2021. évi CXXXV. törvény

egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról

1. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

1. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

1. 12. § (7) bekezdésében az "a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: NBSZ. Kr.)" szövegrész helyébe az "a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló, az elnök által kiadott rendelet (a továbbiakban: NBSZ. R.)" szöveg,

2. 12. § (7) bekezdésében a "végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: TBSZ. Kr.)" szövegrész helyébe a "végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységéről szóló, az elnök által kiadott rendelet (a továbbiakban: TBSZ. R.)" szöveg,

3. 12. § (7) bekezdésében az "Az NBSZ. Kr." szövegrész helyébe az "Az NBSZ. R." szöveg, az "az NBSZ. Kr." szövegrész helyébe az "az NBSZ. R." szöveg,

4. 16/A. § (4) bekezdés c) pontjában, (8) bekezdésében, 16/B. § (1) bekezdésében és 17. § (8) bekezdésében a "kormányrendeletben" szövegrész helyébe az "elnöki rendeletben" szöveg,

5. 17. § (2a) bekezdésében a "kormányrendeletet" szövegrész helyébe az "elnöki rendeletet" szöveg,

6. 17. § (8a) bekezdésében az "NBSZ. Kr." szövegrész helyébe az "NBSZ. R." szöveg, az "a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló kormányrendeletben" szövegrész helyébe a "TBSZ. R.-ben" szöveg, és

7. 17/A. § (1) bekezdés 17. pontjában az "NBSZ. Kr." szövegrész helyébe az "NBSZ. R." szöveg

lép.

2. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

3. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. §-a a következő 34. és 35. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"34. belföldi magánszemély:

a) az a magyar állampolgár, aki rendelkezik Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel és életvitelszerűen Magyarország területén lakik;

b) az az EGT-állampolgár, illetve családtagja, aki rendelkezik Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel és életvitelszerűen Magyarország területén lakik;

c) az a harmadik országbeli állampolgár, aki EK vagy nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkezik és életvitelszerűen Magyarország területén lakik.

35. életvitelszerűség: életvitelszerűen Magyarország területén lakik az a magyar, EGT-állampolgár, vagy harmadik országbeli állampolgár, aki a 31/B. § (2a) bekezdése szerinti gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját megelőző hároméves időszakban Magyarország területén megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel rendelkezik."

4. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/F. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti, nem belföldi magánszemély javára teljesített olyan javadalmazások esetén, amelyek az Szja tv., vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti adó- vagy közteher-kötelezettség alá eső filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség vagy ráfordítás formájában merülnek fel, magánszemélyenként hárommillió forintig a javadalmazás 100%-a számolható el közvetlen magyar filmgyártási költségként. Ennél nagyobb összegű javadalmazás esetén közvetlen magyar filmgyártási költségként a javadalmazás hárommillió forint feletti részének 50%-a számolható el."

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/F. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A költségellenőrzési eljárás során a 2. § 35. pontja szerinti magyarországi életvitelszerű tartózkodást a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás magyar állampolgár esetében a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával vagy a legalább hároméves belföldi tartózkodást alátámasztó lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatával, EGT-állampolgár (kivéve a magyar állampolgár), illetve családtagja esetében a regisztrációs igazolás vagy az állandó tartózkodási kártya másolatával, harmadik országbeli állampolgár esetében az EK vagy nemzeti letelepedési engedély másolatával igazolja."

5. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény V. fejezet 1. címe a következő 36/Q. §-sal egészül ki:

"36/Q. § E törvénynek az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXV. törvénnyel módosított 31/F. § (1a) bekezdését a 2022. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

3. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

6. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére a kincstár havonta

a) a működési kiadási előirányzatokra jutó központi támogatást időarányosan, és

b) a felhalmozási kiadási előirányzatokra eső központi támogatást teljesítésarányosan

előirányzat-felhasználási keretként nyitja meg."

7. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatainak év végéig fel nem használt összege a költségvetési év utolsó napján törlésre kerül, ezen előirányzatok így költségvetési maradvánnyal nem rendelkeznek."

8. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 103. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszer (a továbbiakban: KKVTR rendszer) a kincstár által fejlesztett és működtetett, az államháztartás információs rendszere részeként működő, integrált informatikai rendszer, amely a központi költségvetés végrehajtásához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat tartalmazó nem közhiteles nyilvántartás. A KKVTR rendszer személyes adatokat nem tartalmaz.

(6) A KKVTR rendszer nyilvántartja a központi költségvetés végrehajtása szempontjából az előirányzat-módosítást, az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatokhoz kapcsolódó keretnövelés, a 36. § (2) bekezdése szerinti kormányhatározatokban meghatározott kötelezettségvállalások, valamint a kiadások és bevételek teljesítésének adatait.

(7) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra vonatkozó adatok kivételével - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a KKVTR rendszerbe adatot szolgáltat a követelések, kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek adatairól.

(8) A KKVTR rendszer - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra vonatkozó adatok kivételével - a követelések, kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek tekintetében legalább az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összege,

b) a követelések összege,

c) a pénzügyi teljesítés várható határideje,

d) az a)-c) pontban foglaltakhoz kapcsolódó egységes rovatazonosító kód, és

e) az érintett költségvetési szerv államháztartási azonosítója.

(9) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok az (5)-(8) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségüket a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján eltérő adattartalommal és módon teljesítik.

(10) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat az (5)-(8) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a honvédelmi szervezetek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján eltérő adattartalommal és módon teljesíti."

9. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 67. alcíme a következő 103/A. és 103/B. §-sal egészül ki:

"103/A. § (1) A kincstár a KKVTR rendszerben szereplő adatok tekintetében az adatkezelés jogszerűsége, az adatok kezelésére vonatkozó elveknek való megfelelés ellenőrzése és biztosítása, valamint ezen megfelelés igazolása érdekében egységes azonosítási, jogosultságkezelési és adatszolgáltatási nyilvántartást vezet.

(2) A kincstár a KKVTR rendszerben tárolt követelések, kötelezettségvállalások, illetve fizetési kötelezettségek beazonosításához, nyomon követéséhez, elszámolásához, valamint végrehajtásához kapcsolódóan személyes adatokat nem kezel.

(3) A KKVTR rendszer működtetése során a kincstár által vezetett nyilvántartások összekapcsolhatóak, amelynek során biztosítani kell, hogy az adatok összekapcsolása kizárólag emberi beavatkozás nélkül, gépi úton valósuljon meg, és sem üzemszerű működés, sem rendkívüli esemény során ne jöhessen létre olyan összekapcsolt, ember számára értelmezhető adatokat tartalmazó nyilvántartás, amely a kincstár egyes feladatainak ellátásához meghatározott célokon túlmenően többlet-hozzáférést biztosítana bárkinek, aki arra nem jogosult.

(4) A KKVTR rendszerben szereplő adathoz való hozzáférés kizárólag azon szerv vagy személy részére biztosítható, amely az érintett adat megismerésére, kezelésére jogszabály alapján jogosult.

(5) A kincstár a minősített adatokat tartalmazó dokumentumok KKVTR rendszerben való kezelésére vonatkozóan külön eljárásrendet határoz meg.

(6) A kincstár a KKVTR rendszerben kezelt adatokra vonatkozóan a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében egyedi, speciális eljárásrendet határoz meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott rendelkezések figyelembevételével.

(7) A kincstár a KKVTR rendszerben kezelt adatokra vonatkozóan a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében egyedi, speciális eljárásrendet határoz meg a honvédelmi szervezetek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott rendelkezések figyelembevételével.

103/B. § (1) A kincstár az államháztartás információs rendszere részeként a központi költségvetés tervezését és végrehajtását elősegítő, személyes adatokat nem tartalmazó integrált pénzügyi elemző rendszert (a továbbiakban: államháztartási adattárház) fejleszt és működtet.

(2) A kincstár az államháztartási adattárház útján történő adatkezelés jogszerűsége, valamint az adatok kezelésére vonatkozó elveknek való megfelelés ellenőrzése és biztosítása, továbbá ezen megfelelés igazolása érdekében egységes azonosítási, jogosultságkezelési és adatszolgáltatási nyilvántartást vezet."

10. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve felhasználási terv keretében - személyes adatot nem tartalmazó - rendszeres adatszolgáltatást teljesítsen a költségvetési évben várhatóan felmerülő kiadásairól és bevételeiről, valamint a költségvetési év és a költségvetési évet követő kötelezettségvállalásairól, más fizetési kötelezettségeiről és követeléseiről a Kormány rendeletében meghatározott módon és gyakorisággal. A felhasználási terv tartalmazhat a kincstári nyilvántartás szerinti, valamint a várható adatokra vonatkozó információkat."

11. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (3) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

"3. a KKVTR rendszer működésének részletes szabályait és műszaki követelményeit, valamint a KKVTR rendszerhez való kapcsolódás feltételeinek részletes szabályait,"

(rendeletben szabályozza.)

12. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/J. §-sal egészül ki:

"111/J. § Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével - a tárgyévre és tárgyévet követő költségvetési évre vagy költségvetési évekre vállalt kötelezettségeire, más fizetési kötelezettségeire és követeléseire vonatkozó adataira, a Kormány rendeletében meghatározott tételes adatszolgáltatást első alkalommal 2023. január 1-jétől köteles teljesíteni, a 2022. évben az adatszolgáltatást együttes összegmeghatározással, nem tételes (aggregált) módon is teljesítheti."

13. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 31. § (2) bekezdésében a "túlteljesítése vagy" szövegrész helyébe a "túlteljesítése vagy - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével -" szöveg,

2. 31/A. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "törvényben meghatározott" szövegrész helyébe a "törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott" szöveg,

3. 31/A. § (5) bekezdés b) pontjában az "a hulladéknak nem minősülő" szövegrész helyébe a "hulladéknak nem minősülő" szöveg, és

4. 109. § (1) bekezdés 27. pontjában a "108/A. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "108/A. §" szöveg

lép.

14. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31. § (2) bekezdésében a "(3) bekezdése szerinti esetben az Országgyűlés döntése alapján," szövegrész.

4. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

15. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/C. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"g) a 24/H. § szerinti kompenzáció igénylésére, elbírálására és kifizetésére irányuló eljárás részletes szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

16. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény

1. 24/H. § (1) bekezdésében az "e törvényben meghatározottak szerint" szövegrész helyébe az "e törvényben, valamint a Kormány rendeletében meghatározottak szerint" szöveg,

2. 24/H. § (4) bekezdésében a "2021. október 31-ig" szövegrész helyébe a "2022. január 31-ig" szöveg, és

3. 24/H. § (5) bekezdésében az "az államháztartásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a kormányrendeletben kijelölt szerv" szöveg

lép.

5. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

17. § (1) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)

"f) a kincstárként kijelölt szerv a törvényben meghatározott közfeladatai ellátásához a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában és b)-e) pontjában szereplő adatokat,"

(2) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)

"j) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység hatósági ellenőrzését végző szerv az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatainak ellátásához, továbbá a jogszabály alapján személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárása során a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és b)-e) pontjában szereplő adatokat,"

(3) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)

"k) a szociális hatóság és - az f) pont alá nem tartozó - rehabilitációs hatóság a hatósági eljárásaikban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és c)-e) pontjában szereplő adatokat,"

(4) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)

"l) a kormányablak az előtte folyamatban lévő eljárásban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és c)-e) pontjában szereplő adatokat."

6. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény módosítása

18. § Nem lép hatályba fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 87. §-a.

7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

19. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A NAV személyi állománya)

"c) tisztjelölti szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: tisztjelölti jogviszony) álló pénzügyőr tisztjelöltekből (a továbbiakban: tisztjelölt)"

(áll.)

20. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 3. § (1) bekezdése a következő 33a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"33a. tisztjelölt: a rendvédelmi alapképzésre felvételt nyert személy, aki a képzés időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és a XXVII. Fejezetben meghatározottak szerinti tisztjelölti jogviszonyban áll,"

21. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (3)-(5) bekezdésben foglaltakat a tisztjelöltekre is alkalmazni kell azzal, hogy esetükben az ellenőrzés megállapításai alapján a NAV vezetője dönt a jogkövetkezményekről."

22. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény XXVII. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"XXVII. FEJEZET

A TISZTJELÖLT

240. § [A tisztjelölti jogviszony tartalma]

(1) A tisztjelölt pénzügyőr tisztjelölti jogviszonyban teljesít szolgálatot, amelyben őt és a vele tisztjelölti jogviszonyt létesítő NAV-ot jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a NAV-nál az I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörben történő feladatellátásra való felkészülés.

(2) A tisztjelöltre e törvénynek a pénzügyőrre vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni.

(3) A tisztjelölti jogviszonyra nem alkalmazható a 47. §, az 50-62. §, a 70-76. §, a 95-98. §, a 129-172. §, valamint a 232-234. §.

241. § [A tisztjelölti jogviszony létesítése]

(1) A rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személyt a NAV vezetője a NAV szerv tisztjelölti állományába kinevezi. A tisztjelölt személyügyi nyilvántartását, tisztjelölti jogviszonyával kapcsolatos ügyei intézését a NAV végzi. A munkáltatói jogkör gyakorlója a NAV vezetője.

(2) A tisztjelölti jogviszony létesítésének feltétele, hogy a tisztjelölttel szemben hallgatói jogviszonyt kizáró körülmény nem áll fenn. Nem nevezhető ki tisztjelölti jogviszonyba, akinek ösztöndíjas hallgatói jogviszonya vagy tisztjelölti jogviszonya kizárás fegyelmi büntetés jogerős kiszabásával, lemondással, tanulmányi kötelezettség önhibából történő elmulasztása miatt vagy méltatlanság jogerős megállapításával szűnt meg.

(3) A tisztjelölti jogviszonyba történő kinevezést és annak módosítását írásba kell foglalni. A tisztjelölt köteles a rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatni, és az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő kinevezését követően legalább 10 év időtartamban a NAV-nál szolgálatot teljesíteni. A NAV köteles a tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatni, ezek befejezését követően I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe kinevezni, és a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatni.

(4) A tisztjelölt a képzési követelményt az adott szakra vonatkozó, jogszabályban közzétett Képzési és Kimeneti Követelményben meghatározott képzési idő alatt köteles teljesíteni. A hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama a képzési időbe nem számít bele.

(5) A tisztjelölt részére a kinevezési okmányt legkésőbb a rendészeti alapfelkészítés megkezdését megelőző 15 nappal korábban át kell adni.

(6) A tisztjelölt a beiratkozást követő hat hónapig rendészeti alapfelkészítésen vesz részt. A tisztjelölt a rendészeti alapfelkészítés befejezésekor "Tisztjelölt" vizsgát, ezt követően a pénzügyőr számára előírt esküt tesz.

(7) A tisztjelölt részére a rendészeti alapfelkészítést tartalmazó hat hónap idejére próbaidőt kell kikötni. A próbaidő alatt a tisztjelölti jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaidő alatt meg kell szüntetni a tisztjelölti jogviszonyát annak, aki a rendészeti alapfelkészítést önhibájából nem teljesíti vagy a kifogástalan életvitel követelményeinek nem felel meg.

242. § [A tisztjelölti jogviszony megszűnése]

(1) A tisztjelölti jogviszony megszűnik

a) a tisztjelölt halálával,

b) a kizárás fenyítés jogerőre emelkedésével,

c) a hallgatói jogviszony megszűnésének napján,

d) a tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba történő kinevezéssel.

(2) A tisztjelölt tisztjelölti jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a) nemzetbiztonsági szempontból a tisztjelölti szolgálatra alkalmatlanná vált,

b) a képzési idő alatt a jogszabályban előírt, egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg.

(3) Felmentés esetén a felmentési idő egy hónap. A tisztjelölt írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb felmentési időben is megállapodhatnak.

242/A. § [A tisztjelölt továbbfoglalkoztatása]

(1) Az a tisztjelölt, aki rendelkezik a 241. § (6) bekezdése szerinti "Tisztjelölt" vizsgával és

a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti vagy

b) a hallgatói jogviszonyát megszünteti,

annak a tisztjelölti jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, az addig megszerzett rendfokozatát a törvény erejénél fogva elveszti, és őt a NAV vezetője adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő kinevezéssel egyidejűleg a NAV bármely szervénél II. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe helyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a NAV vezetője a tisztjelölt kérelmére és a tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel - a pénzügyőri munkakörben való továbbfoglalkoztatás helyett - engedélyezheti a tisztviselői státuszban, tisztviselői munkakörben történő továbbfoglalkoztatást. A tisztviselői munkakörben történő továbbfoglalkoztatás nem érinti a (4) bekezdés szerint megállapítandó időtartamot.

(3) Nem kell biztosítani a tisztjelölt számára az (1) és (2) bekezdés szerinti foglalkoztatást, ha a hallgatói jogviszonya a 241. § (7) bekezdése szerinti próbaidő alatt szűnik meg, valamint ha a hallgatói jogviszonya a rendészeti alapfelkészítés teljesítésének hiányában szűnik meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tisztjelölt esetében a 241. § (3) bekezdése szerint vállalt időtartamot a hallgatói jogviszony megszűnésétől kell számítani.

242/B. § [Megtérítési kötelezettség]

(1) Ha a tisztjelölt tisztjelölti jogviszonya próbaidő alatt, a 242. § (1) bekezdés b) és c) pontja, vagy 242. § (2) bekezdése alapján szűnik meg, a tisztjelölt a képzés költségeit miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelően köteles megtéríteni. A megtérítési kötelezettség a tisztjelölti jogviszony megszűnését követő naptól esedékes.

(2) A megtérítési kötelezettség részbeni vagy teljes megfizetése alól a NAV vezetője - miniszteri rendeletben meghatározott rendben - a tisztjelöltet kérelmére, különös méltánylást érdemlő körülményeire figyelemmel mentesítheti.

(3) Ha a szolgálati jogviszony a 241. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam előtt, a 22. § (1) bekezdésében, 67. § a), b), e) vagy f) pontjában, 70. § (2) bekezdés a) vagy f) pontjában meghatározottak szerint kerül megszüntetésre vagy a 66. § (1) bekezdés f) pontjában, a 92. § (1) bekezdésében vagy a 95. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg, a foglalkoztatott a tisztjelölti jogviszonya alapján részére kifizetett juttatás összegét miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, időarányos mértékben köteles megtéríteni.

242/C. § [Hallgatói jogviszony szünetelése]

A tisztjelölt hallgatói jogviszonyának szünetelése a tisztjelölti jogviszonyának fennállását nem érinti. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt a tisztjelölt részére a munkáltatói jogkör gyakorlója a NAV bármely szervénél szolgálati feladatot határozhat meg. A tisztjelölt a munkáltatói jogkör gyakorlójától kérheti, hogy a hallgatói jogviszonya szüneteltetése alatt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel mentesüljön a szolgálatifeladatellátási kötelezettség alól.

243. § [A tisztjelölti szolgálat]

(1) A tisztjelölt a NAV tisztjelölti állományában, a hallgatói előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot.

(2) A tisztjelölt rendfokozata

a) az állományba vétel napjától hallgató őrmester,

b) a második évfolyamon a tanév első napjától hallgató törzsőrmester,

c) a harmadik évfolyamon a tanév első napjától hallgató főtörzsőrmester,

d) a negyedik évfolyamon a tanév első napjától hallgató zászlós.

(3) A tisztjelölt szolgálatteljesítési helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata (a továbbiakban: Rendvédelmi Tagozat). A tisztjelölt szolgálati feladatait a Rendvédelmi Tagozat szolgálati szabályzata tartalmazza. A Rendvédelmi Tagozaton megalakított egységek a képzési szakok és szakirányok szerint kerülnek megalakításra, amelyek egyben az állományilletékes NAV tartalékát is képezik. Kötelékben és különleges jogrendben történő alkalmazásuk és gyakoroltatásuk rendjét a NAV vezetője és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora által megkötött együttműködési megállapodás tartalmazza.

(4) A tisztjelölt esetében a szolgálati érintkezés során szóban "hallgató" megszólítást kell alkalmazni, amelyet írásban a "pénzügyőr" jelzővel kell kiegészíteni.

(5) A tisztjelölt szolgálatteljesítése során - a 241. § (6) bekezdésében meghatározott képzettségi szintet meghaladó - intézkedésre önállóan nem jogosult. A sikeres "Tisztjelölt" vizsgát követően - az eskütétel után -szakmai gyakorlaton vagy elrendelt szolgálati tevékenység során szolgálati fegyvert, felszerelést a NAV számára meghatározott szabályok szerint viselhet és a jogszabályok előírásainak megfelelően használhat.

(6) A tisztjelölt szolgálatteljesítése képzési időnek minősül, amelyet úgy kell megállapítani, hogy az a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését ne veszélyeztesse.

(7) A tisztjelölt kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szolgálati feladat ellátására vezényelhető, továbbá a Rendvédelmi Tagozat állományában rajparancsnoki vagy szakaszparancsnoki gyakorló feladatok ellátására jelölhető ki.

(8) A tisztjelölt az oktatási szünet időtartamára - a kötelező gyakorlat kivételével - mentesül a szolgálatteljesítési és rendelkezésre állási kötelezettség alól.

(9) Szabadságra kizárólag a hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt szolgálati feladatokat ellátó tisztjelölt jogosult. A tisztjelöltet ezen időtartamra a 110-112. §-ban foglaltak alkalmazása helyett a heti szolgálatteljesítési idejének alapulvételével megállapított, évi öt heti szolgálatteljesítésnek megfelelő mértékű alapszabadság időarányos része illeti meg.

244. § [A tisztjelölt járandóságai]

(1) A tisztjelölt havonta a miniszter rendeletében meghatározottak szerinti illetményre jogosult. Az illetmény alapilletményből, tanulmányi díjból, valamint illetménypótlékból áll. Az alapilletmény legalább a garantált bérminimumnak megfelelő összeg. Az alapilletmény évfolyamonkénti eltérő mértékét, valamint a tanulmányi díj mértékét és az illetménypótlék összegét a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A tisztjelölt foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak szerint kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.

(3) A tisztjelölt pénzbeli járandóságait a NAV havonta egy összegben a tisztjelölt által megnevezett fizetési számlára átutalja.

(4) Nem jogosult illetményre a tisztjelölt, ha a hallgatói jogviszonya szünetel, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója szolgálati feladatot határoz meg részére. Nem jogosult illetményre abban az esetben sem, ha igazolatlanul távol van.

245. § [A tisztjelölt fegyelmi és kártérítési felelőssége]

(1) Ha a tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyából vagy a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A tisztjelölttel szemben fenyítésként a 187. § (4) bekezdés a), és i) pontja, valamint az alapilletmény csökkentése fegyelmi büntetés szabható ki azzal, hogy az alapilletmény legfeljebb 5 hónapra, legfeljebb 20%-kal csökkenthető.

(2) A tisztjelölt vonatkozásában a fegyelmi jogkörrel kapcsolatos szabályokat kormányrendelet határozza meg.

(3) A tisztjelölt kártérítési felelőssége kiterjed a tisztjelölti jogviszonyából és a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kár megtérítésére is.

(4) A fegyelmi és a kártérítési eljárás jogszabályban nem szabályozott kérdéseiben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A tisztjelölt képviseletében a kari hallgatói önkormányzat is eljárhat."

23. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 247. §-a a következő 16. és 17. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"16. a tisztjelöltek illetménye megállapításának és folyósításának szabályait, az alapilletmény évfolyamonkénti eltérő mértékét, a tanulmányi díj mértékét és az illetménypótlék megállapításának feltételeit és összegét;

17. a tisztjelölteknek a rendvédelmi alapképzés időtartama alatt, illetve a foglalkoztatottaknak a 10 éves határozott idejű szolgálata alatt fennálló megtérítési kötelezettsége eseteire, módjára, összegére vonatkozó szabályokat, a megtérítési kötelezettség érvényesítésének, ideértve a halasztás engedélyezésének rendjét, a fizetési könnyítés és a mentesítési eljárás szabályait."

24. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 257/A. §-sal egészül ki:

"257/A. § [Átmeneti rendelkezések az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXV. törvényhez]

(1) A NAV-val ösztöndíj szerződéssel tisztjelölti jogviszonyban álló tisztjelöltek jogviszonya 2022. augusztus 1-jén átalakul az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXV. törvénnyel megállapított XXVII. Fejezet szerinti tisztjelölti szolgálati jogviszonnyá.

(2) A tisztjelöltet legkésőbb az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőző 120 nappal írásban kell tájékoztatni a tisztjelölti jogviszonyát érintő módosítás tartalmi elemeiről.

(3) A tisztjelölt - a 2021/2022. tanévben képzésüket befejező tisztjelöltek kivételével - legkésőbb 2022. július 1-jéig írásban nyilatkozik, hogy jogviszonyának átalakulásához hozzájárul-e. Ha a tisztjelölt az előírt határnapig nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a tisztjelölti jogviszonyának átalakulásához hozzájárult.

(4) Ha a tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyának átalakulásához nem járul hozzá, a tisztjelölti jogviszonya és ösztöndíjszerződése 2022. július 31-ével megszűnik.

(5) A XXVII. Fejezet szerinti tisztjelölti jogviszony alapján az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXV. törvénnyel megállapított illetmény 2022. augusztus 1. napjától illeti meg a tisztjelöltet.

(6) A tisztjelölti jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulásával összefüggésben a tisztjelöltnek próbaidő nem köthető ki, egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságvizsgálatokat elvégezni nem kell."

25. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 11. melléklete.

8. Hatályba léptető rendelkezések

26. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § - 10. §, a 12. §, a 13. § 1-3. pontja, a 14. §, a 17. § (1) és (3) bekezdése, a 19. § - 25. § és az 1. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. § 2022. május 1-jén lép hatályba.

(4) A 17. § (2) és (4) bekezdése és a 18. § 2023. január 1-jén lép hatályba.

9. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

27. § Az 1. § 7. pontja az Alaptörvény 23. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi CXXXV. törvényhez

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat

1. E:6 mezőjében a "bányafelügyeleti hatáskörében eljáró területileg illetékes megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "bányafelügyelet" szöveg, és

2. E:12, E:16-E19, E:24 és E:41 mezőjében a "bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "bányafelügyelet" szöveg

lép.