257/2020. (VI. 3.) Korm. rendelet

a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ végleges elhelyezésére szolgáló épületegyüttes rekonstrukciójának megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és a beruházás kiemelten közérdekűvé nyilvánításáról

A Kormány

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 12. § (5) bekezdés a), d) és f) pontjában,

a 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 4. § (2) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest belterület 33505 helyrajzi számú, természetben a Budapest VII. kerület, Városligeti fasor 9-13. szám alatti ingatlanon megvalósuló, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ végleges elhelyezésére szolgáló beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek, valamint

b) a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműfejlesztési és -csatlakozási munkák érdekében az (1) bekezdés szerinti ingatlannal szomszédos ingatlanokat érintik.

(3) A Kormány kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítja a Beruházást. A Beruházás helyszíne az (1) bekezdésben meghatározott ingatlan területe.

2. §[1] A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispánt jelöli ki.

3. § (1) A Beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg, illetve az előzetes vizsgálati eljárás, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és a természetvédelmi hatósági eljárás kivételével - tizenöt nap.

(2) A Beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg - nyolc nap.

4. § (1) A Beruházással összefüggésben

a) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, valamint

b) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

c)[2] a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nem kötelező.

(2) A Kormány a Beruházással összefüggő ingatlant érintő építészeti-műszaki dokumentációnak a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti véleményezésével összefüggésben a központi építészeti-műszaki tervtanácsot jelöli ki.

4/A. §[3] (1) A Beruházással érintett ingatlanon kulturális, művelődési és azokat kiegészítő egyéb rendeltetésű építmények, egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épületek, továbbá azok kiszolgáló építményei helyezhetők el az alábbi sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával, azzal, hogy

a) a hatályos településrendezési tervek, településképi rendelet, egyéb önkormányzati rendelet és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b) ha a hatályos településrendezési terv, településképi rendelet, egyéb önkormányzati rendelet, továbbá az OTÉK a (2) bekezdésben meghatározott sajátos szabályokkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet, településképi rendeletet, egyéb önkormányzati rendeletet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2) A Beruházással érintett ingatlanokra vonatkozó sajátos építési szabályok és egyedi építési követelmények:

1. a parkolóhelyek kialakításánál az építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 4. számú melléklete szerint meghatározott számú személygépkocsi-várakozóhely legalább 10%-ának elhelyezését kell biztosítani, azzal, hogy azok kizárólag felszíni várakozóhelyként is kialakíthatók,

2. autóbusz-várakozóhelyet nem kell létesíteni,

3. a telekhatárok mentén meglévő terepviszonyok megtarthatók, amennyiben a felszíni vizek ingatlanon belüli kezelése megoldott,

4. az építési hely határvonalai azonosak a telek határvonalaival, az építési hely terepszint alatt teljesen beépíthető,

5. az első pinceszint alatti szinteken csak a rendeltetéshez tartozó üzemeltetési, technológiai, tároló-, gépészeti helyiségek és gépjárműtároló helyezhető el,

6. az épületek utcai traktusában az építményszintek közötti szintkülönbség tetszőleges, a funkciónak megfelelő mértékű legyen,

7. az épületek legnagyobb szint-szám alapértéke 9 darab,

8. az épületek legnagyobb épületmagassága 27,5 méter,

9. az épületek legmagasabb pontja 35 méter,

10. az épület legnagyobb közterületi homlokzat-magassága 25 méter,

11. az épület legnagyobb udvari homlokzatmagassága 25 méter,

12. lapostető létesítése során a lapostető-felületen tetőkertet nem kell kialakítani,

13. a legkisebb telepítési távolság az egymással szemben átfedésben lévő olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílását tartalmazza az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendelet szerinti tűztávolság,

14. a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%,

15. a telek teljes területén tetszőlegesen alakíthatók ki burkolt felületek a meglévő növényállomány figyelembevételével,

16. a szomszéd telekhatárhoz illesztett 2 méteres sávban mellvéddel csatlakozó tetőterasz a vonatkozó tűzvédelmi előírások szerint alakítható ki,

17. a létesítendő új épületek tetősíkja 0-70 fok közötti hajlásszöggel tervezhető,

18. a zárt mélygarázsok szellőzőrendszerének kivezető nyílásai - a közegészségügyi szempontok figyelembe vétele mellett - terepszinten is elhelyezhetők,

19. a térszín alatti helyiségek megközelítésére új rámpa, lépcső, felvonó számára védőépítmények kialakíthatók,

20. közművelődési célú hirdetőoszlop elhelyezése a Beruházás céljával összhangban 25 m2 összesreklám-felülettel lehetséges közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

6. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

7. §[4] E rendeletnek az egyes beruházásokkal összefüggő építési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 318/2024. (XI. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 4. § (1) bekezdés c) pontját és 4/A. §-át a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 257/2020. (VI. 3.) Korm. rendelethez

A Beruházás megvalósításával összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

3. környezetvédelmi hatósági eljárások,

4. természetvédelmi hatósági eljárások,

5. útügyi hatósági eljárások,

6. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,

7. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,

8. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

9. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

10. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

11. földmérési hatósági eljárások,

12. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

13. hírközlési hatósági eljárások,

14. bányahatósági engedélyezési eljárások,

15. tűzvédelmi hatósági eljárások,

16. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

17. közegészségügyi hatósági eljárások,

18. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetési közlekedési berendezések engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,

19. a közterületen és belterületen lévő fás szárú növények kivágásával és pótlásával kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárások,

20. azok az 1-19. pontban nem szereplő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások, melyek a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához közvetlenül szükségesek,

21. az 1-20. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.