28/2020. (VII. 17.) BM rendelet

az iskolaőrök képzéséről, kiegészítő képzéséről, vizsgáztatásáról, valamint a képzés és vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékéről

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/B. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1.[1]

2. kiegészítő képzés: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287/C. § (25) bekezdése szerinti kiegészítő képzés.

2. Az iskolaőr képzés

2. § (1) Az iskolaőr képzés időtartama százhúsz óra, amely elméleti és gyakorlati képzésből áll.

(2) Az iskolaőr képzésen való személyes részvétel kötelező, a részvételt az aláírt jelenléti ív igazolja.

(3)[2] A megengedett hiányzás az iskolaőr képzés (1) bekezdés szerinti tartamának legfeljebb 10%-a, ezt meghaladó hiányzás esetén az iskolaőr képzést - vagy ha a tizenkét órát meghaladó tartamú hiányzás egy modult érint, akkor az adott modult - meg kell ismételni, amely iránt a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (a továbbiakban: képzés- és vizsgaszervező) intézkedik.

3. § (1) Az iskolaőr képzés

a) a (2) bekezdés szerinti képzési modulokból,

b) az egyes képzési modulokat lezáró modulzáró vizsgákból (a továbbiakban: modulzáró vizsga), valamint

c) az iskolaőr képzést lezáró iskolaőr vizsgából (a továbbiakban: iskolaőr vizsga)

áll.

(2) A képzési modulok az alábbiak:

a) pedagógiai és gyermekpszichológiai modul,

b) bűnmegelőzési és konfliktuskezelési modul, valamint

c) rendvédelmi felkészítés és gyakorlat modul.

4. § A képzési modulok tartalmát, az adott képzési modul képzési tervét, az írásbeli feladatlapokhoz szükséges kérdéseket, valamint a javítási útmutatót

a)[3] a pedagógiai és gyermekpszichológiai modul tekintetében a köznevelésért felelős miniszter,

b)[4] a bűnmegelőzési és konfliktuskezelési modul tekintetében a képzés- és vizsgaszervező, valamint

c) a rendvédelmi felkészítés és gyakorlat modul esetében az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv

biztosítja.

5. § Az iskolaőr képzés szakmai követelményeit az 1. melléklet tartalmazza.

6. § A kiegészítő képzés - mindhárom képzési modult felölelő - elméleti, valamint gyakorlati részből áll, és iskolaőr kiegészítő vizsgával zárul.

3. A képzés szervezése

7. § (1)[5] Az iskolaőr képzésének és kiegészítő képzésének (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: képzés) megszervezéséről és lebonyolításáról a képzés- és vizsgaszervező vezetője gondoskodik a köznevelésért felelős miniszter által vezetett minisztériummal együttműködve.

(2)[6]

(3) A képzés- és vizsgaszervező gondoskodik[7]

a) a képzés és vizsgáztatás helyszíne,

b) az elméleti oktatáshoz kapcsolódó segédanyagok, valamint

c) a gyakorlati oktatáshoz szükséges eszközök

biztosításáról.

(4) A képzés- és vizsgaszervező[8]

a) megköti a szerződést az oktatókkal a 4. § a) pontja szerinti modul,

b)[9]

c)[10] biztosítja a képzéshez szükséges oktatókat a 4. § b) és c) pontja szerinti modul

vonatkozásában.

(5)[11]

4. A vizsgáztatás

8. §[12] A képzés- és vizsgaszervező a vizsgára érkezett jelentkezést rögzíti, és a vizsga időpontja előtt legalább tizenöt nappal értesíti a vizsgázót a vizsga időpontjáról, helyszínéről, a vizsgával kapcsolatos információkról, valamint a követelményrendszerről.

9. § (1) A modulzáró vizsgák dokumentálásáról az adott képzési modul keretében oktató gondoskodik.

(2) A modulzáró vizsga megkezdésének feltétele a képzési modulon történt részvétel.

(3) A modulzáró vizsgát egyenként, százalékos, valamint szöveges értékeléssel kell értékelni az alábbiak szerint:

a) 81-100% között "kiválóan megfelelt" minősítés,

b) 61-80% között "megfelelt" minősítés,

c) 60% vagy azalatt "nem felelt meg" minősítés.

(4) Az eredményes modulzáró vizsgáról a vizsgázó részére az adott képzési modul keretében az oktató igazolást állít ki.

(5) Ha a vizsgázó a modulzáró vizsgán "nem felelt meg" minősítést kap, modulzáró vizsgánként egy alkalommal javítóvizsgát tehet.

10. § (1)[13] Az iskolaőr képzés iskolaőr vizsgával zárul, amelynek megszervezéséről a képzés- és vizsgaszervező gondoskodik.

(2) Az iskolaőr vizsgára való jelentkezés feltétele a képzés valamennyi modulján való részvétel, továbbá valamennyi modulzáró vizsga sikeres teljesítése.

11. § (1) Az iskolaőr vizsgát és az iskolaőr kiegészítő vizsgát százalékos, valamint szöveges értékeléssel kell értékelni az alábbiak szerint:

a) 81-100% között "kiválóan megfelelt" minősítés,

b) 61-80% között "megfelelt" minősítés,

c) 60% vagy azalatt "nem felelt meg" minősítés.

(2) Egy alkalommal javítóvizsgát tehet a vizsgázó

a) a sikertelen vizsgarészből, ha az iskolaőr vizsgán "nem felelt meg" minősítést kapott, valamint

b) akkor, ha a vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

(3) Egy alkalommal pótlóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

12. § (1)[14] A képzés- és vizsgaszervező az eredményes iskolaőr vizsgáról a 2. melléklet, az eredményes iskolaőr kiegészítő vizsgáról a 3. melléklet szerinti tartalommal igazolást állít ki, amely igazolja a vizsga eredményes elvégzését.

(2)[15] Az elveszett vagy megsemmisült igazolás pótlására - a vizsgáról a 4. melléklet szerinti vizsgaszabályzatban foglaltaknak megfelelően elkészített jegyzőkönyv (a továbbiakban: vizsgajegyzőkönyv) alapján - a képzés- és vizsgaszervező vezetője hiteles igazolásmásodlatot állít ki. A hiteles igazolásmásodlat tartalma megegyezik az eredeti igazolás tartalmával.

(3)[16] Az eredményes vizsgát tett vizsgázó az igazolást bemutatja a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjének.

13. § Az iskolaőr vizsga és az iskolaőr kiegészítő vizsga részletes szabályait, a vizsgáztatás rendjét, valamint a vizsgabizottság működését a 4. melléklet szerinti vizsgaszabályzat tartalmazza.

5. Az oktatók és a vizsgáztatók díjazása

14. § (1) Az iskolaőr vizsgára és az iskolaőr kiegészítő vizsgára történő felkészítést végző oktatót - ha az nem a munkakörével vagy szolgálati beosztásával járó, munkaköri leírásban rögzített feladata - napidíj illeti meg. A képzésért járó napidíj bruttó 40 000 Forint.

(2) Az iskolaőr vizsga és az iskolaőr kiegészítő vizsga vonatkozásában a vizsgabizottság elnökét és a tagjait - ha az nem a munkakörükkel vagy szolgálati beosztásukkal járó, munkaköri leírásban rögzített feladatuk - vizsgáztatási díj illeti meg. A vizsgáztatási díj megjelent vizsgázónként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének 1,5%-a.

6. Halasztás

15. § (1) A vizsgázó

a) a modulzáró vizsgák esetében összesen egy alkalommal, valamint

b) az iskolaőr vizsga esetén egy alkalommal,

legkésőbb a vizsga időpontja előtti ötödik napon írásban kérheti a képzés- és vizsgaszervezőtől a vizsga elhalasztását a halasztási kérelem 5. melléklet szerinti tartalommal történő benyújtásával.[17]

(2) Ha a vizsgán a vizsgázó nem jelenik meg, a vizsga tervezett időpontját követő öt napon belül igazolással élhet.

(3)[18] A halasztott vizsga időpontját a képzés- és vizsgaszervező állapítja meg azzal, hogy a vizsgaidőpontot a halasztási kérelem benyújtásától számított harminc napon belüli időpontra biztosítja, lehetőség szerint a kérelemben a vizsgázó által megjelölt időpontra is figyelemmel.

(4)[19] A halasztott vizsga kijelölt új időpontjáról a képzés- és vizsgaszervező tájékoztatja a vizsgázót.

7. Az iskolaőr képzés és a modulzáró vizsga helyett elfogadható szakképesítések, szakképzettségek

16. § (1) A pedagógiai és gyermekpszichológiai modul, a rendvédelmi felkészítés és gyakorlat modul, valamint a modulzáró vizsga helyett a 6. melléklet szerinti szakirányú szakképesítések és szakképzettségek fogadhatóak el.

(2) Nem adható felmentés

a) a bűnmegelőzési és konfliktuskezelési modul keretében szervezett oktatáson való személyes jelenlét és modulzáró vizsga,

b) az iskolaőr vizsga, valamint

c) a kiegészítő képzés és az iskolaőr kiegészítő vizsga

teljesítése alól.

8. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 28/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

Szakmai követelmények és képzési témakörök

I. Feladatprofil

A képzésen részt vett iskolaőr

1. alkalmazza a tevékenység ellátásának alapvető jogszabályait,

2. felismeri a bűncselekményeket, szabálysértéseket, a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt,

3. fenntartja a rendet a nevelési-oktatási intézmény, illetve szakképzési intézmény (a továbbiakban együtt: intézmény) teljes területén,

4. támogatja a pedagógusok, oktatók munkáját, közreműködik tanítási időben a nevelési, az intézményen belüli programok biztonságos lebonyolítása érdekében a szervezésben, rendezésben, felügyeletben,

5. a hatáskörébe utalt intézkedési jogosultságot jog- és szakszerűen gyakorolja,

6. jog- és szakszerűen alkalmazza a kényszerítő eszközöket,

7. jelentést tesz a kényszerítő eszköz alkalmazásáról,

8. tájékoztatást nyújt az intézkedésekkel és a kényszerítő eszközök alkalmazásával szembeni panasz előterjesztésének lehetőségéről,

9. együttműködik a feladat-végrehajtásban érintett pedagógusokkal, oktatókkal, intézményvezetőkkel,

10. megteszi a szükséges intézkedéseket a tettleges konfliktus kialakulásának megelőzése érdekében,

11. alkalmazza a konfliktuskezelés alapvető módszereit,

12. együttműködik a gyermekvédelmi jelzőrendszer szereplőivel, különösen a pedagógusokkal, pedagógiai asszisztensekkel, családsegítő munkatársakkal, iskolaorvossal, iskolavédőnővel, iskolapszichológussal, szociális segítővel, családsegítő szolgálattal, nevelési tanácsadóval.

II. Tulajdonságprofil keretében elvárt kompetenciák, ismeretek

1. a tevékenység ellátásának alapvető jogszabályi háttere,

2. a köznevelés rendszere, azon belül az iskola működése,

3. a köznevelési intézményekben foglalkoztatottak feladatai,

4. a prevenció és a gyermekvédelem intézményrendszere és eszközei,

5. gyermekvédelmi, szociális alapismeretek,

6. a tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei,

7. az iskolás korosztály jellemző személyiségjegyei,

8. az iskolai nevelés folyamata, szakaszai,

9. a szocializációs folyamat és az eltérő szociokulturális környezet,

10. a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és egyéb, kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális sajátosságai,

11. az iskolai erőszak tipikus előfordulási esetei, megelőzésére, kezelésére vonatkozó jó gyakorlatok,

12. a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők, az életkori szakaszok és azok sajátosságai,

13. a csoportfejlődés folyamata és jellemzői,

14. a deviancia jellemző típusai,

15. a szenvedélybetegségre, családon belüli erőszakra utaló jelek felismerésére való képesség,

16. a tanulókra vonatkozó büntethetőség alapvető szabályai,

17. alapvető szakmai etikai, magatartási szabályok,

18. az intézkedési jogosultságok, az intézkedések alapelvei,

19. a támadáselhárítási, illetve kényszerítő eszközök alkalmazásának szabályai,

20. a jelentéstétel szabályai,

21. a tevékenységük ellátása során életszerűen előforduló bűncselekmények, szabálysértések,

22. a jogos védelmi és végszükség helyzet felismerése, valamint az ezekhez kapcsolódó intézkedések és támadáselhárítási, illetve kényszerítő eszközök arányos alkalmazása,

23. az intézkedésekkel és a támadáselhárítási, illetve kényszerítő eszközök alkalmazásával szembeni panasz előterjesztésének lehetőségei,

24. a büntető- és szabálysértési eljárás folyamata, szakaszai,

25. a konfliktuskezelés alapvető módszerei,

26. az intézkedési jogosultságok előírás szerinti gyakorlása,

27. a támadáselhárítási, illetve kényszerítő eszközök alkalmazása,

28. köznyelvi beszédkészség,

29. szakmai nyelvi íráskészség,

30. döntésképesség,

31. mozgáskoordináció,

32. határozottság,

33. konfliktusmegoldó készség,

34. jó kommunikációs készség,

35. együttműködési készség,

36. helyzetfelismerés,

37. körültekintés, elővigyázatosság.

2. melléklet a 28/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

Az iskolaőr vizsgáról kiállítandó igazolás adattartalma[20]

1. A vizsgázó

a) viselt neve,

b) születési helye és ideje, valamint

c) anyja születési neve,

2. a vizsga típusának megjelölése ("iskolaőr vizsga"),

3. az igazolás kiállításának alapjául szolgáló jogszabályi hely megjelölése,[21]

4. az iskolaőr vizsga eredményének minősítése,

5. az igazolás kiállításának helye és ideje, valamint[22]

6. a vizsgabizottság elnökének aláírása és a képzés- és vizsgaszervező bélyegzőlenyomata.[23]

3. melléklet a 28/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

Az iskolaőr kiegészítő vizsgáról kiállítandó igazolás adattartalma[24]

1. Az iskolaőr kiegészítő vizsgát tett személy

a) viselt neve,

b) születési helye és ideje, valamint

c) anyja születési neve,

2. a vizsga típusának megjelölése ("iskolaőr kiegészítő vizsga"),

3. az igazolás kiállításának alapjául szolgáló jogszabályi hely megjelölése,[25]

4. az iskolaőr kiegészítő vizsga eredményének minősítése,

5. az igazolás kiállításának helye és ideje, valamint[26]

6. a vizsgabizottság elnökének aláírása és a képzés- és vizsgaszervező bélyegzőlenyomata.[27]

4. melléklet a 28/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

Az iskolaőrök képzésének és kiegészítő képzésének vizsgaszabályzata

1. Az iskolaőr vizsga

1. Az iskolaőr vizsga során a vizsgázónak írásbeli feladatlapot (a továbbiakban: feladatlap) kell megoldania, valamint a gyakorlati ismeretekből szituációs gyakorlat keretében kell számot adnia. A feladatlap megoldására kilencven perc, a szituációs gyakorlat teljesítésére tizenöt perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A feladatlap megoldása ellenőrzött körülmények között, vizsgabiztos felügyelete mellett történik.

2. Az iskolaőr vizsga addig nem kezdhető meg, amíg a lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. A feltételek rendelkezésre állását a vizsgabizottság a vizsga megkezdését megelőzően vizsgálja.

3. A vizsgázó a vizsga megkezdését megelőzően köteles a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.

4. Az írásbeli vizsga harminc kérdésből álló teszt, amelyet a képzés- és vizsgaszervező állít össze.[28]

5. Az iskolaőr vizsga értékelésébe nem számít bele a modulzáró vizsgák eredménye.

2. A kiegészítő vizsga

6. A kiegészítő vizsga során a vizsgázó a kihúzott gyakorlati tételben foglaltaknak megfelelően bemutatja az azon szereplő intézkedés és kényszerítő eszköz alkalmazását, valamint megoldja a konfliktuskezelési és kommunikációs helyzetgyakorlatot.

7. A vizsgázónak a szóbeli vizsgarészben a kiegészítő képzésen elsajátított, releváns jogi szabályozásból és annak módosításaiból, valamint pedagógia és gyermekpszichológiai ismeretekből kell számot adnia.

3. A vizsgabizottság összetétele, feladatai

8. A vizsgabizottság elnökből (a továbbiakban: vizsgaelnök) és két tagból áll.

9. A vizsgabizottság az írásbeli és a gyakorlati, kiegészítő vizsga esetében a gyakorlati és a szóbeli vizsgarészek teljes tartamán részt vesz azzal, hogy a vizsgaelnök döntése alapján a vizsga - különösen nagyobb létszámú vizsgacsoportnál - lefolytatható osztott vizsgabizottsággal vagy párhuzamos vizsgáztatással is.

10. A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagja kizárólag olyan személy lehet, aki rendelkezik rendészeti, pszichológusi vagy pedagógus felsőfokú végzettséggel és legalább tíz éves szakmai tapasztalattal.

11. A vizsgabizottság munkáját a képzés- és vizsgaszervező iskolaőr képzés és kiegészítő képzés szervezésével, lebonyolításával, irányításával összefüggő, valamint a kapcsolódó adminisztratív feladatokat ellátó szervezeti elemének személyi állományából kijelölt személy (a továbbiakban: a vizsga jegyzője) segíti.[29]

12. A vizsga jegyzője

a) ellátja a vizsga előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív feladatokat, valamint

b) elkészíti a vizsgajegyzőkönyvet.

13. A vizsgajegyzőkönyv tartalmazza:

a) a vizsgajegyzőkönyv számát,

b) a vizsga időpontját,

c) a vizsga helyszínét,

d) a vizsgarészek megjelölését (írásbeli, szóbeli, gyakorlati),

e) a vizsgaelnök, a vizsgabizottság tagjai, a vizsga jegyzője nevét,

f) a vizsgázók nevét, az egyes vizsgarészeken elért pontokat,

g) a vizsga eredményének minősítését,

h) további, a vizsga menetéhez kapcsolódó szöveges megjegyzéseket, valamint

i) a vizsgaelnök aláírását.

14. A vizsgaelnök, a vizsgabizottság tagjai és a vizsga jegyzője nem működhetnek közre a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójuk, valamint a velük alá- vagy fölérendeltségi viszonyban álló személy vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőlük az elfogulatlan vizsgáztatás egyéb okból nem várható el.

15. A vizsgázó vagy a vizsga során közreműködő személy az összeférhetetlenségről legkésőbb a vizsga megkezdése előtt haladéktalanul tájékoztatja a képzés- és vizsgaszervezőt.[30]

16. A vizsga előtt a vizsgaelnök tájékoztatja a vizsgázókat a vizsga menetéről, valamint a vizsga rendjéről.

17. A vizsgaelnök a feladatlapokat és azok javítási útmutatóit zárt borítékban a vizsga megkezdése előtt a vizsga jegyzőjétől veszi át.

18. A vizsgabizottság a vizsgázók feladatlapjait - a javítási útmutató alapján - a vizsga napján kijavítja és értékeli, valamint a vizsgaeredményeket - a gyakorlati és szóbeli vizsgarész tekintetében egyaránt - a vizsgázók tudomására hozza.

4. Selejtezési szabályok

19. A vizsgajegyzőkönyv nem selejtezhető, megőrzéséről a képzés- és vizsgaszervező gondoskodik.[31]

20. A felkészítés és a vizsga iratai - így különösen a megírt vizsgadolgozatok, az adatellenőrző és egyéb adminisztrációs lapok - a vizsgát követő két év után selejtezhetők.

5. A vizsga felügyelete

21. A vizsga felügyelete, a vizsgajegyzőkönyv kiállítása, a vizsgaszabályzat betartatása és a rend fenntartása a vizsgaelnök feladata.

22. Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgaelnök a vizsgázót - a 23. pontban foglalt kivétellel - figyelmezteti. A figyelmeztetésnek ki kell terjednie arra, hogy a vizsga szabályainak megszegése esetén a vizsgázó vizsgáról való kizárásának van helye.

23. Súlyos szabálytalanság vagy a második eredménytelen figyelmeztetés esetén a vizsgaelnök a vizsgázót a vizsga folytatásából kizárja, melynek tényét és körülményeit a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti.

24. A vizsga folytatásából való kizárással szemben a vizsgázó három napon belül panasszal élhet a képzés- és vizsgaszervező felé. A panasz benyújtásának a vizsga folytatása alóli kizárásra nincs halasztó hatálya.[32]

25. A beérkezett panaszról a képzés- és vizsgaszervező vezetője tizenöt napon belül dönt.[33]

26. Rendzavarás vagy a vizsgaszabályzatban foglaltak megszegésének tényét és a vizsgaelnök ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgaelnök a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti.

5. melléklet a 28/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

A halasztási kérelem adattartalma

1. A kérelmező

a) viselt neve,

b) születési helye és ideje, valamint

c) anyja születési neve,

2. a halasztási kérelem benyújtását biztosító jogszabályi hely megjelölése,

3. a vizsga eredetileg kitűzött időpontjának megjelölése,

4. a vizsga típusának megjelölése,

5. az időpont módosítására irányuló kifejezett kérelem,

6. a halasztott vizsga időpontjaként a kérelmező által javasolt új időpont megjelölése,

7. a kérelem keltének helye és ideje, valamint

8. a kérelmező aláírása.

6. melléklet a 28/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

1. A pedagógiai és gyermekpszichológiai modul szerinti képzés és modulzáró vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek

1.1. Pedagógus (tanító, óvodapedagógus, tanár, gyógypedagógus) felsőfokú szakképzettség,

1.2. pszichológus szakképzettség, viselkedéselemző szakképzettség, pedagógia alapszakos bölcsész, szociálpedagógus szakképzettség, kizárólag a pedagógiai alapismeretek részmodul és a gyermekpszichológiai alapismeretek részmodul esetén,

1.3. szociológus szakképzettség, kizárólag a pedagógiai alapismeretek részmodul és a gyermekpszichológiai alapismeretek részmodul esetén,

1.4. pedagógiai asszisztens középfokú szakképzettség.

2. A rendvédelmi felkészítés és gyakorlat modul szerinti képzés és modulzáró vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek

2.1. Rendészeti igazgatási szakon, bűnügyi igazgatási szakon, rendészeti vezető szakon, nemzetbiztonsági szakon, igazgatásszervező szakon, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményeinél szerzett, felsőfokú határőr vagy határrendészeti szakképzettség,

2.2. rendészeti szervező szakképesítés,

2.3. rendőrszervező (tiszt) szakképesítés,

2.4. rendvédelmi technikumban, rendészeti szakgimnáziumban vagy szakközépiskolákban szerzett szakképesítés,

2.5. a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központjában középfokú büntetés-végrehajtási szaktanfolyami képzésben szerzett szakképesítés,

2.6. középfokú büntetés-végrehajtási szakképesítés,

2.7. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, valamint jogelődjénél középfokú szaktanfolyamon szerzett képesítés,

2.8. rendőr szakközépiskolában, határrendész képző szakközépiskolában, büntetés-végrehajtás tiszthelyettes képző iskolában szerzett szakképesítés, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központjában szerzett szakképesítés,

2.9. alap- és középfokú szaktanfolyamon szerzett büntetés-végrehajtási szakképesítés, kutyavezető szakképesítés vagy

2.10. a 2013. szeptember 1-jét követően indult szakképzés során megszerzett személy- és vagyonőr, valamint közterület-felügyelő szakképesítés,

2.11. katonai biztonsági és általános felderítő szakon vagy az igazgatásszervező szakon szerzett oklevél,

2.12. katonai felsőfokú oktatási intézményben szerzett oklevél,

2.13. középfokú katonai szakképzési intézményben szerzett képesítés.

3. Az 1. és 2. pontban meghatározott képesítésekkel, szakképesítésekkel, szakképzettségekkel egyenértékűnek kell tekinteni az intézmények jogelődjeinél szerzett képesítéseket, szakképesítéseket és a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett olyan oklevelet, amelyben szak megnevezése még nem szerepel.