291/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet

a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól

A Kormány

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247/D. § (1b) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. § tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. §, a 10. § és a 15. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a magyar állampolgárra,

b) az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személyre - ide nem értve a Nagy-Brittania és Észak-Írország Egyesült Királysága állampolgárát -, valamint

c) az a) és b) pont szerinti személy magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagjára.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a teherforgalomban, illetve

b) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti hivatalos útlevéllel

történő határátlépésre.

(3) E rendelet hatálya a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott nem hivatalos célú határátlépésre terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában hivatalos célú határátlépés a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából történő határátlépés.

2. A Magyarországra történő belépés szabályai

3. § A külföldről érkező nem magyar állampolgárok személyforgalomban Magyarország területére - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel - nem léphetnek be.

4. § (1) A 3. §-ban meghatározott rendelkezések alól a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a Magyarország területére történő tervezett belépés helye szerint illetékes helyi rendőri szerv, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren történő határátlépés esetén a BRFK XVIII. kerületi Rendőrkapitányság (a továbbiakban: rendőri szerv) kérelemre felmentést ad.

(2) A rendőri szerv az (1) bekezdés szerint - a (8) bekezdés szerinti kivétellel - engedélyezi a beutazást, ha a kérelmező igazolja, hogy a belépés célja:

a) a magyarországi bírósági vagy hatósági eljáráshoz kapcsolódó, magyar bíróság vagy hatóság által kiállított okirattal igazolt eljárási cselekményen történő részvétel,

b) olyan üzleti célú tevékenység vagy egyéb munkavégzés, amelyek indokoltságát központi kormányzati igazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy autonóm államigazgatási szerv meghívólevelével igazolja,

c) az egészségügyi intézmény beutalójával vagy más megfelelő igazolással egészségügyi ellátás igénybe vétele,

d) a hallgatói vagy a tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése, ha ezt az oktatási intézmény által kiállított igazolás tanúsítja,

e) a fuvarozási tevékenységgel összefüggő munkavégzéshez kapcsolódó utazás személyforgalomban, amelynek célja a fuvarfeladat kiindulópontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követően személyforgalomban történő hazatérés, ha ezt a munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja,

f) a családi eseményeken (házasságkötés, keresztelő, temetés) részvétel,

g) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozó gondozása, ápolása,

h) a kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvényen történő részvétel vagy

i) az a)-h) ponton kívüli méltányolható ok.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem

a) kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, és magyar nyelven nyújtható be,

b) benyújtható törvényes képviselő vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásban megjelölt meghatalmazott útján is.

(4) Ha a beutazásra ugyanabban az időpontban kerül sor, és a beutazás indoka azonos, úgy az érintett személyek meghatalmazásának csatolása esetén egy meghatalmazott több személy nevében egy kérelmet terjeszthet elő.

(5) Azonos okból és időpontban történő határátlépés esetében a kérelmezővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók tekintetében - a (4) bekezdés alkalmazásával - elegendő egy kérelmet benyújtani.

(6) A kérelemben fel kell tüntetni a beutazás (2) bekezdés szerinti célját, meg kell nevezni az érintett személyazonosításra alkalmas, az államhatár átlépéséhez felhasználni kívánt okmányt, és meg kell adni az okmány azonosító számát, valamint a kérelemhez csatolni kell:

a) ha az a kérelem indokára figyelemmel lehetséges, a beutazás (2) bekezdés szerinti célját igazoló irat másolatát,

b) meghatalmazott útján történő eljárás esetén a meghatalmazást.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kizárólag

a) elektronikus ügyintézés keretében cégkapuról vagy ügyfélkapuról megküldött elektronikus űrlap beküldésével,

b) cégkapu vagy ügyfélkapu igénybevételi lehetőségének hiányában a rendőrség internetes honlapján elérhető intelligens űrlap kitöltésével és beküldésével

nyújtható be.

(8) A kérelmet a rendőri szerv elutasítja, ha

a) a beutazás (2) bekezdés szerinti céljával kapcsolatban kétség merül fel,

b) a beutazás

ba) járványügyi,

bb) közbiztonsági vagy

bc) nemzetbiztonsági

okból kockázatos.

(9) A rendőri szerv határozatával szemben benyújtott fellebbezést a rendőri szerv irányítását ellátó megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bírálja el.

5. § (1) A kérelem megalapozottságának igazolása érdekében a 4. § (2) bekezdés és a 4. § (6) bekezdés a) pontja alapján benyújtott irat (a továbbiakban: megalapozottságot igazoló irat) eredeti példányát a Magyarország területére történő belépéskor a beutazási tilalom alól felmentett személy (a továbbiakban: engedélyes) köteles a rendőr felhívására bemutatni.

(2) Ha az engedélyes az (1) bekezdés szerint a megalapozottságot igazoló irat eredeti példányát nem mutatja be, vagy annak hitelességével kapcsolatban a belépéskor kétség merül fel, a belépést meg kell tagadni.

(3) Az engedélyes a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton esik át, amelynek tűrésére köteles,

a) akinél az egészségügyi vizsgálat COVID-19 betegség gyanúját állapítja meg, Magyarország területére nem léptethető be,

b) akinél az egészségügyi vizsgálat során COVID-19 betegség gyanúja nem merül fel, 14 napra a járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.

(4) A kijelölt karanténban elhelyezett személyeket a járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi.

5/A. §[1] (1) A külföldről érkező nem magyar állampolgár - a 3-5. §-tól eltérően - Magyarország területére beléphet, ha rendelkezik az idegenrendészeti hatóság valamely jogcímen 90 napot meghaladó idejű tartózkodásra kiadott, érvényes Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedélyével, és az erről szóló okmányt belépéskor bemutatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti külföldről érkező nem magyar állampolgár a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton esik át, amelynek eltűrésére köteles.

(3) Akinél a (2) bekezdés szerinti egészségügyi vizsgálat

a) a COVID-19 betegség gyanúját állapítja meg, a járványügyi hatóság által kijelölt karanténban,

b) a COVID-19 betegség gyanúját nem állapítja meg, 14 napra lakóhelyén vagy tartózkodási helyén hatósági házi karanténban

kerül elhelyezésre a járványügyi hatóság előírása alapján.

(4) A (3) bekezdés b) pontjától eltérően nem szükséges a járványügyi megfigyelés, ha az (1) bekezdés szerinti külföldről érkező nem magyar állampolgár a Magyarországra történő belépést megelőző 5 napon belül két alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat - SARS-CoV-2 teszt - eredményét tartalmazó, magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolja, hogy SARS-CoV-2 koronavírus a szervezetében aktuálisan nem mutatható ki.

3. Járványügyi adatkezelés

6. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: rendőrség) is kijelöli

a) a járványügyi elkülönítésre, járványügyi megfigyelésre, járványügyi zárlatra, valamint járványügyi korlátozásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése,

b) a járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés, járványügyi zárlat, valamint járványügyi korlátozás alatt álló személyek nyilvántartása,

c) a közegészségügyi-járványügyi veszélynek kitett személyek, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személyek nyilvántartása

céljából.

(2) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 5. § (3) bekezdése szerint kezelt személyes adatot az adatkezelő - a rendőrség járványügyi hatósági feladatainak ellátása érdekében - a rendőrség erre irányuló megkeresése esetén a rendőrség részére haladéktalanul, ingyenesen és más adattovábbítási kötelezettségéhez képest elsőbbséggel továbbítja.

(3) A járványügyi hatóság a hatósági házi karantén elrendeléséről vagy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) alapján a járványügyi elkülönítésről, járványügyi megfigyelésről, járványügyi zárlatról, valamint járványügyi korlátozásról szóló határozatot soron kívül továbbítja a rendőrség részére az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében.

(4) A rendőrség a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nyilvántartja. A nyilvántartásba nem vehető fel olyan adat, amely a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nem szükséges. A nyilvántartásban szereplő adatokat a hatósági házi karantén, a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés, a járványügyi zárlat, valamint a járványügyi korlátozás megszűnésének időpontjában törölni kell.

4. A katonai konvojok belépésére vonatkozó rendelkezések

7. § A katonai konvojok Magyarország területére - a 3-5. §-tól eltérően - beléphetnek, illetve Magyarország területén áthaladhatnak, ha a csapatmozgás során kizárólag technikai eszköz, felszerelés és az állomány mozgatása történik, és a szomszédos országok részéről biztosított a határátlépés engedélyezése, valamint ha az

a) szövetségesi kötelezettség vagy nemzetközi megállapodás alapján fennálló feladat végrehajtása érdekében történik,

b) az Országgyűlés vagy a Kormány által már engedélyezett katonai csapatmozgásnak minősül,

c) kizárólag Magyarország területén való áthaladást szolgálja, és

d) magyar rendőri vagy katonai rendészi biztosítással, meghatározott útvonalon és - a feltétlenül szükséges üzemanyag-felvétel, valamint a biztosítást végző által kijelölt helyen végrehajtható pihenő kivételével - megállás nélkül történik.

5. A kapcsolt vállalkozások közötti üzleti utazásra vonatkozó rendelkezések

8. § (1) A külföldről érkező nem magyar állampolgár személyforgalomban

a) Japán és

b) a Koreai Köztársaság

területéről Magyarország területére - a 3-5. §-tól eltérően - beléphet, ha az érintett olyan belföldi vagy az a)-b) pontban megjelölt államok egyikében bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely egyben az a)-b) pontban megjelölt állam legalább egyikében bejegyzett további gazdasági társasággal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés szerint történő belépés során valószínűsítenie kell az üzleti célú utazás tényét.

6. A nemzetközi viszonosság alapján, valamint korlátozott sávban történő határátlépés

9. § (1) Nemzetközi viszonosság alapján, a külpolitikáért felelős miniszter által - a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - meghatározott állam polgárai - a 3-5. §-tól eltérően - Magyarország területére beléphetnek.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint Magyarország területére belépett Magyarország területén tartózkodó személy a belépést követő 14 napon belül COVID-19 betegség tünetét észleli, akkor a lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét nem hagyhatja el, és haladéktalanul köteles telefonon értesíteni a járványügyi hatóságot.

10. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter által - a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - meghatározott szomszédos állam polgárai Magyarország területére legfeljebb 24 óra időtartamra az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belül beléphetnek.

(2) Az (1) bekezdés szerint Magyarország területén tartózkodó személy Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül köteles tartózkodni, és köteles Magyarország területét a belépést követő 24 órán belül elhagyni.

7. Az agrárágazatban dolgozókra vonatkozó rendelkezések

11. § (1) A szomszédos államokból a szomszédos állam állampolgára, aki az agrárágazat (TEÁOR és TESZOR 01, 02 és 03) munkaerőigényének biztosítása céljából utazik be (a továbbiakban: agrárágazatban dolgozó) Magyarország területére a (2)-(8) bekezdések szerint - a 3-5. §-tól eltérően - beléphet.

(2) Az agrárágazatban dolgozó csak az országos rendőrfőkapitány által erre a célra kijelölt és a rendőrség honlapján közzétett határátkelőhelyen, csoportosan léptethető be Magyarország területére.

(3) A beléptetés feltételeiről és tervezett idejéről az agrárágazatban dolgozót előzetesen az agrárágazatban dolgozó munkáltatója (a továbbiakban: munkáltató) az anyanyelvén írásos formában tájékoztatja.

(4) Az agrárágazatban dolgozó beléptetésére abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a munkáltató a tervezett belépés előtt legalább 48 órával az agrárágazatban dolgozó belépéséről az országos rendőrfőkapitány által meghatározott elektronikus formában értesíti a (2) bekezdés szerint kijelölt és igénybe venni kívánt határátkelőhely szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget

aa) az agrárágazatban dolgozó nevét,

ab) a határátlépés során felhasználni kívánt személyazonosításra alkalmas okmányának számát,

ac) a tervezett munkavégzés és a szállás helyét és a munkavégzés tervezett időpontját

tartalmazókimutatás megküldésével,

b) az agrárágazatban dolgozó egészségügyi vizsgálaton átesett, és ennek során COVID-19 betegség gyanúját nem állapították meg.

(5) Az agrárágazatban dolgozó beléptetésének az Európai Gazdasági Térség tagállamán kívüli harmadik ország állampolgárának magyarországi foglalkoztatására vonatkozó jogszabályban előírt rendelkezéseken túl további feltétele a munkáltatóval kötött érvényes és hatályos munkaszerződés megléte, vagy a munkáltató által a munkaviszony fennállásáról kiállított igazolás eredeti példányának bemutatása, amelyben a munkavégzés ágazatát, helyét és a jogviszony időtartamát a munkáltató feltüntette.

(6) A (4) és (5) bekezdésen kívül a Magyarország területére történő belépés további feltétele:

a) a határátlépés alkalmával a (4) bekezdés a) pontja szerinti értesítés másolatának bemutatása,

b) a munkáltatóval kötött érvényes munkaszerződés vagy a munkáltató által a munkaviszony fennállásáról kiállított igazolás eredeti példányának bemutatása, amelyben a munkavégzés ágazatát, helyét és a jogviszony időtartamát a munkáltató feltüntette.

(7) Az agrárágazatban dolgozót a járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi.

(8) Az agrárágazatban dolgozó Magyarországra történő belépését követő 14 napon keresztül a munkáltató és az agrárágazatban dolgozó a 12. § szerinti munkahelyi karanténra vonatkozó szabályokat köteles betartani.

12. § (1) Az agrárágazatban dolgozót a beléptető határátkelőhelytől a munkáltatónak kell szervezett formában, csoportosan a szállás helyére szállítania, az agrárágazatban dolgozó egyéni utazása a munkahelyi karantén ideje alatt tilos.

(2) Az agrárágazatban dolgozó a munkahelyi karantén ideje alatt a szálláshelyét csak a munkavégzés céljából és csak csoportosan hagyhatja el.

(3) Az agrárágazatban dolgozó étkezéséről és ellátásáról a munkáltató gondoskodik.

(4) Ha az agrárágazatban dolgozó a munkahelyi karantén időtartama alatt bármilyen betegségre utaló tünetet tapasztal, köteles erről a munkáltatót azonnal tájékoztatni.

(5) A betegségre utaló tünetet észlelését követően az agrárágazatban dolgozó munkát nem végezhet, őt a munkáltató köteles elkülöníteni a többi agrárágazatban dolgozótól, és a munkáltató köteles egy órán belül telefonon tájékoztatni a járványügyi hatóságot.

(6) Az agrárágazatban dolgozó Magyarország területéről való kiléptetését a tervezett kilépés előtt legalább 48 órával a munkáltató előre bejelenti a belépésre igénybe vett határátkelőhely szerint illetékes határrendészeti kirendeltségnek és a járványügyi hatóságnak.

7/A. A Magyarországon átutazó személyekre vonatkozó szabályok[2]

12/A. §[3] (1) Külföldről érkező nem magyar állampolgár személyforgalomban, tranzitáthaladás érdekében - a 3-5. §-tól eltérően - Magyarország területére beléphet, ha a belépéskor aláveti magát egészségügyi vizsgálatnak, és az egészségügyi vizsgálat COVID-19 betegség gyanúját nem állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célból történő belépés további feltétele, hogy a külföldről érkező nem magyar állampolgár

a) rendelkezzen a schengeni határellenőrzési kódexben előírt beutazási feltételekkel,

b) hitelt érdemlően igazolja az utazásának célját és utazása célországát, valamint

c) célországba történő beutazása, és ennek érdekében a tervezett utazás útvonalán fekvő, Magyarországgal szomszédos államba történő belépése biztosított.

(3) Az (1) bekezdés szerint beléptetett, külföldről érkező nem magyar állampolgár a Magyarország területén történő áthaladás során csak az (5) bekezdés szerint meghatározott útvonalon közlekedhet, és - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - kizárólag az áthaladáshoz elengedhetetlenül szükséges okból - így különösen egészségügyi vagy műszaki okból -, az (5) bekezdés szerint meghatározott pihenőhelyeken állhat meg, és a legrövidebb idő - de legfeljebb 24 óra - alatt köteles elhagyni Magyarország területét.

(4) Az (1) bekezdés szerint beléptetett, külföldről érkező nem magyar állampolgár az (5) bekezdés szerint meghatározott pihenőhelyen történő megálláson kívül a meghatározott útvonalon való haladását csak azonnali beavatkozást igénylő műszaki vagy egészségügyi szükséghelyzetben szakíthatja meg, és állhat meg.

(5) Az országos rendőr-főkapitány meghatározza, és a rendőrség hivatalos honlapján közzéteszi az átutazó forgalom be- és kilépésére szolgáló közúti határátkelőhelyeket, az átmenő forgalom útvonalát és a pihenőhelyeket.

8. Záró rendelkezések

13. § E rendelet alkalmazásában az Eütv. 67/A. § (4) bekezdése szerint kell eljárni akkor is, ha az 5. § (3) bekezdés b) pontja esetén a járványügyi intézkedés alá vont személy részére megfelelő lakás, ahhoz tartozó bekerített hely hiányában hatósági házi karantén kijelölésére nem volt lehetőség.

14. §[4] A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 239/A. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedés megszegése szabálysértés alkalmazásában védelmi intézkedésnek minősül a 3. §, az 5. § (1) és (3) bekezdése, 5/A. § (3) bekezdése, a 8. § (2) bekezdése, a 9. § (2) bekezdése, a 10. § (2) bekezdése, a 11. § (8) bekezdése, a 12. § és a 12/A. § (3) és (4) bekezdése.

15. § Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg

a) azon államokat, amelyek polgárai Magyarország területére egészségügyi vizsgálat és kijelölt karantén vagy hatósági házi karantén kötelezettség nélkül beléphetnek,

b) azon szomszédos államokat, amelyek polgárai Magyarország területére legfeljebb 24 óra időtartamra az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belül beléphetnek.

16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök