2021. évi XLVIII. törvény

a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról[1]

A XX. századi magyarországi, valamint közép- és kelet-európai történeti, politikai és társadalmi kutatásokkal, ezen belül különösen a kommunizmus és a kelet-közép-európai diktatúrák XX. századi történetének feltárásával és bemutatásával kapcsolatos közfeladatok folyamatos ellátása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) Az Országgyűlés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) alapján felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) elnevezéssel közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként történő bírósági nyilvántartásba vétele érdekében.

(2) Az Alapítvány bírósági nyilvántartásba vétele során az állam képviseletében a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter jár el.

(3) Az Alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre.

1/A. §[2] A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (5) bekezdése alapján a Budapest belterület 28224/30 helyrajzi számú ingatlanon található épület, valamint az épületben található, a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak vagyonkezelőjeként - azok magyar állam tulajdonába kerülésének napjával - e törvény erejénél fogva határozatlan időre ingyenesen, az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatának ellátása érdekében az Alapítvány kerül kijelölésre, az Alapítványt vagyonkezelésidíj-fizetési kötelezettség nem terheli. Az Alapítvány által végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység - ideértve a vagyonelemek hasznosítását is - közfeladatnak minősül.

1/B. §[3] (1) Az 1/A. § szerinti vagyonkezelői joggal kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazó szerződést - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság köti meg az Alapítvánnyal, valamint gondoskodik a vagyonkezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

(2) Az Alapítvány által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: beruházás) összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik, kivéve azon értéknövelő beruházások esetében, amelyek elvégzéséhez a tulajdonosi joggyakorló előzetesen hozzájárult, mely utóbbi esetben a tulajdonos állam az ingatlanban keletkezett értéknövekményt az Alapítvány részére a vagyonkezelői jog megszűnésekor megtéríti. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek az Alapítvány - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartás részére történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(3) Az Alapítvány a (2) bekezdés szerinti beruházásokkal összefüggésben - selejtezési szabályzata figyelembevételével - jogosult a bontással járó munkálatokat elvégezni, köteles a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok kezeléséről és hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezéséről gondoskodni, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel az Alapítványt illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.

(4) Az Alapítványt megilletik az Nvtv. 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlan tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából az Alapítvány által kezdeményezett bármely, a számvitelről szóló törvény szerinti felújítási, beruházási, valamint ehhez kapcsolódó bontási munka elvégzéséhez a kapcsolódó hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

2. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. melléklet 22. pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.

3. §[4] Az 1. § (3) bekezdése, az 1/A. §, a 4. §, az 5. § és az 1. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

4. §[5]

5. §[6]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke