26/2010. (II. 26.) HM utasítás

a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontja és a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet 239. §-a alapján a következő utasítást adom ki:

Általános rendelkezések

1. § (1)[1] Az utasítás hatálya a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezetre (a továbbiakban: honvédelmi szervezet), az általuk megalakított lakásbizottságra, továbbá a lakóházkezelő szervekre terjed ki. Amennyiben az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások, személygépkocsi-tároló helyiségek (állóhelyek) és szállók fenntartása, üzemeltetése hadrenden kívüli szervezettel megkötött szolgáltatási szerződés keretében történik, a helyi lakóházkezelő szervek részére megállapított feladatokat és követelményeket a szolgáltatóval szemben a vele kötött szolgáltatási szerződésben kell érvényre juttatni.

(2)[2] Az utasítás alkalmazásában a honvédelmi szervezettel fennálló alkalmazotti jogviszony (a továbbiakban: alkalmazotti jogviszony) alatt a hivatásos vagy - a honvéd tisztjelölt szerződéses katonai szolgálati viszony kivételével - szerződéses szolgálati, kormányzati szolgálati, közalkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, illetőleg munkavállalói jogviszonyt kell érteni.

(3)[3] Jelen utasítás alkalmazásában

a)[4] HM központi pénzügyi és számviteli szerv: a HM Védelemgazdasági Hivatal,

b)[5] illetményszámfejtő szerv: a HM Védelemgazdasági Hivatal,

c)[6] HM központi lakásgazdálkodási szerv: a HM Ingatlanvagyon és Lakhatástámogatás Felügyeleti Főosztály,

d)[7] lakáscélú támogatási szerv: a HM Védelemgazdasági Hivatal Ingatlankezelési Igazgatóság Lakáscélú Támogatási Osztály,

e) helyi lakásgazdálkodási szerv: az önálló lakásgazdálkodást folytató, a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendeletben (a továbbiakban: R.) kijelölt helyőrség-parancsnokság, Budapesten a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv,

f)[8] fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv: a HM Védelemgazdasági Hivatal Ingatlankezelési Igazgatóság Budapesti Lakásgazdálkodási Osztály,

g)[9] HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv: a HM Védelemgazdasági Hivatal,

h) lakóházkezelő: az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakóépületek, lakások és nem lakáscélú helyiségek üzemeltetési, fenntartási, karbahelyezési feladatait ellátó HM szerv.

(4)[10] Az R. és jelen utasítás alkalmazásában pénzintézeti lakáshitel: a hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban együtt: pénzintézet) által, igazoltan lakáscélra, így különösen lakásépítésre, -vásárlásra, -bővítésre, -korszerűsítésre, -felújításra, akadálymentesítésre vagy kifejezetten ilyen célra felvett lakáscélú hitelek pénzintézet által történő kiváltására nyújtott kölcsön. A lakáscélt nem tartalmazó pénzintézeti kölcsön akkor tekinthető lakáscélú pénzintézeti hitelnek, ha a kölcsönszerződésben a lakáscélú kölcsönrész legalább 80 százalék, vagy a hitel legalább ilyen arányú lakáscélú felhasználása okirattal kétséget kizáróan bizonyítható, illetve igazolható.

(4a)[11] Az R. és jelen utasítás alkalmazásában törlesztési támogatás: a (4) bekezdés szerinti pénzintézeti lakáshitel vagy a Nemzeti Eszközkezelő Programmal érintett lakás bérlőjeként részletvétel formájában történő adásvétel előtörlesztéséhez pályázati úton nyújtható támogatás.

(4b)[12] Jelen utasítás alkalmazásában lakhatási hozzájárulás: az állomány tagjának tulajdonát, bérleményét képező ingatlan tekintetében jelen utasításban meghatározott fenntartási költségek és szociális szempontok alapján pályázat útján nyújtott lakhatási támogatás.

(5)[13] Azon alkalmazottakra, ahol honvédelmi miniszteri rendeletnél magasabb szintű jogszabály az R.-ben foglaltak mellett vagy helyett nyújtható lakhatási támogatások alkalmazását kötelező módon elrendeli, e jogszabály vagy az az alapján kiadott közszolgálati szabályzat, illetve kollektív szerződés rendelkezései az irányadóak.

(6)[14] Az R. szerinti vonzáskörzet, lakásgazdálkodási körzet, ha a tényleges munkavégzés helyéről személyügyi parancs, határozat arról rendelkezik, munkaköri leírás, a honvédelmi szervezet szervezeti és működési szabályzata, továbbá a miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egységének ügyrendje, ennek hiányában az állományilletékes parancsnok vagy vezető igazolása alapján is megállapítható.

(7)[15] Jelen utasítást az R.-rel és a lakáspénz és az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről szóló 10/2014. (VII. 25.) HM rendelettel (a továbbiakban: Lpr.) összhangban kell alkalmazni.

A lakások és helyiségek hasznosításához kapcsolódó rendelkezések

2. § (1) HM-rendelkezésű lakás (lakóépület) lakásgazdálkodási körbe vonására vagy abból történő kivonására, lakás vezetői lakássá minősítésére és e minősítés megszüntetésére, továbbá lakás más célú hasznosítására és annak megszüntetésére a helyi lakásgazdálkodási szerv tesz javaslatot.

(2)[16] Az (1) bekezdés szerinti hasznosításokat a HM központi lakásgazdálkodási szerv központi feladat ellátása érdekében hivatalból is elrendelheti.

(3)[17] Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás munkakörhöz kötött jellegűvé minősítésére, és e minősítés megszüntetésére a helyi lakásgazdálkodási szerv tesz javaslatot. Amennyiben a lakás munkakörhöz rendelése az R. szerinti Szolgáltató vagy helyi lakóházkezelő szerv alkalmazottjának az R.-ben meghatározott házfelügyelői, gondnoki feladatai ellátásához szükséges, a javaslatot a Szolgáltató kezdeményezésére a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv útján kell megtenni.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti javaslatot részletes, a döntéshez szükséges információkat is tartalmazó indokolással kell ellátni. A javaslathoz csatolni kell a lakásra (lakóépületre), vezetői lakás esetén a személyi jogállásra is vonatkozó dokumentumokat is.

(4a)[18] Lakásgazdálkodási körből kivontnak kell tekinteni a lakást, ha az az R. hatálya alatt hasznosított módon kerül ki a HM vagyonkezeléséből.

(4b)[19] A lakásgazdálkodási körben lévő lakás honvédelmi célra feleslegessé nyilvánításáról a HM központi lakásgazdálkodási szerv javaslatára a honvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt. A feleslegessé nyilvánító döntést követően gondoskodni kell a HM vagyoni körén kívüli továbbhasznosításról.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a szálló, szállóférőhely, személygépkocsi-tároló helyiség és állóhely (a továbbiakban együtt: személygépkocsi-tároló) vonatkozásában is.

A HM-rendelkezésű lakásra való jogosultság megállapításához és az igénylés rendjéhez kapcsolódó rendelkezések

3. § (1) A szerződéses tiszt és altiszt HM-rendelkezésű lakás iránti igényének elbírálása során az egyes lakhatási támogatások esetében előírt és ott meghatározott időtartamú szolgálat vállalásának tényéről igazolásként[20]

a) a szolgálati viszony létesítéséről vagy meghosszabbításáról szóló állományba vételi okmány (parancs vagy szerződés) másolata, továbbá

b) a kérelmezőnek két tanú aláírásával igazolt és az állományilletékes parancsnok (vezető) által ellenjegyzett (tudomásul vett) nyilatkozata fogadható el.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat akkor fogadható el, ha tartalmazza, hogy az igénylő szolgálati viszonyát a 10. év eléréséig egyoldalúan nem szünteti meg, és szerződésének azt megelőző lejárata esetén a meghosszabbításra irányuló kérelmét a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint benyújtja. Az igazolás az igénylés mellékletét képezi, elmulasztása esetén a kérelmezőt hiánypótlásra kell felszólítani.

(3)[21] Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a szerződéses tiszt, altiszt által lakáscélú munkáltatói kölcsön, lakbértámogatás, lakásüzemeltetési hozzájárulás és lakáspénz iránt benyújtott kérelem elbírálása során is.

3/A. §[22] (1) Ha a HM rendelkezésű lakás iránti igényléshez a kérelmező az igényjogosultság szempontjából lényeges személyi és családi állapot igazolására szolgáló dokumentumokat nem csatolta, a helyi lakásgazdálkodási szerv megfelelő hiánypótlási határidő kitűzésével másolatban bekéri azokat. A határidő elmulasztása esetén az igénylést el kell utasítani. Az igénylőt a hiánypótlási felhívásban erre figyelmeztetni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a lakásbérleti jog folytatására, valamint a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetésére irányuló eljárásokban is.

4. §[23]

5. § (1) A másik lakás juttatásában részesülő bérlőt a lakás elfogadásakor nyilatkoztatni kell az általa vagy házastársa, élettársa által bérelt HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének megszüntetéséről, vagy annak vállalásáról.

(2)[24] Ha a bérlő meglévő lakása önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás, a bérlői nyilatkozat úgy is elfogadható, ha a bérbeadó a bérlő felmondását elfogadja.

6. § (1)[25] Az önkormányzati tulajdonú lakás bérlőkiválasztási jogának megszerzéséről a helyi lakásgazdálkodási szerv köt megállapodást, azonban visszterhes (lakás vagy pénzbeli térítés ellenében) megállapodást csak a központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével köthet. A javaslatot a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv útján kell a HM központi lakásgazdálkodási szervhez felterjeszteni. Engedélyezés esetén a pénzbeli ellenszolgáltatás teljesítésére a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv intézkedik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú személygépkocsi-tároló bérlőkiválasztási jogának megszerzése tekintetében is.

7. § (1)[26] Az R.-nek a HM-rendelkezésű lakás juttatását kizáró rendelkezéseit

a) kell alkalmazni abban az esetben is, ha az állami vagy önkormányzati tulajdonú (a továbbiakban együtt: köztulajdonú) lakást megvásárló személy utóbb a HM rendelkezése alá vonható bérlakást szerez, és azt ajánlja fel másik HM-rendelkezésű lakás juttatása ellenében,

b) nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az R. szerinti munkáltatói kölcsön támogatást az abból jóváírt engedményekkel, kedvezményekkel, továbbá kiürítési vagy cseretérítést már visszafizette.

(2)[27]

(3)[28]

(4)[29]

(5)[30]

(6)[31] Ha az R. vonatkozó szabályai értelmében a döntést más szerv véleményezési, javaslattételi eljárásának kell megelőznie, vagy ilyen eljárás lefolytatása egyéb okból indokolt, annak lezárásáig és a vélemény, javaslat beérkezéséig az ügyben érdemi döntés nem hozható. Előzetes eljárásnak kell tekinteni különösen a méltatlansági és fegyelmi eljárást, az alkalmazotti jogviszony megszüntetésével, módosításával, létesítésével összefüggő eljárást, illetve a rehabilitált személyek lakásjuttatása vonatkozásában az egészségügyi állapotával és rehabilitációval összefüggő vizsgálatot. E rendelkezést megfelelően kell alkalmazni valamennyi lakhatási támogatást illetően.

(7)[32]

(8)[33] A HM rendelkezésű lakásra való jogosultság vizsgálatakor nem lehet a lakás elidegenítésének tekinteni azt, ha a kérelmezőnek a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében az R. szerint megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető lakás tulajdonjoga bírósági vagy hatósági árverezés eredményeképpen szűnt meg.

8. § (1) A méltányolható lakásigény megállapítása során az R.-ben megjelölt tartós betegségről az állami gyógyintézet szakorvosa által kiadott igazolást lehet elfogadni.

(2)[34] A lakásigény mértékének megállapításához kapcsolódóan meghatározott beosztásokat az állományilletékes személyügyi szerv igazolása, a tudományos minősítést az arra jogosult honvédelmi szervezet igazolása alapján lehet figyelembe venni.

9. § (1)[35] A kitöltött lakásigénylő lapot az állományilletékes parancsnok vagy munkahelyi vezető (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok) érdemi javaslatát tartalmazó - és az illetékes személyügyi szerv által rávezetett, a tényleges szolgálati időt tanúsító - záradékkal kell ellátni. Az R. szerint HM-rendelkezésű lakásra jogosult nyugállományú katona lakásigénylő lapját a lakóhelye szerint illetékes érdekvédelmi iroda látja el az érdemi javaslatot tartalmazó záradékkal.

(2) Ha az igénylőnek abban a lakásgazdálkodási körzetben, ahol lakást kér, nincs lakása, a lakásigénylő lapját az állandó vagy előző lakóhelye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv záradékolja, amely tartalmazza:

a) az igénylő meglévő lakásának adatait, tulajdoni jellegét,

b) lakáshasználatának jogcímét,

c) a lakásban együttlakók számát, rokonsági fokát,

d) köztulajdonú lakás esetén az annak elidegeníthetőségével, illetve megvásárolhatóságával kapcsolatos közlést,

e) korábbi lakáshasználata jogcímét és megszűnésének okát, időpontját,

f) az igényjogosultságot esetleg kizáró okot.

A lakásigények nyilvántartásához, besorolásához és a lakáselosztáshoz kapcsolódó rendelkezések

10. § (1) A lakásigénylést a helyi lakásgazdálkodási szerv a benyújtást - Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottság általi megküldést - követően haladéktalanul ellenőrzi. A hiányosan vagy helytelenül kitöltött, záradékolt igénylőlapot legkésőbb 15 napon belül hiánypótlásra visszaküldi az igénylőnek. A záradékok pótlása, kiegészítése iránt az illetékes parancsnok vagy szerv közvetlen megkeresésével maga is intézkedhet, amelyről az igénylőt tájékoztatja.

(2) Ha a lakásigénylő a maga vagy a vele együttlakók személyi körülményeire, egészségi állapotára, továbbá a meglévő lakása állapotára - így különösen annak egészségre ártalmasságára, lakhatást gátló vagy kizáró műszaki állapotára -, valamint olyan egyéb tényre és körülményre hivatkozik, amelyeket az elbírálásánál kér figyelembe venni, azt a dokumentáltan igazolt mértékig lehet értékelni és elfogadni.

(3) A lakásigénylés benyújtását - Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottság általi megküldést - követő 15 napon belül a helyi lakásgazdálkodási szerv írásban hívja fel a kérelmezőt a megfelelő igazolás becsatolására. A felhívás azt is tartalmazza, hogy az igazolás elmulasztása esetén a hivatkozott tény, körülmény nem vehető figyelembe.

(4)[36] Ha a HM-rendelkezésű lakás juttatásának valamely előfeltétele hiányzik, vagy a lakásjuttatást kizáró, korlátozó ok áll fent, a helyi lakásgazdálkodási szerv arról az igénylőlap visszaküldésével 30 napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt.

(5) A próbaidejét töltő hivatásos katona lakásigénylését nyilvántartásba kell venni, de besorolni csak a hivatásos katona véglegesítését követően lehet.

(6) A lakásigénylés benyújtása szempontjából:

a) a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetői az e funkciót ellátó HM főosztály vezetője és annak szervezetszerű helyettese, valamint a lakhatástámogatási feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője és annak helyettese,

b)[37]

c)[38] a lakáscélú támogatási szerv és a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv vezetői e szervezeti egységek vezetői, valamint helyetteseik.

11. § (1)[39] Az éves lakáselosztási tervben a központi feladatok végrehajtására szolgáló lakáskeretet akkor kell képezni, ha azt a HM központi lakásgazdálkodási szerv - a miniszter, HM közigazgatási államtitkár vagy a Honvéd Vezérkar főnöke intézkedésében, parancsában (ideértve az utóbbiak együttes intézkedését is) meghatározott feladat alapján - előírta. A HM központi lakásgazdálkodási szerv által zárolt lakásokat (helyiségeket) e keretbe tartozónak kell tekinteni.

(2) A tartalék keretet az esedékes vezetőváltásokra, valamint az előre nem tervezhető eseményekre kell képezni. Előre nem tervezhető esemény különösen a természeti katasztrófa és műszaki okok miatt megsemmisült vagy lakhatatlanná vált lakás lakóinak elhelyezése.

(3) Az intézményes lakásgazdálkodási feladatok ellátására szolgáló keretet a munkakörhöz kötött, valamint a lakásfelajánlók és a jogcím nélküli lakáshasználók részére tervezett (csere)lakásokból kell képezni.

(4)[40] Pótbesorolást alkalmazni

a) akkor lehet, ha a tárgyévben legalább 10 olyan személy nyújtja be a lakásigénylést, akinek az áthelyezését az R. szerint haderő-átalakítással összefüggő, helyőrségváltással együtt járó áthelyezésnek kell tekinteni, vagy

b)[41] azon települések vonatkozásában lehet, amelyekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) alapján rendeltetésszerű használatra alkalmas, üres lakások száma meghaladja az ottani településen lévő HM rendelkezésű lakás juttatása iránti I. kategóriába sorolható igénylések számát.

(5) A személy szerinti elosztásra vonatkozó helyőrségi (fővárosi keretgazda) lakásbizottsági döntés alapján juttatni kívánt HM-rendelkezésű lakás elfogadásáról vagy visszautasításáról 15 napos határidővel írásban kell nyilatkoztatni a lakásigénylőt. A megtett nyilatkozat egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul megküldi az igénylő állományilletékes parancsnokának, továbbá Budapesten az illetékes fővárosi keretgazda-lakásbizottságnak. A nyilatkozattétel megtagadását vagy indokolatlan elmulasztását a felajánlott lakás visszautasításának kell tekinteni.

(6)[42] Az R. 30. § (5) bekezdés a) pontja szerinti lakásbérbeadást Budapesten vagy utalt településen elsősorban azon illetékes keretgazda lakásbizottság keretének terhére kell teljesíteni, amelyhez egyébként a kérelmező az illetékességi szabályok szerint tartozna.

12. § A fővárosi keretgazda-lakásbizottság személyi javaslatához csatolni kell a lakásjuttatásban részesített igénylők felülvizsgált lakásigénylő lapjait, az ahhoz kapcsolódó minden dokumentumot (igazolások, levelek), és a bizottsági hatáskörben megadott felmentést tanúsító iratot.

A bérlő kijelöléséhez és kiválasztásához kapcsolódó rendelkezések

13. § (1) A bérlőkijelölésről szóló értesítés tartalmazza:

a) a lakásjuttatás jogcímét (igénylés, felajánlás, jogcím nélküli elhelyezés stb.),

b) a kijelölt bérlő(társ) személyét azonosító adatokat (neve, születési helye, időpontja, anyja neve, lakcíme),

c) a bérlőkijelöléssel érintett lakás adatait (szobaszám, alapterület, komfortfokozat), tulajdoni jellegét (milyen tulajdonú és kezelésű) és a bérbeadására jogosult szerv, szervezet megnevezését,

d) a kijelölt bérlővel együtt költöző személyek nevét, rokonsági fokát és személyi azonosító adataikat,

e) a részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot,

f) a lakás bérbeadásának különös feltételeit,

g)[43] a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló, külön jogszabályban meghatározott lakcím-bejelentési kötelezettség teljesítésének és a juttatott HM-rendelkezésű lakástól eltérően bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyről történő napi munkába járáshoz vagy az arra történő hazautazáshoz a honvédelmi szervezettől kapott utazási költségtérítés megszüntetésének igazolására történő felhívást, valamint az elmulasztás jogkövetkezményeire történő utalást,

h) a lakás rendeltetésszerű használatát szolgáló közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő, a bérlőt terhelő fogyasztói kötelezettségeket, beleértve a távfűtéses állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásban a távhőszolgáltatásával összefüggő, külön jogszabályban meghatározott fogyasztói kötelezettségeket,

i) a lakásbérleti szerződés megkötésének előfeltételére, helyére és időpontjára, valamint a szükséges (bemutatandó vagy becsatolandó) iratokra vonatkozó közlést.

(2) A bérlőkijelölésről szóló értesítésben a lakás bérbeadásának különös feltételei körében meg kell határozni:

a) a bérlet jellegét (határozatlan, vagy pontos dátummal megjelölt határozott időtartam, továbbá a nevesített feltétel bekövetkezéséig szólóan),

b) a hozzátartozók befogadásának,

c) a magánszemélyek közötti lakáscsere,

d) a tartási szerződés,

e) az albérletbe adás,

f) a lakás esetleges megvásárlásának,

g) a lakás esetleges átalakításának, korszerűsítésének,

h) a bérlet megszűnésének esetére vonatkozóan a bérleti jog folytatásának, a térítéseknek, valamint a jogcím nélküli elhelyezésének a feltételeit.

(3)[44] A bérlőkijelölési joggal érintett önkormányzati tulajdonú lakás esetén az (1) bekezdés h) pontjában, valamint a (2) bekezdés g) pontjában foglaltakat, illetőleg a bérlőkiválasztási joggal érintett önkormányzati tulajdonú lakás esetén a (2) bekezdés b), d), e) és g) pontjaiban foglaltakat, valamint a h) pont szerinti bérletijog-folytatás feltételeinek előírását nem lehet alkalmazni.

(4) Ha az az (1) bekezdés e) pontjában, valamint a (2) bekezdés c)-e) pontjaiban foglaltakat az R. kizárja, arra a bérlőkijelölésről szóló értesítésben utalni kell.

(5)[45] Önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás esetében a bérlőkijelölésről vagy a bérlőkiválasztásról szóló értesítésben fel kell hívni a bérbeadót arra, hogy az abban meghatározott feltételeket a lakásbérleti szerződésben kösse ki.

14. § (1)[46] A HM rendelkezésű lakás bérlőkiválasztási jogának meghatározott időtartamú megszerzése iránti kérelmet az illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv érdemi javaslata alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv terjeszti elő döntésre a HM közigazgatási államtitkárnak. Engedélyezés esetén a megállapodást a HM központi lakásgazdálkodási szerv köti meg a bérlőkiválasztási jogot szerző féllel.

(2)[47] A kezelési tevékenységhez szükséges állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlőkiválasztási jogának elismerésére vonatkozó kérelmet a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) a helyi lakásgazdálkodási szerv egyetértésével, a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv útján nyújthatja be a HM központi lakásgazdálkodási szervhez.

(3)[48] A (2) bekezdés szerint kiadott engedély alapján a bérlőkiválasztási jog elismeréséről szóló megállapodást a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv köti meg a helyi lakóházkezelő szervvel (Szolgáltatóval). A megállapodásban a lakásbérleti szerződés megszűnése után visszamaradó volt bérlő elhelyezésére csak abban az esetben vállalható kötelezettség, ha a volt bérlő az MH elhelyezési szolgálatának átalakítása során az MH alkalmazásából közvetlenül került a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) alkalmazásába, és az azzal fennálló munkaviszonya neki fel nem róható okból szűnt meg. Ez utóbbi tényről a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) köteles nyilatkozni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján kötött megállapodás a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének jóváhagyásával lép hatályba.

15. § A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőkijelölésről, illetőleg bérlőkiválasztásról szóló értesítés egy példányát haladéktalanul megküldi a lakásjuttatásban részesült személy állományilletékes parancsnokának.

A lakásbérlet létrejöttéhez kapcsolódó rendelkezések

16. § (1) Az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének tartalmaznia kell minden lényeges feltételt, így különösen:

a) a szerződés megkötésének helyét és időpontját,

b) a szerződést megkötő felek nevét (megnevezését) szerződési pozícióját, címét (székhelyét), a bérlő személyi azonosító adatait,

c) a bérbeadás időtartamát (határozatlan vagy megjelölt határidőig) vagy feltételének megnevezését,

d) a bérlővel együtt beköltöző személyek megnevezését, személyi azonosító adataikat és lakáshasználatuk jogcímét,

e) a lakás birtokba adásának tényét, vagy ha arra nem a szerződéskötéssel egyidejűleg kerül sor, annak időpontját,

f) a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmasságára vonatkozó megállapításokat,

g) a bérbe adott lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,

h) a kert és a melléképületek használatának feltételeit,

i) a lakbért és a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás díját, fizetésük módját, továbbá a fizetés rendszeres határnapját,

j) lakás rendeltetésszerű használatával összefüggő közüzemi szolgáltatások igénybevételére és a díjfizetésére vonatkozó, a bérlőt terhelő fogyasztói kötelezettségeket,

k) a bérlő külön jogszabályban meghatározott lakcím-bejelentési és az utazási költségtérítéssel kapcsolatban a 13. § (1) bekezdés g) pontjában megállapított igazolási kötelezettséget,

l)[49] a bérlemény ideiglenes, legalább 2 hónapot meghaladó használatának szüneteltetése (a lakás ideiglenes elhagyása) esetén a bérlőnek a lakástörvény alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségét,

m) a bérbeadói hozzájárulások körét,

n) a bérlet megszűnése esetére vonatkozó bérlői és bérbeadói kötelezettségeket.

(2)[50] A bérleti szerződésben az (1) bekezdés j)-m) pontjában foglaltak megsértését a bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szerv részéről lényeges szerződésszegésként kell kikötni.

(3) A távfűtéses állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásra a bérleti szerződés kizárólag akkor köthető meg, ha a bérlőül kijelölt személy a távhőszolgáltatásról szóló törvényben előírt, a díjfizető személyében bekövetkezett változásról szóló együttes kérelmet aláírja.

(4) A lakásberendezéseket bérleményleltárban kell felvenni, és azt a szerződéshez mellékletként csatolni kell. Erre a szerződésben utalni kell.

(5) A lakás birtokba adásával egyidejűleg az átadásról jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a szerződéshez kell mellékletként csatolni.

(6) A lakásbérleti szerződést a (4)-(5) bekezdés szerinti mellékletekkel együtt 4 példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy példányt a bérlőnek, a bérlő állományilletékes parancsnokának és a helyi lakóházkezelő szervnek kell átadni (megküldeni). Budapest helyőrségben a lakásbérleti szerződésből további egy példányt kell készíteni, amelyet az illetékes keretgazda-lakásbizottságnak kell megküldeni. Bérlőtársak esetén a szerződést annyi példányban kell elkészíteni, hogy minden bérlő kapjon egy példányt.

16/A. §[51] (1) Ha a lakásbérleti szerződés munkakörhöz kötötten vagy az R. 30. § (5) bekezdés b) pontja szerint kerül megkötésre, a bérleti szerződés csak abban az esetben köthető meg, ha a kijelölt bérlő vállalja, hogy saját költségére

a) a lakásbérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják, vagy

b) a bérlő közjegyző előtt egyoldalú kiköltözési és fizetési kötelezettséget vállaló nyilatkozatot tesz.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat akkor fogadható el, ha az tartalmazza, hogy

a) a bérlő lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérleményből a jelen bérleti szerződésben bérlő által vállalt vagy a bérbeadó által külön meghatározott határidőre vagy időpontra kiköltözik, és ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó - perindítás nélkül - közvetlenül végrehajtási eljárást kezdeményezhet az ingatlan kiürítése iránt,

b) a bérlő a kiköltözésen túl a szerződés szerinti díjakat, költségeket - így különösen bérleti díjat, közüzemi díjakat -határidőben megfizeti a bérbeadónak, és

c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat a vele kötött lakásbérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben

a) a bérleti szerződés hatálybalépését 10 munkanapon belüli nyilatkozat megtételéhez kell kötni, azzal, hogy az csak a határidő eredményes leteltével lép hatályba, és

b) a birtokba adásra csak a bérleti szerződés a) pont szerinti hatálybalépését követően kerülhet sor.

(4) Ha a bérlő már az ingatlan birtokában van, abban az esetben a (3) bekezdés a) pontjában foglalt határidő eredménytelen lejártához a birtokvisszaadási kötelezettséget és a birtokvédelemről való lemondás jogkövetkezményét kell kikötni.

16/B. §[52] Ha a lakásbérleti szerződés munkakörhöz kötötten kerül megkötésre, a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a bérlő azon vállalását, hogy a bérleti szerződés bármilyen okból való megszűnése, megszüntetése esetén a szerződés megszűnését követő 15 napon belül a bérleményt kiürítve a bérbeadó birtokába visszaadja.

17. § (1) A házfelügyelői vagy gondnoki lakásra történt bérlőkiválasztás esetében a lakásbérleti szerződésben a szerződés megszűnése esetére a lakásban visszamaradó személyek elhelyezésére vonatkozóan ki kell kötni a 14. § (3) bekezdésében megállapított feltételt.

(2) Amennyiben a lakásbérleti szerződés módosítása vagy új bérleti szerződés megkötése a bérlő állományviszonyában bekövetkezett változás miatt szükséges, a bérbeadásról a helyi lakásgazdálkodási szerv külön lakásigénylés benyújtása nélkül gondoskodik.

A részleges lakásfelújítási átalány megállapításához és folyósításához kapcsolódó rendelkezések

18. § (1) A részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot a helyi lakásgazdálkodási szerv hivatalból állapítja meg, és a bérlőkijelölésről szóló értesítésben közli az érintettel.

(2) A bérlőkijelölésről szóló értesítésben meg kell jelölni az átalány (3)-(5) bekezdés szerint nyújtható legmagasabb mértékét és azt, hogy az átalány csak az R.-ben elismert költségekről szóló számlák benyújtását követően, a 21. § szerinti igazolás alapján folyósítható.

(3)[53] A részleges lakásfelújítási átalány mértékének számítási alapja: 5800 Ft/m2.

(4) A részleges lakásfelújítási átalány összege az R.-ben elismert költségek számlával igazolt mértéke, de nem haladhatja meg a lakás alapterületének és a (3) bekezdésben meghatározott átalány mértékének szorzatát (m2 x Ft/m2) vagy a 3 méter belmagasságot meghaladó lakás esetében e szorzat 10%-kal növelt összegét.

(5) A lakás alapterületét az R. lakbérmegállapításra vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni.

19. § (1) A lakást egészében felújítottnak kell tekinteni, ha az az elvégzett építési-szerelési munkák eredményeként az eredetit megközelítő újszerű műszaki állapotban van.

(2) A lakást részlegesen felújítottnak kell tekinteni, ha az a falburkolatok és nyílászárók festése, tapétázása, és mázolása, valamint a parketta védőkezelése, szőnyegpadló kitisztítása következtében új vagy újszerű állapotban van.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott műszaki állapot igazolásaként a helyi lakóházkezelő szerv, illetőleg az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakásra nézve az önkormányzati bérbeadó szerv nyilatkozata fogadható el.

(4) Amennyiben az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérlője az önkormányzat bérbeadó szervének (3) bekezdés szerinti nyilatkozatát vitatja, a bérlő kérelmére a helyi lakásgazdálkodási szerv a helyi lakóházkezelő szervvel együttműködve a lakás tényleges műszaki állapotát helyszíni vizsgálat keretében a részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultság szempontjából felmérheti. Ugyanígy kell eljárni, ha az önkormányzati bérbeadó szerv a műszaki állapot igazolását megtagadja.

(5)[54]

(6)[55]

20. § (1) Nem tekinthető az R. szerinti első lakásjuttatásnak, ha a hivatásos katona

a) az általa jogcím nélkül használt HM-rendelkezésű lakást, vagy annak visszaadásával egyidejűleg másik HM-rendelkezésű lakást kap bérletbe;

b) a lakásigénylése alapján juttatott HM-rendelkezésű lakás bérletét a vele együtt lakó és költöző házastársa (élettársa) bérleményét képező HM-rendelkezésű lakás bérletének megszüntetése, illetve visszaadásának feltételével kapja meg;

c) az R.-ben foglaltak alapján szétköltöztetés céljából kap másik HM-rendelkezésű lakást, függetlenül attól, hogy a visszaadásra kerülő közös lakásban bérlőként, bérlőtársként vagy használóként lakott;

d) az R.-ben foglalt, lakásjuttatást kizáró rendelkezés hatálya alóli felmentést vagy mentesülést követően kap ismételten HM-rendelkezésű lakást;

e) garzonházi elhelyezést kap.

(2) A műszaki okokból lakhatatlanná vált lakásból történő kiköltöztetés jogcímén a részleges lakásfelújítási átalány akkor állapítható meg, ha a HM-rendelkezésű lakás műszaki okok miatti lakhatatlanságát az illetékes építésügyi hatóság megállapította.

21. §[56] (1) A részleges lakásfelújítási átalány kifizetéséhez szükséges igazolást a bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szerv a jogosult által az R.-ben meghatározott költségekről kiállított számlák benyújtásától számított 10 napon belül állítja ki.

(2) Az átalány összegének megállapítása szempontjából az állományilletékes honvédelmi szervezet nevére és címére kiállított, a bérbeadástól számított 1 éven belül keletkezett számla vehető figyelembe.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv az arra rendszeresített minta szerinti tartalommal állítja ki az igazolást, és küldi meg annak egy példányát az állományilletékes parancsnok részére.

(4) Az igazolás állományilletékes parancsnok részére szóló példányához csatolni kell a részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot megalapozó okiratok legalább másolati, kifizetési bizonylat, számla esetén az eredeti példányát.

22. §[57] (1) Az állományilletékes parancsnok, illetve vezető munkáltatói döntésben intézkedik a részleges lakásfelújítási átalány kifizetésre. A munkáltatói döntés vagy kivonatának egy példányát meg kell küldeni a jogosult számára is.

(2) A részleges lakásfelújítási átalányt az illetményszámfejtő szerv a pénzbeli juttatások folyósításának szabályairól szóló HM utasítás rendelkezései alapján folyósítja.

(3) A folyósítást elrendelő munkáltatói döntés vagy kivonatának egy-egy példányát a jogosult pénzügyi, illetve személyi gyűjtőjében kell elhelyezni.

A lakásbérlettel összefüggő jogok és kötelezettségek gyakorlásához kapcsolódó rendelkezések

23. § (1) A bérbeadó (kezelő) a lakás visszaadásakor nem állapíthat meg a bérlő (használó) terhére kötelezettséget, ha a lakás állapota megfelelő. Megfelelőnek kell tekinteni a lakás állapotát, ha

a) a lakásberendezési tárgyak bérleményleltár szerint hiánytalanul megvannak, rendeltetésszerű használatra alkalmasak, a falfelületek, továbbá a burkolatok sérülésmentesek, rendeltetésellenes használat nyomait nem viselik, és

b) a lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek a bérlő (használó) eleget tett.

(2) Ha a lakásburkolatok, a nyílászárók és a lakásberendezések bármelyike rendeltetésszerű használatra alkalmatlan műszaki állapotban van, azok kijavítását, cseréjét, vagy annak költségeit a bérlő (használó) terhére kell megállapítani.

(3) A műszaki okok következtében lakhatatlanná vált lakásból véglegesen kiköltöztetett bérlőtől (használótól) kizárólag a lakásberendezési tárgyak bérleményleltár szerinti meglétét lehet megkövetelni.

A távhőszolgáltatással ellátott állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásokhoz kapcsolódó feladatok

24. § (1) A távhőszolgáltatással ellátott állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérbeadása esetén a 16. § (3) bekezdésben megjelölt kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv mint a vagyonkezelő bérbeadóként eljáró képviselője az általa és a bérlőül kijelölt személy által történt aláírást követően haladéktalanul megküldi a helyi lakóházkezelő szerv részére. A helyi lakóházkezelő szerv a lakás birtokba adását követően a kérelmet a lakás átadás-átvételi (birtokbaadási) jegyzőkönyv egy másolati példányával együtt továbbítja a területileg illetékes távhőszolgáltató (képviselője) részére.

(2) A távhőszolgáltatással ellátott állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás volt bérlőtől, jogcím nélküli lakáshasználótól való visszavételét (birtokba vételét) követően a helyi lakóházkezelő szervnek az (1) bekezdés szerinti kérelmet a díjfizető Szolgáltató képviseletében alá kell írnia, s azt haladéktalanul a helyi lakásgazdálkodási szerv részére meg kell küldenie. A kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv a vagyonkezelő bérbeadói képviselőjeként történt aláírást követően haladéktalanul visszaküldi a helyi lakóházkezelő szervnek. A helyi lakóházkezelő szerv a lakás visszavételét követően a kérelmet az átadás-átvételi (birtokbaadási) jegyzőkönyv egy (másolati) példányával együtt megküldi a területileg illetékes távhőszolgáltató (képviselője) részére.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni az állami tulajdonba és HM vagyonkezelésébe kerülő üres lakás esetében is.

Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások korszerűsítéshez kapcsolódó rendelkezések

25. § (1)[58] A határozatlan időtartamra vagy a honvédelmi szervezettel fennálló alkalmazotti jogviszony megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig bérbe adott állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakás kizárólag komfortfokozatot növelő korszerűsítésének költségeit a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv előzetes engedélyével a bérbeadó átvállalhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély megadására a kezelő és a bérbeadó együttesen tehet javaslatot, melynek során a műszakilag indokolt és a bérlő által benyújtott költségvetés alapján elfogadott munkák költségei csak akkor vállalhatók át, ha a finanszírozáshoz szükséges költségvetési fedezet biztosított.

(3) A korszerűsítési költségek átvállalásáról szóló megállapodást az (1) bekezdés szerinti engedélyben meghatározott tartalommal a bérbeadó köti meg a bérlővel. A megállapodásban az átvállalt költségek megtérítésére legfeljebb 3 évre szóló kamatmentes részletfizetés is kiköthető.

(4) A korszerűsítési munkák elvégzéséről és annak költségeiről a kezelő köteles írásban nyilatkozni a bérbeadónak.

(5)[59] A megállapodás és a kezelői nyilatkozat alapján az átvállalt korszerűsítési költségek megtérítéséről a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv gondoskodik. Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőt a (3) bekezdésben megállapított részletfizetés következtében költségtérítés illeti meg, a hátralékos összeget a bérlő részére egy összegben kell kifizetni.

A bérbeadói hozzájárulásokhoz kapcsolódó rendelkezések

26. § (1) Ha az állami tulajdonú lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a helyi lakásgazdálkodási szerv a hozzájárulást megadja, a megkötött megállapodás egy példányát a helyi lakóházkezelő szervnek kell átadni. A lakás bővítésére vonatkozó megállapodást a vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv köthet a bérlővel.

(2) Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű lakóépületben több lakást szolgáló berendezés létesítéséhez vagy a bérlet keretében használt berendezés bővítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha a létesítés teljes költségét a kérelmező bérlők - a bérbeszámítás jogának fenntartásával - vállalják, annak tudomásulvételével, hogy a berendezés állami tulajdonba és HM vagyonkezelésbe kerül. A feltételek vállalásáról a kérelmezőket előzetesen nyilatkoztatni kell.

(3) A megadott hozzájárulásban további feltételként kell megszabni azt, hogy a kivitelezésre külön megállapodás alapján kerülhet sor. A hozzájárulásban közölni kell továbbá a bérlő(k) 100%-os bérbeszámítási jogosultságát.

(4) A vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv a megállapodást a bérlőkkel vagy azok meghatalmazott képviselőjével a bérbeadói hozzájárulás és a lakóházkezelő szerv véleménye alapján köti meg. A megállapodásban rögzíteni kell a létesítés műszaki tartalmát és bekerülési költségét, valamint megfizetésének és a lakbérbe történő beszámításának feltételeit.

(5) A létesítmény kivitelezése akkor kezdődhet meg, illetve arra a vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv akkor köthet vállalkozási szerződést, ha a létesítési költséget a bérlők megfizették.

(6) A berendezések üzembe helyezésével egyidejűleg a bérbeszámítás tételes kimutatásával és a használat feltételeinek közlésével a vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv haladéktalanul kezdeményezi a lakásbérleti szerződés(ek) módosítását.

26/A. §[60] (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég (a továbbiakban: cég) székhelyének HM vagyonkezelésű lakásban létesítéséhez a bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére, a (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel járulhat hozzá.

(2) A hozzájárulás akkor adható meg, ha a cég a bérlő vagy a HM vagyonkezelésű lakásban a bérbeadó hozzájárulásával határozatlan időtartamra befogadott és vele együtt élő hozzátartozója kizárólagos tulajdonában áll, vagy társas vállalkozás esetén e személy a cég korlátlan felelősséggel bíró tagja. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatta be a lakásba vele együtt élő hozzátartozóját.

(3) A hozzájárulás megadása esetén feltételként kell előírni, hogy

a) a lakás, illetve helyiségeinek funkciója nem változtatható meg,

b) a lakásban tényleges gazdasági tevékenység nem folytatható,

c) a lakás egésze vagy része a cég számára albérletbe, használatba nem adható,

d) a lakásbérlet megszűnése, megszüntetése esetén a székhelybejegyzést a cégnyilvántartásból haladéktalanul töröltetni kell.

(4)[61] A hozzájárulásban a kérelmező figyelmét fel kell hívni arra, hogy a hozzájárulás megadása nem mentesíti a kérelmezőt az egyéb, külön jogszabályokban előírt engedélyek beszerzése alól. A hozzájárulásnak tartalmaznia kell továbbá azt is, hogy az abban foglalt feltételek megszegése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:348. § (1) bekezdésében foglalt nem szerződésszerű használat jogcímén a bérleti szerződés felmondásával járhat.

(5) Nem adható hozzájárulás olyan cég székhelyének létesítéséhez, melynek

a)[62] működése a lakás, illetve helyiségeinek más célú használatával, funkciójának megváltoztatásával vagy a Ptk.-ban és a lakástörvényben előírt együttélési szabályokkal össze nem egyeztethető tevékenységgel járna, vagy

b) célja, működése nem egyeztethető össze a HM és az MH rendeltetésével.

A lakás-karbantartási költségtérítés megállapításával összefüggő rendelkezések

27. § (1) A lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultságot és annak mértékét az igénylő (új) szolgálati helye szerinti illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv útján benyújtott kérelemre az állományilletékes parancsnok állapítja meg.

(2) A kérelemnek az igénylő személyi azonosító adatai mellett tartalmaznia kell a bérbeadó részére visszaadott lakás adatait, így különösen a lakás címét, szobaszámát, komfortfokozatát.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

a) a szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés tényét igazoló okiratot (parancs, határozat vagy az illetékes személyügyi szerv igazolása);

b) a visszaadott lakásra fennállott (megszüntetett) lakásbérleti szerződést vagy annak hiteles másolatát;

c) a lakás visszaadása során készült és annak belmagasságát, műszaki állapotát, valamint a lakást visszaadó bérlő terhére meghatározott hiányosságokat részletesen tartalmazó - a bérbeadó vagy képviselője által aláírt - eredeti jegyzőkönyvet;

d) a lakás-visszavételi jegyzőkönyvben meghatározott munkák elvégzéséről szóló, a felszámított általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegét is tartalmazó, a bérbeadó vagy képviselője által kiadott eredeti számlát vagy számlákat.

(4) Több számla esetén a kérelemhez számlaösszesítő-kimutatást kell csatolni, amely tartalmazza a számlakibocsátó megnevezését, a számla keltét, számát, nettó és bruttó összegét, illetve az áfa összegét.

(5) Amennyiben a karbantartási (karbahelyezési) munkákat a bérlő végeztette el, a kiállított számlákhoz csatolni kell a bérbeadó vagy képviselője által készített, a munkák elvégzéséről szóló tanúsítványt is.

(6)[63] A lakás-karbantartási költségtérítés szempontjából állományilletékes honvédelmi szervezet nevére és címére kiállított számla vehető figyelembe.

28. § (1) A lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultságot az igénylő szolgálati helye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelemhez csatolt okiratok alapján, a kérelem benyújtását követő 15 munkanapon belül a helyi lakóházkezelő szerv bevonásával megvizsgálja és nyilatkozik a jogosultsági feltételek fennállásáról. Ennek keretében megállapítja, mely munkák fogadhatók el a lakás-karbantartási költségtérítés szempontjából, s a rendelkezésére álló számlák alapján javaslatot tesz a költségtérítés összegére.

(2) Amennyiben a rendelkezésre álló okiratok nem elegendőek a lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultságról szóló igazolás kiállításához, a helyi lakásgazdálkodási szerv az igénylőt határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. A helyi lakásgazdálkodási szerv a jogosultság megállapítása során bevonhatja a visszaadott lakás fekvés szerint illetékes bérbeadóját, lakóházkezelőjét is.

29. § (1)[64] Amennyiben a lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultság kétséget kizáróan megállapítható, arról a helyi lakásgazdálkodási szerv az erre rendszeresített iratminta szerinti tartalommal, 4 példányban igazolást állít ki.

(2) Az igazolást a hiánytalan kérelem beérkezését, amennyiben az nem volt teljes körű, úgy a hiánypótlási eljárás lezárását követő 10 napon belül kell kiállítani.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a kiállított igazolás két példányát az állományilletékes parancsnoknak, egy példányát az igényjogosultnak küldi meg. Az állományilletékes parancsnoknak megküldött példányokhoz csatolni kell a költségtérítés megállapítására irányuló kérelmet és a jogosultságot megalapozó okiratokat. Az igazolás további egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv a benyújtott iratok másolataival együtt megőrzi, és lakásügyi okmányként kezeli.

(4) A költségtérítés folyósítása során egyebekben a részleges lakásfelújítási átalány folyósítására vonatkozó eljárási rendet kell megfelelően alkalmazni.

A lakásbérlet megszűnéséhez és a jogcím nélküli lakáshasználathoz kapcsolódó rendelkezések

30. § (1) A HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének megszűnését, megszüntetését, illetve az arról történő tudomásszerzést követően a helyi lakásgazdálkodási szerv a jogcím nélküli lakáshasználat megállapítása iránt haladéktalanul intézkedik.

(2) A lakásbérlet megszűnését követően az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás visszavételekor a volt bérlőtől (használótól) igazolást kell kérni arról, hogy közüzemi szolgáltatóval (szolgáltatókkal) szemben tartozása nem áll fenn. Minderről a helyi lakásgazdálkodási szervnek a lakásbérlet, illetve a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetésével összefüggő eljárás keretében a volt bérlőt (használót) figyelmeztetnie kell.

(3) Amennyiben a volt bérlőnek (használónak) közüzemi tartozása áll fent, vagy a (2) bekezdés szerinti igazolást nem mutatta be, e tényt a lakás-visszavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

31. § (1) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli lakáshasználat keletkezésének a napjától, így különösen a bérleti szerződés megszűnésétől kezdődően kell megállapítani.

(2)[65] Az önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölési jogú lakás használati díjának a lakbért meghaladó összegét, az állami tulajdonú HM kezelésű lakások lakbéreit és használati díjait a HM Védelemgazdasági Hivatal Központi 10023002-01786536 kincstári elszámolási számlájára kell folyósíttatni. A fizetés módjáról - a számlaszám pontos megjelölésével - az R.-ben előírt értesítésben kell tájékoztatni a bérbeadót.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló használati díj vonatkozásában is.

(4) Az R.-ben foglalt csökkentett mértékű lakáshasználati díj megállapításához be kell kérni a jogcím nélküli lakáshasználó haderő átalakítással vagy átszervezéssel összefüggő személyügyi parancsát (határozatát).

A lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez kapcsolódó rendelkezések

32. § (1) Az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló szerződés a következőket tartalmazza:[66]

a) a szerződés megkötésének helyét és időpontját,

b) a felek (képviselőik) megnevezését, címét (székhelyét) és személyi azonosító adatait,

c) a szerződés tárgyát képező lakás adatait (cím, szobaszám, alapterület, komfortfokozat) és tulajdoni, kezelői jellegét,

d) a lakásbérleti szerződés pontos megjelölését és az annak megszüntetésére vonatkozó egybehangzó akaratnyilvánítást,

e) a lakás kiürítésének és visszaadásának határidejét (év, hó, nap) és az arra vonatkozó bérlői kötelezettségvállalást vagy, ha az már megtörtént, a pontos dátummal megjelölt tényszerű megállapítást,

f) a lakásbérlet megszűnésével összefüggő pénzügyi elszámolást,

g) a lakás műszaki állapotára vonatkozó megállapításokat, és a felek ezzel összefüggő - a lakásbérleti szerződésen és a jogszabályon alapuló - kötelezettségeit, illetve azok vállalását a teljesítés határidejével,

h) másik, vagy ugyanannak a lakásnak az R. alapján történő bérbeadása esetén az arra való utalást.

(2) Ha a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésekor a felek az R. alapján kiürítési vagy cseretérítésben is megállapodnak, a szerződésnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) a bérlő adóazonosító jelét,

b) a térítés jogcímét és összegét,

c) a térítés kifizetésének módját és feltételeit,

d)[67] a szerződés tárgyát képező lakással összefüggő, a honvédelmi szervezettel szemben fennálló bérlői tartozásnak a térítés összegéből történő kiegyenlítésére (levonására) vonatkozó kikötést, továbbá

e)[68] azt a feltételt, hogy a megállapodáshoz a HM központi lakásgazdálkodási szerv jóváhagyása szükséges, aki a térítés összegét - számítási hiba vagy elírás esetén - módosíthatja,

f)[69] azt, hogy ha a megállapodást a HM központi lakásgazdálkodási szerv jóváhagyja, a megállapodás a jóváhagyott tartalomnak megfelelően a szerződéskötés dátumától válik hatályossá.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlővel a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló szerződésben a megkötés időpontjától számított 6 hónapnál hosszabb kiürítési és visszaadási határidőben nem állapodhat meg.

(4)[70] Önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás bérletének a bérbeadó és a bérlő közös megegyezésével történő megszüntetése esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv - a 34. §-ban foglaltak kivételével - a kiürítési vagy cseretérítés vonatkozásában külön szerződésben állapodik meg. Ilyen esetben a térítési megállapodásnak a (2) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakra kell kiterjednie, továbbá utalni kell a bérletet megszüntető szerződésre, amelyet csatolni kell a megállapodáshoz.

33. § (1)[71] A lakásbérletet közös megegyezéssel megszüntető, három példányban elkészített szerződés egy-egy példányát a bérlő és az illetékes helyi lakóházkezelő szerv kapja meg. Ha a bérlet megszüntetésére térítés kikötésével kerül sor, további 4 példányt kell készíteni, amelyeket meg kell küldeni a jóváhagyásra jogosult szervhez. A szerződéshez csatolni kell a megszüntetett lakásbérleti szerződést, és a lakás visszaadásáról szóló igazolást.

(2)[72] Ha a térítésről a felek a 32. § (4) bekezdése szerint állapodnak meg, a megállapodást 5 példányban kell elkészíteni és jóváhagyásra a HM központi lakásgazdálkodási szervhez megküldeni a megszüntetett lakásbérleti szerződés, a lakás visszaadásáról szóló igazolás, valamint a bérbeadó és bérlő közötti, a bérletet megszüntető szerződés csatolásával.

34. §[73] Ha az önkormányzati tulajdonú, ismételten gyakorolható HM bérlőkiválasztási jogú lakás bérleti szerződésének megszüntetésekor a bérbeadó és a bérlő pénzbeli térítésben is megállapodott, a bérlő részére kifizetett összegnek a helyi önkormányzat javára történő visszatérítése iránt - a jóváhagyott megállapodás alapján - a lakáscélú támogatási szerv intézkedik.

35. § A kiürítési és cseretérítést a lakásnak a lakbér szempontjából figyelembe vett alapterülete és az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásra az R.-ben megállapított lakbérmérték alapján kell kiszámítani. A lakás ettől eltérő tényleges bérének mértékét - ideértve a bérbeadó által megállapított lakbércsökkentő és - növelő tényezőket - nem lehet figyelembe venni.

36. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a kiürítési és cseretérítés R.-ben megállapított feltételeinek fennállását vizsgálni és dokumentálni köteles.

(2)[74] A szerződés alapján a kiürítési vagy cseretérítés kifizetésére a megszűnt vagy megszüntetett bérlet tárgyát képező lakás tényleges kiürítését és visszaadását követően kerülhet sor. A lakáscélú támogatási szerv a jóváhagyott szerződés kézhezvételétől - amennyiben a lakás visszaadására utóbb kerül sor, az azt tanúsító igazolás beérkezésétől - számított 15 napon belül, a jogosult írásbeli értesítése mellett gondoskodik a térítés kifizetéséről.

(3) Ha a felek az R.-ben foglaltak alapján magántulajdonú lakás építéséhez kapcsolódóan a bérleti szerződés megszüntetését követően ugyanazon HM-rendelkezésű lakás 6 hónap meghatározott időtartamú bérbeadásában állapodtak meg, a térítés kifizetésére az épülő magántulajdonú lakás 80%-os készültségi fokát az illetékes építésügyi hatóság által igazoló irat beérkezését követő 15 napon belül kerülhet sor.

A lakásbérlet bérbeadói felmondással történő megszüntetéséhez kapcsolódó rendelkezések

37. § (1) A bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szervnek a lakásbérleti szerződés felmondását megalapozó, nem szerződésszerű használatnak kell tekinteni különösen, ha a bérlő[75]

a) a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő kötelezettségét (például a közüzemi szolgáltatási szerződés megkötését, szolgáltatási díjak megfizetését) nem teljesíti;

b) a bérleményt életvitelszerűen nem használja, illetve abból a bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szerv tájékoztatása nélkül tartósan, legalább 2 hónapot meghaladó időtartamra kiköltözik;

c) külön jogszabályban előírt lakcím-bejelentési vagy az utazási költségtérítéssel kapcsolatban a 13. § (1) bekezdés g) pontjában megállapított igazolási kötelezettségét elmulasztja.

(2) Amennyiben - különösen a közüzemi szolgáltató hivatalos megkeresésére - a helyi lakásgazdálkodási szerv megállapítja, hogy a bérlő a közüzemi szolgáltatóval szemben fennálló díjfizetési kötelezettségét elmulasztotta, a tudomásra jutástól számított 10 napon belül - a lakásbérleti szerződés felmondására való figyelmeztetéssel és határidő kitűzésével - felszólítja a teljesítés igazolására.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlő fogyasztói kötelezettsége teljesítésének igazolására 30 napnál hosszabb határidőt nem adhat. Igazolásként a közüzemi szolgáltató teljesítésről szóló igazolása, részletfizetési kedvezmény esetén a fogyasztó és a közüzemi szolgáltató között létrejött megállapodás eredeti vagy másolati példánya fogadható el. A teljesítési határidőn túl, de a bérleti szerződés felmondása előtt benyújtott igazolást a helyi lakásgazdálkodási szerv elfogadhatja.

(4)[76] Ha a bérlő az (1) és (3) bekezdésben felsorolt kötelezettségének bérbeadói felszólítás ellenére sem tesz eleget, a helyi lakásgazdálkodási szerv a Ptk. 6:348. § (1) bekezdésében foglalt nem szerződésszerű használat jogcímén meghatározott eljárás keretében a bérleti szerződést az elmulasztott határidőt követő 15 napon belül felmondhatja.

(5)[77] Ha a HM mint vagyonkezelő, jogszabály alapján fennálló helytállási kötelezettsége keretében a bérlő mint fogyasztó által felhalmozott díjtartozás összege a közüzemi szolgáltató részére megfizetésre került, a bérleti szerződés felmondásától nem lehet eltekinteni. Amennyiben a lakástörvény szerinti külön felszólítás nélküli felmondás nem eszközölhető, az esetben a bérbeadónak a bérlőt közüzemi díj tartozása címén, határidő kitűzésével a HM által helytállt összeg egyösszegű megfizetésére kell felszólítania, s a fizetési határidő eredménytelen lejártát követően kell a felmondást megtennie. A tartozást a helytállási kötelezettség alapján megfizető honvédelmi szervezetnek a helyi lakásgazdálkodási szerv bérleti szerződés felmondása érdekében történő értesítésén túl - a honvédelmi szervezetek jogi képviseletéről szóló HM rendelet alapján - kezdeményeznie kell a lakásügyi, lakhatástámogatási perekben a HM képviseletében eljáró honvédelmi szervezetnél a pénzkövetelés visszatérítésére, behajtására irányuló jogi eljárás megindítását is.

(6) A (4) bekezdés szerinti bérbeadói felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat.

(7) A bérleti szerződés jogszerű felmondását érvényesnek kell tekinteni abban az esetben is, ha az adós bérlő a felmondási idő alatt a díjtartozását teljes egészében megfizeti. Ez esetben a helyi lakásgazdálkodási szerv a felmondást egy alkalommal visszavonhatja.

(8) A megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó esetében az (1)-(6) bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy - az R.-ben foglaltakat figyelembe véve - a bérleti szerződés felmondása helyett megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli használatot kell megállapítani.

38. § (1)[78] A bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szervnek a Ptk. 6:348. § (2) bekezdése szerinti felmondást (a továbbiakban: azonnali felmondás) megalapozó oknak kell tekinteni különösen, ha a bérlő

a) az R.-ben foglaltak megsértésével a bérleményét más személy részére bérbe adja vagy a lakás használatát harmadik személy részére egyéb módon átengedi, vagy

b) más testi épségét, egészségét, vagyonát szándékosan sértő vagy veszélyeztető magatartást folytat.

(2)[79] Az (1) bekezdés szerinti esetekben a felmondást külön előzetes felszólítás mellőzésével, a Ptk. 6:348. § (2) bekezdésében foglalt - a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belüli - határidővel kell közölni.

(3)[80] Amennyiben a bérleti szerződés a Ptk. alapján külön bérbeadói felszólítás nélkül is felmondható, a felmondó nyilatkozatot írásban, a felmondást megalapozó tény, körülmény tudomásra jutását követő 8 napon közölni kell a bérlővel.

39. § (1) Az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérlőjének a 37. § (1) bekezdés, illetve a 38. § (1) bekezdés szerinti magatartása tudomására jutása esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérleti szerződés felmondását a bérbeadó önkormányzati szervnél kezdeményezi.

(2) A 37-38. §-okban és az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló vonatkozásában is.

40. § (1) Ha a helyi lakóházkezelő szerv az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakásra fennálló bérleti szerződés felmondására okot adó nemteljesítést, mulasztást vagy magatartást észlel, arról - a lakbér és szolgáltatási díj nemfizetése esetén a hátralék kimutatásával - haladéktalanul írásban értesíti az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet.

(2)[81] A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője az értesítést követően a bérleti szerződés felmondása iránt köteles eljárni.

(3) Ha a bérlő a lakást felmondásra nem üríti ki, a felmondási határidő lejártával a kiürítés iránt haladéktalanul intézkedni kell.

(4)[82]

(5)[83]

A lakásbérlet bérlő halálával történő megszűnéséhez kapcsolódó feladatok

41. § (1)[84] Ha az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérleti szerződése a bérlő halálával szűnik meg, és a lakásban nem marad hátra megfelelő elhelyezésre vagy a bérleti jog folytatására jogosult vagy olyan személy, akinek a lakást bérbe kell adni, a helyi lakásgazdálkodási szerv köteles az elhunyt bérlő örökösét 60 napos határidő kitűzésével felszólítani az ingóságok elszállítására és a lakás kiürítésére. A határidő elmulasztása esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv saját mérlegelése szerint intézkedhet az ingóságok elszállítása és a lakás visszavétele iránt.

(2)[85] Az (1) bekezdés szerinti felszólításban tájékoztatni kell az örököst arról, hogy a megszabott határidőig mindazokat a lakás fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos költségeket, melyek egyébként a bérlőt terhelnék, neki kell megfizetnie, és a lakás berendezési tárgyainak bérleményleltár szerinti meglétéért felelősséggel tartozik. A határidő lejárta után e költségeken felül, havonta a lakbér összegének megfelelő lakáshasználati díjat is meg kell fizetnie. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a határidő lejárta után az örökös költségére és veszélyére a bérbeadó az ingóságokat arra alkalmas helyiségben raktározhatja. Amennyiben a bérbeadó így dönt, abban az esetben egyidejűleg a lakás visszavételének tényét birtokbavételi jegyzőkönyvben rögzíti, és arról az örököst tájékoztatja.

(3) Ha az örökös személye vagy a tartózkodási helye ismeretlen, a lakást - a kezelő szerv képviselőjének jelenlétében, jegyzőkönyv felvételével - le kell pecsételni, és az illetékes gyámhatóságtól eseti gondnok kirendelését kell kérni. Így kell eljárni akkor is, ha az örökös személye nem egyértelmű.

(4) Ha a lakásban lévő ingóságokat a helyi lakásgazdálkodási szerv raktárba szállítja, az eljárás lefolytatásáról a helyi lakóházkezelő szerv képviselőjének részvételével, két tanú jelenlétében leltárjegyzőkönyvet kell felvenni. A tároló helyiséget le kell pecsételni.

(5)[86] Ha az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérlete a bérlő halálával szűnik meg, és abban nem marad hátra más személy, a helyi lakásgazdálkodási szerv figyelemmel kíséri a bérbeadó intézkedéseit, vagy azokat kezdeményezi, illetve szükség szerint azokban együttműködik.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a HM-rendelkezésű lakás jogcím nélküli használójának elhalálozása esetében is.

42. § (1)[87] Ha a bérlő halála után az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásban a bérleti jog folytatására jogosult, vagy olyan személy marad hátra, akinek a lakást bérbe kell adni, a bérleti szerződés megkötéséről haladéktalanul, de legkésőbb e tény tudomásra jutásától számított 30 napon belül gondoskodni kell. E rendelkezést kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölésű vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás esetén is.

(2)[88]

A jogcím nélküli lakáshasználathoz kapcsolódó feladatok

43. § (1)[89] Ha a bérlet megszűnését követően jogcím nélküli lakáshasználat keletkezett, a jogcím nélküli lakáshasználatról - e tény tudomásra jutásától számított 5 napon belül - a helyi lakásgazdálkodási szerv írásban értesíti a volt bérlőt vagy a lakásban hátramaradt, hátrahagyott személyt, továbbá állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás esetén a helyi lakóházkezelő szervet. Az értesítést önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás esetén meg kell küldeni a bérbeadó önkormányzatnak vagy önkormányzati vagyonkezelőnek.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználatról szóló értesítés tartalmazza:

a) a jogcím nélkül használt lakás adatait (cím, szobaszám, alapterület, komfortfokozat) és tulajdoni jellegét (tulajdonos és kezelő),

b) a lakásbérleti szerződés megszűnésének okát (a megfelelő jogszabályhely pontos megjelölésével) és időpontját (év, hó, nap),

c) a jogcím nélküli használatra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, az utóbbi körben a lakáshasználati díjat,

d) a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetésének lehetőségeit, ideértve az R. szerinti kiürítési térítésben történő megállapodás lehetőségét is, az elhelyezési igényre vagy annak kizárására kiterjedő tájékoztatással,

e) a megfelelő elhelyezés tervezett időpontját, vagy azonnali lehetőség esetén a cserelakás e címen történő felajánlását,

f)[90] elhelyezésre való jogosultság hiányában a lakás kiürítésére történő határidős felhívást,

g) a 30. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítését, továbbá

h)[91]

(3)[92] A jogcím nélküli lakáshasználati díjat az esetben is a jogcím nélküli használat kezdetétől kell megállapítani, ha a jogcím nélküli használat keletkezéséről - így különösen a bérleti szerződés megszűnéséről, megszüntetéséről - a bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szerv csak később szerez tudomást. Ez a rendelkezés az irányadó a lakáshasználati díj R. szerinti emelése esetében is.

(4)[93] Önkényes lakásfoglalás esetén az R. és az utasítás megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a lakás kiürítésére a lakástörvény 90/A. §-a szerinti hatósági eljárást, vagy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 183-184. §-a szerinti nemperes eljárást haladéktalanul kezdeményezni kell. A Vht. szerinti eljárást haladéktalanul kezdeményezni kell a határozott időtartamra szólóan bérbe adott HM vagyonkezelésű lakás, szállóférőhely, nem lakás céljára szolgáló helyiség és személygépkocsi-tároló bérletének lejártát követően is.

44. § (1) A megfelelő elhelyezés címén történő cserelakás felajánlásakor a jogcím nélküli lakáshasználót 15 napos határidővel írásbeli válasznyilatkozat megtételére kell felhívni. A nyilatkozat elmulasztását a megfelelő elhelyezés visszautasításának kell tekinteni.

(2) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó a felajánlott cserelakást nem fogadja el, a helyi lakásgazdálkodási szerv - a helyi lakásgazdálkodási érdek és a jogcím nélküli használó indokainak mérlegelésével - legfeljebb még egy lakást ajánlhat fel. Amennyiben a lakáshasználó azt sem fogadja el, az ügy peresítése iránt a helyi lakásgazdálkodási szerv 8 napon belül köteles intézkedni.

45. § (1)[94] A megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó esetében a lakás kiürítésének határidejét a körülmények figyelembevételével úgy kell megszabni, hogy az a jogcím nélküli lakáshasználat megállapításától számított 30 napnál több nem lehet. Meghatározott időtartamra létrejött bérleti szerződés megszűnése esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv 30, a munkakörhöz kötötten létrejött bérleti szerződés megszűnése esetén 15 napnál hosszabb kiürítési határidőt nem állapíthat meg.

(2) Ha a határidő eredménytelenül jár le, és a lakáshasználó R. szerinti kivételes elhelyezése nem indokolt vagy nem lehetséges, a peresítés iránt 8 napon belül intézkedni kell.

46. §[95]

47. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv és a jogcím nélküli lakáshasználó közötti kiürítési megállapodás a következőket tartalmazza:

a) a megállapodás helyét és időpontját,

b) a felek (és képviselők) megnevezését, címét (székhelyét), személyi azonosító adatait,

c) a jogcím nélkül használt lakás adatait (cím, szobaszám, alapterület, komfortfokozat), tulajdoni és vagyonkezelői jellegét,

d) a térítés jogcímét, összegét, kifizetésének módját és feltételeit,

e) a jogcím nélkül használt lakás kiürítésének és visszaadásának határidejét, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalást, vagy a jogcím nélkül használt lakás kiürítésének és visszaadásának pontos dátum megjelölésével történő megállapítását,

f) a jogcím nélküli lakáshasználó arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas, megfelelő állapotban adja vissza, vagy ha az már megtörtént, e tény megállapítását,

g)[96] a felek közötti, a lakással kapcsolatos elszámolást, melynek körében a jogcím nélkül használt lakásra a honvédelmi szervezettel fennálló tartozásnak a térítés összegéből történő kiegyenlítését (levonását) ki kell kötni,

h)[97] azt a feltételt, hogy a megállapodáshoz a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv hozzájárulása szükséges, aki a térítés összegét - elírás vagy számítási hiba esetén - módosíthatja.

(1a)[98] Az (1) bekezdés szerinti megállapodás közjegyzői okiratba foglaltan vagy közjegyzői záradékkal ellátott formában, a lakáshasználó költségére köthető, de azzal egyenértékűnek kell elfogadni a lakáshasználó közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállalását, ha az tartalmazza az (1) bekezdésben foglaltakat.

(2) A jogcím nélkül használt lakás kiürítését és visszaadását tanúsító igazolást vagy jegyzőkönyvet a megállapodáshoz csatolni kell, illetve utólag meg kell küldeni a hozzájárulásra jogosult szervnek, amely a kifizetés iránt a beérkezést követő 15 napon belül intézkedik.

Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakóingatlanban lévő helyiség hasznosításához kapcsolódó rendelkezések

48. §[99] (1) A lakóépületben lévő állami tulajdonú HM vagyonkezelésű nem lakáscélú helyiség a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény vagy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezései szerint versenyeztetés mellőzésével is hasznosítható.

(2) Térítésmentes hasznosításra akkor kerülhet sor, ha a hasznosítás közfeladat teljesítését szolgálja.

(3) Ha a hasznosításra versenyeztetés keretében kerül sor, a pályázatot elbíráló bizottság tagjait és a tagok közül az elnököt a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vezetője jelöli ki.

49. § (1) A bérbeadó, illetve a kezelő nem vállalhatja, hogy a helyiséget a bérlő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon kialakítja, felszereli és berendezi.

(2) Az önálló vízmérővel nem rendelkező helyiséget a bérbeadó csak akkor adhatja bérbe, ha a bérlő vállalja, hogy saját költségén mellékvízmérőt szereltet fel.

50. § Az írásba foglalt helyiségbérleti szerződés tartalmazza:

a) a bérlő és bérbeadó megnevezését és azonosító adatait,

b) a helyiség címét, alapterületét és a bérleti jogviszony tartamát (határozott, határozatlan időtartamú) vagy megszűnésének nevesített feltételét,

c) a végezni kívánt tevékenység meghatározását,

d) a profilváltásra vonatkozó kikötéseket,

e) a helyiség albérletbe, továbbá más személy használatába adásának tilalmát,

f) a helyiség(csoport) műszaki állapotát,

g) a helyiség kialakításával, felújításával, karbantartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat,

h) a bérleti és egyéb szolgáltatási díjak összegét, valamint azok fizetésére vonatkozó megállapodásokat,

i) az esetleges kedvezmények pontos meghatározását,

j) a bérleti és egyéb szolgáltatási díjak megváltoztatásának szabályait,

k) a kötelezettségek elmulasztásából eredő jogkövetkezményeket,

l) a bérleti szerződés megszüntetésére, felmondására vonatkozó szabályokat,

m) a bérbeadó nyilatkozatát arról, hogy a bérlő milyen esetben tarthat igényt cserehelyiségre, illetve kártalanításra,

n) a helyiség előtti terület takarítására, a szemét elszállítására vonatkozó bérlői kötelezettségeket,

o) a bérleti szerződés lejárta után az esetleges előbérleti jogra vonatkozó feltételeket,

p) a bérleti jogviszony megszűnése esetén a helyiség visszaadására vonatkozó megállapodásokat,

r) a szükséges hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettségét,

s) a bérleti jog szünetelésére vonatkozó megállapodásokat,

t) jogvita esetén az illetékes bíróság megnevezését,

u) az egyedi sajátosságokból eredő egyéb kikötéseket,

v) a helyiség rendeltetésszerű használatával összefüggő közüzemi szolgáltatások igénybevételére és díjfizetésére vonatkozó, a bérlőt terhelő fogyasztói kötelezettségeket,

z) a szerződés dátumát, a bérbeadó, a bérlő és a tanúk aláírását.

51. §[100] (1) A helyiségbérleti szerződést a bérbeadó szerződésszegés jogcímén felmondja, ha a bérlő a szerződésben megállapított

a) tevékenységtől eltér, vagy

b) a bérbeadó hozzájárulása nélkül a helyiségbe más személyt befogadott, illetve a helyiségben albérleti jogviszonyt létesített, vagy

c) a bérlő jogszabályban vagy szerződésben meghatározott, közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő, az 50. § v) pontjában foglalt díjfizetési kötelezettségét nem teljesítette.

(2) A helyiségbérleti szerződésben minden esetben ki kell kötni a rendes bérbeadói felmondást, 90 napos felmondási idővel.

A személygépkocsi-tárolók bérletéhez kapcsolódó rendelkezések

52. § (1) A HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló bérlőjének kijelöléséről szóló értesítés tartalmazza:

a) a bérlőkijelölés jogcímét (igénylés, magánszemélyek közötti csere, bérleti jog folytatása),

b) a kijelölt bérlő nevét, lakcímét és személyi azonosító adatait,

c) a helyiség címét (állóhely esetén az azonosító jelet is), műszaki adatait, tulajdoni jellegét és kezelőjét,

d) a bérlet jellegét (határozatlan, vagy pontos dátummal megjelölt határozott időtartam, vagy nevesített feltétel),

e) a személygépkocsi adatait és tulajdonosának megnevezését, adatait,

f) a bérbeadás feltételeit,

g) a bérleti szerződés megkötésére vonatkozó tájékoztatást, beleértve a bérbeadására jogosult szerv, szervezet megnevezését is.

(2)[101] Az állami tulajdonú HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség (állóhely) bérleti szerződésének az (1) bekezdés a)-f) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia. A bérbeadás feltételeinek körében a bérleti díjat és a használatra, a felmondásra, valamint a bérlet megszűnésére vonatkozó szabályokat ki kell kötni.

53. § (1) Az állami tulajdonú és HM vagyonkezelésű zárt lakóingatlanokon a személygépkocsi-várakozóhelyet az önkormányzat rendelete alapján az abban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet kijelölni.

(2) Ha a személygépjármű-várakozóhely létesítésének feltételeit a helyi önkormányzat nem szabályozta, a kijelöléskor a következő feltételeket kell figyelembe venni:

a) a 200 m2-nél nagyobb, éjszaka zárható udvarú épület kapualjában, udvarán, kertjében, fedett ereszrészében, betonozott parkolóhelyen várakozóhely kijelölhető, ha a tárolás az épület, telekrész rendeltetésszerű használatát nem gátolja és az nem jár a lakók indokolatlan zavarásával,

b) a 200 m2-nél kisebb udvarú épületek esetében csak a rokkant személy személygépjárművének parkolását lehet engedélyezni,

c) műemlék, műemlék jellegű épület kapualjában, udvarán várakozó helyet létesíteni nem lehet.

(3) A várakozóhelyeket az élet- és vagyonvédelmi, valamint az egészségügyi előírások figyelembevételével jól látható módon kell kijelölni.

53/A. §[102] (1) Az R. 101. § (2) bekezdése szerinti igénylő hiányában történő hasznosításra akkor kerülhet sor különösen, ha

a) az adott lakóépülethez tartozó személygépkocsi tárolóra a lakóépületben lévő HM rendelkezésű lakást bérlő vagy ilyen lakást megvásárolt tulajdonosok részéről legalább 1 éve és más, arra igényjogosult részéről legalább fél éve nincs nyilvántartott igény,

b) az adott lakóépülethez nem tartozó személygépkocsi tárolóra igényjogosult részéről legalább 1 éve nincs nyilvántartott igény.

(2) A helyi viszonyok szerinti bérleti díj alatt az elmúlt 1 év átlagos bérleti díját kell érteni, amely nem lehet kevesebb, mint az R. szerinti kiszámított bérleti díjnak

a) 20-szorosa, ha a gépkocsitároló Budapesten vagy megyei jogú városban van,

b) 12-szerese, ha a gépkocsitároló az a) ponttól eltérő egyéb településen van.

A bérleti és szolgáltatási díjak érvényesítéséhez kapcsolódó rendelkezések

54. § (1)[103] A bérbeadó honvédelmi szervezet negyedévenként, a lakóházkezelővel együttműködve ellenőrzi, hogy az illetékességi területén lévő állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások, lakóépületben lévő helyiségek, személygépkocsi-tárolók és szállóférőhelyek bérlői, jogcím nélküli használói a bérleti, használati és szolgáltatási díjfizetési kötelezettségüket jogszabálynak és szerződésnek megfelelően teljesítik-e. A vizsgálatnak ki kell terjednie a díjtartozás összegére, esedékességére, továbbá arra, hogy a Szolgáltató a tartozás behajtása iránt tett-e intézkedést, s az milyen eredménnyel zárult.

(2) A lakóházkezelő díjtartozásról és az általa elvégzett behajtásról szóló írásbeli közlése alapján a bérbeadónak a díjtartozással rendelkező bérlőkről, használókról nyilvántartást kell vezetnie.

(3) Amennyiben a lakóházkezelő a tartozás kiegyenlítése érdekében intézkedést még nem tett, vagy a megtett intézkedés eredménytelennek bizonyult és a díjtartozás továbbra is fennáll, a bérbeadónak intézkednie kell a díjtartozás kiegyenlítése, szükséges esetben a bérleti szerződés felmondása és a bérelt vagy jogcím nélkül használt lakás, szálló, családi szálló, személygépkocsi-tároló kiürítése érdekében.

(4) A bérbeadónak az általa megtett bérbeadói intézkedésekről az arról szóló okiratok egy példányának megküldésével tájékoztatnia kell a Szolgáltatót.

(5) A 3 hónapot vagy - a késedelmi kamat nélkül - 20 000 Ft-ot meghaladó tartozás fennállása esetén, a bérbeadónak - amennyiben annak jogi feltételei fennállnak - a tartozás megfizettetése mellett intézkednie kell a bérleti szerződés felmondására és a bérlemény megürítésére.

55. § (1) 10 000 Ft-ot - személygépkocsi-tároló esetében az 5000 Ft-ot - meghaladó tartozás esetén a bérbeadó tudomására jutástól, illetőleg az 54. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül a bérlőt teljesítésre szólítja fel. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a bérleti szerződés felmondásának és a bérlemény kiürítésének jogkövetkezményére történő figyelmeztetést is. A fizetési felszólítást minden esetben tértivevénnyel ellátott postai küldemény útján kell az adós bérlő részére megküldeni.

(2) A teljesítés igazolásaként az érvényesített postai befizetési küldemény vagy lakossági folyószámláról történő átutalás esetén az átutalási megbízás fogadható el. A bérbeadó szerv képviselője a teljesítés tényét feljegyzésben (akár a felszólításra való rájegyzéssel) rögzíti. A teljesítési határidőn túl, de a bérleti szerződés felmondása előtt benyújtott igazolást a helyi lakásgazdálkodási szerv elfogadhatja.

56. § (1) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlője részére kérelemre, méltányolható körülményeinek figyelembevételével a lakbértartozás részletekben történő megfizetése engedélyezhető. A részletfizetés tárgyában az adós bérlővel a megállapodást a helyi lakásgazdálkodási szerv mint bérbeadó köti meg. A részletfizetés lehetőségéről az adós bérlőt a fizetési felszólításban tájékoztatni kell.

(2) Részletfizetési megállapodás akkor köthető, ha a lakásbérleti szerződés felmondására még nem került sor, és a kérelmező hitelt érdemlően (például jövedelemigazolás, keresőképtelenséget igazoló okirat, lakásfenntartási költségekről szóló számla benyújtásával stb.) igazolja, hogy a lakbérhátralék egyösszegű megfizetése ő és családja megélhetését veszélyezteti. Amennyiben a tartozás a 40 000 Ft-ot nem haladja meg, a részletfizetési megállapodás az előző feltételeken túl kizárólag akkor köthető meg, ha az adós bérlő (megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó) vagy annak házastársa (élettársa) munkahelyét önhibáján kívül elvesztette, vagy háztartásukban kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak.

(3)[104] A követelés bírósági úton történő érvényesítése érdekében megtett intézkedésekről a helyi lakásgazdálkodási szerv megkeresésére a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv haladéktalanul, rövid úton nyilatkozik.

(4) A helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a kézhezvételtől számított 8 napon belül dönt. A helyi lakásgazdálkodási szerv a döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

(5) A kérelem elfogadása esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul gondoskodik a részletfizetési megállapodás megkötéséről. A részletfizetési megállapodás egy példányát a helyi lakóházkezelő szerv útján a Szolgáltatónak a számla és a postai befizetési küldemény elkészítése érdekében meg kell küldeni.

(6)[105] A megállapodásban a lakbértartozás legfeljebb 12 havi, egyenlő részletben történő megfizetése köthető ki. A 12 havinál hosszabb törlesztést tartalmazó megállapodás kizárólag a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének előzetes engedélyével köthető. A 24 havinál hosszabb részletfizetést tartalmazó megállapodás megkötése nem engedélyezhető. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a megállapított részletet a tárgyhavi lakbérrel együtt kell megfizetni.

(7)[106] A részletfizetési megállapodásnak tartalmaznia kell azt, hogy amennyiben az adós a megállapodásban meghatározott törlesztő részletet határidőre nem fizeti meg, a hátralékos tartozás teljes összege a részletfizetésre megállapított és elmulasztott határidőtől esedékessé válik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a 68. § és 97. § szerint kötött részletfizetési megállapodásokat illetően is.

(8)[107] A lakásbérleti szerződés megszűnését, megszüntetését követően - az 57. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a fennálló követelés részletekben történő, a megszűnt bérlet helyreállítása nélküli teljesítésére megállapodást - a (2)-(7) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv köthet.

(9)[108] Az (1)-(8) bekezdéseket megfelelően kell alkalmazni a szállóférőhelyek és személygépkocsi-tárolókra felhalmozott bérleti díj rendezésével összefüggésben is azzal, hogy az adóssal a tartozás legfeljebb 6 havi, egyenlő részletekben történő megfizetésére köthető megállapodás.

57. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szervnek fel kell mondania minden olyan lakásbérleti szerződést, melynek bérlője az 54. § (5) bekezdésben megállapított értéket meghaladó tartozását a fizetési felszólításban megjelölt határidőn belül nem rendezi, és részletfizetési kérelmet nem nyújtott be vagy az elutasításra került. Ha az adós bérlő részletfizetési kérelme elutasításra került, a lakásbérleti szerződést e döntéssel egyidejűleg megküldött új fizetési felszólításban rögzített határidő elmulasztását követő 8 napon belül kell felmondani.

(2) A helyi lakásgazdálkodási szervnek akkor is fel kell mondania a lakásbérleti szerződést, ha a bérlővel az 56. § alapján részletfizetési megállapodást kötött, de az adós a megállapított részletet vagy a tárgyhavi lakbér fizetését elmulasztotta, s azt a fizetési felszólításban rögzített határidőre sem teljesítette.

(3)[109] A Ptk. értelmében a lakásbérleti szerződés lakbértartozás címén történő felmondása az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat.

(4) Amennyiben az adós bérlő a felmondási idő alatt a lakbér- és egyéb tartozását teljes egészében megfizeti, a helyi lakásgazdálkodási szerv a felmondást egy alkalommal visszavonhatja.

(5) Megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználat esetén a lakáshasználati díj, díjtartozás határidős megfizetésére a lakbérfizetésre és a lakbértartozás rendezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakóingatlanok elidegenítéséhez kapcsolódó rendelkezések

58. §[110]

59. §[111]

60. §[112]

61. §[113]

62. §[114]

63. §[115]

Az elidegenítésre történő kijelöléshez kapcsolódó rendelkezések

64. §[116]

A vételár megállapításához és megfizetéséhez kapcsolódó feladatok

65. §[117]

66. §[118]

67. §[119]

68. §[120]

A lakások és helyiségek értékesítésének előkészítése

69. §[121]

70. §[122]

71. §[123]

Az üresen álló lakóépület, lakás és helyiség elidegenítéséhez kapcsolódó rendelkezések

72. §[124]

73. §[125]

74. §[126]

75. §[127]

76. §[128]

77. §[129]

78. §[130]

Az adásvételi szerződés megkötéséhez és a birtokbaadáshoz kapcsolódó rendelkezések

79. §[131]

80. §[132]

81. §[133]

Hozzájárulás az önkormányzati tulajdonú, HM-rendelkezésű lakás és helyiség elidegenítéséhez

82. §[134]

Lemondás a lakás HM rendelkezési jogáról

83. § (1)[135] Az igénylő hiányában üresen álló vagy műszaki állapota, illetve a bérbeadás tulajdonos által meghatározott feltételei miatt a javaslat megtételét megelőző legalább egy évben bérbe nem adott önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogáról történő lemondást vagy a jog más állami költségvetési szerv részére történő átadását a helyi lakásgazdálkodási szerv kezdeményezheti. A javaslat alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv - szükség esetén a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv bevonásával - folytatja le a tárgyalásokat az önkormányzattal, illetve a rendelkezési jogot megszerezni kívánó más féllel.

(2)[136] A megállapodást a HM központi lakásgazdálkodási szerv vagy annak meghatalmazása alapján a helyi lakásgazdálkodási szerv köti meg az ingatlan tulajdonosával vagy az ingatlanon rendelkezési jogot szerző féllel.

(3)[137]

(4)[138]

(5) A HM rendelkezési jog megszűnésének időpontjával a lakást a lakásügyi nyilvántartásokból ki kell vezetni.

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jogáról való lemondás esetében is.

A szállógazdálkodáshoz, szállóbérlethez kapcsolódó rendelkezések

84. § (1)[139] A helyőrségi szálló céljára szolgáló épületet (épületrészt) a helyi lakásgazdálkodási szerv és a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv javaslata alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv jelöli ki, illetve vonja be vagy vonja ki a szállógazdálkodás köréből.

(2) A helyőrségi szálló férőhelyekkel az azok fekvése szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv gazdálkodik és gyakorolja a bérbeadói jogokat.

(3) A helyőrségi szálló kezelését és üzemeltetését az annak helye szerint illetékes helyi lakóházkezelő szerv látja el.

(4) A helyőrségi szálló - beleértve az e célra ideiglenesen hasznosított, állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakást is - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, az előírt norma szerinti bútorzattal, és egyéb berendezési, használati tárgyakkal berendezve, illetve felszerelve működtethető.

(5)[140] A helyőrségi szálló üzemeltetéséhez és használatához szükséges, az elhelyezési ellátás körébe nem tartozó szakanyagokkal történő ellátás rendjét a szakanyag neme szerint hatáskörrel bíró honvédelmi szervezet vezetője köteles meghatározni.

85. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a szálló férőhely iránt benyújtott igénylést haladéktalanul megvizsgálja és nyilvántartásba veszi.

(2) Az igényeket a kérelmezők állományának megfelelően csoportosítva, a beérkezés sorrendjében kell nyilvántartásba venni.

(3) A nyilvántartásba vett igénylést a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni, az R.-nek a különböző kategóriákba tartozó személyek közötti sorrendiségre vonatkozó szabályainak, azokon belül a nyilvántartásba vétel sorrendjének a betartásával.

(4) Ha a szállón nincs szabad férőhely, arról az igénylőt írásban kell tájékoztatni, az esetleges más elhelyezési módra vagy a kérelem teljesíthetőségének várható időpontjára is kiterjedően.

(5)[141] Amennyiben az ideiglenes szállóelhelyezés külön jogszabály, így különösen önkormányzati rendelet alapján idegenforgalmi adó hatálya alá tartozik, úgy a bérleti, használati díjon és annak áfatartalmán túl az idegenforgalmi adó mértékét is meg kell állapítani, illetve ki kell számlázni.

(6)[142] Bérleti szerződés azzal köthető, aki elfogadja a szálló házirendjét, továbbá hozzájárul a bérlemény akár távollétében is történő ellenőrzéséhez. Minderről a bérleti szerződésben is lehet nyilatkozni.

(7)[143] Az illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv a helyőrségi szállóhoz tartozó, a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő területen - amennyiben az a célra alkalmas - a szállóférőhelyek bérlőinek tulajdonában (üzembentartásában), tartós használatában álló személygépkocsik tárolását engedélyezheti, és a parkolás rendjét - az R. 101-105. §-ának megfelelő alkalmazásával - szabályozhatja. Az érintett területen kijelölt személygépkocsi-állóhelyek elosztását és használatát rendező szabályzatot a helyi lakásgazdálkodási szerv felterjesztésére a HM központi lakásgazdálkodási szerv hagyja jóvá.

(8)[144] A szállóférőhely életvitelszerű használatának - kivéve, ha arra szolgálati vagy egészségügyi okból indokoltan nem kerül sor - a havonta összesen 15 napot meghaladó tartamú használatot kell tekinteni.

Pályázati úton nyújtható törlesztési támogatáshoz kapcsolódó rendelkezések[145]

85/A. §[146] (1)[147] Pályázati úton törlesztési támogatás nyújtható pénzintézeti lakáshitel, lakóingatlan építésére alkalmas telek tulajdonjogának megszerzésére felvett pénzintézeti kölcsön vagy Nemzeti Eszközkezelő Programmal érintett lakás bérlőjeként részletvételi formában történő adásvétel előtörlesztéséhez (a továbbiakban: törlesztési támogatás).

(2) A pályázaton az vehet részt, aki

a) a kérelem benyújtásakor legalább 1 éve honvédelmi szervezet alkalmazottja,

b)[148] nem áll alkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére irányuló vagy ellene induló büntető, fegyelmi vagy méltatlansági eljárás hatálya alatt,

c)[149] a pénzintézeti lakáshitelt a pályázó adósként vagy adóstársként vette fel, vagy Nemzeti Eszközkezelő Programmal érintett részletvétel formájában történő adásvétel során legalább tulajdonszerzőként szerepel,

d) a pályázó a támogatott lakásban tulajdoni hányaddal rendelkezik,

e) a pályázó vállalja, hogy a jelen utasításban foglalt feltételek szerint honvédelmi szervezettel fennálló alkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg (a továbbiakban: hűségidő),

f) a pályázó honvédelmi szervezet alkalmazottjának minősülő házastársa, élettársa vagy vele egy háztartásban élő gyermeke e támogatás iránti kérelemmel nem él, és

g) a pályázó támogatását a munkahelyi vezető javasolja.

(3) Nem nyújtható törlesztési támogatás, ha a pályázó

a)[150] olyan lakáshoz kéri a támogatást, amelyhez honvédelmi szervezettől lakásépítéshez, - vásárláshoz vagy pénzintézeti lakáshitel elő- vagy végtörlesztéséhez vissza nem térítendő juttatásban vagy egyszeri pénzbeli támogatásban is részesült,

b) olyan pénzintézeti lakáshitelre igényli a támogatást, amelynek felhasználásával - a pályázati úton elidegenített lakás kivételével - HM rendelkezésű lakást vásárolt meg,

c) lakáslízinghez a honvédelmi szervezettől támogatásban részesül,

d) a támogatásnyújtás megállapításához szükséges adatokat, iratokat nem teljeskörűen szolgáltatja,

e) a pályázati határidőn túl nyújtja be a kérelmét,

f) a törlesztési támogatást nem az (1) bekezdés szerinti célra kéri,

g) nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek,

h) nem az erre rendszeresített igénylőlapon nyújtja be pályázati kérelmét (a továbbiakban: kérelem).

85/B. §[151] (1) A törlesztési támogatás iránti kérelem a HM központi lakásgazdálkodási szerv által közzétett formában fogadható be.

(2) A kérelem akkor teljes körű, ha a pályázó másolatban csatolta

a) a pénzintézeti lakáskölcsön-szerződést, illetve - ha a szerződésből nem igazolható a lakáscél - a lakáscélú felhasználást igazoló iratokat,

b) a lakóingatlan építésére alkalmas telek tulajdonjogának megszerzését szolgáló pénzintézeti kölcsönszerződést, illetve - ha a szerződésből az nem igazolható - az ilyen célú felhasználást igazoló iratokat,

c) a Nemzeti Eszközkezelő Programmal érintett lakás bérlőjeként részletvételi formában történő adásvétel esetén a külön törvényben meghatározott, a részletvételt és a tulajdonszerzést igazoló iratokat,

d) a támogatni kért lakására vonatkozó, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot, és a kérelem minden oldalát aláírta és záradékoltatta.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szerződés elsősorban a pénzintézeti hitelszerződés. Egyéb szerződés vagy okirat akkor fogadható el, ha minden olyan információt tartalmaz, amely alapján kétséget kizáróan megállapítható az ok-okozati összefüggés a hitel és a támogatandó ingatlan, továbbá a pályázó személye, valamint a lakáscél között. Ha ezeknek a követelményeknek a kérelemhez csatolt szerződés vagy okirat nem felel meg, a kérelmet el kell utasítani.

(4) A kérelem akkor sem tekinthető teljes körűnek, ha a pályázó az (1) bekezdés szerint közzétett igénylőlapot nem megfelelően vagy hiányosan tölti ki, vagy abban a csatolt dokumentumoknak ellentmondó nyilatkozatot tesz.

85/C. §[152] (1)[153] A pályázati időszakot a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője közleményében hirdeti meg. A pályázati időszak legfeljebb 1 hónap lehet.

(2)[154] A kérelem benyújtása időpontjának a kérelem elbíráló szervhez történő beérkezését kell tekinteni.

(3)[155] A kérelmet a munkahelyi vezető útján a személyügyi szerven keresztül, ha a pályázó

a) az R. szabályai alapján fővárosi lakásgazdálkodási szerv illetékességéhez tartozik, a lakáscélú támogatási szervhez,

b) az R. szabályai alapján más helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességéhez tartozik, ezen illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez

mint elbíráló szervhez kell benyújtani.

(4) A törlesztési támogatás vonatkozásában munkahelyi vezetőként

a) a Hvt. 80. § 14. pontja szerinti honvédségi szervezetnél szolgálati jogviszonyban lévő pályázó esetén - a c)-e) pont kivételével - az állományilletékes parancsnok,

b) a honvédelmi szervezettel alkalmazotti jogviszonyban álló pályázó esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója,

c) a HM-be kirendelt szolgálati, továbbá kormánytisztviselői jogviszonyban álló pályázó esetében a főosztályvezető, a csoportfőnökségek alkalmazottai esetében a csoportfőnök,

d) a főosztályvezetők vonatkozásában a közigazgatási államtitkár, a csoportfőnökök vonatkozásában a Magyar Honvédség parancsnoka,

e) főosztályvezetőknél, csoportfőnököknél magasabb beosztást betöltő alkalmazott esetében a miniszter

jár el.

(4a)[156] A külföldi szolgálatot teljesítő esetén a külföldi szolgálat ellátása idejére meghatározott állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló parancsnok, a más szervhez vezényelt esetén a munkáltatói jogokat gyakorló személy is aláírhatja munkahelyi vezetőként a kérelmet.

(5)[157] A 85/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjáról a pályázó állományilletékes személyügyi szerve, a 85/A. § (2) bekezdés g) pontjáról a munkahelyi vezetője a kérelem záradékolásával nyilatkozik. Ha a záradékokról bármely aláírás hiányzik, vagy az legalább a személyügyi szerv pecsétjét nem tartalmazza, és mindezek pótlása a pályázati időszakban nem történik meg, a kérelem nem tekinthető teljes körűnek.

(6)[158] A (3) bekezdés szerinti elbíráló szerv a beérkezett kérelmeket folyamatosan veszi nyilvántartásba és vizsgálja meg.

(7)[159] Ha kérelem

a) teljes körű és teljesíthető, a helyi lakásgazdálkodási szerv mint elbíráló soron kívül, felülvizsgálatra előterjeszti a lakáscélú támogatási szervhez a pályázatot,

b) olyan pályázótól származik, aki a 85/A. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg, vagy a kérelem a 85/A. § (3) bekezdése szerint nem teljesíthető, a (3) bekezdés szerinti elbíráló szerv a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül intézkedik a pályázó és a munkahelyi vezetőjének értesítéséről,

c) nem teljes körű, a (3) bekezdés szerinti elbíráló szerv azt külön kezeli, és

ca) a pályázati határidő lejártáig teljeskörűen kiegészített igénylés esetében az a) pont szerint,

cb) a pályázati határidő lejártáig nem vagy azt követően pótolt igénylés esetében a b) pont szerint

jár el.

(8)[160] A (3) bekezdés szerinti elbíráló szerv a (7) bekezdés szerinti megállapításait záradék formájában vezeti fel az igénylésre. Ha a felülvizsgálat során a lakáscélú támogatási szerv állapítja meg azt, hogy a kérelem nem teljesíthető vagy nem teljes körű, a kérelmet a (7) bekezdés b) pontjának alkalmazásával közvetlenül utasítja el az elbíráló szerv egyidejű értesítésével. A (7), valamint a jelen bekezdés szerinti eljárás megállapítása ellen panaszt a HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani.

(9)[161] A lakáscélú támogatási szerv a teljes körű igénylést, ideértve a (7) bekezdés a) pontja szerint előterjesztett kérelmeket is, ha a pályázó a honvédelmi szervezet

a) legénységi vagy altiszti állománycsoportba tartozó tagja, I. kategóriába,

b) kormányzati szolgálati, közalkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban álló tagja, II. kategóriába,

c) tiszti állománycsoportba tartozó tagja, III. kategóriába

sorolja.

85/D. §[162] (1) A lakáscélú támogatási szerv a támogatási keretnek a besorolt igénylések számával való elosztásával támogatási alapösszeget képez.

(2) Amennyiben az egy igénylőre eső támogatási alapösszeg nem éri el a bruttó 150 000 Ft-ot, azt a III. kategóriába sorolt igénylések figyelmen kívül hagyásával és teljesítésének mellőzésével újra kell számítani.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerint újra számolt, egy igénylőre eső támogatási alapösszeg sem éri el a 150 000 Ft-ot, a támogatásnyújtás során a II. kategóriába sorolt igényléseket is figyelmen kívül kell hagyni.

(4) Az egy igénylő részére nyújtható támogatás összege az (1)-(3) bekezdés szerint számított összeg, amely azonban nem haladhatja meg a fennálló tartozás összegét.

(5) Az egy fő részére nyújtható támogatás összege nem haladhatja meg a bruttó 750 000 Ft-ot.

85/E. §[163] (1) A lakáscélú támogatási szerv az egy főre jutó támogatás összegére irányuló javaslatát indokolással, a támogatási keret összegének és összetételének megjelölésével, továbbá a besorolt igénylések számának bemutatásával együtt a HM központi pénzügyi és számviteli szerv vezetője útján terjeszti elő a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője részére.

(2)[164] Az (1) bekezdés szerinti javaslatot legkésőbb a pályázati időszak záró napját követő 60 napon belül kell előterjeszteni.

(3) A törlesztési támogatására vonatkozó előterjesztést a miniszternek döntésre a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője a (2) bekezdés szerinti javaslat beérkezését követő 3 munkanapon belül terjeszti fel szolgálati úton. Ha a támogatási keret ezen utasítás szerinti támogatás felhasználására irányuló egyéb döntést is igényel, az előterjesztésben a HM központi lakásgazdálkodási szerv e döntés meghozatalát is kezdeményezi.

(4) A miniszteri döntésről szóló közleményt a HM központi lakásgazdálkodási szerv bocsátja ki. A közlemény tartalmazza:

a) a támogatási keret összegét,

b) a támogatásra irányuló besorolt igénylések számát, állományviszony szerinti összetételét és kategóriánkénti bontását,

c) az egy főre eső támogatás összegét, kiszámításának módját,

d) a támogatásban részesíthető, illetve abban nem részesíthető pályázók körét,

e) intézkedést a támogatás folyósításával kapcsolatos feladatok ellátására és

f) egyéb, a támogatás folyósításával összefüggő lényeges információkat.

(5) A (4) bekezdés a) pontjában szereplő összeget a miniszteri döntést követően zároltnak, kizárólag a támogatásban részesíthető pályázók igénylésének felhasználására fordítható forrásnak kell tekinteni.

85/F. §[165] (1) A közlemény kiadását követően a lakáscélú támogatási szerv, ha a támogatásban részesíthető pályázó

a) az R. szabályai alapján fővárosi lakásgazdálkodási szerv illetékességéhez tartozik, intézkedik a besorolt pályázó kiértesítésére és a támogatási szerződés megkötésére,

b) az R. szabályai alapján más helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességéhez tartozik, a támogatás szempontjából szükséges adatokról tájékoztatja ezen illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet, mely szerv gondoskodik a besorolt pályázók kiértesítéséről, támogatási szerződés megkötéséről.

(2) A támogatási szerződés megkötéséhez a támogatásban részesíthető pályázótól be kell kérni a fennálló tartozásáról szóló igazolást, a törlesztési - 85/H. § (1) bekezdése szerinti - számla számát, továbbá az átutalás közleményét is.

(3) Ha az elő- vagy végtörlesztéshez szükséges a hitelező hozzájárulása is, akkor a támogatási szerződés csak a hozzájárulás igazolását követően köthető meg.

85/G. §[166] (1)[167] A támogatási szerződést a HM központi lakásgazdálkodási szerv által közzétett formában kell megkötni. Nem köthető szerződés azzal a pályázóval, aki a szerződéskötésre kitűzött időpontban már nem honvédelmi szervezet alkalmazottja. Nem köthető szerződés azzal a pályázóval, aki a 85/E. § (4) bekezdése szerinti közlemény aláírásától számított 6 hónapon belül nem kötötte meg a támogatási szerződést.

(2)[168] Ha az egy főre eső nettó támogatás meghaladja a támogatottnak a pénzintézeti lakáshiteléből fennálló tőketartozásának az összegét, a nettó támogatást e tőketartozás összegéig kell csökkenteni. Ha a csökkentett támogatási összeg nem érné el a bruttó 50 000 Ft-ot, a támogatási szerződés nem köthető meg, és a támogatás nem nyújtható.

(3)[169] Hűségidőként minden megkezdett bruttó 250 ezer forint után 1 évet kell vállaltatni.

(4) Ha a támogatott határozott időtartamra szóló alkalmazotti jogviszonya a hűségidő előtt megszűnik, a támogatási szerződés azzal a feltétellel köthető meg, ha a pályázó a 3. § szerinti formában kiállított, legalább hűségidő végéig szóló alkalmazotti jogviszony meghosszabbítására irányuló vállalást is benyújtja.

(4a)[170] Nem köthető meg a pályázati nyertessel a támogatási szerződés, ha

a) a 85/E. § (4) bekezdése szerinti közlemény hatálybalépését követő 6 hónapon belül azt a szerződéskötő honvédelmi szervvel nem kötötte meg,

b) a pályázatban szereplő hitelszerződés már lezárásra került,

c) olyan hitelszerződés támogatására kéri a támogatást, amely nem szerepelt a pályázatban,

d) olyan tény, körülmény merül fel, amely alapján a támogatást a pályázat során el kellett volna utasítani.

(5) A támogatási szerződés megszegésének kell minősíteni:

a) a hűségidő megszegését,

b) ha a hűségidő lejárta előtt a támogatásban részesült alkalmazotti jogviszonya büntető, fegyelmi, méltatlansági vagy érdemtelenségi eljárás következtében kerül megszüntetésre,

c)[171] ha a szerződéskötést követően kiderül, hogy a pályázó a kérelemben valótlan adatokat közölt, vagy ha a 85/A. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak ellenére vett részt a pályázaton.

(6) Nem minősül a hűségidő megszegésének, ha a támogatott alkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére

a) nyugdíjba vonulás,

b) egészségügyi vagy

c) pszichikai okból

történő kérelmezéssel kerül megszüntetésre.

(7) A támogatási szerződés megszegésére a szerződés felmondását és a támogatás (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségét kell kikötni.

(8) Ha a támogatási szerződés megszegésére

a) az (5) bekezdés a) pontja alapján kerül sor, a visszafizetési kötelezettséget a támogatási szerződésben a vállalt, de alkalmazotti jogviszonyban el nem töltött idő alapján, le nem töltött hónaponként kell kikötni,

b) az (5) bekezdés b) vagy c) pontjai alapján kerül sor, támogatás teljes összegének a visszafizetésére kell intézkedni.

(9)[172] A támogatási szerződés megszegése esetén a honvédelmi szervezetet jogszabály alapján megillető késedelmi kamatot, illetve a felmerült és meg nem térült költségek - ideértve a honvédelmi szervezet részére keletkezett adó-és járulékterheket is - megtérítését is követelni kell.

(10)[173] A visszafizetett támogatást és a kamatait a felmondólevélben megjelölt számlára kell behajtani.

(11) A támogatási szerződésben ki kell kötni, hogy ha a támogatott alkalmazotti jogviszonya a hűségidő előtt szűnik meg, úgy e tényről, az állományilletékes személyügyi szerv a személyügyi okmányok megküldésével egyidejűleg 10 munkanapon belül értesíti a szerződéskötő honvédelmi szervezetet.

(12) A szerződéskötő honvédelmi szervezet a támogatási szerződés megszegésének tudomásra jutásától számított 10 napon belül felszólítja a támogatásban részesültet a visszafizetési kötelezettség teljesítésére. A visszafizetésre 2 hónapnál hosszabb határidő nem adható.

(13) A szerződéskötő honvédelmi szervezet a visszafizetési kötelezettség nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő 30 napon belül kezdeményezi annak jogi úton történő behajtását, továbbá - amennyiben a támogatott a honvédelmi szervezet állományában van - kezdeményezi az állományilletékes szervnél a jogi felelősség megállapítására irányuló eljárást.

85/H. §[174] (1) A támogatási szerződés alapján a támogatás közvetlenül

a) pénzintézeti lakáshitel támogatása esetén a pénzintézeti lakáshitel,

b)[175] a Nemzeti Eszközkezelő Program keretében történő értékesítés esetén az elidegenítési bevételt kezelő számlára kerül átutalásra.

(1a)[176] Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a támogatásban részesített igazolást mutat be arról, hogy a pénzintézetnél csak az ügyfél rendelkezése alatt lévő számlára vagy az előtörlesztést megelőző közvetítő számlára lehetséges a támogatás utalása, a támogatási szerződésben ki kell kötni a törlesztési támogatás felhasználása igazolásának kötelezettségét. Ez esetben a támogatás felhasználásának igazolására a szerződés megkötésétől számított három hónapot kell megszabni, azzal, hogy e kötelezettség be nem tartása a támogatási szerződés megszegésének minősül, amely esetben a 85/G. § (8) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni.

(2) A támogatás folyósításáról az állományilletékes honvédelmi szervezetet ellátó pénzügyi referatúra intézkedik az illetményszámfejtő szerv és a lakáscélú támogatási szerv együttműködésében.

(3) A támogatás folyósítására a pénzügyi referatúra a támogatási szerződés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül intézkedik.

(4) A folyósítás tényéről a pénzügyi referatúra írásban tájékoztatja a szerződéskötő honvédelmi szervezetet.

(5) A folyósítást követően a helyi lakásgazdálkodási szerv kimutatás formájában írásban tájékoztatja a lakáscélú támogatási szervet. A kimutatásnak tartalmaznia kell a támogatott személy nevét, állományviszonyát, a támogatási szerződés nyilvántartási számát, megkötésének dátumát, a folyósított támogatás bruttó és nettó összegét és a folyósítás dátumát.

(6) A kimutatások alapján a lakáscélú támogatási szerv összesített jelentést tesz a HM központi lakásgazdálkodási szerv részére.

85/I. §[177] (1) A törlesztési támogatás forrását

a) elsősorban a munkáltatói kölcsönök törlesztéséből befolyó bevételeknek a külön jogszabály szerint benyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön, vissza nem térítendő juttatás és egyszeri pénzbeli támogatás iránti igénylések fedezetét meghaladó bevételrész,

b) másodsorban a HM rendelkezésű lakások elidegenítéséből származó bevételeknek e célra felhasználható hányada és

c) a tárgyévre előirányzott támogatási előirányzat

képezi.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl más előirányzat maradványából származó előirányzat is felhasználható a támogatás forrásaként, melyre a HM központi pénzügyi és számviteli szerv a HM központi lakásgazdálkodási szerv bevonásával tesz javaslatot.

85/J. §[178] A törlesztési támogatás adóbevallására az illetményre, munkabérre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Pályázati úton nyújtható szociális alapú lakhatási hozzájárulással összefüggő rendelkezések[179]

85/K. §[180] Ezen alcím vonatkozásában

a) nagycsaládos szülő: aki saját háztartásában legalább három vagy több gyermeket házastársi, élettársi, bejegyzett élettársi kapcsolatban vagy egyedülálló szülőként nevel;

b) egyedülálló szülő: aki nem él házastársi, élettársi, bejegyzett élettársi kapcsolatban, és saját háztartásában legalább egy gyermek neveléséről egyedül gondoskodik;

c) gyermek: a pályázóval közös háztartásban élő, vér szerinti, nevelt vagy örökbefogadott

ca) gyermekkorú eltartott, vagy olyan nagykorú eltartott, aki a 25. életévét még nem töltötte be, tanulmányi ösztöndíj kivételével, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, és felsőfokú oktatási intézmény alapképzésében vagy mesterképzésében vesz részt, vagy az egységes, osztatlan képzésben első oklevelet szerző nappali tagozatos hallgató vagy

cb) 23. életévét még be nem töltött eltartott nagykorú, ha köznevelési intézményben nappali tagozaton folytat tanulmányokat, vagy felsőfokú oktatási intézmény által szervezett felsőfokú szakképzésben folytat tanulmányokat;

d) fenntartási költség: a honvédelmi szerv állomány tagjának tulajdonában, haszonélvezetében lévő, illetve általa bérelt[181]

da)[182] életvitelszerűen használt lakóingatlan fűtésével összefüggő valamennyi költsége - ideértve a fűtőanyag díját is -, víz- és csatornadíja, elektromos áram, bérleti díja, szemétszállítási díja és közös költsége,

db) életvitelszerűen használt lakóingatlan, lakóingatlan építésére alkalmas telek tulajdonjogának megszerzésére felvett pénzintézeti kölcsön - ideértve az ilyen célút kiváltó pénzintézeti kölcsönt is - törlesztési díja, a lakóingatlannal való beépítésének, közművesítésének, felújításának, bővítésének, korszerűsítésének, akadálymentesítésének igazolt költsége, tovább az ilyen célra felvett pénzintézeti kölcsön - ideértve az ezt kiváltó pénzintézeti kölcsönt is - törlesztési díja, az igazolt felújítási, bővítési, korszerűsítési, akadálymentesítési költsége, valamint az utána rendszeresen fizetendő helyi adó;

e) jövedelem: a pályázó és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, élettárs

ea) munkavégzéssel összefüggésben kapott havi bevétele, így különösen a munkabér, illetmény, megbízási díj, tiszteletdíj,

eb)[183] részére megállapított havi rendszerességgel kapott segély, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, ápolási díj, családi pótlék,

ec) részére vagy gyermeke részére megállapított tartásdíj;

f) munkahelyi vezető: a 85/C. § (4) bekezdésében megjelölt személy.

85/L. §[184] (1) A pályázaton az vehet részt,

a) aki nagycsaládos vagy egyedülálló szülőnek minősül,

b) aki honvédelmi szervezettel legalább 1 év megszakítás nélküli alkalmazotti jogviszonyban áll,

c) aki nem áll alkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére irányuló vagy ellene induló büntető, fegyelmi vagy méltatlansági eljárás hatálya alatt,

d) aki vállalja, hogy a hűségidő időtartama alatt alkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg, és

e) akinek a támogatását a munkahelyi vezető javasolja.

(2) Nem nyújtható lakhatási hozzájárulás, ha a pályázó

a) vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója, élettársa lakáslízinghez, lakásbérlethez, pénzintézeti lakáshitelhez honvédelmi szervezettől vagy annak nem minősülő más munkáltatótól rendszeres támogatásban részesül,

b)[185] vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója, élettársa a lakhatási hozzájárulásra irányuló pályázat kezdő napjáig, a pályázat évében honvédelmi szervezettel törlesztési támogatási szerződést kötött,

c) a pályázati határidőn túl nyújtja be pályázatát,

d) nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott pályázati feltételeknek,

e) nem a rendszeresített igénylőlapon nyújtja be pályázatát,

f) vele együtt élő közeli hozzátartozója, élettársa lakhatási hozzájárulás iránti pályázatot nyújtott be, és az a pályázati határidő végéig nem került visszavonásra, vagy

g) az egy háztartásában élők pályázati határidőt megelőző hónapban elért összesített nettó jövedelme meghaladja a pályázati határidő lejártának napjától visszafelé számított éves fenntartási költségeket.

85/M. §[186] (1) A lakhatási hozzájárulás iránti kérelem a HM központi lakásgazdálkodási szerv által közzétett formában fogadható be.

(2) A pályázat akkor teljes, ha a pályázó csatolta

a) - a d) pontban foglaltak kivételével - az éves, pályázó vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, élettársa nevére és címére kiállított, fenntartási költséget bizonyító iratok másolatát,

b) a maga és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók, élettárs megelőző havi jövedelméről szóló igazolást,

c)[187] a 16. életévét betöltött gyermek esetén a gyermek iskolalátogatását igazoló okirat, így különösen az érvényes diákigazolványának másolatát,

d) bérleti díj esetén a pályázó vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, élettársa nevére kiállított számla vagy azzal egyenértékű okirat másolatát,

e) a települési önkormányzat által kiszabott helyi ingatlanadóról szóló okirat másolatát,

f) hiteltörlesztés esetén a hitelszerződés másolatát, ha a hitelszerződésből nem derül ki egyértelműen a 85/K. § d) pont db) alpontja szerinti cél, az ilyen jellegű felhasználást igazoló okiratok másolatát,

g) az együtt lakó személyek esetében a lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát,

h) a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő ingatlan esetében a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés másolatát és

i) az a) pont szerinti számlák helyett a fenntartási költségek befizetését igazoló okirat másolatát, ideértve az elektronikus fizetés esetén az átutalást alátámasztó közleményt is.

(3)[188] A havi számlák másolata helyett a fenntartási költségek befizetését igazoló okirat, így különösen érkeztetett bélyegzővel ellátott befizetési utalvány, az átutalást tartalmazó folyószámla-egyenleg vagy kivonatának másolata akkor fogadható el, ha ez vagy a pályázati kérelemhez csatolt egyéb okirat alkalmas az adott fenntartási költség beazonosítására. A fenntartási költség elektronikus bankkártyás befizetését igazoltnak kell tekinteni, ha a folyószámla-kivonaton az adott bankkártyás terhelésnél szerepel a közüzemi szolgáltató megnevezése. Az adott költség kiegyenlítésére irányuló tranzakció befogadható a pályázó vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, élettársa tulajdonában álló pénzintézeti számláról is.

(4)[189] A befizetéssel kapcsolatos dokumentumok nem fogadhatók el, ha azokon felhasználási helyként a támogatandó lakásétól eltérő cím szerepel.

(5)[190] A (2) bekezdés f) pontja szerinti fenntartási költség akkor érvényesíthető, ha a befizetést igazoló dokumentum és egyéb csatolt dokumentumok tartalma alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az adott részlet valóban a csatolt hitelszerződés törlesztőrészlete.

85/N. §[191] (1) A pályázati eljárásra, az elbírálásra, az eredményhirdetésre, a támogatási szerződésre, illetve annak megkötésére a 85/C-85/J. §-ban foglaltakat a (2)-(10) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A pályázatot a szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez kell benyújtani.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a pályázat benyújtását követő 5 munkanapon belül záradék formájában megvizsgálja és megállapítja, hogy

a) a pályázó által kimutatott költségek közül, melyek fogadhatóak el igazolt fenntartási költségként,

b) a helyi nyilvántartások, a pályázó által benyújtott nyilatkozatok, okiratok alapján fennáll-e kizáró ok,

c) a pályázó által benyújtott jövedelmekről szóló igazolások és az elfogadott fenntartási költségek összevetése megfelel-e a 85/L. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltaknak.

(4) A helyi lakásgazdálkodási szerv a (3) bekezdés szerinti vizsgálatot követően az érvényes pályázatot haladéktalanul továbbítja a lakáscélú támogatási szervhez, az érvénytelen pályázatot benyújtókat a pályázati határidő lejártát követően írásban tájékoztatja az érvénytelenség okairól.

(5)[192] A lakáscélú támogatási szerv a beérkezett pályázatok érvényességét folyamatosan vizsgálja felül. Ennek során a helyi lakásgazdálkodási szerv záradékában javíthatja az elfogadott fenntartási költségekre vonatkozó megállapítást és a (7) bekezdés szerinti összeget.

(6)[193] A pályázat elbírálása és felülvizsgálata során nem kell alkalmazni a 85/C. § (9) bekezdését, a 85/D. § (2) és (3) bekezdését, valamint a 85/G. § (2) bekezdését.

(7) A lakhatási hozzájárulás összege a pályázó igazolt éves fenntartási költsége, de legfeljebb bruttó 500 ezer forint.

(8) A támogatási szerződés megkötéséről a szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv gondoskodik.

(9)[194] A támogatási szerződés a HM központi lakásgazdálkodási szerv által közzétett formában köthető meg.

(10) A hűségidő megszegése esetén a támogatási szerződést fel kell mondani, és a támogatás teljes összegének visszafizetésére kell kötelezni a támogatottat.

85/O. §[195] (1) A 85/A. § (2) bekezdés a) pontja és a 85/L. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogviszonyba bele kell számítani a tartalékos szolgálati viszonyt is, ha a pályázó az ezt megelőző alkalmazotti jogviszonyát azért szüntették meg, hogy a tartalékos kiképzését követően közvetlenül szolgálati viszonyba álljon, feltéve, ha e viszonyok megszakítás nélkül követik egymást.

(2) Nem minősül a hűségidő megszegésének az, ha a nyertes pályázó alkalmazotti jogviszonyát azért szüntetik meg, hogy tartalékos kiképzést követően közvetlenül szolgálati viszonyba kerüljön, feltéve, ha e viszonyok megszakítás nélkül követik egymást.

A lakáscélú támogatási formák pénzügyi forrásainak kezeléséhez kapcsolódó rendelkezések

86. §[196] (1)[197] A lakáselidegenítés és a lakáscélú támogatás pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló számlák vezetésére a kiválasztott pénzintézettel a megállapodást a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulásával köti meg.

(2)[198]

(3) A pénzforgalmi számlák egyenlegének alakulásáról a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv és a lakáscélú támogatási szerv negyedévente írásban számol be a HM központi lakásgazdálkodási szervnek.

87. § A lakáscélú munkáltatói kölcsön és a vissza nem térítendő juttatás (a továbbiakban együtt: lakáscélú támogatás) forrása a központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzat, a korábban nyújtott kölcsönök visszafizetéséből származó bevétel (visszatérülés) és a lakáscélú támogatásra átcsoportosított más pénzügyi források.

A lakáscélú támogatásnyújtáshoz kapcsolódó rendelkezések

88. §[199] (1) A lakáscélú támogatásra irányuló jogviszony a lakáscélú támogatási szerv és a kedvezményezett által megkötött lakáscélú támogatási szerződéssel jön létre, e tényről a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(2) A lakáscélú támogatási szerződés (megállapodás) egy-egy példányát a lakáscélú támogatási szerv haladéktalanul megküldi:

a) a kedvezményezett állományilletékes parancsnokának,

b) a kedvezményezett állományilletékes parancsnoka útján az állományilletékes katonai szervezetet ellátó pénzügyi referatúrának,

c) az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervnek és

d) Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottságnak.

(3)[200] Ha a lakáscélú támogatási megállapodás megkötésekor a támogatott már nem áll a honvédelmi szervezettel alkalmazotti jogviszonyban, a támogatási szerződést csak az (2) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott szerveknek kell megküldeni.

(4)[201]

89. §[202]

90. § Vissza nem térítendő juttatás és munkáltató kölcsön egyidejű igénylése esetén a lakáscélú támogatások csak ugyanazon lakás vásárlásához vagy - amennyiben azt az R. nem zárja ki - építéséhez nyújthatók.

90/A. §[203] (1) A lakáscélú támogatás iránti igénylést a beérkezés sorrendjében, az ügyviteli szabályok szerint nyilvántartásba kell venni. A nem jogosulttól származó kérelmet - az erről szóló tájékoztatás megtételével - nyilvántartásba vétel nélkül azonnal vissza kell küldeni.

(2)[204] Besorolni a nyilvántartásba vett, formailag és tartalmilag hiánytalan, érdemben azonnal elbírálható igénylést lehet. Az igénylés besorolása nem keletkeztet kötelezettséget a támogatás folyósítására, erről a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(3) A nyilvántartásba vett, de be nem sorolható hiányos igénylést (a továbbiakban: hiányos igénylés) benyújtott kérelmezőket az R.-ben meghatározott teljesítési határidő kitűzésével hiánypótlásra kell felhívni.

(4) A (3) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívásnak tartalmaznia kell

a) az érdemi elbíráláshoz szükséges cselekmények megtételét, valamint az azt igazoló okiratok benyújtásának kötelezettségét,

b) a várható teljesítés negyedéves pontossággal történő megjelölését,

c)[205] az arról szóló értesítést, hogy a hiánypótlási felhívásban megjelölt teljesítési idő nem minősül a honvédelmi szervezetet terhelő kötelezettségvállalásnak,

d) az arról szóló értesítést, hogy a megjelölt teljesítési idő az azt követően benyújtott hiánytalan kérelmek azonnali teljesíthetősége miatt, továbbá a hiánypótlás benyújtásának időpontjától függően módosulhat,

e) a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása esetén a (7) bekezdés szerinti jogkövetkezményre történő figyelmezetést, valamint

f) az ügy szempontjából lényeges egyéb tényeket, körülményeket.

(5) A besorolásról történő értesítésben az igénylő figyelmét fel kell hívni arra, hogy a besorolás és a közölt teljesítési határidő közötti időszakban köteles a lakáscélú támogatási szervnél minden olyan változást bejelenteni, amely a lakáscélú támogatás iránti igénylésében foglaltakat érdemben érinti. Amennyiben a lakáscélú támogatási szerződés aláírását követően jut a lakáscélú támogatási szerv tudomására olyan körülmény, mely lakáscélú támogatás nyújtását kizárta volna, a támogatás felmondására az R. 201. § (2) bekezdés b) pontja alapján intézkedni kell.

(6) A hiánypótlási határidő csak az R.-ben meghatározottak szerint hosszabbítható meg.

(7) A hiánypótlás teljesítése esetén az igénylést a hiánypótlás beérkezésének időpontjával kell besorolni. A konkrét teljesítési határidőt - a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében - a besorolt igénylőkkel lehet közölni. Az ugyanazon a napon érkeztetett hiánypótlás esetén a besorolhatóvá vált kérelmek egymás közötti sorrendjében az eredeti kérelmek benyújtásának időpontjai az irányadóak.

(8) A hiánypótlásra kitűzött határidő eredménytelen eltelte után a hiányos igénylést a nyilvántartásból törölni kell és rövid indokolással ellátva vissza kell küldeni azzal az értesítéssel, hogy a lakáscélú támogatás iránti igénylés jogszabályi feltételeinek változatlan fennállása esetén - a nyugállományba helyezett igénylő kivételével - a támogatások iránti igényét újra benyújthatja.

91. §[206] (1) A munkáltatói kölcsön iránt benyújtott kérelem elbírálása során lakószobával történő bővítésen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban "bővítésként" meghatározott építési tevékenységet kell érteni, ha annak eredményeképpen a meglévő lakás szobaszáma legalább egy lakószobával nő. Amennyiben a bővítés nem építésiengedély-köteles, a támogatási megállapodásban ki kell kötni, hogy a kedvezményezett a támogatási cél megvalósulását köteles az illetékes építésügyi hatóság által igazoltatni.

(2) A felépítendő lakás tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséhez igényelt támogatást lakásépítéshez nyújtandó munkáltatói kölcsön iránti igénylésként kell kezelni azzal, hogy ez esetben a költségvetési főösszesítőként az adásvételi szerződésben rögzített tényleges vételárat kell tekinteni, és a munkáltatói kölcsön az adásvételi szerződés alapján kizárólag az R. szerinti 50%-os készültségi fok igazolását követően nyújtható.

(3)[207] Korszerűsítés támogatása iránti kérelem bírálata esetén korszerűsítési munkaként és költségként kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti korszerűsítés-fogalomnak megfelelő munkálatokat és kapcsolódó költségeket lehet elfogadni.

(4)[208] Korszerűsítéshez és bővítéshez, illetve ilyen jellegű pénzintézeti lakáshitelből fennálló tartozás csökkentéséhez, kiváltásához igényelt munkáltatói kölcsön bírálata során az R. 188. § (4) bekezdés b) és c) pontja, továbbá (5) bekezdése nem alkalmazható.

(5)[209] A több hitelcélt is tartalmazó pénzintézeti lakáshitelből fennálló tartozás csökkentésére, kiváltására irányuló munkáltatói kölcsön igénylésben csak egy, az R. szerint támogatható hitelcél jelölhető meg. A támogatás alapja az ehhez a célhoz rendelt banki hitelrész lehet.

92. § A munkáltatói kölcsön összegét a kerekítés általánosan elfogadott szabályainak megfelelően, ezer forintra kerekítve kell megállapítani. Így kell eljárni a vissza nem térítendő juttatás összegének megállapítása során is.

93. §[210] (1) A lakáscélú támogatás iránti kérelem (a továbbiakban: támogatási kérelem) elbírálása során nem tekinthető vételárrészletnek a lakás építéséhez, vásárlásához pénzintézettől, magánszemélytől vagy más forrásból igénybe vett kölcsön.

(2)[211]

(3)[212]

(4)[213]

94. § (1) A munkáltatói kölcsön címén fennálló tartozás törlesztésének felfüggesztése akkor engedélyezhető, ha:

a) az adós előre nem látható esemény (pl. betegség, baleset, haláleset) következtében átmenetileg fizetésképtelenné vált,

b) az adós és családja havi átlagjövedelme külön jogszabályban megállapított létminimum alá süllyedt.

(2)[214] Az adóstól be kell kérni a tartozás felfüggesztésére irányuló kérelemben megjelölt okokat hitelesen alátámasztó igazolásokat.

95. § (1)[215]

(2)[216] A munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás egyösszegű, határidő előtti kiegyenlítése esetén az adóst az R. alapján megillető kedvezményről szóló igazolás érvényessége legfeljebb 30 napban állapítható meg. Az igazolás kiállítása előtt be kell kérni a személyügyi igazolást arról, hogy a honvédelmi szervezet állományába tartozó adós nem áll fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt.

96. § (1)[217]

(2) A munkáltatói kölcsönkérelemhez eredetben vagy másolatban csatoltatni kell:[218]

a)[219] lakásépítés és -bővítés esetén az épület, illetve a lakás alaprajzát, jogerős építési engedélyt, nem engedélyköteles építés esetén az építés bejelentéséről szóló hatósági tanúsítványt, az építés helye szerinti ingatlanról kiállított, 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, költségvetési főösszesítőt vagy a teljes építési költségről szóló igazolást,

b)[220] lakásépítés esetén az a) pontban meghatározottakon túl a lakás legalább 50%-os készültségéről szóló építéshatósági vagy a kivitelező által kiállított igazolást,

c) építőközösség tagjaként történő lakásépítés esetén az építőközösségi tagságról, az építkezés helyének megjelöléséről, az igénylő számára épülő lakás szobaszámáról és építési költségéről szóló igazolást,

d) lakásvásárlás esetén a vételi jogosultságot és a vételárat igazoló iratot vagy érvényes adásvételi (lakáscsere) szerződést, illetve előszerződést,

e)[221] lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás kiegyenlítése, csökkentése esetén a pénzintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződést, az annak révén megszerzett lakásra kötött adásvételi szerződést, korszerűsítési célú kölcsön esetében azon dokumentumokat is, amelyek igazolják a korszerűsítési célú felhasználást, a támogatott lakásra kiállított 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, a hitelintézet által kiállított, a pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás mértékéről szóló igazolást, továbbá a pénzintézet hozzájárulását ahhoz, hogy a HM a javára - az általa nyújtott munkáltatói kölcsön erejéig - jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztethessen be a már terhelt lakóingatlanra,

f)[222] korszerűsítés esetén a támogatandó lakásra kiállított 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, kivitelező által készített - cégszerűen aláírt, bélyegzővel ellátott - költségvetést vagy árajánlatot, és ha az a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket.

(3) A támogatási szerződés egy-egy példányát a lakáscélú támogatási szerv haladéktalanul megküldi:[223]

a) a kedvezményezett állományilletékes parancsnokának,

b) az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervnek,

c) Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottságnak.

(4)[224] Amennyiben a lakáscélú támogatási szerv a kérelmező alkalmazotti jogviszonyának oly módon történő megszüntetése iránti eljárásról szerez tudomást, amelynek eredményeként a támogatás felmondásának lenne helye, a benyújtott támogatási kérelem elbírálását fel kell függesztenie. A felfüggesztés alatt a hiánypótlási határidő szünetel. Amennyiben az eljárás az alkalmazotti jogviszony megszűnése nélkül fejeződik be, az igénylés elbírálása folytatható. A felfüggesztésről a kérelmezőt írásban kell tájékoztatni.

(5)[225] A lakáslízing szerződés futamidejének lejárta előtt a lízingelt lakás megvásárlására tett és elfogadott ajánlatot előszerződésnek kell tekinteni, ha a nyilatkozatokból következik, hogy a végelszámolást követően a lízingbevevő a lízingelt lakás tulajdonjogát vagy annak az R.-ben meghatározott hányadát megszerzi. A lízingelt lakás tulajdonjoga megszerzésének igazolására az adásvételi szerződésen túl a lízingszerződés végelszámolásáról szóló és a lízingbe vevő tulajdonszerzését tanúsító okirat is elfogadható.

(6)[226] A korszerűsítési céllal nyújtott munkáltatói kölcsön felhasználását, ha a megvalósításkor szükséges volt hatósági engedély kiadása, ezen engedély bemutatásával vagy a kivitelező által kiállított, cégszerűen aláírt és bélyegzővel ellátott, a korszerűsítés megtörténtéről szóló nyilatkozattal kell igazolni, legfeljebb a támogatás folyósításától számított két éven belül.

97. § (1)[227] A kölcsön megfizetésével késedelembe esett személlyel, indokolt esetben, kérelmére a hátralékos tartozás rendezésére részletfizetési megállapodás köthető. A megállapodásban - a tárgyhavi törlesztőrészlet megfizetése mellett - amennyiben a hátralékos tartozás a 100 000 Ft-ot nem haladja meg legfeljebb 12, minden egyéb esetben legfeljebb 24 havi egyenlő részletben történő megfizetés köthető ki.

(2)[228] A lakáscélú támogatási szerv a kérelem elfogadásáról a részletfizetés feltételeinek, valamint a megállapodás megkötése helyének és időpontjának közlésével írásban tájékoztatja a kérelmezőt.

(3)[229] Amennyiben a lakáscélú támogatási szerv az adós részletfizetési kérelmét elutasítja vagy az adós a vele közölt feltételekkel a részletfizetési megállapodást nem köti meg, a munkáltatói kölcsönt az R.-ben meghatározottak szerint kell felmondani. A felmondásról az adóst írásban kell tájékoztatni.

(3a)[230] A kölcsönszerződés jogszerű felmondását a lakáscélú támogatási szerv egy alkalommal visszavonhatja, ha az adós a felmondási idő alatt a hátralékos tartozását teljes egészében igazoltan megfizeti.

(4) A felmondott kölcsönt és a visszavont engedményt - akkor is, ha arra polgári peres, illetve nemperes eljárás keretében kerül sor - a "Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása" számlára kell behajtani.

97/A. §[231] Az R.-ben meghatározott terhelhetőségi arány megállapításakor a pályázó által pótfedezetként bevonható lakás értéke is beszámítható.

98. § A munkáltatói kölcsön visszafizetésének volt házastárs általi átvállalását a házasság felbontását tartalmazó bírói ítélet, illetőleg a bíróság előtt kötött egyezség, vagy a volt házastársaknak az átvállalásra kötött megállapodása alapján lehet engedélyezni.

98/A. §[232] Az Lpr.-rel bevezetett egyszeri pénzbeli támogatás megállapítása, folyósítása, módosítása és megszüntetése esetén a 88-98. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

[233]

99. §[234]

100. §[235]

101. §[236]

102. §[237]

A lakásüzemeltetési hozzájárulás megállapításához és folyósításához kapcsolódó rendelkezések

103. § (1) A lakásüzemeltetési hozzájárulás a szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv útján, az állományilletékes parancsnokhoz benyújtott kérelem alapján állapítható meg.

(2) A lakásüzemeltetési hozzájárulás iránti kérelemhez be kell kérni:

a)[238] a havi bruttó illetményről szóló igazolást,

b) az önkormányzati tulajdonú lakás bérleti szerződését, illetve annak hiteles másolatát,

c) a magántulajdonú lakás (lakóingatlan) 1 hónapnál nem régebbi, ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapjának hiteles másolatát,

d) a kérelmező nyilatkozatát a lakás (lakóingatlan) lakószobáinak számáról és azok alapterületéről (m2), valamint a lakásban közös háztartásban életvitelszerűen együttlakó személyekről,

e) eltartott nagykorú gyermek tulajdonában lévő lakás esetén - ha a kérelmező arra haszonélvezeti joggal nem rendelkezik - az eltartás okát hitelesen bizonyító iratot, igazolást,

f)[239] a közüzemi szolgáltató vagy a szolgáltatási díj beszedésére jogosult szerv által kiállított, a szolgáltatási díj összegét igazoló számlát, számlákat vagy annak honvédelmi szervezet által hitelesített másolatát,

g)[240] egyedi fűtési mód esetén az energiahordozó szolgáltatási díját vagy bekerülési költségét igazoló számlát, illetve annak honvédelmi szervezet által hitelesített másolatát,

h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy ő maga és a vele együttlakó személyek a lakást kizárólag lakhatás céljára használják, abban víz- és hőenergia-fogyasztással járó egyéb jövedelemszerző tevékenységet nem folytatnak.

(3)[241] A lakásüzemeltetési hozzájárulás iránti kérelemben a kérelmezőt nyilatkoztatni kell arról, hogy az általa megjelölt lakásban tulajdonosként (tulajdonostársként), a tulajdonos házastársaként vagy - az R. szerinti feltételekkel rendelkező - élettársaként, továbbá közös háztartásban eltartott tulajdonos szülőjeként (nevelő és örökbe fogadó szülőjeként) lakik.

104. § (1)[242] A helyi lakásgazdálkodási szerv a lakásüzemeltetési hozzájárulás iránti kérelmet érdemben megvizsgálja és azt javaslatával az állományilletékes parancsnokhoz továbbítja. Amennyiben a lakásüzemeltetési hozzájárulásra való jogosultság R.-ben meghatározott feltételei fennállnak, a helyi lakásgazdálkodási szerv a jogosultságról az erre rendszeresített iratminta szerinti tartalommal igazolást állít ki. Az igazolás egy példányát a kérelemmel együtt az állományilletékes parancsnoknak, egy példányát az igényjogosultnak kell megküldeni. További egy példányt a helyi lakásgazdálkodási szerv nyilvántartásba vesz és lakásügyi iratként megőriz. Ha a hozzájárulásra való jogosultság nem állapítható meg, a helyi lakásgazdálkodási szerv ezt a tényt a kérelemre vezetett (vagy ahhoz csatolt) záradékban rögzíti és az állományilletékes parancsnok részére továbbítja.

(2) Az állományilletékes parancsnok ellenőrzi az igazolásban javasolt hozzájárulás összegszerűségét, majd a személyügyi szerv által elkészített parancsban (határozatban, intézkedésben) rendelkezik a hozzájárulás folyósításáról, vagy - jogosultság hiányában - a kérelem elutasításáról. A hozzájárulásra való jogosultság a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hatállyal nem állapítható meg, illetőleg nem igazolható.

(3) A hozzájáruláshoz kiállított igazolás állományilletékes parancsnoknak megküldött példányát és a folyósításáról rendelkező parancs egy példányát a megállapítás iránti kérelemmel együtt az igényjogosult pénzügyi személyi gyűjtőjében kell elhelyezni.

(4)[243] A lakásüzemeltetési hozzájárulást az állományilletékes parancsnok (vezető) parancsa (határozata) alapján, az állományilletékes honvédelmi szervezetet ellátó pénzügyi referatúra adatközlését (feladását) követően, az illetményszámfejtő szerv az illetménnyel együtt folyósítja.

(5) A lakásüzemeltetési hozzájárulás összegét (naptári) évre számított összegben kell megállapítani és havi részösszegben (előleg jelleggel) elszámolási kötelezettség mellett kell folyósítani.

105. § (1) A lakásüzemeltetési hozzájárulás megállapítása során kizárólag a lakás rendeltetésszerű használatával összefüggésben felmerült közüzemi díjakat, költségeket lehet figyelembe venni.

(2) Amennyiben az igényjogosulttal együtt lakók száma vagy a lakás mérete, illetőleg a közüzemi szolgáltatások szerkezete eltér az R.-ben, illetőleg a 103. § (2) bekezdés d) és h) pontjában meghatározott feltételektől, a számításba vehető szolgáltatói díjat az eltérés következtében felmerülő költséggel arányosan korrigálni, csökkenteni vagy növelni kell. Így kell eljárni különösen a kertes házak aránytalanul magas vízfogyasztása esetén vagy más, nem lakás céljára szolgáló helyiség (például garázs) fűtése címén felmerült fűtési költség esetén, függetlenül attól, hogy az öntözővíz-, illetve energiahordozó-felhasználás jövedelemszerzéssel függ össze vagy sem.

(3) Az igazolásban tételesen meg kell jelölni a számításba vett energiahordozó (fűtési rendszer stb.) fajtáját, mennyiségét és egységárát, illetőleg éves költségkihatását.

106. § A lakásüzemeltetési hozzájárulásra való igényjogosultság év közbeni megnyílása esetén az R.-ben megjelölt szolgáltatási díjat a jogosultság első hónapjában érvényes díjak figyelembevételével, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

107. § (1) Az igényjogosult köteles az igazolást kiállító lakásgazdálkodási szervet haladéktalanul, írásban tájékoztatni minden olyan változásról, amely a hozzájárulásra való jogosultságát, folyósításának feltételeit érinti. Az igényjogosultat erre a lakásüzemeltetési hozzájárulás folyósításához kiállított igazolásban figyelmeztetni kell.

(2) Az igényjogosult szolgálati viszonyában bekövetkezett vagy az igényjogosultságot érintő változásról (különösen a szolgálati viszony megszűnéséről, áthelyezésről, vezénylésről, lakhelyváltozásról) az állományilletékes parancsnok köteles értesíteni az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet.

(3) A hozzájárulásban részesülő igényjogosult áthelyezése, kinevezése vagy vezénylése esetén a jogosultsági feltételek fennállását újból meg kell vizsgálni, és szükség szerint a támogatást meg kell szüntetni vagy újból meg kell állapítani.

(4) A helyi lakásgazdálkodási szerv az igényjogosultságot érintő változás esetén a tudomására jutástól számított 15 napon belül új igazolást állít ki, illetőleg a jogosultsági feltételek megszűnéséről vagy megváltozásáról az állományilletékes parancsnokot írásban tájékoztatja, és javaslatot tesz a hozzájárulás módosítására vagy megszüntetésére.

108. § A lakásüzemeltetési hozzájárulásra való jogosultságot az azt igazoló helyi lakásgazdálkodási szerv és az állományilletékes parancsnok szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a tárgyév február 28-ig a rendelkezésre álló adatok (információk) alapján felülvizsgálja, s a vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket megteszi.

109. § (1) A jogosultsági feltételek, különösen a szolgáltatási díjak és az illetmények összegének módosulására tekintettel, a tényleges adatok alapján éves elszámolást kell készíteni. Az elszámolást a folyósításhoz kiállított igazolásra rávezetve a tárgyévet követő március 31-ig kell végrehajtani.

(2) Az éves elszámolást a HM központi pénzügyi és számviteli szerv által rendelkezésre bocsátott illetményigazolás(ok), illetve azok másolata és a tárgyévi szolgáltatási díjak tényleges összegét igazoló, az igényjogosult által a tárgyévet követő év 15-éig az illetékes lakásgazdálkodási szervhez benyújtott, a 103. § (2) bekezdés f)-g) pontja szerinti számlák alapján kell végrehajtani. Ezt a határidőt a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője az igényjogosult kérelmére egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja.

(3) Amennyiben az elszámolás szerint az előzetesen folyósított összeg és a ténylegesen igénybe vehető hozzájárulás éves összege eltér, a különbözetet a (4)-(5) bekezdés szerint kell rendezni.

(4) Az utólag kifizethető hozzájárulás összegéről a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolást készít. Az igazolás figyelembevételével az állományilletékes parancsnok (vezető) parancsban (határozatban) intézkedik a különbözet utólagos folyósítására. Az igényjogosult részére a különbözetet legkésőbb a bizonylatok benyújtását követő 60 napon belül ki kell utalni.

(5) Amennyiben az előzetesen folyósított összeg meghaladja az igényjogosultat megillető hozzájárulás összegét, az állományilletékes parancsnok intézkedik a különbözet visszafizetésére. Amennyiben a visszafizetendő összeg meghaladja az igényjogosult (számított) havi illetményének 25%-át, a parancsnok parancsban (határozatban) legfeljebb 6 havi részletfizetést engedélyezhet. A visszafizetés az igényjogosult kérelmére az illetményből történő levonással is engedélyezhető.

110. § Eltérő rendelkezés hiányában a lakásüzemeltetési hozzájárulásra való jogosultság megállapítása szempontjából a megkezdett hónapot egész hónapnak kell tekinteni.

A lakáspénz megállapításához kapcsolódó rendelkezések[244]

111. §[245] (1) Az R. alkalmazásában nem tekinthető albérleti díjnak a lízingszerződés futamideje alatt a lízingbe vevő által - a havi vagy más időszakonkénti rendszerességgel megállapított lízingdíjon felül - előtörlesztési céllal vagy a szerződés megkötésének előfeltételeként befizetett pénzösszeg.

(2) Az önkormányzati lakások esetében a külön szolgáltatási díj akkor tekinthető a bérleti díj részének, ha

a) az az önkormányzat rendeletében feltüntetett díjtételnek minősül,

b) azt a bérlő nem más szolgáltató számára, hanem közvetlenül a bérbeadó részére téríti meg, és

c) az nem olyan tulajdonost terhelő díjtétel, amelyet szerződéssel áthárítottak a bérlőre.

112. § (1)[246] A lakáspénz iránti kérelem akkor fogadható be, ha azt a kérelmező az erre rendszeresített iratminta szerinti, 2 példányban kitöltött igénylőlapon nyújtotta be az állományilletékes parancsnokhoz.

(2) Amennyiben a kérelmező az igényléshez nem csatolta, be kell kérni:

a)[247] az áthelyezésről, kinevezésről, rendelkezési állományból más szervhez R. szerinti vezénylésről szóló parancs (határozat) másolatát,

b) a fennálló házasság, élettársi kapcsolat igazolásáról szóló okiratot (házassági anyakönyvi kivonat, hatósági bizonyítvány, teljes bizonyító erejű okiratba foglalt élettársi közös nyilatkozat vagy szerződés), vagy annak másolatát,

c)[248] családi pótlékra való jogosultság esetén az erről kiállított határozatot vagy igazolást,

d) a bérleti, albérleti vagy lakáslízing-szerződést vagy hitelesített másolatát,

e)[249] a bérletről, albérletről, lakáslízingről szóló, az igényjogosult részére kiállított számlát, egyszerűsített számlát (a továbbiakban: számla), vagy bérlet, albérlet esetén az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 165. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizonylatot.

(3) A szállóférőhelyen történő elhelyezés kizárásával összefüggésben az állományilletékes parancsnok a férőhelyhiány mellett az igénylő által hitelesen igazolt és méltányolható körülményeket (így például a kérelmező beosztásának bizalmas vagy az általánosnál fokozottabb felkészülést vagy pihentetést igénylő jellegét, az általánostól eltérő szolgálatteljesítési rendet, közeli hozzátartozó tartós ápolást, gondozást, felügyeletet igénylő betegségét) veheti figyelembe. Amennyiben a szállóférőhely-hiány vonatkozásában adatok nem állnak rendelkezésére, arról rövid úton egyeztet a kérelmező szolgálati helye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervvel.

(4) Az állományilletékes parancsnok indokolással ellátott döntését külön határozat nélkül, az igénylés záradékaként rögzíti.

(5)[250] A helyi lakásgazdálkodási szerv az állományilletékes parancsnok lakáspénz megállapítását engedélyező döntése és az R.-ben foglalt jogosultsági feltételek fennállása esetén a folyósításhoz az erre rendszeresített iratminta szerinti formában három - Budapesten négy - példányban igazolást állít ki. A lakáspénzre való jogosultság a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hatállyal nem állapítható meg, illetőleg nem igazolható.

(6)[251] A helyi lakásgazdálkodási szerv az igazolás egy példányát - a kérelemmel és az ahhoz csatolt okmányokkal - az állományilletékes parancsnoknak, egy példányát a kérelmezőnek, egy példányát az illetékes budapesti keretgazda lakásbizottságnak küldi meg. Az igazolás irattári példányát a lakáspénzről szóló nyilvántartás egyidejű vezetése mellett a helyi lakásgazdálkodási szerv őrzi meg.

(7)[252] Ha a lakáspénzre való jogosultság az R.-ben foglalt valamely feltétel hiányában nem állapítható meg, a helyi lakásgazdálkodási szerv ezt a tényt (szakmai véleményt) a kérelemre vezetett vagy a kérelemhez csatolt záradékban rögzíti, és a kérelmet igazolás kiállítása nélkül az állományilletékes parancsnoknak (vezetőnek) küldi vissza a kérelmező indokolással ellátott tájékoztatása mellett.

(8)[253] Ha a (2) bekezdés e) pont szerinti számla vagy bizonylat kiállítására az igénylés benyújtását követően kerül sor, a hozzájárulásra való jogosultság a bérletidíj- vagy lízingdíjkérelem benyújtását követő fizetési időszak első napjával, ha az nem állapítható meg, akkor a számla, bizonylat kiállításának napjával kezdődően állapítható meg.

(9)[254] Ha a kérelem azért nem bírálható el érdemben, mert a lízingszerződés vagy az alapján az adásvételi szerződés még nem került megkötésre és a lízingcég a lízingigénylés benyújtásának tényét az (1) bekezdés szerinti igénylés benyújtásáig igazolta, a szerződés megkötéséig a hiánypótlás meghosszabbítható.

113. § (1)[255] Amennyiben az igénylő a lakáspénzt lakáslízinghez kívánja felhasználni és azt kéri, a támogatásra való jogosultságról - végleges szerződés és számla hiányában - előzetes (elvi) munkáltatói igazolás is kiállítható.

(2) Az előzetes munkáltatói igazolás kiállításának feltétele

a)[256] az erre rendszeresített iratminta szerinti kérelem, továbbá

b) a lízingügyletre vonatkozó szerződéstervezet, előszerződés vagy

c) a kérelmezőnek tett lízingajánlat

benyújtása.

(3)[257] Az előzetes munkáltatói igazolás iránti kérelem alapján a lakáspénzre való jogosultság feltételeinek fennállását az állományilletékes parancsnok a helyi lakásgazdálkodási szerv bevonásával megvizsgálja.

(4)[258] Amennyiben a hozzájárulásra való jogosultság végleges lízingszerződés és számla nélkül is megállapítható, az állományilletékes parancsnok az erre rendszeresített iratminta szerinti formában előzetes munkáltatói igazolást állít ki a kérelmező részére. Az igazolás egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv részére is meg kell küldeni.

(5) Az előzetes munkáltatói igazolás hatályát 3 hónapban lehet megállapítani. Hatályának fennállása alatt a helyi lakásgazdálkodási szerv a 112. § (5) bekezdés szerinti igazolást újabb igénylés nélkül, a létrejött lízingszerződés és számla (részszámla) benyújtása alapján állíthatja ki. Az igazolásban foglalt határidő elteltét követően a kérelmezőt az igénylés teljes körű megismétlésére kell felhívni.

(6)[259] Az előzetes munkáltatói igazolás a lízingcég által rendszeresített formanyomtatványon is kiállítható.

113/A. §[260] A 112-113. §-ban az állományilletékes parancsnok helyett a 85/C. § (4) bekezdése szerinti munkahelyi vezetői is eljárhat.

114. § (1)[261] A lakáspénz folyósításáról az állományilletékes parancsok a helyi lakásgazdálkodási szerv által kiállított igazolás alapján parancsban (határozatban) dönt.

(2) A folyósításról rendelkező parancsnak tartalmaznia kell:

a)[262] a támogatott természetes és pénzügyi azonosító adatait, a lakáspénz havi összegének megállapításáról, folyósításáról szóló intézkedést,

b)[263] a számfejtéshez szükséges adatokat, ideértve a lakáspénz havi alapösszegének kiszámítási módját,

c)[264] a lakáspénz összegének állományilletékes parancsnoki (vezetői) kiegészítését és annak jogalapját, összegét,

d) a folyósítás kezdő napját.

(3) A parancsnoki döntés előkészítése az állományilletékes személyügyi szerv, valamint a pénzügyi referatúra együttes feladata. A parancs tervezetét a személyügyi szerv készíti el. A parancs (határozat), illetőleg az abból készülő kivonat egy példányát a személyügyi szerv a helyi lakásgazdálkodási szervnek, Budapesten további egy példányát az illetékes keretgazda-lakásbizottságnak is megküldi.

(4)[265] Az állományilletékes honvédelmi szervezetet ellátó pénzügyi referatúra vezetője a lakáspénzre való jogosultság megállapításakor az okmányok alapján köteles ellenőrizni a jogosultság feltételeinek fennállásának és azt, hogy az okmányok megfelelnek-e az előírt alaki és tartalmi követelményeknek. Az okmányokat a pénzügyi személyi gyűjtőben kell elhelyezni és megőrizni.

(5)[266] Amennyiben a bérleti vagy lízingszerződés alapján a kérelmező a bérleti vagy lízingdíjat külföldi pénznemben fizeti meg, a lakáspénz megállapítása, illetve folyósítása szempontjából a lízingdíjnak a számla kiállításának napján, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza középárfolyam alapján forintra átszámított értékét kell figyelembe venni.

(6)[267] Lízingszerződés megkötése esetén a lízingbe adó írásbeli kérésére a (2) bekezdés szerinti parancs alapján a pénzügyi referatúra írásban tájékoztatást adhat a megállapított, folyósított lakáspénz tényleges összegéről.

(7)[268] Az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a már folyósított lakáspénz feltételeinek módosulása esetén is.

A megállapított lakáspénz folyósításához, módosításához és megszüntetéséhez kapcsolódó rendelkezések[269]

115. § (1)[270] A pénzügyi referatúra a parancs, határozat és az igényjogosult nevére a 112. § (2) bekezdés e) pontja szerint kiállított számla vagy bizonylat - lízingszerződés esetén az eredeti számla, vagy annak honvédelmi szervezet által hitelesített másolata - alapján intézkedik a lakáspénz folyósítására.

(2)[271] Ha a lízingbeadó gazdasági társaság, a futamidő végéig fizetendő (teljes) tőke- és kamatköltségről egyösszegű számlát állít ki, a havonta (vagy más rendszeres időközönként) fizetendő lakáspénz a "fizetési értesítő" (tőke bekérő) alapján teljesíthető.

(3)[272] Ha a lízingcég az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján "számlát helyettesítő bizonylatot" bocsát ki, és ez a bizonylat megfelel a számviteli törvényben meghatározott követelményeknek, a bizonylatot a lakáspénz szempontjából számlaként kell kezelni.

(4)[273] A pénzügyi referatúra a tényleges kifizetésekről analitikus nyilvántartást vezet. A pénzügyi referatúra az ellátási körébe tartozó honvédelmi szervezettől áthelyezésre kerülő, albérletidíj-hozzájárulásban részesülő igényjogosultról az átvevő pénzügyi és számviteli szervet értesíti. Az értesítés tartalmazza a hozzájárulásra vonatkozó adatokat és az általa történt folyósítás befejezésének időpontját.

116. § (1)[274] A helyi lakásgazdálkodási szerv, az illetékes személyügyi szerv, továbbá a pénzügyi referatúra az igényjogosult lakáskörülményeiben, illetőleg a lakáspénzre való jogosultságot megalapozó feltételekben, körülményekben beálló és tudomására jutott változásokról az állományilletékes parancsnokot tájékoztatja, illetőleg szükség szerint kezdeményezi a lakáspénz folyósításának módosítását vagy megszüntetését.

(2)[275] A kormánytisztviselői illetményalap változása esetén a lakáspénz módosítását a helyi lakásgazdálkodási szerv az erre rendszeresített iratminta szerinti (módosított) igazolás kiállításával kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál.

(3)[276] Az R.-ben foglalt éves ellenőrzési kötelezettségét a helyi lakásgazdálkodási szerv az állományilletékes parancsnok közreműködésével teljesíti. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként a folyósítás az állományilletékes parancsnoki hatáskörben megszüntetésre kerül, arról - részletes indokolással - a lakáspénzben részesülő személyt, valamint a helyi lakásgazdálkodási szervet tájékoztatni kell.

116/A. §[277] Nem tekinthető új igénylésnek, ha a kérelmező a 112. § (1) bekezdés szerinti kérelmet azért nyújtotta be, mert

a) a kérelmező alkalmazotti jogviszonya módosítása miatt az új állományilletékes szerv parancsnokához kerül benyújtásra és a hozzájárulással támogatott bérlemény vagy lakáslízing az új szolgálati hely szerinti település R. vagy ha a hozzájárulás megállapítására az R. hatálybalépése előtt került sor, a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet szabályai szerinti vonzáskörzetébe tartozik,

b) a bérbeadói, lízingbeadói jogutódlás során a jogutód új bérleti, lízingszerződést köt a kérelmezővel,

c) a hozzájárulással támogatott lakásra a bérleti díj, lízingdíj változását is tartalmazó módosítása miatt kerül új vagy módosító szerződés megkötésére, vagy

d) a hozzájárulással korábban támogatott lakásra a bérleti vagy lízingszerződés azért kerül ismételten megkötésre, mert az arra kötött korábbi szerződés megszűnt.

116/B. §[278]

116/C. §[279] Az Lpr. 4/B. §-a alkalmazásában lényeges emelkedésnek kell tekinteni azt, ha a mértékadó szakmai elemzések, gazdasági források szerint a lakásbérleti díjak az elmúlt 12-36 hónapban több mint 10%-kal növekedtek vagy legalább ilyen mértékű emelkedést prognosztizálnak az elkövetkezendő egy évben.

116/D. §[280] Az Lpr. szerinti szolgálati érdekű áthelyezésnek kell tekinteni a határozatlan időtartamra történő vezénylést is.

116/E. §[281] (1) A 116/A. § a) pontja esetén a támogatott részéről benyújtott egyszerűsített kérelem is befogadható, ha abban a kérelmező nyilatkozik, hogy

a) a legutolsó igénylőlapjában foglaltakat fenntartja, illetve annak mellékleteivel tanúsított tényekben változás nem következett be vagy

b) az időközben bekövetkezett változásokról nyilatkozik és az azokra vonatkozó mellékleteket csatolja.

(2) Az egyszerűsített kérelemhez minden esetben csatolni kell az áthelyezésre vonatkozó személyügyi parancs másolatát. Az így benyújtott egyszerűsített kérelem alapján a helyi lakásgazdálkodási szerv a lakáspénz megállapításához szükséges igazolást kiállítja.

116/F. §[282] (1) Ha a támogatott személy úgy került áthelyezésre új vonzáskörzetben lévő településre, hogy a támogatott lakóingatlan és annak használati viszonya változatlan marad, a 116/E. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglalt kivétellel.

(2) A támogatott személy az erre rendszeresített formanyomtatványon kérheti az áthelyezés előtt illetékes helyi lakásgazdálkodási szervtől, hogy a kérelemhez szükséges mellékleteit az új helyi lakásgazdálkodási szerv részére küldje meg.

116/G. §[283] A 116/A. §-ban foglalt esetekben a támogatást jogfolytonosan kell megállapítani.

A helyi lakásgazdálkodási szerv feladatai

117. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv az a lakásellátással, lakásigényléssel és juttatással, valamint a helyőrségi (keretgazda) lakásbizottság működésével összefüggő, az R.-ben meghatározott feladatai ellátása során:

a) javaslatot tesz a HM központi lakásgazdálkodási szervnek a lakásellátás bővítését célzó megoldásra,

b) ellenőrzi a lakás- és személygépkocsi-tároló igényléseket,

c) nyilvántartásba veszi a lakás- és személygépkocsi-tároló igényléseket,

d) elkészíti és a helyőrségi lakásbizottság elé terjeszti az éves lakáselosztási tervet, az éves besorolási tervet, valamint a személy szerinti lakáselosztás tervét,

e) a helyi szabályzatnak megfelelően elkészíti a személygépkocsi-tároló igénylők besorolását és - Budapest kivételével - javaslatot tesz a helyőrségi lakásbizottságnak a személy szerinti elosztásra,

f) gondoskodik a helyőrségi lakásbizottság megalakításáról, üléseinek megtartásáról, azok jegyzőkönyvi dokumentálásáról,

g) gondoskodik a helyőrségi lakásbizottság megalakulásának (összetételének), valamint az R. szerinti helyi szabályozásoknak (besorolás pontrendszer, személygépkocsi-tároló elosztás) helyőrségi parancsban történő kihirdetéséről,

h) értesíti az igénylőket az éves besorolásban szereplő helyükről,

i) gondoskodik a személy szerinti lakás- (személygépkocsi-tároló) elosztás kihirdetéséről,

j)[284]

k) előkészíti és előterjeszti azokat az egyéb ügyeket, amelyekben a helyőrségi lakásbizottságnak döntési, javaslattételi vagy véleményezési joga van,

l)[285] beszámol lakásgazdálkodási tevékenységéről a helyőrségi lakásbizottságnak, Budapesten a HM közigazgatási államtitkárának.

(2) Az (1) bekezdés c)-d), f)-i) és k)-l) pontja - a személygépkocsi-tárolókra vonatkozó rendelkezések kivételével - a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv vonatkozásában nem alkalmazható. Az (1) bekezdés c)-k) pontja szerinti feladatokat - a személygépkocsi-tárolók kivételével - Budapesten a keretgazda-lakásbizottságok elnökei a bizottsági titkárok közreműködésével látják el.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv az állami tulajdonú lakás és személygépkocsi-tároló bérletével, használatával és elidegenítésével összefüggő, az R.-ben meghatározott feladatkörében:

a) értesíti a juttatásban részesült személyt a lakás és személygépkocsi-tároló bérlőjéül történt kijelöléséről,

b) a kijelölt bérlővel bérleti szerződést köt a lakásra és a személygépkocsi-tárolóra,

c) távfűtéses lakás esetében elkészíti a külön törvényben meghatározott, a lakás díjfizetőjének személyében bekövetkezett változás átvezetése iránti kérelmet,

d) elbírálja a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelmet, és dönt a hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról,

e) megállapodást köt a hátralékos lakbértartozás rendezésére,

f) szerződést köt a bérlővel a lakás és személygépkocsi-tároló bérletének (bérleti szerződésének) közös megegyezéssel történő megszüntetésére,

g) a lakásbérletet megszüntető vagy külön szerződésben megállapodik az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlőjével, valamint megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használójával a kiürítési és cseretérítésben,

h) lefolytatja a felmondást megelőző eljárást, és felmondja a lakás és személygépkocsi-tároló bérleti szerződését,

i) a lakás és személygépkocsi-tároló bérletének megszűnése esetén lefolytatja a megfelelő eljárást,

j) megállapítja a jogcím nélküli használó által fizetendő használati díjat,

k) kezdeményezi a lakóépület (lakás) és a lakóépülethez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítését,

l) igazolja az elidegenítésre kijelölt lakás és személygépkocsi-tároló bérlőjének (használójának) vásárlási jogosultságát,

m) a lakás és személygépkocsi-tároló bérletével (használatával) kapcsolatos jogviták eldöntésére peres eljárást kezdeményez.

(4) A helyi lakásgazdálkodási szerv az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakásokhoz és személygépkocsi-tároló bérletéhez, használatához, valamint elidegenítéséhez kapcsolódó, az R.-ben meghatározott feladatkörében:

a) értesíti a juttatásban részesült személyt és a bérbeadót a lakás, személygépkocsi-tároló bérlőkijelöléséről (kiválasztásáról),

b) külön szerződésben megállapodik a HM bérlőkijelölési vagy többszörösen gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás bérlőjével, valamint megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használójával a kiürítési és cseretérítésben,

c) eljár a bérbeadó szervnél a lakás és személygépkocsi-tároló bérleti szerződésének felmondása és kiürítése érdekében,

d) jogcím nélküli használat esetén intézkedik a bérbeadónál a használati díj megállapítására és a bérleti díjat meghaladó összegének a HM javára történő elszámolására,

e) kezdeményezi az önkormányzati tulajdonú lakás és személygépkocsi-tárolón fennálló HM rendelkezési jog visszterhes megszüntetését,

f) hozzájárul a lakás és személygépkocsi-tároló helyiség bérlőnek történő elidegenítéséhez.

(5) A helyi lakásgazdálkodási szerv a szállóférőhely-ellátással összefüggő, R.-ben meghatározott feladatkörében:

a) gyűjti, nyilvántartja a szállóférőhely-igényléseket, és dönt a férőhely juttatásáról, meghatározza a férőhely bérletének feltételeit,

b) felmondja a szállóférőhely-bérletet, továbbá a bérlet megszűnését követően lefolytatja a megfelelő eljárást.

(6) A helyi lakásgazdálkodási szerv az R.-ben előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettsége keretében:

a) vezeti a 127. §-ban meghatározott nyilvántartásokat,

b) záradékolja az illetékességi területén lakó, más helyőrségben HM-rendelkezésű lakást igénylő személyek lakásigénylő lapját,

c) a HM-rendelkezésű lakás és személygépkocsi-tároló helyiség juttatásáról értesíti a juttatásban részesült személy állományilletékes parancsnokát, valamint visszaadási kötelezettség esetén a meglevő HM-rendelkezésű bérlemény helye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet,

d)[286] igazolja a részleges lakásfelújítási átalány és lakhatási költségtérítés, továbbá a lakáspénz folyósításának elbírálásához szükséges lakásgazdálkodási tényeket, adatokat,

e) a műszaki tartalmú bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem elbírálásához véleményt kér a helyi lakóházkezelő szervtől,

f) a HM-rendelkezésű, állami tulajdonú lakás és személygépkocsi-tároló, valamint a szállóférőhely bérbeadását megelőzően - különös tekintettel a szerződés előkészítő ívre - egyeztet a helyi lakóházkezelő szervvel,

g) eleget tesz az állami, önkormányzati és igazságszolgáltatási szervek megkereséseinek,

h)[287] adatszolgáltatást teljesít a HM központi lakásgazdálkodási szerv és a - feladatainak ellátásához szükséges mértékben - HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv részére.

i) elkészíti a lakhatási támogatásokról szóló időszakos jelentéseket,

j) a közös lakásgazdálkodási ügyek megoldásában együttműködik a katonai, rendészeti és önkormányzati szervekkel, képviseli a helyi lakásgazdálkodási érdekeket.

(6a)[288] A helyi lakásgazdálkodási szerv ellátja

a) az Lpr.-ben meghatározott lakáspénz megállapításával, megszüntetésével, módosításával kapcsolatos feladatokat,

b) az illetékességi körében ellátja a törlesztési támogatásra irányuló szerződések előkészítésével, megkötésével, visszafizetési kötelezettség fennállása esetén az ezzel kapcsolatos feladatokat.

(7)[289] A (3)-(6a) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása során a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője kiadmányozási jogkörét általánosan vagy megjelölt tárgykörökben, helyőrségi parancsban a helyőrségtámogató alegységparancsnok, vagy a helyőrségkomendáns - e rendszeresített beosztások hiányában - az önálló beosztású lakásügyi előadó részére átruházhatja. Az átruházott hatáskörben történt kiadmányozást az ügyiratokon minden esetben fel kell tüntetni.

(7a)[290]

(8)[291] A (3)-(6a) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása során a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője képviseletében a szervezetszerű helyettes külön felhatalmazás nélkül járhat el. Szervezetszerű helyettes hiányában vagy helyettesének tartós akadályoztatása esetén a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője kiadmányozási jogkörét egyes, nevesített ügytípusokban önálló beosztású lakásügyi kidolgozó (előadó) részére megbízással átruházhatja. Az átruházott hatáskörben végrehajtott kiadmányozást az ügyiratokon minden esetben fel kell tüntetni.

118. § A fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv elszámolási kötelezettséggel az illetékességi területén önálló hatáskörben gazdálkodik[292]

a)[293] az intézményes feladatok ellátására szolgáló, a HM közigazgatási államtitkár által évente meghatározott lakáskerettel,

b) a helyi szabályzat szerint a HM-rendelkezésű személygépkocsi-tárolókkal,

c) a garzonházban lévő, valamint a garzonházi elhelyezés céljára kijelölt lakásokkal,

d)[294] helyőrségi szállóférőhelyekkel.

118/A. §[295] A helyi lakásgazdálkodási szerv a központi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulásával az illetékességi területén lévő garzonházi lakóegységek legfeljebb 10%-a erejéig tartalékot képezhet a haderő átalakításával, átszervezésével összefüggő vagy azonnali intézkedést igénylő feladatok ellátására. Az előterjesztésben a helyi lakásgazdálkodási szerv megjelöli a tartalékképzés okait és tételesen az e célra szánt lakóegységeket.

A lakáscélú támogatási szerv feladatai[296]

119. § A lakáscélú támogatási szerv az R.-ben meghatározott feladatkörében:[297]

a)[298] nyilvántartásba veszi, besorolja, elbírálja és teljesíti az egyszeri pénzbeli támogatás és a munkáltatói kölcsön iránti kérelmeket, valamint felülvizsgálja a 85/C. § (3) bekezdés a) pontja szerint benyújtott törlesztési támogatási pályázatokat (a továbbiakban együtt: lakáscélú támogatások), a 85/C. § (3) bekezdés b) pontja szerint benyújtott törlesztési támogatási pályázatokat és a lakhatási hozzájárulási pályázatokat,

b) intézkedik a megítélt lakáscélú támogatás pénzintézet útján történő folyósítására,

c) intézkedik a lakáscélú támogatásnyújtás alapján a HM-et megillető jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és törlése iránt,

d) a lakáscélú támogatásnyújtás folytán a HM javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt elbírálja a lakóingatlan további megterheléséhez történő hozzájárulás megadása iránti kérelmet,

e) elbírálja a HM javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom más lakóingatlanra történő átjegyzésének engedélyezése iránti kérelmet,

f) intézkedik az R.-ben meghatározott engedmények jóváírása és a munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás elengedése iránt,

g) a munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás egyösszegű megfizetése esetén igazolja az adóst megillető kedvezmény mértékét,

h) elbírálja a munkáltatói kölcsöntörlesztés felfüggesztése iránt benyújtott kérelmet,

i) megállapodást köt a lakáscélú támogatásból fennálló késedelmes tartozás részletekben történő rendezésére,

j) felmondja a lakáscélú támogatást és intézkedik a HM-et megillető követelések behajtására,

k) nyilvántartja a munkáltatói kölcsöntartozásokat és a lakáscélú támogatásokból származó, a HM-et megillető egyéb követeléseket,

l) negyedévente beszámol a HM központi lakásgazdálkodási szervnek a lakáscélú támogatásnyújtásról,

m) kapcsolatot tart a lakáscélú támogatások lebonyolításával megbízott pénzintézettel,

n) ellátja a "Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása" elnevezésű számla működtetésével összefüggő feladatokat,

o)[299]

p) vezeti a 129. §-ban előírt nyilvántartásokat.

q)[300] ellátja a hatáskörébe tartozó lakáscélú előirányzat és pénzforgalom tervezéssel, felhasználással összefüggő feladatokat.

119/A. §[301] A 119. §-ban felsorolt feladatok ellátása során a lakáscélú támogatási szerv vezetője képviseletében a szervezetszerű helyettes külön felhatalmazás nélkül járhat el.

A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv feladatai[302]

120. § A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az R.-ben meghatározott feladatkörében:[303]

a)[304]

b)[305]

c) gyűjti, véleményezi és az R.-ben megállapított módon előterjeszti az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakóépületek, lakások és a lakóépületekhez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére tett kezdeményezéseket,

d) előkészíti az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakóépület, lakás és a lakóépülethez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítését, a felsőbbszintű döntés alapján közvetlenül vagy megbízottja útján gondoskodik az elidegenítés végrehajtásáról,

e) ellenjegyzi a helyi forgalmi érték és a vételár megállapítását, valamint a társasház alapító okiratot,

f) a részletvétel útján elidegenített állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás vonatkozásában gondoskodik a HM-et megillető jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetéséről, megszüntetéséről, vagy átterheléséről,

g) gondoskodik az MH-t, illetőleg a HM-et a lakáselidegenítésből megillető pénztartozások nyilvántartásáról és behajtásáról,

h)[306]

i) a helyi lakásgazdálkodási szervek kezdeményezésére, illetőleg a központi feladat végrehajtásához javaslatot tesz a HM-rendelkezésű lakások szerzésére a HM központi lakásgazdálkodási szervnek, megköti az ezzel összefüggő megállapodásokat,

j) engedélyezi az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakás komfortfokozatot is növelő korszerűsítési költségeinek a bérbeadó általi átvállalását,

k) megállapodást köt a lakóépülethez tartozó nem lakáscélú helyiség bérbeadására,

l) megtéríti a szövetkezeti és a társasházban lévő HM vagyonkezelésű állami tulajdont jogszabály, illetőleg a társasházközösség határozata alapján terhelő (közös) költségeket,

m) javaslatot tesz a központi lakásgazdálkodási szervnek a tárgyévben tervezett lakáselidegenítési és egyéb, lakhatási támogatási célra fordítható bevételek (többletbevételek) felhasználására,

n) negyedévente beszámol a központi lakásgazdálkodási szervnek a lakáselidegenítésről, a lakhatási támogatási célra fordítható bevételek alakulásáról,

o) irányítja és ellenőrzi a helyi lakóházkezelő szervek tevékenységét, gondoskodik szakmai képzésükről,

p)[307]

q) a hatáskörébe tartozó ügyekben megállapodásokat köt,

r) vezeti a 130. §-ban meghatározott nyilvántartásokat, azokból külön szabályozás, illetve intézkedés alapján elemzést készít és információkat szolgáltat a felettes szervek részére.

A központi lakásgazdálkodási szerv feladatai

121. § A HM központi lakásgazdálkodási szerv az R.-ben meghatározott feladatkörében:

a) figyelemmel kíséri a lakhatási támogatások alakulását, az ellátás javítása és a támogatási rendszer hatékonyabb működése érdekében javaslatokat dolgoz ki, illetőleg saját hatáskörében intézkedéseket hoz,

b) megszervezi és lebonyolítja a lakásügyi szakmai továbbképzéseket,

c) kidolgozza a tárca lakhatástámogatási koncepcióját, valamint a lakhatás támogatásával összefüggő tárcaszintű jogi normákat,

d) szakmai intézkedéseket bocsát ki a lakhatás támogatásával összefüggő eseti feladatok ellátásának módjára vonatkozóan,

e)[308] dönt a lakáselidegenítési és egyéb, lakhatási támogatási célra fordítható bevételek felhasználására a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv által tett javaslatról,

f)[309] értesíti a HM közigazgatási államtitkár hatáskörében juttatásban részesült személyt, a HM-rendelkezésű lakás, személygépkocsi-tároló bérlőjéül történt kijelöléséről és intézkedik a bérleti szerződés megkötésére,

g)[310] a lakáscélú támogatási szerv előterjesztése alapján elbírálja az R. által a hatáskörébe utalt személyek lakáscélú támogatás iránti kérelmét és intézkedik azok teljesítésére,

h) félévente összefoglaló beszámolót készít a tárca vezetőinek a HM által nyújtott lakhatási támogatásokról,

i) a HM vezetői és más szervek megkeresésére eseti adatszolgáltatást teljesít a lakhatási támogatásokról, szakmai véleményt ad a lakhatás támogatásával összefüggő koncepcionális kérdésekről,

j)[311] megvizsgálja és döntésre előkészíti a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó, lakhatással összefüggő kérelmeket, beadványokat,

k)[312] elkészíti az érdekegyeztető és más honvédségi fórumok részére a lakhatás támogatásával összefüggő előterjesztéseket,

l) javaslatokat dolgoz ki a lakhatási támogatások informatikai rendszerének fejlesztésére,

m) elkészíti a fejezeti kezelésű lakástámogatási előirányzat elemi költségvetését és kincstári alapokmányait,

n) végrehajtja a lakásgazdálkodási szervek szakfelügyeleti ellenőrzését, a lakásgazdálkodási szakterületet is érintő átfogó ellenőrzés esetén tagot delegál az ellenőrző bizottságba.

o)[313] kidolgozza és meghatározza a lakásügyi állomány számára a szakmai követelményeket, gondoskodik a lakásügyi állomány képzéséről, a követelményrendszer számonkéréséről,

p)[314] észrevételezi HM központi pénzügyi és számviteli szerv által kidolgozott lakástámogatási előirányzat tervét, javaslatot tesz annak módosítására.

A helyi lakóházkezelő szerv feladatai

122. § A helyi lakóházkezelő szerv az R.-ben meghatározott feladatkörében:

a) gondoskodik az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás és személygépkocsi-tároló rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átadás-átvételéről,

b) gondoskodik a helyőrségi szállóférőhelyek és lakóegységek rendeltetésszerű használatra alkalmas, megfelelő állapotban történő átadás-átvételéről,

c) megállapítja az általa nyújtott szolgáltatások díját,

d) beszedi, nyilvántartja és elszámolja a bérleti (használati), szolgáltatási díjakat, intézkedik azok behajtása iránt,

e) együttműködik a helyi lakásgazdálkodási szervvel a lakás és személygépkocsi-tároló bérbeadásával összefüggő eljárásban (szerződés-előkészítő ív, átadás-átvételi jegyzőkönyv, bérleményleltár stb.),

f) a bérlő és a bérbeadó között létrejött megállapodás szerint figyelemmel kíséri a lakás korszerűsítését, illetve a több lakást szolgáló berendezés létesítését és a munkák elvégzését jegyzőkönyvben rögzíti,

g) a Szolgáltató képviseletében aláírja és az illetékes távhőszolgáltatónak továbbítja a távhőszolgáltatással ellátott állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás díjfizetőjének személyében bekövetkezett változás átvezetése iránti, külön törvényben meghatározott kérelmet,

h) kijelöli a személygépkocsi-parkoló helyeket az állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű területen,

i) ellátja az állami tulajdon képviseletét a vegyes tulajdonú társasházban,

j) a személygépkocsi-tároló kivételével közreműködik a lakóépületben lévő vagy ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség hasznosítására irányuló eljárásban,

k) vezeti a jogszabályban, a 128. §-ban és a szolgáltatási szerződésben meghatározott nyilvántartásokat,

l) együttműködik a lakásellátás helyi, területi és központi szerveivel, részükre adatokat gyűjt és szolgáltat,

m) havonta adatot szolgáltat a helyi lakásgazdálkodási szerv részére a bérleti, használatidíj-hátralékkal rendelkező bérlőkről, használókról.

A budapesti keretgazda-lakásbizottságok

123. §[315] (1) Budapesten lakáskeret-gazdálkodást folytató szerv

a) a Honvédelmi Minisztérium

aa)[316] az ott szolgáló vagy dolgozó személyi állomány, továbbá

ab) a HM vagyonkezelésébe, illetve tulajdonosi jogkörébe tartozó és Budapesten működő gazdasági társaságoknál szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák, valamint

ac) a budapesti székhelyű más állami szerveknél - a budapesti ügyészségek és bíróságok kivételével - szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák;

b) a Honvéd Vezérkar[317]

ba)[318] az e) és az f) pontokban megjelölt szervezetek kivételével a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó, Budapesten működő honvédelmi szervezeteknél szolgáló vagy dolgozó személyi állomány, valamint

bb) az R. alapján a fővárosi végleges letelepedést kérelmezők;

c)[319] a HM Védelemgazdasági Hivatal

ca) az ott szolgáló vagy dolgozó személyi állomány,

cb)[320] a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó budapesti székhelyű háttérintézményekben szolgáló vagy dolgozó személyi állomány és

cc) a budapesti székhelyű ügyészségeknél, bíróságoknál, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem állományában, Budapesten szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák;

d)[321]

e)[322] az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár az ott, továbbá az MH Ludovika Zászlóalj állományában szolgáló vagy dolgozó személyi állomány;

f)[323] az MH Egészségügyi Központ, az ott szolgáló vagy dolgozó személyi állomány;

g) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az ott szolgáló vagy dolgozó személyi állomány lakhatástámogatási ügyeiben.

(2)[324] A Budapesten lakáskeret-gazdálkodást folytató honvédelmi szervezetekhez az (1) bekezdés szerint nem utalható, Budapesten működő szervezetek és szervezeti egységeknél szolgáló vagy dolgozó személyek lakásügyeiben az illetékes lakáskeret-gazdálkodást folytató honvédelmi szervezet az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrségi Dandár.

(3) A HM-ben működő keretgazda-lakásbizottságot a minisztériumi főosztályok vezetőiből kell megalakítani. A HM egyéb szervezeti egységeit a tervezési és koordinációs feladatok ellátásáért felelős főosztály vezetője képviseli.

(4)[325] Az (1) bekezdésben felsorolt honvédelmi szervezetnél a keretgazda-lakásbizottságok megalakításáért és működési feltételeinek biztosításáért az adott szerv vezetője, parancsnoka felelős. A keretgazda-lakásbizottság ülésén a szerv vezetőjét, parancsnokát a szervezetszerű helyettese képviselheti. A keretgazda-lakásbizottság ülésén állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője.

(5)[326] A helyőrségi, Budapesten a keretgazda lakásbizottság évente két alkalommal tart ülést. Az elnök döntése szerint a lakásbizottság rendes ülésének mellőzésével a bizottság úgy is döntést hozhat, hogy a bizottsági hatáskörbe tartozó, írásban megküldött elnöki előterjesztésről a tagok - a kézhezvételtől számított 15 napon belül - írásban szavaznak. Az előterjesztések és a szavazatok elektronikus úton is megküldhetők. Ha a tagok több mint 50%-a a szavazásra nyitva álló határidőn belül azt írásban kezdeményezi, az ülést meg kell tartani.

(6)[327] A helyőrségi, illetve Budapesten a keretgazda lakásbizottság ülései között, annak hatáskörébe tartozó ügyekben a bizottság elnöke beszámolási kötelezettséggel hozhat döntést.

(7)[328] Az azonos tényállás mellett ismételten benyújtott, korábban már elutasított felmentési kérelem tárgyában átruházott elnöki hatáskörben nem hozható döntés. A kérelmet érdemi elbírálás nélkül, elutasító javaslattal és az ügy végleges lezárására irányuló indítvánnyal kell a bizottság elé terjeszteni.

(8)[329] A 117. § (1) bekezdés g) pontja szerinti szabályozók kiadásáról a (4) bekezdés szerinti, a keretgazda-lakásbizottság megalakításáért és működési feltételeinek biztosításáért felelős szerv vezetője gondoskodik.

Központi lakásügyek[330]

124. §[331] (1) A HM közigazgatási államtitkár központi lakásügyekben hozott döntéseit a központi lakásügyek titkára készíti elő.

(2) A központi lakásügyek titkára az (1) bekezdésben foglalt feladatkörében:

a) véleményezi és döntésre előkészíti a központi lakásügyekben a HM közigazgatási államtitkárhoz intézett kérelmeket,

b) gondoskodik a döntések végrehajtásáról,

c) nyilvántartja a központi tartalék lakáskeretet,

d) közreműködik a HM központi lakásgazdálkodási szerv szakmai-felügyeleti jogkörében végrehajtott lakásgazdálkodási ellenőrzéseken, és

e) a HM közigazgatási államtitkár képviseletében ellátja a helyőrségi, Budapesten a keretgazda lakásbizottságok munkájának irányítási feladatait, segíti azok működését.

(3) Az azonos tényállás mellett ismételten benyújtott, korábban már elutasított kérelmet érdemi előkészítés nélkül, elutasító javaslattal és az ügy végleges lezárására irányuló indítvánnyal kell a HM közigazgatási államtitkár elé terjeszteni.

A nyilvántartásokhoz, adatszolgáltatáshoz és a lakhatás támogatásához kapcsolódó egyéb rendelkezések

125. § A garzonházban lévő, továbbá garzonházi elhelyezés céljára kijelölt lakásra megkötött bérleti szerződés egy-egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul megküldi a bérlő állományilletékes parancsnokának, továbbá Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottságnak.

126. § (1)[332] A honvédelmi szervezet által nyújtott lakhatási támogatásokról a helyi lakásgazdálkodási szerv és a lakáscélú támogatási szerv támogatásonként külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell különösen a támogatásban részesülő nevét, állományviszonyát (rendfokozatát), a támogatás nyújtásának (HM-rendelkezésű lakás, személygépkocsi-tároló, szállóférőhely esetében a bérleti szerződés keletkezésének) időpontját, pénzbeli lakhatási támogatások esetén a támogatás (havi rendszerességgel vagy egy összegben folyósított) mértékét, a támogatás (bérleti szerződés) megszűnésének, megszüntetésének időpontját.

(2) Amennyiben annak technikai feltételei rendelkezésre állnak az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások kizárólag elektronikus adatrögzítéssel is vezethetők.

127. § A helyi lakásgazdálkodási szerv nyilvántartást vezet:

a) az illetékességi körébe tartozó HM-rendelkezésű lakásokról, személygépkocsi-tárolókról, valamint a helyőrségi szállóférőhelyekről,

b) a lakásigénylőkről és a lakásfelajánlókról,

c) a besorolt lakásigénylőkről,

d) a jogcím nélküli lakáshasználókról,

e) a személygépkocsitároló-igénylőkről,

f) a szállóférőhely-igénylőkről,

g)[333] a részleges lakásfelújítási átalány és a lakás-karbantartási költségtérítés, a lakbértámogatás és a lakásüzemeltetési hozzájárulás, valamint a lakáspénz folyósításához kiadott igazolásokról,

h) a bérleti, használati és szolgáltatási díjjal tartozó személyekről, s a velük szemben megtett intézkedésekről.

128. § A helyi lakóházkezelő szerv nyilvántartást vezet:

a) az illetékességi körébe tartozó HM-rendelkezésű lakások, a helyőrségi szállók, valamint a lakóépületekben lévő vagy azokhoz tartozó, bérbeadás útján hasznosított nem lakás céljára szolgáló helyiségek alapadatairól,

b) a lakóépületek bérbeadás útján hasznosított közös használatú helyiségeiről,

c) a bérlemények bérleti (használati) és az általa nyújtott szolgáltatások díjairól,

d) a helyőrségi szállókban lévő férőhelyek és lakóegységek bérleti (használati) díjairól,

e) az állami tulajdonú lakások és helyiségek bérleti szerződéseiről,

f) a bérlemények üzemeltetésével kapcsolatos adatokról,

g) a bérleti és szolgáltatási díjak bevételeiről,

h) a vagyonkezelői hozzájárulásokról és engedélyekről,

i) a vegyes tulajdonú lakóépületekben levő, állami tulajdonrészről (lakás, helyiség) és az arra eső költséghányadról,

j) a bérleti (használati) és szolgáltatási díjak elszámolásáról.

129. § (1) A lakáscélú támogatási szerv nyilvántartást vezet:[334]

a) a lakáscélú támogatást kérelmezőkről és a besorolt lakáscélú támogatási igénylésekről, valamint a folyósított lakáscélú támogatásokról,

b) az elutasított lakáscélú támogatási kérelmekről,

c) a munkáltatói kölcsönökből az R. szerint jóváírt engedményekről és elengedett tartozásokról,

d) a kölcsöntörlesztésből befolyt bevételről és a kinnlévőségekről.

e)[335] a lakáscélú számlák pénzforgalmáról (pénzforgalmi napló),

f)[336] a kiürítési és cseretérítésekről.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az a támogatásnyújtáshoz kapcsolódó valamennyi lényeges időpontot - a nyilvántartásba vétel időpontját, a kitűzött hiánypótlási határidőt, a hiánypótlás teljesítésének, az igénylés besorolásának és a támogatási összeg átutalásának időpontját - együttesen tartalmazza.

130. § A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv nyilvántartást vezet:[337]

a) a HM-rendelkezésű lakásokról, személygépkocsi-tárolókról és helyőrségi szállókról (központi nyilvántartás),

b)[338]

c)[339]

d) az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások (helyiségek) elidegenítéséről és pénzforgalmáról,

e) a lakóépülethez tartozó nem lakáscélú helyiségek bérleti szerződéseiről.

131. §[340] (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a 117. § (6) bekezdés f) pontja szerinti időszakos beszámolási kötelezettsége körében a HM központi lakásgazdálkodási szerv intézkedésében meghatározott tartalommal

a) félévente az általa ellátott lakhatástámogatási tevékenységről egyszerűsített,

b) évente az általa ellátott lakhatástámogatási tevékenységéről részletes,

c) a bérleti és használati díjtartozást felhalmozó HM vagyonkezelésű lakások és személygépkocsi tároló helyiségek, beállók bérlőiről, használóiról, továbbá a HM rendelkezésű lakások és személygépkocsi tárolók, beállók jogcím nélküli használóiról évente egy alkalommal

jelentést terjeszt elő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentést a tárgyidőszakot követő hónap 20. napjáig elektronikus formában kell a HM központi lakásgazdálkodási szerv részére előterjeszteni.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv részére az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jelentéstételi kötelezettség teljesítésére kizárólag a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője intézkedhet.

(4)[341] A lakásgazdálkodási szervek által vezetett nyilvántartások részletes szabályait, az adatszolgáltatás rendjét, valamint a kötelezően alkalmazandó iratmintákat a HM központi lakásgazdálkodási szerv intézkedésében lehet megállapítani.

132. § (1) Az R. és a jelen utasítás hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos jogi képviseletet az arról szóló HM utasításban foglaltak szerint kell ellátni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti képviselet ellátásával a Szolgáltató is megbízható.

133. § Ha a bérlő (használó) és házastársa között házassági bontóper van folyamatban, a lakásbizottság és a lakásgazdálkodási szerv csak a házasság felbontásáról rendelkező ítélet, vagy a pert megszüntető végzés jogerőre emelkedését követően hozhat döntést az érintettek - ide értve a lakásigénylés teljesítését is - lakásügyében.

134. § Az R.-ben foglaltakon túl beköltözhetőnek kell tekinteni azt a magántulajdonú lakást is, amelyen a tulajdonos vagy tulajdonostárs által a tulajdonszerzést követően kötött megállapodás - ideértve a házassági bontóper során hozott egyezséget is - alapján illet meg valamely személyt a haszonélvezeti vagy más használati jog, függetlenül attól, hogy a jog jogosultja a lakásban lakik-e.

135. § A rendvédelmi szervhez áthelyezett hivatásos katona számára nyújtott lakhatási támogatás átvállalásáról vagy annak egymás közötti elszámolásában a munkáltatói jogokat gyakorló parancsnok kezdeményezésére:

a) HM-rendelkezésű lakásbérlet esetében a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője,

b)[342] vissza nem térítendő juttatás, vagy munkáltatói kölcsön esetében a lakáscélú támogatási szerv vezetője,

c)[343] lakbértámogatás, lakásüzemeltetési hozzájárulás vagy lakáspénz esetén a HM központi pénzügyi és számviteli szerv állapodhat meg.

136. § Amennyiben a kérelmező elektronikus levelezési címének előzetes megadásával ahhoz hozzájárul, a lakhatás támogatásával összefüggő, érdemi döntést nem tartalmazó, joghatás kiváltását nem eredményező eljárási cselekményekről - így különösen határidő meghosszabbításáról, kérelem nyilvántartásba vételéről, besorolásról - szóló értesítést, döntést, hiánypótlásra történő felszólítást, elektronikus úton is meg lehet küldeni. Ez esetben az elektronikus tájékoztatást kinyomtatva, a kiadmányozó kézjegyével ellátva úgy kell tárolni, hogy abból az eredményes megküldés és annak időpontja egyértelműen megállapítható legyen.

137. § (1) A jelen utasításban foglaltaknak megfelelően kell eljárni a katonai felsőoktatási intézménybe vezényelt hivatásos katonát a hivatásos és szerződéses katonák, valamint honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseiről szóló HM rendelet alapján megillető (hallgatói) lakáspénz tekintetében is, azzal, hogy[344]

a)[345] állományilletékes parancsnokon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánját kell érteni, és a hozzájárulás megállapítása iránti kérelmet hozzá kell benyújtani;

b) a kérelmet véleményezésre meg kell küldeni a vezénylés helye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv részére;

c)[346] a más szervhez vezényelt személyekre vonatkozó kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni;

d)[347] a kérelmező részére a lakáspénzt lakáslízing céljára nem lehet megállapítani.

(2) Az utasításban foglaltaknak megfelelően kell eljárni a szolgálati érdekből áthelyezett hivatásos katonát a felsőoktatási intézményben tanuló gyermekének lakhatási költségei után a hivatásos és szerződéses katonák, valamint honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseiről szóló HM rendelet alapján megillető (hozzátartozói) lakáspénz hozzájárulás tekintetében is, azzal az eltéréssel, hogy[348]

a) a hivatásos katona-szülő állományilletékes parancsnoka dönt a hozzájárulás folyósításáról,

b) a kérelmet véleményezésre meg kell küldeni a hivatásos katona áthelyezését megelőző szolgálati hely szerint illetékes lakásgazdálkodási szervhez,

c)[349] a hozzátartozói lakáspénzt lakáslízing céljára nem lehet megállapítani.

137/A. §[350] Az R.-ben és az Lpr.-ben meghatározott lakhatási támogatások igénylésekor a kérelmezőtől be kell kérni a 9. számú melléklet szerinti nyilatkozatot. E nyilatkozat hiányában az igényelt lakhatási támogatás iránti kérelem nem fogadható be. A 9. számú melléklet szerinti nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha azt az érintett, önálló nyilatkozattételi joggal rendelkező személyek valamennyien aláírták.

137/B. §[351] (1) Ha külszolgálaton lévő esetében a lakáspénzt nem kell megszüntetni, abban az esetben a parancsot a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat állományába tartozó esetében e szervezet - külön igénylés nélkül - bocsátja ki a külszolgálatot megelőző utolsó hatályos lakáspénzigazolás alapján.

(2) Ha a külszolgálat tartama alatt biztosított lakáspénzt

a) módosító körülmény következik be, akkor a módosított igazolás alapján kell a lakáspénzt tovább folyósítani,

b) megszüntető ok következik be, a tényleges folyósítás hiányától függetlenül meg kell állapítani a lakáspénz megszüntetését.

137/C. §[352] (1) A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett esetében lakhatástámogatási szempontból szolgálati helynek - az R. 7. § (5) bekezdése alapján - azt a belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja a rendelkezési állományba helyezés előtt szolgált kinevezéssel, áthelyezéssel, továbbá - az egy évet meg nem haladó vezénylés esetét kivéve - vezényléssel és e települést a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés ideje alatt úgy kell tekinteni, mint ahol beosztást tölt be.

(2) A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés előtti szolgálati helyén e településen betöltött beosztás megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig szólóan létrejött lakásbérletet a nyugdíj előtti rendelkezési állományba kerüléssel nem lehet mindaddig megszűntnek tekinteni, amíg a bérlő szolgálati viszonya meg nem szűnik, vagy oly módon nem módosul, hogy esetében szolgálati helyként ettől eltérő települést kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni HM rendelkezésű lakás, helyőrségi szállóférőhely, lakáspénz igénylése és a pályázati úton nyújtott lakhatási támogatások szempontjából.

Záró rendelkezések

138. § Ez az utasítás 2010. március 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a rendelkezéseit a folyamatban levő ügyek elbírálása során is alkalmazni kell.

138/A. §[353] (1) Jelen utasításnak a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 26/2010. (II. 26.) HM utasítás módosításáról szóló 79/2012. (X. 31.) HM utasítással (a továbbiakban: mód.ut.) módosított 18. § (3) bekezdését a mód.ut. hatálybalépését követően bérbe adott lakások vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) Jelen utasításnak a mód.ut.-tal megállapított 97. § (3/a) bekezdését megfelelően kell alkalmazni a felmondott, de jogi, behajtási eljárás elé még nem terjesztett kölcsönszerződések ügyében is azzal, hogy a felmondást akkor lehet visszavonni, ha az adós a mód.ut. hatályba lépését követő hónap utolsó napjáig a felhalmozott hátralékos tartozását egyösszegben megfizeti.

(3) Jelen utasításnak a mód.ut.-tal módosított 112. § (2) bekezdés e) pontja szerinti bizonylata 2012. január 1-jét követően, de a mód.ut. hatályba lépése előtt megkötött szerződések esetében is alkalmazható.

138/B. §[354] Jelen utasításnak a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 26/2010. (II. 26.) HM utasítás módosításáról szóló 28/2013. (IV. 30.) HM utasítás (a továbbiakban: mód.ut2.) 1. §-ával megállapított 26/A. §-át, 2. §-ával módosított 68. § (5) bekezdését és 3. §-ával megállapított 103. § (3) bekezdését a mód.ut2. hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyek elbírálása során is alkalmazni kell.

139. §[355] (1) Ha az R., az Lpr. vagy az utasítás valamely lakhatási támogatást honvédelmi szervezetnél eltöltött alkalmazotti idő teljesítéséhez köt, egybe kell számítani egy vagy több honvédelmi szervezetnél azonos vagy különböző alkalmazotti jogviszonyokban eltöltött időket.

(2) Ha az R., az Lpr. vagy az utasítás jogosultságot folyamatosan eltöltött alkalmazotti jogviszonyhoz köti, az esetben az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy csak a megszakítás nélkül időtartamot lehet egybeszámítani.

140. §[356]

141. §[357] (1) Jelen utasításnak a lakhatás támogatásával és az ingatlangazdálkodással összefüggő egyes miniszteri utasítások módosításáról szóló 54/2017. (IX. 29.) HM utasítással módosított 26/A. § (4) és (5) bekezdését, 37. § (4) bekezdését, 38. § (1)-(3) bekezdését, 40. § (2) bekezdését, 51. §-át, valamint 57. § (3) bekezdését a Ptk. 2014. március 15-ei hatálybalépését követően létrejött bérleti szerződésekre kell alkalmazni.

(2) A Ptk. 2014. március 15-ei hatálybalépésekor fennálló és a lakástörvény hatálya alatt keletkezett bérleti szerződésekre a Ptk. hatálybalépése előtti napon hatályos jogszabályok - így különösen a lakástörvény - rendelkezéseit kell alkalmazni.

142. §[358] Az utasításnak a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 26/2010. (II. 26.) HM utasítás módosításáról szóló 40/2021. (VIII. 13.) HM utasítással (a továbbiakban: mód.ut3.) megállapított 1. § (4a) bekezdését, 85/A. § (1) bekezdését és (2) bekezdés c) pontját, 85/B. § (1) bekezdését és (2) bekezdés c) pontját, 85/C. § (3), (6)-(9) bekezdését, 85/G. § (1) bekezdését, 85/H. § (1) bekezdés b) pontját, 85/K. § (1) bekezdés d) pontját és e) pont eb) alpontját, 85/L. § (2) bekezdés b) pontját, 85/M. §-át, 85/N. § (6) és (9) bekezdését a mód.ut3. hatálybalépését követően meghirdetett pályázatok esetében kell alkalmazni.

143. §[359] Az utasításnak a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 26/2010. (II. 26.) HM utasítás módosításáról szóló 35/2024. (IX. 19.) HM utasítással (a továbbiakban: mód.ut4.) megállapított 85/G. § (1) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azzal, hogy akinek az esetében a 6 hónap már eltelt vagy az kevesebb, mint 1 hónapon belül telik el, a mód.ut4. hatálybalépésétől számított további 1 hónap adható a támogatási szerződés megkötésére. E határidő elteltével a támogatási szerződés nem köthető meg.

Dr. Szekeres Imre s. k.,

honvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz[360]

2. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz[361]

3. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz[362]

4. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz[363]

5. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz[364]

6. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz[365]

7. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz[366]

8. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz[367]

9. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz[368]

10. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz[369]

11. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz[370]

12. melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz[371]

13. melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz[372]