339/2020. (VII. 10.) Korm. rendelet

a Citadella erőd és környezete megújításához és értékőrző fenntartásához szükséges beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint az eljáró hatóságok kijelöléséről

A Kormány

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 12. § (5) bekezdés a)-d) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 6. § a) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 8. § tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Citadella erőd és környezete területén lévő ingatlanokon, valamint az ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon megvalósuló, az 1. mellékletben meghatározott beruházásokkal (a továbbiakban: Beruházások) összefüggő, a 2. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.

(2) A Kormány a Beruházásokkal összefüggő,

a)[1] a 2. melléklet 4. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát,

b)[2]

c)[3]

d)[4] a 2. melléklet 10. és 11. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként a Pest Vármegyei Kormányhivatalt

jelöli ki.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházásokkal összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) a Beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

b) a Beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó - a megvalósítandó építmény megközelítését és működését segítő - útépítési, parkolóépítési, műtárgyépítési, járdaépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési munkákra vonatkoznak.

2. § (1) A Kormány kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítja az 1. mellékletben meghatározott Beruházásokat, amelyek helyszíne és közvetlen környezete az 1. melléklet szerint meghatározott ingatlanok területe.

(2) A Kormány a Beruházások során építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület használatának feltétlenül szükséges időtartamát az 1. melléklet szerint határozza meg.

3. § A Beruházásokkal összefüggő építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, fejlesztési, bontási és beszerzési tevékenység közfeladatnak minősül.

4. §[5] A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispánt jelöli ki.

5. § (1) A Beruházásokkal összefüggésben előzetes régészeti dokumentáció készítése nem szükséges, ha a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az adott beruházáshoz köthetően már rendelkezésre áll.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentum nem áll rendelkezésre, egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.

6. § A Beruházásokkal összefüggésben

a) építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni,

b) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,

c) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni,

d) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye,

e) a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nem kötelező,

f) a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleményét nem kell kikérni,

g) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 27. §-a szerinti közterület alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye.

7. § (1) A Beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő - az előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a természetvédelmi hatósági eljárás kivételével, vagy ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg - nyolc nap.

(2) A Beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő - a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság eljárása kivételével, vagy ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg - öt nap.

(3) A Beruházások helyszíneként érintett, 1. melléklet szerinti ingatlanok vonatkozásában a terepszint alatt ezen ingatlanok által érintett mesterséges pince- és barlangrendszerben a Beruházásokkal összefüggő tartószerkezeti megerősítésekhez szükséges tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés határideje harminc nap.

(4)[6] A Beruházásokkal összefüggő, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő negyvenöt nap.

8. § A Beruházások előkészítésére és megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásoknál az építtető - az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 14. § (2) bekezdés b) pontja alapján - indokolási kötelezettség nélkül dönthet a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárási forma alkalmazása mellett.

9. §[7] A Beruházások megvalósításának helyszíne és annak közvetlen környezete tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (2) bekezdése szerinti, a fás szárú növények védelmére vonatkozó önkormányzati előírások helyett, a magántulajdonban álló ingatlanokon lévő fás szárú növények vonatkozásában is a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 6-8. §-át kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a Budapest Főváros Kormányhivatala által kijelölt, kivágással érintett ingatlan vagyonkezelője vagy a vagyonkezelő tulajdonosának vagyonkezelésében álló, Budapest ugyanazon kerületében elhelyezkedő másik ingatlanon kell teljesíteni.

10. § (1) A Beruházások 1. mellékletben meghatározott helyszíneként szolgáló ingatlanok esetében a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (2) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a)[8] a hatályos településrendezési terv és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b)[9] amennyiben a hatályos településrendezési terv a beépítés és az egyedi építési követelmények (2) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes, vagy azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaznak, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2) A Beruházások 1. mellékletben meghatározott helyszíneként szolgáló ingatlanokon elsősorban intézményi, rekreációs, kulturális, oktatás, művelődés, vendéglátás, egyéb közösségi szórakoztató funkciójú, továbbá szabadidő eltöltését szolgáló vagy turisztikai, kereskedelmi célú építmény és azok kiszolgálóépítményei helyezhetők el, az alábbi sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával:[10]

a) a telkek beépítési módja szabadon álló,

b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 55%,

c) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%,

d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 30 méter,

e) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3 m2/m2,

f) az építési hely az érintett ingatlanok teljes területe,

g) a Beruházásokkal összefüggésben megvalósuló építmények között nem kell telepítési távolságot tartani, a telekhatárokon is csatlakozhatnak egymáshoz,

h) a Beruházásokkal érintett építmény gépjárművel való megközelítése nem korlátozott, gépkocsibehajtó létesíthető,

i) az építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához gépjármű- és autóbuszparkoló- és várakozóhelyet nem kell biztosítani,

j) a közterületről látható hírközlési és egyéb adatátviteli berendezés (antenna) az épületen elhelyezhető,

k)[11] a helyi településrendezési tervben előírt infrastruktúra-fejlesztések elmaradása a Beruházásokkal összefüggő fejlesztés keretében megvalósított épületre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásának nem lehet a feltétele.

(3)[12] A Beruházások 1. mellékletben meghatározott helyszíneként szolgáló ingatlanokon a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 43. § (5c) bekezdésében foglaltakon kívül a műemlék részlegesen lebontható akkor is, ha a (2) bekezdésben meghatározott funkció megvalósításához, az ingatlanokban elhelyezésre kerülő közösségi rendeltetésű intézmények működéséhez, feladatellátásához, az ingatlan közcélú rendeltetéséhez, az ingatlan méltó és fenntartható használatához, valamint hasznosításához szükséges átalakítások érdekében szükséges, és ezek az átalakítások a műemléki értékek aránytalan sérelme nélkül, a műemléki jelleg megtartása és a védelmet megalapozó általános műemléki érték érvényesülése mellett elvégezhetőek.

(4)[13] A Beruházásokkal érintett műemlék építményének, épületének részleges bontása - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - elektronikus építési napló vezetésével engedély nélkül, örökségvédelmi bejelentés alapján végezhető. A hatóság a bejelentési eljárás során a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 70. § (4) bekezdés b) pont ba) és bc) alpontjai helyett a (3) bekezdésben foglaltak érvényesülését vizsgálja.

11. § Az épületek energetikai jellemzőire, illetve a munkahelyek természetes megvilágításának biztosítására vonatkozó előírásokat csak a 10. §-ban meghatározott követelmények figyelembevétele mellett, azzal összhangban kell alkalmazni.

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

13. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

14. §[14] E rendeletnek az egyes beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 617/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. § (2) bekezdés a), c) és d) pontját a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

15. §[15] E rendeletnek a Citadella erőd és környezete megújításához és értékőrző fenntartásához szükséges beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 339/2020. (VII. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 123/2021. (III. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 7. § (4) bekezdését, 10. § (3) és (4) bekezdését, valamint 1. mellékletét a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 339/2020. (VII. 10.) Korm. rendelethez[16]

Az 1. § (1) bekezdése szerinti beruházások

2. melléklet a 339/2020. (VII. 10.) Korm. rendelethez

A Beruházások megvalósításával összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

3. régészeti feltárásokkal kapcsolatos eljárások

4. a közterületen és belterületen lévő fás szárú növények kivágásával és pótlásával kapcsolatos hatósági engedélyezési és bejelentési eljárások,[18]

5. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetési közlekedési berendezések engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,

6. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

7. tűzvédelmi hatósági eljárások,

8. vízügyi és vízvédelmi hatósági és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárások,

9. hírközlési hatósági eljárások,

10. környezetvédelmi hatósági eljárások,

11. természetvédelmi hatósági eljárások,

12. útügyi hatósági eljárások,

13. vasúti és szalagpálya hatósági engedélyezési eljárás,

14. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

15. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

16. földmérési hatósági eljárások,

17. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

18. bányahatósági engedélyezési eljárások,

19. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

20. közegészségügyi hatósági eljárások,

21. területrendezési hatósági eljárások,

22. veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozó iparbiztonsági engedélyezési eljárások,[19]

23. azok az 1-22. pontban nem szereplő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások, amelyek a Beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

24. az 1-23. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.