149/2020. (IV. 23.) Korm. rendelet

a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székházának felújítására és egy szolgáltató ház felépítésére irányuló beruházással kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

A Kormány

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), d) és f) pontjában,

a 4. § (1) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában,

a 4. § (2) bekezdése tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában,

az 5. § tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 1. és 11. pontjában,

a 6. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 5., 6. és 27. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azokat az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest XIV. kerület belterület 29771 helyrajzi számú ingatlanon a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székházának felújításával és egy szolgáltató ház felépítésével (a továbbiakban: Beruházás) függenek össze.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) a Beruházás előkészítéséhez, megvalósításához, használatbavételéhez, üzemeltetésének beindításához szükségesek, vagy

b) a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási vagy -fejlesztési munkákkal kapcsolatosak.

2. §[1] A Kormány az 1. § (1) bekezdésében meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispánt jelöli ki.

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben az ügyintézési határidő - az előzetes vizsgálati eljárás, a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a természetvédelmi hatósági eljárás kivételével, vagy ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg - harminc nap.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatóság ügyintézési határideje - ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság eljárása kivételével - nyolc nap.

4. § (1) A Kormány a Beruházással összefüggő építészeti-műszaki dokumentációnak a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti véleményezésével összefüggésben a központi építészeti-műszaki tervtanácsot jelöli ki.

(2) A Beruházással összefüggésben településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

5. § (1) A Beruházással összefüggésben előzetes régészeti dokumentáció készítése nem szükséges, ha a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány a Beruházáshoz köthetően már rendelkezésre áll.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentum nem áll rendelkezésre, egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.

6. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlan vonatkozásában a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (2) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b)[2] ha a hatályos településrendezési terv és az OTÉK a beépítés (2) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanra meghatározott sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:

a) az oldalkertben akadálymentes megközelítést szolgáló fedett építmény elhelyezhető,

b) az oldalkert és a hátsókert legkisebb szélessége, valamint a szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb távolság a kialakult állapotnak megfelelő,

c) a Beruházással érintett építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges, az OTÉK 42. §-a által meghatározott elhelyezendő személygépkocsik, kialakítandó kerékpártárolók számát nem kell figyelembe venni,

d) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%, amely nem egybefüggően is kialakítható,

e) új épület építése esetén nem szükséges környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát telepíteni, száz négyzetméternél nagyobb lapostető esetében zöldtetőt létesíteni, továbbá

f) az építési hely az érintett ingatlan teljes területe.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

8. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 149/2020. (IV. 23.) Korm. rendelethez

A Beruházással összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

3. környezetvédelmi hatósági eljárások,

4. természetvédelmi hatósági eljárások,

5. útügyi hatósági eljárások,

6. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,

7. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

8. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

9. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

10. földmérési hatósági eljárások,

11. hírközlési hatósági eljárások,

12. tűzvédelmi hatósági eljárások,

13. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

14. közegészségügyi hatósági eljárások,

15. a közterületen és belterületen lévő fás szárú növények kivágásával és pótlásával kapcsolatos engedélyezési eljárások,

16. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,

17. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

18. területrendezési hatósági eljárások,

19. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetési közlekedési berendezések engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,

20. veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozó iparbiztonsági engedélyezési eljárások,[3]

21. azok az 1-20. pontban nem szereplő hatósági engedélyezési eljárások, amelyek a Beruházás előkészítéséhez, megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához közvetlenül szükségesek,

22. az 1-21. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.