2021. évi CL. törvény

egyes agrártárgyú törvények módosításáról

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói jogállását megszüntetve tevékenységét mezőgazdasági őstermelőként (a továbbiakban: őstermelő) folytatja tovább, e továbbfolytatással összefüggésben az alábbiak szerint jár el:

a) a 49/B. § (5), (11), (14) és (16) bekezdését, vagy a 13. számú melléklet 14. pontját - az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésére előírt rendelkezések kivételével - alkalmazza, ha az őstermelői jogállás keletkezésének évében vagy azt megelőzően a 49/B. § (6) bekezdés g) pontja szerinti kedvezményt, kisvállalkozói kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, vagy fejlesztési tartalékot képzett;

b) a 49/C. § (2) bekezdés a), c) és d) pontját alkalmazza, ha az őstermelői jogállás keletkezésének évében vagy azt megelőzően a 49/C. § (6) bekezdés szerinti vállalkozói jövedelem csökkentéssel élt, a 49/C. § (2) bekezdés a) pontja esetében akkor is, ha őstermelői jogállását az ott említett határidőn belül megszünteti;

c) a 10. számú melléklet II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek fejezet 1. pontját nem alkalmazza, azonban az őstermelői tevékenység megszüntetésének adóévében a 2. számú melléklet II. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése fejezet 1. pontja alkalmazásában az egyéni vállalkozói időszakból maradt készletet is figyelembe kell venni;

d) az egyéni vállalkozói időszakból fennmaradt elhatárolt veszteséget a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő a 22. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint elhatárolt veszteségként veheti figyelembe;

e) a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő az egyéni vállalkozói időszakban a 11. számú melléklet szerint megkezdett értékcsökkenési leírást folytathatja, arra őstermelői jogállásának keletkezése után is jogosult."

2. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény "Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 103. §-sal egészül ki:

"103. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvénnyel megállapított 39. § (1) bekezdése és a 49/A. § (10) bekezdése a 2021. évi személyi jövedelemadó kötelezettség megállapítása során is alkalmazandó."

3. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 85. pontjában a "kiegészítő tevékenység" szövegrész helyébe a "kiegészítő őstermelői tevékenység (a továbbiakban: kiegészítő tevékenység)" szöveg lép.

4. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 39. § (1) bekezdésében a "kérelemre" szövegrész.

2. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

5. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent földtulajdonosok

a) a képviselet formájáról, a képviselő személyéről,

b) a vadászterület határának 20. § (1) bekezdése szerinti megváltoztatására irányuló, e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről, illetve

c) a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről a tulajdonukban álló földterület - ideértve a medret is - aránya szerint számított szavazattöbbséggel és kizárólagos jogkörben eljárva határoznak."

(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) A tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését, a 14. § (1), (2) és (2a) bekezdésében meghatározottak szerint, kivéve az (1) bekezdés szerinti napirendi pontokról döntő gyűlést."

(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:

"(15) A vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejárta napját megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap közötti időpontban a tulajdonosi közösség képviselője a tulajdonosi gyűlésen írásbeli pénzügyi beszámolót nyújt be a tulajdonosi közösség esetleges tartozásairól és követeléseiről, az esetleges hitelezők, pénzügyi kötelezettségek kielégítésének, a kintlévőségek beszedésének módjáról, a tulajdonosi közösség aktuális pénzügyi helyzetéről. A tulajdonosi közösség gyűlése dönt a hitelezők kielégítése után fennmaradó, valamint az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj felhasználásáról.

(16) A tulajdonosi közösség megszűnése esetén a tulajdonosi közösség képviselője intézkedik a tulajdonosi közösség bankszámlájának és adószámának megszüntetéséről, az ezt igazoló iratokat, valamint a megszűnő tulajdonosi közösség vagyonáról rendelkező tulajdonosi közösségi gyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet a megszűnést követő hatvan napon belül benyújtja a vadászati hatóságnak.

(17) A tulajdonosi közösség utolsó képviselője gondoskodik a még ki nem fizetett haszonbérleti díjnak a tulajdonosi közösség megszűnését követően az elévülési idő lejártáig történő megőrzéséről."

6. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A határozathozatalban önhibáján kívül részt nem vett vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt földtulajdonos, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt vagy a határozathozatalban részt nem vett földtulajdonos jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozatot az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított három hónapon belül a bíróságnál megtámadhatja. A határidő elmulasztása jogvesztő."

7. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vadászati jog haszonbérletére a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

8. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A haszonbérleti díj mértékét különösen az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani. A vad elől jogszerűen, tartós telepítésű kerítéssel elzárt vadászterület vonatkozásában haszonbérleti díj nem jár."

(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a haszonbérleti szerződés a (6) bekezdésben foglaltak miatt szűnik meg, vagy ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a haszonbérleti szerződés a felek közös megegyezésével, a felek valamelyikének felmondásával vagy a haszonbérlő vadászatra jogosultnak a nyilvántartásból való törlése miatt megszűnik, a tulajdonosi közösség képviselője a megszűnés időpontját követő hatvan napon belüli időpontra összehívja a tulajdonosi közösség gyűlését, amely dönt a vadászati jog hasznosításának módjáról, feltételeiről és a haszonbérlő személyéről."

9. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést, ha nem biztosított a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak - ideértve annak természetvédelmi előírásait is - végrehajtása."

10. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 20. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A tulajdonosi közösség döntésétől függően a vadászterület szétválasztása megvalósulhat azáltal, hogy a meglevő vadászterület kiterjedése csökken az újonnan kialakítandó vadászterület területével és a lecsökkent területű vadászterület vonatkozásában a haszonbérleti szerződés, valamint a működési szabályzat - a terület csökkenésének és a határvonal változásának megfelelő - módosításán túl más változás, különösen a vadászatra jogosult és a tulajdonosi képviselő személyében nem történik (kiválás). A vadgazdálkodási üzemterv módosítását a vadászati hatóság határidő tűzésével a felek kérelmére meghozott döntésében érvényességi feltételként írja elő.

(1b) A vadászatra jogosulttal fennálló haszonbérleti szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően a tulajdonosi közösség a szétválasztásról dönthet úgy, hogy a korábbi vadászterület megszűnik és több új vadászterület jön létre azzal, hogy az új vadászterület vonatkozásában új tulajdonosi közösség jön létre (különválás).

(1c) A tulajdonosi közösség döntésétől függően a vadászterületek egyesítése megvalósulhat azáltal, hogy az egyik vadászterület mint beolvadó a haszonbérleti szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően a másik vadászterület mint befogadó részévé válik, és az egyesített vadászterület vadászatra jogosultja - a haszonbérleti szerződés, valamint a működési szabályzat - a terület növekedésének és a határvonal változásának megfelelő módosításával - a befogadó vadászterület vadászatra jogosultja lesz (beolvadás). A vadgazdálkodási üzemterv módosítását a vadászati hatóság határidő tűzésével a felek kérelmére meghozott döntésében érvényességi feltételként írja elő.

(1d) A vadászatra jogosulttal fennálló haszonbérleti szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően a tulajdonosi közösségek az egyesítésről dönthetnek úgy, hogy a korábbi vadászterületek megszűnnek és új vadászterület jön létre azzal, hogy az új vadászterület vonatkozásában új tulajdonosi közösség jön létre (összeolvadás)."

11. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vadász köteles az általa megsebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak elejtése céljából felkutatni. Az ilyen vadat - annak kímélete érdekében - gyors és azonnali halált okozó módon kell elejteni."

12. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 38. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vadászati hatóság - közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint -]

"a) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületen vagy a vadászterület meghatározott részén korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj egyedeinek vadászatát;"

13. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról az érintett tájegységi fővadász véleményét kikérve, a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel dönt."

(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 47. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási tervben előírtak teljesüléséről vadgazdálkodási jelentést készít és azt a tárgyévet követő év március hónap huszadik napjáig a vadászati hatósághoz benyújtja.

(6) A vadászati hatóság a jóváhagyott éves vadgazdálkodási terveket és a beérkezett vadgazdálkodási jelentéseket a tárgyévet követő év április hónap tizenötödik napjáig az Országos Vadgazdálkodási Adattár részére elektronikusan megküldi."

14. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 48. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az Adattár tartalmazza:)

"h) a vadgazdálkodási jelentések adatait."

15. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatásos vadász - mint rendészeti feladatokat ellátó személy - az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint átvett szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény birtokában a vadászati hatóság előtt a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskütételt követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi, az erről szóló döntést a Vadászkamara illetékes szervezetének is megküldi."

(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a hivatásos vadász a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a vadászati hatóság a hivatásos vadász nyilvántartásba vételét megtagadja, illetve a hivatásos vadászt a nyilvántartásából törli. A törlésről szóló döntést a vadászati hatóság a Vadászkamara területileg illetékes szervezetének megküldi."

16. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint - a jogszabályban meghatározott feltételekkel - szolgálati vadász- és maroklőfegyver használatára jogosult. A hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét csak a sebzett nagyvad elejtésére használhatja. A hivatásos vadász a nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet tartalmazó lőszert is használhat."

(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hivatásos vadász részére a szolgálati feladata teljesítése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok egyedeinek elejtése, elfogása után az abban meghatározott mértékű lődíj jár. A lődíj teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni."

17. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Aki a vadásztársaságnál az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint felelős személynek minősül (a továbbiakban: felelős személy), e vadásztársaságnál nem lehet hivatásos vadász."

18. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"59. § Vadászati tevékenységet érvényes vadászjegy vagy vadászati engedély birtokában az a természetes személy folytathat, aki

a) vadászlőfegyverrel folytatott vadászat esetén a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel,

b) a ragadozó madárral folytatott vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel és ragadozó madárral történő vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgával,

c) elöltöltő fegyverrel folytatott vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel,

d) vadászíjjal folytatott vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy

e) magyar agárral folytatott vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral

rendelkezik."

19. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki

a) eredményes vadászvizsgát tett;

b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá

c) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik."

20. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vadászjegyet a Vadászkamara állítja ki azzal, hogy azt vadászati évenként érvényesíteni kell."

21. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 62. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik:)

"d) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes, az Európai Gazdasági Térségben letelepedett biztosító által kiállított biztosítási kötvénnyel, valamint külföldön kiállított kötvény esetében annak hiteles fordításával igazolt vadászati felelősségbiztosítással."

22. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vadász a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt és az e törvényben meghatározott vadfaj vadászata esetén az azonosító jelet, továbbá

a) vadászlőfegyverrel történő vadászat esetén a vadászlőfegyver-tartási engedélyt,

b) ragadozó madárral történő vadászat esetén a ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt, vagy

c) elöltöltő fegyverrel történő vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedélyt

a vadászat alkalmával köteles magánál tartani, és azt a vadászatra jogosult képviselője, a hivatásos vadász, a tájegységi fővadász, a vadászati, természetvédelmi hatóság vagy a rendőrség felhívására bemutatni."

23. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"65. § (1) A vadászati hatóság - a vadászlőfegyver tartását engedélyező hatóság egyidejű tájékoztatása mellett - a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonhatja attól a vadásztól, akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki.

(2) A vadászati hatóság - a vadászlőfegyver tartását engedélyező hatóság egyidejű tájékoztatása mellett - a vadászjegyet vagy vadászati engedélyt visszavonja attól a vadásztól, aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély kiállításához szükséges feltételeknek az időközben bekövetkezett változás miatt nem felel meg.

(3) A vadászati hatóság a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésről, annak véglegessé válásától számított nyolc napon belül értesíti a Vadászkamarát, amely az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül intézkedik a vadászjegy érvénytelenítéséről vagy a vadászati engedély visszavételéről.

(4) A Vadászkamara az engedély visszavonásáról a nem kamarai tag esetén is gondoskodik.

(5) Akitől a vadászjegy egy évnél hosszabb időtartamra került visszavonásra, a vadászvizsga újbóli letétele után kaphat ismételten vadászjegyet."

24. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 66. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Elméleti és gyakorlati kiegészítő vizsgát tesz

a) az íjjal vadászó vadászíjász,

b) a ragadozó madárral vadászó solymász,

c) a magyar agárral vadászó agarász.

d) az elöltöltő fegyverrel vadászó elöltöltő-fegyveres."

(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vizsga, valamint a (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti kiegészítő vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a kamarával egyeztetve a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg."

(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vizsga, valamint a (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti kiegészítő vizsga letételekor a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni."

(4) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 66. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Mentesül a vizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól, aki az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati képzettséggel vagy képesítéssel rendelkezik."

25. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény "Vadászvizsga" alcíme a következő 66/A. és 66/B. §-sal egészül ki:

"66/A. § (1) A vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyam szervezésére kiadott engedély visszavonása esetén a tanfolyamszervező a visszavonó határozat véglegessé válását követően 2 évig nem kaphat engedélyt tanfolyam szervezésére.

(2) A tanfolyam oktatója végzettségének és szakmai gyakorlatának meglétét a vadászati hatóság felé a tanfolyamszervező - az ezt alátámasztó dokumentumok másolatának benyújtásával - igazolja.

(3) A vizsga, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti kiegészítő vizsga jogszabályban foglalt menetének és szakszerű lefolyásának biztosítása érdekében a vadászati hatósága vizsga lebonyolításának szabályszerűségét és szakmaiságát előzetes bejelentés nélkül a vizsga alkalmával, vagy az arról készített dokumentumok utólagos vizsgálatával ellenőrzi.

(4) A vadászati hatóság a vizsga, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti kiegészítő vizsga eredményét megsemmisíti és a kiállított bizonyítványt érvényteleníti, ha a vizsgát jogellenesen szervezték meg, vagy a bizonyítványt jogellenesen állították ki. A vadászati hatóság az érvénytelenített bizonyítványt bevonja és megsemmisíti. A vadászati hatóság az e bekezdés szerint meghozott határozatáról a határozat számának és az érvénytelenített bizonyítvány sorszámának feltüntetésével a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményt tesz közzé.

66/B. § A Vadászkamara a vadászvizsgán, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti kiegészítő vizsgán résztvevőkről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vizsgázó személy természetes személyazonosító adatait, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának számát, valamint lakóhelyét. A nyilvántartásból a vadászvizsga bizonyítványhoz való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat."

26. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Vadászíjjal folytatott vadászat során a vadászható nagyvadfajokat 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal, és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni."

27. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 71. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vadászat rendje megsértésének minősül)

"3. a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vadászként való részvétele vadászaton;"

(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 71. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vadászat rendje megsértésének minősül)

"23. a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz jogellenes használata;"

(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából folytatott vadászathoz mesterséges fényforrás, valamint elektronikus akusztikai eszköz is használható."

(4) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 71. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vadászati hatóság a mesterséges fényforrás, valamint az elektronikus akusztikai eszköz használatát kizárólag

a) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében,

b) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok védelme, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében, vagy

c) a közegészség vagy közbiztonság védelmében

az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából engedélyezi."

28. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"73. § (1) A vadászatra jogosult az elejtett gímszarvas, dámszarvas, szikaszarvas és az őz agancsát, a muflon csigáját, valamint a vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát az elejtéstől - elhullott trófeás vad esetén a birtokbavételtől - számított harminc napon belül köteles trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutatni.

(2) A vadászatra jogosult a róka, az aranysakál és a borz koponyáját az elejtéstől számított harminc napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutathatja.

(3) A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotban levő trófea bírálatát végzi el."

29. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 74/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"74/B. § (1) Az Országos Trófeabíráló Testület olyan, legalább 5 főből álló testület, amely a trófeabírálat terén kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező személyekből áll. Elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. Az Országos Trófeabíráló Testület egy tagjának személyére a Vadászkamara tesz javaslatot.

(2) Az Országos Trófeabíráló Testület

a) elvégzi az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nemzetközi ponthatárt elérő trófeák felülbírálatát,

b) gondoskodik a hazai szabadterületi és zárttéri trófearanglista elkülönített vezetéséről,

c) ellátja a trófeabírálat rendjének és sajátos szabályainak egységesítését.

(3) Az Országos Trófeabíráló Testület működési feltételeit a miniszter biztosítja.

(4) A miniszter az Országos Trófeabíráló Testület szakmai javaslata alapján

a) hatósági bizonyítványt állít ki az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nemzetközi ponthatárt elérő trófeák felülbírálati eredményéről,

b) a vadászati hatóság trófeabírálati döntése tekintetében másodfokon eljár,

c) dönt az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánításáról, valamint

d) engedélyezheti a nemzeti értékké nyilvánított trófea Magyarország területéről való kivitelét.

(5) A vadászati hatóság a trófeabírálat során a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánítását kezdeményezheti a miniszternél. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos.

(6) A trófeabírálati eljárásban hozott döntés ellen a vadászati hatóság útján a miniszterhez benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés benyújtásakor az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megállapított összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."

30. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 84. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:)

"g) aki jogosulatlanul vadászik, vagy aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésben foglaltaknak nem tesz eleget;"

(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 84. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:)

"k) aki vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytat, vadat engedély nélkül tart, vadat engedély nélkül szállít, vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki."

(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés g)-h) és k) pontja szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább százezer és legfeljebb ötmillió forint."

31. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vadászterület kijelölése, a tulajdonosi közösség képviselője, valamint a vadászatra jogosult nyilvántartásba vétele iránti hatósági eljárásban hozott döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért."

32. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 93. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A tájegységi fővadász szakirányítási feladatkörében eljárva)

"l) közreműködhet a trófeabírálati tevékenységben."

33. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"c) rendeletben szabályozza

1. a vadászati és vadgazdálkodási rendeltetésű létesítményekre és berendezésekre vonatkozó szabályokat,

2. a vadgazdálkodási üzemtervre, illetve az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat, továbbá a tájegységi vadgazdálkodási terv nem védett természeti területekre vonatkozó előírásait,

3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének mintáját,

4. a vadjelölési szabályokat,

5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait,

6. a vadászjegy és a vadászati engedély kiállítására, érvényesítésére, visszavonására, érvénytelenítésére, valamint az értük fizetendő költségtérítés mértékére vonatkozó szabályokat,

7. a vadászkutya használatának, valamint vizsgáztatásának szabályait,

8. a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapításának szabályait,

9. a vadászvizsgát megelőző tanfolyam szabályait, szervezésének feltételeit, a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga tartalmát és szabályait, továbbá a vizsgaszabályzatot és a vadászvizsga főkönyv vezetésének szabályait,

10. az egyes vadfajok vadászatának formáját,

11. a vadászat rendjének általános szabályait, valamint a nem vízivad vadfajok vadászata rendjének szabályait,

12. a trófeabírálat szabályait,

13. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait,

14. a vad elejtésével kapcsolatos szabályokat,

15. a vad, vadhús felvásárlása, feldolgozása, forgalomba hozatala során vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat,

16. a vadászterület kialakításának, valamint határa megállapításának részletes szabályait,

17. a vadászterületek nyilvántartásának szabályait,

18. az önálló és a társult vadászati jog gyakorlásának szabályait,

19. a bérvadászat szabályait,

20. a vadaskert, vadaspark és a vadfarm létesítésének szabályait,

21. a hatósági vadászat szabályait,

22. a vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésének szabályait,

23. a mesterséges vadtenyésztés, továbbá a vad befogásának szabályait,

24. a hivatásos vadász alkalmazásának, tevékenységének, nyilvántartásának és kötelező felszerelésének szabályait,

25. a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló működési szabályzatra vonatkozó szabályokat,

26. a vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói képzettségekre, képesítésekre vonatkozó szabályokat,

27. az éjszakai vadászat rendjének különös szabályait,

28. a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegének a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályait,

29. az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját,

30. a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság befizetésének rendjét,

31. a hivatásos vadász szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat,

32. a földhasználót érintő fokozott közreműködéssel járó eseteket, és az ilyenkor követendő eljárást,

33. az egyes növénykultúrákban keletkezett vadkárra vonatkozó bejelentési időszakokat és határidőket,

34. a tájegységi fővadász működésével és szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

35. a védett természeti területet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területet, továbbá az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve a vadászterületen a vad mozgását befolyásoló tartós telepítésű kerítés létesítésének feltételeit,

36. a vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek egyenruházatára, szolgálati felszerelésére, jelvényére és igazolványára vonatkozó részletes szabályokat."

34. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 113. §-sal egészül ki:

"113. § A vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegét a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére kell fordítani e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint."

35. § Hatályát veszti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

a) 51. § (4) bekezdése,

b) 71. § (1) bekezdés 15. pontja,

c) 71. § (1) bekezdés 21. pontja,

d) 74. § (6) bekezdése.

3. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása

36. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az országos szervezet székhelyét a kamara alapszabálya határozza meg."

37. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 2/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kamara az (1) bekezdés szerinti vadászjegy és vadászati engedély kiállítására, illetve érvényesítésére irányuló eljárása során a kérelem előterjesztését honlapján keresztül, elektronikus úton is biztosítja."

(2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kamara hivatásos vadászok tagsági viszonyának megszüntetésével és kamarai nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos eljárásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

38. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 3. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kamara)

"g) tagjairól - területi szervezetei útján egységes elektronikus tagnyilvántartó rendszerben - elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) vezet és erről statisztikai adatokat szolgáltat;"

39. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 4. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kamara tagjairól vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni a kamara tagjának következő adatait:

a) családi és utónevét, lakóhelyét,

b) állampolgárságát,

c) születési helyét és idejét,

d) anyja nevét,

e) vadászjegyének számát,

f) vadászlőfegyver tartására, használatára jogosító engedélyének számát,

g) etikai vétségeit,

h) a kamarai tagság típusát,

i) vadászvizsga bizonyítványának számát, valamint

j) solymász-, íjász-, agarász-, vagy vadhúsvizsgáló bizonyítványának számát.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás tartalmazza

a) szolgálati helyét,

b) szolgálati jelvényének számát,

c) munkáltatójának nevét és címét, a vadászterület azonosító kódszámát,

d) alkalmazásának kezdetét és végét, valamint

e) szakirányú végzettségét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben rögzített adatokon kívül, a kamara tagjának kérésére és hozzájárulásával az alábbi adatokat tarthatja nyilván:

a) az orvosi alkalmassági csoportot,

b) az orvosi alkalmassági lejáratának idejét,

c) a vadásztársasági tagság típusát és a vadásztársaság nevét,

d) az e-mail címét,

e) a telefonszámát, valamint

f) a hivatásos vadász kamarai tag esetében a rendészeti vizsga dátumát és érvényességének lejárati időpontját."

(2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A kamara területi szervezetei útján a vadászati engedélyek kiállításáról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a vadászati engedélyt kérelmező vadász:

a) családi- és utónevét,

b) születési helyét és idejét,

c) állampolgárságát,

d) személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának típusát és számát,

e) lakcímét,

f) állandó lakóhelyének joga szerint előírt vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár tartási engedélye azonosító számát,

g) a vadászati engedély számát, valamint

h) a meghívólevelét vagy bérvadászati szerződését.

(5) A kamara a hivatásos és sportvadászok számáról, valamint a kiállított vadászati engedélyek számáról évente - legkésőbb június 30-ig - adatokat szolgáltat az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak. A vadászati hatóság a nyilvántartásában szereplő, a hivatásos vadász (2) bekezdésben foglalt adatait a kamara részére, kezelés céljából átadja."

40. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kamarai tagsági viszony az 5. § (4) bekezdése szerinti tagfelvételi kérelem alapján létesíthető. Hivatásos vadász esetén a tagfelvételi kérelem a kamara nyilvántartásába való bejegyzés iránti kérelemnek is minősül.

(2) A kamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló tagságot is létesíthet."

(2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A tagjelölt kamarai felvételéről sportvadász kérelmező esetén a lakóhelye szerint, hivatásos vadász esetén a szolgálati helye szerint illetékes területi szervezet a vadász kérelme esetén a vadászjegy kiállításával, pártoló tagság iránti kérelem esetén a nyilvántartásba felvételről szóló határozattal dönt."

(3) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem tagadható meg a kamarai tagfelvétel attól, aki rendelkezik a vadászat gyakorlásának jogszabályban előírt feltételeivel. A vadászat gyakorlásának feltételeivel a pártoló tagnak nem kell rendelkeznie."

41. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14/A. § A vadászjegy adott vadászati évre vonatkozó érvényesítése minden év január 1-től kérelmezhető."

42. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vezetőség írásban indokolt határozattal felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a tagnak,

a) aki azt kéri;

b) akit a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés időtartamára;

c) akit a bíróság a hivatásos vadászként történő foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltott, az eltiltás időtartamára;

d) aki az alapszabályban meghatározott időközönként, valamint az ott meghatározott módon szervezett szakmai továbbképzésen való eredményes részvételt nem tudja igazolni, legfeljebb a továbbképzésen való eredményes részvételig."

(2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel, valamint erre az időtartamra a vadász vadászjegyét érvényteleníteni kell."

43. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megszűnik a tagsági viszonya annak a tagnak,)

"b) aki a tagsági viszonyáról írásban lemondott,"

(2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vezetőség indokolt írásbeli határozatával ki kell zárni a kamarából, és törölni kell a nyilvántartásból azt a tagot, akit

a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,

b) bíróság jogerősen a hivatásos vadász foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott, vagy

c) aki már nem felel meg a tagsági viszony létesítése feltételeinek."

(3) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 17. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tag vadászjegyét érvényteleníteni kell."

44. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 25. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az etikai eljárás lefolytatását követően a taggal szemben az alábbi etikai büntetések szabhatók ki:)

"c) a vadászjegy érvénytelenítése;"

45. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a vezetőség a 16. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 17. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben, a bíróság jogerős ítéletének tudomásra jutásától számított harminc napon belül nem határoz a tagsági viszony felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, a vadászati hatóság a vadászjegyet visszavonja, az erről szóló döntését a kamarának megküldi, amely a vadászjegyet érvényteleníti."

46. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kamara gazdasági tevékenységet - a feladatai ellátásával összefüggésben felmerült postai költség továbbhárítása kivételével - nem folytathat. A kamara a tevékenységét segítő vállalkozási tevékenységet a kizárólagos tulajdonában levő nonprofit gazdasági társaság útján folytathat."

47. § Hatályát veszti az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 15. § (2) bekezdése.

4. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

48. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:

1. a jogosult

1.1. kiskorúsága,

1.2. gondnokság alá helyezése,

2. a jogosulttal szemben megindított

2.1. felszámolási eljárás,

2.2. végelszámolás,

3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,

4. kisajátítási eljárás megindítása,

5. telekalakítási eljárás megindítása,

6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,

7. földminősítési eljárás megindítása,

8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni

8.1. jogorvoslati kérelem,

8.2. ügyészi felhívás benyújtása,

8.3. ügyészi fellépés benyújtása,

8.4. felügyeleti eljárás megindítása,

9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása,

10. az ingatlan jogi jellege,

11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,

12. épület

12.1. létesítése,

12.2. lebontása,

13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,

14. végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,

15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

16. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamint önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,

17. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló

17.1. elidegenítési és terhelési tilalom,

17.2. elidegenítési tilalom,

17.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,

18. az e törvényben meghatározott

18.1. perek megindítása,

18.2. büntetőeljárás megindítása,

19. árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése,

20. a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,

21. a tulajdonjog fenntartással történt eladás,

22. a jelzálogjog (önálló zálogjog) ranghelyének előzetes biztosítása,

23. lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,

24. a ranghely megváltoztatása,

25. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,

26. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,

27. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,

28. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,

29. a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása,

30. pénzügyi lízingbeadás ténye,

31. nemzeti emlékhely,

32. történelmi emlékhely,

33. a jogosult természetes személlyel szemben megindított adósságrendezési eljárás,

34. az eljárás megszüntetésének ténye,

35. a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szerint folyamatban lévő megosztás,

36. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá eső, az adós ellen indított fizetésképtelenségi eljárás ténye,

37. törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindítása."

49. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindítása

65/C. § A törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindításának feljegyzésére a perfeljegyzésre irányadó rendelkezések alkalmazandók. A törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárásban hozott döntésen alapuló változás bejegyzésével egyidejűleg törölni kell a függő hatállyal történt bejegyzéseket."

50. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton (a továbbiakban: NTG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy]

"f) a Nemzeti Földügyi Központ a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat ingyenesen lekérdezze."

51. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (2) bekezdésében a "31-35. pontjaiban" szövegrész helyébe a "31-37. pontjában" szöveg lép.

5. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

52. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 113. §-a a következő (25b) bekezdéssel egészül ki:

"(25b) A (25a) bekezdéstől eltérően, ha 2021. december 31. napján a (25) bekezdés szerinti szerződéssel érintett földrészlet vonatkozásában az erdőgazdálkodó az Európai Unió Közös Agrárpolitikája forrásaiból eredő támogatási jogviszony alanya, a támogatással érintett földrészletre vonatkozó megbízási szerződés - ha a szerződő felek a szerződést korábban nem szüntetik meg - ezen támogatási jogviszony lejárta napján veszti hatályát. A támogatási jogviszony megszűnésekor az ilyen címen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból."

53. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 113. § (25) bekezdésében a "valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálybalépését" szövegrész helyébe a "vagy 2021. december 31. napját" szöveg lép.

6. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

54. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban)

"f) művelés alól kivett területként nyilvántartott belvízelvezető csatorna, állandó jellegű öntözőcsatorna (rizstelep elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint egyéb árok."

55. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 15/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Földműves mintagazdasággá a (2) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjaiban foglalt feltételek együttes teljesítése esetén jelölhető ki."

56. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 20. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kivételével vagyonkezelési szerződés köthető:)

"f) a Tokaji Életpálya Program megvalósítására a Kormány által egyedi határozatban kijelölt szervezettel az ott megjelölt földrészletre."

57. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 21. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3d) Vagyonkezelési szerződés ingyenesen köthető az agrárágazathoz tartozó köznevelési intézménnyel, szakképző intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel, továbbá az agrárágazathoz tartozó kutatási feladatot ellátó, a miniszter fenntartásában működő intézménnyel az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre, továbbá a Tokaji Életpálya Program megvalósítására a Kormány által egyedi határozatban kijelölt szervezettel az ott megjelölt földrészletre."

(2) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 21. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény szerinti üzemeltetési szerződés a Nemzeti Földalapba tartozó művelés alól kivett területként nyilvántartott belvízelvezető csatorna, állandó jellegű öntözőcsatorna (rizstelep elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint egyéb árok hasznosítására."

58. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:

(A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet a földrészlet fekvése szerinti önkormányzat részére ingyenesen tulajdonba adható)

"bc) törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése, továbbá a kisajátításról szóló törvényben megjelölt, a kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítása érdekében."

59. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény

a) 3. § (3a) bekezdésében az "Állami Egészségügyi Ellátó Központ" szövegrész helyébe az "Országos Kórházi Főigazgatóság" szöveg és az "ÁEEK" szövegrészek helyébe az "OKFŐ" szöveg,

b) 15. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "földrészletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni" szövegrész helyébe a "Nemzeti Földalapba kerül" szöveg és a "földre" szövegrész helyébe a "föld" szöveg,

c) 15/A. § (1) bekezdésében a "kijelölt mezőgazdasági termelőszervezet" szövegrész helyébe a "kijelölt földműves, vagy mezőgazdasági termelőszervezet" szöveg és a "(2) vagy (3) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2), a (2a) vagy (3) bekezdésben" szöveg,

lép.

60. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény

a) 20. § (7) bekezdésében a "szükséges." szövegrész helyébe a "szükséges, kivéve, ha a vagyonkezelő a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, erdőgazdálkodási feladatok ellátására létrehozott, 100%-os állami tulajdonú társaság." szöveg,

b) 21. § (3) bekezdés c) pontjában az "olyan" szövegrész helyébe az "- ide értve az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést vagy az erdőgazdálkodási integrációs szerződést is - olyan" szöveg,

c) 21. § (3c) bekezdésében a "felelős szerv vagyonkezelésébe" szövegrész helyébe a "felelős szerv vagy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében szereplő és az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagyonkezelésébe" szöveg,

d) 25. §-ában az "illetve" szövegrész helyébe az "és" szöveg

lép.

61. § Hatályát veszti a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 4. § (9) bekezdésében az "alapító okiratát, és a" szövegrész.

7. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

62. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év szeptember 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére)

"e) amennyiben rendelkezésre áll az a)-d) pontban foglalt személyek vonatkozásában - a 11. §-ban foglaltak céljából - az alábbi adatokról

ea) a tárgyévben megfizetendő és vissza nem térített, illetve meg nem térülő, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmány után fizetendő jövedéki adó - lehetőség szerint összesített - összegéről,

eb) a tárgyévben fizetendő népegészségügyi termékadó összegéről,

f) amennyiben rendelkezésre áll az a)-b) pontban foglalt személyek vonatkozásában - a 11. §-ban foglaltak céljából - a tárgyévben a támogatási szerv által folyósított támogatások összegéről."

(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 8. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év július 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére a tárgyévben elhunyt őstermelő, az agrárkamarai tag egyéni vállalkozó adóazonosító jeléről és adószámáról, valamint megszűnt agrárkamarai tag egyéni cég nevéről és adószámáról. Az állami adóhatóságnak az e bekezdés szerint nyújtott adatokat úgy kell átadnia, hogy az agrárkamara számára megállapítható legyen az elhunyt őstermelő, egyéni vállalkozó, illetve egyéni cég tagja elhalálozásának időpontja."

(3) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 8. §-a a következő (2f) bekezdéssel egészül ki:

"(2f) Az agrárkamara jogosult - a megjelölt kötelező adatszolgáltatási időponton kívül is - újabb adatszolgáltatást kérni az állami adóhatóságtól a (2)-(2a) bekezdésekben foglalt adatokra."

63. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az agrárkamara tagjának joga, hogy)

"a) részt vegyen a megyei küldöttek megválasztásában, e törvényben foglaltak és e törvény felhatalmazása alapján megalkotott szabályok szerint,"

64. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 14. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az agrárkamara a kamarai meghatalmazás alapján technikai közreműködőként jogosult képviselni a meghatalmazót az agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésben, ezzel kapcsolatban az agrárkamara létrehozza és üzemelteti a kamarai meghatalmazások nyilvántartását."

65. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az agrárkamara legfőbb szerve az öt évre választott országos küldöttgyűlés. Az országos küldöttgyűlés tagjai az országos küldöttek, valamint az agrárkamara megyei szervezeteinek elnökei."

(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 19. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik)

"j) az agrárkamara elnökének, alelnökeinek, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása."

(3) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az országos küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik az országos, valamint a megyei küldöttgyűlési küldöttek választása rendjének a megállapítása azzal, hogy az országos küldöttgyűlés egyes döntéseket más agrárkamarai testületi szerv hatáskörébe utalhat."

66. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az agrárkamara országos küldöttgyűlése alelnököket választ."

67. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Agrárkamarai tisztségre választható a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével minden agrárkamarai tag, - valamint a gazdálkodó szervezet esetében a gazdálkodó szervezet nevében eljáró törvényes képviselő, - ha büntetlen előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn."

68. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 33. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az országos küldöttgyűlés által meghatározott időpontban a megyei küldöttek választása céljából megyénként választást kell tartani.

(2) A megyei küldöttgyűlési küldöttek választásának időpontja, és ennek alapján a megyei alakuló küldöttgyűlés, továbbá az országos alakuló küldöttgyűlés időpontja, a megyei küldöttek mandátumának lejártát legfeljebb hat hónappal megelőző időpontban is meghatározható."

(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A megyei alakuló küldöttgyűlésen az adott megyei tisztségekre jelölt személyekre, valamint az adott megyei küldöttgyűlés által választható országos küldötteknek jelölt személyekre javaslatot az adott megyei küldöttválasztás során nyertes listát állító jelölő szervezet jogosult megtenni, az országos alakuló küldöttgyűlésen az országos tisztségekre jelölt személyekre, valamint a választottbíróság tagjainak jelölt személyekre javaslatot az országosan legtöbb nyertes megyei küldöttlistát állító jelölő szervezet jogosult megtenni."

69. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az országos, illetve a megyei alakuló küldöttgyűlés megtartására, illetve az agrárkamarai választásra vonatkozó részletes szabályokat - a törvényben, valamint az agrárkamara alapszabályában foglaltakkal összhangban - az országos küldöttgyűlés által elfogadott eljárási szabályzat határozza meg a 19. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően."

(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 35. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az agrárkamarai választás eljárási szabályainak - az egyenlő szavazati jog kivételével - figyelemmel kell lenni a tagok és a küldöttek ágazati érdekeinek arányos és kiegyensúlyozott meghatározására.

(3) A megyei küldöttválasztáson szavazásra jogosult kamarai tagok jegyzékét (a továbbiakban: választási tagjegyzék) a megyei küldöttgyűlési küldöttek választására vonatkozó szabályok szerint kell összeállítani. A választási tagjegyzék a kamara tagjegyzékén alapul. A választási tagjegyzék a megyei küldöttek mandátumának lejártát legfeljebb tizenkét hónappal megelőző időpontja szerinti tagjegyzék állapot alapján is meghatározható. A választási tagjegyzékre a 7/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni."

70. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, országos, illetve megyei küldöttnek

a) az a gazda választható, aki nagykorú, és az agrárkamara tagja,

b) az a gazdálkodó szervezet választható, amely az agrárkamara tagja."

(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 37. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Gazdálkodó szervezet törvényes képviselője a gazdálkodó szervezet országos, illetve megyei küldötti jogait abban az esetben gyakorolhatja, ha vele szemben a (2) bekezdésben foglalt kizárási ok nem áll fenn."

71. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

72. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény

a) 7. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában a "címét," szövegrész helyébe a "címét, telefonszámát," szöveg,

b) 7. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "címét," szövegrész helyébe a "címét, telefonszámát, cégkapu azonosítóját," szöveg,

c) 7. § (5) bekezdésében az "an) és aq) alpontja" szövegrész helyébe az "am) és ap) alpontja" szöveg,

d) 7. § (7) bekezdésében az "a küldöttgyűlés" szövegrész helyébe az "az országos küldöttgyűlés" szöveg,

e) 16. § (3) bekezdésében a "nyújtandó szolgáltatások" szövegrész helyébe a "nyújtandó, valamint e törvényben meghatározott szolgáltatásokat meghaladóan további térítésmentesen nyújtott szolgáltatások" szöveg,

f) 22. § (1) bekezdésében az "a küldöttgyűlések" szövegrész helyébe az "az országos küldöttgyűlések" szöveg és az "a küldöttgyűlés" szövegrész helyébe az "az országos küldöttgyűlés" szöveg,

g) 25. § (3) bekezdésében az "elnök" szövegrész helyébe az "elnökség" szöveg,

h) 27. § (6) bekezdésében a "szervezeti egységének" szövegrész helyébe a "szervezet" szöveg,

i) 32. § (2) bekezdésében az "a küldöttgyűlés" szövegrész helyébe az "az országos küldöttgyűlés" szöveg,

j) 34. §-ában a "delegálhatnak" szövegrész helyébe a "választhatnak" szöveg

lép.

73. § Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény

a) 2. § j) pontja,

b) 18. § i) pontja,

c) 18. § q) pontjában az "alelnökök" szövegész,

d) 19. § (2) bekezdés k) pontja,

e) 27. § (5) bekezdésében az "és a (9)" szövegrész,

f) 56. § (1) bekezdésében az " , az általuk befizetett 2013. évre esedékes kamarai tagdíjat kérelemre 60 napon belül vissza kell fizetni" szövegrész,

g) 59/B. § (3) bekezdése,

h) 2. mellékletében foglalt táblázat "2120 Gyógyszerkészítmény gyártásából: a gyógynövény feldolgozása" sora.

8. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

74. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 30. § (3) bekezdésében a "vele szemben" szövegrész helyébe a "vele, jogelődjével vagy ezek bármely tagjával szemben" szöveg lép.

75. § Hatályát veszti a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 30. § (3) bekezdésében a "vagy jogutódja" szövegrész.

9. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

76. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 19. pontja a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,)

"d) amely erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásnak minősül;"

77. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügyletet tartalmazó szerződés, továbbá azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat érvényességéhez szükséges az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott elektronikus regisztráció."

78. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) E törvény alkalmazásában föld más célú hasznosításának minősül az erdő termelésből való időleges vagy végleges kivonása is."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél]

"b) társult erdőgazdálkodást folytat, az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek minősülő föld használati jogosultságát tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással másik tulajdonostársnak engedi át; vagy"

(3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 13. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a tulajdonjogot e törvény alapján megszerző személy a föld megszerzésekor megtette az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, majd a tulajdonjogot közeli hozzátartozója részére ruházza át, a közeli hozzátartozó tulajdonszerzési jogosultságának feltétele, hogy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.

(6) Ha a tulajdonjogot e törvény alapján megszerző személy a földet az (1) bekezdésben meghatározott 5 éves időtartamon belül átruházza közeli hozzátartozója részére, a tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a közeli hozzátartozóként tulajdonjogot szerző személy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a földet az 5 éves időtartamból még hátralévő ideig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja."

79. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Több földnek egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak. Egybefoglalt vételáron történő eladásra akkor is sor kerülhet, ha a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek és a földek bejegyzett földhasználója

a) az eladó; vagy

b) legalább három éve a vevő."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 19. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a földműves tulajdonostársat a 18. § (3) bekezdése alapján megillető elővásárlási jog csak akkor gyakorolható, ha ezen elővásárlási jogosultság valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában fennáll."

80. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 20. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Elővásárlási jog nem áll fenn)

"b) az adott földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,"

(esetén.)

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 20. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Elővásárlási jog nem áll fenn)

"h) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás"

(esetén.)

81. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: adásvételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak - az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel - a felek aláírásától számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv részére meg kell küldeni jóváhagyás céljából."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 21. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a 23. § (1) bekezdése szerinti előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, akkor - a 20. §-ban foglalt esetek kivételével - végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és hivatalból elrendeli a szerződés közzétételét. A közzétételre való alkalmasság megállapítása nem minősül az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyásának.

(1b) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1a) bekezdés szerinti döntését közli az eladóval, az adásvételi szerződés szerinti vevővel, valamint az adásvételi szerződést megküldi a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A jegyző - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.

(1c) Ha az adásvételi szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, az adásvételi szerződést a tulajdonosnak a felek aláírásától számított 8 napon belül a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére kell megküldeni. A jegyző - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival."

(3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor az elfogadó jognyilatkozatban azt is meg kell jelölni, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13-15. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve azt, amelyet közhiteles nyilvántartás tartalmaz."

82. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi

a) a 21. § (1a) bekezdésben foglalt esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv részére; vagy

b) a 21. § (1c) bekezdésben foglalt esetben az eladó részére."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt

a) a 21. § (1a) bekezdésben foglalt esetben az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerinti közzétételre vonatkozó záradékkal ellátott, anonimizált adásvételi szerződés, valamint a jognyilatkozatok és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolás másolatával együtt elektronikus úton megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére,

b) a 21. § (1c) bekezdésben foglalt esetben az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi az eladó részére."

(3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az átvett jognyilatkozatok eredeti példányának őrzéséről az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint a jegyző gondoskodik és köteles azt a föld tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatban eljáró hatóság, vagy bíróság megkeresésére eredetben rendelkezésre bocsátani."

83. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést először - kizárólag annak tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, vagy - a 20. §-ban foglalt esetek kivételével - végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és elrendeli a szerződés közzétételét.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján megtagadja az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha megállapítja, hogy

a) az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,

b) az adásvételi szerződés nem tartalmazza a vevőnek a 13-15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait,

c) az adásvételi szerződésben a vevő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy

d) az ingatlan tulajdoni lapján a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szerint folyamatban lévő megosztás ténye szerepel.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a 22. § (1) bekezdés szerinti okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül dönt az adás-vételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha a jegyző által megküldött okiratok alapján megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését, vagy megállapítja, hogy a (2) bekezdés alapján az adásvételi szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére a jegyző által megküldött okiratok közül az elfogadó jognyilatkozatokat először - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv úgy tekinti, hogy a jogosult elővásárlási jogát nem gyakorolta, ha megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat

a) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,

b) nem az elővásárlásra jogosulttól származik,

c) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy

d) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem tartalmazza az elővásárlásra jogosultnak a 13-15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait.

(5) Ha a (3) bekezdés alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, és az elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az elővásárlásra jogosultat vagy jogosultakat, valamint az adásvételi szerződés szerinti vevőt a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít (a továbbiakban: jegyzék).

(6) Nem kell a jegyzéket elkészíteni, ha a hirdetményi úton közölt adás-vételi szerződésre

a) kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy

b) a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos, vagy valótlan tartalmú, és ezáltal egyik sem vehető figyelembe a (4) bekezdés értelmében."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy

a) az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,

b) az adásvételi szerződés nem tartalmazza a vevőnek a 13-15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait,

c) az adásvételi szerződésben a vevő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy

d) az ingatlan tulajdoni lapján a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szerint folyamatban lévő megosztás ténye szerepel."

84. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény a következő 33/A. §-sal egészül ki:

"33/A. § Hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés hatósági jóváhagyás hiányában nem szolgálhat alapul jogcímes elbirtoklással történő tulajdonjog szerzéshez."

85. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 35/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A föld tulajdonjogának a 67/A. § alapján vételi jog érvényesítésével történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban figyelmen kívül kell hagyni az elővásárlási jogról, az elővásárlásra jogosultakról, az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, valamint a tulajdonos választási jogáról szóló rendelkezéseket. Az eljárásban nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából."

86. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak. Egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adásra akkor is sor kerülhet, ha a földek bejegyzett földhasználója legalább három éve ugyanaz a személy és a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 47. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adása esetén, a földműves tulajdonostársat a 46. § (2) bekezdése alapján megillető előhaszonbérleti jog csak akkor gyakorolható, ha ezen előhaszonbérleti jogosultság valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában fennáll."

87. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak - az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel - a felek aláírásától számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv részére meg kell küldeni jóváhagyás céljából."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 49. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az 51. § (1) bekezdése szerinti előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát, - a 48. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével - hivatalból elrendeli a szerződés közzétételét. A közzétételre való alkalmasság megállapítása nem jelenti a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyását.

(1b) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1a) bekezdés szerinti döntését közli a haszonbérbeadóval, a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel, valamint a haszonbérleti szerződést megküldi a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A jegyző - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - hirdetményi úton közli a haszonbérleti szerződést az e törvényen, valamint más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival.

(1c) Ha a haszonbérleti szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadónak a felek aláírásától számított 8 napon belül a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére kell megküldeni. A jegyző - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - hirdetményi úton közli a haszonbérleti szerződést az e törvényen, valamint más törvényen vagy a megállapodáson alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival."

(3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá, ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor az elfogadó jognyilatkozatban azt is meg kell jelölni, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 42. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve, amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás tartalmaz. A 46. § (3) bekezdésében meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a 46. § (3) bekezdés melyik pontjában (alpontjában) meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat."

88. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi

a) a 49. § (1a) bekezdésében foglalt esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv részére;

b) a 49. § (1c) bekezdésében foglalt esetben a haszonbérbeadó részére."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt

a) a 49. § (1a) bekezdésében foglalt esetben az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerinti közzétételre vonatkozó záradékkal ellátott, anonimizált haszonbérleti szerződés, valamint a jognyilatkozatok és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolás másolatával együtt elektronikus úton megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére,

b) a 49. § (1c) bekezdésében foglalt esetben a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi a haszonbérbeadó részére."

(3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az átvett jognyilatkozatok eredeti példányának őrzéséről az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint a jegyző gondoskodik és köteles azt a földhasználati jogosultság megszerzésével kapcsolatban eljáró hatóság, vagy bíróság megkeresésére eredetben rendelkezésre bocsátani."

89. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"51. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést kizárólag annak tartalma és alaki kellékei alapján - először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, vagy - a 48. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével - végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és elrendeli a szerződés közzétételét.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján megtagadja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha megállapítja, hogy

a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,

b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait,

c) a haszonbérleti szerződésben a haszonbérlő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat nem kerültek csatolták, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy

d) a haszonbérbeadó a föld haszonélvezője, aki nem igazolta, hogy a tulajdonos részére a haszonbérleti jog gyakorlásának lehetőségét felajánlotta.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az 50. § (1) bekezdés szerinti okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül dönt a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha az okiratok alapján megállapítja az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését, vagy megállapítja, hogy a (2) bekezdés alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére a jegyző által megküldött okiratok közül az elfogadó jognyilatkozatokat először - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi.

(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv úgy tekinti, hogy a jogosult előhaszonbérleti jogát nem gyakorolta, ha megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat

a) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,

b) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik,

c) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy

d) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait.

(6) Ha a (3) bekezdés alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és több előhaszonbérletre jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (7) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az előhaszonbérletre jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít.

(7) A mezőgazdasági igazgatási szerv nem készít jegyzéket, ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt haszonbérleti szerződéshez

a) kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy

b) a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos, vagy valótlan tartalmú, és ezáltal egyik sem vehető figyelembe a (3) bekezdés értelmében.

(8) Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a (6) és (7) bekezdésben meghatározott esetben az eljáró hatóság vizsgálja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben meghatározott feltételek fennállását."

90. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 53. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A mezőgazdasági igazgatási szerv - az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eseteken túl - a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja ha]

"g) a haszonbérleti szerződés szerinti ellenszolgáltatás (a továbbiakban: haszonbér) vagy a haszonbérleti szerződésben szereplő egyéb ellenszolgáltatásra irányuló rendelkezés értéke aránytalan."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 53. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés g) pontjának alkalmazása során a haszonbér értékét aránytalannak kell tekinteni, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos haszonbér mértékétől való eltérést indokolják. Előnyös tulajdonságként lehet figyelembe venni a föld fekvését, a föld minőségét (aranykorona értékét), öntözhetőségét, művelhetőségét, közútról való megközelíthetőségét, azonban nem lehet figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket, és legalább részben a haszonbérlő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. Az átlagos haszonbértől való eltérés esetén annak okát a szerződésben igazolni kell. A haszonbérleti szerződés jóváhagyása iránti eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívására a haszonbérbe adó köteles bizonyítani a haszonbér értékének arányosságát."

(3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 53. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara nyilatkozatot tehet a mezőgazdasági igazgatási szerv felé annak eljárása során a (2a) bekezdés szerinti feltételek fennállásával kapcsolatban. Nyilatkozattétel esetében a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarát az eljárásában az ügyfél jogállása, a mezőgazdasági igazgatási szerv haszonbérleti szerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozata elleni közigazgatási per vonatkozásában pedig keresetindítási jog illeti meg."

91. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 58. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A haszonbér mértékének csökkentése esetén - a bíróság ítélete alapján történő csökkentés kivételével - igazolni kell a piaci körülmények lényeges megváltozását."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 58. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A haszonbérlet időtartama meghosszabbítása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv kizárólag azt vizsgálja, hogy a szerződés meghosszabbított időtartama megfelel-e a 44. §-ban meghatározott követelményeknek.

(3b) A haszonbér mértékének csökkentése esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv kizárólag az újonnan megállapított haszonbérleti díj mértékének jogszabályi megfelelőségét vizsgálja."

92. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a mentesség az (1) bekezdés g) pontján alapul és a szerződés tárgyát képező földrészlet az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként nem szerepel, az ingatlan-nyilvántartási adatokból pedig nem állapítható meg egyértelműen az ingatlanon lévő épületek rendeltetése, akkor a kérelemhez csatolni kell az épületek rendeltetésének igazolására alkalmas dokumentumot."

93. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 62. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzése során megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó)

"d) nem teljesítette a Fétv. 18/A-18/C. §-ában és 55/A-55/C. §-ában meghatározott kötelezettségeit"

(figyelmeztetésben részesíti, egyidejűleg felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával a figyelmeztetést tartalmazó döntésben felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására.)

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggésben vállalt kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha az a használatnak a 13. § (2) bekezdése, a 42. § (2) bekezdése szerinti átengedése útján valósul meg."

94. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a 63. §-ban foglalt bírság kiszabása ellenére a kötelezett 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, és a 67/A. §-ban meghatározott intézkedések alkalmazásának bármely okból nincs helye, vagy azok nem vezettek eredményre, a mezőgazdasági igazgatási szerv - az erdőnek minősülő föld, valamint a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a 65. §-ban meghatározottak szerint intézkedhet a föld kényszerhasznosításba adásáról."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a kötelezett az állam tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságát szerződés útján megszerző személy, a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívja a tulajdonosi joggyakorlót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogszerű földhasználat helyreállítása érdekében."

95. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 67/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a 63. §-ban foglalt bírság kiszabása ellenére a jogsértésért felelős földtulajdonos 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot,

a) hatósági jóváhagyáshoz kötött adásvétel esetén a jegyzékben szereplő és a helyi földbizottság által támogatott személyt, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött adásvétel esetén az eladó által érvényesnek ítélt és rangsorolt elővásárlói jognyilatkozatot tevő személyt és az eredeti vevőt az akkor fennálló elővásárlási ranghelyük alapján, majd ezt követően

b) az államot

az érintett földterület vonatkozásában az eredeti vételáron, e törvény alapján vételi jog illeti meg."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 67/A. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az adásvételi szerződésben több földnek egybefoglalt vételáron történő eladására került sor, a vételi jog kizárólag azon ingatlanok esetében gyakorolható, amelyek vonatkozásában a 62. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(2b) A mezőgazdasági igazgatási szerv a vételi jog gyakorlásának megnyílásáról szóló határozatot közli a tulajdonossal és egyidejűleg határidő tűzésével és a (2c) bekezdés szerinti jogkövetkezményre történő figyelmeztetéssel felhívja, hogy jelölje meg a vételár megfizetéséhez szükséges adatokat. Ha a tulajdonos a határozat ellen közigazgatási pert indít, annak a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti intézkedésére halasztó hatálya van.

(2c) Ha a tulajdonos a megállapított határidőn belül nem nyilatkozik, vagy nem jelöli meg a fizetéshez szükséges adatokat, a vételárat bírósági letétbe kell helyezni. Ha a letétben lévő összeget a jogosult 15 éven belül nem igényli, abban az esetben azt az állam földvásárlásra felhasználhatja."

(3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 67/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a (2b) bekezdés szerinti határozata véglegessé válását követően felhívja a jogosultak közül az első ranghelyen álló személyt vételi jogának gyakorlására.

(4) A (3) bekezdés szerinti értesítéstől számított 60 napon belül gyakorolható a vételi jog a mezőgazdasági igazgatási szerv felé közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal, továbbá a teljesítőképesség és -készség megfelelő igazolásával. A határidő elmulasztása jogvesztő."

(4) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 67/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosult hiányában, vagy e jogosult vételi jogának határidőben történő gyakorlása hiányában a mezőgazdasági igazgatási szerv a vételi jog gyakorlására az államot képviselő szervet hívja fel. Az államot képviselő szerv az állam vételi jogát a felhívás megérkezésétől számított 90 napon belül gyakorolhatja. Ha az ellenőrzéssel érintett föld korábbi tulajdonosa az állam volt, e § alkalmazásában vételi jog alatt visszavásárlási jogot kell érteni."

(5) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 67/A. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a 35/A. § szerinti hatósági jóváhagyási eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv a földnek az e § alapján vételi jog érvényesítésével történő megszerzésének jóváhagyását megtagadja, akkor úgy kell tekinteni, hogy a jogosult vételi jogát nem gyakorolta.

(9) A vételárat a tulajdonos által megjelölt módon vagy a (2c) bekezdés szerinti esetben bírósági letét útján a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyó döntését követő 30 napon belül kell megfizetni."

96. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"c) a föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügyletet tartalmazó szerződés, továbbá azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat elektronikus regisztrációjának szabályait;"

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"j) a föld tulajdonjogának és a föld használati jogosultságának megszerzésével kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályait."

97. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény a következő 78. §-sal egészül ki:

"78. § (1) E törvénynek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2022. január 1. napján, vagy azt követően indult hatósági jóváhagyási eljárásban vagy ennek hiányában ingatlanügyi hatósági eljárásban, illetve az V. Fejezet alá tartozó eljárások esetén 2022. január 1-jét követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 21. § (5) bekezdésének, a 49. § (4) bekezdésének és az 58. § (3a) és (3b) bekezdésének a Módtv.2. által megállapított rendelkezéseit a 2022. január 1-jén folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 78. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 8. § (1) bekezdésének, a 21. § (1) bekezdésének, a 22. § (1) és (3) bekezdésének, a 23/A. § (2) bekezdésének, a 30. § (1) bekezdésének, a 35. § (5) bekezdésének, az 50. § (1) és (3) bekezdésének, az 55. § (1) bekezdésének, az 58. § (4) bekezdésének a Módtv.2. által megállapított, 2023. február 1. napján hatályba lépő rendelkezéseit a 2023. február 1. napján, vagy azt követően indult hatósági jóváhagyási eljárásban vagy ennek hiányában ingatlanügyi hatósági eljárásban kell alkalmazni."

98. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény

a) 3. § (1) bekezdésében az "a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni" szövegrész helyébe a "földnek kell tekinteni az e törvény szerint tanyának minősülő földrészletet is" szöveg,

b) 5. § 25. pontjában a "céljára létesített" szövegrész helyébe a "célját szolgáló" szöveg,

c) 6. § (2) bekezdésében a "kisajátítással és" szövegrész helyébe a "kisajátítással - ideértve a kisajátítást pótló adásvétel és csere esetét is - és" szöveg,

d) 13. § (1) bekezdésében a "10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban" szövegrész helyébe a "11. §-ban, a 17. §-ban, valamint a 36. § (1) bekezdés d) pontjában" szöveg,

e) 21. § (1) bekezdésében a "céljából." szövegrész helyébe a "céljából az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint." szöveg,

f) 22. § (2) bekezdésében az "a) pontjában" szövegrész helyébe a "b) pontjában" szöveg,

g) 23/A. § (2) bekezdésében a "(3) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(5) bekezdésben" szöveg,

h) 23/A. § (2) bekezdésében az "(5)" szövegrész helyébe a "(3)" szöveg, a "jognyilatkozatának" szövegrész helyébe a "jognyilatkozata" szöveg és a "haladéktalanul megkeresi" szövegrész helyébe a "haladéktalanul elektronikus úton megkeresi" szöveg,

i) 23/A. § (3) bekezdésében a "(4) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(6) bekezdésben" szöveg,

j) 27. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "(1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(3) bekezdésében" szöveg,

k) 27. § (2) bekezdés a) pontjában a "(1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(3) bekezdésében" szöveg,

l) 30. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "az adás-vételi szerződést záradékkal látja el" szövegrész helyébe a "kiállítja az adásvételi szerződéshez kapcsolódó záradékot" szöveg,

m) 30. § (2) bekezdésében a "(4) bekezdésének" szövegrész helyébe a "(6) bekezdésének" szöveg,

n) 35. § (5) bekezdésében a "szerint az" szövegrész helyébe a "szerint kiállítja az" szöveg és a "jegyzőkönyvet záradékolja" szövegrész helyébe a "jegyzőkönyvhöz kapcsolódó záradékot" szöveg,

o) 43. § (1) bekezdésében a "(2)-(5) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(2)-(5) és (8) bekezdésében" szöveg,

p) 51. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "megtagadja" szövegrész helyébe a "döntést hoz" szöveg és a "jóváhagyását" szövegrész helyébe a "jóváhagyásának a megtagadásáról" szöveg,

q) 53. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "(1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(3) bekezdésében" szöveg,

r) 53. § (1) bekezdés a) pontjában a "(1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(3) bekezdésében" szöveg,

s) 55. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "egyidejűleg a" szövegrész helyébe az "egyidejűleg kiállítja a" szöveg és a "szerződést záradékkal látja el" szövegrész helyébe a "szerződéshez kapcsolódó záradékot" szöveg,

t) 55. § (2) bekezdésében a "(4) bekezdésének" szövegrész helyébe a "(6) bekezdésének" szöveg,

u) 58. § (4) bekezdésében az "a mezőgazdasági igazgatási szerv az 55. § (2) bekezdése szerinti záradékkal köteles ellátni" szövegrész helyébe az "a mezőgazdasági igazgatási szerv köteles kiállítani az 55. § (2) bekezdése szerinti záradékot" szöveg,

v) 67/B. §-ában az "5 év" szövegrész helyébe a "10 év" szöveg,

w) 78. § (1) bekezdésében a "(2) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2) és (3) bekezdésben" szöveg

lép.

99. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény

a) 23/A. § (2) bekezdésében a "másolatának" szövegrész,

b) 36. § (1) bekezdés e) pontja,

c) 53. § (2) bekezdés a) pontja,

d) 58. § (4) bekezdésében az "a módosított szerződést a" szövegrész.

10. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

100. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződésnek - a Földforgalmi törvény 13-15. §-ában meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a szerződő felek, illetve a szerző fél (a továbbiakban együtt: szerződő fél) következő adatait:

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy szerződő fél

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) személyi azonosítóját,

ac) állampolgárságát,

ad) lakcímét, értesítési címét,

b) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy szerződő fél

ba) állampolgársága szerinti úti okmányában feltüntetett természetes személyazonosító adatait,

bb) állampolgárságát,

bc) lakcímét,

bd) értesítési címét,

c) a gazdálkodó szervezet szerződő fél

ca) megnevezését,

cb) statisztikai azonosítóját,

cc) cégjegyzékszámát, ha a gazdálkodó szervezet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozik,

cd) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervet és a nyilvántartási számát,

ce) székhelyét (telephelyét),

cf) vezető tisztségviselő vagy cégvezető családi és utónevét, lakcímét, illetve a törvényes képviselő családi és utónevét, tisztségét,

cg) a képviseletében eljáró meghatalmazott természetes személy családi és utónevét, lakcímét,

ch) bélyegzőjének lenyomatát."

101. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adásvételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal történő közlése érdekében a szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez, illetve a Földforgalmi törvény 21. § (1c) bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző), amelyek közül egy példánynak a Földforgalmi törvény 8. §-a szerinti, és a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papíralapú okmányon (a továbbiakban: biztonsági okmány) kiállítottnak kell lennie."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adásvételi szerződést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez, illetve a Földforgalmi törvény 21. § (1c) bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző). A szerződéshez csatolni kell a Földforgalmi törvény 8. § (1) bekezdése szerinti elektronikus regisztrációt igazoló dokumentumot."

(3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az adásvételi szerződéshez csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat, kivéve, amelyet közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell."

102. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 18/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Azon személynek, aki a föld tulajdonjogának megszerzése során elővásárlási jogát a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú földvásárlásra alapította, a föld birtokba vételét követő 30 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szervnél igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai gazdálkodásra átállást megkezdte, továbbá az átállási idő lejárta után igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító termelői ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik."

103. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény a következő 18/C. §-sal egészül ki:

"18/C. § (1) Ha a tulajdonszerzés célja a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása és feldolgozása, az elővásárlási jog gyakorlása során az elővásárlási jog jogosultjának az adásvételi szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy

a) az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén, a föld birtokbavételét követően, ültetvény esetén annak termőre fordulásától, de legkésőbb a föld birtokbavételétől számított 7 éven belül megkezdve, legalább 10 éven keresztül a földrajzi árujelzővel ellátott terméket fog előállítani és feldolgozni, valamint

b) az elővásárlási joggal érintett földterület tulajdonjogának az a) pontban meghatározott 10 éves időtartam alatt történő átruházása esetén a tulajdonjog átruházására azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a tulajdonjogot megszerző személy vállalja az a) pont szerinti kötelezettség teljesítését a 10 éves időtartam hátralévő ideje alatt.

(2) A Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja alapján tett, az adás-vételi szerződésre vonatkozó elfogadó nyilatkozat akkor vehető figyelembe, ha az elővásárlási joggal érintett földön nem áll fenn a föld használatát harmadik személy számára az adás-vételi szerződés megkötését követő legalább három évre biztosító földhasználati jogviszony.

(3) A földet az (1) bekezdésben foglalt elővásárlási jog gyakorlásával megszerző személynek az előállítási és feldolgozási tevékenység megkezdését követő egy éven belül a mezőgazdasági igazgatási szervnél igazolnia kell, hogy az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek ellenőrzését végző hatóság oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára jogosultként nyilvántartásba vette.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozatok meglétét a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 23. §-a szerinti eljárásban vizsgálja."

104. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az általa kezelt (1) bekezdés szerinti adatokat az ingatlanügyi hatóság részére, továbbá az adásvételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal történő közlése érdekében a jegyző részére, valamint a 35. §-ban meghatározott módon, az (1) bekezdés szerinti adatok közül az ügyfél nevét vagy megnevezését, lakcímét vagy székhelyét és az állampolgárságra vonatkozó adatát, valamint kamarai tagsági azonosító számát a helyi földbizottság részére adhatja át."

105. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 30. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az ügyintézés határidejébe nem számít bele a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdése szerinti közbenső döntés meghozatala és a Földforgalmi tv. 22. § (1) bekezdése szerinti okiratok mezőgazdasági igazgatási szervhez történő beérkezése közötti időtartam."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az eljárás az adásvételi szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik."

106. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény a következő 34/A. §-sal egészül ki:

"34/A. § A Földforgalmi tv. 21. § (1a) bekezdése szerinti közbenső döntéssel egyidejűleg a mezőgazdasági igazgatási szerv megküldi a jegyző részére az adásvételi szerződés egy eredeti, nem biztonsági okmányon szerkesztett példányát."

107. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a megkereséshez csatolja

a) a jegyző által a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldött, nem biztonsági okmányon szerkesztett, a Földforgalmi törvény 21. § (2) bekezdésében előírtak szerint a jegyző által anonimizált és a kormányzati portálon közzétételre került adás-vételi szerződés másolatát,

b) az elfogadó jognyilatkozat olyan másolatát, amelyen a mezőgazdasági igazgatási szerv felismerhetetlenné teszi a jognyilatkozatot tevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a megkereséshez csatolja:

a) a jegyző által a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldött, a Földforgalmi törvény 21. § (2) bekezdésében előírtak szerint a jegyző által anonimizált és a kormányzati portálon közzétételre került adás-vételi szerződés másolatát,

b) az elfogadó jognyilatkozat olyan másolatát, amelyen a mezőgazdasági igazgatási szerv felismerhetetlenné teszi a jognyilatkozatot tevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot."

108. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jogügylet jóváhagyása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv kiállítja a jogügyletet tartalmazó szerződéshez, illetve okirathoz tartozó záradékot tartalmazó dokumentumot és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg."

109. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 50. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A haszonbért - ide nem értve a (4) bekezdésben meghatározott eseteket - banki átutalással vagy belföldi postautalvány útján kell megfizetni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

(4) A haszonbér megfizetésére a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő módon is sor kerülhet

a) abban az esetben, ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld vagy földek térmértékének összege nem éri el az 1 hektárt;

b) hozzátartozók közötti haszonbérlet esetén;

c) tanya haszonbérletére irányuló jogügylet esetén;

d) abban az esetben, ha a haszonbérlő legalább 25%-ban a bérbeadó tulajdonában vagy a bérbeadó közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet; vagy

e) abban az esetben, ha a haszonbérlő olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a bérbeadó tag."

110. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 50/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az ellenérdekű fél a kezdeményezéssel nem ért egyet, de a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazására nincs mód, vagy azzal nem kíván élni, a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását; ellenkező esetben a haszonbérleti díjat a kezdeményezésben megjelölt mértékben módosítottnak kell tekinteni. A bíróság a kezdeményezésben megjelölt kezdő időpontra nézve állapítja meg a piaci haszonbérleti díjat."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 50/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a haszonbérleti szerződés úgy jött létre, hogy az előhaszonbérlő a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe lépett, a haszonbérlő az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a haszonbérleti szerződés időtartamától függetlenül és első alkalommal a haszonbérleti szerződés létrejöttétől számított 6 hónapon belül teheti meg. A bíróság a szerződés hatálybalépésétől állapítja meg a piaci haszonbérleti díjat."

(3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 50/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a haszonbérlő a (7) bekezdésben foglaltak szerint a haszonbérleti szerződés létrejöttétől számított 6 hónapon belül kezdeményezte a haszonbérleti szerződés módosítását, a (3) és (5) bekezdésben meghatározottak alkalmazásának nincs helye."

111. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal történő közlése érdekében a szerződést három eredeti példányban kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez, illetve a Földforgalmi törvény 49. § (1c) bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes jegyzőhöz."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 53. §-a a következő (2) és (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A haszonbérleti szerződéshez csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot igazoló okiratokat, kivéve, amelyet közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

(2a) Ha a haszonbérbeadó a föld haszonélvezője, akkor a haszonbérleti szerződéshez csatolni kell annak igazolását is, hogy a tulajdonos részére a haszonbérleti jog gyakorlásának lehetőségét felajánlotta."

112. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 55/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Azon személynek, aki a föld használatának megszerzése során előhaszonbérleti jogát a Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú földhasználatra alapította, a föld birtokba vételét követő 30 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv részére igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai gazdálkodásra átállást megkezdte, továbbá az átállási idő lejárta után igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító termelői ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik."

113. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény a következő 55/C. §-sal egészül ki:

"55/C. § (1) Ha a haszonbérlet célja a Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása és feldolgozása, az előhaszonbérleti jog gyakorlása során az előhaszonbérleti jog jogosultjának a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az előhaszonbérleti joggal érintett föld teljes területén a föld birtokbavételét követően, ültetvény esetén annak termőre fordulásától, de legkésőbb a föld birtokbavételétől számított 7 éven belül megkezdve, a haszonbérlet időtartama alatt a földrajzi árujelzővel ellátott terméket fog előállítani és feldolgozni.

(2) A földet az (1) bekezdésben foglalt előhaszonbérleti jog gyakorlásával megszerző személynek az előállítási és feldolgozási tevékenység megkezdését követő egy éven belül a mezőgazdasági igazgatási szervnél igazolnia kell, hogy az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek ellenőrzését végző hatóság oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára jogosultként nyilvántartásba vette.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozatok meglétét a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 51. §-a szerinti eljárásban vizsgálja."

114. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64. § A Földforgalmi törvény 42. § (1) bekezdésének alkalmazásában a föld használata átengedésének tilalma nem vonatkozik a 65. §-ban meghatározott alhaszonbérbe adásra. A 65. §-ban és a Földforgalmi törvény 42. § (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével az alhaszonbérbe adásra kötött szerződés semmis."

115. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A szívességi földhasználati szerződés megszűnik)

"e) közeli hozzátartozók közti jogügylet esetén a szerződő felek közötti közeli hozzátartozói viszony bármilyen okból történő megszűnésével, a megszűnést követő 30. napon,

f) családi mezőgazdasági társaság részére történő használatba adás esetén a családi mezőgazdasági társaságban fennálló tagsági viszony bármilyen okból történő megszűnésével, a megszűnést követő 30. napon."

116. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás köthet, kivéve ha a haszonbérlő a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag."

117. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az erdőgazdálkodási integrációs szerződés írásban érvényes, azt az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás köthet, kivéve ha az integrátor a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag. A 71. § (1a) bekezdésében foglalt esetben a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján - a 72. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával - számított kétharmados döntése szükséges."

118. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja. Az erdőkezelőnek nem kell az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásnak minősülnie, ha az erdőkezelő a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag."

119. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 80. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az eljárás a földhasználati szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.

(2) Az ügyintézés határidejébe nem számít bele a Földforgalmi tv. 51. § (1) bekezdése szerinti közbenső döntés meghozatala és az 50. § (1) bekezdés szerinti okiratok mezőgazdasági igazgatási szervhez történő beérkezése közötti időtartam."

120. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény a következő 81/A. §-sal egészül ki:

"81/A. § A Földforgalmi tv. 49. § (1a) bekezdése szerinti közbenső döntéssel egyidejűleg a mezőgazdasági igazgatási szerv megküldi a jegyző részére a haszonbérleti szerződés egy eredeti példányát."

121. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"83. § A mezőgazdasági igazgatási szerv a földhasználati szerződés jóváhagyása esetén kiállítja a szerződéshez tartozó záradékot tartalmazó dokumentumot és azt a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg megküldi a szerző félnek, valamint - az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti eljárás lefolytatása érdekében - az ingatlanügyi hatóságnak."

122. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 88. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött ügylet esetén, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a Földforgalmi tv. 67/A. §-ában foglaltak alkalmazásának van helye, felhívja az eladót az általa az adásvételi ügylet kapcsán befogadott, érvényesnek ítélt és rangsorolt elővásárlói jognyilatkozatot tevő személyek, illetve az adásvételi szerződés szerinti vevő adatainak megküldésére."

123. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 91. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági igazgatási szerv évente január 31-ig egy alkalommal hirdetményt tesz közzé annak érdekében, hogy kényszerhasznosítóként történő kijelölésre a földművesek vagy mezőgazdasági termelőszervezetek kérelmet nyújthassanak be. A hirdetményt a mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján és a székhelyén, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben kell közzétenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell)

"b) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kérelmet a hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül lehet benyújtani, melyben meg kell jelölni a kényszerhasznosítóként történő kijelölés esetén az általa művelni vállalt földek művelési ágát vagy művelési ágait és a földek fekvése szerinti járást vagy járásokat."

124. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontja a következő ce) alponttal egészül ki:

[Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó földek - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - használatáról és a földhasználókról a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek gazdálkodó szervezet földhasználójának]

"ce) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervet és a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát;"

125. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 95. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Tanya földhasználati jogosultságának megszerzése esetén, ha a szerződés tárgyát képező földrészlet az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként nem szerepel, az ingatlan-nyilvántartási adatokból pedig nem állapítható meg egyértelműen az ingatlanon lévő épületek rendeltetése, akkor a bejelentési adatlaphoz csatolni kell továbbá az épületek rendeltetésének igazolására alkalmas dokumentumot."

126. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 99. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A földhasználati összesítő igénylésére jogosult)

"f) a szőlőültetvények telepítésének engedélyezésével, valamint a szőlőültetvények telepítésének és kivágásának ellenőrzésével összefüggésben a hegybíró."

127. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény XVIII. Fejezete a 108/B. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"20/F. a mezőgazdasági földeken fennálló haszonélvezeti jogok ex lege megszüntetése miatt indult C-235/17. számú Európai Bizottság kontra Magyarország ügyben az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet végrehajtásának különös szabályai"

128. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény a következő 108/B-108/Q. §-sal egészül ki:

"108/B. § (1) Az olyan természetes vagy jogi személy, akinek haszonélvezeti jogát a 108. § (1) bekezdésének 2014. április 30-án hatályos rendelkezése alapján törölték az ingatlan-nyilvántartásból (a továbbiakban: törölt haszonélvező), illetve jogutódja ezen alcím szerint igényelheti a törölt haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyzését, valamint az ezen alcím szerinti kompenzációt.

(2) A törölt haszonélvező, illetve jogutódja a haszonélvezeti jog törlésével összefüggésben az állammal, illetve az állami szervekkel szembeni igényeit kizárólag az ezen alcím szerinti eljárások keretében érvényesítheti.

108/C. § (1) A törölt haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló hatósági eljárást (a továbbiakban: visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás), valamint a törölt haszonélvezeti joggal összefüggő kompenzációra irányuló hatósági eljárást (a továbbiakban: kompenzációs eljárás) kérelemre a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) folytatja le.

(2) A törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésének ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló hatósági eljárást (a továbbiakban: visszajegyzés átvezetésére irányuló eljárás) - az NFK-nak a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárásban hozott döntése alapján - az ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatja le.

(3) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárásban és a kompenzációs eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt, a visszajegyzés átvezetésére irányuló eljárásban - az ezen alcím szerinti eltérésekkel - az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt kell alkalmazni.

108/D. § (1) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás iránti kérelmet

a) a törölt haszonélvező, vagy

b) - jogi személy törölt haszonélvező jogutódlása esetén - a törölt haszonélvező jogutódja

nyújthatja be.

(2) A kompenzációs eljárás iránti kérelmet

a) a törölt haszonélvező, vagy

b) - a törölt haszonélvező természetes személy halála vagy jogi személy jogutódlása esetén - a törölt haszonélvező jogutódja

nyújthatja be.

(3) A kérelmeket az NFK honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás iránti kérelem 2022. szeptember 1-je és 2023. február 28-a között nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) Ha kérték a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás lefolytatását, a kompenzációs eljárás iránti kérelem a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás és a visszajegyzés átvezetésére irányuló eljárás (a továbbiakban együtt: visszajegyzési eljárás) lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül nyújtható be.

(6) Ha nem kérték a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás lefolytatását, a kompenzációs eljárás iránti kérelem 2022. szeptember 1-je és 2023. február 28-a között nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(7) A törölt haszonélvező jogutódja a kompenzációs eljárás iránti kérelmet 2022. szeptember 1-je és 2023. február 28-a között nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(8) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell, hogy törölt haszonélvezőnek vagy a törölt haszonélvező jogutódjának minősül.

108/E. § (1) Az NFK 2022. július 31-ig értesítést küld a törölt haszonélvező, illetve jogutódja részére.

(2) Az értesítés részletes tájékoztatást tartalmaz

a) a törölt haszonélvezőt, illetve jogutódját ezen alcím szerinti megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről,

b) az ezen alcím szerinti eljárásokról, azok lefolytatásának feltételeiről, valamint a feltételek nemteljesítésének jogkövetkezményeiről,

c) a kérelmek formanyomtatványának internetes elérhetőségéről,

d) az eljáró hatóságokról és azok elérhetőségeiről.

(3) Az értesítés mellékletét képezi a kérelmek formanyomtatványa.

(4) Az értesítést a hatósági döntések közlésére irányadó szabályok szerint elektronikus úton kell megküldeni a címzett ismert elérhetőségére. Ha ennek feltételei hiányoznak, az értesítést a címzett ismert címére postai úton, ajánlott küldeményként kell megküldeni.

(5) Az értesítést - személyes adatok feltüntetése nélkül - az NFK honlapján is közzé kell tenni 2023. február 28-ig.

108/F. § (1) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárásban ügyfélnek minősül

a) a törölt haszonélvező, illetve jogutódja,

b) az ingatlan, illetve annak tulajdoni hányada, amelyet a törölt haszonélvezeti jog korábban terhelt, illetve a törlést követően ezen ingatlanból kialakított azon ingatlan vagy ingatlanok, melyek területére a törölt haszonélvezeti jog korábban kiterjed (a továbbiakban: érintett ingatlan) ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, haszonélvezője,

c) az érintett ingatlanra bármely jogcímen kötelmi jellegű használati jogosultsággal rendelkező személy (a továbbiakban: használati jogosultsággal rendelkező személy),

d) mindazon személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az eljárás tárgya közvetlenül érinti.

(2) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás tárgya az arról való döntés, hogy a kérelem alapján a haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásba visszajegyezhető-e.

(3) Ha a visszajegyzés ezen alcím szerinti feltételei a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület egészére fennállnak, akkor a haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségét - az érintett ingatlan vagy ingatlanok, illetve ezek természetben meghatározott részének megjelölésével - a teljes területre kell megállapítani.

(4) Ha a visszajegyzés ezen alcím szerinti feltételei a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület csak egy részére állnak fenn, akkor a haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségét - az érintett ingatlan vagy ingatlanok, illetve ezek természetben meghatározott részének megjelölésével - arra a területre kell megállapítani, melyre a visszajegyzés feltételei fennállnak, és a többi terület tekintetében - az érintett ingatlan vagy ingatlanok, illetve ezek természetben meghatározott részének megjelölésével - azt kell megállapítani, hogy a haszonélvezeti jog nem jegyezhető vissza.

(5) Ha a visszajegyzés ezen alcím szerinti feltételei a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület egyik részére sem állnak fenn, akkor - az érintett ingatlan vagy ingatlanok, illetve ezek természetben meghatározott részének megjelölésével - a teljes terület tekintetében azt kell megállapítani, hogy a haszonélvezeti jog nem jegyezhető vissza.

(6) A törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségéről kell döntést hozni, ha

a) nem minősül jóhiszeműnek a (7) bekezdés szerinti valamelyik személy, és

b) a (7) bekezdés szerinti jogi akadály nem áll fenn.

(7) Az ügyfelek közül nem minősül jóhiszeműnek az érintett ingatlan

a) tulajdonosa, ha tulajdonjoga a haszonélvezeti jog törlésekor is fennállt,

b) tulajdonosa, ha tulajdonjoga 2018. március 6. napja után kötött vagy ezt megelőzően kötött, de a földforgalmi törvénynek megfelelő eljárás - ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárást is - érdekében 2018. március 6. napját követően az illetékes hatósághoz benyújtott szerződés, illetve 2018. március 6. napja után tett végintézkedés alapján keletkezett,

c) tulajdonosa, ha tulajdonjoga 2018. március 6. napja után keletkezett (a szerződés és az öröklés esetét ide nem értve),

d) tulajdonosa, ha a b) vagy c) pont alapján jóhiszeműnek minősül ugyan, de az ingatlanra 2018. március 6. napja után haszonélvezeti jogot alapított,

e) haszonélvezője, ha e jogát 2018. március 6. napja után kötött szerződéssel vagy tett végintézkedéssel alapították, vagy tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg a maga javára fenntartotta,

f) tulajdonosa, ha tulajdonjogát az a)-d) pont szerinti tulajdonostól örökléssel szerezte.

(8) A visszajegyzés jogi akadályának minősül, ha az érintett ingatlant kisajátították, vagy tulajdonjogát kisajátítást pótló adásvételi szerződéssel átruházták.

(9) Nem akadálya az eljárás lefolytatásának és a visszajegyzésnek, ha a határozott időre alapított haszonélvezeti jog - törlés hiányában - a határozott idő lejárta folytán a kérelem benyújtásakor vagy a visszajegyezhetőségről szóló döntés meghozatalakor már megszűnt volna. Ez esetben - ha a visszajegyzés feltételei fennállnak - a haszonélvezeti jogot a törléskor még hátralévő időtartammal egyező időtartamra kell visszajegyezni.

(10) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás megindulásának tényét az NFK kérelmére az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni.

(11) Az NFK döntése ellen megindított közigazgatási pert a keresetlevél benyújtását követő 60 napon belül kell befejezni.

(12) A perben perújításnak nincs helye.

(13) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás lezárultnak minősül, ha

a) az NFK döntésével kapcsolatos közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő perindítás nélkül letelt, vagy

b) az NFK döntésével kapcsolatosan indított közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatot hozott, és

ba) a bíróság határozata folytán nem szükséges az NFK-nak új döntést hoznia, vagy

bb) a bíróság határozata folytán az NFK meghozta a szükséges döntést és e döntés ellen nem indult közigazgatási per, vagy a megindított közigazgatási perben jogerős határozatot hozott a bíróság, illetve a bíróság határozata alapján az NFK meghozta a szükséges döntést.

(14) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárásban felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs helye.

108/G. § Ha a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás lezárultnak minősül, az NFK a döntését megküldi az ingatlanügyi hatóságnak

a) az eljárás megindításáról szóló tényfeljegyzés törlése, valamint

b) haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségéről szóló döntése esetén a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésének ingatlan-nyilvántartási átvezetése

érdekében.

108/H. § (1) A törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésével egyidejűleg az érintett ingatlanra - a törlést követően - bejegyzett haszonélvezeti jogra vonatkozó bejegyzést hivatalból úgy kell módosítani, hogy a visszajegyzett haszonélvező e jogát teljes körűen gyakorolhassa.

(2) Ha az érintett ingatlan használati jogosultsággal rendelkező személy használatában áll, a törölt haszonélvező a haszonélvezeti jog visszajegyzésével a használatba adó helyébe lép.

108/I. § (1) A 108/D. § (5) bekezdése alkalmazásában a visszajegyzés átvezetésére irányuló eljárás akkor minősül lezárultnak, ha

a) a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás lezárultnak minősül, és az NFK a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt teljes területre nézve azt állapítja meg, hogy a törölt haszonélvezeti jog nem jegyezhető vissza az ingatlan-nyilvántartásba, vagy

b) az ingatlanügyi hatóság az NFK-nak a haszonélvezeti jog - a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület egészére vagy annak egy részére történő - visszajegyezhetőségét megállapító döntését követően döntött a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzéséről.

(2) A kompenzációs eljárásban ügyfélnek minősül:

a) a törölt haszonélvező, vagy a törölt haszonélvező jogutódja (ezen és a 108/K. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező),

b) az érintett ingatlannak a haszonélvezeti jog törlésekori tulajdonosa vagy annak jogutódja (ezen és a 108/K. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: tulajdonos),

c) mindaz a személy, akitől a kérelmező a haszonélvezeti jog törlésére tekintettel bármilyen formában juttatást kapott.

(3) A kompenzációs eljárás tárgya az arról való döntés, hogy a kérelmezőt e törvény alapján megilleti-e kompenzáció, és ha igen, részére mekkora összegű kompenzáció jár.

(4) A kompenzációt az állam fizeti meg.

108/J. § (1) A 108/F. § (9) bekezdés szerinti esetben a 108/K. § szerinti kompenzáció nem jár, de ha a visszajegyzési eljárás eredményeként a haszonélvezeti jog olyan ingatlanon kerül visszajegyzésre, amelynek értéke, jövedelmezősége a körülmények megváltozása folytán jelentősen csökkent, a kérelmező igényt tarthat a vagyoni hátránnyal arányos kompenzációra.

(2) Az e § szerinti kompenzáció iránti kérelem a 108/D. § (5) bekezdése szerinti határidőben nyújtható be. A kérelmezőnek megfelelően igazolnia kell az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállását.

108/K. § (1) A kompenzáció alapja a törölt haszonélvezeti jog egyévi értéke. Az egyévi érték a haszonélvezeti joggal korábban terhelt ingatlan - haszonélvezeti jog törlésekori - forgalmi értékének 1/20-a.

(2) Ha a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére nem került sor, határozott időre alapított haszonélvezeti jog esetében a kompenzáció mértéke

a) természetes személy esetében az egyévi érték szorozva a haszonélvezeti jog időtartamából a törlést követően még hátralévő évek számával, de legfeljebb az egyévi érték

aa) 15-szöröse, ha a haszonélvező a törléskor 25 évesnél fiatalabb volt,

ab) 13-szorosa, ha a haszonélvező a törléskor 25-35 éves volt,

ac) 11-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 35 évesnél idősebb, de 45 évesnél fiatalabb volt,

ad) 9-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 45-55 éves volt,

ae) 7-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 55 évesnél idősebb, de 65 évesnél fiatalabb volt,

af) 5-szöröse, ha a haszonélvező a törléskor 65 éves vagy annál idősebb volt;

b) jogi személy esetében az egyévi érték szorozva a haszonélvezeti jog időtartamából a törlést követően még hátralévő évek számával, de legfeljebb az egyévi érték 15-szöröse.

(3) Ha a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére nem került sor, határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog esetében a kompenzáció mértéke

a) természetes személy esetében az egyévi érték

aa) 15-szöröse, ha a haszonélvező a törléskor 25 évesnél fiatalabb volt,

ab) 13-szorosa, ha a haszonélvező a törléskor 25-35 éves volt,

ac) 11-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 35 évesnél idősebb, de 45 évesnél fiatalabb volt,

ad) 9-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 45-55 éves volt,

ae) 7-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 55 évesnél idősebb, de 65 évesnél fiatalabb volt,

af) 5-szöröse, ha a haszonélvező a törléskor 65 éves vagy annál idősebb volt;

b) jogi személy esetében az egyévi érték 15-szöröse.

(4) Ha a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére sor került, a kompenzáció mértéke az egyévi érték szorozva a törlés és a visszajegyzés közötti évek számával.

(5) A kompenzáció mértékének számítása során töredékév esetében az egyévi érték arányos részét kell figyelembe venni.

(6) Ha a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület csak egy részére vonatkozóan kerül sor a haszonélvezeti jog visszajegyzésére, a kompenzáció számítása során a haszonélvezeti jog egyévi értékének olyan arányú részét kell alapul venni, mint amilyen mértékben a visszajegyzéssel, illetve a vissza nem jegyzéssel érintett terület nagysága aránylik a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület nagyságához.

108/L. § (1) Az NFK a kérelem beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a 108/K. § alapján mekkora összegű kompenzációra jogosult.

(2) A kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 15 napon belül benyújtott kérelme esetén, amelyben a kérelmező igazolja, hogy a 108/K. § alapján megállapított összegen felül egyéb igénye is van, az NFK a 108/K. § alapján számított összegtől eltérő mértékben is megállapíthatja a kompenzáció összegét az adott ügy egyedi körülményeire és az azok megfelelő igazolására figyelemmel (kiegészítő kompenzáció), különös tekintettel a földterület következő jellemzőire:

a) alak, forma, területi méret,

b) fekvés,

c) elhelyezkedés,

d) megközelíthetőség, útviszonyok,

e) domborzati és lejtésviszonyok,

f) vízjárás rendezettsége,

g) művelést gátló tereptárgyak,

h) kultúrállapot,

i) szokásost meghaladó fagy-, jég-, vadkár valószínűség,

j) öntözés, öntözhetőség,

k) kerítettség,

l) üzemszerű művelést szolgáló építmények,

m) tápanyag-gazdálkodás, agrokémiai beavatkozás,

n) környezeti szennyezettség és tartós környezetkárosodás,

o) a földterület természeti védettsége,

p) melioráció.

(3) Az NFK az e § szerinti kiegészítő kompenzáció, valamint a 108/K. § szerinti kompenzáció meghatározásakor figyelembe veszi azt, ha a törölt haszonélvező a haszonélvezeti jogának törlését követően az érintett ingatlan birtokában maradt, és élvezte annak hasznait.

108/M. § A 108/K. és a 108/L. § szerint megállapított kompenzációt csökkenteni kell annak a juttatásnak az értékével, amelyet a kérelmező a tulajdonostól vagy bárki mástól a haszonélvezeti jog törlésére tekintettel bármilyen formában kapott.

108/N. § A 108/K-108/M. § szerint megállapított összeg után a haszonélvezeti jog törlésének időpontjától a kifizetés napjáig kamat jár. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat két százalékponttal emelt mértékével. A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

108/O. § (1) Ha a kompenzáció összege a tulajdonos által történt juttatás hiányában a 108/M. § szerint nem került csökkentésre, a kérelmezőt a tulajdonossal szemben a haszonélvezeti jogának törlésére tekintettel megillető minden igény e törvény erejénél fogva - a kompenzáció kifizetésével egyidejűleg - az államra száll.

(2) A kompenzációt egy összegben, az NFK döntését követő 15 napon belül kell a kérelmező részére megfizetni.

108/P. § (1) Az NFK döntése ellen megindított közigazgatási pert a keresetlevél benyújtását követő 60 napon belül kell befejezni.

(2) A bíróság a perben a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.

(3) A perben perújításnak nincs helye.

108/Q. § (1) A haszonélvezeti jogoknak a 108. § (1) bekezdésének 2014. április 30-án hatályos rendelkezése alapján történő törlése ellen kezdeményezett, az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági eljárásban a bíróság a visszajegyezhetőségről, a kompenzációra való jogosultságról és a kompenzáció mértékéről ezen alcím rendelkezései alapján - a visszajegyezhetőség, a kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció mértékének megállapítására irányuló kereseti kérelem hiányában is - dönt.

(2) A bíróság tájékoztatja a peres feleket az (1) bekezdésben foglaltakról a Módtv.3. hatálybalépésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a bírósági eljárást befejező jogerős érdemi határozat meghozataláig. A bíróság a tájékoztatás során a felperest egyúttal felhívja, hogy 15 napon belül nyilatkozzon, ha nem kéri a bíróság (1) bekezdés szerinti döntését, hanem fenntartja az eredeti kereseti kérelmét.

(3) Ha a felperes a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem tesz, akkor a (2) bekezdés szerinti határidő lejártát követően

a) polgári bírósági eljárás esetén a felperesnek - amennyiben az állam a bírósági eljárásban nem alperes - az államot alperesként perbe kell vonnia,

b) közigazgatási per esetén a bíróság az NFK-t perbe állítja.

(4) A haszonélvezeti jogoknak a 108. § (1) bekezdésének 2014. április 30-án hatályos rendelkezése alapján történő törlése ellen kezdeményezett olyan bírósági eljárásban, amelyben a bíróság a Módtv.3. hatálybalépéséig meghozta a bírósági eljárást befejező jogerős érdemi határozatot, a bírósági eljárásban részt vevő törölt haszonélvező, illetve jogutódja az ezen alcím szerinti igényeit jogosult ezen alcím szerint érvényesíteni.

(5) Az ezen alcím szerinti eljárásokban eljáró hatóságokat és bíróságokat a (4) bekezdés szerinti bírósági eljárásban hozott döntés és az azokban megállapított tényállás nem köti."

129. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény XVIII. Fejezete a következő 110/F. és 110/G. §-sal egészül ki:

"110/F. § (1) E törvénynek a Módtv.3.-mal megállapított rendelkezéseit - kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat - azok hatálybalépését követően indult hatósági jóváhagyási eljárásban, vagy ha nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, akkor az ingatlan-nyilvántartási eljárásban kell alkalmazni.

(2) A 17. § (2) bekezdésének, a 18/A. § (4) bekezdésének, az 53. § (2) bekezdésének a Módtv.3. által megállapított rendelkezéseit a 2022. január 1-jén folyamatban lévő, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

110/G. § A 2022. január 1-jét megelőzően a földrajzi árujelzővel ellátott agrártermék előállítására és feldolgozására tekintettel a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja alapján gyakorolt elővásárlási jog és a Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdés b) pontja alapján gyakorolt előhaszonbérleti jog esetében a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítását és feldolgozását

a) 2022. január 1-jétől számított három, ültetvény esetében hét éven belül kell megkezdeni, ha a föld birtokbavételére 2022. január 1-jét megelőzően került sor,

b) a föld birtokbavételétől számított három, ültetvény esetében hét éven belül kell megkezdeni, ha a föld birtokbavételére 2021. december 31-ét követően került sor."

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 110/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 13. § (1) bekezdésének, a 17. § (1) bekezdésének, a 34/A. §-nak, a 35. § (2) bekezdésének, a 37. § (3) és (5) bekezdésének, a 39/A. § (4) bekezdésének, a 53. § (1) bekezdésének, a 81/A. §-nak, a 83. §-nak és a 94. § (1) bekezdés c) pontjának, a Módtv.3. által megállapított 2023. február 1. napján hatályba lépő rendelkezéseit 2023. február 1. napján vagy azt követően indult hatósági jóváhagyási eljárásban, vagy ha nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, akkor azok hatálybalépését követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásban kell alkalmazni."

130. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

a) 34. § (1) bekezdésében a "(1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(2), (3) és (4) bekezdésében" szöveg,

b) 34/A. §-ában az "egy eredeti, nem biztonsági okmányon szerkesztett példányát" szövegrész helyébe a "másolatát" szöveg,

c) 35. § (1) bekezdésében a "23. § (5) bekezdésének" szövegrész helyébe a "23/A. § (2) bekezdésének" szöveg,

d) 36. § (2) bekezdésében a "(1)-(2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(2), (3) és (4) bekezdésében" szöveg,

e) 37. § (5) bekezdésében a "szerződés (3) bekezdés szerint záradékolt két példányát" szövegrész helyébe a "szerződést és az ahhoz tartozó záradékot" szöveg,

f) 39/A. § (4) bekezdésében a "szerv a" szövegrész helyébe a "szerv kiállítja a" szöveg és a "nyilatkozat két eredeti példányát látja el jóváhagyó záradékkal" szövegrész helyébe a "nyilatkozathoz tartozó záradékot" szöveg,

g) 53. § (1) bekezdésében a "szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal történő közlése érdekében a szerződést három eredeti példányban" szövegrész helyébe a "szerződést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint" szöveg,

h) 71. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában az " "ismeretlen" " szövegrész helyébe a " "címzett ismeretlen", "kézbesítés akadályozott" " szöveg,

i) 72. § (1) bekezdésében a "harmadik személy" szövegrész helyébe a "tulajdonostárs vagy harmadik személy" szöveg,

j) 81. § (1) bekezdésében a "(1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(2), (3) és (4) bekezdésében" szöveg,

k) 81/A. §-ában az "egy eredeti példányát" szövegrész helyébe a "másolatát" szöveg,

l) 95. § (3) bekezdés c) pontjában a "meghatározott használati megosztásról" szövegrész helyébe a "meghatározott és a földhasználati szerződés megkötésekor hatályos használati megosztásról" szöveg,

m) 107. §-ában a "18/A-18/B. §" szövegrész helyébe a "18/A-18/C. §" szöveg és az "55/A-55/B. §" szövegrész helyébe az "55/A-55/C. §" szöveg,

n) 110/F. § (1) bekezdésében a "(2) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2) és (3) bekezdésben" szöveg

lép.

131. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

a) 2/A-2/C. §-a,

b) 30. § (4) bekezdése,

c) 31. §-a,

d) 9/A. alcíme,

e) 71. § (1a) és (2a) bekezdésében a "harmadik" szövegrész,

f) 94. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja,

g) 104. § (1) bekezdés f) pontja,

h) 108. § (1) bekezdésében a "haszonélvezeti jog továbbá" szövegrész,

i) 108. § (2)-(5) bekezdése.

11. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

132. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény

a) 3. § (3) bekezdés 6. pontjában az "az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe az "a szőlészetről és borászatról szóló törvény (a továbbiakban: Btv.) végrehajtására kiadott jogszabályban" szöveg,

b) 9. § (4) bekezdés b) pontjában az "az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe az "a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban" szöveg,

c) 135. §-ában az "az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe az "a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban" szöveg,

d) 136. § (1) bekezdésében az "az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe az "a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban" szöveg,

e) 137. § (1) bekezdésében az "az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe az "a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban" szöveg,

f) 137. § (2) bekezdésében az "az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe az "a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban" szöveg

lép.

12. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

133. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 22. alcíme a következő 36/F. §-sal egészül ki:

"36/F. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 6. § (6) és (7) bekezdése a 2021. évi adókötelezettség megállapítása során még alkalmazható."

13. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása

134. § (1) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 1. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"1. harmadlagos mű: a vízügyi igazgatási szervek által kezelt és üzemeltett vizilétesítmény, valamint a mezőgazdasági öntözési igények tényleges felmerülésének helye között elhelyezkedő üzemi szintű mezőgazdasági vízellátást biztosító, öntözési célú vagy kettős működésű vízilétesítmény és az öntözési körzet többletvizeit elvezető vízilétesítmény;"

(2) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 1. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"5. öntözési körzet: az öntözési közösség elismeréséről szóló döntésben meghatározott, az öntözési közösség működésére szolgáló és az öntözési közösség tagjai által öntözni kívánt külterületi földrészleteket magába foglaló terület;"

(3) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 1. §-a a következő 6. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"6. üzemeltetési szerződés: a Nemzeti Földalapba tartozó harmadlagos művek vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltaknak megfelelő működtetése érdekében a mezőgazdasági termelővel, az öntözési közösséggel vagy a mezőgazdasági vízszolgáltatóval kötött szerződés."

135. § Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § Az öntözési igazgatási szerv öntözésfejlesztési területet jelöl ki az aktív felszíni víztestekhez kapcsolódó öntözőfürtök, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek, a talajtani és vízföldtani adottságok, a domborzati és a vízrajzi viszonyok és az öntözés gazdaságossága figyelembevételével a felszíni vízből ellátott öntözési célú vízilétesítmény hatásterületének megfelelően. Egy földrészlet csak egy öntözésfejlesztési terület része lehet."

136. § Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az érvényes öntözésfejlesztési terv az abban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. Az öntözésfejlesztési terv a kiadásától számított 20 évig hatályos."

137. § (1) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Öntözési közösségként olyan a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el, amelynek tagjai az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelők. Az öntözési körzet területén mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító természetes vagy jogi személyek az öntözési közösség tagjává válhatnak."

(2) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő, kizárólag mezőgazdasági termelők tagságával működő gazdasági társaság vagy szövetkezet öntözési közösségként akkor is elismerhető, ha az öntözési körzet területén található földrészletek használati jogával a tagok mellett a gazdasági társaság vagy szövetkezet is rendelkezik. A gazdasági társaság vagy szövetkezet használati joga az öntözési körzet területén található földrészletek területének legfeljebb 25%-ára terjedhet ki."

138. § Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az öntözési körzet az öntözési igazgatási szervnek az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő javaslata alapján csak az öntözési közösség tagjai által öntözni kívánt egymástól elkülönülő, vagy a közösség tagjai használatában nem álló közbeékelődött területeket is magába foglaló körbehatárolt külterületi földterületeken jelölhető ki. Az öntözési körzet a 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben legfeljebb 10 000 ha, a b) pontja szerinti esetben legfeljebb 1000 ha területen jelölhető ki."

139. § (1) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az öntözési közösség vagy a 7. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő öntözési beruházást kezdeményező mezőgazdasági termelők által öntözni kívánt területre, az öntözési igazgatási szerv környezeti körzeti tervet készít abban az esetben, ha

a) az érintett földrészletek vonatkozásában nincs hatályos öntözésfejlesztési terv, vagy

b) az érintett földrészletek vonatkozásában a hatályos öntözésfejlesztési tervben meghatározott feltételektől el kívánnak térni

és a környezeti körzeti terv elkészítését az öntözési közösség vagy a 7. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő öntözési beruházást kezdeményező mezőgazdasági termelők kérik.

(2) Az öntözési beruházásra vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírásokat az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott hatóság környezeti körzeti tervet jóváhagyó határozata tartalmazza, a környezeti körzeti terv a jóváhagyással lép hatályba. Az érvényes környezeti körzeti terv a benne meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. Az érvényes környezeti körzeti tervnek megfelelő öntözéses beruházás és a környezeti körzeti tervben meghatározott feltételek szerint történő öntözéses gazdálkodás végzéséhez nem kell lefolytatni a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi engedélyezési vagy szakhatósági eljárást. A környezeti körzeti terv a kiadásától számított 20 évig hatályos."

(2) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az öntözésfejlesztési tervek hatálybalépése nem érinti a környezeti körzeti terv hatályát."

140. § Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az öntözési igazgatási szerv a vízjogi engedélyezési eljárásban megbízás alapján képviseli

a) az öntözési közösséget,

b) a 7. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő öntözési beruházást kezdeményező mezőgazdasági termelőt,

ha a beruházás megfelel az öntözésfejlesztési tervnek."

141. § Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény a következő 12/A. és 12/B. §-sal egészül ki:

"12/A. § (1) A harmadlagos mű üzemeltetéséről, fenntartásáról a magántulajdonú harmadlagos mű üzemeltetésére vízjogi engedéllyel rendelkező személy, ennek hiányában a tulajdonos gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének az üzemeltetési engedélyes vagy a tulajdonos úgy is eleget tehet, ha a harmadlagos mű fenntartását, üzemeltetését sorrendben átengedi:

a) az öntözési közösségnek,

b) a mezőgazdasági termelőnek, vagy

c) a mezőgazdasági vízszolgáltatónak.

(3) A fenntartási, üzemeltetési feladatok átengedésére ingyenesen is sor kerülhet a felek megállapodása alapján.

(4) Az öntözési igazgatási szerv a feladataihoz szükséges földrészlet tulajdonjogát az állam javára történő felajánlás esetén ingyenesen vagy ellenérték fejében adásvétellel vagy cserével megszerezheti. Az így az állam tulajdonába kerülő ingatlan a Nemzeti Földalapba tartozik.

12/B. § A Nemzeti Földalapba tartozó harmadlagos művet a Nemzeti Földügyi Központ maga üzemelteti, vagy szerződés alapján hasznosításra átengedheti."

142. § Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az öntözési igazgatási szerv számára - a saját térinformatikai rendszerben történő kezelés céljából - az öntözési igazgatási szerv feladatellátásához szükséges, más adatkezelők által előállított, illetve kezelt állami térinformatikai adatbázisokból származó adatállományokat a térinformatikai adatbázisok kezelésére jogosultak (a továbbiakban: adatszolgáltatók) a külön megállapodásokban rögzített formában, tartalommal és ütemezés szerint ingyenesen továbbítják."

143. § Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény

a) 1. § 4. pontjában az "öntözési kerület" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési terület" szöveg,

b) 6. § (1) bekezdésében az "öntözési kerület területére" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési területre" szöveg,

c) 6. § (2) bekezdésében az "öntözési kerületben" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési területen" szöveg és az "öntözési igazgatási szerv meghatározza" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési tervet jóváhagyó határozatban meghatározásra kerül" szöveg,

d) 6. § (3) bekezdésében az "Az öntözésfejlesztési" szövegrész helyébe az "Az érvényes öntözésfejlesztési" szöveg és a "tervben" szövegrész helyébe a "tervet jóváhagyó határozatban" szöveg,

e) 6. § (5) bekezdésében az "öntözési kerületek" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési terület" szöveg,

f) 6. § (6) bekezdésében az "öntözési kerületeket" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési területeket" szöveg és a "rendszeresen" szövegrész helyébe az "5 évente" szöveg,

g) 7. § (2) bekezdés b) pontjában a "zöldség-gyümölcstermesztés" szövegrész helyébe a "kertészeti növénykultúra és szántóföldi ipari növény termesztése" szöveg,

h) 9. § (1) bekezdésében a "közösség elismerésében" szövegrész helyébe a "közösséget elismerő határozatban" szöveg és az "öntözési kerület" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési terület" szöveg,

i) 15. § (2) bekezdés a) pontjában az "öntözési kerületre" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési területre" szöveg,

j) 23. §-ában a "12. §-a" szövegrész helyébe a "12-12/B. §-a" szöveg

lép.

144. § Hatályát veszti az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény

a) 6. § (2) bekezdésében a " , halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati" szövegrész,

b) 6. § (3) bekezdésében a " , halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati" szövegrész,

c) 6. § (6) bekezdésében a " , halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati" szövegrész.

14. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény módosítása

145. § A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Védett természeti területnek minősülő földrészlet esetében a vételi jog gyakorlásának feltétele a földügyért felelős miniszter hozzájárulása a földrészletnek az állami tulajdonból történő kikerüléséhez. A hozzájárulás nem tagadható meg akkor, ha a vételi jogot gyakorlóval szemben a joggyakorlást megelőző tíz éven belül nem állapították meg környezetkárosítás vagy természetkárosítás bűntettét, vagy természetvédelmi szabálysértés miatt a felelősségét, továbbá természetvédelmi bírság nem került vele szemben kiszabásra. Az (1) bekezdés szerinti határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a vételi jog gyakorlására és a miniszter hozzájárulásának kezdeményezésére a joggyakorló által a határidőben került sor."

15. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása

146. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 1. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § A II. Fejezet szerinti eljárások során az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

147. § (1) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 4. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmet vissza kell utasítani, ha)

"f) a folyamatban lévő megosztás tényének bármely okból bekövetkezett törlésétől számított 30 napon belül az adott ingatlant érintően ismételten kérelmet nyújtanak be, ide nem értve azt az esetet, ha a törlésre a tulajdonjog öröklés jogcímen történő bejegyzése, illetve a kisajátítás folytán bekövetkező tulajdonváltozás átvezetése alapján kerül sor."

(2) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 4. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:

"(3d) A kérelmet függőben kell tartani, ha a kérelemmel érintett földrészlet tekintetében az ingatlanügyi hatóság a III. Fejezet szerinti eljárása folyamatban van. A folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzése iránti eljárást a III. Fejezet szerinti adatkiigazítás megtörténtét, az adatfeltárásra irányuló eljárás megszüntetését, a jegyző értesítését, illetve az ingatlan állami tulajdonba kerülését követően folytatni kell."

(3) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzését követően az ingatlan tulajdoni lapján és térképi állományán az öröklés miatt bekövetkezett tulajdonváltozás - ideértve az özvegyi jog bejegyzését is - és a kisajátítás - ideértve a kisajátítást pótló adásvétel és csere esetét is - kivételével más változtatás nem vezethető át. A tény feljegyzését követően benyújtott egyéb kérelmeket vagy megkereséseket az ingatlanügyi hatóság függőben tartja a megosztás tényének törléséig."

148. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan - ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat - nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén 10 000 m2-nél kisebb területnagyságú. Vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó."

149. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ellenérték megfizetését - annak összegétől függetlenül - az egyezségi döntésben részt nem vevő, az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs részére bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni."

150. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ellenérték megfizetését - annak összegétől függetlenül - bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni az 5. § (2) bekezdése szerinti bizonytalan személyű tulajdonostárs, a tulajdonostárs ismeretlen örököse, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs, továbbá azon tulajdonostárs részére, aki a teljesítéshez szükséges adatokat nem bocsátja a bekebelező tulajdonostárs rendelkezésére."

151. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 4. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. § (1) Ha az ellenérték megfizetését bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni, annak összegét a letevő akkor követelheti vissza, ha a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemről az ingatlanügyi hatóság olyan tartalmú végleges döntést hozott, mely alapján a tulajdonjog bejegyzésére nem kerülhetett sor.

(2) Ha az ingatlanügyi hatóság eljárása az (1) bekezdés szerinti döntéssel zárult, azonban a jogorvoslati kérelem következtében a hatóságot a bíróság új eljárásra utasítja, vagy a kérelmező ismételten kéri a tulajdonjogának bejegyzését ugyanazon ingatlanra vagy ingatlanokra, a kérelmező igazolni köteles, hogy az ellenérték továbbra is bírósági letétben van.

(3) A bírósági letétbe helyezéssel kapcsolatban felmerült költségeket és illetéket a letevő viseli, az a letétbe helyezett összegből nem vonható le.

(4) Ha a letétbe helyezett összegnek a letevő részére való visszafizetésének nincs helye, a bírósági kezelés (őrzés) megszüntetésére akkor kerül sor, ha a tulajdonjogot bejegyző határozat véglegessé válásától számított tizenöt éven belül a pénzt a jogosult nem veszi át. A letétként kezelt pénzt ezen határidő elteltét követően a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv részére kell átutalni, mely összeget az állam földvásárlásra használhat fel."

152. § (1) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kialakítandó földrészletek megközelíthetősége érdekében önálló földrészletként kialakított közút a települési önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerül. A földrészletek megközelítésére szolgáló közutak kialakításához szükséges terület aranykorona értékével a kialakítandó földrészleteket kártalanítás nélkül arányosan csökkenteni kell."

(2) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 46. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést megelőzően gondoskodni kell a keletkező új földrészletek kitűzéséről és azok helyszíni bemutatásáról."

153. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 5. § (4) bekezdés a) pontjában az " "ismeretlen" " szövegrész helyébe az " "ismeretlen", "kézbesítés akadályozott" " szöveg lép.

16. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény módosítása

154. § (1) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"c) kiegészítő őstermelői tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó termékfeldolgozás kivételével, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, továbbá mező- és erdőgazdasági szolgáltatás;"

(2) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"e) mező-, erdőgazdasági tevékenység: a Földforgalmi törvény 5. § 18. pontjában meghatározott mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget;"

(3) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 2. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"h) saját gazdaság: a természetes személy saját vagy az őstermelők családi gazdasága tagjainak közös használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, valamint mezőgazdasági termelőeszközök azon köre, amelyre nézve az érintett személyt vagy személyeket megilleti a termelés szervezésének, valamint - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével - a termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága."

155. § (1) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az őstermelők családi gazdasága alapításának céljából a tagok írásbeli szerződést kötnek, amely tartalmazza:)

"b) a folytatandó őstermelői tevékenységeket,"

(2) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 7. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés módosításáról vagy az (1) bekezdésben meghatározott szerződés bármely tag által történő felmondásáról, valamint a tagok hozzátartozói minőségében a hozzátartozói láncolatban elfoglalt helyében bekövetkezett változásról az őstermelők családi gazdaságának képviselője 15 napon belül értesíti az Agrárkamarát.

(6) Az Agrárkamara törli a nyilvántartásból az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó adatokat a mezőgazdasági őstermelő vonatkozásában

a) a 10. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben, vagy

b) ha az (1) bekezdésben meghatározott szerződést a tag felmondja."

156. § A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az őstermelők családi gazdaságának képviselője a többi tag képviseletében az őstermelők családi gazdasága tevékenysége körében az ügyek vitelére jogosult, a többi tag nevében csak azok meghatalmazása esetén szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket."

157. § (1) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 13. § (1) bekezdés 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az őstermelői nyilvántartás tartalmazza)

"7. a mezőgazdasági termelő FELIR azonosítóját és tevékenységazonosítóját,

8. a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból törlésének dátumát a 19. §-nak megfelelően, valamint az őstermelői igazolvány érvényesítésének dátumát,"

(2) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 13. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az őstermelői nyilvántartás tartalmazza)

"10. a mezőgazdasági őstermelő által termesztett növénykultúrák, -fajok megnevezését,"

(3) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 13. § (1) bekezdése a következő 22. és 23. ponttal egészül ki:

(Az őstermelői nyilvántartás tartalmazza)

"22. az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból törlésének dátumát a 19. §-nak megfelelően,

23. az őstermelők családi gazdasága tagjait és FELIR azonosítójukat a 19. §-nak megfelelően, valamint a családi gazdálkodót."

158. § (1) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Agrárkamara a családi mezőgazdasági társaságokról, azok azonosítása, más családi mezőgazdasági társaságoktól való megkülönböztetése, továbbá a jogszabályoknak megfelelő működésük ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés a) pontjában és b) pont ba), bd), bf) alpontjában meghatározott adatkörben nyilvános és a családi mezőgazdasági társaság minősítés vonatkozásában közhiteles. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat az Agrárkamara a honlapján teszi közzé."

(2) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 15. § (2) bekezdés a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:

(A családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartása tartalmazza a családi mezőgazdasági társaság)

"ac) adószámát;"

(3) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A családi mezőgazdasági társaság nyilvántartásba vétel iránti kérelméhez mellékelni kell a tagok hozzátartozói láncolatának igazolását."

(4) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A családi mezőgazdasági társaság tagjai a nyilvántartási adatukban bekövetkezett változásról kötelesek az Agrárkamarát 15 napon belül értesíteni."

(5) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 15. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az Agrárkamara a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában szereplő adatokról és azok változásáról adatot szolgáltat

a) statisztikai célból egyedi azonosításra nem alkalmas módon az agrárpolitikáért felelős miniszternek, továbbá

b) egyedi azonosításra alkalmas módon az állami adó- és vámhatóságnak, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, a kormányhivatalnak, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervnek a tevékenységükre vonatkozó jogszabályban foglalt ellenőrzési feladataik ellátása érdekében."

159. § (1) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 19. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A mezőgazdasági őstermelők, az őstermelők családi gazdaságának, valamint a családi mezőgazdasági társaság nyilvántartásba vételére, adatainak módosítására, nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás 2022. december 31. napjáig nem kezdeményezhető elektronikusan."

(2) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 19. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A termelési tényezők hasznosításából, értékesítéséből származó bevételt 2021. évben - a gazdálkodó döntésének megfelelően - nem kell beleszámítani a kiegészítő tevékenységből, tevékenységekből származó bevételbe."

160. § A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény

a) 2. § b) pontjában a "hozzátartozói által" szövegrész helyébe a "hozzátartozói és egyenesági rokonai által" szöveg,

b) 2. § g) pontjában a "tevékenység, továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget" szövegrész helyébe az "őstermelői tevékenység" szöveg,

c) 3. § (4) bekezdésében a "kiegészítő tevékenységéből" szövegrész helyébe a "kiegészítő őstermelői tevékenységéből" szöveg, a "kiegészítő tevékenységből" szövegrész helyébe a "kiegészítő őstermelői tevékenységből" szöveg, a "kiegészítő tevékenység" szövegrész helyébe a "kiegészítő őstermelői tevékenység" szöveg és a "kiegészítő tevékenységet" szövegrész helyébe a "kiegészítő őstermelői tevékenységet" szöveg,

d) 5. § (1) bekezdésében a "jogszerűségét." szövegrész helyébe a "jogszerűségét, illetve az őstermelői termékként történő értékesítés jogszerűségét." szöveg,

e) 5. § (2) bekezdésében a "termék forgalomból" szövegrész helyébe a "termék, illetve mezőgazdasági őstermelői termékként értékesített áru forgalomból" szöveg,

f) 7. § (7) bekezdés b) pontjában a "60" szövegrész helyébe a "15" szöveg,

g) 12. § (3) bekezdésében a "nyilvántartási számmal" szövegrész helyébe a "FELIR azonosítóval" szöveg,

h) 13. § (1) bekezdés 14. pontjában a "tevékenység-azonosítóját," szövegrész helyébe a "tevékenység-azonosítóját és a tevékenységek kezdetének és befejezésének dátumát," szöveg,

i) 13. § (2) bekezdésében a "10-17., 20. és 21. pontja" szövegrész helyébe a "10-17., 20., 21., 22. és 23. pontja" szöveg,

j) 13. § (4) bekezdésében az "a kormányhivatalnak" szövegrész helyébe az "a társadalombiztosítási és családtámogatási szervnek, a kormányhivatalnak" szöveg,

k) 14. § (2) bekezdésében az "illetve kiegészítő" szövegrész helyébe az "illetve a Földforgalmi törvényben meghatározott kiegészítő" szöveg,

l) 15. § (6) bekezdés e) pontjában a "kiegészítő" szövegrész helyébe az "a Földforgalmi törvényben meghatározott kiegészítő" szöveg,

m) 19. § (4) bekezdésében a "kiegészítő tevékenysége" szövegrész helyébe "kiegészítő őstermelői tevékenysége" szöveg

n) 19. § (5) bekezdésében a "június 30." szövegrész helyébe a "december 31." szöveg

lép.

161. § Hatályát veszti a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 15. § (4) bekezdése.

17. Záró rendelkezések

162. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 5-23. §, a 24. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 25-28. §, a 31-41. §, a 42. § (1) bekezdése, a 43. § (1) és (3) bekezdése, a 46. §, a 47. §, a 4. alcím, a 6-8. alcím, a 78-79. §, a 80. § (2) bekezdése, a 81. §, a 82. § (1) bekezdése, a 83. § (1) bekezdése, a 85-87. §, a 88. § (1) bekezdése, a 89. §, a 90. § (1) és (2) bekezdése, a 91-95. §, a 97. § (1) bekezdése, a 98. § a)-d), f), g), i)-k), m), o), q), r), t) és v) pontja, a 99. § c) pontja, a 101. § (1) és (3) bekezdése, a 102-106. §, a 107. § (1) bekezdése, a 109-120. §, a 122. §, a 123. §, a 125-128. §, a 129. § (1) bekezdése, a 130. § a), c), d), h)-j), l) és m) pontja, a 131. § b), c), e), h) és i) pontja, a 11. alcím, a 13. alcím, a 15. alcím és a 16. alcím, valamint az 1. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 30. § 2022. január 15-én lép hatályba.

(4) A 24. § (3) bekezdése és a 29. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(5) A 42. § (2) bekezdése, a 43. § (2) bekezdése, a 44. § és a 45. § 2022. március 1-jén lép hatályba.

(6) A 80. § (1) bekezdése, a 90. § (3) bekezdése és a 99. § b) pontja 2022. július 1-jén lép hatályba.

(7) A 77. §, a 82. § (2) és (3) bekezdése, a 83. § (2) bekezdése, a 88. § (2) és (3) bekezdése, a 96. §, a 97. § (2) bekezdése, a 98. § e), h), l), n), p), s), u) és w) pontja, a 99. § a) és d) pontja, a 100. §, a 101. § (2) bekezdése, a 107. § (2) bekezdése, a 108. §, a 121. §, a 124. §, a 129. § (2) bekezdése, a 130. § b), e)-g), k) és n) pontja, valamint a 131. § a), d), f) és g) pontja 2023. február 1-jén lép hatályba.

163. § E törvény

a) 54. §-a, 56-58. §-a, 59. § a) pontja, 60. § a)-c) pontja, 141. §-a, továbbá 8. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,

b) 60. § d) pontja, 9. alcíme, 102. §-a, 103. §-a, 112-114. §-a, 14. alcíme, 154-158. §-a, 160. § a)-l) pontja, továbbá 161. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi CL. törvényhez

"1. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez

Az agrárkamara tagjai az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) alapján:

AB
1.01Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
[kivéve 016302 koszorú-, és virágkötés nem saját termelésű növényből (nem művirágból)]
2.02Erdőgazdálkodás
3.03Halászat, halgazdálkodás
4.10Élelmiszergyártás
5.11Italgyártás
6.12Dohánytermék gyártása
7.2015Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása
8.2020Mezőgazdasági vegyi termék gyártása
9.382102Biogáz gyártás hulladékból, komposztálás tételből: komposztálás
10.4611Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme
11.462Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme
12.463Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme
13.4661Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme
14.467503Növényvédőszer nagykereskedelem
15.467504Műtrágya nagykereskedelem
16.749005Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási szakmai tervezés, szakértés
17.749031Haszonállatok törzskönyvezése
18.749040Gombaszakértés
19.749049Igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari területen
20.749061Szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódó szaktanácsadás
21.749062Kertészethez kapcsolódó szaktanácsadás
22.749063Precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó szaktanácsadás
23.749064Ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó szaktanácsadás
24.749065Öntözésfejlesztéshez kapcsolódó szaktanácsadás
25.749066Állattenyésztéshez kapcsolódó szaktanácsadás
26.749068Élelmiszer-előállításhoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó szaktanácsadás
27.749069Takarmányozáshoz, takarmány-előállításhoz kapcsolódó szaktanácsadás
28.749070Földügyekhez kapcsolódó szaktanácsadás
29.7731Mezőgazdasági gép kölcsönzése
30.773903Gazdasági haszonállatok kölcsönzése

"

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére