47/2020. (XII. 10.) ITM rendelet

a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet módosításáról

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 24. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet [a továbbiakban: 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet] 9/A. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) E rendeletnek a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet módosításáról szóló 47/2020. (XII. 10.) ITM rendelet (a továbbiakban: Mód2. rendelet) által módosított 3., 4., 5. és 6. mellékletét - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a Mód2. rendelet hatálybalépését követően felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben első évfolyamon tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(7) A 4. melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 4. KISEBBSÉGPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcímének a Mód2. rendelettel megállapított rendelkezéseit a Mód2. rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdett és oklevél kiadásával le nem zárt mesterképzésben folytatott tanulmányokra is alkalmazni kell, és a meghatározott idegen nyelvi követelmény a Mód2. rendelettel módosított követelmény alapján is teljesíthető.

(8) E rendelet Mód2. rendelettel hatályon kívül helyezett

a) 3. melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET cím 7. MEZŐGAZDASÁGI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcímében,

b) 3. melléklet VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím 8. ÜZLETI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcímében,

c) 3. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím 20. MŰSZAKI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcímében,

d) 3. melléklet X. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 2. SPORT- ÉS REKREÁCIÓSZERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcímében,

e) 3. melléklet XIII. MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET cím 2. KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcímében,

f) 4. melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET cím 14. ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcímében,

g) 4. melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 44. MENTÁLHIGIÉNÉS CSALÁDTUDOMÁNYI ÉS CSALÁDTERÁPIÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcímében és

h) 4. melléklet X. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 68. REKREÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcímében foglalt rendelkezéseit a tanulmányaikat a 2020/2021. tanévben vagy azt megelőzően megkezdő hallgatók esetében továbbra is alkalmazni kell."

2. § A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet

1. 3. melléklet

a) V. JOGI KÉPZÉSI TERÜLET cím 2. MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

aa) alcímében a "MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI" szövegrész helyébe a "SZEMÉLYÜGYI, MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS" szöveg,

ab) alcím 1., 2. és 7. pontjában, valamint 7. pont 7.1.1., 7.1.2. és 7.1.3. alpontjában a "munkaügyi és társadalombiztosítási" szövegrész helyébe a "személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási" szöveg,

b) XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 1. ALKOTÓMŰVÉSZET ÉS MUZIKOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím

ba) 7. pont 7.1.1. alpont a) pontjában a "filozófia történetéről és fogalmi szerkezetéről" szövegrész helyébe a "művészettörténet és más művészetelméleti tudományok világáról" szöveg,

bb) 7. pont 7.1.1. alpont c) pontjában a "filozófia és a társművészetek" szövegrész helyébe a "művészettörténeti, szellemtörténeti kérdésekben és a társművészetek" szöveg,

bc) 7. pont 7.1.2.6. alpont felvezető szövegében az "A" szövegrész helyébe az "Az" szöveg,

bd) 8. pont 8.1.1. alpontjában a "4-16" szövegrész helyébe a "2-18" szöveg,

be) 8. pont 8.1.2. alpontjában az "ismeretek 30-62" szövegrész helyébe az "és gyakorlati ismeretek 34-76" szöveg,

c) XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 10. LÁTVÁNYTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím

ca) 1. alpontjában a "Visual Design" szövegrész helyébe a "Scenography" szöveg,

cb) 2. alpontjában a "General Set Designer" szövegrész helyébe a "Scenographer" szöveg;

2. 4. melléklet

a) III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 4. KISEBBSÉGPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.4. alpontjában a "nyelvből" szövegrész helyébe a "vagy a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti, a nemzetiségek által használt idegen nyelvből" szöveg,

b) V. JOGI KÉPZÉSI TERÜLET cím 5. MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK

ba) alcímében a "MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI" szövegrész helyébe a "SZEMÉLYÜGYI, MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS IGAZGATÁS" szöveg,

bb) alcím 1. pontjában a "munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási" szövegrész helyébe a "személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatás" szöveg,

bc) alcím 2. pontjában és 8. pont 8.1.1., 8.1.2. és 8.1.3. alpontjában a "munkaügyi és társadalombiztosítási" szövegrész helyébe a "személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási" szöveg,

c) XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 17. KARMESTER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.4. alpontjában az "ismeretek" szövegrész helyébe az "ismeretei" szöveg,

d) XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 26. LÁTVÁNYTERVEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím

da) 1. pontjában a "Production Design" szövegrész helyébe az "Art of Scenography" szöveg,

db) 2. pontjában a "Production Designer" szövegrész helyébe az "Artist in Scenography" szöveg,

e) XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 31. RESTAURÁTOR-MŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK alcím

ea) 1. alpontjában az "Art Restoration" szövegrész helyébe az "Art Conservation-Restauration" szöveg,

eb) 2. alpontjában az "Art Restorer" szövegrész helyébe az "Art Conservator-Restorer" szöveg

lép.

3. § Hatályát veszti a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet

1. 3. melléklet

a) I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET cím 7. MEZŐGAZDASÁGI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme,

b) VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím 8. ÜZLETI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme,

c) VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím 20. MŰSZAKI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme,

d) X. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 2. SPORT- ÉS REKREÁCIÓSZERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme,

e) XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 1. ALKOTÓMŰVÉSZET ÉS MUZIKOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím

ea) 7. pont 7.1.2.6. alpont a) pont 10. francia bekezdése,

eb) 7. pont 7.1.2.6. alpont b) pont 15. francia bekezdése,

ec) 8. pont 8.1.2. alpontjában a "- hangszeres előadó-művészet: 4-14 kredit;" szövegrész,

ed) 8. pont 8.2. alpontjában az "élő" szövegrész,

f) XIII. MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET cím 2. KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme;

2. 4. melléklet

a) I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET cím 14. ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcíme,

b) II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 44. MENTÁLHIGIÉNÉS CSALÁDTUDOMÁNYI ÉS CSALÁDTERÁPIÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcíme,

c) X. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 68. REKREÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcíme.

4. § A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

5. § A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

6. § A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

7. § A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 6. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Dr. Palkovics László s. k.,

innovációért és technológiáért felelős miniszter

1. melléklet a 47/2020. (XII. 10.) ITM rendelethez

1. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 13-15. alcímmel egészül ki:

"13. AGRÁR- ÉS ÜZLETI DIGITALIZÁCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: agrár- és üzleti digitalizáció (Agricultural and Business Digitalization)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat

- szakképzettség: agrár-digitalizációs mérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agri-digitalization Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. A képzési idő félévekben: 7 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621/0810

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja agrár-digitalizációs mérnökök képzése, akik képesek a hazai és nemzetközi agrárgazdaság területén agrár-digitalizációs és IoT eszközöket üzemeltetni, működtetni, továbbá az ágazati sajátosságok figyelembevételével képesek agrár-digitalizációs fejlesztési feladatok megoldására, a hazai és nemzetközi agrár-digitalizáció különböző területein középvezetői feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. Az agrár-digitalizációs mérnök

a) tudása

- Részletekbe menően elsajátítja a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság, agrárium mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, törvényszerűségeit, folyamatait és összefüggéseit, továbbá ismeri a kapcsolódó szakterületek terminológiáját. Jól ismeri az agrárökonómia szakszókincsét, az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait.

- Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre. Ismeri az agrárgazdaság általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, az agrárium kapcsolódását a közgazdasági és üzleti szférához.

- Tisztában van az agrárüzleti szektor működésének és fejlődésének ügyviteli, számviteli és pénzügyi hátterével. Átfogóan ismeri az agráriumban használt fontosabb agrár-digitalizációs eszközöket, ügyviteli, tervezési, elemzési, telepirányítási szoftvereket.

- Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit. Átfogóan ismeri az agrárgazdasághoz kapcsolódó hazai és európai uniós jogi szabályozást.

- Ismeri az agrárgazdasági vállalkozások, egyéb gazdálkodó szervezetek által menedzselt projektek tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit. Rendelkezik azzal a tudással, amely szükséges ahhoz, hogy egyénileg, illetve csoportmunkában elkészítsen projektterveket, illetve uniós és hazai finanszírozású pályázatokat.

- Ismeri és érti a hazai agrárgazdaság működéséhez kapcsolódó hazai és uniós szakigazgatás rendszerét, valamint a szakterületén lejátszódó folyamatokat, a köztük lévő összefüggéseket.

- Ismeri a vidék- és területfejlesztés működésének sajátosságait (a mezőgazdaság vidékfenntartó és vidékfejlesztő szerepét) és a sajátosságok okait. Ismeri az emberi jólét és az agrárágazat kapcsolatát, az agrárágazat kulturális relációit, kultúrákon átívelő szerepét és hagyományait. Ismeri a vidékgazdaság, a társadalom és az agrárágazat viszonyát, a közösségfejlesztés társadalmi szükségességét, a kapcsolódó környezetpolitikai összefüggéseket.

- Tisztában van a tájhasznosítási, az ökológiai és az integrált termelési technológiákkal, különös tekintettel a precíziós gazdálkodásra. Ismeri a gazdasági, társadalmi, ökológiai értelemben vett fenntartható élelmiszergazdaságban megvalósuló innovatív fejlesztések megvalósíthatóságának szakmai és pénzügyi feltételrendszerét és alapelveit. Ismeri a fejlesztések, beruházások megvalósításához szükséges finanszírozási források értékelését és pénzügyi megtérülési elemzések módszertanát.

- Tisztában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és információ-feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereivel, valamint azok korlátaival is. Ismeri és használja az agrárökonómiai kutatások kvantitatív és kvalitatív elemzési és szoftvertámogatású módszereit. Ismeri az agrárökonómia sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait, a részterületek tervezésének, mérésének és elemzésének módszereit. Rendelkezik azon ismeretek körével, melyek szükségesek gazdaságtudományi képzési területen folyó mesterképzésbe való belépéshez.

b) képességei

- A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően képes kis-, közepes, esetleg nagyobb agrárvállalkozások szakterületével releváns szervezeti egységeinek vezetésére. Gazdálkodó szervezetekben átfogó agrárgazdasági és informatikai funkciót lát el, összetett agrárüzleti folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik. A tanult ismeretek és megszerzett tapasztalatok birtokában képes akár saját vállalkozás irányítására és működtetésére is. Munkája során együttműködik a kapcsolódó szakterületek érintettjeivel.

- Képes az agráriumban a termelési folyamatok megszervezésére, ellenőrzésére, elemzésére és értékelésére. Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.

- Gazdálkodási folyamatokban, projektekben, csoportos feladatmegoldásokban vesz részt, középvezetőként a szakterületéhez kapcsolódó tevékenységet tervezi, szervezi és értékeli. Képes az agrárgazdaság területén innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére és irányítására, továbbá a kutatási eredmények gyakorlatban történő hasznosításának menedzselésére.

- Képes az agrárgazdaságban érdekelt vállalkozások alapításával, működtetésével, megszüntetésével kapcsolatos elemző, döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységek magas színvonalú ellátására. Önállóan és csapatban dolgozva részt tud venni üzleti, operatív, taktikai és stratégiai tervek kidolgozásában és megvalósításában. Képes az agrárium működéséhez kapcsolódó korszerű informatikai eszközök, szoftverek alkalmazására, használatára, szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra magyar és legalább egy idegen nyelven.

- Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret. Képes felismerni egy-egy gazdasági intézkedés környezetre gyakorolt negatív vagy pozitív hatásait.

- Képes komplex módon elemezni egy meghatározott vidéki térség problémáit, lehetőségeit és képes tanácsot adni a fejlesztés lehetséges irányairól, aktívan bekapcsolódva a területi tervezési feladatok ellátásába. Képes mérlegelni az adott vállalati, intézményi vagy közösségi projektek hatásait a vidék gazdasági, társadalmi és természeti környezetére vonatkozóan. Alkalmas az agrobiznisz egyes területei által érintett vidéki területeken élő emberek életfeltételeinek, megélhetésének javítására, a rendelkezésre álló források integrálására, a lokális gazdaság fejlesztésére és a fenntartható fejlődés megteremtésére.

- Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására. Magas szinten használja az agrárökonómia ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait. Rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel. Az agrárökonómia egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít. Képes menedzselni a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását.

c) attitűdje

- Kreativitás szakmai kérdésekben; jó problémafelismerő és -megoldó képesség; elemző és szintetizáló képesség; elkötelezettség a fenntarthatóság elve mellett; jó kommunikációs és együttműködési képesség; szakmai felelősségtudat; szakmai továbbképzés iránti igény.

- Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, melyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal. Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre. Az agrárgazdaság és informatika legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári, műveltségi elemeket.

- Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében. Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottjait is ösztönzi, segíti és támogatja.

- Nyitott és befogadó az agrárium és a gazdaságtudomány, valamint a szakinformatika új eredményei iránt, továbbá azonosul a tudományos kutatás etikai szabályaival és normarendszerével. Nyitott mások eltérő véleményére, ha azok szakmai indokokkal kellően alátámasztottak és hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.

- Azonosul az élethosszig tartó tanulás koncepciójával, törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa. Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.

d) autonómiája és felelőssége

- Jelentős mértékű önállósággal végzi átfogó és speciális agrár-digitalizáció menedzsment kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását. Kialakított szakmai véleményét döntési helyzetekben önállóan képviseli. Önállóan választja ki és alkalmazza a releváns probléma-megoldási módszereket, önállóan és csapatban lát el agrárgazdasági- és informatikai döntés-előkészítő feladatokat.

- Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért. Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottjai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel. Egy adott szervezeti cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását és képességeit.

- Felelősen gondolkodik a gazdasági döntések környezeti és társadalmi hatásairól, valamint az agrárgazdaságban működő vállalkozások társadalmi és környezeti felelősségvállalásáról.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- Gazdaságtudományi alapismeretek (gazdaságtudományi, jogi és közigazgatási ismeretkörök a gazdasági folyamatok megértéséhez elsajátításához) 25-35 kredit, amelyből

- gazdaságmatematikai, informatikai ismeretek 5-15 kredit,

- közgazdaságtani, statisztikai ismeretek 10-15 kredit,

- agrár- és gazdasági jogi ismeretek, közigazgatási alapismeretek 5-15 kredit.

- Agrártechnológiai és agrár-természettudományi alapismeretek (az egyes mezőgazdasági ágazatok termelési folyamataihoz szükséges agrár-természettudományi és mezőgazdasági alapismeretek 20-30 kredit, amelyből

- növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési, élelmiszerlánc-biztonsági alapismeretek 15-25 kredit,

- mezőgazdasági műszaki alapismeretek 4-10 kredit,

- vízgazdálkodási, környezetgazdálkodási ismeretek 4-8 kredit.

- Agrárgazdasági és vállalkozási alapismeretek (a gazdasági, agrárpolitikai, vállalkozástervezési folyamatok megértéséhez szükséges agrárgazdasági és vállalkozásfejlesztési ismeretek) 35-45 kredit amelyből

- pénzügy és számviteli, pályázati támogatási ismeretek 5-15 kredit,

- mezőgazdasági üzemtani ismeretek 5-15 kredit,

- szaktanácsadási és agrárkereskedelmi ismeretek 5-10 kredit,

- marketing, logisztikai ismeretek 5-10 kredit,

- regionális gazdaságtani és vidékpolitikai ismeretek 5-15 kredit,

- vidékfejlesztési ismeretek 4-10 kredit,

- menedzsment és emberi erőforrás gazdálkodási ismeretek 5-10 kredit.

- Agrárinformatikai és üzleti digitalizáció szakmai ismeretek 60-70 kredit

- agrárinformatikai ismeretek, adatfeldolgozás és vizualizáció, agrár adatbázisrendszerek, agrármenedzsment rendszerek, mezőgazdasági telepirányítási rendszerek, a logisztika, a marketing, a minőségbiztosítás, a projektmenedzsment, az élelmiszerbiztonság informatikai támogatásának infokommunikációs eszközei, ágazati információs rendszerek, szakigazgatási rendszerek, ellátásilánc- és értékteremtő folyamatok menedzsmentje, okos (smart) mezőgazdaság, speciális szakágazati információs rendszerek, integrált vállalatirányítási rendszerek.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelmények

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze:

- a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódó, összesen legalább három hét gyakorlati képzésből, valamint

- egy félévig (tizenkettő-tizenöt hétig) tartó, külső gyakorlati helyen folyó szakmai gyakorlatból.

14. ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: állattenyésztő mérnöki (Animal Husbandry Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat

- szakképzettség: állattenyésztő mérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animal Husbandry Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. A képzési idő félévekben: 7 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621/0811

7. Az alapképzési szak képzési célja és szakmai kompetenciák

A képzés célja állattenyésztő mérnökök képzése, akik állattenyésztési, növénytermesztési, műszaki, gazdasági és informatikai tudásuk birtokában ismerik a hazai és Európai Unió mezőgazdaságát, azon belül is az állattenyésztés gazdasági és társadalmi szerepét. Képesek az állati termék-előállítás közvetlen irányítására, egy adott gazdaságban alkalmazott technológiai folyamatok szükség szerinti módosítására, új technológiák bevezetésére. Munkájuk során olyan megoldásokat keresnek és részesítenek előnyben, amelyek a társadalom és az egyének egészségének megóvását támogatják, illetve a környezet védelmét is szem előtt tartják. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. Az állattenyésztő mérnök

a) tudása

- Ismeri a mezőgazdasági termelést, azon belül az állati termék-előállítást megalapozó természettudományi, műszaki-technológiai, élelmiszerlánc-biztonsági, gazdálkodási és gazdasági alapfogalmakat.

- Ismeri a mezőgazdasági ágazatokban, de különösen az állattenyésztésben használatos korszerű technológiákat és azok gyakorlati alkalmazását, rendelkezik digitális kompetenciákkal.

- Ismeri a precíziós gazdálkodás alapjait és annak gyakorlati alkalmazását.

- Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.

- Ismeri az agrárium intézményrendszerének felépítését, jogi szabályozását, támogatási és ösztönző rendszereit.

- Birtokában van mindannak az ismeretnek, amely képessé teszi szabatos szakmai kommunikációra, mezőgazdasági termelésben való közvetlen részvételre, annak támogatására, továbbá K+F+I projektek gyakorlati megvalósításában való aktív - operatív -szereplésre.

b) képességei

- Képes állattenyésztési ágazatot, főágazatot vagy azt kiszolgáló más ágazatot vezetni, szakszerűen irányítani.

- Képes családi gazdaságot alapítani és vezetni.

- Képes a mezőgazdasági termelés, de különösen az állati termék-előállítás folyamatában fellépő rutinszerű problémák felismerésére és annak megszüntetésére.

- Képes az élelmiszerlánc-biztonsági alapelveket betartani és betartatni az élelmiszer előállítása során.

- Folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi, állatvédelmi, állatjóléti, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.

- Ismeri a környezet és a mezőgazdasági termelés, állati termék-előállítás egymásra hatását és képes munkájában komplex szemlélettel dönteni.

- Állattenyésztési, mezőgazdasági vállalkozások középvezetőjeként rendelkezik megfelelő kooperációs képességgel, melynek révén a szakmai utasításokat egyértelműen tudja értelmezni és közvetíteni a beosztottjai felé.

- Képes a gazdasági haszonállatok, társ- és hobbiállatok egészségét veszélyeztető betegségek, elváltozások felismerésére, illetve azonosítására, a szükséges preventív és invazív állategészségügyi technológiák megtervezésére és végrehajtására.

- Képes az állattenyésztési ágazatra vonatkozó előírások, jogszabályok értelmezésére, azokat betartja és betartatja.

- Megfelelő kommunikációs képességgel rendelkezik, amely alkalmassá teszi szakmai véleményének, álláspontjának megfogalmazására és - vita esetén - annak megvédésére.

c) attitűdje

- Szakmai kérdésekhez konstruktívan, problémamegoldó módon áll hozzá.

- Érdeklődő a mezőgazdaság bármely szektorában felmerülő problémák, az újabb termelési irányzatok megismerése iránt, és törekszik azok megoldására, illetve bevezetésére.

- Felelősséget érez az élelmiszerlánc-biztonsági feltételek betartásáért.

- Szakmai döntéseiben fontos szerepet játszik a társadalom és az egyéni egészség és a környezet védelme.

- Munkája során önálló szakmai feladatellátásra törekszik.

- Önállóan, felelősséggel tervezi meg szakmai életpályáját.

- Ennek megfelelően folyamatosan képezi magát, tájékozódik a mezőgazdasági, állattenyésztési technológiák területén zajló kutatás-fejlesztési eredményekről, különös tekintettel a precíziós gazdálkodásra.

- Érzékeny a mezőgazdasági, állattenyésztési termelés környezetvédelmi, állatjóléti, élelmiszerbiztonsági vonatkozásai iránt, és így nyilvánul meg álláspontjának megfogalmazásában és napi munkájában egyaránt.

d) autonómiája és felelőssége

- Képes önállóan tevékenykedni a mezőgazdasági termelést kiszolgáló szolgáltatói, kereskedelmi szektorokban, különböző méretű és jellegű mezőgazdasági vállalkozások termelői és operatív irányítói feladatainak ellátására, szakmai tanácsadásra.

- A feladatai ellátása során fellépő döntéseiért, saját és a rábízott munkaerő munkájáért felelősséget vállal.

- Szakmai ismeretei alapján képes a munkaterületét érintő K+F+I projektek munkatervének önálló összeállítására, és vállalja a fejlesztési tevékenység közvetlen irányításának felelősségét.

- Érti és hitelesen képviseli a mezőgazdaság bármely szektorának fontosságát, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt.

- Elkötelezett a mezőgazdasági termelés pozitív társadalmi megítélésének fenntartása, javítása iránt.

- Szakmai kommunikációjában felelősen képviseli szakmai meggyőződését.

- Véleményét önállóan, szakmailag megalapozottan és felelőssége tudatában fogalmazza meg.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- természettudományos alapismeretek [az általános és specifikus mezőgazdasági ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges általános természettudományos (botanikai, zoológiai, kémiai, genetikai, állatélettani) ismeretek] 15-20 kredit;

- mérnöki alapismeretek (műszaki, informatikai ismeretek) 5-10 kredit;

- állattenyésztési, növénytermesztési és technológiai alapismeretek [az egyes állattenyésztési ágazatok specifikus ismereteinek elsajátításához szükséges alapozó mezőgazdasági (állattenyésztési, növénytermesztési, biotechnológiai, mikrobiológiai, takarmányozástani, élelmiszerlánc-biztonsági) ismeretek] 15-30 kredit;

- gazdasági és humán alapismeretek (a hazai és nemzetközi agrárgazdaság intézményrendszere, a mezőgazdasági termelés jogi és gazdasági szabályozásának alapjai, vállalkozói és pénzügyi ismeretek, vidékfejlesztési, kommunikációs és vezetési ismeretek, projektmenedzsment szaktanácsadás ismeretek) 15-20 kredit;

- állattenyésztő mérnöki szakmai ismeretek (az állati termék előállításához kapcsolódó gazdasági, társadalmi ismeretek, állattenyésztés, szaporítás és állatnemesítés, tartástechnológia, állategészségügy, állatjólét, takarmánynövény-termesztés, gyepgazdálkodás, telepirányítás, precíziós gazdálkodás, mezőgazdasági termék-előállítás ismeretei) 75-100 kredit.

8.1.2. A sajátos kompetenciákat eredményező, az agrárium egy-egy szektorában történő elméleti, gyakorlati elmélyülést lehetővé tevő és a következő képzési szinten történő továbbtanulás lehetőségét megalapozó, választható ismeretek kredithányada a képzés egészén belül 10-20 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze:

- a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan tanévenként összesen két hét gyakorlati foglalkozásból (fizikai és állattenyésztési munkagyakorlat formájában -kritériumtárgyakként), valamint

- egy félévig (tizenkettő-tizenöt hétig) tartó szakmai gyakorlatból (30 kredit; egy-egy állattenyésztési, mezőgazdasági ágazat, üzem működésének, a hatékony és gazdaságos termelés megvalósítási gyakorlatának komplex megismerése céljából).

15. MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS KÖRNYEZETTECHNOLÓGIAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki (Agricultural Water Management and Environmental Technology Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat

- szakképzettség: mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Water Management and Environmental Technology Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. A képzési idő félévekben: 7 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621/0811

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnökök képzése, akik képesek a mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai folyamatok üzemeltetési feladatainak ellátására, illetve a tervezésében való közreműködésre. Rendelkeznek a fenntartható termelés közvetlen irányításához, a technológiai folyamatok szükség szerinti módosításához, illetve új technológiák bevezetéséhez szükséges ismeretekkel. Ismerik az alkalmazható mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiákat és eljárásokat, melyek segítségével képesek klímaadaptációs megoldások kidolgozásában való részvételre, annak megvalósítására, szakterület érintő szakigazgatási alapfeladatok ellátására, regionális és határokon átnyúló agrár- és környezeti kérdések kezelésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnök

a) tudása

- Ismeri a mezőgazdasági termelést megalapozó természettudományi, műszaki, informatikai, technológiai és gazdasági alapfogalmakat, azokat szabatosan kezeli.

- Ismeri a hidrológiai alapfolyamatokat.

- Ismeri a mezőgazdasági termelés hatásait a természetes ökoszisztémákra, tisztában van azok gazdasági hatásaival.

- Ismeri a mezőgazdasági és élelmiszeripari, illetve az ezekhez kapcsolódó iparágak termelési folyamatait.

- Ismeri a mezőgazdasági célú vízgazdálkodási problémákat és az azzal kapcsolatos prevenciós és kárelhárítási eljárásokat.

- Ismeri a mezőgazdasági környezeti terhelési problémákat és az azzal kapcsolatos prevenciós és kárelhárítási eljárásokat.

- Ismeri a természet és tájvédelem gyakorlati megoldásait.

- Tisztában van a talaj- és vízvédelem fontosságával, annak elméleti és gyakorlati ismeretanyagával.

- Ismeri a klímaváltozás okozta új kihívásokat, felismeri az adaptáció fontosságát.

- Ismeri a mezőgazdaságban használatos modern öntözési és belvíz-gazdálkodási technológiákat, illetve azok gyakorlati alkalmazási és fejlesztési oldalát egyaránt.

- Ismeri a különféle művelési ágak sajátosságait (szántóföldi, gyümölcsös, üvegházi), azok vízellátási igényeit és környezeti vonatkozásait.

- Ismeri az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás elveit és gyakorlatát.

- Ismeri a felszín alatti vízkészletek védelmével kapcsolatos előírásokat.

- Ismeri a mezőgazdasági hulladék hasznosításának gyakorlati alkalmazási és fejlesztési oldalát, a komposztálási és biogáz-hasznosítási lehetőségeket.

- Tisztában van a fenntartható mezőgazdasági tevékenység alapelveivel, annak környezettechnológiai eszközkészletével.

- A fenntartható gazdálkodás megvalósulása érdekében ismeri és alkalmazni tudja a körforgásos gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás ismérveit, gyakorlatát.

- Ismeri a mezőgazdaságban rejlő megújuló energia potenciált, a különféle energiatípusokat és azok gyakorlati hátterét.

- Ismeri a mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai K+F+I tevékenységet, érti annak összefüggéseit.

- Ismeri és érti a széleskörűen értelmezett vízgazdálkodási és környezettechnológiai műveletek elveit, gépeit, berendezéseit és műszereit, valamint ezek működését a gyakorlatban is.

- Ismeri továbbá a természetvédelmi területek, a vizes élőhelyek sajátosságait, illetve azok rekonstrukciós feladatait.

- Ismeri a szakma hazai és nemzetközi helyzetét.

- Rendelkezik a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó etikai és jogszabályi ismeretekkel.

b) képesség

- Képes öntöző- és belvíz-gazdálkodási rendszerek üzemeltetésére.

- Képes területi vízgazdálkodási folyamatok megoldásában részt venni.

- Képes a víz-keretirányelvek vízgyűjtőszintű betartására.

- Képes mezőgazdasági vízgazdálkodási folyamatok tervezésében való közreműködésre és az üzemeltetési feladatok ellátására.

- Képes kisvízfolyások és csatornák üzemeltetésére, vizes élőhelyek rehabilitációjára és fenntartására.

- Kompetens a talaj és vízminőség-védelmi analitikában.

- Képes közreműködni árvízvédelmi feladatok végrehajtásában.

- Képes meliorációs munkák megvalósítására.

- Képes vízkárelhárítási munkákban közreműködni.

- Képes talajok kármentesítésében részt venni.

- Képes a természetvédelem és tájvédelem gyakorlati feladatainak ellátására.

- Képes a mezőgazdasági és ahhoz kapcsolódó iparágak folyamatai során keletkező emisszió, hulladékok, szennyvizek menedzsment és technológiai feladatainak feltárására, kockázatértékelésre és megoldásra.

- Képes bioenergetikai üzemeltetési feladatok elvégzésére.

- Képes mezőgazdasági vízgazdálkodás és mezőgazdasági környezettechnológia szakterületén belül a fenntarthatóság kívánalmait szem előtt tartva mezőgazdasági klímaadaptációs folyamatok elvégzésére.

- Jó kommunikációs képességekkel bír, a szakmai nyelvet adekvátan használja.

- Egyaránt képes terepi és laboratóriumi munkavégzésre.

- Jelentős a mezőgazdasági technológiai eljárások és öko-innovációk témakörében való jártassága.

- Képes családi gazdaságot alapítani és vezetni.

- Képes kutatómunka keretében fejlesztési és innovációs feladatokban való részvételre, a kapott utasításokat értelmezni és a szabályok betartásával végrehajtani azokat.

- Alkalmas szaktanácsadási feladatok elvégzésére a vízgazdálkodás és a környezettechnológia témaköreiben.

- Képes részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében.

- Képes az önképzésre, az ehhez szükséges módszerek alkalmazására és források használatára.

- Képes eligazodni a szakmájukhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai és társadalmi eseményekben hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

- Képes követni a technológia fejlődését, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak ágazatához.

- Képes alkalmazni az új eljárásokat.

- Képes szervezett keretek közt zajló csapatmunkában hatékonyan részt venni.

- Képes projektekben való részvételre, különös tekintettel az előkészítési és kivitelezési feladatokra.

c) attitűd

- A feladatokhoz felmerülő problémákhoz konstruktívan áll hozzá.

- Természet- és környezettudatos gondolkodású.

- A fenntarthatóság alapelveit a gyakorlatban is követi, alkalmazza.

- Felelősségtudatos.

- Munkájára igényes.

- Munkája és szakmája iránt elkötelezett.

- Szakmai nyitottság jellemzi.

- Magas szintű és kreatív problémafelismerő- és -megoldó képességű.

- Fogékony az új szakmai ismeretek befogadására.

d) autonómia és felelősség

- Önálló észrevételei és szakmai meglátásai vannak.

- Bizonyos szintű munkákban koordinálást igényel.

- A szabályok szerint jár el a terepi és a laboratóriumi munkavégzése során.

- Felelősséget érez a saját és munkatársai munkájával kapcsolatban.

- A rábízott tárgyi eszközöket felelősen használj a.

- Szakmai feladatát önállóan végzi.

- Csapatmunkában konstruktív.

- Kommunikációjában szakmailag hiteles, a megfontoltság és a felelősségtudat jellemzi.

- Önállóan tervezi meg saját szakmai előmenetelét.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- mérnöki alapismeretek: mérnöki matematika, mérnöki fizika, hidraulika, általános gépészeti ismeretek, geodézia, statisztika, felszíni és felszín alatti vízkészletek hidrológiája 20-25 kredit;

- természettudományos alapismeretek: kémia (szervetlen és szerves), biológia (mikrobiológia, hidrobiológia), mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani és agrokémiai alapjai, ökológia, természet és tájvédelem 15-25 kredit;

- mezőgazdasági alapismeretek: földműveléstan, földhasználat, öntözéses növénytermesztés, gyepgazdálkodás, állattenyésztés, kertészeti termelés, növényvédelem; precíziós vízgazdálkodás, agrometeorológia 15-25 kredit;

- agrár-gazdasági és humán alapismeretek: víz és környezetgazdaságtan, hazai és nemzetközi agrárgazdaság intézményrendszere, mezőgazdasági termelés, valamint környezet- és természetvédelem jogi és gazdasági szabályozásának alapjai, munkavédelmi és munkabiztonsági ismeretek; vízpolitika-vízjog 10-15 kredit;

- vízkezelési, vízhasználati, talajvédelmi és környezettechnológiai ismeretek [vízgépészeti és vízépítési ismeretek, mezőgazdasági vízgazdálkodás, árvízvédelem és vízkárelhárítás, vizes élőhelyek üzemeltetése, öntözéstechnológia, belvízgazdálkodás, talajvédelem, akvakultúra, vízgazdálkodási informatika és monitoring (GIS, távérzékelés), környezetgazdálkodáskörnyezettechnológia (levegőtisztaság-védelem, talajkármentesítés, víz- és szennyvízkezelés, műszaki kockázatelemzés) mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékkezelés, megújuló energia, agrárerdészet] 70-90 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez valamelyik élő idegen nyelvből, amelyiken a szakmának tudományos irodalma van, komplex középfokú (B2 szintű) államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan két hetes gyakorlati képzésből, valamint egy félévig tartó, külső gyakorlati helyen, gazdálkodó szervezetnél megszervezett szakmai gyakorlatból áll."

2. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 9. alcímmel egészül ki:

"9. FILOZÓFIA, POLITIKA, GAZDASÁG ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: filozófia, politika, gazdaság (Philosophy, Politics, Economy)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség: gazdaság és politikai kapcsolatok szakember

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Political and Economy Studies

3. Képzési terület: társadalomtudomány

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: elmélet orientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 311/0312.

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan gazdasági szakemberek képzése, akik társadalomtudományi és humán szakterületek ismereteit ötvözve filozófiai, politikatudományi és közgazdasági tudást szereznek. A képzésben az alapvető fogalmi és elméleti ismeretek elsajátítása birtokában képessé válnak a társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok, az ilyen természetű nemzeti és globális kihívások közötti összefüggések interdiszciplináris megközelítésére és értelmezésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A gazdaság és politikai kapcsolatok szakember

a) tudása

- Ismeri a filozófia alapvető kérdéseit, fogalmait, klasszikus szerzőit, irányzatait.

- Ismeri a társadalomtudományok eredetét, fogalmait.

- Érti és átlátja a politika és gazdaság összefüggéseit, a politikatudomány és a közgazdaságtan alapvető elméleteit, továbbá elemzései módszereit.

- Tisztában van a legmeghatározóbb nemzeti és nemzetközi társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekkel.

- Fel tudja tenni az interdiszciplináris tudományterület alapvető kérdéseit.

- Ismeri az önálló tudományos munka akadémiai kritériumait és értékelésének szempontjait.

b) képességei

- Képes a politikai és a gazdasági folyamatok, jelenségek komplex értelmezésére, etikai aspektusainak fölismerésére.

- Képes társadalmi, gazdasági és politikai problémák azonosítására, a lehetséges válaszok értelmezésére, összevetésére, kritikai elemzésére.

- Képes a klasszikus szerzők és kortárs gondolkodók műveinek interpretálására.

- Képes a tudományterület eredményeinek önálló követésére, elméletei és modelljei értelmezésére, alkalmazására és hasznosítására.

- Képes az önálló munkájához szükséges módszerek alkalmazására, adatok kezelésére és interpretálására.

c) attitűdje

- Interdiszciplinaritás iránti fogékonysággal, innovatív megközelítések iránti érzékenységgel rendelkezik.

- Elméletileg igényes, módszertanilag tudatos.

- Körültekintő, érdeklődő és fogékony a társadalmi problémákra.

- Tágabb összefüggéseket keres a politika, gazdaság és társadalom jelenségeinek vizsgálatakor.

- A lényegre összpontosít, miközben a részletekre is odafigyel.

- Feladattudatos és problémamegoldásban kiemelten motivált.

- Kritikai gondolkodás jellemzi.

- Saját későbbi karrierjét tudatosan mérlegeli.

- Felelősségteljes, toleráns magatartást tanúsít, mások véleményét tiszteletben tartja.

- Elkötelezett a tudományterület gazdagítása mellett.

- Naprakész és igényli tudása állandó bővítését.

- Mind egyéni, mind csoportos, felelősségteljes szakmai munkára alkalmas.

d) autonómiája és felelőssége

- Önállóan végzi munkáját, eredményeit szakmailag megalapozott érvekkel támasztja alá.

- Véleményét önállóan, alternatívák igénylésével, megjelenítésével és azok iránti nyitottsággal képviseli.

- Saját munkájáért etikai és szakmai felelősséget vállal.

- Saját eredményeit magabiztosan helyezi el a tudományos elképzelések, irányzatok, modellek hálójában.

- Problémafeltárásban, elemzésben és gondolkodásában autonóm.

- Autonómiájában is tiszteli és követi a tudományosság etikai normáit.

- Interdiszciplináris tájékozottságának megfelelően komplex megközelítésmód jellemzi.

- Felelősségteljesen vesz részt kutatási és fejlesztési projektekben.

- Példát mutat és mintát ad társainak és a környezetében dolgozóknak.

8. Az alapképzés jellemzői:

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- alapozó és általános ismeretek [filozófia (klasszikus filozófia, civilizáció és műveltség, etika), politikatudomány (politikai alapfogalmak, összehasonlító politikatudomány), közgazdaságtan (közgazdasági gondolkodás alapjai, egyének és intézmények viselkedése, elemzési keretek, modellek), módszertani ismeretek (logika, kutatásmódszertan, statisztika, akadémiai írás), további társadalomtudományi ismeretek (pszichológia, szociológia)] 40-50 kredit;

- filozófiai, politikai és gazdasági multi- és interdiszciplináris szakmai ismeretek 60-80 kredit:

- gazdaság- ás társadalomtörténet, politikai és közgazdaságtani eszmetörténet, politikai és gazdaságszociológia, politikai és gazdaságpszichológia;

- politikai filozófia, politikai és gazdasági etika, analitikus filozófia, értékelmélet, esztétika, tudományfilozófia;

- politikai szervezetek és modellek; helyi és központi kormányzás; politikai kommunikáció; nemzetközi politika, geopolitika, biztonságpolitika; közpolitika, állam és közigazgatás; európai integráció, globalizáció és regionalizmus;

- közösségi gazdaságtan, közösségi döntések elmélete; nemzetközi gazdaságtan, fejlődésgazdaságtan; gazdasági rendszerek, intézmények és gazdaságpolitika; kísérleti és viselkedési közgazdaságtan; játékelmélet gazdasági és politikai alkalmazásai; nemzetközi pénzügyek és pénzügyi rendszerek; innováció;

- gazdasági jog, közjog, alkotmánytan, kommunikáció és média;

- haladó módszertani ismeretek (kutatástervezés, ökonometria, nagy adatbázisok elemzése, survey módszerek).

8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret. A választható szakmaspecifikus ismeretek aránya 30-60 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges."

3. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 9. alcímmel egészül ki:

"9. KÖZGAZDASÁGI ADATELEMZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: közgazdasági adatelemzés (Economic Data Analysis)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség: közgazdász közgazdasági adatelemzés alapképzési szakon

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Data Analysis

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 314/0311

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja a Data Science, adatbányászat, adatelemző területen jártas közgazdászok képzése, akik képesek matematikai, informatikai, leíró és következtető statisztikai ismereteik alapján adatbázisok kezelésére, az azokban lévő információk feldolgozására és az információk kreatív felhasználására, az adatokban lévő információk vizualizálására, tartalmi elemzésére, döntéselőkészítő jellegű interpretálására, alapszintű elemzési, döntés-előkészítési feladatok elvégzésére egyes közgazdasági-társadalomtudományi területeken. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. Közgazdasági adatelemzés szakon a közgazdász

a) tudása

- Ismeri a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek alapvető elméleteit és jellemzőit, birtokában van az alapvető információgyűjtési, matematikai és statisztikai elemzési módszereknek.

- Ismeri a közgazdaságtani elemzések fogalomrendszerét.

- Elsajátította a gazdasági szereplők döntéseit befolyásoló tényezőkre vonatkozó ismereteket, továbbá azokat az összefüggéseket, amelyek révén a döntésekből és a piaci folyamatokból kialakul a gazdasági esemény.

- Ismeri azokat a kapcsolódási pontokat, amelyeken keresztül a piaci és gazdaságpolitikai intézményrendszer képes befolyásolni a gazdasági eseményeket.

- Ismeri és értő módon használja a szakmai eredmények közlésének tartalmi és formai követelményeit.

- Megszerzett tudásának elemei továbbá: erős programozási készségek (R nyelv); adatbáziskezelési és big data ismeretek; adatbányászat, gépi tanulás; adatminőségi [DSM (data source management); DQM (data quality management)] ismeretek; statisztikai modellek építése, fejlesztése, elemzése és alkalmazása; az ökonometriai modellalkotás jellegzetességeinek ismerete; releváns speciális statisztikai területek ismerete (bayes-i statisztika); az adatelemzési feladatokhoz szükséges statisztikai programcsomagok ismerete; kvantitatív elemzések, jelentések készítése, jártasság dinamikus jelentésgenerálásban; üzleti kimutatások tervezése, vizualizációs eszközök, prototípus riportok készítése, scaling.

b) képességei

- Erős analitikus és problémamegoldó képességgel rendelkezik, képes a problémák azonosítására és megoldására.

- A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat tesz, döntéseket hoz ismert és részben ismeretlen - hazai, illetve nemzetközi - környezetben.

- Követi és értelmezi a világgazdasági, nemzetközi üzleti folyamatokat, a gazdaságpolitika és a szakterület szerint releváns, kapcsolódó szakpolitikák, jogszabályok változásait, azok hatásait, ezeket figyelembe veszi elemzései, javaslatai, döntései során.

- Képes releváns gazdasági kérdések helyes beazonosítására, azok elemzésen és előrejelzésen alapuló, szakmailag elfogadható szintű megválaszolására.

- Képes a gazdasági probléma megoldásához megválasztani az adekvát módszertani elemeket.

- Átlátja a gazdasági összefüggéseket, képes a gazdasági folyamatok alakulása mögött meghúzódó tényezők azonosítására, valamint a gazdasági események és a gazdaságpolitikai beavatkozások várható hatásainak felmérésére.

- Képes eredményeit az elvárt szakmai színvonalon, érthetően és világosan prezentálni.

c) attitűdje

- Problémaérzékeny, proaktív magatartást tanúsít, projektben, csoportos feladatvégzés esetén konstruktív, együttműködő, kezdeményező.

- Fogékony az új információk befogadására, az új szakmai ismeretekre és módszertanokra.

- Nyitott az új, önálló és együttműködést igénylő feladatok, felelősségek vállalására.

- Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, ebben munkatársaival való együttműködésre.

- Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt.

- Betartja a tudományos élet és munkavégzés szakmai, etikai normáit.

- Fogékony új ismeretek befogadására.

- Elkötelezett ismeretei, szaktudása élethosszig tartó fejlesztése mellett.

- Önálló munka esetén betartja a szakmai tevékenységre jellemző etikai normákat, csoportmunka esetén nyitott és konstruktív.

- A megszerzett informatikai és matematikai ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb és átfogóbb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.

- Nyitott készségeinek, kompetenciáinak fejlesztésére és új technikák és módszerek elsajátítására.

d) autonómiája és felelőssége

- Általános szakmai felügyelet mellett, önállóan végzi és szervezi a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat. Önállóan szervezi meg a gazdasági folyamatok elemzését, az adatok gyűjtését, rendszerezését, értékelését.

- Felelősséget vállal az elemzésekért, következtetéseiért, valamint döntéseiért, tevékenységéért.

- Felelősséget vállal az oktatási intézmény által megfogalmazott normák, etikai irányelvek, illetve a szakmai normák betartása területén.

- Felelősséget vállal saját szakmai fejlődéséért.

8. Az alapképzés jellemzői:

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- közgazdasági és módszertani ismeretek [matematika (analízis, lineáris algebra, operációkutatás), statisztika (leíró és következtető statisztika annak valószínűségszámítási háttere; ökonometria), informatika (programozási ismeretek, adatbázisok), közgazdaságtan (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan), pénzügy, számvitel, továbbá differenciált szakmai ismeretek] 140-150 kredit;

- társadalomtudományi alapismeretek (európai uniós ismeretek, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, politológia, filozófia, szervezet- és vezetéselmélet) 15-25 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges."

4. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 25-27. alcímmel egészül ki:

"25. TESZTMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: tesztmérnöki (Test Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat

- szakképzettség: tesztmérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Test Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 20 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 523/0714

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja tesztmérnökök képzése, akik képesek a tesztelés, gyártás, üzemeltetés területén felmerülő feladatok önálló elvégzésére. Ismerik az elektronikus eszközöket, a járművek felépítését, az elektronikájukat, méréstechnikájukat és informatikai rendszereit. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A tesztmérnök

a) tudása

- Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges alapvető matematikai és fizikai elveket és módszereket.

- Ismeri a jelzett szakterületen alkalmazott anyagokat, azok előállítását, jellemzőiket és alkalmazásuk feltételeit.

- Ismeri a mechatronikai, elektromechanikai, informatikai, mozgásszabályozási rendszerek felépítését, működését és tisztában van azok alkalmazhatóságával.

- Ismeri az elektronikus tesztelésben használatos alapvető mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit és mérőberendezéseit.

- Ismeretekkel rendelkezik az ipari vezérlések, a mikrokontrollerek és a jelfeldolgozás területén.

- Ismeri az ipari műszer- és méréstechnikát.

- Ismeri a tesztelés elektronikus eszközeit és szoftvereit.

- Ismeri a járművek speciális érzékelői, beavatkozói és kommunikációs rendszereit.

- Angol nyelvtudása eléri a képzéshez, az angol nyelvű szakirodalom megismeréséhez, a szakszöveg megértéséhez, feldolgozásához és a szakképzettséggel ellátható szakmai feladatok elvégzéséhez szükséges, valamint a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.

b) képességei

- Képes tesztelési és üzemeltetési feladatok ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazására.

- Képes elektronikus berendezések, járművek kommunikációs hálózatából történő adatgyűjtésre, azok feldolgozására és értelmezésére.

- Képes elektronikus tesztberendezések használatára.

- Képes csoportmunkában együttműködni saját és más szakterületek képviselőivel egy adott probléma elemzésére és megoldásának kidolgozására.

- Képes folyamatos önképzésre, lépést tartva a szakterület fejlődésével.

- Képes magyar és angol nyelven kommunikálni szakmai kérdésekről a megbízókkal, felhasználókkal és a szakember kollégákkal.

c) attitűdje

- Törekszik a tesztelés új módszereinek, eljárásainak megismerésére és azok készség szintű elsajátítására, valamint lépést tud tartani ezek fejlődésével.

- Törekszik az állandóan fejlődő informatika eszközkészletének megismerésére, a felmerülő problémák megoldására, együttműködve az adott terület szakembereivel.

- Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.

- Törekszik a hatékony és minőségi munkavégzésre.

- Szem előtt tartja és ügyel munkatársai és megrendelői adatainak, információjának biztonságára.

d) autonómiája és felelőssége

- Felelősséget érez az önálló és csoportban végzett fejlesztői, gyártói üzemeltetési és tesztelési tevékenységéért.

- Felelősséget vállal a terv- és egyéb dokumentációkban közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, valamint irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.

- Az alkalmazott technológiák hiányosságait és kockázatait igyekszik kiküszöbölni.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- természettudományos alapismeretek (matematika, fizika, egyéb természettudományos ismerete) 20-25 kredit;

- gazdasági és humán ismeretek (vállalat-gazdaságtan, munkavédelem, minőségügy, jogi és menedzsment ismeretek) 10-15 kredit;

- szakmai törzsanyag (anyagismeret, műszaki ábrázolás, elektronika, elektrotechnika, szenzortechnika, aktuátortechnika, ipari mérőberendezések, mikrovezérlők és programozásuk, méréstechnika) 70-80 kredit,

- differenciált szakmai ismeretek (elektronikus, elektromechanikus eszközök tesztelése, járműipari kommunikációs rendszerek, elektronikai technológiák, járműorientált irányítástechnika) 20-30 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában arra alkalmas szervezetnél (kooperatív képzés keretein belül) vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő legalább nyolc hétig tartó, 320 igazolt munkaórát tartalmazó projektstruktúrájú gyakorlat.

26. TŰZVÉDELMI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: tűzvédelmi mérnöki (Fire Safety Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat

- szakképzettség: tűzvédelmi mérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Fire Safety Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A képzési idő félévekben: 8 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 52/ 0719

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja a tűzvédelem és az iparbiztonság területén tervezői, ellenőri, szakkivitelezésirányítási vagy katasztrófavédelmi hatósági tevékenységben széleskörű ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a munkájuk során alkalmassá válnak komplex műszaki feladatok - szakmai, környezeti, társadalmi és etikai szempontokat egyaránt mérlegelő -megoldására, valamint hazai szakmai szervezetek egységeinek irányítására, továbbá az adott szervezetben önálló szakmai munkavégzésre, kellő gyakorlat megszerzésével mérnöki feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A tűzvédelmi mérnök

a) tudása

- Behatóan ismeri a tűzvédelmi mérnöki képzési terület tárgykörének alapvető tényeit és irányait.

- Ismeri a tűzvédelmi és iparbiztonsági (ipari tűzvédelmi) szakterülethez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert.

- Ismeri a tűzvédelmi mérnöki szakterület fő elemeinek problémamegoldó rendszereit.

- Átfogóan ismeri a tűzvédelmi szakterület jogi szabályozási rendszerét.

- Rendelkezik azzal a tudással, képességgel, ami elengedhetetlen feltétele a tűzvédelmi mérnöki műveltségének és e tudás magas szintű gyakorlati alkalmazásának.

- Rendelkezik azon ismeretekkel, melyek alapul szolgálnak más képzési területen való továbbtanulásra, valamint a mesterképzés keretében megvalósuló tanulmányok folytatásához.

- Ismeri az építmények tűzvédelmi tervezéséhez, ellenőrzéséhez, kivitelezéséhez, rekonstrukciójához szükséges magas szintű műszaki megoldásokat, a vonatkozó gazdasági és jogi alapokat, és ismeretanyaggal rendelkezik a társszakmákkal való együttműködéshez.

- Ismeri a piacon megjelenő új, korszerű tűzvédelmi anyagot, technikát, technológiákat és eljárásokat.

- Ismeri a tűzvédelem szereplőinek szakmai és társadalmon belüli rendeltetését, továbbá a szakmai elvárásokat.

b) képességei

- Ellátja a tűzvédelmi mérnöki és iparbiztonsági (ipari tűzvédelmi) szakképzettségnek megfelelő munkakört.

- Elvégzi a tűzvédelmi és iparbiztonsági (ipari tűzvédelmi) szakterület ismeretén alapuló mérnöki tevékenységeket, analíziseket.

- Megérti és használja a tűzvédelmi és iparbiztonsági (ipari tűzvédelmi) szakterület elektronikus és nyomtatott, magyar és idegen nyelvi szakirodalmát.

- Képes alkalmazni, elemezni, értelmezni a tűzvédelmi szakmai tudományterülettel kapcsolatos terveket, műszaki rajzokat.

- Magas szintű problémamegoldó képességgel rendelkezik, elvi és gyakorlati síkon egyaránt.

- Képes a tűzvédelmi hatósági, szakhatósági tevékenységekre és a tűzvizsgálatra.

- Járatos a számítógép és mérnöki programok kezelésében, képes tűzvédelmi, iparbiztonsági (ipari tűzvédelmi) és kockázatelemzési programok felhasználói szintű alkalmazására.

- Képes legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentációk készítésére.

- Átfogó komplex döntéshozatalra képes, miután valamennyi szakterületi, jogi, törvényi tényező birtokába jutott.

- Rendelkezni fog - a vonatkozó kamarai és hatósági kritériumok teljesítése után -jogosultsággal a tűzvédelmi szaktervezésre építésügyi és mérnöki engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére.

- Képes tűzvédelmi és iparbiztonsági (ipari tűzvédelmi) problémák számítógépes mérnöki modellekkel történő értékelésére.

- Jártas a tűzvédelmi kockázatelemzések végzésében biztosító társaságok, ipari üzemek részére.

- Képes a tűzvédelmi minősítő vizsgálatokat végző cégek mérnöki feladatainak ellátására.

- Alkalmas lesz - a vonatkozó kamarai és hatósági kritériumok teljesítése után - tűzvédelmi rendszerek tervezésére és ellenőrzésére (tűzjelzők, beépített oltórendszerek, hő- és füstelvezetés, kiürítés).

- Képes a tűzvédelmi kivitelező cégek mérnöki feladatainak ellátására.

- Képes tűzkármentesítést, rekonstrukciót és újjáépítést végző cégek mérnöki feladatainak ellátására.

- Jártas az ipari üzemek belső tűzvédelmi mérnöki feladatainak ellátásában.

- Képes tűzvédelmi, munka- és környezetvédelmi szolgáltató cégek mérnöki feladatainak ellátására.

- Alkalmas beosztott mérnökként tűzvizsgálói feladatok ellátására.

- Képes a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hatósági feladat- és hatáskörébe tartozó mérnöki és hatósági feladatainak ellátására.

- Alkalmas tűzoltó műszaki tiszti feladatok ellátására (hivatásos, önkormányzati, létesítményi tűzoltóságoknál).

- Alkalmas tűzvédelmi gazdálkodó szervezetek, illetve a hazai katasztrófavédelem szakmai szervezeti egységeinek irányítására.

c) attitűdje

- Tisztában van a tűzvédelmi mérnöki szak szerepének fontosságával és vállalja annak létfontosságát.

- Felelősséget érez a tűzvédelmi mérnöki tevékenység hosszú távú hatásainak és az emberek biztonságának elsődlegességéért.

- Befogadó a magas szintű mérnöki szakmai tudás elsajátítására és nyitott a szakmai tudásának átadására.

- Nyitott a tűzvédelmi szakterületen történő technológiai fejlesztések elsajátítására, elfogadására.

- Törekszik tűzvédelmi szakmai ismereteinek folyamatos fejlesztésére és magáénak érzi az élethosszig tartó szakmai tanulást.

- Együttműködési készség jellemzi a hatósági engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési és balesetelhárítási feladatok végrehajtásában részt vevő hatósági és üzemeltetői szervezetekkel.

- Nyitott a tűzvédelem területén megjelenő új nemzetközi és hazai módszertan és eljárás önálló elsajátítására, ismeretei és képességei folyamatos szinten tartására.

- Elkötelezett a tűzvédelmi szakértői feladatok végrehajtásának minőségéért.

d) autonómiája és felelőssége

- Tűzvédelmi és iparbiztonsági (ipari tűzvédelmi) jogszabályok, szakmai útmutatások alapján végzi a speciális szakmai feladatokat.

- Önállóan végzi mérnöki munkáját annak kritikus értékelése mellett.

- Felelősséggel vállalja a mérnöki feladatokkal járó szakmai nézetek kialakítását, a korábban igazoltan helyes nézeteket magáénak érzi.

- Önálló továbbtanulással fejleszti készségeit, képességeit, melyek birtokában felelősségteljes munkakört tud ellátni.

- Tudása és a vezetői útmutatás alapján részt vesz a tűzvédelmi mérnöki feladatok megtervezésében, részfeladatok vezetőként történő végrehajtásában.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- természettudományi ismeretek (matematika, kémia, mérnöki fizika, elektrotechnika, termodinamika, mechanika, hidraulika) 47-57 kredit;

- gazdasági és humán ismeretek (alkotmányjog, hatósági eljárás és közigazgatási perjog, biztonsági tanulmányok, vezetés- és szervezéselmélet, közgazdaságtan, vállalkozás gazdaságtan, tűzvédelmi jog és igazgatás, mérnöki tervezési, szervezési ismeretek) 26-36 kredit;

- általános tűzvédelmi műszaki alapozó ismeretek (számítástechnikai alapismeretek, veszélyhelyzeti ismeretek, szakmatörténet, mérnökinformatika, térinformatika alapjai, környezetbiztonság, épületgépészet, építészeti alapismeretek, vízhálózatok, égés- és oltáselmélet, épületszerkezetek, építészeti tervezés és kivitelezés, tűzvizsgálattan, tűzvédelmi mérnöki módszerek, tartószerkezetek tűzvédelmi méretezése, tűzvédelmi laborgyakorlatok, épületszerkezetek tűzvédelme, tűzvédelmi vizsgálatok és minősítések, ipari technológiák kockázatelemzése, tűzoltó-technikai alapismeretek) 70-80 kredit;

- speciális tűzvédelmi mérnöki ismeretek (katasztrófavédelmi egészségügyi ismeretek, létesítés és használat tűzvédelme, tűzvédelmi tervezés; tűzoltási és műszaki mentési ismeretek, ipari tevékenységek tűzvédelme, tűzeseti diagnosztika és rekonstrukció) 75-90 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy szerb, ukrán, arab, kínai vagy orosz nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat hat hét időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.

27. VILLAMOS-ÜZEMMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: villamos-üzemmérnöki (Electrical Operations Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor of profession) fokozat

- szakképzettség: villamos-üzemmérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Electrical Operations Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

- az intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 20 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 523/0714

7. Az alapképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan villamos-üzemmérnökök képzése, akik képesek villamos és elektronikus eszközök, berendezések, összetett rendszerek és létesítmények fejlesztése, gyártása, telepítése, és üzemeltetése során önálló feladatok elvégzésére. Megfelelő kompetenciával rendelkeznek a megújuló energiák és az intelligens hálózatok, a vezérlő rendszerek, az automatizált gyártórendszerek (beleértve a robotikát és a mesterséges intelligenciát), valamint a kommunikáció és a jelfeldolgozás területén. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A villamos-üzemmérnök

a) tudása

- Átfogóan ismeri a műszaki szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.

- Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges alapvető matematikai és fizikai elveket, módszereket.

- Ismeri a villamosmérnöki szakterület legfontosabb elméleteit, összefüggéseit és ezek terminológiáját.

- Ismeri a villamos szakterületen használt alapvető tervezési elveket, módszereket és eljárásokat, beleértve a szükséges informatikai tudást is.

- Elegendő tudással rendelkezik a kritériumoknak megfelelő rendszer elemzéséhez, tervezéséhez, implementálásához, üzembe helyezéséhez, tudja igazolni a piaci alternatívák közötti választást.

- Ismeri a villamos szakterületen alkalmazott anyagokat, azok előállítását és alkalmazásuk feltételeit.

- Ismeri a villamos szakterületen használt berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit.

- Ismeri a villamos szakterületen alkalmazott mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.

- Ismeri a villamos berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.

- Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai, minőségbiztosítási területek elvárásait, követelményeit, az egészség- és a környezetvédelem vonatkozó előírásait.

- Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó üzleti folyamatokat, menedzsment és jogi szakterületek alapjait.

b) képességei

- Képes a tanult módszerek gyakorlati alkalmazására, különböző villamosipari elemzési, specifikációs, tervezési, fejlesztési, gyártási, üzemeltetési, hibakeresési és tesztelési feladatok ellátása során.

- Képes a különböző villamos berendezések és rendszerek telepítésére, programozására, illetve azok működésének elsajátítására.

- Képes értelmezni és jellemezni a villamos rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.

- Képes alkalmazni a villamos rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat.

- Képes alkalmazni a villamos gyártmányokhoz és gyártmányfejlesztésekhez kapcsolódó számítási, modellezési elveket és módszereket.

- Képes elektronikai alkatrészek, berendezések és rendszerek fejlesztésében való részvételre, vezérlőegységek programozására, irányítástechnikai eszközök alkalmazására.

- Képes az elektronikus eszközök kommunikációs hálózataiból történő adatgyűjtésre, azok feldolgozására és értelmezésére.

- Képes a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására.

- Képes a meghibásodások diagnosztizálására, az elhárítási műveletek kiválasztására.

- Képes csoportmunkában együttműködni saját és más szakterületek képviselőivel, egy adott probléma elemzésére és megoldásának kidolgozására.

- Képes szakmai kérdésekről magyar, illetve angol nyelven is kommunikálni, felhasználókkal és szakember kollégákkal egyaránt.

c) attitűdje

- Nyitott az új módszerek, fejlesztő környezetek, eljárások megismerésére és azok készségszintű elsajátítására, igyekszik lépést tartani ezek fejlődésével.

- Nyitott a villamos és elektronikus eszközöket, berendezéseket alkalmazó más szakterületek megismerésére, és az ott felmerülő problémák megoldására, együttműködve az adott terület szakembereivel.

- Az alkalmazott technológiák hiányosságait és kockázatait igyekszik kiküszöbölni.

- Érti és magáénak érzi a szakma etikai elveit és jogi vonatkozásait, döntési helyzetekben maradéktalanul figyelembe véve azokat.

- Törekszik a hatékony és minőségi munkavégzésre.

- Betartja és betartatja a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, valamint biztonságtechnikai követelményeket.

- Szem előtt tartja és ügyel a munkatársai és a megrendelők adatainak, a tudomására jutott információ biztonságára.

- Figyelembe veszi munkája gazdasági, társadalmi és jogi környezetét, a mérnök-etikai és a fenntarthatósági szempontokat is.

d) autonómiája és felelőssége

- Felelősséget vállal az önálló és csoportban végzett fejlesztői, gyártói, üzemeltetési és szolgáltató tevékenységéért, szakmai döntéseiért.

- Irányítás mellett közreműködik a műszaki szakterület szakembereivel adott projekt megvalósításában.

- Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján felügyeli gépek és berendezések üzemeltetését.

- Az élet-, környezet-, és vagyonbiztonságra törekedve felkészül a potenciális veszélyek és támadások kivédésére.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- természettudományos alapismeretek (matematika, fizika, egyéb természettudományos ismeretek) 25-30 kredit;

- gazdasági és humán ismeretek (vállalat-gazdaságtan, jogi, menedzsment ismeretek, munkavédelem, minőségügy, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán alapismeretek) 10-15 kredit;

- villamosmérnöki szakmai ismeretek [villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, irányítástechnika, beágyazott rendszerek, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika), laboratórium, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek] 75-85 kredit;

- differenciált ismeretek (a villamos ágazati igényeknek megfelelő szakterületeken, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő választható szakmai ismeretek) 25-35 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmények

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában, erre alkalmas szervezetnél (így a kooperatív képzés keretein belül) vagy a felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább nyolc hétig tartó, 320 igazolt munkaórát tartalmazó projektstruktúrájú gyakorlat."

5. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VIII. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 5. alcímmel egészül ki:

"5. DIGITÁLIS FOGÁSZATI TERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: digitális fogászati tervezés (Digital Technology in Dentistry)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat

- szakképzettség: digitális fogászati tervező

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Digital Dental Designer

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: gyakorlat-orientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 724/0911

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja digitális szakemberek képzése, akik képesek az egészségtudomány eredményei alapján és a fogászatban működő modern technológiák ismeretében az emberi egészség megőrzését szolgáló, korszerű digitális technológiák alkalmazására, továbbá képesek a fogorvosi team tagjaként tudásukkal hozzájárulni a fogtechnikai laboratóriumok digitalizációjához, a fogászat egyéb területein alkalmazott digitális technológiák működtetéséhez és fejlesztéséhez, különböző innovációk szakmán belüli telepítéséhez. A tudományos ismeretek és gyakorlati képességek birtokában gyakorolják a fogpótlások készítésének, a fogszabályozás és az implantációs protetikai megoldások modern, számítógép vezérelte tervezését és gyártását. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A digitális fogászati tervező

a) tudása

- Ismeri az egészség fogalmát és annak kritériumait.

- Ismeri az orális rehabilitáció lehetőségeit.

- Ismeri a fogpótlások, mint az orális rehabilitáció eszközeinek legmodernebb naprakész technológiáit.

- Ismeri a fogszabályzás korszerű, digitális lehetőségeit.

- Ismeri a fogászati technológiában alkalmazott anyagokat, ezek főbb jellemzőit, alkalmazásuk indikációit és kontraindikációit.

- Ismeri az egészséges emberi szervezet alapvető biológiai és pszichológiai működését.

- Ismeri az egészségmagatartás meghatározóit.

- Ismeri az egyén általános egészségi állapota és a szájüreg egészségi állapota közötti összefüggéseket.

- Ismeri a gyakoribb orális betegségek rizikójának felmérésében és diagnosztikájában alkalmazott korszerű feltáró eljárások és módszerek lényegét, azok várható információit, e vizsgálatok indikációinak és kontra-indikációinak, kockázati tényezőinek és az eredmények diagnosztikus értékeit.

- Ismeri a fogászati tervező munkája során előforduló nosocomialis ártalmak, az ellátással összefüggő fertőzések extrinsic tényezőinek kiküszöbölésére szolgáló infekció-kontroll elv gyakorlati alkalmazását.

- Ismeri az egészségügyi biztosítási rendszer és az egészségügyi szolgálati rendszer felépítésének és működési elemeit, ezen belül elsősorban a fogpótlások készítésével kapcsolatos finanszírozási rendelkezéseket, valamint rendelkezik a szükséges etikai és jogi ismeretekkel.

- Ismeri az orális egészség intézményrendszerének felépítését és működését, az abban elfoglalt hely és szerep, etikai és jogi felelősség, a fogtechnikai laboratórium működésének etikai, jogi, adminisztratív és gazdasági szabályozásának előírásait, finanszírozási technikáit.

- Ismeri a digitális fogászati tervező munkája során alkalmazható eljárásokhoz és módszerekhez kapcsolódó etikai elvárásokat és jogi felelősségi alakzatokat.

- Ismeri az egészségügyi kockázatot hordozó helyzeteket, a baleset-megelőzési előírásokat.

- Ismeri a fogászatban használt számítógéppel vezérelt forgácsoló gépek CNC (Computer Numerical Control CNC) programozását, kezelését, felszerszámozását és az ilyen jellegű gépeken történő gyártást.

- Ismeri a fogászatban használt anyagok megmunkálásához szükséges optimális technológiai paraméter-értékek kiválasztását.

- Ismeri az alapvető információs technológiákat (Information Technology IT) (hálózatok, adatbázisok).

- Ismeri a digitális jelfeldogozás és képfeldolgozás alapeljárásait.

- Ismeri a 3D szkennelési technikák, 3D képalkotási technikákat.

- Ismeri a Rapid Prototyping (RP) és a Reverse Engineering (RE) eljárásokat.

- Ismeri a fogpótlások "gyártásánál" szükséges digitális technikákat.

- Ismeri a fogorvoslás területeinek, a fogtechnikai laboratóriumok munkafolyamatainak és a digitális fogászati technológia területének kapcsolódási lehetőségeit.

b) képességei

- Képes a számítástechnika magas szintű alkalmazásra.

- Képes megfelelő és helyes szakmai kommunikációra.

- Szakterületével összefüggésben idegen nyelven kommunikál, szakmai idegen nyelv tudása birtokában szakmai tudását bővíti.

- A digitális fogászati technológiával kapcsolatosan releváns irodalmat és információt keresi, analizálja, adatokat kezel és kritikusan értékel, kutatómunkában közreműködik, új eredmények alapján képes új tudás alkalmazására javaslatot tenni.

- Saját szakmai fejlődése érdekében az élethosszig tartó tanulás keretében szakmai ismereteit bővíti, képességeit fejleszti.

- Saját és a hozzá tartozó munkatársak munkáját szervezi, a digitális fogászati tervező szolgáltatások tervezésében, fejlesztésében, kivitelezésében és értékelésében más szakmák képviselőivel együttműködik, az információkat megosztja.

- Képes CNC vezérlésű forgácsoló gépek készség szintű kezelésére.

- Képes magas színvonalú Computer-aided design/computer-aided manufacturing (CAD/CAM) ismeretek alkalmazására.

- Képes CNC program posztprocesszálására a gyártáshoz.

- Képes a gyártás során felmerülő problémák adekvát, előre kiszámítható módon történő kezelésére.

c) attitűdje

- Képes digitális fogászati tervezőtől elvárt szakmai viselkedésre.

- Személyes kompetenciái: elhivatottság, elkötelezettség, hitelesség, érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság, empátia, törődő magatartás, feltétel nélküli elfogadás, türelmesség,

kitartás, szervezőkészség, proaktív viselkedés, állóképesség, jó szem-kéz koordináció, kézügyesség, önállóság, precizitás, stabil kéztartás, megbízhatóság, fejlődőképesség, felelősségtudat, monotóniatűrés, terhelhetőség, más diszciplínák iránti nyitottság.

d) autonómiája és felelőssége

- A szakma szabályainak megfelelően képes magas színvonalú fogpótlásokra, epitézisek megtervezésére és kivitelezésére.

- Az általa nyújtott munkát teljeskörűen és pontosan adminisztrálja, dokumentálja.

- Betartja az általános etikai normákat.

- Felméri, kiértékeli és dokumentálja a betegekről kapott 3D-s információt, felismeri, hogy mikor van szükség a fogorvossal vagy más szakmákkal történő konzultációra.

- A fertőzéseket a munkája során megelőzi.

- A munkájában előforduló biztonsági és minőségi kockázatokat minimalizálja.

- Munkájában az etikai alapelveket és erkölcsi normákat betartja.

- A digitális fogászati technológus szakmát szabályozó jogi szabályok változását követi, a jogi szabályokat munkájában betartja.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- természettudományos és orvostudományi ismeretkör 35-39 kredit

élettan, fej és nyak anatómiája, szájsebészeti és dentális implantológiai alapismeretek, fogászati radiológia, fogszabályozási alapismeretek, parodontológiai alapismeretek, kémia, biofizika; anyagszerkezettan I., anyagszerkezettan II., matematika I., matematika II., fizika, szilárdságtan, műszaki informatika;

- klinikai fogorvostudományok 27-31 kredit

fogpótlástan I., fogpótlástan II., fogpótlástan III., fogpótlástan IV., digitális munkafolyamatok I., digitális munkafolyamatok II., CAD/CAM fogorvosi oldal, digitális lenyomatok és szék melletti rendszerek, általános fogászati ismeretek;

- digitális fogászat szakmai ismeretei 81-85 kredit

fogászati anyagtan és odontotechnológia I., fogászati anyagtan és odontotechnológia II., fogászati anyagtan és odontotechnológia III., fogászati anyagtan és odontotechnológia IV., fogászati anyagtan és odontotechnológia V., fogászati anyagtan és odontotechnológia VI.; finommechanikai gépelemek, jel- és képfeldolgozás alapjai, forgácsolás alapjai, műszaki dokumentáció készítés, 3D képalkotás, számítógéppel segített forgácsolás (CNC), anyagtechnológiák, fogtechnikai tervező szoftverek, adatbázisok, gyártásautomatizálás a fogtechnikában (CAM), reduktív technológiák, hálózatok, additív technológiák;

- gazdasági és humán ismeretek 6-10 kredit

jogi alapismeretek és egészségügyi alapfogalmak, praxis management, üzleti tervezés; irodalomkutatás és publikációírás alapjai;

- szakmai gyakorlat 4 kredit

praxislabor látogatás.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak valamely hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből vagy nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből egy, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A gyakorlati képzés magában foglalja a gyakorlati órákat és a praxislabor látogatását. A praxislabor-látogatás a gyakorlati készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében az intézményi vagy intézményen kívüli szakmai területen az intézmény által irányított, ellenőrzött, oktató vezetésével tanóra keretében végzett szakmai tevékenység."

6. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet IX. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 6. alcímmel egészül ki:

"6. SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: szakoktató (Vocational Technical Instructor)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat

- szakképzettség: szakoktató

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vocational Technical Instructor

- választható specializációk: műszaki szakoktató, agrár szakoktató, üzleti szakoktató, szolgáltatási szakoktató

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 146/0114

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja szakoktatók képzése, akik a specializációjukhoz tartozó ágazatok területén felkészültek az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben elsősorban a gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére, szervezésére, vezetésére, valamint oktatási tevékenység végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozások és a vállalati képzőhelyeken folytatott szakmai (vállalati, intézményi képzőhelyeken, képzőközpontban folyó, tanműhelyi, tanirodai, tangazdaság, egyéni- és társas vállalkozásoknál folyó, valamint felnőttképzési, felsőoktatási és szakképzési duális képzési) egyéni és csoportos gyakorlatok megtervezésére, vezetésére, megszervezésére. Tanulmányaikat a szakmai tanár mesterképzésben folytathatják.

7.1. A szakoktató specializációnak megfelelő elsajátítandó szakmai kompetenciák

a) tudása

- Átfogóan ismeri a szakoktató specializációjának megfelelő tantárgykör alapvető tényeit, irányait és határait.

- Ismeri a szakoktató specializációjának műveléséhez szükséges legalapvetőbb matematikai, természet- vagy gazdaságtudományi, társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat a szakképzés nézőpontjából.

- Ismeri a specializációjához kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert a szakképzés nézőpontjából.

- Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati, intézményi, szolgáltató, mezőgazdasági) tervezésével, szervezésével, megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.

- Rendelkezik a rövidciklusú képzések tervezéséhez, szervezéséhez és vezetéséhez szükséges speciális elméleti és módszertani alapokkal és gyakorlati ismeretekkel.

- Rendelkezik a szakoktatói tevékenységhez szükséges speciális elméleti és módszertani alapokkal és gyakorlati ismeretekkel.

- Ismeri a duális és egyéni képzés legfontosabb alapfogalmait, jellemzőit, tipikus megvalósítási formáit.

b) képességei

- A szakképzés nézőpontjából képes a specializációnak megfelelő ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre.

- A szakképzés nézőpontjából képes az adott specializáció legfontosabb elméleteit, eljárásrendjét és az azokkal összefüggő terminológiát gyakorlati feladatok végrehajtásakor alkalmazni.

- Képes rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és (standard műveletek gyakorlati alkalmazásával) megoldására.

- Képes a szakmai specializációnak megfelelő munkafogások, munkacselekvések, munkatevékenységek bemutatására, elsajátításának és begyakoroltatásának irányítására.

- Képes a gyakorlati vizsgák megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására és ellenőrzésére, értékelésére a minőségbiztosítási elvek figyelembevétele révén.

- Képes egyszerűbb, a szakképzés nézőpontjából fontos rendszerek és folyamatok modellezésére, különös tekintettel a gyakorlóhelyek eltérő szempontjaira.

- Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye (képzési központ, tanműhely, taniroda, tangazdaság, vállalat vagy vállalkozás által működtetett egyéni gyakorlóhely) erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni.

- Munkája során képes alkalmazni és betartatni a biztonságtechnikai, tűzvédelmi és higiéniai szabályokat, előírásokat.

Képes arra, hogy specializációjának megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább alapszinten egy idegen nyelven.

c) attitűdje

- Vállalja szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

- Nyitott a specializációja területén zajló, a szakképzés szempontjából kiemelt szakmai, technológiai fejlesztések és innovációk megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.

- Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógusi céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.

- Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.

- Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.

d) autonómiája és felelőssége

- Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.

- Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület képzett szakembereivel is.

- Feltárja az alkalmazott technológiák, eljárások, kezelésmódok hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.

- A szakképzés nézőpontjából figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.

- Hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

7.2. A szakoktató pedagógiai területen elsajátítandó

a) tudása

- Alapvető tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól.

- Rendelkezik a szakoktatói tevékenységhez szükséges pedagógiai, pszichológiai, digitális pedagógiai és alapvető gyógypedagógiai, szociálpedagógiai és andragógiai ismeretekkel.

- Ismeri a tanulók életkori sajátosságait, megismerésének módszereit.

- Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.

- Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.

- Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.

- Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

- Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit.

- Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.

- Ismeri a tehetség, a sajátos nevelési igény és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet, valamint a különleges bánásmód fogalmát, ismérveit.

- Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével, megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.

b) képességei

- Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.

- Képes a konfliktusok hatékony kezelésére.

- Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.

- Képes a megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

- Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.

- Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően.

- Képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához.

- Képes a szaktárgyainak tanításával, tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.

c) attitűdje

- Tiszteli a tanulók személyiségét.

- Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

- Törekszik az aktív együttműködésre a szakmai elméleti tárgyak tanáraival.

- Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.

- Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.

- Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.

- Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt.

- Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt.

- Szociális érzékenység és segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi oktatómunkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.

d) autonómiája és felelőssége

- Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.

- Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt, reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.

- Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

- Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

- Egyenrangú partner a szakmai kooperációban, végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- természet- vagy gazdaságtudományi ismeretek (a szakképzés sajátos elvárásaihoz igazodó matematikai, továbbá a specializációhoz tartozó természet- vagy gazdaságtudományi ismeretek): 15-20 kredit;

- gazdasági és humán ismeretek (a szakképzés követelményeihez kapcsolódó közgazdaságtan, gazdaság menedzsment, környezetvédelem, minőségbiztosítási ismeretek, továbbá a humán ismeretek közül az alkalmazott kommunikáció, a munka- és egészségvédelem, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés) 15-20 kredit;

- szakoktatói ismeretek: összesen 120-130 kredit, ebből

a) pedagógiai és pszichológiai ismeretek, pedagógiai gyakorlatok 30-40 kredit,

b) a szakmai specializációnak megfelelő szakmai ismeretek 40-50 kredit, ami

a szakoktató szak specializációja szerinti ágazatoknak megfelelő szakmai ismeretek és készségek, melyek tartalmukban és követelményeikben igazodnak az iskolai, a képzőközpontbeli, a duális, a vállalati, intézményi és az egyéni szakképzés sajátos elvárásaihoz, és

c) a szakmai specializációnak megfelelő szakmódszertanok, szakmai és pedagógiai gyakorlatok, figyelembe véve a gyakorlati képzőhelyek eltérő sajátosságait 40-50 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai és pedagógiai gyakorlat a szakmódszertanokhoz kapcsolódva, szakmai gyakorlóhelyen (iskolai, vagy képzőközpont, vagy tanműhely, taniroda, tangazdaság, tankonyha vagy vállalat, vállalkozás, felnőttoktatási, a felsőoktatási és szakképzési duális képzési) szervezett gyakorlat és a szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalat portfólióban történő összefoglalása.

8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A szakoktató szak fejlesztendő kompetenciaterületei szervesen kapcsolódnak a szakképzés ágazati ismereteihez, az alábbiak szerint:

Szakmai jellemzőiben sajátosan, ugyanakkor hangsúlyosan jelenik meg a gyakorlati (iskola, képzőközpont, tanműhely, taniroda, tangazdaság, vállalat vagy vállalkozás, egyéni, felnőttképzési, a felsőoktatási és szakképzési duális képzési) szakképzésre való felkészítés, ami sajátosan nyilvánul meg a természettudományos, a gazdasági és humán, a szakoktatói specializációnak megfelelő szakmai ismeretekben és készségekben."

7. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet X. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET címe a követkző 3. és 4. alcímmel egészül ki:

"3. REKREÁCIÓ ÉS ÉLETMÓD ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: rekreáció és életmód (Recreation Management and Health Promotion)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat

- a szakképzettség: rekreáció és életmód szakember

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Recreation and Health Promotion Manager

3. Képzési terület: sporttudomány

4. A képzési idő félévekben:6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 813/1014

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja rekreáció és életmód szakemberek képzése, akik képesek a szervező, oktató és tanácsadó szerep betöltésére a sport (kiemelten a szabadidősport), a rekreáció és az egészséges életmód-tanácsadás, továbbá üzleti területen, valamint sportszervezetekben, egészségügyi, szociális, nevelési-oktatási intézményekben, illetve civil szervezetekben. Képesek minden korosztály számára egészségmegőrző és sportfoglalkozások (rekreációs edzésprogramok) vezetésére és szervezésére. Alkalmasak sportrendezvények, aktív turisztikai programok, táborok, túrák önálló tervezésére, megszervezésére és azok levezetésére. Ismerik és alkalmazzák a fizikai aktivitás és a sporttevékenységek egészség- és életmódkultúrára gyakorolt komplex hatását, vezetési és szakterületi jártasságuk segítségével hozzájárulnak a sport, a rekreációs és a mentálhigiénés kultúra kialakításához, feltételeinek megteremtéséhez, illetve gazdagításához. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A rekreáció és életmód szakember

a) tudása

- Ismeri a fizikai és szellemi rekreációs tevékenységek rendszerét.

- Ismeri a rekreációs céllal űzhető sportok mozgásanyagát.

- Átlátja a rekreáció általános folyamatait, rendszereit, valamint ezek működését.

- Ismeri a rekreációs és szabadidősport foglalkozások, mozgásprogramok levezetésének és szervezésének módszereit és technikáit.

- Ismeri az életkorhoz, a nemhez és az egészségi állapothoz igazított rendszeres fizikai aktivitás emberi szervezetre gyakorolt, tudományosan bizonyított hatásait.

- Ismeri a rekreáció lehetséges színtereit, a beltéri és a szabadban végzett rekreációs tevékenységek szervezésének és lebonyolításának feltételeit, szabályozási környezetét és fenntartható, szakszerű módszereit.

- Ismeri az egészséges emberi szervezet alapvető testi, lelki működését és a helytelen életmódból fakadó egészségkárosító tényezőket.

- Ismeri az egészség és életmód fejlesztésének lehetőségeit és módszereit.

- Ismeri az életen át tartó rekreációs és egészségfejlesztési aktivitás kialakításának és fenntartásának pedagógiai, pszichológiai és kommunikációs feltételeit.

- Ismeri a rekreációszervezéshez és a programok levezetéséhez szükséges alapvető sporttudományi, szervezéstudományi ismereteket és módszereket.

- Rendelkezik az emberi magatartás befolyásolásához szükséges kommunikációs és szociális készségekkel, valamint pedagógiai ismeretekkel.

- Ismeri a testkultúra, egészségkultúra és a környezetkultúra alapfogalmait, fejlesztésük eszközrendszereit, módszereit és eljárásait.

- Ismeri a testnevelés, a sport és a rekreáció szervezeti és kapcsolatrendszerét, általános folyamatait, ezek felépítését és működését.

- Tisztában van a sport és a rekreáció szabályozási környezetével, a szabályozás folyamatával.

- Ismeri és érti az emberi erőforrások alkalmazásához szükséges gazdasági, szervezéstudományi, pedagógiai, pszichológiai, szociológiai törvényszerűségeket.

- Ismeri a sport, fizikai aktivitás társadalmi integrációt elősegítő funkcióját (fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek, szenvedélybetegek).

- Ismeri a szakterületén alkalmazható tanácsadási, konfliktuskezelési módokat, kommunikációs stratégiákat és módszereket.

- Rendelkezik a szakterületükhöz tartozó jogi és gazdasági, valamint alapvető kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretekkel.

b) képességei

- Képes minden korosztály számára egészségmegőrző és sportfoglalkozások (rekreációs edzésprogramok) vezetésére és szervezésére.

- Képes a fizikai rekreációs programokhoz szükséges motoros képességek felmérésére, motoros programok tervezésére és mozgáselemezésre.

- Képes sportrendezvények, aktív turisztikai programok, táborok, túrák önálló tervezésére, megszervezésére és azok levezetésére.

- Képes sport, szociokulturális-, turisztikai- és rendezvény animációs programok tervezésére, szervezésére és lebonyolítására.

- Képes az egészség- és életmódkultúra feltételeinek megteremtésére, valamint az egészségtudatos életmód tervezésére, az egészségfejlesztésre, a rekreációs és mentálhigiénés kultúra kialakítására, feltételeinek megteremtésére és korrekciójára a családokban és társadalmi, egészségügyi, szociális, nevelési-oktatási intézményekben, civil szervezetekben.

- Képes rekreációs és egészségfejlesztő életmódprogramok önálló tervezésére, kidolgozására és gyakorlati megvalósítására.

- Képes egészségmegőrzést, rehabilitációt szolgáló intézményekben rekreációs aktivitási programok tervezésére, foglalkozások megszervezésére és lefolytatására.

- Képes a fittségi és wellness tevékenységek szervezésére, koordinálására, illetve gyakorlati megvalósításukban való aktív részvételre.

- Képes az elsajátított szakmai, jogi, gazdasági, valamint szervezési és vezetési ismeretek hatékony gyakorlati alkalmazására.

- Képes sport- és rekreációszervezői, -vezetői és életmód-tanácsadói tevékenységek ellátására.

- Képes a sportszervezeteknél, önkormányzatoknál, rekreációs intézményeknél, rendezvényszervezéssel foglalkozó szervezeteknél szervezői és vezetői feladatok ellátására.

- Hatékonyan alkalmazza a szakterületén használatos korszerű informatikai rendszereket, eszközöket.

- Képes a szakterületi erőforrások felkutatására, bevonására és az azokkal történő gazdálkodásra.

c) attitűdje

- Rendelkezik az egészségkultúra, az életminőség, valamint a rekreáció korszerű (egészségtudatos) szemléletével, nézeteit szűkebb és tágabb társadalmi körben terjeszti.

- Értéknek tekinti az egészség- és életmódkultúrát megalapozó és fejlesztő rekreációt, illetve életminőséget.

- Azonosul a rekreáció és az életminőség korszerű szemléletével, nézeteit formális és informális közegben is terjeszti.

- Szociális, pedagógiai és szakterületi ismeretei révén eredményesen alakíthatja az általa foglalkoztatottak egészségszemléletét.

- Az etikai, jogi, gazdasági, valamint tömegkommunikációs ismeretei átadásával hozzájárul az egyének különböző helyszínű és fajtájú sporttevékenységekbe történő beilleszkedéséhez.

- Tiszteletben tartja az emberi méltóságot és jogokat a testkulturális területen végzett munkája során, különös tekintettel a saját szakterületén előforduló esetekre.

- A testkulturális területen végzett munkája során tiszteletben tartja a szociokulturális környezethez, illetve a fogyatékkal élőkhöz tartozók emberi méltóságát és jogait.

- Törekszik az élethosszig tartó és az élet egészére kiterjedő tanulásra.

- Mélyen elkötelezett a minőségi sportszakmai munkavégzés mellett.

- Igényes munkavégzésével hozzájárul a testkultúra, a rekreációs és egészségkultúra színvonalának emeléséhez.

- Törekszik arra, hogy a szakmai problémákat lehetőség szerint másokkal, más szervezetekkel együttműködve oldja meg.

- Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.

- Személyes példamutatásával elősegíti környezete sportolással kapcsolatos pozitív szemléletmódjának alakítását.

d) autonómiája és felelőssége

- A sport- és az egészségkultúra, valamint az életminőség fejlesztése terén szerzett magas szintű tudását az emberek életminőségének javítására szenteli.

- Elkötelezett és igényes munkavégzésével hozzájárul a testkultúra, a rekreációs és az egészségkultúra színvonalának emeléséhez.

- Önállóan, a hiteles szakmai forrásokra támaszkodva tekinti át és elemzi a testkultúra, illetve az egészségkultúra kérdéseit, és a problémákra megoldási javaslatokat fogalmaz meg.

- Koherens álláspontot alakít ki a holisztikus értelemben vett egészségről, és álláspontját modern kommunikációs eszközökkel is terjeszti.

- Szakmai felelősségének tudatában fejleszti a vele kapcsolatba kerülők személyiségét a testnevelés és sport, rekreáció társadalmi szerepének, fontosságának hangsúlyozásával.

- Tudatosan képviseli szakterületének korszerű elméleteit és módszereit.

- Minden esetben a fair play szellemében tevékenykedik, amivel mintát ad teljes környezetének.

- A sport- és az egészségkultúra, valamint az életminőség fejlesztése terén szerzett magas szintű tudását az emberek életminőségének javítására szenteli.

- Elkötelezett és igényes munkavégzésével hozzájárul a testkultúra, a rekreációs és az egészségkultúra színvonalának emeléséhez.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül a szakdolgozat elkészítésével együtt:

- sporttudomány 80-100 kredit;

- egészségtudomány 30-45 kredit;

- társadalom és gazdaságtudomány 20-40 kredit;

- közismereti alapismeretek 10-15 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az oklevél megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzési időszakhoz igazodó bontásban szervezett, legalább 200 óra időtartamot elérő és 400 órát meg nem haladó sportegyesületekben, sportklubokban, sportlétesítményekben, közművelődési intézményekben, sport- és életmód-táborokban, rendezvényeken, túrákon, illetve gyógyfürdőkben, fitnesz és wellnesz központokban, szállodákban végzett gyakorlat. Kreditértéke 8 kredit a sporttudomány tudományágon belül a szakirány részeként.

4. SPORTSZERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: sportszervezés (Sports Management)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettséget oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat

- a szakképzettség: sportszervező

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sports Manager

3. Képzési terület: sporttudomány

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 813/1014

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja sportszervező szakemberek képzése, akik képesek fejlesztő és szervező szerep betöltésére a sport területén sportszervezetekben, nevelési-oktatási intézményekben, illetve civil szervezetekben, alkalmasak a rendelkezésre álló erőforrások tervezésére, megszerzésére és vezetésére. Alkalmazzák a fizikai aktivitás és a sporttevékenységek egészség- és életmódkultúrára gyakorolt komplex hatását, vezetési és szakterületi jártasságuk segítségével hozzájárulnak a sport- és a mentálhigiénés kultúra kialakításához, feltételeinek megteremtéséhez, illetve gazdagításához. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A sportszervező

a) tudása

- Ismeri a testnevelés és a sportmozgalom célkitűzéseit, szervezeti és kapcsolatrendszerét. Birtokában van a sporttudomány és a szervezés- és vezetéstudomány alapvető szakmai szókincsének, kifejezési és fogalmazási sajátosságainak anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

- Ismeri az alapvető sporttudományi, sportgazdasági, vezetéselméleti, szervezéstudományi és projektmenedzsment módszereket, elméleteket és gyakorlatokat.

- Ismeri az emberi erőforrások testkultúra területén történő alkalmazásához szükséges pedagógiai, pszichológiai, szociológiai törvényszerűségeket.

- A sportszervezetek működéséhez, működtetéséhez szükséges gazdasági, vezetéselméleti, és szervezéstudományi ismeretekkel rendelkezik.

- Rendelkezik a sporttudomány és a gazdaságtudomány alapvető, átfogó fogalmainak, elméleteinek, tényeinek, fejlődési jellegzetességeinek és összefüggéseinek ismeretével a releváns társadalmi, gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra, a társadalmi, gazdaság ágazati szerkezetére és komplex rendszerére vonatkozóan.

- Tisztában van a sportszervezetek struktúrájával, működésével és kapcsolatrendszerével, az érintett társadalmi, gazdasági szereplők viselkedését meghatározó külső és belső környezeti tényezőkkel, a társadalmi, gazdasági viselkedés, döntések információs és motivációs tényezőivel.

b) képességei

- Sportszervezetben szervezői tevékenységet tervez, szervez, irányít és ellenőriz.

- Képes az elsajátított gazdasági, szervezési, vezetési és jogi ismeretek hatékony alkalmazására.

- Sportszervezetet vagy szervezeti egységét vezeti, működési folyamatait tervezi, irányítja, az erőforrásokkal gazdálkodik.

- Az élethosszig tartó tanulás révén az önfejlesztésre, az életpálya építésre vonatkozóan önálló tervet, pályaképet dolgoz ki.

- A tanult elméleteket és módszereket hatékonyan alkalmazza, következtetéseket fogalmaz meg, javaslatokat tesz és döntéseket hoz.

- Képes tudását folyamatosan és önállóan fejleszteni.

c) attitűdje

- Fogékony az új információk befogadására, az új szakmai ismeretekre és módszertanokra, nyitott az új, önálló és együttműködést igénylő feladatok, felelősségek vállalására.

- Elkötelezett a sportszervezetek hatékony és eredményes gazdasági működtetése iránt.

- Projektekben, csoportos feladatvégzés esetén konstruktív, együttműködő, kezdeményező, kész a hibák kijavítására, erre munkatársait is ösztönzi.

- Nyitott az adott munkakör, munkaszervezet, sportszervezet tágabb gazdasági, társadalmi környezetének változásai iránt, törekszik a változások követésére és megértésére.

- Kötelességének tartja a szakterület szerint releváns, kapcsolódó más szakpolitikák, jogszabályok követését, alkalmazását, illetve betartását.

- Elfogadja és elismeri az életpálya-tervezés fontosságát. Törekszik az életen át tartó tanulásra a munka világában és azon kívül is.

- Törekszik mások véleményét, a sportágazati, regionális, nemzeti és európai értékeket (ideértve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is) a döntések során felelősen figyelembe venni.

- Korszerű sportgazdasági szemlélettel, megfelelő kapcsolatteremtő, problémafelismerő és -megoldó képességgel, valamint együttműködési és kommunikációs készséggel rendelkezik.

d) autonómiája és felelőssége

- Feladatait általános felügyelet mellett, önállóan végzi és szervezi.

- Felelősséget vállal a munkával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normák és szabályok betartása terén.

- Projektek, csoportmunkák, szervezeti egységek tagjaként a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi.

- Felelősséget vállal elemzései, javaslatai, döntései következményeiért más szakpolitikák tekintetében is.

- Önállóan azonosítja képzési, fejlődési igényeit, önállóan és felelősséggel tervezi és szükség szerint szervezi szakmai és általános fejlődését, beosztottjait is segíti ebben.

8. Az alapképzés jellemzői 8.1.Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzetséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül szakdolgozat elkészítésével együtt:

- sporttudomány 90-110 kredit;

- gazdaságtudomány 30-50 kredit;

- egészségtudomány 10-20 kredit;

- közismereti alapismeretek 10-20 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az oklevél megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzési időszakhoz igazodó bontásban szervezett, legalább 200 óra időtartamot elérő és 400 órát meg nem haladó, gyógyfürdőkben, szállodákban, sportegyesületekben, fitnesztermekben, közművelődési intézményekben végzett gyakorlat. Kreditértéke 8 kredit a sporttudomány tudományágon belül."

8. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet XI. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 8. alcímmel egészül ki:

8. BIOTECHNOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: biotechnológia (Biotechnology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat

- szakképzettség: biotechnológus

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biotechnologist

3. Képzési terület: természettudomány

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: minimum 12 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 421/0510

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja a hazai biotechnológiai ipar szakemberigényének a kielégítése, korszerű molekuláris biotechnológiai szemlélet kialakítása, olyan szakemberek képzése, akik képesek biotechnológiai eljárások adaptálására, kisebb részfeladatok önálló kidolgozására a biotechnológiai iparra jellemző változatos és dinamikusan változó innovációs tevékenységekben. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A biotechnológus

a) tudása

- Ismeri a biotechnológia történetét, továbbá a diszciplína jelenlegi legfontosabb területeit és azok fejlődési irányait.

- Elsajátította a legfontosabb fehér (alkalmazott mikrobiológiai, fermentációs technológiai, bioenergia, biotechnológiai és biofinomítási eljárások), piros (gyógyszer-és orvosi biotechnológia, diagnosztikumok, terápiás eszközök és biofarmakonok fejlesztése biotechnológiai eszközökkel) és zöld (növényi, továbbá állat- és élelmiszerbiotechnológiai módszerek és termékek), továbbá a környezeti (bioremediációs eljárások, szennyvíztisztítás) biotechnológia, illetve az ezekhez a területekhez

szervesen kapcsolódó elválasztástechnikai és bioanalitikai eljárások elméleti és gyakorlati alapismereteit.

- Rendelkezik a különféle biotechnológiai területek műveléséhez szükséges molekuláris biotechnológiai (géntechnológiai) alapismeretekkel.

- Ismeri a molekuláris szemléletű biotechnológiai kutatásokhoz szükséges alapvető informatikai, bioinformatikai és omikai (genomikai, transzkriptiomikai, proteomikai, metabolomikai) ismereteket.

- Rendelkezik a munkavégzéshez, illetve a mesterképzés szintű továbbtanuláshoz szükséges természettudományos alapismeretekkel a biológia (biokémia, biofizika, sejtbiológia, élettan, immunológia, mikrobiológia, genetika, molekuláris biológia, molekuláris ökológia), kémia (szervetlen kémia, szerves kémia, fizikai kémia, analitikai kémia), továbbá a matematika és fizika területén.

- Ismeri a kísérleti eredmények kiértékelésének, diszkussziójának és prezentációjának az eszközrendszerét.

- Tisztában van a biotechnológiai tevékenységek jogi, etikai, közgazdasági, minőségbiztosítási és biztonsági szabályozásával.

- Tájékozott a biotechnológiai tevékenységek közvélemény (hazai, nemzetközi) általi megítélésével kapcsolatban.

b) képességei

- Képes szakmai instrukciók alapján részfeladatok ellátására a biotechnológiai eljárások bevezetésében, működtetésében és fejlesztésében, valamint egyszerűbb kísérleteket laboratóriumi körülmények között megtervezni és kivitelezni, továbbá azokat megfelelően kiértékelni és diszkutálni a biotechnológia egyes részterületein, beleértve a fehér (alapvető fermentációs eljárások kivitelezése), a piros (a legfontosabb, biotechnológiai eszközökkel fejlesztett diagnosztikumok és terápiás eszközök alkalmazása, biofarmakonok termelése), a zöld (növények mikroszaporítása, probiotikumok előállítása, állati sejtes fermentációk elvégzése), továbbá környezeti (környezetszennyezők monitorozása, valamint az alapvető fitoremediációs és szennyvíztisztítási módszerek alkalmazása) biotechnológiát.

- Szakmai felügyelet mellett alkalmazza az egyszerűbb elválasztástechnikai és bioanalitikai eljárásokat.

- Képes baktériumok (mindenekelőtt Escherichia coli) és a pékélesztő (Saccharomyces cerevisiae) genetikai módosítására, illetve más GM szervezetekkel való munkára, valamint azok fenntartására.

- Képes egyszerűbb informatikai és bioinformatikai, illetve omikai adatelemzések önálló elvégzésére, továbbá a munkájához szükséges szakmai adatbázisok és szakirodalom magyar és angol nyelvű megkeresésére és az ezekből történő adatnyerésre, valamint az adatok értelmezésére és rendszerezésére.

- Képes a szakmai ismeretei önálló bővítésére.

- Képes más szakterületeken dolgozó szakemberekkel (biológusok, környezetkutatók, mérnökök, biomérnökök, agrármérnökök, orvosok, gyógyszerészek) csoportmunkára.

- Képes a munkáját a biotechnológiai tevékenységekre vonatkozó hatályos jogi, etikai, közgazdasági, minőségbiztosítási és biztonsági szabályoknak megfelelően végezni.

c) attitűdje

- Nyitott az új szakmai ismeretek befogadására, törekszik a biotechnológia legújabb eredményeinek folyamatos megismerésére.

- Munkájában konstruktív, precíz, illetve törekszik szakmailag és emberileg korrekt, előrevivő és kiegyensúlyozott kapcsolatok kialakítására.

- Ismeretei birtokában törekszik pontos, illetve a lehetőségekhez mérten önálló munkavégzésre.

- Törekszik a vállalata, kutatóhelye, illetve a hazai biotechnológiai szektor egésze tevékenységének és igényeinek a jobb megismerésére.

- Törekszik a szakmai ismeretei folyamatos gyarapítására, beleértve a mesterképzés szintű továbbtanulást és a szakmai továbbképzéseken való részvételt is.

- A munkahelyén és azon kívül is környezet- és természettudatos magatartást tanúsít.

d) autonómiája és felelőssége

- Rendelkezik a munkahelyi vezetőkkel, valamint a munkatársaival való konstruktív együttműködési és kapcsolattartási képességgel.

- Felelősséget érez mind a saját, mind munkatársai munkájával kapcsolatban.

- Szakmai gyakorlat megszerzése után eligazodik a munka világában, munkájával tudatosan és célorientáltan járul hozzá a munkacsoportja feladatteljesítéséhez.

- Felelősen betartja és betartatja a biotechnológiai tevékenységekre vonatkozó jogi, etikai, minőségbiztosítási és biztonsági előírásokat.

- Szakmai és nem szakmai körökben felelősen nyilvánít véleményt szakmai kérdésekről.

- Munkájában és azon kívül is környezet- és természettudatos magatartás követésére ösztönöz.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- képzést alapozó ismeretek: bioetika, menedzser ismeretek, európai uniós ismeretek, kommunikáció 3-5 kredit;

- természettudományi alapozó ismeretek [matematika (9-10 kredit), fizika és biofizika (9-10 kredit), kémia (általános, fizikai, szerves és szervetlen kémia) és kémiai analitika (25-33 kredit)] 43-53 kredit;

- szakmai alapozó ismeretek [informatika és bioinformatika (8-10 kredit), biológia (biokémia, élettan, genetika, immunológia, mikrobiológia, sejtbiológia) (47-70 kredit)] 55-80 kredit

- biotechnológiai szakmai ismeretek [elválasztástechnika és analitika (5-7 kredit); molekuláris biológia, géntechnológia (15-17 kredit); ipari biotechnológia (4-6 kredit); gyógyszerészi és orvosi biotechnológia (6-12 kredit); mezőgazdasági biotechnológia (3-6 kredit); minőségbiztosítás, biobiztonság, tudományos információszerzés (4-6 kredit)] 37-54 kredit;

- szakmai gyakorlat: 4 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. Szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények

A szakmai gyakorlat adott felsőoktatási intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen megszervezett hat hét időtartamú gyakorlat.

8.4. A képzés speciális jegye

Angol oktatási nyelv esetén a képzéshez az angol nyelv bizonyítottan magas szintű ismerete szükséges.

9. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 1. ALKOTÓMŰVÉSZET ÉS MUZIKOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pont 7.1.1. alpont b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az alkotóművészet és muzikológia szakon szakképzettséget szerzett zenész)

"b) képességei

- Képes zeneművek önálló értékelésére azok zenetörténeti, stiláris, kompozíciótechnikai, esztétikai kontextusában.

- Képes a különböző stíluskorszakok, műfajok zeneművei kottaképének helyes értelmezésére.

- Képes a zeneművek és zenei jelenségek tágabb összefüggésekben való megközelítésére.

- Aktív és hatékony együttműködésre képes a társművészetek és a zenei előadó-művészet szereplőivel.

- Képes zenei vagy kulturális intézményeket alkotó módon segíteni, és azokban az egyszerűbb szervezési, koordinációs feladatokat elvégezni.

- Tevékenysége során képes alkalmazni a zeneművészet, illetve a zenetudomány etikai normáit.

- A művészet és más művészetelméleti terület történetével összefüggő alapvető kérdésekben képes adekvát módon megnyilatkozni, a helyes fogalmi rendszert használni."

10. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 4. ELŐADÓ-MŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. ELŐADÓ-MŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: előadó-művészet (Performance)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése szakirányok szerint:

- klasszikus zongora előadóművész

- klasszikus orgona előadóművész

- klasszikus csembaló előadóművész

- klasszikus harmonika előadóművész

- klasszikus hárfa előadóművész

- klasszikus gitár előadóművész

- klasszikus lant előadóművész

- klasszikus cimbalom előadóművész

- klasszikus hegedű előadóművész

- klasszikus mélyhegedű előadóművész

- klasszikus gordonka előadóművész

- klasszikus gordon előadóművész

- klasszikus furulya előadóművész

- klasszikus fuvola előadóművész

- klasszikus oboa előadóművész

- klasszikus klarinét előadóművész

- klasszikus szaxofon előadóművész

- klasszikus fagott előadóművész

- klasszikus kürt előadóművész

- klasszikus trombita előadóművész

- klasszikus tuba előadóművész

- klasszikus harsona előadóművész

- klasszikus ütőhangszeres előadóművész

- klasszikus ének előadóművész

- jazz-zongora előadóművész

- jazzgitár előadóművész

- jazzbasszusgitár előadóművész

- jazzbőgő előadóművész

- jazzszaxofon előadóművész

- jazztrombita előadóművész

- jazzharsona előadóművész

- jazzdob előadóművész

- jazzének előadóművész

- zenekarvezető előadóművész

- kórusvezető előadóművész

- egyházzene előadóművész

- népi vonós (hegedű) előadóművész

- népi vonós (brácsa) előadóművész

- népi vonós (cselló-bőgő) előadóművész

- népi pengetős (citera-tekerő) előadóművész

- népi pengetős (citera-koboz) előadóművész

- népi pengetős (tambura) előadóművész

- népi fúvós (furulya) előadóművész

- népi fúvós (duda-furulya) előadóművész

- népi fúvós (klarinét-tárogató) előadóművész

- népi cimbalom előadóművész

- népi ének előadóművész

- szakirányok szerinti szakképzettségek angol nyelvű megjelölése:

- Classical Instrumental Music Performer (Piano)

- Classical Instrumental Music Performer (Organ)

- Classical Instrumental Music Performer (Harpsichord)

- Classical Instrumental Music Performer (Accordion)

- Classical Instrumental Music Performer (Harp)

- Classical Instrumental Music Performer (Guitar)

- Classical Instrumental Music Performer (Lute)

- Classical Instrumental Music Performer (Cimbalom/Dulcimer)

- Classical Instrumental Music Performer (Violin)

- Classical Instrumental Music Performer (Viola)

- Classical Instrumental Music Performer (Cello)

- Classical Instrumental Music Performer (Double Bass)

- Classical Instrumental Music Performer (Recorder)

- Classical Instrumental Music Performer (Flute)

- Classical Instrumental Music Performer (Oboe)

- Classical Instrumental Music Performer (Clarinet)

- Classical Instrumental Music Performer (Saxophone)

- Classical Instrumental Music Performer (Bassoon)

- Classical Instrumental Music Performer (Horn)

- Classical Instrumental Music Performer (Trumpet)

- Classical Instrumental Music Performer (Trombone)

- Classical Instrumental Music Performer (Tuba)

- Classical Instrumental Music Performer (Percussion)

- Classical Music Singer

- Jazz Instrumental Performer (Jazz Piano)

- Jazz Instrumental Performer (Jazz Guitar)

- Jazz Instrumental Performer (Jazz Bass Guitar)

- Jazz Instrumental Performer (Jazz Double Bass)

- Jazz Instrumental Performer (Jazz Saxophone)

- Jazz Instrumental Performer (Jazz Trumpet)

- Jazz Instrumental Performer (Jazz Trombone)

- Jazz Instrumental Performer (Jazz Drums)

- Jazz Music Singer

- Orchestra Conductor

- Choir Conductor

- Church Music Performer

- Folk Music Performer (Violin)

- Folk Music Performer (Viola)

- Folk Music Performer (Cello-Double Bass)

- Folk Music Performer (Zither-Rotary Lute [Hurdy-gurdy])

- Folk Music Performer (Zither-Koboz [Historical Hungarian Lute])

- Folk Music Performer (Tambura)

- Folk Music Performer (Recorder)

- Folk Music Performer (Bagpipe-Recorder)

- Folk Music Performer (Clarinet-Tarogato [Hungarian Folk Clarinet])

- Folk Music Performer (Cimbalom)

- Folk Music Performer (Folk Singing)

- választható szakirányok: klasszikus zongora, klasszikus orgona, klasszikus csembaló, klasszikus harmonika, klasszikus hárfa, klasszikus gitár, klasszikus lant, klasszikus cimbalom, klasszikus hegedű, klasszikus mélyhegedű, klasszikus gordonka, klasszikus gordon, klasszikus furulya, klasszikus fuvola, klasszikus oboa, klasszikus klarinét, klasszikus szaxofon, klasszikus fagott, klasszikus kürt, klasszikus trombita, klasszikus tuba, klasszikus harsona, klasszikus ütőhangszerek, klasszikus ének, jazz-zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob, jazzének, zenekarvezetés, kórusvezetés, egyházzene, népi vonós (hegedű), népi vonós (brácsa), népi vonós (csellóbőgő), népi pengetős (citera-tekerő), népi pengetős (citera-koboz), népi pengetős (tambura), népi fúvós (furulya), népi fúvós (duda-furulya), népi fúvós (klarinét-tárogató), népi cimbalom, népi ének

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: kiemelten gyakorlat-igényes (70-80 százalék)

- a diplomahangversenyhez rendelt kreditérték: 6 kredit

- szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja zenei előadóművészek képzése, akik képesek a szakképzettségük szerinti, magas szintű előadó-művészeti tevékenység - elsősorban irányítás mellett, illetve csoportos teljesítmény keretében megvalósuló - végzésére a magyar és nemzetközi zenei és a kulturális életben. Kiművelt zenei ízlésük, magas szintű zenei és technikai, elméleti és gyakorlati ismereteik, előadói készségeik alapján képesek különböző zenei együttesekben művészi szolgálat teljesítésére, valamint zenei vagy kulturális intézmények működésében szakmai kompetenciájuknak megfelelő, aktív, közreműködői vagy egyszerűbb irányítói feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A zenei előadóművész

a) tudása

- Átfogó ismeretei vannak az egyetemes és a magyar zenetörténet korszakairól, a fontosabb szerzőkről, alkotásokról.

- Ismeri az előadó-művészeti tevékenysége alapjául szolgáló zeneelméleti hátteret, az összhangzattant, formatant, a különböző zenei stílusokat, műfajokat.

- Átfogóan ismeri a magyar népzene elméleti hátterét, általános ismeretei vannak a népzenei repertoárról.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szóló- és az együttes zenei előadó-művészet sajátos követelményeiről, valamint a zeneművészet és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról, továbbá az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

- Tisztában van a zenei előadó-együttesek működésének és működtetésének tartalmi és formai kereteivel, valamint társadalmi-művelődési adottságaival.

- Tisztában van a zenei előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokkal és a legalapvetőbb szerzői jogi kérdésekkel.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a művészettörténet, illetve más művészetelméleti tudományok világáról.

b) képességei

- Képes az általa tanult, előadott zeneművek önálló értékelésére azok zenetörténeti, stiláris, kompozíciótechnikai, esztétikai kontextusában.

- A zeneművek elsajátítása során képes a kottakép helyes értelmezésére, ennek alapján a zeneművek autentikus, stílushű előadására.

- Képes hallás után felismerni, lejegyezni, valamint memorizálni vagy szabadon kezelni, alakítani különböző zenei anyagokat.

- Különböző csoportos zenei tevékenységben, összművészeti tevékenységben képes kreatív és alkalmazkodó módon részt venni, ennek során hatékonyan kommunikálni.

- Képes zenei együtteseket, művelődési intézményeket alkotó módon segíteni és azokban koordinációs feladatokat elvégezni.

- Tevékenysége során képes alkalmazni a zenei előadó-művészet etikai normáit.

- A művészet, illetve más művészetelméleti terület történetével összefüggő alapvető kérdésekben képes adekvát módon megnyilatkozni, a helyes fogalmi rendszert használni.

c) attitűdje

- Fontosnak tartja, hogy a zeneművészetből kiindulóan képes legyen tájékozódni a művészettörténet, illetve más művészetelméleti tudomány, valamint a társművészetek világában, és a zeneművészet helyét és szerepét e körben meg tudja fogalmazni.

- Értő módon viszonyul a zeneirodalom történeti és kortárs alkotásaihoz, valamint a különböző zenei előadói gyakorlatokhoz, konkrét művészeti produkciókhoz.

- Nyitott a csoportos zenei, összművészeti produkciókban való részvételre, amelyekben alkalmazkodóan vesz részt.

- Tudatosan gondolkodik előadó-művészeti produkcióinak társadalmi vonatkozásairól.

- Törekszik a zenei előadó-művészet etikai normáinak betartására.

d) autonómiája és felelőssége

- Tudatában van annak, hogy a társadalomban nem csupán önmagát, hanem művészi tevékenységével a zeneművészetet és annak értékeit is képviseli.

- Összpontosítva saját előadó-művészeti tevékenységének területére, folyamatosan figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, tájékozott a tevékenységéhez kapcsolódó írásos publikációk terén.

- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt előadó-művészeti produkciók kialakításában vagy formálásában.

- Elismeri előadó-művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.

- Elfogadja és hitelesen közvetíti szakterületének társadalmi szerepét, értékeit.

7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

7.1.2.1. A klasszikus zongora, a klasszikus orgona, a klasszikus csembaló, a klasszikus harmonika, a klasszikus hárfa, a klasszikus gitár, a klasszikus lant, a klasszikus cimbalom, a klasszikus hegedű, a klasszikus mélyhegedű, a klasszikus gordonka, a klasszikus gordon, a klasszikus furulya, a klasszikus fuvola, a klasszikus oboa, a klasszikus klarinét, a klasszikus szaxofon, a klasszikus fagott, a klasszikus kürt, a klasszikus trombita, a klasszikus harsona, a klasszikus tuba, a klasszikus ütőhangszerek szakirányon a klasszikus zongora előadóművész, a klasszikus orgona előadóművész, a klasszikus csembaló előadóművész, a klasszikus harmonika előadóművész, a klasszikus hárfa előadóművész, a klasszikus gitár előadóművész, a klasszikus lant előadóművész, a klasszikus cimbalom előadóművész, a klasszikus hegedű előadóművész, a klasszikus mélyhegedű előadóművész, a klasszikus gordonka előadóművész, a klasszikus gordon előadóművész, a klasszikus furulya előadóművész, a klasszikus fuvola előadóművész, a klasszikus oboa előadóművész, a klasszikus klarinét előadóművész, a klasszikus szaxofon előadóművész, a klasszikus fagott előadóművész, a klasszikus kürt előadóművész, a klasszikus trombita előadóművész, a klasszikus tuba előadóművész, a klasszikus harsona előadóművész, klasszikus ütőhangszeres előadóművész

a) tudása

- Magas szinten ismeri a szakirány szerinti hangszerjátékhoz tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

- A szakirány szerinti hangszerjátékra vonatkozóan átfogó stílus-, műfaj- és előadásmódismerete van.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a lapról játék, a transzponálás, valamint az improvizáció módjairól.

- Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a szakirány szerinti hangszeres szóló-, kamarazenei, továbbá - ha az adott szakirány szerinti hangszer esetében jellemző - zenekari irodalom egy részét, ismeretekkel rendelkezik az alaprepertoár más részeiről, a forrásokról (kották) és azok fellelhetőségéről.

- Alapvető ismeretei vannak a szakirány szerinti hangszeres szólóművek, illetve a szakirány szerinti hangszeres szólamot tartalmazó művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

- Átfogó ismereti vannak a szakirány szerinti hangszer történetéről, típusairól, felépítéséről, működéséről.

b) képességei

- Képes különböző stílusú, műfajú, a szakirány szerinti hangszeres műveket, illetve zeneműveknek a szakirány szerinti szólamait formáltan, a stílusnak és a zeneszerző gondolkodásmódjának megfelelően, hangversenyszerűen megszólaltatni.

- Képes a szakirány szerinti könnyebb szólóműveket, hangszeres szólamokat első látás után megszólaltatni (lapról játék), egyszerűbb zenei anyagokat transzponálni, improvizatív módon alakítani, a szakirány szerinti hangszeren megszólaltatni.

- Átlátja a szakirány szerinti hangszeres szóló-, kamarazenei, illetve - ha az adott szakirány szerinti hangszer esetében létezik - zenekari irodalom jelentős részét.

- A szakirány szerinti hangszeres szólóművek, illetve a szakirány szerinti hangszeres szólamot tartalmazó művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok alkalmazására, csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.

c) attitűdje

- A szakirány szerinti hangszeres tudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.

- Zenei gondolkodásában nyitott a kreativitásra.

- Törekszik a szakirány szerinti hangszeres szóló-, valamint kamarazenei, illetve - ha az adott szakirány szerinti hangszer esetében létezik - zenekari irodalom megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesíti a szakirány szerinti hangszeres rutinfeladatokat.

- A szakirány szerinti hangszeres előadó-művészi teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

- Műsorát instrukciók alapján, hangszeres tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

- Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló hangszeres produkciókban egyaránt magas színvonalú teljesítményt nyújt.

7.1.2.2. A klasszikus zongora szakirányon továbbá a klasszikus zongora előadóművész

a) tudása

- Átfogó ismeretei vannak a kóruséneklésről, gyakorlatban elsajátította az énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő énekszólamát.

b) képességei

- Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.

c) attitűdje

- Hangszeres előadó-művészeti produkciók mellett vokális előadó-művészeti produkciókban való részvételre is nyitott.

7.1.2.3. A klasszikus orgona szakirányon továbbá klasszikus orgona előadóművész

a) tudása

- Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólóirodalom középnehéz technikai igényű műveinek egy részét.

- Ismeri a kórus- és zenekari partitúrák felépítését, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelveket.

- Ismeri a continuo-játék elméletét és gyakorlati alkalmazásának módját.

- Átfogó ismeretei vannak a kóruséneklésről, gyakorlatban elsajátította az énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő énekszólamát.

b) képességei

- Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására.

- Képes egyszerűbb zenekari- és kóruspartitúrák átlátására, azok, valamint számozott basszussal lejegyzett szólamok zongorán történő megszólaltatására.

- Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.

c) attitűdje

- Törekszik arra, hogy zongoratudását orgona előadóművészi tevékenysége szolgálatába állítsa.

- A zongora, mint hangszer sajátos adottságai kiaknázásával bővíti az orgonairodalmon kívüli repertoárismeretét.

- Hangszeres előadó-művészeti produkciók mellett vokális előadó-művészeti produkciókban való részvételre is nyitott.

7.1.2.4. A klasszikus csembaló szakirányon továbbá a klasszikus csembaló előadóművész

a) tudása

- Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólóirodalom középnehéz technikai igényű műveinek egy részét.

- Ismeri a continuo-játék elméletét és gyakorlati alkalmazásának módját.

- Alapvető ismeretei vannak a csembalójáték historikus előadásmódhoz kapcsolódó zenei és társművészeti hátteréről.

- Átfogó ismeretei vannak a kóruséneklésről, gyakorlatban elsajátította az énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő énekszólamát.

b) képességei

- Képes számozott basszussal lejegyzett szólamok csembalón, illetve zongorán történő megszólaltatására.

- Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására.

- Képes csembalójátékába a historikus zenei stílus sajátosságait beépíteni.

- Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.

c) attitűdje

- Törekszik arra, hogy zongoratudását csembaló előadóművészi tevékenysége szolgálatába állítsa.

- Tudatos a historikus zenei előadásmód alkalmazásában.

- Hangszeres előadó-művészeti produkciók mellett vokális előadó-művészeti produkciókban való részvételre is nyitott.

7.1.2.5. A klasszikus harmonika, a klasszikus cimbalom szakirányon továbbá a klasszikus harmonika előadóművész és a klasszikus cimbalom előadóművész

a) tudása

- Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólóirodalom könnyebb technikai igényű néhány művét.

- Átfogó ismeretei vannak a kóruséneklésről, gyakorlatban elsajátította az énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő énekszólamát.

b) képességei

- Képes könnyebb technikai igényű zongoraművek, egyszerű zongorakíséretek megszólaltatására.

- Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.

c) attitűdje

- Törekszik arra, hogy alapszintű zongoratudását a szakirány szerinti hangszeres tevékenysége szolgálatába állítsa.

- Hangszeres előadó-művészeti produkciók mellett vokális előadó-művészeti produkciókban való részvételre is nyitott.

7.1.2.6. A klasszikus gitár szakirányon továbbá a klasszikus gitár előadóművész

a) tudása

- Ismeri a gitározás sajátos összhangzattani és continuo-játék lehetőségeit, szólamvezetési eszközeit.

- Ismeri a francia, spanyol, német lant-tabulatúrákat.

b) képességei

- Képes gitáron összhangzattani folyamatok bemutatására és continuo-szólamok kidolgozására, valamint játékára.

- Képes francia lant-tabulatúrából átírás nélkül egyszerűbb műveket megszólaltatni.

c) attitűdje

- Elkötelezett a gitár-specifikus tudásának, ezen belül összhangzattani, continuo, lant-tabulatúra jártasságának gyarapítására, és ezen ismereteinek az előadóművészi munkájában való felhasználására.

d) autonómiája és felelőssége

- Önálló abban, hogy gitár-összhangzattani és continuo-játék tudását gyarapítsa és fejlessze, valamint tudatában van annak, hogy ezen készségének fenntartása és fejlesztése a lant örököseként művészi tevékenységének egyik pillére.

7.1.2.7. A klasszikus furulya szakirányon továbbá a klasszikus furulya előadóművész

a) tudása

- Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólóirodalom könnyebb technikai igényű néhány művét.

b) képességei

- Képes könnyebb technikai igényű zongoraművek, egyszerű zongorakíséretek megszólaltatására.

c) attitűdje

- Törekszik arra, hogy alapszintű zongoratudását a szakirány szerinti hangszeres tevékenysége szolgálatába állítsa.

7.1.2.8. A klasszikus ének szakirányon továbbá a klasszikus ének előadóművész

a) tudása

- Magas szinten ismeri a klasszikus énekléshez tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a szóló- és kamaraénekes zenei műfajokról, a különböző zenei stílusokról, azok előadásmódjáról és a helyes idegen nyelvi szövegkiejtésről.

- Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a saját hangfajának megfelelő szóló- és kamaraénekes irodalom egy részét, ismeretekkel rendelkezik az alaprepertoár más részeiről, a forrásokról (kották) és azok fellelhetőségéről.

- Ismeri a klasszikus énekes művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatát, sajátos követelményeit, a gyakorlási módszereket, próbatechnikákat.

- Alapvető ismeretei vannak legalább egy, a szólóénekes zenei műfajok esetében jellemző idegen nyelv nyelvtani szabályairól, szókincséről, kiejtésmódjáról, különös tekintettel a zeneművekben használt konkrét irodalmi alkotásokra.

- Alapvető ismeretei vannak a színpadi játék, a színpadi mozgás és a színpadi beszéd gyakorlati szemszögű, énekes előadó-művészeti vonatkozásairól.

- Alapvető zenei, technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár könnyebb technikai igényű műveinek egy részét.

b) képességei

- Képes különböző stílusú dalokat, áriákat, valamint kamaraművek és kórusművek saját hangfajának megfelelő szólamát formáltan, a stílusnak és a zeneszerző gondolkodásmódjának megfelelően, hangversenyszerűen megszólaltatni.

- Átlátja a szóló- és a kamaraénekes irodalom főbb alkotásainak jelentős részét.

- A klasszikus énekes szóló- és kamaraénekes művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok alkalmazására, csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.

- Képes legalább egy, a szólóénekes zenei műfajok esetében jellemző idegen nyelven írott irodalmi szöveg tartalmának megismerésére, megértésére és a helyes szövegkiejtésre.

- Énekes előadó-művészeti produkcióit adekvát módon kiválasztott színművészeti elemek beépítésével valósítja meg.

- Képes könnyebb technikai igényű zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására.

c) attitűdje

- Énektudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.

- Énekhangja egészségének megőrzésére kiemelt figyelmet fordít.

- Törekszik az énekes szólóirodalom, valamint a kamaraénekes irodalom megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.

- Az általa tanult énekes zeneműveket eredeti nyelven adja elő.

- Fontosnak tartja, hogy énekes zeneművek megszólaltatásakor a tartalom kifejezését ízléses, karakteres színpadi előadásmóddal kísérje.

- Törekszik arra, hogy alapszintű zongoratudását az énekes művek elsajátításakor hasznosítsa.

d) autonómiája és felelőssége

- Énekművészi szakmai irányultsága kialakult.

- Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesít énekesi rutinfeladatokat.

- Teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

- Műsorát instrukciók alapján, énekes tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

- Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló produkciókban egyaránt magas színvonalú teljesítményt nyújt.

7.1.2.9. A jazz-zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob szakirányon továbbá a jazz-zongora előadóművész, a jazzgitár előadóművész, a jazzbasszusgitár előadóművész, a jazzbőgő előadóművész, a jazzszaxofon előadóművész, a jazztrombita, a jazzharsona, a jazzdob előadóművész

a) tudása

- Magas szinten ismeri a szakirány szerinti jazzhangszer-játékhoz tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

- Gyakorlati szemszögből ismeri a jazzhangszeres improvizációs technikákat, a jazz sajátos kifejezési fordulatait, intonációját, ritmus-, dallam- és harmóniavilágát, valamint a lapról játék és a transzponálás módját.

- Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a szakirány szerinti jazzhangszeres szólóirodalom, valamint jazz-zenekari irodalom egy részét, továbbá ismeri a jazz standard repertoár jelentős részét, ismeretekkel rendelkezik a forrásokról és azok fellelhetőségéről.

- Alapvető ismeretei vannak a szakirány szerinti jazzhangszeres szólóművek és zenekari művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

- Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a jazz-zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a jazz-zongora szólórepertoár könnyebb technikai igényű műveinek egy részét.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a zenekari jazzvokál-éneklés és az a cappella jazz-művek előadásáról.

- Átfogó ismeretei vannak a jazz specifikus elméleti és történeti, valamint zeneszerzési (hangszerelés) hátteréről.

- Tájékozott a jazz-zenével kapcsolatos nemzetközi népzenei repertoárban és stílussajátosságokban.

b) képességei

- Képes különböző stílusú, műfajú, a szakirány szerinti jazzhangszeres zeneműveket, illetve zeneműveknek a szakirány szerinti jazzhangszeres szólamait stílushűen, magas szintű zenei és technikai felkészültséggel, hangversenyszerűen megszólaltatni.

- Képes a szakirány szerinti jazzhangszeren improvizálni.

- Átlátja a szakirány szerinti jazzhangszeres szóló- és zenekari irodalom jelentős részét.

- Képes megkülönböztetni a jazz standard repertoár különböző stílusait, stílusjegyeit.

- A szakirány szerinti jazzhangszeres szólóművek és jazz-zenekari művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok alkalmazására, csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.

- Képes könnyebb jazz-zongoraművek, jazz-zongoraszólamok, egyszerűbb zongorakíséretek megszólaltatására, egyszerű zenei anyagok zongorán történő demonstrálására.

- Képes csoportos jazzénekes produkciókban való részvételre.

- Eligazodik a jazzelmélet és a jazztörténet különböző kérdéseiben, képes a jazz-zeneművek beható analízisére.

- Képes egyszerűbb jazz-hangszerelési feladatok elvégzésére.

- Képes megkülönböztetni a jazz-zenével kapcsolatos nemzetközi népzenei repertoár alkotásainak stílusjegyeit és más jellemzőit.

c) attitűdje

- A szakirány szerinti jazzhangszeres tudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.

- Zenei gondolkodásában és a jazzhangszer-játékban magas fokú nyitottsága van a kreativitásra.

- Törekszik a szakirány szerinti jazzhangszeres szóló- és zenekari irodalom megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.

- Törekszik a kiszenekari és nagyzenekari jazzjátékban való rendszeres részvételre.

- Törekszik arra, hogy alapszintű jazz-zongoratudását jazzhangszeres tevékenysége szolgálatába állítsa.

- Fontosnak tartja, hogy gyakorlati előadó-művészeti tevékenységét megfelelő elméleti megközelítéssel is megalapozza.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesít jazzhangszeres előadóművészi rutinfeladatokat, különös tekintettel az improvizációra.

- Jazzhangszeres előadó-művészeti teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

- Repertoárját instrukciók alapján, jazzhangszeres tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

- Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló jazz-zenei produkciókban egyaránt magas színvonalú teljesítményt nyújt.

7.1.2.10. A jazz-zongora, a jazzbőgő, a jazzszaxofon, a jazztrombita, a jazzharsona, a jazzdob szakirányon továbbá a jazz-zongora előadóművész, jazzbőgő előadóművész, jazzszaxofon előadóművész, jazztrombita előadóművész, a jazzharsona előadóművész, a jazzdob előadóművész

a) tudása

- A szakirány szerinti jazzhangszernek megfelelő klasszikus zenei hangszerjáték területén átfogó hangszertechnikai, stílus- és előadásmód-ismerete van, gyakorlatban elsajátította a klasszikus zenei hangszer repertoárjának könnyebb és középnehéz műveinek egy részét.

b) képességei

- Képes a szakirány szerinti jazzhangszernek megfelelő klasszikus hangszeren könnyebb és középnehéz műveket megszólaltatni, valamint klasszikus hangszeres ismereteit a jazzhangszeres előadó-művészetben adekvát módon alkalmazni.

7.1.2.11. A jazzének szakirányon továbbá a jazzének előadóművész

a) tudása

- Magas szinten ismeri a jazzénekléshez tartozó zenei tudáselemeket, valamint sajátos énektechnikai eszköztárat.

- Gyakorlati szemszögből ismeri a jazzénekes improvizációs technikákat, a jazz sajátos kifejezési fordulatait, intonációját, ritmus-, dallam- és harmóniavilágát, valamint a lapról éneklés és a transzponálás módját.

- A jazzénekes repertoár vonatkozásában átfogó ismeretei vannak a zene és a szöveg viszonyáról, a helyes idegen nyelvi (angol nyelvű) szövegkiejtésről.

- Ismeri a klasszikus zenei hangképzés és a klasszikus éneklés alapjául szolgáló stílusjegyek gyakorlati alkalmazásának módját, gyakorlatban elsajátította a klasszikus éneklés repertoárjának könnyebb és középnehéz műveinek egy részét.

- Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a jazzénekes szólóirodalom, valamint jazz-zenekari irodalom egy részét, továbbá ismeri a jazz standard repertoár jelentős részét, ismeretekkel rendelkezik a forrásokról és azok fellelhetőségéről.

- Alapvető ismeretei vannak a jazzénekes szólóművek és jazz-zenekari művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.

- Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a jazz-zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a jazz-zongora szólórepertoár könnyebb technikai igényű műveinek egy részét.

- Magas szintű ismeretekkel rendelkezik az együttes jazzéneklés sajátos követelményeiről és repertoárjáról.

- Átfogó ismeretei vannak a jazz specifikus elméleti és történeti, valamint zeneszerzési (hangszerelés) hátteréről.

- Tájékozott a jazz-zenével kapcsolatos nemzetközi népzenei repertoárban és stílussajátosságokban.

b) képességei

- Képes különböző stílusú, műfajú jazzénekes zeneműveket, illetve más jazz-zeneművek énekszólamait stílushűen, magas szintű zenei és technikai felkészültséggel, hangversenyszerűen megszólaltatni.

- Jazzénekes produkcióiban magas szinten képes az improvizációra.

- Képes könnyebb klasszikus zenei szóló- és kamaraénekes műveket megfelelő hangképzéssel, stílushűen megszólaltatni, valamint klasszikus énekes ismereteit a jazzénekes előadó-művészetben adekvát módon alkalmazni.

- Átlátja a jazzénekes szóló- és zenekari irodalom főbb alkotásainak jelentős részét, valamint képes újabb, előadásra szánt műveket kiválasztani.

- Képes megkülönböztetni a jazz standard repertoár különböző stílusait, stílusjegyeit.

- A jazzénekes szólóművek és zenekari művek elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok alkalmazására, csoportos munka során alkalmazkodó részvételre.

- Képes könnyebb jazz-zongoraművek, jazz-zongoraszólamok, egyszerűbb zongorakíséretek megszólaltatására, egyszerű zenei anyagok zongorán történő demonstrálására.

- Képes csoportos jazzénekes produkciókban való magas művészi színvonalon történő részvételre.

- Eligazodik a jazzelmélet és a jazztörténet különböző kérdéseiben, képes a jazz-zeneművek beható analízisére.

- Képes megkülönböztetni a jazz-zenével kapcsolatos nemzetközi népzenei repertoár alkotásainak stílusjegyeit és más jellemzőit.

c) attitűdje

- Jazzénekes tudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.

- Zenei gondolkodásában és a jazzéneklésben magas fokú nyitottsága van a kreativitásra.

- Törekszik a jazzénekes szóló- és zenekari irodalom megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.

- Törekszik jazz-zenekari produkciókban való rendszeres részvételre.

- Törekszik arra, hogy alapszintű jazz-zongoratudását jazzénekes tevékenysége szolgálatába állítsa.

- Fontosnak tartja, hogy gyakorlati előadó-művészeti tevékenységét megfelelő elméleti megközelítéssel is megalapozza.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesít jazzénekes előadóművészi rutinfeladatokat, különös tekintettel az improvizációra.

- Jazzénekes előadó-művészeti teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

- Repertoárját instrukciók alapján, jazzénekes tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

- Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló jazzénekes produkciókban egyaránt magas színvonalú teljesítményt nyújt.

7.1.2.12. A zenekarvezetés szakirányon továbbá a zenekarvezető előadóművész

a) tudása

- Magas szinten ismeri a zenekari vezényléshez tartozó zenei tudáselemeket, vezényléstechnikai eszköztárat.

- A zenekari művek vonatkozásában átfogó ismeretei vannak a különböző stílusokról, műfajokról és azok előadásmódjáról.

- Alapvető ismeretei vannak a zenekari munka folyamatáról, a dirigens funkciójáról, a próbatechnikákról.

- Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a zenekari irodalom egy részét, továbbá átfogó ismeretekkel rendelkezik az alaprepertoár más részeiről, a forrásokról és azok fellelhetőségéről.

- Alapvető ismeretei vannak a vokális és hangszeres zeneszerzési technikákról, az egyes hangszerek technikai és hangzási adottságairól, azok kombinációiról, a különböző hangszerelési technikákról.

- Magas szinten ismeri a szóló-, kamara- és a kóruséneklés alapjául szolgáló énektechnikát, gyakorlatban megismerte a középnehéz szólóénekes és kamaraénekes, valamint énekkari irodalom legjelentősebb műveinek egy részét.

- Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólóirodalom középnehéz technikai igényű műveinek egy részét.

- Alaposan ismeri a különböző zenekari partitúrák felépítését, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelveket, valamint a continuo-játék elméletét.

- Alapvető ismeretei vannak legalább egy, a vokális szólamot is tartalmazó zenei műfajok esetében jellemző idegen nyelv nyelvtani szabályairól, szókincséről, kiejtésmódjáról, különös tekintettel a zeneművekben használt konkrét irodalmi alkotásokra.

b) képességei

- Képes különböző stílusú, műfajú zenekari műveket formáltan, a stílusnak és a zeneszerző gondolkodásmódjának megfelelően betanítani, és hangversenyszerű előadás során vezényelni.

- A zenekari művek előadására történő felkészítés során képes a folyamat időbeli megtervezésére, próbatechnikák önálló alkalmazására, irányítói (rész)feladatok elvégzésére.

- Átlátja a zenekari irodalom jelentős részét.

- Kompozíciótechnikai és hangszerelési ismereteit előadó-művészeti tevékenysége során hatékonyan alkalmazza.

- Képes könnyebb szólóénekes, kamaraénekes zeneművek, valamint nehezebb énekkari művek előadásában való részvételre.

- Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, zenekari művek betanítása során azok zongorán történő demonstrálására.

- Képes bonyolultabb partitúrák átlátására, azok, továbbá számozott basszussal lejegyzett szólamok zongorán történő megszólaltatására.

- Képes legalább egy idegen nyelv esetében a vokális szólamot is tartalmazó kompozíciók irodalmi szövegének megértésére, és tartalmának, helyes szövegkiejtésének közvetítésére.

c) attitűdje

- Zenekari vezénylési képességeit folyamatosan fejleszti.

- Zenei gondolkodását nyitottság és kreativitás jellemzi.

- Törekszik a zenekari irodalom megismerésére, saját repertoárjának folyamatos bővítésére.

- Törekszik az előadó-művészeti tevékenységben való rendszeres részvételre.

- Törekszik arra, hogy egyéni felkészülése során, adott zenekari mű elsajátításához zongoratudását is felhasználja.

- Nyitott arra, hogy a betanítási folyamat adekvát helyzeteiben a zenekari műveket zongorán demonstrálja.

- Fontosnak tartja, hogy az általa vezényelt, vokális szólamot is tartalmazó művek eredeti nyelven szólaljanak meg, ennek érdekében törekszik idegen nyelvi ismereteinek bővítésére, legalább az énekkari és kamaraénekes irodalom gerincét alkotó zeneművekre vonatkozóan.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesít előadóművészi rutinfeladatokat.

- Teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

- Műsorát instrukciók mentén, részleges önállósággal, tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

- Társadalmi környezete zenei kultúrájának fejlesztésében felelős szakemberként vesz részt.

7.1.2.13. A kórusvezetés szakirányon továbbá a kórusvezető előadóművész

a) tudása

- Magas szinten ismeri az énekkari vezényléshez tartozó zenei tudáselemeket, vezényléstechnikai eszköztárat.

- Az énekkari művek vonatkozásában átfogó ismeretei vannak a különböző stílusokról, műfajokról és azok előadásmódjáról.

- Alapvető ismeretei vannak az énekkari munka folyamatáról, a kórusvezető funkciójáról, a próbatechnikákról.

- Gyakorlatban, magas szinten elsajátította az énekkari irodalom egy részét, továbbá átfogó ismeretekkel rendelkezik az alaprepertoár más részeiről, a forrásokról és azok fellelhetőségéről.

- Alapvető ismeretei vannak a vokális és hangszeres zeneszerzési technikákról, az egyes hangszerek technikai és hangzási adottságairól, azok kombinációiról, a különböző hangszerelési technikákról.

- Ismeri a szóló-, kamara- és a kóruséneklés alapjául szolgáló énektechnikát, gyakorlatban megismerte a középnehéz szólóénekes és kamaraénekes, valamint énekkari irodalom legjelentősebb műveinek egy részét.

- Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólóirodalom középnehéz technikai igényű műveinek egy részét.

- Alaposan ismeri a különböző énekkari partitúrák felépítését, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelveket, valamint a continuo-játék elméletét.

- Alapvető ismeretei vannak legalább egy, a vokális zenei műfajok esetében jellemző idegen nyelv nyelvtani szabályairól, szókincséről, kiejtésmódjáról, különös tekintettel a zeneművekben használt konkrét irodalmi alkotásokra.

b) képességei

- Képes különböző stílusú, műfajú énekkari műveket formáltan, a stílusnak és a zeneszerző gondolkodásmódjának megfelelően betanítani, és hangversenyszerű előadás során vezényelni.

- Az énekkari művek előadására történő felkészítés során képes a folyamat időbeli megtervezésére, próbatechnikák önálló alkalmazására, irányítói (rész)feladatok elvégzésére.

- Átlátja az énekkari irodalom jelentős részét.

- Kompozíciótechnikai és hangszerelési ismereteit előadó-művészeti tevékenysége során hatékonyan alkalmazza.

- Képes könnyebb szólóénekes, kamaraénekes zeneművek, valamint nehezebb énekkari művek előadásában való részvételre.

- Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, énekkari művek betanítása során azok zongorán történő demonstrálására.

- Képes bonyolultabb partitúrák átlátására, azok, továbbá számozott basszussal lejegyzett szólamok zongorán történő megszólaltatására.

- Képes legalább egy idegen nyelv esetében a vokális kompozíciók irodalmi szövegének megértésére, és tartalmának, helyes szövegkiejtésének közvetítésére.

c) attitűdje

- Énekkari vezénylési képességeit folyamatosan fejleszti.

- Zenei gondolkodását nyitottság és kreativitás jellemzi.

- Törekszik az énekkari irodalom megismerésére, saját repertoárjának folyamatos bővítésére.

- Törekszik az előadó-művészeti tevékenységben való rendszeres részvételre.

- Törekszik arra, hogy egyéni felkészülése során, adott kórusmű elsajátításához zongoratudását is felhasználja.

- Nyitott arra, hogy a betanítási folyamat adekvát helyzeteiben az énekkari műveket zongorán demonstrálja.

- Fontosnak tartja, hogy az általa vezényelt énekkari vagy kamaraénekes művek eredeti nyelven szólaljanak meg, ennek érdekében törekszik idegen nyelvi ismereteinek bővítésére, legalább az énekkari és kamaraénekes irodalom gerincét alkotó zeneművekre vonatkozóan.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesít előadóművészi rutinfeladatokat.

- Teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

- Műsorát instrukciók mentén, részleges önállósággal, tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

- Társadalmi környezete zenei kultúrájának fejlesztésében felelős szakemberként vesz részt.

7.1.2.14. Az egyházzene szakirányon továbbá az egyházzene előadóművész

a) tudása

- Átfogó ismeretei vannak az egyházzene-történet korszakairól, a fontosabb szerzőkről, alkotásokról.

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik az egyszólamú és a polifon egyházzene, valamint az orgonazene korszakairól és repertoárjáról.

- Általános ismeretei vannak a népének-repertoárról.

- Átfogóan ismeri a liturgiatörténetet, legalább saját felekezetének liturgiáját.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik elsősorban saját felekezete egyházi felépítéséről, az egyházzenész abban elfoglalt helyéről, feladatairól.

- Tisztában van az egyházi, templomi zenére vonatkozó egyházi előírásokkal.

- Ismeri az egyházi zenéhez tartozó zenei és elméleti tudáselemeket.

- Átfogó előadói-, stílus- és műfaji ismeretekkel rendelkezik.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a lapról játék, a transzponálás, continuo-játék, valamint az improvizáció módjairól.

- Ismeri a középkori zeneelmélet tonális és formai jellemzőit.

- Alapvető ismeretei vannak az egyházzenei együttesek (szkóla, különféle összetételű kórusok, hangszeres együttesek) működésének sajátos követelményeiről, működése szervezésének feladatairól, a próbatechnikákról.

- Alapvető ismeretei vannak orgonaismeretből, az orgona működéséről, felépítéséről, történetéről.

- Alapvető zenei, technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár könnyebb technikai igényű műveinek egy részét.

- Ismeri a felekezetének megfelelő nyelvű legfontosabb liturgikus szövegeket, és azok magyar nyelvű jelentését.

- Ismeri a helyes beszédhang- és énekhangképzés technikáját.

- Átfogó ismeretei vannak a kóruséneklésről, gyakorlatban elsajátította az általános és az egyházzenei énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő szólamát.

- A gyakorlatban elsajátította az orgonairodalom és liturgikus orgonajáték egy részét, ismeretekkel rendelkezik a forrásokról és azok elérhetőségéről.

- A gyakorlatban elsajátította a gregorián és graduál repertoár, valamint az egy- és többszólamú egyházzenei vokális irodalom egy részét, ismeretekkel rendelkezik a forrásokról és azok elérhetőségéről.

b) képességei

- Képes az általa előadott egyházzenei művek értékelésére azok sajátos egyházzenei, liturgikus kontextusában.

- Egyéni vagy csoportos egyházzenei tevékenysége során képes figyelembe venni a liturgia előírásait és hagyományait és az abban részt vevő (egyházi) személyek feladatait, velük hatékonyan együttműködik.

- Képes saját egyházában (esetleg más felekezetű templomban is) az egyházzenei életet megszervezni, az egyházi, liturgikus alkalmak zenei irányítását elvégezni.

- Templomi működése során betartja az egyházi előírásokat.

- A megfelelő kontextusban alkalmazza az egyházzenei alkalmakon megszólaltatható orgona, illetve vokális szóló- és kórusművek jelentős részét, valamint képes újabb, a liturgiába illő művek kiválasztására.

- Az egyházzenei együttesekben való részvétel során képes a munka időbeli megtervezésére, a célravezető módszerek önálló alkalmazására, a liturgiában részt vevő más személyekhez való alkalmazkodásra.

- Hangszerismereti tudását egyaránt képes számára ismert és idegen hangszer kezelése során alkalmazni.

- Képes könnyebb technikai igényű zongoraművek, zongorakíséretek, orgonakíséretek megszólaltatására.

- Képes a liturgiában és az egyházzenei hangversenyeken megszólaló (idegen nyelvű) művek szövegének megértésére, ismeretlen művek esetén azok liturgikus helyének megtalálására.

- Képes a liturgiában beszéd- és énekhangját helyesen használva megszólalni és énekelni.

- Képes a liturgikus és egyházzenei alkalmakon kórusban művészi szinten énekelni.

- Képes különböző stílusú, műfajú orgonaműveket és orgonakíséreteket a liturgiának, a zenei stílusnak és a zeneszerző gondolkodásának megfelelően megszólaltatni istentiszteleten vagy templomi hangversenyen.

- Képes könnyebb orgonaműveket első látás után megszólaltatni, transzponálni, vokális zeneműveket continuo-val kísérni, a liturgikus tételekhez és népénekekhez bevezetést, köz- és utójátékot improvizálni.

- Képes különböző stílusú, műfajú vokális szólóműveket és kórusműveket a liturgiának, a zenei stílusnak és a zeneszerző gondolkodásának megfelelően irányítani istentiszteleten vagy templomi hangversenyen.

- Képes közepes nehézségű gregorián, graduál tételeket, valamint könnyebb szóló- és kórusművek előadását rövid idejű tanulmányozással elsajátítva irányítani, vezényelni.

c) attitűdje

- Természetes egyházi és zenei közegének tekinti a templomot, a liturgiát, annak zenei, dramaturgikus, mozgási, nyelvi, viselkedési hagyományaiban, szokásaiban otthonosan mozog.

- Tudatosan gondolkodik zenei tevékenységének vallási, társadalmi, művészi vonatkozásairól.

- Törekszik a vallási normák betartására és a tőle telhető legmagasabb zenei színvonal megvalósítására.

- Az egyházzenei orgona, karvezető, szólóénekes technikai tudását rendszeres, hatékony gyakorlással, folyamatosan karban tartja, fejleszti.

- Lehetőség szerint rendszeresen részt vesz a templomi gyakorlatban, a liturgikus szolgálatban.

- Törekszik a liturgiában és egyházzenei hangversenyeken megszólaltatható orgona, illetve vokális szóló- és kórusirodalom megismerésére, repertoárjának bővítésére.

- Hangszeres és vokális tudását bármely helyszín és akusztikus körülmény esetén (templom, kápolna, koncertterem, stb.) használja.

- Törekszik arra, hogy a zongora-, illetve orgonatudását a liturgiához méltó művészi színvonalra fejlessze.

- Törekszik a felekezete szerinti liturgikus nyelv minél teljesebb elsajátítására, megértésére.

- Törekszik beszéd- és énekhangképzésének tökéletesítésére. Törekszik egyházi kórusban (szkólában) való rendszeres részvételre.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Templomi, egyházi környezetben biztonsággal és magas művészi színvonalon teljesíti egyházzenész feladatait.

- A templomban elhangzó műveket zenei, technikai tudásszintjének, valamint az adott liturgikus kereteknek megfelelően választja meg.

- Egyéni, illetve csoportos egyházzenei tevékenységben is egyaránt magas művészi színvonalú teljesítményt nyújt.

- A liturgia közösségi jellegének leginkább megfelelő szkóla, kórus aktív tagja.

7.1.2.15. A népi vonós (hegedű), népi vonós (brácsa), népi vonós (cselló-bőgő), népi pengetős (citera-tekerő), népi pengetős (citera-koboz), népi pengetős (tambura), népi fúvós (furulya), népi fúvós (duda-furulya), népi fúvós (klarinét-tárogató), népi cimbalom, népi ének szakirányon továbbá a népi vonós (hegedű) előadóművész, a népi vonós (brácsa) előadóművész, a népi vonós (cselló-bőgő) előadóművész, a népi pengetős (citera-tekerő) előadóművész, a népi pengetős (citera-koboz) előadóművész, a népi pengetős (tambura) előadóművész, a népi fúvós (furulya) előadóművész, a népi fúvós (duda-furulya) előadóművész, a népi fúvós (klarinét-tárogató), a népi cimbalom előadóművész, a népi ének előadóművész

a) tudása

- Ismeri a műzenei és népzenei jelenségek, jellegzetességek közötti különbségek elméleti alapjait, magyarázatait, a népzene előadásmódjának elméleti vetületeit.

- Tájékozott a magyar népzene forrásaiban, különböző rétegeiben és a népzenekutatás fontosabb eredményeiben.

- Magas szinten ismeri a népzenei lejegyzések módszereit, valamint azok kialakulásának, továbbalakulásának történetét.

- Ismeri a folklór elméleti alapjait, a népszokásokat, tájékozott a népköltészetben és a táncfolklorisztikában.

- Átfogó ismeretei vannak az egyes népek népzenéjének jellemző vonásairól, kutatásáról, ismeri a Kárpát-medencén belüli népek népzenéjének stílus-összefüggéseit, az interetnikus jelenségeket, valamint a magyar népzene keleti kapcsolatait.

- Gyakorlatban megismerte a különböző vidékekre jellemző alapvető tánctípusokat, táncrendeket, a táncos szemszögéből a tánc és a zene viszonyát.

- Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár könnyebb technikai igényű műveinek egy részét.

b) képességei

- Képes különböző népzenei dallamok formai, zenei szempontú elemzésére, eligazodik a dallamalkotás, változatképződés, a népi többszólamúság elméleti kérdéseiben.

- Felismeri a magyar népzene, azon belül az egyes dialektusok, közép- és kistájak stílusjegyeit.

- Képes különböző - elsősorban a szakirány szerinti népi hangszeres, énekes - népi dallamok szakszerű, pontos lejegyzésére.

- Képes tájékozódni, összefüggéseiben elemezni és magyarázni a népszokásokhoz köthető folklóreseményeket, a népköltészet szimbolikáját és az egyes vidékekre jellemző táncrendeket, táncfolyamatokat.

- Képes tájékozódni a magyarsággal rokon és szomszédos népek hagyományos zenei kultúrájában, amelyekben felismeri a fontosabb interetnikus jelenségeket, a közös vonásokat és az egyedi jellemzőket.

- Képes néptánccal kapcsolatos ismereteit népzenei tevékenységében hatékonyan alkalmazni.

- Képes könnyebb zongoraművek, zongoraszólamok, egyszerűbb zongorakíséretek megszólaltatására, egyszerű zenei anyagok zongorán történő demonstrálására.

c) attitűdje

- Fontosnak tartja, hogy népzenei gyakorlati előadó-művészeti tevékenységét megfelelő elméleti megközelítéssel is megalapozza.

- Törekszik a népi kultúra egészének megismerésére, a népzene és más népművészeti ágak kapcsolatának feltárására, saját népzenei tevékenységébe való beépítésére.

- Törekszik arra, hogy alapszintű zongoratudását zenei tevékenysége szolgálatába állítsa.

d) autonómiája és felelőssége

- A népi hangszeres gyakorlati előadó-művészeti tevékenységéhez szükséges elméleti tudáselemeket részben önállóan, magasabb szintű szakmai kontroll mellett választja ki és alkalmazza.

- Teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

- Tisztában van a népzenei kultúra továbbadásában betöltött szerepével.

7.1.2.16. A népi vonós (hegedű), népi vonós (brácsa), népi vonós (cselló-bőgő), népi pengetős (citera-tekerő), népi pengetős (citera-koboz), népi pengetős (tambura), népi fúvós (furulya), népi fúvós (duda-furulya), népi fúvós (klarinét-tárogató), népi cimbalom szakirányon továbbá a népi vonós (hegedű) előadóművész, a népi vonós (brácsa) előadóművész, a népi vonós (cselló-bőgő) előadóművész, a népi pengetős (citera-tekerő) előadóművész, a népi pengetős (citera-koboz) előadóművész, a népi pengetős (tambura) előadóművész, a népi fúvós (furulya) előadóművész, a népi fúvós (duda-furulya) előadóművész, a népi fúvós (klarinét-tárogató) előadóművész, a népi cimbalom előadóművész

a) tudása

- Magas szinten ismeri a szakirány szerinti népi hangszerjátékhoz tartozó zenei tudáselemeket, sajátos hangszertechnikai eszköztárat, valamint a különböző hangszertípusokat.

- A szakirány szerinti népi hangszerjáték vonatkozásában ismeri a magyar népzene előadásmódjának jellegzetességeit, a rögtönzés, variálás hagyományos módozatait, a népzene és néptánc elemeinek kapcsolatát, kölcsönhatását.

- Átfogó ismeretei vannak a Kárpát-medencében élő népeknél fennmaradt népzenei repertoárról, gyakorlatban, magas szinten elsajátította a szakirány szerinti népi hangszeres repertoár jelentős részét.

- Ismeretekkel rendelkezik a népzenei repertoár forrásairól és azok fellelhetőségéről.

- Tisztában van a szakirány szerinti népi hangszeres (-énekes) együttjáték sajátos követelményeivel, az együttjátékban betöltött szerepével, a muzsikuspartnerek közti kommunikáció lehetőségeivel, sajátos vonásaival.

b) képességei

- Képes a szakirány szerinti hangszeren, hangszereken magas szintű zenei-technikai felkészültséggel, tisztán, stílushűen megszólaltatni különböző népzenei anyagokat.

- Felismeri az autentikus népzenei előadásmódot, világosan megkülönbözteti azt más irányzatok előadói gyakorlatától.

- Képes különbséget tenni a különböző dialektusterületek, közép- és kistájak stílusmeghatározójellemzői között.

- Átlátja a szakirány szerinti népi hangszeres repertoár főbb részeit.

- A szakirány szerinti népi hangszeres zenei anyagok elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok alkalmazására, csoportos munka során alkalmazkodó részvételre.

c) attitűdje

- A szakirány szerinti népi hangszeres tudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.

- A népzenei előadó-művészetben az autentikus előadásmódot követi, kerüli a más (könnyűzenei, világzenei) irányzatok szerinti előadásmódot.

- Törekszik a szakirány szerinti népi hangszeres repertoár teljesebb körű megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.

- Aktívan keresi a népi hangszeres (-énekes) együttjátékban való részvétel lehetőségét.

d) autonómiája és felelőssége

- A népi hangszeres előadó-művészet iránti elkötelezettsége kialakult.

- Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesít a szakirány szerinti népi hangszeres előadóművészi rutinfeladatokat.

- Műsorát instrukciók alapján, népi hangszeres tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

- Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló népi hangszeres produkciókban egyaránt magas színvonalú teljesítményt nyújt.

7.1.2.17. A népi ének szakirányon továbbá népi ének előadóművész

a) tudása

- Magas szinten ismeri a népi énekléshez tartozó zenei tudáselemeket, sajátos énektechnikai eszköztárat.

- A népi éneklés vonatkozásában ismeri a magyar népzene előadásmódjának jellegzetességeit, a rögtönzés, variálás hagyományos módozatait, a népzene és néptánc elemeinek kapcsolatát, kölcsönhatását.

- Ismeri az emberi beszéd kialakulásának fizikai, fiziológiai, pszichológiai tényezőit, a magyar nyelvjárások jellemzőit.

- Átfogó ismeretei vannak a Kárpát-medencében élő népeknél fennmaradt népzenei repertoárról, gyakorlatban, magas szinten elsajátította a népi énekes repertoár jelentős részét.

- Ismeretekkel rendelkezik a népi énekes repertoár forrásairól és azok fellelhetőségéről.

- Tisztában van a népi énekes-hangszeres együttjáték sajátos követelményeivel, az együttjátékban betöltött szerepével, a muzsikuspartnerek közti kommunikáció lehetőségeivel, sajátos vonásaival.

b) képességei

- Képes magas szintű zenei-technikai felkészültséggel, tisztán, stílushűen előadni magyar népdalokat, népzenei énekszólamokat.

- Felismeri az autentikus népzenei előadásmódot, világosan megkülönbözteti azt más irányzatok előadói gyakorlatától.

- Átlátja a népi énekes repertoár főbb részeit.

- A szakirány szerinti népi énekes zenei anyagok elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok önálló alkalmazására, csoportos munka során alkalmazkodó részvételre.

c) attitűdje

- Népi énekes tudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.

- A népi énekes előadó-művészetben az autentikus előadásmódot követi, kerüli a más (könnyűzenei, világzenei) irányzatok szerinti előadásmódot.

- Törekszik a népi énekes repertoár teljesebb körű megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.

- Aktívan keresi a népi énekes-hangszeres együttjátékban való részvétel lehetőségét.

d) autonómiája és felelőssége

- A népi énekes előadó-művészet iránti elkötelezettsége kialakult.

- Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesít népi énekes előadóművészi rutinfeladatokat.

- Műsorát instrukciók alapján, népi énekes tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

- Tisztában van a népzenei kultúra továbbadásában betöltött szerepével.

- Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló népi énekes produkciókban egyaránt magas színvonalú teljesítményt nyújt.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- a zeneművészet elméleti, történeti ismeretei 30-70 kredit;

- a zeneművészethez kapcsolódó általános műveltségi elméleti ismeretek 4-26 kredit.

8.1.2. A szakirányok szakterületei és kreditaránya:

- klasszikus zongora szakirány:

- zongora előadó-művészet 38-74 kredit;

- zongora hangszeres együttjáték 8-40 kredit;

- a zongora előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti és gyakorlati ismeretek 10-30 kredit;

- klasszikus orgona, klasszikus csembaló szakirány:

- a szakirány szerinti szóló hangszeres előadó-művészet 34-68 kredit;

- a szakirány szerinti hangszeres együttjáték 4-30 kredit;

- a szakirány szerinti hangszeres előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti és gyakorlati ismeretek 16-48 kredit;

- klasszikus harmonika, klasszikus gitár, klasszikus lant, klasszikus cimbalom, klasszikus furulya szakirány:

- a szakirány szerinti szóló hangszeres előadó-művészet 30-66 kredit;

- a szakirány szerinti hangszeres együttjáték 16-48 kredit;

- a szakirány szerinti hangszeres előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti és gyakorlati ismeretek 4-36 kredit;

- klasszikus hárfa, klasszikus hegedű, klasszikus mélyhegedű, klasszikus gordonka, klasszikus gordon, klasszikus fuvola, klasszikus oboa, klasszikus klarinét, klasszikus szaxofon, klasszikus fagott, klasszikus kürt, klasszikus trombita, klasszikus harsona, klasszikus tuba, klasszikus ütőhangszerek szakirány:

- a szakirány szerinti szóló hangszeres előadó-művészet 30-66 kredit;

- a szakirány szerinti kamarazenei és zenekari hangszerjáték 22-62 kredit;

- a szakirány szerinti hangszeres előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti és gyakorlati ismeretek 2-18 kredit;

- klasszikus ének szakirány:

- szóló- és kamaraénekes előadó-művészet 52-80 kredit;

- énekes színpadi szereplés: 5-27 kredit,

- a klasszikus énekes előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti, gyakorlati, idegen nyelvi ismeretek 6-30 kredit;

- jazz-zongora, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob szakirány:

- a szakirány szerinti szóló jazz- és klasszikus hangszeres előadó-művészet 34-70 kredit;

- a szakirány szerinti jazz együttes játék 12-40 kredit;

- a jazz előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti, történeti, gyakorlati ismeretek 12-32 kredit;

- jazzgitár, jazzbasszusgitár szakirány:

- a szakirány szerinti szóló jazz hangszeres előadó-művészet 40-60 kredit,

- a szakirány szerinti jazz együttes játék 10-40 kredit,

- a jazz előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti, történeti, gyakorlati ismeretek: 10-40 kredit;

- jazzének szakirány:

- szóló jazz és klasszikus énekes előadó-művészet 35-65 kredit;

- jazz együttes éneklés 10-30 kredit;

- a jazz előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti, történeti, gyakorlati ismeretek 20-40 kredit;

- zenekarvezetés szakirány:

- zenekari vezénylés és specifikus elméleti háttere 40-80 kredit;

- vokális és hangszeres előadó-művészet 28-52 kredit;

- kórusvezetés szakirány:

- énekkari vezénylés és specifikus elméleti háttere 40-80 kredit;

- vokális és hangszeres előadó-művészet 28-52 kredit;

- egyházzene szakirány:

- az egyházzenei előadó-művészet gyakorlati ismeretei 45-85 kredit;

- az egyházzenéhez kapcsolódó elméleti, történeti ismeretek 15-55 kredit;

- népi vonós (hegedű), népi vonós (brácsa), népi vonós (cselló-bőgő), népi pengetős (citeratekerő), népi pengetős (citera-koboz), népi pengetős (tambura), népi fúvós (furulya), népi fúvós (duda-furulya), népi fúvós (klarinét-tárogató), népi cimbalom szakirány

- a szakirány szerinti szóló- és együttes népi hangszeres előadó-művészet 40-76 kredit;

- a népi hangszeres előadó-művészet specifikus elméleti, történeti és gyakorlati ismeretei 3054 kredit;

- népi ének szakirány:

- szóló és együttes népi énekes előadó-művészet 30-70 kredit;

- a népi énekes előadó-művészet specifikus elméleti, történeti és gyakorlati ismeretei 30-70 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti, a szakiránynak megfelelő előadói gyakorlat, hangversenyezés."

11. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 13. TÁNCMŰVÉSZ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. TÁNCMŰVÉSZ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: táncművész (Dance)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség:

- táncművész (klasszikus balett)

- táncművész (magyar néptánc)

- táncművész (moderntánc)

- táncművész (kortárstánc)

- táncművész (színházi tánc)

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

- Dance Artist (Classical Balett)

- Dance Artist (Hungarian Folk Dances)

- Dance Artist (Modern Dance)

- Dance Artist (Contemporary Dance)

- Dance Artist (Theatrical Dances)

- választható szakirányok: klasszikus balett, magyar néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

- a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 105 kredit

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit.

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

7. Az alapképzési szak célja, az általános és a szakmai kompetenciák

A képzés célja táncművészek képzése, akik képesek személyes adottságaik kibontakoztatásával a táncművészet aktív művelésére, továbbá a régi és az új táncművészeti alkotások egyéni feldolgozásával azok interpretálására. Megszerzett technikai és elméleti ismereteik birtokában képesek a magyar táncművészeti kultúrában aktív szerep betöltésére az intézményekhez kötődő, illetve a független művészeti életben. A végzettek alkalmasak a magyar táncművészet értékeinek nemzetközi fórumokon történő bemutatására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A klasszikus balett szakirányon a táncművész

a) tudása

- Magas szinten ismeri a klasszikus balett formanyelvét, annak stílusirányzatait a romantikától, a klasszicizmuson át a modern-, és kortárs irányzatokig, ezen kívül átfogó ismeretekkel rendelkezik a táncművészet egyéb, a balettrepertoárban is előforduló ágazatai tekintetében (modern-, és kortárstánc technikák, néptánc, társastáncok, improvizáció).

- Ismeri a magyar és nemzetközi táncművészeti életet a hagyományoktól kezdődően a kortárs törekvésekig.

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és művészettörténet alapvető folyamatairól, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális balettművész számára, és alapvető ismeretekkel rendelkezik a társművészetek kapcsolódási pontjairól (a zene-, a képzőművészet, az irodalom -és a színháztörténet terén), melyek segítik előadói szerepformálásában.

- Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.

- Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal és az aktuális előadó-művészeti törvénnyel.

b) képességei

- Képes professzionális balettegyüttesekben, illetve táncegyüttesekben táncművészként a koreográfus elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.

- Előadói tevékenysége során képes a táncművészet - elsősorban a balettművészet - és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.

- Magas szintű gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.

- Képes a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára, táncművek önálló értékelésére.

- Tudását képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló, független társulat) keretek között is.

- Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

- Nyitott az új ismeretekre, törekszik személyes tánctechnikai és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.

- Magas fokú technikai tudása birtokában törekszik minél több táncművészeti alkotás előadóművészi feladatain keresztül a balettrepertoár megismerésére.

- Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.

- Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok képviselőivel a táncművészeti alkotások létrehozásának folyamatában.

- Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Művészeti koncepcióját az általa választott együttes, színházi projekt elképzeléseihez és elvárásaihoz igazítja.

- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, létrehozásában vagy formálásában.

- Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.

- Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.

- Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.

7.1.2. A néptánc szakirányon a táncművész

a) tudása

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és művészettörténet alapvető folyamatairól, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális táncművész számára.

- Szintetizáló, analizáló ismeretekkel rendelkezik a néptánc hagyományainkról, ismeri a tánctípusok jellemző mozgásanyagát, a táncok szerkezetét, képes az adott tánctípus különböző táncdialektusokban megjelenő formáinak művészi színvonalon való bemutatására.

- Birtokában van a néptánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelv terén szerzett technikai képzettségnek.

- A néptánc szakiránynak megfelelően ismeri a magyar, az európai, illetve a nemzetközi táncművészeti életet, hagyományokat, kortárs törekvéseket.

- Ismeri és műveli a művészetét kiegészítő technikákat (Molnár technika, klasszikus balett, modern tánctechnikák).

- Magas szinten ismeri a táncművészet több formanyelvét, azok stílusirányzatait.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a táncművészethez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és a színháztörténet terén), melyek segítik előadói szerepformálásában.

- Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.

- Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal és az aktuális előadóművészeti törvénnyel.

b) képességei

- Képes alkalmazni a néptánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelv terén szerzett technikai képzettségét.

- Képes az adott tánctípus különböző táncdialektusokban megjelenő formáinak bemutatására, rögtönzésére.

- Képes felismerni a mozgás alaptényezőit, a tánc belső szerkezetét, helyesen állapítja meg a mozdulatok térbeliségét, időbeliségét, erőbeliségét.

- Képes az adott táncanyagokból összeállított koreográfiák elsajátítására, hiteles interpretálására, művészi kivitelezésére, valamint stilisztikai különbségek megjelenítésére, előadói kvalitásuk kiaknázására, színészi képességeik szintetizálására.

- Képes professzionális táncegyüttesekben néptánc-művészként a koreográfus elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.

- Előadói tevékenysége során képes a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.

- Magasszintű gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.

- Képes a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára, táncművek önálló értékelésére.

- Képes a saját tevékenységének reális megítélésére, önreflexió gyakorlására.

- Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló, független társulat) keretek között is.

- Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

- Nyitott az új ismeretekre, a személyes tánctechnikai és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.

- Törekszik magasfokú technikai tudás birtokában minél több táncművészeti alkotás előadóművészeti feladatának elsajátítására.

- Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.

- Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel a táncművészeti alkotások multikulturális világa okán.

- Nyitott a reflexiók befogadására és azt művészi fejlődésére pozitívan törekszik felhasználni.

- Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, színházi projekt elképzeléseihez és elvárásaihoz igazítja.

- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, létrehozásában vagy formálásában.

- Kialakítj a készségét/igényét a táncművek önálló elsajátítására.

- Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.

- Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.

- Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.

7.1.3. A moderntánc szakirányon a táncművész

a) tudása

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és művészettörténet alapvető folyamatairól, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális táncművész számára.

- Ismeri és magas fokon elsajátítja a különböző modern- és kortárstánc technikák stílusjegyeit és technikai elemeit (pl.: Graham technika, Limón-technika, Laban technika, Cunningham-technika, Jazz-technika, Art-jazz, Kontakt technika, Flying Low technika, Release technika, Partnering, Gaga-technika, Improvizáció).

- A szakirány követelményeinek megfelelő szinten ismeri és magas fokon elsajátítja a klasszikus balett lépésanyagát, stílusjegyeit és technikai elemeit.

- Birtokában van a moderntánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek terén szerzett technikai képzettségnek.

- A moderntánc szakiránynak megfelelően ismeri a magyar, az európai és nemzetközi táncművészet hagyományait és kortárs törekvéseit.

- Magas szinten ismeri a táncművészet több formanyelvét, azok stílusirányzatait.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a táncművészethez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és a színháztörténet terén), melyek segítik előadói szerepformálásában.

- Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.

- Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal és az aktuális előadóművészeti törvénnyel.

b) képességei

- Képes alkalmazni a moderntánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek és technikák elsajátítása során megszerzett képzettségét.

- Képes felismerni a mozgás alaptényezőit, a tánc belső szerkezetét, mozgásanyagában helyesen alkalmazza a tér-idő-energia alapvető összefüggéseit.

- A gyakorlati és elméleti ismeretanyag elsajátításával képessé válik a különböző tánctechnikák differenciáinak érzékelésére, a szakszavak helyes használatára.

- Képessé válik a különböző formanyelvek és tánctechnikák elemeit ötvöző koreográfiák elsajátítására és hiteles tolmácsolására, előadóművészi kvalitásai és színészi képességei szintetizálásának felhasználásával.

- Képes professzionális táncegyüttesekben modern, illetve kortárs táncművészként a koreográfus elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.

- Előadói tevékenysége során képes a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.

- Magasszintű gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.

- Képes a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára, táncművek önálló értékelésére.

- Képes a saját tevékenységének reális megítélésére, önreflexió gyakorlására.

- Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló, független társulat) keretek között is.

- Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

- Nyitott az új ismeretekre, a személyes tánctechnikai és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.

- Törekszik magasfokú technikai tudás birtokában minél több táncművészeti alkotás előadóművészeti feladatának elsajátítására, a moderntánc szakiránnyal kapcsolatos magyar, európai és nemzetközi repertoár megismerésére.

- Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.

- Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel a táncművészeti alkotások multikulturális világa okán.

- Nyitott a reflexiók befogadására és azt művészi fejlődésére pozitívan törekszik felhasználni.

- Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, színházi projekt elképzeléseihez és elvárásaihoz igazítja.

- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, létrehozásában vagy formálásában.

- Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.

- Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.

- Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.

- Kialakítj a készségét, igényét a táncművek önálló elsajátítására.

7.1.4. A kortárstánc szakirányon a táncművész

a) tudása

- Átfogóan ismeri a táncművészet alapvető tényeit, történetét, irányzatait és határait.

- Ismeri a testi szellemi kondíció, koordináció/izoláció, tér-, idő-, dinamikai orientáció alapvető sajátosságait.

- Teljes mélységében ismeri a kortárstánc művészet irányzatait, legalább alapszinten ismeri a táncművészet többi irányzatát.

- Birtokában van a táncművészet gyakorlásához szükséges biztonsági, baleset- és életvédelmi ismereteknek.

- Rendelkezik az általános- és társművészeti, kulturális ismeretekkel, kritikai szemlélettel.

- Ismeri a táncművészet területén a pályaépítés lehetőségeit, követelményeit.

- Ismeri az online és offline kommunikáció működését, gyakorlatát.

- Ismeretekkel rendelkezik a kreatív írás, prezentációkészítés, prezentálás terén.

- Rendelkezik a tudásszerzéssel kapcsolatos ismeretekkel, az ismeretszerzés módszereinek fejlesztésére, megújítására vonatkozó tudással.

b) képességei

- Képes innovatív táncművészeti produkció biztonságos megtanulására és magas művészi színvonalon történő előadására.

- Képes a saját és társai fizikális, szellemi és pszichés állapotának megítélésére, a saját és mások határainak felmérésére, a társakkal való alkotó együttműködésre.

- Képes megszerzett ismeretei birtokában azokat alkalmazni és kreatív módon, művészi színvonalon alkotni.

- Képes a megszerzett ismereteinek bővítésére, a folyamatos megújulásra.

- Képes a táncművészet területéhez kapcsolódó gyakorlati vagy elméleti probléma felismerésére, kezelésére.

- Képes összetett technikai vagy szakmai projektek, tevékenységek, előadások megvalósítására.

- Képes a táncművészet terén tudatos és sikeres pályaépítésre.

- Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

c) attitűdje

- Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

- Felelősséggel vallja és képviseli a táncművészeti szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.

- Figyelemmel kíséri a táncművészettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.

- Nyitott a táncművészet területén zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, alkalmazására, képes kísérletezni.

- Törekszik arra, hogy önképzése által a táncművészet megújulásával és fejlődésével lépést tartson.

- Törekszik arra, hogy a művésztársakkal együttműködésben dolgozzon.

- Törekszik az egyén és a közösség harmóniájának megteremtésére, megtartására.

- Munkájában elkötelezett a saját és mások biztonsága és egészségmegőrzése mellett.

d) autonómiája és felelőssége

- Munkáját szakmai felelősséggel végzi.

- A táncművészetben tudatosan törekszik a társadalmi felelősségvállalásra.

- Önálló, kreatív alkotómunkát végez.

- Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok, etikai normák és szakmai szempontok teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.

- Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más - gazdasági, jogi - szakterületek szakembereivel.

- Feltárja az alkalmazott technikák, folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.

- Tudatában van munkája és döntései jogi, gazdasági, biztonsági, társadalmi, egészségvédelmi és környezeti következményeinek.

- Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott csoport munkavégzését, figyelemmel a csoporttagok munkavégzésének hatékonyságára, eredményességére és biztonságosságára.

7.1.5. Színházi tánc szakirányon a táncművész

a) tudása

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és művészettörténet alapvető folyamatairól, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális táncművész számára.

- Ismeri és magas fokon elsajátítja a színházi tánc szakirányhoz kapcsolódó különböző színházi- és táncműfajok, továbbá tánctechnikák formai- és stílusjegyeit, valamint technikai elemeit (társastánc, sztepp, hip-hop, jazz, street jazz, musical, operett).

- A szakirány követelményeinek megfelelő szinten ismeri és magas fokon elsajátítja a művészetét kiegészítő tánctechnikákat (klasszikus balett, néptánc, modern és kortárs tánctechnikák).

- Birtokában van a színházi tánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek terén szerzett technikai képzettségnek, valamint a zenés színházi műfajok interpretálása során elvárt ének-zenei képzettségnek is.

- A színházi tánc szakiránynak megfelelően ismeri a magyar, az európai és nemzetközi tánc-és színházművészet hagyományait és kortárs törekvéseit, különös tekintettel a zenés színházi műfajokra.

- Magas szinten ismeri a táncművészet több formanyelvét, azok stílusirányzatait.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a táncművészethez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és a színháztörténet terén), melyek segítik előadói szerepformálásában.

- Ismeri a különböző típusú együttesek és színházak felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.

- Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal és az aktuális előadóművészeti törvénnyel.

b) képességei

- Képes alkalmazni a színházi tánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek és technikák, valamint ének-ének zenei ismeretek elsajátítása során megszerzett képzettségét.

- Képes felismerni a mozgás alaptényezőit, a tánc belső szerkezetét, mozgásanyagában helyesen alkalmazza a tér-idő-energia alapvető összefüggéseit.

- Képessé válik a különböző formanyelvek és tánctechnikák elemeit ötvöző koreográfiák elsajátítására és hiteles tolmácsolására, előadóművészi kvalitásai és színészi képességei, valamint ének-zenei tudása szintetizálásának felhasználásával.

- Képes nagy létszámú koreográfiák csoportmozgásaiban az adott mozgásanyag interpretálása során a többi táncossal összhangban mozogni.

- Képes professzionális táncegyüttesekben és színházi társulatokban táncművészként a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes vagy színházi társulat szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben és zenés színházi produkciókban való közreműködésre.

- Előadói tevékenysége során képes a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.

- Magasszintű gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.

- Képes a táncművészeti és színházművészeti alkotások megértésére és interpretációjára, táncművek és színházi előadások önálló értékelésére.

- Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló, független társulat) keretek között is.

- Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

- Nyitott az új ismeretekre, a személyes tánctechnikai és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.

- Törekszik magasfokú technikai tudás birtokában minél több tánc- és színházművészeti alkotás előadóművészeti feladatának elsajátítására, a színházi tánc szakiránnyal kapcsolatos magyar, európai és nemzetközi zenés színházi repertoár megismerésére.

- Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.

- Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel a táncművészeti alkotások multikulturális világa okán.

- Nyitott a reflexiók befogadására és azt művészi fejlődésére pozitívan törekszik felhasználni.

- Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, színházi projekt elképzeléseihez és elvárásaihoz igazítja.

- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, létrehozásában vagy formálásában.

- Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.

- Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.

- Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.

- Kialakítja készségét, igényét a táncművek és zenés színházi koreográfiák önálló elsajátítására.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A képzés művészeti ágai, szakterületei, amelyekből a szak felépül:

- a táncművészethez kapcsolódó általános műveltségi és elméleti ismeretek 45-60 kredit;

8.1.2. A szakirányok szakterületei és kreditaránya:

a) klasszikus balett szakirány:

- a szakirány speciális szakmai ismeretei 100-115 kredit;

b) néptánc szakirány:

- a szakirány speciális szakmai ismeretei 100-115 kredit;

c) moderntánc szakirány:

- a szakirány speciális szakmai ismeretei 100-115 kredit;

d) kortárstánc szakirány:

- a szakirány speciális szakmai ismeretei 108-118 kredit;

e) színházi tánc szakirány:

- a szakirány speciális szakmai ismeretei 100-115 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képző intézmény saját előadásain, valamint professzionális színházak és együttesek produkcióiban való közreműködés."

12. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 14. TÁNCOS ÉS PRÓBAVEZETŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. TÁNCOS ÉS PRÓBAVEZETŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: táncos és próbavezető (Dance and Rehearsal Coaching)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség:

- táncos és próbavezető (klasszikus balett)

- táncos és próbavezető (magyar néptánc)

- táncos és próbavezető (moderntánc)

- táncos és próbavezető (színházi tánc)

- táncos és próbavezető (társastánc)

- táncos és próbavezető (divattánc)

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

- Dancer and Coach (Classical Ballet)

- Dancer and Coach Hungarian Folk Dances)

- Dancer and Coach (Modern Dance)

- Dancer and Coach (Theatrical Dances)

- Dancer and Coach (Ballroom Dances)

- Dancer and Coach (Fashion Dances)

- választható szakirányok: klasszikus balett, magyar néptánc, moderntánc, színházi tánc, társastánc, divattánc

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

- a szakirányoz rendelhető minimális kreditérték: 105 kredit

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

7. Az alapképzési szak célja, az általános és a szakmai kompetenciák

A képzés célja táncosok és próbavezetők képzése, akik képesek a magyar táncművészeti kultúrában aktív szerep betöltésére és a magyar táncművészet értékeinek nemzetközi fórumokon történő reprezentálására is. Megszerzett tánctechnikai és elméleti ismereteik birtokában alkalmasak az intézményekhez kötődő, illetve a független művészeti életben való részvételre akár táncosként, akár próbavezetőként, akár koreográfusi asszisztensként. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. A szakirányokon elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A klasszikus balett szakirányon a táncos és próbavezető

a) tudása

- Magas szinten ismeri a klasszikus balett formanyelvét, annak stílusirányzatait a romantikától, a klasszicizmuson át a modern-, és kortárs irányzatokig, ezen kívül átfogó ismeretekkel rendelkezik a táncművészet egyéb, a balettrepertoárban is előforduló ágazatai tekintetében (modern-, és kortárstánc technikák, néptánc, társastáncok, improvizáció).

- Ismeri a magyar és nemzetközi táncművészeti életet a hagyományoktól kezdődően a kortárs törekvésekig.

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és művészettörténet alapvető folyamatairól, melyek nélkülözhetetlenek a professzionális balettművész számára, és alapvető ismeretekkel rendelkezik a társművészetek kapcsolódási pontjairól (a zene-, a képzőművészet, az irodalom-és a színháztörténet terén), melyek segítik előadói szerepformálásában.

- Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.

- Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal és az aktuális előadó-művészeti törvénnyel.

b) képességei

- Képes professzionális balettegyüttesekben, illetve táncegyüttesekben táncművészként a koreográfus elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.

- Előadói tevékenysége során képes a táncművészet - elsősorban a balettművészet - és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.

- Magas szintű gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.

- Képes a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára, táncművek önálló értékelésére.

- Tudását képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló, független társulat) keretek között is.

- Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

- Nyitott az új ismeretekre, törekszik személyes tánctechnikai és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.

- Magas fokú technikai tudása birtokában törekszik minél több táncművészeti alkotás előadóművészi feladatain keresztül a balettrepertoár megismerésére.

- Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.

- Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok képviselőivel a táncművészeti alkotások létrehozásának folyamatában.

- Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Művészeti koncepcióját az általa választott együttes, színházi projekt elképzeléseihez és elvárásaihoz igazítja.

- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, létrehozásában vagy formálásában.

- Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.

- Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.

- Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.

7.1.2. A magyar néptánc szakirányon a táncos és próbavezető

a) tudása

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és színháztörténet alapvető folyamatairól, azok eredményeiről és a mai kor művészetére történő hatásaikról.

- Megfelelő mélységű (szintetizáló, analizáló) ismeretekkel rendelkezik a néptánc hagyományainkról, ismeri a tánctípusok jellemző mozgásanyagát, szerkesztési elveit és képes az adott tánctípus különböző táncdialektusokban megjelenő formáinak művészi színvonalon való bemutatására.

- Birtokában van a néptánc szakiránynak megfelelő formanyelv bemutatásához és átadásához szükséges technikai képzettségnek.

- Birtokában van a szükséges elméleti és technikai tudástartalmak ismereteinek a motívumok, motívumsorok, azok szerkesztésének, zenei illeszkedésének, páros viszonyainak vizsgálatában.

- Ismeri a táncművészet több formanyelvét, különös tekintettel az általa szakirányként választottra.

- Ismeri a kommunikáció, a pedagógia és pszichológia azon eredményeit, melyek nélkülözhetetlenek a próbavezetési, koreográfusi asszisztensi, illetve betanítási munkák során.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző tánctechnikákon alapuló táncművekhez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (így a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet terén).

- Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.

- Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal, az aktuális előadóművészeti törvénnyel és a szerzői joggal.

b) képességei

- Képes alkalmazni a néptánc szakiránynak megfelelő táncos formanyelv terén szerzett technikai képzettségét.

- Képes a táncot felépítő egységeket analitikusan elkülöníteni, felismerni az egységeket összefogó szerkesztési elveket és mindezt szintetizálóan, holisztikusan alkalmas magas művészi színvonalon való bemutatásra és tudásának átadására.

- Képes az adott tánctípus különböző táncdialektusokban megjelenő formáinak bemutatására, rögtönzésére.

- Képes felismerni a mozgás alaptényezőit, a tánc belső szerkezetét, helyesen állapítja meg a mozdulatok térbeliségét, időbeliségét, erőbeliségét.

- Képes az adott táncanyagokból összeállított koreográfiák elsajátítására, hiteles interpretálására, művészi kivitelezésére, valamint stilisztikai különbségek megjelenítésére, előadói kvalitásuk kiaknázására.

- Képes professzionális táncegyüttesekben néptáncosként a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.

- Előadói tevékenysége során képes a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.

- Magas szinten kibontott gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.

- A tanulmányai során szerzett ismeretekre támaszkodva képes kisebb néptánccsoportok, iskolán kívüli tevékenység keretében szakkörök, együttesek munkájának irányítására, valamint együttműködésre koreográfusokkal, rendezőkkel és más szakemberekkel a művészi elképzelések gyakorlatba történő átültetése során.

- Képes próbavezetői feladatok elvégzésére, mások munkájának koordinálására.

- Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló társulat) keretek között is.

- Képes a saját tevékenységének reális megítélésére, önreflexió gyakorlására.

- Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

- Nyitott az új ismeretekre, a személyes táncos és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.

- Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.

- Törekszik minél több táncművészeti alkotás előadó-művészeti feladatának elsajátítására, minél több táncművészeti projekt megismerésére, próbálására és betanítására.

- Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel.

- Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.

- Nyitott a reflexiók befogadására és azt fejlődésére pozitívan törekszik felhasználni.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Felelős az általa vezetett csoportok, együttesek szakmai fejlődéséhez vezető ismeretek folyamatos fejlesztésében, etikai normáinak maximális betartásában, betartatásában.

- Felelős az általa vezetett csoportok körében az esztétikai-művészeti tudatosság kompetenciáinak, nyitottság, önbizalom, felelősségvállalás képességének kialakításában.

- Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, színházi projekt elképzeléseihez igazítja.

- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, kialakításában vagy formálásában.

- Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.

- Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.

- Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.

7.1.3. A moderntánc szakirányon a táncos és próbavezető

a) tudása

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és színháztörténet alapvető folyamatairól, azok eredményeiről és a mai kor művészetére történő hatásaikról.

- Ismeri és elsajátítja a különböző modern- és kortárstánc technikák stílusjegyeit és technikai elemeit (Graham technika, Limón-technika, Laban technika, Cunningham-technika, Jazztechnika, Art-jazz, Kontakt technika, Flying Low technika, Release technika, Partnering, Gaga-technika, Improvizáció).

- A szakirány követelményeinek megfelelő szinten ismeri és elsajátítja a klasszikus balett lépésanyagát, stílusjegyeit és technikai elemeit.

- Birtokában van a moderntánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek terén szerzett technikai képzettségnek.

- A moderntánc szakiránynak megfelelően birtokában van az általa elsajátított tánctechnikákhoz szükséges elméleti tudástartalmak ismereteinek.

- A moderntánc szakiránynak megfelelően ismeri a magyar, az európai és nemzetközi táncművészet hagyományait és kortárs törekvéseit.

- Ismeri a táncművészet több formanyelvét, különös tekintettel azokra, amelyek szakirányával kapcsolatosak.

- Ismeri a kommunikáció, a pedagógia és pszichológia azon eredményeit, melyek nélkülözhetetlenek a próbavezetési, koreográfusi asszisztensi, illetve betanítási munkák során.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző tánctechnikákon alapuló táncművekhez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (így a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet terén).

- Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.

- Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal, az aktuális előadóművészeti törvénnyel és a szerzői joggal.

b) képességei

- Képes alkalmazni a moderntánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek és technikák elsajátítása során megszerzett képzettségét.

- Képes felismerni a mozgás alaptényezőit, a tánc belső szerkezetét, mozgásanyagában helyesen alkalmazza a tér-idő-energia alapvető összefüggéseit.

- A gyakorlati és elméleti ismeretanyag elsajátításával képessé válik a különböző tánctechnikák differenciáinak érzékelésére, a szakszavak helyes használatára.

- Képessé válik a különböző formanyelvek és tánctechnikák elemeit ötvöző koreográfiák elsajátítására és hiteles tolmácsolására, előadóművészi kvalitásai felhasználásával.

- Képes professzionális táncegyüttesekben - modern- és kortárs táncművészként - a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.

- Előadói tevékenysége során képes a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.

- Magas szinten kibontott gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.

- A tanulmányai során szerzett ismeretekre támaszkodva képes kisebb modern- és kortárstánc csoportok, együttesek munkájának irányítására, valamint együttműködésre koreográfusokkal, rendezőkkel és más szakemberekkel a művészi elképzelések gyakorlatba történő átültetése során.

- Képes próbavezetői feladatok elvégzésére, mások munkájának koordinálására.

- Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló társulat) keretek között is.

- Képes a saját tevékenységének reális megítélésére, önreflexió gyakorlására.

- Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

- Nyitott az új ismeretekre, a személyes táncos és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.

- Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.

- Törekszik minél több táncművészeti alkotás előadóművészeti feladatának elsajátítására, minél több táncművészeti projekt megismerésére, próbálására és betanítására.

- Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel.

- Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.

- Nyitott a reflexiók befogadására és azt fejlődésére pozitívan törekszik felhasználni.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Felelős az általa vezetett csoportok, együttesek szakmai fejlődéséhez vezető ismeretek folyamatos fejlesztésében, etikai normáinak maximális betartásában, betartatásában.

- Felelős az általa vezetett csoportok körében az esztétikai-művészeti tudatosság kompetenciáinak, nyitottság, önbizalom, felelősségvállalás képességének kialakításában.

- Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, színházi projekt elképzeléseihez igazítja.

- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, kialakításában vagy formálásában.

- Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.

- Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.

- Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.

7.1.4. A színházi tánc szakirányon a táncos és próbavezető

a) tudása

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és színháztörténet alapvető folyamatairól, azok eredményeiről és a mai kor művészetére történő hatásaikról.

- Ismeri és elsajátítja a színházi tánc szakirányhoz kapcsolódó különböző színházi- és táncműfajok, továbbá tánctechnikák formai- és stílusjegyeit, valamint technikai elemeit (sztepp, kortárstánc, társastánc, jazz, musical, operett).

- A szakirány követelményeinek megfelelő szinten ismeri és elsajátítja a művészetét kiegészítő tánctechnikákat (klasszikus balett, modern- és kortárs tánctechnikák).

- Birtokában van a színházi tánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek terén szerzett technikai képzettségnek, valamint a zenés színházi műfajok interpretálása során elvárt ének-zenei képzettségnek is.

- A színházi tánc szakiránynak megfelelően birtokában van az általa elsajátított tánctechnikákhoz szükséges elméleti tudástartalmak ismereteinek.

- A színházi tánc szakiránynak megfelelően ismeri a magyar, az európai és nemzetközi tánc- és színházművészet hagyományait és kortárs törekvéseit, különös tekintettel a zenés színházi műfajokra.

- Ismeri a táncművészet több formanyelvét, különös tekintettel azokra, amelyek szakirányával kapcsolatosak.

- Ismeri a kommunikáció, a pedagógia és pszichológia azon eredményeit, melyek nélkülözhetetlenek a próbavezetési, koreográfusi asszisztensi, illetve betanítási munkák során.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző tánctechnikákon alapuló táncművekhez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (így a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet, valamint a dramaturgiai ismeretek terén).

- Ismeri a különböző típusú együttesek és színházak felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.

- Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal, az aktuális előadóművészeti törvénnyel és a szerzői joggal.

b) képességei

- Képes alkalmazni a színházi tánc szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelvek és technikák, valamint ének-ének zenei ismeretek elsajátítása során megszerzett képzettséget.

- Képes felismerni a mozgás alaptényezőit, a tánc belső szerkezetét, mozgásanyagában helyesen alkalmazza a tér-idő-energia alapvető összefüggéseit.

- Képessé válik a különböző formanyelvek és tánctechnikák elemeit ötvöző koreográfiák elsajátítására és hiteles tolmácsolására, előadóművészi kvalitásai és színészi képességei, valamint ének-zenei tudása szintetizálásának felhasználásával.

- Képes nagy létszámú koreográfiák csoportmozgásaiban az adott mozgásanyag interpretálása során a többi táncossal összhangban mozogni.

- Képes professzionális táncegyüttesekben táncosként a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.

- Előadói tevékenysége során képes a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.

- Magas szinten kibontott gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.

- A tanulmányai során szerzett ismeretekre támaszkodva képes kisebb csoportok, tánckarok és együttesek munkájának irányítására, valamint együttműködésre koreográfusokkal, rendezőkkel és más szakemberekkel a művészi elképzelések gyakorlatba történő átültetése során.

- Képes próbavezetői feladatok elvégzésére, mások munkájának koordinálására.

- Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló társulat) keretek között is.

- Képes a saját tevékenységének reális megítélésére, önreflexió gyakorlására.

- Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

- Nyitott az új ismeretekre, a személyes táncos és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.

- Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.

- Törekszik minél több tánc- és színházművészeti alkotás előadó-művészeti feladatának elsajátítására, minél több tánc- és színházművészeti előadás megismerésére, próbálására és betanítására.

- Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel.

- Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.

- Nyitott a reflexiók befogadására és azt fejlődésére pozitívan törekszik felhasználni.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Felelős az általa vezetett csoportok, tánckarok és együttesek szakmai fejlődéséhez vezető ismeretek folyamatos fejlesztésében, etikai normáinak maximális betartásában, betartatásában.

- Felelős az általa vezetett csoportok körében az esztétikai-művészeti tudatosság kompetenciáinak, nyitottság, önbizalom, felelősségvállalás képességének kialakításában.

- Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, előadás, alkotás elképzeléseihez igazítja.

- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti alkotások előadásában, kialakításában vagy formálásában.

- Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.

- Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.

- Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.

7.1.5. A társastánc szakirányon a táncos és próbavezető

a) tudása

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és színháztörténet alapvető folyamatairól, azok eredményeiről és a mai kor művészetére történő hatásaikról.

- Ismeri a táncművészet több formanyelvét, különös tekintettel a modern társastáncra.

- Szintetizáló, analizáló ismeretekkel rendelkezik a társastánc eredetéről és fejlődési folyamatairól.

- Magas szinten ismeri a különböző társastánc típusok jellemző mozgásanyagát, technikai paramétereit, szerkesztési elveit.

- Ismeri a kommunikáció, a pedagógia és pszichológia azon eredményeit, melyek nélkülözhetetlenek a próbavezetési, koreográfusi asszisztensi, illetve betanítási munkák során.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző tánctechnikákon alapuló táncművekhez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (így a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet terén).

- Ismeri a különböző típusú együttesek, egyesületek, alapfokú művészeti iskolák felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.

- Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal, az aktuális előadóművészeti törvénnyel és a szerzői joggal.

b) képességei

- Képes professzionális táncegyüttesekben, egyesületekben, művészeti csoportokban, iskolákban - a modern társastánc szakiránynak megfelelően - táncosként a koreográfus, művészeti vezető, pedagógus, elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.

- Képes alkalmazni a modern társastánc szakiránynak megfelelő táncos formanyelv terén szerzett technikai képzettségét.

- Képes adott társastánc figurákból koreográfiák készítésére, elsajátítására, hiteles interpretálására, művészi kivitelezésére, improvizációra.

- Előadói tevékenysége során képes a táncművészet - elsősorban a társastánc - és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.

- Magas szintű gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.

- A tanulmányai során szerzett ismeretekre támaszkodva képes kisebb társastánc csoportok, iskolai osztályok, szakkörök munkájának irányítására, valamint együttműködésre koreográfusokkal, rendezőkkel, vezető pedagógusokkal és más szakemberekkel a művészi elképzelések gyakorlatba történő átültetése során.

- Képes próbavezetői feladatok elvégzésére, mások munkájának koordinálására.

- Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló társulat, művészeti iskola) keretek között is.

- Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.

- Képes a saját tevékenységének reális megítélésére, önreflexió gyakorlására.

c) attitűdje

- Nyitott az új ismeretekre, a személyes táncos és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.

- Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.

- Törekszik minél több táncművészeti alkotás előadóművészeti feladatának elsajátítására, minél több táncművészeti projekt megismerésére, próbálására és betanítására.

- Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel.

- Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.

- Nyitott a pedagógusoktól vezetőktől és a táncosoktól érkező reflexiók befogadására és azt fejlődésére pozitívan törekszik felhasználni.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, színházi projekt elképzeléseihez igazítja.

- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, kialakításában vagy formálásában.

- Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.

- Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.

- Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.

- Felelős az általa vezetett, asszisztensként vezető pedagógus mellett mentorált iskolai osztályok, csoportok, szakkörök, egyesületek szakmai fejlődéséért.

- Felelős a rábízott csoportok körében az esztétikai-művészeti tudatosság kompetenciáinak, nyitottság, önbizalom, felelősségvállalás képességének kialakításában.

7.1.6. A divattánc szakirányon a táncos és próbavezető

a) tudása

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tánc-, zene- és színháztörténet alapvető folyamatairól, azok eredményeiről és a mai kor művészetére történő hatásaikról.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző tánctechnikákon alapuló táncművekhez kapcsolódó társművészetek kapcsolódási pontjairól (így a zene-, a képzőművészet, az irodalom- és színháztörténet terén).

- Ismeri a táncművészet több formanyelvét, különös tekintettel az általa specializációként választottra.

- Analizáló és szintetizáló ismeretekkel rendelkezik a divattáncok különböző táncstílusainak formanyelvéről.

- Birtokában van, elsajátította az irányzatok technikai elemeit, azok kombinációit és képessé válik azok egymással történő fúziójára.

- Birtokában van a különböző stílusok mozgáselemeivel, ismeri szabályait, végrehajtásának helyes, testtudatos elsajátítását, harmonikus és esztétikus kivitelezés módjait.

- Használni tudja a stílusokhoz alkalmazkodó, kapcsolódó zenei stílusokat, használatuk lehetőségeit és annak módjait és az azokhoz kapcsolódó tematikus előadásmód lehetőségeit.

- Ismeri a kommunikáció, a pedagógia és pszichológia azon eredményeit, melyek nélkülözhetetlenek a próbavezetési, koreográfusi asszisztensi, illetve betanítási munkák során.

- Ismeri a különböző típusú együttesek felépítését, szervezeti rendjét és működési formáit.

- Tisztában van a tánc- és társművészetekre vonatkozó etikai szabályokkal, az aktuális előadóművészeti törvénnyel és a szerzői joggal.

b) képességei

- Képes alkalmazni a különböző táncstílusokat magában foglaló táncformanyelvek terén megszerzett technikai képzettséget.

- Képes a szakmai információk megtalálására, értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.

- Képes érzékeltetni a szakirányának (divattánc) a műveltség egészében elfoglalt helyét, más műveltségi területekkel és a gyakorlati élettel fennálló kapcsolatait.

- Figyelemmel követi a kultúrpolitikai döntéseket és azokat alkotó módon érvényesíti saját gyakorlatában.

- Képes a próbavezetés vagy táncos tevékenysége során adódó konfliktusok kezelésére, a konfliktusokból adódó feszültségek feloldására.

- Konstruktív, saját tevékenységét elemzi a visszajelzések tükrében, képes ezen tudás alapján megalkotni saját adekvát szerepét.

- Képes a saját fejlődésében nyomon követni a szereptanulás különböző fázisait, azonosítani az egyes szakaszokban jelentkező problémákat, képes megfogalmazni továbbhaladási irányokat, és ezeknek megfelelően cselekszik.

- Megszerzett tudása alapján képes a különböző táncstílusok művészi szinten történő interpretálására, fuzionálásra és a koreográfiákon belül a különböző stilisztikai különbségek megjelenítésére.

- Képes professzionális táncegyüttesekben divattáncosként a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre.

- Előadói tevékenysége során képes a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére.

- Magas szinten kibontott gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkezik a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére.

- A tanulmányai során szerzett ismeretekre támaszkodva képes kisebb divattánc-csoportok, iskolán kívüli tevékenység keretében szakkörök, együttesek munkájának irányítására, valamint együttműködésre koreográfusokkal, rendezőkkel és más szakemberekkel a művészi elképzelések gyakorlatba történő átültetése során.

- Képes próbavezetői feladatok elvégzésére, mások munkájának koordinálására.

- Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni tudását eltérő intézményi (állami fenntartású színház, kisebb, önálló társulat) keretek között is.

- Képes alkalmazni a tánc- és társművészetek etikai normáit.

c) attitűdje

- Nyitott az új ismeretekre a személyes táncos és művészi adottságai kibontakoztatására, valamint azok folyamatos továbbfejlesztésére.

- Együttműködésre kész a koreográfus-rendező elképzeléseinek megvalósítása érdekében.

- Törekszik minél több táncművészeti alkotás előadóművészeti feladatának elsajátítására, minél több táncművészeti projekt megismerésére, próbálására és betanítására.

- Nyitott a munkájához kapcsolódó más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik azok szereplőivel.

- Törekszik a tánc- és társművészetek etikai normáinak betartására.

- Nyitott a reflexiók befogadására és azt fejlődése érdekében törekszik felhasználni.

- Törekszik pozitívan viszonyulni a változásokhoz, feldolgozni azokat mind kognitív, affektív, konatív módon.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult.

- Művészeti koncepcióját az általa választott táncegyüttes, színházi projekt elképzeléseihez igazítja.

- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt táncművészeti projektek előadásában, kialakításában vagy formálásában.

- Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.

- Elfogadja és hitelesen közvetíti a táncművészet társadalmi szerepét és értékeit.

- Elkötelezett a tánc- és társművészetek etikai normái iránt.

- Felelős a táncművészeti projektek folyamatának elemei közti összefüggéseket és kölcsönhatásokat tudatosan felhasználni, a célokhoz és az adott szituációkhoz alkalmazkodva kreatívan különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon értékelni és elemezni.

- Felelős az általa vezetett csoportok érdeklődésének és figyelmének folyamatos fenntartásáért, a megfelelő normák és szabályok kialakításáért.

- Felelős az általa vezetett csoportok, együttesek fejlődése érdekében kiválasztani a célnak megfelelő módszereket és a hozzájuk tartozó eszközöket.

- Felelős a szaktudományi, szaktárgyi tanuláselméleti tudásának minél hatékonyabb integrálására, a képességek és a tudásrendszerek fejlesztésének egységben való kezelésére annak érdekében, hogy a szakirányban rejlő személyiségfejlesztés lehetőségeket megvalósítsa.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: - a táncművészethez kapcsolódó általános műveltségi és elméleti ismeretek 50-60 kredit;

8.1.2. A szakirányok szakterületei és kreditaránya:

a) klasszikus balett szakirány:

- szakirány speciális táncművészeti ismeretei 80-95 kredit;

- szakirány differenciált táncművészeti ismeretei 20-25 kredit;

b) magyar néptánc szakirány:

- szakirány speciális táncművészeti ismeretei 80-95 kredit;

- szakirány differenciált táncművészeti ismeretei 20-25 kredit;

c) moderntánc szakirány:

- szakirány speciális táncművészeti ismeretei 80-95 kredit;

- szakirány differenciált táncművészeti ismeretei 20-25 kredit;

d) színházi tánc szakirány:

- szakirány speciális táncművészeti ismeretei 80-95 kredit;

- szakirány differenciált táncművészeti ismeretei 20-25 kredit;

e) társastánc szakirány:

- szakirány speciális táncművészeti ismeretei 80-95 kredit;

- szakirány differenciált táncművészeti ismeretei 20-25 kredit; f) divattánc szakirány:

- szakirány speciális táncművészeti ismeretei 80-95 kredit;

- szakirány differenciált táncművészeti ismeretei 20-25 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képző intézmény saját előadásaiban és táncegyüttesek produkcióiban megszerzett és bemutatott tánctudás, míg a próbavezetést és betanítást elsősorban a képző intézményben, a hallgatók közreműködésével működő táncegyüttesekben és a képző intézmény partneriskoláiban teljesítik a hallgatók."

13. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 19. és 20. alcímmel egészül ki:

"19. CIRKUSZMŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: cirkuszművészet (Circus Arts)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség: cirkuszművész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Circus Performer

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

7. Az alapképzési szak célja, az általános és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan cirkuszművészek képzése, akik képesek a 21. századi korszerű cirkuszművészet egy-egy személyiségüknek és motivációiknak megfelelő irányzatában kimagasló művészeti tevékenységre. Képesek az emberi képességek határait súroló művészetük és produkcióik biztonságos, egészséges megtervezésére, gyakorlására és előadására, a cirkuszművészeti aktív és fenntartható életmódra, valamint fizikális, szellemi és művészeti megújulásra. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A cirkuszművész

a) tudása

- Átfogóan ismeri a cirkuszművészet tárgykörének alapvető tényeit, történetét, irányzatait és határait.

- Ismeri a testi, szellemi kondíció, koordináció, izoláció, tér-, idő-, dinamikai orientáció alapvető sajátosságait.

- Ismeri teljes mélységében a cirkuszművészet fő zsánereit, alapszinten ismeri a mellékzsánereket.

- Alapszintű gyakorlati ismeretekkel rendelkezik valamennyi zsánerről.

- Birtokában van a cirkuszművészet gyakorlásához szükséges biztonsági, baleset- és életvédelmi ismereteknek.

- Ismeri a cirkuszművészet tárgyi és eszközrendszerét, azok biztonságos használatát.

- Rendelkezik az általános- és társművészeti, kulturális ismeretekkel, kritikai szemlélettel.

- Ismeri a cirkuszművészeti területen a pályaépítés lehetőségeit, követelményeit.

- Ismeri az online és offline kommunikáció működését, gyakorlatát.

- Ismeretekkel rendelkezik a kreatív írás, prezentációkészítés, prezentálás terén.

- Rendelkezik a tudásszerzéssel kapcsolatos ismeretekkel, az ismeretszerzés módszereinek fejlesztésére, megújítására vonatkozó tudással.

b) képességei

- Képes innovatív cirkuszművészeti produkció megtervezésére, biztonságos megtanulására és magas művészi színvonalon történő előadására.

- Képes a saját és társai fizikális, szellemi és pszichés állapotának megítélésére, a saját és mások határainak felmérésére, a társakkal való alkotó együttműködésre.

- Képes a megszerzett ismeretei birtokában azokat alkalmazni és kreatív módon, művészi színvonalon alkotni.

- Képes a megszerzett ismereteinek bővítésére, a folyamatos megújulásra.

- Képes a cirkuszművészet területéhez kapcsolódó gyakorlati vagy elméleti probléma felismerésére, kezelésére.

- Képes összetett technikai vagy szakmai projektek, tevékenységek, előadások vezetésére, tervezésére, megvalósítására.

- Képes a cirkuszművészet terén tudatos és sikeres pályaépítésre.

- Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

c) attitűdje

- Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

- Felelősséggel vallja és képviseli a cirkuszművészeti szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.

- Figyelemmel kíséri a cirkuszművészettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.

- Nyitott a cirkuszművészet területén zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, alkalmazására, képes kísérletezni.

- Törekszik arra, hogy önképzése által a cirkuszművészet megújulásával és fejlődésével lépést tartson.

- Törekszik arra, hogy a művésztársakkal együttműködésben dolgozzon.

- Törekszik az egyén és a közösség harmóniájának megteremtésére, megtartására.

- Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.

- Munkájában elkötelezett a saját és mások biztonsága és egészségmegőrzése mellett.

- Megosztja tapasztalatait szakmai közösségével, így segítve a csoporttagok fejlődését.

d) autonómiája és felelőssége

- Munkáját szakmai felelősséggel végzi.

- Felelősséget vállal cirkuszművészek, illetve csoportok szakmai fejlődésének irányításáért.

- A cirkuszművészetben tudatosan törekszik a társadalmi felelősségvállalásra.

- Önálló, kreatív alkotómunkát végez.

- Váratlan döntési helyzetekben is önálló, szakmailag megalapozott döntéseket hoz.

- Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más - gazdasági, jogi - szakterületek szakembereivel.

- Feltárja az alkalmazott technikák, folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.

- Tudatában van munkája és döntései jogi, gazdasági, biztonsági, társadalmi, egészségvédelmi és környezeti következményeinek.

- Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott csoport munkavégzését, figyelemmel a csoporttagok munkavégzésének hatékonyságára, eredményességére és biztonságosságára.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- cirkuszművészeti gyakorlat 126-144 kredit,

- általános és szakelmélet 36-54 kredit, amelynek része a szakdolgozat elkészítése is.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen: a képző intézmény saját, az összes zsáner gyakorlására és fejlesztésére alkalmas, biztonságos gyakorlóhelyein szervezett, továbbá előadásain, valamint professzionális cirkuszok és cirkuszi együttesek produkcióiban teljesített gyakorlat, melynek kreditértéke a 8.1. pont szerinti cirkuszművészeti gyakorlat részeként legalább 10 kredit.

20. VIZUÁLIS MŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: vizuális művészet (Visual Art)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség: vizuális művész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Visual Artist

3. Képzési terület: művészet

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték:10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték:10 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan képzőművészek képzése, akik a transzdiszciplináris képzés során autonóm gondolkodással rendelkező művészekké válnak, akik gondolkodási metodikájukból adódóan elsősorban a kortárs jelenségekre való vizuális reflexiók megfogalmazására koncentrálva fejtik ki tevékenységüket. Képesek a gondolati absztrakcióból kiindulva a képzőművészeti eszköztár legszélesebb körben történő komplex használatára, képesek szakértelmükkel elősegíteni a vizuális környezet igényesebbé válását. Az alkotó a munkájuk során birtokában van azoknak a technikai, anyaghasználati ismereteknek, amelyekkel képessé válnak arra, hogy ötleteikhez, intuícióikhoz a leginkább adekvát eszközt és módszert találják meg a műalkotások elkészítéséhez. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A vizuális művész

a) tudása

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik az európai képzőművészet főbb elméleteiről, stíluskorszakairól, műfajairól és irányzatairól, fontosabb alkotásairól.

- Megérti az alkotói folyamatát segítő képzőművészeti, művészettörténeti, művészetelméleti analógiákat.

- Azonosítja az adott vizuális jelenség síkban és térben való kifejezéséhez adekvát képzőművészeti technikát, anyagot, kifejezési eszközt és módot.

- Ismeri az európai összművészeti jelenségek történeti és kortárs eredményeit.

- Átfogó ismerete van a kulturális különbségekből adódó eltérésekről a képzőművészet területén.

- Ismeri a képzőművészetben megjelenő különböző technikákat (rajzi, festészeti, grafikai, szobrászati, installációs módszerek, mediális technikák, eljárások és anyaghasználat) és ezek alkalmazásának alapvető elveit, amelyek szükségesek az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe való belépéshez.

- Képes kreatív problémák megoldására az általa választott képzőművészeti tevékenység közben, beleértve a kutatást és a technikai, esztétikai és koncepcionális tudás szintézisét is.

- Professzionálisan kifejezi a saját műalkotásain keresztül a gondolatait, elképzeléseit és érzéseit.

- Rendelkezik releváns véleménnyel a saját területén készült műalkotásokról, beleértve saját művét is; kritikai érzéke finom és szofisztikált; felhasználja a szakma terminológiáját.

- Tájékozott a kutatási módszertanokban, ismeri a szakmai forrásgyűjtés lehetőségeit.

- Felismeri egy adott alkotói gyakorlat eredetiségét, művészettörténeti jelentőségét.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a képzőművészet európai intézményeiről és azok működéséről, kulturális menedzsment és művészeti marketing tevékenységéről.

- Tisztában van a 21. századi normáknak és szokásoknak megfelelő alapvető etikai és szerzői jogi kérdésekkel.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a képzőművészeti angol szaknyelv területén.

b) képességei

- Alapvető képességekkel rendelkezik, melyeket képzőművészeti, alkotói gyakorlata során önállóan, tudatosan és kreatív módon alkalmaz, és melyek révén képes az európai hagyományokból fakadó konvenciók és kérdésfelvetések azonosítására.

- Tanulmányai során szerzett alapszintű tapasztalataira támaszkodva képes a vizuális művészetek befogadására, új alkotások létrehozására.

- Képzőművészeti elképzeléseinek megvalósításához képes korszerű technológiákat felhasználni.

- Alapszinten képes használni képzőművészeti tevékenysége alapjául szolgáló - a saját tradícióiból eredő, és az európai művészet kínálta - technikákat, anyagi és információs forrásokat, rendelkezik az európai tradíció alapvető rajzi ábrázolási módszertanával és kifejezőeszközeivel, valamint képes használni az alkotói tevékenységében a festészet, szobrászat, grafika, fotó, installációs művészet, szcenográfia, intermédia művészeti eszköztárát, technikáit.

- Képes felismerni képzőművészeti tevékenységének infrastrukturális és anyagi szükségleteit, valamint művei megvalósításának feltételrendszerét, ezek alapján tervezi és valósítja meg alkotásait.

- Képes felmérni, hogy alkotását az adott kultúra esztétikai konvenciói és etikai szabályai szerint fogják megítélni, és ezt tevékenysége során figyelembe veszi.

c) attitűdje

- Alapvető ismereteire támaszkodva kritikai megértéssel viszonyul a kortárs képzőművészeti alkotásokhoz. Ezt a tudását folyamatosan és tudatosan továbbfejleszti.

- Nyitott az európai, és azon belül a magyar kortárs képzőművészeti alkotások kifejezési eszközeinek és módszereinek feltérképezésére; az így szerzett ismereteit kreatívan építi be az alkotófolyamatba.

- Nyitott a társművészetek és minden olyan szakterület felé, melyek gazdagítják és adekváttá tehetik képzőművészeti elképzeléseinek megjelenítését; az együttműködésben megvalósuló alkotómunkában konstruktív, hatékony kommunikációra képes.

- Szem előtt tartja a kortárs képzőművészet társadalmi beágyazottságát, alkotásaival érzékenyen reflektál a társadalmi kihívásokra.

- A magyar művészet nemzetközi hírnevét értő módon terjeszti mind a szakmai, mind a szélesebb közönség számára.

- Szakmája etikai normái iránt elkötelezett és azokat betartja.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult; kultúrkörének és az európai tradíciónak ötvözetéből önálló eszmeiségű vizuális műveket alkot.

- Részt vesz projektekben, kiállításokon szerepel.

- Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

- Tisztában van vele, hogy képzőművészként közéleti szerepet vállal, szűkebb és tágabb közösségekre hatással van.

- Képzőművészi munkásságáról szóban és írásban is felelősségteljesen kommunikál.

- Felelősen vesz részt a felnövekvő generáció vizuális kultúrájának alakításában.

- Ismeri az etikai és jogi szabályait az információs és kommunikációs eszközök használatának, amelyeket érvényesít a kutatás, alkotás, kreatív eszmék kommunikálása, információgyűjtés és virtuális jelenlét során.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- képzőművészet (gyakorlati, technikai vonatkozásai) 80-95 kredit (ebből 10 kredit a diplomamunkához rendelt kredit);

- szabadkézi rajz, képi és plasztikai ábrázolás, művészeti anatómia 30-45 kredit;

- szakelmélet: művészettörténet, kultúratörténet 30-40 kredit;

- szakmai prezentáció 8-12 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat két alkalommal egy hetes művésztelepi, alkotóműhelyi gyakorlat vagy kreatív műhelyek, laborok, alkotói műtermek, stúdiók által szervezett projektekben való részvétel.

8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés a különböző kultúrkörökből érkező külföldi hallgatók részvételével angol nyelven is indítható."

14. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet XIII. MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 6-8. alcímmel egészül ki:

"6. KÉPI ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: képi ábrázolás (Visual Representation)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség: alapszakos festő/grafikus

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Visual Representation Artist

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

- a szakdolgozat (diplomamunka) készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek egyrészt a tradicionális és kortárs képalkotás, képalakítás terén, másrészt a képírás (elektronikus képalkotás) világában. Szemléletmódjuk biztos alapokat nyújt a hagyományos és digitális vizuális világban való tájékozódáshoz, beleértve a képalkotás tradicionális vagy interaktív megnyilvánulásait is a hétköznapi és művészeti területen. Alkalmasak a vizuális nyelvben rejlő kifejezési lehetőségek tanulmányozására és azok autonóm módon történő felhasználására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és alkotói gyakorlati készséggel rendelkeznek szakmai munkához, gyakorlatvezetéshez. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. Az alapszakos festő, grafikus

a) tudása

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a festészet, a grafika területén végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a festészet, a grafika elméleteiről, történetéről, alapelveiről, stíluskorszakairól és irányzatairól, fontosabb alkotásairól.

- Ismeri a festészet, a grafika területén végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló anyagokat, technikákat, valamint a tevékenységek végzésének körülményeit.

- Tájékozott a festészet, a grafika területén végzendő kutatás, forrásgyűjtés alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről.

- Ismeri a területhez kapcsolódó kommunikációs feladatok megoldási lehetőségeit, az új termékek prototípusainak létrehozási folyamatát, az ismeretszerzés módjait, a fontosabb tervezői információbázisokat és információszerzési forrásokat.

- Ismeri a felhasználói, kulturális, társadalmi, technológiai és gazdasági szempontok tervezésbe való integrálásának módozatait.

- Ismeri a festészet, a grafika területén használt alapanyagokat és azok egészségre gyakorolt hatását.

b) képességei

- Képes a festészet, a grafika területén kifejtett alkotói gyakorlat során tudatos és kreatív munkára.

- Képes a festészet, a grafika területén kifejtett gyakorlat során rutin szakmai problémák azonosítására és megoldására.

- Az alkotói gyakorlat során az alkalmazott műfajok esetén képes csapatmunkában a közös alkotási folyamat megszervezésére és kivitelezésére.

- A tanulmányai során szerzett tapasztalatokra támaszkodva képes a festészettel, grafikával kapcsolatos tudásanyag elemzésére, feldolgozására és gyakorlatának továbbadására.

- Magas szintű technikai tudással rendelkezik művészi elképzeléseinek megvalósításához a festészet, a grafika területén.

- Képes az adaptív gondolkodás alkalmazására, új ismeretek folyamatos befogadására, feldolgozására és szintézisére.

- Képes a festészet, a grafika kommunikációs technikái és tervezési módszerei magas szintű alkalmazására.

- A festészet, a grafika területén használt anyagokon belül meg tudja különböztetni az egészséges és egészségre káros alapanyagokat.

c) attitűdje

- Kritikai megértéssel viszonyul a festészet, a grafika területén lévő klasszikus és kortárs alkotásokhoz.

- Nyitott az új ismeretekre, módszerekre, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségekre a festészet, a grafika területén.

- A vizuális eszközöket kreatívan használja a festészet, a grafika területén.

- Törekszik csapatmunkában a különböző projektek megvalósításához szükséges társadalmi, technológiai, gazdasági és kulturális területek szakembereivel való párbeszédre és együttműködésre.

- A tanulmányai során szerzett tapasztalatokra támaszkodva képes a festészet, a grafika területén kritikai hozzáállást érvényesíteni.

- Önmaga és mások számára is fontosnak érzi egészségtudatos anyagválasztási ismereteit a festészet, a grafika területén.

d) autonómiája és felelőssége

- Törekszik arra, hogy önállóan hozzon létre alkotásokat a festészet, a grafika területén vagy részt vegyen közös művészeti produkciók létrehozásában.

- Szakmai orientációja kialakult a festészet, a grafika területén.

- Saját művészeti koncepciót alkot, melyet önállóan valósít meg a festészet, a grafika területén.

- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt a festészeti, grafikai projektek kialakításában vagy formálásában.

- Felismeri a festészet, a grafika területén végzett tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.

- Hitelesen közvetíti a festészet, a grafika társadalmi értékeit.

- Önállóan és egészségtudatos szempontok alapján dönt az anyag- és technológiaválasztásról a festészet, a grafika területén.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- a művészetközvetítés általános elmélete 20-30 kredit;

- művészetközvetítő és kommunikációs ismeretek 8-16 kredit;

- a képalkotás szakelmélete 8-16 kredit;

- festő, grafikus és művészeti alapismeretek 9-15 kredit;

- festő, grafikus alkotói alapismeretek 80-114 kredit.

8.1.2. A specializáció a felsőoktatási intézmény által a festészet, grafika területéről ajánlott, sajátos kompetenciákat eredményező speciális ismeret, amelynek kreditértéke a képzés egészén belül legalább 30 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai, alkotói gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, külső helyen, belső próbateremben, műteremben, mesterségteremben, szaktanteremben, stúdióban, laborban szervezett, konzultációval kísért művészeti gyakorlat, amelynek kreditértéke legalább 3 kredit.

7. MOZGÓKÉPLULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: mozgóképkultúra és médiaismeret (Film and Media Studies)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség: mozgóképkultúra és médiaismeret alapszakos szakember

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Film and Media Specialist

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

- a szakdolgozat (diplomamunka) készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan mozgóképkultúra és média szakemberek képzése, akik elméleti ismereteik birtokában képesek tájékozódni a tömegmédiumok fejlődésének folyamataiban, ismerik a mediális közlés sajátosságait és képesek a mediális közlésmódot használó szövegek értelmezésére. A végzettek alkalmasak a mozgóképes, illetve multimédiás szövegek előállításával kapcsolatos gyakorlati feladatok ellátására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és alkotói gyakorlati készséggel rendelkeznek szakmai munkához, gyakorlatvezetéshez. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A mozgóképkultúra és médiaismeret alapszakos szakember

a) tudása

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a mozgókép és a média területén végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a mozgókép és a média elméleteiről, történetéről, alapelveiről, stíluskorszakairól és irányzatairól, fontosabb alkotásairól.

- Ismeri a mozgókép és a média területén végzett alkotói tevékenységek alapjául szolgáló anyagokat, technikákat, valamint a tevékenységek végzésének körülményeit.

- Tájékozott a mozgókép és a média területén végzendő kutatás, forrásgyűjtés alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről.

- Ismeri a területhez kapcsolódó kommunikációs feladatok megoldási lehetőségeit, az ismeretszerzés módjait, a fontosabb információbázisokat és információszerzési forrásokat.

- Ismeri a felhasználói, kulturális, társadalmi, technológiai és gazdasági szempontok tervezésbe való integrálásának módozatait.

b) képességei

- Képes a mozgókép és a média területén lévő alkotói gyakorlat során tudatos és kreatív munkára.

- Képes a mozgókép és a média területén lévő gyakorlat során rutin szakmai problémák azonosítására és megoldására.

- Az alkotói gyakorlat során képes csapatmunkában a közös alkotási folyamat megszervezésére és kivitelezésére.

- A tanulmányai során szerzett tapasztalatokra támaszkodva képes a mozgókép és a média területén lévő tudásanyag analízisére, feldolgozására és gyakorlatának továbbadására.

- Magas szintű technikai tudással rendelkezik művészi elképzeléseinek megvalósításához a mozgókép és a média területén.

- Képes adaptív gondolkodásra, új ismeretek folyamatos befogadására, feldolgozására és szintézisére.

- Képes tevékenységének környezet- és egészségtudatos megszervezésére, a környezet- és egészségtudatos munkavégzésre, a stressz- és konfliktushelyzetek kezelésére.

c) attitűdje

- Kritikai megértéssel viszonyul a mozgókép és a média területén klasszikus és kortárs alkotásokhoz.

- Nyitott az új ismeretekre, módszerekre, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségekre a mozgókép és a média területén.

- A vizuális eszközöket kreatívan használja a mozgókép és a média területén.

- Törekszik csapatmunkában a különböző projektek megvalósításához szükséges társadalmi, technológiai, gazdasági és kulturális területek szakembereivel való párbeszédre és együttműködésre.

- A tanulmányai során szerzett tapasztalatokra támaszkodva képes a mozgókép és a média területén kritikai hozzáállást érvényesíteni.

- Betartja szakmája etikai normáit.

- Fontos számára a kiegyensúlyozott együttműködés másokkal, továbbá tevékenységének körülményeihez alkalmazkodó életmód keretében a fizikai és szellemi erőnlét fenntartása.

d) autonómiája és felelőssége

- Törekszik arra, hogy önállóan hozzon létre alkotásokat a mozgókép és a média területén, vagy részt vegyen közös művészeti produkciók létrehozásában.

- Szakmai orientációja kialakult a mozgókép és a média területén.

- Saját művészeti koncepciót alkot, melyet önállóan valósít meg a mozgókép és a média területén.

- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt a mozgókép és a média területén lévő projektek kialakításában vagy formálásában.

- Felismeri a mozgókép és a média területén végzett tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.

- Hitelesen közvetíti a mozgókép és a média társadalmi értékeit.

- A szakma normáinak elfogadására és képviseletére törekszik minden fórumon.

- Törekszik arra, hogy a csapatmunka környezet- és egészségtudatos, a légkör kiegyensúlyozott, stressztől és konfliktusoktól mentes legyen.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- a művészetközvetítés általános elmélete 20-30 kredit;

- művészetközvetítő és kommunikációs ismeretek 8-16 kredit;

- a képalkotás szakelmélete 8-16 kredit;

- mozgóképes és művészeti alapismeretek 9-15 kredit;

- mozgóképes alkotói alapismeretek 80-114 kredit.

8.1.2. A specializáció a felsőoktatási intézmény által a mozgóképkultúra területéről ajánlott, sajátos kompetenciákat eredményező speciális ismeret, amelynek kreditértéke a képzés egészén belül legalább 30 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai, alkotói gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, külső helyen, belső próbateremben, műteremben, mesterségteremben, szaktanteremben, stúdióban, laborban szervezett, konzultációval kísért művészeti gyakorlat, amelynek kreditértéke legalább 3 kredit.

8. KORTÁRS KÖNNYŰZENE ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: kortárs könnyűzene (Contemporary Music)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- könnyűzenész (gitár)

- könnyűzenész (basszusgitár)

- könnyűzenész (billentyűs hangszerek)

- könnyűzenész (szaxofon)

- könnyűzenész (harsona)

- könnyűzenész (trombita)

- könnyűzenész (ütőhangszerek)

- könnyűzenész (ének)

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

- Pop Musician (Guitar)

- Pop Musician (Bass Guitar)

- Pop Musician (Keyboards)

- Pop Musician (Saxophone)

- Pop Musician (Trombone)

- Pop Musician (Trumpet)

- Pop Musician (Percussions)

- Pop Musician (Singing)

- választható szakirányok: könnyűzenei gitár, könnyűzenei basszusgitár, könnyűzenei billentyűs hangszerek, könnyűzenei szaxofon, könnyűzenei harsona, könnyűzenei trombita, könnyűzenei ütőhangszerek, könnyűzenei ének

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: kiemelten gyakorlatigényes (70-80 százalék)

- a diplomahangversenyhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja könnyűzenei előadók képzése, akik a műfajra jellemző elektrotechnikai, hangszeres és énekes technikai tudásuk és ismereteik, előadói készségeik birtokában képesek különböző zenei együttesekben, valamint zenei vagy kulturális intézmények működésében szakmai kompetenciájuknak megfelelő, aktív, közreműködői vagy egyszerűbb irányítói, könnyűzenei menedzsment feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A könnyűzenész

a) tudása

- Átfogó ismeretei vannak az egyetemes és a magyar könnyűzene-történet korszakairól, irányzatairól, a legkiemelkedőbb együttesekről.

- Ismeri a könnyűzenei előadó-művészeti tevékenysége alapjául szolgáló zeneelméleti hátteret, az összhangzattant, formatant, a különböző könnyűzenei stílusokat, műfajokat.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szóló- és az együttes könnyűzenei előadóművészet sajátos követelményeiről, valamint a könnyűzene és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról.

- Tisztában van a könnyűzenei előadó-együttesek működésének és működtetésének tartalmi és formai kereteivel, valamint társadalmi-művelődési adottságaival.

- Tisztában van a könnyűzenei előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokkal és a legalapvetőbb szerzői jogi kérdésekkel.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a filozófia történetéről és fogalmi szerkezetéről.

- Alapvető stúdiótechnikai ismeretekkel rendelkezik, jártas a hangfelvételek készítésében.

b) képességei

- Képes az általa tanult, előadott könnyűzenei alkotások önálló értékelésére azok történeti, műfaji, stiláris, szórakoztató funkciójának aspektusából.

- A könnyűzenei szerzemények elsajátítása során képes a kottakép értelmezésére, ennek alapján az autentikus előadásra.

- Képes hallás után felismerni, lejegyezni, valamint memorizálni vagy szabadon kezelni, alakítani különböző könnyűzenei anyagokat.

- Különböző csoportos zenei tevékenységben, összművészeti tevékenységben képes kreatív és alkalmazkodó módon részt venni, ennek során hatékonyan kommunikálni.

- Képes zenei együtteseket, művelődési intézményeket alkotó módon segíteni és azokban tevőleges résztvevőként feladatokat elvégezni.

- Tevékenysége során képes alkalmazni a könnyűzenei előadó-művészet etikai normáit.

- A filozófia történetével összefüggő alapvető kérdésekben képes adekvát módon megnyilatkozni, a helyes fogalmi rendszert használni.

c) attitűdje

- Tájékozódni tud a filozófia és a különböző művészetek világában, és a könnyűzene helyét és szerepét e körben meg tudja fogalmazni.

- Értő módon viszonyul a könnyűzenei irodalom alkotásaihoz, valamint a különböző stílusú zenei előadói gyakorlatokhoz, konkrét szórakoztató zenei produkciókhoz.

- Nyitott a csoportos zenei, összművészeti produkciókban való részvételre, amelyekben alkalmazkodóan vesz részt.

- Tudatosan gondolkodik a könnyűzenei előadó-művészeti produkcióinak társadalmi vonatkozásairól.

- Törekszik a könnyűzenei előadó-művészet etikai normáinak betartására.

d) autonómiája és felelőssége

- Tudatában van annak, hogy a társadalomban nem csupán önmagát, hanem könnyűzenész tevékenységével a színvonalas zenei szórakoztatás értékeit is képviseli.

- Folyamatosan figyelemmel kíséri a könnyűzenei élet eseményeit, tájékozott a tevékenységéhez kapcsolódó írásos publikációk terén is.

- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt könnyűzenei előadó-művészeti produkciók kialakításában vagy formálásában.

- Felismeri előadó-művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait.

- Elfogadja és hitelesen közvetíti szakterületének társadalmi szerepét, funkcióját és értékeit.

- Szakmai orientációja kialakult.

- Pódiumhelyzetben biztonsággal teljesíti a specializáció szerinti hangszeres rutinfeladatokat.

- A specializáció szerinti hangszeres előadó-művészi teljesítményét a szakterület minőségi elvárásaival összhangban tartja.

- Műsorát instrukciók alapján, hangszeres vagy énekes tudásszintjének és szakmai orientációjának megfelelően, értékfeltáró és értékmegőrző szemlélettel választja meg.

- Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló hangszeres produkciókban egyaránt magas színvonalú teljesítményt nyújt.

7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

7.1.2.1. A könnyűzenei gitár szakirányon továbbá a könnyűzenész

a) tudása

- Birtokában van a specializáció szerinti hangszerjátékhoz tartozó zenei képességeknek, zenei tudáselemeknek és a szükséges hangszer/ének technikai eszköztárnak.

- A specializáció szerinti hangszerjátékra vonatkozóan átfogó műfaj- és előadásmódismerete van.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a lapról játék, a transzponálás, valamint az improvizáció módjairól.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a műfaj keretein belüli zeneszerzési ismeretekkel.

- Alapvető ismeretei vannak a specializáció szerinti hangszeres szólamot tartalmazó művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, a próbatechnikákról.

- Átfogó ismereti vannak a specializáció szerinti hangszer történetéről, típusairól, felépítéséről, működéséről.

b) képességei

- Képes különböző stílusú, műfajú, a specializáció szerinti hangszeres műveket, illetve szerzeményeknek a specializáció szerinti szólamait és harmóniamenetes kíséreteit stílusban előadni.

- Képes a specializációnak megfelelő, könnyebb szerzeményeket, hangszeres szólamokat első látás után megszólaltatni (lapról játék), egyszerűbb zenei anyagokat transzponálni, improvizatív módon alakítani, a specializáció szerinti hangszeren megszólaltatni.

- Átlátja a szakirány szerinti hangszeres zenekari irodalom jelentős részét.

- A szakirány szerinti könnyűzenei alkotások, illetve a specializáció szerinti hangszeres szólamot tartalmazó szerzemények elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok alkalmazására, csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.

c) attitűdje

- A specializáció szerinti hangszeres tudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.

- Kreatív zenei gondolkodás jellemzi.

- Törekszik a specializáció szerinti hangszeres szóló-, valamint könnyűzenekari irodalom megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.

7.1.2.2. A könnyűzenei basszusgitár szakirányon továbbá a könnyűzenész

a) tudása

- Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a basszusgitárnak a könnyűzenében betöltött szerepéről és technikai lehetőségeiről.

- Ismeri a műfaj harmóniáinak kapcsolódási logikáját, az ezt megalapozó basszus funkciókat.

- Pontos együttműködésre képes az ütőhangszerekkel és a billentyűs hangszerekkel.

b) képességei

- Képes a könnyűzenei szerzemények basszus alapjának megszerkesztésére és a kívánt hangzás szerinti megszólaltatására.

- Képes könnyűzenekari partitúrák átlátására, azok, valamint a műfajra jellemző harmóniamenetes kísérés basszusgitáron történő megszólaltatására.

c) attitűdje

- A specializáció szerinti hangszeres tudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.

- Kreatív zenei gondolkodás jellemzi.

- Törekszik a specializáció szerinti hangszeres szóló-, valamint könnyűzenekari irodalom megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.

7.1.2.3. A könnyűzenei billentyűs hangszerek szakirányon továbbá a könnyűzenész

a) tudása

- Ismeri a könnyűzenei műfajokban használt harmóniai szerkesztést és e harmóniai megjelenítés zongorán vagy más, elektronikus billentyűs hangszeren történő megszólaltatásához szükséges szabályszerűségeket.

- Átfogó ismeretei vannak a billentyűs hangszereknek a könnyűzenében betöltött szerepéről és funkciójáról.

b) képességei

- Képes egyszerűbb könnyűzenekari partitúrák átlátására és a harmóniamenetes kíséret hangszeren történő megszólaltatására.

- Képes improvizatív és produktív módon alkalmazkodni a billentyűs hangszerek szóló- és kísérő funkcióinak követelményeihez.

c) attitűdje

- A billentyűs hangszerek sajátos adottságainak kiaknázásával bővíti műfajon belüli repertoárismeretét.

- Hangszeres előadó-művészeti produkciók mellett vokális könnyűzenei előadó-művészeti produkciókban való részvételre is nyitott.

7.1.2.4. A könnyűzenei szaxofon szakirányon továbbá a könnyűzenész

a) tudása

- Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a könnyűzenében használt szaxofonjátékról, a különböző könnyűzenei stílusokban használatos harmóniai konstrukciókról, gyakorlatban elsajátította a szaxofon hangszerspecifikus szerepét biztosító technikai ismereteket.

- Zenei szóló- és kamarazenei alkalmazkodó képességgel rendelkezik a könnyűzenei együttes más hangszereivel együttműködésben.

b) képességei

- Képes a könnyűzenei szerzemény partitúrájában szereplő hangszeres szóló vagy kamarazenei szerephez szükséges zenei képességek magas szintű alkalmazására.

- Képes improvizatív módon alkalmazni a hangszerjáték elemeit az adott zenei konstrukciónak megfelelően.

c) attitűdje

- Törekszik arra, hogy szaxofontudását a szakirány szerinti hangszeres tevékenysége szolgálatába állítsa.

- Törekszik a zenekari alkalmazkodás mellett a saját hangszerének használatára jellemző zenei konstrukciókat létrehozni, improvizálni.

7.1.2.5. A könnyűzenei harsona szakirányon továbbá a könnyűzenész

a) tudása

- Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a könnyűzenében használt harsonajátékról, a különböző könnyűzenei stílusokban használatos harmóniai konstrukciókról, gyakorlatban elsajátította a harsona meghatározó szerepét biztosító képességeket.

- Zenei alkalmazkodó képességgel rendelkezik a könnyűzenei együttes más hangszereinek tekintetében.

b) képességei

- Képes a könnyűzenei szerzemény partitúrájában szereplő hangszeres szóló vagy kamarazenei szerephez szükséges zenei képességek magas szintű alkalmazására.

- Képes improvizatív módon alkalmazni a hangszerjáték elemeit az adott zenei konstrukciónak megfelelően.

c) attitűdje

- Törekszik arra, hogy harsonatudását a specializáció szerinti hangszeres tevékenysége szolgálatába állítsa.

- Törekszik a zenekari alkalmazkodás mellett a saját hangszerének használatára jellemző zenei konstrukciókat létrehozni, improvizálni.

7.1.2.6. A könnyűzenei trombita szakirányon továbbá a könnyűzenész

a) tudása

- Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a könnyűzenében használt trombitajátékról, a különböző könnyűzenei stílusokban használatos harmóniai konstrukciókról, gyakorlatban elsajátította a trombita meghatározó szerepét biztosító képességeket.

- Zenei alkalmazkodó képességgel rendelkezik a könnyűzenei együttes más hangszereinek tekintetében.

b) képességei

- Képes a könnyűzenei szerzemény partitúrájában szereplő hangszeres szóló vagy kamarazenei szerephez szükséges zenei képességek magas szintű alkalmazására.

- Képes improvizatív módon alkalmazni a trombitajáték elemeit az adott zenei konstrukciónak megfelelően.

c) attitűdje

- Törekszik arra, hogy trombitatudását a specializáció szerinti hangszeres tevékenysége szolgálatába állítsa.

- Törekszik a zenekari alkalmazkodás mellett a saját hangszerének használatára jellemző zenei konstrukciókat létrehozni, improvizálni.

7.1.2.7. A könnyűzenei ütőhangszerek szakirányon továbbá a könnyűzenész

a) tudása

- Alapvető zenei és technikai ismeretei vannak a könnyűzenében használt ütőhangszerhasználatról, a különböző könnyűzenei stílusokban használatos ritmikai konstrukciókról, gyakorlatban elsajátította az ütőhangszer meghatározó ritmikai szerepét biztosító képességeket.

- Zenei irányító és alkalmazkodó képességgel rendelkezik a könnyűzenei együttes más hangszereinek tekintetében.

b) képességei

- Képes a könnyűzenei szerzemény partitúrájában, hangszerelésében szereplő ütőhangszeres kamarazenei szerephez szükséges zenei képességek magas szintű alkalmazására.

- Képes improvizatív módon alkalmazni az ütőhangszerjáték elemeit az adott zenei konstrukciónak megfelelően.

c) attitűdje

- Törekszik arra, hogy ütőhangszertudását a specializáció szerinti hangszeres tevékenysége szolgálatába állítsa.

- Törekszik a zenekari alkalmazkodás mellett saját ütőhangszer-konstrukciók létrehozására, az improvizációra.

7.1.2.8. A könnyűzenei ének szakirányon továbbá a könnyűzenész

a) tudása

- Magas szinten ismeri a könnyűzenei énekléshez tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a szóló- és vokál-énekes zenei előadásmódokról, a különböző könnyűzenei stílusokról, azok előadásmódjáról és a helyes idegen nyelvi szövegkiejtésről.

- Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a saját hangfajának megfelelő vokális könnyűzenei irodalom egy részét, ismeretekkel rendelkezik az alaprepertoár más részeiről, a forrásokról (kották) és azok elérhetőségéről.

- Ismeri a könnyűzenei szerzemények egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatát, sajátos követelményeit, a gyakorlási módszereket, próbatechnikákat.

- Alapvető ismeretei vannak legalább egy, a könnyűzene esetében jellemző idegen nyelv nyelvtani szabályairól, szókincséről, kiejtésmódjáról.

- Alapvető ismeretei vannak a színpadi megjelenés énekes könnyűzenei előadó-művészeti vonatkozásairól.

b) képességei

- Képes különböző stílusú dalok saját hangfajának megfelelő szólamát a stílusnak és a dalszerző gondolkodásmódjának megfelelően, szólisztikusan megszólaltatni.

- Átlátja a könnyűzenei szóló- és a vokáléneklés repertoárját.

- Az énekszólamok elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, meghatározott gyakorlási metódusok alkalmazására, csoportos munka során az alkalmazkodó részvételre.

- Képes legalább egy, a szólóénekes zenei műfajok esetében jellemző idegen nyelven írott dalszöveg, irodalmi szöveg tartalmának megismerésére, megértésére és a helyes szövegkiejtésre.

- Szólóénekes könnyűzenei előadó-művészeti produkcióit adekvát módon kiválasztott színművészeti elemek beépítésével valósítja meg.

c) attitűdje

- Énektudását rendszeres, hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.

- Énekhangja egészségének megőrzésére kiemelt figyelmet fordít.

- Törekszik a könnyűzenei énekes repertoár, valamint a kamaraéneklés módjainak megismerésére, saját repertoárjának bővítésére.

- Az általa megtanult könnyűzenei szerzeményeket eredeti nyelven adj a elő.

- Fontosnak tartja, hogy a megszólaltatásakor a tartalom kifejezését ízléses, karakteres színpadi előadásmóddal kísérje.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- a zenei képességfejlesztéshez kapcsolódó szakmai ismeretek a diplomahangversenyhez rendelt kreditekkel együtt 100-120 kredit, amelyen belül a szakirány 47-54 kredit;

- a könnyűzenei művészetközvetítés elméleti, történeti háttere 35-45 kredit;

- audio-technikai ismeretek 8-10 kredit;

- értelmiségi modulok 4-6 kredit;

- egyéb ismeretek (szaknyelv, menedzseri ismeretek) 6-8 kredit.

8.1.2. A szakirányok képzésen belüli szakterületei és kreditaránya:

könnyűzenei gitár, könnyűzenei basszusgitár, könnyűzenei billentyűs hangszerek, könnyűzenei szaxofon, könnyűzenei harsona, könnyűzenei trombita, könnyűzenei ütőhangszerek, könnyűzenei ének szakirányon:

- a választott hangszer, illetve az ének főtárgya legalább 40-45 kredit;

- a hangszerjáték metodikája és további, járulékos képzési elemei legalább 7-9 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti, a szakiránynak megfelelő, a képességfejlesztési folyamathoz szorosan kötődő előadói gyakorlat (koncertfellépések, gálák)."

2. melléklet a 47/2020. (XII. 10.) ITM rendelethez

1. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 51. NÉPRAJZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles néprajz mesterszakos bölcsész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ethnologist and Folklorist

- választható specializációk: folklorisztika, anyagi kultúra, társadalomnéprajz, európai etnológia, néprajzi kulturális örökség, vallási néprajz, vallásantropológia, táncfolklorisztika, táncantropológia, kulturális antropológia, néprajzi muzeológia, hagyományos környezetgazdálkodás"

2. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 51. NÉPRAJZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.1.2. alpontja a következő j) ponttal egészül ki:

(A mesterképzés jellemzői

Szakmai jellemzők

A választható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya: A választható specializációk kreditértéke további 60-80 kredit:

Választható specializáció)

"j) hagyományos környezetgazdálkodás: a fenntartható fejlődés elmélete és alapfogalmai, a fenntartható környezet elmélete és gyakorlati paradigmái, a fenntartható víz- és erdőgazdálkodás hagyományos tudása, a hagyományos népi építészet felújítása (vályogépítkezés napjainkban), a hagyományos népi gazdálkodás mint a fenntartható mezőgazdaság alapja, a népi gazdálkodás megújulása a hagyományos parasztgazdálkodás segítségével, hagyományos paraszti hulladékgazdálkodás."

3. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 79-83. alcímmel egészül ki:

"79. CSALÁDPEDAGÓGIAI TANÁCSADÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: családpedagógiai tanácsadó (Consultancy in Family Education)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles családpedagógiai tanácsadó

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Family Education Consultant

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pedagógusképzés képzési területről a konduktor, a tanító, az óvodapedagógus, a gyógypedagógia, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a bölcsészettudomány képzési területről a pedagógia, a pszichológia, az andragógia, a közösségszervezés, a társadalomtudomány képzési területről a szociálpedagógia alapképzési szak és az orvos- egészségtudomány képzési területről az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá:

azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 20 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0111

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzési célja olyan szakemberek képzése, akik a családok stabilitásának, önfenntartó képességének erősítéséhez és az egészséges család- és jövőképpel rendelkező új generációk felneveléséhez szakmai támogatást tudnak nyújtani. Alkalmasak a köznevelési intézményekben, családsegítő központokban, pedagógiai szakszolgálatokban, valamint az iskola és család kapcsolatára épülő szervezetekben és fórumokon a köznevelési intézmények és a családok közti kommunikáció innovatív segítésére. Képesek segítséget nyújtani a családoknak és iskoláknak, hogy kooperatív partnerségben kísérjék végig a gyermekek, tanulók előrehaladását. Alkalmasak lesznek a családi életre neveléshez való hozzáértés folytán a szülői partnereket érdekeltté tenni az intézményi oktatási és nevelési folyamatban. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A családpedagógiai tanácsadó

a) tudása

- Ismeri a nevelés mint az informális érték- és normaközvetítés folyamatának társadalmi és kulturális csoportokra jellemző törvényszerűségeit.

- Ismeri a családi szubkultúrák magánéleti - a tanulmányi és szakmai karrierre gyakorolt -hatásának mechanizmusait.

- Ismeri a családi élet folyamatait, a családi élet szakaszait, a családstruktúrák változásának következményeit és mindezek hatását az intézményi nevelésben, oktatásban.

- Ismeri a családi keretek között folyó iskola-előkészítés és pályaorientáció jellegzetességeit és fejlesztési lehetőségeit.

- Ismeri a különböző tanulási módszereket, pedagógiai eljárásokat az otthoni felkészülés támogatásához.

- Ismeri a családok és köznevelési intézmények együttműködését segítő eljárásmódokat, intézményeket, szervezeteket.

- Ismeri a családi élethez kötődő intézményeket, szervezeteket, tudatában van a különböző kritikus helyezetek, események hivatalos eljárásmódjaival.

b) képességei

- Képes a családi, az intézményes nevelés és oktatás, valamint a társadalmi környezeti hatásmechanizmusok interdependenciájának megértésére és elemzésére.

- Képes a tanulók tanulási célmeghatározásának támogatására, motivációjának felkeltésére, fenntartására, a tanulmányi elkötelezettség kialakítására és fenntartására.

- Képes a különböző társadalmi és kulturális hátterű tanulók tanulástámogatásának családi ellátatlansága esetén megszervezni a szülői támogatás pótlását.

- Képes a különböző társadalmi és kulturális hátterű szülők figyelmét, kötelezettségérzetét felkelteni, fenntartani a gyermekük iskolai előrehaladása, közösségi beilleszkedése folyamatában.

- Képes a szülők bevonására az óvodai, iskolai életbe, a felelősség kialakítására, a szülői közösségekbe történő aktiválásra.

- Képes a családi életre való felkészítés területén tudás átadására, képességfejlesztésre és attitűdformálásra a különböző társadalmi és kulturális hátterű fiatalok körében.

c) attitűdje

- Rendelkezik a különböző társadalmi és kulturális hátterű családok iránti empátiával, toleranciával.

- Rendelkezik munkájához hatékony és hiteles kommunikációs, problémamegoldó készséggel.

- Emberi kapcsolataiban humánus és etikus viszonyulású.

- Rendelkezik ismeretei alkalmazása során empátiával, toleranciával, rugalmassággal, kreativitással.

- Rendelkezik egyéni munkájában reális önismerettel, önértékeléssel, sikerorientáltsággal.

- Rendelkezik munkájában a minőség iránti elkötelezettséggel.

- Rendelkezik a folyamatos tanulás, képzés és önképzés iránti elkötelezettséggel.

- Rendelkezik azokkal a tudásokkal, képességekkel, attitűdökkel, amelyek szakmáját az állampolgári műveltség meghatározott köréhez kötik.

- Folyamatos személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi.

- Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét.

- Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.

d) autonómiája és felelőssége

- Felelősséget vállal a családokban és az intézményekben, illetve a kettő közötti közvetítésben kialakult kapcsolatok működtetésében, fejlesztésében.

- Felelősséget vállal a rá bízott családok folyamatos családpedagógiai tanácsadói támogatásáért.

- Rendelkezik a kezdeményezés és döntéshozatal képességeivel.

- Rendelkezik az egyéni és közösségi felelősségtudattal, felelősségvállalással.

- Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni.

- Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait.

- Felelősséget vállal az elvégzett munkáiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettség szempontjából meghatározó diszciplínák, tudományágak, illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül a diplomamunka elkészítésének kreditértékével együtt:

- bölcsészettudomány (neveléstudomány, filozófia, pszichológia, történelem) 40-60 kredit;

- társadalomtudomány (szociológia, jog, etika) 30-50 kredit;

- oktatás- és kutatásmódszertan (szakirodalom-feldolgozás, kutatásmódszertan, adatelemzés) 20-40 kredit;

- további tudományterületek család témaköréhez kapcsolódó ismeretei (egészségügy, mentálhigiéné, közgazdaságtudomány) 10-15 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzőhelyen vagy külső intézményben (köznevelési intézmény, családsegítő, nevelési tanácsadó, pedagógiai szakszolgálat) végzett gyakorlat, melyet a gyakorlóhelyen szakember irányít. Szakmai gyakorlat legalább 30 óra, kreditértéke legalább 20 kredit a képzés oktatás- és kutatásmódszertan területén belül.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:

- a pedagógia területéről legalább 12 kredit,

- a szociológia területéről legalább 8 kredit.

- pszichológia területéről legalább 5 kredit.

80. DIGITÁLIS BÖLCSÉSZET

1. A mesterképzési szak megnevezése: digitális bölcsészet (Digital Humanities)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles bölcsész digitális bölcsészet szakon

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Digital Humanities

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területről a magyar, a történelem, a néprajz, az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, illetve az újlatin nyelvek és kultúrák, a romológia, a szlavisztika, az ókori nyelvek és kultúrák, a keleti nyelvek és kultúrák, valamint a szabad bölcsészet alapképzési szak, továbbá a társadalomtudomány képzési területről az informatikus könyvtáros, a kommunikáció- és médiatudomány, a kulturális antropológia, a szociológia és a társadalmi tanulmányok alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az informatika képzési területről a mérnökinformatikus alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 22/0220

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja a digitális ipari forradalom várható alakulására felkészült, annak eszközeit a nyelvtechnológia, az adatbányászat és adatbázis-építés, valamint a digitális kultúra legkülönbözőbb területein innovatív módon alkalmazni tudó szakemberek képzése, akik képesek a bölcsészeti, társadalomtudományi tartalmak modern technikai eszközökkel történő megjelenítésével kapcsolatos feladatok ellátására. Alkalmasak integrált elméleti tudásuk, tudományos ismereteik és az interdiszciplináris módszertan modern, innovatív alkalmazására, valamint programozási és egyéb információtechnológiai kompetenciákkal - interdiszciplináris módon történő ötvözésük révén - digitális szolgáltatások ellátására, továbbá információfeldolgozásra a rendelkezésre álló digitális erőforrások hatékony kiaknázásával. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására, andragógiai kutatások megvalósítására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A digitális bölcsész

a) tudása

- Ismeri a számítástechnika, a matematika, a logika és a megismerés-tudományok alapjait.

- Ismeri az információtechnológia, az információfeldolgozás és a statisztika alapjait.

- Jártas az egyes bölcsész- és társadalomtudományi ismereteket feltételező digitális rendszerek létrehozásának, működtetésének és fejlesztésének elméletében és gyakorlatában.

- Ismeri a programozás általános módszereit, és jártas valamely programnyelv használatában.

- Széleskörű ismeretekkel rendelkezik a nyelvtechnológia eszközeinek és módszereinek területén.

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik az emberi nyelvi adatok feldolgozásának és analízisének lehetőségeiről és a formális nyelvészet alapjairól.

- Ismeri a Big Data technológiák, az adatbányászat, a gépi tanulás és a hálózatelmélet alapfogalmait és legfontosabb eszközeit.

- Ismeri a főbb metaadat-modelleket és érti jelentőségüket.

- Ismeri a digitális textológia alapfogalmait.

- Ismeri a nyílt hozzáférés értékét és alkalmazhatósági területeit.

- Szilárd szakterületi kutatásmódszertani alapokkal rendelkezik.

b) képességei

- Képes a megoldandó szakmai problémák azonosítására és megértésére, elméletileg megalapozott kérdések megfogalmazására.

- Képes nyelvi adatok kritikus, többoldalú elemzésére, a megfelelő elemzési, kutatási módszertan megválasztására.

- Képes egyes speciális bölcsészettudományi területeken folyó kutatások empirikus adatainak feldolgozására és elemzésére.

- Képes innovatív nyelvtechnológiai fejlesztésekbe való bekapcsolódásra.

- Képes kulturális és tudományos értékű kiadványok és adatbázisok digitális létrehozására, szerkesztésére és fejlesztésére.

- Képes szakmai konzultáció mellett egy részterületen önálló kutatásra és publikációra.

- Képes ismeretterjesztő és tudományos írásművek és prezentációk létrehozására; a szaktudomány eredményeinek és problémáinak bemutatására a szélesebb közönség számára.

c) attitűdje

- Elkötelezett az adatok objektív elemzéséhez szükséges tudományos gondolkodásmód és a szaktudományos módszerek alkalmazása mellett.

- Munkája során tudatosítja és figyelembe veszi a nyelvi és más kulturális jelenségek kognitív, történeti és társadalmi meghatározottságát.

- Nyitott saját bölcsészettudományi területe interdiszciplináris megközelítéseire.

- Elősegíti az eredmények közös társadalmi célok érdekében történő felhasználhatóságát, fejlesztő munkája során szem előtt tartja a szolgáltatóipari alkalmazások lehetőségeit.

- Munkája során tiszteletben tartja a kulturális identitások különbözőségeit.

- Megszilárdult, elmélyült szakmai érdeklődéssel rendelkezik a digitális bölcsészet legalább egy részterületén.

- Nyitott az együttműködésen, csoportmunkában végzett feladatokra.

- Elkötelezett a fenntarthatóság elve mellett.

d) autonómiája és felelőssége

- Felelősen képviseli azon tudományos módszereket, amelyekkel a szakterületén dolgozik.

- Elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

- Önállóan képes azonosítani megoldandó szakmai problémákat, és önállóan képes elméletileg megalapozott kérdések megfogalmazására és fejlesztési javaslatok kidolgozására.

- Etikai és szakmai felelősséget vállal saját munkájukért, akár önállóan, akár csapatban dolgozik.

- Ismeri, betartja és felelős vezetőként dolgozva betartatja szakterülete szakmai kutatásetikai normáit.

- Elhivatott interdiszciplináris szakterülete fejlődésének követésére, valamint új, kapcsolódó szakterületek ismereteinek elsajátítására.

- Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- információtechnológiai ismeretek 10-25 kredit;

- segédtudományos és kutatásmódszertani ismeretek 5-15 kredit;

- digitális kultúra és textológia 10-25 kredit;

- nyelvtechnológia és formális nyelvészet 10-25 kredit.

9.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret. A választható szakmaspecifikus ismeretek aránya 30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat legalább egy féléven át, legalább heti négy órában kutatást, fejlesztést vagy alkalmazást végző műhelyben vagy intézményben végzendő gyakorlat gyakorlatvezető irányításával.

9.4. A 4.2. és 4.3. pont tekintetében a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma legalább 30 kredit a nyelvtudomány, a történelemtudomány, a régészet, a néprajztudomány, az irodalomtudomány, az esztétika, a filozófia, az informatika, a könyvtártudomány, a kommunikáció- és médiatudomány, a kulturális antropológia, a szociológia területeiről.

A mesterképzésbe való belépés feltétele, hogy a korábbi tanulmányok alapján legalább 15 kredit elismerhető legyen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

81. KREATÍV ÍRÁS ÉS MŰVÉSZETI KRITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kreatív írás és művészeti kritika (Creative Writing and Art Criticism)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles kreatív írás és művészeti kritika szakos bölcsész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Creative Writing and Art Criticism

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsészet alapképzési szak esztétika, filozófia, filmelmélet és filmtörténet, művészettörténet specializációi, a magyar alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a bölcsészettudomány képzési terület további alapképzési szakjai; a művészet és a művészetközvetítés képzési terület alapképzési szakjai; a társadalomtudomány képzési terület kommunikáció és médiatudomány alapképzési szakja.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 223/0229

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja, hogy munkaerő-piaci esélyeket teremtsen az írásgyakorlatban és a bölcsészettudományokban jártas szakembereknek, akik megalapozott ismeretekre és gyakorlati készségekre támaszkodva igazodnak el a művészeti világon belül, mind az irodalmi élet, mind a társművészetek intézményrendszereiben, akik az irodalmi és a kulturális életben jelentkező és szükséges szépírói és kritikai kompetenciáik alapján viszonyulni tudnak nagyobb igényű összefüggések vonatkozásában egy-egy konkrét művészeti, művészetkritikai, művészetintézményi kérdéshez. Képesek irodalom- vagy művészetkritikusi, szakszöveg- vagy műfordítói, szerkesztői feladatokat ellátni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A kreatív írás és művészeti kritika szakos bölcsész

a) tudása

- Ismeri a szépírás és a művészeti kritika alapvető mesterségbeli fogásait.

- Ismeri a különböző művészeti formák és közegek közötti különbségeket és átjárhatóságokat.

- Ismeri az irodalmi élet és a kortárs művészeti ágak intézményrendszereinek szempontjait.

- Ismeri az egyes irodalmi műfajok sajátos nyelvhasználatát.

- Ismeri a vizuális kultúra összefüggésrendszerét és anyag közeli valóságát.

- Tájékozott a sokféleképpen rétegezett kortárs kultúrában az irodalmiság és a vizualitás dinamikusan változó kapcsolatról.

- Ismeri az önálló (szépirodalmi vagy kritikai) munka alkotásának gyakorlati tudnivalóit.

b) képességei

- Alkalmas megjeleníteni elsajátított ismereteit a különböző kulturális fórumokon és művészeti intézményekben.

- Képes megalkotni és szemlézni szépirodalmi és kritikai műveket.

- Képes kritikai elemzéseket adni a különböző művészeti területeken keletkező (képzőművészeti, építészeti, színházi és a zenei) alkotásokról.

- Képes eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában alkalmazni a művészeti jelenségekről szerzett gyakorlati tudást.

- El tud látni olyan kulturális munkaköröket, amelyek alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a kultúrával és a művészetekkel összefüggő ismereteket igényelnek.

- Alkalmas írás- és elemzőkészsége alapján megfelelni az irodalmi élet és a művészeti világ folyamatosan változó igényeinek.

c) attitűdje

- Nyelvérzék és íráskészség.

- Kritikai véna.

- Motiváció, elkötelezettség és minőségtudat a kultúra egészét illetően.

- Kreativitás és reflexivitás.

- A művészeti jelenségek iránti érdeklődés, nyitottság és befogadó készség.

- Értékközpontúság.

- Az irodalomtörténeti és művészettörténeti tájékozottság.

- Értelmező viszonyulás a kortárs kultúra és művészet sokszínű jelenségeihez.

d) autonómiája és felelőssége

- Önálló gondolkodásmód az alkotás és az értelmezés terén.

- Közegtudatos helyzet- és problémaérzékenység.

- Kiforrott esztétikai értékrend és nyitottság más értékekre, értékszerkezetekre.

- Felelősség a művészet etikai-politikai dimenziói tekintetében.

- A kulturális-társadalmi szempontok életben tartása a művészetkritikai és művészeti gyakorlat során.

- A kultúra teljes körű összefüggésében gondolkodás igénye és képessége.

- A kultúra más területei iránti érzékenység és nyitottság gyakorlása.

- Differenciált szempontrendszer érvényesítése.

- Dialogikus látás- és beszédmód fenntartása, árnyalása.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- bölcsészettudományi, művészeti diszciplínákhoz tartozó alapozó és általános ismeretek 1020 kredit:

- a tagolt és sokszínű művészeti világ ismerete,

- a művészeti ágak értelmező elkülönítése és feltérképezése,

- a művészetekre vonatkozó általános (esztétikai-művészetfilozófiai) reflexió szempontja,

- az irodalmiság tagolt fogalmának irodalomelméleti igényességű ismerete és alkalmazása,

- az irodalmi alkotás fogalmának és gyakorlatának megközelítése,

- a műértelmezés fogalmának és gyakorlatának megközelítése;

- kreatív írás és művészeti kritika szakmai ismeretei: 22-30 kredit

- az irodalmiság és a vizualitás összefüggésrendszereinek meghatározása,

- az irodalmi, a vizuális és a térbeli művészeti alkotások közötti kapcsolódások körüljárása,

- a művészetközi viszonyok gyakorlati kiaknázása,

- a műértelmezés gyakorlati fogásainak elsajátítása a különböző művészeti közegekben,

- anyagközeli ismerkedés jelentős műalkotásokkal, az alkotói és kritikai érzékenység fejlesztése,

- a különböző művészeti formák sajátosságainak fogalmi megragadása.

- A képző intézmény által ajánlott, a szakterület műveléséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez a képzés részeként a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális program a kreatív írás vagy a művészeti kritika területéről 40-62 kredit:

- kreatív írás (az elsődleges és a másodlagos irodalmi megszólalás formáinak és műfajainak elhatárolása és feltérképezése; az irodalmi formák és műfajok gyakorlati megközelítése, azok mesterségbeli fogásainak elsajátítása és elmélyítése: regény- és elbeszélés-írás; versírás; színmű- és forgatókönyvírás; műfordítás; gyerekirodalom-írás; esszé- és tanulmányírás; kritikaírás);

- művészeti kritika (a művészeti kritika különböző változatainak elsajátítása, megértése; a társművészetek huszadik századi és kortárs változásainak végigkövetése; a társművészetek kritikai feldolgozásához szükséges sajátosságok tagolt megismerése; a művészeti kritika különböző formáinak gyakorlati elsajátítása, a műkritikai beszéd mesterségbeli fogásainak elsajátítása és elmélyítése: képzőművészeti kritika; színházi kritika; építészeti kritika; filmkritika).

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, amelyekből az egyik nyelvvizsga angol nyelvű.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A mesterképzésbe való belépés feltétele egy államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése valamely élő idegen nyelvből.

9.4. A 4.2. és 4.3. pont tekintetében a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépés feltétele, hogy a korábbi tanulmányok alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a bölcsészettudományi, társadalomtudományi és művészeti ismeretek területeiről, elsősorban irodalomtörténeti, irodalomelméleti, művészettörténeti, művészetelméleti, esztétikatörténeti, filozófiatörténeti, eszmetörténeti, művelődéstörténeti vagy kultúratörténeti ismeretkörökből.

A mesterképzésbe való belépés feltétele, hogy a felsorolt területek ismeretköreiből a korábbi tanulmányok alapján legalább 30 kredit elismerhető legyen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

82. MENTÁLHIGIÉNÉS CSALÁDKONZULENS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: mentálhigiénés családkonzulens (Mental Health Family Concultant)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles mentálhigiénés családkonzulens

- szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mental Health Family Consultant

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető: bölcsészettudomány képzési területről a pszichológia, a társadalomtudomány képzési területről a szociális munka, a szociálpedagógia, a pedagógusképzés képzési területről a gyógypedagógia, az óvodapedagógus, a tanító, a konduktor alapképzési szak, az orvos-egészségtudomány képzési területről az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak és szakirányai, ápolás és betegellátás alapképzési szak és szakirányai.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a társadalomtudomány, a bölcsészettudomány képzési terület és az orvos- egészségtudományi képzési terület egészségtudományi alapképzési szakjai.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alap és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312/0319

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja: olyan mentálhigiénés szemléletű családkonzultációt végző szakemberek képzése, akik a társadalmi intézményekben megjelenő családi problémák kezelése során a nemzetközi gyakorlatban már meghonosodott családmegtartó és családközpontú szemléletmóddal járnak el. Képesek az egyéni esetek tünetegyütteseinek felismerésére, a tünetegyüttes hátterében meghúzódó családrendszer-hatás elemeinek feltárására, elemzésére. Képesek az egyénekkel és családokkal végzett mentálhigiénés szemléletű tevékenységek (szociális esetmunka, mentálhigiénés esetvezetés egyéni és közösségi preventív tevékenységek) végzésére, illetve személyi és környezeti erőforrások feltárására, mozgósítására kompetencia határaikon belül. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A mentálhigiénés családkonzulens

a) tudása

- Ismeri a mentálhigiéné tudományának legfontosabb fogalmait, történetiségén át fejlődését, jelentőségét és prevenciós szemléletét.

- Ismeri a társadalom működését veszélyeztető tényezőket és ezeknek az egyénekre, csoportokra, szervezetekre és különösen a családokra gyakorolt hatását.

- Ismeri a család rendszerszemléletű megközelítésének összetevőit, a megfelelő intervenciók és hatásmechanizmusok lehetőségeit.

- Rendelkezik alapvető családszociológiai ismeretekkel, tisztában van a családon belüli nevelés pszichológiai hátterével, kérdéskörével.

- Ismeri a krízis állapot, családi krízisek főbb ismérveit.

- Tájékozott a lelki betegségek kialakulásának, ellátási/kezelési rendszerének folyamatában.

- Ismeri a kötelezett család jellemzőit és tájékozott a törvény által meghatározott gyermekvédelmi ellátásokról, folyamatokról és ezek lélektani vonatkozásairól.

- Rendelkezik ismeretekkel a pozitív mentálhigiénés kapcsolat jellemzőiről, elméleti hátteréről (humanisztikus pszichológia).

- Ismeri a segítő kapcsolat kereteit. Látja differenciáltan a kommunikáció, segítő kapcsolatban betöltött funkcióit, szerepét.

- Ismeri a szupervízió általános és speciális jellemzőit, szerepét, helyét a mentálhigiénés családkonzulens feladatellátásában.

- Ismeri a társadalomtudományi kutatások alapjait, szakterületének főbb kutatási irányait.

b) képességei

- Képes kompetenciahatárainak megfelelően helyzetelemzésére, kockázati tényezők feltérképezésére, preventív beavatkozások tervezésére és megtételére.

- Képes felismerni a családok különböző típusait, a családi működésen belüli rizikófaktorokat, a család életére gyakorolt hatását.

- Képes a veszteséget, krízist átélt kliens megsegítésére, a krízisintervenció végzésére.

- Képes segítő konzultációt lefolytatni mind az egyénnel, mind a családtagokkal.

- Képes a probléma helyzethez igazodó módszertan megválasztására és megfelelő működtetésére.

- Képes a családok működésének rendszerszemléletű elemzésére, a nevelőcsaládokban, lakásotthonokban felmerülő problémák esetén is rendszerszemléletben gondolkodni.

- Képes szükség esetén a segítség elfogadására történő szocializálás megvalósítására.

- Képes arra, hogy a mentálhigiénés családkonzulens szerepéhez szükséges pszichopatológiai ismereteket a mindennapi munka során alkalmazza.

- Képes a szakmai kommunikáció használatára, terápiás szetting megteremtésére, társkonzulenssel való együttműködésre; gyakorlati együttműködésre a családokkal foglalkozó egyéb szakmák képviselőivel.

- Képes megfelelő alapos szakmai kutatómunka elvégzésére, esettanulmány megírására.

c) attitűdje

- Rendszerszemléletű, mentálhigiénés beállítottságú, interdiszciplináris gondolkodás jellemzi.

- Szakmai munkájában elkötelezett, magas felelősségtudattal rendelkezik, hozzáállása etikus.

- Kapcsolataiban empatikus, nyitott, kezdeményező, ítélkezéstől mentes.

- Preventív szemlélet jellemzi (megelőzés, ártalomcsökkentés, lelki egészségvédelem).

- Szívesen vesz részt team munkában a család problémájának megoldása érdekében.

- Fejlett szakmai identitással és hivatástudattal rendelkezik.

- Fontos számára az önismeret, önreflexió, önkifejezés fejlesztése, folyamatosan képzi és fejleszti önmagát.

- Nyitott az új szakmai ismeretek és gyakorlatok elsajátítására és azok integrálására eszköztárába.

d) autonómiája és felelőssége

- Munkáját minden körülmények között felelősen, a mentálhigiénés családkonzulensi munka értékei és alapelvei mentén, elméleti és gyakorlati megalapozottsággal végzi és képviseli.

- A kliensek helyzetéhez igazodó családterápiás intervenciókat, mentálhigiénés hatással bíró megoldáskereső és támogató konzultációs eljárásokat, esetvezetést - kompetenciahatárait figyelembe vevő - önállósággal alkalmaz.

- A kliens(ek) terápiája érdekében felelősségteljesen működik együtt a gyógyító-kezelő team valamennyi tagjával.

- Felelősséggel segíti elő a rá bízott kliensek, valamint önmaga és munkatársai lelki egészségének megtartását, fenntartását, szakmai munkájának segítésére nyitott, szükség esetén szupervíziót kér.

- A szakmai etikai elveket és kompetenciahatárokat megtartja.

- A rábízott információkat, valamint a dokumentációban rögzített adatokat a jogszabályoknak megfelelően kezeli.

- Szakmáját mindenkor felelősen képviseli.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül, beleértve a szakdolgozat elkészítését is:

- társadalom- és szociálpolitika 15-25 kredit;

- bölcsészettudományok (pszichológia, neveléstudomány) 50-70 kredit;

- orvostudományok (egészségtudomány) 5-15 kredit;

- szakmai, kutatásmódszertani készségfejlesztés 20-30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat gyermekjóléti és családsegítő szolgálatoknál; kórházi osztályokon (addiktológia, drogambulancia, pszichiátria, gyermekpszichiátria, hospice, krónikus belgyógyászat, ápolási osztály); védőnői szolgálatnál; oktatási intézményeknél, szociális ellátó intézményeknél, idősek ellátását, gondozását megvalósító intézményekben, idősek otthonában, idősek klubjában; gyermekeket, családokat segítő civil szervezeteknél, szenvedélybetegeket, pszichiátriai betegeket ellátó intézményeknél, szolgáltatóknál, civil szervezeteknél, ideggondozóknál végzett, a felsőoktatási intézmény által kidolgozott és jóváhagyott képzési program alapján legalább 160 óra időtartamú gyakorlat, amelynek kreditértéke a 9.1. pont szerinti ismeretek részeként 10 kredit.

9.4. A 4.2. és a 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:

- a 4.2. pont szerinti szakok esetében 30 kredit a pszichológia, neveléstudományok és az egészségtudományok területéről,

- a 4.3. pont szerinti szakok esetében legalább 60 kredit a pszichológia, neveléstudományok, egészségtudományok, társadalomtudományok területéről, amelyből legalább 15 kredit pszichológia és neveléstudományok és legalább 15 kredit az egészségtudományok területéről.

A mesterképzésbe való belépés feltétele a korábbi tanulmányok alapján legalább 15 kredit elismerése. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

83. ÖRMÉNY TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: örmény tanulmányok (Global Armenian Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles örmény tanulmányok szakos bölcsész

- szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Global Armenian Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány, a pedagógusképzés képzési terület alapképzési szakjai, valamint a hitéleti alapképzési szakok.

4.2. Figyelembe vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312/0314

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik az örmény kultúrát és történelmet, a Kaukázus világát és az örmény diaszpórát történeti perspektívából és a jelen politikai, társadalmi, kulturális szempontjából is. Képesek önálló kutató, oktató munka végzésére, kulturális feladatok ellátására. Képesek kommunikálni örmény (nyugati-örmény vagy keletiörmény) nyelven. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az örmény tanulmányok szakos bölcsész

a) tudása

- Rendszerezett, átfogó és részletekre is kiterjedő tudással rendelkezik az armenológia általános és specifikus tartalmáról, diszciplináris sajátosságairól és határairól, legfontosabb fejlődési irányairól, a szakterület és a rokon diszciplínák kapcsolódásairól.

- Alaposan ismeri az örmény nép történetét, szociokulturális karakterét, az örményországi és az örmény diaszpóra társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági összefüggéseit, az anyaország és diaszpóra közötti törésvonalakat és összekötő elemeket.

- Specifikus szakmai ismeretekkel rendelkezik az örmények közép- és kelet-európai jelenlétéről, ismeri az örmények és a magyarok több száz éves közös kapcsolódási pontjait.

- Birtokában van az armenológia tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokkal, keresőprogramokkal, katalógusokkal, bibliográfiákkal kapcsolatos ismereteknek, és szakterületének legalább egy résztémájában további elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

- Az örmény tanulmányokra specifikus módon ismeri az örmény nyelvet a szakterülethez szükséges szinten (különös tekintettel a szakterminológiára), illetve ismeri az angol nyelvet a nemzetközi tudományos kommunikációhoz szükséges szinten.

b) képességei

- Képes szakmája önálló és sokoldalú, multidiszciplináris művelésére, a különböző tudományos iskolák eredményeinek feldolgozására és kritikai továbbfejlesztésére, a régió tudományos életébe való bekapcsolódásra.

- Képes ismeretei, kutatási eredményei idegen nyelven történő megjelenítésére, megvitatására és megvédésére a tudományos és egyéb fórumokon.

- A térséget ismeri, tud ott tevékenykedni, nemzetközi szervezetek munkáját segíteni, kreativitásával, nyelvtudásával, régióspecifikus ismereteivel az EU, az ENSZ, az EBESZ különböző programjaiban hatékonyan részt venni.

- Képes a politikai és külügyi szférában, valamint a nem-kormányzati-szervezetek számára végzendő, Örményországgal és az örmény diaszpórával kapcsolatos elemzői és tanácsadói munkára.

- Képes az örmény történelemmel, kultúrával kapcsolatos magas szintű ismeretterjesztésre.

c) attitűdje

- Megvan benne az örmények története, kultúrája és társadalma iránti érdeklődés, elkötelezettség.

- Jellemző rá az önálló problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az ezzel összefüggő kritikai szemlélet, a vitakészség, az értékközpontúság, a minőség iránti érzékenység, az igény a minőségi munkára.

- Jó kommunikációs készséggel rendelkezik angol nyelven és kiválóan ismeri az örmény nyelvet is.

- Jellemzi a kutatói attitűd, a fogalmi gondolkodás, az absztrakciós képesség, a rendszeres tanulás iránti igény, a megújulás képessége, az új ismeretek befogadása, feldolgozása.

- Széles műveltség, kulturális érzékenység, az interkulturális nyitottság, tolerancia jellemzi, amely különösen hasznos az örmény történeti traumák feldolgozásában és a szomszéd népekkel való viszony javításában.

- Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét, kezdeményező- és együttműködési készség jellemzi.

- Törekszik általános és nyelvi tudása fejlesztésére, szakmai hivatástudatának kialakítására és az önképzésre.

- Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti és társadalmi meghatározottságát, tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, szem előtt tartja témájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

d) autonómiája és felelőssége

- Hatékonyan együttműködik az örmény közösséggel és annak szervezeteivel a diaszpórában és Örményországban.

- Felelősséget vállal az általa írt szövegekért, alkalmazza az örmény történelemről, kultúráról és társadalomról szerzett ismereteit.

- Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.

- Felelősséget vállal hivatása gyakorlása során a rábízott egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.

- Nyitott az örmények és a szomszéd népek közötti párbeszédre.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- az örmények transznacionális története és kultúrája (örmény történelem és kultúra a Kaukázusban és Iránban, valamint az Oszmán Birodalomban és a diaszpórában az újkorban és a modern korban, örmény művelődés- és eszmetörténet) 22-33 kredit;

- társadalomtudomány (regionalizmus, hatalomgyakorlás, birodalom és nemzetállam, nacionalizmus, diaszpóra) 14-25 kredit;

- a tudományos kutatás elméletei és módszerei (a társadalomtudományok, a történeti- és kultúrtudományok modern megközelítési paradigmái az örmény történelem, kultúra és társadalom kutatásához) 18-29 kredit;

- nyelvismeret (kötelezően keleti-örmény vagy nyugati-örmény nyelv; akik ezen nyelveket anyanyelvi szinten ismerik, ők kötelezően választható módon vagy klasszikus örmény nyelvet vagy közép-örmény nyelvet vagy armeno-török nyelvet vagy az örmény diaszpóra kutatásához szükséges másik idegen nyelvet tanulnak) 25 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény:

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél szükséges. Továbbá az örmény nyelv egyik dialektusának (keleti vagy nyugati örmény nyelv) nyelvéből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű nyelvtudást igazoló bizonyítvány vagy oklevél, vagy a mesterképzés során szerzett komplex, legalább a középszintű nyelvi kompetenciákat mérő alapvizsga szükséges. Amennyiben anyanyelvi szinten igazoltan ismeri a nyugatiörmény vagy a keleti-örmény nyelvet a hallgató, úgy kötelezően választhatja a klasszikus örmény nyelvet, a közép-örmény nyelvet, az armeno-török nyelvet vagy az örmény-diaszpóra kutatásához szükséges másik idegen nyelvet.

9.3. A szakmai gyakorlat követelmények

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározott 60 óra gyakorlat."

4. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 18. és 19. alcímmel egészül ki:

"18. INTERDISZCIPLINÁRIS CSALÁDTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: interdiszciplináris családtudomány (Interdisciplinary Family Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles interdiszciplináris családtudományi szakember

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Interdisciplinary Family Studies

3. Képzési terület: társadalomtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudományi képzési területről a szociális munka, a szociálpedagógia, a kulturális antropológia, a szociológia, a társadalmi tanulmányok alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a pedagógusképzés képzési terület alapképzési szakjai, a bölcsészettudomány képzési területről a pszichológia, a pedagógia, az andragógia, a néprajz alapképzési szak, a társadalomtudomány képzési terület további alapképzési szakjai; az orvos- és egészségtudományi képzési területről az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakiránya, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások alapképzési szak.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

- a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 6 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 313/0312

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű családtudományi, kapcsolatelméleti és a hozzájuk kötődő módszertani és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a családok vizsgálatára fókuszáló tudományos tevékenységre, kutatásra és oktatásra, képesek továbbá ezen ismeretek magas szintű, társadalmi kontextust is tekintetbe vevő alkalmazására. Képesek megelőző, támogató, erőforrásokat feltáró és fejlesztő módon hatást gyakorolni a családi kapcsolatokra, beleértve a speciális helyzetű családokat és alternatív együttélési formákat. Képesek a családokkal és a közösségekkel foglalkozó szolgáltatási rendszerek, intervenciós programok integrált, tudományos alapokon nyugvó tervezésére, fejlesztésére és koordinációjára. A családok jóllétének erősítésével hatást gyakorolnak a társadalmi folyamatokra és a tágabb társadalmi rendszerek működésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az interdiszciplináris családtudományi szakember

a) tudása

- Alapvető ismeretei vannak a családokkal kapcsolatos korszerű interdiszciplináris területeken, a pszichológiai, pedagógiai, szociológiai, demográfiai, történelmi, kulturális antropológiai, néprajzi, művészeti, etikai, vallástudományi és egyéb családtudományi vagy

családokkal foglalkozó tudományágakban.

- Ismeri a családi rendszerek, a családi kapcsolatok és a családi működés elméleteit.

- Ismeri a család és a társadalom egyéb rendszerei közötti kapcsolatokat, a család társadalmi és kulturális kontextusának alapvető összefüggéseit.

- Ismeri a különféle családformák és alternatív együttélési módok sajátos működését és segítésük sajátos szempontjait.

- Ismeri a családokkal kapcsolatos interdiszciplináris csapatmunka, univerzális és célzott intervenciós programok, szolgáltatások tervezésének és koordinációjának elméletét és gyakorlatát.

- Ismeri a családokat támogató rendszerekben folyó munka formáit, kereteit és hazai alapintézményeit.

- Ismeri a családtudományi kutatások elméletét és módszertanát.

- Ismeri a hatékony szakmai kommunikáció eszközeit.

- Ismeri az etikai normákat és alkalmazásuk szabályait a családokkal folytatott munka különböző színterein.

b) képességei

- Képes a családdal összefüggő elméletek és tapasztalatok kritikus értékelésére és továbbfejlesztésére.

- Képes a családok és a bennük élő egyének helyzetének, erőforrásainak és nem patológiás szintű működési zavarainak feltárására, differenciált, rendszerszemléletű, a társadalmi és kulturális kontextust figyelembe vevő leírására.

- Képes olyan szakmai identitás kifejlesztésére, amelynek középpontjában a család mint életforma értékelése, tisztelete és támogatása áll.

- Hatékony gyakorlati együttműködésre képes a családokkal foglalkozó egyéb tudományágak és segítő szakmák képviselőivel.

- Képes családtudományi kutatások tervezésére, kivitelezésére és feldolgozására.

- Képes kutatási eredmények és közlemények elemzésére, kritikus értékelésére, és az új, bizonyítékon alapuló eredmények gyakorlati alkalmazására.

- Képes tudományos ismeretek és eredmények magas fokú, hatékony kommunikációjára, prezentációjára és képviseletére szakmai és nem szakmai közegben.

- Képes a családokat érintő szakpolitikai koncepciók, intézkedések hatásainak elemzésére.

- Képes önismerete, elméleti és módszertani tudásanyaga integrálásával, etikusan végezni munkáját.

- Képes folyamatos szakmai megújulásra.

c) attitűdje

- Szakmai munkája során nyitott és empatikus.

- Felelősséget vállal a párok és családok jóllétéért.

- Szakmai munkája során elkötelezettség, felelősségtudatosság és etikai érzékenység jellemzi.

- Kezdeményező az emberi kapcsolatokban.

- Szakmai tevékenységek során önreflexív.

- Egyéni és családi önismereti igény jellemzi.

- Készséggel vállal munkát interdiszciplináris teamben.

d) autonómiája és felelőssége

- Munkáját minden körülmények között felelősen, a családdal foglalkozó tudományterületek értékeit, alapelveit és friss tudományos eredményeit figyelembe véve, elméleti és gyakorlati megalapozottsággal végzi és képviseli.

- Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, a demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett.

- Autonóm módon képes felismerni szerepét és helyét a családokkal és a családokért végzett munkában és a társszakmákkal való együttműködés során, a segítő munka közvetlen gyakorlatában, a különböző szinteken megvalósított team munkában.

- Tevékenységét a kritikai gondolkodáson alapuló, kiszámítható, következetes, autonóm munkavégzés, a saját tevékenységre vonatkozó reflexiók jellemzik.

- Elméleti és módszertani ismereteinek birtokában, szakmai kapcsolatrendszerén keresztül autonóm módon felelősen alkalmazza a családokkal való foglalkozás során hatékony feladatmegoldást elősegítő preventív és korrektív módszereket.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- társadalomtudományok (családtudomány, szociológia, családjog, családpolitika, szociálpolitika, kulturális antropológia, néprajz, humánökológia) 30-40 kredit;

- bölcsészettudomány (pszichológiai és mentálhigiénés ismeretek) 20-30 kredit;

- további tudományterületek családra vonatkozó alapismeretei (jogtudomány, etika, közgazdaságtudomány, egészségtudomány, műszaki tudományok) 20-30 kredit;

- kutatásmódszertan (módszertani alapok, kvantitatív és kvalitatív kutatások, irodalomkutatás módszertana, szakirodalom-feldolgozás) 15-20 kredit;

- válaszható speciális programok 10-15 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2 és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi területek szerint:

pszichológiai ismeretek legalább 10 kredit,

társadalomtudományi ismeretek legalább 20 kredit.

A felsorolt ismeretek megszerzése a képzéssel párhuzamosan, de legkésőbb a második félév végéig teljesíthető.

19. POLITIKAI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: politikai gazdaságtan (Political Economy)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles politológus közgazdász

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Political Economist

- választható specializációk: Közép- és Kelet-Európa politikai gazdaságtana, az Európai Unió politikai gazdaságtana, nemzetközi politikai gazdaságtan

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: gazdaságtudományok képzési területről a nemzetközi gazdálkodás, az alkalmazott közgazdaságtan, a közszolgálati, a gazdaságelemzés, a filozófia, politika, gazdaság, a társadalomtudományok képzési területről a politikatudományok, a nemzetközi tanulmányok, a politológia alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, a közgazdasági adatelemzés, az informatika képzési területről a gazdaságinformatika, az államtudományi képzési területről a nemzetbiztonsági, a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, a nemzetközi igazgatási, a polgári nemzetbiztonsági, a társadalomtudomány képzési területről a szociológia alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 20 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 313/0312

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik interdiszciplináris elméleti felkészültséggel, nemzetközi ismeretekkel és összehasonlító megközelítéssel rendelkeznek a modern politikai és gazdasági intézményrendszerek kialakulásáról, társadalmi és jogi beágyazottságukról, működésükről, irányításuk részleteiről, átalakulásuk folyamatairól. Képesek a politikai és gazdasági intézményrendszer különböző szintjein és területein széles megközelítést és kellő mélységű szaktudást demonstráló politikai és közgazdasági elemző munkára, döntéselőkészítésre, irányítási és fejlesztési javaslatok kidolgozására a politikai és gazdasági intézményrendszer folyamatainak és összefüggéseinek figyelembevételével. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A politológus közgazdász

a) tudása

- Érti és átlátja a politikai gazdaságtan elméleti irányzatait, modelljeit, tudja azok erősségeit és gyengeségeit.

- Ismeri a modern politika és gazdaság folyamatait.

- Ismeri a politika és gazdaság tipikus eseményeit, szerződéstípusait, szervezeti szintjeinek sajátosságait.

- Átlátja a politika és a gazdaság intézményrendszerét, legfontosabb szereplőit.

- Tájékozott a meghatározó politikai és gazdasági szereplők hazai, regionális, európai és globális kapcsolatrendszerében.

- Ismeri a politika és a gazdaság szervezettípusainak történetét, fejlődését, változásait, funkcióit.

- Tisztában van a politika és a gazdaság egymással való kapcsolatával.

- Érti a gazdaság különböző jogrendszerekkel, alkotmányokkal és politikai rendszerekkel fennálló összefüggéseit.

- Hazai és nemzetközi dimenzióban egyaránt tájékozott korunk kiemelt fontosságú politikai gazdaságtani kérdéseiben.

- Ismeri a politológia, a jog és a közgazdaságtudomány idevágó fogalmait, elméleteit, elemzési eszközeit, eredményeit.

- Ismeri az önálló tudományos munka akadémiai kritériumait és értékelésének szempontjait.

- Tájékozott saját diszciplínája társadalomtudományokon belül elfoglalt helyével.

- Ismeri és érti a politikai gazdaságtan elméleti és módszertani erényeit és korlátait.

- Tisztában van a politikai gazdaságtani megközelítés relevanciájával és alkalmazhatóságával.

A Közép- és Kelet-Európa politikai gazdaságtana specializáción továbbá

- Ismeri a régió politika- és gazdaságtörténetét, politikai és gazdasági rendszereit.

- Ismeri az általános és régióspecifikus politikai és gazdasági összefüggéseket.

- Tisztában van a politikai és gazdasági ciklusok kapcsolatával, átlátja a térség országainak bilaterális és regionális viszonyait.

- Ismeri a posztszocialista országok politikai és gazdasági rendszerváltásainak lefolyását, következményeit.

Az Európai Unió politikai gazdaságtana specializáción továbbá

- Ismeri az integrációs elméleteket, átlátja az Európai Unió gazdasági és politikai összefüggéseit.

- Ismeri a közös piacra és uniós szakpolitikákra gyakorolt politikai hatásokat, tisztában van a többszintű kormányzás fejlődésével, működésével és következményeivel.

- Ismeri az eurózóna történetét, működését, kihívásait, átlátja az uniós gazdasági kormányzás jogi szabályrendszerét, ezek politikával való összefüggéseit.

A nemzetközi politikai gazdaságtan specializáción továbbá

- Ismeri a nemzetközi politikai gazdaságtan legfontosabb elméleteit, irányait.

- Ismeri a globális politikai és gazdasági összefüggéseket, e kapcsolatok fejlődését, változásait, átlátja a globális gazdaság működését, legújabb kihívásait, a gazdasági növekedés, egyenlőtlenség legfontosabb faktorait.

- Ismeri a legfontosabb nemzetközi szervezeteket, gazdasági egyezményeket, ezek jelentőségét, hatásait, befolyását, tisztában van a világgazdaság legfontosabb szereplőinek politikai és gazdasági sajátosságaival.

- Ismeri a nyersanyagárak hatásait, átlátja a politikai és gazdasági ciklusok működését és összefüggéseit.

b) képességei

- Képes a politikai gazdaságtani szakirodalom eredményeinek követésére, elméletei és modelljei értelmezésére, önálló hasznosítására.

- Képes a társadalomtudományok, kiemelten a közgazdaságtudomány és a politikatudomány eredményeinek értelmezésére, politikai gazdaságtani adaptációjára.

- Képes az önálló munkájához elengedhetetlen statisztikai adatok biztos kezelésére és interpretálására.

- Képes a gazdasági és a politikai intézmények, szervezetek holisztikus és funkcionális vizsgálatára.

- Képes felismerni, beazonosítani és értelmezni a politika és a gazdaság kapcsolódási pontjaira ható eseményeket és folyamatokat.

- Képes a hazai és a nemzetközi makrogazdasági folyamatok nyomon követésére, értékelésére, politikai következményeik felismerésére.

- Képes a politikai gazdaságtani aktuális kihívások beazonosítására.

- Képes a különböző jogi és kormányzati rendszerekben való eligazodásra.

- Képes a modern politika és gazdaság folyamatainak átlátására és elemzésére.

- Képes a különféle jogrendszerek és politikai rezsimek gazdaságra gyakorolt hatásainak felismerésére és elemzésére.

- Képes a regionális, európai és globális politikai gazdaságtani összefüggések értelmezésére és elemzésére.

- Képes a politikai döntéshozatal és a gazdaságirányítás számára elemzések, jelentések, javaslatok készítésére.

- Képes az elvárt írásbeli és szóbeli prezentációs, kommunikációs és elemző feladatok magas színvonalú ellátására mind magyar, mind idegen nyelven.

- Képes a tudományosság kritériumainak megfelelő kutatások folytatására és tanulmányok megírására.

- Képes a politikai gazdaságtani megközelítések relevanciájának eldöntésére, alkalmazhatóságának helyes megítélésére.

A Közép- és Kelet-Európa politikai gazdaságtana specializáción továbbá

- Képes a közép- és kelet-európai régió gazdasági és politikai intézményeinek, szervezeteinek, eseményeinek, kölcsönhatásainak vizsgálatára, értelmező és irányadó elemzésére.

- Képes a vonatkozó szakirodalom eredményeinek szintetizáló megértésére és alkalmazására.

- Képes a politikai döntéshozatal és a gazdaságirányítás számára problémák azonosítására, elemzések, jelentések, javaslatok készítésére.

- Képes a különböző jogi és kormányzati rendszerekben való eligazodásra.

Az Európai Unió politikai gazdaságtana specializáción továbbá

- Képes az Európai Unió intézményeit, szervezeteit, fejlődését elemezni.

- Képes az EU gazdaságának és politikájának kölcsönhatásait elemezni és értő módon bemutatni.

- Képes a nemzeti és uniós kompetenciák viszonyát átlátni, a konfliktusos hatásköröket elemezni, képes az uniós gazdaságirányítás elemzésére, értelmezésére.

- Képes az uniós politikai viták tágabb kontextusának értelmezésére.

- Képes a politikai döntéshozók és a gazdasági szereplők számára jelentések és javaslatok készítésére.

A nemzetközi politikai gazdaságtan specializáción továbbá

- Képes a globális gazdaság legfontosabb (intézményi) szereplőinek vizsgálatára.

- Képes a világgazdaság működésének elemzésére, értelmezésére.

- Képes politikai és gazdasági elemzések készítésére döntéshozók, nemzetközi szervezetek számára.

c) attitűdje

- Elkötelezett a politikai gazdaságtan tudományterületének gazdagítása mellett.

- Felelősségteljes, toleráns magatartást tanúsít, mások véleményét tiszteletben tartja.

- Interdiszciplinaritás iránti fogékonysággal, innovatív megközelítések iránti érzékenységgel rendelkezik.

- Elméletileg igényes, módszertanilag a tudatosság.

- Lényegre összpontosít, de a részletekre is odafigyel.

- Naprakész és igényli a naprakészséget és tudása állandó bővítését.

- Kutatóként körültekintő és ösztönösen érdeklődő.

- Feladattudatos és probléma megoldásban kiemelten motivált.

- Kritikai gondolkodás jellemzi.

- Mind egyéni, mind csoportos, felelősségteljes szakmai munkára alkalmas.

- Bekapcsolódik a hazai és a nemzetközi tudományos vitákba, részt vesz szakmai együttműködésekben és szakmai diskurzusokban.

- A helyi sajátosságok iránt érzékenység.

d) autonómiája és felelőssége

- Önállóan végzi munkáját, eredményeit szakmailag megalapozott érvekkel alátámasztja.

- Véleményét önállóan, alternatívák megjelenítésével képviseli.

- Saját munkájáért etikai és szakmai felelősséget vállal.

- Problémafeltárásban, elemzéseiben és gondolkodásában autonóm.

- Autonómiájának határt szabnak szakmájának és tudományágának etikai normái, melyeket javaslataiban és álláspontjában a döntéshozók felé következetesen megjelenít.

- Interdiszciplináris tájékozottságának megfelelően komplex megközelítésmód jellemzi.

- Felelősségteljesen vesz részt kutatási és fejlesztési projektekben.

- Felelősséget visel az eltérő hátterű kollégák és szakértők együttműködésének megkönnyítésében, a különféle álláspontok közös nevezőre hozásában.

- Segíti társai és a környezetében dolgozók szakmai fejlődését.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- Gazdaságtudományi és társadalomtudományi alapozó ismeretek 24-30 kredit:

- közgazdaságtan: elmélettörténet, gazdaságtörténet, alkalmazott makroökonómia 6-12 kredit;

- kvantitatív elemzések: kvantitatív módszertan, statisztikai és gazdaságpolitikai elemzések, adatbázis-kezelés és -kutatás 6-12 kredit;

- politikatudomány: politikaelmélet, összehasonlító politikatudomány, közpolitika 6-12 kredit;

- politikai gazdaságtan: klasszikus és nemzetközi politikai gazdaságtan, gazdaságfilozófia 612 kredit.

- Politikai gazdaságtan szakmai ismeretei 24-42:

- közgazdaságtani megalapozottságú politikai gazdaságtani ismeretek: közösségi gazdaságtan, gazdaságpolitika, jóléti közgazdaságtan, fejlődés-gazdaságtan 12-24 kredit;

- politikatudományi megalapozottságú politikai gazdaságtani ismeretek: kormányzástan, gazdaságirányítás és gazdaságszabályozás, politika rezsimek és gazdaság összefüggései, gazdaság és választások összefüggései 12-24 kredit;

- egyéb politikai gazdaságtani ismeretek: összehasonlító politikai gazdaságtan, játékelmélet és public choice a politikai gazdaságtanban, a közjog politikai gazdaságtana, globalizáció 12-24 kredit.

9.1.2. A válaszható specializációk, szakmai modulok képzésen belül kreditaránya: 24-30 kredit:

- Közép- és Kelet-Európa politikai gazdaságtana: közép- és kelet-európai társadalom- és politikatörténet; politikai és gazdasági intézményrendszerek összehasonlító elemzése; demokratizálódás és gazdasági transzformáció politikai gazdaságtana; biztonságpolitika; közszolgálati reformok és közpolitika 24-30 kredit;

- az Európai Unió politikai gazdaságtana: integrációelméletek és integrációs folyamatok; európai társadalom- és politikatörténet; uniós kormányzás és közpolitika; demokráciadeficit és többszintű kormányzás; az EU geopolitikai és globális gazdasági helyzete 24-30 kredit;

- nemzetközi politikai gazdaságtan: globalizációs elméletek, világgazdaságtan és nemzetközi gazdaságtan, nemzetközi fejlesztéspolitika, nemzetközi politika és gazdaság összefüggései, politikai és gazdasági rendszerek összehasonlítása 24-30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből és egy másik élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. Szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat nyolc hét összefüggő gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerint.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi területekről:

- közgazdasági ismeretek (gazdaságelmélet, nemzetközi gazdaságtan, világgazdaságtan, pénzügytan, közgazdasági elméletek története, mikro- és makroökonómia, integrációelméletek, EU szakpolitikái) minimum 6 kredit,

- módszertani ismeretek (matematika, statisztika, ökonometria, hatásvizsgálat- és elemzés, informatika, adatelemzés) minimum 6 kredit,

- politikatudományi ismeretek (összehasonlító politikatudomány, közpolitika, politikai rendszerek, EU politikai rendszere, demokráciaelméletek, hatalomelméletek, kormányzástan, közigazgatástan) minimum 6 kredit,

- politikai gazdaságtani ismeretek (klasszikus és nemzetközi politikai gazdaságtan, globalizáció, fejlődés-gazdaságtan, gazdaságpolitika, fejlesztéspolitika): minimum 6 kredit,

- egyéb társadalomtudományi ismeretek (filozófia, gazdaság- és társadalomtörténet, alkotmánytan, közjog) minimum 6 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 24 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni."

5. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 18-22. alcímmel egészül ki:

"18. AGRÁRKÖZGAZDÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: agrárközgazdász (Agricultural Economics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

- szakképzettség: okleveles közgazdász agrárközgazdász szakon

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Economist

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési területről az üzleti alapképzési szak, az agrártudományi képzési területről a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrártudomány képzési terület további alapképzési szakjai.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja agrárközgazdászok képzése, akik képesek a hazai és nemzetközi élelmiszergazdaság területén elsősorban kis- és középvállalkozások alapítására, működtetésére. Képesek a gazdálkodás átfogó elemzésére, komplex fejlesztési feladatok megoldására, valamint - az ágazati sajátosságok figyelembevételével - a kapcsolódó pénzügyi folyamatok irányítására, elemzésére és kereskedelmi tevékenység menedzselésére. A gyakorlati tapasztalatok megszerzését követően alkalmasak lesznek a hazai és nemzetközi élelmiszergazdaság különböző területein közép- és felsővezetői feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az agrárközgazdász szakon a közgazdász

a) tudása

- Részletekbe menően elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság, az agrárium mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, törvényszerűségeit, folyamatait és összefüggéseit, továbbá ismeri a kapcsolódó szakterületek terminológiáját. Jól ismeri az agrárökonómia szakszókincsét, az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait.

- Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre. Ismeri az élelmiszergazdaság általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, az agrárium kapcsolódását a közgazdasági és üzleti szférához.

- Tisztában van az agrárüzleti szektor működésének és fejlődésének, ügyviteli, számviteli és pénzügyi hátterével. Átfogóan ismeri az agráriumban használt fontosabb agrárinformatikai eszközöket, ügyviteli, tervezési, elemzési telepirányítási szoftvereket.

- Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit, különös tekintettel a Közös Agrárpolitikára (KAP), és tisztában van a hazai és európai uniós finanszírozású támogatások rendszerével. Átfogóan ismeri az élelmiszergazdasághoz kapcsolódó hazai és európai uniós jogi szabályozást.

- Ismeri az agrár és élelmiszeripari vállalkozások, egyéb gazdálkodó szervezetek által menedzselt projektek tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit. Rendelkezik azzal a tudással, amely szükséges ahhoz, hogy egyénileg, illetve team munkában projektterveket, illetve európai uniós és hazai finanszírozású pályázatokat elkészítsen.

- Ismeri és érti a hazai élelmiszergazdaság működéshez kapcsolódó hazai és európai uniós szakigazgatás rendszerét, valamint a szakterületén lejátszódó folyamatokat (az agrárgazdálkodás biológiai, műszaki, logisztikai, kereskedelmi, élelmiszerlánc-biztonsági, jogszabályi feltételrendszerét, társadalmi beágyazottságát), a köztük lévő összefüggéseket.

- Ismeri a vidék- és területfejlesztés működésének sajátosságait (a mezőgazdaság vidékfenntartó és vidékfejlesztő szerepét) és a sajátosságok okait. Ismeri az emberi jólét és az agrárágazat kapcsolatát, az agrárágazat kulturális relációit, kultúrákon átívelő szerepét és hagyományait. Ismeri a vidékgazdaság, a társadalom és az agrárágazat viszonyát, a közösségfejlesztés társadalmi szükségességét, a kapcsolódó környezetpolitikai összefüggéseket.

- Tisztában van a tájhasznosítási, az ökológiai és az integrált termelési technológiákkal, különös tekintettel a precíziós gazdálkodásra. Ismeri a gazdasági, társadalmi, ökológiai értelemben vett fenntartható élelmiszergazdaságban megvalósuló innovatív fejlesztések megvalósíthatóságának szakmai és pénzügyi feltételrendszerét és alapelveit. Ismeri a fejlesztések, beruházások megvalósításához szükséges finanszírozási források értékelését és pénzügyi megtérülési elemzések módszertanát.

- Ismeri a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereit, valamint azok korlátait is. Ismeri és használja az agrárökonómiai kutatások kvantitatív és kvalitatív elemzési és szoftvertámogatású módszereit. Ismeri az agrárökonómia sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait, a részterületek tervezésének, mérésének és elemzésének módszereit. Rendelkezik azon ismeretek körével, melyek szükségesek gazdálkodástudományi képzési területen folyó doktori képzésbe való belépéshez.

- Ismeri az agráripari termelés területén elindult technológiai forradalom (Ipar 4.0.) lényegét, eszközrendszerét (kiber-fizikai gyártórendszerek; robotika, IoT; AI; autonóm, önszerveződő termelési erőforrások; intelligens információs rendszer és valós idejű kommunikáció) és vívmányait.

- Tisztában van a digitalizáció és automatizáció munkaerőpiaci hatásaival, azok széleskörű elterjedésének pozitív és negatív következményeivel, továbbá értelmezni tudja ezek potenciális lehetőségeit és hatásait a gyártásban, a beszerzési láncokban, a logisztikai és termelési folyamatok szervezésében.

b) képességei

- A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően, képes kis-, közepes és nagyméretű agrárvállalkozások, egyes szervezeti egységeinek vezetésére. Gazdálkodó szervezetekben átfogó gazdasági funkciót lát el, összetett gazdálkodási folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik. A tanult ismeretek és megszerzett tapasztalatok birtokában képes saját, az agráriumban érdekelt vállalkozás irányítására és működtetésére is. Munkája során együttműködik a kapcsolódó szakterületek érintettjeivel.

- Képes az agráriumban a termelési folyamatok megszervezésére, ellenőrzésére, elemzésére és értékelésére, továbbá pénzintézeteknél, vállalatoknál pénzügyi elemzői, döntés-előkészítői és döntéshozatali feladatok ellátására. Nemzetközi környezetben is képes hatékony munkavégzésre.

- Képes gazdálkodási folyamatokban, projektekben, csoportos feladatmegoldásokban vezetőként a tevékenységet tervezni, irányítani, szervezni, koordinálni és értékelni. Képes az élelmiszergazdaság területén innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére és irányítására, továbbá a kutatási eredmények gyakorlatban történő hasznosításának menedzselésére.

- Képes az élelmiszergazdaságban érdekelt vállalkozások alapításával, működtetésével, megszüntetésével kapcsolatos elemző, döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységek magas színvonalú ellátására. Önállóan és csapatban dolgozva részt tud venni üzleti, operatív, taktikai és stratégiai tervek kidolgozásában és megvalósításában. Képes az agrárium működéséhez kapcsolódó korszerű informatikai eszközök/szoftverek alkalmazására, használatára, szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra magyar és legalább egy idegen nyelven.

- Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret. Képes felismerni egy-egy gazdasági intézkedés környezetre gyakorolt negatív vagy pozitív hatásait.

- Képes komplex módon elemezni egy meghatározott vidéki térség problémáit, lehetőségeit és képes tanácsot adni a fejlesztés lehetséges irányairól, aktívan bekapcsolódva a területi tervezési feladatok ellátásába. Képes mérlegelni az adott vállalati, intézményi vagy közösségi projektek hatásait a vidék gazdasági, társadalmi és természeti környezetére vonatkozóan. Alkalmas az agrobiznisz egyes területei által érintett vidéki területeken élő emberek életfeltételeinek javítására, a rendelkezésre álló források integrálására, a lokális gazdaság fejlesztésére és a fenntartható fejlődés megteremtésére.

- Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására. Magas szinten használja az agrárökonómia ismeretközvetítési technikáit és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait. Rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel. Az agrárökonómia egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít. Képes menedzselni a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását.

- Rendelkezik az élelmiszergazdaság vonatkozásában a szakmaspecifikus digitális készségekkel és kompetenciákkal. Önállóan és biztonságosan használja az internetet, tud szelektálni az ott található tartalmak között, jellemző rá a tudatos médiahasználat. Tanulmányai során hatékonyan alkalmazni tudja a digitális technológiákat és technikákat.

- Rendelkezik az egészségfejlesztési, fenntartható fejlődési alapismeretekkel, melyek magukban foglalják a környezet-, baleset-, munka- és fogyasztóvédelem alapismereteit is.

c) attitűdje

- Szakmai kérdésekben kreativitás; jó problémafelismerő és -megoldó képesség; elemző és szintetizáló képesség; a fenntarthatóság elve melletti elkötelezettség; jó kommunikációs és együttműködési képesség; szakmai felelősségtudat; szakmai továbbképzés iránti igény jellemzi és vezetői készségek.

- Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, melyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal. Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre. Az élelmiszergazdaság legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári és műveltségi elemeket.

- Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében. Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti és támogatja.

- Nyitott és befogadó az agrárium és a gazdaságtudomány, valamint a termelési gyakorlat új eredményei iránt, továbbá azonosul a tudományos kutatás etikai szabályaival és normarendszerével. Nyitott mások eltérő véleményére, ha azok szakmai indokokkal kellően alátámasztottak és hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.

- Azonosul az élethosszig tartó tanulás koncepciójával, törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa. Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.

d) autonómiája és felelőssége

- Jelentős mértékű önállósággal végzi az átfogó és speciális agrár-közgazdasági kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását. Szakmai véleményét döntési helyzetekben önállóan képviseli. Önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan és csapatban lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat.

- Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, az alkalmazottakért. Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal. Egy adott szervezeti cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását és képességeit.

- Felelősen gondolkodik a gazdasági döntések környezeti és társadalmi hatásairól, valamint az élelmiszergazdaságban működő vállalkozások társadalmi és környezeti felelősségvállalásáról.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- gazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek (közgazdaságtan, világgazdasági és integrációs folyamatok, környezetgazdaságtan, gazdasági és agrárjog; gazdaságpolitika, kutatásmódszertan, ökonometria, gazdaságstatisztika) 20-25 kredit;

- üzleti és alkalmazott gazdaságtani ismeretek (vállalatgazdaságtan, vezetői gazdaságtan, vállalati pénzügyek, vezetői számvitel, gazdaságelemzés, kontrolling, agrármarketing, projektmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment, stratégiai menedzsment, üzleti kommunikáció, fogyasztóvédelem) 30-35 kredit;

- differenciált szakmai ismeretek (agrár- és vidékgazdaságtani ismeretek, köz- és szakigazgatási ismertek, mezőgazdasági és kertészeti ágazatok gazdaságtana, agrárgazdasági vállalkozások tervezése és elemzése, marketing és kereskedelmi ismeretek az agrár- és élelmiszergazdaságban, agrárinformációs rendszerek, ellátásilánc-menedzsment és piaci ismeretek az agrár- és élelmiszergazdaságban, fenntartható technológiák és minőségbiztosítási ismeretek az agrár- és élelmiszergazdaságban) 45-55 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, agrár tevékenységgel foglalkozó gazdálkodó szervezetek vezetése és felépítése, termelési folyamatok megszervezése, szolgáltatások menedzselése területén szerzett legalább 60 óra időtartamú gyakorlat.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:

- módszertani ismeretek (matematika, statisztika, informatika) területéről 15 kredit;

- közgazdasági alapismeretek (mikro- és makroökonómia, pénzügytan, nemzetközi gazdaságtan, környezet-gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaságelmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ- és Európa-gazdaságtan, közpolitikai ismeretek) területéről 10 kredit;

- üzleti ismeretek (emberi erőforrás gazdálkodás, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, stratégiai tervezés, üzleti kommunikáció) területéről 10 kredit;

- társadalomtudományi ismeretek (Európai Unió, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, filozófia) területéről 10 kredit;

- szakmai ismeretek területéről 15 kredit.

A mesterképzésbe való belépés feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

19. KUTATÁSI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kutatási menedzser (Research Management)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles közgazdász kutatási menedzser szakon

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Research Management

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési területről a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak.

4.2 A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről a nemzetközi gazdálkodás; az alkalmazott közgazdaságtan; a közszolgálati; az emberi erőforrások; a kereskedelem és marketing; a pénzügy és számvitel; a filozófiai, politikai, gazdasági, a közgazdasági adatelemzés, az üzleti szakoktató; a társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok; a gazdaságtudományok képzési területről a gazdaságinformatikus alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 2 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 5 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 3 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413.

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan közgazdász szakemberek képzése, akik rendelkeznek a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel és készségekkel, képesek a kutatási és innovációs területen működő szervezetek fejlesztési projektjeinek magas színvonalú tervezésére, előkészítésére, megvalósítására, valamint az eredmények fenntartásához szükséges tevékenységek ellátására, képesek tudományos kutatómunkára, rendelkeznek a nemzetközi környezetben, az intézményközi hálózatokban való sikeres működéshez szükséges képességekkel. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Kutatási menedzser szakon a közgazdász

a) tudása

- Ismeri a gazdaságtudomány, illetve gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, a meghatározó gazdasági tényeket.

- Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.

- Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit.

- Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereinek, ismeri azok korlátait.

- Részletekbe menően ismeri a projekttervezés és a projektmenedzsment, a közbeszerzés, a pénzügyek és a kutatásfejlesztés területének általános és speciális kérdéseit.

- Ismeri és érti a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek sajátosságait.

- Ismeri és érti a K+F+I nemzetközi és hazai stratégiai és szakpolitikai környezetét, az innovációs ökoszisztéma rendszerét, annak működési elveit, folyamatait.

- Rendelkezik a kutatásfejlesztési és innovációs projektek egyedi pénzügyi tervezési módszereinek, eszközeinek és elveinek ismereteivel, ismeri a nemzeti és az európai uniós támogatások rendszerének speciális tartalmi és eljárási szabályait.

- Ismeri a tudás- és információmegosztás, a szabadalmakkal kapcsolatos alapvető jogi környezet, továbbá az intézményközi kommunikáció területének összefüggéseit, azok használatához szükséges eszközöket, terminológiát, nemzetközi kontextusban is.

- Birtokában van a kutatási és innovációs projektek tervezése, menedzselése, eredményeinek mérése, kommunikációja, utánkövetése során használandó ismereteknek, módszereknek és modelleknek.

- Ismeri a hálózatépítés, információmenedzsment alapjait és speciális kérdéseit nemzetközi kutatási környezetben.

- Rendelkezik a hazai és nemzetközi környezetben, hálózatokban megvalósuló kutatási és innovációs projektekben résztvevő szereplők koordinálásához szükséges vezetési és szervezési ismeretekkel.

- Ismeri a szakterületre vonatkozó pályázati rendszereket és a pályázatírás technikáit.

b) képességei

- Képes interdiszciplináris megközelítéssel a kutatásmenedzsment speciális szakmai problémáit azonosítani, továbbá feltárni, és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.

- Képes elvégezni a kutatásmenedzsment szakterületének ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisét, az átfogó és speciális összefüggések szintetizációjával megfelelő következtetéseket levonni.

- Képes nagyméretű és összetett fejlesztési projektekben, csoportos problémamegoldásban részt venni, elemző, döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységeket támogatni és ellátni, vezetőként a tevékenységet vezetni, szervezni, értékelni.

- A gyakorlati tudás és tapasztalat megszerzését követően képes a hazai és nemzetközi hálózatokban, partnerségekben megvalósuló fejlesztési projektek tervezésével, előkészítésével, koordinálásával, megvalósításával, valamint eredményeinek fenntartásával összefüggő tevékenységek ellátására, összetett folyamatok menedzselésére és az erőforrásokkal történő gazdálkodásra.

- A szakterületén releváns gazdasági problémák feltárása, elemzése és megoldása során figyelembe veszi azok komplex társadalmi, gazdasági, jogi, szakpolitikai és intézményi összefüggésrendszerét.

- Képes a kutatásfejlesztési és innovációs projektek hazai és európai uniós finanszírozási forrásainak feltérképezésére, a nemzeti költségvetési és európai uniós támogatási szabályok alkalmazására.

- Magas szinten használja a szakterület ismeretközvetítési technikáit és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait, rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel a szakterülete vonatkozásában.

- Feladatai ellátása során együttműködik a kapcsolódó szakterületek képviselőivel, nemzetközi és multikulturális környezetben, intézményközi hálózatokban is képes a hatékony munkavégzésre.

- Képes vezetői területek számára pályázati anyagok, elemzések, szakmai összefoglalók és előterjesztések önálló elkészítésére és prezentálására.

- Saját elemzésen alapuló egyéni álláspontot alakít ki, azt képes bemutatni és vitában képviselni.

c) attitűdje

- Tevékenyen részt vesz, irányítási feladatok lát el kutatási projektekben, projektmenedzsment tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös értékét tartja szem előtt.

- Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.

- Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli. Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.

- Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására. Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.

- Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).

- Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.

- Érdeklődéssel fordul a kapcsolódó szaktudományok eredményei és megoldásai felé, nyitott a kapcsolatépítésre.

- Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottjait is ösztönzi, segíti, támogatja.

- Munkájában konstruktív, problémafelismerő, és -megoldó irányultságú, nyitott a csoportmunkában való részvételre.

d) autonómiája és felelőssége

- Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat.

- A különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban. Vizsgálja, vállalja és kezeli annak felelősségét, hogy az elemzések és gyakorlati eljárások során kapott eredmények a választott módszertől is függnek.

- Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli. Új, komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.

- Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

- A fejlesztési dokumentumok, tanulmányok, kutatási jelentések, publikációk önálló készítése során felelősséget vállal azok tartalmáért és szaknyelvi korrektségéért.

- A kutatás és innovációmenedzsment nemzetközi és hazai társadalmi, gazdasági, technológiai és jogi környezetében bekövetkező változások érdeklik, a szakmai döntések következményeinek felelős végiggondolása és figyelembe vétele jellemzi.

- Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásért, az alkalmazottakért.

- Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- gazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek: pénzügyi és vállalatfinanszírozási ismeretek, szervezetek és vállalkozások gazdálkodása és vezetése, szervezetfejlesztés, emberi erőforrás menedzsment, folyamatmenedzsment, innovációmenedzsment és intézményi keretei, minőségmenedzsment, vállalati döntéstámogatási rendszerek, stratégiai menedzsment, projekttervezés, projektdokumentáció, európai uniós és hazai pályázati rendszerek és finanszírozási források, EU szakpolitikák 15-40 kredit;

- kutatási menedzser szakmai ismeretek: közpénzügyek, közbeszerzés, innovációs módszertan, projektmenedzsment, pályázatírás, pályázatmenedzsment, szellemi tulajdon és eszköz menedzsment, stratégiai technológiai menedzsment, üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika 15-40 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A képzéshez szakmai gyakorlat kapcsolódhat. A szakmai gyakorlat követelményeit a képzés tanterve határozza meg.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 40 kredit az alábbi területekről:

- módszertani ismeretek: matematika, statisztika, informatika területéről 8 kredit;

- közgazdasági alapismeretek: mikroökonómia, makroökonómia, gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, pénzügytan területéről 10 kredit;

- társadalomtudományi ismeretek: európai uniós ismeretek, közpolitikai ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, filozófia, pszichológia területéről 12 kredit;

- üzleti ismeretek: marketing, gazdasági jog, számvitel, vállalati pénzügy, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, üzleti kommunikáció, adózási ismeretek, vállalati gazdaságtan, vezetés és szervezés, üzleti tervezés, vállalkozás menedzsment, stratégiai tervezés, emberi erőforrás gazdálkodás területéről 10 kredit.

20. NEMZETKÖZI FEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi fejlesztés (Internacional Development)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

- szakképzettség: okleveles közgazdász nemzetközi fejlesztés szakon

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Internacional Development

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési területről a nemzetközi gazdálkodás, az alkalmazott közgazdaságtan és a filozófiai, politikai, gazdasági alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az üzleti szakoktató, közgazdasági adatelemzés, valamint társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok, a politikatudomány, a szociológia alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 314/0311.

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a nemzetközi fejlesztéspolitika és a fejlődésgazdaságtan legfontosabb elméleti és gyakorlati problémáit, a problémák körüli tudományos és szakpolitikai vitákat, a különböző fejlesztéspolitikai beavatkozásokat, azok hatásmechanizmusait, valamint a politikák eredményességét meghatározó nemzeti és nemzetközi tényezőket. Ismereteiket képesek alkalmazni nemzetközi közegben a fejlesztési szakpolitika-alkotás, a gyakorlati fejlesztési projekt-implementáció során. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A nemzetközi fejlesztés szakon a közgazdász

a) tudása

- Ismeri a közgazdaságtan, mint társadalomtudomány főbb fogalmait, elméleteit és elemzési eszközeit, technikáit.

- Kritikusan értékeli és újraértelmezi a közgazdaságtani fogalmakat, elméleteket és módszereket a fejlődő, illetve feltörekvő piacú országok intézményi, társadalmi és gazdasági sajátosságainak figyelembevételével.

- Érti a fejlődő országok mikro- és makroszintű gazdasági összefüggéseit, valamint a hagyományos közgazdasági feltevésektől való eltérések okait és szakpolitikai következményeit.

- Átlátja a gazdasági döntések társadalmi és politikai alrendszerekbe való beágyazódását és intézményi összefüggéseit.

- Ismeri és értelmezi a világ fejlődő és feltörekvő régióinak (Ázsia, Latin-Amerika és Afrika) gazdasági, társadalmi és politikai folyamatait (beleértve a történelmi, kulturális, földrajzi, intézményi specifikumokat).

- Érti és kritikusan értelmezi a fejlődő és fejlett országok közötti aszimmetrikus viszonyrendszert és az ebből fakadó konfliktusokat.

- Ismeri a későn jövő országok felzárkózásával kapcsolatos dilemmákat, a nemzeti és nemzetközi politikák lehetőségeit és potenciális következményeit.

- Átlátja és kritikusan értékeli a társadalmi, gazdasági és politikai összefüggéseket befolyásoló tényezőket helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinteken, és képes összehasonlító elemzésekre is.

- Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes kvantitatív és kvalitatív elemzési technikáinak.

- Ismeri és használja a nemzetközi gazdasági, világgazdasági, fejlődésgazdaságtani és nemzetközi politikai gazdaságtani elméleteket és elemzési módszereket.

- Ismeri és átlátja a nemzetközi fejlesztéspolitika elméletét, gyakorlatát, trendjeit és azok hatásait.

- Ismeri és érti a nemzetközi pénzügyi, segélyezési és fejlődés-finanszírozási szervezeteket, intézményeket, folyamatokat és mechanizmusokat, valamint a releváns információgyűjtési, elemzési és problémamegoldási módszereket, ezek alkalmazási feltételeit és korlátait.

- A köznyelv magas szintű ismerete mellett birtokában van a gazdasági szaknyelvnek, kifejezési és fogalmazási sajátosságainak, az anyanyelvén, angol nyelven és legalább még egy idegen nyelven is.

b) képességei

- Képes önálló, új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási javaslatokat megfogalmazni a fejlődő országok kontextusában.

- Képes felismerni a globális kihívások regionális és nemzeti szintű relevanciáját és megoldási lehetőségeit.

- Képes a tudományos elemzési és közgazdasági modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldását célzó stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára változó nemzeti és nemzetközi környezetben.

- Képes a fejlesztéspolitika alapvető hatáselemzési módszereinek alkalmazására, átlátja a módszertani dilemmákat és gyakorlati nehézségeket, képes azok kritikus értékelésére és megoldására, valamint az adatok, a feltevések és az eszközök ismeretében következtetéseket tud megfogalmazni szakpolitikai beavatkozások hatékonyságáról, fejlesztési projektek sikerességéről.

- Képes közgazdasági elemző programcsomagok önálló használatára; képes az adatokat, becslési eljárásokat vagy tágabb értelemben vett empirikus eredményeket kritikusan értékelni, azok lehetséges torzításának nagyságát és irányát felismerni, valamint az adott eredmény általánosításának lehetőségeit felmérni.

- Képes a nemzeti, régiós és nemzetközi fejlesztési szervezetek működésében megjelenő problémák felismerésére, nemzetközi megoldások és jó gyakorlatok ismeretében konstruktív javaslatok megfogalmazására.

- Képes hatékony nemzeti és nemzetközi fejlesztési stratégiák kidolgozására figyelembe véve a nemzetközi gazdasági környezet társadalmi és kulturális vonatkozásait.

- Képes nemzetközi szervezetekben (ideértve a nemzetközi kormányközi szervezeteket is), valamint kormányzati intézményekben nemzetközi fejlesztéshez kapcsolódó szakmai tevékenységet tervezni, szervezni, végrehajtási folyamatokat elvégezni és irányítani; továbbá ennek során a tanult elemeket és módszereket alkalmazni, következtetéseket megfogalmazni, javaslatokat tenni és döntéseket hozni.

- Képes az örökségfejlesztés eszköztárának megfelelő használatára nemzetközi együttműködésekben, közösségi finanszírozásban vagy akár piaci források révén.

- Képes tárgyalási, meggyőzési és érvelési technikák aktív és hatékony alkalmazására.

c) attitűdje

- Nyitott és befogadó a közgazdaságtudomány, mint társadalomtudomány új elméleti irányzatai, valamint a fejlesztéspolitika új gyakorlatai és eredményei iránt.

- Érdeklődéssel fordul a kapcsolódó szaktudományok eredményei és megoldásai felé, megközelítésében törekszik az interdiszciplinaritásra.

- Elkötelezett az érvelő diskurzus, valamint a véleménykülönbségek kritikai érvelésben és vitában való feloldása iránt.

- Elismeri és elfogadja a gazdasági fejlődés jelenségének komplex voltát és intézményi sokszínűségét; törekszik a fejlesztéspolitikában az adott ország, régió igényeihez legjobban illeszkedő gyakorlatok érvényesítésére.

- Empatikus, innovatív és proaktív magatartást tanúsít az elmaradottság, a szegénység, az egyenlőtlenség, és más felmerülő fejlesztési és tágabb értelembe vett társadalmi problémák kezelése iránt.

- Tevékenysége során törekszik az érintettek gondolkodásmódjának, érdekeinek és céljainak megismerésére, saját munkáját ezek figyelembevételével alakítja.

- A képzés nemzetközi jellegéből fakadóan nyitott, érdeklődő, elfogadó és toleráns társadalmi attitűdöt sajátít el.

- Tárgyilagosság, empátia, etikus magatartás és érzékenység jellemzi a személyekhez, valamint a társadalmi problémákhoz való viszonyulásában.

- Munkája során tiszteletben tartja a szélesebb körű társadalmi, ágazati, nemzeti, regionális, európai és nemzetközi értékeket és normákat.

- Elkötelezett a fenntartható fejlődés és növekedés iránt: szaktudásával a fenntartható gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés szempontjait tartja szem előtt.

- Elkötelezett az emberi jogok, az egyenlő bánásmód és szolidaritás alapelvei mellett.

- Érzékeny más nemzetek kultúrái iránt, képes leküzdeni a kulturális akadályokat a kommunikációban és a közös munkában.

- Önálló, kritikai gondolkodásra képes.

- Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához.

d) autonómiája és felelőssége

- Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezeti egységért, az alkalmazottakért.

- Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottjai szakmai tevékenységeit és előmenetelét, azokért felelősséget vállal.

- Társadalmi és közéleti ügyekben kezdeményező, felelős magatartást tanúsít a munkatársak, beosztottak vonatkozásában.

- Kezdeményező a problémák feltárásában, megoldásában, stratégiák kialakításában, csoportok és munkatársak együttműködésében szervezeten belül és szervezetek között egyaránt.

- Kutatási tevékenysége során tekintettel van az őt körülvevő társadalom érzékenységére, kutatásait ennek megfelelően tervezi és kivitelezi.

- Munkáját képes nemzetközi, multikulturális környezetben hatékonyan és konfliktusoktól mentesen végezni.

- A munkaköréhez tartozó összetett feladatok ellátását, szervezését, irányítását felelősségteljes módon látja el, képes a precíz, fegyelmezett és kreatív munkavégzésre.

- Kutatási tevékenységét a legmagasabb etikai normák szerint végzi.

- Felelősséget vállal az általa előállított anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.

- Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, munkáltatóját és szakmai csoportját, elkötelezetten szolgálja és képviseli szakmája érdekeit.

- Megszerzett képességeinek köszönhetően kutatási és fejlesztési projektek aktív kezdeményezője, vezetője; e projektekben együttműködő, pro-aktív magatartást folytat.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- közgazdaságtani és módszertani ismeretek: fejlődés-gazdaságtan, mikroökonómia, makroökonómia, a fejlődés politikai gazdaságtana, nemzetközi gazdaságtan, nemzetközi pénzügyek, kvantitatív módszerek (statisztika, ökonometria, idősorelemzés), kvalitatív módszerek, kutatásmódszertan 30-45 kredit;

- a nemzetközi fejlődés és fejlesztés szakmai ismeretei: a növekedés-elmélet klasszikus és új irányzatai; a fejlődésgazdaságtan helyi, regionális és világgazdasági vonatkozásai; a fejlődő és feltörekvő térségek mikro, mezo és makro szintű gazdaságpolitikája; nemzetközi kereskedelemélet és -politika; intézményi gazdaságtan; a nemzetközi pénzügyi folyamatok

lényege, formái, hatásai; nemzetközi fejlesztéspolitika, segélyezés; nemzetközi fejlesztési szakpolitika-alkotás és projekt-implementáció; nemzetközi fejlesztési szervezetek és együttműködések; társadalomtudományi módszertanok 30-45 kredit.

9.1.2. A válaszható specializációk a felsőoktatási intézmény által ajánlott, a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek, amelynek képzésen belül kreditaránya legalább 30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga, valamint egy másik élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A képzéshez szakmai gyakorlat kapcsolódhat. A szakmai gyakorlat követelményeit a képzés tanterve határozza meg.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges közgazdasági és módszertani ismeretek minimális kredit száma 60 kredit a mikro- és makroökonómia, a nemzetközi gazdaságtan, a gazdaságelmélet, a közgazdaság-elmélettörténet, a gazdaságpolitika, a matematika, a statisztika, az informatika és a szakirányú társadalomtudományi ismeretek területéről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

21. VÁLLALATGAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: vállalatgazdaságtan (Business Economics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

- szakképzettség: okleveles közgazdász vállalatgazdaság szakon

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Business Management

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdálkodási és menedzsment és a pénzügy és számvitel alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési terület további alapképzési szakjai.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja alkalmazott gazdaságtani és üzleti ismeretekkel rendelkező közgazdászok képzése, akik képesek a hazai és nemzetközi gazdaság területén elsősorban a közép- és nagyvállalatok operatív szintű működtetésére, tevékenységének átfogó elemzésére, komplex fejlesztési feladatok megoldására, valamint - az ágazati sajátosságok figyelembevételével - a kapcsolódó pénzügyi folyamatok irányítására, elemzésére, a marketing és kereskedelmi tevékenység menedzselésére. A végzettek alkalmasak a hazai és a nemzetközi gazdasági élet különböző területein közép- és felsővezetői feladatok ellátására is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A vállalatgazdaság szakon a közgazdász

a) tudása

- Ismeri a termelő, szolgáltató gazdaság általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, a szakterület kapcsolódását a közgazdasági és üzleti szakterületekhez.

- Részletekbe menően ismeri a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait, jellemzőit és összefüggéseit, ismeri a kapcsolódó szakterületek terminológiáját. Jól ismeri az elméleti és az alkalmazott közgazdaságtan szókincsét, az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

- Ismeri és érti a szakterületén lejátszódó folyamatokat (a gazdálkodás, műszaki, logisztikai, kereskedelmi, biztonsági, jogszabályi feltételrendszerét, társadalmi beágyazottságát), a köztük lévő összefüggéseket.

- Ismeri az emberi jólét és a gazdaság, a gazdasági fejlődés kapcsolatát, a nemzetgazdaság kulturális relációit, kultúrákon átívelő szerepét és szociológiai hátterét, valamint a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának jelentőségét és lehetőségeit.

- Érti a termelő/szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások struktúráját, működését hazai, illetve nemzetközi kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.

- Ismeri a gazdasági-társadalmi-ökológiai értelemben vett fenntartható gazdaságban megvalósuló innovatív fejlesztések alapelveit.

- Ismeri és alkalmazni is tudja a termelő, szolgáltató vállalkozásokban használt fontosabb informatikai eszközöket, módszereket, a digitalizáció vívmányainak vállalati gyakorlatba történő beépítését, valamint a legfontosabb precíziós műszaki megoldásokat.

- Ismeri a nemzetgazdaságban működő vállalatok, vállalkozások által megvalósítandó projektek, programok tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit.

- Ismeri a fejlesztések, beruházások megvalósításához szükséges finanszírozási források értékelését és pénzügyi megtérülési elemzések módjait.

- Érti a termelő/szolgáltató vállalkozások struktúráját, működését és kapcsolatrendszerét, a vállalkozások viselkedését meghatározó környezeti tényezőket, a gazdasági döntések tényezőit.

- Ismeri a korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási irányokat, korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismeretekkel rendelkezik.

- Részletekbe menően ismeri a termelő/szolgáltató vállalkozások működéséhez kapcsolódó hazai és európai uniós jogi szabályozást, a kapcsolódó szakpolitikákat és az etikai normákat.

- Ismeri a vállalatgazdaságtan sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

- Birtokában van a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, matematikai-statisztikai, ökonometriai módszereinek, ismeri azok korlátait is.

- Rendelkezik azon ismeretek körével, melyek szükségesek gazdálkodás- és szervezéstudományok képzési területen folyó doktori képzésbe való belépéshez.

b) képességei

- Képes a termelésben, szolgáltatásban érdekelt vállalkozások alapításával, működtetésével, megszüntetésével kapcsolatos elemző, döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységek magas színvonalú ellátására.

- Képes a termelési folyamatok megszervezésére, ellenőrzésére, elemzésére és értékelésére, továbbá pénzintézeteknél, vállalatoknál pénzügyi elemzői, döntés-előkészítői és döntéshozatali feladatok ellátására.

- Munkája során együttműködik a kapcsolódó szakterületek képviselőivel. Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre.

- A gyakorlati tudás, tapasztalat megszerzését követően képes vállalkozást vezetni, összetett gazdálkodási folyamatokat tervezni, irányítani, az erőforrásokkal gazdálkodni.

- Képes innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére és irányítására, továbbá a kutatási eredmények gyakorlatban történő hasznosításának menedzselésére.

- Képes nagyméretű és összetett projektben, csoportos problémamegoldásban részt venni, vezetőként a tevékenységet vezetni, szervezni és értékelni.

- Képes eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni a termelő, szolgáltató szektorhoz kapcsolódó hazai és nemzetközi gazdaságpolitikai, valamint társadalmi eseményekkel kapcsolatban.

- Képes a vállalati szféra működéséhez kapcsolódó korszerű informatikai eszközök, szoftverek alkalmazására, használatára, a digitalizáció vívmányainak vállalati gyakorlatba történő beépítésére, valamint szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra magyar és legalább egy idegen nyelven.

- Önálló, új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására, komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, döntések meghozatalára, változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is.

- Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.

- A közgazdaságtan és a vállalatgazdaságtan elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazza.

- Magas szinten használja az alkalmazott közgazdaságtan ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű szakirodalmi forrásokat, rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel. A vállalatgazdaságtan egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít.

c) attitűdje

- Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, melyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.

- Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében. Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti és támogatja.

- Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulás során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre. A nemzetgazdaság legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári, műveltségi elemeket.

- Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg gazdasági döntését.

- Nyitott és befogadó a gazdaságtudomány és gyakorlat új eredményei iránt, továbbá azonosul a tudományos kutatás etikai szabályaival és normarendszerével.

- Nyitott mások eltérő véleményére, ha azok szakmai indokokkal kellően alátámasztottak, és hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.

- Azonosul az élethosszig tartó tanulás koncepciójával, törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa. Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.

d) autonómiája és felelőssége

- Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns probléma-megoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat.

- Jelentős mértékű önállósággal végzi átfogó és speciális vállalatgazdaságtani kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását. Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.

- Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, vállalkozásáért, az alkalmazottakért. Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.

- Felelősen gondolkodik a gazdasági döntések környezeti és társadalmi hatásairól, valamint a nemzetgazdaságban működő vállalkozások társadalmi és környezeti felelősségvállalásáról.

- Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- Általános gazdaságtudományi és módszertani ismeretek (világgazdasági folyamatok, gazdasági jog, versenyjog, vezetés- és szervezéselmélet, gazdaságpolitika, kutatásmódszertan, ökonometria, gazdaságstatisztika, digitalizáció, üzleti informatika) 20-25 kredit;

- Üzleti és gazdaságtani ismeretek (vállalati gazdaságtan, vezetői gazdaságtan, vállalati pénzügyek, adózási ismeretek, vezetői számvitel, kontrolling, gazdasági elemzés, stratégiai menedzsment, marketing menedzsment, emberi erőforrás gazdálkodás, kereskedelemtan, tőzsdeismeretek) 35-40 kredit;

- Differenciált szakmai ismeretkör: alkalmazott gazdaságtani, gazdálkodási ismeretek ellátásilánc menedzsment, logisztika, minőségmenedzsment, ipargazdaságtan, szolgáltató szektor gazdaságtana, banküzemtan, vagyongazdálkodás és vagyonértékelés, projektmenedzsment, innovációmenedzsment, vállalati tervezés, integrált vállalatirányítási rendszerek) 35-45 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlatot a diplomamunkához kapcsolódóan a képzés tanterve határozza meg.

9.4. A 4.2. és 4.3. pont tekintetében a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi területekről:

- módszertani ismeretek (matematika, statisztika) területéről 8 kredit;

- elméleti-gazdaságtani ismeretek (mikroökonómia, makroökonómia, pénzügytan) területéről 10 kredit;

- üzleti ismeretek (marketing, gazdasági jog, vállalatgazdaságtan, számvitel, vállalati pénzügy) területéről 12 kredit."

6. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 52/A-52/D. alcímmel egészül ki:

"52/A. ALAPANYAGGYÁRTÁSI FOLYAMATMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: alapanyaggyártási folyamatmérnöki (Process Engineering for Raw Material Production)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

- szakképzettség: okleveles alapanyaggyártási folyamatmérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Process Engineer for Raw Material Production

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki földtudományi, a környezetmérnöki, az élelmiszermérnöki, az anyagmérnöki, a gépészmérnöki, a vegyészmérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, a biomérnöki, az energetikai mérnöki alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX.

törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 582/0732

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja alapanyaggyártási folyamatmérnökök képzése, akik ismerik az alapanyaggyártás és -feldolgozás műveleteit, eljárásait, gépi berendezéseit és a technológiai folyamatok kialakításához szükséges tervezési, anyagmozgatási megoldásokat. Ismerik továbbá az alapanyaggyártás folyamatának ellenőrzését szolgáló anyagvizsgálati módszereket és az összetett technológiai folyamatok tervezési módszereit, az anyag- és energiamérleg számítását, valamint a kapcsolódó minősítési rendszereket. Képesek az alapanyaggyártás eljárásainak modellezésére, a gyártási folyamatok tervezésére, irányítására, a gyártó berendezések működésének ellenőrzésére, azok üzemparamétereinek mérésére és szabályozására, továbbá képesek szakterületükön kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az alapanyaggyártási folyamatmérnök

a) tudása

- Ismeri az anyagok, kiemelten a szilárd anyagok, valamint a szilárd-gáz, szilárd-folyadék, folyadék-gáz keverékrendszerek tulajdonságait, viselkedését és felhasználás szempontjából fontos anyagtulajdonságokat, azaz az alkalmazástechnikai anyagjellemzők széles körét.

- Széleskörűen ismeri a többfázisú anyag keverékrendszerekben (szilárd többkomponensű, szilárd-gáz, szilárd-folyadék, folyadék-gáz) a különböző erőterek hatására végbemenő alapjelenségeket és ezek célzott alkalmazását megvalósító eljárásokat és azok gépi berendezéseit.

- Ismeri és alkalmazza a részecsketechnológia (szemcsetervezés) legmodernebb eljárásait.

- Széleskörűen ismeri az egyes, speciális iparági igényekkel rendelkező feldolgozóipari alapanyag (építőipari, finom kerámiaipari, vegyipari, gyógyszeripari, festékipari, élelmiszeripari alapanyagok, nano- és mikro méretű anyagok, szemcsekompozitok, mikroelektronikai, a papír-, műanyag- és gumi-, kozmetikai ipar, az ásványos és biológiai eredetű nyersanyagokból származó alapanyag-termékek) gyártási technológiákat, ezek gyártását célzó részecsketechnológiákat.

- Ismeri az előkészítéstechnika, különös tekintettel a szemcsetervezés, sajátos folyamattervezési és optimalizálási módszereit, eszköztárát, amelyet a fenti iparágakhoz kapcsolódó termelési folyamatokban tud hasznosítani.

- Széleskörűen ismeri az összetett technológiai folyamatok tervezési, anyag- és energiamérlegének számítási módszereit, valamint rendelkezik alapvető energetikai ismeretekkel.

- Jártas az alapanyagok minősítési rendszereiben, valamint az alapanyaggyártás folyamatának ellenőrzését szolgáló anyagvizsgálati módszerekben.

- Ismeri az alapanyag-gyártási eljárások modellezésének módszereit és a gyártástechnológiák számítógépes szimulálására és optimálására használható alkalmazásokat.

- Behatóan ismeri az anyagátalakítási folyamatok vezérlése, működtetése során alkalmazott mérnöki megoldásokat.

- Alkalmazói szintű ismeretekkel rendelkezik a számítógépes tervezésben és elemzésben.

- Ismeri a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvét, a környezetvédelem, munkahelyi egészség és biztonság, valamint a mérnöketika alapvető előírásait.

- Rendelkezik a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével.

- Rendelkezik általános és szakterületi kommunikációs és menedzsment ismeretekkel összetett tervezési munkálatok irányításához.

- Kellő ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy a képzést követően beléphessen doktori képzésbe.

b) képességei

- Képes az anyagok tulajdonságainak meghatározására alkalmas laboratóriumi vizsgálati és műszeres analitikai módszereket céljai szerint kiválasztani, használni és a vizsgálat eredményeit szintetizálva, összefüggésükben értékelni.

- Képes az egyes anyagtulajdonságok megváltoztatását célzó technológiák szakszerű és többoldalú megközelítéssel megalapozott kiválasztására és alkalmazására.

- Képes az alapanyag-gyártási technológiák eljárásainak modellezésére, számítógépi szimulálására, optimálására.

- Képes az anyagfeldolgozási komplex technológiák kialakítására és tervezésére.

- Képes az anyagfeldolgozási technológiák anyag-, víz- és energiamérlegének kiszámítására.

- Képes az alapanyag-gyártási folyamatokban alkalmazott méréstechnikai és vezérlési folyamatok komplex értékeléssel megalapozott kiválasztására, beüzemelésére és folyamatszemléletű alkalmazására.

- Képes az alapanyaggyártás gépeinek és berendezéseinek eljárástechnikai tervezésére.

- Képes komplex alapanyag-feldolgozó rendszerek összeállítására és tervezésére.

- Képes az előkészítéstechnika, kiemelten a szemcsetervezés sajátos eszköztárának, módszereinek alkalmazására a termelési folyamatok tervezése és optimalizálása érdekében.

- Felkészült az alapanyag-előkészítési folyamatokban az anyagminőség ingadozásából adódó problémák felismerésében és a feldolgozási cél érdekében történő módosítások meghatározására és végrehajtására.

- Felkészült az alapanyag-feldolgozás területét érintő esetleges technológiai méretnöveléssel összefüggő kihívásokra való hatékony, innovatív reagálásra.

- Felkészült a vonatkozó hazai és európai szakmai, környezetvédelmi és minőségirányítási jogi szabályozás hatékony alkalmazására.

- Önállóan képes kutatási-fejlesztési és szakértői feladatokban való részvételre, összefoglalók, jelentések készítésére az alapanyag-feldolgozás szakterületen.

- Felkészült komplex tervezési munkák irányítására és projektmenedzseri feladatok ellátására, illetve azokban való részvételre alapanyag-feldolgozási szakterületeken, együttműködni a kapcsolódó szakterületek képviselőivel.

- Kreatív problémakezeléssel összetett feladatok rugalmas megoldására képes, alkalmas csoportmunkában való helytállásra, a megoldandó problémákkal foglalkozó egyéb szakterületek (környezetvédelem, a minőségügy, építőipar, vegyipar, gépipar) képviselőivel való együttgondolkozásra és hatékony közös munkára, együttműködésre.

- Képes a szakterület magyar és idegen nyelvű információforrásait szakszerűen használni és feldolgozni.

c) attitűdje

- Nyitott és fogékony, aktív a műszaki mérnöki szakterületeken zajló szakmai és technológiai módszertani fejlesztés megismerésére, a munkája során felmerülő problémák mérnöki szemléletű megoldására, fejlesztésükben való közreműködésére.

- Nyitott és érzékeny a környezettel és a környezeti elemekkel kapcsolatban felmerülő problémákra és a fenntarthatósági kérdésekre.

- Hivatástudata, szakmai szolidaritása, szociális érzékenysége elmélyült.

- Elkötelezett az élethosszig tartó tanulás, a sokszínűség és az értékalapúság mellett.

- Tiszteletben tartja és tevékenységében követi a munka- és szakmai kultúra etikai elveit és írott szabályait, és döntési helyzetben képes ezek betartására is kisebb munkacsoportok irányítása során.

- Munkája során a biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszereket betartja és betartatja.

- Munkája során jellemzi az intuíció, módszeresség és tanulási készség, kezdeményező készség.

- A műszaki, mérnöki beállítottság mellett természettudományos érdeklődést is mutat, és ezeket hitelesen közvetíti.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.

- Munkája során, különösen döntési helyzetekben felelősséggel viseltetik a környezettudatosság terén.

- Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai, gépészeti és vegyészmérnöki) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyért felelősséget vállal.

- Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.

- Elkötelezett a fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás gyakorlata mellett.

- Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.

- Tudásának és képességeinek birtokában képes és motivált arra, hogy kutatási, fejlesztési vagy innovációs projektekben részt vegyen.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- természettudományos ismeretek (alkalmazott fizikai kémia, anyagismeret, anyagvizsgálati analitikai módszerek) 10-15 kredit;

- általános műszaki szakismeretek (műszaki hőtan, áramlástan, elektrotechnika, műszaki tervezési módszertani ismeretek, energetika, géptan) 12-20 kredit;

- alkalmazott műszaki szakismeretek (anyagmozgatás és tárolás, mintavételezés, mérés és automatizálás) 7-12 kredit;

- általános eljárástechnikai ismeretek (alapanyag-előkészítési és -feldolgozási eljárások és modellezésük, részecsketechnológiák eljárásai és ezek különleges eljárásai) 20-34 kredit;

- alkalmazott előkészítéstechnikai szakismeretek (feldolgozóipari alapanyag-előkészítési és -feldolgozási technológiák, nevezetesen az építőipari, finom kerámiaipari, vegyipari, gyógyszeripari, festékipari, élelmiszeripari alapanyagok, nano- és mikro méretű anyagok, szemcsekompozitok, mikroelektronikai-, a papír-, műanyag- és gumi-, kozmetikai ipar, az ásványos és biológiai eredetű nyersanyagokból származó alapanyag-termékek) 12-18 kredit;

- környezetvédelemi ismeretek (minőség és környezetirányítás, vízkezelés és vízgazdálkodás) 3-6 kredit;

- gazdasági és humán ismeretek (menedzsment és üzemi gazdaságtan, HSE ismeretek, szakterületi jogi és gazdasági ismeretek, kommunikáció) 4-8 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:

- természettudományos alapozó ismeretek (matematika, fizika, kémia, biológia, környezetvédelem) 20 kredit,

- szakmai és mérnöki ismeretek (műszaki ábrázolás, áramlástan, mechanika, anyagismeret, hőtan, elektrotechnika, informatika, műszaki mechanika, anyagismeret, valamint anyagtechnológiák, minőségirányítás, előkészítés és eljárástechnika alapjai) 50 kredit;

- gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, szociológia, vállalkozás és gazdaságtan, menedzsment, jogi ismeretek, EU-ismeretek, szakterületi jog és gazdálkodás) 10 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató korábbi tanulmányai alapján legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

52/B. ÉPÍTMÉNYINFORMATIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: építményinformatikai mérnöki mesterképzési szak (Construction Information Technology Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

- szakképzettség: okleveles építményinformatikai mérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Construction Information Technology Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: műszaki képzési területről az építőmérnöki, az építészmérnöki, a gépészmérnöki, az energetikai mérnöki, a mechatronikai mérnöki, a villamosmérnöki, az informatikai képzési területről a mérnökinformatikus alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 3 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 582/0732

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja építményinformatikai mérnökök képzése, akik a megfelelő gyakorlat megszerzése után képesek az épített környezettel és létesítményekkel kapcsolatos informatikai, építmény-információs, valamint építőmérnöki, építészmérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki és informatikai műszaki fejlesztési, irányítási, projektmenedzseri feladatok önálló ellátására korszerű informatikai rendszerek használatával, továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények információs rendszereinek tervezésére, létrehozására és szakértésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az építményinformatikai mérnök

a) tudása

- Ismeri az építéssel, létesítmények tervezésével és megvalósításával összefüggő mérnöki szakterületek műveléséhez szükséges általános matematikai, természettudományi és informatikai elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.

- Rendelkezik a tervezési, építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátásához szükséges alapvető ismeretekkel az építéssel, létesítmények tervezésével és megvalósításával összefüggő területeken.

- Ismeretekkel rendelkezik az épített szerkezetek térbeli modellezésének, konstruálásának területén.

- Ismeri az építményinformációs modellezés koncepcióit, eljárásait, eszközeit, alkalmazási területeit, korlátait.

- Ismeri a cégvezetéshez kapcsolódó alapvető szervezési és motivációs eszközöket és módszereket és a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.

- Ismeri és érti az építéssel összefüggő, illetve a létesítmények tervezéséhez és megvalósításához szükséges információs és kommunikációs technológiákat.

- Ismeri és érti a műszaki szakterülethez kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából fontos más területek, elsősorban a környezetvédelmi, a minőségbiztosítási, a jogi, a közgazdasági és a gazdálkodási szakterületek terminológiáját, alapjait és szempontjait.

- A műszaki rendszerek fejlesztéséhez, folyamatok automatizáláshoz szükséges informatikai tudással rendelkezik.

- Az informatikai szakmán belül mélyebb ismeretekkel rendelkezik a szoftvertervezés, a számítógépes grafika és képfeldolgozás, az intelligens rendszerek, valamint az adatbázisok területén.

- Átlátja az építéshez kapcsolódó egyéb informatikai eszközök fajtáit, lehetőségeit.

- Ismeri az ember és az épített környezet közötti kölcsönhatásokat.

- Ismeri az energiahatékony és környezettudatos építés korszerű elveit, jellemző megoldásait.

b) képességei

- Képes az építmények tervezésében és kivitelezésében a szükséges természettudományi és informatikai elvek alkalmazására.

- Kiválasztja és hatékonyan alkalmazza a létesítmények tervezéséhez szükséges informatikai eszközöket.

- Megtervezi egy épület, létesítmény épületinformációs modelljének szakági részét.

- Előállítja építmények és épületszerkezeti elemek térbeli modelljét.

- Alkalmazza és továbbfejleszti a létesítmények tervezésében, építésében és működtetésében a különféle szakágak által használatos eljárásokat, modelleket, információs technológiákat.

- Hatékonyan alkalmazza az építmények tervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges információs és kommunikációs technológiákat.

- Integrált ismereteket alkalmaz, közreműködik multidiszciplináris problémák megoldásában.

- Képes a műszaki, gazdasági, környezeti és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.

- Képes a kooperációra a különböző szakágak szakértőivel, megérti a szempontjaikat és képes megfelelő műszaki megoldást kínálni a felmerülő problémákra.

- Képes egy tervezett létesítmény várható költségeinek, megvalósíthatóságának, műszaki teljesítményének, esztétikai, funkcionális és társadalmi értékeinek, hatásának közelítő és pontos becslésére is.

- Képes új termékek, szerkezetek, technológiák körültekintő értékelésére, alkalmazására.

c) attitűdje

- Nyitott arra, hogy feladatait önállóan, de a feladatban közreműködőkkel összhangban végezze el.

- Törekszik a hatékony, fenntarthatóan üzemeltethető épületinformációs rendszerek kialakítására.

- Rendszerszemléletben gondolkodik, hogy olyan műszaki megoldásokat válasszon, amelyek automatizáltan és hosszú távon képesek működni és együttműködni más informatikai rendszerekkel.

- Nyitott az önművelésre és önfejlesztésre.

- Nyitott az új informatikai eszközök, módszerek és eljárások szűkebb szakterületén való alkalmazására.

- Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.

- Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.

- Elkötelezett a vonatkozó biztonsági, egészségvédelmi, környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszerek betartása és betartatása iránt.

- Nyitott és fogékony a fenntartható építéssel kapcsolatos új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására.

- Törekszik szakterületén tudásának, ismereteinek bővítésére.

d) autonómiája és felelőssége

- Önállóan hoz szakmai döntéseket létesítmények tervezési, építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladataihoz kapcsolódóan.

- Kezdeményező szerepet vállal az építményekkel kapcsolatos mérnöki és informatikai problémák megoldásában.

- Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.

- Figyelemmel kíséri a gazdaság működtetéséhez szükséges épített környezettel összefüggő trendeket.

- Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság, a munkahelyi egészség- és biztonságkultúra, valamint a környezettudatosság iránt. Munkatársait és beosztottjait felelős és etikus szakmagyakorlásra ösztönzi.

- Vállalja a felelősséget döntéseiért és az irányítása alatt zajló részfolyamatokért.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- természettudományi, matematikai és informatikai ismeretek 10-20 kredit;

- gazdasági és humán ismeretek 7-13 kredit;

- építmény-informatikai szakmai ismeretek 15-25 kredit.

9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve az építmény-informatikai szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A szak speciális ismereteinek elsajátítása kooperatív képzés keretében is történhet.

A választható ismeretek minimális kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 35-55 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges bármely élő idegen nyelvből azzal, hogy ha az idegennyelv nem angol, akkor továbbá angol nyelvből legalább alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga is szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 60 kreditből:

- természettudományi és matematikai ismeretek (matematika, fizika, mechanika) területéről 25 kredit;

- gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, jogi ismeretek) területéről 10 kredit;

- általános építőmérnöki ismeretek (geológia, építőanyagok, talajmechanika, földművek, alapozás, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, magasépítéstan, utak, vasutak, környezetmérnöki alapismeretek, közművek, hidraulika, hidrológia, vízépítés, vízgazdálkodás, geodézia, térinformatika) vagy villamosmérnöki ismeretek (digitális technika, jelek és rendszerek, elektronika, elektrotechnika, méréstechnika) vagy mérnökinformatikus ismeretek (programozás, algoritmuselmélet, kódolástechnika, szoftvertechnológia, adatbázisok, hálózati alapismeretek) vagy gépészmérnöki vagy energetikai mérnöki vagy mechatronikai mérnöki ismeretek (gépészeti informatika, hő- és áramlástan, irányítástechnika, energetika, épületenergetika, elektrotechnikai ismeretek) vagy építészmérnöki ismeretek (építészeti tervezés, épületszerkezettan, építészeti ábrázolás, építészeti grafika, urbanisztika, építésmenedzsment, építéstechnológia, építészet- és településtörténet, műemlékvédelem, építészetelmélet, tervezéselmélet) területéről 15 kredit;

- informatikai szakmai ismeretek (CAD rendszerek, BIM rendszerek, 3D modellezés, adatbázisrendszerek, vizualizációs technológiák, szoftverfejlesztés) területéről 10 kredit.

A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

52/C. SPORTMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: sportmérnöki (Sports Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

- szakképzettség: okleveles sportmérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sports Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gépészmérnöki, a mechatronikaimérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a műszaki képzési terület, a sporttudomány képzési terület és az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 521/0715

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja sportmérnökök képzése, akik az európai, a világpiacon és a hazai sportélet területein képesek önálló, kreatív mérnöki szemléletű gondolkodásra, alkalmazott mérnöki és sporttudományi elemzések és kutatások végzésére, sport-, rehabilitációs- és testedzési eszközök tervezésére, modellezésére, mérésére, fejlesztésére, üzemeltetésére, továbbá képesek lesznek sport- és fizikai teljesítménymérésre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1 Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A sportmérnök

a) tudása

- Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a globális társadalmi és gazdasági folyamatokról.

- Ismeri a műszaki szakterület alapvető jelentőségű elméleteit, összefüggéseit és az ezeket felépítő terminológiát.

- Ismeri és érti a műszaki szakterület ismeret- és tevékenységrendszerének alapvető tényeit, határait és a fejlődés, fejlesztés várható irányait.

- Ismeri és érti a műszaki szakterülethez kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából kiemelt fontosságú más területek (elsősorban a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, mérnöketika területek) terminológiáját, főbb előírásait és szempontjait.

- Részletekbe menően ismeri és érti a műszaki szakterület ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.

- Átfogóan ismeri a sportmérnöki területen alkalmazott szerkezeti anyagok fontosabb tulajdonságait, alkalmazási területeit.

- Ismeri a sport és a testnevelési ismeretek rendszerezett alapjait és törvényszerűségeit.

- Ismeri a kondicionális, koordinációs képességek, érzékelési minőségek objektív méréseit, mérőeszközeit, a terhelésdiagnosztikai vizsgálatokat.

- Ismeri a biomechanika alapvető összefüggéseit, törvényeit és vizsgálati módszereit.

- Részletesen ismeri a műszaki dokumentáció készítésének szabályait.

- Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges szakterületi jogszabályokat.

- Rendelkezik a sportmérnöki területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel.

- Ismeri a sportmérnöki területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat.

- Ismeri és érti a számítógépes modellezés, szimuláció és elemzés sportmérnöki szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.

- Széles körű elméleti és gyakorlati felkészültséggel, módszertani és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik sport- és edzéstani berendezések tervezéséhez, gyártásához, modellezéséhez, üzemeltetéséhez és irányításához.

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a sportmérnöki terület gép-, rendszer- és folyamattervezési módszereiről.

b) képességei

- Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.

- Képes az adott műszaki szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazni.

- Képes a szakterületén belül felmerülő speciális problémák sokoldalú interdiszciplináris megközelítésére és megoldására.

- Problémamegoldása során képes megszervezni az együttműködést a kapcsolódó szakterületek szakértőivel.

- Korszerű ismeretszerzési és adatgyűjtési módszerek felhasználásával innovatív módon képes megoldani a szakterületén felmerülő speciális műszaki problémákat.

- Képes információs és kommunikációs technológiákat és módszereket alkalmazni műszaki problémák megoldására.

- Felkészült, hogy szakterületén, anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs, prezentációs tevékenységet és tárgyalásokat folytasson.

- Kellő gyakorlat után képes vezetői feladatok ellátására.

- Képes a sportmérnöki területen alkalmazott anyagok laboratóriumi vizsgálatára és elemzésére, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására.

- Felkészült a sport és edzéstechnikai berendezések üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására.

- Képes eredeti ötletekkel gazdagítani a sportmérnöki szakterület tudásbázisát.

- Képes a sporttudomány elméleti és módszertani ismereteinek felhasználásával a sport, a testkultúra, a rekreáció, a fogyatékosok mozgásterápiája területén végbemenő folyamatok szakszerű elemzésére, tervezésére és fejlesztésére a sport, a testnevelés a rekreáció rehabilitáció eszközrendszereinek alkalmazásával.

- Képes a versenysport, rekreációs, turisztika és szabadidősport szerek fejlesztésére, működtetésére.

- Képes a rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján a komplex rendszerek globális tervezésének elsajátítására.

- Képes a műszaki, gazdasági, környezeti és humánerőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.

- Képes a gépészeti rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.

- Felkészült a gépészeti rendszerek, technológiák és folyamatok minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatatok megoldására.

- Képes a kreatív problémakezelésre, az összetett feladatok rugalmas megoldására, továbbá az élethosszig tartó tanulásra és elkötelezettségre a sokszínűség és az értékalapúság mellett.

c) attitűdje

- Nyitott és fogékony a sportmérnöki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.

- Felvállalja a műszaki szakterülethez kapcsolódó szakmai és etikai értékrendet.

- Törekszik a sportmérnöki szakterülettel összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre. Hivatástudata elmélyült.

- Törekszik arra, hogy mind saját, mind munkatársai tudását folyamatos ön- és továbbképzéssel fejlessze.

- Törekszik a munka- és szervezeti kultúra etikai elveinek betartására és betartatására.

- Törekszik a minőségi követelmények betartására és betartatására.

- Törekszik a környezettudatosság, az egészségtudatosság és fenntarthatóság elvárásainak megfelelően megszervezni és elvégezni feladatait.

- Törekszik a széles körű, átfogó műveltség elsajátítására.

- Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.

- Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.

- Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.

- Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.

- Megszerzett sportmérnöki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.

- Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt, példát mutat munkatársainak e szemlélet alkalmazásában.

- Elkötelezett a sportmérnöki terület új ismeretekkel, tudományos eredményekkel való gyarapítására.

- Bekapcsolódik sportmérnöki témájú kutatási és fejlesztési projektekbe, a cél elérése érdekében, a fejlesztői csoport tagjaival együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

- Elkötelezett az egészség- és biztonságkultúra, az egészségfejlesztés iránt.

d) autonómiája és felelőssége

- Megszerzett tudását és tapasztalatait formális, nem formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.

- Értékeli beosztottjai munkáját, kritikai észrevételeinek megosztásával elősegíti szakmai fejlődésüket.

- Önállóan képes mérnöki feladatok megoldására.

- Kezdeményező szerepet vállal műszaki problémák megoldásában.

- Vállalja a felelősséget az irányítása alatt zajló részfolyamatokért.

- Működési területén önállóan hoz szakmai döntéseket.

- Munkatársait és beosztottjait felelős és etikus szakmagyakorlásra ösztönzi.

- Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.

- Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság, a munkahelyi egészség- és biztonságkultúra, valamint a környezettudatosság iránt.

- Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyért felelősséget vállal.

- Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettség szempontjából meghatározó diszciplínák, tudományágak, illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- természettudományi ismeretek (matematika, fizika, mechanika, anyagtudomány, hő- és áramlástan, további tárgyak intézményi hatáskörben) 20-35 kredit;

- gazdasági és humán ismeretek (sportismeret, gazdasági és jogi ismeretek, vezetési és szervezési ismeretek, további tantárgyak intézményi hatáskörben) 10-20 kredit;

- sportmérnöki szakmai ismeretek (tervezés és gyártás, mérés, jelfeldolgozás, elektronika, biomechanikai ismeretek, anatómiai ismeretek, további tantárgyak intézményi hatáskörben) 15-35 kredit;

- differenciált szakmai ismeret (az anyagtudomány, a géptervezés, a műszertechnika, a sporttechnológia, a sporteszközök és -berendezések, a sporttudomány, a sport- és teljesítménymérés, az élet- és terheléstan szakterületek eredményes műveléséhez és fejlesztéséhez szerezhető speciális ismeret). A differenciált szakmai ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40-60 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamot elérő egybefüggő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény, szorosan kapcsolódik a diplomamunkához.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:

- természettudományos alapismeretek (matematika, fizika, mechanika, anyagismeret, hő- és áramlástan) területéről 20 kredit;

- gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsmentismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalom- és sporttudomány) területéről 10 kredit;

- szakmai ismeretek (általános géptan, elektrotechnika, gépszerkesztés alapjai, CAD/CAM alapjai, gépelemek, gépészmérnöki alapismeretek, fémek technológiája, polimer anyagtudomány és technológia, gépgyártástechnológia, informatikai rendszerek, mérés és jelfeldolgozás, irányítástechnika, minőségbiztosítás, környezetipar, anatómia, élettan, biomechanikai alapismeretek) területéről 40 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy az alapképzési tanulmányai alapján

- a 4.2. pontban meghatározott alapképzési szakon oklevéllel jelentkező legalább 40 kredittel rendelkezzen.

- a 4.3. pontban meghatározott alapképzési szakon oklevéllel rendelkező legalább 50 kredittel rendelkezzen.

A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

52/D. ŰRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: űrmérnöki (Space Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

- szakképzettség: okleveles űrmérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Space Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mechatronikai mérnök, a villamosmérnök alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők: a műszaki, az informatika és a természettudomány képzési területek alapképzési szakjai.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 521/0719

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja űrmérnökök képzése, akik az űrtechnológiához, űrkutatáshoz kapcsolódó, elsősorban mérnöki jellegű tervezési, fejlesztési, gyártási és üzemeltetési feladatokat képesek ellátni. Releváns tudással rendelkeznek az űrkörnyezet sajátosságairól, a világűrbe juttatandó, ott üzemelő berendezések felépítéséről és azok létrehozásának folyamatairól, továbbá az űrberendezések földi kiszolgálását ellátó eszközök és rendszerek konstrukciójáról, elkészítéséről és üzemeltetéséről. Hazai és nemzetközi űripari vállalatoknál és intézeteknél képesek kutató-fejlesztő feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az űrmérnök

a) tudása

- Ismeri az űrtechnológiához kapcsolódó szakterület műveléséhez szükséges felsőfokú matematikai és fizikai elveket és módszereket.

- Ismeri az űrkutatás és az űrtechnológia céljait, ismeretekkel rendelkezik a már lezajlott vagy tervezett missziókról, azok tudományos, illetve kereskedelmi céljairól.

- Ismeri a világűr speciális fizikai tulajdonságait és a világűrben üzemeltetni kívánt berendezésekkel szemben támasztott követelményeket, az űr élettani hatásait és a környezeti hatások kivédésének mechanizmusait.

- Tudása kiterjed az űrben használatos speciális anyagok, struktúrák és szerkezetek típusaira és felhasználási lehetőségeire.

- Ismeri az űrberendezések alapegységeinek működését, megvalósításuk technológiáját, a megbízhatóságra és minőségbiztosításra vonatkozó elveket, valamint a tartalékolt rendszerek kialakításának gyakorlatát.

- Ismeri az űrberendezések egymásra, illetve az űrkörnyezetre gyakorolt hatásaira vonatkozó különleges követelményeket és az erre vonatkozó tervezési, tesztelési és üzemeltetési metódusokat.

- Ismeri az űreszközök földi kiszolgálóegységeinek felépítését, működését és megvalósításának folyamatát.

- Ismer az űrtechnológiához kapcsolódó hardver és szoftver eszközöket, programnyelveket, fejlesztési platformokat.

- Ismeri a műholdas kommunikáció fizikai és technológiai körülményeit.

- Ismer vezeték nélküli, műholdas adatátviteli rendszereket, ismeri az adatgyűjtés, archiválás és utófeldolgozás módszereit.

- Ismer az űrtechnológiában alkalmazott mérőeszközöket, műszereket.

- Ismeri az űrprojektek tervezésének, dokumentációjának és végrehajtásának folyamatát.

- Angol nyelvtudása megfelel a képzéshez, valamint a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintnek.

- Angol nyelvtudása eléri a szakképzettséggel ellátható szakmai feladatok elvégzéséhez szükséges színvonalat.

b) képességei

- Képes egy tudományos vagy egy kereskedelmi célú űrmisszió megvalósítási feltételeinek felmérésére, a szükséges fejlesztési folyamat megtervezésére és az egyes részfeladatok elvégzéséhez legmegfelelőbb szakemberek kiválasztására.

- Képes az űreszközt a tervezett működési ideje alatt érő speciális hatások meghatározására és a szükséges védelmi rendszerek kifejlesztésére.

- Képes a tanult eljárásokat felhasználva űrberendezések és a kapcsolódó földi kiszolgálóegységek egyes tervezési, fejlesztési és üzemeltetési feladatainak ellátására.

- Képes csoportmunkában együttműködni saját és más szakterületek képviselőivel egy adott probléma megoldásának kidolgozására.

- Képes az angol nyelvű szakirodalom megismerésére, a szakszöveg megértésére és feldolgozására.

- Képes angol nyelven kommunikálni szakmai kérdésekről felhasználókkal és szakember kollégákkal.

- Képes folyamatos önképzésre, lépést tartva ez által az űrtechnológiai szakma és ipar fejlődésével.

Szakmai orientációjának megfelelően az alábbiak közül képes továbbá

- az űreszköz misszióhoz illeszkedő pályáinak és a pályára állítást végző szolgáltatónak a kiválasztására és a kapcsolódó engedélyezési folyamatnak a menedzselésére;

- a világűrbe eljuttatni és ott üzemeltetni kívánt berendezések, műszerek vagy szenzorok specifikálására, elkészítésére és tesztelésére együttműködésben a kapcsolódó tudományterületek képviselőivel;

- felügyelni és irányítani az űrberendezések gyártását, előállítását és minőségellenőrzését;

- megtervezni és irányítani az űrberendezések földi kiszolgálóegységeinek megvalósítását;

- az űrmisszió földi és fedélzeti szoftverének megtervezésére, korszerű fejlesztőeszközök felhasználásával történő megírására és tesztelésére;

- az űreszközök fedélzeti, valamint földi állomásaihoz kapcsolódó rádiókommunikációs készülékek specifikálására és megtervezésére;

- az űreszköz adatainak vételét, rögzítését, archiválását és utófeldolgozását végző szoftverek tervezésére.

c) attitűdje

- Nyitott az új kutatási-fejlesztési módszerek, technológiai eljárások megismerésére és azok készség szintű elsajátítására, valamint lépést tud tartani ezek fejlődésével.

- Nyitott az űrtechnológiát alkalmazó más szakterületek megismerésére és az ott felmerülő műszaki problémák megoldására együttműködve az adott terület szakembereivel.

- Érti és magáénak érzi a szakma etikai elveit és jogi vonatkozásait, döntési helyzetekben maradéktalanul figyelembe véve azokat.

- A missziók megtervezése során gondoskodik az űrkörnyezet etikus használatáról és annak megóvásáról.

- Törekszik a hatékony és minőségi munkavégzésre.

- Szem előtt tartja és ügyel a munkatársai és a megrendelők technológiáinak, adatainak, információinak biztonságára.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai véleményét döntési helyzetekben önállóan képviseli, önálló a speciális szakmai kérdések végiggondolásában és az adott források alapján történő kidolgozásában, valamint tevékenységei megtervezésében és elvégzésében.

- Felelősséget érez az önálló és csoportban végzett kutatói, fejlesztői és üzemeltetési tevékenységéért, a cél elérése érdekében autonóm módon, de a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

- A felhasználásra kerülő technológiák hiányosságait és kockázatait igyekszik kiküszöbölni, a különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét önállóan alkalmazza a gyakorlatban.

- Törekszik az űrberendezések speciális biztonsági követelményeinek teljesítésére.

- Komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- természettudományos alapismeretek (alkalmazott matematika és fizika, űrfizika, valamint szakmaspecifikus alaptárgyak) 20-25 kredit;

- gazdasági és humán ismeretek (gazdasági, vezetési és menedzsment ismeretek, űrprojektek dokumentálása, űrprojektek nemzetközi környezete) 10-15 kredit;

- űrmérnöki szakmai ismeretek (űrkörnyezet és űrrendszerek, űrtechnológia, műholdas kommunikáció, navigáció, anyagtudomány, gyártástechnológia, műholdpályák, földi berendezések), választható szakmaspecifikus tantárgyak a diplomamunka készítésével együtt 70-90 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A fokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.

9.4. A 4.2. és 4.3. pont tekintetében a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:

- természettudományos ismeretek matematika, fizika, anyagismeret 20 kredit;

- gazdasági és humán ismeretek közgazdaságtani és menedzsment ismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, szaknyelv, társadalomtudomány 10 kredit;

- műszaki és mérnöki alapismeretek digitális technika, elektrotechnika, elektronika, gépészet, helymeghatározás, informatika, jelfeldolgozás, mechatronika, programozás, szabályozástechnika, optika, távérzékelés, térinformatika 30 kredit;

- szakmai alapismeretek híradástechnika, irányítástechnika, mechanikus és termikus tervezés, méréstechnika, laboratóriumi mérések, termodinamika 20 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a korábbi tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni."

7. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet VIII. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 54. ÁPOLÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. KITERJESZTETT HATÁSKÖRŰ ÁPOLÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kiterjesztett hatáskörű ápoló (Advanced Practice in Nursing)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

- szakképzettség: okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Advanced Practice Nurse

- választható specializációk: intenzív szakápoló, sürgősségi szakápoló, aneszteziológiai szakápoló, geriátriai szakápoló, közösségi szakápoló, perioperatív szakápoló

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ápolás és betegellátás alapképzési szak ápoló szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti ápoló szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehető figyelembe továbbá: meghatározott kreditek teljesítésével vehető figyelembe kizárólag a sürgősségi szakápoló specializáció választása esetén az ápolás és betegellátás alapképzési szak mentőtiszt szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti mentőtiszt szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

- az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 723/0913

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja ápoló egészségtudományi szakemberek képzése, akik speciális, szakértői tudásuk birtokában komplex döntési képességekkel és bővebb kompetenciakörrel rendelkeznek a klinikai gyakorlatban. Rendelkeznek azokkal az élettudományi, egészségtudományi, ápolástudományi, táplálkozástudományi, fizioterápia, orvostudományi, társadalomtudományi ismeretekkel, különös tekintettel a klinikai, diagnosztikai, terápiás és szakápolástani ismeretekre, melyek birtokában képesek a betegellátásban komplex, kiterjesztett hatáskörrel járó önálló munkavégzésre, specializációjuknak megfelelően a kritikus gondolkodásra, a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazására. Elméleti és gyakorlati ismereteik képessé teszik a betegellátás különböző színterein a betegvizsgálattal, diagnózisalkotással, terápiás eljárásokkal kapcsolatos kiterjesztett hatáskörű önálló munkavégzésre, speciális invazív beavatkozások, valamint betegvezetési és betegedukációs feladatok ellátására is. Munkájukkal hozzájárulhatnak a demográfiai változásokból, a krónikus betegségek okozta nehézségekből, technológiai fejlődésből, a várólistákkal kapcsolatos nehézségekből, az egyes területeket kiemelten érintő orvoshiányból, valamint az egészségügyre jellemző forráshiányból eredő problémák kezeléséhez.

Menedzsmentismereteik által képessé válnak szakdolgozók és szervezeti egységek vezetésére, valamint kutatásmódszertani és biostatisztikai ismereteiknek köszönhetően klinikai kutatások megtervezésére és lebonyolítására. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az alkalmazandó jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányai doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A kiterjesztett hatáskörű ápoló

a) tudása

- Részletekbe menően ismeri a szervrendszereket felépítő struktúrákat, a szervrendszerek mikroszkópos és makroszkópos felépítését, a képletek felszíni struktúráit, a szervezet élettani és kóros működését molekuláris-, sejt-, szervek-, szervrendszerek szintjén, ismeri azok szabályozását, és a szervezetben lejátszódó kóros folyamatok kóroktanát.

- Ismeri a betegségek jellegzetes makro-mikroszkópos, strukturális elváltozásait.

- Ismeri a leggyakoribb akut és krónikus megbetegedések gyógyszeres kezelési elveit, a készítmények farmakodinámiás és farmakokinetikai jellegzetességeit, a felnőtt betegeknek javasolt dózisokat, a betegoktatási feladatokat és a lehetséges mellékhatásokat.

- Ismeri a részletes fizikális állapotfelmérés elemeit és a diagnózisalkotás alapjait.

- Korszerű jogi ismeretekkel rendelkezik.

- Korszerű vezetői és menedzsmentismeretekkel rendelkezik.

- Magas szintű kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretekkel rendelkezik.

- Ismeri az egyénnel és csoporttal kapcsolatos egészségfejlesztési és kliensoktatási feladatokat és irányelveket.

- Ismeri az egészségügyi ellátás során felmerülő etikai problémákat és az azokkal kapcsolatos feladatokat.

b) képességei

- Képes integráltan alkalmazni a diagnózisalkotás és a betegségek kezelési tervének, majd kivitelezésének során az anatómia, élettani és kórélettani ismereteket.

- Képes az egészséget károsító tényezőket felismerni, az élettani és kóros működések egymástól való elkülönítésére, kompetenciaszintjének megfelelő lépéseket vagy javaslatot tenni a megoldásra.

- Képes gyakorlati munkája során alkalmazni ismereteit a jellegzetes patológiai eltérések, elváltozások kapcsán.

- Képes ezen alapok tükrében megérteni a betegellátás során a gyógyszertan, a klinikum, a diagnosztika és a terápia összefüggéseit és mindezek ismeretében képes szakterületének megfelelően szakdolgozói feladatainak ellátására.

- A diagnózisalkotás során képes alkalmazni a fizikális betegvizsgálat elemeit és képes a vizsgálati eredményeket megfelelően értékelni, a prioritásokat meghatározni és azt szakmai és nem szakmai környezetben egyaránt kommunikálni.

- Képes önállóan akut és krónikus megbetegedésekben szenvedők ellátása során egyes gyógyszerek elrendelésére és egyes gyógyászati segédeszközök elrendelésére és felírására.

- Menedzsmentismeretei, vezetői készségei és jogi ismeretei birtokában képes szakdolgozók és szervezeti egységek irányítására, szervezésére.

- Képes komplex klinikai vizsgálatok megtervezésére és lebonyolítására, valamint a bizonyítékok integrálására a gyakorlatba.

- Képes egészségfejlesztési programokat kidolgozni és a lebonyolításukat koordinálni, valamint képes az ellátás során felmerülő etikai problémák megfelelő kezelésére.

c) attitűdje

- Munkáját az emberi élet védelmét középpontba állítva végzi, korrekt szakmai magatartás jellemzi.

- Elkötelezett az ápolókra vonatkozó munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartásában és betartatásában.

- A szakmai kihívásokra relevánsan reagál.

- Törekszik és fontosnak tartja az ismeretek szakszerű átadását.

- Holisztikus, reflektív szemlélettel rendelkezik.

- Szociokulturális érzékenységgel és társadalmi felelősségvállalással rendelkezik.

- Munkájának eredményeit szakmai, és nem szakmai körök számára hatékonyan tudja kommunikálni magyar és idegen nyelven egyaránt.

- Építő kritikával képes hozzájárulni a saját és mások szakmai tevékenységéhez, eredményeihez.

d) autonómiája és felelőssége

- Kezdeményez, munkájáért személyes felelősséget vállal és gyakorol.

- Alkalmas a szakterülethez kapcsolódó erőforrás-menedzsment feladatainak ellátására.

- Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

- Vezetői szerepet tölthet be.

- Partneri szinten együttműködik az egészségügyi és szociális ellátórendszertagjaival.

- Felelősséget vállal saját és az általa vezetett team tevékenységéért.

- Felelősségének tudatában fejleszti saját tudását és felelősséget vállal a jövő szakdolgozóinak gyakorlati és elméleti tudásának fejlesztésében.

- Felelősséget vállal az emberi élet védelméért.

- Értékeli a team munkáját.

- Munkáját minden körülmények között, a munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági, biztonságtechnikai és munkaegészségügyi követelmények, mindenkori hatályos jogszabályi előírásait betartva, a személyiségi jogok figyelembevételével önállóan végzi.

8.1.2. Intenzív szakápolás specializáción továbbá az ápoló

a) tudása

- Ismeri az intenzív terápiás ellátásra szoruló kritikus állapotú beteg komplex szükségletei kielégítésének alapelveit.

- A specializációnak megfelelően komplex ismeretekkel rendelkezik a kritikus állapotok szervrendszeri sajátosságairól, azok egész szervezetet érintő összefüggés rendszeréről rövid-, közép- és hosszútávon.

- Komplex ismeretekkel rendelkezik a kritikus állapothoz vezető egyes betegségekről, azok diagnosztikájáról, valamint a betegségek terápiájáról, szakápolási és betegoktatási feladatairól.

- Ismeri a gyakori intenzív terápiás kórképek kezelési, gyógyszerelési irányelveit, a gyógyszerek adagolását, a terápiás és gyógyszeres beavatkozások lehetséges mellékhatásait.

- Ismeri az alap- és emeltszintű újraélesztés és a defibrilláció menetét.

b) képességei

- Képes a betegségek önálló menedzselésére, ezen belül részletes fizikális betegvizsgálat elvégzésére, kezelési terv önálló összeállítására, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elrendelésére és elemzésére, kritikus állapotú betegek esetében a közvetlen életveszély elhárítása céljából konzílium elrendelésére, valamint a terápia elrendelésére és kivitelezésére, szakápolási és betegoktatási feladatok ellátására.

- Az érvényes szakmai ajánlások és indikációk alapján képes szupra- vagy infraglottikus légútbiztosítás elvégzésére, illetve szükség esetén emelt szintű légútbiztosításra, továbbá meghatározott szintű procedurális szedálásra.

- A biztosított légút átjárhatóságának fenntartása keretében képes a légúti váladékleszívás, a mellkasi fizioterápia, emellett a légúti mintavétel elrendelésére és kivitelezésére.

- Képes non-invazív gépi lélegeztetésre, a légzés asszisztált támogatására vagy kontrollált pótlására, a lélegeztetési mód megválasztására, a lélegeztetett beteg megfigyelésére, ellátására, a lélegeztetésről történő leszoktatásra.

- Képes külső, transztorakális pacemaker kezelés megkezdésére, perifériás vénabiztosításra vagy intraosszeális kanülálás végzésére, artéria punkció és kanülálás kivitelezésére, indokolt esetben centrális véna kanül behelyezésére.

- Képes mellkas detenzionálásra, és hascsapolásra.

- Képes felügyelet mellett mellkascsapolás, valamint dialízis terápia kivitelezésére.

- Képes a transzfúziós terápiával kapcsolatos előkészítési és kivitelezési feladatok (vércsoport-meghatározás, biológiai próba, vérkészítmény beadása, betegmegfigyelés, szövődményekkel kapcsolatos sürgős beavatkozások, dokumentációs feladatok) ellátására, valamint a preoperatív-, postoperatív- és intraoperatív vérmentési technikák alkalmazására.

- Képes olyan invazív beavatkozások elvégzésére, mint a sebkimetszés, debridement, sebegyesítési eljárások alkalmazása, endotrachealis intubáció, defibrillációs terápia, cardioversio kivitelezése, ALS lebonyolítása.

- Képes a munkavégzés koordinálására.

8.1.3. Sürgősségi szakápolás specializáción továbbá az ápoló

a) tudása

- A specializációnak megfelelően komplex ismeretekkel rendelkezik a sürgősségi tünetegyüttesekről és a sürgősségi ellátásban előforduló további kórképekről, azok diagnosztikájáról, terápiájáról, szakápolási és betegoktatási feladatairól.

- Ismeri a triázs folyamatát, irányelveit.

- Tisztában van az allokatív, integratív és idő dependens ellátási formákkal, azokat képviseli, a betegutak szervezésében, mint irányelveket követi.

- Ismeri a sürgősségi kórképek gyógyszerelési irányelveit, a gyógyszerek adagolását és lehetséges mellékhatásait, meghatározott kompetencia mentén azokat alkalmazza.

- Ismeri az alap- és emeltszintű újraélesztés aktuális protokolljait, az előforduló hibaforrásokat, azok kiküszöbölési lehetőségeit.

- Tisztában van az érvényes szakmai protokollokkal, azokat rendszerszinten alkalmazza, betartja, illetve kompetenciájának megfelelően betartatja.

- Ismeri a prehospitális betegellátás jellegzetességeit és irányelveit, tisztában van a vonatkozó jogi és szabályozási hátérrel.

b) képességei

- Képes a pre- és intrahospitális sürgősségi ellátás területén a tünetcsoportok önálló menedzselésére, ezen belül elsődleges állapotfelmérésre, részletes fizikális betegvizsgálat eredményeinek értékelése után iránydiagnózis felállítására, kezelési terv önálló összeállítására, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elrendelésére és elemzésére.

- Képes progresszív, időablakos kórképek és kritikus állapot esetén konzílium kérésére, valamint az azonnali beavatkozást igénylő állapotok esetén kezelés megkezdésére és kivitelezésére, szakápolási és betegoktatási feladatok ellátására.

- Az érvényes szakmai ajánlások és indikációk alapján képes szupra- vagy infraglottikus légútbiztosítás elvégzésére, illetve szükség esetén további emelt szintű légútbiztosítási beavatkozásokra, továbbá procedurális szedálásra.

- A biztosított légút átjárhatóságának fenntartása keretében képes a légúti váladékleszívás, a mellkasi fizioterápia, emellett a légúti mintavétel elrendelésére és kivitelezésére.

- Képes invazív és non-invazív gépi lélegeztetésre, a légzés asszisztált támogatására vagy kontrollált pótlására, a lélegeztetési mód megválasztására, a lélegeztetett beteg megfigyelésére, ellátására, a lélegeztetésről történő leszoktatásra.

- Képes komplex kardiopulmonális reszuszcitáció végzésére és irányítására, hemodinamikailag instabil betegen kardioverzió kivitelezésére, külső, transztorakális pacemaker kezelés megkezdésére, perifériás vénabiztosításra vagy intraosszeális kanülálás végzésére, artéria punkció és kanülálás kivitelezésére, indokolt esetben centrális véna kanül behelyezésére.

- Képes mellkas detenzionálásra, thoracostomia elvégzésére, hascsapolásra, gyomormosásra, bélmosásra, végtagok és a gerinc immobilizálására, sebtoilette, sebkimetszés, sebzárás kivitelezésére.

- Képes a kliens fájdalmának csillapítására önálló pszichés vezetéssel, gyógyszeresen, fizikális módszerekkel, az optimális testhelyzet megválasztásával vagy elősegítésével (pozicionálással).

- Folyadékot, elektrolitot képes pótolni szájon át és intravénás úton.

- Képes irányelvek alapján a prehospitális sürgősségi ellátásban önállóan tevékenykedni és képes a prehospitális ellátó team vezetésére.

- Képes felügyelet mellett, sürgősségi indikációval mellkascsapolás, valamint dialízis terápia kivitelezésére.

- Képes a transzfúziós terápiával kapcsolatos előkészítési és kivitelezési feladatok (vércsoport-meghatározás, biológiai próba, vérkészítmény beadása, betegmegfigyelés, szövődményekkel kapcsolatos sürgős beavatkozások, dokumentációs feladatok) ellátására, valamint a preoperatív-, postoperatív- és intraoperatív vérmentési technikák alkalmazására.

- Képes a sürgősségi beavatkozásokat követő kórházi ellátási időszakra terápiás terv összeállítására, kivitelezésére, módosítására, ellenőrzésére.

- Képes a krónikus kórállapotok esetében a gyógyszeres terápia módosítására, kiegészítésére.

- Képes az intézeten belüli sürgősségi ellátás koordinálására, valamint a sürgősségi ellátás ismereteinek és képességeinek oktatására.

- Strukturáltan kommunikál.

8.1.4. Aneszteziológiai szakápolás specializáción továbbá az ápoló

a) tudása

- Ismeri műtéttípusonként külön a preoperatív vizsgálatokat és előkészítési feladatokat, ismeri az alkalmazott anesztéziai módszereket és teendőket műtéttípusonként, valamint a posztoperatív teendőket.

- Ismeri az anesztéziához használatos gyógyszerkészítményeket, a gyógyszerek adagolását és lehetséges mellékhatásait.

- A specializációnak megfelelően komplex ismeretekkel rendelkezik anesztéziát szükségessé tevő beavatkozások alapján, illetve a páciensek aktuális fizikális és pszichoszociális állapota, illetve krónikus megbetegedései alapján felmerülő kórfolyamatokról, az egyes betegségekről, azok diagnosztikájáról, valamint a betegségek terápiájáról, szakápolási és betegoktatási feladatairól.

b) képességei

- Képes orvosi szupervízió mellett önálló anesztézia (beleértve a locoregionál anesztéziai eljárásokat licence vizsga teljesítését követően) végzésére ASA I-II. típusú páciensek elektív műtétei esetén, ezen belül képes az ASA I-IV. típusú páciensek esetén részletes fizikális betegvizsgálat elvégzésére, a preoperatív betegvizsgálattal kapcsolatos előkészítési feladatok és rizikófelmérés kivitelezésére, kezelési terv önálló összeállítására, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elrendelésére és elemzésére, valamint szakápolási és betegoktatási feladatok elvégzésére.

- Képes önállóan megválasztani elektív műtéteknél az ASA I-II. típusú páciensek esetén az anesztézia módszereit és az anesztézia során alkalmazott gyógyszerkészítményeket, valamint képes azokat önállóan alkalmazni.

- Az érvényes szakmai ajánlások és indikációk alapján képes szupra- vagy infraglottikus légútbiztosítás elvégzésére, illetve szükség esetén emelt szintű légútbiztosításra, továbbá meghatározott szintű procedurális szedálásra.

- A biztosított légút átjárhatóságának fenntartása keretében képes a légúti váladékleszívás, a mellkasi fizioterápia, emellett a légúti mintavétel elrendelésére és kivitelezésére.

- Képes non-invazív gépi lélegeztetésre, a légzés asszisztált támogatására vagy kontrollált pótlására, a lélegeztetési mód megválasztására, a lélegeztetett beteg megfigyelésére, ellátására

- Képes külső, transztorakális pacemaker kezelés megkezdésére, perifériás vénabiztosításra vagy intraosszeális kanülálás végzésére, artéria punkció és kanülálás kivitelezésére, indokolt esetben centrális véna kanül behelyezésére (licence vizsga teljesítését követően).

- Képes mellkas detenzionálásra.

- Képes többek között olyan invazív beavatkozások elvégzésére, mint a bronchofiberoszkópos segítség igénybevételével történő intubáció, defibrillációs terápia, haemodinamikailag instabil páciens esetén cardioversio, külső, transztorakális pacemaker terápia kivitelezése, ALS lebonyolítása.

- Képesa licence vizsga teljesítését követően transzfúziós terápiával kapcsolatos feladatok ellátására.

- Képes vérmentési technikák alkalmazására.

- Képes a munkavégzés koordinálására, valamint a szakterületével kapcsolatos ismeretek és képességek oktatására.

8.1.5. Geriátriai szakápolás specializáción továbbá az ápoló

a) tudása

- A specializációnak megfelelően komplex ismeretekkel rendelkezik az egyes betegségekről, azok diagnosztikájáról, valamint a betegségek terápiájáról, szakápolási és betegoktatási feladatairól.

- Ismeri a gyakori akut és krónikus geriátriai kórképek gyógyszerelési irányelveit, a gyógyszerek adagolását és lehetséges mellékhatásait.

- Korszerű ismeretekkel rendelkezik a geriátriai betegek speciális ápolási és rehabilitációs igényeiről, az életvégi gondozásról és hospice ellátásról.

b) képességei

- Képes a közösségi ápolást végző praxisban önálló munkavégzésre, a geriátriai krónikus megbetegedések (pl. hypertonia, diabetes mellitus, hyperlipidaemia) önálló menedzselésére, ezen belül részletes fizikális betegvizsgálat elvégzésére, iránydiagnózis felállítására, kezelési terv önálló összeállítására, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elrendelésére és elemzésére, konzílium elrendelésére, valamint a terápia elrendelésére és kivitelezésére, szakápolási és betegoktatási feladatok ellátására.

- Képes az idősek életkorának megfelelő prevenciós vizsgálatok elvégzésére, képes akut történések elsődleges ellátását követően szakambulanciára utalni a beteget, valamint védőoltások elrendelésére és felírására.

- Képes komplex rehabilitációs (dietoterápiás, fizioterápiás, pszichés, szociális) tervek összeállítására, továbbá képes a haldokló betegek megfelelő hospice ellátásának koordinálására.

- Képes a munkavégzés koordinálására, valamint a szakterületével kapcsolatos ismeretek és képességek oktatására.

8.1.6. Közösségi szakápolás specializáción továbbá az ápoló

a) tudása

- A specializációnak megfelelően komplex ismeretekkel rendelkezik az egyes betegségekről, azok diagnosztikájáról, valamint a betegségek terápiájáról, szakápolási és betegoktatási feladatairól.

- Ismeri felnőtt betegek esetén a gyakori akut- és krónikus megbetegedések gyógyszerelési irányelveit, a gyógyszerek adagolását és lehetséges mellékhatásait.

- Korszerű ismeretekkel rendelkezik az egyének, családok és nagyobb közösségek egészségnevelési és egészségfejlesztési feladataival kapcsolatosan.

b) képességei

- Képes a közösségi ápolást végző praxisban önálló munkavégzésre, a felnőtteket érintő megbetegedések (pl. hypertonia, diabetes mellitus, hyperlipidaemia) önálló menedzselésére, ezen belül részletes fizikális betegvizsgálat elvégzésére, iránydiagnózis felállítására, kezelési terv önálló összeállítására, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elrendelésére és elemzésére, konzílium elrendelésére, valamint a terápia elrendelésére és kivitelezésére, szakápolási és betegoktatási feladatok ellátására.

- Képes a betegcsoport életkorának megfelelő prevenciós vizsgálatok elvégzésére, képes akut történések elsődleges ellátását követően szakambulanciára utalni a beteget, valamint védőoltások elrendelésére és felírására.

- Képes komplex rehabilitációs (dietoterápiás, fizioterápiás, pszichés, szociális) tervek összeállítására.

- Képes egyéni egészségtervet készíteni, egészség-tanácsadást végezni.

- Képes komplex egészségfejlesztési projektek, anyagok kidolgozására és végrehajtására, valamint az általa ellátottak egészségi állapotának folyamatos monitorizálására.

- Képes rizikófaktorok azonosítására, életmódváltoztatás ösztönzésére, szűrések kivitelezésére.

- Képes a munkavégzés koordinálására, valamint a szakterületével kapcsolatos ismeretek és képességek oktatására.

8.1.7. Perioperatív szakápolás specializáción továbbá az ápoló

a) tudása

- Ismeri műtéttípusonként az alkalmazott műtéttechnikai módszereket, eszközöket és az operáció menetét és a műtét utáni teendőket.

- Ismeri a sebzések típusait, a sebgyógyulás folyamatát, a korszerű sebegyesítési eljárásokat.

- A specializációnak megfelelően komplex ismeretekkel rendelkezik az egyes betegségekről, azok diagnosztikájáról, valamint a betegségek terápiájáról, szakápolási és betegoktatási feladatairól.

- Ismeri a műtétek során, valamint a sebellátásban alkalmazott gyógyszerkészítmények alkalmazási irányelveit, a gyógyszerek adagolását és lehetséges mellékhatásait.

- Ismeri a perioperatív ellátás lehetséges komplikációit, azok jeleit, diagnosztikájának módjait, valamint elhárításának, megoldásának lehetőségeit.

b) képességei

- Képes részletes fizikális betegvizsgálat elvégzésére, kezelési terv önálló összeállítására, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elrendelésére és elemzésére, gyógyszeres terápia elrendelésére, valamint szakápolási és betegoktatási feladatok elvégzésére.

- Képes a különböző műtétek során első asszisztensi feladatok elvégzésére, képes olyan invazív beavatkozások elvégzésére, mint például szövetek szétválasztása, összevarrása, kapcsozása, szövetragasztó alkalmazása, laparoszkópiás trocar-ok behelyezése és eltávolítása, draincsövek behelyezése és eltávolítása, a fascián kívüli sebek bezárása, végtagi vénák preparálása, sebkimetszés, debridement és sebek kezelése.

- Képes a műtői munkaszervezési feladatokat ellátni és biztosítani a műtők optimális kihasználását.

- Képes a műtétek során, valamint a sebellátásban alkalmazott gyógyszerkészítmények elrendelésére.

- Képes a munkavégzés koordinálására, valamint a szakterületével kapcsolatos ismeretek és képességek oktatására.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- alapozó egészségtudományok 8-10 kredit;

- alkalmazott egészségtudományok 11-13 kredit;

- ápolástudományok 4-6 kredit;

- egészségügyi menedzsment 2-4 kredit;

- gyógyszertudományok 5-7 kredit.

9.1.2. A specializáció tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya: A választható specializációk kreditaránya 45-55 kredit.

a) aneszteziológiai szakápoló:

- alkalmazott egészségtudományok (6-8 kredit),

- elméleti és klinikai orvostudományok (9-12 kredit),

- aneszteziológiai szakápolástani ismeretek (30-35 kredit).

b) geriátriai szakápoló:

- alkalmazott egészségtudományok (6-8 kredit),

- elméleti és klinikai orvostudományok (9-12 kredit),

- geriátriai szakápolástani ismeretek (30-35 kredit);

c) intenzív szakápoló:

- alkalmazott egészségtudományok (6-8 kredit),

- elméleti és klinikai orvostudományok (9-12 kredit),

- intenzív szakápolástani ismeretek (30-35 kredit);

d) közösségi szakápoló

- alkalmazott egészségtudományok (6-8 kredit),

- elméleti és klinikai orvostudományok (9-12 kredit),

- közösségi szakápolástani ismeretek (300-35 kredit);

e) perioperatív szakápoló

- alkalmazott egészségtudományok (6-8 kredit),

- elméleti és klinikai orvostudományok (9-12 kredit),

- perioperatív szakápolástani ismeretek (30-35 kredit);

f) sürgősségi szakápoló

- alkalmazott egészségtudományok (6-8 kredit),

- elméleti és klinikai orvostudományok (9-12 kredit),

- sürgősségi szakápolástani ismeretek (30-35 kredit).

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározott külső szakmai gyakorlóhelyen végzett, legalább hat hét időtartamú komplex, irányított szakmai gyakorlat.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 20 kredit korszerű ápolástudományi ismeretekből, amelyet a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszereznie."

8. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet VIII. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 65/A. alcímmel egészül ki:

"65/A. SZAKVÉDŐNŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: szakvédőnő (Health Visitor)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

- szakképzettség: okleveles szakvédőnő

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Advanced Health Visitor

- választható specializációk: kórházi szakvédőnő, területi szakvédőnő, ifjúsági szakvédőnő, család- és nővédelmi szakvédőnő

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakiránya,

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a kórházi szakvédőnő specializáció esetén az ápolás- és betegellátás alapképzési szak szülésznő szakiránya.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 3 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 723/0913

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja a védőnők felkészítése a szakvédőnői feladatok különböző színterű ellátására, akik képessé válnak arra, hogy kiterjesztett kompetenciakörrel vehessenek részt az egészségügyi alap-, és szakellátás megelőzési, gondozási, egészségfejlesztési, valamint a mentálhigiénés feladatok ellátásában, a közoktatási intézmények egészségfejlesztési prevenciós munkájának támogatásában. Felkészültek tanulmányai doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A szakvédőnő

a) tudása

- Érti, a különböző tudásszinttel és egyéni szocio-kultúrális vonásokkal rendelkező gondozottjai számára képes átadni az egészséges fejlődéshez szükséges folyamatokat az akut és krónikus megbetegedések kezelési elveit, illetve azok naprakész megelőzési lehetőségeit.

- Korszerű jogi ismeretekkel rendelkezik.

- Korszerű kommunikációs, vezetői és menedzsment ismeretekkel rendelkezik.

- Magas szintű kutatás-módszertani és biostatisztikai ismeretekkel rendelkezik.

- Ismeri az egyénnel és csoporttal kapcsolatos egészségfejlesztési és betegoktatási feladatokat és irányelveket.

- Ismeri az egészségügyi ellátás során felmerülő etikai problémákat és az azokkal kapcsolatos feladatokat.

- Ismeri a motivációs interjú vezetésének módszereit.

- Korszerű ismeretekkel rendelkezik a pszichoszomatikus betegségekkel, tünetekkel kapcsolatban.

- Korszerű stresszkezelési módszerekkel rendelkezik.

- Ismeri az egyénnel és csoporttal kapcsolatos egészségfejlesztési és kliensoktatási feladatokat és irányelveket.

- Ismeri a perinatális időszak pszichológiáját és pszichés problémáit, képes azok felismerésére, megelőzésére és a védőnői kompetenciáknak megfelelő ellátására.

- Ismeri az interkulturális kommunikáció jellegzetességeit.

- Ismeri az érzékszervi problémákkal küzdő, értelmileg akadályozott, mozgásszervi problémákkal küzdő személyekkel alkalmazható hatékony kommunikációs eszközöket, lehetőségeket.

- Ismeri a gyermekekkel alkalmazható hatékony kommunikációs eszközöket, lehetőségeket, annak jogi vonatkozásait.

- Ismeri a tanulási zavarral, beszédfejlődési zavarral küzdő személyekkel alkalmazható hatékony kommunikációs eszközöket, lehetőségeket.

- Ismeri a kollégáival, vezetőivel, társszakmák képviselőivel alkalmazható korrekt szakmai kommunikációt.

b) képességei

- Képes az egészséget károsító tényezőket felismerni, az élettani és kóros működések egymástól való elkülönítésére, kompetencia szintjének megfelelő lépéseket vagy javaslatot tenni a megoldásra.

- Képes gyakorlati munkája során alkalmazni ismereteit a jellegzetes fejlődési eltérések, elváltozások kapcsán.

- Képes ezen alapok tükrében megérteni a gyermekek és családok gondozása során a klinikum, a diagnosztika és a terápia összefüggéseit és mindezek ismeretében képes szakterületének megfelelően szakdolgozói feladatainak ellátására.

- Képes alkalmazni az életkornak megfelelő szűrővizsgálatok elemeit és képes a vizsgálati eredményeket megfelelően értékelni, a prioritásokat meghatározni és azt szakmai és nem szakmai környezetben egyaránt hatékonyan kommunikálni.

- Menedzsment ismeretei, vezetői készségei és jogi ismeretei birtokában képes a szakdolgozók és szervezeti egységek irányítására, szervezésére.

- Képes egészségfejlesztési programokat kidolgozni és a lebonyolításukat koordinálni, valamint képes az ellátás során felmerülő etikai problémák megfelelő kezelésére.

- Képes a praxisközösségekkel vagy szakmai teamekkel való magas szintű együttműködésre, kommunikációra, munkaszervezésre, a praxisközösségek munkájának értékelésére, fejlesztésére.

- Képes a családok és az egyének helyzetének, erőforrásainak és nem patológiás szintű működési zavarainak feltárására, differenciált, rendszerszemléletű, a társadalmi és kulturális kontextust figyelembe vevő leírására.

- Képes motivációs interjú vezetésére.

- Képes hatékonyan együttműködni a nemzetiségi csoportokkal, kiemelten a roma népcsoporttal, illetve a szegregátumokban élőkkel.

- Képes a kríziseket (normatív, akcidentális) felismerni, segítséget nyújtani azok

megoldásában mind gyermekek, mind felnőttek esetében.

- Ismeri a mentális ellátórendszer felépítését (gyermek és felnőttkorban egyaránt), így képes a mentális problémákkal küzdőket a megfelelő ellátókhoz irányítani.

- Képes a perinatális pszichés problémákkal kapcsolatban korrekt felvilágosítást nyújtani, felmérni azok rizikóját és felismerni azokat és megfelelő ellátásban részesíteni a problémától szenvedőket kompetenciahatárainak megtartásával.

- Képes krízishelyzetben lévő szülőkkel, családtagokkal való magas szintű hatékony kommunikációra és támogatásukra.

- Képes a krízisben lévő személyek helyzetének pontos azonosítására.

- Képes a munkatársak konfliktushelyzetének felismerésére, törekszik annak hatékony megoldására.

- Képes tudományos ismeretek és eredmények magas fokú, hatékony kommunikációjára, prezentációjára és képviseletére szakmai és nem szakmai közegben.

- Képes különböző nehézségekkel, fogyatékossággal küzdők kommunikációs nehézségeit kezelni és hatékony kommunikációt folytatni.

- Képes kollégáival, vezetőivel és a társszakmák képviselőivel hatékony kommunikációra.

- Képes az interkulturális kommunikációra.

- Hatékonyan képes együttműködni a civil szervezetekkel, a többszörösen hátrányos helyzetben élő csoportok érdekvédelmi szervezeteivel.

c) attitűdje

- Munkáját az emberi élet védelmét középpontba állítva végzi, korrekt szakmai magatartás jellemzi.

- Elkötelezett a védőnőkre vonatkozó munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartásában és betartatásában.

- A szakmai kihívásokra relevánsan reagál.

- Törekszik és fontosnak tartja az ismeretek szakszerű átadását.

- Holisztikus, reflektív szemlélettel rendelkezik.

- Szociokulturális érzékenységgel és társadalmi felelősségvállalással rendelkezik.

- Munkájának eredményeit szakmai és nem szakmai körök számára hatékonyan tudja kommunikálni magyar és idegen nyelven egyaránt.

- Építő kritikával képes hozzájárulni a saját és mások szakmai tevékenységéhez, eredményeihez.

- Kommunikációját egyénekkel és közösségekkel egyaránt empátia, motiváció, felelősség, hatja át.

- Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

- Vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek szakterülete sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.

- Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.

- Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.

- Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására.

- Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.

- Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.

- Szakterülete legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári, műveltségi elemeket.

- Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.

- Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.

- Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.

- Képes az előítélet-mentes együttműködésre krízisben érintett csoportok, egyének probléma kezelése kapcsán.

d) autonómiája és felelőssége

- Kezdeményez, munkájáért személyes felelősséget vállal és gyakorol.

- Alkalmas a szakterülethez kapcsolódó erőforrás-menedzsment feladatainak ellátására.

- Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

- Vezetői szerepet tölthet be.

- Partneri szinten együttműködik az egészségügyi, szociális, és a nevelési-oktatási intézményrendszer tagjaival.

- Felelősséget vállal saját és az általa vezetett team tevékenységéért.

- Felelősségének tudatában fejleszti saját tudását és felelősséget vállal a jövő szakdolgozóinak gyakorlati és elméleti tudásának fejlesztésében.

- Felelősséget vállal az emberi élet védelméért.

- Munkáját minden körülmények között, a munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági, biztonságtechnikai és munkaegészségügyi követelmények, mindenkori hatályos jogszabályi előírásait betartva, a személyiségi jogok figyelembevételével önállóan végzi.

- Önállóan tervezi meg és végzi tevékenységeit, képes közösségi diagnózis felállítására, ez alapján hatékony intervenció tervezésére.

- Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

- Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontexusban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.

A kórházi szakvédőnő specializáción továbbá:

a) tudása

- Ismeri a koraszülöttek és kis súlyú újszülöttek táplálásával, kapcsolatos feladatokat.

- Ismeri a speciális gondoskodást igénylő újszülöttek, csecsemők és gyermekek táplálásának módszereit.

- Ismeri a korszerű, szoptatástámogató eszközöket.

- Részletesen ismeri a koraszülés okait, nemzetközi és hazai statisztikáit.

- Ismeri az esetmegbeszélő csoportok vezetésének módszertanát.

- Ismeri a perinatális veszteségek speciális gyászjelenségeit.

- Ismeri azokat a támogató és önsegítő csoportokat, melyek a koraszülés, vetélés, magzati veszteség, halvaszülés után, a perinatális gyász feldolgozásában támogatja a szülőket.

- Ismeri a vetélések, halvaszülések és egészségügyi indikáció miatti terhesség megszakítások fő okait, statisztikai mutatóit.

- Ismeri az egészségügyi indikáció miatti terhesség-megszakítással kapcsolatos dokumentációt.

- Ismeri a leggyakoribb újszülöttkori kórképeket, azok előfordulási gyakoriságát, megelőzésük és kezelésük lehetőségeit.

- Elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik az újszülött újraélesztésben és sürgősségi ellátásban.

- Korai hazaadással kapcsolatos adminisztrációs feladatokat ismeri.

- Rendelkezik érzékszervi szűréssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekkel (hallás-, látásszűrés).

- Ismeri a vércukormérés lépéseit, illetve a nem megfelelő vércukorszint miatti lehetséges kezeléseket.

- Ismeri az anyagcsereszűrések gyakorlati kivitelezését.

- Ismeri az újszülöttek szülőszobai ellátásának korszerű lehetőségeit.

- Ismeri az esetleg zavart szenvedő élettani adaptációs folyamatok elhárításának azonnali lehetőségeit.

- Ismeri az újszülött-újraélesztés folyamatát és kompetenciafüggő lehetőségeit.

- Ismeri a váratlanul kialakult szülőszobai/intézeten kívüli vészhelyzetek ellátását követő teendőket.

- Ismeri a vészhelyzetek kapcsán kialakuló pszichés tünetek, állapotok támogatásának lehetőségeit.

- Ismeri a hazaadott újszülöttek neonatológiai sürgősségi kockázati tényezőit.

- Ismeri a koraszülöttek adaptációjával, sürgősségi ellátásával kapcsolatos szempontrendszereket.

- Ismeri a koraszülöttek vészhelyzeteinek ellátásával kapcsolatos teendőket, különös tekintettel a korábban igen kis súllyal születettek és gyakran csak több hónapos korban hazakerülők csoportjára.

- Ismeri a neonatológiai sürgősségi ellátás teljes rendszerét, a neonatológiai utógondozást.

- Ismeri a neurohabilitáció és korai fejlesztés komplex lehetőségeit.

- Ismeri a speciális élethelyzetből adódó szülő-kapcsolati csoportdinamikai alapelveket, alapjelenségeket, működést.

- Ismeri a különféle speciális élethelyzetek mentálhigiénés jellemzőit, támogató rendszereit.

- Ismeri a normatív és paranormatív krízis jellemzőit, az alkalmazható krízisintervenció elemeit.

- Ismeri a gyermekpopulációval kapcsolatos gyász- és válságkezelés módszereit.

- Elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a csecsemő- és gyermek-újraélesztésben és sürgősségi ellátásban.

- Ismeri a beteg csecsemők és gyermek gondozása során felmerülő ápolási műveleteket.

- Ismeri a sürgősségi gyerekellátás teljes rendszerét és gyermek-utógondozás koragyermekkori szűrés és fejlesztés komplex lehetőségeit.

b) képességei

- Felismeri a különleges gondoskodást igénylő újszülötteket és képes anyatejes táplálásuk elősegítésére.

- Képes alkalmazni a szoptatástámogató eszközöket különleges gondoskodást igénylő újszülöttek, csecsemők és kisdedek esetében is.

- Képes felismerni a kockázatos korai hazaadás szempontjából rizikócsoportba tartozó újszülötteket és szüleiket (egészségügyi és szociális ok felismerése egyaránt). Képes az újszülött újraélesztést helyesen kivitelezni, továbbá képes szülő edukációra ebben a témában.

- Képes az anyákat megtanítani az involúció és újszülött adaptáció kóros folyamatainak korai felismerésére.

- Képes team munkában dolgozni a koraszülöttek, újszülöttek, gyermekágyas anyák gondozása kapcsán.

- Képes a koraszülötteknél és újszülötteknél alkalmazott bőr-bőr kontaktus rövid és hosszú távú élettani és pszichés jelentőségét a társszakmák képviselőivel és a szülőkkel megértetni, elfogadtatni.

- Képes az esetleg váratlanul félresikló élettani adaptációs folyamatok elhárítására.

- Képes a váratlanul kialakult intézeten kívüli vészhelyzetek ellátását követő elsősegélynyújtására.

- Képes az anyagcsereszűréshez szükséges vérminta gyűjtésére.

- Képes az újszülöttek objektív hallásszűrésének elvégzésére.

- Képes a vészhelyzetek pszichés vezetésére.

- Képes a koraszülöttek vészhelyzeteinek ellátásával kapcsolatos koordinációs funkciók ellátására és gyakran csak több hónapos korban hazakerülők csoportjában a neonatológiai utógondozási feladatokra.

- Képes a neurohabilitációs és korai fejlesztés komplex lehetőségeivel kapcsolatos szülőedukációra.

- Képes az anyák pszichés támogatására perinatális veszteség, illetve koraszülés kapcsán.

- Képes a beteg gyermek ápolási feladatainak elvégzésére, az ezekhez kapcsolódó szülőedukáció tartására és annak szakmaközi koordinálására.

- Képes a beteg gyermek gondozási feladatainak elvégzésére, az ezekhez kapcsolódó szülőedukáció tartására és annak szakmaközi koordinálására.

- Képes az újszülöttek, csecsemők és gyermekek vércukorszint mérésére és értékelésére.

- Képes az újszülöttek, csecsemők és gyermekek táplálását szabályozni kóros vércukorszint alapján.

- Hatékony gyakorlati együttműködésre képes a krízisben lévő családokkal foglalkozó egyéb tudományágak és segítő szakmák képviselőivel.

- Képes esetmegbeszélő csoportot szervezni és vezetni.

- Képes alkalmazni a gyermekpopulációval kapcsolatos gyász- és válságkezelés módszereit.

- Képes a gyermekellátási sürgősségi veszélyhelyzeteket felismerni és kompetencia határain belül elhárítani.

A területi szakvédőnői specializáción továbbá

a) tudása

- Ismeri a korai hazaadást követően az újszülött ellátás lépéseit, a koraszülöttek otthongondozási feladatait, valamint ezen újszülöttek komplex szükségletei kielégítésének alapelveit.

- A specializációnak megfelelően komplex ismeretekkel rendelkezik a fertőző és nem fertőző betegségek korai szűrési rendszeréről rövid-, közép- és hosszútávon, valamint ismeri a gyerekek szűrési protokolljának legkorszerűbb eszközeit.

- Komplex ismeretekkel rendelkezik a gyerekek eltérő fejlődéséről, azok diagnosztikájáról, valamint az egyes állapotok terápiájáról, fejlesztéséről.

- Komplex ismeretekkel rendelkezik a korszerű szoptatást támogató módszerekről, technikákról (pl. szuggesztív technika) és eszközökről.

- Komplex ismeretei vannak a gyermekkorban előforduló kórképekről, az intervenció lépéseiről, irányelveiről, a terápiához való hozzájutás módjáról.

- Komplex ismeretekkel rendelkeznek a gyermekgyógyászati szubspecialitások (pulmonológia kardiológia, gasztroenterológia, nephrológia, endokrinológia, ortopédia, allergológia, neurológia, pszichiátria) által ellátott krónikus betegségek alapellátási szintű gondozási feladatairól. Részletesen ismeri a kora gyermekkorban előforduló regulációs zavarokat.

- Ismeri a koragyermekkori ellátórendszert, a különböző szegmensek között létrejövő, illetve létrehozható kapcsolódásokat.

- Kulcsszemélyként tájékozott a szűrés, jelzés, diagnosztizálás, az ellátások, juttatások, szolgáltatások rendszeréről, szereplőiről.

- Tájékozott a különböző ágazati irányítás alá tartozó rendszerekben, a szabályozott kliensútról vagy a nem szabályozott bekerülési lehetőségekről.

- Ismeri a többi szakember munkáját, kompetenciáját, az ellátórendszer működését, az ott fellelhető szolgáltatások választékát.

- Részletesen ismeri a felnőttkori népegészségügyi problémákat, megbetegedéseket, azok nemzetközi és hazai mutatószámait.

- Ismeri a felnőttkori szűrővizsgálatokat.

- Ismeri a népbetegségek hatékony intervenciós lehetőségeit.

- Ismeri a dohányzásról és az addikciókról való leszokástámogatás intézményrendszerét, segítő szakembereit.

- Ismeri a mentális betegségek (gyermek és felnőtt korban) szűrésére alkalmas eszközöket, azok használatát, valamint a mentális ellátórendszert.

b) képességei

- Képes az újszülöttek és csecsemők komplex szükségleteinek kielégítésére, valamint a gyermekkorban előforduló állapotok, betegségek önálló menedzselésére, ezen belül részletes szűrővizsgálatok elvégzésére, egyénre szabott gondozási terv önálló összeállítására, laboratóriumi és orvos-diagnosztikai vizsgálatok elemzésére, valamint az elrendelt fejlesztés nyomon követésére, azzal kapcsolatos tanácsadásra.

- Az érvényes szakmai ajánlások és irányelvek alapján a csecsemők és gyermekek számára megfelelő diagnosztizáló és fejlesztő szakember kiválasztására.

- Szükség esetén a korai hazaadást követően kompetenciájának megfelelő szinten képes az újszülött sürgősségi ellátására a szakszemélyzet megérkezéséig.

- Képes a korszerű szűrővizsgálatok önálló ellátására, majd azt követően az ellátást igénylő terület meghatározására.

- Képes alkalmazni a szoptatástámogató módszereket, technikákat és eszközöket, speciális gondozást igénylő újszülöttek esetében is.

- Képes a koragyermekkori intervenció során a gyermekeket és családjaikat érintő preventív szemléletre, kifejezetten a speciális szükségletű csoportokra nézve (különleges bánásmódot igénylő, valamint hátrányos helyzetű gyermekek csoportja).

- Képes a különböző támogató rendszerek együttműködésének összehangolására, a szülőknek, mint partnereknek a bevonására az egyénre szabott szolgáltatási rendszerbe.

- Képes interdiszciplináris teammunka keretében való együttműködésre, a szolgáltatások koordinációjával a különböző szakterületen dolgozó szakemberek együtt gondolkodásának támogatására.

- Képes a gyermekgyógyászati szubspecialitások (pulmonológia kardiológia, gasztroenterológia, nephrológia, endokrinológia, ortopédia, allergológia, neurológia, pszichiátria) által ellátott krónikus betegségek alapellátási szintű gondozási feladatainak áttekintésére és szükség esetén támogatására.

- Képes támogatni a családokat a különböző szakellátókkal való kapcsolatfelvételben, kapcsolattartásban, információkkal, magyarázatokkal látja el őket, annak érdekében, hogy megismerjék a szolgáltatási jogosultságukat és eligazodjanak a rendszerben.

- Kulcsszemélyként képes konzultálni a szakellátókkal, a megfelelő beavatkozás biztosítása érdekében.

- Képes erősíteni és bátorítani a családokat, hogy partnerként tudjanak más szakemberekkel együtt dolgozni.

- Képes a koragyermekkori regulációs zavarok felismerésére.

- Képes egyéni egészségtervet készíteni, egészség-tanácsadást végezni.

- Képes komplex egészségfejlesztési projektek, anyagok kidolgozására és végrehajtására, valamint az általa ellátottak egészségi állapotának folyamatos monitorizálására.

- Képes rizikófaktorok azonosítására, életmód változtatás ösztönzésére, szűrések kivitelezésére.

- Képes a leszokás-támogatás folyamatát konzultációkon keresztül vezetni, a haladást értékelni a felnőtt populációban.

- Képes a védőnői kompetenciakörbe tartozó mentális betegségek szűrésére megfelelő szűrőeszközök használatával.

Az ifjúsági szakvédőnő specializáción továbbá

a) tudása

- Ismeri az iskolások egészségi állapotának és egészségmagatartásának jellemzőit, a serdülők egészségmagatartással kapcsolatos attitűdjeit, a legfőbb intervenciós megoldásokat az egészségük fejlesztése érdekében.

- Ismeri a szakterületre jellemző speciális egészségfelmérések kivitelezésének módszertanát, a helyi egészségfejlesztési szükségletek feltárásának lépéseit, ezek tükrében határoz az egészségfejlesztés irányvonaláról, megszervezéséről, végrehajtásáról.

- Ismeri, alkalmazza az egészségfejlesztés etikai kódexét.

- Ismeri a komplex szemléletű, teljes körű iskolai egészségfejlesztés (TIE) alapelveit, eszköztárát és célterületeit.

- Ismeri a gyermekpszichiátriai betegségek és gyermekkori mentális zavarok korai felismerésére és intervenciójára vonatkozó irányelveket, a hazai és nemzetközi kutatások elméletét és módszertanát.

- Részletesen ismeri a gyermek és serdülőkori evészavarok, formáit, tünettanát, a beavatkozás lehetőségeit.

- Ismeri a fokozott lelki egészségkockázatok korai észlelését segítő eszközöket.

- Ismeri a speciális mentálhigiénés támogatási lehetőségeket a korosztályra adaptálva, a mentálhigiénés segítő kapcsolat módszertanát (nondirektivitás, krízisintervenció).

- Ismeri a hatékony egészségkommunikáció eszközeit, a szülőkkel, szakemberekkel folytatott hatékony kommunikáció gyakorlatát.

- Ismeri a modern multimédiás oktatás módjait és eszköztárát, a közösségi média szerepét az egészségfejlesztésben, az oktatásban szerepet játszó szoftverek alapvető alkalmazását.

- Ismeri a kortársoktatás egészségfejlesztésben betöltött szerepét, a kortársképzés elméletét és módszertani alapjait, továbbá ismeri a szülői támogató, és önsegítő csoportok hatékonyságát.

- Részletesen ismeri az addikciók okait, megjelenési formáit, tüneteit, a prevenció és intervenció lehetőségeit, az addikciók elleni hatékony cselekvési tervet és módszereket, különös tekintettel a dohányzás-leszokás támogatás és motivációs interjúk alkalmazásának módszerét.

- Ismeri a pszichoszomatikus betegségek természetét, a beavatkozás lehetőségeit.

- Ismeri a deviáns magatartási formákat, felismeri a "cry for help" jelzéseket.

- Ismeri a lelki egészségvédő és személyiség erősítő beavatkozások formáit és képes gyakorlatban való alkalmazásukra (relaxációs technikák, életvezetési tanácsadás, esetmegbeszélés, tematikus csoportok).

- Ismeri az iskolás korosztály mentálhigiénés nehézségeit és a mentálhigiénés támogatórendszereket.

- Ismeri az aktív és passzív relaxációs technikákat, a stressz-kezelés hatékony módszereit.

b) képességei

- Képes a komplex szemléletű teljes körű iskolai egészségfejlesztés (TIE) programjának tervezésében és kivitelezésében, értékelésében szerepet vállalni.

- Képes a fokozott lelki egészségkockázatok korai észlelését segítő eszközök alkalmazására.

- Képes közösségi diagnózis felállítására, ez alapján hatékony intervenció megszervezésére és irányítására, önállóan előadásanyagok magas szintű fejlesztésére és előadására.

- Képes a krízishelyzetben lévő személyek helyzetének pontos azonosítására.

- Képes hatékonyan integrálni az egészségfejlesztésben az új módszereket (közösségi média, szoftverek, oktatási segédeszközök).

- Képes a hatékony egészségkommunikációra az ifjúság körében, továbbá képes a szülőkkel, szakemberekkel hatékonyan kommunikálni.

- Képes a sürgősségi ellátás szakszerű megkezdésére.

- Képes a leszokás-támogatás folyamatát konzultációkon keresztül vezetni, a haladást értékelni.

- Krízisben lévő személynél képes alkalmazni a segítő beszélgetést.

- Képes a krónikus beteg, eltérő fejlődésű 6-18 éves gyermekek intervenciójára, speciális gondozására, elfogadható körülmények és életvitel kialakításában történő segítségnyújtásra és a speciális szolgáltatások igénybevételéhez korrekt szakmai tájékoztatás nyújtására.

- Képes a stressz helyzetek felismerésére, hatékony stresszkezelésre, relaxációs technikák alkalmazására.

A család- és nővédelmi szakvédőnői specializáción továbbá

a) tudás

- Rálátással bír a család és ifjúsági egészségfejlesztés szabályozói rendszerére.

- Átfogóan ismeri az optimális családtervezés, családi életre nevelés, családvédelmi tanácsadás, a pszichoszexuális fejlődés, alapvető tényeit, irányait és tartalmát.

- Részletesen ismeri a női egészségvédelem életkori szakaszai szerinti egészségfejlesztési feladatokat, gondozási formákat, a női egészségvédelem szempontjából alkalmazandó korszerű módszereket, szűrővizsgálatokat.

- Ismeri a nők és férfiak egészségmagatartásnak legfontosabb jellemzőit, egészséges életmód felmérésre szolgáló standardizált mérőeszközöket, az egészségben leginkább (nemzetközi és hazai tendenciák alapján jellemző) bekövetkező változások probléma-megoldási módszereit.

- Részletesen ismeri a férfiak egészségfejlesztésének irányvonalait, az ellátás rendszerét, benne a szakemberek szerepét, egészségvédelem szempontjából alkalmazandó szűrővizsgálatokat.

- Speciális ismeretei vannak a férfiak és a nők esetében a személyre szóló fogamzásgátlási módszerek alkalmazásának szabályairól, lehetőségeiről, a módszerekkel szembeni követelményekről.

- Részletesen ismeri a férfi és a női meddőség leggyakoribb okait, kivizsgálásuk, kezelésük lehetőségeit.

- Ismeri a családi és szexuális élet egészségi feltételeit.

- Részletesen ismeri a hazai és nemzetközi családi életre nevelés és szexuális nevelés dokumentumait (Egészségügyi Világszervezetnek a szexuális nevelésre vonatkozó irányelve, a családi életre nevelés kerettanterve).

- Ismeri a pszichoszexuális edukáció módszertanát.

- Részletekbe menően ismeri a Családvédelmi Szolgálat működését, feladatait, hatáskörét, kompetenciáit, a tanácsadás lehetséges irányvonalait, annak jogi szabályozását. A terhességmegszakítás módjait, korai és késői szövődményeit.

- Részleteiben ismeri az örökbeadás, örökbefogadás feltételeit, lebonyolítását, folyamatát és annak jogszabályi hátterét.

- Ismeri a szexuális úton terjedő betegségek prevenciójának korszerű módszereit, a veszélyeztetettség legfőbb okait, tüneteit, korai és késői következményeit (különös tekintettel a magzatra és az újszülöttre), valamint a kezelésük alapelveit.

- Emelt szintű gyermek-nőgyógyászati védőnői háttérismeretekkel rendelkezik.

b) képességei

- Alkalmazza a munkavégzése során a női, férfi egészségvédelemben, családtervezésben, szűrővizsgálatok kapcsán a szükséges terminológiát.

- Megérti és használja a családtervezés, szűrővizsgálatok, krízishelyzetben alkalmazott tanácsadások során ismertetett jellemző online és nyomtatott szakirodalmat magyar és idegen nyelven.

- Képes személyre szabott fogamzásgátlási módszerek ajánlására.

- Képes a szexuális diszfunkciók azonosítására, a szexuálpedagógia korszerű módszereinek alkalmazására, illetve az egészségfejlesztés, családtervezés során a szexuális egészség támogatására.

- Képes rizikótényezők feltárására (szűrővizsgálatok, anamnézis felvétel), életmódból fakadó egészségkárosító tényezők felmérésére, egészségfejlesztési modellek megválasztására, azok alkalmazására, egyéni, közösségi (iskolai) egészségtervek, egészségfejlesztő projektek kidolgozására, megvalósítására.

- Elvégzi a Családvédelmi Szolgálat védőnő munkatársának feladatait.

- Képes a krízisben lévő személyek helyzetének pontos azonosítására, a figyelmeztető jeleinek tüneteinek felismerése és a megfelelő megoldási módok, ellátási útvonalak kiválasztására. Legyen az normatív vagy akcidentális krízis (különösen a PAS, post-abortion syndrome).

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- egészségtudományok 20-25 kredit;

- társadalomtudományok 2-5 kredit

- bölcsészettudományok 2-5 kredit.

- jogtudományok 1-2 kredit.

9.1.2. A specializáció tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:

A választható specializációk kreditaránya 40-45 kredit:

a) kórházi szakvédőnő specializáció:

- elméleti és klinikai orvos- és egészségtudományok 10-15 kredit,

- kórházi szakvédőnői módszertani ismeretek 30-35 kredit.

b) területi szakvédőnő specializáció:

- elméleti és klinikai orvos- és egészségtudományok 10-15 kredit,

- területi szakvédőnő módszertani ismeretek 30-35 kredit.

c) ifjúsági szakvédőnő specializáció:

- elméleti és klinikai orvos- és egészségtudományok 10-15 kredit,

- ifjúsági szakvédőnői módszertani ismeretek 30-35 kredit;

d) család- és nővédelmi szakvédőnő specializáció:

- elméleti és klinikai orvos- és egészségtudományok 10-15 kredit,

- komplex család- és nővédelemi módszertani ismeretek 30-35kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározott külső szakmai gyakorlóhelyen végzett, legalább hat hét időtartamú komplex, irányított szakmai gyakorlat.

9.4. A 4.2. és 4.3. pont tekintetében a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi területekről:

- alapozó ismeretek: biológia, kémia, ökológia, pszichológia, szociológia, kommunikáció, bioetika, jogi alapismeretek, népegészségtan, elsősegélynyújtás, informatika,

- szakmai ismeretek: anatómia, biokémia, sejtbiológia, genetika, élettan, gyógyszertan, mikrobiológia, egészségpszichológia, ápolástan, egészségszociológia, pedagógia, egészségfejlesztés, klinikai propedeutika, egészségügyi informatika, egészségügyi menedzsment, szakápolástan, klinikai ismeretek, egészségfejlesztés gyakorlata, védőnői módszertan, táplálkozástan, speciális gondozási ismeretek, szakmai vezetési és irányítási ismeretek, latin nyelv.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a felsorolt ismeretkörökben legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni."

9. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet IX. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 66/A. és 66/B. alcímmel egészül ki:

"66/A. GYERMEKKULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: gyermekkultúra (Culture of Early Childhood)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles gyermekkultúra szakos pedagógus

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Educator in Early Childhood Culture Studies

- választható specializációk: gyermekkultúra az iskoláskor előtt, gyermekkultúra az első iskolaévekben

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: pedagógusképzés képzési terület alapképzési szakjai

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

- az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit;

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0188

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A gyermekkultúra szakos pedagógus átfogóan alkalmazza és kutatja a kultúra és a nevelés összefüggő rendszerét a nevelési, a tanulási folyamatok tekintetében, kiemelt figyelmet fordítva a kulturális, nemzeti identitásra és a különböző szociokulturális környezetben élő gyerekek kulturális kötődéseire. Az intézményes nevelés első szakaszaiban és a közművelődés színterein a nevelési környezet valamennyi szereplőjével együttműködve támogatja a gyermekek fejlődését a kultúra értékeinek tevékeny elsajátítása során. Felkészült tanulmányai doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A gyermekkultúra szakos pedagógus

a) tudása

- Ismeri a kora gyermekkori nevelés társadalmi jelentőségét.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a kultúra és a nevelés korszerű elméleteiről, azok rendszerként való értelmezéséről.

- Ismeri a gyermekkultúra értelmezésének főbb elméleteit, a kultúrák kölcsönös kapcsolatát.

- Ismeri a gyermekkultúra jelentőségét a kora gyermekkori személyiség- és közösségfejlesztésben, a nemzeti, kulturális identitás formálódásában.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a gyermekek és közösségeik, családjaik szociokulturális kötődésének, fejlődésük támogatásának megfelelő nevelési eljárásairól, pedagógiai gyakorlatukról.

- Ismeri a gyermekkultúra területeinek érzelmi nevelést és élményalapú tanulást szolgáló lehetőségeit a kora gyermekkorban.

- Ismeri azokat a nemzetközi és hazai kutatásokat, amelyek a gyermek kulturális tevékenységének komplex képességfejlesztő hatásait vizsgálják a gyermekjáték, az ének, a zene, a tánc, a vizuális kultúra, továbbá a gyermekszínjáték, a drámajáték, a fotó, a film, a

televíziózás, a rádiózás, az internet kultúrája, valamint az óvodai és iskolai ünnepek, az óvoda kultúrája, az iskola kultúrája területén.

- Ismeri a kora gyermekkori kulturális tevékenységek, színterek, személyiség- és közösségfejlesztés pedagógiai fókuszú kutatásának módszereit.

b) képességei

- A gyermekkultúra eszköztárát képes az érzelmi nevelés, az élményalapú gyermeki tanulás folyamatainak szolgálatába állítani.

- Felkészült a gyermekkultúra és a nevelés hazai és nemzetközi eredményeinek kritikai értelmezésére.

- Képes a helyi társadalmi sajátosságoknak, hagyományoknak, a gyermekintézmények nevelési céljainak megfelelő kulturális programok tervezésére, koordinálására, megvalósítására, intézményük nevelési gyakorlatának megújítására.

- Képes szakértőként részt venni a gyermekkultúra és a nevelés összefüggéseit, a kultúra tevékeny művelésének a gyermeki fejlődésben játszott szerepét elemző kutatásokban.

c) attitűdje

- Tiszteli és ápolja a nemzeti hagyományokat.

- Pedagógiai és kutatói tevékenysége célja a gyermeki személyiség sokoldalú fejlődésének szolgálata.

- Képviseli az emberi jogok tiszteletét, a családi, a nemzetiségi, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megbecsülését.

- Elkötelezett a különböző szociokulturális kötődésű gyerekek inkluzív közösségi nevelése iránt.

- Nyitott az együttműködésre, közös innovációk fejlesztésére és megvalósítására.

- Elfogadja és hasznosítja munkája szakszerű bírálatát.

d) autonómiája és felelőssége

- A köznevelés intézményeiben és a gyermekkultúrát támogató művelődési színtereken tevékenységét önállóan tervezi.

- Tevékenysége feltételeit lehetőségei keretei között önállóan biztosítja.

- Feladatait terveinek, szakmai meggyőződésének megfelelően, a körülményekhez alkalmazkodva, következetesen hajtja végre.

- A gyerekekért folytatott munkáját felelősségtudat jellemzi.

- Tevékenységét az egyetemes értékek, a szakmai etika elvei által meghatározott felelősséggel végzi.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- neveléstudomány (a gyermekkultúra és a kora gyermekkori nevelés és összefüggésrendszere, kutatásának módszertana), pszichológia (a kora gyermekkori fejlődés kutatásának új irányai, adekvát módszerei) 12-14 kredit;

- társadalomtudomány (gyermekfilozófia, művelődésfilozófia - a kora gyermekkor és a digitális világ, környezetkultúra) 8-10 kredit;

- kultúraelmélet (a gyermekkultúra értelmezési keretei, helye az esztétikai, művészetpszichológiai, kulturális antropológiai elméletek rendszerében) 8-10 kredit;

- a gyermekkultúra közvetítésének területei (a szabadidő és a játék pedagógiája, ének-zene, mozgás- és táncművészet, irodalom, drámapedagógia, bábművészet, vizuális művészetek, médiapedagógia, természet és művészet) 30-33 kredit.

9.1.2. Választható, sajátos kompetenciákat eredményező specializációk, amelynek kreditaránya 30-35 kredit:

a) gyermekkultúra az iskoláskor előtt specializáció:

- a gyermekkultúra kutatása és gyakorlata: a kultúra értékei iránti fogékonyság megalapozása és a kreatív gyermeki tevékenység a személyiségfejlődés szolgálatában; játék, ének-zenemozgás-ritmus, báb és dráma, vizuális alkotások - az első hat életévben;

- a gyermekkultúra nevelési színterei: bölcsőde, óvoda, művelődési ház, a természeti és az épített környezet mint élmények forrása és közege, további meghatározó közösségi művelődési terek: bábszínház, játszóház, játékgyűjtemények;

b) gyermekkultúra az első iskolaévekben specializáció:

- a gyermekkultúra kutatása és gyakorlata: a kultúra értékeihez való kreatív viszony formálása a személyiségfejlődés szolgálatában: játék, ének-zene-ritmus, tánc- és mozgásművészet, báb és dráma, a vizuális alkotások, a hagyományos és a digitális kultúra - kisiskoláskorban;

- a gyermekkultúra nevelési színterei: iskola, könyvtár, a természeti és az épített környezet mint élmények forrása és közege, további meghatározó közösségi művelődési terek: múzeum, gyermekszínház, művelődési ház.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a köznevelés, a közművelődés, a gyermekkultúra intézményeiben, különböző színterein végzett terepmunka, a két specializációnak megfelelően, vezetőpedagógus irányítása mellett folytatott egyéni szakmai gyakorlat, melynek időtartama legalább 60 óra, 10 kredit.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma az alapképzésben szerzett 50 kredit a neveléstudomány, a társadalomtudomány, a kultúraelmélet 9.1.1. pont szerinti területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

66/B. LOGOPÉDIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: logopédia (Speech and Language Therapy)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA) fokozat

- szakképzettség: okleveles logopédus

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Speech and Language Therapist

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gyógypedagógia alapképzési szak logopédia szakiránya.

4.2. A felsőoktatási intézményáltal meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: elméletorientált (60-40 százalék)

- a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit;

- az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 20 kredit;

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.

7. A szak képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 145/0114

8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan logopédus szakemberek képzése, akik rendelkeznek a komplex hang-, beszéd-, beszélt és írott nyelvi és kommunikációs zavarok, valamint a nyelészavarok felismeréséhez, vizsgálatához, korszerű terápiájához és rehabilitációjához szükséges specifikus ismeretekkel. Képesek a kommunikációs zavarokat a nyelvi, pszichológiai, biológiai tényezők, valamint a kliens és környezetének szükségletei kölcsönhatásában értelmezni, ismereteiket a hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok objektív megismerése, diagnosztikája, valamint az intervenció és rehabilitáció folyamatában minden életkori csoportban, a köznevelési, illetve az egészségügyi és rehabilitációs intézményrendszerekben autonóm módon felhasználni. Képesek szakmai csoportokban tervezési, módszertani fejlesztési, szervezési, irányítási, döntéshozói és mentori feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben való folytatására

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

a) tudása

- Ismeri a szerzett és fejlődési kommunikációs zavarok biológiai, neurofiziológiai hátterét, a kommunikációs zavarokkal etiológiai kapcsolatban álló betegségek, sérülések, neurofiziológiai funkciózavarok természetét, lefolyását, orvosi kezelésük alapelveit.

- Ismeri a humán kognitív funkciók - észlelés, figyelmi és végrehajtó funkciók, emlékezet, gondolkodás, nyelv - neuropszichológiai modelljeit és az e területeken jelentkező funkciózavarok neuropszichológiai rehabilitációjának elvi megfontolásait, főbb diagnosztikai és intervenciós eljárásait.

- Ismeri a biológiai idősödés kommunikációt befolyásoló neurofiziológiai és neurokognitív vonatkozásait.

- Ismeri az emberi kommunikáció kognitív pszichológiai, idegtudományi, neuropszichológiai modelljeit, a beszéd/nyelvi feldolgozás és produkció modelljeit, a korszerű képalkotó eljáráson alapuló vizsgálatok vonatkozó eredményeit.

- Ismeri a klinikai nyelvtudomány medicinális, nyelvészeti, illetve beszéd- és nyelvpatológiai alapú klasszifikációs rendszereit, a pragmatikai, morfoszintaktikai, szemantikai, fonetikai és fonológiai nyelvi szintekhez kapcsolódó funkciózavarok klinikai nyelvtudományi leírásait és diagnosztikai kritériumait.

- Ismeri a klinikai nyelvtudomány nyelvi diagnosztikai módszereit, a strukturált tesztek módszertani alapelveit, a beszélt nyelvi minta kiváltásának, lejegyzésének és elemzésének elméleti alapjait és módszertanát, az egyes elemzési módok előnyeit és hátrányait.

- Ismeri a beszéd eszközfonetikai elemzésének korszerű módszereit és eszközeit, működési elveiket, alkalmazhatóságuk indikációját a logopédiai tevékenység számára.

- Ismeri a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok tüneti képét, természetes fejlődési dinamikáját, diagnosztikus kritériumait, valamint a szemléleti kereteket, amelyek meghatározzák a vizsgálat területeit, lépéseit, illetve az intervenciós módszerek kiválasztását.

- Behatóan ismeri a hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok területén a differenciáldiagnózis során felmerülő elméleti problémákat.

- Ismeri a fejlődési hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok gyermek-, serdülő- és felnőttkori megjelenési formáit, a funkciózavarok életkorral járó tünetváltásait, az életkörülmények változásainak hatásait.

- Ismeri és érti a többnyelvűség logopédiai vizsgálatot és intervenciót befolyásoló hatásait, a többnyelvűségből eredő kommunikációs változatokat, ezeknek a kommunikációs zavaroktól való elhatárolásának szempontjait.

- Ismeri a szerzett hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok megjelenési formáit, tüneti képét, diagnosztikai kritériumait, az állapotmegismerés és a rehabilitáció módszertani elveit és eljárásait, a beavatkozás céljait és lehetőségeit befolyásoló biológiai és környezeti szempontokat.

- Ismeri a logopédiai beavatkozás formáinak alapelveit, a különböző terápiás formák hatásmechanizmusait.

- Ismeri az egyes kommunikációs zavarok területén a logopédiai tevékenység módszertani alapelveit, a módszerekkel és eszközökkel kapcsolatos tudományos és gyakorlati elvárásokat, az érveken alapuló gyakorlat (evidence-based practice) elveit és alkalmazásának feltételeit a logopédiai tevékenységben.

- Ismeri és kritikusan képes forrásként alkalmazni a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok köréhez illeszkedő internetes és nyomtatott ismeretszerzési forrásokat.

- Ismeri az egyes hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarokhoz, illetve a különböző logopédiai tevékenységformákhoz kapcsolódó kutatási irányzatokat és a korszerű tudományos eredményeket.

- Ismeri a tudományos kutatás módszereit, a matematikai statisztika alapfogalmait és felhasználási lehetőségeit a logopédiai kutatásokban.

- Ismeri a kutatásetika alapelveit és ezek gyakorlati érvényesítésének módját.

- Ismeri a tudományos ismeretátadás különböző formáit és alkalmazási lehetőségeit a logopédiai tudományos közlésekben.

- Ismeri a logopédiai szakmai irányítás szervezeti és vezetési funkcióinak jogi, humánerőforrás-menedzsment és financiális alapjait.

- Ismeri a logopédiai tevékenység etikai alapelveit.

- Ismeri a kollegiális tanácsadás elveit és elméleteit.

- Ismeri a logopédiai gyakorlatban megvalósuló szakmai mentori és szupervíziós tevékenység sajátosságait, funkcióit és támogató módszereit.

- Ismeri a beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok területén a szakértői diagnosztikai tevékenység jogi környezetét, módszertani alapelveit, eszközrendszerét, tevékenységi körét és kompetenciahatárait.

- Ismeri a színpadi és egyéb professzionális hang- és beszédképzés támogatásának logopédiai módszertanát.

- Ismeri a logopédiai tevékenységhez kapcsolódó művészetpedagógiai eszközök és eljárások személyiségre és a kommunikációs képességre gyakorolt hatásmechanizmusát.

b) képességei

- Képes helyesen értelmezni az emberi kommunikációs és nyelvi képesség pszicholingvisztikai, kognitív pszichológiai és neuropszichológiai modelljeit.

- Képes a pragmatikai, morfoszintaktikai, szemantikai, fonetikai és fonológiai nyelvi szintekhez kapcsolódó funkciózavarok klinikai nyelvtudományi diagnosztikai módszereinek alkalmazására.

- Képes alkalmazni a beszéd eszközfonetikai elemzésének korszerű módszereit és eszközeit a logopédiai tevékenység körében.

- Képes a hangképzés, a beszéd, a nyelv, a kommunikáció és a nyelés zavarainak biológiai, pszichológiai, szociális, nyelvészeti és logopédiai szempontú értelmezésére, kritikai értékelésére, a különböző szempontok integrációjára.

- Képes a szerzett és fejlődési kommunikációs és nyelészavarokat mutató személyek orvosi, pszichológiai, szociális, pedagógiai, gyógypedagógiai és egyéb társszakmák által kiadott vizsgálati eredményeinek, kezelési dokumentumainak értelmező áttekintésére.

- Képes az orvostudományi, pszichológiai, klinikai nyelvtudományi, illetve beszéd- és nyelvpatológiai klasszifikációs rendszerek értelmezésére.

- Képes a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok feltárására alkalmas logopédiai vizsgálati módszerek kiválasztására, a vizsgálatok elvégzésére, az adatok rögzítésére, kvalitatív és kvantitatív elemzésére, értelmezésére, a különböző társszakmáktól és egyéb forrásokból származó információk integrálására, a diagnosztikai kategóriák megállapítására, a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok differenciáldiagnosztikáj ára.

- Képes a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarokban érintett egyén és környezete szükségleteinek figyelembevételével a logopédiai prevenció, intervenció és rehabilitáció hosszú, közép és rövid távú céljainak, feladatainak, formáinak és módszereinek kijelölésére a diagnosztikai folyamat eredményeinek megfelelően.

- Képes megkülönböztetni a tudományosan igazolt, érveken alapuló gyakorlatot az empirikusan bevált, de tudományosan nem igazolt eljárásoktól.

- Képes a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarokban érintett személyek hang-, beszéd, nyelvi, kommunikációs, táplálkozási képességeit fejlesztő, az életminőséget javító logopédiai intervenciós és rehabilitációs tevékenység végzésére a személy egyéni szükségleteinek és környezeti feltételeinek megfelelően differenciált formában.

- Képes a logopédiai beavatkozás hatékonyságának folyamatos nyomon követésére és ellenőrzésére, ennek megfelelően szükség esetén a terápiás célok, eszközök, formák és stratégiák megváltoztatására.

- Képes hatékonyan kommunikálni más területek szakértőivel, a logopédiai ellátásra szoruló személlyel, annak hozzátartozóival, az érintett személy fejlesztése vagy a hang-, beszéd- és nyelvi zavarok kialakulásának megelőzése érdekében (prevenció és tanácsadás).

- Képes az ellátásban részt vevő más szakemberekből - így orvos, pszichológus, szociális szakember, pedagógus, gyógypedagógus, kisgyermeknevelő stb. - álló team munkájában való eredményes részvételre.

- Képes a logopédiai vonatkozású tudományos kutatási eredmények folyamatos monitorozására, kritikus értékelésére, szakmai tevékenységébe való beépítésükre.

- Képes szakmai tudásának, személyes adottságainak, készségeinek folyamatos továbbfejlesztésére, idegen nyelvű forrásmunkák kritikai feldolgozására, azok ismereteinek integrálására.

- Logopédiai szakmai és kutatás-módszertani ismeretei alapján képes logopédiai vonatkozású kutatásokban tevékenyen részt venni, azok céljait meghatározni, kutatási feladatokat elvégezni.

- Képes a tudományos kutatás és a matematikai statisztika módszertanát a logopédiai kutatásokban alkalmazni.

- Képes kutatási eredményeit írás- és szóbeli közlési formákban a tudományos publikációk stílusában megfogalmazni.

- Képes az egyes kommunikációs zavarok területén a logopédiai tevékenység módszertani alapelveinek, különösen az érveken alapuló gyakorlat (evidence-based practice) elveinek és alkalmazási feltételeinek figyelembe vételével új diagnosztikai és intervenciós módszertani eljárások fejlesztésében való részvételre.

- Képes a vizsgálati eredményekkel és az intervencióval összefüggő témában véleményét szóban és írásban a szakterminológiát használva kifejteni, érvelni szakemberek és laikus személyek számára egyaránt.

- Képes a hang-, beszéd, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarokkal kapcsolatos vizsgálati eredményeket összegző, a beavatkozás területeit, céljait és formáit kijelölő hivatalos szakvélemény megfogalmazására szakértői tevékenység körében.

- Képes a szakmai tevékenységével kapcsolatos önreflexióra.

- Képes a logopédiai szakmai körökben irányítói, mentori és szupervíziós feladatok betöltésére, a rá bízott gyakorló szakemberek, hallgatók szakmai fejlődését elősegítő tanácsadásra és támogatásra.

- Képes a színpadi és egyéb professzionális hanghasználók logopédiai támogatásának igényeit, céljait és feladatait felmérni, a hang- és beszédképzés támogatásának logopédiai módszereit preventív szemléletben alkalmazni.

- Képes az egyes művészetpedagógiai irányzatok szemléletét, eljárásainak elemeit személyre szabott és a kommunikációs képességet fejlesztő módon beépíteni a logopédiai tevékenységbe.

c) attitűdje

- A szakmai megújulás igénye hajtja, új intervenciós technikák, vizsgálati eljárások elsajátítására törekszik.

- Igénye van a logopédiai ellátás minőségét biztosító és magasabb szintre emelő programok kidolgozására, alkalmazására, ilyen célú projektekben való részvételre.

- Vallja, hogy a szakmai fejlődésében a kutatásnak, a kutatási eredmények közzétételének jelentős szerepe van.

- Gyarapítja szaktudását és tapasztalatait, kutatásának eredményeit megosztja munkatársaival.

- A segítő attitűd szakmai identitásának lényeges eleme.

- Megszerzett tudása birtokában fontosnak tartja a szakmai segítségnyújtást, a logopédushallgatók és kezdő szakemberek mentorálását, minden lehetséges alkalommal segíti mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati logopédiai szaktudás elsajátítását.

- Facilitáló szerepet tölt be a szakmai csoport tevékenységében.

- Szakmai tevékenységét a szakterület etikai normáinak megfelelően végzi.

- Munkája során kliensei között nem tesz különbséget etnikai, szociális, vallási, nemi tekintetben.

- Szakmai döntéseiben etikusan jár el: nem fogad el ajándékot, sem bármiféle juttatást, amely befolyásolhatná szakmai döntéshozatalát, szakmai szervezési döntéseit nem motiválják anyagi megfontolások.

- Klienseivel nem alakít ki szoros személyes kapcsolatot, nem kötelezi el magát klienseinek, nehogy ezzel megzavarja a terápiás folyamatot.

- Honoráriuma szakmai normákhoz kötött, megállapítása a logopédiai intervenció megkezdése előtti megegyezés tárgya, figyelembe veszi a kliens és a szakma érdekeit is.

- Szakmai tartalomfejlesztést célzó tevékenységét szakszerűen és objektíven végzi, és előtérbe helyezi szakmai felelősségét a személyes profittal szemben.

- Szakmai tevékenységét folyamatosan igyekszik a logopédiát és a logopédusokat képviselő szakmai érdekvédelmi szervezetek iránymutatásaihoz igazodva végezni.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmailag autonóm módon jár el a kompetenciakörébe tartozó logopédiai tevékenység, így a prevenció, tanácsadás, állapotmegismerés, intervenció, nyomonkövetés során.

- Döntéshozatalában szakmai felelősségvállalás jellemzi.

- Világosan látja saját szakmai kompetenciáinak határait, a szakmaközi párbeszéd szerepét.

- Kritikus tudatossággal értékeli a kapcsolódó kutatási eredményeket, a szakma sajátosságait figyelembe véve mérlegeli azoknak a logopédiai ellátás adott területére való alkalmazhatóságát.

- Őrzi és folyamatosan fejleszti szaktudását, egész pályafutása alatt lépést tart a szakterület fejlődésével, hogy ezzel klienseit a legjobb ellátásban részesíthesse.

- Bármely intézmény alkalmazottjaként törekszik a szervezet más tagjaival való együttműködésre, ugyanakkor nem fogadja el az őt szakmai integritásában és autonómiájában korlátozó utasításokat, szabályokat; e tekintetben kollégáit és mentoráltjait is támogatja.

- Semmilyen formában nem dolgozik együtt illegálisan tevékenykedő vagy nem megfelelő technikát alkalmazó személyekkel, nem ad el és nem kölcsönöz diagnosztikai és terápiás célt szolgáló eszközöket megfelelő minősítés nélküli személyeknek.

- Tevékenysége fejlesztő hatékonyságát folyamatosan értékeli, és véget vet a terápiának, amint egyértelművé válik számára, hogy a kliens abból többet nem profitál.

- Nem végeztet logopédiai kompetenciakörbe tartozó tevékenységet szakképzetlen személyekkel vagy hallgatókkal szupervízió és teljes felelősségvállalás nélkül.

- Munkája során kötelezi a szakmai titoktartás, az adminisztrációs és a terápián kívüli információkra vonatkozóan is, kivéve, ha a kliens vagy képviselője erről írásban nyilatkozik, ha szükséges, hogy a logopédus a kliense nevében információkat közöljön a hozzátartozókkal (a kliens érdekében), vagy ha kiskorúval történő visszaélésről szerez tudomást.

- Törekszik tájékoztatni az érintetteket, hozzátartozóikat és a nyilvánosságot a kommunikációról és annak zavarairól.

- Megbizonyosodik a nyilvánosság előtt megjelenő logopédiai szakmai információk helyes voltáról, és jelzi a téves, nem megfelelően alátámasztott vagy megtévesztő tartalmakat.

- Nem segíti az olyan új terápiás eljárások megvalósulását és terjedését, amelyek tudományosan megalapozatlanok, és ezekről nem mond illetéktelen véleményt.

- Tevékenységét megfelelő nyelvi kompetencia birtokában végzi, megfelelő szinten tudja írásban és szóban kifejezni magát azon a nyelven, amely a munkájához szükséges.

- Felfüggeszti vagy megszakítja munkáját, ha szakmai kompetenciájában valamilyen átmeneti vagy végleges változás olyan következményekkel jár, amely káros a kliensek és a szakma számára.

- Elfogadja annak a társadalomnak a szociális, morális elveit és törvényeit, amelyben dolgozik, elfogadja, hogy minden, ezen elvek betartásától való eltérés a társadalomnak a logopédusba, illetve a szakmába vetett bizalmát érintheti.

- Minden olyan tevékenységet kerül, amely a logopédusokat és a szakmát lejárathatja.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- a logopédiai szakterülethez kapcsolódó alkalmazott tudományterületek specifikus ismeretkörei (kognitív idegtudományi, neurofiziológiai, neuropszichológiai, gerontológiai és gerontopszichológiai, rehabilitációs, pszicho- és neurolingvisztikai, klinikai nyelvtudományi, nyelvtechnológiai, kísérleti fonetikai ismeretek) 10-20 kredit;

- a köznevelés színterein előforduló hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok logopédiai ellátásának specifikus, emelt szintű ismeretei, különös tekintettel a fejlődési zavarok felnőttkori megjelenési formáira, illetve a többnyelvű populációk logopédiai ellátási problematikájára 15-20 kredit;

- az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben ellátandó, tipikusan felnőttkorban jelentkező, szerzett hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok és nyelészavarok logopédiai ellátásának specifikus ismeretei 20-25 kredit;

- a szupervíziós, szakmai szervezői, tervezési és mentori feladatokra való felkészítés, továbbá a szakértői diagnosztikai tevékenységhez kapcsolódó differenciáldiagnosztikai, eljárásmódszertani és jogi ismeretek 8-10 kredit;

- a tudományos kutatással és a tudományosan megalapozott módszertani fejlesztőmunkával kapcsolatos ismeretek, így a tudományos kutatásmódszertan, a pszichometria, a tudományos közlés ismeretei 10-15 kredit;

- logopédiai kompetenciakörhöz kapcsolódó művészetpedagógiai módszerek gyakorlati ismeretei 5-10 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez szükséges egy nyelvből, amelyiken a szakmának tudományos irodalma van, államilag elismert középfokú (B2 szintű) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.

9.3. Szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a negyedik félévben összefüggő, 200 órás logopédiai rehabilitációs terepgyakorlat, amelynek kreditértéke 20 kredit."

10. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XI. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 19. alcímmel egészül ki:

"19. GEOINFORMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: geoinformatika (Geoinformatics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

- szakképzettség: okleveles geoinformatikus

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Geoinformatics

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a természettudomány képzési területről a földrajz alapképzési szak geoinformatika specializációja, a földtudományi alapképzési szak térképészet és geoinformatika specializációja, az agrár képzési területről a földmérő és földrendező mérnöki alapképzési szak geoinformatika specializációja, a mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki, az agrár- és üzleti digitalizáció alapképzési szak.

4.2 A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a természettudomány képzési területről a földrajz és a földtudományi alapképzési szak további specializációi, a környezettan alapképzési szak, az agrár képzési területről a földmérő és földrendező mérnöki alapképzési szak további specializációja, a műszaki képzési területről az építőmérnöki, a környezetmérnöki és a műszaki földtudományi alapképzési szak, az informatikai képzési területről a programtervező informatikus alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 443/0532

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A geoinformatika mesterképzés célja olyan geoinformatikus kutatók, elemzők képzése, akik természettudományos, matematikai, informatikai és angol nyelvi alap- és gyakorlati ismereteikre alapozva, képesek a geoinformatika tudomány alkotó művelésére. Felkészültségük alapján a geoinformatikusok képesek a földrajzi helyhez kötődő, térbeli jelenségek, folyamatok és információk értelmezésére, valamint képes problémamegoldási, tervezési, fejlesztési, üzemeltetési, irányítási és tanácsadási feladatok ellátására a geoinformatikai rendszerek, a döntéstámogató rendszerek és a szakértői rendszerek működtetésében. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A geoinformatikus

a) tudása

- Komplex ismeretekkel rendelkezik a geoinformatika tudomány szakterületének műveléséhez szükséges általános geográfiai, térképészeti, tervezési, matematikai és informatikai elvek, szabályok, összefüggések terén, különösen a következő témakörökben: különböző léptékű földrajzi, térbeli adatgyűjtés, térképészeti eljárások használata, földrajzi, térbeli folyamatok ismerete, térbeli adatok gyűjtése, szerkesztése és elemzése, távérzékelés, fotogrammetria, geostatisztika, modellezés, vizualizáció, geoinformatikai rendszerépítés.

- Ismeri a geoinformatika tudomány tudományos eredményeken alapuló aktuális elméleteit, modelljeit és szakirodalmát. Tisztában van a geoinformatika szakterületének lehetséges fejlődési irányaival és határaival.

- Átfogóan ismeri és érti a geoinformatika szakterületének legfontosabb összefüggéseit és fogalmait, különösen az alábbi területeken: a földrajzi helyhez kapcsolódó adatgyűjtési technológiák, 2- és 3-dimenziós térinformatikai modellezés, geovizualizáció, térbeli adatinfrastruktúrák, geoinformatikai programozás és alkalmazásfejlesztés, vektoros térinformatika, raszteres térinformatika, digitális képfeldolgozás, webes térinformatikai megoldások, geoinformatikai adatbázisok, alkalmazott térinformatikai rendszerek.

- Átfogóan ismeri a geoinformatikai szakterület tervezési, fejlesztési, működtetési folyamatainak feladat-megoldási elveit, módszertanát és eljárásait, különösen a következő területeken: adatbázis-kezelés, Big Data - adatbányászat, elsődleges és másodlagos adatgyűjtés, földmegfigyelés, tér- és időbeli adatok elemzése, folyamatok modellezése és szimulációja, hálózatelemzés, 3-dimenziós modellezés, geovizualizáció, geostatisztikai megoldások, webes geoinformatikai szolgáltatások, térbeli szolgáltatások fejlesztése, geoinformatikai programozás, térinformatikai alkalmazások fejlesztése, nyílt forráskódú térinformatika.

- Rendelkezik a geoinformatikai szakterület specifikus eszközeinek ismeretével, képes a terepi felmérési eljárások, az adatkezelés és -elemzés, illetve az ábrázolási megoldások alkalmazására. Ismeri és használja a térbeli adatgyűjtési technológiákat, az elérhető adatbázisokat és térinformatikai szoftvereket, valamint a nyílt forráskódú és kereskedelmi geoinformatikai szoftvereket, felhőalapú geoinformatikai megoldásokat.

- Átlátja, ismeri és alkalmazza a geoinformatika mobil terepi, laboratóriumi és gyakorlati anyagait, eszközeit és módszereit.

- Alapvető menedzselési és vezetői ismeretekkel rendelkezik, melyek segítségével szakterületéhez kapcsolódó feladatokat láthat el.

- Ismeri a geoinformatika állami (e-közigazgatási) és piaci célú alkalmazásának lehetőségeit, alapelveit és problémáit.

- Ismeretekkel rendelkezik az Ipar 4.0 alapú működés és technológiai tudás, a kiber-fizikai rendszerek, önszervező mechanizmusok, valamint a digitalizáció és automatizáció munkaerőpiacon strukturális változásokat indukáló következményeiről a gyártásban és beszerzési láncokban, a termelési folyamatok szervezésében.

- Anyanyelvén magabiztosan használja a természeti folyamatokat leíró fogalomrendszert és terminológiát és azt illeszteni tudja a geoinformatika fogalomrendszeréhez.

- Ismeretekkel rendelkezik a környezet-, baleset-, munka- és fogyasztóvédelemről.

b) képességei:

- Képes a geoinformatika szakterületén felmerülő komplex szakmai problémák értelmezésére, a szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására és a problémák megoldására.

- Képes a földrajzi helyhez kötődő/térbeli jelenségek, folyamatok és információk értelmezésére, valamint a geoinformatikai szakterülethez tartozó folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására és ellenőrzésére.

- Képes önálló adatgyűjtésre és a térbeli adatok adatbázisba rendezésére, illetve az adatok rendszerezésére a geoinformatika eszköztárával. Az önállóan rendezett adatbázisokkal képes műveletek végzésére és modellalkotásra.

- Képes hozzáadott érték alapú szolgáltatások tervezésére, különös tekintettel a földmegfigyelésre.

- Képes a mérési eredmények kreatív és módszeres feldolgozására, kiértékelésére, értelmezésére, elemzésére és az ezekből fakadó következtetések levonására.

- Képes kezdeményező együttműködésre, projektmunkára és csoportmunkára a társtudományok és más rokon szakterületek szakembereivel (geológia, geográfia, geodézia, térképészet, meteorológia, környezettudomány, földtudomány, informatika, matematika, statisztika, régészet).

- Képes kezdeményező együttműködésre a tervező és fejlesztő szakemberekkel és a geoinformatikai eredmények végfelhasználóival.

- Képes felmérni a tervezett és megvalósított geoinformatikai rendszerek üzleti, piaci és innovatív értékét, valamint a felhasználói, társadalmi igényeknek való megfelelését.

- Képes felismerni és alkalmazni szakterületének új probléma-megoldási módszereit és eljárásait és a tanultakat alkalmazni változatos, multidiszciplináris környezetben.

- Képes a geoinformatika szakterületéhez tartozó projektszintű feladatok minőségirányítási rendszerének megértésére, tervezésére és kivitelezésére.

- Képes geoinformatikai alkalmazásokkal kapcsolatos tanácsadásra és ilyen vállalkozás működtetésére.

- Képes a geoinformatika szakmai szókincsét anyanyelvén és angol nyelven használni.

- Képes a döntéshozókat támogató, segítő geoinformatikai rendszerek létrehozására.

- Képes a geoinformatikai szakterülethez kapcsolódó folyamatok, projektek vezetői szintű irányítására.

- Képes problémamegoldási, tervezési, fejlesztési, üzemeltetési, irányítási és tanácsadási feladatok ellátására a térinformatikai rendszerek, a döntéstámogató rendszerek és a szakértői rendszerek működtetésében. Képes a döntéshozókkal való együttműködésre.

c) attitűdje:

- Figyelemmel kíséri a szakképesítésével, a geoinformatika szakterületével kapcsolatos szakmai, technológiai fejlődést és a munkaerőpiaci trendeket.

- Nyitott és elkötelezett az önvizsgálaton alapuló kritikai visszacsatolásra és értékelésre.

- Terepi és laboratóriumi tevékenysége során elkötelezett a környezettudatos viselkedés iránt.

- Elfogadja és munkatársaival is betartatja a munka- és szervezeti kultúra etikai elveit, különös tekintettel a térinformatikához kapcsolódó szerzői jogi környezetre.

- Megosztja tudását, fontosnak tartja a geoinformatikai szakmai eredmények közvetítését. Nyitott a szakmai együttműködésre a rokon területeken dolgozó szakemberekkel.

- Fontosnak tartja a környezettudatos magatartás közvetítését, a fenntartható fejlődés támogatását és azt a geoinformatika eszközeivel segíti.

- Elkötelezett a minőségi követelmények betartására és betartatására.

d) autonómiája és felelőssége:

- Önálló a szakmai kérdések és folyamatok végiggondolását, kidolgozását illetően.

- Felelősséget érez a határidők betartására és betartatására. Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt dolgozó, illetve a vele együtt (egy projektben tevékenykedő) munkatársai munkájáért.

- Geoinformatikai tudása és képességei birtokában felelősséggel működik együtt más szakterületek szakembereivel.

- A geoinformatikai rendszerek üzemeltetésében szakmai kompetenciáinak megfelelő fejlesztési-üzemeltetési felelősséggel ruházható fel.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. A szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- természettudományi alapismeretek: környezeti rendszerek és térbeli folyamatok modellezése és szimulációja, geomatematika, geostatisztika 8-12 kredit;

- gazdasági, jogi és humán ismeretek: közgazdasági ismeretek, adatvédelem, tér és társadalom 6-10 kredit;

- geoinformatikai szakmai ismeretek: térbeli adatbázisok, térbeli adatgyűjtési technológiák, adatbányászat, felhő alapú adatok kezelése, geoinformatikai programozás, geoinformatikai projektmenedzsment, távérzékelés elmélete és gyakorlata, műholdas és légi földmegfigyelés, magas szintű térbeli adatelemzés, Web és nyílt forráskódú geoinformatika, geoinformatikai rendszerek programozása, geoinformatika alkalmazása, digitális domborzatmodellezés, digitális fotogrammetria 75-80 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat, amely terepi geoinformatikai feladat megoldása intézményen kívüli szakmai gyakorlóhelyen (terepi adatgyűjtés, felmérést követő kiértékelés és feldolgozás).

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit:

- természettudományos ismeretek (matematika, fizika, geográfia, geometria, mérnöki alapismeretek) területéről 20 kredit;

- informatika (informatika, számítógéppel támogatott tervezés, térképezés, Web-alkalmazások fejlesztése) területéről 10 kredit;

- geoinformatikai adatnyerés (geodézia, fotogrammetria, műholdas helymeghatározás, távérzékelés) területéről 15 kredit;

- geoinformatika (térinformatika, térinformatikai alkalmazások, digitális kartográfia, digitális fotogrammetria) területéről 15 kredit.

A mesterképzésbe való belépés feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 45 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni."

11. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 6. EGYHÁZZENE-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. EGYHÁZZENE-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: egyházzene-művész (Church Music)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles egyházzene-művész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése szakirányok szerint: Church Musician

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadó-művészet alapképzési szak egyházzene szakirányai, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű egyházzene, tanár szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető: az előadó-művészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak bármely szakiránya.

4.3 A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja egyházzene-művészek képzése, akik teljes értékű zenei képzettség birtokában a magyar és egyetemes zenei kultúrát - ezen belül elsősorban az egyházzenei kultúrát -szolgálni és terjeszteni tudják. Képesek jól tájékozódni az egyházzene repertoárjában és annak liturgikai összefüggéseiben, életre hívnak és irányítanak kórusokat, szkólákat, illetve magas színvonalú templomi orgonaszolgálatot vagy liturgikus szólóének szolgálatot látnak el. A zenei és liturgikai értékeket szakmán belül és kívül képviselik, fejlesztik, tudatosítják és megvédik. Alkalmasak a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az egyházzene-művész

a) tudása

- Specializált ismeretekkel rendelkezik az egyházzenei előadó-művészettel kapcsolatos zenetörténeti, zeneelméleti, népének-történeti, egyházzenei háttérről, az egyházzene valamennyi korszakának fontosabb alkotásairól.

- Magas szinten ismeri a mélyebb műismerethez vezető módszereket, analitikus eszközöket.

- Mélyreható ismeretei vannak az egyházzenei tevékenységhez kapcsolódó zeneművek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, illetve próbatechnikákról.

- Beható ismeretekkel rendelkezik az egyházzenei tevékenységét érintő sajátos művészeti követelményekről és más zeneművészeti, egyházművészeti ágakkal, illetve a liturgiával, teológiával, egyházszervezeti rendszerrel való kapcsolódási pontokról.

- Magas szinten ismeri a kóruséneklés, illetve a liturgikus szólóéneklés alapjául szolgáló énektechnikát, gyakorlatban megismerte az egyházzenei énekkari és liturgikus szólóénekes irodalom legjelentősebb műveinek egy részét.

- Ismeretekkel rendelkezik az egyházi munkavégzés szervezeti kereteiről, valamint az egyházzenei tevékenységgel kapcsolatos elhelyezkedési lehetőségekről.

- Magas szinten ismeri az egyházzenére vonatkozó hivatalos egyházi előírásokat, és a zenei előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokat.

- Ismeri az egyházában lévő lelki(ségi) irányzatokat.

- Sokoldalú ismeretei vannak a templomi, egyházi környezetben zajló egyházzenei orgonista, kóruskarnagyi és litrugikus szólóénekesi tevékenység sajátos követelményeiről, az e környezetben elhangzó speciális vokális és hangszeres repertoárról.

- Behatóan ismeri az egyházzenei vokális és hangszeres előadó-művészet alapjául szolgáló zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.

- Specializált ismeretekkel rendelkezik a billentyűs, valamint egyszólamú és többszólamú vokális egyházzene, különösen a liturgikus zene műfajairól, stílusairól és előadásmódjáról.

- Specializált ismeretekkel rendelkezik a liturgiatörténetről, valamint a liturgikus zene történetéről.

- Gyakorlatban elsajátította az orgonaszólamot tartalmazó egyházzenei művek, valamint az egyházzenész repertoárjába tartozó orgonaművek jelentős részét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire.

- A karnagyi és énekesi feladatok szempontjából gyakorlatban elsajátította a vokális egyházzenei művek jelentős részét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire.

- A liturgikus orgonajáték területén általános és specializált stílus-, műfaj- és előadásmód ismerettel rendelkezik.

- Magas szintű ismeretekkel rendelkezik a lapról játék és az improvizáció módjairól a liturgiában előforduló zenei anyagok, elsősorban az egyházzenei orgonajáték vonatkozásában.

- Specializált ismeretekkel rendelkezik az egyházi szolgálat alapjául szolgáló orgonás és vokális forrásokról (kották, könyvek, gyűjtemények) és azok fellelhetőségéről, a repertoár bővítésének, speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről.

- Specializált ismeretekkel rendelkezik a különböző korokban használt kottaírásról, jártas a gregorián és menzurális paleográfiában.

- Magas szintű ismeretekkel rendelkezik a népénektörténet területén.

b) képességei

- Képes az általa tanult és más zeneművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíciótechnikai, esztétikai kontextusában.

- Hagyományos és speciális notációjú (történeti és modern gregorián, menzurális) kottaképeket egyaránt helyesen értelmez.

- Elméleti ismeretei alapján képes saját egyházzenei tevékenységével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.

- Képes az egyházzenei tevékenységhez kapcsolódó egyéni és csoportos próbafolyamatok időbeli megtervezésére, a próbák szakszerű, hatékony irányítására, a gyakorlási metódusok kialakítására.

- Önállóan vagy csoportosan, az egyházzenei alkalmak más résztvevőivel együtt végzett zenei tevékenysége során képes a hatékony együttműködésre és kommunikációra.

- Tevékenysége során képes alkalmazni az egyházi előírásokat és a zenei előadó-művészet etikai normáit.

- Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes a liturgikus és egyházzenei alkalmakon énekkari művek művészi szintű előadásában való részvételre.

- Képes érvényesíteni az egyházzenei tevékenységének megfelelő körülményeire vonatkozó elvárásait, ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

- Képes az egyházi intézményekben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.

- Szakmai irányultságának megfelelően képes professzionális szintű egyházzenei orgonista illetve kóruskarnagyi vagy énekes szolgálatot szólistaként vagy zenei együttesek tagjaként, templomi vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, liturgikus ismereteinek hatékony felhasználásával, zenei elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel megvalósítani.

- A tanulmányai során szerzett zenei, technikai és liturgiai tudás birtokában képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetekben új megoldást igénylő egyházzenei orgonista, karvezetői vagy énekesi feladatokat biztosan, stílushűen, jó ízléssel megoldani.

- Képes a liturgiában előforduló zenei anyagokat első látás után megszólaltatni (lapról játék), transzponálni, azokhoz kapcsolódóan improvizálni orgonán, illetve zongorán.

- Képes magas szintű egyházzenei kórusénekesi szolgálatot templomi vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, liturgikus ismereteinek hatékony felhasználásával, zenei elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel megvalósítani.

- Képes a különféle egyházzenei alkalmak zenei tételeinek szakszerű, megfelelő összeállítására és betanítására, a zenei tételek repertoárjának bővítésére, a liturgikus kereteken belül saját művészi elképzeléseinek megvalósítására.

- Képes liturgikus énekkari anyagok betanítására és a liturgia keretében történő vezénylésére.

- Képes egyházzene-történeti kutatásokba bekapcsolódni.

c) attitűdje

- Egyházzenei elméleti tudását folyamatosan frissíti, az egyházi-liturgikus irodalomban való tájékozottságát folyamatosan mélyíti.

- Egyházzenei gyakorlati tudását (orgona, kórusvezetői, énekesi) folyamatosan fejleszti.

- Nyitott az egyházzenei tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére, az elméleti háttér mind mélyebb megismerésére.

- Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző zenei stílusirányzatokhoz, zeneművekhez.

- Aktívan keresi a más zenészcsoportokkal való együttműködést a liturgikus vagy más zenei alkalmak keretében.

- Az egyházi előírásokat és a zenei előadó-művészet etikai normáit betartja.

- Törekszik egyházi kórusban (szkólában) való éneklésben történő rendszeres részvételre.

- Tájékozott az egyházi élet eseményeiben, követi az egyházzenei tevékenységéhez kapcsolódó változásokat.

- Ambicionálja egyházzenei tevékenységének szélesebb egyházi, közösségi körben történő megismertetését.

- Törekszik arra, hogy az egyházi keretekhez illő orgona, valamint szóló- és kórusénekesi repertoárját minél szélesebb stílus- és műfaji körben bővítse.

- Törekszik arra, hogy az egyházzenei források ismeretében saját és egyházzenész társai énekes és hangszeres repertoárját minél szélesebb stílus- és műfaji körben bővítse.

- Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.

- Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás, ugyanakkor a liturgia követelményeihez való állandó alkalmazkodás jellemzi.

- Törekszik arra, hogy az egyházzene-történet során szerzett ismereteit az egyházzenei gyakorlatban is kamatoztassa.

d) autonómiája és felelőssége

- Egyházzenei tevékenységével kapcsolatos zenei és liturgikus ismereteit elméleti háttérismereteinek közvetítésével, valamint az egyházzenei tevékenységbe való bevonással is megosztja másokkal.

- Egyházzenei tevékenységén túl folyamatosan figyelemmel kíséri a teljes zenei élet eseményeit, a zenei hangzóanyag-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.

- Felelősséget érez azért, hogy az általa létrehozott zenei produkció méltó legyen a sok évszázados egyházi hagyományhoz, az Isten-dicséret méltóságához, a liturgia követelményeihez, és mindez a legmagasabb művészi színvonalon valósuljon meg.

- Szóló- és csoportos, liturgikus zenei szolgálat vagy más egyházzenei tevékenység során egyaránt professzionális szintű teljesítményt nyújt.

- Felelősen képviseli az egyházzene évszázados hagyományainak, értékeinek közvetítését és megvédését.

- Aktívan vesz részt a liturgia közösségi jellegének megfelelő szkóla, kórus előadóművészeti tevékenységében.

- Törekszik egyházzenei tevékenységébe az adott egyházi közösség minél szélesebb körét bevonni, a közösség (iskola) egyházzenei, liturgikus nevelésében aktív szerepet vállalni.

- Az egyházzenei orgonaművészet, énekes művészet és kórusművészet iránti elkötelezettsége egyértelműen kialakult.

- Rendszeresen kezdeményezi az olyan egyházzenei alkalmak megvalósulását, amelyek magas színvonalú zenei szolgálattal valósulnak meg, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.

- Repertoárja bővítésénél a művészi, értékfeltáró és -megőrző szempontok mellett tekintettel van az egyházi, liturgikus alkalmazhatóságra.

- Gondoskodik a liturgikus zenei szolgálat egészéről, összehangolja a különböző hangszeres és énekes tevékenységeket.

- Történeti kutatásaiban a művészi, értékfeltáró és -megőrző szempontok mellett tekintettel van az egyházi, liturgikus alkalmazhatóságra.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- a zeneművészet elméleti, történeti ismeretei 6-26 kredit;

- az egyházzene-művészet elméleti, történeti területei és kapcsolódása a művészeti, egyházi élethez 32-72 kredit;

- az egyházzenei előadó-művészet gyakorlati ismeretei 16-46 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti egyházi liturgikus szolgálatban való részvétel.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:

- a zeneművészet elméleti, történeti ismeretei 20 kredit,

- az egyházzenei művészet (specifikus) elméleti, liturgikus és gyakorlati területei 15 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 20 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni."

12. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 9. FESTŐMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK alcím 8. pont 8.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mesterképzés jellemzői)

"8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- festészet (gyakorlati, elméleti, történeti, technikai vonatkozásai, munkavédelem) 154-202 kredit (ebből 42 kredit a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kredit);

- művészeti anatómia, szabadkézi rajz 20-26 kredit;

- bölcsészettudományi területről (művészettörténet, kortársművészet a társművészetekre való kitekintéssel, művészetelmélet filozófia és esztétikatörténeti kitekintéssel) 50-76 kredit;

- társadalomtudományok művészeti vonatkozásai 6-16 kredit;

- jogi és menedzsment ismeretek 2-8 kredit;"

13. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 15. GRAFIKUSMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK alcím 8. pont 8.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mesterképzés jellemzői)

"8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- grafika (gyakorlati, elméleti, történeti, technikai vonatkozásai, munkavédelem) 154-202 kredit (ebből 42 kredit a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kredit);

- művészeti anatómia, szabadkézi rajz 20-26 kredit;

- bölcsészettudományi területekről (művészettörténet, kortársművészet a társművészetekre való kitekintéssel, művészetelmélet filozófia és esztétikatörténeti kitekintéssel) 50-76 kredit;

- társadalomtudományok művészeti vonatkozásai: 6-16 kredit;

- jogi és menedzsment ismeretek 2-8 kredit;"

14. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 17. KARMESTER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.1. alponjta helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:)

"4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadó-művészet alapképzési szak zenekar- és kórusvezetés, zenekarvezetés, valamint kórusvezetés szakiránya, a fúvószenekari karnagy szakirány esetében továbbá az előadó-művészet alapképzési szak klasszikus furulya, klasszikus fuvola, klasszikus oboa, klasszikus klarinét, klasszikus szaxofon, klasszikus fagott, klasszikus kürt, klasszikus trombita, klasszikus harsona, klasszikus tuba, klasszikus ütőhangszerek szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű zeneelmélet-szolfézstanár, karvezetés, fúvószenekari karnagy és a hangszertanár, kamaraművész (fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszer) szakok."

15. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 17. KARMESTER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.4. alponjta helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mesterképzés jellemzői)

"9.4. A 4.2. és a 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

- a zeneművészet elméleti, történeti háttere 30 kredit,

- karmesteri előadó-művészet vagy annak kapcsolódó specifikus elméleti ismeretei 10 kredit."

16. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 25. KÓRUSKARNAGY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.1. és 4.2. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:)

"4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az előadó-művészet alapképzési szak zenekar- és kórusvezetés, zenekarvezetés, valamint kórusvezetés szakiránya, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű zeneelméletszolfézstanár, karvezetés, illetve fúvószenekari karnagy szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá az előadó-művészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak valamennyi szakiránya."

17. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 26. LÁTVÁNYTERVEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a látványtervezés, az alkalmazott látványtervezés, az intermédia, az építőművészet, a média design, az animáció, a formatervezés és a textiltervezés alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a művészet képzési területről az építőművészet, a formatervezés, a mozgókép, a designkultúra, a fotográfia, a mozgókép, a tárgyalkotás, tervezőgrafika, a művészetközvetítés képzési területről a kézműves tárgykultúra, képalkotás, a képi alkotás, a műszaki képzési területről az építészmérnöki, építőmérnöki alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad."

18. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 26. LÁTVÁNYTERVEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mesterképzés jellemzői)

"9.4. A 4.2. és a 4.3 pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a korábbi tanulmányok alapján szabadkézi rajz, műszaki alapismeretek, műszaki ábrázolás, szoftverhasználati ismeretek, filmtörténet, színháztörténet, dramaturgia, kultúrtörténet, mozgóképtechnika-elmélet, kompozíció, dramaturgia, operatőri ismeretek, filmtechnikai ismeretek, képelemzés, írásgyakorlat területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni."

19. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 31. RESTAURÁTOR-MŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK alcím 8. pont 8.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mesterképzés jellemzői)

"8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- restaurálás (a restaurálás elmélete és gyakorlata) 180-213 kredit (ebből 42 kredit a diplomamunka készítéséhez rendelt kredit);

- alkalmazott természettudományi ismeretek (specializációnak megfelelő anyagtan, fizika, kémia, analitika) 30-40 kredit;

- művészettörténeti ismeretek 27-40 kredit;

- szabadkézi rajz, ábrázolási ismeretek 10-20 kredit.

8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a tanterv alapján a festő, a faszobrász, a kőszobrász, a fa-bútor, a fém-ötvös, a papír-bőr, a textil-bőr, a szilikát restaurátorművész szakterületén szerezhető speciális ismeret.

A specializáció kreditaránya a képzés egészén belül 140-170 kredit."

20. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 35. SZOBRÁSZMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK alcím 8. pont 8.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mesterképzés jellemzői)

"8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- szobrászat (gyakorlati, elméleti, történeti, technikai vonatkozásai, munkavédelem) 154-202 kredit (ebből 42 kredit a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kredit);

- művészeti anatómia, szabadkézi rajz 20-26 kredit;

- bölcsészettudományi területről (művészettörténet, kortársművészet a társművészetekre való -kitekintéssel, művészetelmélet filozófia és esztétikatörténeti kitekintéssel) 50-76 kredit;

- társadalomtudományok művészeti vonatkozásai: 6-16 kredit;

- jogi és menedzsment ismeretek 2-8 kredit."

21. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 45-52. alcímmel egészül ki:

"45. CIRKUSZMŰVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: cirkuszművészet (Circus Arts)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles cirkuszművész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Circus Artist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a cirkuszművészet alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

- az intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja cirkuszművészek képzése, akik a cirkuszművészet terén szerzett általános, valamint specializált kompetenciáik birtokában képesek professzionális szintű cirkuszművészeti produkciók létrehozására, a jövő cirkuszművészetének megalapozásához vezető műhelyek működtetésére, módszertani fejlesztésre és kutatómunkára. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásra.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A cirkuszművész

a) tudása

- Specializált ismeretekkel rendelkezik a saját zsáner tökéletesítéséhez szükséges cirkusztechnikai, fizikális, módszertani területeken.

- Magas szinten ismeri a kooperációs, vezetéstechnikai, individuál- és csoportlélektani területeket és rendelkezik az ezen ismeretek továbbfejlesztéséhez szükséges tudással.

- Magas szinten ismeri az új számok, illetve új zsánerek létrehozásához szükséges módszertant.

- Rendelkezik a cirkuszművészet fejlesztését szolgáló speciális ismeretekkel.

- Magas szinten ismeri a legfrissebb alkotói módszereket és a transzdiszciplináris kutatási módszereket, melyekhez való viszonyát kritikus tudatosság jellemzi.

- Specializált ismeretekkel rendelkezik a cirkuszművészeti tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

- Specializált ismeretekkel rendelkezik a cirkuszművészetre vonatkozó etikai szabályokról.

b) képességei

- Képes az általa tanult cirkuszművészeti módszerek, eredmények tökéletesítésére, fejlesztésére.

- Képes új cirkuszművészeti vívmányok létrehozására.

- Képes cirkuszművészeti problémák magas szintű kezelésére, iránymutatásra, új megoldások felismerésére és alkalmazására.

- Képes a társművészetek tudásának integrálására a saját szakterületébe.

- Képes összetett, előre nem látható és új stratégiai megközelítéseket igénylő munka- vagy tanulási helyzet kezelésére.

- Képes érvényesíteni művészeti tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.

- Képes a cirkuszművészet intézményeiben, műhelyeiben a szakmai irányításra.

- Képes alkalmazni a cirkuszművészet etikai normáit.

c) attitűdje

- Cirkuszművészetében újító személyiség.

- Művészeti tevékenységét a precizitás, a proaktivitás és a célorientáltság jellemzi.

- Saját és az általa irányított csoport művészeti tevékenysége terén igényességre törekszik.

- Aktívan keresi a művészeti együttműködés lehetőségét.

- Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások művészeti teljesítményéhez, a különböző cirkuszművészeti produkciókhoz.

- Művészetét magas fokú kreativitás jellemzi.

- A cirkuszművészettel kapcsolatos lehetőségek társadalmi igényeit felismeri, azonosítja, és azokra reflektál.

- A cirkusz- és a társművészetek etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

- Cirkuszművészet teljes egésze vonatkozásában magas fokú szakmai felelősségvállalás jellemzi.

- Egészlátó, integrált szemléletű társadalmi felelősségvállalás jellemzi.

- Önálló és kreatív, a cirkuszművészet etikai normái iránt elkötelezett művész.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- integrált cirkuszművészeti elmélet és gyakorlat 40-80 kredit,

- egyénre, illetve csoportra szabott speciális kiegészítő ismeretek 40-80 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen: a képző intézmény saját, az összes zsáner gyakorlására és fejlesztésére alkalmas, biztonságos gyakorlóhelyein szervezett, továbbá előadásain, valamint professzionális cirkuszok és cirkuszi együttesek produkcióiban teljesített gyakorlat, melynek kreditértéke a 9.1. pont szerinti cirkuszművészeti gyakorlat részeként legalább 10 kredit.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépés feltétele, hogy a korábbi tanulmányok alapján a következő területekről legalább 30 kredit elismerhető legyen:

- biztonsági, baleset- és életvédelmi ismeretek,

- testi szellemi kondíció, koordináció, izoláció, tér-, idő-, dinamikai orientáció,

- fő zsáner(ek) teljes és kimagasló színvonalú ismerete,

- mellék zsánerek alapos gyakorlati ismerete,

- összes zsáner alapszintű, gyakorlati ismerete,

- a cirkuszművészet múltja, jelene, jövője, kultúrák, irányzatok,

- általános- és társművészeti, kulturális ismeretek,

- pályaépítés, CV, honlap, online és offline kommunikáció, informatika,

- a tudásszerzéssel kapcsolatos ismeretek,

- az ismeretszerzés módszereinek fejlesztésére, megújítására vonatkozó tudás,

- esszéírás, kreatív írás, prezentációkészítés, prezentálás.

46. FORGATÓKÖNYVÍRÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: forgatókönyvíró (Screenwriting)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

- szakképzettség: okleveles forgatókönyvíró

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Screenwriter

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mozgókép alapképzési szak dramaturgia, film- és televíziórendezés szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével figyelembe vehetők továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit

- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 8 kredit

7. A szak képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja forgatókönyvírók képzése, akik alkalmasak releváns, magas művészi színvonalat képviselő, eredeti hangú történetek megalkotására, amelyek mind a magyar, mind a nemzetközi kortárs filmművészetben értékes, kiemelkedő filmalkotások alapjául szolgálhatnak. Tájékozottak a magyar és nemzetközi filmművészetben, valamint annak társművészeteiben (színház, irodalom, televízió), a mindenkori társadalmi, közéleti kérdésekben. Figyelemmel követik és behatóan ismerik a legújabb mozgóképes irányzatokat, a magyar és a nemzetközi kulturális életet. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A forgatókönyvíró

a) tudása:

- Mélyrehatóan ismeri a magyar és az egyetemes filmtörténetet.

- Alapos ismeretei vannak a meghatározó filmelméleti és filmesztétikai irányzatokról, azok képviselőiről.

- Átfogóan ismeri a színházi dramaturgia alapjait.

- Alapos ismeretekkel rendelkezik a drámairodalom meghatározó alkotóiról és azok alkotásairól.

- Mélyrehatóan ismeri a releváns forgatókönyvírással kapcsolatos elméleteket.

- Teljeskörűen ismeri a különféle filmes zsánereket.

- Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a filmművészet és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról, valamint az alkotó- és előadóművészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a filmkészítés folyamatairól, technikáiról.

- Szerteágazó ismeretei vannak a televíziós fikciós sorozatírás elméletéről és technikáiról, valamint felkészült a releváns kortárs televíziós fikciós sorozatokból.

- Magas szinten ismeri a filmes szakmára vonatkozó etikai normákat.

- Professzionális szinten ismeri a magyar és nemzetközi filmfejlesztéssel kapcsolatos pályázatokat, releváns workshopokat, a mozgókép finanszírozásának módjait.

b) képességei:

- Képes meghatározó idő alatt, önállóan és irányított elvárások alapján is professzionális művészi színvonalon játékfilm-forgatókönyvek megalkotására.

- Rendelkezik a képességgel, hogy saját munkáját sokszori revíziónak vesse alá, és annak hiányosságait felismerve munkáját folyamatosan javítani tudja.

- Történeteit képes a mozgókép nyelvének megfelelően elmesélni.

- Magas fokú analitikus képességekkel rendelkezik, melyek alkalmassá teszik rá, hogy saját és mások forgatókönyveit is dramaturgiai szempontból mélyrehatóan elemezni tudja.

- Kifinomult verbális érvelési képességgel és vitakészséggel rendelkezik annak érdekében, hogy saját gondolatait a vele meghatározó munkaviszonyban álló filmalkotók (rendező, producer) felé közvetíteni tudja; illetve, hogy azok érveit, gondolatait kreatív módon be tudja építeni munkájába.

- Nagyfokú kooperációs képességgel rendelkezik, tisztában van vele, hogy létrehozandó műve egy közös alkotási folyamat egyik részfolyamata.

- Képes rövid, lényeglátó, meggyőző módon akár írásban, akár élő szóban prezentálni filmterveit, történeteit magyar és angol nyelven egyaránt.

- Erős formaérzékkel, logikai készséggel, stílusérzékkel rendelkezik.

- Írói csapatban - vezető vagy társíró pozícióban egyaránt - a televíziós fikciós sorozatkészítés aktuális követelményeinek megfelelően dolgozik.

- Képes a kortárs film- és társművészeti alkotásokat, irányzatokat értelmezni, a kiemelkedő művek értékeit felismerni.

- Képes a régi és a kortárs irodalmi alkotások között a filmes adaptációra alkalmas műveket felkutatni, és azokat filmforgatókönyvvé adaptálni.

c) attitűdje:

- A társadalmi folyamatokra érzékeny, az elesettekkel, kiszolgáltatottakkal, hátrányos helyzetűekkel szemben empatikus.

- Törekszik arra, hogy alkotásaival a forgatókönyvíró szakma magas színvonalának megfeleljen.

- Tisztában van vele, hogy tudását, jártasságát folyamatosan bővítenie kell, ezért figyelemmel kíséri a legfrissebb szakirodalmat és filmművészetet.

- Részt vesz a magyar filmes közélet, a magyar filmkultúra életében.

- Mindig törekszik rá, hogy saját szerzői jogainak érvényt szerezzen, valamint arra, hogy másokét tiszteletben tartsa.

- Való életből, valós szereplőkkel létrejövő történetei megalkotása során kiemelten figyel az etikai, személyiségi jogi normák betartására.

- Tisztában van vele, hogy munkája meghatározó a filmkészítés többi szereplői számára, ezért igyekszik az elvárt határidőknek, színvonalnak megfelelni.

d) autonómiája és felelőssége:

- Felelősséget vállal létrehozott műveiért mind esztétikai értelemben, mind a társadalom véleményformálására gyakorolt hatásuk tekintetében.

- Önálló ízléssel, meggyőződéssel, világlátással rendelkezik, képes önálló művészi döntések meghozatalára.

- A filmkészítés kollektív folyamatában saját részmunkájáért teljes felelősséget vállal.

- Amennyiben írói csapatban vezető pozícióban dolgozik, felelősséget vállal kollégáiért, a csapat munkájáért, ugyanakkor képes autonóm döntéseket meghozni

- Saját alkotásai vonatkozásában felelősséget vállal a magyar filmművészet, a magyar filmkultúra magas színvonalának megőrzéséért.

- Tisztában van vele, hogy tevékenységével széles tömegek gondolkodására, véleményformálására, ízlésére képes hatást gyakorolni, és ennek felelősségét tudatosan is vállalja.

- Legjobb tudása szerint igyekszik kreatívan együttműködni a filmkészítésben vele együtt dolgozókkal (rendező, producer).

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettség szempontjából meghatározó tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- a forgatókönyvírás különböző szakterületeinek elmélete és gyakorlata; 38-50 kredit;

- a filmművészet esztétikai, valamint film- és kultúrtörténeti háttere 24-36 kredit;

- irodalmi és dramaturgiai ismeretek 10-26 kredit;

A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditaránya a képzés egészén belül legalább 25 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú forgatókönyvírói, filmdramaturgiai, egyéb filmírással kapcsolatos munka magyar vagy nemzetközi székhellyel rendelkező produceri irodánál, filmgyártó cégnél, TV csatornánál, egyéb műsorszolgáltatónál, illetve egyéb

releváns filmes szervezetnél. A szakmai gyakorlat elismert filmalkotóval (rendező, forgatókönyvíró) történő, a felsőoktatási intézmény keretein kívüli közös munka formájában is megvalósulhat.

9.4. A 4.2. pont tekintetében mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

- filmtörténet területéről 6 kredit,

- dráma-, és színháztörténet területéről 6 kredit,

- filmesztétika területéről 6 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 10 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

47. HANGMŰVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: hangművészet (Sound Art)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles hangművész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sound Artist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészet képzési területről az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak elektronikus zenei médiaművészet szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a művészet képzési területről az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak zeneszerzés, jazz-zeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret, alkalmazott zeneszerzés szakirányai, a média design alapképzési szak, valamint a mozgókép alapképzési szak mozgóképes filmhang szakiránya.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja hangművészek képzése, akik az elektronikus hangkeltő eszközök és médiaművészeti technikák kísérleti és alkalmazott felhasználásában releváns alkotásokat, eredményeket képesek felmutatni, céljaik elérése érdekében rutinosan kezelik az elektronikus média egyéb kommunikációs, vizuális és virtuális eszközeit, és így széleskörű kulturális és szakelméleti, korszerű technológiai és mesterségbeli, művészetelméleti és tudományos ismereteik alapján képesek felismerni és megfelelő szellemi és szakmai színvonalon megoldani a területen felmerülő problémákat. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A hangművész

a) tudása

- Átfogó ismeretekkel bír a hangművészet, a médiaművészet, az elektronikus zene történetének, összefüggéseinek, elméleteinek területén.

- Ismeri a szakterület sajátos alkotói és kutatási módszerét, etikai normáit.

- Magas szinten ismeri a szakterület szókincsét és kommunikációs sajátosságait legalább anyanyelven és egy gyakorta használt nyelven (angol, francia vagy német).

- Komplex módon ismeri a létrehozott művek vizuális-virtuális reprezentációit, ezáltal terjesztésük és interpretációik módszereit is.

- Szerteágazóan ismeri a hangművészet területén alkalmazható szoftveres és hardveres eszközök lehetőségeit, alkotói módszereinek és problémamegoldási lehetőségeinek tekintetében.

- Elmélyült ismeretei vannak a hangművészet azon általános és részterületeinek, valamint társművészeteinek módszereiről, melyek által el tudja helyezni saját munkáját a többi kortárs művészeti ág körében, és ezáltal könnyedén képes más művészeti és tudományos területek művelőivel együttműködni.

b) képességei

- Interdiszciplináris megközelítéssel ragadja meg a hang művészeti használatával kapcsolatos esztétikai és társadalmi jelenségeket, speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.

- A hangművészeti és kapcsolódó kortárs művészeti folyamatokat elemezve a szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív, akár szokatlan módon alkalmazza.

- Alkotói munkájának megvalósítása során együttműködik a saját és kapcsolódó alkotói és tudományos szakterületek résztvevőivel, beleértve művészeket, kutatókat, szervezőket, kurátorokat.

- Alkotói területének egyes speciális résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít, saját munkáját dokumentálja és lehetőség szerint megosztja, mások dokumentációjában közzétett tapasztalatait saját tevékenységében felhasználja.

- Magas szinten használja a szakterület ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait, rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel a szakterülete vonatkozásában.

- Interdiszciplináris és kutatás-központú szemléletével járul hozzá képességeinek fejlesztéséhez.

c) attitűdje

- Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.

- Törekszik arra, hogy a művészeti terület, illetve a kapcsolódó tudományterületek (informatika, technológia vagy bármely, a saját alkotói területéhez közel álló természet-, társadalomtudományi terület) legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.

- Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit nemcsak a szakmai közeg, az azon kívülállók számára, figyelemmel a szakmai utánpótlás biztosítására.

- Alkotóművészi tevékenységét előtérbe helyezve, kezdeményező szerepet vállal alkotói területének a közösség szolgálatába állítására.

- Magáévá teszi és saját munkakörnyezetére alkalmazza azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll. Képes rá, hogy a mindenkori igényeknek megfelelően a köz fogalmát lokatív és virtuális módon is ki tudja használni.

- Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben vagy nem várt élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.

- Keresi az új, komplex megközelítéseket és eszközöket, és az újabb művészi problémák megoldása érdekében tudatosan használja őket.

- Szakmai közegével szemben, annak fejlesztése érdekében kritikai észrevételeket tesz.

d) autonómiája és felelőssége

- Bekapcsolódik újszerű alkotói, kutatási és fejlesztési projektekbe, a kooperáció során a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

- Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.

- Önállóan tervezi meg és végzi tevékenységét.

- Önállóan végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.

- Szakmai véleményét önállóan képviseli.

- Új, komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül

- a hangművészethez kapcsolódó elméleti, történeti és kulturális ismeretek 10-16 kredit;

- alkotói-kutatói munka a hangművészet, az elektroakusztikis és számítógépes zene kapcsolódó területein 20-26 kredit;

- tervezés és alkotói munka a hangművészet részterületein 40-70 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német vagy francia nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a tanulmányok során legalább 6 hét,

- az oktatási intézmény által felajánlott gyakorlati helyeken (szakmai programok, műhelykurzusok, alkotótelepek látogatása, szervezése, oktatási programok megvalósítása, műhelyek vezetése, szervezése, bekapcsolódás kulturális és művészeti intézmények munkájába) vagy

- az intézmény által elfogadott gyakorlati helyeken, a hallgató által önállóan (önállóan kezdeményezett szakmai projekt - rádió, egyéb elektronikus médiumok: blogok, folyóiratok -megvalósítása, oktatás, médiamunka, közreműködés komplex művészeti projektek megvalósításában, pályázatírás és -elbírálás) szervezett gyakorlat.

48. IMMERZÍV FILM MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: immerzív film (Immersive Film)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles immerzívfilm-alkotó

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Immersive Media Filmmaker

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészet képzési területről az animáció, a média design, a fotográfia, a látványtervezés, a mozgókép, a televíziós műsorkészítő alapképzési szak, bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsészet alapképzési szak filmelmélet és filmtörténet specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a művészet képzési területről a designkultúra, a formatervezés, a tárgyalkotás, a tervezőgrafika, a textiltervezés és az építőművészet alapképzési szak, társadalomtudomány képzési területről a kulturális antropológia, az informatika képzési területről a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja immerzívfilm-alkotók képzése, akik a digitális narratívák létrehozásához a gyorsan fejlődő technikai eszközök és módszerek széles spektrumát képesek alkalmazni különös tekintettel a mozgóképalkotás, filmkészítés, valamint a hozzá kapcsolódó társterületek által életre hívott innovatív, analóg és digitális rendszerekre, kísérleti eljárásokra. Adaptív hozzáállással, tudatos és felelősségteljes alkotói magatartást tanúsítva képesek értékteremtő válaszokat adni. A kutatás, a tervezés, valamint a média produkciók létrehozásának valamennyi fázisában képesek önállóan és más szakemberekkel együttműködve csoportmunkában vagy vezetőként is dolgozni. Munkájukat a digitális filmkészítés területén eredményorientáltan, a produkciós környezet lehetőségeit hatékonyan kihasználva tudják végezni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az immerzívfilm-alkotó

a) tudása

- Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik az immerzív film területeinek elméleteiről, koncepcióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról, fejlesztési irányairól és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

- Specializált ismeretekkel rendelkezik az immerzív film területeihez kapcsolódó tartalmak létrehozását előkészítő folyamatokról, a virtuális gyártás, azaz virtual production szükségleteiről.

- Specializált ismeretekkel rendelkezik az immerzív film területeihez kapcsolódó tartalmak financiális és menedzselési kérdéseiről, produceri ismeretekről.

- Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design gondolkodás működését, és érti hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

- Jártas az interdiszciplináris tervezés és alkotás módszertanában, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotói folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak az immerzív film produkciókban.

- Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik az immerzív film területein alkalmazott klasszikus és innovatív szoftveres és hardveres megoldásokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének optimális körülményeivel.

- Tisztában van vele, hogy az immerzív film területeihez kapcsolódó ismereteinek mely diszciplínaterületek kutatásai kapcsán lehet kiemelt szerepe.

- Magas szinten ismeri az immerzív film területeihez kapcsolódó kommunikációs és prezentációs eszközöket, módszereket, csatornákat, behatóan ismeri a szaknyelvet.

- Pontosan ismeri és érti a digitális narratívák létrehozására jellemző munkafolyamatokat.

- Tisztában van a szervezet- és vezetéselmélet, illetve a csoportdinamikai folyamatok alapösszefüggéseivel, legismertebb modelljeivel, a konfliktuskezelés alapvető technikáival.

- Részleteiben és rendszerében ismeri az immerzív film területeinek gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

- Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a tartalomgyártás kapcsán, érti, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos a számára.

b) képességei

- Felismer komplex, az immerzív film szakterületeihez kapcsolódó problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

- Önállóan vizsgál komplex problémaköröket, összetett művészeti, design- és technológiaikutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikusan kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

- Kreativitását mozgósítja új típusú, komplex, folyamatosan változó helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

- Komplex preprodukciós műveleteket tervez és kivitelez.

- Munkája során komplex adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszereket alkalmaz.

- Képes megtervezni és részekre bontani teljes produkciós munkafolyamatokat.

- Produkciókat, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel.

- Az immerzív film területein alkalmazott főbb gyártási és fejlesztési folyamatokat magas szinten megvalósítja.

- Körültekintően megteremti az optimális munkavégzéshez szükséges körülményeket.

- Adaptívan viszonyul különböző munkamódszerekhez és folyamatokhoz, valamint a területre jellemző állandó változáshoz.

- Új típusú, komplex helyzetekben szakmailag megalapozott cselekvési stratégiát alkot.

- Képes csoportban dolgozni.

- Csoportban dolgozva képes vezető szerepet ellátni, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet.

- Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vitahelyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

- Képes tudományos kutatásokban való szakirányú együttműködésre.

- Magabiztosan és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást, hardver- és szoftvertechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

- Képes produkciókat, gyártási folyamatokat és erőforrásokat menedzselni.

- A szakterület szaknyelvi kifejezéseit magabiztosan alkalmazza.

- Alkotó tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt magabiztosan és kompetensen mutatja be.

- Magas szintű párbeszédet folytat szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

- Képes az emergens technológiák kínálta lehetőségeket figyelembe véve, a szakmai és a szélesebb közönség számára is értelmezhető, értékes narratívákat fejleszteni.

- Vezetői feladatai során tudatosan alakít ki vezetési stratégiát.

- Az immerzív film tartalmak létrehozása során önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotói folyamatokat, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg.

- Szakterületén alkalmazza a tartalomfejlesztés és filmalkotás etikai és szerzői jogi normáit.

- Az immerzív film kapcsolódó területein képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit. Tudását, kompetenciáit és alkotói, illetve tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

- Képes kialakult ízlésére és kritikai érzékére támaszkodva esztétikai kérdésekben dönteni.

c) attitűdje

- Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, vizuális és információtechnológiai folyamatokat, tendenciákat.

- Tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetkehez.

- Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

- Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a különböző szakterületek és kapcsolódó technológiák közötti határok kreatív átlépésére, meghaladására.

- Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol alkotói tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, eredeti alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaként.

- Kiszámítható és következetes munkakörnyezet kialakítására törekszik az általa vezetett szakemberek számára.

- Tiszteletben tartja a vezetése alatt dolgozó szakembereket.

- Az aktuális munka/fejlesztés/projekt igényeit figyelembe véve törekszik arra, hogy a vezetése alatt dolgozó kollégák számára lehetőséget teremtsen az egyéni szakmai céljaik elérésére és a szakmai fejlődésre.

- Az alkotó tevékenységével kapcsolatos társadalmi és piaci igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

- Saját alkotó, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

- Munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

- Alkotótevékenységét magas fokú minőség- és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

d) autonómiája és felelőssége

- Az immerzívfilm-alkotást érintő kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

- Az immerzív film produkciók létrehozása során művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg.

- Rendszeresen kezdeményez, vezet és alakít projekteket.

- Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

- Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

- A közösség tagjaként felelősséget vállal a közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

- Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

- Komplex originális alkotást hoz létre.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül 70-150 kredit, amelyből a diplomamunka készítéséhez rendelt kredit 20 kredit az alábbiak szerint:

- immerzívfilm-tervezés és -kutatás 25-45 kredit;

- immerzívfilm-tervezés gyakorlati ismeretek 15-35 kredit;

- immerzívfilm-szakelmélet 10-20 kredit;

- elméleti stúdiumok (design-, művészet- és médiatörténet- és elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs ismeretek, könyvtár és információtudomány) 10-30 kredit;

- kapcsolódó társszakmák ismeretei 10-20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. és 4.3 pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit mozgóképes, illetve audio-vizuális tartalmak, művészettörténet és elmélet, társadalomtudomány, filozófia, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

49. INTERAKCIÓ TERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: interakció tervezés (Interaction Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles interakció- és felhasználói élmény tervező

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Interaction and User Experience Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészet képzési területről az animáció, a média design, a fotográfia, a formatervezés, a tárgyalkotás, a tervezőgrafika, a textiltervezés, az építőművészet és a designkultúra alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a bölcsészettudomány képzési területről a pszichológia, az informatika képzési területről a mérnökinformatikus és a programtervező informatikus alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja a digitális termék és szolgáltatás tervezésében és a modern kutatási és tervezési módszerekben jártas tervezők képzése, akik képesek termék- vagy szolgáltatástervező csapatok tagjaként összetett tervezési projekteket megvalósítani, az emberközpontú tervezés szemléletét képviselve. A tervezők képesek lesznek átlátni és összefogni komplex tervezési folyamatokat és megfelelő szemlélettel bírnak ahhoz, hogy a jövő emergens technológiáihoz adaptálódva képviseljék az emberközpontúságot, az ergonomikus működést, a minőséget és az etikát. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az interakció- és felhasználói élmény tervező

a) tudása

- Ismeri a speciális terméktervezési keretrendszereket és a hozzájuk tartozó eszközöket és folyamatokat. Ismeri és elsajátította a User Centered Design (UCD) és Design Thinking módszertanát.

- Ismeri a tervezési eljárásokat, eszközöket, mint például az szoftvernavigáció tervezését, digitális prototípus tervezését.

- Ismeri a felhasználói kutatás legfontosabb módszereit, mint az interjúzás, piackutatás, versenytárs-elemzés, netnográfia, kérdőívkészítés és tisztában van a kutatásetikával.

- Tisztában van a munkája emberekre gyakorolt hatásával.

- Tájékozott a szakterületét érintő adatvédelmi szabályozásokban, ismeri a szakterületet érintő mindenkori hatályos és releváns jogszabályokat.

- Tisztában van az ember és gép közötti kommunikáció fiziológiás és kognitív alapjaival, ismeri az emberi viselkedést leíró, kognitív pszichológiai téziseket, kognitív torzításokat.

- Tájékozott a jelentős piaci jelenléttel rendelkező modalitások és az emergens modalitások (neurális hálók, természetes interfész) terén is.

- Ismeri a digitális szolgáltatások felépítését.

- Megtanulta a digitális szolgáltatások gyakori kihívásait, interakciós jellegzetességeit.

- Felhasználói felületek grafikai (UI) tervezésére vonatkozó tudással bír, mint a vizuális komponálás, alapvető tipográfia, vizuális hangsúlyozás, színelmélet.

- Alapvető üzleti ismeretekkel bír egy termék piacra vitelével kapcsolatban. Ismeri az üzleti modellezés alapjait. Tud különbséget tenni költséges és kevésbé költséges tervezési és kivitelezési megoldások közt.

- Ismeri a legfontosabb kollaboratív módszereket és gyakorlott csapatmunkában.

- Tisztában van a szervezet- és vezetéselmélet, illetve a csoportdinamikai folyamatok alapösszefüggéseivel, legismertebb modelljeivel.

- Tud megfelelő módon szakmai visszajelzést adni, ismeri a konfliktuskezelés alapjait.

- Ismeri a kollaboratív tervezési eszközöket.

- Kreatív alkotási technikákat, ötletelési módszereket ismer.

- Ismeri a különböző, webes és emergens technológiákat, és azt, hogy hogyan építhet rájuk tervező munkája során.

b) képességei

- Az adott design problémához legmegfelelőbb termék- és szolgáltatástervezési eszközöket választja ki. Konkrét problémák, feladatok esetében tervezési keretrendszereket alkalmaz. Az

adott probléma kapcsán felismeri és elemzi a keretrendszerek és eszközök limitációit, újakat tanul meg.

- Tervezőként meg tudja tervezni a termék vagy szolgáltatás egyes részeit, egészét és folyamatait.

- Terméktervezési kutatásokat tervez és bonyolít le.

- A tervezés során a szabályozásoknak megfelelő termék- és szolgáltatáskoncepciókat dolgoz ki.

- Tervezési folyamata során szempontként használja az emberi jellemzőket és épít ezekre. Az emberi sajátosságokra, képességekre megfeleltetett megoldásokat tervez.

- A legmegfelelőbb tervezői megközelítést választja, olyan helyzetekben is, amikor bizonytalan vagy emergens területekkel találkozik.

- Megtervezi digitális alkalmazások információs architektúráját.

- Felismer komplex, tervezési problémákat, mintákat.

- Jól használható, esztétikus grafikus interfészeket tervez.

- Figyelembe veszi egy termék vagy szolgáltatás tervezése során annak üzleti modelljét, pénzügyi lehetőségeit. Saját szakmai nézőpontjából, szakterületét képviselve vesz részt az üzleti tervezési folyamatban.

- Interdiszciplináris csapatban hatékonyan érvényesül, együttműködik.

- Bármilyen tervezői helyzetben kreatív megoldásokat hoz.

- Beilleszkedik új szakmai közösségekbe, etikus döntéseket hoz.

- A kutatás, a tervezés, valamint a média produkciók létrehozásának valamennyi fázisában képes önállóan és más szakemberekkel együttműködve, csoportmunkában is dolgozni, akár vezetőként is. Csoportban dolgozva vezető szerepet is el tud látni, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet.

- Különböző szakterületi háttérrel rendelkezők szakmai műhelymunkáját megtervezi és lebonyolítja.

- Bármilyen alkotóhelyzetben kreatív, újszerű megoldásokat alkalmaz.

- Önállóan felépít egy egyszerűbb terméktervezési folyamatot.

- Jól használható szoftverfelületi terveket készít.

- Feltérképezi új vagy létező alkalmazások folyamatait.

- Terméktervező csapatok tagjaként hatékonyan együttműködik másokkal és megtalálja velük a közös nyelvet.

- Önállóan felvázol teljes termékterveket és saját tervezési programot alakít ki.

c) attitűdje

- Kritikus szemlélettel viszonyul a tervezési keretrendszerekhez, ismeri az eszközök limitációit, újakat tanul meg.

- Tudatosan törekszik különböző szakterületek és kapcsolódó technológiák közötti határok átlépésére, aktívan keresi az együttműködést más szakterületek szereplőivel.

- Empatikusan és nyitott szemmel áll neki kutatásoknak, etikusan és megfelelő emberi érzékenységgel kutat.

- Emberközpontú szemléletet képvisel a tervezési folyamatokban.

- Empatikus, a felhasználókkal együttérző módon tervez.

- Projektmunkákban, csapatmunkában egyaránt képviseli az adatvédelmi alapelveket és a felhasználók jogait.

- Nyitott, kísérletező attitűd jellemzi, a tervezési folyamatok és az új emergens technológiák kutatási és tervezési folyamatokba való beemelése kapcsán.

- Törekszik rá, hogy stratégiai szinten is átlássa a tervezési folyamatokat.

- Nem riad meg a változatos megbízásoktól, felismeri a hasonlóságokat.

- Törekszik arra, hogy amit tervez, esztétikus, vizuálisan jól értelmezhető legyen.

- Tervezéskor figyelembe veszi a termék vagy szolgáltatás üzleti vonatkozásait, korlátait. Törekszik arra, hogy a végeredmény piacilag fenntartható legyen.

- Nem zárkózik el a kollaborációtól és nem sajátítja ki a projekteket.

- Motivált, a tudását büszkén vállalja. Kiszámítható és következetes munkakörnyezet kialakítására törekszik az általa vezetett szakemberek számára. Tiszteletben tartja a vezetése alatt dolgozó szakembereket.

- Pozitívan áll minden kihíváshoz, hagyatkozik kreativitására és saját tudására.

- Tiszteletben tartja a szakterületét érintő mindenkori normákat, megfelelő viszonyt ápol azokkal.

- Pozitívan és haladást ösztönzően áll neki egy probléma csapattal való megoldásának.

d) autonómiája és felelőssége

- Önállóan dönt a megfelelő keretrendszerek és eszközök szükségszerű használatáról. Csapatmunkában képes figyelembe venni az adott tervezési kereteket.

- Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

- Felelősséggel bánik az elsajátított ismeretekkel és nem él vissza azokkal. Felelősséget vállal és asszertív, etikus módon képviseli a szakmáját vitás helyzetekben is.

- Felelősséget vállal a kutatási eljárás szakmaiságáért, pontosságáért.

- Vállalja, hogy az új technológiákra és társadalmi kihívásokra tervezőként egyaránt reagálnia, adaptálódnia kell.

- A közösség tagjaként felelősséget vállal közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

- Felhasználói oldalról önállóan vagy csapattagként is képes felvázolni teljes termékterveket.

- Saját tervezési programot alakít ki.

- Önállóan képes jól értelmezhető, egyértelmű interaktív felületek megtervezésére.

- Mindig olyan terveket készít, amelyek értelmezhetők üzleti környezetben is. Szakmája irányából felelősséget vállal a végső termék pénzügyi megvalósíthatóságában.

- Felelősséget vállal a csapaton belüli teljesítményéért és szerepköréért.

- Az aktuális munka/fejlesztés/projekt igényeit figyelembe véve törekszik arra, hogy a vezetése alatt dolgozó kollégák számára lehetőséget teremtsen az egyéni szakmai céljaik elérésére és a szakmai fejlődésre.

- Felelősséget vállal az általa képviselt szakmai nézőpontért, annak következményeiért.

- Vállalja a facilitátor szerepét és önállóan biztosítja a műhelymunka minőségét.

- Szerepet vállal saját kreativitásával és tudásával minden tervezési helyzetben.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül 60-160 kredit, amelyből a diplomamunka készítéséhez rendelt kredit 20 kredit az alábbiak szerint:

- design elmélet, módszertan és kutatás (elmélet és gyakorlat) 10-40 kredit;

- emberközpontú design/tervezés (elmélet és gyakorlat) 10-30 kredit;

- digitális prototipizálás, kísérleti, spekulatív interakció tervezés (elmélet és gyakorlat) 20-40 kredit;

- etika és terméktervezés (elmélet és gyakorlat) 10-30 kredit;

- általános elméleti stúdiumok (média- és művészettörténet és -elmélet, filozófia, pszichológia, társadalomtudomány, gazdasági, vállalkozási és jogi ismeretek) 10-20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a vizuális stúdiumok, a média stúdiumok, a designelméleti stúdiumok, a digitális vagy ipari terméktervezési ismeretek, az etnográfiai és kutatási ismeretek, a kognitív pszichológiai ismeretek, az ergonómiai ismeretek, a szoftvertervezési ismeretek, az informatikai ismeretek, az emergens és innovatív technológiai ismeretek, a tipográfiai ismeretek, a marketingkommunikációs ismeretek területéről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

50. KÉPZŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: képzőművész (Fine Arts)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles képzőművész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: (Fine Artist)

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a képzőművészet, a tárgyalkotás, a kerámiatervezés, az üvegtervezés, a fémművesség, a textiltervezés, a formatervezés, az építőművészet, az animáció, a fotográfia, a média design, a tervezőgrafika, a design- és művészetelmélet, a kézműves tárgykultúra, a képalkotás, a környezetkultúra, a látványtervezés, a mozgókép, a designkultúra alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan autonóm vizuális művészek képzése, akik a képzőművészet eszközeit, technikáit variábilisan használják, hangsúlyosan a jelenre értelmező, kritikai attitűddel reagálnak, adott esetben a képzőművészet területétől távol eső diszciplínákat is integrálva művészeti tevékenységükbe, kutatásukba. Kreatív módszertani metódusok kialakításával képessé válnak arra, hogy a vizuális koncepció megvalósulásakor az anyag, illetve a kifejezőeszköz megválasztása már magát a szakmai tartalmat, a látásmódot támassza alá, továbbá a tudatos alkotói folyamatok gyakorlásával arra, hogy a képzőművészeti alkotás szilárd keretei között műként, művé formálódva mutatkozzanak meg a képzőművészeti praxis irracionális mozzanatai, az ösztönös beleérzés, az inspiráció. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A képzőművész

a) tudása

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik, a korábbi korok képzőművészeti folyamatairól, stíluskorszakairól, műfajairól és irányzatairól és a jelentős európai kortárs képzőművészeti koncepciókról. Ezt a tudását a képzőművészet területén végzett alkotói tevékenységek alapjaként használja.

- Ismeri az európai művészet elméleti vonatkozásait, viszonyát a globális művészeti hagyományokhoz és trendekhez.

- Ismeri és magas szinten, autonóm módon alkalmazza a képzőművészet fontosabb technikáit, anyagait, kifejezési eszközeit és módjait.

- Transzdiszciplináris szemlélete alapján tisztában van azzal, hogy a képzőművészet mely területén, milyen eszközrendszerrel képes magát a leginkább kifejezni, képzőművészeti elképzeléseit megvalósítani.

- Magas szinten ismeri a művészeti kutatási módszereket. Ismeri és alkalmazza a képzőművészeti, művészettörténeti, művészetelméleti kutatás, forrásgyűjtés, analógiák keresésére szolgáló módszereket.

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik egy adott alkotói gyakorlat eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének felismerésével kapcsolatos szempontrendszerről.

- Ismeri a képzőművészetben megjelenő különböző technikákat (rajzi, festészeti, grafikai, szobrászati, installációs módszerek, mediális technikák, eljárások és anyaghasználat), tudatosan választja és alkalmazza azt, ami ezek eszköztárából saját művészeti alkotómunkája számára megfelelőnek tart.

- Ismeri az európai összművészeti jelenségek történeti előzményeit, ezek viszonyát a kortárs művészeti jelenségekhez.

- Tisztában van a 21. századi normáknak és szokásoknak megfelelő etikai és szerzői jogi kérdésekkel.

b) képességei

- Képes a képzőművészeti, alkotói gyakorlata során önálló, tudatos és kreatív munkára, az európai képzőművészeti hagyományokból fakadó művészi problémák, kérdések megragadására, melyekre műveiben egyéni és eredeti módon reagál.

- A tanulmányai során szerzett tapasztalataira támaszkodva képes a vizuális művészetek értő befogadására, saját alkotásainak létrehozása során épít a mindenkori kortárs tendenciákkal kialakított tudatos viszonyára.

- A művészeti kutatási módszereket képes önálló alkotómunkája részeként alkalmazni.

- Képzőművészeti elképzeléseinek megvalósításához, műveinek megjelenítéséhez magas színvonalon alkalmazza a tradicionális eszközök mellett az új technológiák megfelelően kiválasztott körét.

- Hatékonyan, egyéni módon képes használni a képzőművészeti tevékenysége alapjául szolgáló technikákat, módszereket, az európai hagyományból eredőket és az eltérő hagyományból fakadókat egyaránt.

- Képes teremtő módon alkalmazni az európai tradíció rajzi ábrázolási módjainak és kifejezőeszközeinek terén megszerzett tudását.

- Autonóm alkotói tevékenységében képes használni a festészet, szobrászat, grafika, fotó, installációs művészet, szcenográfia, intermédia művészeti eszköztárát, technikáit, melyek közül autonóm művészi döntéssel választja ki a számára legmegfelelőbbet.

- Képes komplex képzőművészeti projektek átgondolt tervezésére és megvalósítására, az alkotói folyamat anyagi természetű feltételeinek pontos felmérésére alapozva.

- Képes felmérni, hogy alkotásai többféle esztétikai konvenció és eltérő etikai szabályok szerint is megítélhetők, és ezt alkotómunkája során figyelembe veszi.

c) attitűdje

- Törekszik arra, hogy a megértett hazai és nemzetközi képzőművészeti, alkotói módszertani folyamatok felhasználásával önállóan hozzon létre alkotásokat.

- Komplex ismereteire támaszkodva kritikai megértéssel viszonyul a kortárs képzőművészeti alkotásokhoz.

- Nyitott az európai, és azon belül a magyar kortárs képzőművészeti alkotások kifejezési eszközeire, módszereire, bátran használ kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket.

- Nyitott a társművészetek és minden olyan szakterület felé, melyek gazdagítják és adekváttá tehetik képzőművészeti elképzeléseinek megjelenítését. Ebben az együttműködésben megvalósuló alkotómunkában konstruktív, hatékony kommunikációra képes.

- Szem előtt tartja a kortárs képzőművészet társadalmi beágyazottságát, alkotásaival érzékenyen reflektál a társadalmi kihívásokra. A magyar művészet nemzetközi hírnevét értő módon terjeszti, mind a szakmai, mind a szélesebb közönség számára.

- Szakmája etikai normái iránt elkötelezett és azokat betartja.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai orientációja kialakult; kultúrkörének és az európai tradíciónak ötvözetéből önálló eszmeiségű vizuális műveket alkot.

- Önállóan tervez munkákat és részt vesz projektekben, valamint folyamatosan szerepel kiállításokon.

- Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

- Tisztában van vele, hogy képzőművészként közéleti szerepet vállal, szűkebb és tágabb közösségekre hatással van.

- Képzőművészi munkásságáról szóban és írásban is felelősségteljesen kommunikál.

- Felelősséget érez a vizuális kultúrát fogyasztók véleményének formálásában.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- műtermi munka (képzőművészeti alkotómunka) 55-69 kredit,

- szabadkézi rajz, képi és plasztikai ábrázolás 18-30 kredit,

- szakmai elmélet 5-7 kredit,

- művészetelmélet 10-14 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés a különböző kultúrkörökből érkező külföldi hallgatók részvételével angol nyelven is indítható.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit szakmai ismeret, mely állhat műtermi munkából, képzőművészeti alkotómunkából, szabadkézi rajzból vagy szakmai elméleti ismeretekből a művészettörténet és művészetelmélet területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai során megszerzett szakmai ismeretek alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

51. KORTÁRS MŰVÉSZETELMÉLETI ÉS KURÁTORI ISMERETEK MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek (Contemporary Art Theory and Curatorial Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles kortárs művészeti szakíró és kurátor

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Contemporary Art Theory and Curatorial Studies

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészet képzési területről a képzőművészet-elmélet, a designkultúra, a művészetelmélet alapképzési szak, a bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsészet alapképzési szak művészettörténet és esztétika specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan művészeti szakemberek képzése, akik művészetelméleti ismereteik, kommunikációs, írás- és elemző készségük birtokában alkotó módon képesek a magyar és a nemzetközi kortárs művészet területén jelentős kulturális-művészeti értékkel, társadalmi fontossággal bíró komplex projekteket, kutatásokat, kiállításokat, eseményeket elindítani, ezek koncepcióját kidolgozni, kommunikálni és képviselni, továbbá a kortárs művészeti gyakorlatról, valamint a hozzá kapcsolódó kritikai és elméleti diskurzusról szakmailag önálló és releváns kutatásokat végezni; a kortárs művészet gyakorlatát a tudományos kutatás és a kritika eszközeivel elemezni, közvetíteni, valamint együttműködni a hazai kiállítási és művészeti intézményrendszerrel, művészekkel, szakértőkkel és a művészeti terület egyéb szereplőivel. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A kortárs művészeti szakíró és kurátor

a) tudása

- Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a kortárs képzőművészetben zajló folyamatokról, aktív szakmai tevékenységét (intézményi stratégia kialakítása, kiállítás létrehozása, tanulmányok publikálása) ennek szellemében végzi.

- Specializált ismeretekkel rendelkezik a képzőművészet terén végzett kutatás, forrásgyűjtés alapjául szolgáló módszerekről, megvalósítási irányokról, lehetőségekről, a tevékenységéhez nélkülözhetetlen nagyobb európai archívumok és adatbázisok használatáról.

- Specializált ismeretekkel rendelkezik az eltérő alkotói gyakorlatokról. Behatóan ismeri, hogy hogyan kell az aktív tevékenységet folytató művészek munkáit hazai, valamint nemzetközi kortárs művészeti kontextusban elhelyezni.

- Specializált ismeretekkel rendelkezik a vizuális művészetek 19-20. századi történetéről, különös tekintettel a modernizmus, az avantgárd, illetve a későmodern tendenciák esztétikai, intézmény-kritikai, társadalom- és ideológiatörténeti vonatkozásairól. Ismeri a hazai és az egyetemes művészettörténet korszakait, tendenciáit, alapműveit.

- Specializált ismeretekkel rendelkezik a művészetelmélet főbb alapelveinek, irányzatainak, iskoláinak, fontosabb tanulmányainak részterületeiről.

- Ismeri a közelmúlt és a jelen fontosabb, korszakváltó kiállításait, kurátori alapelveit, intézményeit és a nagyobb hazai és nemzetközi művészeti gyűjtemények anyagát.

- Beható ismeretekkel rendelkezik a képzőművészet illetve a kulturális intézményrendszerek működéséről.

- Magas szinten ismeri a képzőművészetre vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogokat.

b) képességei

- Képes a szakmai tevékenysége során tudatos és alapos szakmai munkára, kreatívan cselekedni és reagálni komplex, váratlanul előálló és új stratégiai megközelítést követelő helyzetekben, tanulmányai során elsajátított kurátori ismereteit adekvát módon, az adott kontextushoz igazodva használni.

- Alkotó módon képes használni felhalmozott tudásanyagát, az új ismereteket a tanult módokon analizálja, feldolgozza, használja, és az adott helyzetre átalakítja, ezáltal képes új kurátori, művészetértelmezési narratívát teremteni.

- Kurátori tevékenysége során felmerülő elméleti és gyakorlati kérdésekhez alkotó módon képes használni a nagyobb európai képzőművészeti archívumokat és adatbázisokat.

- Képes elemző, új szempontokat felvető, publikációképes, kifinomult ítélőképességéről bizonyságot tevő kortárs képzőművészetet értelmező műkritikák, kiállítás-kritikák, nagyobb tanulmányok, kurátori koncepciók megírására.

- Képes a komplex hazai és nemzetközi kutatások, kiállítások, események kezdeményezésére, ezek kreatív koncepciójának kidolgozására, a megfelelő körülmények megteremtésének érdekében hatékony kommunikációra és autonóm elképzeléseinek vitaképes képviseletére; kutatásokhoz kapcsolódó elméleti, történeti tanulmányok megírására.

- Képes művészeti projektek szakmai, jogi és etikai szempontok szerinti felelős irányítására, ismerve a szervezés, az intézményi, a financiális és a jogi hátteret, valamint a pályázás, a rendezés, a technikai lebonyolítás, illetve logisztika, továbbá a kommunikáció és a sajtókapcsolatok menedzselését.

c) attitűdje

- Aktívan fogadja be az új ismereteket, módszereket és ezeket felhasználva kreatívan és dinamikusan keresi a megvalósítási lehetőségeket a képzőművészeti kurátorok tevékenységi területén.

- Törekszik arra, hogy alkotó módon vegyen részt művészeti produkciók koncepciójának kialakításában, azok megszervezésében, létrehozásában, és népszerűsítésében.

- Kiforrott kritikai érzékkel, elemző módon viszonyul történeti, valamint kortárs képzőművészeti alkotásokhoz.

- Tudatosan gondolkodik a képzőművészet, illetve saját kurátori tevékenységének társadalmi szerepéről, és ezeknek az igényeknek megfelelően, illetve erre reflektáltan cselekszik.

- Aktívan keresi az együttműködést más szakterületek szereplőivel, szervezőként, irányítóként mások értékrendjét elfogadva valósítja meg autonóm kurátori elképzeléseit.

- Társadalmilag érzékeny és elkötelezett; szakmai, kurátori tematikáját ennek jegyében határozza meg.

- Szakmáj a etikai normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

- Képzőművészeti, művészetelméleti kérdésekben önálló szakmai véleménye van, ezekből autonóm kurátori koncepciót alkot, amelyet professzionálisan valósít meg.

- Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál képzőművészeti projekteket.

- Nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó képzőművészeti alkotások, produkciók társadalmi, a korszellemnek megfelelő kontextusban való megismertetésére és megértetésére.

- Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon, felelősen, a közösség érdekeit szolgálva tevékenykedik.

- Felismeri munkája társadalmi és közösségi hatásait, kurátori tevékenységét a kulturális értékeket szem előtt tartva alakítja ki.

- Elkötelezett szakmája etikai normái iránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- kurátori ismeretek: 48-58 kredit

- művészetelmélet: 16-22 kredit

- szakmához kapcsolódó társadalomtudományi ismeretek: 3-6 kredit

- jogi, gazdasági és menedzsment ismeretek: 12-14 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzés megkülönböztető speciális jegyek:

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a filozófia, a kommunikációelmélet, a társadalomtudomány, a design- és művészettörténet, a bölcsészettudományok, a társadalomtudományok, a gazdaságtudományok, a művészetek és a design, a művészetközvetítés és a kommunikációtudomány területéről. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai során megszerzett szakmai ismeretek alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

52. TÁRGYALKOTÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: tárgyalkotás (Designer-Maker)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles tárgyalkotó művész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Designer-Maker

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészet képzési területről a tárgyalkotás, a kerámiatervezés, az üvegtervezés, a fémművesség, a textiltervezés, a formatervezés, az építőművészet, az animáció, a fotográfia, a média design, a tervezőgrafika, a design- és művészetelmélet, a látványtervezés, az alkalmazott látványtervezés, a designkultúra, a művészetközvetítés képzési területről a kézműves tárgykultúra, a képalkotás, a környezetkultúra alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 215/0214

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja tárgyalkotók képzése, akik a megszerzett tervezői, alkotói és tudományos ismereteik birtokában, tudatos, önálló és felelősségteljes tervezői, alkotói magatartásukkal képesek felismerni a társadalom és a kultúra, valamint a piacgazdaság és környezet kihívásait, és azokra rugalmas, hatékony és innovatív megoldásokkal tudnak reagálni. Munkájukat a kutatás, a tervezés, valamint a tárgyalkotás valamennyi fázisában képesek önállóan és más szakemberekkel együttműködve, csoportmunkában dolgozni, akár vezetőként is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A tárgyalkotó művész

a) tudása

- Megújuló önálló tudással rendelkezik, tudásának része a széles spektrumú műveltség.

- Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és kortárs tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referenciaértékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.

- Széles körű, rendszerszerű és specializált ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotáshoz kapcsolódó tágabb művészeti és kulturális kontextusról, annak történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.

- Szerteágazó és rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotáshoz kapcsolódó kortárs társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információtechnológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.

- Specializált ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.

- Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a designgondolkodás működését, és érti, hogyan alkalmazhatók ezek összetett problémák megoldásához.

- Ismeri a komplex holisztikus gondolkodás működését, valamint magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.

- Jártas az interdiszciplináris tervezési, alkotás módszertanban, ismeri és érti a komplex tervezési, alkotó folyamatok összefüggéseit és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak tárgyalkotó tevékenységében.

- Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.

- Magas szintű, specializált ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás területén alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról, médiumokról, eszközökről, technikákról, tisztában van a főbb technológiai, gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenységek végzésének körülményeivel.

- Magas szinten érti és ismeri a projektmenedzsment működését, folyamatát, illetve alkalmazását a tárgyalkotás szakterületén.

- Magas szinten ismeri a tárgyalkotás vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, behatóan ismeri a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

- Részleteiben és rendszerében ismeri a tárgyalkotás gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a saját vállalkozás működtetésének kereteit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületét érintő tágabb intézményrendszerről.

- Ismeri és érti saját erősségeit és gyengeségeit a tárgyalkotó tevékenységben, és érti azt, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos számára.

b) képességei

- Felismer komplex tárgyalkotó problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ennek alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.

- Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.

- Önállóan vizsgál komplex problémaköröket, összetett művészeti és designkutatást folytat, az adatokat és forrásokat kritikailag kezeli, a tágabb kontextuális összefüggéseket és folyamatokat rendszerszerűen értelmezi.

- Magas szintű kritikai gondolkodásra támaszkodva képes alkotói, tervezői reflexióra, valamint önálló, szilárd szakmai álláspont kialakítására.

- Kreativitását mozgósítja változó, új típusú, komplex helyzetekben is, és a hagyományos keretrendszerből kilépő, innovatív megoldásokat fejleszt.

- A tárgyalkotás során önállóan és rutinszerűen, konzekvensen visz végig tervezési, alkotó folyamatot, magas szintű és komplex tervezői, alkotói döntéseket hoz meg, és komplex originális alkotást hoz létre.

- Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.

- Interdiszciplináris alkotóközegben tárgyalkotó szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon együttműködik a társszakmák és a különböző művészeti területek képviselőivel.

- Projekteket, folyamatokat és erőforrásokat menedzsel, csoportban dolgozva vezető szerepet lát el, irányítja az alkotó, tervező és megvalósító tevékenységet.

- Tárgyalkotó tevékenységét, elképzeléseit, eredményeit nyilvánosság előtt nagy biztonsággal és kompetenciával mutatja be, valamint magas szintű párbeszédet folytat

szakmai közösségével, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel, ügyfelekkel, illetve laikus közönséggel a szakterületét érintő komplex témákban, anyanyelvén és egy idegen nyelven.

- Szakmai álláspontját és szakmai érdekeit érvekkel alátámasztva képviseli vitás helyzetben, együttműködés során képes a konfliktuskezelésre.

- Alkalmazza a tárgyalkotás etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.

- A tárgyalkotás területén képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit és tudását, kompetenciáit és alkotói, illetve tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.

c) attitűdje

- Aktívan keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információtechnológiai folyamatokat, tendenciákat.

- Munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.

- Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.

- Aktívan keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol tárgyalkotó tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaiként.

- Tevékenységében rugalmasan és adaptívan viszonyul az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetekhez.

- Alkotó tevékenységét magas fokú minőség és értékorientáltság, művészi érzékenység és intellektuális szemlélet jellemzi.

- Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, aktívan kezdeményez interdiszciplináris projekteket, szakmai tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

- Az alkotó-tervező tevékenységével kapcsolatos társadalmi és ökológiai igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

- Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.

- Saját alkotó-tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai identitása egyértelműen kialakult.

- Tárgyalkotást érintő kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.

- A tárgyalkotás során művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg.

- Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.

- Interdiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

- Saját szakmai munkájáért, valamint az általa vezetett projektekért, tevékenységekért felelősséget vállal.

- A közösség tagjaként felelősséget vállal a közösségéért, szakterülete értékeiért és etikai normáiért.

- Szakmai munkáját társadalmilag, kulturálisan, ökológiailag érzékeny, tudatos és felelős tevékenység jellemzi.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül 75-145 kredit, amelyből a diplomamunka készítéséhez rendelt kredit 20 kredit az alábbiak szerint:

- tárgyalkotó tervezés, kutatás, prototipizálás, gyártásra előkészítés, kivitelezés 30-60 kredit;

- tárgyalkotó anyag és technológiakutatás, innovatív műtermi anyagtársítási kísérletek 30-50 kredit;

- elméleti stúdiumok a kortárs iparművészet-design- és művészettörténet bemutatására, illetve gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és etikai normák, szabályozások oktatása; reflexió a 21. századi társadalmi, gazdasági, piaci, környezeti és információtechnológiai kontextusaira; továbbá prezentációt, kommunikációt, dokumentálást, archiválást segítő gyakorlatok 15-35 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit tárgytervezés-elmélet és gyakorlat, művészettörténet és -elmélet, társadalomtudomány, filozófia, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni."

22. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklete a következő XIII. címmel egészül ki:

"XIII. MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET

1. MŰVÉSZETI INSTRUKTOR MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: művészeti instruktor (Arts Communication)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles művészeti instruktor

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Arts Communication Expert

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a művészetközvetítés és a művészet alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető: a társadalomtudomány és a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.

4.3 A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék);

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit;

- az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 2 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 21/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja művészeti instruktorok képzése, akik átfogó elméleti és gyakorlati ismeretekkel, valamint széleskörű nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek a művészetek komplex, integratív jellegű közvetítése, a művészet értő befogadásának elősegítése és az érzelmi intelligencia művészetközvetítéssel történő fejlesztése terén. Választott specializációjuknak megfelelően képesek átlátni, megtervezni, megszervezni, összefogni, irányítani és lebonyolítani olyan tevékenységeket a művészeti és kulturális élet különféle színterein, amelyek vizuális, illetve előadó-művészeti területekhez tartozó tevékenységek társadalmi közvetítésére irányulnak. Alkalmasak arra, hogy művészetközvetítői feladataikat önállóan, illetve művészeti, bölcsészet- vagy társadalomtudományi területen képesítést szerzett szakemberek egyenrangú szakmai partnereként, csoportmunkában is végezzék Magyarországon és az európai kulturális térség más országaiban. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A művészeti instruktor

a) tudása

- Átfogó és rendszerezett ismeretekkel bír a művészetközvetítés komplex tevékenységi formáihoz kapcsolódó tágabb kulturális összefüggésekről.

- Széleskörű, a gyakorlatban is jól hasznosítható ismeretekkel rendelkezik a művészetközvetítés feladatköreihez tartozó valamennyi vizuális és előadó-művészeti területről.

- Kiterjedt, részletekbe menő ismeretekkel rendelkezik a tevékenységével kapcsolatos társadalmi és kulturális-művészeti jelenségekről, azok összességét, valamint speciális vonatkozásait egyaránt tekintve.

- Jól ismeri a kulturális intézményrendszer felépítését és jellegzetességeit, továbbá rendelkezik az integratív művészetközvetítői feladatok elvégzéséhez kapcsolódó szervezési és kulturális ismeretterjesztési tudással.

- Biztosan eligazodik a művészetközvetítés kommunikációs feladataiban, ismeri a fontosabb információbázisokat és az információszerzési forrásokat.

- Alapos ismeretei vannak a művészetközvetítés összetett feladatrendszerének teljesítéséhez szükséges munkafolyamatokról, az azokhoz kapcsolódó infrastrukturális, technikai, informatikai és anyagi, gazdasági igényekről.

- Tudás- és ismeretanyaga, elsősorban a kortárs művészeti tendenciák megfigyelése és befogadása érdekében, folyamatosan megújítható, bővíthető és formálható.

- Általános, interdiszciplináris jellegű művészetközvetítői tudása mellett mélyreható, rendszerezett és részletekbe menő szakmai ismeretekkel bír legalább egy olyan művészeti ágban, amelynek közvetítését kiemelt, specializációs területként választotta.

- Magas szintű esztétikai és kommunikációs érzékkel rendelkezik, ismeri és betartja az etikai és a szerzői jogi normákat.

- Megfelelő szaknyelvhasználatot és akadálytalan verbális, illetve írásbeli kommunikációt biztosító idegennyelv-ismerettel rendelkezik, legalább egy európai nyelv tekintetében.

b) képességei

- Képes a művészetközvetítés feladatköreihez tartozó, valamennyi vizuális és előadóművészeti területre vonatkozó ismereteit a gyakorlatban is magas színvonalon alkalmazni.

- Az integratív szemléletű művészetközvetítés terén megszerzett átfogó, interdiszciplináris jellegű tudását alkalmazni képes új megközelítést igénylő, illetve váratlanul előálló vagy kritikus helyzetekben egyaránt.

- A kulturális intézményrendszer komplex módon történő szemlélete révén tudását az adott feladathoz kapcsolódó szakmai elvárásoknak megfelelően képes alkalmazni, akár eltérő intézményes keretek között is.

- Önállóan vagy csoportosan végzett művészetközvetítői tevékenysége során képes a hatékony együttműködésre és kommunikációra, a konfliktuskezelésre, a társszakmák képviselőivel, szakértőkkel és a munkafolyamatok egyéb résztvevőivel való konstruktív párbeszédre.

- A csoportmunkában, szem előtt tartva a művészeti alkotás vagy előadás megvalósulásának, illetve bemutatásának elsődlegességét, képes az alkalmazkodó részvételre.

- A munkafolyamatok tervezése, szervezése, lebonyolítása során az egyes munkatársainak szóló aktuális instrukciókat képes megfelelő szaknyelven és kellő tömörséggel megfogalmazni.

- Képes felmérni az általa a befogadók felé közvetítendő művészeti előadás vagy alkotás célközönségét, és az előadó, illetve az alkotó koncepcióit ennek megfelelően szolgálni.

- Képes felmérni tevékenységének infrastrukturális és anyagi szükségleteit, a közvetített alkotások vagy előadások megvalósításának feltételrendszerét, és ennek tudatában elősegíteni a szükséges művészeti folyamatok megvalósulását.

- Magas színvonalon és kompetensen képes használni a közvetítői és befogadói folyamatokhoz kapcsolódó technikai és informatikai eszközrendszert.

- Szakmai tudáshoz méltó módon képes a művészeti és kulturális élet különféle színterein az általa kiemelt, specializációs területként választott szakterületen megtervezni, megszervezni, összefogni, irányítani és lebonyolítani különféle rendezvényeket.

- Művészetközvetítő tevékenysége valamennyi helyzetében alkalmazni képes az adott helyzetre vonatkozó, megfelelő etikai normákat, továbbá átlátni és betartani a szerzői jogi normákat.

- Legalább egy európai nyelven képes a kötetlen, szóbeli, illetve a megfelelő írásos kommunikációra, beleértve a szaknyelvhasználatot.

c) attitűdje

- Rendszeresen figyelemmel kíséri a művészetek társadalmi közvetítésével kapcsolatos új ismereteket, projekteket, módszereket, arra törekszik, hogy megszerzett ismereteit beépítse komplex művészetközvetítő munkájába.

- Aktívan keresi az együttműködést a művészeti ágak és szakterületek szereplőivel, interdiszciplináris projekteket kezdeményez, közvetítő tevékenységét integratív szemlélettel végzi.

- Érzékenyen reagál a különféle művészeti alkotások, előadások iránti, gyakran változó társadalmi elvárásokra, egyensúlyra törekedve az igényeknek történő megfelelés és a különböző közösségek esztétikai normáinak aktív alakítása között.

- Toleráns, empatikus kapcsolatra törekszik szakmai partnereivel, munkatársként elősegíti saját és csapattársai fejlődését, partnereinek véleményére, javaslataira nyitott.

- Kompromisszumkész, az értékek különbözőségét tiszteletben tartó és mások elé is példaként állító munkatársként dolgozik, elkötelezetten a felmerülő problémák kezelésére, a különböző szempontok kölcsönös elfogadására.

- Művészetközvetítő tevékenysége során kiemelten elkötelezett a bemutatandó művészeti alkotás vagy előadás iránt, és törekszik annak érdekeit minden tekintetben érvényesíteni.

- Nyitott szűkebb és tágabb társadalmi környezete társadalmi problémáira, törekszik azokat a művészet eszköztárával, az érintettek aktív bevonásával feldolgozni.

- A művészeti alkotások és előadások társadalmi közvetítésére irányuló munkafolyamatban a motiváltság és a kreativitás jellemzi.

- Figyelemmel kíséri a kortárs művészeti irányzatokat és tendenciákat, ambicionálja azok minél szélesebb körben történő megismertetését, ugyanakkor egyformán nyitott a hagyományos és az új megközelítést hordozó művészeti alkotások, előadások iránt.

- Választott specializációs területén való tájékozottságát folyamatosan frissíti, fejleszti és mélyíti, a szakterületén megjelenő új ismeretek iránt érdeklődő, befogadó hozzáállást tanúsít.

- Folyamatosan tájékozódik a művészeti alkotások és előadások célközönségének kiválasztása érdekében, illetve törekszik a művek hozzájuk történő eljuttatására.

- Ismereteit naprakész szinten tartja, a művészetközvetítés feladatköreihez tartozó vizuális és előadó-művészeti területek rendezvényein, valamint a művészeti közélet egyéb eseményein történő rendszeres részvétellel.

- Tevékenységét magas hivatás- és értéktudattal, az etikai és a szerzői jogi normákat szem előtt tartva, azok iránt elkötelezetten végzi.

- Tudatosan és kiemelten törekszik kommunikációs ismereteinek, tudásának fejlesztésére, anyanyelvén és idegen nyelveken egyaránt.

- Tevékenységét magas szintű környezet- és egészségtudatosság jegyében végzi.

d) autonómiája és felelőssége

- Önálló, komplex művészetközvetítői koncepciót alakított ki a művészetek társadalmi közvetítéséhez kapcsolódó valamennyi, vizuális és előadó-művészeti területre vonatkoztatva.

- Saját, interdiszciplináris indíttatású művészetközvetítői elképzeléseinek megvalósításában kezdeményező szerepet vállal és egyéni, ám felelős döntéseket hoz.

- Döntéseit autonóm módon, de a művészetközvetítői munkafolyamatban közreműködő alkotó- és előadó-művészekkel folyamatosan konzultálva hozza meg, annak érdekében, hogy az adott alkotás vagy előadás megfelelő színvonalon kerüljön bemutatásra.

- A művészeti alkotások és előadások célközönségének kiválasztását, a művek hozzájuk történő eljuttatását önálló kezdeményezések és döntések meghozatalával végzi, fokozott felelősséget érezve a közönségnevelésért.

- Önállóan, egyéni kutatómunkájával is elősegíti a művészi alkotások és előadások jobb megismerése, megértése érdekében bemutatandó háttérinformációk, magyarázatok eljuttatását a befogadókhoz.

- Az új megközelítéseket hordozó, kortárs művészeti alkotások, produkciók társadalmi megismertetését és megértetését önálló kezdeményezésekkel, felelős döntések útján segíti elő.

- Választott specializációs területén szerzett, magas szintű szakmai tudására építve nagyfokú döntéshozatali autonómiát tudhat magáénak, amely az adott szakterület művészetközvetítési munkafolyamatainak felelősségteljes összefogására és irányítására is alkalmassá teszi.

- Felelősséget vállal az etikai és szerzői jogi normák betartásáért, egyéni és közösségi munkájában egyaránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- művészettudományok (elméleti és gyakorlati ismeretek, a művészetközvetítéshez kapcsolódó, vizuális és előadó-művészeti területeken) 14-32 kredit;

- a komplex művészetközvetítés elmélete és gyakorlata 14-32 kredit;

- kommunikációs ismeretek 10-16 kredit;

- integrált művészeti projekt gyakorlat 5-10 kredit;

- társadalomtudományok 10-16 kredit;

- gazdasági, jogi ismeretek 10-16 kredit.

9.1.2. A képző intézmény által a vizuális és az előadó-művészetek szakterületein ajánlott választható specializációk kreditaránya a képzés egészén belül 24-60 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározott, külső helyre, illetve belső termekre, próbatermekre, szaktantermekre, stúdiókra szervezett művészeti instruktori gyakorlat, amelynek kreditértéke 2 kredit.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a művészetközvetítői alapismeretek, az esztétika, a művészettörténet, a kommunikáció területéről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni."

3. melléklet a 47/2020. (XII. 10.) ITM rendelethez

1. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 5. melléklete a következő 12. alcímmel egészül ki:

"12. FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG, ÉLELMISZERTERMELÉS ÉS -TECHNOLÓGIA A DUNA RÉGIÓBAN MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: fenntartható mezőgazdaság, élelmiszertermelés és -technológia a Duna régióban (Sustainability in Agriculture, Food Production and Food Technology in the Danube Region - Danube AgriFood Master - DAFM)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat;

- szakképzettség: okleveles fenntarthatósági agrármérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer in Sustainable Agriculture and Food Production

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe:

műszaki képzési területről a biomérnöki alapképzési szak, az agrár képzési területről a mezőgazdasági mérnöki és élelmiszermérnöki alapképzési szak, valamint a partneregyetemek alábbi alapképzési szakjai Bodenkultur Universitat Wien (BOKU): BSc in Agricultural Sciences, BSc in Food Science and Biotechnology, Szent István Egyetem (SZIE) BSc in Agriculture Engineering, BSc in Wildlife Conservation and Management, BSc in Food Engineering, BSc Bioengineering, BSc in Horticulture, University of Novi Sad (UNS): BSc in Agriculture, BSc in Crop Science, BSc in Animal Science, BSc in Fruit Science and Viticulture, BSc in Phytomedicine, BSc in Agricultural Engineering, BSc in Horticulture, BSc in Agricultural Ecology and Environmental Protection, BSc in Organic Agriculture, University of Zagreb (UniZG): BSc in Agricultural Engineering, BSc in Agroecology, BSc in Animal Sciences, BSc in Horticulture, BSc in Organic Agriculture, BSc in Plant Protection, BSc in Plant Sciences, BSc in Mediterranean Agriculture, BSc in Food technology, BSc in Forestry, Nature Conservation and Environmental Protection, BSc in Plant Production, BSc in Horticulture társult partneregyetemek alábbi alapképzési szakjai: Czech University of Life Sciences, Prague (CULS): BSc in Agriculture and Food, BSc in Sustainable use of Natural Resources Nitra University: BSc in Food quality and control, BSc in Agro food sciences, BSc in Agro biotechnology, BSc in Viticulture, Warsaw University of Life Sciences (WULS): BSc in Agriculture, BSc in Food Technology and Human Nutrition, BSc in Human Nutrition and Food Evaluation, BSc in Food Safety, BSc in Commodity Science.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető az agrár képzési területről a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a műszaki képzési területről a vegyészmérnöki, a környezetmérnöki a természettudományi képzési területről a biológia, a kémia alapképzési szakok.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit - ECTS

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit/ ECTS;

- az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 4 kredit/ECTS;

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit/ ECTS;

7. A szak képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti (ISCED) tanulmányi területi besorolása/ Classification of the program according to the International Standard Classification of Education (ISCED): 621/0810

8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan agrármérnökök képzése, akik képesek fenntartható és átfogó szemléletmóddal alkalmazni és szintetizálni a mesterszakon elsajátított mezőgazdasági, élelmiszer-, természettudományi és műszaki tudást és készségeket az agrártudományok területén. A végzettek képesek a nemzetközi együttműködésben megvalósított feladatok ellátására, valamint alkalmasak a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A fenntarthatósági agrármérnök

a) tudása

- Tisztában van a fenntarthatóság elvének általános és folyómenti régiókra vonatkozó relevanciájával.

- Ismeri a Duna régiót ökológiai és kulturális történeti szempontból.

- Fenntarthatósági szemléletű mezőgazdasági és élelmiszertermelési ismereteket szerez különösen az alábbi négy területen:

- Élelmiszerbiztonság és fogyasztástudomány (Consumer Science) ismeretköre: élelmiszermikrobiológia, élelmiszerkémia, élelmiszerbiztonság, és -minőség, legmodernebb molekuláris módszerek ismerete és gyakorlati alkalmazásuk, termékminőség értékelése, az élelmiszertermelés folyamatának és gyakorlati problémáinak ismerete, élelmiszer- és állatélelmezés-biztonság, toxikológiai ismeretek, ökotoxikológiai ismeretek.

- Fenntartható mezőgazdaság ismeretköre: ökológiai és integrált szemléletű növénytermesztés és növényvédelem.

- Talaj, víz és éghajlat ismeretköre: éghajlatváltozás és agrometeorológia témaköre, talajtani, víztani ismeretek, és azok mezőgazdasági összefüggései, GIS alkalmazása a természeti erőforrás-gazdálkodásban, vízgazdálkodás a mezőgazdaságban.

- Interkulturális ismeretek: európa uniós alapismeretek (adott szakterületre vonatkozó szabályozások ismerete, tudományos kommunikációs módszerek ismerete, helyi nyelvek (magyar, német, horvát, szerb).

b) képességei

- Alkalmas az agrárgazdaság és a kapcsolódó területek problémáinak elemzésére és megértésére, valamint fenntartható megoldások, innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási tervek készítésére.

- Alkalmas a szakterület alkotó művelésére, az ok-okozati összefüggések felismerésére, felhasználására, továbbfejlesztésére.

- Alkalmas a legújabb fenntarthatósági szemléletű mezőgazdasági, élelmiszertermelési és élelmiszertechnológiai ismeretek átadására, megszerzésére.

- Alkalmas a fenntarthatósági szempontoknak megfelelő mezőgazdasági, élelmiszertermelési és élelmiszertechnológiai módszerek kiválasztására és alkalmazására.

- Alkalmas az ismeretek és a kritikai gondolkodás alkalmazására, a problémák több oldalról történő megközelítésére.

- Alkalmas társadalmi interakciók elemzésére interkulturális környezetben.

- Alkalmas nemzetközi projekt teamek vezetésére.

- Folyékonyan beszél angolul, és lehetősége van alapszintű nyelvi készségek elsajátítására a mesterképzésben résztvevő partnerországok nyelvén.

- Alkalmas kutatási tervek, jelentések, tudományos munkák készítésére és szélesebb közönség előtti bemutatására.

c) attitűdje

- Hatékony probléma-felismerő, elemző és -megoldó készség.

- Kritikai gondolkodásmód.

- Nyitottság.

- Rugalmasság.

- Környezettel szembeni érzékenység.

- Jó szervező készség.

- Motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, új ismeretek megszerzésére és alkalmazására.

- Fenntartható szemléletmód.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmai felelősségtudat.

- Alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására.

- Nagyfokú önállóság.

- Rendszerszemléletű gondolkodásmód.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. Szakmai jellemzői

A szakképzettség szempontjából meghatározó diszciplínák, tudományágak, illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- alapozó ismeretkörök: élelmiszerbiztonság és fogyasztástudomány (Consumer Science): élelmiszer-mikrobiológia, élelmiszerkémia 8-10 kredit;

- talaj, víz és éghajlat: éghajlatváltozás és agrometeorológia témaköre, talajtani, víztani ismeretek 7-12 kredit;

- szakmai ismeretkörök: élelmiszerbiztonság és fogyasztástudomány (Consumer Science): élelmiszerbiztonság, élelmiszer- és állatélelmezés-biztonság, toxikológiai ismeretek, ökotoxikológiai ismeretek 0-12 kredit;

- fenntartható mezőgazdaság: ökológiai és integrált szemléletű növénytermesztés és növényvédelem 20 kredit;

- talaj, víz és éghajlat: talajtani, víztani ismeretek, és azok mezőgazdasági összefüggései GIS alkalmazása a természeti erőforrás-gazdálkodásban, vízgazdálkodás a mezőgazdaságban 1318 kredit;

- interkulturális ismeretek 2 téli/nyári egyetem, konferenciarészvétel, európa uniós alapismeretek, tudományos kommunikációs módszerek ismerete 12 kredit;

- szabadon választható szakmai ismeretek: fenntartható vidék- és területfejlesztés; biodiverzitás, természeti erőforrások fenntartható felhasználása; biotechnológia; regionális sajátosságok; fenntartható energiarendszerek: 5-14 kredit;

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterképzés feltétele legalább B2 szintű angol nyelvtudás [Common European Framework of References for Languages (CEFR)] vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.

9.3. Szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat kreditértéke 4 kredit, időtartama négy hét, amelyet a hallgató a nem felsőoktatási partnerintézményeknél, a támogató szervezeteknél, intézményeknél, cégeknél vagy a hallgató által választott és az aktuális partneregyetem által jóváhagyott helyen teljesít.

9.4. A 4.2. és 4.3. pont tekintetében a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:

- a természettudományi ismeretek legalább 20 kredit/ECTS

- agrártudományi ismereteklegalább 20 kredit/ECTS

- műszaki-, szakigazgatási és gazdasági ismeretek 16 kredit/ ECTS

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

10. A DAFM képzésben résztvevő intézmények

10.1. Akkreditált mesterképzési szakokkal résztvevő intézmények, teljes jogú partnerek

- Szent István Egyetem (SZIE) - Magyarország

- Bodenkultur Universitat Wien (BOKU) - Ausztria

- University of Novi Sad (UNS) - Szerbia

- University of Zagreb (UniZG) - Horvátország

- Banat University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine "King Michael I. of Romania" (BUASVMT) - Románia

10.2. A DAFM képzésben résztvevő intézmények, társult jogú partnerek

- Warsaw University of Life Sciences (WULS) - Lengyelország

- Slovak University of Agriculture in Nitra (SUA) - Szlovák Köztársaság

- Czech University of Life Sciences, Prague (CULS) - Cseh Köztársaság."

4. melléklet a 47/2020. (XII. 10.) ITM rendelethez

1. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 6. melléklet I. VALAMENNYI HITÉLETI KÉPZÉST FOLYTATÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN címe a következő 7. alcímmel egészül ki:

"7. EGYHÁZI/FELEKEZETI KÖZÖSSÉGSZERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: egyházi/felekezeti közösségszervezés (Church Community Organizing)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- a szakképzettség: okleveles egyházi/felekezeti közösségszervező

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Church Community Organizer

3. Képzési terület: hitéleti

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. A mesterképzésbe történő belépésnél feltétel nélkül elfogadott szak: az egyházi/felekezeti közösségszervező, a diakónia alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban mesterképzésbe történő belépésnél megadott feltételekkel elfogadott szakok: bármely hitéleti szak, továbbá a társadalomtudomány képzési terület nem hitéleti alapképzési szakjai.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

7. A képzés célja

A képzés célja olyan közösségszervező szakemberek képzése, akik az egyházi alapértékek, valamint a közvetlen és közvetett társadalmi szolgálatok területén szerzett szakismereteik birtokában képesek szűkebb egyházi, tágabban lokális közösségek életét a jelen társadalmi folyamatok figyelembe vételével szervezni és vezetni. Törekszenek arra, hogy ezeket a képességeket a közösség tagjainak átadva, annak életképességét, fejlődését saját erőforrásaira alapozva elősegítsék. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. Az egyházi/felekezeti közösségszervező

a) tudása

- Ismeri a társadalom működését és az azt befolyásoló tényezőket.

- Tisztában van a társadalmi identitás felépítésével, működésével, különös tekintettel az emlékezet különböző formáinak és a társadalmi kommunikációnak abban betöltött szerepére.

- Tisztában van az alapvető zsidó-keresztény/keresztyén értékekkel.

- Megfelelő ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatali mechanizmusokban, értse és átlássa a különböző érdekérvényesítési módokat és csatornákat, az érdekütköztetés fórumait és a döntések befolyásolásának legális és etikus módszereit.

- Tisztában van a társadalmi nyilvánosság működésével.

- Tisztában van a globális és lokális életvilágok összefüggéseivel.

- Ismeri a kommunikáció alapvető elméleteit, a társadalmi kommunikáció szabályszerűségeit.

- Tisztában van a társadalmi identitás létrejöttének, fenntartásának, alakításának kommunikációs összetevőivel.

- Tisztában van a társadalmi kommunikáció különböző színterein használható médiumok működésével, az ezeken megjeleníthető tartalmak műfaji sajátosságaival és azok előállításának, illetve szerkesztésének technikáival.

- Ismeri a társadalmi szolgálatokat meghatározó alapvető elméleteket.

- Tisztában van a társadalmi szolgálatok létrehozásának, fenntartásának, változtatásának, növelésének összetevőivel, módszereivel.

- Ismeri a társadalmi szolgálatok egyházi elvi hátterét, paradigmáit.

- Tisztában van a társadalmi szolgálatok területeivel, részterületeivel, a különböző területekhez szükséges eszközrendszerekkel és módszertanokkal.

- Tisztában van a társadalmi szolgálatokat meghatározó jogi környezettel.

b) képességei

- Képes a társadalom működését rendszerszerűen látni, és ebben a rendszerben elemezni egy adott lokális közösség életének folyamatait.

- Képes egy lokális közösség emlékezetkultúrájának értelmezésére és felelős alakítására.

- Képes egy lokális közösség társadalmi nyilvánosságának alakítására, különböző színtereinek összehangolására.

- Képes a társadalmi, illetve kulturális jelenségeket történeti dimenziókra is tekintettel elemezni, az egymásra épülő, illetve egymással ütköző világképek kapcsolatát.

- Képes a munkája során felbukkanó szakmai problémákat interdiszciplináris módon, más szakemberekkel is együttműködve kezelni.

- Képes arra, hogy a társadalmi folyamatokat egy lokális közösség sajátosságait figyelembe véve értelmezze és írja le.

- Képes arra, hogy felismerje és a helyi közösségek szempontjából értelmezze a helyi társadalmak szükségletrendszereit, azok elemeit, hálózatát és dinamikáját.

- Képes társadalmi szolgálatok folyamatainak tervezésére, szervezésére, vezetésére.

c) attitűdje

- Munkája során figyelembe veszi a társadalmi, illetve kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

- Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére, ugyanakkor képes az önálló, kritikus véleményalkotásra, helyzetértékelésre.

- Elkötelezetten és aktívan támogat munkahelyi pozíciójában és a közéletben minden olyan törekvést, amely a társadalmi esélyegyenlőség javítását, a lokális közösségek életképességét és fenntarthatóságát szolgálja.

- A lokális közösség szolgálatával összefüggésben felkészültségét folyamatosan bővíteni igyekszik.

- Hajlandó szakmai ismereteit, műveltségét, kompetenciáit a szakterülete jó gyakorlatainak felkutatásával bővíteni.

- Törekszik az árnyalt véleményalkotásra, a kiegyensúlyozott tájékoztatásra.

- Érdeklődik mások élete, véleménye, álláspontja iránt.

- Képes mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítésére, kritikus párbeszéd kialakítására.

- Helyzetelemző és tervező munkafolyamataiban törekszik az átfogó szabályszerűségek figyelembe vételén túl az árnyalt és előítélet-mentes szemléletre.

- Kiemelt jelentőséget tulajdonít a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése irányába tett erőfeszítéseknek, az előítéletekkel sújtott társadalmi csoportok helyzete javításának.

- Társadalmi szolgálatok tervezésében és működtetésében igyekszik a helyi közösségben megjelenő vélemények megismerésére, a különféle véleménycsoportok elfogulatlan mérlegelésére, konfliktusok feloldására.

d) autonómiája és felelőssége

- Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

- Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik.

- Önálló, kezdeményező szerepet vállal az elsődleges munkaterületét jelentő lokális közösségek szervezésében, fejlesztésében, ugyanakkor:

- Törekszik arra, hogy a közösségszervezés és -fejlesztés folyamatába a lokalitás szereplőinek minél szélesebb körét alkotó módon vonja be.

- Munkavégzési és társadalmi konfliktushelyzetekben önállóan és felelősen hozza meg döntéseit, következetesen képviselve a rábízottak érdekeit.

- Tisztában van a társadalmi kommunikáció jogi környezetével, saját felelősségével, jogaival és lehetőségeivel.

- Tudatosan és kreatívan használja a rendelkezésére álló eszközöket egy adott közösség érdekvédelme és -érvényesítése céljából.

- Átfogóan és felelősen képes megszervezni és irányítani egy lokális közösség belső és nyilvános kommunikációját.

- Önálló felelősséggel tervez és tart fenn társadalmi szolgálatokat megvalósító lokális programokat.

- Képes a társadalmi szolgálatok területén munkát végző szakmai szervezetek számára visszajelzéseket, fejlesztési lehetőségeket megfogalmazni.

- Tisztában van a társadalmi szolgálatokat meghatározó jogi környezettel, saját felelősségével, jogaival és kötelességeivel.

8. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

9. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

10. A 4.2. és 4.3 pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A hitéleti mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:

- a 4.2. pontban meghatározott korábbi tanulmányok alapján legalább 30 kredit a teológia és a társadalomtudomány területéről,

- a 4.3. pontban meghatározott korábbi tanulmányok alapján legalább 60 kredit a hitéleti és társadalomtudomány területéről.

A hitéleti mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató

- a 4.2. pontban meghatározott korábbi tanulmányai alapján 15 kredittel,

- a 4.3. pontban meghatározott korábbi tanulmányok alapján 30 kredittel rendelkezzen.

A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni."

2. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 6. melléklet VI. A TAN KAPUJA BUDDHISTA EGYHÁZ cím 1. és 2. alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek és a cím a követekező 3. alcímmel egészül ki:

"1. BUDDHISTA TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: buddhista tanító (Buddhist Theory and Practice)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség: buddhista tanító

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Buddhist Theory and Practice

- választható specializációk: buddhista meditáció, páli nyelv, tibeti nyelv, vallás- és filozófiatörténet

3. Képzési terület: hitéleti

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: kiemelten gyakorlatigényes (70-80 százalék)

6. Az alapképzési szak képzés célja és a szakmai kompetenciák

A buddhizmus oktatási rendszerében a Középút vagy a Nemes Nyolcrétű Ösvény a meghatározó elv. Az elmélet és a gyakorlat összhangjára törekedve cél, hogy az elsajátított tudás a gyakorlás révén tapasztalattá váljon, majd a tapasztalatok a hétköznapi életbe integrálódjanak, továbbá a megfelelő hozzáállás, képességek és tudás elsajátításán keresztül önmaguk megismerése, a buddhista módszerek elsajátítása és gyakorlása révén mindenkori lét- és élethelyzet megértése, saját helyünk megtalálása a világban, önmagunk megfelelő irányítása. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A buddhista tanító

a) tudása

- Átfogóan ismeri a buddhista filozófia és vallástörténet tárgykörét, a buddhizmus tudományágának legfontosabb elméleteit, értelmezési kereteit.

- Rendelkezik a buddhizmus szakkifejezéseinek ismeretével a hagyományos buddhista kanonikus nyelveken (páli, tibeti).

- Elsajátítja szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit (vallás- és filozófiatörténeti, egzegetikai, ill. meditatív megközelítések).

- Rendelkezik azokkal az ismeretekkel, melyek révén képes a távol-keleti buddhista kultúrák, valamint az európai (ezen belül kifejezetten a magyar) kultúra, illetve az ezen kultúrákat meghatározó világvallások, szellemi és filozófiai irányzatok összehasonlító vizsgálatára és megértésére.

b) képességei:

- Megérti és használja szakterületének online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen (elsősorban angol) nyelven.

- Képes a szentiratok eredeti nyelven való tanulmányozására (páli és tibeti nyelvi specializáció).

- Képes a filozófia- és vallástörténeti fogalmak, jelenségek megértésére, értelmezésére (vallás- és filozófiatörténet specializáció).

- Képes a buddhista meditáció meghatározó irányzatainak elmélyült gyakorlására, más szakterületekhez való kapcsolódásának megértésére (buddhista meditáció specializáció).

- Rendelkezik a hatékony információkeresés és -feldolgozás ismereteivel a szakterülete vonatkozásában.

- Rendelkezik a buddhizmus tudományterületén legfontosabb szövegtípusok (tanítóbeszédek, ismeretterjesztő cikkek, tudományos tanulmányok) alkotásához, valamint szakmai prezentációk illusztrálásához szükséges digitális kompetenciákkal.

- Képes a buddhizmus nemzetközi nyelvén, angolul történő levelezésre, hétköznapi szituációkban való kommunikációra.

- Alkalmas arra, hogy a buddhizmus sajátos fogalomrendszerét az európai vallások, tudományágak kontextusában is értelmezze.

- Képes az egész életen át tartó tanulásra, megtervezi és megszervezi saját önálló képzését, ahhoz a folyamatosan változó, hozzáférhető források legszélesebb körét használja.

c) attitűdje:

- A Buddha-Dharma (Tan) három attitűdjével (bölcsesség, erény, elmélyedés) fordul kora társadalmához, erkölcsi, szellemi és történelmi jelenségeihez, problémáihoz, kihívásaihoz, valamint a hétköznapi emberi konfliktusok megoldásához.

- Törekszik önmaga megismerésére, önismerete elmélyítésére.

- Nyitott a buddhizmus átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására, a szakterületén zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére, elfogadására, hiteles közvetítésére.

- Törekszik arra, hogy a problémákat önállóan vagy ha erre képességei és ismeretei nem elégségesek, másokkal együttműködésben oldja meg.

- Folyamatos személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi.

- A buddhizmus hagyományos gyakorlatainak (meditáció, jóga, csikung) ismeretében a hétköznapokban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.

d) autonómiája és felelőssége:

- A buddhizmus interpretációjában, a tanok átadásában felelősen jár el.

- Életét a buddhizmus etikája és szellemi attitűdjei szerint vezeti, s ebben másoknak is példát mutat.

- Meditációs gyakorlata révén képes a tanultak átható megértésére és közvetlen megtapasztalására, aminek révén nyitottsággal és segítőkészséggel fordul mások felé.

8. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű okirat szükséges.

9. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

2. BUDDHISTA TANÍTÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: buddhista tanító (Buddhist Theory and Practice)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség diplomában szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles buddhista tanító

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Buddhist Theory and Practice

- választható specializációk: összehasonlító buddhista filozófia, ind nyelvek (páli és szanszkrit), tibeti nyelv

3. Képzési terület: hitéleti

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a buddhista tanító alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mester fokozat megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiemelten gyakorlat-igényes (70-80 százalék)

7. A mesterképzési szak képzés célja és a szakmai kompetenciák

A buddhizmus oktatási rendszerében a Középút vagy a Nemes Nyolcrétű Ösvény a meghatározó elv. A képzés célja, hogy az elsajátított tudás a gyakorlás révén tapasztalattá váljon, majd a tapasztalatok a hétköznapi életbe, valamint a viselkedésbe integrálódjanak. Az elsajátított hozzáállás, képességek és tudás révén cél a segítő attitűd és a kommunikációs képességek fejlesztése, a megszerzett ismeretek és tapasztalatok átadásának elsajátítása, a társadalmi integráció erősítése, a tolerancia fejlesztése, a kreativitás növelése környezetünk jobbítása érdekében. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A buddhista tanító

a) tudása

- Ismeri a buddhizmus-kutatás legfontosabb fejlődési irányait, kapcsolódását a rokon tudományterületekhez (egyetemes vallás- és filozófiatörténet, tudatkutatás, pszichológia).

- Részletekbe menően ismeri a buddhista filozófia irányzatainak összefüggéseit, elméleteit és az általuk alkalmazott terminológiát.

- Ismeri szakterületének sajátos kutatási (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

- Jól ismeri szakterülete szókincsét, az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait: legfontosabb formáit, módszereit és technikáit anyanyelvén, a buddhizmus szakrális nyelvein (szanszkrit, páli, ill. tibeti) valamint angol nyelven.

b) képességei

- Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.

- A szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazza.

- Magas szinten használja a szakterület ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait, rendelkezik a hatékony információkutatás és -feldolgozás ismereteivel szakterülete vonatkozásában.

- Szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket képes készíteni magyar és angol nyelven.

- Képes a buddhizmus bármely szakterületén végzett kutatási eredményeiről angol nyelven tartott prezentációra, előadásra.

- Képes a képzés során elsajátított kanonikus nyelveken a szentiratok olvasására, filológiai és egzegetikai elemzésére (ind és tibeti nyelvű buddhista filozófia specializáció).

- Képes a buddhista filozófia alapszövegeinek eredeti nyelven történő egzegetikai és angol nyelvű szakirodalmon keresztüli összehasonlító elemzésére.

c) attitűdje

- Vállalja a szakterülete sajátos jellegét és közösségi szerepét alkotó viszonyrendszert.

- Életével és munkájával egyaránt hitelesen közvetíti szakmája eredményeit, képes fölvetni összefoglaló és részletezett problémaköreit, és javaslatokat ajánlani azok megoldására.

- Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására.

- Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.

- Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa, és másokkal is megossza.

- Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.

d) autonómiája és felelőssége

- Jelentős mértékű önállósággal végzi átfogó és speciális szakmai kérdések értékelését és az azokra források alapján adható válaszok kidolgozását.

- Önállóan tervezi meg és végzi tevékenységeit, saját kutatási projekteket indít.

- Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

- Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.

- Meditációs gyakorlata révén képes a tanultak átható megértésére, közvetlen megtapasztalására és átadására, aminek révén mások felé nyitottsággal és segítőkészséggel fordul.

8. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A mesterképzésre való felvétel feltétele az angol nyelvből legalább államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

3. BUDDHISTA SZEMLÉLETŰ ÉLETMÓD TANÁCSADÓ ASSZISZTENS FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: buddhista szemléletű életmód tanácsadó asszisztens felsőoktatási szakképzés (Buddhist Lifestyle Assistant Advisor Short-cycle Higher Education)

2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése

- szakképzettség: buddhista szemléletű életmód tanácsadó asszisztens

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Buddhist Lifestyle Assistant Advisor

3. Képzési terület: hitéleti

A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök): 3730 Egyéb vallási foglalkozású

4. A képzési idő félévekben: 4 félév

5. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- A szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék).

- A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 51 kredit.

- Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: egy félév

6. A felsőoktatási szakképzés célja

A felsőoktatási szakképzés célja olyan felkészült felsőfokú buddhista szemléletű életmód tanácsadó asszisztensek képzése, akik a buddhista szemléletű életmód kialakítása és fenntartása céljából vallási oktatást, szellemi útmutatást és erkölcsi támaszt nyújtanak egyének és közösségek részére, okleveles vagy alapképzettségű buddhista tanító irányítása mellett.

7. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1. A buddhista szemléletű életmód tanácsadó asszisztens

a) tudása

- Ismeri a buddhista szemléletű életmód kialakításához és fenntartásához szükséges mértékben a buddhista filozófia és vallástörténet tárgykörét, a buddhizmus tudományágának legfontosabb elméleteit, értelmezési kereteit.

- Ismeri a buddhista szemléletű életmód kialakításához és fenntartásához szükséges mértékben a buddhizmus szakkifejezéseit.

- Az elméleti és gyakorlati tudása rendszerbe szerveződik.

- Elsajátítja szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit (vallás- és filozófiatörténeti, egzegetikai, illetve meditatív megközelítések).

- Rendelkezik a buddhista szemléletű életmód tanácsadó asszisztensi munka hosszú távú, és magas szintű műveléséhez szükséges gyakorlati módszerekkel és eszközökkel kapcsolatos biztos ismeretekkel.

b) képességei

- Ellátja a szakképzettségének megfelelő munkakört.

- Megérti és használja szakterületének online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen (elsősorban angol) nyelven.

- Rendelkezik a hatékony információkeresés és -feldolgozás ismereteivel a szakterülete vonatkozásában.

- Rendelkezik a buddhizmus tudományterületén legfontosabb szövegtípusok (tanítóbeszédek, ismeretterjesztő cikkek, tudományos tanulmányok) alkotásához, valamint szakmai prezentációk illusztrálásához szükséges digitális kompetenciákkal.

- Az adott szakma feladatait a szükséges módszerek és eszközök kiválasztásával, egyedi és komplex alkalmazásával tervezi és oldja meg.

- Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs képességei révén szakmailag együttműködik.

- Fejleszti tudását és ehhez alkalmazza a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és képes használni a legkorszerűbb információs és kommunikációs eszközöket.

- Felismeri személyes fejlődése és a közjó szolgálata közötti összefüggést.

- Képes az egész életen át tartó tanulásra, megtervezi és megszervezi saját önálló képzését, ahhoz a folyamatosan változó, hozzáférhető források legszélesebb körét használja.

c) attitűdje

- A Buddha-Dharma (Tan) három attitűdjével (bölcsesség, erény, elmélyedés) fordul kora társadalmához, erkölcsi, szellemi és történelmi jelenségeihez, problémáihoz, kihívásaihoz, valamint a hétköznapi emberi konfliktusok megoldásához.

- A buddhizmus hagyományos gyakorlatainak (meditáció, jóga, csikung) ismeretében a hétköznapokban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.

- Nyitott a buddhizmus átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására, a szakterületén zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére, elfogadására, hiteles közvetítésére.

- Törekszik arra, hogy a problémákat önállóan, vagy ha erre képességei és ismeretei nem elégségesek, másokkal együttműködésben oldja meg. Nyitott a szakmájához kapcsolódó, de más területen tevékenykedő szakemberekkel való szakmai együttműködésre.

- Folyamatos önképzésre, önmaga megismerésére, önismerete elmélyítésére törekszik.

- Önkritikus saját munkájával kapcsolatosan.

- Elfogadja és hitelesen közvetíti szakmája társadalmi szerepét, értékeit.

- Új, váratlan élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.

d) autonómia és felelősség

- A buddhizmus interpretációjában, a tanok átadásában felelősen jár el.

- Életét a buddhizmus etikája és szellemi attitűdjei szerint vezeti, s ebben másoknak is példát mutat.

- Meditációs gyakorlata révén képes a tanultak átható megértésére és közvetlen megtapasztalására, aminek révén nyitottsággal és segítőkészséggel fordul mások felé.

- Önállóan végzi munkáját, folyamatos önellenőrzés mellett.

- Felelősséget vállal saját és az általa vezetett szakmai csoport munkájáért, eredményeiért és kudarcaiért.

- Képzettségi szintjének megfelelő felelősségtudattal rendelkezik és reflektál saját tevékenységének következményeire.

8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei

A felsőoktatási szakképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzőire figyelemmel

- a képzési terület szerinti közös modul: 30 kredit,

- a szakképzési modul: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit.

9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei

A szakmai gyakorlóhelyeket - a képzés minőségi alapelveit figyelembe véve - a felsőoktatási intézmény jelöli ki. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorlóhelyen (buddhista közösségek, elvonulási központok) teljesítendő.

10. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg."