6/2019. (IV. 15.) HM rendelet

a lakhatással összefüggő egyes honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 23. pontjában, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 93. § 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdés l) és m) pontjában, valamint a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet módosítása

1. § A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Munkakörhöz kötött lakás a honvédelmi szervezet területén lévő lakás, a házfelügyelői, szálló- és lőtérgondnoki, a műteremlakás, valamint a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulásával, meghatározott beosztás, munkakör ellátásához kötötten bérbe adott lakás."

2. § Az R1. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § A 6. § a) pontja szerinti feltétellel rendelkező szerződéses legénységi állományú katona részére akkor juttatható HM rendelkezésű lakás, ha a juttatás az 5. § szerinti igényjogosultak és a 6. §-ban meghatározott egyéb személyek ellátását nem veszélyezteti, így különösen, ha a rendeltetésszerű használatra alkalmas HM rendelkezésű lakás legalább egy éve igénylő hiányában üresen áll, vagy a juttatásra a 26. §-ban foglaltak szerint kerül sor."

3. § Az R1. 16. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A lakásgazdálkodási szerv (keretgazda lakásbizottság) a lakásigénylést a benyújtást követő 30 napon belül nyilvántartásba veszi, és az igénylőket helyőrségi településenként a következő csoportokba osztja:]

"e) legénységi állományú katonák."

4. § Az R1. "Budapest helyőrségre vonatkozó eltérő rendelkezések" alcíme a következő 26. §-sal egészül ki:

"26. § (1) A rendeltetésszerű használatra nem alkalmas műszaki állapotban lévő, felújításra nem tervezett, állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás a honvédelmi szervezet állományába tartozó, az 5. § (1) bekezdés a) pontjában, 6. §-ában és 6/A. §-ában megjelölt személy részére a lakásjuttatás általános rendjében akkor adható bérbe, ha bérlőként vállalja a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét. A rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel érdekében elszámolható beruházási költségkeretet a helyi lakásgazdálkodási szerv a helyi lakóházkezelő szerv közreműködésével a bérbeadási eljárást megelőzően állapítja meg.

(2) A bérlőnek a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére vonatkozó kötelezettségét és annak határidejét a bérleti szerződésben kell rögzíteni. A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére vonatkozóan 9 hónapnál hosszabb időtartamban nem lehet megállapodni. A rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételre vonatkozó bérlői kötelezettség elmulasztását a bérleti szerződésben lényeges szerződésszegésként kell rögzíteni. A bérleti szerződés rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel elmulasztása miatti bérbeadói felmondás esetén a bérlő a már elvégzett beruházásainak megtérítését nem követelheti, és megfelelő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) A bérlőnek a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele érdekében elvégzett beruházásainak számlával igazolt költségét az (1) bekezdés szerinti mértékig a bérleti díjba be kell számítani. A lakás elidegenítése esetén a beruházási költség bérleti díjba be nem számított részét az (1) bekezdés szerinti mértékig a beköltözhető forgalmi értékből le kell vonni. A bérleti szerződés egyéb okból történő megszűnése esetén a beruházási költség bérleti díjba be nem számított részét az (1) bekezdés szerinti mértékig a (2) bekezdésben foglalt kivétellel meg kell téríteni a bérlő részére.

(4) A fővárosban és a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szervhez utalt településeken lévő, rendeltetésszerű használatra nem alkalmas műszaki állapotban lévő lakások hasznosítását a keretgazda lakásbizottságok közötti arányos elosztás útján kell megkísérelni."

5. § Az R1. 32. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra kell bérbe adni:)

"e) annak, aki vállalja a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas műszaki állapotban lévő, felújításra nem tervezett, állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét."

6. § Az R1. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a helyi lakásgazdálkodási szerv a megfelelő elhelyezés feltételeinek megfelelő másik lakást a jogcím nélküli lakáshasználat megállapításától számított 60 napon belül nem tud felajánlani, a jogcím nélkül használt lakást kell megfelelő elhelyezés címén a jogosultnak felajánlani."

7. § Az R1. a "Lemondás a lakás HM rendelkezési jogáról" alcím címet megelőzően a következő 163/A. §-sal egészül ki:

"163/A. § (1) A 2019. március 31-én helyőrségi szállóként vagy garzonlakásként hasznosított HM vagyonkezelésű lakást a honvédelmi szervezet állományába tartozó, bent lakó személy részére - kérelemére - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint kell a HM rendelkezésű lakás bérletére vonatkozó szabályok szerint, a szállóként történő hasznosítás megszüntetését követően bérbe adni.

(2) Ha a kérelmező esetében a 9. § szerinti kizáró ok nem áll fenn, vagy a 9. § szerinti kizáró ok alól a 9. § (4) bekezdés a) pontja alapján felmentést kapott, a lakást a 30. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan adhatja bérbe a helyi lakásgazdálkodási szerv.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó kérelmező részére a lakást a helyőrségben betöltött beosztása megszűnéséig mint feltétel bekövetkezésig adhatja bérbe a helyi lakásgazdálkodási szerv.

(4) Az (1)-(3) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a helyőrségi településen szállóépület nem áll rendelkezésre,

b) a lakás szállóépületben található,

c) a lakás szállóként történő hasznosítására a megfelelő számú szállókapacitás hiánya miatt a helyi lakásgazdálkodási szerv kezdeményezésére került sor,

d) a lakás helyettes államtitkár vagy annál magasabb besorolású személy részére került a tisztség ellátása alatt bérbeadásra,

e) a szállóként hasznosított lakás több, a honvédelmi szervezet állományába tartozó szállóelhelyezésre jogosult személy elhelyezését szolgálja."

8. § Az R1. a következő 244/F. §-sal egészül ki:

"244/F. §(1)E rendeletnek a lakhatással összefüggő egyes honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 6/2019. (IV. 15.) HM rendelettel (a továbbiakban: R4.) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az R4. hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek az R4. 6. §-ával megállapított 74. § (4) bekezdését az R4. hatálybalépését megelőzően keletkezett jogcím nélküli lakáshasználat esetében is alkalmazni kell."

9. § Hatályát veszti az R1.

a) 6. § a) pont aa) alpontjában a "továbbá" szövegrész,

b) 6. § a) pont ab) alpontja.

2. A Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 8/2013. (VIII. 9.) HM rendelet módosítása

10. § (1) A Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 8/2013. (VIII. 9.) HM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőnek a HM által közzétett formában benyújtott kérelmére, a rendszeresített adatlapon, a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül, a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv útján kezdeményezi a HM központi lakásgazdálkodási szervnél a HM vagyonkezelésű lakás elidegenítését."

(2) Az R2. 2. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Nem kell alkalmazni

a) a (2) bekezdés a) pontját, ha a lakás az 1. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontja alapján HM rendelkezésű törzslakásnak minősül, de a jogos lakásigény mértékének megállapításánál az R. 10. § (4) bekezdése szerint figyelembe vehető, a lakásban jogszerűen együttlakó személyek száma a négy főt meghaladja, továbbá

b) a (2) bekezdés a) és b) pontját, ha a lakás nem az 1. § (1) bekezdés c) pont cg) vagy ch) alpontja szerint minősül HM rendelkezésű törzslakásnak, és a településen honvédelmi szerv vagy annak szervezeti eleme nem működik, és az ott lévő lakások más településen lévő honvédelmi szerv ellátását sem szolgálják.

(4) Az elidegenítési kezdeményezésben szereplő lakás ingatlanjogi helyzetét a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vizsgálja."

11. § (1) Az R2. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a HM vagyonkezelésű lakások elidegenítésének előkészítésébe és teljes körű lebonyolításába gazdálkodó szervezetet a közbeszerzési szabályok szerint vonhat be."

(2) Az R2. 3. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elidegenítés előkészítése magában foglalja)

"d) a társasház alapítását és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését, valamint"

12. § Az R2. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Az előkészítést követően a HM vagyonkezelésű lakás elidegenítésére vonatkozó javaslatot a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv terjeszti elő a HM központi lakásgazdálkodási szerv részére.

(2) A HM vagyonkezelésű lakás elidegenítéséhez szükséges hozzájárulást a HM központi lakásgazdálkodási szerv kéri meg a tulajdonosi joggyakorlótól."

13. § Az R2. 6-8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakás megvásárlására az a bérlő jogosult, aki azt

a) határozatlan időtartamra,

b) a munkakörhöz kötött lakás kivételével valamely feltétel bekövetkezéséig szólóan vagy

c) a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 26/2010. (II. 26.) HM utasítás 7. § (7) bekezdése alapján, határozott időtartamra

bérli (a továbbiakban együtt: lakásvásárlásra jogosult bérlő).

(2) Ha a lakás juttatására az R. 9. § (1) bekezdés a), e) és f) pontjában vagy 9. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok alól történt felmentés vagy mentesülés (a továbbiakban együtt: felmentés) alapján került sor, a lakás csak akkor idegeníthető el, ha

a) a vissza nem térítendő juttatás,

b) a munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás és a kölcsönből addig nyújtott engedmények,

c) a lakásbérleti jogról történt lemondás címén kapott térítés, továbbá kiürítési térítés,

d) másik HM rendelkezésű lakás juttatásával összefüggésben kapott cseretérítés vagy a korábbi lakás-használatbavételi díjkülönbözet

teljes egészében történt visszafizetésére igazolt módon sor került.

(3) Ha a lakás juttatása az R. 9. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott kizáró ok alól való felmentés alapján történt, a lakás elidegenítésére a 8. § (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel kerülhet sor.

7. § (1) Az elidegenítésre kijelölt HM vagyonkezelésű lakás vételárát a beköltözhető, becsült forgalmi érték (a továbbiakban: forgalmi érték) alapján kell megállapítani.

(2) Ha a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas műszaki állapotban lévő lakást a bérlő és a bérbeadó megállapodása folytán a bérlő újította fel, a forgalmi értékből le kell vonni a bérlő számlával igazolt beruházási költségeinek a lakbérbe be nem számított részét.

8. § (1) A lakás megvásárlására a 6. § (1) és (2) bekezdése alapján jogosult bérlő által lakott HM vagyonkezelésű lakás elidegenítése esetén a vételár a forgalmi érték

a) 25%-a,

b) egyösszegű megfizetésnél 20%-a.

(2) A 6. § (3) bekezdése szerint juttatott lakás bérlője (a továbbiakban: egyéb honvédségi bérlő) által lakott HM vagyonkezelésű lakás elidegenítése esetén a vételár a lakás forgalmi értéke, csökkentve az alkalmazotti jogviszonyban ténylegesen eltöltött szolgálati évenként 250 000 Ft szolgálati idő elismeréssel.

(3) A szolgálati idő elismerés az egyéb honvédségi bérlőt akkor illeti meg, ha

a) a HM vagyonkezelésű lakás tulajdonjogát kizárólag saját javára szerzi meg, vagy házastársával, élettársával, egyenesági rokonával, örökbe fogadott gyermekével történő közös tulajdonszerzés esetén legalább 25%-ban megszerzi, vagy

b) a lakás holtig tartó haszonélvezeti jogát legalább 50%-ban szerzi meg.

(4) A honvédelmi szervnél különböző alkalmazotti jogviszonyokban folyamatosan eltöltött, egymást megszakítás nélkül követő időtartamot egybe kell számítani. Több egymást megszakítással követő alkalmazotti jogviszony esetén a szolgálati idő elismerést a leghosszabb időtartamú jogviszony figyelembevételével kell megállapítani. Az időtartam megállapítása során jogszabályban, így különösen a Hjt. szabályai szerint számított kedvezményes szolgálati időt, továbbá a nyugdíjba, nyugállományba vonulást követően a honvédelmi szervnél létesített jogviszonyban eltöltött időt nem lehet figyelembe venni. Ha a hivatásos katonai szolgálati viszony áthelyezéssel jött létre, a szolgálati elismerés során be kell számítani a fegyveres rendvédelmi szerv hivatásos állományában ténylegesen eltöltött szolgálati jogviszony időtartamát is.

(5) A lakás vételára a szolgálati idő elismeréssel sem lehet kevesebb a forgalmi érték 50%-ánál, egyösszegű megfizetés esetén 45%-ánál."

14. § Az R2. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) HM általi elidegenítés esetén az ingatlan-nyilvántartásba

a) az adásvételi szerződés megkötésétől számított 5 évig a vételár megfizetésének módjától függetlenül elidegenítési és terhelési tilalmat, továbbá

b) részletvétel esetén a vételár teljes kiegyenlítéséig jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat

kell a HM javára bejegyeztetni.

(2) A bejegyzett biztosítékok törlésére a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a bejegyzésre okot adó tény megszűnését követően kérelemre intézkedik.

(3) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv hozzájárulhat az olyan, elidegenített lakóingatlan további, lakáscélú hitellel történő megterheléséhez, amelyen a HM javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Követelés biztosítékának a HM-et megelőző ranghelyen történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez hozzájárulni csak akkor lehet, ha azt jogszabály kifejezetten elrendeli. Nem adható hozzájárulás, ha a bejegyezni kívánt újabb teher nem lakáscélú támogatásnyújtás biztosítékául szolgálna, vagy a lakóingatlanra bejegyzett és bejegyezni kívánt terhek együttes összege meghaladná az aktuális forgalmi érték 70%-át.

(4) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az (1) bekezdés a) pontja szerinti elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakás tulajdonjogának átruházásához kizárólag

a) a volt bérlő, tulajdonos másik helyőrségbe történő szolgálati érdekű áthelyezése, és lakhatása önerőből való megoldásának vállalása,

b) a volt bérlő, tulajdonos halála vagy

c) az örökléssel összefüggő tulajdonközösség megszüntetése

esetén járulhat hozzá.

(5) A HM javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt, az (1) bekezdés a) pontja szerinti időtartam elteltével, a lakás tulajdonjogának átruházásához - a házasság felbontásával és az örökléssel összefüggő tulajdonközösség megszüntetése kivételével - a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv csak a HM javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom HM vagyonkezelésű lakás megvásárlását követően szerzett lakásra történő átterhelése esetén járulhat hozzá. Nem adható hozzájárulás, ha a lakóingatlanra bejegyzett és bejegyezni kívánt terhek együttes összege meghaladná az aktuális forgalmi érték 70%-át."

15. § Az R2. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lakott HM vagyonkezelésű lakás megvásárlására való jogosultságot a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolja. Az igazolásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a HM vagyonkezelésű lakás elidegenítésére

a) a 8. § (1) bekezdésében vagy

b) a 8. § (2)-(5) bekezdésében

megállapított feltételekkel kerülhet sor."

16. § Az R2. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a tulajdonosi joggyakorló megbízása alapján a lakás a HM által kiírt nyilvános pályázat útján kerül értékesítésre, a nyertes ajánlatot a legmagasabb összegű vételár ajánlat alapján kell megállapítani. A pályázat során részletvételre vonatkozó ajánlat nem fogadható el.

(3) Azonos összegű vételárat tartalmazó ajánlatok benyújtása esetén az ajánlattevők között ártárgyalást kell tartani."

17. § Az R2. 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bérlő részére a vételi ajánlatot a tulajdonosi joggyakorló elidegenítéshez való hozzájárulásának a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv általi kézhezvételét követő 30 napon belül kell írásban megtenni.

(2) A vételi ajánlatban fel kell hívni a bérlőt, használót arra, hogy a kézhezvételt követő 30 napon belül írásban nyilatkozzon a HM vagyonkezelői feladatot ellátó szervnél, megbízási szerződés alapján történő lebonyolítás esetén a megbízottnál, az ajánlat elfogadásáról vagy visszautasításáról."

18. § (1) Az R2. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szerződéskötés időpontjáról az elidegenítést lebonyolító szerv a vételi ajánlatra tett nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül értesíti a vevőt. Az értesítésben ki kell kötni azt, hogy ha a vevő az adásvételi szerződést az értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül nem köti meg, a vételi ajánlatra tett elfogadó nyilatkozat hatályát veszti."

(2) Az R2. 19. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adásvételi szerződés köthető)

"a) a lakásvásárlásra jogosult bérlővel,"

19. § Az R2. 21. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adásvételi szerződés alapján az elidegenített lakásra az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni)

"c) a 11. § (1) bekezdése szerinti biztosítékokat."

20. § Az R2. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § A HM vagyonkezelésű gépkocsi tároló helyiség és állóhely vonatkozásában a lakás elidegenítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése akkor sem alkalmazható, ha az R. 9. § (1) bekezdés c) és d) pontjában megjelölt személy állami vagy önkormányzati tulajdonú személygépkocsi tároló helyiség, állóhely tulajdonjogát kedvezményes vásárlás útján szerezte meg."

21. § Az R2. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nem lakáscélú helyiség elidegenítése során a szolgálati idő elismerésre vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni."

22. § Az R2.

a) 10. § (1) bekezdésében a "3%-os" szövegrész helyébe az "1%-os" szöveg,

b) 10. § (2) bekezdésében a "15 év" szövegrész helyébe a "25 év" szöveg,

c) 10. § (3) bekezdésében a "15%-át" szövegrész helyébe a "10%-át" szöveg,

d) 19. § (3) bekezdés c) pontjában a "bérlő vagy jogcím nélküli lakáshasználó" szövegrész helyébe a "bérlő" szöveg,

e) 20. § (1) bekezdésében a "19. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában" szövegrész helyébe a "19. § (2) bekezdés a) és b) pontjában" szöveg,

f) 21. § (1) bekezdésében a "honvédelmi miniszter" szövegrész helyébe a "honvédelemért felelős miniszter" szöveg,

g) 26. § (1) bekezdésében az "A HM vagyonkezelésű lakóépületben" szövegrész helyébe az "A lakóépületben" szöveg

lép.

23. § Hatályát veszti az R2.

a) 2. § (5) bekezdése,

b) 5. § (4) bekezdése,

c) 5. § (5) bekezdés a) pontja,

d) 9. §-a,

e) 10. § (6) és (7) bekezdése,

f) 12. § (2) bekezdésében az "A vételárhátralék részletfizetési kedvezmény megvonása miatti egyösszegű megfizetése esetén a 10. § (6) bekezdését nem lehet alkalmazni." szövegrész,

g) 13. § (2) és (3) bekezdése,

h) 15. § (2) bekezdése,

i) 16. § (5) és (6) bekezdése,

j) 19. § (2) bekezdés d) pontja,

k) 20. § (2) bekezdése,

l) 25. §-a.

3. A lakáspénz és az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről szóló 10/2014. (VII. 25.) HM rendelet módosítása

24. § A lakáspénz és az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről szóló 10/2014. (VII. 25.) HM rendelet 3. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás megvásárlásától számított öt évig nem teljesíthető a (12) bekezdés szerinti kérelem akkor, ha az elidegenített lakásra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlésére az állomány tagjának kérelmére azért került sor, mert másik helyőrségbe történő áthelyezésével összefüggésben vállalta, hogy lakhatását saját erőből oldja meg."

4. Záró rendelkezések

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Dr. Benkő Tibor s. k.,

honvédelmi miniszter

Tartalomjegyzék