2024. évi LXXVI. törvény

egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

a) 39/B. § (1) bekezdés c) pontjában a "felsőoktatási intézmény nappali" szövegrész helyébe az "a doktori képzés kivételével felsőoktatási intézmény teljes idejű" szöveg,

b) 42. § (1) bekezdés c) pontjában a "felsőoktatási intézmény nappali" szövegrész helyébe az "a doktori képzés kivételével felsőoktatási intézmény teljes idejű" szöveg

lép.

2. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

2. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok tagjait és vezetőit. A

a) könyvkiadás és szépirodalom főtematikájú Anyanyelvi Kultúra Kollégiumot,

b) színház-, tánc-, zene (zeneművészet, könnyűzene, jazz-, világ- és népzene) főtematikájú Előadó-művészetek Kollégiumát,

c) építőművészet és örökségvédelem főtematikájú Épített Örökség Kollégiumot,

d) ismeretterjesztés, környezetkultúra, közművelődés és népművészet főtematikájú Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiumát,

e) könyvtár, levéltár és múzeum főtematikájú Közgyűjtemények Kollégiumát,

f) a Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiumát, valamint

g) a film-, fotó-, ipar-, képző- és tervezőművészet főtematikájú Vizuális Művészetek Kollégiumát

mint állandó szakmai kollégiumot [a továbbiakban az a)-g) pontok együtt: művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégium] a miniszter - az MMA elnöke véleményének kikérése után - rendelettel hozza létre, és az MMA elnökének egyetértésével nevezi ki azok vezetőit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes szakmai kollégiumot is létrehozhat."

3. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A miniszternek, az Alap alelnökének, a Bizottság tagjainak, ezek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozóinak, továbbá bejegyzett élettársának, valamint a kollégium vezetőinek és tagjainak pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani tekintet nélkül arra, hogy a pályázó milyen keretre - beleértve a 7/C. § szerinti keretet is -, vagy melyik kollégiumhoz nyújtotta be pályázatát."

(2) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A kollégium vezetője és tagja nem vehet részt a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa által a kollégiumhoz benyújtott pályázat elbírálásában."

4. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Alap bevétele és év végi maradványa, valamint kezelő szervének az Alap kezelésével összefüggő bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával."

(2) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a tárgyévet megelőző évben az Alap pályázati felhívással vagy támogatói okirattal, támogatási szerződéssel lekötött forrása tárgyévi felhasználásának engedélyezésére - az Áht. 86. § (4) bekezdésétől eltérően - a Bizottság javaslatára a fejezetet irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása nélkül is jogosult."

5. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény a következő 7/D. §-sal egészül ki:

"7/D. § Az Alap pályázati felhívással vagy támogatói okirattal, támogatási szerződéssel lekötött forrásával az előző évi éves költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően - az államháztartásért felelős miniszter Áht. 86. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulása nélkül is - az Alap tárgyévi kiadási előirányzata megemelhető, a kötelezettségvállalással terhelt maradvány a Bizottság tárgyévet követő év február 28-ig történő jóváhagyásával felhasználható."

3. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

6. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 7/C. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A Hatóság ellenőrizheti a tulajdonosnak a köziratra vonatkozó - e törvényben foglaltak szerint biztosított - épségben és használható állapotban történő megőrzési kötelezettsége teljesítését."

7. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A nemzeti levéltár a Magyar Nemzeti Levéltár."

4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

8. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az Nktv. 4. § 32a. pontja szerinti tanulmányi rendszert, vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 8a. pontjában meghatározott tanulmányi rendszert (a továbbiakban együtt: tanulmányi rendszer) használó köznevelési vagy szakképző intézmény tekintetében az (1) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést biztosító szerv a tanulmányi rendszer üzemeltetőjével együttműködve olyan rendszert üzemeltet, amely a tanulmányi rendszerrel együtt alkalmas arra, hogy

a) a lehetséges étkezés kiválasztására és a későbbi lehetséges módosítások teljeskörű kezelésére, az étkezéssel kapcsolatos tanulói és szülői - a tanulmányi rendszeren keresztüli - kommunikáció biztosítására,

b) az étkezéssel kapcsolatos díjak és támogatások be- és kifizetésére és az ezzel kapcsolatos teljeskörű ügyintézésre és bizonylatolásra,

c) az étkeztetés során a tanuló részére megrendelt étkezési jogosultság megjelenítésére, az étkezés megtörténtének a tanulmányi rendszerbe történő rögzítésére,

d) az étkezés térítési díjához figyelembe vehető adatok és dokumentumok rögzítésére, tárolására, az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás biztosítására, az étkezéssel kapcsolatosan megállapított aktuális terítési díjak és kedvezmények idősoros tárolására, valamint

e) az étkezéssel kapcsolatos egyéb adatszolgáltatásra

szükséges nyilatkozatokat és az az étkezéssel kapcsolatos funkciók elérését a szülő, a tanuló, a köznevelési vagy szakképző intézmény a tanulmányi rendszerén keresztül tehesse meg, illetve érhesse el azokat, továbbá a keletkezett adatok és dokumentumok a tanulmányi rendszerben kerüljenek tárolásra.

(10) A (9) bekezdésben foglalt cél egységes megvalósítása érdekében a köznevelési intézménynek vagy szakképző intézménynek azon fenntartója, amely bölcsődét is fenntart, a tanulmányi rendszert a bölcsőde tekintetében is használhatja. Ebben az esetben a bölcsődét a tanulmányi rendszer használata tekintetében köznevelési intézménynek kell tekinteni."

9. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A gyámhatóság hivatalból dönt

a) az 51. § (5) és (10) bekezdése alapján krízisközpontban vagy titkos menedékházban ellátott gyermekkel és

b) az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett gyermekkel történő kapcsolattartásról."

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 34. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett gyermek legfeljebb két napra történő eltávozását és két napnál hosszabb időtartamú szabadságát a gyermekvédelmi gyám engedélyezi, ha arra a gyámhatóság döntésében felhatalmazta. A gyermekvédelmi gyám jelzi a gyámhatóságnak, ha a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek gondozási helyét biztosító személy, intézmény között vita keletkezik."

10. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"62/A. § (1) Az országos örökbefogadást elősegítő szerv a titkos örökbefogadás előkészítése érdekében - a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság 82. § (5) bekezdése szerinti véleménye figyelembevételével - kiválasztja a gyermek számára a legmegfelelőbb, érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbe fogadó házaspárt, törvényben meghatározott esetben egyedül örökbe fogadó szülőt (a továbbiakban együtt: örökbe fogadó szülő).

(2) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás

a) felkészíti a gyermeket, a gyermek gondozási helyét és az örökbe fogadni szándékozó személyt az örökbefogadásra,

b) segíti a szülő-gyermek kapcsolat kialakulását, ennek érdekében javaslatot tesz a gyermek örökbefogadó szülőhöz történő kötelező gondozásba történő kihelyezésére és figyelemmel kíséri azt,

c) javaslatot tesz az örökbefogadás engedélyezésére."

11. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 80/A. § (4) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:

(A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét soron kívül felülvizsgálja hivatalból, ha)

"bc) a gyermek hat hónapot meghaladó időtartamban van engedély nélkül távol a gondozási helyétől."

12. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 80/B. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Gondozási helyen lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a gondozási helyén kívül, így különösen, ha)

"f) a gondozási helyéről engedély nélkül eltávozott, feltéve, hogy a távolléte a három hónapot nem haladja meg."

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 80/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha az (5) bekezdés d) vagy f) pontja szerinti távollét a három hónapot meghaladja, a távollét idejére a gondozási helyen - ideiglenes hatállyal vagy nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg, ideiglenes gondozási hely kijelölésével - más gyermek helyezhető el."

13. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása esetén, valamint a helyettes szülőnél, a gyermekek átmeneti otthonában, illetve a családok átmeneti otthonában a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett férőhelyszámtól éves átlagban az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékben lehet eltérni."

14. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 130/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok felmerülése esetén a gyámhatóság erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli a gyermek, a (3) bekezdés b) pontja szerint a gyermekkel együtt ellátást igénybe vevő, a tanú és az eljárást kezdeményező szerv vagy személy adatait.

(3) A gyermeket súlyosan veszélyeztető oknak minősül

a) egyéb jelzés hiányában is, ha a gyermeket gondozó szülő, más törvényes képviselő megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval - háziorvossal, házi gyermekorvossal, védőnővel -, illetve a gyermek gondozása tekintetében a bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatóval, köznevelési intézménnyel, illetve szakképző intézménnyel,

b) ha a gyermek ellátására az 51. § (5) és (10) bekezdése alapján krízisközpontban vagy titkos menedékházban kerül sor."

15. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2c) bekezdés c) pontja a következő cd) alponttal egészül ki:

(A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is bejegyzett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező)

"cd) költözés, vagy"

(teszi szükségessé.)

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. §-a a következő (2h) bekezdéssel egészül ki:

"(2h) A (2c) bekezdés c) pont cd) alpontja szerinti esetben költözésen a gyermekek napközbeni ellátását nyújtó szolgáltató, intézmény, hálózat székhelyének, telephelyének a szolgáltatás nyújtásának településén, fővárosi kerületén belül másik címre történő elköltöztetését kell érteni."

16. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Felhatalmazást kap a családpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait segítő ellátórendszer szakmai feladatait, működésük feltételeit, valamint a szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait,

b) a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait segítő ellátórendszer körébe tartozó egyes feladatokat ellátó személyek képesítési előírásait."

17. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) 34. § (7) bekezdésében az "évenkénti" szövegrész helyébe a "félévenkénti" szöveg,

b) 54/A. § (4) bekezdésében az "(1)-(3a)" szövegrész helyébe az "(1)" szöveg,

c) 62. § (1) bekezdés b) pontjában az "ingyenes igénybe vehető" szövegrész helyébe az "ingyenes" szöveg,

d) 80/B. § (5) bekezdés e) pontjában a "tartózkodik" szövegrész helyébe a "tartózkodik, vagy" szöveg,

e) 162. § (1) bekezdés i) pontjában az "ellenőrzésének részletes szabályait" szövegrész helyébe az "ellenőrzésének részletes szabályait, az engedélyezett férőhelyszám-túllépés mértékét" szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) 44/A. § (4) bekezdésében az "- egy szolgáltató székhelyeként, illetve telephelyeiként, egy vagy több épületben működő -" szövegrész,

b) 44/B. § (1) bekezdés e) pontjában a "valamint a tanítási szünetekben," szövegrész,

c) 54/A. § (2)-(3a) bekezdése,

d) 80/B. § (5) bekezdés d) pontjában a "vagy" szövegrész,

e) 145. § (2c) bekezdés c) pont cc) alpontjában a "vagy" szövegrész.

5. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

19. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5/C. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"a) jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához az állami adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem;"

20. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

a) a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követő negyvenkét napon belül születik, vagy

b) a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik."

21. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4b) A (4a) bekezdés akkor alkalmazható, ha a jogosultság kezdő napján a biztosított ugyanazon foglalkoztatónál, ugyanazon - a 48/A. § (2) bekezdése szerint folyamatos - biztosítási jogviszonyban áll, mint amelyből az előző gyermekre tekintettel a csecsemőgondozási díj megállapításra került."

(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A (4c) bekezdés szerinti összegben megállapított csecsemőgondozási díj összegét a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével, - ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg - az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani."

22. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/F. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (5) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt minimálbér figyelembevételével, - ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg - az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani."

23. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

a) 39/A. § (1) bekezdésében a "személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg)" szövegrész helyébe az "az adóelőleg" szöveg,

b) 40. § (3) bekezdésében a "gyermek születését követő 168. napig jár" szövegrész helyébe a "gyermek születésének napjától számított 168 napig jár" szöveg,

c) 42. § (1) bekezdés a) pontjában a "(2) és (3) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe a "(2), (3) és (4a) bekezdés szerinti" szöveg,

d) 42/F. § (4) bekezdésében a "gyermek nevelésbe vételének napjától" szövegrész helyébe a "nevelt gyermek gondozási helyének a nevelőszülőnél történő kijelölésének napjától" szöveg,

e) 42/F. § (5) bekezdésében a "minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege" szövegrész helyébe a "minimálbér 55%-ának harmincad része, a gyermekgondozási díj naptári napi összege" szöveg,

f) 42/F. § (7) bekezdésében a "42/C. § (1) és (3) bekezdését, a 42/D. § (4), (7) és (8) bekezdését" szövegrész helyébe a "42/C. § (1) bekezdés b)-g) pontját, a 42/D. § (7) és (8) bekezdését" szöveg

lép.

6. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

24. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 37/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott muzeális intézmény

a) költségvetési szervként, vagy

b) az állam, illetve a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságként

működik."

25. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 55. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A nyilvános könyvtárak feladataik ellátásában - fenntartójuktól függetlenül - együttműködnek egymással, valamint a kulturális örökség más értékeit gondozó intézményekkel, így különösen a muzeális intézményekkel, a levéltárakkal és a közművelődési szervezetekkel, továbbá a tudományos köztestületekkel, a köznevelési intézményekkel, a szakképző intézményekkel és a felsőoktatási intézményekkel."

26. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 77. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A közművelődési intézmény és a közösségi színtér)

"g) feladatai ellátásában - fenntartójától függetlenül - együttműködik a többi közművelődési szervezettel, valamint a kulturális örökség más értékeit gondozó intézményekkel, így különösen a muzeális intézményekkel, a levéltárakkal és a könyvtárakkal, továbbá a tudományos köztestületekkel, a köznevelési intézményekkel, a szakképző intézményekkel és a felsőoktatási intézményekkel."

27. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 85. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás keretében ellátandó feladatok:)

"h) a közművelődési minőségirányítási tevékenység koordinálása, képzések szervezése, a közművelődés minőségfejlesztésének alkalmazásával kiemelkedő teljesítményt nyújtó közművelődési szervezetek számára adományozandó miniszteri elismerések szakmai előkészítése."

28. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény a következő 91/C. §-sal egészül ki:

"91/C. § (1) A törvény hatálya alá tartozó szervezetek az államháztartás alrendszerei terhére kizárólag akkor részesülhetnek támogatásban, ha a támogatás igénybevételét megelőző évben határidőre eleget tettek az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló kormányrendeletben előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

(2) A támogatás során mentesül az a szervezet, amely a statisztikai adatszolgáltatással érintett évben még nem került nyilvántartásba, illetve a statisztikai adatszolgáltatással érintett évben átalakulás útján jött létre."

29. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti intézmény vezetői feladatainak ellátására a munkáltatói jogkör gyakorlója - a (3a) és (3b) bekezdésben, valamint a 99/D. § (3) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel - pályázati, vagy a miniszter előzetes hozzájárulásával meghívásos eljárást alkalmaz. A pályázati, illetve meghívásos eljárás kiírásának, benyújtásának és értékelésének rendjét, valamint a meghívásos eljárás feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg."

(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Az állami fenntartású, valamint bármely minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló kulturális szervezet vezetőjét a fenntartói, illetve tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium minisztere nevezi ki, illetve menti fel."

30. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

1. 66. § j) pontjában a "koordinálja a települési" szövegrész helyébe a "koordinálja a vármegyében működő települési" szöveg,

2. 70. § (2) bekezdés a) pontjában az "állami egyetemi" szövegrész helyébe az "államilag elismert felsőoktatási intézményi" szöveg,

3. 94. § (1) bekezdésében a "intézményben és a közösségi színtérben" szövegrész helyébe a "szervezetben" szöveg,

4. 100. § (3) bekezdés s) pontjában az "eljárásra vonatkozó" szövegrész helyébe az "eljárásra, illetve meghívásos eljárásra vonatkozó" szöveg,

5. 1. melléklet r) pontjában az "a polgárok" szövegrész helyébe az"az állampolgárok" szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

a) 45. § (2) bekezdésében a "költségvetési szervként működő" szövegrész,

b) 100. § (3) bekezdés a) pontjában az "a minősítési eljárásért fizetendő díjra vonatkozó szabályokat és a befolyt összeg felhasználásának szabályait," szövegrész.

7. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

32. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a következő 50/F. §-sal egészül ki:

"50/F. § A

a) családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló kormányrendelet szerinti kölcsön,

b) kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsön, és

c) babaváró támogatásról szóló kormányrendelet szerinti babaváró kölcsön

igénybevétele tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 53. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti átalányban megállapított jövedelemmel rendelkező egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő jövedelmeként a jövedelem megállapításánál figyelembe vett bevétele 50 százalékát kell figyelembe venni."

8. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

33. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Kulturális javak nyilvános aukción történő értékesítése esetén - azok védettségétől függetlenül - a kultúrstratégiai intézményként működő közgyűjteményeket - gyűjtőköri érintettségük szerint - a Magyar Állam javára gyakorolható elővásárlási jog illeti meg. Ha a gyűjtőkörileg érintett joggyakorló képviselője élni kíván az állami elővásárlási jogával, az árverésen a leütés után haladéktalanul köteles arról nyilatkozni."

9. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

34. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törvény hatálya a magyar, illetve a magyar részvétellel készülő filmalkotások előállítására, terjesztésére és archiválására, a magyarországi filmterjesztésre, egyéb mozgóképszakmai tevékenységekre, a hozzájuk kapcsolódó támogatási és hatósági feladatokra, a közterületek és az állam tulajdonában álló egyéb ingatlanok filmforgatási célú használatára, valamint a fiatal munkavállalók mozgóképipari tevékenység során történő foglalkoztatására terjed ki."

35. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a vita- és beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, a tehetségkutató műsort, a kivetített digitális animációs fényfestészeti alkotást, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;"

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. §-a a következő 9-12. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"9. gyártási költségvetés: a magyar filmelőállítónak, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a magyar filmgyártó vállalkozásnak a filmalkotás magyarországi gyártásával kapcsolatos, belföldön vagy külföldön felmerült költségeinek és ráfordításainak az összege;

10. alternatív tartalom: a filmalkotások hagyományos vetítésétől eltérő, élő közvetítésen alapuló tartalom, különösen a színházi, az opera, a koncert, a musical, a balett előadások, az élő játék, vagy a művészeti kiállítások élőközvetítése felvételről, amely közvetítés esetén az esemény napjától számított 10 nap még nem telt el, és nem áll rendelkezésre a filmterjesztő részére a közvetítés egy megtekintésre alkalmas példánya;

11. nyilvános előadás: az Szjt.-ben meghatározott nyilvános előadás;

12. moziban történő terjesztés megkezdésének időpontja: a filmalkotás első magyarországi nyilvánosan meghirdetett, belépti díj ellenében megtekinthető előadásának időpontja;"

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában)

"16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresen, alkalomszerűen vagy szezonálisan szolgáló, a 19/L. § szerint ekként nyilvántartott helyiség;"

(4) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. § 17a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"17a. moziüzemeltető: a moziüzemeltetést üzletszerűen folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet;"

36. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 5/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését az NFI végzi, figyelembe véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terjesztésre vonatkozó minőségi előírásokat. Az NFI gyakorolja továbbá a nemzeti filmvagyon részét képező egyéb szerzői művek 5/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhasználási jogait. Az NFI - a filmrészletek kivételével - korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló, valamint a nemzeti filmvagyon egészére vonatkozó felhasználási megállapodást nem köthet."

37. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 5/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Eltérő megállapodás hiányában a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb szerzői művek felhasználásával kapcsolatban felmerült, a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjakat - kivéve az 5/E. § szerinti felhasználás esetét - az NFI fizeti meg."

38. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/B. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az NFI feladatai különösen:)

"j) a 31/B. § (2c) bekezdése szerinti forrás felhasználásával a mozgóképszakmai képzés, mozgóképszakmai pályaorientáció, mozgóképszakmai képzéssel összefüggő nemzetközi rendezvényen való részvétel támogatása, támogatási rendszerének működtetése, képzések szervezése és a mozgóképes szakmák népszerűsítése,"

39. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az e törvény szerinti támogatás mértéke a mozibemutatásra készült - játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó - magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg a mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvényben a magyar vagy magyar részvételű, illetve a nemzetközi koprodukciós filmalkotás vonatkozásában meghatározott összeget.

(3) Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a támogató részére vissza kell fizetni.

(3a) Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet olyan nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén, amelyben a magyar mellett legalább egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának listáján felsorolt valamely állambeli filmelőállító is részt vesz.

(4) Az e törvény szerinti támogatás mértéke dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajába tartozó magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható. Ez a szabály a mozibemutatásra készült játékfilmek esetén nem alkalmazható."

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatárok megállapítása során a filmalkotás e törvény szerinti támogatására vonatkozóan

a) közvetlen támogatás esetén a pályázat érvényes benyújtásának vagy nem pályázat alapján nyújtandó támogatás esetén az egyedi támogatási kérelem benyújtásának, vagy

b) közvetett támogatás esetén a támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megállapításával kapcsolatos kérelem benyújtásának

időpontja az irányadó."

40. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 14. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban:)

"a) a 12. § (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti támogatások esetében, akit a mozgóképszakmai hatóság nem vett nyilvántartásba, vagy onnan törölt,"

41. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Filmiroda hatósági hatáskörében az alábbi feladatokat látja el:)

"c) közhiteles nyilvántartást vezet

ca) az e törvény szerinti támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetekről és természetes személyekről,

cb) a moziüzemeltetési tevékenységet folytató természetes személyekről, illetve szervezetekről,

cc) a forgalmazói tevékenységet folytató természetes személyekről, illetve szervezetekről,

cd) az e törvény hatálya alá tartozó filmalkotásokról,

ce) a terjesztésre kerülő, valamint "art" besorolású filmalkotásokról, továbbá

cf) az "art" mozikról és mozitermekről

az e törvényben, illetve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében meghatározott módon."

42. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A (7) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság a filmelőállítót, a filmgyártó vállalkozást, a filmterjesztőt, valamint annak megszűnése esetén a jogsértés elkövetésének időpontjában vezető tisztségviselőnek minősülő személyeket a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti közigazgatási bírság megfizetésére kötelezi."

43. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyfél a beadványait kizárólag a Hatóság elektronikus űrlapkitöltést és - benyújtást támogató információs rendszerén keresztül nyújthatja be elektronikus űrlapon, vagy elektronikus űrlap mellékleteként csatolva. A Hatóság a beadványt fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és elektronikus időbélyegzővel látja el."

44. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/G. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Hatóság e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában, illetve a 38. § a) pontja szerinti felhatalmazás alapján megalkotott jogszabály szerint a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti. A Hatóság e feladata ellátásához igénybe vehet közreműködőként harmadik személyt vagy szervezetet."

45. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/H. § (8) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:)

"d) e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály a) és c) pontban nem szabályozott rendelkezéseinek, valamint a Hatóság hatósági döntésének e törvényben nem szabályozott egyéb megsértése esetén a Hatóság ötezer forinttól egymillió forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki."

46. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvény hatálya alá tartozó, 2. § 15. pont a) alpontja szerinti forgalmazói, illetve 2. § 15. pont b) alpontja szerinti, Magyarországon székhellyel rendelkező moziüzemeltető által végzett moziüzemeltetési tevékenységet a Hatóságnál nyilvántartásba kell venni."

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Moziüzemeltetési tevékenység a Hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető."

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyilvántartásba vételt kezdeményező bejelentő - e törvény keretei között - bármely, üzletszerű tevékenységet folytató természetes személy és jogi személy lehet."

(4) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A Hatóság nyilvántartást vezet)

"c) azokról a filmterjesztőkről, amelyek tevékenységének folytatását a Hatóság végleges döntésével megtiltotta."

(5) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartások tartalmazzák a forgalmazók és a moziüzemeltetők nevére, elérhetőségére, valamint a mozik elnevezésére, címére és teremszámára vonatkozó adatait, valamint az e törvényben és a mozgóképszakmai hatóság által vezetett nyilvántartások részletes szabályairól és az igazolások kiadásának rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatokat. A Hatóság a forgalmazói és moziüzemeltetési tevékenység ellenőrzése céljából a forgalmazói, illetve moziüzemeltetési tevékenységet folytató természetes személy személyazonosító adatait kezeli a nyilvántartásból való törlésig."

(6) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő filmforgalmazótól a moziüzemeltető nem szerezhet be filmalkotást terjesztés céljából, továbbá a nyilvántartásban szereplő moziüzemeltetőnek a forgalmazó terjesztés céljából nem adhat át filmalkotást. Amennyiben az általános felügyeleti eljárás során a Hatóság megállapítja a filmalkotás terjesztés céljából történő beszerzése vagy átadása tilalmának megsértését, közigazgatási bírságot szab ki."

47. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bejelentés tartalmazza:)

"c) a moziban rendelkezésre álló vetítőtermek számát, az egyes vetítőtermek befogadóképességét,

d) a moziüzemeltetés megkezdésének tervezett időpontját, valamint"

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A bejelentés tartalmazza:)

"e) a moziüzemeltető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy megfelel a 19/G. § (5) bekezdésében foglalt adatszolgáltatás feltételeinek."

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Hatóság a moziüzemeltető kérelmére a 19/G. § (5) bekezdésében foglalt adatszolgáltatás feltételei alól legfeljebb 3 hónap időtartamra felmentést adhat."

(4) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Hatóság a moziüzemeltetőt hivatalból törli a nyilvántartásból, ha a moziüzemeltető a mozi üzemeltetését a nyilvántartásba vételtől számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, és a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható."

(5) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Törölni kell a nyilvántartásból a moziüzemeltetésre irányuló tevékenységet, ha)

"b) a nem természetes személy jogutód nélkül megszűnt, természetes személy esetében pedig az üzletszerű tevékenység végzésére jogosító egyéni vállalkozási minősége megszűnt."

(6) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Ha a Hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a moziüzemeltető a moziüzemeltetési tevékenységet bejelentés nélkül folytatja, és

a) a moziüzemeltető megfelel a jogszabályi feltételeknek, úgy a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazhatja, és hivatalból nyilvántartásba veheti a moziüzemeltetőt,

b) a moziüzemeltető nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, úgy a moziüzemeltetési tevékenység folytatását az arra való jogosultság megfelelő igazolásáig határozatban megtiltja, amelyről nyilvántartást vezet.

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 19/K. § (5) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás a moziüzemeltetőre vonatkozóan az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a moziüzemeltető nevét,

b) a moziüzemeltető lakcímét vagy székhelyét

c) annak a tevékenységnek a megjelölését, amelynek folytatására a moziüzemeltető nem jogosult, és

d) a tilalom időbeli és területi hatályát.

(12) A Hatóság hivatalból törli a nyilvántartásából a moziüzemeltetőt, ha az a hatósági határozatban megállapított folyamatos adatszolgáltatási kötelezettségét, illetve az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét felhívás és közigazgatási bírság kiszabása után sem teljesíti."

48. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/M. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkező változást a filmforgalmazó köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hatóság részére."

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/M. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Hatóság a filmforgalmazót a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl törli a nyilvántartásból, ha a nem természetes személy filmforgalmazó jogutód nélkül megszűnt, vagy a természetes személy üzletszerű tevékenység végzésére jogosító egyéni vállalkozói minősége megszűnt."

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/M. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Hatóság hivatalból törli a filmforgalmazót a nyilvántartásból, ha az adatváltozás bejelentési kötelezettségét közigazgatási bírság ellenére nem teljesítette, továbbá ha az adatszolgáltatási kötelezettségét felhívás és közigazgatási bírság kiszabása után sem teljesíti."

49. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/N. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A 19/L. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott moziban bemutatásra kerülő filmalkotást a mozgóképszakmai statisztikai adatok előállításának céljából a film terjesztőjének regisztrálnia kell a Hatóság által erre a célra létrehozott online felületen.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az olyan filmalkotásokra, amely szakmai vagy civil szervezet, kulturális intézmény által szervezett filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerül bemutatásra."

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/N. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A filmalkotás regisztrációjának a film terjesztőjének a (3) bekezdésben foglalt adatok rendelkezésre állását követően haladéktalanul - de legkésőbb a 20. § (1) bekezdése, valamint a 25. § (1) bekezdése szerinti besorolási eljárások megkezdéséig - eleget kell tennie. A filmalkotás a (3) bekezdésben foglalt adatok hiánytalan közlését követően kap statisztikai azonosítót.

(5) Ha a (3) bekezdésben meghatározott adatokban változás következik be, a film terjesztőjének a megváltozott adat tudomására jutását követően haladéktalanul - de legkésőbb a filmalkotás 20. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárás megkezdéséig, ennek hiányában a (3) bekezdés j) pontjában foglalt időpontot megelőző három nappal - a regisztrált adatot módosítania kell. A filmalkotás hazai forgalmazója, eredeti címe és gyártási éve nem módosítható."

50. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni olyan, az Szjt. szerinti nyilvános előadás keretében bemutatott filmalkotásra, amely alternatív tartalomnak minősül, vagy szakmai vagy civil szervezet, kulturális intézmény által szervezett vetítés sorozat, filmnapok, filmhetek vagy filmfesztiválok alkalmával országosan és egy naptári évben legfeljebb tíz alkalommal kerül bemutatásra, valamint arra a filmalkotásra, amely kizárólag a 25. § (2) bekezdése szerinti "art" minősítést kapott, és moziban vagy moziteremben egy naptári évben legfeljebb három alkalommal kerül bemutatásra."

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 20. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor a filmterjesztő köteles felhívni a nézők figyelmét a besorolás nélkül történő vetítésre.

(4) A (2) bekezdés szerinti vetítés sorozat, filmnapok, filmhetek vagy filmfesztiválok szakmai megalapozottságával kapcsolatban a Hatóság szükség esetén nyilatkozattételre hívja fel a filmterjesztők szakmai szervezetét."

51. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 21. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A filmalkotások besorolási kategóriái a következők:)

"f) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: kizárólag felnőttek számára megtekinthető. Ezeket a filmalkotásokat vagy speciális - kizárólag felnőttek számára elérhető - terjesztői hálózatban, vagy csak 22 és 05 óra között lehet moziban és egyéb vetítőhelyen (filmklubban) nyilvános előadás keretében, a 2. § 15. pont b) alpontja szerint terjeszteni."

52. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 21/A. § (1) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:

(A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően kérelmezi a besorolást a Hatóságnál. A kérelem tartalmazza

a filmterjesztő által terjeszteni kívánt filmalkotás)

"ag) filmelőállítóját,"

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 21/A. § (2)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát. A Hatóság előírhatja a kérelmező filmterjesztő számára, hogy a filmalkotás megtekintését a Hatóság számára egyéb módon, így különösen DCP kópia vagy internetes elérhetőség biztosításával tegye lehetővé.

(3) Idegen nyelven készült filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból szinkronizált változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű felirattal ellátott változatát.

(4) A Hatóság az eljáró Korhatár Bizottság javaslata alapján a bejelentéstől számított 25 napon belül dönt a filmalkotás besorolási kategóriájáról.

(5) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a hatósági döntéssel megállapított korhatár besorolás nélkül a filmalkotás terjesztését, valamint korhatár besorolás nélküli mozielőzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem lehet megkezdeni.

(6) A Hatóság besorolási eljárásban hozott döntése jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(7) A Hatóság a korhatár-besorolás tárgyában lefolytatott hatósági eljárást lezáró döntés meghozatalát követően haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket - hivatalból indított eljárásban - a terjesztésre kerülő filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába."

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 21/A. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A filmalkotás bemutatóját megelőzően legalább 7 nappal a korhatár besorolási kategória szerinti jelzést fel kell tüntetni a 24. §-ban meghatározottak szerint.

(10) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a jegyértékesítést korhatár-kategória besorolás nélkül nem lehet megkezdeni."

53. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 21/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolására irányuló kérelmét a hirdetési tevékenység megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően nyújthatja be a Hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell a 21/A. § szerinti adatok közül a rendelkezésére álló adatokat, valamint a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón, valamint a Hatóság felhívására biztosítani kell a mozielőzetes megtekinthetőségét egyéb módon, így különösen DCP kópián vagy internetes elérhetőségen. A filmterjesztő - a készülő filmalkotás tartalmára, várható besorolási kategóriájára tekintettel - indokolt kérelmében megjelölheti azt a 21. § szerinti besorolási kategóriát, amelynél alacsonyabb kategóriába a mozielőzetest tartalmától függetlenül nem kéri besorolni.

(3) A 21/A. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakat a mozielőzetes önálló besorolása esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a mozielőzetes önálló besorolása tárgyában hozott döntésben megállapított kategóriát a filmalkotás 21/A. § szerinti korhatár-besorolása tárgyában meghozott döntése nem módosítja, de a mozielőzetesen a filmalkotás korhatár-besorolása tárgyában meghozott döntést követően a filmalkotás korhatár-besorolásának megfelelő jelzést kell feltüntetni a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében foglaltak szerint."

54. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 21/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Moziban a filmalkotást megelőzően kizárólag olyan mozielőzetes vetíthető, amelynek a besorolási kategóriája nem magasabb az azt követő filmalkotás besorolási kategóriájánál."

55. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 23. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A Korhatár Bizottság legalább tizenöt, legfeljebb huszonhét tagból áll. A Korhatár Bizottság működtetése érdekében a Hatóság együttműködési megállapodásokat köthet az általa kiválasztott alábbi civil szervezetekkel:

a) a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásaival foglalkozó szervezettel vagy szervezetekkel,

b) a média-, illetve mozgóképoktatással is foglalkozó pedagógus szervezettel vagy szakszervezetekkel,

c) gyermekpszichológusokat tömörítő szervvel, szervezettel, szervezetekkel.

(2) A Hatóság kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, és a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásai tekintetében tapasztalattal rendelkező tagja a Korhatár Bizottság ülésén tagként részt vehet.

(3) Az eljáró Korhatár Bizottságot a Korhatár Bizottság tagjai közül a Hatóság kéri fel és hívja össze. Az eljáró Korhatár Bizottság legalább három, legfeljebb öt tagból áll Az eljáró Korhatár Bizottságot úgy kell összeállítani, hogy abban jelen legyen legalább

a) egy, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,

b) egy, a filmterjesztés vagy a média- vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy, egy, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy."

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a köznevelésért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a Médiatanács, az NFI és a filmterjesztők szakmai szervezetének egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet."

56. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 25/B. § (2) bekezdés g) pont gb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A moziüzemeltető az általa üzemeltetett "art" mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hatóságnak, a Hatóság által meghatározott módon adatot szolgáltatni arról, hogy a filmalkotás)

"gb) a moziban megrendezésre kerülő szakmai vagy civil szervezet, kulturális intézmény által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozik-e, vagy az e törvényben meghatározott alternatív tartalmak közül a Hatóság honlapján jegyzékben közzétett, magas művészi színvonalú nemzetközi intézmények által létrehozott dramatizált alkotásnak minősül-e,"

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 25/B. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A moziüzemeltető az általa üzemeltetett "art" mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hatóságnak, a Hatóság által meghatározott módon adatot szolgáltatni)

"h) a nemzeti filmvagyonba tartozó, a moziban megrendezésre kerülő, szakmai vagy civil szervezet, kulturális intézmény által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozó, vagy az e törvényben meghatározott alternatív tartalmak közül a Hatóság honlapján jegyzékben közzétett, magas művészi színvonalú nemzetközi intézmények által létrehozott dramatizált alkotásnak minősülő, az NFI-től kölcsönzött, vagy nemzetközileg elismert, a mozgóképszakmai hatóság által közzétett jegyzékben meghatározott nemzetközi filmfesztivál verseny- vagy versenyen kívüli valamely programjában szereplő filmalkotással kapcsolatos egyéb jellemzőkről."

57. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 25/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés esetén újabb "art" besorolásra vonatkozó ismételt kérelem csak a visszavonást megállapító határozat közlését követő negyedévben terjeszthető elő."

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 25/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Amennyiben a Hatóság az "art" mozikra vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelmények teljesítésének vizsgálata érdekében általános hatósági felügyeleti eljárást indít, abban az esetben a Hatóság a nyilvántartásba egyidejűleg bejegyzi a felfüggesztve jelzést az "art" mozihoz az általános felügyeleti eljárás befejezéséig vagy a megfelelő adatszolgáltatás teljesítéséig. Az (1) bekezdés alapján történő visszavonás tényét a Hatóság a nyilvántartásba bejegyzi, a visszavonás dátumaként az "art" mozi által utolsóként teljesített negyedévet követő első napját jegyzi be, kivéve, ha az "art" mozinak egyetlen teljesített negyedéve sem volt, mert akkor a visszavonás dátuma a mozik vagy mozitermek "art" besorolásra vonatkozó határozat véglegessé válásának a dátuma."

58. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hatóság létrehozza és működteti az Art Bizottságot, amely a Hatóságnak javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására."

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Hatóság az Art Bizottság javaslatának figyelembevételével 45 napon belül dönt a terjesztésre kerülő filmalkotás "art" minősítéséről."

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) "Art" minősítés annak a terjesztésre kerülő filmalkotásnak adható, amely

a) művészi értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúrához vagy

b) oktatási, kulturális szempontból jelentős és magas művészi színvonalú."

59. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát. Idegen nyelvű filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból magyar nyelven szinkronizált változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű feliratos változatát."

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Hatóság külön felhívására - a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése mellett - a filmterjesztő köteles a filmalkotás internetes megtekinthetőségét internetes elérhetőségen (link) biztosítani."

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A filmalkotások "art" besorolása esetében a határozat jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható, a Hatóság hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi az "art" minősítésűnek besorolt filmalkotást a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásába."

60. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közvetlen támogatás nyújtásának feltétele a filmalkotások magyar részvételi arányok szerinti besorolása. Az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró hatósági határozat véglegessé válását követően a Hatóság haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - a besorolt filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket az e törvény támogatási szabályainak hatálya alá tartozó filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásba. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hatóság az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró véglegessé vált hatósági határozatban megállapított adatokkal és tényekkel egészíti ki a nyilvántartás adatait."

61. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény "Mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartása" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartása"

62. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nyilvántartásba vételét magyar állampolgár, törvény szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, illetve Magyarország területén, vagy valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy, valamint egyéb szervezet kérheti, ha a 12. § (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti támogatást kíván igénybe venni. A 12. § (3) bekezdés e)-h) pontja szerinti támogatások igénybevétele esetében a nyilvántartásba vétel nem kötelező. A támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásba vételi eljárása kizárólag kérelemre indulhat. A nyilvántartásba vétel az e törvény szerinti támogatás nyújtásának feltétele. Nem feltétele a támogatás nyújtásának a nyilvántartásba vétel azon szervezetek és intézmények esetében, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári, illetve közgyűjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyűjteményeket. Ezen szervezeteknek a támogatás igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy a 28. § (7) bekezdése szerinti kizáró feltételek velük szemben nem állnak fenn."

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a nyilvántartásba vételt természetes személy kéri, a nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást igénylő nevét, lakóhelyét, anyja nevét, születési helyét és idejét, adószámát, adóazonosító jelét, illetve egyéni vállalkozó esetén a székhelyét és a nyilvántartási számát."

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 28. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(9) Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki ellen csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás van folyamatban. Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki az általa igénybe vett közvetlen támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató által meghatározott határidőben és feltételek szerint nem számolt el, elszámolását a támogató nem fogadta el, vagy a támogatóval szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, mindaddig, amíg a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Ilyen esetben az újbóli nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha az igénylő a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét teljesítette.

(10) A nyilvántartásba vett személy vagy szervezet nyilvántartásból eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek, ha a szervezettel szemben

a) a Hatóság a közvetett támogatás megszerzésére irányuló eljárásokkal összefüggésben a 19/I. § (1) bekezdése szerinti bejelentést, vagy feljelentést tesz,

b) a nyilvántartásba vételét követően a (9) bekezdésben felsorolt eljárás indult, vagy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetel."

(4) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 28. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) A (10) bekezdés szerinti szünetelés az a) pont szerinti bejelentés vagy feljelentés alapján indult, illetve a b) pont szerinti eljárásban hozott jogerős határozat benyújtásáig tart."

(5) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 28. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

"(11a) A törölt személy vagy szervezet nyilvántartásba vételi eljárás során a Hatóság a tudomására jutott, illetve az általa nyilvántartott adatokat töröltként tartja nyilván a törléstől számított tíz évig."

63. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásában valamennyi támogatást igénylő esetében szerepelnie kell:

a) - a szervezet képviselőjére, illetve tulajdonosára vonatkozó adatok kivételével - a 28. §-ban meghatározott adatoknak,

b) az e törvényben és a jogszabályban meghatározott, e törvény céljainak megvalósításához szükséges adatoknak."

64. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges, illetve a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében megállapított egyéb adatokat a Hatóság felhívására az ügyfél köteles bejelenteni a Hatóság részére."

65. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hatóság a 12/A. § (1) bekezdése szerint, a 19. § (1) bekezdés b), e) és f) pontja alapján

a) az e törvény szerinti filmgyártási célú támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot (a továbbiakban: támogatásra jogosultság) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás kérelmére,

b) az e törvény szerinti filmterjesztési célú támogatásra jogosultságot a filmterjesztő kérelmére állapítja meg."

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás bejelenti a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás (ideértve az előforgatást is) megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 30 nappal. A forgatás első napját legalább 30 nappal megelőzően - ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az utómunka megkezdését legalább 30 nappal megelőzően - a kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani

a) a filmalkotás végleges, az előkészítést, a forgatást és az utómunkálatokat is magában foglaló gyártási tervét,

b) megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásban részt vevő magyar vállalkozás és a külföldi filmelőállító (megrendelő) közötti szerződést, koprodukciós, vagy nemzetközi koprodukciós vagy egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a koprodukciós szerződést,

c) nem megrendelésre készülő filmalkotás esetében a közvetlen filmgyártási költségek fedezetét igazoló okiratokat és a filmalkotás teljes költségvetését,

d) a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeire vonatkozó költségvetését (valamennyi társelőállító és támogató által ellenjegyezve), pénzügyi tervét és finanszírozási tervét,

e) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy milyen ütemezésben kéri a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást lezáró határozat kiállítását,

f) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a filmalkotás gyártása során vállalja

fa) a tízmillió forintot elérő vagy azt meghaladó, de százmillió forintot meg nem haladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább egy;

fb) a százmillió forintot meghaladó, de ötszázmillió forintot meg nem haladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább kettő;

fc) az ötszázmillió forintot meghaladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább öt

mozgóképszakmai képzésben részt vevő, korábban részt vett vagy legalább egy játékfilm gyártásában gyakorlatot szerzett gyakornok legalább négy héten át tartó foglalkoztatását bármely gyártási részlegben, amelyben a gyakornokok szakmai felügyelete biztosítható. Amennyiben a filmalkotás magyarországi gyártásának azon szakasza, amelyben a gyakornok foglalkoztatható lenne, nem éri el a négy hetet, a foglalkoztatási kötelezettség a teljes magyarországi gyártási szakasz időszakára vonatkozik,

g) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás bejelentését a filmgyártásban közvetlenül közreműködő, magyar adóazonosító jellel rendelkező külföldi illetőségű előadóművész és nem előadóművész magánszemély stábtag nevére, állampolgárságára, születési helyére és idejére, anyja nevére, külföldi lakóhelyére, valamint arra vonatkozóan, hogy előadóművészként vagy nem előadóművészként működik közre a film gyártása során. A Hatóság nem veszi figyelembe azon személyek bejelentését, akikkel kapcsolatban költségelszámolás nem kerül benyújtásra,

h) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az egymilliárd forintot meghaladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében a filmalkotás magyarországi gyártásának befejezését követő 30 napon belül az NFI részére a filmalkotás magyarországi gyártása során megvalósított, fenntartható filmgyártással kapcsolatos tevékenységekről szóló beszámolót nyújt be."

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (2f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2f) Nem kell mozgóképszakmai képzési hozzájárulást fizetni a - 31/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján indult eljárásban hozott érdemi határozat szerint - tízmillió forintot el nem érő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások után."

(4) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Hatóság a támogatásra jogosultság megállapításakor

a) megvizsgálja a filmalkotás tervezett költségvetését, és ennek alapján - az e törvény szerinti feltételek együttes teljesülése esetén - megállapítja a filmalkotás tervezett költségvetésének összegét és igazolja a támogatás alapjául szolgáló közvetlen filmgyártási költségek és a közvetlen magyar filmgyártási költségek összegét,

b) megvizsgálja és megállapítja az e törvény szerinti támogatással érintett szolgáltatás értékét, ha az a piacon szokásos árnál magasabb áron kerül megállapításra,

c) ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és

d) ellenőrzi a filmalkotás 2. mellékletben meghatározott kulturális követelményeknek való megfelelését."

(5) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A Hatóság a támogatásra jogosultság megállapítása esetében az e tárgyban lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozat véglegessé válását követően, hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat és tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásba. Ha a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hatóság a hatósági eljárásban hozott határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait. A támogatásra jogosultság megállapítása az e törvény szerinti támogatás nyújtásának feltétele."

(6) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás a (2) és (2a) bekezdés szerint bejelentett adatokban bekövetkezett, a tényállás megállapítása szempontjából lényeges változást, így különösen a gyártási időszakra és a tervezett költségvetésre vonatkozó adatokat köteles bejelenteni a Hatóságnak."

(7) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

"(13a) A filmalkotás költségvetésében bekövetkezett változás bejelentésével egyidejűleg - amennyiben a változás a közvetlen filmgyártási költség, és így a közvetett támogatás emelkedését vonhatja maga után - a különbözet vonatkozásában az igazgatási szolgáltatási díjat meg kell fizetni."

66. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/C. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A Hatóság a támogatási igazolás véglegessé válásának időpontjáról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a támogatási igazolás alapjául szolgáló költségellenőrzési határozatot, a gyártási időszakot és a támogatás összegét.

(12) A Hatóság a (3) bekezdés alapján kiállított támogatási igazolást kérelemre visszavonja, amennyiben a filmgyártó igazolja, hogy a támogatási igazolásban foglaltak alapján a támogatást nem tudta igénybe venni. A visszavonás tényét és időpontját a Hatóság a (11) bekezdés szerinti nyilvántartásba bejegyzi."

67. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/D. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A közvetett támogatás kifizetését a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás akkor kérheti az NFI-től, ha a Hatóság által a filmalkotás adott gyártási időszaka tekintetében meghozott, a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozata véglegessé vált és támogatási szerződést még nem kötött, a 31/C. (3) szerinti támogatási igazolást a Hatóság nem adott ki, vagy azt a 31/C. § (12) bekezdése alapján visszavonta. A 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat véglegesé válásának időpontjáról a Hatóság nyilvántartást vezet. A letéti számláról történő kifizetés kizárólag a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat véglegessé válásának sorrendjében történhet."

68. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/E. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A közvetlen filmgyártási költségek között az a filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség ismerhető el, amely e törvényben meghatározott, a támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásba való bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően - a magyarországi gyártással összefüggésben belföldön vagy külföldön - keletkezett, és megfelel a (2)-(9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2) A Hatóság a gyártási ütemezés adott szakaszára eső azon költségeket veszi figyelembe, amelyek a Hatóság támogatásra jogosultságot megállapító határozatában meghatározott gyártási időszakon belül a kérelemben feltüntetett időszak kezdő és záró napja közötti időszakra kerültek a produkció munkaszámos főkönyvi kivonatában könyvelésre."

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/E. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Nem számolható el közvetlen filmgyártási költségként az a költség,

a) amelyre vonatkozóan pénzügyi teljesítést váltó kibocsátásával vagy termékek és szolgáltatások beszámításával valósítják meg, kivéve az NFI által nyújtott termékértékesítéseknek és szolgáltatásoknak azon ellenértékét, amelyet az NFI az általa pénzügyileg folyósított támogatásokból visszatart, vagy a támogatás részeként biztosít,

b) amely megrendelésre készülő filmalkotás esetében a megrendelő, koprodukciós filmalkotás esetén a koproducer által nyújtott termékértékesítés és szolgáltatás ellenértékeként kerül a filmelőállító gazdasági társaság megalapítását követően az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi számláira könyvelésre,

c) amelyre vonatkozóan a 31/C. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a filmalkotás 2. § 20. pontja szerinti gyártási időszakának záró napját követő egy éven túl nyújtják be a Hatósághoz."

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/E. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) A Hatóság a (9) bekezdés c) pontjában meghatározott határidő alól különös méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló cselekmény súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál."

69. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/F. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közvetlen magyar filmgyártási költségek között az a közvetlen filmgyártási költségnek minősülő filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség vagy ráfordítás ismerhető el,

amely)

"bc) az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adókötelezettségek teljesítésével keletkezett, - a helyi iparűzési adó előleg kivételével - ideértve a számlában feltüntetett, a számla kibocsátója által fizetendő adókötelezettséget is, így különösen az előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó vagy egyéb, számlában feltüntetett fogyasztást terhelő és nem visszaigényelhető adó, és"

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) és (1a) bekezdésben meghatározottakon túl közvetlen magyar filmgyártási költségként számolható el a filmgyártásban közvetlenül közreműködő, a 31/B. § (2a) bekezdés g) pontja szerint bejelentett nem belföldi magánszemély előadóművészek és stábtagok javadalmazása költségének 100%-a magánszemélyenként hárommillió forintig, valamint ennél nagyobb összegű javadalmazás esetén a magánszemélyenként hárommillió forintot meghaladó rész 50%-a akkor is, ha a javadalmazás költsége nem a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás könyveiben merül fel. A közvetlen magyar filmgyártási költségként történő elszámolás feltétele, hogy az így keletkezett jövedelmet az Szja tv. alapján Magyarországon adókötelezettség terheli, és a javadalmazás teljes összegéből megállapított jövedelmet terhelő adót (adóelőleget) a kifizető a kifizetéskor a jogszabályoknak megfelelően levonta és az állami adóhatóságnak befizette, vagy kifizető hiányában a magánszemély a javadalmazás teljes összegéből megállapított jövedelmét terhelő adót (adóelőleget) az állami adóhatóságnak befizette. Az adó megfizetését a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás köteles hitelt érdemlően igazolni."

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/F. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdésben meghatározott költség a 12. § (10) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem minősül közvetlen magyar filmgyártási költségnek."

70. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31/H. § A támogatási jogosultság kiadása esetén a Hatóság az e tárgyban folytatott hatósági eljárást lezáró határozat véglegessé válását követően, hivatalból indított eljárásában haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket az e törvény szerinti támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hatóság a támogatási igazolás kiállítására vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást lezáró véglegessé vált hatósági határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait."

71. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A települési önkormányzat a közterületek filmforgatási célú használatát legfeljebb a 3. mellékletnek megfelelő mértékben meghatározott díj ellenében biztosíthatja. A naptári napon legfeljebb hat órával átnyúló éjszakai forgatások esetében a töredéknapra a 3. mellékletben meghatározott összegeket kell alkalmazni. A közterület használatáért megállapított díj a tulajdonosi joggyakorlót illeti meg. A 3. melléklet szerinti legmagasabb díjak évente a 35. § (9) bekezdése szerinti gazdasági társaság honlapján tárgyévben közzétett, a tárgyévet megelőző második évre közzétett fogyasztói árindex szorzatával növelt mértékben emelkednek. A 3. melléklet e bekezdés szerinti módosított díjtételeit a 35. § (9) bekezdése szerinti gazdasági társaság és a saját honlappal rendelkező települési önkormányzat az adott év elején honlapján közzéteszi."

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés alapján nyújtott mentesség vagy kedvezmény csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani. Az általános csekély összegű (de minimis) támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget."

72. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A filmforgatáshoz kapcsolódó - az e törvény szerinti - hatósági bejelentés és kérelem kapcsán az egyébként eljáró hatóságot, szakhatóságot igazgatási szolgáltatási díj címén annak az összegnek a másfélszerese, sürgős eljárás esetén pedig annak az összegnek a tizenötszöröse illeti meg, mint amely összeg az adott eljárás kapcsán a hatóság, szakhatóság számára igazgatási szolgáltatási díjként jogszabály alapján járna. A (9) bekezdés szerinti gazdasági társaságot a hatósági szerződéssel kapcsolatos eljárásért 50 000 forint, sürgős eljárás esetén pedig 130 000 forint igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. A (9) bekezdés szerinti gazdasági társaság az igazgatási szolgáltatási díjat köteles visszafizetni, ha a számára az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított valamely határidőt elmulasztja, sürgős eljárás esetén pedig az adott eljárási cselekményt legkésőbb 1 munkanap alatt nem teljesíti."

73. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 1. Címe a következő 36/R. §-sal egészül ki:

"36/R. § E törvénynek az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 31/B-31/F. §-át a Módtv4. hatálybalépését követően benyújtott, a támogatási jogosultság megállapítására irányuló kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni."

74. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

"m) a magyarországi gyártással összefüggésben keletkezett, a filmalkotás költségvetésében elszámolható költségnemek meghatározását."

75. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38/C. § Ez a törvény

a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet,

b) a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.36579 számú határozattal meghosszabbított N 202/2008. számú és az azt módosító SA.38425 számú, az SA.50768 számú és az SA.111638 európai bizottsági határozat, valamint

c) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz."

76. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 3. melléklete helyébe a 1. melléklet lép.

77. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény

a) 19/C. § (2) bekezdésében az "az elektronikus ügyintézés" szövegrész helyébe az "a digitális államról" szöveg és a "bizalmi szolgáltatások általános" szövegrész helyébe a "digitális szolgáltatások nyújtásának egyes" szöveg,

b) 19/L. § (5) bekezdésében a "nyolc" szövegrész helyébe a "tizenöt" szöveg,

c) 21/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "30" szövegrész helyébe a "45" szöveg

lép.

78. § Hatályát veszti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény

a) 12. § (3) bekezdés i) pontja,

b) 19/K. § (3) bekezdése,

c) 21/A. § (1a) és (1b) bekezdése,

d) 21/C. § (2)-(5) bekezdése,

e) 26. § (4) bekezdése,

f) 28. § (4) bekezdése,

g) 28. § (13) bekezdése,

h) 31/B. § (2) bekezdés c) pontjában az "és" szövegrész,

i) 36/A. § (3) bekezdése.

10. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

79. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény IV. Fejezet 2. CÍME a következő 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek az államháztartás alrendszerei terhére kizárólag akkor részesülhetnek támogatásban, ha a támogatás igénybevételét megelőző évben határidőre eleget tettek az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló kormányrendeletben előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

(2) A támogatás során mentesül az a szervezet, amely a statisztikai adatszolgáltatással érintett évben még nem került nyilvántartásba, illetve a statisztikai adatszolgáltatással érintett évben átalakulás útján jött létre."

80. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vezető feladatainak ellátására a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázati, vagy a miniszter előzetes engedélyével meghívásos eljárást alkalmaz. A pályázati, illetve meghívásos eljárás kiírásának, benyújtásának és értékelésének rendjét, valamint a meghívásos eljárás feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg."

81. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény

a) III. Fejezet 1. CÍM címében a "SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA" szövegrész helyébe a "SZERVEZETEK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA" szöveg,

b) 7. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "táncegyüttes" szövegrész helyébe a "táncegyüttes, cirkusz" szöveg,

c) 7. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "színház, kamarazenekar" szövegrész helyébe a "színház, cirkusz, kamarazenekar" szöveg,

d) 15. § (4) bekezdésében a "támogatásokból a nyilvántartásban" szövegrész helyébe a "támogatásokból a hatósági nyilvántartásban" szöveg,

e) 30. § (1) bekezdésében a "magántáncos, segédszínész" szövegrész helyébe a "magántáncos, tánckari tag, segédszínész" szöveg,

f) 47. § (1) bekezdés r) pontjában a "rendjét, valamint a pályázatok elbírálásának rendjét" szövegrész helyébe a "rendjét, a pályázatok elbírálásának rendjét, valamint a meghívásos pályázat feltételeit, tartalmát, kiírásának, benyújtásának és értékelésének rendjét" szöveg

lép.

82. § Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 23. § (5) bekezdésében a " , valamint az érintett bizottság tagjainak" szövegrész.

11. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

83. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 98/A. §-sal egészül ki:

"98/A. § A 97. § (1a) bekezdése és a 98. § szerinti támogatásokra vonatkozó kormányrendeletekből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:405. § (2) bekezdésétől eltérően és a Vtv. 66. § (1a) bekezdésében foglaltak kivételével - a kincstár képviseli."

84. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 98. §-ában a "családok otthonteremtési kamattámogatásával és a családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönhöz kapcsolódó gyermekvállalási támogatással" szövegrész helyébe a "CSOK Plusz hitelprogram részét képező családok otthonteremtési kamattámogatásával és a családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönhöz kapcsolódó gyermekvállalási támogatással, adó-visszatérítési támogatással" szöveg és a "kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet" szövegrész helyébe a "kölcsönnel, valamint az otthonfelújítási kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet" szöveg lép.

12. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

85. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 4. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Egyházi felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés b) pontja szerinti fenntartó által fenntartott felsőoktatási intézmény. Magán felsőoktatási intézmény az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság kivételével az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti fenntartó által fenntartott felsőoktatási intézmény."

86. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felsőoktatási intézmény doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, azon belül tudományágban vagy művészeti ágban szerezhet jogosultságot, amelyre a nyilvántartásba vételről szóló határozata kiterjed. A művészetek területén a tudományos fokozatszerzésre felkészítő PhD-képzésre, illetve a "Doctor of Liberal Arts" művészeti fokozatszerzésre felkészítő DLA-képzésre és -fokozatadásra lehet jogosultságot szerezni. Az üzleti vezetői területen "Doctor of Business Administration" doktori fokozatszerzésre felkészítő DBA-képzésre és -fokozatadásra lehet jogosultságot szerezni."

87. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama - kivéve a részismereti képzést és a szakirányú továbbképzést - a teljes idejű képzés tanóráinak - ideértve az ennek megfelelő zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatást is - legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A részismereti képzés és a szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak - ideértve az ennek megfelelő zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatást is - legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet."

88. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszerében tárolt adatok alapján, szakonként - a hallgatói lemorzsolódás csökkentése és a sikeres felvételi eljárások elősegítésének érdekében -, jogszabályban előírt módon és tartalommal középiskolai rangsort köteles vezetni, és ezen adatokat a tanulmányi rendszer minden felhasználója számára, továbbá az adott középiskolában végzett hallgatók tanulmányi eredményeivel kiegészítve az Szkt.-ban meghatározott regisztrációs és tanulmányi alaprendszerek és a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerek számára a kapcsolódó statisztikai adatokkal együtt a tanulmányi rendszeréből az EVOP-portálon keresztül elektronikus úton hozzáférhetővé kell tennie."

89. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 9. alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:

"18/A. § (1) A hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott, külföldön felvett hitel kiváltásához kapcsolódó feladatainak teljesítése körében a Korm. rendelet szerinti Diákhitel szervezet (a továbbiakban: Diákhitel szervezet) a központi kormányzati szolgáltatási busz használatával jogosult az igénylő - a hitelkiváltást követő 7 éven belül legalább 5 évig hallgatói jogviszony vagy munkaviszony fenntartására vonatkozó - vállalását igazoló adatot kezelő szervet megkeresni és a szükséges ellenőrzést elvégezni.

(2) A Diákhitel szervezet jogosult az (1) bekezdés szerint tudomására jutott személyes adat megismerésére, nyilvántartására és kezelésére.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartott adatok körét, az adatkezelés célját és időtartamát az 5. melléklet rögzíti."

90. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásának feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, amennyiben magyar állampolgár, habilitációval vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal, továbbá az adott tudomány vagy művészeti terület, illetve területek olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart. Az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásának a feltételeit a 69. § szerinti, az érintettre irányadó eseti követelményeknek megfelelően kell teljesíteni. Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett egyetemi tanári munkaköri címmel rendelkezzen. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára."

91. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 45. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a hallgató egybefüggően négy félévig szüneteltetheti hallgatói jogviszonyát, ha részére csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy - szülési szolgálatmentességére tekintettel - illetményt folyósítanak."

92. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 47. § (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni)

"g) a házas hallgató gyermeke születésének vagy örökbefogadásának időpontját követő félévétől kezdődő, valamint a gyermekes hallgató házasságkötésének időpontját követő félévtől kezdődő és a hallgató 30. születésnapját követő félévet megelőző félévig tartó a féléveket."

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 47. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A hallgató házasságának megszűnése a (6) bekezdés g) pontjában foglalt rendelkezést nem érinti.

(10) A (6) bekezdés g) pontjában foglalt rendelkezés a 48. § (2) bekezdése szerinti önköltséges képzésre történő átsorolás lehetőségét nem érinti."

93. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 48. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A házas hallgatót a gyermeke születésének vagy örökbefogadásának időpontját, illetve a gyermekes hallgatót a házasságkötésének időpontját követő félévtől magyar állami ösztöndíjas képzési formára kell átsorolni, ha a félév kezdő napján a 30. életévét még nem töltötte be.

(6) Ha az (5) bekezdésnek a beiratkozáskor megfelelő hallgató önköltséges képzési formára nyert felvételt, beiratkozását követően magyar állami ösztöndíjas képzési formára kell átsorolni.

(7) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók ismételten, ha a hallgatót az (5) vagy a (6) bekezdés alkalmazásával magyar állami ösztöndíjas képzési formára sorolták át, majd ezt követően a 48. § (2) bekezdése alapján önköltséges képzésre került átsorolásra."

94. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7b) A (7) bekezdésben foglalt, a képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást nem kell alkalmazni továbbá, ha a képzés során olyan vendéghallgatói tanulmányokra kerül sor, amelyről az érintett felsőoktatási intézmények megállapodnak, és az intézmények közötti megállapodásban foglalt tárgyak oktatása zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással valósul meg, továbbá ha a felsőoktatási intézmény - a szabadon választható tárgyak kivételével - az aktuális ajánlott tantervében szereplő tárgy vonatkozásában, az intézmény kreditátviteli bizottsága, a másik felsőoktatási intézmény által oktatott tárgyat, a tanulmányi követelmény teljesítéseként elismeri és ezt a döntést a tanulmányi rendszerén keresztül hozzáférhetővé tette."

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A felsőoktatási intézmény szabályzatában lehetővé teszi a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket nevelő hallgató részére, hogy gyermeke gondozása céljából az előadásoktól és a szemináriumoktól távol maradjon olyan módon, hogy a távollét ne vezessen az adott szak alapvető tanulmányi követelményei alóli mentesítéshez. A felsőoktatási intézmény szabályzatában az ilyen hallgató részére az ajánlott tantervhez képest további kedvezőbb rendelkezéseket állapíthat meg. Az e bekezdésben foglalt kedvezmények nem érintik a (4) bekezdés szerinti tudásmérés követelményeit."

95. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 52. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A felsőoktatási intézmény szabályzata rendelkezhet úgy, hogy a kötelezően használt iratokat - az oklevél kivételével - a tanulmányi rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával, kizárólag elektronikusan állítja ki. Ezen iratokat nyomtatott formában másolatként is ki kell állítani, ha az érintett személy kéri."

96. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 64. § (2a) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(A miniszter)

"c) engedélyezi felsőoktatási intézményekben továbbá az általuk fenntartott köznevelési, szakképző és felnőttképzési intézményekben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszereket és meghatározza minősítésük és tanúsításuk feltételeit,

d) felkéri a Felsőoktatási Digitalizációs Szakértői Testület elnökét és négy tagját."

97. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény a következő 67/A. §-sal egészül ki:

"67/A. § Az oktatási hivatal mint a felsőoktatási intézmények által kiállított okiratok külföldi felhasználásra történő felülhitelesítését végző szerv kezeli a külföldi felhasználásra a felsőoktatási intézmények által kiállított közokiratok aláírás adatait okirat típusonként az aláírásra való jogosultság kezdő időpontjának megjelölésével, valamint az aláírás adataiban bekövetkezett változásokat. Az oktatási hivatal a személyes adatokat azok kézhezvételétől számított nyolcvan évig kezeli a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet szerinti tanúsítvány kiállításának elősegítése céljából."

98. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 84/A. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A nem állami felsőoktatási intézmény vagy annak fenntartója jogutódnak minősül a fenntartóváltást megelőzően a jogelődöt megillető vagyonkezelői jogok tekintetében az általa fenntartott köznevelési illetve szakképző intézmény köznevelési illetve szakképzési alapfeladatának ellátására szolgáló, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlan és ingó vagyon tekintetében, mindaddig, amíg a köznevelési, illetve a szakképzési alapfeladat ellátása az érintett ingatlanban teljesen meg nem szűnik. Az állam és a helyi önkormányzat a vagyonkezelői jog fennállása alatt a köznevelési, illetve a szakképzési alapfeladat-ellátást szolgáló ingatlant és ingót - a felsőoktatási intézmény vagy annak fenntartója részére való kivétellel - nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet és bérbe nem adhatja.

(8) Ingyenes vagyonkezelési szerződés a felsőoktatási alapfeladat-ellátását, a köznevelési alapfeladat-ellátását, továbbá a szakképzési alapfeladat-ellátást és a szakképző intézmény vagy felsőoktatási intézmény által szervezett szakmai képzést szolgáló vagy arra alkalmas állami vagy helyi önkormányzati tulajdon vonatkozásában a nem állami felsőoktatási intézménnyel vagy annak fenntartójával is köthető.

(9) Nem állami felsőoktatási intézmény vagy annak fenntartója kezdeményezheti a köznevelési intézmény fenntartójánál vagy a szakképző intézmény alapítójánál, hogy a köznevelési intézmény fenntartói jogait és kötelezettségeit, illetve a szakképző intézmény fenntartói irányítási hatáskörét adja át.

(10) Szakképző intézmény felsőoktatási intézmény fenntartásába történő átadásához a szakképzésért felelős miniszter előzetes hozzájárulása szükséges."

99. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 87. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ai) alpontja szerinti vagyonkezelőt - ha a vagyonkezelési szerződésben a felek másként nem rendelkeznek - nem terheli az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (2a) bekezdése szerinti díjfizetési és 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség azzal, hogy a vagyonkezelő ilyen esetben a jogviszony megszűnésekor a vagyonkezelésében álló állami vagyon tekintetében megvalósult értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben az állammal szemben követelést nem támaszthat."

100. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 91. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a felsőoktatási intézmény fenntartójával vagy fenntartójának vallási közösségével a Magyar Állam nemzetközi szerződést, vagy Magyarország Kormánya felsőoktatásra is kiterjedő átfogó megállapodást kötött, a hitéleti felsőfokú tanulmányok a középiskolában folytatott tanulmányok alatt, az érettségi vizsgát megelőzően is megkezdhetőek oly módon, hogy a tanulói jogviszony mellett a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszony jön létre. A hallgató egyidejűleg sajátítja el az érettségi vizsga letételéhez szükséges követelményeket és a hitéleti képzés követelményeit."

101. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"3a. EVOP-portál: a tanulmányi rendszer üzemeltetője által fejlesztett és üzemeltetett a tanulmányi rendszereket és más rendszereket, továbbá a tanulmányi rendszerek aktív és korábbi felhasználóit összekötő központi alkalmazás, amely többek között biztosítja, megkönnyíti a felsőoktatási intézmények más szereplőkkel történő innovációs, oktatási, tanácsadási, mentorálási, együttműködését, támogatja hallgatók vendéghallgatói jelentkezését, összegyűjti és publikálja a felsőoktatási intézmények által részismereti képzés céljából meghirdetett kurzusainak, moduljaink a listáját, képzések adatait, támogatja a részismereti képzésre történő beiratkozásokat;"

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. §-a a következő 6b. és 6c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"6b. gyermek: a vér szerinti gyermek és az örökbe fogadott gyermek;

6c. gyermekes hallgató: szülői felügyeletet gyakorló hallgató; "

(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"41. tanóra: a tantervben vagy a tárgyleírásban meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő, jelenléti oktatással megvalósuló, foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. Jelenléti oktatással megvalósuló tanórával egyenértékűnek tekintendő a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással megvalósított elméleti képzés abban az esetben, ha a képzés zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással kerül megvalósításra oly módon, hogy az előadások zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer videótartalom-kezelőjével kerül kiajánlásra, továbbá biztosított a hallgatók számára a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer felhasználásával - a szükséges mennyiségű és időtartamú oktató személyes közreműködésével megvalósuló online konzultáció lehetősége, továbbá - az ismeretek elsajátításának egyéni ellenőrzését biztosító - a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer funkcionalitásával biztosított - tesztelés lehetősége;"

(4) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. §-a a következő 43c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"43c. tanulmányi rendszer üzemeltetője: a tanulmányi rendszerrel kapcsolatos fejlesztéseket, funkcionális üzemeltetést továbbá a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott egyéb feladatokat ellátó szervezet;"

(5) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"44. távoktatás: sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek, digitális tananyagok használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc - részismereti képzés és szakirányú továbbképzés esetében húsz - százalékát. A távoktatás teljes egészében megvalósítható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerrel megvalósított zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással;"

(6) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"50. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, önellenőrző tesztelést és elektronikus vizsgázást biztosító, valamint az e-könyv (e-book) formátumú kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára online kapcsolattal eljuttató (webböngészőben megjelenítő), a tanulmányi rendszer vonatkozásában minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul és automatikusan rögzíti és értékeli - valamint a tanulmányi rendszer számára rendszerkapcsolaton keresztül közvetíti - a képzésben részt vevő személy képzési programban, annak részét képező tartalmakban regisztrált előrehaladását, ellenőrző és vizsgakérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja - a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján - a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű online és offline együttműködését, amelyet úgy szükséges kialakítani, hogy minden kliensének, felhasználói felületének és a megvalósított funkcionalitásainak magyar nyelven is elérhetőnek kell lennie;"

102. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 114/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felsőoktatási intézmények 2025. szeptember 1-jéig felülvizsgálják intézményi szabályzataikat, különösen a tanulmányi és vizsgaszabályzatukat abból a célból, hogy a mesterséges intelligencia használatát megfelelő módon szabályozzák.

(2) A felsőoktatási intézmények 2025. szeptember 1-jéig felülvizsgálják tanterveiket abból a célból, hogy

a) az adott képzés céljainak megfelelő módon a mesterséges intelligencia megismertetése a képzési program részévé váljon, és

b) külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat, szakdolgozat vagy diplomamunka készítése érdekében nemzetközi mobilitásra felhasználható, tantervbe épített mobilitási időszakot biztosítsanak a hallgatók számára."

103. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 115. §-a a következő (37) bekezdéssel egészül ki:

"(37) A Budapesti Gazdasági Egyetem 2025. február 1-jétől Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem megnevezéssel egyetemként működik."

104. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 117/C. § (4f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4f) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány egyesülése vagy szétválása során a felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány a számviteli jogszabályok szerint összeállított beszámolókban a fenntartott felsőoktatási intézmény utolsó lezárt számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke könyv szerinti értékét mutatja ki a tőkeváltozással szemben tartós részesedésként."

105. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 70. alcíme a következő 117/M. és 117/N. §-sal egészül ki:

"117/M. § (1) E törvénynek az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv7.) megállapított 53. § (4) bekezdését a doktori képzésben már hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv7.-tel megállapított 16. § (3) bekezdését és 78. § (6) bekezdését a 2025. augusztus 31-ét követően nyilvántartásba venni kért képzések esetében kell első alkalommal alkalmazni.

(3) E törvénynek a Módtv7.-tel megállapított 47. § (6) bekezdés g) pontját első alkalommal a 2024/2025. tanév tavaszi féléve tekintetében kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Módtv7.-tel megállapított 48. § (5) bekezdését a hallgatói jogviszonnyal rendelkezők esetében első alkalommal a 2024/2025. tanév tavaszi félévre történő átsoroláskor kell alkalmazni.

117/N. § (1) A felsőoktatási intézmény fenntartói, tulajdonosi jogát gyakorló gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban részesedés szerzésére és a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogok gyakorlására az állam nevében a miniszter jogosult.

(2) A magyar állam által fenntartott felsőoktatási intézmény fenntartói és tulajdonjoga mint vagyoni értékű jog - a Kormány külön engedélyével - az állam nevében eljáró miniszter által létrehozott zártkörűen működő részvénytársaságra (a továbbiakban: részvénytársaság) átruházható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltás tekintetében a 117/C. § (2)-(4a), (4c), (4d), (4e), (5), (6) és (7)-(11) bekezdésében, valamint a 117/D. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltáshoz kapcsolódóan és azt követően a későbbiekben a közfeladata ellátásához a 117/C. § (4c) bekezdésében foglalt pénzeszközök kivételével ingyenes állami vagyonjuttatásként kapott eszközöket az átadó tulajdonosi joggyakorló könyveiben szereplő könyv szerinti értéken mint bekerülési értéken a tőketartalékkal szemben köteles a könyveibe felvenni. Azon eszközöknél, amelyekhez a jogelődnél részben vagy egészben halasztott bevétel kapcsolódott, az ingyenes vagyonjuttatásként történő átvételt a jogelőd könyveiben halasztott bevételként megjelenő összeg erejéig a tőketartalék helyett a halasztott bevételekkel szemben kell elszámolni. A vagyonjuttatásként történő átvételkor azon tárgyi eszközök és immateriális javak esetében, amelyeket a jogelődnél 2014. január 1-jét megelőzően szereztek be, az eszközök vagyon juttatáskori bekerülési értékének megfelelő összegben a tőketartalék terhére halasztott bevétel képezhető.

(5) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltást követő első üzleti évi számviteli beszámolójának mérlegében, a (3) bekezdésben, valamint a 117/C. § (4a) és (4c) bekezdésében foglaltak végrehajtását követően kimutatott negatív tőketartalékot köteles az eredménytartalék terhére megszüntetni, továbbá az ezt követően kimutatott eredménytartalék negatív összegét a fenntartó ez irányú döntése alapján a jegyzett tőke terhére részben vagy egészen megszüntetheti.

(6) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézményt fenntartó a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának mérlegében tartós részesedésként mutatja ki a fenntartott felsőoktatási intézmény azonos mérlegfordulónapra készített számviteli beszámolója mérlegében kimutatott saját tőke könyv szerinti értékét a tőketartalékkal szemben.

(7) A magyar állam az (1) bekezdés szerinti részvénytársasággal a felsőoktatási intézmény közfeladatai ellátásának hosszú távon történő biztosítása érdekében

a) a felsőoktatási intézmény közfeladat-ellátásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint a részvénytársaság mint szolgáltató és az állam mint megrendelő együttműködésének rendjét tartalmazó, legalább tizenöt, legfeljebb huszonöt év időtartamra szóló általános felsőoktatási feladatellátási keretmegállapodást, valamint

b) az a) pont szerinti általános felsőoktatási feladatellátási keretmegállapodás hatálya alatt három-hat év időtartamra szóló, a felsőoktatási intézmény közfeladatainak vállalt volumenét, indikátorrendszerét, a támogatás mindezekhez igazodó mértékét, a közfeladat-ellátás időszakos közös értékelését, felülvizsgálatát és a szükséges részletszabályokat részletes felsőoktatási feladatellátási megállapodást

köt azzal, hogy az a) és b) pontban szereplő megállapodások megkötésekor az állam nevében eljáró miniszter a megállapodás időtartamára vállalhat éven túli kötelezettséget."

106. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény a 4. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

107. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

a) V. Fejezet címében az "ADATKEZELÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN, A FELSŐOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE" szövegrész helyébe az "ADATKEZELÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ÉS A DIÁKHITEL SZERVEZETNÉL, A FELSŐOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE" szöveg,

b) 18. § (1) bekezdés g) pontjában a "15. és" szövegrész helyébe a "közoktatásban és a szakképzésben részt vevő tanulók pályaorientációja és a" szöveg,

c) 53. § (4) bekezdésében a "lehet." szövegrész helyébe a "lehet, amely utóbbi esetben a doktori értekezés benyújtására nyitva álló határidő különös méltánylást érdemlő esetben a doktori szabályzatban meghatározottak szerint három tanévvel meghosszabbítható." szöveg,

d) 96. § (2) bekezdésében a "tevékenységeket" szövegrész helyébe az "ezekhez kapcsolódó tevékenységeket, továbbá a 97. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi felsőoktatási intézmény az egészségügyi tevékenységet" szöveg,

e) 108. § 1b. pontjában a "műszaki, informatika, agrár, természettudomány, egészségtudomány" szövegrész helyébe a "műszaki, művészet, informatika, agrár, természettudomány, orvos- és egészségtudomány" szöveg,

f) 110. § (3) bekezdés d) pontjában az "eljárásokhoz" szövegrész helyébe az "eljárásokhoz és a felsőoktatási intézmények által kiállított okiratok külföldi felhasználásra történő felülhitelesítéséhez" szöveg

lép.

108. § Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

a) 4. § (2a) bekezdésében az "állami fenntartó kivételével az" szövegrész,

b) 26. § (4) bekezdésében a "- legfeljebb öt évre -" szövegrész,

c) 76. § (1) bekezdés a) pontja,

d) 78. § (6) bekezdésében a "Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási" szövegrész,

e) 2. melléklet I. rész 2. pont c) alpontja,

f) 3. melléklet I/A. pont 1. alpont b) pontja.

13. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

109. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:124. § (1) bekezdés a) pontjában a "nyolc" szövegrész helyébe a "hat" szöveg, lép.

14. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

110. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés tekintetében az adott jogszabály ekként rendelkezik és a felnőttképző felnőttképzési tevékenység keretében csak olyan jogszabály alapján szervezett oktatás és képzést szervez, amelyhez kapcsolódó a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget a hatóság teljesíti a képző helyett, úgy a bejelentési kötelezettséget a felnőttképző helyett a jogszabályban meghatározott hatóság teljesítheti legkésőbb annak a negyedévet követő negyedévnek az utolsó napjáig, amelyikbe a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés befejezésének időpontja esik."

111. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 10a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"10a. tanulmányi rendszer: e törvény szerinti felnőttképzők által jogszerűen használt olyan engedélyezett rendszer, amelyet a nemzeti köznevelésről szóló törvény, a szakképzésről szóló törvény, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tanulmányi rendszerként határoz meg, rendelkezik felnőttképzési modullal, továbbá amely a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe (a továbbiakban: FAR) elektronikusan - az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon - teljesít adatszolgáltatásokat,"

(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"13. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, önellenőrző tesztelést és elektronikus vizsgázást biztosító, valamint az e-könyv (e-book) formátumú kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára online kapcsolattal eljuttató (webböngészőben megjelenítő), a tanulmányi rendszer vonatkozásában minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul és automatikusan rögzíti és értékeli - valamint a tanulmányi rendszer számára rendszerkapcsolaton keresztül közvetíti - a képzésben részt vevő személy képzési programban, annak részét képező tartalmakban regisztrált előrehaladását, ellenőrző és vizsgakérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja - a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján - a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá a digitális kollaborációs térrel kialakított rendszerkapcsolaton keresztül biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű online és offline együttműködését, amelyet úgy szükséges kialakítani, hogy minden kliensének, felhasználói felületének és a megvalósított funkcionalitásainak magyar nyelven is elérhetőnek kell lennie."

112. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával, továbbá a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatokban bekövetkezett változások bejelentésével egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az e bekezdés szerinti eljárás ingyenes, ha a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó belső képzést szervez és e felnőttképzési tevékenységét ingyenesen végzi, valamint az 1. § (2a) bekezdése szerinti hatóság által teljesített bejelentés esetén a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés."

113. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőkről elektronikus nyilvántartást vezet, amely a felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - a felnőttképzési szakértő)

"a) lakcímét, telefonszámát és e-mail címét,"

(tartalmazza.)

114. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 13/C. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A FAR-ba való elektronikus feltöltés a képző, a képzés, a mikrotanúsítvány, illetve az azt kiállító adatai mellett a mikrotanúsítványt szerző személy azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer és a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából tartalmazza a mikrotanúsítványon szereplő személy viselt nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, oktatási azonosító számát, adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, kibocsátó rendszerbeli azonosítószámát, állampolgárságát, legmagasabb iskolai végzettségét is."

115. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 9/A. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. § Amennyiben a felnőttképzőnek a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén az adott jogszabály a 16. §-ban meghatározott dokumentumok vezetését előírja, úgy azokat az ágazati jogszabályban meghatározott ideig, de legalább annak keletkezésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kell megőriznie."

116. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 17/A. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(A felnőttképző)

"c) hirdetéseiben és tájékoztatóban köteles feltüntetni az általa indítani kívánt szakmai képzés tekintetében a szakmai képzés pontos megnevezését és a programkövetelmény számát."

117. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A (6) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terjed ki azokra, akik a képzés elvégzésével tanúsítványt szereztek felnőttképzési államigazgatási szerv által a felnőttképzővel szemben elrendelt ellenőrzésről szóló értesítés közléséig."

118. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A felnőttképző az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyes adatot - a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén az ágazati jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább - a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli."

119. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 16. alcíme a következő 33/A. és 33/B. §-sal egészül ki:

"33/A. § Azok a felsőoktatási intézmények, amelyeknek 2024. május 10. napjáig vagyoni biztosítékadási kötelezettségük állt fenn, a vagyoni biztosítékadásra vonatkozó bejelentési és nettó árbevetéli jelentési kötelezettségüknek legkésőbb 2025. június 15-ig eleget kell tenniük.

33/B. § Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 17/A. § c) pontját a Módtv4. hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzésekre nem kell alkalmazni."

120. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény

a) 2. § 12. pontjában a "hallgató" szövegrész helyébe az "a képzésben résztvevő" szöveg és a "részt vevő hallgató vagy személy" szövegrész helyébe a "résztvevő" szöveg,

b) 2/A. § (2) bekezdés b) pontjában az "a belső képzés" szövegrész helyébe az "a mikrotanúsítványt nem adó belső képzés" szöveg,

c) 6. § (2) bekezdés d) pontjában a "meghatározott továbbképzésen részt vett, valamint eredményes vizsgát tett" szövegrész helyébe a "meghatározott szakértői alapképzést, és vizsgát eredményesen teljesítette" szöveg,

d) 11. § (1) bekezdés c) pontjában a "belső képzés" szövegrész helyébe a "mikrotanúsítványt nem adó belső képzés" szöveg,a "töltenie" szövegrész helyébe a "töltetni a 15. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig" szöveg,

e) 12. § (1) bekezdés i) pontjában a "feltételeit," szövegrész helyébe a "feltételeit, valamint amennyiben a képzéshez mikrotanúsítvány kerül kiállításra, úgy a mikrotanúsítvány alapjául szolgáló szakképzési tankönyv megnevezését és nyilvántartásba vételi számát" szöveg,

f) 13/B. § (1) bekezdésében az "igazolására a felnőttképzés" szövegrész helyébe az "igazolására legkésőbb a Kormány rendeletében meghatározott határidőn belül a felnőttképzés" szöveg és a "személy kérésére kell kiállítani" szövegrész helyébe a "személy kérésére legkésőbb 8 napon belül kiállítja" szöveg,

g) 13/C. § (2a) bekezdésében a "szakképzési tankönyv felhasználásával" szövegrész helyébe a "szakképzési tankönyv vagy fejezetének felhasználásával" szöveg, a "szakképzési tankönyv teljes ismeretanyagának" szövegrész helyébe a "szakképzési tankönyv vagy annak fejezete ismeretanyagának" szöveg,

h) 15. § (1) bekezdés d) pont záró szövegrészében a "megkezdésének időpontját" szövegrész helyébe a "megkezdését, valamint az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését" szöveg,

i) 15/A. §-ában a "rendszerébe feltölti." szövegrész helyébe a "rendszerébe feltölti a 15. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig." szöveg,

j) 20. § (5) bekezdés záró szövegrészében az "egy" szövegrész helyébe az "egy hónap és egy év közötti" szöveg és a "két - évre" szövegrész helyébe a "hat hónap és két év közötti - időtartamra" szöveg,

k) 20. § (10) bekezdésében az "Az (5)" szövegrész helyébe az "A (3) bekezdés b) pontjában, valamint az (5)" szöveg,

l) 21. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "lebonyolítása érdekében" szövegrész helyébe a "lebonyolítása, valamint a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség hatóság általi teljesítése esetén a hatóság az 1. § (2) és (2a) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése érdekében" szöveg,

m) 28. § (3) bekezdés d) pontjában a "mikrotanúsítvány felnőttképző kiállító által a" szövegrész helyébe a "13/C. § alapján kiállított mikrotanúsítványnak a" szöveg

lép.

121. § Hatályát veszti a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény

a) 8. § (1) bekezdésében a "hatósági ellenőrzés keretében" szövegrész,

b) 13/C. § (3) bekezdésében az "E törvény alkalmazásában a mikrotanúsítvány elnevezéssel megegyező a "kredit igazolás" és a "micro-credentials" kifejezés." szövegrész,

c) 20. § (6) bekezdésében a " , valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség" szövegrész és az "és költséget" szövegrész.

15. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása

122. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 19. § (2) és (4)-(10) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak az olyan, (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódó beruházás esetében is, amelyet a 19. § (1) bekezdése szerinti Vagyonkezelő nem a saját vagyonkezelésében álló vagy nem állami tulajdonú nemzeti vagyonba tartozó ingatlanon (a továbbiakban együtt: idegen ingatlan) valósít meg. Idegen ingatlanon történő beruházásra a tulajdonosi joggyakorló - ennek hiányában a tulajdonos - előzetes hozzájárulása birtokában kerülhet sor, és a beruházással létrejövő vagyon átadásáról a Vagyonkezelő és a tulajdonosi joggyakorló - ennek hiányában a tulajdonos - megállapodást köt."

123. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 19/A. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A vagyonkezelő ellátja a vagyonkezelésében álló ingatlan díszkivilágításának létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat."

16. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

124. § Hatályát veszti az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. alcím 3. pontjában a "Felsőoktatási Tervezési Testület, a" szövegrész.

17. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

125. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 1c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"1c. digitális bizonyítvány: a tanulmányi rendszer által kiállított, tárolt és nyilvántartott elektronikus formában kiállított közhiteles okiratnak minősülő bizonyítvány, amelyet kiállításakor az intézmény elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja,"

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 8a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"8a. tanulmányi rendszer: a szakképzési intézmény rendeltetésszerű működéséhez; a szülői felelősséggel összefüggő döntési és felügyeleti jogok gyakorlásához; a nevelés-oktatás megszervezéséhez; a szakképzési intézmény szakmai képzésének, duális képzésének, iratkezelésének, továbbá pénzügyi, számviteli, bér- és humánügyviteli funkcióinak biztosításához vagy támogatásához; az elektronikus dokumentumok hiteles nyilvántartásához és változáskövetéséhez; kompetenciamérésekhez; a digitális vizsgáztatáshoz; a Digitális Kollaborációs Tér és e-ügyintézési funkcionalitások biztosításához; az intézmények - ideértve a pedagógusoknak és tanulóknak kiadott eszközöket is - leltáradatainak nyilvántartásához; a tanulók fizikai, egészségi állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos adatok nyilvántartásához; az EESZT kapcsolattal rendelkező iskola-egészségügyi funkcionalitás biztosításához; a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, tanulói, szülői, pedagógusi kommunikáció biztosításához; az oktatói munka objektív véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, az oktatói munka értékeléséhez tartozó indikátorok biztosításához; a munkáltatói jogok gyakorlásához; illetve a szakképzési intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához; kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához; a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez; a jogszabályban, illetve a szakképzési intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához; a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás biztosításához; az intézményi fogadóórák és szülői értekezletek megszervezéséhez; a felsőoktatási tanulmányi rendszerekkel integrált pályaválasztási támogatás biztosításához; a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások díjmentes eléréséhez; a kollégiumi funkcionalitások biztosításához; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermekétkeztetéssel kapcsolatos, a tanulmányi rendszer üzemeltetője által megvalósított teljes körű ügyintézésnek, adminisztrációs eljárások lebonyolításának, adatnyilvántartásának biztosításához, valamint a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos pénzkezelési, számlázási, teljesítésigazolási, pénzügy elszámolási és hatósági adatszolgáltatási rendszer biztosításához; a kollégiumi funkcionalitások biztosításához; az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekre vonatkozó funkcionalitások biztosításához; valamint a szakképzési információs rendszerrel és a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a tanulmányi rendszer üzemeltetője által biztosított, a szakképzési intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet az állam díjmentesen biztosít, és azt úgy szükséges kialakítani, hogy valamennyi felhasználói felülete és funkcionalitása magyar nyelven biztosítsa az egyenlő hozzáférést webes és natív applikáción keresztül diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt,"

126. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 63. §-a a következő (3)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A tanuló évfolyamonkénti tanulmányi követelményeinek, a képzésben résztvevő személy a tanulmányi követelményeinek teljesítéséről digitális bizonyítványt kap.

(4) A digitális bizonyítványt a tanulmányi rendszer alkalmazásával elektronikus úton a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával kell elkészíteni és a szakképző intézmény igazgatójának elektronikus aláírásával kell ellátni.

(5) A digitális bizonyítvány tartalmazza az e törvény vagy felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott bizonyítványokra vonatkozó adatokat.

(6) A digitális bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló törzslap közokirat. A tanulmányi rendszer a benne tárolt digitális bizonyítvány és a kiállításának alapjául szolgáló törzslap tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül. A digitális bizonyítványt a tanulmányi rendszerben - kormányrendeletben meghatározott ideig - kell megőrizni azzal, hogy a hosszú távú megőrzéséről is gondoskodni kell.

(7) A tanulmányi rendszerben kiállított, tárolt és nyilvántartott digitális bizonyítványról kizárólag az arra jogosult tanuló, illetve a tanuló szülőjének vagy törvényes képviselőjének - a tanulmányi rendszeren keresztül is előterjeszthető - kérelemére hiteles papír alapú másolatot (a továbbiakban: díszpéldány) kell kiállítani. A díszpéldányon fel kell tüntetni a tanulmányi rendszer által generált és nyilvántartott egyedi azonosítót és azt, hogy a papír alapú hiteles másolat a digitális bizonyítvány hiteles másolata. A papír alapú hiteles másolatot eredeti aláírásával hitelesítenie kell a kiállítónak és az intézmény igazgatójának, továbbá a díszpéldányt az intézmény hivatalos körbélyegzőjével el kell látni. A díszpéldány első példánya ingyenes, a második példányért kormányrendeletben meghatározott térítési díjat kell fizetni.

(8) A tanulmányi rendszerben tárolt digitális bizonyítványok közhiteles nyilvántartásából adatszolgáltatást az arra jogosult tanuló, illetve a tanuló szülője vagy törvényes képviselője számára a szakképző intézmény, a szakképző intézmény akadályoztatása esetén Kormány rendeletében meghatározott szerv teljesíthet. Adatszolgáltatás keretében a szakképző intézmény az arra jogosult tanuló, illetve a tanuló szülője vagy törvényes képviselője számára a digitális bizonyítványt abban az esetben küldheti meg, amennyiben a szakképző intézmény tanulmányi rendszerében a tanuló már rendelkezik korábban kiállított digitális bizonyítvánnyal."

127. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 120. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A külföldön működő magyar szakképző intézmény alapításával és működésével összefüggő koordinációs feladatokat a szakképzési államigazgatási szerv látja el."

128. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény XXIII. Fejezete a következő 128/C. §-sal egészül ki:

"128/C. § [Átmeneti rendelkezések a digitális bizonyítvány bevezetéséhez kapcsolódóan]

(1) E törvénynek az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: MódTv3.) megállapított 63. § (3)-(8) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a tanulmányaikat szakképző intézményben a 2025/2026. tanévben megkezdők esetében, majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) A tanulmányaikat szakképző intézményben a 2025/2026. tanévet megelőzően megkezdettek esetében a bizonyítványok kiállítására a MódTv3. hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályokat kell alkalmazni."

18. Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény módosítása

129. § Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény a következő 53/A. §-sal egészül ki:

"53/A. § Az 53. § alapján a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom alatt álló Budapest XII. kerület belterület 9646 helyrajzi számú, természetben az 1125 Budapest, Istenhegyi út 92. szám alatti ingatlan tulajdonjogát a tulajdonos Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) átruházhatja. A magyar állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból e § rendelkezése alapján a tulajdonos Alapítvány kérelmére törölni kell. Az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét, illetve csere esetén az ingatlan helyébe lépő ingatlant az Alapítvány tudományos kutatás, közművelődésügyi, oktatási és kulturális javak védelmével kapcsolatos közfeladatai ellátásának, valamint a közfeladatai ellátásához szükséges infrastruktúra-fejlesztési célok biztosítására köteles fordítani."

130. § Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) Az 50. § a) pontja alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlan vonatkozásában az Nvtv.

a) 13. § (4) bekezdés b) pontját,

b) 13. § (5) bekezdését

nem kell alkalmazni.

(2) Az 50. § b) pontja alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlan vonatkozásában az Nvtv. 13. § (4), (5), (7) és (8) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni."

131. § Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény 57. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

"d) 53/A. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1), (2) és (6) bekezdése alapján"

(sarkalatosnak minősül.)

132. § Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény 53. §-ában az "alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon" szövegrész helyébe az "a) pontja alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon" szöveg lép.

19. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény módosítása

133. § A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 13. § (1) és (9) bekezdése alapján - az Alapítvány KEKVA tv. 1. melléklete szerinti közfeladata ellátása és közérdekű céljainak megvalósítása érdekében - a Balatonakali, külterület 0108/23 helyrajzi számú, állami tulajdonú ingatlanon vagyonjuttatásként az Alapítvány javára ingyenes, határozatlan időre szóló, közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot kell alapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog megalapításával egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti ingatlanon található, a közfeladat ellátására rendelkezésre álló állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva, az (1) bekezdés szerinti, közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog alapításának tárgyában megkötendő megállapodás létrejöttének napjával ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kerülnek."

134. § A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény 2. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:

"3/B. § (1) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog alapítása vonatkozásában az állam képviseletében a KEKVA tv. 13. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv jár el.

(2) A 3/A. § (2) bekezdése alapján átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."

135. § A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében a "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény" szövegrész helyébe a "KEKVA tv." szöveg,

b) 10. §-ában az "Az 5." szövegrész helyébe az "A 3/A. § és az 5." szöveg lép.

20. A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény módosítása

136. § Hatályát veszti a Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény

a) 3/C. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja,

b) 3. mellékletében foglalt táblázat 3. sora.

21. A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény módosítása

137. § (1) A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény a következő 3/J. §-sal egészül ki:

"3/J. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátása érdekében - a Budapest VIII. kerület, belterület 36781/0/A/8 helyrajzi számú, állami tulajdonban álló ingatlan az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok elősegítése érdekében alapítói vagyoni juttatásként indulótőke növelése érdekében, ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az ingatlanban található, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Alapítvány tulajdonába kerülnek.

(4) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant értékesíti, akkor az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátását szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel."

(2) A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény a következő 3/K. §-sal egészül ki:

"3/K. § (1) A 3/J. § (1) bekezdése tekintetében a tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg.

(2) A 3/J. § (3) bekezdése szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."

138. § A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény 7. §-ában a "3/H. §" szövegrész helyébe a "3/H. §, a 3/J. §" szöveg lép.

22. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény módosítása

139. § A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény 5. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(16) A Békésszentandrás, külterület 0151/1 és a Kaposvár, belterület 3656/2 helyrajzi számú ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken - az 5. § (1)-(15) bekezdésének és a 6. § (2), (3) és (4) bekezdéseinek alkalmazásával - a művelési ág változását követően az Egyetem tulajdonába kell adni."

23. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

140. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 9. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány csak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal egyesülhet és csak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra válhat szét.

(2) Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok egyesülése, szétválása esetén a 3. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az egyesülésről, a szétválásról az alapítói jogok gyakorlására jogosult - ha az alapítói jogok gyakorlása nem a kuratóriumot illeti meg - a kuratórium véleményének beszerzésével hoz döntést. Szétválás esetén a döntés tartalmazza az 1. mellékletben meghatározott közfeladatok és az azok ellátásához rendelt vagyonelemek megosztására vonatkozó szétválási tervet is.

(4) Az alapítói jogok gyakorlója kezdeményezi a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntés meghozatalát, majd a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásba vételt.

(5) Az egyesüléssel, szétválással létrejövő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt mint jogutódot az állam által a jogelőd közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak ingyenesen juttatott vagyonelemek tekintetében az egyesülést, szétválást követően is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a jogelőd alapítványt terhelték, így különösen a 12. § (3) bekezdésében írt kötelezettségek."

141. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a következő 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § (1) Az állam nevében eljáró miniszter az alapítvány kérelmére az alapítói vagyonjuttatásként biztosított pénzbeli vagyonjuttatás felhasználására az alapítvánnyal közfeladat-finanszírozási szerződést köt, amely szerződés az alapítói vagyonjuttatásként biztosított pénzbeli vagyoni juttatás teljesítésére létrejött megállapodás helyébe lép.

(2) Az alapítvány (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmével érintett pénzbeli vagyoni juttatást úgy kell tekinteni, mint ami közfeladat-finanszírozási szerződéssel került biztosításra."

142. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

143. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény

a) 9. alcím címében az "alapítvány" szövegrész helyébe az "alapítvány átalakulása és" szöveg,

b) 17. § (8) bekezdésében a"harmadik feleknek az uniós állami támogatási szabályok betartásával nyújthat támogatást." szövegrész helyébe az "az uniós állami támogatási szabályok betartásával nyújthat támogatást az ezen szabályok hatálya alá tartozó harmadik feleknek." szöveg

lép.

24. A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény módosítása

144. § A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény 2. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében a Balatonszemes, belterület 119/1, 120 és 161 helyrajzi számú ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok tulajdonjogának Alapítvány részére történő átadásának feltétele, hogy az ingatlanok tekintetében az állam és a BSE Palóc Farkasok Utánpótlás Sport Egyesület (székhely: 2660 Balassagyarmat, 3192/1/A hrsz., nyilvántartási szám: 12-02-0001465) között fennálló ingyenes használati szerződés az államról az Alapítványra átruházásra kerül.

(3) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlanokat - az e §-ban foglaltak alapján - a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant értékesíti, az ingatlan átruházásból származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti ingatlanban található, a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva, az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatás tárgyában megkötendő megállapodás létrejöttének napjával ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kerülnek."

145. § A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény 2. alcíme a következő 4/B.-sal egészül ki:

"4/B. § (1) A 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg az Alapítvánnyal.

(2) A 4/A. § (4) bekezdése alapján átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."

146. § A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.)" szövegrész helyébe az "az MNV Zrt." szöveg,

b) 8. §-ában a "4. §," szövegrész helyébe a "4. §, a 4/A. §," szöveg

lép.

25. A MOL - Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIX. törvény módosítása

147. § A MOL - Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIX. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) A magyar állam tulajdonszerzését követően az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében a Felsőörs külterület 089, Felsőörs külterület 089/A, Felsőörs külterület 089/B, Felsőörs külterület 089/C, Felsőörs külterület 089/D, Felsőörs külterület 089/F, Felsőörs külterület 089/G, Felsőörs külterület 089/H, Felsőörs külterület 089/J, Felsőörs külterület 089/K, Felsőörs külterület 089/L, Felsőörs külterület 089/M, és a Felsőörs belterület 162/2 helyrajzi számú ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.

(3) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlanokat - az e §-ban foglaltak alapján - a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant értékesíti, az ingatlan átruházásból származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel."

148. § A MOL - Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIX. törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:

"3/B. § A 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság köti meg az Alapítvánnyal."

149. § A MOL - Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIX. törvény 6. §-ában a "3. § (1) és (3) bekezdése, a" szövegrész helyébe a "3. § (1) és (3) bekezdése, a 3/A. §, a" szöveg lép.

26. A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosítása

150. § (1) A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 5. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

"(1e) Az Országos Mozgásszervi Intézet jogutódja a reumatológiai-immunológiai járó- és fekvőbeteg szakellátás tekintetében az Egyetem. Az Országos Mozgásszervi Intézet reumatológiai-immunológiai járó- és fekvőbeteg szakellátásait az Egyetem Klinikai Központja látja el."

(2) A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 5. §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:

"(1f) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján, az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatok ellátását szolgáló, a 3. mellékletben foglalt táblázat 62-70. sorában meghatározott ingatlanokat ingyenesen, a tulajdonosi joggyakorló könyveiben szereplő nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni. Az ingatlan tulajdonjogát az Egyetem a terhekkel együtt szerzi meg."

151. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény a következő 6/F. és 6/G. §-sal egészül ki:

"6/F. § A 3. mellékletben foglalt táblázat 62-70. sorában meghatározott ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas háromoldalú szerződést a tulajdonosi joggyakorló, az Országos Mozgásszervi Intézet köti meg az Egyetemmel.

6/G. § Az Országos Mozgásszervi Intézet európai uniós forrásból finanszírozott, folyamatban lévő vagy fenntartás alatt álló projektje vonatkozásában az Országos Mozgásszervi Intézet jogutódja az Egyetem. E projektekkel összefüggő jogok és kötelezettségek az Egyetemet illetik meg, illetve terhelik. Az Egyetem köteles az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján a változást az érintett irányító hatóság részére bejelenteni."

152. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 3. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

153. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény

a) 5. § (4) bekezdésében az "(1b) és az (1d) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1b), az (1d) és az (1f) bekezdés" szöveg,

b) 5. § (5a) bekezdésében az "(1b) és (1d) bekezdés" szövegrészek helyébe az "(1b), az (1d) és az (1f) bekezdés" szöveg,

c) 8. §-ában az "(1d), (4) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1d), (1f), (4) bekezdés" szöveg

lép.

27. Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény módosítása

154. § Hatályát veszti az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat 95. sora.

28. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény módosítása

155. § A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (5) bekezdése alapján a Budapest belterület 28224/30 helyrajzi számú ingatlanon található épület, valamint az épületben található, a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak vagyonkezelőjeként - azok magyar állam tulajdonába kerülésének napjával - e törvény erejénél fogva határozatlan időre ingyenesen, az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatának ellátása érdekében az Alapítvány kerül kijelölésre, az Alapítványt vagyonkezelésidíj-fizetési kötelezettség nem terheli. Az Alapítvány által végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység - ideértve a vagyonelemek hasznosítását is - közfeladatnak minősül."

156. § A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény a következő 1/B. §-sal egészül ki:

"1/B. § (1) Az 1/A. § szerinti vagyonkezelői joggal kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazó szerződést - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság köti meg az Alapítvánnyal, valamint gondoskodik a vagyonkezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

(2) Az Alapítvány által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: beruházás) összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik, kivéve azon értéknövelő beruházások esetében, amelyek elvégzéséhez a tulajdonosi joggyakorló előzetesen hozzájárult, mely utóbbi esetben a tulajdonos állam az ingatlanban keletkezett értéknövekményt az Alapítvány részére a vagyonkezelői jog megszűnésekor megtéríti. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek az Alapítvány - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartás részére történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(3) Az Alapítvány a (2) bekezdés szerinti beruházásokkal összefüggésben - selejtezési szabályzata figyelembevételével - jogosult a bontással járó munkálatokat elvégezni, köteles a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok kezeléséről és hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezéséről gondoskodni, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel az Alapítványt illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.

(4) Az Alapítványt megilletik az Nvtv. 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlan tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából az Alapítvány által kezdeményezett bármely, a számvitelről szóló törvény szerinti felújítási, beruházási, valamint ehhez kapcsolódó bontási munka elvégzéséhez a kapcsolódó hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni."

157. § A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény 3. §-ában a "bekezdése, a" szövegrész helyébe a "bekezdése, az 1/A. §, a" szöveg lép.

29. A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény módosítása

158. § A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény 2. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az Alapítvány célja a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében)

"f) felsőoktatás nemzetköziesítésének fejlesztése."

159. § A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § (1) Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy az Alapítvány a továbbiakban Tudás-Tér Alapítvány néven folytassa tovább tevékenységét.

(2) A Tudás-Tér Alapítvány közfeladata a diákváros kollégiumfejlesztési program egyetemi együttműködés keretében való megvalósítása, a kollégiumfejlesztés és diákjóléti szolgáltatások fejlesztése."

160. § (1) A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:

"6/A. § (1) Az Országgyűlés úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata tulajdonában álló, a 2. melléklet szerinti ingatlanok (e § alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlanok) a Budapest Diákváros beruházással kapcsolatos feladatok ellátása, a Diákváros kollégiumfejlesztési program egyetemi együttműködés keretében való megvalósítása, kollégiumfejlesztés és diákjóléti szolgáltatások fejlesztése, a Budapesten felsőoktatási jogviszonyban álló hallgatók elérhető és megfizethető lakhatásának biztosítása, lakhatási körülményeinek javítása és a továbbtanuláshoz való jog hatékony biztosítása, valamint az Ingatlanok által érintett terület és városrész megújítása mint közfeladatok, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása érdekében e törvény erejénél fogva 2025. január 1. napjával az állam tulajdonába kerülnek.

(2) Az Ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) független értékbecslő bevonásával állapítja meg és téríti meg Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata és az Ingatlanok tekintetében esetlegesen fennálló vagyoni értékű jogok jogosultjai számára kártalanítás jogcímen 2025. március 31. napjáig.

(3) Az MNV Zrt. által a (2) bekezdés szerint megállapított forgalmi értéket az állammal szemben Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata és a vagyoni értékű jogok jogosultjai - a forgalmi érték vele való közlését követő 15 napon belül - bíróság előtt, polgári peres eljárásában vitathatja, amely azonban nem érinti az állam (1) bekezdés szerinti tulajdonszerzését. A polgári peres eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(4) Az Ingatlanok tekintetében e § hatálybalépésének napjától az MNV Zrt. gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

(5) A tulajdonosváltozáskor az Ingatlanokat érintően fennálló használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések a magyar állam tulajdonszerzését követő 60 napon belül - a magyar állam mint jogutód tulajdonos és a szerződésben részes bérlő, vagyonkezelő és egyéb jogcímen használó közötti eltérő megállapodás hiányában -e törvény erejénél fogva megszűnnek.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt esetben a tulajdonosváltozás időpontjában fennállt használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések megszűnésére tekintettel keletkezett - igazolható, jogilag és összegszerűségében megalapozott - esetleges vagyoni kárt Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata számára az állam az MNV Zrt. útján kártalanítás formájában megtéríti.

6/B. § (1) Az Országgyűlés az Nvtv. 14. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata tulajdonában álló, 3. melléklet szerinti ingatlanokon (e § alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlanok) 2025. január 1. napjával az üzemeltetési, fenntartási és kezelési feladatokat, valamint infrastruktúra-, út- és zöldfelület-fejlesztés megvalósítását mint közfeladatokat Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata helyett az állam látja el, valamint e közfeladatok ellátása érdekében az Ingatlanok e törvény erejénél fogva 2025. január 1. napjával ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az állam tulajdonába kerülnek.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített feladatok e törvény alkalmazásában állami feladatnak minősülnek.

(3) Az állam tulajdonjog-szerzése Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata felé a feladat- és hatáskörbeli változással kapcsolatos anyagi kiadások megtakarítása formájában ellentételezett.

(4) Az Ingatlanok tekintetében e § hatálybalépésének napjától az MNV Zrt. gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

(5) A tulajdonosváltozáskor érvényes, az Ingatlanokat érintően fennálló használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések a magyar állam tulajdonszerzését követő 60 napon belül - a magyar állam mint jogutód tulajdonos és a szerződésben részes bérlő, vagyonkezelő és egyéb jogcímen használó közötti eltérő megállapodás hiányában - e törvény erejénél fogva megszűnnek.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt esetben a tulajdonosváltozás időpontjában fennállt használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések megszűnésére tekintettel keletkezett - igazolható, jogilag és összegszerűségében megalapozott - esetleges vagyoni kárt Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata számára az állam az MNV Zrt. útján kártalanítás formájában megtéríti.

(7) Az állam tulajdonszerzését követően

a) a 3. melléklet 2. sora szerinti ingatlant "kivett magánút és beépítetlen terület" megnevezésű ingatlanként,

b) a 3. melléklet 3-5., 7-10., 12-24., 27. sora szerinti ingatlant "kivett magánút" megnevezésű ingatlanként,

c) a 3. melléklet 6., 11., 25. és 26. sora szerinti ingatlant "kivett beépítetlen terület" megnevezésű ingatlanként

kell nyilvántartásba venni. A művelés alól kivett terület elnevezése megváltozásának átvezetésére irányuló eljárást az MNV Zrt. kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le. A művelés alól kivett terület elnevezése megváltozásának ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelés alól kivett terület elnevezése megváltozását, valamint az ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap."

(2) A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény a következő 6/C. §-sal egészül ki:

"6/C. § (1) Az Országgyűlés úgy rendelkezik, hogy a 6/A. § (1) bekezdése szerinti közfeladatok ellátását a Tudás-Tér Alapítványra (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) ruházza át.

(2) Az Nvtv. 14./A. § (1) bekezdése és (2) bekezdés d) pontja, valamint az 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a 6/A. § (1) bekezdése és a 2/A. § (2) bekezdése szerinti, illetve törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása, valamint azok részeként az ingatlanok üzemeltetése, kezelése, működtetése, továbbá az ingatlanok fenntartása, továbbfejlesztése és az azokkal kapcsolatos beruházások elvégzése érdekében, az (1) bekezdés szerinti közfeladatellátás átadásával együtt - a 2. melléklet szerinti ingatlanokat az állam tulajdonszerzését követően, valamint a 4. melléklet szerinti, állami tulajdonú ingatlanokat - a 4. melléklet 8. sora szerinti ingatlan esetén a (3) bekezdés szerinti eljárást követően - vagyoni juttatásként ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, per-, teher-és igénymentesen az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(3) Az állami tulajdonban álló, 4. melléklet 8. sora szerinti ingatlant "kivett beépítetlen terület" megnevezésű ingatlanként kell nyilvántartásba venni. A művelés alól kivett terület elnevezése megváltozásának átvezetésére irányuló eljárást az MNV Zrt. kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le. A művelés alól kivett terület elnevezése megváltozásának ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelés alól kivett terület elnevezése megváltozását, valamint az ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.

(4) Az Országgyűlés úgy rendelkezik, hogy a 6/B. § (1) bekezdése szerinti közfeladatok ellátását az Alapítványra ruházza át.

(5) Az Nvtv. 14./A. § (1) bekezdése és (2) bekezdés d) pontja, valamint az 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a 6/B. § (1) bekezdése szerinti közfeladatok ellátása, valamint annak részeként az ingatlanok üzemeltetése, kezelése, működtetése, továbbá az ingatlanok fenntartása, továbbfejlesztése és az azokkal kapcsolatos beruházások elvégzése érdekében, a (4) bekezdés szerinti közfeladat-ellátás átadásával együtt - a 3. melléklet szerinti ingatlanokat az állam tulajdonszerzését, valamint a 6/B. § (7) bekezdése szerinti eljárást követően vagyoni juttatásként ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, per-, teher- és igénymentesen az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(6) Az Alapítvány a Budapest Diákváros beruházás megvalósítása érdekében a 6/B. § (1) bekezdése szerinti, (4) bekezdés alapján átvett közfeladatokat az (5) bekezdés szerinti ingatlanok helyett jogosult más, a (2) bekezdés vagy az 1. melléklet szerinti ingatlanokon is ellátni azzal, hogy ez esetben az érintett, (5) bekezdés szerinti ingatlanon 6/A. § (1) bekezdése szerinti, (1) bekezdés alapján átvett közfeladatokat köteles ellátni. Az Alapítvány ez idő alatt is köteles a 6/B. § (1) bekezdése szerinti, (4) bekezdés alapján átvett közfeladatok folyamatos, azonos színvonalon történő ellátására. Az Alapítvány köteles továbbá a Budapest Diákváros beruházás megvalósítását követően, de legkésőbb 2050. január 1. napjáig a 6/B. § (1) bekezdése szerinti közfeladatok ellátását ténylegesen szolgáló ingatlanokat - a 6/B. § (1) bekezdése szerinti közfeladatok ellátásával együtt - a magyar állam részére ingyenesen, nyilvántartási értéken átadni, amellyel az Alapítvány (4) bekezdés szerinti közfeladat-ellátása megszűnik.

(7) Az Alapítvány a (2) és az (5) bekezdés szerinti ingatlanokkal (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: Ingatlanok) kapcsolatos tevékenysége - ideértve az Ingatlanok birtoklását, használatát, hasznosítását is -közfeladat-ellátásnak minősül, és az ebből származó bevételeit az (1) és (4) bekezdés szerinti, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatai ellátására fordíthatja.

(8) Az Alapítvány a tulajdonába adott Ingatlanokat a tulajdon-átruházási szerződésben meghatározott, az (1) és a (4) bekezdés szerinti, illetve törvényben meghatározott egyéb közfeladatai ellátására, valamint közérdekű céljai megvalósítására használhatja fel azzal, hogy az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása nem járhat közfeladatai ellátásának sérelmével. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott Ingatlanokat értékesíti, az ingatlan-átruházásból származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány az (1) és a (4) bekezdés szerinti, illetve törvényben meghatározott egyéb közfeladatai ellátására, illetve az azokat szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.

(9) A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést

a) a 2. és a 3. melléklet szerinti, valamint a 4. melléklet 7. és 8. sora szerinti ingatlanok tekintetében az MNV Zrt.,

b) a 4. melléklet 2-6. sora szerinti ingatlanok tekintetében a felsőoktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium

köti meg az Alapítvánnyal."

161. § A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § Ha az Alapítvány a 2/A. § (1) bekezdése alapján a nevének megváltoztatásáról dönt, akkor a módosított névvel működő Alapítvány jár el az Alapítvány céljainak teljesítéséért, illetve látja el az e törvényben vagy más törvényben az Alapítvány számára meghatározott közfeladatokat."

162. § (1) A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény a 7. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

(2) A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény a 8. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

(3) A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény a 9. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

30. Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény módosítása

163. § Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény 105. § (8) bekezdésben az "a ZalaZONE Ipari Park Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság állami tulajdonba vételének napján" szövegrész helyébe a "2025. január 1-jén" szöveg lép.

164. § Hatályát veszti az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény 105. § (9) bekezdése.

165. § Nem lép hatályba az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény 85. §-a.

166. § Nem lép hatályba az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény 86. §-a, 89. § (2) bekezdése, 90. §-a és 4. melléklete.

31. Az egyes államilag támogatott hitelkonstrukciók átalányadózók általi igénybevételét érintő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 263/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

167. § Hatályát veszti az egyes államilag támogatott hitelkonstrukciók átalányadózók általi igénybevételét érintő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 263/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet.

32. Záró rendelkezések

168. § (1) Ez a törvény - a (2)-(11) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 15. alcím az e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(3) A 2. alcím, a 3. alcím, a 11-13. §, a 15-18. §, az 5. alcím, a 24-27. §, a 29-31. §, a 7-9. alcím, a 80-82. §, a 11. alcím, a 89. §, a 106. § (3) bekezdése, a 107. § a) pontja, a 109. §, a 110. §, a 112. §, a 120. §, a 16. alcím, a 165. §, a 166. §, a 31. alcím, az 1. melléklet és a 4. melléklet 2025. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 99. § és a 116. § az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(5) A 91-93. §, a 103. §, a 106. § (1) bekezdése és a 2. melléklet 2025. február 1-jén lép hatályba.

(6) A 86. § és a 108. § e) pontja 2025. február 28-án lép hatályba.

(7) A 26. alcím és a 6. melléklet 2025. március 1-jén lép hatályba.

(8) A 8. §, a 9. § és a 14. § 2025. július 1-jén lép hatályba.

(9) A 96. § 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.

(10) A 10. §, a 28. § és a 79. § 2026. január 1-jén lép hatályba.

(11) A 160. § (2) bekezdése, a 162. § (3) bekezdése és a 9. melléklet a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványnak Tudás-Tér Alapítványra vonatkozó névváltoztatásának a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzésének napján lép hatályba.

(12) A (11) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a felsőoktatásért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

169. § (1) A 130. § és a 132. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 129. § az Alaptörvény 38. cikk (1), (2) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 133. §, a 135. § a) pontja, a 20. alcím, a 137. § (1) bekezdése, a 22. alcím, a 23. alcím, a 144. §, a 147. §, a 150. § (2) bekezdése, a 152. §, a 153. § a) és b) pontja, a 27. alcím, a 155. §, a 166. §, az 5. melléklet és a 6. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2024. évi LXXVI. törvényhez

"3. melléklet a 2004. évi II. törvényhez

A települési önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjai a használat célja szerint

A melléklet alkalmazásában:

a) közlekedés elől elzárt terület: A filmforgatás által nem használt, de a filmforgatás érdekében a gyalogos és a járműközlekedés elől elzárt terület. A biztonsági terület nagyságának a forgatási terület nagyságával arányos mértékben kell állnia. Az arányosság mértéke a közút kezelője által elfogadott forgalomtechnikai terv alapján kerül meghatározásra.

b) forgatási terület: A filmforgatás során a felvételi képmezőben szereplő színészek, egyéb közreműködők, díszletelemek, berendezési tárgyak, kellékek, járművek által elfoglalt terület.

c) kiürítési terület: A b), d) és e) pont szerinti kategóriákba tartozó területeken, a filmforgatási napot megelőző napon, kifejezetten a forgatási, technikai, illetve a stábparkolási terület kiürítésének szándékával igénybe vett terület, amennyiben a területen a d) pont szerinti tevékenységen kívül más nem történik.

d) stábparkolási terület: A b) és e) pont szerinti kategóriákba nem tartozó, a forgatás és technikai kiszolgálás helyszínétől területileg elválasztható háttérkiszolgáló egységek és járművek által elfoglalt terület.

e) technikai terület: A filmforgatási helyszín közvetlen környezetében felvonuló, a filmforgatás technikai megvalósulását elősegítő eszközök (különösen kamerák, világító és hangrögzítő berendezések), az azt kezelő stáb, műszaki személyzet, a filmforgatást közvetlenül kiszolgáló egyéb egységek és járművek által elfoglalt terület."

2. melléklet a 2024. évi LXXVI. törvényhez

"1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei

"

3. melléklet a 2024. évi LXXVI. törvényhez

1. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklet I/A. pont 1. alpont a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

"a) családi és utónév, nem, arcképmás, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely, értesítési cím, elektronikus levelezési cím és egyéb elérhetőségek, telefonszám, oktatási azonosító szám, személyazonosító okmány típusa, -száma, -érvényessége, adóazonosító jel, társadalombiztosítási azonosító jel, digitális állampolgár azonosító;"

2. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklet I/B. pont 1. alpont a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok: felvétellel összefüggő adatok:)

"aa) a jelentkező családi és utóneve, neme, arcképmása, születési családi és utóneve, anyja születési családi és utóneve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye, értesítési címe, elektronikus levelezési címe és egyéb elérhetőségei, telefonszáma, oktatási azonosító száma, személyazonosító okmány típusa, -száma, -érvényessége, adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, digitális állampolgár azonosítója, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat - külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány - a Magyar igazolvány, Magyar hozzátartozói igazolvány, a nemzetközi biztosítási okmány adatai,"

3. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklete a következő I/B. pontja a következő 5. ponttal egészül ki:

"5. A felsőoktatási intézmény nyilvántartja a hallgató családi állapotára, valamint gyermekes hallgatói jogállására vonatkozó adatokat a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig a magyar állami ösztöndíjas támogatási idő megállapítása céljából."

4. melléklet a 2024. évi LXXVI. törvényhez

"5. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

A Diákhitel szervezet által nyilvántartott és kezelt személyes adatok

1. A Diákhitel szervezet a külföldi diákhiteleknek a Korm. rendelet szerinti, a külföldön felvett hitel kiváltása, továbbá a kiváltáshoz kapcsolódó kamatkedvezményre való jogosultság vizsgálata céljából nyilvántartja a hiteligénylő

a) nevére,

b) születési helyére,

c) születési idejére,

d) anyja nevére,

e) adóazonosító jelére, és

f) biztosítotti jogviszonya kezdő és záró időpontjára

vonatkozó személyes adatokat.

2. A Diákhitel szervezet az 1. pont szerint nyilvántartott adatokat a Korm. rendeletben meghatározott kiváltó hitelre vonatkozó kölcsönszerződés megkötéstől számított 8 évig kezeli."

5. melléklet a 2024. évi LXXVI. törvényhez

1. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) alcímében foglalt táblázat B:10 mezője a következő 5. ponttal egészül ki:

"5. Olyan, az alapítvány feladatából, céljából, vagy az általa fenntartott felsőoktatási intézmény tevékenységéből fakadó, ahhoz kapcsolódó szellemi, tudományos, illetve társadalmilag vagy gazdaságilag hasznosítható értéket, dolgot, szellemi terméket megismertető vagy ezek bármelyikét - hazai vagy nemzetközi viszonylatban - kulturális, tudományos vagy gazdasági területen fejlesztő, előállító illetve hasznosító tevékenységet végző hazai vagy külföldi természetes személy, civil szervezet, gazdasági társaság vagy más jogi személy alapítvány általi támogatása, amely elősegíti az alapítvány céljainak megvalósítását, feladatainak ellátását vagy az alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási és fejlesztési tevékenységét, illetve az alapítvány vagy az általa fenntartott felsőoktatási intézmény hazai vagy nemzetközi kulturális, tudományos vagy gazdasági kapcsolatainak kialakítását, fejlesztését, vagy erősíti a tevékenységük hazai illetve nemzetközi relációban történő pozitív megítélését."

2. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) alcímében foglalt táblázat B:17 mezője a következő 5. ponttal egészül ki:

"5. A kulturális örökség védelme, az épített és természeti kultúra, környezet védelme, illetve ezek körébe tartozó építmények fenntartása, hasznosítása és üzemeltetése. Az építmények fenntartása, hasznosítása és üzemeltetése körében új innovatív hasznosítási és üzemeltetési üzleti modellek kialakítása, kapcsolódó infrastrukturális, szervezeti, fejlesztési és beruházási célok megvalósítása a hosszú távú, fenntartható üzemeltethetőség feltételeinek megteremtése érdekében, ezáltal biztosítva az építmények kulturális célú látogathatóságát, megismerhetőségét, a jövő nemzedékek számára való megőrzését."

6. melléklet a 2024. évi LXXVI. törvényhez

1. A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 62-70. sorokkal egészül ki:

7. melléklet a 2024. évi LXXVI. törvényhez

"2. melléklet a 2021. évi LXXXI. törvényhez

A magyar állam részére átadásra kerülő, forgalomképes önkormányzati tulajdonú ingatlanok

"

8. melléklet a 2024. évi LXXVI. törvényhez

"3. melléklet a 2021. évi LXXXI. törvényhez

A magyar állam részére átadásra kerülő, forgalomképtelen önkormányzati tulajdonú ingatlanok

"

9. melléklet a 2024. évi LXXVI. törvényhez

"4. melléklet a 2021. évi LXXXI. törvényhez

Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok

"