2020. évi LIV. törvény

a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról

1. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

1. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim törvény) 2. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú befektetésekhez, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:)

"i) kezesség- és garanciavállaláshoz kapcsolódóan pénzügyi szolgáltatás közvetítése."

(2) Az Exim törvény 2. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1d) Az Eximbank az (1a) bekezdés szerinti tevékenységén túl jogosult bel- és külföldi alternatív befektetési alap alapításához vagy ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan befektetési jegyet jegyezni vagy megszerezni."

(3) Az Exim törvény 2. §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:

"(1f) Az Eximbank jogosult alternatív befektetési alapkezelőt alapítani vagy abban részesedést szerezni."

2. § Az Exim törvény "Költségvetési kapcsolatok" alcíme a következő 9. §-sal egészül ki:

"9. § E törvénynek az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciaügyletre vonatkozó rendelkezéseit az Eximbank által kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt készfizető kezességre is alkalmazni kell."

3. § (1) Az Exim törvény 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésétől eltérően hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjával szembeni kitettség értékének az együttes összege nem haladhatja meg az Eximbank szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát. A hitelintézetekkel szembeni - ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként külön számított - kitettség értékének összege nem haladhatja meg az Eximbank szavatoló tőkéjének kétszáz százalékát."

(2) Az Exim törvény 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az 575/2013/EU rendelet I. melléklet 4. pontja szerinti alacsony kockázatú kategóriába sorolandók azok a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások, amelyekből a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó fedezet még nem érvényesíthető állapota miatt az Eximbank belső szabályzata szerint lehívás, folyósítás nem valósulhat meg."

4. § Hatályát veszti az Exim törvény 1. § (5a) bekezdés 5-7. pontja.

2. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása

5. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 31. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az a tartós külszolgálatra kihelyezett, aki vezetői pótszabadságra és a kormányzati igazgatásról szóló törvény 155. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságra nem jogosult, az ötvenedik életévének betöltésétől évente 3 munkanap pótszabadságot is igénybe vehet."

6. § A Külszoltv. 33. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Ha a felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselő táppénzre, baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, örökbefogadói díjra jogosult, akkor a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) szabályai az irányadóak. A 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, valamint a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselőt az Ebtv.-ben meghatározott betegszabadsága idejére a 11. § (4) bekezdése szerinti illetményének a 60%-a illeti meg."

7. § (1) A Külszoltv. 58/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E törvény szerinti azon kormánytisztviselőt, aki felett a kormányzati igazgatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdése szerint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat,

a) az e törvény hatálya alá tartozó másik kihelyező szervnél történő tartós külszolgálati kihelyezés érdekében történő külszolgálati kirendelés esetén,

b) a kormányzati igazgatásról szóló törvény 103. §-a szerinti vagy ezzel egyenértékű tevékenység esetén,

c) - a kormányzati igazgatásról szóló törvény 104. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően - állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve nemzetközi vagy regionális szervezetnél vagy az Európai Unió szerveinél külügyi, külpolitikai, nemzetközi vagy egyéb diplomáciai tevékenység megkezdése érdekében történő átmeneti jogviszony létesítése esetén,

d) a kormányzati igazgatásról szóló törvény a 131. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, vagy

e) a minisztériummal jogviszonyban álló házas- vagy élettársa a)-c) pont szerinti tevékenysége miatt a kormánytisztviselőnek a munkáltató által engedélyezett munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülése esetén,

annak időtartamára a kihelyező vezető a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, külföldi felkészülési állományba helyezi. Az e bekezdés szerint külföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő jogviszonyára a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett az a)-c) pont szerinti kormánytisztviselő esetében a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményt, a d) pont szerinti kormánytisztviselők esetében a 11. § (4) bekezdés b) pontja szerinti illetményt kell alapul venni az illetmény számításánál. Az a)-c) pont szerinti kormánytisztviselő - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a kormányzati igazgatásról szóló törvény, illetve e törvény szerinti illetményre akkor jogosult, amennyiben a másik szervnél, illetve további jogviszonya után illetményre, díjazásra vagy bárminemű egyéb juttatásra nem jogosult, illetve, ha napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőként kerül kiküldésre. A d) és e) pont szerinti kormánytisztviselő a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a kormányzati igazgatásról szóló törvény, illetve e törvény szerinti illetményre vagy egyéb juttatásra nem jogosult."

(2) A Külszoltv. 58/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 2018. december 31. napján a kormányzati igazgatásról szóló törvény 289. § (4) bekezdés hatálya alá tartozó, a (3) bekezdés d) pontja szerint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselők esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény 289. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távollét vége alatt a (3) bekezdés d) pontja szerinti távollét vége értendő."

8. § A Külszoltv. 20. alcíme a következő 58/F. §-sal egészül ki:

"58/F. § E törvénynek a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított rendelkezéseit a Módtv4. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell."

9. § A Külszoltv. 59. § (2) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy)

"q) a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett, a kihelyezett és a külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmassági és pszichológiai alkalmassági vizsgálatának és a kihelyezett hozzátartozójának alkalmassági vizsgálatának, valamint a felülvizsgálat rendjének"

(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)

10. § A Külszoltv. 58/C. § (2) bekezdésében a "131. § (2) bekezdése szerinti esetben" szövegrész helyébe a "131. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, vagy ha a kormánytisztviselőnek munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alóli, a munkáltató által engedélyezett mentesülésére a minisztériummal jogviszonyban álló házas- vagy élettársa a)-c) pont szerinti tevékenysége miatt kerül sor," szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

11. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

12. § Hatályát veszti a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet során a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény eltérő rendelkezéseiről szóló 127/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 2-4. §-a, valamint a 6. és 7. §-a.