2020. évi C. törvény

az egészségügyi szolgálati jogviszonyról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés

- elismerve, hogy a magyar orvosok helytállásának is köszönhető, hogy Magyarország eddig sikeresen küzdött meg a koronavírus-világjárvánnyal, mivel a magyar kórházakban már több ezer fertőzöttet, köztük korábban súlyos állapotban lévő betegeket is sikerült meggyógyítani,

- a magyar orvosok munkáját megbecsülve és a Magyar Orvosi Kamara béremelésre és hálapénz megszüntetésére vonatkozó javaslatait elfogadva,

- tekintettel arra, hogy egészségügyi szakdolgozók átfogó béremelési programja jelenleg is zajlik,

- rögzítve, hogy a gyógyítás közszolgálat, a közösség jólétét szolgáló tevékenység,

- a betegellátás biztonságának elsődlegességét szem előtt tartva,

- az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, a magas színvonalon gyógyító egészségügyi dolgozók jogviszonyának szabályozása, szolgálatuk anyagi elismerése érdekében

a következő törvényt alkotja:

1. § [A törvény hatálya]

(1)[6] E törvény hatálya kizárólag - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont - az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár működtetőjére, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy) jogállására terjed ki.

(2) Ha jogszabály rendelkezése folytán valamely egészségügyi szolgáltató az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatóvá alakul át, az egészségügyi szolgáltatóra és annak foglalkoztatottjára - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - e törvény rendelkezéseit az egészségügyi szolgáltató átalakulását követő harmadik hónap első napjától kell alkalmazni.

(3)[7] Egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatható - a jogszabályban meghatározott esetekben - az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.)

a) 4. § a) és c) pontja szerinti egészségügyi dolgozó,

b) 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó.

(4)[8] Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatónál - a (4a)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni. Az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységek szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4a)[9] Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatóhoz, aki az 55. életévét betöltötte, az egészségügyi szolgáltató a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, az egészségügyi szolgáltató gondoskodik a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig az egészségügyi szolgáltató vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.

(4b)[10] A (4a) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltató által ellátott feladatot az egészségügyi szolgáltatóhoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.

(5)[11] A (4) bekezdés nem zárja ki szakképzési munkaszerződés megkötését, továbbá - a Kormány rendeletében meghatározott személyes közreműködő kivételével - a közreműködő, valamint az önkéntes segítő egészségügyi szolgáltató általi igénybevételének lehetőségét.

(5a)[12] A kormányzati igazgatási szervként működő egészségügyi szolgáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban is lehet egészségügyi tevékenységet végezni.

(5b)[13] Nem terjed ki e törvény hatálya a szociális intézményként működő egészségügyi szolgáltatókra, valamint a szociális intézményként működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott személyekre.

(6)[14] A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény által fenntartott klinikai központban foglalkoztatott (3) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó tekintetében a honvédek jogállási kérdéseit szabályozó jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7)[15] A honvédelmi miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató és foglalkoztatottjai a jogviszony sajátossága okán a honvédek jogállási kérdéseit szabályozó jogszabályban meghatározottak szerint tartoznak e törvény hatálya alá.

(7a)[16] A rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél működő egészségügyi szolgáltatók és foglalkoztatottjaik a jogviszony sajátossága okán nem tartoznak e törvény hatálya alá.

(8) Ha az e törvény hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltató fenntartója vagy tulajdonosa egyházi jogi személy, a fenntartó vagy a tulajdonos erre irányuló döntése esetén az egészségügyi szolgáltató (3) bekezdés szerinti foglalkoztatottainak jogviszonyára e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, továbbá a (6) és (8) bekezdés szerinti foglalkoztatott jogviszonyára, valamint a munkáltatóra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(10)[17] A (9) bekezdés szerinti körre nem kell alkalmazni az Mt. 198-211. §-át és 228. §-át.

(11) Az Mt. XIII. és XIV. fejezetét az Eütev.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(12)[18] Az Mt. XVI. Fejezetét azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy egészségügyi szolgáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönzött munkavállaló.

2. § [Az egészségügyi szolgálati jogviszony létrehozása]

(1) Az egészségügyi szolgálati jogviszony egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel jön létre. Az e törvénnyel ellentétes egészségügyi szolgálati munkaszerződés semmis.

(2) A felek az Mt. rendelkezéseitől - ahol azt az Mt. megengedi - az e törvényben, az Eütev.-ben, valamint az ezek felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletekben nem szabályozott kérdésekben, az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben eltérhetnek.

(3) Egészségügyi szolgálati jogviszony olyan büntetlen előéletű és cselekvőképes személlyel létesíthető, aki megfelel az egészségügyi szolgálati munkaszerződés szerinti egészségügyi tevékenység végzésére jogszabályban előírt feltételeknek, és aki nem áll kamarai kizárás etikai vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt.

(4) Nem létesíthető egészségügyi szolgálati jogviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(5) Egészségügyi szolgálati jogviszony a (4) bekezdésben meghatározottakon túl nem létesíthető azzal, aki

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [az 1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)-(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201-202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont] miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

b) tiltott toborzás [Btk. 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

c) a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

d)[19] vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §) miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

e) az a) és b) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.

(6) Egészségügyi szolgálati jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben az (5) bekezdésben meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig;

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig;

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.

(6a)[20] A kölcsönös együttműködési kötelezettség és az általános magatartási követelmények maradéktalan érvényesülése érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesített személy köteles a munkáltatóját tájékoztatni arról, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. A kötelezett a munkáltatót erről a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles írásban tájékoztatni, e határidő elmulasztása esetén a kötelezett igazolással élhet.

(6b)[21] A (6a) bekezdés szerinti igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesített személy tudomásszerzését követő tizenöt napon túl szerzett tudomást, kivéve, ha a kötelezett a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben az (6a) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(7) A Kormány rendeletében az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének feltételeként további feltételeket állapíthat meg.

(8)[22] A (3)-(6) bekezdésben és a (7) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott alkalmazási feltételek alól felmentés nem adható. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek az egészségügyi szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben és a (7) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott feltételeknek, azok hiánya esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

(9) Az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben a munkavégzés helyeként több - e törvény hatálya alá tartozó - egészségügyi szolgáltató meghatározható, feltéve, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy tekintetében a munkáltató ugyanaz.

(10) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá, hogy nem áll a (4) és (5) bekezdés szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, és vele szemben nem állnak fenn kizáró okok. A munkáltató felhívására az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.

(11) Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja az érintettet, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, a menthető ok megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás, vagy a (4) és (5) bekezdés szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, illetve nem állnak fenn vele szemben kizáró okok.

(12) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesített személy igazolja a (10) bekezdésben foglaltakat, akkor a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(13) A munkáltató a (10)-(12) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó, illetve egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(14) A (10)-(13) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése esetén - az egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.

3. § [Próbaidő]

(1) Az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésekor - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - három hónap próbaidő kikötése kötelező.

(2) Az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben három hónapot meghaladó próbaidő is kiköthető, azonban a próbaidő tartama nem haladhatja meg összesen a négy hónapot.

(3) A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartama alatt az egészségügyi szolgálati jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.

(4) Nem lehet próbaidőt kikötni[23]

a) áthelyezés esetén,

b) a meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű egészségügyi szolgálati munkaszerződésben, és

c) az azonos felek között létrejövő egészségügyi szolgálati munkaszerződésben.

(5) A Kormány rendeletben megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén az (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet kikötni.

4. § [Összeférhetetlenség]

(1)[24] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, illetve az ugyanazzal az egészségügyi szolgáltatóval kötött szakképzési munkaszerződés alapján létrejött jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység) kivételével - kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet.

(2)[25] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki. Az előzetes engedély kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott szakmában történő tevékenységvégzésre adható meg.

(3) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti előzetes engedély kérésének elmulasztása esetén az egészségügyi szolgálati jogviszony azonnali hatályú felmondással megszüntethető.

(5) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és a Kormány rendeletében meghatározott eseteket kivéve - nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más - e törvény hatálya alá nem tartozó - jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.

(6) A vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen

a) ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,

b) a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.

(7) A (6) bekezdés b) pontja az egészségügyi szolgáltatónál, valamint az egészségügyért felelős miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szervnél létesített, egészségügyi tevékenyég végzésére irányuló, az egészségügyi szolgálati jogviszonyhoz kapcsolódó munkakörre, vezetői megbízásra nem alkalmazandó.

(7a)[26] Az országos gyógyintézet, az országos társgyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, a Budapesten és Pest vármegyében működő állami tulajdonú és fenntartású egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ intézményvezetőjének vezetői megbízatásával összeférhetetlen az egészségügyi szolgáltatást is nyújtó, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.

(7b)[27] Az országos gyógyintézet, az országos társgyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, a Budapesten és Pest vármegyében működő állami tulajdonú és fenntartású egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ intézményvezetője és közeli hozzátartozója - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - egészségügyi szolgáltatást is nyújtó gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést.

(8) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy köteles a munkáltatónak haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésekor vagy fennállása alatt az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, vagy ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A munkáltató köteles haladéktalanul írásban felszólítani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt, hogy az összeférhetetlenséget harminc napon belül szüntesse meg, vagy köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.

(9) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szüntette meg, az egészségügyi szolgálati jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

(10)[28] Az egészségügyi szolgáltató vezetője az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet az általa vezetett egészségügyi szolgáltatónál, a működési nyilvántartás megújítása céljából, a továbbképzése alapján szükséges gyakorlati pontok megszerzése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben végezhet.

(11)[29] A (10) bekezdés szerinti tevékenységet, az ott meghatározott feltételekkel az intézményvezető más állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál is végezheti, ha az általa vezetett intézmény az adott szakmában gyógyító-megelőző tevékenységet nem végez.

(12)[30] A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott összeférhetetlenség alól ellátási érdekből az Eütv. 3/A. § e) pontja szerinti alapvető munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat.

5. §[31] [Munkaidő]

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejére az Mt.-t az Eütev.-ben és az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi.

6. § [Szabadság]

(1) A 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt az 1. melléklet szerinti

a) 1-5. fizetési osztályban évi húsz munkanap,

b) 6-10. fizetési osztályban és a felsőoktatási intézményben oktatói, kutatói, tanári és más munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap

alapszabadság illeti meg.

(2)[32] Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az 1/A. melléklet szerinti

a) I-II. fizetési osztályba sorolt egészségügyi dolgozó évi húsz munkanap,

b) III-V. fizetési osztályba sorolt egészségügyi dolgozó évi huszonegy munkanap alapszabadságra és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idejének megfelelő Eütev. 2. melléklet szerinti fizetési fokozatnak megfelelő számú munkanap pótszabadságra jogosult. Az 1. melléklet szerinti illetmény- vagy bértáblákhoz tartozó 1. fizetési fokozatban az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt e címen pótszabadság nem illeti meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az Mt.-ben meghatározott szabadságra jogosult.

(4) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt

a) magasabb vezetői munkakör betöltése esetén évi tíz munkanap,

b) vezetői munkakör betöltése esetén évi öt munkanap

pótszabadság illeti meg.

(5) Az egészségügyi ágazatban oktató munkát végző egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, illetve oktatással tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktató, illetve az oktatással összefüggő munkaköröket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha az érintett személy ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.

(7) A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatokkal járó munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül a (6) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.

(8) A pótszabadság az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt alapszabadságán felül - a (9) és (10) bekezdésben foglalt kivétellel - egyszerre többféle jogcímen is megilleti.

(9) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság és az (5) bekezdés alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.

(10) A (4) és (5) bekezdés alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.

(11) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy házastársa, élettársa külszolgálatot teljesít, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy kérelmére - a külszolgálat időtartamára - fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni.

(12) A munkáltató - ha a kutatónak a kutatás-fejlesztési munka eredménye hasznosításában érdekelt vállalkozásnál történő munkavégzéséhez előzetesen hozzájárult - a kutatóval kötött megállapodás alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy számára a megállapodásban meghatározott időtartamra fizetés nélküli szabadságot engedélyez.

(13) A szabadság nem halmozódhat. A szabadságot pénzben megváltani - a jogviszony megszűnésének kivételével - nem lehet.

(14)[33] Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót megilleti az Mt. 118-120. §-a szerinti szabadság.

7. § [Minősítés]

(1) Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkateljesítményét a munkáltató írásban értékeli (minősítés).

(2)[34] A 8. § (3) és (6) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítését a munkáltató évente legalább egyszer elvégzi.

(3)[35] A (2) bekezdés szerinti minősítés alapján, az adott fizetési fokozathoz tartozó összeghez képest a 8. § (3) és (6) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye 40%-kal növelhető.

(3a)[36] A (2) bekezdés szerinti minősítés alapján a 8. § (3) és (6) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye - a 8. § (2) és (3) bekezdésétől és az Eütev. 11/A. § (4)-(6b) bekezdésétől eltérően - az adott fizetési fokozathoz tartozó összeghez képest legfeljebb 20%-kal csökkenthető.

(4) A 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(5) A (2) bekezdés szerinti minősítés tárgyában az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy harminc napon belül bírósághoz fordulhat.

(6) A 8. § (3) bekezdése alá nem tartozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítését külön jogszabály tartalmazza.

8. § [Illetmény]

(1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkájáért az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben - a (2)-(15) bekezdésen foglaltak figyelembevételével - meghatározott illetményre jogosult.

(2) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye el kell hogy érje

a) a kötelező legkisebb munkabérnek,

b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak

megfelelő összeget.

(3)[37] Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye el kell hogy érje az 1. mellékletben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatához meghatározott összeget, és nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában a fizetési fokozathoz az 1. mellékletben meghatározott összeg százhúsz százalékát. A magasabb vezető illetménye - a (3c) bekezdésben foglaltak kivételével - el kell, hogy érje az 1. melléklet szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeget és nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában a legmagasabb fizetési fokozathoz az 1. mellékletben meghatározott összeg százhúsz százalékát.

(3a)[38] Az egészségügyért felelős miniszter az Eütv. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogkörében eljárva, ellátásszervezési okból egyedi felmentést adhat a (3) bekezdés szerinti legmagasabb illetményre vonatkozó rendelkezések alkalmazása alól, azzal, hogy a havi illetmény összege így sem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset tízszeresét.

(3b)[39] Az országos gyógyintézet és az állami fenntartású vármegyei fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény intézményvezetőjének vezetői juttatását a miniszter határozza meg.

(3c)[40] Az ápolási igazgatói feladatokat ellátó magasabb vezető illetménye el kell, hogy érje az 1/A. melléklet szerinti legmagasabb fizetési osztály felső határában meghatározott összeget és nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában az 1/A. melléklet szerinti legmagasabb fizetési osztály felső határában meghatározott összeg százhúsz százalékát.

(3d)[41] A magasabb vezető vezetői juttatásának mértéke egyoldalú munkáltatói intézkedéssel módosítható.

(4) Az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően - az ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott - egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye az 1. melléklet szerinti 4. fizetési fokozatot akkor sem érheti el, ha a számára előirt várakozási idő eltelt.

(4a)[42] A (3) bekezdés szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetében nem alkalmazható az Eütev. 13/B. §-a és 14-14/C. §-a.

(5) A Kormány a (3) bekezdés alá nem tartozó vezetői kategóriát és ahhoz kapcsolódó - az 1. melléklet szerinti illetménytáblában foglaltnál magasabb - illetményt állapíthat meg.

(6)[43] Az egészségügyi szakdolgozó az 1/A. melléklet szerinti illetményre, illetménypótlékra, valamint alapilletményen felül járó munkáltatói döntésen alapuló juttatásra jogosult.

(7) Az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó személyek illetményét - a (2) bekezdés keretein belül - a felek szabad megállapodása határozza meg az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével.

(8)[44] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló,

a) (3) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozó fizetési fokozatát az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján,

b) (6) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozó besorolását a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettsége, szakképzettsége, az általa ellátott szakmai tevékenysége, valamint a Kormány rendeletében meghatározottak szerint

kell megállapítani.

(8a)[45] Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál az azonos naptári időszakra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.

(9) A (8) bekezdés alkalmazásában egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban,

b) közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban,

c) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban,

d) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, kormánytisztviselői jogviszonyban,

e) a szolgálati jogviszonyban,

f) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban,

g) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,

h) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

i) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,

j) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,

k) a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

l) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas jogviszonyban, illetve munkaviszonyban,

m) e törvény hatálya alá nem tartozó magyarországi vagy külföldi egészségügyi szolgáltatónál vagy külföldi szakirányú végzettséggel munkavégzésre irányuló jogviszonyban

n)[46] a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban

o)[47] a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, munkaviszonyban

töltött időt.

(9a)[48] A (9) bekezdésben foglaltakon túl egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,

b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát,

c) a hadkötelezettség alapján teljesített sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak az időtartamát,

d) a (9) bekezdés h) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt, és

e) a PhD-fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt,

ha ezen időtartamok korábban nem kerültek beszámításra a közalkalmazotti jogviszonyba.

(10)[49] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló,

a) (3) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozó a várakozási idő elteltét követő hónap első napjától az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján az 1. melléklet szerint eggyel magasabb fizetési fokozatba lép,

b) (6) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozót a törvényben és a Kormány rendeletében meghatározottak alapján kell besorolni.

(10a)[50] A fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be a fizetés nélküli szabadság időtartama, kivéve a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

(11) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatának (10) bekezdés szerinti változása az egészségügyi szolgálati munkaszerződés módosításának minősül, amiről a munkáltató a Kormány rendeletében foglaltak szerint értesíti az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.

(12) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatán belül illetményére a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének eredménye alapján tesz javaslatot. Ha a javaslatot az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy nem fogadja el, a munkáltató az egészségügyi szolgálati szerződést felmondja.

(13) A (3) bekezdés alá tartozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az önként vállalt többletmunkáért - ideértve az önként vállalt ügyeletet és készenlétet is - díjazásra jogosult, melynek mértékét a munkáltató és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy - a Kormány rendeletében meghatározott szempontok figyelembevételével és a Kormány rendeletében meghatározott kereten belül - az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben állapítja meg. A (3) bekezdés alá tartozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy önként vállalt többletmunkájának díjazására az Eütev. nem alkalmazható.

(14) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy - az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó személyek kivételével - a munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(15)[51] Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően az érintett személy 12 hónapon belül újabb egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a korábbi jogviszony megszűnésekor irányadó illetményét. Ebben az esetben az 1. és 1/A. melléklet szerint irányadó illetménytől eltérő összegű illetmény is megállapítható.

9. § [Szolgálati elismerés]

(1) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek szolgálati elismerés jár.

(2) A szolgálati elismerés

a) huszonöt év jogviszony esetén kéthavi,

b) harminc év jogviszony esetén háromhavi,

c) negyven év jogviszony esetén öthavi

alapilletményének megfelelő összeg.[52]

(3)[53] A szolgálati elismerés a (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.

(4)[54] A szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a 8. § (9) bekezdés a)-l) és n) pontja, valamint a 8. § (9a) bekezdés c) és e) pontja szerinti jogviszonyban töltött időtartamot, függetlenül attól, hogy az adott jogviszony 2020. november 18. napja előtt vagy azt követően jött létre.

(5)[55] A (4) bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe az az időtartam, ami az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatának megállapításakor nem került figyelembevételre.

(6)[56] A (4) bekezdés alkalmazásában az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak minősülnek az alábbi szolgáltatók is:

a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ,

b) az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltató az ezen egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó vonatkozásában,

c) a többségi vagy kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság.

(7)[57] A szolgálati elismerést az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére

a) a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltát követő hónap utolsó napjáig kell kifizetni,

b) amennyiben az egészségügyi szolgálati jogviszonya a nyugdíjazásra tekintettel szűnik meg, a megszűnés évében esedékessé váló szolgálati elismerést az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni.

(8)[58] A szolgálati elismerés több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszony esetén is csak egy alkalommal illeti meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.

(9)[59] A szolgálati elismerést az az egészségügyi szolgáltató köteles kifizetni, amelyik szolgáltatóval az érintett személy egészségügyi szolgálati jogviszonya a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltának időpontjában fennáll, vagy a (8) bekezdés szerinti esetben hamarabb létrejött.

10. § [Illetményen kívüli juttatások]

(1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére a Kormány rendeletében meghatározott visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatások biztosíthatóak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

11. § [Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás]

(1) Az egészségügyi szolgáltató fenntartója döntése alapján - az érintett egészségügyi szolgáltató vezetője véleményének kikérését követően - egészségügyi közfeladat ellátása érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy határozott időre kirendelhető egy másik - ugyanazon fenntartóhoz tartozó - egészségügyi szolgáltatóhoz.

(2)[60] A kirendelés időtartama nem haladhatja meg tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát. A kirendelés ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A kirendelés lejártát követően az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt az egészségügyi szolgálati munkaszerződése szerinti egészségügyi szolgáltató köteles eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni.

(3) A kirendelés időtartamára az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben foglalt illetményre jogosult a kirendelés helye szerinti szervtől, a kirendelés időtartama alatt az illetmény csak az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy javára módosítható.

(4) Az egészségügyi szolgáltatók közötti kirendelés az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyre nézve - különösen a korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. Az egészségügyi szolgáltatók közötti kirendelés abban az esetben rendelhető el, ha a feladat ellátása megfelel az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének.

(5) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt legalább tíz munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni az egészségügyi szolgáltatók közötti kirendelés elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.

12. § [Jogviszony megszüntetése]

(1) Az egészségügyi szolgálati jogviszony az Mt. 64. § (1) bekezdésében foglaltakon túl megszüntethető áthelyezéssel

a) az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatók között,

b) az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szerv között,

c)[61] az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény, vagy a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó személyt foglalkoztató szerv között.

(2) Az áthelyezés során meg kell állapodni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában.

(3) Az áthelyezett egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az áthelyezést megelőző egészségügyi szolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el.

(4) Az e törvény szerinti egészségügyi szolgáltató fenntartója - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatók között kezdeményezheti az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak az egészségügyi szolgáltatónak, ahová az áthelyezés irányul, a közfeladat ellátása - különösen a munka- és pihenőidő, illetve a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel - más, így különösen munkaszervezési eszköz alkalmazásával sem teljesíthető.

(5) A (4) bekezdés szerinti áthelyezésre alkalmazni kell a 11. § (4) és (5) bekezdését, valamint az Mt. 53. § (3)-(4) bekezdését.

(6)[62] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy kérelmezi.

(7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.

(8)[63] Az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.

13. § [Végkielégítés]

(1) A végkielégítés összegét az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján kell megállapítani azzal, hogy a Kormány rendeletében az Mt. 77. §-ában foglaltaktól az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyre kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) jogutódlás esetén a jogelődnél töltött időt,

b) a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,

c) a kormányzati szolgálati jogviszony tartamát, amennyiben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít.

(3) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál nem lehet beszámítani

a) a korábbi egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt,

b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot, kivéve a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát, valamint

c) a szabadságvesztés, a közérdekű munka tartamát.

(4) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít,

a) amennyiben végkielégítés illeti meg, egyhavi végkielégítésre jogosult, és a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábban őt foglalkoztató munkáltató részére köteles visszafizetni,

b) új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni.

(5)[64] Nem jogosult végkielégítésre az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, ha egészségügyi szolgálati jogviszonyának megszüntetésére a 12. § (6) bekezdése alapján kerül sor.

14. § [Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek nyilvántartása]

(1)[65] A munkáltató az általa foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyekről a 2. mellékletben meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást (a továbbiakban: személyi nyilvántartás) vezet. A 2. mellékletben nem szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adatkezelés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

(2)[66] A személyi nyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat.

(3)[67] A munkáltató személyi nyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

(4)[68] A személyi nyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

(5) A munkáltatónál vezetett személyi nyilvántartásba - az érintetten kívül - a következők jogosultak betekinteni, illetve abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:[69]

a) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy felettese,

b) a minősítést végző vezető,

c)[70] feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, valamint a fenntartó,

d) munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,

e) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy ellen indult büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,

f) a személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,

g) az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

(6)[71] A személyi nyilvántartásban rögzített adat az egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnését követő 10. év végéig kezelhető.

(7)[72] A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben meghatározott döntéstámogatási feladatot az egészségügyi szolgáltató a személyi nyilvántartás adatainak és azok változásainak, továbbá az az egészségügyi szolgáltató szervezeti adatainak jogszabályban meghatározottak szerint a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerbe történő feltöltésével hajtja végre.

(8)[73] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek a személyi nyilvántartás 2. mellékletben meghatározott, az illetményszámfejtéshez szükséges adatairól és az azokban bekövetkezett változásról a (7) bekezdés szerinti információs rendszer közvetlen adatszolgáltatást nyújt - a Kormány rendeletében meghatározott rendben - a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés részére.

15. § [Munkaügyi kapcsolatok]

(1) Az e törvény hatálya tartozó egészségügyi szolgáltatók, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából - az egészségügyi ellátások biztonságos ellátása elvének figyelembevételével - a Kormány, az országos ágazati érdekképviseleti szervezetek, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek országos munkavállalói érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: ESZÉF) működik.

(2) Az ESZÉF-ben a Kormány - az alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.

(3) Az országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek egyhangú javaslatot tesznek az ESZÉF-ben való részvételük szabályaira és működési rendjére.

(4) A (3) bekezdés szerinti ügyrend javaslat alapján az országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek megállapodnak a Kormánnyal az ESZÉF működésének feltételeiről.

(5) Az ESZÉF a (4) bekezdés szerinti megállapodással összhangban határozza meg az alapszabályában a szervezetét, működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.

(6) Az ESZÉF hatáskörébe az egészségügyi ágazatban foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak.

(7) Az ESZÉF véleményét ki kell kérni a (2) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatban a munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás kérdéseiben.

(8) Az ESZÉF tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult a (2) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó egyéb ügyekkel kapcsolatban.

(9) Az ESZÉF szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró egészségügyért felelős miniszter és az érdekegyeztetésben résztvevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Az ESZÉF titkársági feladatait az egészségügyért felelős miniszter látja el.

(10) Az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál kollektív szerződés nem köthető.

(11) Az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga.

(12)[74] A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

15/A. §[75] [Az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár főgyógyszerészének, szakgyógyszerészének és gyógyszerészének, szakdolgozójának egészségügyi szolgálati jogviszonya]

(1) Az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertárat vezető főgyógyszerész (a továbbiakban: főgyógyszerész) egészségügyi szolgálati jogviszonya, valamint az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár szakgyógyszerészének, gyógyszerészének, szakdolgozójának egészségügyi szolgálati jogviszonya tekintetében a munkáltatói jogkört az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmény munkáltatói jogkör gyakorlója (a továbbiakban: állami munkáltatói jogkör gyakorló) és az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertárat működtető jogi személy vezetője (a továbbiakban: szerződéses munkáltató jogkör gyakorló) az e §-ban foglaltak szerint gyakorolja.

(2) Az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében történő működtetés tekintetében, az ezen feladatokhoz kapcsolódó munkáltatói utasítási jogokat az állami munkáltatói jogkör gyakorlója és a szerződéses munkáltatói jogkör gyakorlója - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - együttesen gyakorolja.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a munkáltatói jogkört az állami munkáltatói jogkört gyakorló gyakorolja.

16. § [Értelmező rendelkezések]

E törvény alkalmazásában

a) egészségügyi tevékenység: az Eütv. 3. § y) pontjában meghatározott tevékenység;

b) magasabb vezető: az egészségügyi szolgáltató vezetője és helyettese, valamint az egészségügyi szolgáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető;

c)[76] munkáltató: az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató esetén a törvényben vagy a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltató esetén az egészségügyi szolgáltató vezetője.

d)[77] egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szerinti egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerint lefolytatott eljárás nyertesével megkötött szerződés alapján működtetett intézeti gyógyszertár.

17. § [Felhatalmazó rendelkezések]

(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg

a) az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének e törvényben foglaltakon túli további feltételeit,

b) az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tartalmi elemeit,

c)[78] az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének szabályait, és a minősítés alapján alkalmazható illetménycsökkentés részletes feltételeit,

d) az egyes fizetési fokozatokhoz tartozó illetmény felső összegét és az egészségügyi szolgáltató vezetője illetményének felső összegét,

e) a fizetési fokozatok közötti előrelépéshez kapcsolódó várakozási idővel összefüggő szabályokat,

f) az önként vállalt többletmunkáért járó díjazás megállapítása során figyelembe veendő szempontokat és az önként vállalt többletmunkáért járó díjazás lehetséges mértékét,

g) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére a munkáltató által biztosítható visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatások körét, mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait,

h) az egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy tekintetében

ha)[79] az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésénél a tizennyolcadik életév betöltésének, valamint a magyar állampolgársággal, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezésnek, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal való rendelkezésnek a feltétele alóli mentesítést, illetve a magyar állampolgárság feltételét,

hb) a magasabb vezető, valamint a vezető megbízás körét, továbbá ezek e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit,

hc) munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén próbaidőt nem lehet megállapítani,

hd) azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként - a szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy által korábban ellátott jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani,

he) munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

hf) a pótszabadságra jogosult oktató, illetve oktatással összefüggő munkaköröket,

hg) az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,

i) az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységek körét,

j) az 1. § (5) bekezdése alkalmazásában közreműködőnek, illetve személyes közreműködőnek minősülők körét,

k) a vezetői fizetési fokozatokat és az azokhoz kapcsolódó illetmény mértékét,

l) a 4. § (5) bekezdésének alkalmazása alóli kivételek körét,

m) a munkáltató tájékoztatási és értesítési kötelezettségére vonatkozó szabályokat,

n) a helyettesítési díj mértékét,

o) az egészségügyi szakdolgozók körét.

p)[80] az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár főgyógyszerészének, szakgyógyszerészének, gyógyszerészének és szakdolgozójának egészségügyi szolgálati jogviszonya tekintetében az együttes munkáltatói jogkörgyakorlás eseteit és részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki

a) az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató esetén a munkáltató szervet,

b) azt a szervet, amely egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyát (ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is), illetve a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt előzetesen engedélyezheti.

(3)[81] Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki azt a szervet, amely a 4. § (2) bekezdése szerinti engedély megadására jogosult, valamint rendeletben határozza meg - szakmakóddal együtt - azokat a szakmákat, amelyek esetében megadható a 4. § (2) bekezdése szerinti engedély.

(4)[82] Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki azt a szervet, amely a 20/A. § (2) bekezdése szerinti engedély megadására jogosult, valamint rendeletben határozza meg az engedély megadásának feltételeit, ideértve a 20/A. § (2a) bekezdése szerinti ellátási érdek meghatározását is.

(5)[83] Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (12) bekezdése szerinti felmentésre vonatkozó engedély megadásának feltételeit, ideértve az ellátási érdek meghatározását is.

18. § [Hatálybalépés]

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2020. november 18. napján lép hatályba.

(2) Az 1-17. §, a 20-22. §, valamint az 1. és a 2. melléklet 2021. január 1. napján lép hatályba.

19. § [Átmeneti rendelkezések]

(1)[84] Az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott (a továbbiakban: érintett) közalkalmazotti jogviszonyára 2021. február 28. napjáig a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[85] 2021. március 1. napján az érintett jogviszonya az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben foglaltak szerint az e törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(3)[86] A jogviszony átalakulásáról és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezett tartalmáról az érintettet az országos kórház-főigazgató által előírtak szerint írásban tájékoztatni kell. Az egészségügyi szolgálati munkaszerződést 2021. február 28-ig kell megkötni azzal, hogy azt 2021. március 1. napjától kell alkalmazni.

(4) Ha az egészségügyi szolgálati munkaszerződés a (3) bekezdés szerinti határidőben nem kerül megkötésre, az egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya 2021. március 1-jével megszűnik. Ebben az esetben[87]

a) ha az érintett kevesebb mint 20 év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik, 1 havi,

b) ha az érintett legalább 20 év, de 30 évnél kevesebb figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik, 2 havi,

c) ha az érintett legalább 30 év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik, 3 havi,

a jogviszony megszűnésekor érvényes illetményének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.

(5) E törvény hatálybalépése nem szakítja meg a 2020. december 31. napján fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.

(6)[88] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek a 2020. december 31-én meglévő szabadságát 2023. december 31-ig ki kell adni.

(7)[89] A 2021. március 1. napján fennálló és e törvény alapján engedélykötelessé váló tevékenység, illetve jogviszony engedélyeztetése iránti kérelmet az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét követő 60 napon belül kell az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek a Kormány rendeletében meghatározottak szerint előterjesztenie.

(8)[90]

(9)[91]

(10)[92]

(11)[93]

(12)[94]

(13)[95]

(14)[96]

(15)[97]

(16) E törvény hatálybalépése nem érinti az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szakdolgozók illetményét (ideértve az illetménypótlékokat is).

(17)[98]

(18)[99] A 4. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy 2021. március 1. napját megelőzően már megkezdte a beteg ugyanazon betegségének kezelését, amivel a beteget az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál 2021. március 1. napját követően kezeli.

(19)[100] A 4. § (10) bekezdésétől eltérően

a) a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetője 2023. március 1. napjáig,

b) a klinikai központ vezetője

gyógyító-megelőző tevékenységet végezhet.

20. §[101] (1) Azon személy esetében, aki 2021. december 31-én egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt, a szolgálati elismerés 9. § (2) bekezdése szerinti soron következő fokozatainak megállapításához szükséges szolgálati idő számítása során az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek szolgálati elismerésével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet] 2021. december 31-én hatályos 1. §-a alapján megállapított szolgálati idejét szolgálati elismerésre jogosító szolgálati időként 2022. január 1-jét követően is figyelembe kell venni.

(2) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy a 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet alapján 2021. december 31-éig szolgálati elismerésre jogosulttá vált, de az részére még nem került kifizetésre, a szolgálati elismerést 2022. június 30-áig kell kifizetni.

(3) Az egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséhez felhasználhatja az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése alapján részére kifizetett összeget.

(4) A 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet 2021. december 31-én hatályos 2/A. § (1) bekezdése, valamint a (3) bekezdés szerinti összeg jogszerű felhasználását a kormányzati ellenőrzési szerv 2022. szeptember 30-ig ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a kormányzati ellenőrzési szerv tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert. A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése eredményeképpen feltárt, a (3) bekezdés szerinti összeg felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok esetén visszatérítendő összeg mértékét és a visszatérítés határidejét az egészségügyért felelős miniszter állapítja meg.

(5) A visszatérítendő összegről és a visszatérítés határidejéről az egészségügyi szolgáltatót és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (a továbbiakban: finanszírozó) az egészségügyért felelős miniszter értesíti. A finanszírozó jogosult a támogatás kiutalása napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével terhelt visszatérítendő összeget három egyenlő részletben levonni az egészségügyi szolgáltató részére esedékes havi finanszírozási összegből.

(6) A 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet 2021. december 31-én hatályos 1. § c) pontja alkalmazásában az egyes, az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 69/2021. (II. 19.) Korm. rendelet 16. § (5) bekezdése alatt az e törvény 8. § (9a) bekezdését kell érteni.

20/A. §[102] (1) Az 1. § (12) bekezdése 2022. december 31. napjáig hatályos rendelkezései szerinti engedély alapján megkötött, munkaerő-kölcsönzésre irányuló szerződés 2024. január 1-jén hatályát veszti. Az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató és a munkaerő-kölcsönző a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek tekintetében legkésőbb 2024. január 31. napjáig elszámolnak egymással.

(2)[103] 2024. január 1-jétől az egészségügyi szakellátás körében nem köthető új szerződés a Kormány rendeletében meghatározott személyes közreműködésre, kivéve a Kormány rendeletében meghatározott egészségügyben dolgozóval kötött szerződést, és az ellátási érdekből a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesített szerződést.

(2a)[104] A (2) bekezdés szerinti ellátási érdeket a Kormány rendeletében határozza meg.

(3)[105] Az 1. § (4) bekezdésétől eltérően a 2023. június 1. napján állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, in vitro fertilizációs eljárást végző személyekre az Mt. vonatkozik.

(4)[106] Ha a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (1b) és (1c) bekezdése szerinti feltételeknek meg nem felelő, 2023. július 7. és 2024. november 1. között CT-MRI vizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: meg nem felelő szolgáltató) foglalkoztatottja a meg nem felelő szolgáltató e tevékenységének megszűnését követően, a megszűnéstől számított kettő hónapon belül állami fenntartású szolgáltatónál létesít egészségügyi szolgálati jogviszonyt, vagy a meg nem felelő szolgáltatótól munkáltatói jogutódlással kerül egészségügyi szolgálati jogviszonyba, abban az esetben az illetményét - a 8. § (3a) bekezdése és a 8. § (6) bekezdése alkalmazásával - úgy kell megállapítani, hogy elérje a meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónál a foglalkoztatási jogviszonyának utolsó három hónapjában kifizetett bruttó munkabérének havi átlagát.

(5)[107] A (4) bekezdéstől eltérően a meg nem felelő szolgáltató foglalkoztatottja számára - a 8. §-tól eltérően - az illetmény az Mt. szerinti teljesítménybérként is megállapítható, ha a meg nem felelő szolgáltatónál a munkabére teljesítménybérként került megállapításra. Ebben az esetben a teljesítménybért, teljesítménykövetelményt és teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy az a foglalkoztatott számára a meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónál való foglalkoztatási jogviszony utolsó hónapja szerinti teljesítménybérhez, teljesítménykövetelményhez és teljesítménybér-tényezőhöz képest nem lehet hátrányosabb.

20/B. §[108] (1) E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 8. § (6) bekezdését, 8. § (8) bekezdés b) pontját, 8. § (10) bekezdés b) pontját, 8. § (15) bekezdését és 1/A. mellékletét első alkalommal a 2024. március hónapra járó illetmények megállapításakor kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 4. § (7a) és (7b) bekezdése alapján fennálló összeférhetetlenséget az országos gyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ intézményvezetője 2024. február 15. napjáig köteles megszüntetni. Ha az intézményvezető e kötelezettségének nem tesz eleget, a vezetői megbízását vissza kell vonni.

21. §[109] E törvény

a) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

22. §[110] (1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy egészségügyi szolgálati jogviszonya az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató és a Kjt. hatálya alá tartozó központi logisztikai szerv közötti áthelyezéssel is megszüntethető, ha az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató egyes ingatlanüzemeltetési feladatait a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szerv veszi át.

(2) Azon egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén, akinek az egészségügyi szolgálati jogviszonya azért kerül megszüntetésre, mert jogszabály alapján az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató egyes ingatlanüzemeltetési feladatait a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szerv veszi át, majd egészségügyi szolgálati jogviszonya megszüntetését követő 180 napon belül a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szervvel közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a végkielégítés - a 13. §-ban foglaltaktól eltérően - az egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése és a közalkalmazotti jogviszony létrejötte között eltelt idő alapján az alábbiak szerint illeti meg:

a) 30 napon belül, legfeljebb egyhavi végkielégítés,

b) 31. és 60. nap közötti időszakban, legfeljebb kéthavi végkielégítés,

c) 61. és 90. nap közötti időszakban, legfeljebb háromhavi végkielégítés,

d) 91. és 120. nap közötti időszakban, legfeljebb négyhavi végkielégítés,

e) 121. és 150. nap közötti időszakban, legfeljebb öthavi végkielégítés,

f) 151. és 180. nap közötti időszakban, legfeljebb hathavi végkielégítés,

és a részére kifizetett végkielégítés összegének az a)-f) pont szerinti mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábban őt foglalkoztató munkáltató részére vissza kell fizetnie.

(3) Az (1) bekezdés alapján létrejött új közalkalmazotti jogviszonyban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során az (1) bekezdés szerint megszüntetésre került egészségügyi szolgálati jogviszony alapján végkielégítésre jogosító időt

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben öt év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,

c) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben nyolc év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,

d) a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben tíz év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,

e) a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben tizenhárom év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,

f) a (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben tizenhat év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni.

(4) Azon egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén, akinek egészségügyi szolgálati jogviszonya azért kerül megszüntetésre, mert jogszabály alapján az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató egyes ingatlanüzemeltetési feladatai átadásra kerülnek a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szerv részére, a felmondási idő - az Mt. 69. §-ától eltérően - 30 nap. A felmondási idő felére - figyelemmel az Mt. 70. § (1) bekezdésére - az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a munkavégzés alól fel kell menteni.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2020. évi C. törvényhez

Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetmény-, illetve bértáblája (Ft/hó, bruttó)[111]

2021. január 1. - 2021. december 31.

2022. január 1. - 2022. december 31.

2023. január 1-től

1/A. melléklet a 2020. évi C. törvényhez[112]

Egészségügyi szakdolgozók, valamint egyes egészségügyben dolgozók bértáblája (Ft/hó, bruttó)

2024. március 1-től

2. melléklet a 2020. évi C. törvényhez

A személyi nyilvántartás adatköre[113]

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy

I.

- neve (leánykori neve)

- születési helye, ideje

- anyja neve

- TAJ száma, adóazonosító jele

- lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma

- családi állapota

- gyermekeinek születési ideje

- egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

II.

- legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

- szakképzettsége(i)

- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai

- tudományos fokozata

- idegennyelv-ismerete

III.

- a korábbi jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése

- a munkahely megnevezése

- a megszűnés módja, időpontja

IV.

- az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdete

- állampolgársága

- a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte

- a szolgálati elismerés és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok

V.

- az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele

- e szervnél a jogviszony kezdete

- az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma

- címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai

- a minősítés időpontja és tartalma

VI.

- személyi juttatások

VII.

- az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkából való távollétének jogcíme és időtartama

VIII.

- az egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnésének időpontja, módja, a végkielégítés adatai

IX.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai