318/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet

egyes beruházásokkal összefüggő építési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. § tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A BBCA Szolnok Biokémia Zrt. Szolnoki Ipari Parkban megvalósuló citromsavat előállító üzemének beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 302/2012. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása

1. § A BBCA Szolnok Biokémia Zrt. Szolnoki Ipari Parkban megvalósuló citromsavat előállító üzemének beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 302/2012. (X. 26.) Korm. rendelet a következő 5. §-sal egészül ki:

"5. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti beruházás építményeire vonatkozó építési engedély az építési tevékenységnek az építési napló megnyitásával igazolt megkezdésétől számított nyolc évig hatályos.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a véglegessé vált építési engedélyre - annak módosítása hiányában is - alkalmazni kell."

2. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ végleges elhelyezésére szolgáló épületegyüttes rekonstrukciójának megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és a beruházás kiemelten közérdekűvé nyilvánításáról szóló 257/2020. (VI. 3.) Korm. rendelet módosítása

2. § A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ végleges elhelyezésére szolgáló épületegyüttes rekonstrukciójának megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és a beruházás kiemelten közérdekűvé nyilvánításáról szóló 257/2020. (VI. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 4. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A Beruházással összefüggésben)

"c) a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nem kötelező."

3. § Az R1. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § (1) A Beruházással érintett ingatlanon kulturális, művelődési és azokat kiegészítő egyéb rendeltetésű építmények, egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épületek, továbbá azok kiszolgáló építményei helyezhetők el az alábbi sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával, azzal, hogy

a) a hatályos településrendezési tervek, településképi rendelet, egyéb önkormányzati rendelet és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b) ha a hatályos településrendezési terv, településképi rendelet, egyéb önkormányzati rendelet, továbbá az OTÉK a (2) bekezdésben meghatározott sajátos szabályokkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet, településképi rendeletet, egyéb önkormányzati rendeletet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2) A Beruházással érintett ingatlanokra vonatkozó sajátos építési szabályok és egyedi építési követelmények:

1. a parkolóhelyek kialakításánál az építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 4. számú melléklete szerint meghatározott számú személygépkocsi-várakozóhely legalább 10%-ának elhelyezését kell biztosítani, azzal, hogy azok kizárólag felszíni várakozóhelyként is kialakíthatók,

2. autóbusz-várakozóhelyet nem kell létesíteni,

3. a telekhatárok mentén meglévő terepviszonyok megtarthatók, amennyiben a felszíni vizek ingatlanon belüli kezelése megoldott,

4. az építési hely határvonalai azonosak a telek határvonalaival, az építési hely terepszint alatt teljesen beépíthető,

5. az első pinceszint alatti szinteken csak a rendeltetéshez tartozó üzemeltetési, technológiai, tároló-, gépészeti helyiségek és gépjárműtároló helyezhető el,

6. az épületek utcai traktusában az építményszintek közötti szintkülönbség tetszőleges, a funkciónak megfelelő mértékű legyen,

7. az épületek legnagyobb szint-szám alapértéke 9 darab,

8. az épületek legnagyobb épületmagassága 27,5 méter,

9. az épületek legmagasabb pontja 35 méter,

10. az épület legnagyobb közterületi homlokzat-magassága 25 méter,

11. az épület legnagyobb udvari homlokzatmagassága 25 méter,

12. lapostető létesítése során a lapostető-felületen tetőkertet nem kell kialakítani,

13. a legkisebb telepítési távolság az egymással szemben átfedésben lévő olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílását tartalmazza az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendelet szerinti tűztávolság,

14. a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%,

15. a telek teljes területén tetszőlegesen alakíthatók ki burkolt felületek a meglévő növényállomány figyelembevételével,

16. a szomszéd telekhatárhoz illesztett 2 méteres sávban mellvéddel csatlakozó tetőterasz a vonatkozó tűzvédelmi előírások szerint alakítható ki,

17. a létesítendő új épületek tetősíkja 0-70 fok közötti hajlásszöggel tervezhető,

18. a zárt mélygarázsok szellőzőrendszerének kivezető nyílásai - a közegészségügyi szempontok figyelembe vétele mellett - terepszinten is elhelyezhetők,

19. a térszín alatti helyiségek megközelítésére új rámpa, lépcső, felvonó számára védőépítmények kialakíthatók,

20. közművelődési célú hirdetőoszlop elhelyezése a Beruházás céljával összhangban 25 m2 összesreklám-felülettel lehetséges közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye."

4. § Az R1. a következő 7. §-sal egészül ki:

"7. § E rendeletnek az egyes beruházásokkal összefüggő építési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 318/2024. (XI. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 4. § (1) bekezdés c) pontját és 4/A. §-át a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell."

3. A rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

5. § A rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) a következő 6/C. és 6/D. §-sal egészül ki:

"6/C. § (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 25. sora szerinti beruházás esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat D:25 mezőjében megjelölt telekre a beépítés szabályait és egyedi építési követelményeit a (2)-(8) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) a hatályos településrendezési terv és az OTÉK előírásait a (2)-(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b) ha a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a beépítés és az egyedi építési követelmények (2)-(8) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes, vagy azokat korlátozza, illetve azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2) Az 1. mellékletben foglalt táblázat D:25 mezőjében megjelölt telekre meghatározott sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:

a) a beépítés módja kialakult állapothoz illeszkedő, szabadon álló vagy zártsorú,

b) a kialakítható telek legkisebb területe - a magánút létesítésének kivételével - 2000 m2,

c) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke 80%,

d) a terepszint feletti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80%,

e) az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 4,5 m2/m2,

f) a parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 2,0 m2/m2,

g) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 25%,

h) az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke 36,0 méter,

i) az épület legmagasabb pontjának értéke 45 méter,

j) a terepszint alatti és a terepszint feletti építési hely az érintett ingatlanok teljes területe,

k) a hatályos településrendezési terv szerinti építési vonalat nem kell figyelembe venni,

l) a helyi építési szabályzatban előírt parkolási kötelezettség az építéssel vagy rendeltetésmódosítással érintett telek közterületi telekhatártól légvonalban mért legfeljebb 500 méteren belül teljesíthető

la) parkoló-létesítményben (így különösen parkolóházban, mélygarázsban, felszíni parkolóban) vagy felszíni parkolóban,

lb) más ingatlanon meglévő vagy létesülő épület rendeltetése szerint előírt parkolási kötelezettségen felüli többletparkoló-férőhely igénybevételével.

(3) Az 1. mellékletben foglalt táblázat D:25 mezőjében megjelölt telken a beruházással összefüggésben megvalósuló építmények között és a szomszédok felé oldalkertet, telepítési távolságot, épülethézagot és épületközt nem kell tartani.

(4) Az 1. mellékletben foglalt táblázat D:25 mezőjében megjelölt telken lakó, vegyes, kereskedelmi, szolgáltató, iroda, szálláshely, oktatási épületek, parkolóház, illetve ezek kiszolgáló építményei is elhelyezhetőek.

(5) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 25. sora szerinti beruházás megvalósítása során, a parkolóhelyek kialakításánál az építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt,

a) az OTÉK 4. számú melléklete szerint meghatározott számú személygépkocsi-várakozóhely legalább 50%-ának elhelyezését kell biztosítani, azzal, hogy az OTÉK 42. § (11) bekezdése ezen követelmények érvényesítése esetében is alkalmazható,

b) autóbusz-várakozóhelyet nem kell létesíteni.

(6) Az 1. mellékletben foglalt táblázat D:25 mezőjében megjelölt telken megvalósuló beruházás esetén az OTÉK a) 35. §-át nem kell alkalmazni, b) 36. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szomszédos telkeken lévő épületek között nem kell telepítési távolságot tartani.

(7) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 25. sora szerinti beruházással összefüggésben a környezetvédelmi előzetes hatásvizsgálat lefolytatása, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendelet előírásaitól való eltérés engedélyezése az építési engedélyezési eljárással párhuzamosan történhet.

(8) Az 1. mellékletben foglalt táblázat D:25 mezőjében megjelölt telken megvalósuló beruházás esetén

a) a létrejövő telkek megközelítését korlátozó előírásokat nem kell alkalmazni,

b) a kapubehajtási engedély megszerzése nem feltétele a telekalakításnak,

c) a létrejövő telkek alakjára vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni,

d) az utcai telekhatáron álló épületek utca felöli földszinti részén nem szükséges közösségi célú helyiségeket kialakítani új épület létesítése és rendeltetésváltozás esetén,

e) új épületek esetén a lapostetős kialakítás engedélyezett.

6/D. § (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 34. sora szerinti beruházás esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat D:34 mezőjében megjelölt telkekre a beépítés szabályait és egyedi építési követelményeit a (2) és (3) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) a hatályos településrendezési terv és az OTÉK előírásait a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b) ha a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a beépítés és az egyedi építési követelmények (2) és (3) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes, vagy azokat korlátozza, illetve azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2) Az 1. mellékletben foglalt táblázat D:34 mezőjében megjelölt telkekre meghatározott sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:

a) a beépítés módja szabadonálló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe 800 m2,

c) a terepszint feletti beépítettség legnagyobb mértéke 35%,

d) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke 30%,

e) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,3 m2/m2,

f) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 30%,

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke

ga) az igazgatási, nevelési, kereskedelmi, sport, egészségügyi, szolgáltató, szállás jellegű, iroda rendeltetésű épületek esetében 12 méter,

gb) a lakó rendeltetésű épületek esetében 9 méter, azzal, hogy a lakó rendeltetésű épületek összességére számolt épületmagasság átlaga nem haladhatja meg a 7,5 métert.

(3) Az 1. mellékletben foglalt táblázat D:34 mezőjében megjelölt telken lakó, kereskedelmi, igazgatási, iroda, nevelési, egészségügyi, szolgáltató-, szálláshely, oktatási, sport és rekreáció rendeltetésű épületek, illetve ezek kiszolgáló építményei is elhelyezhetőek."

6. § Az R2. a következő 15. §-sal egészül ki:

"15. § E rendeletnek az egyes beruházásokkal összefüggő építési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 318/2024. (XI. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr7.) megállapított 6/C. és 6/D. §-át a Módr7. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell."

4. Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök