2020. évi CLXXII. törvény

egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról

1. Egyes állami tulajdonú vagyonelemek Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő ingyenes tulajdonba adása

1. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az MNF Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: MNF Nonprofit Kft.) használatában álló 1. melléklet szerinti ingó vagyonelemek az ének- és zenekultúrával kapcsolatos közfeladatai ellátásának elősegítése céljából e törvény erejénél fogva ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az MNF Nonprofit Kft. tulajdonába kerülnek. Az átvevő jogi személy az ingóságokat terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.

(2) Az MNF Nonprofit Kft. a tulajdonába került vagyonelemek állapotáról és célhoz kötött használatáról évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31-ig adatot szolgáltat a kultúráért felelős miniszter részére, aki az adatszolgáltatást és használat megfelelőségét ellenőrzi.

(3) Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott vagyonelemek vonatkozásában az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

2. Egyes állami tulajdonú vagyonelemek Filharmónia Magyarország Koncert és Fesztiválszervező Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő ingyenes tulajdonba adása

2. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, a Filharmónia Magyarország Koncert és Fesztiválszervező Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Filharmónia Magyarország NKft.) használatában álló 2. melléklet szerinti ingó vagyonelemek az ének- és zenekultúrával kapcsolatos közfeladatai ellátásának elősegítése céljából e törvény erejénél fogva ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Filharmónia Magyarország NKft. tulajdonába kerülnek. Az átvevő jogi személy az ingóságokat terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.

(2) A Filharmónia Magyarország NKft. a tulajdonába került vagyonelemek állapotáról és célhoz kötött használatáról évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31-ig adatot szolgáltat a kultúráért felelős miniszter részére, aki az adatszolgáltatást és a használat megfelelőségét ellenőrzi.

(3) Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott vagyonelemek vonatkozásában az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

3. Egyes állami tulajdonú vagyonelemek kedvezményezett magánszemélyek részére történő ingyenes tulajdonba adása

3. § Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján

a) a "Miskolc és agglomerációja digitális közösség" című program,

b) a "Digitális Nemzet Fejlesztési Program" település-központú kísérleti alprogram és

c) az "Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram"

megvalósítása során beszerzett, állami tulajdonban és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: KIFÜ) vagyonkezelésében álló ingó vagyontárgyak, infokommunikációs eszközök (a továbbiakban együttesen: Ingóságok) e törvény erejénél fogva ingyenesen az azokat a KIFÜ által kötött használati szerződések alapján használó természetes személyek (a továbbiakban: kedvezményezettek) tulajdonába kerülnek független életvitelük elősegítése, életminőségük javítása és digitális térbe történő integrálásuk elősegítése céljából.

4. § (1) A 3. § szerinti tulajdon átruházást követően a kedvezményezettek viselik az Ingóságok fenntartásának terheit azzal, hogy a felmerült költségeik megtérítése iránti igényt az állammal szemben nem érvényesítenek.

(2) A tulajdonjog átszállásával egyidejűleg a kedvezményezettekkel az Ingóságok használatára kötött szerződések megszűnnek.

(3) A 3. § szerinti tulajdonjog átruházásról, valamint a használati szerződések megszűnéséről a KIFÜ tájékoztatja a kedvezményezetteket.

5. § A 3. § alapján ingyenesen tulajdonba adott Ingóságok vonatkozásában az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

4. Egyes állami tulajdonú vagyonelemek Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére történő ingyenes tulajdonba adása

6. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 15. § (3) bekezdés s) pontjával összhangban - az NFA tv. 18. § (1) bekezdésétől eltérően -, az állam tulajdonában lévő, a 3. melléklet szerinti ingatlanok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Ménesbirtok Zrt.) tulajdonába kerülnek - a Ménesbirtok Zrt. fennálló, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI. törvényben meghatározott vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével - a Ménesbirtok Zrt. kulturális, örökségvédelmi, oktatási és szakképzési közfeladatai ellátásának elősegítése céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásról rendelkező, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a Ménesbirtok Zrt. az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.

(3) E törvény erejénél fogva az (1) bekezdés szerint ingyenesen tulajdonba adott,

a) az NFA tv. hatálya alá eső ingatlanokon - az (1) bekezdésben meghatározott közfeladatok ellátásának biztosítása érdekében -

b) az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanokon - az Nvtv. 13. § (4) bekezdés a) pontjától és (5) bekezdésétől eltérően -

határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi.

(4) Az (1) bekezdés szerint ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontját és (4) bekezdését, és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 25. § (5) bekezdését.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti ingatlanokban található ingó vagyontárgyak (a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva a Ménesbirtok Zrt. tulajdonába kerülnek. Az átadott ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(6) Az e § alapján átadott ingatlanok és ingóságok tekintetében a tulajdonosi joggyakorló és a Ménesbirtok Zrt. között fennálló vagyonkezelési jogviszonnyal összefüggően a feleknek elszámolási kötelezettsége nincs; egymással szemben követelést, megtérítési igényt nem támaszthatnak.

(7) Az e § alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

5. Állami tulajdonú ingatlanok egyház és helyi önkormányzat részére történő tulajdonba adása

7. § Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Esztergom belterület 16242 helyrajzi számú ingatlan - hitéleti és kulturális feladatainak elősegítése érdekében - ingyenesen az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye (a továbbiakban: Főegyházmegye) tulajdonába kerül.

8. § A 7. § szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy a Főegyházmegye az érintett ingatlant terhelő kötelezettségeket a 9. § szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

9. § A 7. § szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a könyv szerinti értéket kell megjelölni.

10. § (1) A 7. § alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva - az Nvtv. 13. § (4) bekezdés a) pontjától és 13. § (5) bekezdésétől eltérően - határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi. A 7. § alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlan vonatkozásában az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

(2) A 7. § szerint ingyenesen tulajdonba adott ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontját és (4) bekezdését és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 25. § (5) bekezdését.

11. § (1) Az Nvtv. 6. § (3b) bekezdése és 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Esztergom belterület 16241 helyrajzi számú, "kivett közpark" megnevezésű ingatlan - településüzemeltetési feladatainak elősegítése érdekében - ingyenesen Esztergom Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a könyv szerinti értéket kell megjelölni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Önkormányzat az érintett ingatlant terhelő kötelezettségeket a (2) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(4) Az (1) bekezdés szerint ingyenesen tulajdonba adott ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontját és (4) bekezdését és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 25. § (5) bekezdését.

6. Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 14-20. §, a 24. § és a 26. § c) és d) pontja a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.

(3) Az 1-6. §, a 22-23. §, a 25. §, a 26. § a) és b) pontja, a 27. § a) és d) pontja és az 1-4. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.

13. § (1) Az 1. § (3) bekezdése, a 2. § (3) bekezdése, az 5. §, a 6. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 7. §, a 10. §, a 16-17. §, a 21-23. §, a 24. § (1) és (3) bekezdése, a 25-27. §, valamint a 3. és a 4. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 24. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

7. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

14. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A koncessziós szerződést a kikötött időpont előtt csak a 14/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a 17. § (2) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdésében és a 21. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint a szerződésben előre rögzített feltételek bekövetkezésekor lehet felmondani."

15. § A Ktv. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A koncessziós szerződésnek rendelkeznie kell a 14/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felmondási idő terjedelméről, valamint a 14/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kompenzáció alapját képező gazdasági hátrányról, a kompenzáció összege megállapításának és számításának módjáról, valamint a kompenzáció iránti igény érvényesítésének részletes szabályairól."

16. § A Ktv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § (1) Ha a koncessziós szerződés megkötését követően e törvény rendelkezéseinek, valamint az ágazati koncessziós szabályozás megváltozása következtében a koncessziós szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a koncesszió jogosultjának gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okozna, és e törvény rendelkezéseinek, valamint az ágazati koncessziós szabályozás megváltozásának lehetősége a koncessziós szerződés megkötésének időpontjában a koncesszió jogosultja számára nem volt előrelátható, úgy a koncesszió jogosultja választása szerint

a) a koncessziós szerződést legalább három hónapos vagy azt meghaladó felmondási idő mellett felmondhatja,

b) a koncessziós szerződés bírósági módosítása útján a koncessziós díj arányos csökkentését kérheti, vagy

c) az elszenvedett gazdasági hátránnyal vagy jogi érdeksérelemmel arányos egyösszegű vagy részletekben teljesítendő pénzbeli kompenzációra tarthat igényt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában ágazati koncessziós szabályozásnak minősül az állam és az Európai Unió által alkotott valamennyi jogszabály és jogi tartalmú szabályozás, így különösen a koncessziós díjra, koncessziós szerződés keretében átengedett tevékenységre vonatkozó közterhekkel kapcsolatos és más jogi szabályozás, kötelezést tartalmazó szakmai előírás, szabvány, szabályzat és belső szabályozás, továbbá nemzetközi szerződés és megállapodás, amely koncessziós szerződés alapján átengedett koncesszióköteles tevékenységre vonatkozik."

17. § A Ktv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § A koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálása során - a felek ilyen megállapodása esetén, nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy Magyarország nemzetközi szerződésből eredő eltérő kötelezettsége hiányában - magyar és külföldi választottbíróság is eljárhat, egyébként a koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálására az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult."

18. § A Ktv. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv-2.) módosított 10/B. §-át, 12. § (3) bekezdését, valamint a Módtv-2.-el megállapított 13. § (1a) bekezdését, 14/A. §-át, 16. §-át az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő koncessziós pályázati és ajánlattételi eljárásokra is alkalmazni kell."

19. § A Ktv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § E törvény 11/A. §-a, 14/A. §-a, valamint 16. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

20. § Hatályát veszti a Ktv. 10/B. § (4) bekezdésében az "e törvény 16. §-ában foglaltaktól, továbbá" szövegrész.

8. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

21. § (1) Az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában

vagyonkezelő:

a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:]

"ba) állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati társulás, valamint ezek fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény,"

(2) Az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) pont bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában

vagyonkezelő:

a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:]

"bd) a ba) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,"

22. § Az Nvtv. 6. §-a a következő (3e) és (3f) bekezdéssel egészül ki:

"(3e) A kizárólagos állami tulajdonban álló terek, parkok és közkertek tekintetében a helyi önkormányzat javára, a kizárólagos helyi önkormányzati tulajdonban álló terek, parkok és közkertek tekintetében az állam javára osztott tulajdon létesíthető, akár úgy is, hogy az épület a helyi önkormányzat, illetve az állam mellett az állam, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában is áll. Állam és helyi önkormányzat osztatlan közös tulajdonában álló terek, parkok és közkertek tekintetében mind az állam, mind az érintett helyi önkormányzat javára létesíthető osztott tulajdon.

(3f) A (3e) bekezdés alapján létrejött osztott tulajdon esetén az épület vonatkozásában az (1) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezéseket alkalmazni kell."

23. § (1) Az Nvtv. 8. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az átláthatóság vizsgálata nem terjed ki a részesedésszerzéssel vagy alapítással érintett Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság nem természetes személy tagjára, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett, átruházható értékpapírral kapcsolatos jogügyletben félként érintett személyekre."

(2) Az Nvtv. 8. §-a a következő (14a) bekezdéssel egészül ki:

"(14a) A (14) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az olyan fejlesztési célú tőkefinanszírozáshoz kapcsolódó döntések esetén, amikor a fejlesztési célú tőkefinanszírozást végrehajtó gazdasági társaság részesedése a gazdálkodó szervezetben nem éri el az 50%-os szavazati mértéket, továbbá az olyan 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságok esetén, amelyek gazdálkodó szervezetekben fennálló részesedések kezelésével kapcsolatos feladatokat üzletszerűen látnak el."

24. § (1) Az Nvtv. 12. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:]

"i) az országos közutak és műtárgyaik, állam kizárólagos tulajdonát képező, országos jelentőségű vasútvonal, valamint azt magába foglaló pályahálózat létrehozása és működtetése,"

(2) Az Nvtv. 12. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[(2) A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:]

"g) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező és használatában lévő vasúti pályák fejlesztése, működtetése."

(3) Az Nvtv. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékát magában foglaló pályahálózat vagy olyan vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy annak tartozéka a része, kizárólag az állam vagy az a gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja vagy részvényese az állam, vagy amely az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában áll. E szabály alól kivételt képez, ha az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát törvényben szabályozott módon, koncesszió útján engedi át."

25. § Az Nvtv. 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

26. § Az Nvtv.

a) 6. § (1) bekezdésében a "(2)-(3c) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2)-(3c) és (3e) bekezdésben",

b) 8. § (14) bekezdés nyitó szövegrészében az "a következő döntések" szövegrész helyébe az "a következő döntések - a (14a) bekezdésben meghatározott kivétellel - ",

c) 12. § (3) bekezdésében az "a (2) bekezdés a)-b), d)-e) pontja" szövegrész helyébe az "a (2) bekezdés a)-b), d)-g) pontja",

d) 12. § (11) bekezdésében az "a (2) bekezdés f) pontjában" szövegrész helyébe az "a (2) bekezdés f)-g) pontjában"

szöveg lép.

27. § Hatályát veszti az Nvtv. 2. melléklet III. pont

a) 1. alpontjában foglalt táblázat 1.37. és 1.42. sora,

b) 4. alpontjában foglalt táblázat 4.4. sora,

c) 11. alpontjában foglalt táblázat 11.3. sora,

d) 13. alpontjában foglalt táblázat 13.16. sora.

9. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény módosításáról

28. § A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XCIII. törvény) 2. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az Alapítvány további vagyonának és költségvetési támogatásának biztosításáról a Kormány gondoskodik. Az Alapítvány 1. § (3) bekezdésében meghatározott közérdekű tevékenysége, közfeladata ellátása érdekében az Alapítvány részére a külgazdasági ügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetéhez tartozó fejezeti kezelési előirányzatai terhére adomány juttatható, kötelezettség teljesíthető."

29. § A 2020. évi XCIII. törvény 1. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2020. évi CLXXII. törvényhez

"Az MNF Nonprofit Kft. részére ingyenes tulajdonba adásra kerülő vagyonelemek

"

2. melléklet a 2020. évi CLXXII. törvényhez

"A Filharmónia Magyarország NKft. részére ingyenes tulajdonba adásra kerülő vagyonelemek

"

3. melléklet a 2020. évi CLXXII. törvényhez

A Ménesbirtok Zrt. részére ingyenes tulajdonba adásra kerülő vagyonelemek

4. melléklet a 2020. évi CLXXII. törvényhez

Az Nvtv. 2. melléklet III. pont 8. alpontjában foglalt táblázat a következő 8.13. sorral egészül ki:

5. melléklet a 2020. évi CLXXII. törvényhez

"1. melléklet a 2020. évi XCIII. törvényhez

Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás

"