10/2021. (I. 20.) Korm. rendelet

egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és q) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés a) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és n) pontjában,

a 4. alcím és az 1. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) II. Fejezete a 10. §-t megelőzően a következő 9/A. §-sal és alcím címmel egészül ki:

"Gyámhatósági vélemény az elítélt kiskorú gyermekének védelmében

9/A. § (1) A gyámhivatal a büntetés-végrehajtási intézettől a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 188. § (2a) bekezdés c) pontja alapján érkezett megkeresésre 30 napon belül - kivételesen soron kívül, ha a beszámításra figyelemmel a feltételes szabadságra bocsátás esedékes - elkészíti és megküldi a véleményét az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatban.

(2) A gyámhivatal

a) a gyermekről rendelkezésre álló gyámhatósági iratok,

b) az elvégzett vagy beszerzett környezettanulmány,

c) a család- és gyermekjóléti központtól kért tájékoztatás,

d) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek meghallgatása arról, hogy hazavárja-e az elítéltet,

e) a gyermeket gondozó szülő vagy más személy véleményének megismerése és

f) a szükség esetén beszerzett pedagógiai, pszichológiai és orvosi vélemények

alapján alakítja ki a véleményét.

(3) Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek meghallgatásától el lehet tekinteni, ha az elítélt szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, és az elítélt nem jogosult kapcsolattartásra a gyermekével.

(4) Ha a megkeresésben foglaltak szerint soron kívüli eljárás szükséges, a környezettanulmány elvégzése vagy beszerzése mellőzhető, a fél évnél nem régebbi környezettanulmány felhasználható, valamint a gyermek, a gyermeket gondozó szülő vagy más személy véleménye, illetve a család- és gyermekjóléti központ tájékoztatása telefonon vagy elektronikus levélben is kikérhető.

(5) A gyámhivatal a véleményében rögzíti, hogy

a) a gyermek kinek a gondozásában nevelkedik, milyenek a gyermeket nevelő család körülményei, a kiskorú gyermekre nézve kellett-e gyermekvédelmi intézkedést elrendelni,

b) a család életkörülményeiben, kapcsolatrendszerében milyen változások következtek be az elítélés óta,

c) az elítélt szülői felügyeleti joga korlátozásra vagy megszüntetésre került-e, a kapcsolattartást korlátozták-e, vagy elrendelték-e a felügyelt kapcsolattartást,

d) a hozzátartozó sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény esetén annak milyen a hatása a családi viszonyokra, e körben kiemelten azt, hogy a családi kapcsolat felbomlott vagy rendeződött-e,

e) kapott-e támogatást az elítélttől a gyermeket gondozó szülő vagy más személy,

f) ha tartottak kapcsolatot, milyen az elítélt kapcsolata a kiskorú gyermekével, esetlegesen nagykorú gyermekével, a gyermeket gondozó másik szülővel vagy személlyel, és

g) a kiskorú gyermek hazavárja-e az elítéltet,

h) - az alapul szolgáló körülmények megjelölésével - felmerülhet-e a gyermek védelme érdekében az elítélttel szemben - a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként - távoltartás elrendelésének szükségessége, vagy felmerült-e más, a gyermekkel összefüggő, a feltételes szabadságra bocsátást befolyásoló körülmény."

2. § (1) A Gyer. 27. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4b) A felügyelt kapcsolattartás esetén a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult találkozására a - szakmai programja alapján kapcsolattartási ügyeletet biztosító - család- és gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén vagy más, kapcsolattartással összefüggő tevékenységet nyújtó szolgáltató által biztosított helyszínen (a továbbiakban együtt: a felügyelt kapcsolattartás helyszíne), a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerül sor. A felügyelt kapcsolattartás eredményeként - a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára - a felügyelt kapcsolattartás helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között, kivéve, ha ezt a lehetőséget a kapcsolattartásra vonatkozó döntés kizárta. Nem lehet a felügyelt kapcsolattartás helyszíne olyan gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény, amelytől a bíróság kényszerintézkedésként a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 280. §-a szerinti távoltartást, illetve a bíróság vagy az ügyészség a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján távoltartást rendelt el."

(2) A Gyer. 27. § (4c) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára felülvizsgálja a felügyelt kapcsolattartást. A felülvizsgálat eredményeként - ha a kapcsolattartásra jogosult és a 29/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra kötelezett között nem jött létre egyezség - a gyámhivatal dönt a gyermek érdekében]

"b) a kapcsolattartás korlátozásáról, megvonásáról,

c) a felügyelt kapcsolattartás fenntartásáról, vagy"

(3) A Gyer. 27. § (4c) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

"d) a kapcsolattartás helyszínének megváltoztatásáról."

(4) A Gyer. 27. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A büntetőeljárásban a gyermeket érintően kényszerintézkedésként elrendelt távoltartás esetén felügyelt kapcsolattartásnak sincs helye. A Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján a gyermeket érintően, valamint a büntetőeljárásban a gyermek gondozását és nevelését ellátó szülő vagy más személy tekintetében kényszerintézkedésként elrendelt távoltartás esetén a kapcsolattartás kizárólag felügyelt formában biztosítható, súlyos esetben a kapcsolattartási jog megvonható.

(8) A rendőrség által alkalmazott általános védelmi intézkedés, valamint a Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján a bíróság vagy az ügyészség által a gyermek gondozását, nevelését ellátó szülő vagy más személy tekintetében elrendelt távoltartás esetén a bíróság, illetve a gyámhatóság megvizsgálja a felügyelt kapcsolattartás elrendelésének, súlyos esetben a kapcsolattartási jog megvonásának szükségességét."

3. § A Gyer. 30/E. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A büntetőeljárásban a gyermeket érintően kényszerintézkedésként elrendelt távoltartás esetén felügyelt kapcsolattartás sem engedélyezhető. A Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján a gyermeket érintően, valamint a büntetőeljárásban a gyermek gondozását és nevelését ellátó szülő vagy más személy tekintetében kényszerintézkedésként elrendelt távoltartás esetén - ha a kapcsolattartási jog megvonása nem indokolt - kizárólag felügyelt kapcsolattartás engedélyezhető. A Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján a gyermek gondozását, nevelését ellátó szülő vagy más személy tekintetében elrendelt távoltartás megalapozhatja a kapcsolattartás felügyelt formában történő elrendelését. A kapcsolattartás helyszíne nem lehet az a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény, amelytől a bíróság vagy az ügyészség távoltartást rendelt el.

(4) Ha a rendőrség általános védelmi intézkedést alkalmaz, és a gyermeknek az intézkedést megalapozó cselekménye kapcsán felmerül a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult hozzátartozó érintettsége, az megalapozza a kapcsolattartás felügyelt formában történő biztosítását vagy súlyos esetben a kapcsolattartási jog megvonását."

4. § (1) A Gyer. 30/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyámhivatal vagy a bíróság felügyelt kapcsolattartást

a) rendel el, ha az átmeneti gondozásban lévő

aa) gyermeket a kapcsolattartásra jogosult személy bántalmazta vagy elhanyagolta, továbbá

ab) gyermekkel kapcsolattartásra jogosult személlyel szemben magatartási szabályként a gyermeket érintően távoltartást rendelt el a bíróság vagy az ügyészség a Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy

b) rendelhet el, ha az átmeneti gondozásban lévő gyermekkel kapcsolattartásra jogosult személlyel szemben a büntetőeljárás során vagy a Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján a gyermek gondozását, nevelését ellátó szülő vagy más személy tekintetében rendeltek el távoltartást."

(2) A Gyer. 30/F. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A felügyelt kapcsolattartás helyszíne nem lehet az a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény, amelytől a bíróság vagy az ügyészség távoltartást rendelt el."

5. § A Gyer. 100. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyámhivatal - a kísérő nélküli kiskorú kivételével - a gyermek nevelésbe vételére irányuló eljárása során feltárja azokat a körülményeket, amelyek a szülőt akadályozzák a gyermek nevelésében és a veszélyeztetettség elhárításában, így különösen a szülők, más családtagok személyiségével, egészségi állapotával, a gyermekhez fűződő viszonyával, életvitelével és szociális helyzetével kapcsolatos lényeges körülményeket, valamint tájékozódik a gyermek vagyoni helyzetéről, ennek érdekében

a c) alpont szerinti és az egyéb szükséges iratok megküldésével megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy tegyen javaslatot]

"db) a kapcsolattartás módjára, formájára és helyére, figyelemmel a gyermek érdekére és a kapcsolattartást befolyásoló körülményekre, ideértve a Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakat,"

6. § A Gyer. 102. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza)

"h) a kapcsolattartásra jogosult szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályozását, indokolt esetben - így különösen a bíróság vagy az ügyészség által a gyermek védelme érdekében, illetve a gyermek gondozását, nevelését ellátó szülő vagy más személy tekintetében elrendelt távoltartás vagy a rendőrség által alkalmazott általános védelmi intézkedés esetén - a felügyelt kapcsolattartás elrendelését és a kapcsolattartásra jogosult szülő figyelmeztetését a Gyvt. 80. § (3) és (4) bekezdése, továbbá a Ptk. 4:124. §-a szerinti jogkövetkezményekre,"

7. § A Gyer. 126. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyámhivatal a Gyvt. 93. § (9a) bekezdése szerinti esetben az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet,

a) ha az középfokú iskolával tanulói jogviszonyban vagy szakképző intézménnyel tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, a 24. életévének,

b) ha az felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll, a 25. életévének

betöltését megelőzően fél évvel tájékoztatja az utógondozói ellátás meghosszabbításának lehetőségéről és feltételeiről, valamint a meghosszabbítás iránti kérelem benyújtásának módjáról, majd a tájékoztatást - az utógondozói ellátás folyamatos biztosításának elősegítése érdekében - egyidejűleg megküldi az utógondozói ellátást nyújtó intézménynek vagy nevelőszülői hálózatnak, valamint azok fenntartójának."

8. § A Gyer. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 199/B. §-sal egészül ki:

"199/B. § (1) Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 10/2021. (I. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 27. § (4b), (4c), (7) és (8) bekezdését, 30/E. § (3) és (4) bekezdését, 30/F. § (2) és (2a) bekezdését, 100. § (2) bekezdés d) pontját, 102. § (1) bekezdés h) pontját és 126. § (3) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A Módr.-rel módosított 29. § (1) bekezdését a Módr. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni abban az esetben, ha a kapcsolattartást a bíróság 2021. január 1. napját követően szabályozta."

9. § A Gyer.

a) 29. § (1) bekezdésében a "Ptk. 4:181. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:181. § (1) vagy (4) bekezdése" szöveg,

b) 98/A. § (2) bekezdés a) pontjában a "büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben (a továbbiakban: Bv. tv.)" szövegrész helyébe a "Bv. tv.-ben" szöveg,

c) 118. § (4) bekezdésében a "Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény" szövegrész helyébe a "Btk." szöveg

lép.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

10. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklet "V. Besorolási előírások a kinevezések elkészítéséhez" rész 2. pontjában a "falugondnok" szövegrész helyébe az "alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező falu- és tanyagondnok" szöveg lép.

3. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

11. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 4. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(A gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében)

"s) a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatban elkészíti a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 188. § (2a) bekezdés c) pontja szerinti gyámhatósági véleményt."

12. § A Gyár. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal a (2) bekezdés b) pontja szerinti jognyilatkozat alapján a gyermek számára gyermekvédelmi gyámot, helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel, és a gyermeket ideiglenesen elhelyezi a leendő örökbefogadó szülőnél."

13. § A Gyár. 9. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámhivatal a kapcsolattartással, a szülői felügyeleti joggal és a gyermektartásdíjjal kapcsolatban)

"a) dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról, indokolt esetben - különösen, ha az a bíróság, ügyészség által elrendelt távoltartás következményeként, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 71. § (6) bekezdésében foglaltak alapján indokolt - felügyelt kapcsolattartást rendel el, továbbá a kapcsolattartási ügyben kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el,"

14. § (1) A Gyár. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az illetékesség nem változik a gondnokság alá helyezés iránti per, valamint a gondnokság felülvizsgálata iránti per befejezéséig."

(2) A Gyár. 22. § (10a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10a) Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárásban - a nyílt örökbefogadási eljárás során a Gyvt. 75/A. § b) pontja szerinti gyámrendeléstől függetlenül - az örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal illetékessége az örökbefogadási eljárás befejezéséig nem változik."

15. § A Gyár. 23. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha a gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánították, az örökbefogadhatóvá nyilvánításról hozott döntés időbeli hatálya alatt a gyámhivatal illetékessége nem változik."

16. § A Gyár. "ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK" fejezete a következő 28. §-sal egészül ki:

"28. § Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 10/2021. (I. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 4. § s) pontját, 7. § (3) bekezdését, 9. § a) pontját, 22. § (5) és (10a) bekezdését, valamint 23. § (4a) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

4. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet módosítása

17. § A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Sznyr.) 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a működtető és a fenntartó határidőben nem fizeti meg a nevelőszülőknek járó nevelési díjat, külön ellátmányt és a nevelőszülő munkájáért járó díjazást, a működést engedélyező szerv harmincnapos határidővel ismételten felszólítja ennek teljesítésére. Ennek eredménytelen leteltét követően a nevelőszülői hálózatot harminc napon belül törölni kell a szolgáltatói nyilvántartásból."

18. § Az Sznyr. 42. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A működést engedélyező szerv a 41. § (3) bekezdése szerinti esetben a második felszólítással egyidejűleg megkeresi a Főigazgatóságot a nevelőszülői ellátás folyamatos biztosításának megszervezése és a nevelőszülők más működtető általi továbbfoglalkoztatásának elősegítése érdekében. Ha a működést engedélyező szerv egyéb esetben a jogsértés folytatása esetén várhatóan törölni fogja az engedélyest a szolgáltatói nyilvántartásból, és kötelezni fogja a fenntartót a szolgáltatásnyújtás megszüntetésére, haladéktalanul megkeresi a Főigazgatóságot a szolgáltatás folyamatos biztosításának megszervezése érdekében."

19. § Az Sznyr. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

5. Záró rendelkezések

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 10/2021. (I. 20.) Korm. rendelethez

Az Sznyr. 1. melléklet 6.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6.3. Az ellátási terület megjelölhető

6.3.1. falugondnoki szolgáltatás esetén a település, tanyagondnoki szolgáltatás esetén a településrész vagy az önkormányzati rendeletben meghatározott ellátási körzet megnevezésével,

6.3.2. szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, valamint családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén település, fővárosi kerület, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület vagy járás megnevezésével,

6.3.3. utcai szociális munka esetén önkormányzati rendeletben meghatározott vagy a határoló közterületekkel megjelölt településrész, település, fővárosi kerület, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület vagy járás megnevezésével,

6.3.4. a 6.3.1-6.3.3. pontban nem említett szolgáltatás esetén település, fővárosi kerület, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület, járás, megye, régió megnevezésével vagy annak feltüntetésével, hogy az ellátási terület az ország egész területe."