9) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alkalmazása során az eseti és a vizsgálóbizottságok üléseit nem kell figyelembe venni.
(10) Az Országgyűlés vagy az országgyűlési bizottság üléséről való képviselői távolmaradás előzetes bejelentésének, a távolmaradás igazolásának, valamint az Országgyűlés vagy az országgyűlési bizottság üléséről való távolmaradás miatti tiszteletdíj-csökkentésnek a részletes szabályait a határozati házszabályi rendelkezések tartalmazzák.
(11) A képviselő által a határozati házszabályi rendelkezések szerinti eljárásban a távolmaradása bejelentése során, illetve a távolmaradása igazolása érdekében megadott személyes adatot - a képviselői távolmaradás igazolásával kapcsolatos döntés érdekében, az igazolás alapjául szolgáló okok megismerése és igazolásként történő elfogadása céljából - a képviselőcsoport vezetője, a házelnök és a főigazgató kezeli. Az igazolási eljárás során kezelt személyes adatot azon Országgyűlés megbízatásának megszűnésétől számított öt év elteltével kell törölni, amelynek megbízatása alatt az eljárás megindult. A képviselői és a szószólói távolmaradás ténye közérdekből nyilvános adat.
(12) A kitiltott képviselővel szemben a kitiltás időtartama alatt e § rendelkezései nem alkalmazhatók."
30. § Az Ogytv. a következő 107/A. és 107/B. §-sal egészül ki:
"107/A. § (1) Az a képviselő, akinek a Házbizottság a tiszteletdíját a 107. § (1) vagy (3) bekezdése alapján csökkentette, a döntés kézhezvételét követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól - a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel - a döntés hatályon kívül helyezését.
(2) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő kérelméről húsz napon belül dönt, azzal, hogy e határidő első napja a kérelem beérkezését követő nap. Ha a képviselő kérelmében ezt indítványozza, akkor a jogorvoslati eljárás során a bizottság őt meghallgatja, amelynek érdekében a képviselő a bizottság adott ülésén - a meghallgatásának időtartama alatt - az esetleges kitiltására való tekintet nélkül jelen lehet.
(3) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak a képviselő kérelme tárgyában hozott döntéséről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről a bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt és a házelnököt.
(4) Ha a képviselő kérelmének a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság helyt ad, akkor a tiszteletdíj csökkentése nem hajtható végre és az eljárás megszűnik.
(5) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő kérelmének nem ad helyt vagy a (2) bekezdés szerinti határidőben arról nem dönt, a képviselő a bizottsági döntésnek, illetve a (3) bekezdés szerinti tájékoztatónak a kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a házelnökhöz benyújtott kérelemmel - kérheti az Országgyűléstől a döntés hatályon kívül helyezését.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelemről az Országgyűlés a kérelem benyújtását követő ülésén, vita nélkül határoz. Az Országgyűlés a Házbizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy - a kérelemnek helyt adva - a Házbizottság döntését hatályon kívül helyezheti. Ha az Országgyűlés a képviselő kérelmének helyt ad, a tiszteletdíj csökkentése nem hajtható végre és az eljárás megszűnik.
107/B. § (1) Az e törvény rendelkezései alapján elrendelt tiszteletdíj-csökkentés összegét a képviselőnek a tiszteletdíj-csökkentés elrendelésének jogerőre emelkedését követően folyósított tiszteletdíjából kell levonni.
(2) A tiszteletdíj-csökkentés végrehajtása során a képviselő részére folyósított tiszteletdíj összege - a képviselő tiszteletdíjának e törvény szerinti valamennyi csökkentését figyelembe véve - egyik hónapban sem lehet alacsonyabb a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) adott hónapra érvényes összegénél.
(3) Ha az elrendelt egy vagy több tiszteletdíj-csökkentés végrehajtására - a (2) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - a képviselő egyhavi tiszteletdíja nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt a képviselő következő hónapokban folyósított tiszteletdíjából kell levonni.
(4) Ha az elrendelt egy vagy több tiszteletdíj-csökkentés összege a képviselői megbízatás megszűnése miatt nem vonható le, úgy a le nem vont összeg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet - önkéntes teljesítés hiányában - az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényben meghatározott eljárás szerint az állami adó- és vámhatóság hajt végre.
(5) Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével szűnik meg, a tiszteletdíj-csökkentés még le nem volt összegét - a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazását megelőzően - a 119. § (1) bekezdés szerinti ellátásból kell levonni."
31. § Az Ogytv. 112. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:
"(4d) A képviselő tevékenységét segítő alkalmazott határozott idejű munkaviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 192. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni."
32. § (1) Az Ogytv. 124/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott, az Országgyűlés 1. § a)-c) pontjában meghatározott tisztségviselőinek tevékenységét segítő munkavállaló határozott idejű munkaviszonyára az Mt. 192. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni."
(2) Az Ogytv. 124/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az Országgyűlés Hivatalánál határozott idejű közszolgálati jogviszony - a Kttv. 38. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - az Országgyűlés 1. § a)-c) pontjában meghatározott tisztségviselő munkájának segítésére - a tisztségviselő megbízatásának időtartamára figyelemmel, ismételt határozott idejű kinevezés keretében is - létesíthető."
33. § Az Ogytv. 124/C. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) Nem kell az országgyűlési köztisztviselő beleegyezése a besorolási fokozatban történő előrelépése, illetményének e Fejezet szerinti megállapításakor."
34. § Az Ogytv. 124/L. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál
a) az Országgyűlés Hivatalánál munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
b) a Kttv., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.), az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati, kormánytisztviselői, kormányzati szolgálati és állami szolgálati jogviszonyban töltött időt,
c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,
d) a hivatásos szolgálati jogviszonyban, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszonyban töltött időt,
e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött időt,
f) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt,
g) a Kttv., a Ktv., Ktjv., Áttv., a Kit., illetve a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt,
h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt,
i) rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időt,
j) a politikai szolgálati jogviszonyban töltött időt, valamint
k) a Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot
kell figyelembe venni."
35. § (1) Az Ogytv. 125. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az Országgyűlési Őrség közreműködik a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzésében és a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület rendjének fenntartásában."
(2) Az Ogytv. 125. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az Ogytv. 125. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az Országgyűlési Őrség)
"f) a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzése, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület rendjének fenntartása érdekében járőr- és őrszolgálatot lát el,
g) protokolláris díszelgési feladatokat lát el, és
h) elvégzi a részére törvényben, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat."
(3) Az Ogytv. 125. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatokat az Országgyűlési Őrség a közterület rendjének fenntartásában feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek tevékenységét támogatva hajtja végre."
36. § Az Ogytv. 129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A főigazgató házelnöki rendelkezésben átruházott hatáskörben és ott meghatározott rendben egyes, az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggő jogokat gyakorolhat."
37. § Az Ogytv. 132. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti. A parancsnok)
"b) a főigazgatóval egyetértésben javaslatot tesz az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatára,"
38. § Az Ogytv. 142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés alapján a panaszt a jogsérelemtől, intézkedés elmulasztása esetén az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni."
39. § Az Ogytv. 145. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
"(16) E törvénynek az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5.) megállapított rendelkezéseit - a 10. § (1) bekezdés g) pontja és (2) bekezdés g) pontja, a 28. § (2a) bekezdése, a 45-52/H. §, az 53. § (2) és (3) bekezdése, a 107-107/B. §, valamint a 142. § (2) bekezdése kivételével - a hatálybalépésükkor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."
40. § Az Ogytv. 145. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
"(17) A (16) bekezdéstől eltérően a Módtv.5. hatálybalépésekor jelképet használóra a Módtv.5.-tel megállapított III/A. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy jogosulatlan jelképhasználatnak minősül, ha a használatot 2020. augusztus 31-ig nem szünteti meg, kivéve, ha a jelkép
a) a Módtv.5.-tel megállapított 27/E. § alapján szabadon felhasználható,
b) használatára a Módtv.5. hatálybalépésekor engedély alapján jogosult, vagy
c) használója a Módtv.5.-tel megállapított 27/F. § (2) és (3) bekezdése szerinti tartalommal 2020. május 31-ig kérelmezi a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnökénél a jelképhasználatra vonatkozó hozzájárulás megadását és a hozzájárulást megkapja."
41. § Az Ogytv.
1. 5. § (1) bekezdés f) pontjában a "lejártát, valamint" szövegrész helyébe a "lejártát," szöveg,
2. 5. § (1) bekezdés g) pontjában a "jegyzőkönyvét." szövegrész helyébe a "jegyzőkönyvét, valamint" szöveg,
3. 19. § (1) bekezdés h) pontjában a "visszahívásával." szövegrész helyébe a "visszahívásával, vagy" szöveg,
4. 22. § (4) bekezdésében az "alelnökének" szövegrész helyébe az "alelnökeinek" szöveg,
5. 38/B. § (3) bekezdésében a "megelőzően egy nappal" szövegrész helyébe a "megelőző munkanapon 12 óráig" szöveg,
6. 44. § (1) bekezdésében az "Az Országgyűlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselő)" szövegrész helyébe az "Az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő" szöveg,
7. 53. § (4) bekezdésében a "belül kivizsgálja" szövegrész helyébe a "belül - az 51. § (4) bekezdésének alkalmazásával - kivizsgálja" szöveg,
8. 58. § (3) bekezdésében a "hozzájárulhat" szövegrész helyébe a "hozzájárulhat, és számára hozzászólási jogot adhat" szöveg,
9. 69. § (1) bekezdésében az "Országgyűlést" szövegrész helyébe az "európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságot" szöveg,
10. 73. § (1) bekezdésében az "előtt - képviselői" szövegrész helyébe az "előtt - megválasztása napjától képviselői" szöveg,
11. 80. § (1) bekezdésében az "és (2a) bekezdésben meghatározott kivételekkel" szövegrész helyébe a "bekezdésben meghatározott kivétellel" szöveg,
12. 85. §-ában az "A képviselő a megbízatása alatt, illetve annak megszűnésétől számított" szövegrész helyébe az "A képviselő a megválasztása napjától, a képviselői megbízatása megszűnését követő" szöveg,
13. 91. § (3) bekezdésében a "jogerős határozatot" szövegrész helyébe a "véglegessé vált határozatot" szöveg,
14. 95. § (1) bekezdésében az "a mandátuma igazolásáig" szövegrész helyébe az "az eskütétele napját megelőző napig" szöveg,
15. 96. § (2) bekezdésében a "mandátuma igazolásától" szövegrész helyébe az "az eskütétele napjától" szöveg,
16. 97. § (1) és (2) bekezdésében a "megbízatás időtartama" szövegrész helyébe a "tevékenység az eskütétel napjától - az összeférhetetlenség időtartama, illetve a 91. § (1a) bekezdés szerinti esetben az összeférhetetlenségnek a bejelentés napjáig terjedő időtartama kivételével - a megbízatás megszűnésének napjáig" szöveg,
17. 97. § (2) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,
18. 109. § (1) bekezdésében a "személygépkocsi használatra jogosult" szövegrész helyébe a "személygépkocsit használ" szöveg,
19. 109. § (2) bekezdésében az "Az üzemanyagkártya feltöltése első alkalommal a feltöltés időpontját alapul véve az adott tárgynegyedév végéig, a második alkalomtól kezdődően havonta" szövegrész helyébe az "Az üzemanyagkártya feltöltése havonta" szöveg,
20. 120. §-ában az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény a miniszterelnök javadalmazása és juttatásai alcímében foglalt szabályokat" szövegrész helyébe "a miniszterelnök juttatásaira vonatkozó szabályokat" szöveg,
21. 1. melléklet A) rész VAGYONI NYILATKOZAT, II. Nagy értékű ingóságok alcím 4., 8. és 9. pontjában az "a mindenkori képviselői alapdíj" szövegrész helyébe az "az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj" szöveg,
22. 1. melléklet A) rész VAGYONI NYILATKOZAT, II. Nagy értékű ingóságok alcím 7. pontjában az "A mindenkori képviselői alapdíj" szövegrész helyébe az "Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj" szöveg,
23. 1. melléklet A) rész VAGYONI NYILATKOZAT, II. Nagy értékű ingóságok alcím 8. pontjában a "pénzintézeti" szövegrészek helyébe a "hitelintézeti" szöveg,
24. 1. melléklet A) rész VAGYONI NYILATKOZAT, III. Tartozások alcímben a "pénzintézettel" szövegrész helyébe a "hitelintézettel" szöveg,
25. 1. melléklet A) rész VAGYONI NYILATKOZAT, III. Tartozások alcímben a "Pénzintézettel" szövegrész helyébe a "Hitelintézettel" szöveg
lép.
42. § Az Ogytv.
a) 122. § (5) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek a miniszterelnök közcélú felajánlásaira, adományaira vonatkozó szabályait" szövegrész helyébe az "a miniszterelnök közcélú felajánlásaira, adományaira vonatkozó szabályokat" szöveg,
b) 124/B. § (2) bekezdésében és 145/A. § (5) bekezdésében az "a munka törvénykönyvéről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az Mt." szöveg,
c) 124/Q. § (6) bekezdésében a "szabadság" szövegrész helyébe az "alapszabadság" szöveg,
d) 124/V. § (10) bekezdésében az "a rögzítéstől számított harminc nap elteltével" szövegrész helyébe az "a (3) bekezdés b) pontjában és a (8) bekezdés b) pontjában meghatározott határidő elteltével" szöveg,
e) 137. § (1) bekezdésében az "(1) és (2)" szövegrész helyébe az "(1)-(2)" szöveg,
f) 137. § (2) és (4) bekezdésében a "c) és e)" szövegrész helyébe a "c), e) és f)" szöveg,
g) 138. § (1) bekezdés b) pontjában a "közbiztonság, az Országházban" szövegrész helyébe a "közbiztonság, a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzése, a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület rendjének fenntartása, az Országházban" szöveg,
h) 140. §-ában a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szövegrész helyébe a "személyvédelmi, létesítménybiztosítási, járőr- és őrszolgálati" szöveg,
i) 143. § (5) bekezdés a) pontjában a "feladatokat, a szolgálati" szövegrész helyébe a "feladatokat, a járőr- és őrszolgálati feladatokat, a szolgálati" szöveg,
j) 146. § (2) bekezdésében a "48-52. §" helyébe a "18. alcím - az 51/B. § kivételével -, a 18/A. alcím" szöveg,
k) 146. § (2) bekezdésében a "(13) és (14) bekezdése" szövegrész helyébe a "(13), (14) és (16) bekezdése" szöveg,
l) 146. § (5) bekezdésében az "Az Első rész," szövegrész helyébe az "Az I-III. Fejezet," szöveg,
m) 146. § (5) bekezdésében a "(11) és (12) bekezdése" szövegrész helyébe a "(11), (12) és (16) bekezdése" szöveg
lép.
43. § Hatályát veszti az Ogytv.
a) 11. § (1) bekezdés j) pontja,
c) 19. § (1) bekezdés g) pontjában a "vagy" szövegrész,
d) 53. § (5) bekezdés b) pontjában az " , és mentesíti a képviselőt a fegyelmi büntetés esetleges következményei alól" szövegrész,
f) 75. §-ában a "közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti" szövegrész,
44. § Hatályát veszti az Ogytv.
45. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 16. § (1) bekezdésében az "állandó bizottságainak ülésein, valamint az Országgyűlés plenáris üléseinek európai integrációval összefüggő napirendi pontjainak" szövegrész helyébe az "európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának ülésein, valamint az Országgyűlés plenáris ülésének és állandó bizottságai üléseinek az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontjai" szöveg lép.
46. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2020. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 2-6. §, a 9-16. §, a 18-22. §, a 24-30. §, a 38. §, a 40. §, a 41. § 1 -2., 4-10., 12., 14-19. és 21-25. pontja, a 42. § d), j) és l) pontja, a 43. § a), b) és d)-g) pontja, a 44. § b) pontja, valamint a 45. § 2020. február 1-jén lép hatályba.
(3) A 35. §, valamint a 42. § e)-i) pontja 2020. április 1-jén lép hatályba.
47. § (1) A 12. § az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 18. §, a 24-31. §, a 39. §, a 41. § 10-25. pontja, valamint a 43. § f) és g) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) Az 1-11. §, a 13-16. §, a 18-23. §, a 35-37. §, a 39. §, a 41. § 1-9. pontja, valamint a 43. § a)-e) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke