2021. évi CXXII. törvény

egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról

1. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

1. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A közjegyző a 69. § (4) bekezdés szerinti első éves működési vizsgálat, vagy annak utóvizsgálata eredményes lezárását követően köthet egynél több személlyel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést."

2. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 32. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Helyettesként az a közjegyző rendelhető ki, aki a 69. § (4) bekezdés szerinti első éves működési vizsgálaton, vagy annak utóvizsgálatán megfelelt, vagy aki a kinevezését megelőzően közjegyzőhelyettesként tartós helyettesi feladatot látott el és a tartós helyettesi működése során tartott működési vizsgálaton megfelelt."

3. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével mellőzhető a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzői okirat felolvasása, ha a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek a közjegyző előtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellőzését. A felolvasás mellőzése nem érinti a közjegyzői okirat készítésével kapcsolatban előírt egyéb kötelezettségek teljesítését. Nincs lehetőség a felolvasás mellőzésére, ha a felek jogi képviselőjének bármelyike a 124. § a)-c) pontjában megjelölt személy."

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 120. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a közjegyzői okirat felolvasása egy napon nem lehetséges, az okiratnak tartalmaznia kell a felolvasás napjait, valamint a felolvasás megszakításának és folytatásának időpontját is óra, perc pontossággal."

4. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 126. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzői okirat aláírásánál legyenek jelen; ilyenkor a fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - a tanúk előtt kijelenti, hogy a közjegyzői okirat felolvasása megtörtént vagy kérte a közokirat felolvasásának mellőzését, az okirat tartalma a fél akaratával megegyező, és az okiratot a tanúk jelenlétében aláírja. Mindezeknek az okiratból ki kell tűnniük.

(3) Ha a fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - vak, az ügyleti tanúk jelenléte a közjegyzői okirat felolvasásánál és aláírásánál is kötelező."

5. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 115. §-ban és a 130. §-ban foglaltak hiánya nem vonja maga után a közjegyzői okirat közokirati jellegének elvesztését."

6. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A félnek, képviselő útján történő eljárás esetén a képviselőnek a tanúsítványt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem kell aláírnia."

7. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 146. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hitelesítési záradékban csak a fél írásbeli kérésére kell feltüntetni az eljárást kezdeményező fél, illetve képviselője adatait."

8. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 147/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"147/A. § Nem tekinthető közokiratnak az a tanúsítvány, amelyet a közjegyző a 136-147. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített."

9. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 161/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A személyesen eljáró végrendelkező a magánvégrendeletét nyíltan vagy a közjegyző által borítékba zárva letétbe helyezheti a közjegyzőnél azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. A letétbe helyezésről a közjegyző jegyzőkönyvet készít, amely a 159. § a)-c) pontjában foglaltakat tartalmazza. Az átvett végrendeletet a jegyzőkönyvhöz kell fűzni."

10. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 161/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közjegyző a személyesen eljáró letevőnek a kérésére a nála letett végrendeletet visszaadja."

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 161/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A közjegyző a felet tájékoztatja a Polgári Törvénykönyv 7:44. §-ában foglaltakról, valamint arról, hogy a végrendeletre a visszaadása után a Polgári Törvénykönyv 7:17. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak nem alkalmazhatóak, és ezt a jegyzőkönyvben feltünteti. A végrendelet visszavétele esetén a közjegyző a végrendeleten feltünteti a letétel és visszavétel tényét és időpontját.

(4) A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedést, az egyéb, halál esetére szóló rendelkezést tartalmazó közjegyzői okiratot, valamint a végrendelet közjegyzőnél történő letételének, valamint visszavételének tényét a közjegyző köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába az okirat elkészítését vagy a letétbe helyezést, illetve a visszavételt követő 72 órán belül."

11. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 182. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

"(15) A 2022. január 1. napját megelőzően készült közjegyzői okiratot a 131. §, illetve 147/A. § alkalmazása során akkor is közokiratnak kell tekinteni, ha az e törvény 2022. január 1. napján hatályos rendelkezéseinek megfelel."

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

12. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés után egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az 50 000 forint alatti követelések hitelezői egy szavazattal rendelkeznek. A szavazatszámítást nem befolyásolja a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően 180 napon belül, vagy a csődeljárás iránti kérelem benyújtását követően a hitelezői követelés más hitelezőre történő engedményezése. A fizetési haladék időtartama alatt keletkezett kamatkövetelést a szavazatszámításnál nem kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában a követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat is hitelezői követelésként kell számításba venni. A 12. § (2) bekezdés bc) és bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni, ide nem értve a 12. § (2) bekezdés bc) pontja szerinti azon hitelezőt, amely a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű, az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó hitelnyújtással összefüggő részedés-szerzés révén válik az adós többségi befolyással rendelkező tulajdonosává, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű, az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó kölcsönt vagy hitelt nyújt."

13. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/C. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékben fel kell tüntetni:)

"h) azt a tényt, ha a felszámoló gazdasági társaság szerkezetátalakítási szakértői tevékenység végzésére is jogosult, továbbá a szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet végző természetes személyeknek az f) és g) pontban felsorolt adatait."

14. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletet

a) csődeljárás esetén legkésőbb az egyezség megkötéséig,

b) felszámolási eljárás esetén, ha egyezségi tárgyalásra kerül sor, legkésőbb az egyezség megkötéséig, egyezségkötés hiányában pedig legkésőbb a felszámolási záró mérleg bírósághoz történő benyújtásáig hirdetheti ki."

15. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 67. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A felszámolási zárómérleg elkészítésére nyitva álló határidőt a bíróság indokolt esetben meghosszabbíthatja."

16. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/W. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel megállapított 18. § (5) bekezdését, 19. § (1) bekezdését, 25. § (1) bekezdés f) pontját, 65. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését és 67. § (8) bekezdését a 2022. január 1. napján folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell."

17. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

a) 19. § (1) bekezdésében a "reorganizációs" szövegrész helyébe a "pénzügyi egyensúlyát helyreállító" szöveg,

b) 25. § (1) bekezdés f) pontjában a "(2c) bekezdés" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés" szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

a) 65. § (1) bekezdés a) pontjában a " , reorganizációjához" szövegrész,

b) 84/A. § (1c) bekezdése.

3. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

19. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 19. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;

b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre;

c) a gyógyszer Európai Gazdasági Térség területén vagy harmadik országban történő forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérletekre, vizsgálatokra és az ezekhez szükséges cselekményekre - ideértve különösen az előállítást, használatot, forgalomba hozatalt, forgalomba hozatalra való ajánlást, raktáron tartást és az országba való behozatalt vagy kivitelt -, függetlenül attól, hogy a cselekményeket közvetlenül a forgalomba hozatali engedély kérelmezője vagy vele e célból gazdasági kapcsolatban álló más személy valósítja meg;

d) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre."

20. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 44. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek tartoznak:)

"c) a szabadalom megsemmisítése, - kivéve, ha a szabadalom megsemmisítése iránti igényt a szabadalombitorlási perben eljáró bíróság előtt, a 104. § (1a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően viszontkeresettel érvényesítik -,"

21. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"Nemzetközi jellegű kutatás

69/B. § A bejelentő kérelmére a szabadalmi bejelentés alapján az illetékes nemzetközi kutatási szerv a Washingtonban az 1970. évi június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 15. cikk (5) bekezdése szerinti nemzetközi jellegű kutatást végez."

22. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 80. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a 104. § (1a) bekezdése szerinti, a szabadalom megsemmisítése iránti viszontkereset benyújtását követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt - azonos vagy eltérő ténybeli alapon - a viszontkereset tárgyát képező szabadalom megsemmisítése iránti kérelmet terjesztenek elő, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárást felfüggeszti a viszontkereset vonatkozásában lefolytatandó bírósági eljárás jogerős befejezéséig.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési kérelmet elutasítja, ha a megsemmisítés tárgyában a 104. § (1a) bekezdése szerinti, a szabadalom megsemmisítése iránti viszontkereset alapján azonos ténybeli alapon, azonos szabadalom megsemmisítése tárgyában a bíróság jogerős döntést hozott."

23. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárást az Egyezmény szerinti felszólalási, korlátozási vagy megvonási eljárás jogerős befejezéséig különösen indokolt esetben fel lehet függeszteni, ha ugyanazzal az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtottak be, vagy ugyanannak az európai szabadalomnak a korlátozását vagy megvonását kérték az Egyezmény alapján."

24. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/P. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásában nemzetközi szabadalmi bejelentés: a Szerződés alapján tett szabadalmi bejelentés."

25. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 104. §-a a következő (1a)-(1i) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szabadalombitorlás miatt indított per alperese a szabadalom megsemmisítése iránt a perben eljáró bíróság előtt viszontkeresetet terjeszthet elő (a továbbiakban: megsemmisítési viszontkereset), ha

a) álláspontja szerint a szabadalom vonatkozásában a 42. § (1) bekezdése vagy 84/N. § (1) bekezdése szerinti megsemmisítési ok áll fenn és

b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt azonos ténybeli alapon, ugyanannak a szabadalomnak a megsemmisítése iránt megsemmisítési eljárás nincs folyamatban és a megsemmisítés tárgyában jogerős döntés sem született.

(1b) Ha a megsemmisítési viszontkeresetet olyan perben terjesztik elő, amelyben a szabadalom jogosultja félként nem vesz részt, a viszontkeresetet előterjesztő alperesnek a szabadalom jogosultját alperesként perbe kell vonnia.

(1c) A szabadalombitorlás miatt indított perben eljáró bíróság a megsemmisítési viszontkereset-levelet visszautasítja, ha nem felel meg az (1a) bekezdés b) pontjában foglalt feltételnek.

(1d) Ha a szabadalombitorlás miatt indított per alperese igazolja, hogy ugyanannak a szabadalomnak a megsemmisítése iránt a per megindítását megelőzően megsemmisítési eljárást indított a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt, a szabadalombitorlás miatt indított pert a megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. Ha a pert Magyarországon hatályosított európai szabadalom bitorlása miatt indítják, az európai szabadalommal szembeni felszólalás esetén a szabadalombitorlási per a bíróság mérlegelése alapján, különösen indokolt esetben felfüggeszthető.

(1e) A bíróság a megsemmisítési viszontkereset tartalmáról és benyújtásának időpontjáról - ha a megsemmisítési viszontkereset perfelvételre alkalmas vagy a bíróság intézkedése alapján alkalmassá vált - haladéktalanul tájékoztatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát. A megsemmisítési viszontkereset előterjesztésének tényét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi lajstromban rögzíti, annak bíróság általi elbírálását követően pedig törli.

(1f) Az elsőfokon eljárt bíróság a megsemmisítési viszontkereset tárgyában meghozott eljárást befejező jogerős határozatot - felülvizsgálati eljárás kezdeményezése esetén a felülvizsgálati eljárás és az annak alapján esetlegesen lefolytatandó eljárások befejeződését követően, felülvizsgálati eljárás kezdeményezése hiányában a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő elteltét követően - haladéktalanul megküldi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a jogerős határozat alapján - amennyiben a megsemmisítésről a határozat rendelkezik - bejegyzi a szabadalom részleges vagy teljes megsemmisítését a szabadalmi lajstromba.

(1g) A bíróság a szabadalombitorlási perben soron kívül jár el, ha az alperes megsemmisítési viszontkeresetet terjeszt elő.

(1h) A megsemmisítési viszontkereset tárgyában kirendelt szakértőnek a szakvélemény elkészítésére a kirendelő végzés vele való közlésétől számított 30 nap áll rendelkezésére. Ha az elsősorban kirendelt szakértő nem élt előzetes akadályközléssel, akkor munkadíját a bíróság a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta egy százalékkal csökkenti, vagy ha az elsősorban kirendelt szakértő határidőben nem tesz eleget a szakvélemény adására vonatkozó kötelezettségének, a megsemmisítési viszontkereset tárgyában a bíróság az elsősorban kirendelt szakértőt felmenti és eseti szakértőként bármely megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértőt kirendelhet.

(1i) Ha az alperes megsemmisítési viszontkeresetet terjeszt elő, a szabadalombitorlási perben magánszakértői bizonyításnak nincs helye."

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 104. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Szabadalombitorlás miatt indított perekben ideiglenes intézkedést - az ellenkező valószínűsítéséig - a Pp. 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a találmány szabadalmi oltalom alatt áll, és ő a szabadalmas vagy olyan hasznosító, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben. Az ellenkező valószínűsítése során figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, ideértve az alperes által a megsemmisítési viszontkeresetben, illetve a 104. § (4) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel szembeni ellenkérelemben előterjesztett bizonyítékokat, továbbá ha a szabadalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vagy az elsőfokon eljáró bíróság megsemmisítette, a Magyarországon is hatályos európai szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivatal felszólalási osztálya megvonta, illetve azt az Európai Szabadalmi Szervezet másik tagállamában megsemmisítették. A különös méltánylást érdemlő ok fennállását megalapozó vélelemre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható, ha a szabadalombitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt."

(3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 104. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A szabadalombitorlás miatt indított perben vagy a perindítást megelőzően elrendelt ideiglenes intézkedést az alperes kérelmére hatályon kívül kell helyezni, ha a per alapját képező

a) szabadalmi oltalom megszűnt,

b) Magyarország területén hatályos európai szabadalmat megvonták, vagy

c) szabadalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala határozatában vagy a bíróság elsőfokú ítéletében teljesen vagy a bitorlást kizáró mértékben részlegesen megsemmisítette."

(4) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 104. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

"(12a) Ha a bíróság a per folyamán utóbb megállapítja, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó kérelem megalapozatlan, a bíróság kérelemre kötelezi az ideiglenes intézkedés kezdeményezőjét az ellenérdekű félnek az ideiglenes intézkedés által okozott kárral kapcsolatos kártalanításra. A perben az ideiglenes intézkedés iránti kérelem megalapozatlansága különösen akkor állapítható meg, ha

a) a szabadalmat utólag megsemmisítik vagy a Magyarország területén hatályos európai szabadalmat megvonják,

b) a felperes cselekménye vagy mulasztása folytán az ideiglenes intézkedés hatályát veszti, vagy

c) a bíróság megállapítja, hogy nem történt szabadalombitorlás és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, a bíróság megítélése szerint a szabadalombitorlással közvetlenül fenyegető cselekmény veszélye sem állt fenn."

(5) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 104. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) Az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben meghatározott biztosíték vagy ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására a Pp. biztosítékra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy

a) a bíróság - az ítélet mellett - az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező vagy annak hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a biztosíték vagy ellenbiztosíték visszaadásáról vagy kiadásáról, és

b) a (13) bekezdés szerinti biztosíték kiadásának a (12a) bekezdés szerinti kártalanítás elrendelése esetén is helye van."

26. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/U. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvény által megállapított 44. § (2) bekezdés c) pontját, 80. § (6) és (7) bekezdését, 104. § (1a)-(2a), (12a) és (14) bekezdését a 2022. január 1. napján vagy azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni."

27. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 119. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) E törvény 19. § (6) bekezdése az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

4. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

28. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 30. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Digitális piacokat érintő összefonódás elbírálásakor vizsgálni kell különösen az érintett vállalkozásoknak a verseny szempontjából releváns adatokhoz való hozzáféréséből, valamint az összefonódásnak az érintett vállalkozások pénzügyi befolyásából, méretelőnyéből, adatok felhalmozására való képességéből és az adathalmazok összeadódásából fakadó, innovációra és versenyre gyakorolt hatását."

29. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/N. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az összefonódás-bejelentés beérkezését - ha a 43/M. § (1) bekezdése szerinti díj megfizetésére később kerül sor, ennek időpontját - követő naptól számított nyolc napon belül a vizsgáló

a) elrendeli a 67. § (4) bekezdése alapján az összefonódás vizsgálatát,

b) hatósági bizonyítványt ad ki a 67. § (4) bekezdése szerint a vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény hiányának tényéről - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - az összefonódást bejelentőnek, vagy

c) visszautasítja

ca) a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-vizsgálati küszöbérték nem teljesülése ellenére benyújtott összefonódás-bejelentést,

cb) a közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített összefonódásra vonatkozó bejelentést,

cc) a 25/B. § (1) bekezdése szerinti összefonódásra vonatkozó bejelentést vagy

cd) - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - a nem a 28. § (1) bekezdése szerinti személytől származó vagy a 28. § (2) bekezdésében megjelölt időpontot megelőzően benyújtott összefonódás-bejelentést."

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/N. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés c) pont cb), cc) és cd) alpontja szerinti esetben a 43/M. § (1) bekezdése szerinti, már megfizetett díj felét vissza kell téríteni.

(4) A 43/J. § (2) bekezdésének sérelme nélkül a Gazdasági Versenyhivatal a honlapján évente közzéteszi az (1) bekezdés b) pontja szerint kiállított hatósági bizonyítványban megjelölt összefonódással érintett piacok listáját."

30. § A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény IX/A. Fejezete a következő 43/O. §-sal egészül ki:

"43/O. § (1) A 25/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást a Gazdasági Versenyhivatal által a honlapján közzétett formátumú, megfelelően kitöltött, a 25/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást szolgáló űrlapon kell benyújtani. A tájékoztatásnak az űrlapban megjelölt valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell, és ahhoz csatolni kell az űrlapban megjelölt iratokat.

(2) A vizsgáló a 25/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén a 61. § szerinti eljárási bírságot szabhat ki az irányításszerző tőkealappal szemben.

(3) Az eljárási bírságot kiszabó végzés a közlésétől számított tizenöt napon belül, közigazgatási perben támadható meg.

(4) A 25/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatással kapcsolatos eljárásra a 43/K. § (1)-(3) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az összefonódást bejelentő az irányításszerző tőkealap, és az eljárásban az 53. § (1) bekezdése és 62/A. § (2), (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható."

31. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Versenytanács döntéseit a Versenytanács elnöke által a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a Versenytanács tagjai közül kijelölt háromtagú vagy öttagú tanácsban eljárva hozza meg azzal, hogy az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagként kijelölt tagja egyedül eljárva is meghozhat - az eljárást megszüntető, az eljárási bírságot kiszabó, a biztosítási intézkedést és az ideiglenes intézkedést elrendelő, valamint a 67. § (4) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzés kivételével - minden elsőfokú végzést, és megteheti a szükséges egyéb intézkedéseket."

32. § A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 60/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha

a) a hatásköri vitában az érintett hatósággal való egyeztetés eredményeként vagy a közigazgatási bíróság döntése alapján az ügyben más hatóság került kijelölésre,

b) az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a magatartás jogsértő-e, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény,

c) az eljárás okafogyottá vált,

d) az összefonódás tekintetében nem teljesül az összefonódás-vizsgálati küszöbérték,

e) az összefonódást közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítették vagy

f) az összefonódás a 25/B. § (1) bekezdése szerinti összefonódásnak minősül."

33. § A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 62/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A versenyfelügyeleti eljárás 60/A. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja alapján történő megszüntetése esetén a 62. § (1) bekezdése szerinti, már megfizetett igazgatási szolgáltatási díj felét az összefonódást bejelentőnek vissza kell téríteni."

34. § A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 63. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyintézési határidő)

"d) a 67. § (4) bekezdés a) pontja, (5) vagy (5a) bekezdése alapján indított eljárásban négy hónap,"

35. § A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 67. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A vizsgáló - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - végzéssel elrendeli a 25/B. § (1) bekezdése szerinti összefonódás vizsgálatát, ha nem nyilvánvaló, hogy az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését."

36. § A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 68. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem indítható versenyfelügyeleti eljárás - a jogorvoslati eljárás folytán megismételt eljárást ide nem értve -, ha összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás esetén)

"ca) a csak a 24. § (4) bekezdése szerint bejelentésköteles összefonódás vagy a 25/B. § (1) bekezdése szerinti összefonódás végrehajtása óta hat hónap,"

(eltelt.)

37. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. § (6) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában)

"c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a 75. § (1) bekezdése szerinti határozatát

ca) a 75. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosítja,

cb) a 75. § (6) bekezdése szerint visszavonja, bírságot szab ki, illetve a 78. § (8) bekezdése szerinti figyelmeztetést alkalmaz,

cc) a 75. § (6a) bekezdése szerint visszavonhatja, vagy

d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben elrendeli a kötelezettség végrehajtását, bírságot szab ki, vagy a 78. § (8) bekezdése szerinti figyelmeztetést alkalmaz."

38. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az eljáró versenytanács bírságot szab ki vagy a (8) bekezdés szerinti figyelmeztetést alkalmaz azzal szemben, aki határidőben nem teljesítette

a) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást, kivéve, ha a kötelezettségvállalást előíró határozatnak a 75. § (6) bekezdése szerinti visszavonása folytán az ügyben a versenyfelügyeleti eljárás újból megindult, vagy

b) a határozatában a jogsértés megállapítása mellett meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan előírt kötelezettséget, és végrehajtás elrendelésére nem került sor."

39. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 82. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az eljáró versenytanács vagy az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagjának önálló jogorvoslattal támadható végzése a végzés közlésétől számított nyolc napon belül támadható meg közigazgatási perben.

(6) Az eljáró versenytanácsnak vagy az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagjának az 55/B. § (1) és (7) bekezdése, valamint a 80. § (5) bekezdése szerinti végzésével szembeni keresetről a bíróság harminc napon belül határoz."

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 82. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a közigazgatási bíróság jogerős ítélete szerint a 61. § (1) bekezdése szerinti végzés jogszabályt sértett, és ennek következtében a bíróság a végzésnek a bírság összegét meghatározó rendelkezését megváltoztatja, megsemmisíti vagy hatályon kívül helyezi, a Gazdasági Versenyhivatal a jogszabálysértően kiszabott, már megfizetett bírságösszeget visszatéríti az érintett ügyfélnek, és a visszatérítendő összeg után minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részének megfelelő mértékű kamatot fizet.

(8) A (7) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség a jogerős bírósági ítélettel szemben rendkívüli perorvoslat kezdeményezésére nyitva álló határidő leteltekor, ha pedig a jogerős ítélettel szemben rendkívüli perorvoslatot kezdeményeztek, az eljárást befejező bírósági határozat Gazdasági Versenyhivatallal való közlése napján áll be.

(9) A (7) bekezdés szerinti kamat kifizetését a vizsgáló külön végzésben rendeli el. A vizsgáló végzése közigazgatási perben támadható meg a közléstől számított nyolc napon belül."

40. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti kamat kifizetését a vizsgáló külön végzésben rendeli el. A vizsgáló végzése közigazgatási perben támadható meg a közléstől számított nyolc napon belül."

41. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 84/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"84/A. § (1) A végrehajtásra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajtást a vizsgáló rendeli el.

(2) A vizsgáló végrehajtás során hozott végzése ellen nincs helye fellebbezésnek. A vizsgáló végrehajtás során hozott végzése a végzés közlésétől számított nyolc napon belül támadható meg közigazgatási perben."

42. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 84/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vizsgáló az eljáró versenytanács döntésében előírt meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozó kötelezettség (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) végrehajtásának elrendelésével egyidejűleg - ha a meghatározott cselekmény teljesítése más végrehajtási módon keresztül hatékonyan nem biztosítható - végrehajtási bírságot szab ki."

43. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 84/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A meghatározott cselekmény végrehajtását a Gazdasági Versenyhivatal foganatosítja, kivéve, ha a vizsgáló végrehajtási bírság kiszabásáról döntött. A meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírságra a 61. § (3) bekezdését kell alkalmazni."

44. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 84/E. és 84/F. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"84/E. § A végrehajtás foganatosítása során hozott, törvénysértőnek tartott intézkedés miatt végrehajtási kifogás a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő három napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított egy hónapon belül terjeszthető elő, amelyről a bíróság közigazgatási perben harminc napon belül határoz.

84/F. § A végrehajtás elrendeléséről szóló, véglegessé vált végzéssel szembeni közigazgatási perben halasztó hatály elrendelésének nincs helye."

45. § A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 95/J. §-sal egészül ki:

"95/J. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel megállapított 43/N. § (1) bekezdés c) pontját és (4) bekezdését, 43/O. §-át, 60/A. § (1) bekezdését, 62/A. § (4a) bekezdését, 63. § (2) bekezdés d) pontját, 67. § (5a) bekezdését, 68. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontját az e rendelkezések hatálybalépését megelőzően létrejött, de még végre nem hajtott összefonódásokra is alkalmazni kell."

46. § A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 15. § (3) bekezdésében a "többségi tulajdonban lévő" szövegrész helyébe a "közvetlen irányítás alatt álló" szöveg,

b) 25/B. § (1) bekezdésében a "többségi állami tulajdonban lévő" szövegrész helyébe az "állami irányítás alatt álló" szöveg,

c) 27. § (3) bekezdésében a "többségi tulajdonban lévő" szövegrész helyébe a "közvetlen irányítás alatt álló" szöveg

lép.

5. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

47. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 118. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az igazságügyi alkalmazott 25, 30, 35, 40, illetve 45 év igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.

(2) A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után az igazságügyi alkalmazott kéthavi, 30 év után háromhavi, 35 év után négyhavi, 40 év után öthavi, 45 év után hathavi illetménye."

(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 118. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a szolgálati viszony idejébe be kell számítani a bírói szolgálati viszonyban, az ügyészségi szolgálati viszonyban, a közszolgálati jogviszonyban, a kormányzati szolgálati jogviszonyban, az állami szolgálati jogviszonyban, a hivatásos szolgálati jogviszonyban, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt."

(3) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 118. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakon kívül jubileumi jutalomra jogosító időnek számít az ügyvédi tevékenység, valamint a közjegyzői és a bírósági végrehajtói szolgálat időtartama is, kivéve az ügyvédi tevékenység, illetve a közjegyzői, valamint a bírósági végrehajtói szolgálat szünetelésének idejét.

(5b) Ha a jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során azonos időszakra több jogviszonyt is figyelembe lehetne venni, közülük csak egy jogviszony számítható be."

48. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény

a) 100. § (4) bekezdés b) pontjában az "ügykezelői, közalkalmazotti" szövegrész helyébe az "ügykezelői, egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti" szöveg,

b) 100. § (4) bekezdés c) pontjában a "jogviszony, közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, közalkalmazotti" szöveg

lép.

49. § Hatályát veszti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 43. § b) pontjában a "közeli" szövegrész.

6. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

50. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki)

"b) közgyógyellátásban részesül vagy természetben nyújtott szociális ellátásként egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot megállapító érvényes hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik,"

51. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni különösen

a) jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét,

b) lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztőrészletének az általuk fizetett összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételeinek,

c) az általuk életvitelszerűen lakott lakás közüzemi díjainak, lakbérének és közös költségének igazolt összegét, valamint

d) a létfenntartásukat veszélyeztető egyéb kiadások igazolt összegét."

52. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 62/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pártfogó ügyvéd az eljárási előleg megállapítása iránti kérelmét

a) a perben az eljárást befejező elsőfokú érdemi határozat elleni fellebbezés benyújtását,

b) az eljárás félbeszakadása esetén az eljárás félbeszakadását megállapító végzés jogerőre emelkedését, vagy

c) a határon átnyúló tartási ügyekben a végrehajtás elrendelését

követő 60 napon belül terjesztheti elő, ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a fellebbezés benyújtásától, az eljárás félbeszakadását megállapító végzés jogerőre emelkedéséig vagy a végrehajtás elrendeléséről 60 napon belül szerzett tudomást. Ha a perben a fellebbezés benyújtásáig, az eljárás szünetelés folytán történő megszűnésének megállapításáig vagy a határon átnyúló tartási ügyben a végrehajtás elrendeléséig több pártfogó ügyvéd járt el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására az eljárási előleg megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel terjesztheti elő."

(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 62/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A pártfogó ügyvéd részére az eljárás során eljárási előleg csak egyszer állapítható meg."

53. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Jogi segítő szervezet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel, és határozott idejű, a jogi segítő szolgálat nevében és megbízásából legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt nyújtott jogi szolgáltatásra irányuló megbízási szerződést kötött olyan ügyvéddel, aki maga, vagy amelynek a tagja a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott jogi segítői továbbképzést elvégezte. Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítő szervezetet abból az okból törli a névjegyzékből, hogy a jogi szolgáltatást nem a vele szerződött ügyvéd útján nyújtotta, a névjegyzékből való törlést követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt szervezetnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjének a közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten felvenni a névjegyzékbe."

(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ügyvéd - a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha

a) tevékenységét nem szünetelteti,

b) ügyvédi tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel,

c) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt és

d) a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott jogi segítői továbbképzést elvégezte, vagy vállalja, hogy a névjegyzékbe történő felvételét követő egy éven belül elvégzi."

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az ügyvédi iroda akkor kérheti felvételét a névjegyzékbe, ha van a (4) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő tagja."

54. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 71. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a névjegyzékbe vételtől számított kilencven napon belül szolgáltatási szerződés megkötésére nem kerül sor vagy a szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződés megszűnésére, illetve megszüntetésére e törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján kerülhet sor.

(2) A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondja, ha a jogi segítői névjegyzékbe történő bejegyzés feltételei megszűntek vagy megállapítja, hogy azok már a felvételkor sem álltak fenn. A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat akkor is felmondja, ha az ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott jogi segítői továbbképzés általa vagy tagja által történő elvégzését a 66. § (4) bekezdés d) pontja szerinti vállalása ellenére az egyéves határidő leteltét követő 15 napon belül nem igazolja."

(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 71. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondhatja, ha)

"b) a jogi segítő a jogi szolgáltatást a 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján legalább három alkalommal alaptalanul megtagadta,

c) a jogi segítségnyújtó szolgálat hivatalos tudomást szerez arról, hogy a jogi segítő szervezet a jogi szolgáltatást nem a 66. § (2) bekezdése szerint vele szerződött ügyvéd útján nyújtja, vagy"

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 71. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondhatja, ha)

"d) a jogi segítő tevékenységének gyakorlása jogszabály megkerülésére vagy jogszabályba ütköző célra irányul, vagy ilyen jogügyletben működik közre."

55. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 73. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel megállapított 66. § (2) bekezdését a 2023. január 1-jét követően kötött szolgáltatási szerződésekre kell alkalmazni."

7. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

56. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a kisajátított ingatlanra végrehajtási jog volt bejegyezve, az ingatlanért járó pénzbeli kártalanítást a végrehajtói letéti számlára kell átutalni vagy befizetni. A végrehajtó a letéti számla számát legkésőbb a kisajátítási határozat véglegessé válását követő 8 napon belül közli a kisajátítást kérővel. Ha az ingatlanon több végrehajtási jog volt bejegyezve, a kártalanítást az ingatlanra korábban árverést kitűző végrehajtónak, ennek hiányában annak a végrehajtónak kell megfizetni, aki által lefolytatott végrehajtási eljárásban a legkorábban került bejegyzésre a végrehajtási jog."

57. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az (1) bekezdéstől eltérően a cserelakás, illetve a cserehelyiség biztosításának kötelezettsége nem áll fenn, ha a kisajátítást kérő nyilatkozik arról, hogy nem rendelkezik megfelelő felajánlható ingatlannal és valószínűsíti, hogy más megfelelő ingatlan felajánlásához szükséges intézkedések megtétele - azok időigénye folytán - az eljárás jelentős elhúzódásához vezetne."

58. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 21. § (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, ha)

"i) a végrehajtó a 8. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem közli a letéti számla számát a kisajátítást kérővel."

59. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a kisajátított ingatlan vagyonkezelőjét törvény jelöli ki, akkor a vagyonkezelő a kisajátítás iránti kérelem benyújtásakor - a költségek megelőlegezésével - megküldheti a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelmét a kisajátítási hatóság részére. Ebben az esetben a kisajátítási hatóság a vagyonkezelő kérelmét is megküldi a véglegessé vált kisajátítási határozat (1) bekezdés szerinti megküldésekor az ingatlanügyi hatóság részére."

60. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tulajdonváltozást az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált kisajátítási határozat vagy - a kisajátítási tervben szereplő ingatlan adásvétel vagy csere útján történő megszerzése esetén - kérelem és adásvételi vagy csereszerződés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson. Ha a 33. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a kisajátítási határozathoz a vagyonkezelői jog bejegyzése iránti kérelmet is mellékelték, az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelői jogot a tulajdonjoggal együtt jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba."

61. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 21. § (6) bekezdés h) pontjában a "részére." szövegrész helyébe a "részére, valamint" szöveg lép.

8. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

62. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A köztársasági elnök felmenti az Elnököt,

a) ha a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,

b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,

c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték vagy

d) ha neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak."

(2) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 113. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest,

a) ha a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,

b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,

c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy

d) ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak."

9. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

63. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 14. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) Az Állami Számvevőszék elnökének 60 napot meghaladó akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt alelnök, az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott jogkörben gyakorolja az elnök jogait és ellátja kötelezettségeit. A kijelölt alelnök általános helyettesítési jogkörében nem jogosult a 13. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt feladatok ellátására, azonban a már meghatározott ellenőrzési terv és stratégia végrehajtásáról gondoskodni köteles. Az Állami Számvevőszék kijelölt alelnöke nem helyettesítheti az elnököt a Költségvetési Tanácsban."

10. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

64. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 60/A. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott eseteken kívül a Hatóság felfüggesztheti az általa folytatott hatósági eljárást, ha

a) annak során olyan kérdés merül fel, amelynek eldöntése más szerv vagy személy hatáskörébe tartozik, vagy

b) a Hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése, illetve eljárása nélkül az adott ügy megalapozottan nem dönthető el.

(2b) A Hatóság az eljárás felfüggesztéséről szóló végzését a (2a) bekezdésében meghatározott más szervvel, illetve személlyel is közli azzal, hogy az eljárás befejezéséről tájékoztassa.

(2c) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor - az ügyintézési határidő kivételével - újrakezdődik."

65. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 61. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság)

"a) a 2. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, így különösen kérelemre vagy hivatalból elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok általa meghatározott módon végrehajtandó törlését, illetve átmenetileg vagy véglegesen egyéb módon korlátozhatja az adatkezelést,"

66. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 32. alcíme a következő 61/A-61/D. §-sal egészül ki:

"61/A. § (1) A Hatóság ideiglenes intézkedésként a személyes adat jogellenes kezelésének megakadályozása érdekében azon elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat) ideiglenes eltávolítására, amelynek közzététele miatt a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást vagy hatósági ellenőrzést folytat, az elektronikus adatot kezelő, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott tárhelyszolgáltatót, illetve tárhelyszolgáltatást is végző közvetítő szolgáltatót (a továbbiakban együtt: eltávolításra kötelezett) is kötelezheti, ha annak hiányában a késedelem a személyes adatok védelméhez fűződő jog elháríthatatlan és súlyos sérelmével járna és a közzétett adat

a) érintettje gyermek, vagy

b) különleges adat vagy bűnügyi személyes adat.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolításáról szóló végzést az eltávolításra kötelezettel haladéktalanul közölni kell. Az eltávolításra kötelezett a Hatóság ideiglenes intézkedéséről szóló végzésének vele történő közlését követő egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítását a Hatóság megszünteti és az elektronikus adat visszaállítását rendeli el, ha az elrendelésének oka megszűnt.

(4) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárásának végleges befejezésével, illetve a hatósági ellenőrzés lezárásával megszűnik.

(5) A Hatóság a (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az elektronikus adat visszaállítására kötelezi az eltávolításra kötelezettet.

(6) Az elektronikus adat visszaállításáról szóló végzést az eltávolításra kötelezettel haladéktalanul közölni kell. A visszaállításra kötelezett a végzés vele történő közlésétől számított egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat visszaállítására.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott végzést az elektronikus adat felett rendelkezésre jogosultnak akkor kell kézbesíteni, ha az eljárás addigi adatai alapján személye és elérhetősége ismert.

(8) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása tárgyában hozott döntés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

(9) A Hatóság százezertől húszmillió forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja azt az eltávolításra kötelezettet, amely az e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget.

61/B. § (1) A Hatóság ideiglenes intézkedésként személyes adat jogellenes kezelésének megakadályozása érdekében elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus adatnak, amelynek közzététele miatt a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást vagy hatósági ellenőrzést folytat.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére akkor kerülhet sor, ha annak hiányában a késedelem a személyes adatok védelméhez fűződő jog elháríthatatlan és súlyos sérelmével járna, továbbá a Hatóság egyéb intézkedése, ideértve a 61/A. § (1) bekezdésében foglalt ideiglenes eltávolítást is, nem vezetett eredményre és a közzétett adat

a) érintettje gyermek, vagy

b) különleges adat vagy bűnügyi személyes adat.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést a Hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt öt napig kell a Hatóság hirdetőtábláján kifüggeszteni, valamint a honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő harmadik nap.

(4) A Hatóság (1) bekezdés szerinti végzésének kötelezettje - annak a végzésben történő megjelölése nélkül -valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(6) A Hatóság százezertől húszmillió forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely az e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget.

61/C. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó kötelezettség megszűnik,

a) ha az adatvédelmi hatósági eljárás megszűnik, az adatvédelmi hatósági eljárást a Hatóság megszünteti vagy a hatósági ellenőrzést a Hatóság lezárja és az ügyben adatvédelmi hatósági eljárást nem indít, a (2) bekezdésben meghatározott értesítés közzétételének napján, vagy

b) ha a Hatóság az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót határozatában az elektronikus adat törlésére kötelezi, a Hatóság határozata véglegessé válásának napján.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időpontot a Hatóság hirdetményi úton teszi közzé.

(3) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a Hatóság végzéssel megszünteti, ha

a) az elrendelés oka megszűnt, vagy

b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedést, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést elrendelték vagy végrehajtása van folyamatban.

(4) Az e § szerinti végzésre a 61/B. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szóló döntés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

61/D. § (1) A Hatóság - a 61. § (7) bekezdése szerinti végrehajtás keretében - az elektronikus adat ideiglenes eltávolítását, illetve ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelheti el akkor is, ha

a) az elektronikus adat közzététele a Hatóság véglegessé vált döntésében foglaltak alapján jogellenes,

b) az a) pont szerinti elektronikus adatra vonatkozóan a Hatóság az adat törlését rendelte el, és

c) az elektronikus adat törlésére kötelezett adatkezelő vagy adatfeldolgozó a törlési kötelezettségének a Hatóság ismételt felhívására sem tesz eleget.

(2) Az elektronikus adat (1) bekezdés szerinti ideiglenes eltávolítását, illetve ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a Hatóság az elektronikus adat törlésének időpontjáig rendeli el, amely időpontról a Hatóság

a) értesíti azokat, akikkel az elektronikus adat ideiglenes eltávolítását elrendelő végzését közölte, valamint

b) hirdetményi úton értesíti azokat, akikkel az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzését közölte.

(3) Az elektronikus adat (1) bekezdés szerinti ideiglenes eltávolítására a 61/A. § (2), (8) és (9) bekezdésében, valamint az (1) bekezdés szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére a 61/B. § (3)-(6) bekezdésében és a 61/C. § (5) bekezdésében meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az (1) bekezdés alapján elrendelt elektronikus adat ideiglenes eltávolítására, illetve az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni."

67. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

a) 2. § (2) bekezdésében az "a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)-(10) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)-(10) bekezdésében, továbbá a 61/A-61/D. §-ban," szöveg,

b) 2. § (4) bekezdés b) pontjában az "a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)-(10) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)-(10) bekezdésében, továbbá a 61/A-61/D. §-ban," szöveg, és az "a 75. § (1)-(5) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 75. § (1)-(5) bekezdésében és a 75/A. §-ban" szöveg,

c) 60/A. § (1) bekezdésében a "nap" szövegrész helyébe a "nap, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő" szöveg,

d) 61. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjában a "jogellenesen tagadta meg," szövegrész helyébe a "jogellenesen mellőzte vagy tagadta meg," szöveg,

e) 61. § (3) bekezdésében a "figyelmeztetés és óvadék" szövegrész helyébe a "figyelmeztetés" szöveg,

f) 62. § (6) bekezdésében a "nap" szövegrész helyébe a "nap, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő" szöveg

lép.

11. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

68. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök a határozott idő utolsó napját megelőző 120 nappal korábban beszerzi a határozott időre kinevezett bíró nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő bírói kinevezését.

(2) Ha a bíró kérte a határozatlan időre történő kinevezését, meg kell vizsgálni a bíró működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját, feltéve, hogy az (1) bekezdésben megjelölt határidő megnyílta előtt tényleges bírói működésének időtartama - a 25. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a 18 hónapot meghaladta. A vizsgálatot és az értékelést az V. Fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni azzal, hogy a vizsgálatot az elrendeléstől számított 45 napon belül be kell fejezni, és az értékelést a vizsgálat befejezésétől számított 30 napon belül el kell végezni. Az értékelés során abban kell állást foglalni, hogy a bíró határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas-e."

69. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25/A. § A 24. § (2) bekezdése és a 25. § (2) bekezdése alkalmazása szempontjából tényleges működés a tényleges bírói álláshelyen végzett feladatellátás azzal, hogy az egybefüggően 30 napot meghaladó keresőképtelenség, fizetés nélküli szabadság vagy szülési szabadság időtartama nem minősül tényleges bírói működésnek."

70. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatot a bíróság elnöke hivatalból, vagy a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetőnek vagy a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének kezdeményezésére rendeli el. Járásbírósági bíró esetében a járásbíróság elnöke is kezdeményezheti a vizsgálatot."

(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 70. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Soron kívüli vizsgálata a határozott időre kinevezett bírónak is elrendelhető."

71. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az értékelést megalapozó vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 napon belül be kell fejezni. Az értékelést a vizsgálat befejezésétől számított 45 napon belül kell elvégezni."

(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 71. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A nemperes ügyeket intéző, valamint a tanácsba beosztott bíró tevékenységének az értékelésénél ezt a körülményt is figyelembe kell venni."

(3) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az értékelést megalapozó vizsgálatot a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró (a továbbiakban együtt: vizsgáló) folytatja le. A vizsgáló személyéről a bírót haladéktalanul tájékoztatni kell."

72. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a következő 71/A. §-sal egészül ki:

"71/A. § (1) Vizsgálónak nem jelölhető ki a munkáltatói jogkör gyakorlójának, a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetőnek és a vizsgált bírónak a hozzátartozója, valamint az, akitől a vizsgálat tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható.

(2) A vizsgáló haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető új vizsgálót jelöl ki.

(3) A vizsgált bíró a vizsgáló személyéről történő tájékoztatást követő 3 napon belül a vizsgálatot elrendelő bírósági elnöknél az elsőfokú szolgálati bírósághoz címezve írásban kizárási kérelmet nyújthat be, ha a vizsgálóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn.

(4) A kizárási kérelmet a vizsgálatot elrendelő bírósági elnök az arra vonatkozó nyilatkozatával és a vizsgálót kijelölő kollégiumvezető, valamint a vizsgáló nyilatkozatával együtt 3 munkanapon belül megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak.

(5) Az elsőfokú szolgálati bíróság a kizárási kérelmet a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy

a) a kizárási kérelmet az előterjesztését követő 8 napon belül vizsgálóbiztos kijelölése és előzetes vizsgálat nélkül, az iratok alapján tanácsülésen bírálja el,

b) határozatát haladéktalanul közli a vizsgált bíróval, a vizsgálóval, a vizsgálatot elrendelő bírósági elnökkel és a vizsgálót kijelölő kollégiumvezetővel,

c) az elsőfokú határozattal szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

(6) Ha az elsőfokú szolgálati bíróság a kérelemnek helyt ad, a vizsgálót kijelölő kollégiumvezető haladéktalanul új vizsgálót jelöl ki.

(7) Ha az (1) bekezdés szerinti kizárási ok a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetővel szemben áll fenn, a kijelöléssel kapcsolatos feladatait a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető-helyettes látja el."

73. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"72. § (1) Járásbírósági bíró értékelése esetén a járásbíróság elnökét a vizsgáló meghallgathatja.

(2) A vizsgáló a vizsgálathoz kiválasztja a szükséges ügyeket, a bíróság elnöke pedig a vizsgáló rendelkezésére bocsátja

a) a bíró ügyeiről a vizsgált időszakban készült tanácselnöki feljegyzéseket,

b) a bíró éves tevékenységi kimutatását,

c) a bíró ügyeit felülbíráló másodfokú tanácselnöki összefoglaló véleményeket, a kúriai bíró kivételével,

d) a bíró elhúzódó pertartamú ügyei következtében meghozott igazgatási intézkedéseket tartalmazó iratokat,

e) a bíró kötelező képzéseken való részvételével kapcsolatos adatokat, továbbá

f) az OBH elnöke által szabályzatban meghatározott egyéb okiratokat, véleményeket, adatokat.

(3) A vizsgáló

a) a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetőnek - kivéve, ha ő maga a vizsgáló -,

b) a vizsgálat kezdeményezőjének,

c) - a kúriai bíró kivételével - a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének,

d) - a járásbírósági bíró esetén - az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetőjének

előzetesen megküldi a vizsgálati jelentést és az értékelési javaslatot.

(4) Ha a vizsgált időszakban a bíró tényleges működése több szakterületre vagy több ítélkezési szintre is kiterjed, a vizsgáló a vizsgálati jelentést és értékelési javaslatot a vizsgált bíró valamennyi szakterülete és ítélkezési szintje szerint illetékes kollégiumvezető részére is megküldi.

(5) A kollégiumvezetők a vizsgálatra vonatkozó írásbeli véleményüket 8 napon belül küldik meg a bíróság elnökének."

74. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 74. és 75. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"74. § A bíróság elnöke a vizsgálati jelentés és az értékelési javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a vizsgálati anyag és a beszerzett iratok, vélemények alapján elkészíti a bíró írásbeli értékelésének tervezetét, amelyben összességében értékeli a bíró munkáját.

75. § (1) Az értékelés ismertetésének időpontja előtt legalább 15 nappal az írásbeli értékelés tervezetét a bírónak át kell adni. Az ismertetésen az értékelést elrendelő bíróság elnökén vagy elnökhelyettesén kívül részt vesz a vizsgált bíró és a vizsgáló, a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető és annak a bíróságnak az elnöke, ahol a bíró szolgálatot teljesít. A vizsgált bíró legkésőbb az ismertetésen szóban és írásban észrevételt tehet. Az értékelést elrendelő bíróság elnöke az ismertetésen elhangzottakat is figyelembe véve közli az értékelést.

(2) Az értékelésben csak tényszerűen megalapozott értékítéletek szerepelhetnek."

75. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság elnöke az értékelés eredményét írásban megindokolja, és azt a bírónak, valamint a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetőnek, továbbá - a kúriai bíró kivételével - a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetőjének megküldi."

76. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"79. § Ha az értékelés eredményét vagy az annak írásbeli indokolásában kifejtetteket a bíró, a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető, a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetője vitatja - a 81. §-ban foglalt eset kivételével -, az értékelés eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül jogorvoslatért az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat."

77. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében az eljárás alá vont bírót és az értékelő bírósági elnököt meghallgatja, beszerzi a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető, a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetője véleményét, tanúkat hallgathat ki, a bírói értékelés irataiba betekinthet. A bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni."

78. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 184. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bíró 25, 30, 35, 40, illetve 45 év szolgálati idő után jubileumi jutalomra jogosult.

(2) A jubileumi jutalom 25 év szolgálati idő után a bíró kéthavi, 30 év után háromhavi, 35 év után négyhavi, 40 év után öthavi, 45 év után hathavi illetménye."

79. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a következő 232/T. §-sal egészül ki:

"232/T. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel megállapított 24. § (1) és (2) bekezdését, valamint 25/A. §-át azon határozott időre kinevezett bíró esetében kell alkalmazni, akinek a határozott idejű kinevezése 2022. május 1. napját követően jár le. Azon bíró esetében, akinek a határozott idejű kinevezése 2022. május 1. napján vagy azt megelőzően jár le, a 24. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat beszerzésére, a tényleges működés megítélésére, a vizsgálatra és az értékelésre a 2021. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni."

80. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

81. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

a) 221. § (1) bekezdésében a "közszolgálati vagy" szövegrész helyébe a "közszolgálati, egészségügyi szolgálati vagy" szöveg,

b) 237. § (1) bekezdésében a "232/L-232/S. §-a, továbbá 236. §-a az" szövegrész helyébe a "232/L-232/T. §-a, 236. §-a, valamint 2-4. melléklete az" szöveg

lép.

82. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

a) 4. § (2) bekezdés g) pontjában a "végrehajtóként, közalkalmazottként" szövegrész helyébe a "végrehajtóként, egészségügyi alkalmazottként, közalkalmazottként" szöveg,

b) 66. §-ában az "- a" szövegrész helyébe az "- elsősorban a" szöveg,

c) 101. §-ában az "a bíró" szövegrész helyébe az "a 71/A. § (3)-(6) bekezdése szerinti kizárási kérelem elbírálása iránti eljárásban, a bíró" szöveg,

d) 184. § (3) bekezdésében az "a közalkalmazotti" szövegrész helyébe az "az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti" szöveg

lép.

12. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

83. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

a) 11. § (4) bekezdés g) pontjában a "végrehajtóként, közalkalmazottként" szövegrész helyébe a "végrehajtóként, egészségügyi alkalmazottként, közalkalmazottként" szöveg,

b) 154. § (3) bekezdésében a "jogviszonyban, közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti" szöveg

lép.

13. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

84. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1-83. §, a 84. § (1)-(4) bekezdése, a 85-109. §, a 125-142. §, a 143. § (1) bekezdés a)-g) pontja, a 143. § (2)-(4) bekezdése, a 144. §, a 146. §, a 146/C. §, a 146/F. §, a 146/G. §, a 146/H. §, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

14. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

85. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61/A. § (1) bekezdése a következő i)-k) ponttal egészül ki:

(A képviselők kétharmadának szavazata szükséges)

"i) a legfőbb ügyész megbízatása - a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt esetben, illetve a legfőbb ügyész megbízatása - a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (1) bekezdés g) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 23. § (7) bekezdésében foglalt esetben,

j) az alapvető jogok biztosa megbízatása - az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. § (2) bekezdésében foglalt esetben,

k) az alapvető jogok biztosa helyettesének megbízatása - az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. § (2) bekezdésében foglalt esetben."

15. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

86. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására."

87. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:167. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A különélő szülők megállapodásának hiányában - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll."

88. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a következő 4:167/A. §-sal egészül ki:

"4:167/A. § [A közös szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése]

(1) A közös szülői felügyeletről való döntés esetén a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelheti, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak, vagy ennek hiányában szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartást és dönt a gyermek tartásáról. A közös szülői felügyelet elrendelése esetén a bíróság kijelöli a gyermek lakóhelyét.

(2) Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönt a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről - a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően -, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is.

(3) Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, akkor a (2) bekezdés szerinti döntések megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni."

89. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi, illetve pénzügyi szolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben elektronikus úton tett jognyilatkozat kizárólag akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalma írásjegyekkel rögzített és eleget tesz az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek."

16. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása

90. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hét évre nevezi ki. Az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető."

91. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 8. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal elnökének jogviszonya megszűnik)

"d) a köztársasági elnök általi, (3) bekezdés szerinti felmentésével."

92. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény

a) 8. § (2) bekezdésében a "miniszterelnök" szövegrész helyébe a "köztársasági elnök a miniszterelnök javaslata alapján" szöveg,

b) 8. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "miniszterelnök" szövegrész helyébe a "köztársasági elnök" szöveg

lép.

17. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

93. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a következő 36/A. §-sal egészül ki:

"[A Ptk. 4:167. § (1) bekezdéséhez és 4:167/A. §-ához]

36/A. § A Ptk.-nak az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel megállapított 4:167. § (1) bekezdését és 4:167/A. §-át a 2022. január 1. napján és azt követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni."

18. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

94. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adós írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervet úgy készíti el, hogy az adós számára a foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságokat, eszközöket, járműveket, legfeljebb az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szempontok figyelembevételével az értékesítés alól mentesíti, azzal a feltétellel, hogy az adós ezekre a vagyontárgyakra vonatkozóan a bevételeiből elkülöníti és megfizeti a vagyonbiztosítási díjat és felelősségbiztosítási díjat, és az eszközök állagmegóvásához, kijavításához szükséges összegeket."

95. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság által jóváhagyott adósságrendezési egyezségben meghatározott törlesztési időszak, a 74. § szerinti ötéves és a 74/A. § szerinti hároméves adósságtörlesztési időszak leteltét követően - ha az adósságtörlesztés időszakát a bíróság meghosszabbította, annak lejártát követően - az adósságtörlesztési végzés végrehajtásáról a családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával záró elszámolást készít, és ebben minden hitelező tekintetében számot ad a törlesztések teljesítéséről, a vagyonértékesítésről, az eljárásba bevont bevételekről és azok hitelezők közötti felosztásáról. A záró elszámolást a családi vagyonfelügyelő kézbesíti az adósnak, adóstársnak és a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek pedig megküldi."

(2) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 85. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a záró elszámolást az adós készíti el a hitelezők - továbbá ha az eljárásban adóstárs vagy egyéb kötelezett is részt vett, az adóstárs, illetve az egyéb kötelezett bevonásával. Az adós a mentesítési határozat meghozatala iránti kérelméhez csatolja az adósságrendezési megállapodást - ha a felek a megállapodást módosították a módosított megállapodást -, a záró elszámolást, valamint az adóstárs, az egyéb kötelezett és a hitelezők záró elszámolással egyetértő nyilatkozatát."

96. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

"k) az adósságtörlesztési terv elkészítésekor az adós foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságok, eszközök, járművek értékesítése alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat."

97. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 26. § (6) bekezdésében az "életviteléhez szükséges" szövegrész helyébe az "életviteléhez, illetve az egyéni vállalkozása folytatásához szükséges" szöveg lép.

19. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

98. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 2. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"10. kompetenciavétség: az a fegyelmi vétség, amelyet az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe bejegyzett szakterületén kívüli más, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakterületre tartozó eljárásával követ el,"

99. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Eseti szakértőként csak az járhat el, aki a 45. § (2) bekezdés n) pontja szerinti felhívásnak megfelelően nyilatkozik arról, hogy az igazságügyi szakértőkre vonatkozó fegyelmi követelményeknek aláveti magát. Az eseti szakértő jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

100. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzékbe az vehető fel, aki)

"b) a kérelmében megjelölt szakterületen

ba) az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel és

bb) - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,"

101. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 45. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakértő köteles a tudomására jutásától számított tíz napon belül - az igazságügyi szakértő öt napon belül - közölni a hatósággal, ha)

"b) a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon szakismeretek körébe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni, vagy oda tartozik ugyan, de a szakterületen belül általa nem gyakorolt olyan részterületre vonatkozik, amelyben jogszabályi felhatalmazás hiányában nem járhat el,"

102. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elnökség a módszertani levelet az elfogadását követő tizenöt napon belül közzéteszi a Kamara honlapján. A módszertani levél - annak visszavonásáig - a Kamara honlapjáról nem távolítható el."

103. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Fegyelmi vétséget követ el az az igazságügyi szakértő, aki

a) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységére vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok és határozatok rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, vagy

b) az igazságügyi szakértői tevékenységen kívül szándékos vagy gondatlan magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét sérti vagy veszélyezteti."

104. § (1) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 128. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nevét és igazolványszámát,

b) a kiszabott fegyelmi büntetést és - ahol az értelmezhető - annak mértékét,

c) a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésének napját,

d) a 95. § (4) bekezdése szerinti mentesülés napját."

(2) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kamara a tagjával szemben hozott jogerős fegyelmi büntetésre vonatkozó adatot a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított öt évig kezeli, ezt követően törli, amelyről értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot."

(3) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 128. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Kamara az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból törli a fegyelmi büntetésre vonatkozó adatokat, ha a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot a bíróság megsemmisítette, és erről értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot."

105. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 81. alcíme a következő 159/C. §-sal egészül ki:

"159/C. § (1) Az ügyfélszolgálati pontok megszűnésével az ügyfélszolgálati pontokon keletkezett papíralapú dokumentumokat a hivatal részére kell átadni, az elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumokat pedig a főtitkár részére kell megküldeni legkésőbb 2022. február 15. napjáig.

(2) A miniszter 2022. február 15-ig gondoskodik a módszertani levelek kormányzati portálról történő eltávolításáról.

(3) Az etikai bizottság megszűnik, elnöke és tagjai 2022. január 1-jén a fegyelmi bizottság tagjává válnak. Az etikai bizottság elnökének feladatait 2022. január 1-jétől a fegyelmi bizottság elnöke látja el. A 2021. december 31-én folyamatban lévő etikai eljárásokban az eljáró etikai tanács az eljárás megindításáról rendelkező határozatának meghozatalakor - a 157. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - alkalmazandó szabályok szerint jár el azzal, hogy megismételt eljárásban vagy az eljáró etikai tanács határozatképtelenné válása esetén az új eljáró tanácsot a fegyelmi tanács kijelölésére vonatkozó szabályok szerint kell kijelölni. A 2021. december 31-én vagy azt megelőzően elkövetett azon etikai vétséget, amely miatt etikai eljárás 2021. december 31-ig nem indult, a fegyelmi eljárás szabályai szerint kell lefolytatni azzal, hogy a vétség miatt az elkövetéskor hatályos etikai kódex szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni.

(4) Az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel módosított 93. §-t a 2022. január 1-jén vagy azt követően elkövetett fegyelmi vétségekre kell alkalmazni."

106. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

107. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény

a) 4. § (3) bekezdés a) pontjában a "jogviszonyban vagy" szövegrész helyébe a "jogviszonyban, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy" szöveg,

b) 4. § (3) bekezdés c) pontjában a "vagy a közalkalmazottak" szövegrész helyébe az " , az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak" szöveg,

c) 57. § (3) bekezdés a) pontjában a "vagy a közalkalmazottak" szövegrész helyébe az " , az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak" szöveg,

d) 57. § (3) bekezdés b) pontjában az "a közalkalmazottak" szövegrész helyébe az "az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazottak" szöveg,

e) 58. § (1) bekezdésében a "b), c)" szövegrész helyébe a "b) pont bb) alpont, c) pont" szöveg,

f) 58. § (6) bekezdésében az "1.16." szövegrész helyébe az "1.16.-1.17." szöveg,

g) 79. § (1) bekezdésében a "tizenöt" szövegrész helyébe a "harminc" szöveg és a "tizennégy" szövegrész helyébe a "huszonkilenc" szöveg,

h) 92. §-ában a "kormányzati portálon" szövegrész helyébe a "Kamara honlapján" szöveg

lép.

108. § Hatályát veszti az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény

a) preambulumában az "Az említett minőségi változásokat követő elégtelen reakciók, az igazságügyi szakértői működéssel összefüggésben felmerült aggályok, valamint a kamarai rendszer működésének a közelmúltban előtérbe került problémái elvezettek az igazságügyi szakértésbe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megrendüléséhez." szövegrész,

b) 62. § (1) bekezdés f) pontjában az "és az etikai eljárási szabályzatot" szövegrész,

c) 66. § (2) bekezdés a) pontja,

d) 70. § (1) bekezdés d) pontja,

e) 70. § (3) bekezdése,

f) 71. § (3) bekezdés f) pontjában az " , az etikai eljárási szabályzatot" szövegrész,

g) 76. § (1) bekezdés h) pontjában az "és az etikai eljárási szabályzatot" szövegrész,

h) 77. § (6) bekezdésében az "általános elnökhelyettese az etikai bizottság elnöke, a" szövegrész,

i) 40. alcíme,

j) 90. § (3) bekezdésében az "és közzétételre" szövegrész,

k) 91. § (2) bekezdése,

l) 93. § (2)-(4) bekezdése,

m) 110. § (2) bekezdés c) pontjában az "a 93. § (1) vagy (2) bekezdése alapján" szövegrész,

n) 114. § (7) bekezdés b) pontjában az "a 93. § (1) és (2) bekezdése alapján" szövegrész,

o) XII. Fejezete.

20. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

109. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen vagy az ügyfél nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, a (2) bekezdésre alapított illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani."

110. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

a) 16. § (2) bekezdésében a "lakóhely" szövegrész helyébe a "lakcím" szöveg,

b) 29. § (1) bekezdés b) pontjában a "lakóhelyén" szövegrész helyébe a "lakcímén" szöveg,

c) 37. § (2) bekezdésében a "megérkezését követő napon" szövegrész helyébe a "megérkezésének időpontjában" szöveg,

d) 59. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "lakóhellyel" szövegrész helyébe a "lakcímmel" szöveg,

e) 59. § (1) bekezdés d) pontjában a "lakóhelyén" szövegrész helyébe a "lakcímén" szöveg

lép.

21. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása

111. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 13. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a jogvitával érintett munkavégzés helye - ha a munkavégzés helye külföld, akkor a munkáltató szerv székhelye - szerinti bíróság illetékes. A természetes személy felperes a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja. A természetes személy alperesnek a legkésőbb az írásbeli ellenkérelemben előadott kérelmére a bíróság a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a munkavégzés helye szerint illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett, ha az alperes munkavégzési helye nem azonos a belföldi lakóhelyével, ennek hiányában belföldi tartózkodási helyével."

112. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 46. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan.

(8) Hiánypótlásra történő felhívás helyett a bíróság elrendelheti a természetes személy felperes meghallgatását, ha a keresetlevél hiányainak pótlása érdekében azt célravezetőbbnek tartja."

113. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a keresetlevél alapján a közigazgatási szerv a cselekményt visszavonja és eljárását folytatja, a cselekményt módosítja, illetve az állított jogsérelem orvoslása érdekében az arra jogosult közigazgatási szerv eljárást indít, erről a keresetlevél továbbításával egy időben vagy az eljárás során haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság eljárását a közigazgatási eljárás befejezéséig felfüggeszti."

114. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A polgári perrendtartás szabályai szerint szünetel az eljárás, ha

a) a felek erre vonatkozó megegyezésüket bejelentik, a bejelentésnek a bírósághoz történő beérkezésétől,

b) a tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy a tárgyaláson megjelent egyik fél sem kívánja az ügy tárgyalását, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, a tárgyalás időpontjától."

22. A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény módosítása

115. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontja a következő ch) alponttal egészül ki:

(A nyilvántartás a következő adatokat és - a változás időpontjának megjelölésével - az azokban bekövetkező változásokat tartalmazza:

természetes személy meghatalmazó, illetve meghatalmazott)

"ch) ügyvédi kamarai azonosító számát, ha ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultként jár el;"

116. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 3. § (1) bekezdése szerinti adatokat - a 10. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a természetes személy kérelmező belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye, ha a végrehajtási rendelet szerint a nyilvántartásban lakóhelyadat helyett székhelyadatot kell feltüntetni, a természetes személy székhelye, vagy ha a kérelmező nem természetes személy, belföldi székhelye szerint illetékes törvényszék jegyzi be a nyilvántartásba."

117. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 6. alcíme a következő 23. §-sal egészül ki:

"23. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2022. január 1. napján vagy azt követően indult nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni."

118. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában a "vagy székhelyét" szövegrész helyébe a "vagy végrehajtási rendelet szerinti székhelyét" szöveg lép.

23. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása

119. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az elnökség tagja nem járhat el jogi képviselőként a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó eljárásban. Az elnökség tagja abban a választottbírósági eljárásban járhat el szakértőként, amelyben az elnökségi tagi megbízatása keletkezése előtt szakvéleményt adott. A Kereskedelmi Választottbíróság elnöksége nem jelölhet ki elnökségi tagot eljáró választottbírónak vagy a választottbírósági tanács elnökének."

120. § Hatályát veszti a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 61. § (8a) bekezdése.

24. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

121. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

a) 2. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti" szöveg,

b) 23. § (1) bekezdés a) pontjában az "a közalkalmazotti" szövegrész helyébe az "az egészségügyi szolgálati, a közalkalmazotti" szöveg,

c) 24. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban," szöveg,

d) 27. § (1) bekezdés c) pontjában a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti" szöveg,

e) 66. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti" szöveg,

f) 70. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "szolgálati, közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "szolgálati, egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti" szöveg

lép.

25. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

122. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kilenc évre nevezi ki. Az elnök a megbízatási idejének lejártát követően egy alkalommal ismételten kinevezhető."

123. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hatóság elnökének megbízatása megszűnik

a) a kinevezési időtartam lejártával,

b) 70. életéve betöltésével,

c) halálával,

d) lemondásával,

e) a (4) bekezdés szerinti felmentésével."

124. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hatóság elnökhelyettesének megbízatása megszűnik

a) a kinevezési időtartam lejártával,

b) halálával,

c) az elnök általi (3) bekezdés szerinti felmentéssel,

d) az elnök általi (4) bekezdés szerinti visszahívással,

e) lemondásával,

f) az elnök és az elnökhelyettes közös megegyezésével."

(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Hatóság elnöke felmenti a Hatóság elnökhelyettesét,

a) ha a 12. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha a Hatóság elnökhelyettesével szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,

c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy

d) ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő kötelezettségeinek."

(3) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni."

125. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény

a) 9. § (2) bekezdésében a "miniszterelnök" szövegrész helyébe a "köztársasági elnök" szöveg,

b) 9. § (3) bekezdésében a "miniszterelnökhöz" szövegrész helyébe a "köztársasági elnökhöz" szöveg,

c) 9. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "miniszterelnök" szövegrész helyébe a "köztársasági elnök" szöveg,

d) 9. § (4) bekezdés e) pontjában a "90 napon" szövegrész helyébe a "hat hónapon" szöveg

lép.

26. A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény módosítása

126. § A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 27. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolni kell)

"b) a szerkezetátalakítási szakértőnek a kijelölést elfogadó, és az összeférhetetlenségi és kizáró ok hiányára is kiterjedő nyilatkozatát, ideértve a szerkezetátalakítási szakértői feladatot ellátó természetes személy nyilatkozatát is, valamint"

127. § A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 29. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) Ha az adós legalább 25%-os közvetlen vagy közvetett állami részesedéssel működő gazdasági társaság, a bíróság a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót jelöli ki szerkezetátalakítási szakértőként, kivéve ha a 60. § (1) bekezdése szerinti esetekben másik szakértő kirendelésére kerül sor."

128. § Nem lép hatályba a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény

a) 23. § (7) bekezdésében a "fegyelmi jogkört, illetve a" szövegrész,

b) 66. § (2) bekezdés b) pontja,

c) 76. § (9) bekezdése,

d) 76. § (15) bekezdése,

e) 76. § (17) bekezdés 1. pontja.

27. Záró rendelkezések

129. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. alcím, a 12. §, a 14-18. §, a 3-7. alcím, a 10-13. alcím, a 15. alcím, a 17. alcím, a 19. alcím, a 109. §, a 110. § a), b), d) és e) pontja és a 21-24. alcím és az 1-3. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 13. §, a 18. alcím és a 26. alcím 2022. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 110. § c) pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.

130. § (1) A 8. alcímben, a 9. alcímben, a 14. alcímben, a 16. alcímben, valamint a 25. alcímben meghatározott módosításokkal érintett, az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő személyek megbízatását - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az ezen alcímekben foglalt módosítások nem érintik.

(2) A 8. alcímben, a 9. alcímben, a 14. alcímben, a 16. alcímben, valamint a 25. alcímben meghatározott módosításokkal érintett, az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő személyek megbízatásának megszűnésére, illetve megszüntetésére, valamint helyettesítésére a 8. alcímben, a 9. alcímben, a 14. alcímben, a 91. §-ban, a 92. §-ban, a 123. §-ban, a 124. §-ban, valamint a 125. §-ban foglalt módosításokat alkalmazni kell.

131. § (1) A 8. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 9. alcím az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 68-77. §, a 78-80. § és a 82. §, valamint az 1. és 2. melléklet az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 12. alcím az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A 14. alcím az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

(6) A 16. alcím az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

(7) A 25. alcím az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

(8) A 130. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése, 23. cikke és 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak, valamint az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

132. § (1) A 19. § az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 25. § (4) bekezdése a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 98-108. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) A 13. §, és a 126-128. § a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi CXXII. törvényhez

1. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

2. melléklet a 2021. évi CXXII. törvényhez

1. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

3. melléklet a 2021. évi CXXII. törvényhez

"3. melléklet a 2016. évi XXIX. törvényhez

A Kamara által a szakértőjelöltekről vezetett szakértőjelölti nyilvántartás tartalma

1. A Kamara által a szakértőjelöltekről vezetett szakértőjelölti névjegyzék a szakértőjelölt következő adatait, és a szakértőjelölt tevékenységére vonatkozó következő tényeket tartalmazza:

1.1. családi neve és utóneve(i);

1.2. anyja születési neve;

1.3. születési hely és idő;

1.4. lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.5. munkahely (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.6. elérhetőségi cím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.7. nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka);

1.8. szakmai kamarai tagság;

1.9. szakértőjelölti igazolvány száma;

1.10. szakterület;

1.11. iskolai végzettség és szakmai képesítés a megszerzés időpontjával;

1.12. tudományos fokozat;

1.13. nyilvántartási szám;

1.14. az igazgatási ügyiratok ügyszáma;

1.15. a szakértőjelölt ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének ténye;

1.16. a szakértőjelölt tevékenységével kapcsolatos közlemények ("közlemények");

1.17. a szakértőjelölti névjegyzékbe történő bejegyzés időpontja."