10/2014. (VII. 25.) HM rendelet

a lakáspénz és az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 23. pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el.

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. HM rendelkezésű lakás: az állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) vagyonkezelésében lévő, továbbá az olyan önkormányzati tulajdonú lakás, amelyre a HM-et bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jog illeti meg;

2. méltányolható lakásigény alsó határa:

a) 1-2 fő együttlakó személy esetén 1 lakószoba,

b) 3 fő együttlakó személy esetén 1,5 lakószoba,

c) 4 fő együttlakó személy esetén 2 lakószoba,

d) 5 fő együttlakó személy esetén 2,5 lakószoba,

e) 6 fő együttlakó személy esetén 3 lakószoba,

f) 7 fő együttlakó személy esetén 3,5 lakószoba,

g) 8 fő együttlakó személy esetén 4 lakószoba,

h) 8-nál több együttlakó személy esetén legalább 4,5 lakószoba

azzal, hogy két félszoba egy lakószobának felel meg;

3. szolgálati hely szerinti település: az a belföldi település, ahol az állomány tagja a katonai szolgálatot az egy évet meg nem haladó időtartamú vezénylés esetét kivéve, ellátja;

4.[1] szolgálati hely szerinti település vonzáskörzete: az a település, amelynek a szolgálati hely szerinti településtől közforgalom számára nyitott, szilárd burkolatú úton mért távolsága legfeljebb 40 km;

5.[2] helyőrségi szálló: a honvédelmi szervezet intézményi területén belül elkerített, közterületről önállóan megközelíthető vagy az intézményi területen kívül elhelyezkedő, állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú vagy a honvédelmi szervezet által bérelt olyan szállóépület, épületrész, kivételesen HM rendelkezésű lakás, amelyben a szállodai jelleggel berendezett szobákban a fekvőhelyek száma szerinti férőhelyek (a továbbiakban együtt: szálló férőhely) vannak;

6.[3] az állomány tagja: a hivatásos és a szerződéses katona, a honvéd tisztjelölt kivételével;

7. az állomány egyedülálló tagja: az állomány olyan tagja, aki nem él házastársi vagy élettársi kapcsolatban vagy saját háztartásában nem gondoskodik olyan gyermek eltartásáról, aki után családi pótlékban részesül;

8.[4] közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs;

9.[5] helyőrségi település: az a helység, amelyben katonai szervezet vagy annak szervezeti eleme működik.

2. Lakáspénz

2. §[6] Lakáspénz folyósítható

a) szállodai vagy apartman jellegű kereskedelmi szálláshely bérletéhez,

b) lakás bérletéhez, az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás kivételével [az a) és a b) pont a továbbiakban együtt: lakóingatlan], és

c) lakás lízingbe adásra jogosult, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettől (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) való lízingjéhez.

3. § (1)[7] Lakáspénzre jogosult a szolgálat érdekében áthelyezett állomány tagja.

(2)[8] A lakáspénz próbaidő alatt is megállapítható azzal a feltétellel, ha a jogviszony a próbaidő alatt bármely okból megszűnik, a próbaidő alatt folyósított támogatás teljes összegét vissza kell fizetni.

(3)[9]

(4)[10]

(5) A lakáspénzre való jogosultság szempontjából szolgálati érdekű áthelyezésnek minősül az állomány tagjának:

a) az első beosztásba történő kinevezése,

b) másik beosztásba történő kinevezése, áthelyezése,

c)[11] a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hjkr.) 10. § (2) bekezdés d)-h) és j) pontja szerinti, továbbá az egyéb, egy éven túli vezénylése.

d)[12] kirendelése.

(6) A (9)-(11) bekezdésben foglalt kivétellel nem adható lakáspénz, ha[13]

1.[14] az igénylő vagy 2014. július 31-ét követően az igénylő házastársa, élettársa a házasság fennállása vagy az együttélés tartama alatt a honvédelmi szervezettől munkáltatói kölcsönben részesült;

2.[15] az igénylő vagy 2014. július 31-ét követően az igénylő házastársa, élettársa a házasság fennállása vagy az együttélés tartama alatt a honvédelmi szervezettől vissza nem térítendő juttatásban vagy egyszeri pénzbeli támogatásban részesült;

3. az igénylő vagy az igénylő házastársa, élettársa a házasság fennállása vagy az együttélés tartama alatt az általa bérelt vagy jogcím nélkül használt HM rendelkezésű lakást megvásárolta vagy az általa bérelt lakás harmadik személy általi megvásárlásához hozzájárult;

4.[16] az igénylő vagy az igénylő házastársa, élettársa által bérelt vagy jogcím nélkül használt önkormányzati tulajdonú lakás HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogáról a honvédelmi szervezet a házasság fennállása vagy az együttélés tartama alatt lemondott;

5.[17] az igénylő vagy az igénylő házastársa, élettársa, saját háztartásban eltartott gyermeke önállóan vagy együttesen az igénylő szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében legalább a méltányolható lakásigény alsó határának megfelelő, beköltözhető lakás tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával rendelkezik;

6.[18] az igénylő vagy a házastársa, élettársa a lakáspénz megállapításával érintetten kívül másik HM rendelkezésű lakást bérel, vagy jogcím nélkül használ, és a lakáspénz megállapítása iránti kérelméhez nem csatolja a lakásbérleti szerződés felmondását vagy a jogcím nélküli lakáshasználatnak a legfeljebb három hónapos határidővel történő megszüntetésére és a lakás kiürítésére vonatkozó megállapodást;

7. az igénylő vagy házastársa, élettársa az igénylő szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében állami tulajdonú vagy a lakáspénzzel érintetten kívül másik önkormányzati tulajdonú lakást bérel vagy jogcím nélkül használ, és a lakáspénz megállapítása iránti kérelméhez nem csatolja a bérleti szerződésnek vagy a jogcím nélküli lakáshasználatnak a legfeljebb három hónapos határidővel történő megszüntetésére és a lakás kiürítésére vonatkozó megállapodást;

8.[19] az igénylő lakásüzemeltetési hozzájárulásban vagy az igénylő házastársa, élettársa a honvédelmi szervezettől albérleti díj hozzájárulásban vagy lakásüzemeltetési hozzájárulásban részesül, és a lakáspénz iránti igényléssel együtt a támogatott személy nem kérelmezi a részére folyósított támogatásnak a lakáspénz megállapításával egyidejű megszüntetését;

9. az igénylő vagy az igénylő házastársa, élettársa másik lakóingatlan bérletéhez, lízingjéhez lakáspénzben részesül;

10. az igénylő vagy az igénylő házastársa, élettársa a HM rendelkezésű lakás kiürítése ellenében 2014. július 31-ét követően pénzbeli térítésben részesült;

11. az igénylő a lakáspénzzel nem a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében kívánja megoldani a lakhatását;

12. azt az igénylő a közeli hozzátartozója tulajdonában lévő lakóingatlan bérletéhez, lízingjéhez kéri;

13. azt az igénylő a saját vagy közeli hozzátartozója által korábban elidegenített lakás bérletéhez, lízingjéhez kéri;

14. azt az igénylő a saját vagy közeli hozzátartozója tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő lakóingatlan bérletéhez, lízingjéhez kéri.

(7)[20] Nem kell alkalmazni

a) a (6) bekezdés 1., 2. és 10. pontját, ha a vissza nem térítendő juttatás vagy egyszeri pénzbeli támogatás, munkáltatói kölcsön és az abból jóváírt engedmény, kedvezmény, valamint a pénzbeli térítés teljes egészében visszafizetésre került, továbbá

b) a (6) bekezdés 10. pontját, ha az igénylő a lakáspénzt lakáslízing fenntartásához kéri.

(8)[21] Ha a lakáspénz 2017. december 31-én albérleti díj hozzájárulásban részesült hivatásos vagy szerződéses katona részére kerül megállapításra azon helyőrség vonatkozásában, ahová a hivatásos vagy szerződéses katona helyőrség- (település-) és lakóhely-változtatással is járó másik beosztásba kinevezésére, áthelyezésére, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vagy egy évet meghaladó határozott időtartamra történt vezénylésére a haderő átalakításával vagy átszervezéssel összefüggésben, a szolgálat érdekében került sor, és a munkáltatói kölcsönnyújtás vagy a lakásvásárlás azt megelőzően történt, a (6) bekezdés 1. és 3. pontját nem kell alkalmazni. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a lakáspénz a megszűnt lakbértámogatás helyett kerül megállapításra.

(9)[22] Ha a lakáspénz 2017. december 31-én albérleti díj hozzájárulásban vagy lakbértámogatásban részesült hivatásos vagy szerződéses katona részére kerül megállapításra, a (6) bekezdés 2., 4., 5. és 7-10. pontját nem kell alkalmazni mindaddig, amíg az állomány ugyanazon helyőrségben szolgálatot teljesítő tagja ugyanazon településen vagy a szolgálati helyéhez közelebbi és közforgalmú tömegközlekedési eszközzel gyorsabban megközelíthető településen lévő lakásra kéri a támogatást.

(10)[23] Nem kell alkalmazni a (6) bekezdés 13. pontját akkor, ha az igénylő az általa lízingelt lakás tulajdonjogát, tulajdoni hányadát a korábbi lízingszerződésének másik lízingbeadó általi kiváltása érdekében, időlegesen szerezte meg, feltéve, hogy az újonnan kötött lízingszerződésben szereplő, a (11) bekezdés szerinti költségek nélküli számított tőketartozás összege nem haladja meg a korábbi, kiváltott lízingszerződés lezárásakor fennálló tőketartozás összegét.

(11)[24] A (10) bekezdést kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az igénylő, az igénylő házastársa, élettársa, saját háztartásban eltartott kiskorú gyermeke vagy a felsoroltak közös tulajdonában lévő lakóingatlan elidegenítésére lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás egyösszegű kiegyenlítése érdekében került sor, feltéve, hogy a lízingszerződésben szereplő tőketartozás összege nem haladja meg az egyösszegű kölcsöntörlesztés (végtörlesztés) és az ezzel együtt járó, valamint a lízingszerződés megkötésével összefüggő igazolt költségek, így különösen a tőketartozásba beépített lízingbe adói illeték összegét.

(12)[25] Az új szolgálati hely szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében történő lakhatás elősegítése érdekében, a 4. § szerint megállapítható összeg 60%-a adható lakáspénzként az állomány más vonzáskörzetbe tartozó szolgálati helyre a szolgálat érdekében, nem saját kérelemre kinevezett, áthelyezett, kirendelt, rendelkezési állományból egy évet meghaladó határozott időtartamra vezényelt és lakóhely szerinti települést is váltó tagjának, ha

a) a (6) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti támogatás nyújtása,

b) a (6) bekezdés 3. pontja szerinti lakásvásárlás vagy

c) a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogról történő, (6) bekezdés 4. pontja szerinti lemondás

a kinevezést, áthelyezést, kirendelést, vezénylést megelőzően történt.

(13)[26] Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás megvásárlásától számított öt évig nem teljesíthető a (12) bekezdés szerinti kérelem akkor, ha az elidegenített lakásra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlésére az állomány tagjának kérelmére azért került sor, mert másik helyőrségbe történő áthelyezésével összefüggésben vállalta, hogy lakhatását saját erőből oldja meg.

3/A. §[27]

3/B. §[28] (1) Az 1. § 4. pontjában megállapított feltételek hiányában az új szolgálati helyen történő szolgálat alatt is továbbfolyósítható kérelemre a lakáslízinghez korábban ugyanarra a lakásra megállapított lakáspénz, ha

a) a hivatásos és szerződéses katona eltérő vonzáskörzetben lévő szolgálati helyre történt kinevezésére, áthelyezésére, más szervhez egy évet meghaladó határozott vagy határozatlan időtartamra vezénylésére szolgálati érdekből, nem a saját kérelmére került sor,

b)[29] az állományilletékes parancsnok az új szolgálati helyen, valamint az annak vonzáskörzetén kívüli lakhatáshoz erre az időtartamra a Hjkr. 6. § (1) bekezdésében előírt engedélyt megadta,

c)[30] a kérelmező az új szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében helyőrségi szállón történő elhelyezésen kívül más lakhatási támogatásban nem részesül, és

d)[31]

(2) Az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik a továbbfolyósítás megszüntetése iránt, ha

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyét visszavonta, vagy

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti valamely feltétel már nem áll fenn.

4. § (1)[32] A 4/A. §-ban foglalt kivétellel a lakáspénz havi összege legfeljebb a (2)-(4) bekezdésben meghatározott támogatási alapösszeg és rendfokozati szorzó szorzatának a saját háztartásban eltartott gyermek után járó kiegészítéssel megnövelt összege, amely azonban nem haladhatja meg a szerződéssel és számlával, számlakibocsátási kötelezettség hiányában az ügylet teljesítését igazoló, a számviteli törvény rendelkezései szerinti számviteli bizonylatnak minősülő okirattal igazolt bérleti vagy lízingdíjat.

(2)[33] A támogatási alapösszeg

a) 90 000 Ft, ha a bérelt, lízingelt lakóingatlan a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 1/1. melléklete szerinti településen,

b) 80 000 Ft, ha a bérelt, lízingelt lakóingatlan - Érd kivételével - megyei jogú városban vagy Tatán, Pápán, Szentesen,

c) 65 000 Ft, ha a bérelt, lízingelt lakóingatlan helyőrségi településen, vagy

d) 60 000 Ft, ha a bérelt, lízingelt lakóingatlan az a)-c) pont szerinti településtől eltérő településen

található.

(3)[34] A rendfokozati szorzó

1. legénységi állomány esetén, ideértve a közkatonát is, 0,9;

2. őrmesteri rendfokozat esetén 1,0;

3. törzsőrmesteri rendfokozat esetén 1,0;

4. főtörzsőrmesteri rendfokozat esetén 1,1;

5. zászlósi rendfokozat esetén 1,1;

6. törzszászlósi rendfokozat esetén 1,2;

7. főtörzszászlósi rendfokozat esetén 1,3;

8. hadnagyi rendfokozat esetén 1,2;

9. főhadnagyi rendfokozat esetén 1,2;

10. századosi rendfokozat esetén 1,3;

11. őrnagyi rendfokozat esetén 1,3;

12. alezredesi rendfokozat esetén 1,4;

13. ezredesi rendfokozat esetén 1,4;

14. dandártábornoki rendfokozat esetén 1,6;

15. vezérőrnagyi rendfokozat esetén 1,6;

16. altábornagyi rendfokozat esetén 1,7;

17. vezérezredesi rendfokozat esetén 1,7.

(4)[35] A (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kiszámított összeget, ha az igényjogosult

a) házastársával, élettársával él egy háztartásban a támogatott lakásban, 20 000 Ft-tal,

b) a támogatott lakásba költöző vagy oda született és általa eltartott olyan gyermekkel él együtt, aki után az igénylő vagy annak házastársa, élettársa családi pótlékban részesül, gyermekenként 10 000 Ft-tal

kell kiegészíteni.

4/A. §[36] (1)[37] Ha a lakáspénz a 2017. december 31-én albérleti díj hozzájárulásban részesült hivatásos és szerződéses katona részére kerül megállapításra, és az akkor juttatott albérleti díj hozzájáruláshoz kiállított igazolásban megállapított támogatási felső határ meghaladja a lakáspénz 4. § szerinti felső határát, a lakáspénz összegét a (2)-(5) bekezdés alapján kell megállapítani.

(2)[38] A lakáspénz mértéke a szerződéssel és számlával, számlakibocsátási kötelezettség hiányában az ügylet teljesítését igazoló, a számviteli törvény rendelkezései szerinti számviteli bizonylatnak minősülő okirattal igazolt, rezsiköltséget nem tartalmazó bérleti, albérleti vagy lízing díj, de legfeljebb a jogosult a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 10. § (1) és (4) bekezdése szerinti jogos lakásigény mértékének alsó határával megegyező szobaszámú lakásra a (3) és (4) bekezdés szerint számított összeg.

(3)[39] A jogosult esetében az R. 10. § (1) és (4) bekezdése szerinti jogos lakásigény mérték alsó határa szerint a lakáspénzt az R. 215. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell kiszámítani.

(4) A lakáspénz (3) bekezdés szerint számított összegét annak további 10-10%-ával meg kell növelni, ha

a) a jogosult helyőrségváltással együtt járó kinevezése, áthelyezése, egy évet meghaladó időtartamú vezénylése nem saját kérelemre történt,

b) az a) pont szerinti feltételekkel rendelkező személy az R. 10. § (1) és (4) bekezdése szerinti jogos lakásigény mértékének megállapításánál figyelembe vehető családtagjaival együtt költözik az új szolgálati hely szerinti településen bérelt, lízingelt lakásba, vagy

c) az R. 10. § (1) és (4) bekezdése szerinti jogos lakásigény mértékének megállapításánál figyelembe vehető családtagjaival együtt költöző személy által a szolgálati hely szerinti településen bérelt lakás egyben Budapesten, Szentendrén vagy megyei jogú városban van.

(5)[40] A (3) és a (4) bekezdés alapján megállapított, illetve kiszámított lakáspénz összegét az állományilletékes parancsnok további 10%-kal kiegészíti, ha a jogosult vagy annak házastársa, élettársa családi pótlékban részesül.

(6) Ha a lakáspénz 4. § szerint meghatározott összege eléri vagy meghaladja a (3)-(5) bekezdés szerint kiszámított összeget, a lakáspénzt a továbbiakban a 4. § szerint kell megállapítani.

(7)[41] Az (1)-(6) bekezdést kell megfelelően alkalmazni a 3. § (2) bekezdés hatálya alá tartozó személy esetén is azzal, hogy az albérleti díj hozzájárulás kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésekor fennálló felső határát kell összehasonlítani a lakáspénz 4. § szerinti felső határával.

4/B. §[42] (1)[43] Azon települések vonatkozásában, ahol a lakásbérleti díjak lényegesen megemelkedtek, a honvédelmi miniszter a HM közigazgatási államtitkárának és a Honvéd Vezérkar Főnökének javaslatára a lakáspénz 4. § és 4/A. § szerinti maximális mértékét legfeljebb egy év időtartamra és legfeljebb 20%-kal felfelé eltérítheti (a továbbiakban: eltérítés).

(2) A lakáspénz mértéke az eltérítéssel sem haladhatja meg a bérleti vagy lízingdíj igazolt összegét. Az eltérítés az igénylőnek a helyi lakásgazdálkodási szervhez benyújtott kérelmére állapítható meg.

4/C. §[44] Ha a lakáspénzre való jogosultság adott hónapban törthavi, az esetben a lakáspénz összegét ennek megfelelően, a jogosultsági napok arányában kell megállapítani.

5. § (1)[45] A lakáspénz megállapítása iránti kérelmet az e célra rendszeresített igénylőlapon (a továbbiakban: igénylés) kell az R. 1. melléklete alapján a szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez benyújtani.

(2) Az igényléshez csatolni kell:

a) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát a lakáspénzre való jogosultságot kizáró, a 3. § (6) bekezdés 3-9. és 11-14. pontjában megjelölt okok vonatkozásában,

b)[46] az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a 6. § (1) bekezdés 1-6. és 9-11. pontjában megjelölt, a lakáspénzre való jogosultságot megszüntető okot a lakáspénz megállapítása során eljáró helyi lakásgazdálkodási szervnek és a folyósító pénzügyi szervnek a bekövetkezéstől számított 8 napon belül bejelenti, valamint a bejelentés elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett támogatást annak törvényes kamatával együtt a honvédelmi szervezet részére visszafizeti,

c) a kinevezési, áthelyezési, vezénylési parancs másolatát,

d)[47] az élettársi kapcsolatot igazoló hatósági bizonyítványt vagy az élettársak közös lakhelyét is tartalmazó, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratot,

e) a házassági és az igénylő háztartásában eltartott gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

f) a saját háztartásban eltartott gyermek utáni családi pótlék folyósítását igazoló okiratot,

g) a lakóingatlan bérleti vagy lízingszerződését,

h) a bérleti vagy lízingdíjat tartalmazó számlát, számlakibocsátási kötelezettség hiányában az ügylet teljesítését igazoló, a számviteli törvény rendelkezései szerinti számviteli bizonylatnak minősülő okiratot,

i)[48] az életvitelszerű együttlakásról szóló nyilatkozatot, ha az igénylővel házastársa, élettársa vagy gyermeke együtt lakik;

j)[49] a lakáscélú támogatási szerv igazolását arról, hogy a 3. § (6) bekezdés 1-3. és 10. pontjában foglalt kizáró ok nem áll fent,

k)[50] a 3. § (6) bekezdés 6. és 7. pontja szerinti esetben a lakásbérleti szerződés vagy a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetésére vonatkozó megállapodást.

l)[51]

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a benyújtástól számított 15 napon belül ellenőrzi az igénylést és

a) a lakáspénzre való jogosultság hiányában az igénylést az állományilletékes katonai szervezet parancsnokának (a továbbiakban: állományilletékes parancsnok) egyidejű tájékoztatása mellett elutasítja,

b)[52] okirati hiányosság esetén az igénylőt 2 hónapos jogvesztő határidővel hiánypótlásra szólítja fel,

c) a lakáspénzre való jogosultság fennállása esetén az igénylést az általa kiállított igazolással együtt a támogatás folyósítása érdekében az állományilletékes parancsnoknak küldi meg.

(4) Ha a (3) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási határidő eredménytelenül telik el, a helyi lakásgazdálkodási szerv az igénylést és a hozzá csatolt iratokat az igénylőnek visszaküldi.

(5) Ha a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője és az állományilletékes parancsnok személye azonos, a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a lakáspénz folyósítására közvetlenül intézkedik.

(6) A lakáspénzre való jogosultság kezdőnapja a bérleti vagy lízingdíj fizetési kötelezettség kezdőnapja azzal, hogy az igényjogosultság kezdőnapját az igénylés benyújtását megelőző időponttal nem lehet megállapítani és igazolni. A (4) bekezdés szerint visszaküldött, majd ismételten benyújtott hiánytalan igénylés esetén kezdőnapnak az új igénylés benyújtásának időpontját kell tekinteni.

(7) A helyi lakásgazdálkodási szerv lakáspénzzel kapcsolatos érdemi döntése ellen panaszt az elbírálásra jogosult HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet írásban benyújtani.

6. § (1) Meg kell szüntetni a lakáspénz folyósítását, ha

1.[53] a támogatott személy vagy 2014. július 31-ét követően a házastársa, élettársa a honvédelmi szervezettől munkáltatói kölcsönben, vissza nem térítendő juttatásban vagy egyszeri pénzbeli támogatásban részesült;

2.[54] a támogatott személy vagy a támogatott személy házastársa, élettársa, saját háztartásban eltartott gyermeke a támogatott személy szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében önállóan vagy együttesen legalább a méltányolható lakásigény alsó határának megfelelő, beköltözhető magántulajdonú lakás tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát szerezte meg;

3.[55] a támogatott személy vagy annak házastársa

a) rendeltetésszerű használatra alkalmas HM rendelkezésű lakás bérleti jogát szerezte meg,

b) lakáspénzzel támogatott HM rendelkezésű lakás mellett másik, rendeltetésszerű használatra alkalmas HM rendelkezésű lakás bérleti jogát szerezte meg, vagy

c) HM rendelkezésű lakás bérleti jogát szerezte meg az R. 26. §-a alapján, és az így bérbe adott lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele megtörtént;

4. a támogatott személy vagy annak házastársa, élettársa a támogatott személy szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében lévő, a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát szerezte meg;

5. a támogatott személy vagy a támogatott személy házastársa, élettársa az általa bérelt vagy jogcím nélkül használt HM rendelkezésű lakást önállóan vagy együttesen megvásárolta, vagy a lakás harmadik személy általi megvásárlásához hozzájárult;

6. a támogatott személy vagy a támogatott személy házastársa, élettársa az általa bérelt vagy jogcím nélkül használt, a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati lakást önállóan vagy együttesen megvásárolta, vagy a lakás harmadik személy általi megvásárlásához hozzájárult;

7.[56]

8.[57] a 3. § (6) bekezdés 6. pontja szerinti esetben a támogatott személy a lakáspénz folyósításának megkezdésétől számított három hónapon belül nem igazolta, hogy a HM rendelkezésű vagy a HM rendelkezési körén kívül eső állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást kiürítette;

9. a támogatott személy vagy annak házastársa, élettársa részére lakbértámogatás vagy lakásüzemeltetési hozzájárulás került megállapításra;

10.[58]

11. a támogatásban részesülő személyt időközben egy évet meghaladó időtartamú külföldi szolgálatra vezénylik feltéve, hogy családját az általa bérelt lakásban nem hagyja hátra;

12. a hozzájárulásban részesülő személy egy évet meghaladó időtartamban vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, kivéve, ha arra gyermeke nevelése, személyes gondozása vagy közeli hozzátartozója személyes ápolása céljából kerül sor;

13. a lakóingatlanra létrejött bérleti vagy lízingszerződés megszűnt;

14. a támogatott személy hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya megszűnt;

15.[59] a támogatott személy a lakáspénzt nem a lakhatásának megoldására fordította, vagy azzal más módon visszaélt, így különösen akkor, ha azért közölt valótlan adatot, vagy valós adatot, körülményt azért hallgatott el, hogy azzal jogtalan vagyoni előnyre tegyen szert, vagy

16.[60] a támogatott személy a lakáspénz folyósításának megkezdésétől számított 30 napon belül nem igazolja, hogy a támogatott lakástól eltérően bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyről történő napi munkába járáshoz a honvédelmi szervezettől utazási költségtérítésben nem részesül.

(2) Nem kell alkalmazni:

a) az (1) bekezdés 2. pontját, ha a lakás az illetékes építésügyi hatóság megállapítása szerint emberi tartózkodásra alkalmatlan vagy az egészségre ártalmas, vagy a lakás tulajdonjogának megszerzésére öröklés útján, haszonélvezettel terhelten került sor és a haszonélvező a lakásban lakik;

b)[61]

c)[62]

(3) A 3/B. §-ban foglalt kivétellel az olyan szolgálati hely szerinti településre történt áthelyezés esetén, amelynek a vonzáskörzetébe a lakáspénzzel érintett lakóingatlan fekvése szerinti település nem tartozik bele, a lakáspénz folyósítását[63]

a) az állomány egyedülálló tagja esetében az áthelyezést követő 3. hónap utolsó napjával,

b) az állomány nem egyedülálló tagja esetében az áthelyezést követő 12. hónap utolsó napjával

kell megszüntetni, ha egyéb megszüntető ok időközben nem következik be.

(4) A (3) bekezdés halasztott megszüntetésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak attól az időponttól, amelytől kezdődően az állomány tagja részére az új szolgálati hely szerinti vagy annak vonzáskörzetébe tartozó településen lévő lakóingatlan bérletéhez vagy lízingjéhez lakáspénz kerül megállapításra.

(5) Az állomány lakáspénzben részesülő tagjának halála esetén a támogatott lakóingatlanban együtt élő özvegy, túlélő élettárs, az előbbiek hiányában az együtt élő gyermek részére a lakáspénzt

a) a haláleset bekövetkezésétől számított 12. hónap utolsó napjáig tovább kell folyósítani, ha az állomány elhunyt tagját hősi halottá nyilvánítják;

b) a haláleset bekövetkezésétől számított 8. hónap utolsó napjáig tovább kell folyósítani, ha az állomány elhunyt tagját a Magyar Honvédség halottjává nyilvánítják vagy a haláleset szolgálatteljesítés közben, a szolgálati feladat ellátásával összefüggésben következett be;

c) a haláleset bekövetkezésétől számított 6. hónap utolsó napjáig tovább kell folyósítani, ha az a) vagy a b) pontban meghatározott feltételek nem állnak fent.

(6) Az (5) bekezdés szerinti továbbfolyósítás feltétele a lakóingatlanban együtt élő özvegy, túlélő élettárs vagy gyermek bérleti vagy lízingdíj fizetési kötelezettségének hitelt érdemlő igazolása. Továbbfolyósítás esetén a lakáspénzt a személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék várható összegével növelt összegben kell megállapítani. Az emelt összegű lakáspénz megállapítása során a folyósításért felelős pénzügyi szerv együttműködik az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervvel. A folyósítás során a kifizető számára előírt levonásokat érvényesíteni kell.

7. § (1) Ha az 5. § (3) bekezdés b) pont szerinti igazolás kiállítását követően olyan körülmény - különösen a 6. § (1) bekezdés 15. pont szerinti megszüntető ok - jut az állományilletékes parancsnok, vagy az illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv tudomására, amely a lakáspénzre való jogosultságot már az igénylés elbírálásakor kizárta, a támogatás folyósítását haladéktalanul meg kell szüntetni és a kifizetett lakáspénzt annak törvényes kamataival az igénylőtől vissza kell követelni.

(2)[64] A támogatott személy a saját háztartásában eltartott, olyan gyermekek számában bekövetkezett csökkenést, akik után a 4. § (4) bekezdése alapján lakáspénz-kiegészítésben részesül, továbbá a 6. § (1) bekezdés 1-6., 9., 10. és 13. pontjában megjelölt megszüntető ok bekövetkezését köteles haladéktalanul bejelenteni az állományilletékes parancsnoknak és az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervnek. A támogatott személy a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt jogosulatlanul felvett lakáspénzt köteles annak törvényes kamatával együtt egyösszegben visszafizetni. Erre a támogatott személyt a lakáspénz megállapításakor figyelmeztetni kell.

(2a)[65] A (2) bekezdés szerinti esetben a lakáspénz eredeti összege a támogatott személyt a bejelentésre okot adó körülmény bekövetkezését követő hónap utolsó napjáig illeti meg.

(3) A 6. § (1) bekezdés 7., 11., 12. és 14. pontjában foglalt megszüntető ok bekövetkezése esetén az állományilletékes parancsnok a helyi lakásgazdálkodási szerv egyidejű tájékoztatása mellett haladéktalanul intézkedik a folyósítás megszüntetésére. Ha a 6. § (1) bekezdés 15. pontjában megjelölt megszüntető ok bekövetkezését az illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv észleli először, a folyósítás megszüntetése érdekében haladéktalanul tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot.

(4)[66] Ha a támogatott körülményeiben olyan változás következik be, amely alapján magasabb összegű támogatásra válna jogosulttá, a magasabb összegű támogatás kizárólag az erre irányuló kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

(5)[67] A (4) bekezdéstől eltérően, a magasabb támogatási összeget

a) a támogatott rendfokozatában történt változás esetén a rendfokozat viselésére való jogosultság napjától,

b) a kérelmezővel közös háztartásba születő családi pótlékkal érintett gyermek esetében a gyermek születése napjától

kell megállapítani, ha a támogatásban részesülő a kérelmét - a magasabb támogatási összeg megállapítását alátámasztó iratok másolatával együtt - a változás bekövetkezésétől számított 1 hónapon belül terjeszti elő. A határidő elmulasztása esetén a magasabb támogatási összeg a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

8. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a lakáspénzre való jogosultság fennállását szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, február 1. és március 31. között ellenőrzi.

(2)[68] A helyi lakásgazdálkodási szerv az ellenőrzés során a támogatott személyt a 6. § (1) bekezdés 2-6. és 9-11. pontja vonatkozásában 30 napos határidővel nyilatkozattételre, a támogatásnak a rendeletben meghatározott célra történő felhasználása és annak vonatkozásában, hogy bérleti vagy lízingdíj tartozása nem áll fent, igazolásra hívja fel.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a (2) bekezdés szerint megtett nyilatkozat, saját nyilvántartásai, a rendelkezésére bocsátott egyéb lakhatás-támogatási adatok, valamint a tudomására jutott egyéb tények, információk alapján, az állományilletékes parancsnok és a folyósító pénzügyi szerv szükség szerinti bevonásával ellenőrzi a lakáspénzre való jogosultság fennállását.

(4) Ha a támogatott személy a nyilatkozattételt vagy az igazolást a (2) bekezdés szerint nyitva álló határidőn belül megtagadja, elmulasztja, vagy a helyi lakásgazdálkodási szerv a nyilatkozat vagy a rendelkezésére álló egyéb adatok, információk alapján azt állapítja meg, hogy az igényjogosultság már nem áll fent, a lakáspénz megszüntetése érdekében, az állományilletékes parancsnok egyidejű tájékoztatása mellett öt munkanapon belül eljár a folyósításért felelős pénzügyi szervnél.

(5) Az ellenőrzés elősegítése érdekében a lakáscélú támogatási szerv a tárgyév január 31. napjáig a megelőző évben folyósított munkáltatói kölcsön, vissza nem térítendő juttatás, egyszeri pénzbeli támogatás, és lakáskiürítési térítés formájában nyújtott lakáscélú támogatásokról a támogatott személy és házastársának, élettársának személy- és adóigazgatási azonosító adatainak, valamint a lakáscélú támogatás fajtájának és összegének megjelölésével tájékoztatja a helyi lakásgazdálkodási szerveket.

(6) A tárgyévet megelőző évben elidegenített HM rendelkezésű lakásokról a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az (5) bekezdésben megjelölt határidőn belül, a vevő és az elidegenített lakás, harmadik személy részére történő elidegenítés esetén a volt bérlő, jogcím nélküli használó azonosító adatainak megküldésével tájékoztatja a helyi lakásgazdálkodási szerveket.

(7) A folyósításért felelős pénzügyi szerv a megelőző év december 31. napján lakáspénzben, albérleti díj hozzájárulásban, lakbértámogatásban vagy lakásüzemeltetési hozzájárulásban részesülő személyekről az (5) bekezdésben megjelölt határidőn belül, a személy- és adóigazgatási azonosító adatok, valamint természetes, a pénzügyi és az adóazonosító adatok, valamint a lakhatási támogatás fajtájának és összegének megjelölésével tájékoztatja a helyi lakásgazdálkodási szerveket.

3. Egyszeri pénzbeli támogatás

9. §[69] Egyszeri pénzbeli támogatás

a) saját lakás építéséhez,

b) saját lakás vásárlásához,

c) hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által az a) és b) pont szerinti célra nyújtott kölcsönből (a továbbiakban: pénzintézeti lakáshitel) fennálló tartozás elő- vagy végtörlesztéséhez vagy

d) a 11/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti célra

nyújtható pénzbeli támogatás.

10. § (1)[70] Egyszeri pénzbeli támogatásra jogosult

a) a hivatásos katona, ha

aa) legalább tíz év szolgálati viszonnyal rendelkezik, és

ab) az 52. életévét betöltötte, vagy

b) életkorától függetlenül a felmentés alatt álló, az a) pontban meghatározott feltételekkel rendelkező hivatásos katona, ha a szolgálati viszony saját kérelemre történő megszüntetésére azért került sor, mert a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerzett jogosultságot.

(2)[71]

(3)[72] A támogatás nyújtásának további feltétele, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt személy a házastársával, élettársával, gyermekével közösen épített, vásárolt lakás tulajdonjogát legalább 1/2-ed részben megszerezze.

(4) Nem adható egyszeri pénzbeli támogatás, ha

a)[73] az igénylő vagy az igénylő házastársa, élettársa a házasság fennállása vagy az együttélés tartama alatt a honvédelmi szervezettől vissza nem térítendő juttatásban vagy egyszeri pénzbeli támogatásban részesült;

b) az igénylő vagy az igénylő házastársa, élettársa a házasság fennállása vagy az együttélés tartama alatt az általa bérelt vagy jogcím nélkül használt állami vagy önkormányzati lakást önállóan vagy együttesen megvásárolta, vagy a lakás harmadik személy általi megvásárlásához hozzájárult;

c) az igénylő vagy az igénylő házastársa, élettársa, az igénylő háztartásában eltartott gyermeke a kizárólagos vagy a felsorolt személyek közös tulajdonában lévő lakás tulajdonjogát a támogatás benyújtását megelőző öt éven belül ingyenesen átruházta.

(5)[74] Az egyszeri pénzbeli támogatásra vonatkozó igénylés már abban az évben benyújtható és nyilvántartásba vehető, amikor a hivatásos katona az 51. életévét betöltötte, de az csak az 52. életév betöltését követően teljesíthető.

11. § (1)[75] Az egyszeri pénzbeli támogatás mértéke a 4. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatási alapösszegnek és a viselt rendfokozat után a 4. § (3) bekezdése alapján megállapított rendfokozati szorzó szorzatának az ötvenszerese, amely azonban nem haladhatja meg a lakóingatlan igazolt építési költségének vagy vételárának a kérelmező részére arra vonatkozó igényléstől függetlenül megállapítható munkáltatói kölcsönnel csökkentett összegét.

(2) A korábban munkáltatói kölcsönben részesült, és arra már nem jogosult személy esetében az egyszeri pénzbeli támogatás összegének megállapítása során a lakóingatlan igazolt építési költségét vagy vételárát a korábban nyújtott kölcsön jóváírt engedmény nélküli összegével kell csökkenteni.

(3) Az egyszeri pénzbeli támogatásra egyaránt jogosult házastársak kérelmüket csak együttesen, az első helyi igénylő megjelölésével nyújthatják be. Esetükben az egyszeri pénzbeli támogatásnak az első helyi igénylő részére az (1) és (2) bekezdés szerint megállapítható összege 25%-kal növelhető.

(4)[76] A honvédelmi szervezettől munkáltatói kölcsönben részesült személy esetében az egyszeri pénzbeli támogatásnak az (1)-(3) bekezdés figyelembevételével megállapított összegéből le kell vonni a kölcsönből részére jóváírt engedmény összegét.

(5)[77] Ha a támogatásra való jogosultság megszerzése érdekében az igénylő a saját vagy vele együtt költöző családtagja tulajdonában lévő lakást az igénylést megelőző 1 éven belül elidegenítette, az egyszeri pénzbeli támogatás összege nem haladhatja meg a lakások eladási és vételára közötti különbözetet.

(6)[78] Az (1)-(5) bekezdés szerint kiszámított összeget közterhek nélkül kell érteni.

11/A. §[79] (1) A hősi halottá nyilvánított hivatásos vagy szerződéses katonának a halál bekövetkezésekor vele ténylegesen együtt élő özvegye, vagy a (7) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő túlélő élettársa, az előbbiek hiányában a hősi halott saját háztartásában eltartott gyermeke részére egyszeri pénzbeli támogatás nyújtható[80]

a)[81] tulajdoni formától függetlenül lakás vásárlásához, vagy

b)[82] pénzintézeti lakáshitelből fennálló tartozás csökkentéséhez,

feltéve, hogy az R. 179. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok a pénzintézeti lakáshitellel megszerzett ingatlan kivételével az igénylő esetében nem áll fent.

(2) Ha a hősi halott saját háztartásában eltartott gyermeket hagyott hátra, lakásvásárláshoz az egyszeri pénzbeli támogatás csak akkor nyújtható, ha a lakás tulajdonjogát az eltartott gyermek, több gyermek esetén az eltartott gyermekek egymás között egyenlő arányban szerzik meg.

(2a)[83] Ha a hősi halott saját háztartásában eltartott gyermeket nem hagyott hátra, lakásvásárláshoz az egyszeri pénzbeli támogatás csak akkor nyújtható, ha a lakás kizárólagos tulajdonjogát az özvegy, túlélő élettárs szerzi meg.

(3) Az egyszeri pénzbeli támogatás összege

a) lakásvásárlás esetén a lakás vételárának 75%-a, vagy

b) pénzintézeti lakáshitel esetén a fennálló tartozás 75%-a,

de nem haladhatja meg a húszmillió forintot.

(4) Ha a támogatásra való jogosultság megszerzése érdekében az igénylő vagy a saját háztartásában eltartott gyermeke a tulajdonában lévő lakást, beleértve a felsorolt személyek közös lakástulajdonát is elidegenítette, egyszeri pénzbeli támogatás lakásvásárlás céljából a lakások eladási és vételára közötti különbözet 75%-a, de legfeljebb húszmillió forint erejéig nyújtható az (1) bekezdésben felsorolt személyek részére.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerint kiszámított támogatás összegét a hősi halott saját háztartásában eltartott gyermekei után gyermekenként ötmillió forinttal kell növelni, de a vissza nem térítendő juttatás összege így sem haladhatja meg a lakás vételárát, a (4) bekezdés szerinti különbözetet vagy a pénzintézeti lakáshitelből fennálló tartozás összegét.

(6) A (3)-(5) bekezdés szerint megállapítható támogatást az igénylő részére a személyi jövedelemadóval és az egyéni társadalombiztosítási járulékkal megnövelt összegben kell folyósítani.

(7) Az állomány hősi halottá nyilvánított tagjának túlélő élettársa részére egyszeri pénzbeli támogatás akkor nyújtható, ha

a) az együttélésből közös gyermek született, vagy

b) a halál bekövetkezésekor fennálló együttélés folyamatosan, legalább öt évig tartott.

(8) Az egyszeri pénzbeli támogatás iránti igény a hősi halottá nyilvánítástól számított egy éves jogvesztő határidőn belül nyújtható be. A támogatás nyújtására e rendelet sorrendiségi szabályainak mellőzésével kerülhet sor.

12. § (1) Az egyszeri pénzbeli támogatás és a munkáltatói kölcsön támogatás egyidejűleg, azonos célra igénybe vehető, de együttes összegük ez esetben sem haladhatja meg a lakóingatlan igazolt építési költségét vagy vételárát.

(2) Korábban nyújtott munkáltatói kölcsön esetén egyszeri pénzbeli támogatás csak akkor állapítható meg és folyósítható, ha

a) azonos lakóingatlanra benyújtott igénylés esetén a munkáltatói kölcsönnel már támogatott lakásépítés vagy lakásvásárlás az arra irányadó jogszabályi rendelkezések szerint nem minősül befejezettnek, vagy

b) eltérő lakóingatlanra benyújtott igénylés esetén a korábban nyújtott munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás biztosítékainak ezen ingatlanra történő átjegyzésére és a munkáltatói kölcsönnel korábban támogatott lakóingatlan elidegenítésére is sor kerül.

13. § (1) Az egyszeri pénzbeli támogatás csak akkor folyósítható, ha a támogatásban részesülő személy hozzájárul ahhoz, hogy a - részben vagy egészben - tulajdonába kerülő lakásra a támogatás nyújtásától számított öt év időtartamra, a HM javára elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.

(2) A HM javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakáscélú támogatási szerv újabb követelés biztosítékának a HM-et megelőző ranghelyen történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez csak akkor járulhat hozzá, ha az elsőbbséget jogszabály kifejezetten elrendeli. Nem adható hozzájárulás az újabb teher bejegyzéséhez, ha az nem lakáscélú támogatásnyújtás biztosítékául szolgálna, vagy a lakóingatlanra bejegyzett és bejegyezni kívánt terhek együttes összege meghaladná az aktuális forgalmi érték 70%-át.

14. § (1) Az egyszeri pénzbeli támogatás iránti kérelmet az e célra, valamint a munkáltatói kölcsönre és a vissza nem térítendő juttatásra rendszeresített "Lakáscélú támogatás igénylő lap"-on, a lakáscélú támogatási szervhez lehet benyújtani a kérelmezett támogatás vagy támogatások megjelölésével.

(2) Ha az egyszeri pénzbeli támogatásra irányuló kérelem elbírálására már csak a jogosult hivatásos katonai szolgálati viszonyának megszűnése után kerül sor, az egyéb feltételek megléte esetén az igényét teljesíteni kell, és intézkedni kell a támogatás részére történő folyósítására.

(3) A lakáscélú támogatási szerv egyszeri pénzbeli támogatással kapcsolatos érdemi döntése ellen panaszt az annak elbírálására jogosult HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani.

15. § Az egyszeri pénzbeli támogatás vonatkozásában a 9-14. §-ban megállapított feltételeken túl az R. munkáltatói kölcsön feltételeire, igénylésére, a kölcsönigénylés elbírálására és a kölcsönfolyósítás felfüggesztésére, a kölcsön R. 201. § (2) bekezdése szerinti felmondására és visszatérítésére, valamint a támogatás biztosítékainak más ingatlanra történő átjegyzésére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

4. Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) A 2. § (2) bekezdés b) pontja, 19-20. §-a, 44. § (1) bekezdése és 55-57. §-a 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 59. § (2) bekezdése 2017. december 31-én lép hatályba.

17. §[84] (1) Az arra jogosult hivatásos és szerződéses katona által 2017. december 31-éig hiánytalanul benyújtott, de érdemben el nem bírált albérleti díj hozzájárulás és lakbértámogatás megállapítása iránti kérelmet az R.-nek a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni. A helyi lakásgazdálkodási szerv által kiállított igazolásban a jogosultság kezdő időpontjaként a kérelem benyújtásának napját kell megjelölni.

(2) A 2017. december 31-én folyósított albérleti díj hozzájárulás és lakbértámogatás helyébe megszakítás nélkül lépő lakáspénz esetében a jogosultság kezdő időpontját akkor is 2018. január 1-jei hatállyal kell megállapítani, ha az igazolás kiállítására későbbi időpontban kerül sor.

18. § A lakáscélú támogatási szervhez az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott vissza nem térítendő juttatás és munkáltatói kölcsön iránti kérelem esetében az igényjogosultság és a támogatás mértéke vonatkozásában az R.-nek a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

18/A. §[85] E rendeletnek a lakhatás támogatásával összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 9/2017. (VIII. 31.) HM rendelet (a továbbiakban: R1.) 16. §-ával beiktatott 11/A. §-át az R1. hatályba lépését megelőzően benyújtott, de még nem teljesített egyszeri pénzbeli támogatás iránti kérelmek vonatkozásában is alkalmazni kell.

19. §[86] E rendeletnek az egyes honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 26.) HM rendelettel (a továbbiakban: R2.) módosított 3. § (8) bekezdését, 4/A. § (1) és (5) bekezdését, 17. §-át, valamint az R2.-vel megállapított 3. § (9) és (10) bekezdését 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

20. §[87] E rendeletnek az egyes juttatási tárgyú honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 22/2018. (XII. 28.) HM rendelettel megállapított 11. § (6) bekezdését megfelelően kell alkalmazni a 2018. január 1-je előtt igényelt, de még nem teljesített vissza nem térítendő juttatás iránti igények esetében is.

21. §[88] E rendeletnek az egyes honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 16/2022. (XII. 22.) HM rendelettel (a továbbiakban: R3.) megállapított 1. § 4. pontját az R3. hatálybalépését követően benyújtott, lakáspénz támogatással nem érintett ingatlan bérletének, lízingjének támogatására irányuló új kérelmek esetében kell alkalmazni, ideértve a jogosultságot megállapító és az azt kizáró feltételeket.

22. §[89] E rendeletnek a lakáspénz és az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről szóló 10/2014. (VII. 25.) HM rendelet módosításáról szóló 17/2023. (IX. 5.) HM rendelettel (a továbbiakban: R4.) megállapított rendelkezéseit az R4. hatálybalépését megelőzően benyújtott, de még nem teljesített támogatás iránti kérelmek vonatkozásában is alkalmazni kell. E rendeletnek az R4.-gyel megállapított 4. § (2) bekezdését az R4. hatálybalépésétől az R4. hatálybalépésekor támogatásban részesülők tekintetében is alkalmazni kell.

23. §[90] E rendeletnek a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet hatálybalépésével összefüggésben miniszteri rendeletek módosításáról szóló 19/2024. (IX. 19.) HM rendelettel (a továbbiakban: R5.) hatályon kívül helyezett 6. § (2) bekezdés b) pontját az R5. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

24. §[91]

25. §[92]

26. §[93]

27. §[94]

28. §[95]

29. §[96]

30. §[97]

31. §[98]

32. §[99]

33. §[100]

34. §[101]

35. §[102]

36. §[103]

37. §[104]

38. §[105]

39. §[106]

40. §[107]

41. §[108]

42. §[109]

43. §[110]

44. § (1)[111]

(2)[112]

45. §[113]

46. §[114]

47. §[115]

48. §[116]

49. §[117]

50. §[118]

51. §[119]

52. §[120]

53. §[121]

54. §[122]

55. §[123]

56. §[124]

57. §[125]

58. §[126]

59. § (1)[127]

(2)[128]

Dr. Hende Csaba s. k.,

honvédelmi miniszter