2013. évi CLXXV. törvény

a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról[1]

1. A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya kiterjed a gondnokoltak, az előzetes jognyilatkozatot tett személyek és az előzetes jognyilatkozataik adatainak a nyilvántartására (a továbbiakban együtt: nyilvántartások).

2. A gondnokoltak nyilvántartása

2. § A gondnokoltak nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja a gondnokság alá helyezés tényének igazolása a gondnokság alá helyezett személy jogai gyakorlásának elősegítése, illetve harmadik személyek jogainak védelme érdekében.

3. § (1) A gondnokoltak nyilvántartása a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:

a) a gondnokolt

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) születési helyét és idejét,

ad) anyjának születési családi és utónevét,

ae) lakcímét,

af)[2] személyi azonosítóját.

b) a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát,

c) a gondnokság alá helyezés, annak módosítása, felülvizsgálata, megszüntetése tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napját,

d) a gondnokság cselekvőképességet korlátozó részleges vagy teljes jellegét,

e) a bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletében meghatározott ügycsoportot vagy ügycsoportokat,

f) a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját és

g) a választójogból való kizárás tényét, ha a bíróság a gondnokság alá helyezett személyt a választójogból kizárta.

(2) A gondnokoltak nyilvántartásában fel kell tüntetni a gondnokolt halálának tényét és időpontját.

(3) Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti adatokat a gondnokoltak nyilvántartása közhitelesen tartalmazza.

4. § A gondnokoltak nyilvántartásába az adatokat a gondnoksági perben első fokon eljárt bíróság jegyzi be. A bejegyzés alapja a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről szóló jogerős bírósági határozat.

5. § A gondnokoltnak a gondnokoltak nyilvántartásában szereplő adatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke (a továbbiakban: Hivatal elnöke) - a gondnokság alá helyezés esetleges korábbi megszűnésétől függetlenül - a gondnokság alá helyezett személy halálát követő tizenöt évig kezeli, majd haladéktalanul gondoskodik azok törléséről.

6. § (1)[3] A bíróság polgári peres és nemperes eljárás, közigazgatási peres, nemperes és egyéb közigazgatási bírósági eljárás vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából a gondnokoltak nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) jogosult megismerni és kezelni.

(2) A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:

a)[4] az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatása céljából, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet és a rendőrség a fogvatartott gondnokának értesítése céljából a 3. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontjában és b)-f) pontjában szereplő adatokat,

b)[5] a rendőrség a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és b)-f) pontjában szereplő adatokat

ba) a fegyverengedély-ügyi és a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység végzésével összefüggő hatósági engedélyezési feladatok ellátása céljából,

bb) a polgári célú pirotechnikai tevékenységek hatósági engedélyezésével és ellenőrzésével összefüggő feladatok ellátása céljából,

bc) a rendészeti feladatokat ellátó személyek szolgálati igazolványával és szolgálati jelvényével összefüggő hatósági feladatainak az ellátása során,

bd)[6] a fegyver jogszerű használatához előírt feltételek kiskorú számára történő igazolásával, illetve ellenőrzésével összefüggő hatósági feladatainak az ellátása során,

c)[7] az ügyészség a gondnokság alá helyezés, annak megszüntetése vagy módosítása, a választójogból való kizárás vagy a választójogból való kizárás megszüntetése iránti per megindításával kapcsolatos feladatai ellátása során a 3. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontjában és b)-g) pontjában szereplő adatokat,

d)[8] a közjegyző polgári nemperes eljárás lefolytatása céljából a 3. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontjában és b)-e) pontjában szereplő adatokat,

e)[9] az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtási cselekmények ellátása során a 3. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontjában és b)-e) pontjában szereplő adatokat,

f)[10] a kincstárként kijelölt szerv a törvényben meghatározott közfeladatai ellátásához a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában és b)-e) pontjában szereplő adatokat,

g) a gyámhatóság

ga)[11] a gondnokok felügyeletével kapcsolatos feladata ellátása során a 3. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontjában, b)-e) és g) pontjában szereplő adatokat,

gb)[12] a gondnokság alá helyezési per megindítása, a gondnokság felülvizsgálata, a választójogból való kizárás vagy a választójogból való kizárás megszüntetése iránti per megindítása miatt a 3. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontjában és b)-g) pontjában szereplő adatokat,

h) az anyakönyvvezető

ha)[13] a házasságkötéssel és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével kapcsolatos feladatai ellátása céljából a 3. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontjában és b)-d) pontjában szereplő adatokat,

hb)[14] a családi jogállás rendezésével kapcsolatos feladatai ellátása céljából a 3. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontjában és b)-e) pontjában szereplő adatokat,

i)[15] a járási hivatal a közúti közlekedési igazgatási, illetve a személyi okmány ügyintézési eljárásokban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontjában és b)-e) pontjában szereplő adatokat,

j)[16] az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység hatósági ellenőrzését végző szerv az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatainak ellátásához, továbbá a jogszabály alapján személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárása során a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és b)-e) pontjában szereplő adatokat,

k)[17] a szociális hatóság és - az f) pont alá nem tartozó - rehabilitációs hatóság a hatósági eljárásaikban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és c)-e) pontjában szereplő adatokat,

l)[18] a kormányablak az előtte folyamatban lévő eljárásban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és c)-e) pontjában szereplő adatokat.

m)[19] az ingatlanügyi hatóság a hatósági eljárásaiban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és b)-f) pontjában szereplő adatokat.

n)[20] az adóhatóság az eljárása során az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője eljárási képessége fennállásának vagy hiányának megállapításához a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és b)-e) pontjában szereplő adatokat.

o)[21] a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a feladatainak ellátásához a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és b)-f) pontjában szereplő adatokat.

(3)[22] A közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a cselekvőképesség és a közlekedésbiztonsági alkalmasság fennállásának ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és a 3. § (1) bekezdés b)-e) pontjában szereplő adatokat.

(4)[23] A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a nyilvántartással összefüggő hatósági feladatával összefüggésben a cselekvőképesség ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel kezeli a 3. § (1) bekezdés a) pontjában és a 3. § (1) bekezdés b)-e) pontjában szereplő adatokat.

6/A. §[24] Ha a gondnokoltak nyilvántartásába a bíróság valamely személlyel kapcsolatban a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatot jegyez be vagy töröl, a Hivatal elnöke a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére - a nyilvántartásba történő felvétel, illetve az abból történő törlés céljából - automatikus adattovábbítás útján továbbítja

a) az érintett 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,

b) azt a tényt, hogy az érintett személy nem rendelkezik választójoggal, illetve a választójogból való kizártsága megszűnt, valamint a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatot.

6/B. §[25] A Hivatal elnöke a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § f) pontjában és 20. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából.

7. § (1) A gondnokoltak nyilvántartásában szereplő, a 3. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti adatokról írásbeli kérelemre az kaphat felvilágosítást, aki

a) az ehhez fűződő jogi érdekét igazolja vagy

b) az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult.

(2) A jogi érdek igazolása során meg kell jelölni azt a jogügyletet, illetve egyéb okot, amely az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját megalapozza. Ha a jogi érdek okirattal igazolható, azt a kérelemhez mellékelni kell.

8. § (1) A gondnokoltak nyilvántartásából való adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérő rendelkezésére.

(2) A 3. § (1) bekezdés e) pontjára irányuló adatszolgáltatás esetében a felvilágosítást kérő részére minden esetben csak a kérelemben megjelölt ügycsoport tekintetében adható felvilágosítás.

3. Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása

9. § Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja az előzetes jognyilatkozat megtételének igazolása az előzetes jognyilatkozatot tevő személyek jogainak védelme érdekében.

10. § (1) Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:

a) a nyilatkozattevő

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) születési helyét és idejét,

ad) anyjának születési családi és utónevét,

ae) lakcímét,

af)[26] személyi azonosítóját.

b) az előzetes jognyilatkozatot (visszavonását, módosítását) bejegyző bíróság megnevezését és ügyszámát,

c) az előzetes jognyilatkozatot (visszavonását, módosítását) okiratba foglaló szerv (személy) megnevezését, székhelyét,

d) az előzetes jognyilatkozatot (visszavonását, módosítását) tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat keltét,

e) az előzetes jognyilatkozat alkalmazását elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napját,

f) az előzetes jognyilatkozat alkalmazásáról határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát,

g) az előzetes jognyilatkozatban tett, hatályossá vált rendelkezést.

(2) Az (1) bekezdés b)-g) pontja szerinti adatokat az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása közhitelesen tartalmazza.

11. § (1)[27] A 10. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontja és b)-d) pontja szerinti adatokat az előzetes jognyilatkozatot tett személy kérelmére a lakóhelye szerint illetékes járásbíróság jegyzi be az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az előzetes jognyilatkozatot tett személy tartózkodási helyéhez igazodik; ha az előzetes jognyilatkozatot tett személy tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely, ennek hiányában az utolsó tartózkodási hely az irányadó.

(2) Ha a bíróság a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt előzetes jognyilatkozat érvénytelenségét jogerős ítélettel megállapítja, az első fokon eljárt bíróság az ítéletnek megfelelően törli vagy módosítja az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplő adatokat.

(3) Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába a 10. § (1) bekezdés e)-g) pontjában foglalt adatokat a gondnoksági perben első fokon eljárt bíróság jegyzi be. A bejegyzés alapja a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről szóló jogerős bírósági határozat.

12. § (1) A 11. § (1) bekezdése szerinti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) születési helyét és idejét,

ad) anyjának születési családi és utónevét,

ae) lakcímét,

b) a csatolt előzetes jognyilatkozatot tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, vagy magánokirat keltét,

c) a kérelem keltének helyét és idejét, valamint

d) a kérelmező aláírását.

(2) A kérelmet az előzetes jognyilatkozatot közokiratba foglaló közjegyző, az előzetes jognyilatkozatot ellenjegyző ügyvéd vagy az előzetes jognyilatkozatot jegyzőkönyvbe vevő gyámhatóság az előzetes jognyilatkozatot tartalmazó okirat csatolásával az okirat elkészítésétől számított öt napon belül küldi meg az illetékes bíróságnak.

13. § (1)[28] Az előzetes jognyilatkozatnak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába való bejegyzéséről a bíróság az előzetes jognyilatkozatot tartalmazó okirat és a kérelem bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül polgári nemperes eljárásban dönt. E határidőbe nem számít bele a hiánypótlást elrendelő végzés meghozatalától a hiányok pótlásáig terjedő idő vagy ennek hiányában a hiánypótlásra biztosított határidő eredménytelen eltelte. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárás során szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye.

(2) A bíróság megvizsgálja, hogy az előzetes jognyilatkozatot okiratba foglaló szerv (személy) az okiratot az eljárására irányadó törvény szerinti alakszerűségeknek megfelelően állította-e ki. Ha az okirat a bejegyzésre alkalmas és a kérelmet nem kell hiánypótlásra visszaadni, a bíróság az adatokat az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába bejegyzi.

(3)[29] Ha az előzetes jognyilatkozat vagy a kérelem (a továbbiakban együtt: beadvány) nem felel meg e törvény rendelkezéseinek vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a bíróság a beadványt rövid határidő kitűzésével és a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a hiánypótlási felhívást nem teljesíti, a bíróság a kérelmet vissza fogja utasítani.

(4)[30] A bejegyzés és a kérelem visszautasítása vagy elutasítása tárgyában a bíróság végzéssel dönt, amelyet az előzetes jognyilatkozatot tett személy részére kézbesít.

(5)[31] A bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

14. § A Pp. költségkedvezményekre vonatkozó rendelkezései az előzetes jognyilatkozat előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába való bejegyzésére nem alkalmazhatók.

15. § (1) Ha a nyilatkozattevő új előzetes jognyilatkozatot tesz, a korábban tett előzetes jognyilatkozatot visszavontnak kell tekinteni.

(2) Az előzetes jognyilatkozat módosítása esetében a nyilvántartásban az új adatokat a korábban bejegyzett adatok mellett kell rögzíteni.

16. § Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait a Hivatal elnöke a nyilatkozatot tevő személy halálát követő tizenöt évig tartja nyilván, majd haladéktalanul gondoskodik azok törléséről.

17. § (1) Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatairól írásbeli kérelemre felvilágosítást kaphat a nyilatkozattevő.

(2)[32] A bíróság az érintettre vonatkozóan polgári peres és nemperes eljárás, közigazgatási peres, nemperes és egyéb közigazgatási bírósági eljárás vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni.

(3) Ha törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította, akkor az ügyészség, nyomozó hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásából a konkrét ügy megjelölése mellett egyedi adatkérés útján jogosult az adatot megismerni és kezelni. Az adatigénylőnek a kérelemben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

4. A nyilvántartások közös szabályai

18. § (1) A nyilvántartásokat elektronikusan kell vezetni. A nyilvántartások vezetésére és abból az adatszolgáltatás teljesítésére szolgáló informatikai alkalmazást a Hivatal elnöke működteti. A nyilvántartások vezetéséért és üzemeltetéséért a Hivatal elnöke felel.

(2)[33] A 6-7. § és 17. § szerinti adatszolgáltatás tekintetében a Hivatal elnöke az adatkezelő. A Hivatal elnöke az adatok változásának a nyilvántartásokban történő feltüntetése céljából az érintett személyre vonatkozó, a 3. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, illetve a halál tényére és időpontjára vonatkozó adatot automatikus adatátvétel útján átveszi a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból.

19. § (1) A nyilvántartásokba vett adatok megváltozása esetén a nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a bíróság a perújítási vagy felülvizsgálati eljárásban a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről a jogerős bírósági határozatot vagy annak egy részét hatályon kívül helyezi vagy módosítja, az ezzel érintett adatokat az első fokon eljárt bíróságnak a nyilvántartásokból törölnie vagy módosítania kell.

20. §[34] A nyilvántartásokban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók. Ezen adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

21. §[35] A nyilvántartások adatainak 6. §, 6/A. §, valamint 17. § (2) és (3) bekezdése szerinti megismerése és kezelése térítésmentes.

22. § (1) Az adatok megismerésére és kezelésére közvetlen hozzáféréssel jogosult szerv nevében a nyilvántartásokból csak az a személy vehet át adatokat, akinek az adatok megismerésére és kezelésére jogosult szerv erre felhatalmazást adott.

(2) A felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról az adatok megismerésére és kezelésére jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti a Hivatal elnökét.

23. § (1)[36] A nyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását és az adattovábbítás célját tartalmazza.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a Hivatal elnöke vezeti.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.

(4) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül

a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

b)[37] a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok.

(5) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

5. A nyilvántartások használatára jogosultak nyilvántartása

24. § (1) A nyilvántartások használatára jogosultak nyilvántartásának célja az adatrögzítésre kötelezettek és közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt adatok megismerésére és kezelésére jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.

(2) A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza az adatrögzítésre kötelezett bíróságok és közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt adatok megismerésére és kezelésére jogosult szervek

a) megnevezését,

b) levelezési címét,

c) telefonszámát,

d) telefaxszámát,

e) elektronikus levélcímét,

f) a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre felhatalmazott személy)

fa) családi és utónevét,

fb) beosztását,

fc) szervezeti egységét,

fd) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,

fe) a hozzáférésre felhatalmazott személy 25. § (1) bekezdése szerinti egyedi azonosítóját.

(3) A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatokat a jogosultság törlésétől számított öt évig kell megőrizni.

25. § (1) A nyilvántartásokba történő adatrögzítéshez, valamint a nyilvántartásokban kezelt adatok közvetlen hozzáféréssel történő megismeréséhez és kezeléséhez szükséges egyedi azonosítókat az adatrögzítésre kötelezett bíróság, valamint közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt adatok megismerésére és kezelésére jogosult szerv a nyilvántartások működtetőjéhez benyújtott kérelemben (a továbbiakban: egyedi azonosító iránti kérelem) igényli.

(2) Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 24. § (2) bekezdés a)-e) pontjában és f) pont fa)-fd) alpontjában meghatározott adatokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról az adatrögzítésre kötelezett bíróság, valamint közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt adatok megismerésére és kezelésére jogosult szerv - az adatváltozást követő három munkanapon belül - értesíti a nyilvántartások működtetőjét.

(4) A nyilvántartások működtetője az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja

a) az adatrögzítésre kötelezett bíróságot a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint az adatrögzítési kötelezettség teljesítéséhez szükséges technikai ismeretekről,

b) közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt adatok megismerésére és kezelésére jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint a közvetlen hozzáférés gyakorlásához szükséges technikai ismeretekről.

6. Záró rendelkezések

26. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) rendeletben szabályozza a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására, annak üzemeltetésére, vezetésére, az azokból történő adatszolgáltatás iránti kérelmek előterjesztésére, valamint az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat,

b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a nyilvántartásokból kérelemre történő adatszolgáltatás díjának összegére és megfizetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat.

27. § E törvény 2014. március 15-én lép hatályba.

28. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Gnytv.) alapján vezetett nyilvántartás adatait a gondnokoltak nyilvántartásába kell átvezetni.

(2) A Hivatal elnöke e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül gondoskodik arról, hogy azokra a személyekre nézve, akiket a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, a gondnokoltak nyilvántartásában a gondnokság alá helyezés típusa cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változzon, és az ilyen módon kerüljön nyilvántartásra - a változás okának feltüntetésével - a kötelező felülvizsgálat alapján lefolytatott perben hozott határozat jogerőre emelkedésének időpontjáig.

(3) A Gnytv. 17. § (1) bekezdése szerint kezelt adatokat azok keletkezésétől számított öt évig meg kell őrizni.

29. §[38] Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

30. §[39]

31. §[40]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke